Battyán Katalin – Nagy Tamásné A magyar irodalom és anyanyelv tantárgy „zöldítése” Általános tanácsok, megjegyzések Az irodalom-tananyag bőven kínál lehetőséget a természet, a természeti környezet jelenségeinek, viselkedésének, az ember természettől való függőségének, természetátalakító tevékenységének megismerésére. Akár kronologikus, akár tematikus, akár műnemek, illetve műfaj szerinti elrendezésben haladunk, a teremtésmítoszoktól ível az út a kortárs világ- és magyar irodalomig. Tehát a magyartanárok és a diákjaik is mindnyájan és elkerülhetetlenül hétről hétre szembesülnek a tantárgy keretein belül ezekkel az éppen ezért is örökzöld kérdésekkel: mi a jelentősége az egyén, a társadalom, az egyetemes emberi kultúra szempontjából a közvetlen és a tágan értelmezett természeti körülményeknek? Ember és természet kölcsönhatása hogyan mutatkozik meg az irodalmi alkotások tükrében? Ami pedig szűkebben az irodalmi szemlélet kialakításának jól bevált fogását illeti: a költők, írók (sőt filmrendezők, festők, zeneszerzők) alkotásaiban hogyan képesek a táj, a természet elemei, jelenségei a szereplő(k) természetének, jellemének, viselkedésének „előkészítésére”, illusztrálására? Szerencsére az irodalom tantárgyból minden külön erőlködés nélkül, a legteljesebb természetességgel fakad a természeti környezet állandó (persze fiktív) jelenléte; amikor egy mű helyszíne kiáltóan mesterséges vagy üres, annak a mondanivaló szempontjából különös jelentősége van, tehát a hiány, a természetellenes, esetleg eltúlzott műviség fogja felhívni a figyelmünket az ember egészséges természetigényére. Javaslatok (kisebbek számára is) – példa gyanánt a víz témakörében • Berzsenyi Dániel: A Balaton c. verse alábbi részletének elolvasása után, az abból kapott benyomások – valamint saját élmények – alapján beszélgetés, levélírás, vagy rajzolás a tavakról. Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég; Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte, Mellyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog. • Mit láthatott a Balaton élete során? Kisebb csoportokba szétülve rajzolják le a gyerekek a Balatont! Írjanak köré olyan eseményeket, történeteket, amelyeket a tó átélhetett élete során. Írjanak a mai napról is, és írjanak olyat is, amit szeretnének, ha történne vele. • Esőcseppek beszélgetnek. A gyerekek kiscsoportokban beszélgessenek; képzeljék el, hogy egy felhőben leendő esőcseppként éltek eddig. Vajon miket mondhattak egymásnak, amíg nem kerültek le a földre? (Pl.: „Én a virágokat szeretném itatni”, „Én a Balatonba szeretnék kerülni, hogy sok vize legyen”.) • Gyerekmondókák és dalok éneklése, ritmizálása, eljátszása Ess, eső, ess,
Esik eső, csepereg,
Fehér liliomszál,
Három napig ess!
Paprika Jancsi kesereg. Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszik, úgy pipál.
ugorj a Dunába …
• Hangjaink és betűink a) Olvasd fel hangosan, ritmizálva ezt a Weöres Sándor verset! Tó vize, tó vize csupa nádszál, / Egy kacsa, két kacsa odacsászkál, Sárban ezer kacsa bogarászik, / Reszket a tó vize, ki se látszik. b) Karikázd be a hosszú magánhangzókat! c) Húzd alá a magas hangrendű szavakat pirossal, a mély hangrendűeket kékkel! • Találós kérdések. Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne. (Felhő) Csillog fenn a fellegekben, vízzé válik tenyeredben. (Hópehely)
Felhőből jön, földre ér, onnan hamar visszatér. (Esőcsepp/Víz) Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll. (Köd)
Megfejtés után alkossatok mondatokat, amelyekben felhasználjátok ezeket a szavakat! • Szólásmondások értelmezése (O. Nagy Gábor könyvei segítségével) Mély vízbe veti hálóját. Lassú víz partot mos. Víz sem mossa le róla. Kint van a vízből. Nem sok vizet zavar. Bort iszik és vizet prédikál. Javaslatok az egyes korszakokra vonatkozóan A javaslatok itt időrendbe vannak rendezve, de rugalmasan kezelve a tematikus vagy műnem– műfaj szerinti elrendezést is lehetővé teszik. • Ókor (mitológiai történetek): Milyen természeti jelenségek bukkannak fel? Milyen választ adnak rájuk a történetek? Mennyire köthetőek helyhez a természet jelenségei alapján ezek a történetek? Hogyan befolyásolják a mitológiában szereplő természeti jelenségek az ezekkel együtt élő társadalom életét? (Kínálkozó összehasonlítási lehetőség: közismert magyar regék, mondák, népmesék természetvilága). • Ókor – Homérosz (Iliász, Odüsszeia): Milyen természeti jelenségeket mutat be az eposz és hogyan? Milyen a hősök viszonya az őket környező természettel? Milyen lehetett a korabeli emberek viszonya természetes környezetükhöz? Mi az író szándéka a természetábrázolással? • Antik költők: Milyen természeti jelenségeket említenek a lírai alkotások? Milyen hatást kelt a bemutatásuk? Mi a hasonlóság és mi a különbség ezek és a magyar népköltészet lírai alkotásai között? • Biblia: Milyen a Biblia természetképe? Milyen természeti jelenségeket mutat be a Biblia és hogyan? Vajon miért éppen ezeket? Mekkora jelentőségűek lehettek az egyes természeti jelenségek a korban és mekkorák a műben? Mennyire lokálisak, illetve mennyire általánosíthatóak a Biblia természeti utalásai?
