Anyanyelv és kommunikáció. Magyar irodalom. Tantárgyi programjai és követelményei

Anyanyelv és kommunikáció Magyar irodalom Tantárgyi programjai és követelményei

1

2

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

3

4

9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeretével egészül ki. A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül. Fejlesztési követelmények A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása. A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján -, ill. az ismétlések elkerülése végett is - tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással. A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség fejlesztését irányozza elő: A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése. A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok követelményeinek, mégis némi kiegészítésre és módosításra szorulnak.

5

Szövegalkotás A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete. Nyelvhelyesség és a stílus A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma. Helyesírás Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és javíttatása is hozzájárul. Leíró nyelvtani ismeretek A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak. A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerezés képességét, a rendszerszemlélet kialakítását segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei között, évfolyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji, mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelv-tanulás alapja. Ezért a tantervben minden évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek. Tanulás tanítása A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.

6

9. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés, befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélőképesség is fejleszthető, ill. az alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás pedig alapvető készségek fejlesztésére nyújt lehetőséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadás gyakoroltatása a nyelvi norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális összetevőinek felismerése csak a tanuló szociális-emocionális attitűdjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

A közlésfolyamat, tényezői és funkciói

Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód – dekód A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep A mindennapi érintkezés nyelvi sztenderdjei A vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana, az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban

Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különböző szövegekben (az önkifejezés vágya, a kapcsolatteremtés vágya, az önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése) A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai Szemiotika - a jel és jelentés kapcsolatának, szintaktika - jelek szerveződésének, a jelek struktúrájának, pragmatika - jelek keletkezésének tudománya Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája)

A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet

A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés) A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein

A mondatfonetikai eszközök Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és művészi jelek, rejtjelek A jel és jelentés kapcsolata Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben

A politikai és szépirodalmi szimbólumok A mondatfajták, rendszermondat, Szövegmondat, mondategész, mondategység

7

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Mindennapi élethelyzeteinkben előforduló kommunikációs kapcsolatok elemzése, jellemzőik megállapítása

Jelek, jelképek gyűjtése, elemzése, csoportosítása és jelentéseik feltárása

A nyelv, mint jelrendszer

A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában

fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar és idegen nyelvekben Írásbeli szövegek elemzése

A kommunikáció és szöveg

A szövegjelentés vizsgálata pszeudoszövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei) Váratlan jelentésmódosulás a viccek világában Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetek A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó szerepe, a tételmondat

A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölő szavak) A fogalmi hierarchiák Az alkalmi szófajváltás esetei A morfémák jelentéstana, szófajváltás, mint jelentésmódosulás a képversek, helyesírási hibák a reklámok világában

Szövegelemzés gyakorlása Példák gyűjtése a reklámokból Házi dolgozat írása: a tanult ismeretek alkalmazása egy konkrét kommunikációs helyzetre

A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció sztenderdjeinek elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód - dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok Tevékenység félévente egy írásbeli tesztfeladat irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is) egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése Integráció a tudomány más területeinek jelhasználata könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban

8

10. évfolyam


Tevékenységformák A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok folyamatos alkalmazásával érhető el, fejleszthető. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazására. Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli felhasználása Témakörök

Tartalmak

A stílus

A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése

Stilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások)

A stílus hírértéke

Az alkalmi és állandósult stílusérték A stílus meghatározó tényezői

A nyelvhelyesség és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó nyelvművelő tevékenysége

Tömegkommunikációs eszközök használata, jó és rossz példák gyűjtése.

A semleges stílus és az attól való eltérés

Az erősítés a túlzás, az enyhítés az eufémizmus A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers

Szövegelemzés, stílusjegyek megállapítása

A stílusrétegek és jellemzésük A szépirodalmi stílus (stíluselemzési gyakorlatok): A stílusárnyalat, motiváltság, nyelvi rétegekhez való kapcsolata, a szójelentés

Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali -közéleti, publicisztikai, szépirodalmi A szöveg akusztikai vizsgálata: (rímek, verselés, hangszimbolika stb.); a szöveg képi szintje A nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken


Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szövegfeldolgozás

Stíluselemzés A szövegvizsgálat műnemek szerinti különbségei Az inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb.

Stíluselemzés, irodalmi példák gyűjtése

A nyelvi megformálás stílusértéke: az alakzatok A hangnemek felismerése, a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai A műfaj, korstílus

Házi dolgozat készítése megadott műfaji keretek között

9

Az iskolai írásbeliség

Retorika

Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás Az írásbeli dolgozat, az értekezés stiláris követelményei A sajtó nyelvhelyességi hibái

Egy szöveg megszerkesztése, vázlatának elkészítése

Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás) az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei

A továbbhaladás feltételei A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés, hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció, versláb, motivált szavak alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép Tevékenység félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből Integráció népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban

10

11. évfolyam


Tevékenységformák Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és világképet befolyásolják. Témakörök A tömegkommunikáció világa A sajtó

A reklám

Tartalmak


Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovatai A tévé, rádió nyelvművelő rovatai: Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej, helyes beszéd! a A hetilapok felépítése: címlap, rovatok, témák, televízióban kép és szöveg kapcsolata A szövegelrendezés: a pozitív hatáskeltés Különböző folyóiratok arculatának, stílusának, felépítés, a fordulat, a váratlan, a olvasókörének elemzése, műfajai figyelemfelhívás szolgálatában A rejtvények lélektana A szöveg betűtípusainak megjelenési formáinak A képregény: a beszédszituáció és a közlemény vizsgálata adott szöveg transzformálásán jelzése a képregényben keresztül Az apróhirdetés Hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek, folyóiratok

A humor forrásai karikatúra a sajtóban, keletkezésük, eredetük Vicclapjaink A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése - elrejtett üzenetei A reklám fegyvertára, reklám vagy propaganda Reklámszöveg készítésének technikái

A reklám helyesírási hibái a figyelem Felkeltésének szolgálatában

11

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Anyaggyűjtés sajtótermékekből Anyaggyűjtés sajtótermékekből, jellemzők megállapítása.

Anyaggyűjtés utcai reklámfeliratokról, saját reklámok megalkotása

A televízió

Fogyasztóvédelem

A tévé és a nézők kommunikációja: (Önt dönt! - jellegű műsorok) A televízió műfajai - a híradó (információközlés) - a kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett beszélgetés), a talk show (a könnyedség kellékei) - az interjú (a személyesség szolgálatában) - a sorozatok lélektana A tömegfilm, a bestseller reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái

Népszerű képernyőarcok jellemzése

Tömegkommunikációs eszközök használata, kiválasztott műsor elemzése, jellegzetességeinek megállapítása, értékelése Házi dolgozat megírása

Napi sajtó figyelése, példák gyűjtése, elemzése

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra, szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller Tevékenység egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel Integráció a médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóirat-katalógus

12

12. évfolyam


Tevékenységformák Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása. Témakörök

Tartalmak

A magyar nyelv helye a világ nyelvei között A nyelvcsaládok

A ragasztó, szigetelő, és hajlító Nyelvtípusok A nyelvi struktúrák összehasonlítása A nyelvváltozatok: - a tájnyelv - a szleng - az argó szavak történeti megközelítése rétegnyelvek

A nyelv rétegződése

A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai

A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, betűszók és egyéb források) A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.], A finnugor alapszókincs A alapnyelvi emlékeink Ómagyar, közép magyar, új magyar kor Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése

Választható tartalmak Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrében

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Könyvtárhasználat: az emberi nyelvek eredte, csoportosítása

Összevető elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése Irodalmi fordítások összevető elemzése A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében

Írástörténet (a képírástól a betűírásig)

Szövegelemzés, gyakorlati példák gyűjtése

Példák gyűjtése a napi kommunikációból

A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a 19. Századra) Könyvtárhasználat

13

A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás Tevékenységek egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel Integráció a számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése

14

MAGYAR IRODALOM

15

16

9-12. évfolyam Célok és feladatok Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nem csak az emberi kultúra fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával. Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen. Fejlesztési követelmények Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a műről véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása, különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre. Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése, megfogalmazása a megfelelő fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető korstílusokban, műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának, pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, a szűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások ismerete. Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek, valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az önművelődést meg tudja valósítani. Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására.

17

9. évfolyam


Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök

Tartalmak

Szintre hozó blokk

Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés; az általános iskolában tanult műnemek és a műfajok, az irodalomtörténeti anyag rendszerezése; verstani ismeretek felidézése

A politeista világ irodalma I. – a mítoszok világa


mítoszok, mitológiák, mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesből és a görög mitológia teremtéstörténetéből) A politeista világ irodalma II. a görög mitológia főbb alakjai, történetei; a – a görög-római kultúra homéroszi eposzok; a görög líra főbb alakjai: irodalma Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája

Részletek más keleti mitológiákból

A zsidó-keresztény világ irodalma – a Biblia

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; nem tárgyalt bibliai történetek megismerése

a Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

Kiválasztott mítoszok elolvasása, megismerése

a római költészet főbb alakjai: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius A tanult művek elolvasása

18

Könyvtárhasználat: a Biblia megismerése

A középkor vallásos és világi a középkor világnézete, művészeti stílusai irodalma (romanika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margit-legenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana) Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentősége, világnézete; Villon-versek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése A reneszánsz irodalma I. – a reneszánsz világszemlélet, stílus és a Petrarca és Boccaccio humanizmus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2-3 szonetten keresztül; 2-3 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai A reneszánsz irodalma II – az az angol reneszánsz dráma és színjátszás; angol reneszánsz dráma Shakespeare életének főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. Szonett

A középkor világának bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón

Az Excalibur vagy A rózsa neve c. könyv olvasása

Dante és Villon életének és költészetének részletesebb megismerése

Életrajzok megismerése

A barokk irodalma – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Szemelvények Pázmány Péter, Mikes Kelemen műveiből

A tanult művek elolvasása

Egyéb novellák a Dekameronból; ismerkedés a A humanizmus megjelenése reneszánsz képzőművészet alkotásaival művészeti alkotásokban, stílusjegyek, jellemzők

Egy szabadon választott Shakespeare-vígjáték Színházlátogatás feldolgozása; egy Shakespeare-dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése A reneszánsz irodalma III. a magyar reneszánsz jellemzői, az európaitól a magyar reformáció irodalma (Tinódi Lantos Könyvtárhasználat eltérő vonásai, a reformáció hatásai; Pannonius Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, életének főbb eseményei, elégia- és Szenci Molnár Albert) A reneszánsz képzőművészete a magyar reneszánsz két nagy epigrammaköltészetének jellemző vonásai alakja: néhány versen keresztül; Balassi Bálint Janus Pannonius és Balassi életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és Bálint végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül az ellenreformáció művészeti, irodalmi hatásai, a barokk stílus jellegzetességei;

19

Könyvtárhasználat: Történelmi háttér megismerése

Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassi-strófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.

20

10. évfolyam


Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök

Tartalmak


Szintre hozó blokk

A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése A klasszicista dráma a francia klasszicista dráma és színjátszás egy fel nem dolgozott Moliére-dráma jellegzetességei; Moliére drámái; egy vígjáték megismerése; lehetőség szerint egy dráma feldolgozása megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzőinek (Corneille, Racine) és műveiknek megismerése Az európai az európai (angol, francia, német) a kor irodalmából egy szabadon választott felvilágosodás felvilágosodás főbb irányzatai, gondolatai, epikai vagy drámai mű (pl. Swift: Gulliver, képviselői; irodalmi megjelenése, a Diderot: Az apáca, Schiller: Ármány és klasszicista stílus az irodalomban néhány szerelem) bemutatása példán keresztül A magyar felvilágosodás a magyar felvilágosodás kezdetének a magyar felvilágosodás irodalmi élete; a kezdete jellegzetességei, képviselői; a magyar nyelvújítási harc és annak eredményei; a klasszicista irodalom néhány alakja „testőrírók” munkái (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük

21

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Ismeretek felelevenítése Színházlátogatás A klasszicista stílus jellemzői képzőművészeti alkotások alapján

Házi dolgozatra való felkészülés a könyvtárban

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez)

Csokonainak a tananyagban fel nem dolgozott A Dorottya c. mű televíziós vagy nem szereplő verseinek, a Dorottya című változatának megtekintése videón művének megismerése;

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel életének, költői pályájának főbb állomásai, óda- és elégiaköltészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátném-hoz)

Berzsenyinek a tananyagban fel nem dolgozott Hangos könyv hallgatása vagy nem szereplő verseinek megismerése; episztolái (Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz)

Az európai romantika

az európai (angol, francia, német, orosz) romantika jellegzetességei, válogatás a romantikus szerzők (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül

a tananyagban nem tárgyalt vagy nem Könyvtárhasználat szereplő romantikus alkotók (pl. Poe) műveik; Múzeumlátogatás az európai romantika képzőművészeti Reprodukciók tanulmányozása alkotásai

A magyar romantika I. – Katona József írói pályájának főbb állomásai; a nemzeti drámairodalom Bánk bán című művének keletkezése, kezdete elemzése, értelmezése

a magyar nyelvű színjátszás a XIX. század első Katona József: Bánk bán c. felében művének megtekintése színházban , videón, DVD-n

A magyar romantika II. – Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának Kölcsey Ferenc főbb állomásai és költészetének jellemzőinek bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra) A magyar romantika III. Vörösmarty Mihály életének, költői – Vörösmarty Mihály pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba, Az emberek,

Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Országgyűlési Napló című művekből A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón

22

Könyvtárhasználat: tanult művek megismerése

A Csongor és Tünde c. mű megtekintése színházban vagy videón

Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája Petőfi Sándor

Arany János

A magyar romantikus regény – Jókai Mór

Petőfi Sándor életének, költői pályájának Az apostol és más a tananyagban nem fontosabb állomásai, költészetének jellemző szereplő Petőfi-mű megismerése vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. Század költői, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes…, Szörnyű idő…); epikus művei közül A helység kalapácsa Arany János életének, költői pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt)

Petőfi és Arany barátságának irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése

Jókai Mór életének, írói pályájának főbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si mouve! És mégis mozog a föld! vagy Az arany ember) elemzése

Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő regény megismerése

23

Petőfi verses köteteinek olvasása

Tanult művek elolvasása, megismerése, memoriterek megtanulása

Egy Jókai mű feldolgozása olvasmány-naplóban

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.

24

11. évfolyam


Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök

Tartalmak

Szintre hozó blokk

A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletkezése, elemzése, értelmezése

a mű megtekintése lehetőség szerint színházban vagy videón

Az XIX. század második felének világirodalma I. – epika Az XIX. század második felének világirodalma II. – líra

művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése a francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek) a modern drámairodalom kezdete: egy Csehovdráma: A cseresznyéskert vagy a Három nővér vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése

a naturalista irodalom jellegzetességei egy Zolaregényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése Walt Whitman: Téli mozdony; a tananyagban nem tárgyalt művek megismerése

Az XIX. század második felének világirodalma III. – dráma


a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt dráma megismerése; lehetőség szerint Csehov- és Ibsen-drámák megtekintése színházban vagy videóról

25


Az ember tragédiája c. mű megtekintése színházban, videón, vagy DVD-n Zola:Nana c. művének megtekintése videón, vagy DVD-n Könyvtárhasználat

Csehov: A három nővér c. művének megtekintése színházban Etűdök gépzongorára c. film megtekintése Ibsen: Nóra c. művének megtekintése színházban

Vajda János

Vajda János költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után)

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése Móricz Zsigmond életének, írói pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az Úri muri vagy a Rokonok) elemzése Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én…, A magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcső-helyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból, De ha mégis?)

Móricz Zsigmond

Az új magyar költészet megjelenése – Ady Endre

Vajda János életének, költői pályájának Könyvtárhasználat részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismerése Mikszáth életének és írói pályájának részletesebb Egy Mikszáth-mű feldolgozása megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott olvasmány-naplóban vagy nem szereplő művek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije) Móricz életének és írói pályájának részletesebb A Rokonok c film megtekintése megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott filmszínházban vagy nem szereplő művek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán műveivel való találkozás Ady Endre életének és költői pályájának Könyvtárhasználat részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése

26

Az avantgárd

az avantgárd általános bemutatása, a főbb irodalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül

az avantgárd képzőművészet alkotásaival való megismerkedés

Múzeumlátogatás Reprodukciók tanulmányozása, az avantgárd a képzőművszetben

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.

