Andrássy György Katolikus. Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016.

Készítette: Rozmán Éva igazgató

Eger, 2016. szeptember 1.

TARTALOM 1.

Az intézmény nevelési programja ................................................................................................ 4 1.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 4

1.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 8

1.3.

Az egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 10

1.4.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................ 10

1.5.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..... 12

1.6.

A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi feladatai.................................................................. 13

1.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................... 15

1.8.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje . 17

1.9.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............. 18

1.9.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ........................................................................... 18 1.9.2. A tanulók és az iskola kapcsolattartásának formái........................................................... 19 1.9.3. A kollégiumok és az iskola kapcsolata .............................................................................. 19 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és a szóbeli felvételi vizsga követelményei ................ 20 1.10.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................ 20 * A sikertelen írásbeli vizsgarész esetén a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz, amennyiben írásbeli dolgozatának eredménye eléri a 12%-ot. ...................................................................................... 28 1.10.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................ 29 1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................................ 30 2.

Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................................... 33 2.1.

A választott kerettantervek megnevezése .................................................................................... 33

2.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai .................................................................................................................................................. 33 2.3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ........................... 44

2.3.1. Általános elvek ............................................................................................................................. 44 2.3.2. A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ............................................ 45 2.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............... 45

2.5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás magvalósításának módjai ........................................... 47

2.6.

Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai................................ 48

2.7.

Választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................................. 49

2.8.

Fejlesztési feladatok és követelmények az emelt szintű oktatásban ........................................... 50

2.9.

A középszintű érettségi vizsga témakörei.................................................................................... 51

2.9.1. Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................ 51 2.9.2. Történelem ........................................................................................................................ 51 2.9.3. Matematika ....................................................................................................................... 52 2

2.9.4. Idegen nyelv...................................................................................................................... 52 2.9.5. Informatika ....................................................................................................................... 52 2.9.6. Testnevelés ....................................................................................................................... 53 2.9.7. Célnyelvi civilizáció ......................................................................................................... 53 2.10. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ..................................................... 54 2.10.1. Értékelésünk általános szempontjai .................................................................................. 55 2.10.2. A számonkérés formái ....................................................................................................... 56 2.10.3. Mérések ............................................................................................................................. 57 2.10.4. Alapvizsga, év végi kimeneti vizsga: ................................................................................. 57 2.10.5. Nyelvi képzés mérése, értékelése....................................................................................... 58 2.10.6. Az érdemjeggyel történő osztályozás elvei ........................................................................ 59 2.11. A magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és tanuló jutalmazásával összefüggő elvek 62 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................... 64 2.13. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei................................................ 65 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................ 68 2.15. Az teljes körű egészségfejlesztés és a környezeti nevelés elvei ................................................. 68 2.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................... 72 2.17. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése................................................................................................... 74 2.18. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ................................................................... 74 3.

Az intézmény szakmai programja ............................................................................................. 75 3.1. A szakképzés alapelvei ..................................................................................................................... 75 3.2. A szakképzés legfontosabb célkitűzései ........................................................................................... 75 3.3. Szakmai fejlesztési stratégiánk kialakításának meghatározói.......................................................... 75 3.4. Személyi és tárgyi feltételek ............................................................................................................. 76 3.5. A szakmai program általános elvei ................................................................................................... 77 3. 6. Szakmai képzés ................................................................................................................................ 78 3.7 A szakképzésiben tanított tárgyak és ezek óraszámai ....................................................................... 79

3

Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium pedagógiai programját a 2011. évi CXC. Törvény, az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály szabályozza.