• A középkor irodalma: Melyek az egyházi és a világi alkotások természetábrázolása közötti hasonlóságok és eltérések? Mi lehet ezek magyarázata? • Reneszánsz: Mi jellemezte a humanista ember természetszemléletét és életmódját? A reneszánsz kori társművészetek (festészet, öltözködés, díszítőművészet) alkotásai hogyan illusztrálják mindezt? • Barokk: Milyen természeti jelenségek és mekkora jelentőséggel fordulnak elő a kor irodalmában? Miért éppen ezek? Mi mutatkozhat meg általuk? Hasonló vagy eltérő a természetszemlélet az előző korétól vagy a maitól? • Nyugat-európai felvilágosodás: Mitől válhatott a természet önálló témává? Mely jelenségei ihlettek egész műveket, hosszabb részleteket? Mi jellemezte a szerzők és a kor emberének természetismeretét? • Magyar felvilágosodás: Mennyire lehet a művekben felbukkanó táj- és természetleírások alapján a szerzőséget meghatározni? Melyek a jellegzetesen kárpát-medencei, magyar vonatkozások? Milyen a művek által elénk tárt környezet: a fokozódó városiasodás vagy az érintetlenség jellemzi? Mi a szerzők állásfoglalása ebben a kérdésben? • Romantika: Miként áll az irodalmi művekben egymással ellentétben falu és város? Mi jut kifejezésre a jellemzően városlakó szerzők tényleges vagy fiktív kivonulásában? Mi lehet a magyarázat erre a viselkedésre a 18-19. században? A hazafias költészet hogyan támaszkodik a természet, a táj bemutatására? • Arany János: Hogyan használja fel a Toldiban és a Toldi estéjében a természetfestés népköltészeti hagyományait? Milyen a balladák természetképe: realisztikus-e vagy „manipulált” a hatás érdekében? Milyen volt a korabeli Pest-Buda és benne a Margitsziget? • Madách Imre: Az ember tragédiája – Melyek a természetes és a „mesterséges” helyszínek a műben? Mi jellemző rájuk? Mi ezek aránya, sorrendje és miért? Milyen a mai állapota ezeknek a helyszíneknek? • Realizmus, szimbolizmus, avantgárd: Mi jellemzi a 19. sz. második felének prózai tájábrázolását? Milyen lelki állapotot, hangulatot sugall, illetve teremt általa a szerző? Milyen tényezők keltik a falusi, vagy a városi táj jellegzetes hatását a művekben? • A 20. sz. első felének magyar irodalma: Mi az összefüggés a magyar vidék és a magyar társadalom állapota között Mikszáth, Móricz és Ady művei szerint? Milyen vonások jellemzik kölcsönösen a tájat és a benne lakót? A táj milyen apró elemein keresztül mutatják be szerzők a teljes képet? Milyen szépséget találunk a szerzők által elénk tárt tájakon? Melyek a szépség viszonyítási pontjai (pl. Nyugat-Európa, távoli tájak stb.) a szerzők számára? • A Nyugat: Mitől válhatott a nagyváros költői ihletforrássá a 20. sz. elején? Milyen volt Budapest, Bécs, Párizs, Berlin stb. úgy száz évvel ezelőtt? Ma is ihletforrás-e a nagyváros; kinek, miért? • Sztálinizmus – fasizmus, háború; izmusok: Hogyan hatott a fokozott tömegesedés a tájra, a társadalomra és az irodalomra? A környezet minőségének változása vajon oka vagy következménye a korszakos társadalmi változásoknak a 20. sz. első felében? Hogyan változott a táj, a természet irodalmi jelenlétének mértéke és minősége a korábbi korokhoz képest? A háborút és következményeit milyen természeti jelenségekkel érzékeltetik a szerzők? A világégés közepette vágyott idill milyen természeti jelenségekben, illetve tájrészletekben testesül meg? Javaslatok az irodalomórák lehetséges „zöldítési” tevékenységeit illetően • a természet (táj, élőlények, időjárás stb.) megjelenése, szerepe a magyar népmesék, népdalok, szólások-közmondások körében: önálló gyűjtőmunka után képi ábrázolás karikatúra vagy képregény formájában feladványként