27

12. évfolyam


Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböz ő műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök

Tartalmak

Szintre hozó blokk

A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése

A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. – Babits Mihály

Babits Mihály életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze… messze…, Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése

A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. – Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső életének, írói-költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett…, Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani?


Babits Mihály életének és írói-költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babits-esszé vagy tanulmányrészlet megismerése

Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi-esszé megismerése

28


Könyvtárhasználat: tanult művek elolvasása, versrészletek megtanulása, kiválasztott művek önálló feldolgozása

Könyvtárhasználat: kiválasztott regény elolvasása, feldolgozása

A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. – Juhász Gyula és Tóth Árpád

A Nyugat első költői-írói nemzedéke IV. – Karinthy Frigyes A XX. század első felének világirodalmából – epika A XX. század világirodalma – dráma József Attila

Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése A két költő életének, költői pályájának főbb állomásaik, költészetüknek jellemző vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt…, Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio) Karinthy Frigyes életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása legalább két mű feldolgozása Gorkij, Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái közül József Attila életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő…, Levegőt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám,

A két költő életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás

Az Internet használata ismeretek megszerzésére Kiválasztott művek önálló feldolgozása

Karinthy Frigyes életének, írói-költői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról a tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról

Könyvtár-, internethasználat Tanult művek elolvasása, kiválasztottak önálló feldolgozása

válogatás a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt szerzők műveiből,válogatás Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard, drámáiból József Attila életének, költői pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás

29

Adott korhoz kapcsolódó témájú film megtekintése, választott mű önálló feldolgozása Színházlátogatás, látott mű feldolgozása, elemzése Tanult művek elolvasása, kiválasztottak önálló feldolgozása

Karóval jöttél…, Íme, hát megleltem hazámat…) Szabó Lőrinc

Radnóti Miklós

Válogatás a XX. század második felének világirodalmából Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – líra Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – epika, dráma Az irodalom határterületei

Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben) Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat…, A la recherche…, Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák)

Szabó Lőrinc életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás

Könyvtár-, internethasználat

legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István)

a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása

Kiválasztott mű elolvasása, házi dolgozat megírása

legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül

a törzsanyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról

Videofilm megtekintése, vagy kiválasztott mű elolvasása, feldolgozása

Radnóti Miklós életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel Kiválasztott versek önálló nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel feldolgozása való találkozás

az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben Mozi- vagy színház- vagy koncert- vagy és a kultúra más területein szabadon választott kiállítás-látogatás, a látottak, hallottak közös példákon keresztül értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés

30

Könyvtárhasználat, művek elolvasása

Mozi- , színház-, vagy koncert- , kiállítás látogatás Házi dolgozat megírása

Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára

az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés

követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül.

31

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM középszintű érettségi vizsga témakörei 1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

1.2.1. A jel, a jelrendszer

A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.

1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció

Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció

1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák).

1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok

A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.

32

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség

1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan

1.5.2. Alaktan és szótan

Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.

33

1.5.3. Mondattan

1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

1.5.7. Szókincs és frazeológia

1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

1.6.3. Szövegértelmezés

Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.

34

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok

1.7.2. Szöveg a médiában

1.7. A retorika alapjai

1.7.1. A nyilvános beszéd

A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita

Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.

1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai

A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

1.8. Stílus és jelentés

35

1.8.1. Szóhasználat és stílus

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

1.8.2. A szójelentés

A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete.

1.8.3. Állandósult nyelvi formák

1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok

Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).

(szólás,

A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése.

1.8.5. Stíluseszközök

1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

36

2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

37

Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, 2.1.5. Világirodalom hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház és dráma különböző korszakokban. 2.1.6.Színház-és drámatörténet Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei határterületei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CDROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8.Interkulturális megközelítések Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: és regionális kultúra nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2.1.Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

38

2.2.2. Műfajok, poétika

A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

2.2.3.Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Taneszköz jegyzék 1. ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A kommunikációs szituációnak megfelelő magán, közéleti és tömegkommunikációs stílus és hangnem szemléltetésére alkalmas eszköz A retorikai ismeretek elsajátítását elősegítő eszköz A magyar nyelv történetének fejlődését, nyelvváltozatait és nyelvrokonait szemléltető, ismeretbővítésre alkalmas eszköz A számítógépes szövegszerkesztési ismeretek gyakorlására alkalmas eszköz A szövegtani ismeretek elsajátításának felmérésére, ellenőrzésére szolgáló eszköz Több mediális összetevővel rendelkező köznyelvi és irodalmi szövegek szemléltetésére alkalmas eszköz 2. MAGYAR IRODALOM

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Lírai művek szemléltetésére alkalmas eszköz Verstani ismeretek elmélyítésére alkalmas interaktív eszköz Az irodalmi műnemek és műfajok jellegzetességeit bemutató eszköz A magyar és a világirodalom fejlődésének főbb korszakait szemléltető eszköz Dramatikai ismeretek bővítésére alkalmas színházi felvételeket tartalmazó és eszköz Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismereteket rendszerükben szemléltető eszköz

39

MŰVÉSZETI ISMERETEK

Tantárgyi programjai és követelményei

1

2

9 - 10. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség, művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő, igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai élmény, az esztétikum, a művészet - mint a minőségi társadalmi lét része - váljon az élet lényeges elemévé. A tantárgy tanításának célja és feladata A tantárgy tanítása a magyar irodalom tantárgy kiegészítését szolgálja. Művészeti ismeretből sem a középszintű, sem az emeltszintű érettségi vizsgát a középiskola nem tudja biztosítani. a hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek - az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben szerzett - képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás igényének kialakítása, A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése. Fejlesztési követelmények Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése. Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet néhány példája nyomán. Helyzetfelismerő, tervező, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása, képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés képessége a köznapi, műszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti kifejezésmóddal

3

9. évfolyam


Tevékenységformák A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása. Vizuális nyelv A vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és azok szerepe a képi közlő nyelvben. Vizuális kommunikáció A köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű magyarázó - közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge- vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere Képzőművészet A képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében). Tárgy- és környezetkultúra A tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése Technikák Alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése.

4

Témakörök

Tartalmak


Vizuális nyelv

Ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon Ábrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudományos információkban A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban A köznapi életben használatos ábrázolási konvenciók rendszere, összefüggései

A tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata A formanyelv alkalmazása az alkotótevékenység során Formaadás a reklámban A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen-, tele-, surló fény) A fotó és film képalkotó elemei és képzőművészeti kapcsolatai Tapasztalati távlattan és szerkesztő perspektíva (nézőpont, alapsík, perspektív képsík, alapvonal, horizontsík, horizontvonal, főpont, távpont, iránypontok) Modellértelmezés tanulmánnyal és analízissel: a forma, a szerkezet, az anyag és funkció feltárása Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg együttes megjelenésével (p. névjegy, meghívó) Egyszerű térformák síkban maradó és teret érzékeltető helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében

Vizuális kommunikáció Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): eszközei térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása A médiumok képi világának értelmezése, az ismeretszerzés közvetett formái (fotó, újság, könyvtár, CD, internet) Különböző információk tartalmának képi rögzítése: elvont fogalmak, mennyiségek, viszonyrendszerek és összefüggések vizuális megjelenítése (magyarázó - közlő rajz, embléma, plakát, névjegy, meghívó, monogram, mátrix, diagram, kartogram, grafikon

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Példák gyűjtése: ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon

Egy megadott könyv néhány illusztrációjának (táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz) megtervezése, elkészítése Testek származtatása, modellezése: hálózatok vagy, Geometrikus testekre visszavezethető természet- és adott felfogású, méretű színes ember alkotta formák hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott A tér illúzióján alapuló távlattan a centrális nézőpont illusztráció felhasználásával, rajzolt, és a szubjektivitás jegyében. és/vagy elektronikus úton vagy Térábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási névjegy, meghívó tervezése, kísérletei, optikai csalódások. készítése A médiumok képi világának szóbeli elemzése A perspektíva nézőpontjainak sajátos formái - madár és békaperspektíva, természetes nézőpont, fordított és kitágított perspektíva.

5

Képzőművészet

A leképező és a kifejező ábrázolás különbsége. Az írás szerepe a kommunikáció fejlődésében. A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere). A köznapi és műszaki vizuális közlések A vizuális észlelés fiziológiai sajátosságai, a fogalmi viszonyrendszereket, (élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló axonometria struktúrákat közlő ábrák helye és szerepe a a racionalitás, a végtelen nézőpont és az objektivitás vizuális kommunikációban jegyében Egyezményes jelek a közlésben Színtapasztalatok, színismeretek áttekintése: a A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, színkör és a színgömb figyelemfelkeltő, esztétikai, élettani, kompenzáló Színrendszerek a műszaki-technikai és szerep) köznapi közlésekben A színek viselkedése a megvilágítás módozataiban A színdinamika szerepe az exteriőrök és enteriőrök kialakításában A forma, szerkezet, anyag, funkció összefüggése a természetben és mesterséges környezetben (arányrend, lépték, modul, szimmetria, aranymetszés) A vizuális kommunikáció fogalma, műfajai A mozgóképi kifejezés jellegzetességei Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, Érzéki szemlélet - lelkiségi beleélés képzetekkel szobrászat) főbb jellemzői Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott Műfaj, téma által meghatározott alapvető kifejezőeszközzel műelemző szempontok, eljárások a Ábrázolás és alkotás – a művészi ábrázolás műalkotások tartalmi, formai, feltárására Iparművészeti műfajok, főbb jellemzői (építészet, grafika, festészet, szobrászat) Közeli múzeum gyűjteményének áttekintése, időszaki kiállítás anyagának megismerése Festészet jellemző kifejezési eszközei, Hazánk legjelentősebb múzeumai, gyűjteményei (Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti megjelenésük különböző korszakokban, festészeti korszakok jellemző kompozíciós Múzeum) megoldásai (vízszintes, soros, szimmetrikus, Műalkotások tartalmi értéke, üzenet, stílusuk. aszimmetrikus, háromszög, térháromszög, A festészet mint a színviszonylatok művészete átlós, képkivágás), és a kiemelés eszközei (kontúr, arány, fény, szín, ritmus kontraszt) - lokális színek és tónusfokozatok - reflexszínek, Szobrászat - a formaviszonylatok művészete - hideg-meleg és komplementer kontrasztok - jellemző kifejezési eszközei (tömeg, forma, - mennyiségi és minőségi viszonylatok

6

A reklámok vizuális hatásrendszere (információ, reklám) Könyvtárhasználat

Irodalmi, zenei vagy film élmény szubjektív megjelenítése fotómontázzsal és kollázzsal A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, műfaji sajátosságai

Múzeumlátogatás Vizuális művészeti élmények szóbeli kifejezése Házi dolgozat készítése Műalkotás elemzés

felület anyag), megjelenésük különböző korokban A térábrázolás módja és az adott kor világképe és világnézete közötti összefüggés

A térviszonylatok művészete: az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés jelentősebb módozatai alapján ( forma, szerkezet, anyag, funkció)

Kompozíciós megoldások a műalkotásokban

Tárgy- és környezetkultúra

Arculattervezés a belsőépítészetben Adott feltételeknek (családnak) megfelelő lakótér tervezése méretarányokkal, léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz)

Reprodukció és produkció Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó és elvevő Képzőművészeti technikák csoportosítása, rendszere, A kortárs művészet Fordított perspektíva a festészetben, kitágított perspektíva (anamorfózis ) megjelenése a festészetben, fotó és filmművészetben A különböző nézési síkvetületi irányokat egy képben egyesítő tárgyias ábrázolásmód (óegyiptomi és analitikus kubizmus) Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai freskóin ) Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások (pl. szürrealisták) Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák) Főbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás ) alapján A vizuális művészetek kibővült rendszere, a művészeti ágak, műfajok elmosódása, egymásra hatása. A média szerepe a művészetben, jellemző kifejezési eszközeik A fotó, a film és a videó művészet műfaji sajátosságai a képzőművészet párhuzamában A belső tér berendezési tervrajza, a színek Lakberendezési magazinok térhatásának pszichológiája tanulmányozása Tárgykultúra a lakásban Számítógépes tervezőprogram alkalmazása Egy saját terv elkészítése Építmények alaprajzi metszetei Tárgyak esztétikai és használati szempontjai. A tervező - alkotó folyamat menete

7

Belső tér kialakításának és átalakításának legfontosabb szempontjai, technikai lehetőségei. A tervező folyamat lépései Tervrajzok olvasása, értelmezése, méretarányok Művészettörténet mint tudomány

Társtudományok, határterületek, segédtudományok

A műalkotás megközelítésének néhány módja A stílus

Attributálás, attribució, ikonográfia, ikonológia Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok Stílus és kor

A művészet kezdetei

Őskori művészet

Az ókor művészete

Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római művészet: - szakrális és profán építmények - festészet, szobrászat Katakombák és bazilikák - hosszanti tér Centrális térszervezés A honfoglaló magyar nép művészete Griffes-indás nemzetség Tarsolylemez plasztikák

Ókeresztény művészet Bizánc művészete Népvándorlás kora

Az ergonómia fogalma Ökonómia (gazdaságosság, ésszerűség) a lakótérben, mint esztétikai érték az emberi környezetben Belsőépítészet, lakberendezés szerepe az esztétikus emberi környezet kialakításában Az ipari formatervezés - a design - lényege A giccs fogalma Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözősége, hatása az emberre A művészettörténet írás kialakulása Művészeti gyűjtemények keletkezése, múzeumok alapítása Ikonográfiai elemzések A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől (intuíció) a műértelmezésig (tartalom, külső és belső forma)

Könyvtárhasználat Műelemzés gyakorlása

Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése Törzsi művészet, atavizmus, ősi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népművészetben Prekolumbián művészet Keleti művészet (India, Kína, Japán)

Internet-használat Könyvtárhasználat

A mozaikrakás technikája, csúcsművei Ortodox, iszlám művészet A megismert motívumok továbbélése a tárgyalkotó népművészetben

Képzőművészeti album tanulmányozása Múzeumlátogatás

8

Képzőművészeti album tanulmányozása

A továbbhaladás feltétele A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött felismerése. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet) A tanult korok művészeti stílusainak ismerete.

10. évfolyam Éves óraszám: esti: 18 óra Tevékenységformák Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével. Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Vizuális kommunikáció A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása. Képzőművészet - műalkotás elemzés Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek megismerése alapvető műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete

9

Témakörök

Tartalmak

Romantika

Egyetemes: lombardiai, német és francia Karoling - kori és Ottó kori művészet Magyar: esztergomi és pécsi kőfaragó műhely nemzetségfői templomok Egyházi és világi művészet Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai

Gótika művészete

Reneszánsz művészet

Barokk művészet

Klasszicizmus

Romantika

Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kőfaragásban Egyetemes és magyar gótikus művészet (francia, angol, német és magyar) egyházi: katedrálisok és királyi kápolnák, üvegablakok, szárnyas oltárok világi: várak, városházak, A reneszánsz kezdete (Itália, Németalföld) Az érett reneszánsz Itáliában és Németalföldön A magyar reneszánsz Olasz, francia, németalföld, spanyol, magyar egyházi és világ (realisztikus) programok Ókori előképek, párhuzamok Francia klasszicizmus A magyar művészet kibontakozása

Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai, nemzeti romantika A 19.szd.-i realizmus, a A környezet és az ember megváltozott kritikai realizmus arányrendje: a cselekvő ember, sorsközösség az elesettekkel A századelő izmusai Festők küldetéstudata és a társadalom Impresszionizmus menekültje.



Látogatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Városnézés

A gótika korának teológiai háttere Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói. A reneszánsz perspektíva. A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban

Házi dolgozat készítése egy kiválasztott korszak művészeti alkotásairól Művészettörténeti lexikon használata

Múzeumlátogatás

Orosz, német klasszicizmus Canova és Ferenczy István pályaképe

Múzeumlátogatás Ferenczy Múzeum megtekintése

A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok

Házi dolgozat készítése egy kiválasztott korszak művészeti alkotásairól

Goya mint előkép

Goya-reprodukciók megtekintése

Monet és Szinyei Merse Pál pályaképe Rodin mint antiszobrász

Könyvtárhasználat

10

Posztimpresszionizmus A modern művészet születése Színfestészet A századforduló Szimbolizmus, szecesszió művészete A szecesszió nőtípusai, építményei és tárgyai A XX. század Fauvizmus, kubizmus, futurizmus művészetének főbb expresszionizmus, organikus és geometriai törekvései absztrakció XX. század első felének Geometrikus absztrakció - konstruktivizmus, irányzatai és dadaizmus Művészet a két Szürrealizmus világháború között Organikus és funkcionalista építészet Művészet a második világháború után Kortárs művészet

Az európai művészettörténet rendszerező összegző áttekintése a lényeges pontok Hangsúlyozásával Népművészet Rendszerező áttekintés

A plakát műfajának megszületése Gauguin mint előkép és Matisse Cezanne és Picasso Plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus A kubista kollázs és a szürrealista montázs A Bauhaus és Moholy - Nagy László

Könyvtárhasználat Művészettörténeti kiadványok tanulmányozása

Pop art és rokon jelenségei, az op-art A kortárs művészet mint korunk üzenethordozója: a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma A szűkebb és tágabb lakóhelyünk művészeti, műemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kincsei a tanultak párhuzamában

Tudományos technicista és szigorú irányzatok

A művészettörténet egyes nagy korszakait jellemző, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete

Alapvető műelemző szempontok alkalmazása

A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezők.

Hazánk főbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal Változások, fordulópontok, műfajok, korstílus születése, prototípusok és rákövetkezések, a képzőművészet ágainak kialakulása

Látogatás a Néprajzi Múzeumban

A szűkebb és tágabb lakóhely művészeti, műemléki értékeinek számbavétele, elhelyezése az egyetemes művészettörténetben

Könyvtárhasználat

Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és Tömegkommunikációs eszközök a kortárs művészet, a környezet és a modern használata vizuális média példáiban.

A továbbhaladás feltétele A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.

11

Könyvtárhasználat, városnézés

MŰVÉSZETI ISMERETEK taneszköz jegyzéke 1. A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz 2. A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének kialakítására alkalmas eszköz 3. Néhány különleges és alkotói módszert szemléltető, a technikai és alkotói módszerben való jártasság kialakítására alkalmas eszköz és munkaeszköz 4. A műszaki jellegű ábrázolás közlő nyelvének gyakorlására alkalmas eszköz 5. A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, képességfejlesztésre alkalmas eszköz 6. A környezet és a tárgyak közötti összefüggések bemutatására alkalmas eszköz 7. Szabadon választott technikában való jártasság kialakítására alkalmas eszköz, eszköz együttes 8. Különböző (képi, zenei, irodalmi) művészeti alkotásokban fellelhető kifejező eszköz felismerésére, értelmezésére alkalmas eszköz 9. Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz 10. A film műfajait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz 11. A tömegkommunikáció vizuális ágait, legfontosabb tartalmi és formai jellemzőt szemléltető és eszköz 12. Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz 13. Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői bemutatására alkalmas eszköz

12

MATEMATIKA Tantárgyi programja és követelményei

1

2

9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely területén továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható. A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt. A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához. A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását. A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését. A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása. 3

A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire való felkészítést. Fejlesztési követelmények Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk. 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez - lehetőség szerint - használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-bizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos. 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok 4

precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása. 4.

Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése

Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásához vezető többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor – de néha a tévedésektől sem mentes – gondolkodás kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá. 5. Szintrehozás Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos tudásszintre juthatnak. A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés. A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik.

5

9. évfolyam


Tevékenységformák Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értőelemző olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése, geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása. Témakörök

Tartalmak


Szintrehozás. Célja az általános iskolákban tanultak felelevenítése, egyszerű feladatok segítségével történő elmélyítése.

Számok írása, olvasása racionális számhalmazban Tízes számrendszer Számhalmazok, műveletek Hatványozás, négyzetgyökvonás Normálalak Műveleti sorrend Zsebszámológépek használata Számegyenes, koordinátarendszer Egyszerűbb számelméleti ismeretek Arány, aránypár, arányos osztás egyszerű feladatok kapcsán Arányos következtetések, százalékszámítás Algebrai egész kifejezések, egynemű kifejezések, átalakítások Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása Egyszerű szöveges feladatok megoldása Geometriai alakzatok Mértékegységek és átváltásuk 6

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Műveletek gyakorlása racionális számkörben

Zsebszámológép használatának begyakorlása Százalékszámítási feladatok megoldása (Megoszlás, áremelkedés, csökkenés) Betűkifejezésekkel végzett műveletek gyakorlása Egyszerű egyenletek megoldásának begyakorlás, felelevenítése

Számtan, algebra

Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör tulajdonságai; kerület, terület,

Geometriai alapismeretek, alakzatok tulajdonságainak átismétlése

Egyenes hasábok és henger tulajdonságai, felszín és térfogat fogalma Geometriai transzformációk: tengelyes- és középhelyén való tükrözés, eltolás, adott arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak, tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű feladatokban Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-féle koordinátarendszerben Számtani, mértani sorozatok felismerése Biztos, lehetséges, lehetetlen események felismerése. Mindennapos (pl.: sajtó) környezetünk matematikailag egyszerű grafikonjai vizsgálata (pl. népszámlálás, népszerűségi vizsgálatok, munkaerőpiac, árak változásai, stb.) Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége Számrendszerek (tízes és kettes) Műveletek a racionális számkörben Hatványozás egész kitevőkkel Hatványozás azonosságai Számok normálalakja Egyes változók kifejezése képletekből (pl.: a természettudományos tárgyak képleteiben) Nevezetes azonosságok: kommutativitás; asszociativitás; disztributivitás; (a ± b)2; a2 – b2; (a ± b)3; a3 – b3; szorzat alakja A tanult azonosságok alkalmazása algebrai törtekkel végzett műveletekben

Egyszerű számítási feladatok elvégzése Transzformációk végrehajtása szerkesztéssel

7

Pontok, ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben

Különböző számrendszerekkel való ismerkedés

Hatványokkal végzett műveletek begyakorlása, számolás normálalakban adott számokkal

Nevezetes azonosságok felhasználása összetett feladatok megoldásában Polinomokkal, algebrai törtekkel végzett műveletek begyakorlása Nevezetes azonosságok felismerése, alkalmazása szorzattá alakításban

Függvények, sorozatok

Geometria

Lineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű abszolútértékes egyenletek Százalékszámítási feladatok Egyszerű kamatszámítási feladatok Számelméleti ismeretek: relatív prímek; oszthatósági feladatok A függvény fogalma, elemi tulajdonságai Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-, négyzetgyök függvény a A fordított arány ( x a ) x Egyszerű példák függvénytranszformációra Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai tananyag felelevenítése és kiegészítése, a tanultak rendszerezése A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt- és körülírt köre Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése Forgásszög fogalma, ívmérték A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése (középponti szög; körív hossza; körcikk kerülete, területe) Thálesz tétel A kör érintői, érintősokszög fogalma Példa pont körüli elforgatásra A tanult egybevágósági transzformációk rendszerező áttekintése 8

Lineáris Egyenletek, egyenletrendszerek egyenlőtlenségek, elsőfokú két ismeretlenes megoldásának begyakorlása egyenlőtlenségrend– szerek megoldása Összetett feladatok grafikus megoldása

Összetettebb példák a függvénytransz– formációkra Összetett feladatok megoldása a tanult geometriai ismeretek segítségével Bizonyítások

Függvények ábrázolása, függvénytranszformációk alkalmazása Gyakorlati életből vett példák gyűjtése egyenes és fordított árányosságra

Háromszög nevezetes vonalainak, köreinek megszerkesztése

Számolási eljárások begyakorlása

Egyszerű szerkesztési feladatok Szerkesztések gyakorlása

Valószínűség, statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése

Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-, vonaldiagrammal Számtani közép, módusz, medián

Sajtóban megjelenő diagramok elemzése

A továbbhaladás feltételei (Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények.) Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.: értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt- és köréírt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben.

9

10. évfolyam


Tevékenységformák Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok). Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. A négyjegyű függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése (hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában. Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben. Témakörök

Tartalmak

Válaszható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

Szintrehozás

Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerező ismétlése, megerősítése, kiegészítése. A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban, különböző problémák megoldásához vezető matematikai modell megkeresése, algoritmusok helyes alkalmazása. Legfontosabb témakörök az alábbiak: Racionális számok, műveletek Műveleti sorrend Hatványok, négyzetgyök, normálalak Algebrai kifejezések, műveletek egyszerű algebrai egész kifejezésekkel Elemi számelméleti ismeretek Százalék- és egyszerű kamatszámítási feladatok Egyenletek, egyenlőtlenségek Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek, algebrai és grafikus megoldásuk Függvényfogalom Szöveges feladatok a mindennapok gyakorlatából és megoldásuk 10

Tanult ismeretek felelevenítése, a hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldásának gyakorlása, ismétlése

Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz kapcsolva

Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Háromszögek, négyszögek: csoportosítás tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes vonalak, pontok, körök; kerület, terület; Körről tanultak ismétlése Pitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk Egyenes hasábok és henger tulajdonságai, felszín, térfogat Egybevágósági transzformációk Egyszerű valószínűségi és statisztikai problémák a napi életből Változatos kombinatorikai feladatokSejtés és bizonyítás megkülönböztetése Tétel és megfordítása Bizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer, skatulyaelv, ellenpélda) Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen valós számok tizedes tört alakja példák irracionális számokra Négyzetgyökvonás azonosságai n-edik gyök fogalma Másodfokú egyenletek fogalma; megoldóképlet; gyöktényezős alak Egyszerű négyzetgyökös egyenletek Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása Két pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolata Szöveges feladatok

11

Összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása Érdekességek számokról További másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, Viéte-formulák Feladatok számtani, mértani középértékkel kapcsolatban, alkalmazásuk statisz– tikai adatsorok jellemzésére

Állítások és tagadásuk megfogalmazása Intervallumok A négyzetgyök azonosságainak begyakorlása Másodfokú és másodfokúra vezető egyenletek megoldásának begyakorlása

Sajtóban megjelenő adatsorok értelmezése

Geometria



Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlósága Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése Háromszögek hasonlóságának alapesetei Hasonlóság alkalmazásai: - hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok (terület és térfogat arányok), - háromszög súlyvonalai, súlypontja, - arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei Szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározására. Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli számításos feladatokban Vektor szorzása számmal, felbontása síkban Kapcsolatok a szögfüggvények között Vektorok körében tanult műveletek. Vektorfelbontás, vektorok koordinátái Szögfüggvények kiterjesztése Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus helyek, értékkészlet) ábrázolásuk Valószínűség szemléletes fogalma Valószínűség becslése, kiszámítása nagyon egyszerű, konkrét esetekben

12

A tanultak alkalmazása más tantárgyakban

Függvénytáblázat illetve számológép használatának gyakorlása Középpontosan hasonló síkidomok szerkesztése

Számítási feladatok gyakorlása

Összetettebb függvények ábrázolása, jellemzése

A valószínűség meghatározása a szerencsejátékok esetében

Vektorműveletek gyakorlása Függvénytáblázat és zsebszámológép használatának gyakorlása

A továbbhaladás feltételei Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete. x a sinx; x a cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési- és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.

13

11. évfolyam


Tevékenységformák Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban, transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök

Tartalmak

Szintrehozás

A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése: A hatványozás és négyzetgyökvonás értelmezése, azonosságai.Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az egyenletmegoldásoknál A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai: értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet. Szögfüggvények ábrázolása. A háromszög nevezetes vonalai. Egybevágóság, hasonlóság. statisztikai adatok jellemzői. Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes feladatok is) Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű alkalmazásai.



14

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Ismeretek felelevenítése

Kombinatorikai feladatok gyakorlása Pascal- háromszög

Számtan, algebra

Függvények, sorozatok Geometria

Különböző egyenletrendszerek megoldása

Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése ( pozitív alap, racionális kitevő), azonosságai. A logaritmus értelmezése, azonosságai. A logaritmus a hatványozás inverz művelete. A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenletek esetén. A 2x, 10x és a logaritmus függvény A függvények transzformációi: f(x) + c; f(x+c); c*f(x); f(cx). Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságai.

Zsebszámológép használatának gyakorlása

Szögfüggvények összetettebb alkalmazásai

Exponenciális és logaritmusos egyenletek különböző típusainak gyakorlása Függvények ábrázolásának gyakorlása

Skaláris szorzat alkalmazásai a fizikában Feladatok megoldásának gyakorlása

Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok, gyakorlati feladatok. Távolság, magasság és szög meghatározása (fizikai jellegű feladatok is). .Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Irányvektor, normálvektor, iránytangens. Egyenes egyenlete. A párhuzamosság és merőlegesség feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola, mint ponthalmaz. 15

Összetett számításos és bizonyításos feladatok

Egyszerű feladatok megoldásának begyakorlása, számolási eljárások gyakorlása Kúpszeletek, mint ponthalmazok, és egyenleteik


Fogyasztóvédelem

Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi példák esetén (és, vagy, nem). Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. banki, biztosítási és üzemanyag-fogyasztási számítások

Konkrét kísérletek elvégzése, elemzése A valószínűség kiszámításának gyakorlása, kombinatorikai ismeretek felelevenítése

A továbbhaladás feltételei Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

16

12. évfolyam


Tevékenységformák Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.). Témakörök

Tartalmak


Új anyag: Ekvivalencia, implikáció

Számtan, algebra


Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás: Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Számelméleti ismeretek összefoglalása. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések és egyenletek.

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Tanult ismertek felelevenítése, számítási eljárások és feladattípusok gyakorlása

Összetett feladatok megoldása

Változatos, érettségi szintű feladatok és feladatsorok megoldása

Emelt szintű feladatok megoldása a témakörből Egyenletek és egyenlőtlenségek grafikus megoldása

17


Geometria

Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Szöveges feladatok. Új anyag: A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n-dik tag és az első n elem összege. Kamatos-kamatszámítás. Rendszerező összefoglalás: A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Új anyag: Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk. Hengerszerű testek, a henger felszín- és térfogatképlete. Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszí- és térfogatképlete. A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata. A gömb felszín- és térfogatképlete. Felszín- és térfogatszámítási feladatok. Rendszerező összefoglalás: Geometriai alapfogalmak. Ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás.

18

Összetett feladatok megoldása Emelt szintű feladatok megoldása a témakörből

Összetett feladatok megoldása Emelt szintű feladatok megoldása a témakörből

Kamatszámítási ( banki és biztosítási) feladatok megoldása, értelmezése. Érettségi feladatok megoldása a témakörből Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx) gyakorlása Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Szögfüggvények alkalmazásának átismétlése

Érettségi feladatok megoldása a témakörből

Halmazokkal kapcsolatos ismeretek felelevenítése

Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. A tanult alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Valószínűség, statisztika

Összefoglaló, rendszerező ismétlés

Új anyag: Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minőségellenőrzés). Rendszerező összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező összefoglalás tartalmát.

Koordinátageometriai alapismeretek felelevenítése Érettségi feladatok megoldása a témakörből

Emelt szintű érettségi feladatsorok A mindennapi életből vett példák megoldása gyűjtése, értelmezése Érettségi feladatsorok megoldása

A továbbhaladás feltételei Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-dik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.

19

MATEMATIKA középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma. Középszint

1.2 Matematikai logika

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.

20

1.4 Gráfok

Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.

2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.

2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek

2.4 Valós számok

Ismerje a valós számkör felépítését ( N, Z, Q, Q* , R) valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. 21

2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok

2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Definiálja és használja az n a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b) 2 ; (a - b) 2 ; (a + b) 3 ; (a - b) 3 ; a 2 - b 2 ; a 3 - b 3 . Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása.