1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Katolikus Nevelés Kongregációja „felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen.” (Kat. Isk. 4.) Tevékenységünk középpontjában olyan igényes nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink fejlesztését, továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a keresztény erkölcsi és szellemi nevelésére, a katolikus hitelvek szerinti életvitel kialakítására és folytatására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. 1., 2. §) Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen Istennel a kapcsolata. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. Kötelességünk vállalni a diákjaink keresztény szellemű formálását. Hisszük, hogy 

a felelősséggel végzett oktató-nevelőmunka feltárja az egyén és közösség egymásra utaltságát, segíti a fiatalokat;



megvalósítható az a demokratikus magatartásforma, amelynek elsődleges szabályozója a szeretet, a gyermek iránti tisztelet és az érte vállalt felelősség;



a személyiségformálásnak jelentős tényezői vagyunk;



pedagógiai tevékenységünk a szülőkkel való együttműködéssel lehet eredményes;



a pedagógus munkája nem csupán szakma, hanem hivatás, a jövő iránti felelősséggel végzett szolgálat;

Katolikus nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus. 4

Tantestületünk mindennapi tevékenységében vallja, hogy a nevelés egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek. Pedagógiai tevékenységünk alapjai: 

az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;



egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;



a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;



az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;



az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;



a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;



építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;



a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés;



a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása;



a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása;



szocializációs készség kialakítása, erősítése;



tehetség és képesség kibontakoztatása;



továbbtanulás segítése;



a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés

Iskolánk pedagógiai munkájának célja, értékei, feladatai: 

A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.



Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés.



A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.



Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.



A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.



Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.



Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét illetve kreativitást.



A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.



A kulturált szórakozás igényének kialakítása.

5



Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük.



Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között.



Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat).



Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).

A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 1 Ezért iskolánk feladata: 

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: szakkörök, tanulmányi, sportkörök, táborok, szakmai gyakorlatok stb.



Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.



Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.



Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.



Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.



Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.



Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Az alapműveltség kialakítását szolgáló tantárgyakat mind a gimnáziumi, mind pedig a szakgimnáziumi osztályokban az első képzési szakaszban (9-10 évfolyam) oktatjuk. A szakmai orientáló tantárgyakat a szakgimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon tanítjuk. A második képzési szakaszban (11-12. évfolyam) az érettségire való felkészítés kap kiemelt szerepet. Mindvégig különös figyelmet fordítunk a közgazdasági szemlélet kialakítására és erősítésére, az idegen nyelvek és az informatika oktatására, a kommunikációs készség fejlesztésére. Célunk 1

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

6

hozzájuttatni tanítványainkat azokhoz az általános jogi, közgazdasági és informatikai ismeretekhez, jártasságokhoz, készségekhez, amelyek segítségével képessé válnak jogaik és kötelességeik mindennapokban történő gyakorlati alkalmazására, ügyeik praktikus intézésére, a gazdasági folyamatok, összefüggések megértésére; a szakképző évfolyamokon pedig valamely konkrét szakképesítés követelményeinek gyors és hatékony elsajátítására. Gondot kell fordítanunk - különösen a képzés első szakaszában - a különböző hátrányokkal, illetve eltérő tudásszinttel érkező tanulóink felzárkóztatására. Jelentős hangsúlyt kap ebben az időszakban a 9. osztályba érkező gyerekek átmeneti, beilleszkedési nehézségeinek csökkentése. Megismertetjük őket katolikus iskolánk értékrendjével, és törekszünk arra, hogy szeretettel és példamutatással mielőbb bevonjuk őket az iskolai hitéletbe. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden diákunk tehetséges valamilyen területen. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a területet közösen megtaláljuk és a képességek kibontakoztatásához minden lehetséges pedagógiai eszközzel hozzájáruljunk. Célunk a tehetséges tanulók sikeres felkészítése tanulmányi versenyekre. Feladatunk, hogy tanulóinkat az alapműveltségi, a kétszintű érettségi, szakmai vizsga letételére, valamint a közép- és felsőfokú idegen nyelvi tudás elsajátítására képessé tegyük. Az iskola szándéka szerint becsületes polgárokat és jó keresztényeket igyekszik nevelni, segítve a fiatalok felnőtté válását. Általános célja ezért, hogy képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. Tanulni, leckét írni kötelező, de a diák kérdezhet, hozzászólhat. Fontos elem a tréfa, az érdekes vagy mókás történet. A tanár tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épült. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés’’. Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet” kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola „nevelői környezetet” biztosítson. Ez jelenti a tantermek és közösségi helységek gondos kialakítását, harmonikus és fiatalos dekorálását; a mosdók, étkező és más helységek rendezettségét; ennek kialakításába felelősen bevonjuk a diákokat. Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium nevelőtestületének alapvető törekvése olyan fiatalok nevelése, akik a napi következetes tanulás mellett tudatosan figyelmet fordítanak az adott időszakban kitűzhető eredmények (osztályzatok, előre hozott érettségi vizsga, nyelvvizsga,stb.) elérésére, szisztematikus és tervezett megvalósítására. Általános irányelvünk folyamatosan figyelemmel kísérni törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét; amennyiben elmaradás mutatkozik a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval segíteni tanítványaink megfelelő fejlődését. Olyan diákok nevelését tűzzük ki célul, akik a magas szintű tanulmányi eredményesség mellett kialakítják a maguk jól működő osztályközösségét, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyományrendszerének ápolásában.