• természeti környezet nélküli történet, esetleg vers szóbeli vagy rajzos kiegészítése természeti, ill. tájelemekkel (helyszín, táj, év- vagy napszak, időjárás stb.); a feladat „elemzése”, a természet- ill. tájleírás irodalmi szerepének tisztázása (ld. fent!) • magnóról, CD-ről bejátszott zajok, zene szöveges vagy képi történetté alakítása; a különféle diákalkotások elemzése • a táj, a természet klasszikus művészi ihlető erejének bemutatása zeneművek, képzőművészeti alkotások révén (zenehallgatás, múzeumlátogatás, kiselőadás) • szalonképes viccek, anekdoták természeti vonatkozásai; a városi és a vidéki humor összehasonlítása, elemzése • egy-egy közismert irodalmi szöveg természeti szókincsének (min. 5-7 elem) kigyűjtése önálló, ill. csoportmunkában; ebből rejtvény készítése Javaslatok a magyar nyelv (anyanyelv) tantárgy „zöldítéséhez” – évfolyamok, életkorok nélkül szabadon: • hangtan: természeti hangokat utánzó beszédhangok, hangutánzó szavak és a hozzájuk kapcsolódó természeti jelenségek – különös tekintettel a diákok által tanult idegen nyelv(ek)re • szókincstan: egy-egy természeti főfogalom (pl. víz, levegő stb.) körébe tartozó alfogalmak gyűjtése, csoportosítása (rokon értelmű, ellentétes jelentésű stb.) • szószerkezettan: az egyes természeti fogalmakhoz kapcsolódó tipikus igék, melléknevek, határozók – „szótárszerkesztés”, kitekintéssel a diákok által tanult idegen nyelv(ek)re • mondattan: bármely mondattani jelenségre (tőmondat – bővített mondat; egyszerű – összetett mondat; hiányos mondat; idézetek stb.) korlátlanul hozhatunk, gyűjthetünk „zöld” példákat • nyelvtörténet: egy-egy ma használatos, ill. mára kiveszett természeti fogalom alaki és jelentésbeli változásának nyomon követése a Történeti és Etimológiai Szótárban (TESz) csoportmunkában, ezekből rejtvény készítése • a nyelv rétegződése: a természet tájnyelvi (dialektus) kifejezései; természet és csoportnyelvek – az időjárás, a táj a fiatalság szókincsében; a természet köznyelvi, tudományos és irodalmi szókincsének különbségei (gyűjtőmunka) • jelentéstan: a „virágnyelv”, a népköltészet, a köznyelv növény-metaforái – kiselőadás • kommunikációs gyakorlatok: a diákok életkorának megfelelő „zöld” tárgyú vita, érvelés, újságcikk, plakát, honlap, kiselőadás, videó, rádiós-tévés tudósítás stb. közös megismerése, értékelése, elkészítése, lebonyolítása Javaslatok a „zöld jeles napok” megünnepléséhez Ha valaki a fentiek ellenére úgy gondolja, hogy a magyar tantárgy zöldítése hajánál fogva előrángatott ötlet, akkor megteheti azt is, hogy az ilyen irányú tevékenységét a jeles napokhoz kapcsolódó alkalmi „rögtönzésekre” korlátozza. (Pontosabban: ilyenkor a szokásos irodalmi tevékenysége környezeti szempontokkal egészül ki.) Az alábbiakban egy kiválasztott jeles nap példáján bemutatjuk, hogy milyen sokféle környezeti nevelési lehetőséget kínál az ünneplés a magyar tantárgy szempontjából is. október 4.: Állatok Világnapja – egyéni vagy csoportos kutató- és gyűjtőmunka: • állatok a magyar népköltészetben (népmesék, népdalok, mondókák, közmondások, szólások stb.)
• állatok a magyar lírában Janus Pannoniustól napjainkig (esetleg műfaji korlátok megjelölésével) • állatok a magyar szépprózában Heltai Gáspártól napjainkig, külön tekintettel a regényirodalomra • állatok a magyar drámairodalomban • állatok az európai és Európán kívüli népköltészetben, mitológiában • állatok a Bibliában • állatok az egyetemes lírában korok és kultúrák szerint • állatok az egyetemes szépprózában korok és kultúrák szerint • állatok az egyetemes drámairodalomban korok és kultúrák szerint • állatok játékfilmekben • állatmetaforák a magyar és a világirodalomban • irodalmi vetélkedő állatokkal Egy-egy teljes szöveg vagy részlet felolvasása emlékezetesebbé, átélhetőbbé teheti az alkalmat. Külön szerencse, ha színházlátogatásra, filmnézésre is kínálkozik lehetőség a nap kapcsán.
Irodalom: Monspart Éva (szerk.): A Balaton könyve. NABE, 2004 Hintalan László János: Aranyalma – Játékhagyomány Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért: Természetismereti játékgyűjtemény, Miskolc,