22

Magasabb fokú egyenletek

Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

Négyzetgyökös egyenletek

Tudjon

2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek

ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani.

Tudjon ax + b = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani.

Exponenciális és logaritmikus Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). 23

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok

Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: xa x; xa x; x a ax + b ; x a x 2 ; x a x 3 ; x a a x 2 + bx + c ; a xa ; x a tgx ; x a sin x ; x a cos x ; x

x a ax ; x a log a x . Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c·f(x); f(cx)]. Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggéseket kell használni.

Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. 24

4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban

Térben 4.2.2 Hasonlósági transzformációk

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

4.2.3 Egyéb transzformációk Merőleges vetítés

25

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek Kör

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. 26

4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben

Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor fogalma, abszolútértéke, – nullvektor, ellentett vektor, – vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, – vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, – vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor koordinátái, – a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, – vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, – skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban.

4.5 Trigonometria

Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. 27

4.6.2 Egyenes

Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel.

4.6.3 Kör

4.7 Kerület, terület

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t =

a × ma ; 2

t=

ab sin g . 2

Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. 4.8 Felszín, térfogat

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

28

5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

5.2 A valószínűségszámítás elemei

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: – aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), – medián (rendezett minta közepe), – módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

29

MATEMATIKA taneszközjegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz Első fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási lehetőségeit bemutató eszköz Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető eszköz Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltető eszköz Az életkorhoz és a tananyagtartalomhoz illeszkedő munkaeszköz Thalész tétele bizonyítását szemléltető eszköz A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató információhordozó A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapeseteit bemutató információhordozó Vektorfelbontást szemléltető eszköz Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető eszköz Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató eszköz Kétismeretlenes egyenlőtlenségek megoldásait szemléltető eszköz Különböző testek síkmetszeteit bemutató eszköz Különböző testek élvázait szemléltető eszköz Különböző alapfüggvények és transzformáltjaik grafikonját és a geometriai transzformációkkal való kapcsolatát szemléltető eszköz Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító eszköz A határérték fogalmának szemléltetésére alkalmas eszköz Valószínűségi eloszlásokat szemléltető eszköz

30

TÖRTÉNELEM Tantárgyi programja és követelményei

1

9–12. évfolyam Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események 2

alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. 9. évfolyam


Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. 3

Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti tájegységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

4

Témakörök

Tartalmak

Az őskor és az ókori Kelet

Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.

Az ókori Görögország


A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor 5

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Könyvtár használat: vallás és kultúra az ókori keleten

Térképhasználat gyakorlása

Házi dolgozat készítése: kiválasztott téma önálló feldolgozása

A görög–perzsa háborúk. Athén és A Trója c. film megtekintése Spárta párharca. A görög mitológia, művészetek Nagy Sándor birodalma. megismerése Kr.e. 776,Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Leonidasz, Themisztoklész

Tanult személyek megismerése, információ gyűjtés életükről, tevékenységükről

Az ókori Róma

Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. A köztársaság virágkora és Róma városállamból birodalommá válik. válsága. A császárkor. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, A népvándorlás, az antik államszervezet, hadsereg. civilizáció felbomlása. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, , Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus Fogalmak: Hadrianus, Diocletianus Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, senatus, dictator, néptribunus, egyház, püspök, zsinat. censor Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. 6

Térkép használat gyakorlása

A római mitológia megismerése

Római emlékek a mai Magyarország területén

A Spartacus c. film megtekintése A Seneca c. film megtekintése videón vagy DVD-n

A korai feudalizmus története Európában

A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A Frank Birodalom kialakulása, a Történelmi lexikon használata A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab gazdaság és társadalom átalakulása Vaktérkép használata világ. A nagy világvallások kialakulása Az államalapítások kora Közép- és KeletEurópában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Élet a korai feudalizmusban Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

7

A magyar nép története az államalapításig

Az érett középkor

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika 8

A magyar mitológia megismerése Egy történelmi témájú film megtekintése Térképhasználat gyakorlása

A vándorló illetve kalandozó magyarság élete, harcmodora

Videofilm megtekintése adott A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és témában a vándormozgalmak

III. Ince, IV. (Szép) Fülöp

Könyvtárhasználat: A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.

Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az Árpád-házi királyok kora Az új rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Mindennapi élet, életmódtörténet

Térkép-, vaktérkép használat

Házi dolgozat készítése: egy kiválasztott téma önálló feldolgozása

Mindennapi élet az Árpád-korban

9

A továbbhaladás feltételei A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

10

10. évfolyam


Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. 11

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök A késő középkor

Magyarország a XIV–XV. Században

Tartalmak


Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.

Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság, a pápaság, közép- és kelet-európai államai.

12

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Forrásfeldolgozás A reneszánsz művészete

VII. (Tudor) Henrik, III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

Könyvtár-, vagy internethasználat:

Kora újkor (1490–1721)

Luxemburgi Zsigmond, az oszmán-török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443– 44, 1444, 1448, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs

Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.

A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép átalakulása.

Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a Az 1492 című film megtekintése gyarmatosítás. videón Az atlanti hatalmak felemelkedése. Az angol forradalom. A barokk jellemzői művészeti alkotások alapján

13

Kultúra és művelődés Hunyadi Mátyás korában, a magyar reneszánsz

Vaktérkép használata

Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701– 1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok Magyarország története a A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A kora újkorban (1490–1711) mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII-ban. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. 14

A modern tudomány keletkezése: Kopernikusz, Galilei, Newton…

Tananyagban szereplő fogalmak és személyek megismerése, megtanulása

A hódoltsági kor művészeti emlékei, életmód a hódoltság korában Forráselemzés: Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII-ban. A Rákóczi szabadságharc irodalmunkban, filmművészetünkben

Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta A felvilágosodás és a polgári A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus A napóleoni háborúk Európája. átalakulás kora (1721–1849) jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet) XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx 15

A tananyagban szereplő személyek és jelentőségük, szerepük megismerése

A Napoleon c film megtekintése

Az ipari forradalom fontosabb alkotásai, és azok hatása, források elemzése

Tanult személyek és fogalmak megismerése irodalmi művek, források alapján

Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo Mindennapi élet, életmódtörténet

Források önálló elemzése


Források alapján való feldolgozása

A továbbhaladás feltételei A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

16

11. évfolyam



Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790– 1847)

Tartalmak


Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Egy a napi politikát is Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán meghatározó, 19. századi történelmi téma feldolgozása: A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: A magyar királyság a Habsburg 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Birodalomban. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát A francia forradalom és a Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom napóleoni háborúk hatása A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, Magyarországra. nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra.

18

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Házi dolgozat készítése irodalmi tanulmányaink felhasználásával Korhoz kapcsolódó irodalmi és művészeti ismeretek felelevenítése Művelődés, egyházak, iskolák.

Forráselemzés: A modern nemzet fogalmának kialakulása, változásai A reformkori művelődés, kultúra.

Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu Forradalom és szabadságharc Polgári forradalom Magyarországon 1848 március április Magyarországon (1848– A forradalom belső és külső feltételei, problémái. 1849) A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad

19

Tananyagban szereplő személyek megismerése források alapján

Témához kapcsolódó film megtekintése, a korszak irodalmi alkotásokban Források elemzése, feldolgozása


A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849– 1914)

Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom Az orosz reformkísérletek. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Gyarmatosítás: a brit Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. gyarmatbirodalom. A “keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezicsatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek

Források elemzése, feldolgozása

A korszak művészeti irányzatainak megismerése


20

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849– 1914)

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia.

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az Oroszországi politikai változások. A Párizs környéki békék. Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció) Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925

21

Házi dolgozat készítése :források elemzése, feldolgozása

A korszak művészeti irányzatainak megismerése A tudományos- technikai forradalom kezdeteinek megismerése források és tanulmányaik alapján Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása. Források elemzése, feldolgozása

Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, SzerbHorvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

22

A korszak megjelenése a tanult irodalmi művekben Források elemzése, feldolgozása

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció

Mindennapi élet, életmódtörténet

Térképhasználat

Az első világháborúról szóló dokumentumfilm megtekintése Művészeti irányzatok a korszakban


Irodalmi művek alapján feldolgozandó

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. 23

12. évfolyam



Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök

Tartalmak


A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl 25


Egy a napi politikai eseményt igazoló történelmi téma feldolgozása

A második világháború eseménytörténete

A témához kapcsolódó irodalmi alkotás vagy film

Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Donkanyar Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság 26



A jelenkor (1945–napjainkig)

Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Egy szabadon választott helyi Személyek: konfliktus földolgozása (pl.: KözelNehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Kelet, Balkán) Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII..János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK Magyarország a második A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. világháború után A párizsi békeszerződés. (1945 –napjainkig) A kommunista diktatúra kiépítése A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. 27

Dokumentumfilm megtekintése A gyarmati rendszer felbomlása Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Források elemzése, feldolgozása

Az Európai Unió létrejötte

A korszakhoz kapcsolódó irodalmi alkotás elolvasása, film megtekintése

A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság

Életmód a Kádár – korszakban: egyéni vagy családi emlékek felhasználásával, forráselemzés A rendszerváltozás eseményei

Források elemzése, feldolgozása Állampolgári ismeretek

A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.

Napi sajtó figyelése: elvek és gyakorlat viszonya

Kultúra és művelődés életszínvonal,

Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció, műveltség és képzettség. Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás

Házi dolgozat készítése

Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem, környezetvédelem. Természetkép, világkép, világszemlélet

Természettudományos ismeretek rendszerezése, felelevenítése 28

Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya.

Egyéni és közösségi értékek

Mindennapi élet, életmódtörténet Fogyasztóvédelem

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságosság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek. Az egyén és közösség a társadalomban. Döntés, megegyezés, együttműködés, többség, kisebbség. Szabadon választható témák

Napi sajtó figyelése, a tananyagban szereplő elvek érvényesülése a mindennapokban

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története

Könyvtár-, internet használat

Továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint.

29

Feldolgozása önállóan

TÖRTÉNELEM középszintű érettségi vizsga követelményei Témakörök A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó az adott témakörhöz rendelhető tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Az athéni demokrácia intézményei, működése.

1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. egyeduralom kialakulása 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás felbomlása 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2 A nyugati és keleti kereszténység

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. 30

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4 A középkori városok 2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2 A honfoglalástól az államalapításig 3.3 Az Árpád-kor 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és művelődés

A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás.

31

4.2 Reformáció és katolikus megújulás 4.3 A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3 A török kiűzése és a Rákócziszabadságharc 5.4 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József reformjai. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3 A XIX. század eszméi

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 32

6.4 Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

7.2 A reformkori művelődés, kultúra 7.3 A polgári forradalom

A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.

7.4 A szabadságharc

A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.

7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 7.6 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

33

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek KözépEurópában és az olasz fasizmus 8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9 A szocialista rendszerek bukása

Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3 Művelődési viszonyok és az életmód 9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5 Magyarország részvétele a világháborúban

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

34

9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2 A határon túli magyarság sorsa 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6 A rendszerváltozás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellem-zői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története 11.3 A „harmadik világ” 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A közép-európai régió sajátos problémái Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

35

12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). társadalomban 12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. és az önkormányzatiság 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. változások

36

A TÖRTÉNELEM taneszköz jegyzéke 1. 2.

A polgári átalakulás korának szemléltetésére alkalmas eszköz A magyarországi polgárosodás kezdeteit, nagy alakjait, főbb eseményeit, kulturális és művelődési örökségét tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz 3. A nemzetállamok megszületését és az imperializmus korát bemutató, ismeretszerzésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 4. A polgári Magyarország kiépülését és fejlődésének főbb társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeit, valamint a kor meghatározó történelmi alakjait tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 5. Az első világháború előzményeit, eseményeit, haditechnikai újításait, jellegét és következményeit tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 6. Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatásait és következményeit tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 7. A nagy válságtól a második világháborúig terjedő korszak főbb eseményeit meghatározó alakjait tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 8. Az 1930-as évektől a második világháborúig terjedő időszak Magyarországa társadalom-, gazdaság-, művelődés- és politikatörténetét tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 9. A jelenkor tanulmányozására, főbb kérdéseinek feldolgozására alkalmas eszköz 10. A második világháború utáni Magyarország történelmének főbb eseményeit, összetevőit meghatározó személyiségeit, valamint a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a művelődés és a mindennapok átalakulását tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz 11. Az érettségi vizsgakövetelmények elsajátítását elősegítő, rendszerezésre, összefoglalásra alkalmas eszköz 12. Történelmi térképek, fólia sorozatok.

37

TÁRSADALOMISMERET Tantárgyi programja és követelményei

1

2

11-12. évfolyam Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit! Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. 3

A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást. A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények: Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket. Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények:

4

A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget. A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját. A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények: Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk! Az ember, mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények

5

Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket. A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit. Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát. A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről! Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!

6

11. évfolyam


Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb. A tananyag elsajátításának sajátos módjai begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök

Tartalmak



Az ember mint biológiai Az ember és az állat lény Test és lélek Az egyes ember fejlődése

Autonómia és meghatározottság

Tömegkommunikációs eszközök használata ismeretszerzésre

Személyiségünk

Pszichikus működésünk Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Az emberi szellem

Az ember, környezete és a nyelv világa Önazonosság és önmegvalósítás

Folyóiratok témához kapcsolódó cikkei

Az ember mint társadalmi lény

Az emberi értékek, az erkölcs Kapcsolatok Közösség és társadalom

Mozgatóink A kultúra normativitása A hagyomány értelme

Tömegkommunikációs eszközök használata

7

A család mint alapvető közösség

A család fogalma, alapvető funkciói régen és ma Gyermek a családban Az életmódbeli különbségek

Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat Családi konfliktusok és megoldási lehetőségek

Folyóiratok témához kapcsolódó cikkei Egyéni tapasztalatok gyűjtése

Az emberi élet nagy kérdései

Nemiség, szerelem, házasság Élet és halál Hit és vallás

Boldogság és szépség Rend és szabadság

A vallásosság ma, Vallási konfliktusok

Szocializáció és társadalmi devianciák

A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában

A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer

Egy szemelvény önálló feldolgozása

Az iskola világa

A műveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás - felsőoktatás

Tanulói jogviszony és érdekérvényesítés A művelődés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei

Házi dolgozat készítése: Hogyan tovább érettségi után?

A munka világa

Vállalkozás Munkavállalás, Munkanélküliség

Egyéni tapasztalatok gyűjtése

Egyéni tapasztalatok gyűjtése

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

8

12. évfolyam


Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció. A tananyag elsajátításának sajátos módjai megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás

Egészségügyi ellátás rendszere Érdekvédelem Szociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatok Társadalom- és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok

A jog világa

Jogi alapismeretek Emberi és állampolgári jogok Az alapvető állampolgári kötelezettségek

Gazdasági, szociális és kulturális jogok Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme

Házi dolgozat készítése

A politika világa

A politika fogalma Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika

Rendszerváltás Magyarországon A hazai pártok általános jellemzői Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény, a -kutatás

Tömegkommunikációs eszközök használata: Tömegkommunikáció és politika

A Magyar Köztársaság államszervezete

Az Országgyűlés A köztársasági elnök A kormány és a minisztériumok

Az Alkotmánybíróság Az igazságszolgáltatás Külkapcsolatok

Könyvtárhasználat: A helyi önkormányzatok szerepe és feladatai

9

Tapasztalatgyűjtés

Jogszabályelemzés

A helyi önkormányzatok A közigazgatás szervezete és intézményei

Az államigazgatási szervek Az önkormányzati igazgatás

A XXI. Század világa

Nemzetközi szervezetek Az Európai Unió és hazánk Világméretű problémák

Gyakorlatok

Magyarország a nemzetközi szervezetekben

Személyi igazolvány, jogosítvány cseréjének, segély igénylésének imitálása, ill. valóságos végrehajtása Folyóiratok tanulmányozása

A TÁRSADALOMISMERET taneszköz jegyzéke 1. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz 2. Az alapvető emberi jogok megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz 3. Hazánk és Európa viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 4. Az ENSZ és szervezetei munkájának, szervezeti felépítésének megismerésére és szemléltetésére alkalmas eszköz 5. Az emberiség globális problémáinak szemléltetésére alkalmas eszköz 6. A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 7. A vállalatok és a munka világának megismerésére, szemléltetésére alkalmas eszköz 8. A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 9. A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetésére alkalmas eszköz

10

FILOZÓFIA

Tantárgyi programja és követelményei

1

2

Célok és feladatok A középiskolában heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai és a tettei szinkronban vannak. Fejlesztési követelmények A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye.