7

Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan sportoljon iskolánk sportegyesületének szakosztályaiban vagy külső egyesületekben, ez úton is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni tudás képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a szaktárgyi versenyekre, az elért eredmények elismerését és a diákok további fejlődésének biztosítását. Kívánatosnak tartjuk, hogy a diákjaink által elért megyei és országos tanulmányi és szakmai versenyeredmények további folyamatos fejlődést mutassanak megközelítve azt a szintet, amelyet ezekben az esztendőkben sportolóink megyei és országos sikerei mutatnak. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk: 

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében,



folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,



rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,



az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt,

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: 

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,



osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,



a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében.



Fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Nevelőmunkánkban kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmilag érzékeny, nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, a gyermek különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését. Alapvető feladatunk az egyetemes emberi-erkölcsi értékek megismertetése, azok tiszteletben tartására nevelés.

8

Nevelésünk eredménye kell, hogy legyen a demokratikus gondolkodásmód, a tolerancia, a másság elfogadásának képessége, humánus viszonyulás embertársainkhoz a beteg, sérült, fogyatékos emberekhez. Figyelmet fordítunk az önmegismerési igény kielégítésére, az önállósulási törekvések helyes mederben tartására, az önálló vélemény megnyilvánulásának egyént és közösséget nem sértő, személyiséget fejlesztő kezelésére, a helyes életvezetési magatartásformák, technikák alkalmazására, a továbbtanuláshoz, a majdani munkavállaláshoz kapcsolódó kérdések, kételyek tisztázásának segítésére, a serdülőkor egyéb problémáinak nyílt, őszinte megbeszélésére. Célunk, hogy diákjaink az emberi tudást és műveltséget értéknek tekintsék, igyekezzenek tudásukat gyarapítani, közösségük hasznára fordítani. Célunk továbbá, hogy életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik. Alakuljon ki bennük az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, a józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, a befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánatra való készség, a belső csendre, elmélyülésre való igény, a hűség Istenhez és embertársainkhoz, a felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. A személyiségük fejlődését segítjük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek minél magasabb színvonalú átadásával. Iskolai nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kapnak azok a tantervi elemek és nevelési formák, melyek diákjaink magyarságtudatát és Európához való tartozástudatát erősítik. Fontosnak tartjuk a lokálpatriotizmusra nevelést. Megismertetjük tanulóinkat Eger történelmi múltjával, kulturális értékeivel, jelenlegi társadalmi-gazdasági életével. Feladatunk kialakítani a dolgozó embertől elvárható tulajdonságokat: munkafegyelem, felelősségtudat, ezzel párosult kritikus szemlélet, megbízhatóság, igény az önképzésre, egészséges ambíciók, mely elősegíti az önérvényesítést éppúgy, mint a szűkebb társadalom formálását. Fontosnak tartjuk az együttműködési készség kialakítását, ugyanakkor felkészítjük tanítványainkat a korrekt verseny megvívására.