3

Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése. 12. évfolyam Éves óraszám: esti: 32 óra (A tanár a hallgatói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplínaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű (1) tantervet választja vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2) koncepcióját követi.) Tevékenységformák Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket.

4

1. Problémacentrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód Témakörök

Tartalmak



Bevezető beszélgetés

Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben: hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. preszókratikusok és Szókratész: Az arkhé és a logosz, az erkölcsi jó. Platón: Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.

A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, a szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus).

Könyvtár-, internethasználat: az antik filozófusok élete és kora

Arisztotelész: A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyagforma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó,

Fogalmak: vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás Ajánlott műrészletek: Hérakleitosz: Töredékek B 1 Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61 Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek)

1. Antik filozófia

5

Filozófiai lexikon használata Műrészletek értelmezése

erények, „két szélsőség közötti közép”.

Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet) Seneca: Az élet rövidségéről

Fogalmak: kozmosz, arkhé, logosz, dialektika, idea, metafizika, szubsztancia, erény Interdiszciplináris és kultúrtörténeti (areté) vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak ill. Hatások: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Kultúrtörténeti alkotásokkal való Óda egy görög vázához; Kosztolányi: ismerkedés Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika történelem: az ókori görögök, az ókori Róma biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész festészet: Raffaello: Az athéni iskola az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat) Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés): 6

Egy kiválasztott téma önálló feldolgozása: Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés): A vélekedés és a tudás; Erények

A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón) 2. Középkori filozófia Szent Ágoston: A kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. Aquinói Szent Tamás: Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer, skolasztika. Fogalmak: patrisztika, teológia, logosz, skolasztika, skolasztikus érvelési módszer

az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón)

A keresztény teológia és az antik filozófia, a boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, Forráselemzés, kiválasztott téma önálló feldolgozása a rossz mint léthiány, a szabad akarat, az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság. Fogalmak: semmiből való teremtés, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, tomizmus Ajánlott műrészletek: Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 1-2.

7

Műrészletek értelmezése

3. Újkori filozófia

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya magyar nyelv: a retorika alkalmazása történelem: a kereszténység, Európa a 14-15. Században képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom Bacon, Descartes, Locke: Biztos legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni ismeretelméleti kiindulópont érdek, radikális szakítás a klasszikus keresése, tapasztalat és értelem, természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, kételkedés, a „velünk született Spinoza, Rousseau), a tudományos eszmék” tana és kritikája. Kant: A felvilágosodás, az ész és az haladásba vetett hit, enciklopédisták. Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás értelem lehetőségei és korlátai, és a lét, a szabadság és a szellem túllépés az empirizmus és a kibontakozási folyamata a racionalizmus egyoldalúságán, világtörténelemben (Hegel). „kopernikuszi fordulat”, 8

Kultúrtörténeti alkotásokkal való ismerkedés

Könyvtár-, internet-használat: egy kiválasztott gondolkodó tevékenységének megismerése

a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó.

Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János.

Fogalmak: racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, kategorikus imperatívusz

Fogalmak: szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika Ajánlott műrészletek: Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1-3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. Könyv, I. fejezet, 1-5.§, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-XII. Fejezet Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-II. könyv Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther, Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A 9

Filozófiai lexikon használata

Műrészletek elemzése szóban

Kultúrtörténeti alkotásokkal való ismerkedés

Magánossághoz, Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov magyar nyelv: nyelv és megismerés történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655) fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz kémia: Boyle Mozart zenéje

4. 19-20. Századi filozófiák

Az individuum és a világ viszonya (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). Az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás (Husserl, Sartre, Heidegger). A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn).

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája Az individum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása, a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése a világ értelmezésére ill. megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória 10

Könyvtár-használat

Egy kiválasztott téma önálló feldolgozása, házi dolgozat megírása

Fogalmak: individuum, egzisztencia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció

viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés; magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern: pl. Lyotard, Habermas) Lexikon használata Fogalmak: esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, analitikus filozófia, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció Ajánlott műrészletek: Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV. rész (részletek) Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám) Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről Sartre: Mi az egzisztencializmus? Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők) Marx: Tézisek Feuerbachról Comte: A pozitív szellem (részletek) 11

Műrészletek önálló elemzése

Schlick: A filozófia fordulata (részletek) Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek) Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek) Lyotard: A posztmodern állapot (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: görög drámák, romantika, realizmus, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek, Thomas Mann, egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, avantgárd, Déry Tibor, József Attila, 20. századi epika, Kultúrtörténeti alkotások Esterházy P., Tandori magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerése megismerés, valóság és jelentés történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789-1914, Európa és a világ a 1920.században, A kétpólusú világ művészetek, építészet, festészet matematika biológia: Darwin fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Forráselemzés „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre); 12

A kijelentések igaz ill. hamis volta; „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi?” (Heidegger); A fogyasztói társadalom, a manipuláció

13

2. Szisztematikus megközelítésmód Témakörök

Tartalmak


Mi a filozófia?

A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek)

Ajánlott műrészletek: Platón: Hetedik levél

1. Metafizika, ontológia

2. Ismeret-elmélet

Fogalmak: csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz Platón, Arisztotelész A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. Fogalmak: arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét René Descartes, Immanuel Kant Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus.

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Alapfogalmak megismerése Egy házi dolgozat elkészítése

Ajánlott műrészletek: Parmenidész: 8. töredék Hérakleitosz: Töredékek Platón: Barlanghasonlat Arisztotelész: Metafizika Immanuel Kant: Prolegomena Martin Heidegger: Mi a metafizika? Visszaemlékezés (anamnézisz) Ajánlott műrészletek: Francis Bacon: Novum Organum René Descartes: Értekezés a módszerről Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról

14

Műrészletek elemzése

3. Tudományfilozófia

Fogalmak: empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet Thomas S. Kuhn A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak: verifikáció, normál tudomány, anomália, paradigma, –váltás

4. Etika

5. Vallás-filozófia

indukció, idolumok, igazság, dedukció

Műrészlet-elemzés Ajánlott műrészletek: Karl Popper: A tudományos kutatás logikája Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részlet) + egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos)

falszifikáció, kummulativitás, inkommenzurabilitás Ajánlott műrészletek: Epiktétosz, Immanuel Kant Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika Eudaimonisztikus és erényetikák, Epiktétosz: Kézikönyvecske deontikus etika, etikai racionalizmus, Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad emotivizmus, materiális és formális akaratról etikák. David Hume: Értekezés az emberi természetről Fogalmak: Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája erény, igazságosság, szabadság, (részlet) boldogság, bűn, szabad akarat, Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus maxima, autonómia, kategorikus mezotész, eudaimonisztikus etika, Hume imperatívusz, szabadság és felelősség villája Ajánlott műrészletek: Aurelius Augustinus, Aquinói Szent Tamás Aurelius Augustinus: A rendről A hagyományos, metafizikus filozófiai Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae istenkép és problémái, felbomlása, a (részlet) modern filozófiai istenkép. Voltaire: Filozófiai ábécé 15

Műrészlet-elemzés szóban

Házi dolgozat: egy kiválasztott téma önálló feldolgozása Műrészlet-elemzés

Fogalmak: hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, személyes Isten 6. Politikai filozófia

Jean-Jacques Rousseau A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. Fogalmak: politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság

Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés + egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla) természetes észvallás, ugrás (Sprung), szorongás (Angst) Könyvtár-, internet-használat Ajánlott műrészletek: Niccolo Machiavelli: A fejedelem Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről John Stuart Mill: A szabadságról (részlet) + egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István) diszkrimináció

A továbbhaladás feltételei Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. FILOZÓFIA taneszköz jegyzéke 1. Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz 2. Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

16

ETIKA Tantárgyi programja és követelményei

17

18

Célok és feladatok Az etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére összpontosít. Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a tanuló konkrét élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a követelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését igényli. Az etika tantárgy elsődleges célja, hogy alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban (hol, milyen formában lelhető fel, követhető nyomon egy-egy etikai téma megjelenése). Különböző filmek, fotók, tárgyi emlékek, irodalmi szövegek, műalkotások újságok, történelmi dokumentumok, vallási liturgiák, tudományos nézetek, társas kapcsolatok, metakommunikatív jelzéseink, hagyományok, népszokások, temetkezési kultúrák, öltözködés stb. hogyan mutatják be egyes korok morális viszonyait, szokásait. Az absztrahálás képessége – A hétköznapi, mindennapi moralitás és az etikai gondolkodásmód megkülönböztetése, az egyéni, mindennapi probléma általános szintű megfogalmazása. – Az egyén és a társadalom moralitásának megkülönböztetése. – A különböző korok tudományának, művészetének, filozófiájának, erkölcsének és etikájának (etikáinak) összehasonlítása, találkozási pontjainak felismerése.

19

Az értelmezés képessége – Az információforrások értelmezése, összehasonlítása, megítélése, következtetések levonása. – Szövegértés és értelmezés, szövegalkotás. Ez magában foglalja, hogy a szövegek ismerete és az olvasó előzetes ismerete összekapcsolódik. – Komplex ismeretek (globalitás, holisztikus szemlélet) alapján elemzés. Az érvelés képessége, a vitakészség – – – – – –

Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás. Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése. Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség. Párbeszéd képessége, mások szempontjainak – előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe vétele. Másokkal való együttműködés. A testbeszéd jelentőségének ismerete. ETIKA taneszköz jegyzéke Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz. Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

12. évfolyam Éves óraszám: esti: 32 óra Tevékenységformák Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerűbb életproblémák megfogalmazása, értelmezése. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen.

20


Témakörök

Tartalmak


Az emberi természet

Tegyen különbséget a biológia, a történelem, a pszichológia és az etika emberfogalma között. Értelmezze a „gondolkodó lény”, „társas lény”, „alkotó ember” kifejezéseket.

Világítsa meg példákon keresztül a) a személyközi kapcsolatok, a másikkal való azonosulás, a kulturális minták és társadalmi szerepek jelentőségét, b) a beszéd, a fogalmi gondolkodás, az emlékezet, a képzelet és a tanulás jelentőségét az öntudatos én kialakulásában.

Az erkölcsi lény

Az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamata az egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig. A szabadság fogalmának politikai és etikai értelme. szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, konszenzus, Értelmezze a következő ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi megítélése szempontjából: eszköz - cél, szándék következmény, magánérdek - közjó. A jó és a rossz A választás szabadsága, az ember felelőssége Törvény és lelkiismeret Materiális és formális etikák

Ismertessen néhány elméletet az ember szabadsága és meghatározottsága közötti összefüggésre.

Példák segítségével mutasson be különböző szabadságfelfogásokat: a szabadság fogalmának politikai és etikai értelme.

Az ember bűnössége és jóravalósága a zsidó-keresztény hagyományban.

Irodalmi, történelmi ismeretek felelevenítése

Az erkölcsi cselekedet

Etikai alapfogalmak

A tetteinkért, illetve a másokért viselt felelősség. A szenvedés tapasztalata Szándék és következmény

21

Házi dolgozat: egy kiválasztott téma önálló feldolgozása

Az etika megalapozása

Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban A világi etika kialakulása Az erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái

Az etika transzcendens megalapozásának igénye A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség-és konszenzus etikák érvelési módjai

Szemelvények önálló feldolgozása Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet.

Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás Önbecsülés és mások iránti tisztelet Az élet tisztelete A nemiség és a családi élet erkölcstana Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás Hazaszeretet és példái

Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái Munkaerkölcs Etikus fogyasztás Törvénytisztelet és polgári engedetlenség Erkölcs és politika Gazdaságetikai alapelvek

Életcélok, önmegvalósítás: saját céljaink és lehetőségeink meghatározása

A jellem és az erények

Erkölcsi érzék A jóakarat A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége Etikai alapértékek

Jellem és illem Önnevelés, példakövetés

Folyóiratok témához kapcsolódó cikkeinek önálló feldolgozása

Az alapvető erények klasszikus és A szeretet jelentősége a zsidókeresztény hagyományban, és modern értelmezései ennek hatása az európai erkölcsi gondolkodásra.

22

Korunk erkölcsi kérdései A tudományos-technikai haladás dilemmái Globális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szemben Az etika emberközpontúságának értelmezése

Erkölcs és társadalom

Tegyen különbséget erkölcs és jog, illetve erkölcsi és politikai közösség között. Az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó vita. Érveljen a szólás szabadsága, illetve korlátozása mellett és ellen, pl. a gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános rágalmazás, a hazug reklám, a szeméremsértő ábrázolás esetében. Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélése körüli vitában kialakult főbb álláspontokat és érveket.

Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a természetben és a társadalomban. A szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi problémái. Az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepe a nemi párkapcsolatban. A házasélet erkölcsi konfliktusai.

Tömegkommunikációs eszközök használata: Globális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szemben

Értelmezze az összefüggést az alábbi fogalmak között: barát/ellenfél, szeretet/gyűlölet, béke/harc, következetesség/megbocsátás. Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait, a többség-kisebbség konfliktusok természetét.

Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társadalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra (pl. családon belüli erőszak).

Folyóiratok témához kapcsolódó cikkei

Egy téma önálló feldolgozása A társadalmi igazságosságról alkotott, egymással ellenkező felfogások.

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meg lévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. A továbblépés feltétele a meghatározott számú és témájú házi dolgozat elkészítése.

23

Idegen nyelv

Német nyelv Angol nyelv Tantárgyi programja és követelményei

1

2

NÉMET NYELV

3

9 - 10. évfolyam (kezdő)


Célok és feladatok A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire. A 9. és 10. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 1o. osztály után folytassák középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék. Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondat kiegészítés, mondat transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból írásbeli összefoglaló készítése, szövegösszefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak, vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 - 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CD-ROM használata, német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Témakörök Tartalmak Személyi adatok, család, barátok napirend, otthoni teendők tanulás, iskola munka, munkahely lakás, lakóhely, falu, város háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép természet: növények, háziállatok

Választható tartalmak Tágabb rokonság, szomszédok Családi munkamegosztás Az idegen nyelvek tanulása Munkakörülmények Helyi nevezetességek, látnivalók Környezetvédelem

4

időjárás, évszakok, öltözködés az emberi test, egészség, betegség étkezések, étterem sport, egészséges életmód vásárlás, ajándékozás, ünnepek városi közlekedés, utazás Szolgáltatás: telefon, benzinkút Pályaudvar szabadidő, szabadság eltöltése, tévé Magyarország

Időjárás-jelentés Sérülések, orvos Magyar és német étkezési szokások Sportágak, olimpia kis üzletek, bevásárlóközpontok külföldi utazás posta, bank, fodrász, tisztító, javítások színház, olvasás, hobbi a német nyelvű országok

Kommunikációs szándékok üdvözlés, ismerkedés;információ kérés és adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés, javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás, csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés kifejezése; lehetőség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése Fogalomkörök, nyelvtan a főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a "man" névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige - jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; - felszólító mód; - a módbeli segédigék jelen és Präteritum alakja, "ich möchte"; - a feltételes jelen idő összetett képzése; - sich-es igék; - igekötős igék; - személytelen igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben, über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok A továbbhaladás feltétele A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (a továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő) A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti. 5

Beszéd A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét – kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján – összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. – hoz létre. Szókincs: kb. 900 lexikai egység. 9 - 10- évfolyam (haladó)


Célok és feladatok A haladó német tantervnek viszonylag hosszú szintrehozó és rendszerező szakasszal kell kezdődni. A tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Fontos, hogy a szintrehozás során a magyartanárral együttműködve anyanyelvi ismereteiket is rendszerezzék. Minthogy a 10. évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv második szakasza megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. Így a haladók számára külön tanterv értelemszerűen csak a szintrehozó szakaszhoz készült. Az érettségi követelmények szabják meg a 12. év végére elérendő szintet. Fejlesztési követelmények és tevékenységformák (I. Szintrehozó szakasz) Kapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben, beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése, emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, 6

tollbamondás utáni írás, mondatkiegészítés, mondattranszformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása, Témakörök – Tartalmak Személyek, család lakás, lakberendezés az emberi test, öltözködés Időjárás, évszakok Étkezések, étterem Napirend, otthoni teendők munka, munkahely iskola, órarend Egészség, betegség, orvosnál Szabadidő, szórakozás Közlekedés, pályaudvar város, falu, nevezetességek Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások) Kommunikációs szándékok üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése Nyelvi fogalomkörök határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige - jelen idő és Perfekt; - felszólító mód; - igekötős igék; -személytelen igék; - a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat A továbbhaladás feltételei a tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén:

7

Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 80 – 100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80 – 100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír. 11 - 12. évfolyam (haladó) Éves óraszám a 11. évfolyamon: 90 óra Éves óraszám a 12. évfolyamon: 64 óra Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, + önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása; nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése.