9

1.3. Az egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskola-egészségügyi szolgálat Az iskola-egészségügyi szolgálat keretén belül heti 2 alkalommal orvos, heti 3 alkalommal a védőnő áll a diákok rendelkezésére. Egészségügyi szűrővizsgálatokat és lelki rizikószűrést végeznek évente. Osztályfőnöki órákon segítik az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, különös tekintettel a káros szenvedélyek kialakulásának és a helytelen életmód következtében bekövetkező betegségek kialakulásának megelőzésére. Az érettségi előtti képzésben résztvevő diákjaink évente 2 alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. Pedagógus továbbképzés Az osztályfőnökök számára lehetőséget biztosítunk ismereteik bővítésére belső és külső pedagógus-továbbképzések keretében. A belső továbbképzést kollégáink, az iskolaorvos vagy meghívott előadó tartja. A külső továbbképzés akkreditációs továbbképzések formájában történhet, például RÉV drog-prevenciós tanári továbbképzés. Egészségfejlesztő foglalkozások tanórai keretben Szaktantárgyi órák témafeldolgozása. Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tantervek tervezése során külön figyelmet fordítottunk. Osztályfőnöki órák, testnevelés órák, biológia órák helyi tantervében külön tanórák foglalkoznak az egészséges életmódra neveléssel, az elsősegélynyújtás alapismeretinek elsajátításával. (EMMI kerettantervi segédlet és KPSZTI osztályfőnöki kerettanterv)

1.4. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Életünk során mindannyian lehetünk bajbajutottak. Csak rajtunk múlik, hogy adott esetben segítségnyújtóként is képesek leszünk-e megállni a helyünket. Magyarországon jelenleg igen magas a halállal vagy súlyos egészségkárosodással végződő balesetek és rosszullétek száma, ám a következmények időben történő, megfelelő segítségnyújtás esetén megelőzhetők vagy

10

enyhíthetők lennének. Rendkívül fontos, hogy már a szakellátás érkezése előtt elsősegélyben részesítsék a bajbajutottakat. Az elsősegélynyújtás alapvető céljai: 

megmenteni az életet,



megakadályozni a további egészségkárosodást,



elősegíteni a gyógyulást.

A biológia, a testnevelés, a kémia és az osztályfőnöki órák keretében a következő témákkal foglalkozunk a négy év során a tananyaghoz illeszkedően: Témák Az

elsősegélynyújtás

alapvető

szabályai A beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat

Osztályfőnöki

Testnevelés

óra

óra

X

X

Eszméletlenség, újraélesztés Sérülések,

vérzések,

Biológia óra Kémia óra

X sebek

ellátása, kötése Sérülések végtagokon: rándulás, ficam, törések és ezek ellátása

X

X

X

X

Égési sérülések és kémiai anyagok

X

okozta marások Elektromos sokk, vízbefulladás, vízből mentés

X

X

http://www.arpadtiszk.hu/Documents/Tananyagok/KOvacsne/elsosegely_Judit_maj_2_S ZBM.pdf Fentiek mellett évente több alkalommal szervezünk elsősegélynyújtó tanfolyamot diákjaink számára a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete segítségével. A tanfolyam végén önköltséges vizsgát tehetnek a tanulók, mely vizsgát a gépjárművezetői engedélyek megszerzésének feltételeként is elfogadnak.

11

1.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Arra törekszünk, hogy tanulóink elsajátítsák azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a keresztény felnőtté váláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez. Mindezek fontos gyakorló terepei lehetnek a különböző iskolai közösségek. Megismertetjük fiataljainkat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Képessé kell tenni őket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal megértessék. Ugyanakkor arra is meg kell tanítanunk őket, hogy mások nézeteit tiszteletben tartsák és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Célunk képessé és késszé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) Az iskolai közösségi élet színterei a diákönkormányzat rendezvényei és az osztályközösség. Az

diákönkormányzat

iskolánkban

meghatározottak

szerint

folytatja.

tevékenykedik. (Köznevelési

Működését törvény,

a

törvények

SZMSZ,

által

Házirend,

a

diákönkormányzat szabályzatai)

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek:  a lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését,  a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel,  segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére,  különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése  versenyekkel tegyük lehetővé egymás munkájának, tudásának, tehetségének elismerését, a csapatszellem erősödését, 12

 fejlesszük ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét,  neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  éreztessük meg az elvégzett munka örömét,  erősítsük az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, 

törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja.