8

Témakörök Tartalmak Ember és társadalom önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és politikai rendszere Tágabb környezetünk – város, falu nevezetességei, helyzete, problémái a német nyelvű országok fontos jellemzői Természeti környezetünk – környezetünk védelme Az iskola világa – a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei A munka világa – pályaválasztás munkanélküliség, munkakörülmények Egészség és betegség – orvosnál sportágak, sportolás egészséges életmód Étkezés – étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek egészséges életmód, dohányzás Utazás itthon és külföldön közlekedés, szállás, nevezetességek Szabadidő, szórakozás – olvasás, film színház, tévé, videó, hobbi Kultúra, tudomány, technika – technika a lakásban és a munkahelyen számítógép és Internet

Választható tartalmak Idegengyűlölet, tolerancia Egyenjogúság megyénk jellemzői, helyzete német városok, látnivalók ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét német, osztrák iskolarendszer szociális háló, árak és bérek sérülések, sportesemények

étkezési szokások N.o-ban és Ausztriában alkohol, drog elleni harc útitervek, úti beszámoló utazás a német nyelvű országokban múzeum, koncert, könyvtár folyóiratok, a műveltség szerepe a német kultúra és tudomány nagy alakjai

Kommunikáció szándékok Mint eddig +

9

érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség, bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel. Nyelvi fogalomkörök Mint eddig + a főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere – kérdő, utaló, vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten); elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend rendszerezése; az összetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu + Inf., um…., ohne…., anstatt…. Zu + Infinitiv. Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett, véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad; képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket, információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre. 10

NÉMET NYELV középszintű érettségi vizsga témakörei Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. 1. Személyes vonatkozások, család

· A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) · Családi élet, családi kapcsolatok · A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

2. Ember és társadalom

· Személyes tervek · A másik ember külső és belső jellemzése · Baráti kör · A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel · Női és férfi szerepek · Ünnepek, családi ünnepek · Öltözködés, divat · Vásárlás, szolgáltatások (posta) · Hasonlóságok és különbségek az emberek között

11

3. Környezetünk

4. Az iskola

· Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) · A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek · A városi és a vidéki élet összehasonlítása · Növények és állatok a környezetünkben · Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? · Időjárás · Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) · Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka · A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága · Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok · Diákmunka, nyári munkavállalás · Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába ál-

5. A munka világa

lás 6. Életmód

· Napirend, időbeosztás · Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) · Étkezési szokások a családban · Ételek, kedvenc ételek · Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben · Gyakori betegségek, sérülések, baleset · Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 12

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

· · · · ·

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

· A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés · Nyaralás itthon, illetve külföldön · Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése · Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai · Népszerű tudományok, ismeretterjesztés · A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

13

14

ANGOL NYELV

15

Angol nyelv 9 - 12. Órabeosztás: 9. évfolyam: 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

90 óra 90 óra 90 óra 64 óra

Kiemelt közös követelmény Hon és népismeret Kapcsolat Európával és a nagyvilággal Kommunikációs kultúra Tanulás Sajátos megközelítés Az iskolánkba érkező 9. osztályos tanulókat nyelvi szintfelmérés alapján csoportokra osztjuk, ez a differenciálás alapja. A tanterv azokat a minimum követelményeket tartalmazza, amelyeket a leggyengébb tudású csoportnak kell elérni, tehát értelemszerűen bővíthető az erősebb csoportokban. A tanév során elsősorban félévkor van arra lehetőség, hogy a tanulók - előrehaladásuk alapján - jobb, vagy gyengébb csoportba kerüljenek. Cél: Iskolánk szakmai programja a 9 -12. évfolyamokon az általános nyelvi képzést tűzi ki célul, amely az érettségivel zárul. Mivel napjainkban az idegen nyelvek modern, a kommunikációra épülő ismerete elengedhetetlenül fontos, ezt a tényt a diákokban is tudatosítanunk kell. A mindennapi realitások ismeretében elsődleges célunk, hogy a diákok olyan képességek, készségek , és ismeretek birtokába jussanak, melyek segítségével a mindennapi életben sikeresen tudjanak kapcsolatokat kiépíteni. Célunk, hogy a tanuló ne csak megismerje és tudja a nyelvet, hanem azt meg is kedvelje és tudását minden lehetséges helyzetben szívesen alkalmazza. A kommunikáció és a kapcsolattartás legfontosabb eszköze a nyelv, célunk azonban nem csak a megfelelő nyelvtudás megszerzése, hanem az angolszász országok kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerése, elfogadása és tiszteletben tartása is. Ennek tudatosításával hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az egymás iránti tisztelet, a másság elfogadása a diákok számára egymás között is természetes legyen.

16

Iskolánk másik alapvető célja, hogy minden diáknak biztosítsa, hogy olyan maximális tudást szerezzen, amelyre önmaga egyénileg képes. Tehát a jobb képességű, szorgalmasabb diákokat arra bíztatjuk, hogy a középfokú állami nyelvvizsgát letegyék; a többieknek a követelményeknek megfelelő sikeres érettségi vizsga letétele a cél. A megfelelő tudás elsajátításához vezető utat a sikerélmények teszik kellemesebbé. Iskolánk harmadik sarkalatos pontja, hogy a tanulókat minél több sikerhez juttassa. Ezeket a sikereket a tanórák alatt és az iskola falain kívül is próbáljuk - például csereutakkal, diáklevelezéssel - biztosítani. A célok megvalósításában igen fontos, hogy a négy nyelvi alapkészséget : a beszédet, az írott és hallott szövegek értését, az olvasást és az írást egyaránt harmonikusan fejlesszük. A diákok jussanak el ebben a tanítási, tanulási folyamatban odáig, hogy igényük legyen az önálló tanulásra, ismeretszerzésre, önművelésre. Követelmény: A tanulók az angol nyelv tanulása során jussanak olyan szintre, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyenek. A beszédértés és beszédkészség területén: A tanuló értse meg a tantervben szereplő témákban, szituációkban , szövegfajtákban a normál tempójú angol beszéd ( elő - és gépi ) tartalmát, értse az általános összefüggéseket éppúgy mint az adott tartalmi és nyelvi részleteket. A 12. évfolyam végére rendelkezzen a tanuló mintegy 1600 aktív lexikai egységgel, s legalább 1000 passzív lexikai ismerettel. Az aktív szókincs tegye lehetővé a mindennapi kommunikációt írásban és szóban egyaránt, a passzív szókincs pedig az olvasott és a hallott szöveg megértését segítse elő. A tantervben megnevezett különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készség szinten használja. Az olvasásértés területén: a tanuló legyen képes az adott angol szöveget jól érthető kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni; a néma olvasásnál az adott szövegből a megfelelő információkat ( általánosan és részleteiben ) kikeresni. Az írás területén: A tanterveben szereplő témákban és szövegfajtákban tudjon a tanuló írásos közléseket alkotni, ilyenekre reagálni, valamint önállóan szöveget alkotni. A részletesebb, évfolyamra lebontott követelmények az egyes tantervi egységeknél találhatók. A tantárgy oktatása csoportokban történik. A bontás alapja egy beszélgetés beszélgetés a tanulóval. Ez alapján választjuk ki a jobb illetve a gyengébb alapokkal rendelkező csoportokat. A tanévek során lehetőség van arra, hogy a tanulók előrehaladásuk alapján átkerüljenek a jobb illetve a gyengébb csoportba. 17

Az angol nyelv tanítását évfolyamokra tagoljuk. A tanterv a NAT követelményeitől a 9. és a 10. osztályokban valamelyest eltér. A 9. osztályba érkező tanulók tudásszintje nagyon eltérő és az évfolyam elsődleges célja, hogy megpróbálja a tanulók tudását megközelítőleg egy szintre hozni, ugyanakkor a nyelvi ismereteket bővíteni. Ezért átstruktúráltuk a követelményeket. A 9. és a 10. évfolyamban a tanterv nem teljesen fedi a NAT követelményeket, de a 10. és 11. évfolyamban már igen. Tartalom: Módszerek, eljárások: A órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv teljes körű használatára. A nyelvtanítás alapja, célja a beszédközpontúság. Iskolánkban heti egy órában angol anyanyelvű tanár foglalkozik a gyerekekkel. Feladata elsősorban a beszédkészség, beszédértés fejlesztése, de főleg a korai szinteken a magyar angoltanárral szorosan együttműködve mind a négy nyelvi készség megalapozása és fejlesztése. Értékelés: A négy nyelvi készség értékelése, ellenőrzése egyenlő mértékben történik. A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre, és társaik kulturált és alapos értékelésére neveljük. Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát. Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan), és a négy alapkészségre. Fontos minden ismeret és készség folyamatos , és arányos ellenőrzése. Formája szerint lehet az ellenőrzés szóbeli és írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket írásban és szóban is ellenőrizzük. Iskolánk sikerközpontú szelleméből adódóan az írásbeli (témazáró) dolgozatokat a diák egyszer javíthatja. Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a munka hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az elsajátított anyag minőségéről és mélységéről kapunk információt. Fontos az ismétlő ellenőrzések beiktatása is kb. 5 egységenként, valamint az adott évfolyamok végén. Szempontok: A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő. Az íráskészség ellenőrzésénél szempont a kitűzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata, valamint a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készségen kívül értékeljük a felhasznált szókincset illetve a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a képleírás tartalmát, hitelességét (a szokásos kifejezés- és viselkedésminták alkalmazását) és a nyelvhelyességet. A fentieken kívül fontos szerepet kap a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. A beszédértés és olvasásértés ellenőrzésekor a megértés foka a szempont, illetve hangos olvasásánál az értő olvasás, az érthető és helyes kiejtés, hangsúly és intonáció. A tanuló teljesítménye lehet: hibátlan, illetve minimális hibával jeles; 18

többé-kevésbe hibátlan jó; esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes; többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges; teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen. Vizsgák: Az angol nyelvet tanuló diákoknak az iskola vizsgarendjébe illeszkedő, és szabályzatának megfelelő egyéni vizsgát kell tenniük minden évfolyamon. A vizsga célja, hogy a diák önálló beszámolót tartson az adott témáról, a vizsgáztatóval a mindennapi helyzetnek megfelelően tudjon kommunikálni, a megtanult különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készségszinten használja. Az értékelés alapja tehát a tanuló kommunikatív készsége- képessége, mondanivalójának tartalma és érthetősége. A vizsgák témaköreit a diákok a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapják. Feltételek Angol nyelvi szaktanterem kialakítása javasolt. Video, video-kazetták, kazettás magnó, térkép (angolszász országok, Magyarország). Az oktatás csoportbontásban történik. Nyomtatott taneszköz leírás Országh: Angol-magyar kéziszótár - tanulói segédlet Országh; Magay: Magyar-angol kéziszótár - tanulói segédlet

19

9. évfolyam Éves óraszám: esti: 90 óra Cél A nyelv megkedveltetése, a nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése. Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. A nyelvi alapkészségek kialakítása és fejlesztése. A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használatának megismertetése. Követelmény Beszédértési készség: A tanuló ... ismerje fel, értse meg és kövesse az óravezetéshez kapcsolódó legalapvetőbb tanári közléseket, utasításokat, kéréseket és kérdéseket. értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismert szavakon, tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál lassúbb. képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (köszönés, bemutatkozás-bemutatás, hogylét felőli érdeklődés, köszönetnyilvánítás, információkérés, nem- értés kifejezése, felszólítás, sajnálkozás, vélemény kifejezésének legegyszerűbb és leggyakoribb beszédbeli formái). legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban a feladatokhoz kapcsolódó legfontosabb információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni, ha az ismeretlen szavakat, és nyelvtani szerkezeteket is tartalmaz, köznyelvi kiejtésen és átlagos beszédtempón alapul. Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani jelenségek alkalmazásával. - tudjon beszédhelyzetekben rövid mondatokkal reagálni, információt adni és kérni. röviden be tudjon számolni tevékenységéről, személyi körülményeiről, szűkebb környezetéről. tudjon válaszolni a tantervi témákban folytatott beszédben felmerülő egyszerű kérdésekre, illetve tudjon tanárának és társainak egyszerű kérdéseket feltenni. tudjon egyszerű, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó képekről néhány mondatban beszélni. 20

tudjon rövid szövegeket, ill. párbeszédeket memoriterként elmondani. tudjon társaival önálló párbeszédet alkotni és előadni szerepjáték formájában a tanult nyelvi fordulatok alkalmazásával. Olvasási készség: A tanuló... ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (étlap, hirdetés) tudjon rövidebb (8-10) soros ismeretlen szöveget némán olvasni, tartalmát tanári segítséggel megérteni, legyen képes a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. törekedjen arra, hogy az esetlegesen előforduló ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegösszefüggés alapján kikövetkeztesse. legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értő olvasással bemutatni. ismerje meg a kétnyelvű szótár használatát. Íráskészség: A tanuló... képes legyen a tanult szókincset és egyszerű mondatokat helyesen leírni. legyen képes a tankönyvi feladatokat írásban megoldani. tudjon üdvözlő lapot írni és megcímezni. képes legyen a tanult szókincs alapján összeállított idegennyelvű szöveget diktálás után helyesen leírni és az ahhoz kapcsolódó kérdésekre írásban válaszolni. tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű, néhány mondatos szöveget írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről. Előzmény Magyar nyelvi ismeretek. Földrajzi alapismeretek. Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek Egyéb taneszközök: Video-kazetta, Blueprint 1. Ajánlott irodalom: Streamline Graded Readers (Stage 1.)

Magnókazetta az összes tankönyvhöz

21

Oxford Graded Readers (Stage 1.) Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries 1. Students' Book - tanulói segédlet Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 1. - tanulói segédlet Waters, L.: Discoveries Test Book 1. - tanulói segédlet Mugglestone, Pat: Blueprint 1. Grammar Practice - tanulói segédlet Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Workbook - tanulói segédlet Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Student's Book - tanulói segédlet Budai dr: Angol - tanulói segédlet Témakörök Cél A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. 500 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb) A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. Az angolszász kultúra, művészet és gondolkodásmód megismertetése által a tanulók tartsák tiszteletben más népek hagyományait, szokásait, életmódját és legyenek nyitottak azok megismerésére. Követelmény 9. osztály követelményei Előzmény Földrajzi alapismeretek. Magyar és világtörténelmi ismeretek. Tartalom A társadalmi érintkezés gyakori beszédfordulatai ( üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, köszönetmondás, bocsánatkérés, meghívás, kínálás, bemutatkozás, bemutatás). 22

Személyi adatok (életkor, név, lakcím). Család (fő rokoni kapcsolatok). Az egyén és környezete (lakás, lakóhely, az otthon, lakóhelyiségek, berendezés). Iskolai élet (tantárgyak, taneszközök, órarend, tanórák, osztály, osztálytársak, szaktantermek, könyvtár). Napi tevékenységek (mindennapi cselekvések: étkezés, játék, tanulás, évszakok, napszakok, időpontok, időtartam). Vásárlás (mindennapi bevásárlás: mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek). Étkezések (mindennapi étkezések, leggyakoribb étel és italfajták, asztalterítés, ételkínálás). Egészség-betegség (emberi testrészek). Szórakozás, művelődés (mozi, színház, televízió, rádió, zene, disco, könyvtár). Módszerek: igaz-hamis állítások a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Szerkezet: soros Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációkban és témáiban. Követelmény 9. osztályos követelmények Tartalom Szituációk: Bemutatkozás személyesen, a család tagjainak bemutatása. 23

A lakás bemutatása. Bevásárlás élelmiszerboltban és piacon. Vendégek fogadása, kínálás. Tájékozódás városban, információkérés. Meghívás moziba, színházba, disco-ba. Beszédszándékok: Dolgok azonosítása és megnevezése. Köszönés, megszólítás,formális és közvetlen, tegező és udvarias formában, bemutatkozás, jókívánságok, búcsúzás. Információkérés, információadás. Értés, nem-értés kifejezése. A közlés megismétlésének kérése. Akarat, kívánság, szándék kifejezése. Tetszés, nemtetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése. Javaslat, udvarias kérés, meghívás, utasítás, kérés kifejezése. Módszerek: szerepjátékok párbeszédek memorizálása és átalakítása önálló párbeszéd készítése adott szituációban Nyelvtan Cél A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A fordítás alapjainak megismerése. Követelmény A 9. osztályos követelmények.