1.6. A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi feladatai

Pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. Ezzel összefüggésben különösen feladata, hogy 

a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,



az ismereteket sokoldalúan és változatos módszerekkel a keresztény értékrendnek megfelelően közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,



tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai dokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend, tanmenetek) leírtak szerint végzi.



A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el.



Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, szakmacsoport-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, szakmacsoportos tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz.



Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.



A tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése.

13



Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és javaslatok tétele a javítására. A rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata, fejlesztése, bővítése, illetve az innovációra javaslattétel.



A helyi tantervben meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját.



Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása.



A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat, szakszerű, illetve szakszerűtlen helyettesítést végez. Szervezési, illetve adminisztrációs feladatait határidőre elvégzi, az e-naplót naprakészen vezeti.



Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, szakmacsoport munkájában.



Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el.



Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza.



Szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére.



Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk.



Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal.



Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. Részt vesz az osztálytermek rendben tartásában és dekorációjának kialakításában.



Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban.

Az osztályfőnököt – a nevelési igazgatóhelyettessel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében a következő tanévre, a felmenő rendszert illetve a tanárok közötti egyenlő munkamegosztás elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése 14

és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Az osztályfőnök fő feladatai alapvetően három fontos feladatkörben határozhatók meg: 1. ügyviteli, adminisztrációs teendők ellátása 2. szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása 3. közvetlen nevelőmunka Az osztályfőnök részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolánk a követlen oktató, képző funkció mellett - változatos és az aktuális igényekhez igazodó formában - segíti azokat a diákjait, akik különböző hátrányokkal kerültek az intézményünkbe, illetve kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A felzárkóztatást, az iskolai beilleszkedést, az autonóm személyiség kialakítását segítik az önismereti, a konfliktuskezelő, a tanulás-módszertani és kommunikációs tréningek valamint az egyes műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó szintre hozó foglalkozások. Ezek mellett differenciált tanórai foglalkozásokat, felzárkóztató órákat szervezünk. A bemeneti mérések tükrében, a tanórákon differenciáltan kompetenciafejlesztést végzünk, továbbá a gyengén teljesítő tanulók számára a tanórákon kívül is szervezünk matematika és szövegértésfejlesztő foglalkozásokat. Az osztályfőnökök, szaktanárok és tanulók személyes kapcsolatán alapuló rendszeres tanácsadást végzünk a szülők számára, akikkel folyamatos a kapcsolattartás. Szükség esetén

15

Munkacsoportokat alakítunk, esetmegbeszélést tartunk, és szakemberek segítségét kérjük. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy megfelelően gondoskodjon a tehetséges tanulók fejlesztéséről. E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Tanulóinkat érdekeltté tesszük a tanulásban, felkeltjük érdeklődésüket az adott tantárgy iránt, és megtanítjuk őket tanulni. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Intézményünk hagyományaihoz híven a tehetséggondozás sokféle formája segíti a kiváló képességek kibontakozását. A különböző szintű és fajtájú - országos és nemzetközi versenyekre, pályázatokra történő változatos felkészítés mellett, kiemelt fontosságú a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulásra való előkészítés. Ezt kis létszámú, egyéni képességeket is figyelembe vevő formában valósítjuk meg a HH-s, HHH-s diákokat is bevonva. Nemzetközi projektekben nyelvi és szakmai képességeiket fejleszthetik diákjaink non-formális úton. Az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása érdekében az egyes műveltségi területekhez illetve tantárgyakhoz kapcsolódóan - évfolyami illetve iskolai szinten - több fordulós háziversenyt, feladatmegoldó versenyt, kutató munkát igénylő programokat szervezünk. Minden tanuló számára hozzáférhető az informatikai eszközparkunk, multimédiatárunk, könyvtárunk, video- és hanganyag-gyűjteményünk. Lehetőséget adunk diákjainknak arra is, hogy megismerjék, és az ismeretszerzésük szolgálatába állítsák az internetes világhálót. Kiemelt figyelmet fordítunk az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. Óratervünkben a kötelezően és a szabadon választható órakeretből biztosítunk erre lehetőséget. A továbbtanulásra és a sikeres versenyzésre szakkörökön, fakultatív foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat. A sportban tehetséges tanulóknak az iskolai sportkörök nyújtanak lehetőséget.

16

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Tanulóink osztályközösségbe szerveződve gyakorolják jogaikat. Osztálytitkárt választanak, aki képviseli őket az iskola vezetősége, tantestülete előtt osztályt érintő problémák esetén. Minden tanulónk egyenlő jogú tagja az iskolaközösségünknek. Véleménynyilvánító, javaslattevő és szavazati joga van, választó és választható az osztály-diákbizottságok megalakulásakor. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szervezete. Működését a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A szervezet képviselőinek joga, hogy a szolgálati út betartásával (osztályfőnök, igazgatóság) jelezzenek minden olyan szabálysértést, amely a diákok Házirendben megfogalmazott jogait sérti. A diákönkormányzat dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Az iskola támogatja a tanulók konstruktív kezdeményezéseit, történjenek azok akár saját egyéni, akár az általuk legálisan létrehozott diákszervezetetek, diákkörök keretében. Ily módon az intézmény biztosítja tanulói személyes és kollektív jogainak érvényesítését. Évente egyszer diákparlamenten fejtheti ki véleményét az iskolai munkáról, szabadidős tevékenységekről és a tanulás-tanítás feltételeiről. Az iskola nevelési igazgatóhelyettese közvetlen munkakapcsolatban áll az Iskolai Diákbizottsággal, üléseiken rendszeresen részt vesz, javaslataikat, kéréseiket tolmácsolja az iskola vezetése felé. Diákösszekötő tanár segíti az IDB munkáját, aki tájékoztatja őket a döntés előkészítés során. A diákok két képviselőt delegálhatnak az Iskolaszékbe, amely évente kétszer ülésezik, és véleményezési joga van az iskolai alapdokumentumokat illetően. A diákjogokkal kapcsolatos szabályokat az Iskola Házirendje 23-24. oldalán részletesen taglaljuk.

17

1.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.9.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Értékközvetítő, normaalakító feladatait az iskola mindig is a szülői háttérrel együttműködve próbálja megvalósítani. A szülői házzal való kapcsolatot fenn kívánjuk tartani, sőt mind közelibbé és nyitottabbá kívánjuk azt tenni. A hagyományos formák mellett (szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatások) új, tartalmában, formájában, korszerűbb elemekkel kívánjuk hangsúlyozni azt, hogy a szülők szerepét fontosnak tartjuk intézményünk stratégiájának alakításában. Szerepük kell, hogy legyen olyan döntések előkészítésében, amely az oktatásunk, nevelésünk tartalmát határozzák meg, továbbá az oktatási-nevelési folyamatokra hatással vannak. Véleményüket minden esetben ki kell kérni az iskolai házirend kérdésében, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésekor. Várhatóan tovább nő a fokozott pedagógiai törődést igénylő fiatalok száma, s ezt a szülőkkel való kapcsolattartásban is figyelembe kell venni. 2 szülő, akik a szülői választmány tagjai, képviselik a szülői véleményeket az Iskolaszékben. A szülői választmány évente 2 alkalommal találkozik az iskolavezetéssel, és kap lehetőséget véleményük kifejtésére, a szülőket rajtuk keresztül tájékoztatjuk közvetlenül. A szülői választmány tagjai az osztályközösségek szülő munkaközösségeinek vezetői. A szülők jogairól és kötelességeiről a CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezik. Ez alapján minden tanévben előre meghatározott időpontokban szülői értekezletet és fogadóórát tartunk. (Az időpontokat az éves munkaterv rögzíti.) A tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi, az első félévi munka értékeléséről a februári szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Fogadóórákat minden félévben tartunk előre meghatározott időben. A fenti - előre ütemezett - alkalmakon kívül egyéb esetekben is adnak a nevelőtestület tagjai felvilágosítást a szülőknek, előre egyeztetett időben. Újabb formák is kialakultak (szülők által vezetett foglalkozások, osztályfőnöki órák, szülőkkel együtt megvalósult rendezvények, kiállítások, kirándulások). A leendő kilencedik osztályos diákjaink szüleivel már a beiratkozáskor felvesszük a kapcsolatot a júniusban tartott szülői értekezleten. A szülői tájékoztatás fontos eleme az ellenőrző könyv, az e-napló illetve esetenként a szülőnek küldött levél, e-mail, esetleg távirat. Szükség esetén a családlátogatások adhatnak teljesebb képet a gyermek iskolán kívüli környezetéről. Lényegesnek tartjuk, hogy a szülők érezzék az iskolával való eleven kapcsolat fontosságát. A