24

Előzmény: Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom Hangtan: az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai szabályos többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3. személyű 's' toldalék kiejtési szabályai szabályos múlt idejű igék végződésének kiejtési szabályai a tanult szavak főhangsúlyai névelős főnevek hangsúlyozása Szótan: Az ige a főnévi igenév jelen idejű kijelentő, felszólító és kérdő módú igealakok múlt idejű kérdő és kijelentő igealakok módbeli segédigék (can, must, would) A főnév egyes és többes száma ragos és elöljárós birtokos esetei ('s és of) köznév és tulajdonnév a főnév neme megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek A melléknév: tulajdonságot, mennyiséget, mértéket jelölő melléknevek (pl. nemzetiségek, színek, méretek leggyakoribb formái) A számnév határozott számnevek:tőszámnevek 100-ig, sorszámnevek 20-ig, az óra-idő jelzése határozatlan számnevek: some és any; many és much használata Névelők: határozott és határozatlan névelők A névmás a személyes névmások a birtokos névmások (melléknévi és főnévi) tárgyragos névmások mutató névmások 25

kérdő névmások és melléknévi kérdő névmások (pl.which book) határozatlan névmások (one, any-some, both) Az előljárószók: helyet és időt jelölő előljárószók A határozószó mértékhatározók gyakoriságot jelentők hely- és időhatározók határozószók képzése, néhány rendhagyó alak Kötőszók: and, but, or Mondattan Present Simple Tense Present Contiuous Tense egyszerű és összetett mondatok felszólító mondat Past Simple Tense Módszer: behelyettesítés feleletkiválasztás transzformáció hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség) tesztek mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétetése 10. évfolyam


Cél A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása, ismereteik folyamatos bővítése. Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekban a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet, életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével. Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. Az angol és az anyanyelv közti hasonlóságok és különbségek felismertetése. 26

A nyelvi alapkészségek fejlesztése. A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használatának megismertetése. Követelmény Beszédértési készség: A tanuló ... ismerje fel, értse meg és képes legyen angolul reagálni az óravezetéshez kapcsolódó tanári közlésekre, utasításokra, kérésekre és kérdésekre értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismeretlen szavakat is tartalmaz, de azok a szövegösszefüggésből kikövetkeztethetőek és ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (tanácskérés, tanácsadás, utasítás és magyarázat pl. útirány, elégedettség és elégedetlenség kifejezése, köszönés stb, kifejezéseinek egyéb formái) Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... törekedjen arra, hogy kiejtése, hanglejtése, hangsúlya és ritmusa, beszédtempója közelítse meg az élőbeszédét beszédhelyzetekben tudjon reagálni, információt kérni és néhány mondatban információt adni a tanár irányító kérdései segítségével legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témában folytatott beszélgetést, beszédet vagy olvasmányt tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a megtanult nyelvi fordulatok alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő tanuljon meg néhány dalt vagy/és verset Olvasási készség: A tanuló... ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (áruházkatalógus, menetrend, utcai feliratok) legyen képes rövidebb (8-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul legyen képes 2-3 új, a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető jelentésű szót tartalmazó szöveget szótár nélkül megérteni sajátítsa el a kétnyelvű szótár használatát legyen képes a feldolgozott tantervi témákhoz kapcsolódó, egyszerű stílusú, ismeretlen szavakat és kifejezéseket tartalmazó legfeljebb fél oldalnyi összefüggő szöveg önálló, analitikus olvasására szótár használatával legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értő olvasással bemutatni 27

Íráskészség: A tanuló... tudjon tanult szókincsen alapuló rövidebb (6-8 soros),összefüggő szöveget diktálás után vagy emlékezetből helyesen leírni legyen képes rövidebb (8-12 soros), a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget a szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul legyen képes egyszerűbb, ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 8-12 soros szöveget szótár használatával magyarra, ill. angolra fordítani; tudja használni a kétnyelvű szótárt tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű fogalmazást írni, saját gondolatait, véleményét egyszerűen megfogalmazni; ismerje az egyszerű fogalmazás szerkezetét tudjon embereket, jelenségeket röviden, írásban jellemezni igyekezzen alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni Kapcsolatok Földrajz - London, New York, Budapest Történelem - A középkori Anglia Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek Egyéb taneszközök: Video- Blueprint 2. Magnókazetták a tankönyvekhez Ajánlott irodalom: Start with English Readers (Stage 2.) Streamline Graded Readers (Stage 2.) Oxford Graded Readers (Stage 2.) Longman Classics (Stage 2.) Nyomtatott taneszköz leírás Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 2. - tanulói segédlet Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 2. - tanulói segédlet Waters, L.: Discoveries Test Book 2. - tanulói segédlet Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Student's Book - tanulói segédlet 28

Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Workbook - tanulói segédlet John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet Témakörök Cél A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. 600 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 10. osztályos követelmények Előzmény Földrajzi alapismeretek. Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom Személyi adatok (foglakozás, munkahely, szakmák). Család (családi kapcsolatok, rokonság, barátság). Az egyén és környezete (lakóház és lakástípusok, a lakás elhelyezkedése, környezete). Iskolai élet (iskolatípusok, bizonyítvány). Napi tevékenységek (napirend munkanapokon, hétvégén; időjárás). Vásárlás (ruhaüzletben, élelmiszerüzletben, divat, öltözködés). Szolgáltatások (közlekedés és tájékozódás a városban, falun és a világban, utazási eszközök, módok). Étkezések (munkahelyen étteremben: rendelés, fizetés; ételek, italok; vendéglátóipari létesítmények). Szórakozás, művelődés (mozi, különféle típusú filmek,színházi előadások, televízió-, rádióműsorok, könyvtárlátogatás:a lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása). Módszerek: igaz-hamis állítások; a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása; hiányos szöveg kiegészítése; 29

a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra; képleírás; szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Követelmény 10. osztály követelményei Tartalom Szituációk: Érdeklődés egyéni és családi programokról. Lakáscsere: az új lakás és a környék bemutatása. Vásárlás élelmiszer és ruhaüzletben, érdeklődés, válogatás. Aktuális divat, öltözködési tanácsok. Pályaudvaron: információkérés, jegyváltás. Közlekedési információk kérése és adása belföldön és külföldön, személyesen és telefonon. Étteremben: érdeklődés, rendelés, fizetés. Beszédszándékok: Tények közlése. Értés, nemértés, kérdezés, visszakérdezés, pontosítás. Információkérés és adás személyesen és telefonon. Tetszés, nemtetszés, véleményalkotás. Beleegyezés, elutasítás, tudás, nemtudás. Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor. 30

Elismerés, gratuláció, köszönetnyilvánítás. Udvarias kérés, felszólítás utasítás, tiltás. Öröm, meglepetés, sajnálkozás, remény kifejezése. Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A fordítás alapjainak megismerése. Követelmény 10. osztály követelményei. Tartalom Hangtan: az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése a hangok fonetikai jelei a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai. a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai. 2 és 3 szótagú szavak hangsúlyozása. intonáció és mondathangsúly gyakorlása egyszerű kijelentő és kérdő mondatokban, felkiáltásokban és ugye-kérdésekben Szótan Ige: igék 2., 3. alakjai módbeli segédigék (pl. would-kínálás, can-engedély, could-képesség és udvarias kérés, must és mustn't, have to-kötelezettség, shalltanácskérés, should-tanács) Főnév: elvont főnevek gyűjtőnevek és nemük főnevek képzésének leggyakoribb formái 31

birtokos eset: a ragos és az elöljárós eset egyidejű használata (pl. She is a friend of Peter's) megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek használatának szabályai Melléknév: fokozás Számnév: határozott számnevek: tőszámnevek 1-100-ig, sorszámnevek 20-ig határozatlan számnevek: many-much és a lot of, little-few használata Névelő: határozott és határozatlan névelők illetve névelő nélküli szerkezetek használata Névmás: birtokos névmások tárgyragos névmások kérdő névmások vonatkozó névmások határozatlan névmások (pl.somebody,/-where, /-thing, /-one) Előljárószók: helyet, időt, eszközt, sebességet, útirányt jelölő előljárószók, kifejezések elöljárószavakkal Határozók: gyakoriságot jelentők időhatározók Kötőszók: while, when Mondattan: Present Continuous Tense és a 'going to' a jövő idő kifejezésére Future Simple Tense Present Simple Tense Present Perfect Tense felszólító mondatok (utasítás pl. útbaigazításoknál) felkiáltások alárendelt összetett mondatok: határozói mellékmondatok (idő, hely, ok és eredmény) határozók helye a mondatban Módszer: behelyettesítés; feleletkiválasztás; transzformáció; 32

hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség); tesztek; mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele. 11. évfolyam Éves óraszám: esti: 90 óra Cél A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. A nyelvi alapkészségek és fejlesztése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése szóban és írásban egyaránt. A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használata. Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény Beszédértési készség: A tanuló ... ismerje meg, és képes legyen követni tanárának és társainak a feladattal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseit, utasításait, kéréseit és kérdéseit. értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, az abban előforduló ismeretlen szavak és kifejezések magyarázatát, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb. képes legyen megérteni és összegezni a tantervi témákkal kapcsolatban hallott szövegeket a tanár összefoglaló jellegű kérdései alapján. képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (figyelmeztetés, kívánság, udvarias kérés, megrendelés, összefoglaló vélemény nyilvánítás, emlékeztetés, segélykérés, sajnálkozás, meggyőzés, lebeszélés, kétely). Beszédkészség A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. 33

tudjon lakóhelyéről külföldi vendégeinek rövid tájékoztatást adni. tudjon mindennapi témákról beszélgetést folytatni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. legyen képes a leggyakoribb beszédhelyzetekben, esetleg kisebb hibákkal is, megértetni magát. a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, legyen képes egyetértését, vagy egyet nem értését kifejezni. legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt a lehető legkevesebb tanári segítséggel. a szerepjátékban törekedjen váratlan fordulatok kezdeményezésére és-vagy a helyes reagálás megtalálására. Olvasási készség: A tanuló... tudjon rövidebb (10-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az 4-6 olyan ismeretlen szót tartalmaz, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető. legyen képes hosszabb - legfeljebb egy oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni. legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése csak a magyar anyanyelvűek számára különösen nehéz pontokon tér el. tudja a közhasznú információs forrásokat (telefonkönyv, menetrend) készségszinten használni. ismerje meg az egynyelvű szótár használatát. Íráskészség: A tanuló... tudjon egyszerú önéletrajzot írni. legyen képes10-16 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. legyen képes ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 10-12 soros irodalmi szöveget szótár használatával magyarra, illetve angolra fordítani. tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó igényesebb - leíró részt is tartalmazó - fogalmazást írni, véleményét megfogalmazni, arról másoktól érdeklődni, fogalmazását igyekezzen bekezdésekre tagolni. Kapcsolatok Történelem - Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek Egyéb taneszközök: 34

Video Blueprint 3. Headway Pre-Intermediate Magnókazetták mindegyik tankönyvhöz Ajánlott irodalom: Start with Enlish (Stage 3.) Streamline Graded Readers (Stage 3.) Oxford Greaded Readers (Stage 3.) Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 3. - tanulói segédlet Elsworth, S.: Discoveries Activity Book 3. - tanulói segédlet Waters, L.: Discoveries Test Book 3. - tanulói segédlet Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Intermediate Student's Book - tanulói segédlet Walker, E.; Elsworth, S.: Blueprint Intermediate Workbook - tanulói segédlet Mugglestone, Pat: Blueprint Intermediate Grammar Practice - tanulói segédlet Robertson, Ross J.: Blueprint Intermediate Test - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Workbook - tanulói segédlet John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet Témakörök Cél A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. 800 aktív és 350 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 11. évfolyam követelményei

35

Előzmény Földrajzi alapismeretek. Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom Személyi adatok (önéletrajz - nem hivatalos). Család (a családtagok, rokonok, barátok bemutatása, külső és belső tulajdonságok). Az egyén és környezete(lakáskultúra, lakberendezés, ízlés és lehetőség, lakásvásárlás). Iskolai élet (a diákok élete, tanulási lehetőségeik Magyarországon és az angolszász országokban) Napi tevékenységek (szabadidő, hobbi, sport, táborozás, üdülés, sportolás minden évszakban) Vásárlás (üzlettípusok, az önkiszolgáló áruházak előnyei és hátrányai, árucikkek). Szolgáltatások (utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás). Étkezések (ételek elkészítése, receptek, ünnepi asztalok jellegzetességei Magyarországon és az angolszász országokban). Szórakozás, művelődés (film és színházi élmények, könyvtárlátogatás, British Council). Módszerek: igaz-hamis állítások, hiányos szöveg kiegészítése, szövegek lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása, a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra, képleírás. Szituációk és beszédszándékok Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Követelmény 11. osztály követelményei

36

Tartalom Szituációk: Lakberendezés- divat és valóság. Érdeklődés a magyar és az angol diákok életéről, tanulási lehetőségeiről. Vásárlás önkiszolgáló üzletben. Érdeklődés utazási irodában, szállásfoglalás, pénzváltás. Szállodában: szobafoglalás, érdeklődés szolgáltatások iránt, fizetés. Idegenvezetés a lakóhelyen és/vagy egy környező nagyvárosban. Beszédszándékok: Információadás, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben. Valószínűség, feltételezés egyszerű kifejezése. Helyeslés, elutasítás. Kérés, kívánság. Megengedés, utasítás, tiltás. Tetszés, nemtetszés. Bíztatás, figyelmeztetés, elmarasztalás. Öröm, elégedettség, elégedetlenség, bánat, aggódás, felháborodás kifejezése. Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során. Követelmény 11.osztály követelményei

37

Előzmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom Hangtan: az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése kettős hangzók ; néma hangzók a hosszú mássalhangzók (zár-rés hangok) kiejtése, hasonulások, összeolvadások, a kötő r'. a fonetikai jelek gyakorlása. azonos hangzású, de eltérő jelentésű szavak. segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai. 4 szótagú szavak hangsúlyozása. összetett főnevek hangsúlyozása. Szótan Ige: módbeli segédigék (have to - must - should; will - jövő idejű előrejelzés, ígéretek; may - might; used to) 'make' vagy 'do' használata igeképzés Főnév: hím és nőnemű főnevek ; összetett főnevek ; főnévképzés Melléknév: folyamatos és befejezett melléknévi igenevek melléknév használata állapot kifejezésére bizonyos igék után (pl.sound, feel, look, taste, smell, seem) 'too' és 'enough' használata melléknévképzés melléknevek és prepozíciók Határozószók: időhatározók gyakoriságot kifejező határozók mennyiséghatározók Névmás: visszaható névmások Mondattan: Present Perfect Simple - Present Perfect Continuous Past Perfect First Conditional, Second Conditional Time Clauses Relative Clauses 38

Módszer:behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek, mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.