18

nevelőtestület igényli, hogy a szülők tájékoztassanak bennünket gyermekük otthoni életéről. Bizalommal és nyíltan forduljanak hozzánk. A szülők és a pedagógusok együttműködésének további fórumai:  Nyílt tanítási nap  Előadások szervezése  Közös programok  Pályaválasztási tanácsadás  Közös lelki nap 1.9.2. A tanulók és az iskola kapcsolattartásának formái A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról − az igazgató •

az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésein,

•

a diákparlamenten,

•

az elhelyezett hirdetőtáblákon,

•

elektronikus naplófelületén

•

az ekszi.sulinet.hu honlapon keresztül folyamatosan,

− az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, − a szaktanárok tanórákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról – a személyiségjogokat betartva – a szaktanároknak folyamatosan szóban és ellenőrző-könyvben, e-naplóban írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban –

egyénileg

vagy

választott

képviselőik,

tisztségviselők

útján

közölhetik

az

intézményvezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel.

1.9.3. A kollégiumok és az iskola kapcsolata Eger város és az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő kollégiumok mindegyikében található az intézményünk diákjaiból. Mi elsősorban fiúk számára a Szent József Kollégiumot, lányoknak pedig a Szent Margit illetve a Szent Orsolya Rend Leánykollégiumokat ajánljuk. Hagyományosan jók a kapcsolataink ezekkel a kollégiumokkal, melyekben tanulóink nyernek elhelyezést. A katolikus kollégiumok tanulóink életében mélyítik azt az értékrendet, amelyet az 19

iskola tanítási időben feléjük közvetít. Az intézmények éves rendezvényein a tantestület tagjai kölcsönösen részt vesznek, ezáltal bepillantást nyerve abba a munkába, amely a gyermek teljes személyiségének formálásán fáradozik. A diákok tanulmányi előmeneteléről az osztályfőnökök az e-napló segítségével tájékoztatják a kollégiumot.

1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és a szóbeli felvételi vizsga követelményei

1.10.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák esetében intézményünk A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet 64.§-73.§ban foglaltak szerint jár el.

1.10.1.1. Az osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a.) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b.) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c.) a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d.) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.”

20

Az osztályozó vizsga szabályai  Egy osztályozó vizsga - a fenti bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel- egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.  Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani, és az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni.  Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi.  Osztályozó vizsga évente 3 vizsgaidőszakban tehető: -

az előrehozott érettségihez szükséges osztályozó vizsga áprilisban,

-

a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a mulasztások miatt engedélyezett osztályozó vizsga pedig januárban és júniusban.

Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki.  Az előrehozott osztályozó vizsga miatt szükséges osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét február 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.  A mulasztások miatt engedélyezett osztályozó vizsgára a tanulónak nem kell jelentkeznie, számára félévkor, illetve a tanítási év végén a szaktanárokkal egyeztetett időpontban és tartalommal az osztályozó vizsga kötelező.  Magántanulónak az osztályozó vizsgára nem kell jelentkeznie, számára félévkor, illetve a tanítási év végén a szaktanárokkal egyeztetett időpontban és tartalommal az osztályozó vizsga kötelező.