12. évfolyam Éves óraszám: esti: 64 óra Cél A nyelvi alapkészségek további fejlesztése, melyek képessé teszik a tanulókat szóbeli és írásbeli kommunikációs készségük magasabb szintű kifejezésére. Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használata. Egyéni illetve az otthoni előkészítő munka szerepének fokozása. Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény Beszédértési készség: A tanuló ... értse meg és legyen képes angolul reagálni tanárának és társainak a tananyaggal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseire, utasításaira, kéréseire-kérdéseire. értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, és az ahhoz kapcsolódó egyszerű magyarázatot, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempót nem haladja meg. képes legyen a tantervi témákkal kapcsolatban hallott beszédet megérteni lényegét önállóan kiszűrni és összegezni. képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben közvetíteni pl. tolmácsolni egy magyar és egy idegen nyelvű beszélő között. legyen képes tudásszintjének megfelelő hanganyagot megérteni, a lényeges információkat kiszűrni, az ismeretlen de lényeges szavak jelentését a szövegkörnyezetből kitalálni, a tanár összegző kérdéseit és magyarázatát megérteni, és azokra angolul reagálni, ha a szöveg ismeretlen szavakat és nyelvtani kifejezéseket is tartalmaz, köznyelvi, vagy attól kissé eltérő kiejtésű, de jól érhető és az általános beszédtempón alapul. Beszédkészség 39

A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. tudjon mindennapi témákról beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, tudja véleményét röviden megfogalmazni és indokolni. törekedjen arra, hogy a beszédhelyzetekben lehetőleg hibátlanul, vagy kevés hibával magát meg tudja értetni. tanuljon meg hosszabb szövegeket, törekedjen annak nyelvi fordulatait kreatívan használni. legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt tanári segítség nélkül. tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a tanult nyelvi fordulatok kreatív alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő. Olvasási készség: A tanuló... ismerjen meg és önállóan dolgozzon fel autentikus, nyelvileg összetett szövegeket (cikkek folyóiratokból). tudjon 14-20 soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az nem tartalmaz 6-8-nál több olyan ismeretlen szót, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető. legyen képes hosszabb - legfeljebb másfél oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni. legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése közelítse meg az élőbeszédet. feladataihoz tudja kiválasztani a megfelelő ismerethordozót, és tudjon belőle információt meríteni és arról röviden beszámolni. Íráskészség: legyen képes 14-18 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveg tartalmát szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és tanult nyelvtani szerkezeteken alapul. legyen képes beszámolót írni látott, hallott, illetve vele történt eseményekről, vagy általános kérdésekről;képes legyen saját nézeteit kifejteni; törekedjen arra, hogy fogalmazását bekezdésekre tagolja. tudjon idegen nyelvű információt, útmutatást adni. legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni, tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek Egyéb taneszközök Video 40

Blueprint 3. Look-Ahead Intermediate Headway Intermediate Ajánlott irodalom: Start with English (Stage 4.) Streamline Greaded Readers (Stage 4.) Oxford Greaded Readers (Stage 4.) Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Workbook - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Student's Book - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Workbook tanulói segédlet Bedő: Érettségi és OKTV-feladatok 1991-1992 - tanulói segédlet Paál: Érettségi és OKTV-feladatok 1992-1993 - tanulói segédlet Témakörök Cél A mindennapi élet témaköreinek bemutatása. 1000 aktív és 400 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. Az önálló szövegalkotás fejlesztése. Nyelvi fordulatok elsajátíttatása, az elsajátított ismeretek tudatos és automatikus alkalmazni tudása. Alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a helyes intonációra a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 12. osztályos követelmények Tartalom Család (a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családban). Az egyén és környezete (lakásviszonyok Magyarországon és az angolszász országokban). 41

Napi tevékenység (családi ünnepek és programok pl. Húsvét, Karácsony) Vásárlás (reklamáció, árucsere, kiárusítás, árleszállítás) Szolgáltatások (kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, pl.: áruk házhoz szállítása, ruhatisztítás, fodrászat). Étkezések (a magyar és az angolszász országok konyháinak jellegzetességei, étkezési szokások). Szórakozás művelődés (az angolszász országok fontosabb sajtótermékei: napi-, havi-, ifjúsági lapok és magazinok; az angol vagy az amerikai irodalom egy jelentős alakja; látogatás az Országos Idegennyelvű Könyvtárba). Módszerek: igaz-hamis állítások a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra képleírás szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációiban és témáiban. Követelmény 12. évfolyamos követelmények Tartalom Szituációk: Otthoni munkamegosztás Családi ünnep, vendégség, (karácsonyi és húsvéti szokások otthon). Diákok tervei lehetőségei. Tartós árucikk vásárlása, reklamáció, csere, házhozszállítás. Táplálkozási szokások, fogyókúra és a testmozgás. 42

Angol és magyar konyha - specialitások. Közlekedési szabályok közlekedési kultúra, balesetek. Tallózás a sajtóban, beszámoló egy érdekes hírről, vita, véleménynyilvánítás. Beszédszándékok: Összefoglaló jellegű kérdések és információadás. Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése. Rábeszélés kifejezése: tanácsadás, javaslat, Érvelési szándék kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása. Nyelvtan Cél A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során. Követelmény 12. osztályos követelmények Előzmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom Hangtan: szóvégi 's' és 'ed' kiejtésváltozásai (többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3.személyű igealakjainál, valamint az egyszerű múlt idő szabályos igealakjainál. néma hangzók a szavak elején (hour), végén (comb), elején és végén (write), illetve a szavakban (wednesday, surprise) hasonulások segédigék erős és gyenge alakjai mondathangsúly és intonáció változása a mondat funkciója szerint (pl. utasítás, kérés) 43

összetett szavak hangsúlya azonos alakú főnevek és igék eltérő hangsúlyozása Szótan Az ige: used to - be used to going to - will can/could - be able to (képesség és lehetőség kifejezése) 'make' és 'do' használata hasonló jelentésű igék módbeli segédigék múlt idejű használata phrasal verbs Főnév: főnévképzés (előtagok és toldalékok); összetett főnevek Melléknév: melléknévképzés ; melléknevek és prepozíciók Határozószó: Névmások: visszaható névmások vonatkozó névmások Mondattan: Present Simple - Present Continuous (igék melyek általában nem használatosak folyamatos jelen időben) Present Perfect unfinished past experience present result Present Perfect Continuous Past Perfect First, second, and third conditionals (real and unreal conditions, 'in case') Time clauses Passive Módszerek: Behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok javítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek.

44

ANGOL NYELV középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

· A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) · Családi élet, családi kapcsolatok · A családi élet mindennapjai, otthoni teendők · Személyes tervek · A másik ember külső és belső jellemzése · Baráti kör · A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel · Női és férfi szerepek · Ünnepek, családi ünnepek · Öltözködés, divat · Vásárlás, szolgáltatások (posta) · Hasonlóságok és különbségek az emberek között · Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) · A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek · A városi és a vidéki élet összehasonlítása · Növények és állatok a környezetünkben · Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? · Időjárás · Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) · Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka · A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 45

5. A munka világa 6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8.Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

· Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok · Diákmunka, nyári munkavállalás · Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás · Napirend, időbeosztás · Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) · Étkezési szokások a családban · Ételek, kedvenc ételek · Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben · Gyakori betegségek, sérülések, baleset · Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) · Szabadidős elfoglaltságok, hobbik · Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. · Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport · Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet · Kulturális események · A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés · Nyaralás itthon, illetve külföldön · Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése · Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai · Népszerű tudományok, ismeretterjesztés · A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

46

Az IDEGEN NYELV taneszköz jegyzéke 1. A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközkészlet 2. Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését, továbbá a helyes kiejtést, beszédhangsúlyt, beszédritmust fejlesztő eszköz 3. Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő eszköz 4. A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása, képességét fejlesztő eszköz 5. Szerkesztett és autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő), továbbá a hangos olvasás készségét fejlesztő eszköz 6. Az extenzív olvasás képességét fejlesztő, a fokozatosság elve alapján szerkesztett eszköz 7. Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordításának készségét fejlesztő eszköz 8. A beszédszándékoknak (összefoglaló informálás, érvelés, tanácsolás) megfelelő közlések (önéletrajz, hivatalos levél) írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz 9. A szókincs fejlesztését szolgáló munkaeszköz 10. A nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló eszköz 11. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket komplex módon fejlesztő eszköz 12. A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó műsorok, közlések (párbeszédek, vitaműsorok, reklámok, vetélkedők, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek) globális hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszköz együttes 13. Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését fejlesztő eszköz 14. Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő (és mérő) eszköz 15. Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása képességét fejlesztő (és mérő) eszköz 16. Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés) autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő) eszköz 17. Az érettségi követelményeknek megfelelő közlések (esszé, magánlevél) írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz

47

10. sz. melléklet

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA tantárgyi programja

1

2

Osztályfőnöki 9-12. Óraszám: esti :140 óra Cél Az osztályfőnöki óra funkciói: - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, - a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán, - szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben. Tartalom Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait

3

Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok: 1. ÖNISMERET - a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A TANULÁS TANULÁSA - a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK - készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. KONFLIKTUSKEZELÉS ,TÁRSADAMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁVÁLÁS Az iskola az oktatás mellett a nevelés, a társadalmi értékek elsajátításáanak, a szocializációnak a fontos terepe. Napjainkban a család egyre kevésbé képes betölteni ezt a fontos szerepet, így több és több feladat hárul az iskolarendszerre ebben a tekintetben is, hogy a jövő generációja számára erőszakmentes, társadalmialag elfogadott konfliktuskezelési mintákat mutasson be. - képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában - a bűnözés egyes formáinak megismertetése, - a bűnelkerülés lehetőségei - jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása 5. LELKI EGÉSZSÉG - a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. TESTI EGÉSZSÉG - az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére 7. VISELKEDÉSKULTÚRA - a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 4

8. PÁLYAORIENTÁCIÓ - képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására 9. JELENISMERET - eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE - a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK - a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: Az osztályfőnöki órák tananyagához felhasználható eszközök elsősorban az anyanyelv és kommunikáció, a társadalomismeret, filozófia és etika, művészeti ismeretek, biológia, földünk és környezetünk tantárgyaknál felsorolt eszközök közül választhatók, valamint célszerű a napi eseményeknek megfelelő választás esetén aktuális sajtótermék, illetve média segítségével demonstrálni

5

Osztályfőnöki 9-10. Óraszám: esti: 36 óra/tanév 1. Önismeret Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô „saját én” keresése. Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához.Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.) 2. A tanulás tanulása Tartalom A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenőrzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet.

6

3. Társas kapcsolatok Tartalom - Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). - A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek, öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával. 4. A konfliktuskezelés Tartalom A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: -

önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés)

-

megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása

-

az együttműködés készsége és képessége

-

készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete

-

a probléma pontos körvonalazása, 7

-

közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása

-

megoldási alternatívák gyűjtése

-

az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása, törekvés a “nincs vesztes” elv érvényesítésére

-

meghatározott idő után az eredmény értékelése.

-

Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai.

Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: - önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés) - megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása - az együttműködés 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálnhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja.

8

6. Testi egészség Tartalom Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél) A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat).

7. Viselkedéskultúra Tartalom - Mindennapi kommunikáció Köszönések és megszólítások zűrzavara. Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes helyzetekben - Udvariassági formulák Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. 9

Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen, szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb). - Civilizációs szokások Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a „hangerő” megfelelő szabályozása). A kölcsön kapott értékek, tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott figyelem az arra rászorulókkal (idősekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nőkkel, nagy megrázkódtatást átélőkkel stb). A velünk egyformán erősekkel az adódó terhek egyenlő elosztása. A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása. A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címűhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is gyűjtethetők példák napi élményeikből, olvasmány- és filmélményeikből bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére. 8. Pályaorientáció Tartalom Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minőségben végzett munka. Vállalkozói minőségben végzett munka. Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerőseik révén szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya követelményeit kinek-kinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret címűhöz. Célravezető az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fős kiscsoportok szerveződése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. 9. Jelenismeret Tartalom -

Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái

-

A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok 10

-

A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink időszerű tanulságai.

-

Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket?

E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. 10. Felelős állampolgár nevelése Tartalom A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletmentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a demokrácia fogalma, annak jelenleg értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói. 11. Globális problémák Tartalom Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen értelmezése. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén. Az előző két témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének. 11

Osztályfőnöki 11-12. Óraszám: 11. évfolyam:esti: 36 óra; 12. évfolyam: esti:32 óra 1. Önismeret Tartalom Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek, karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében, önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.) 2. A tanulás tanulása Tartalom Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésbenAz egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság. Az egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen Gyakorlati javaslatok, ötletek Ebben az életkorban különösen fontos a felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek. 3. Társas kapcsolatok Tartalom - Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb). Az egyéni és a közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és az egyéni érdek 12

túlhangsúlyozásának káros következményei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei. Az egyéniség sajátos szinei, felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség stb). - Az iskolán és a családon kívüli kötődések (sportegyesület, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták stb.), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési formák - Szerelem, partnerkapcsolat A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség, egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása, alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelősség, őszinteség stb.) Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat megszakításának kulturált formái. A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek. Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat. 4. Konfliktuskezelés,társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás Tartalom A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. A másság elutasítása, bűnbakképzés; az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei. Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb). A demokrácia mint potenciális konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és működtetése, diákönkormányzat, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelősség megosztása és vállalása stb). Társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás: A társadalmilag elfogadott viselkedésmódok és a bűnözés egyes formáinak megismertetése, veszélyeztetett rétegek és korosztályok, bűnelkerülés lehetőségei, jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása. A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tv-adások is. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel, foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer.

13

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. Saját magunk tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek feltétele az igénye egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák megbeszélése történhet informális kiscsoportokban. Ha valaki nem kíván résztvenni ilyen jellegű megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet.

14

6. Testi egészség Tartalom Szexuális kultúra - saját test igenlésének képessége, - az önkielégítés mint természetes jelenség és mint örömpótlék, sajátos menekülés - a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében - a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk - a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély) - az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?) - „az optimális családtervezés” lehetősége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás - a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései - az AIDS Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk - Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás. - Gyógyszerek, kábítószerek. - Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések) Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. 7. Viselkedéskultúra Tartalom - Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete. Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és járművezetők számára, a kooperáció lehetősége a közlekedés során, az agresszivitás veszélyei, megelőzésének, kivédésének, kompenzálásának lehetőségei stb. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei. 15

- A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkábaállás, bemutatkozás, kapcsolat idősebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás Mivel a tanulók jelentős része szerez 16 éves kora után jogosítványt, illetve a közeljövőre tervezi ezt, különös hangsúllyal célszerű foglalkozni a járművezetőre vonatkozó viselkedési szabályokkal, avval a veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. Fontos téma a kerékpárosok és a gyalogosok felelőssége is a közlekedésben. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a Pályaorientáció című modulban is. 8. Pályaorientáció Tartalom Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi központoktól. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák (a felkészültség mellett az első benyomás nagy jelentősége, a megfelelő öltözék, az alapvető illemszabályok ismerete). Piacképes és nem piacképes tudások (az idegen nyelvismeret és a számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás fontossága stb). A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések). A munkavégzés alapvető szabályainak megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok). A munkanélküliség problematikája. A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés szabályai. A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához célszerű külső szakértőt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték formájában eljátszatni a diákokkal (pl. bemutatkozás, az első munkanap első órája, reagálás az idősebb kolléga kioktató hangvételére, segítségkérés tapaszaltabb kollégától stb.). 9. Felelős állampolgár nevelése Tartalom A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái. 16

A kommunikációs tréning, illetve a tárgyalási technikák tréning formájában történő gyakorlása e témakörhöz kapcsolódva is elképzelhető. Célravezetô lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található esetek feldolgozása (Civitas füzetek, Bp., 1995.). 10. Globális problémák Tartalom Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép-európai régió sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései.Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai szolgálatot megtagadók megítélése. Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Gyakorlati javaslatok, ötletek A fiatalok korosztálya számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér megtalálása, és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelős eldöntése (pl. a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való csatlakozásnál stb.)

17

Anyanyelv és kommunikáció. Magyar irodalom. Tantárgyi programjai és követelményei

Recommend Documents