 A tanuló, aki bizonyos tanórai foglalkozáson való részvétel alól szeretné felmentését kérni, kérvénnyel fordul az iskola igazgatójához, amelyben a foglalkozás alóli felmentésével egyidejűleg az adott tantárgyból az osztályozó vizsga letételét is kéri.  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja.  Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. 21

 Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.  Ha a tanuló az osztályozó vizsga után a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, s a tanórára járás és a követelmények teljesítése kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, illetve az aula. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni nem lehet. Az osztályozó vizsga részei és a vizsga egyéb jellemzői tantárgyanként Az I. félév végén az osztályozó vizsga minden tantárgyból csak írásbeli vizsgarészből áll. Minden más esetben a következő szabályok érvényesek:

Magyar nyelv, irodalom, történelem, hittan, célnyelvi civilizáció és ének-zene Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az értékelés során a két vizsgarész egyenlő súllyal érvényesül. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem éri el az elérhető pontszám 12%-át, akkor a szóbeli vizsgán nem vehet részt, osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsgarész időtartama 45 perc. Az írásbeli vizsga feladatlapját, és a szóbeli vizsga tételsorát a szaktanár állítja össze.

Matematika Az osztályozó vizsga írásbeli vizsga. Abban az esetben, ha az írásbeli vizsga sikertelen, de a 12 %-ot elérte, a vizsgázó szóbeli vizsgát is tesz. Ha az írásbeli eredménye nem éri el a 12%-ot, akkor szóbeli vizsgára nem bocsátható, érdemjegye elégtelen. Sikeres írásbeli vizsga esetén az értékelés a pedagógiai program 2.9.6. pontja szerinti szempontok szerint történik. A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. Az írásbeli vizsga feladatlapját, és a szóbeli vizsga tételsorát a szaktanár állítja össze.

Idegen nyelvek Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. 22

Az értékelés során a két vizsgarész egyenlő súllyal érvényesül. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem éri el az elérhető pontszám 12%-át, akkor a szóbeli vizsgán nem vehet részt, osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsgarész a helyi tanterv követelményeire épülő nyelvi teszt, amely nyelvhelyességi, olvasott szöveg értése és szövegalkotási feladatokat tartalmaz. Időtartama 45 perc. A szóbeli tételek tartalma az adott tanévben átvett szóbeli témákra épül, amely két feladatból áll, szabad beszélgetésből és képleírásból. Az írásbeli vizsga feladatlapját, és a szóbeli vizsga tételsorát a szaktanár állítja össze.

Szakmai tárgyak (érettségit adó képzés és érettségi utáni képzés esetében is) Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az értékelés során a két vizsgarész egyenlő súllyal érvényesül. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem éri el az elérhető pontszám 12%-át, akkor a szóbeli vizsgán nem vehet részt, osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsgarész időtartama 45 perc. Az írásbeli vizsga feladatlapját, és a szóbeli vizsga tételsorát a szaktanár állítja össze.

Biológia, fizika, földrajz, kémia Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az értékelés során a két vizsgarész egyenlő súllyal érvényesül. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem éri el az elérhető pontszám 12%-át, akkor a szóbeli vizsgán nem vehet részt, osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsgarész időtartama 45 perc. Az írásbeli vizsga feladatlapját, és a szóbeli vizsga tételsorát a szaktanár állítja össze.

Informatika, ügyviteli gyakorlatok és gépírás: Az osztályozó vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga időtartama 45 perc. A gyakorlati vizsga feladatlapját a szaktanár állítja össze.

23

Testnevelés Az osztályozó vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsgán az adott félévben oktatott mozgásformákat, valamint az aktuális teljesítménypróbákat mutatja be a vizsgázó. A teljesítménypróbák értékelése meghatározott szintek alapján történik, amely megtalálható honlapunkon.

Az osztályozó vizsgák követelményei Az osztályozó vizsga követelményei minden tantárgyból megegyeznek a helyi tantervünkben megfogalmazott, az adott tantárgyra és évfolyamra szóló követelményekkel, mely iskolánk pedagógiai programjában található, honlapunkon folyamatosan megtekinthető.

Az osztályozó vizsgák értékelésének szabályai Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik, melyet a pedagógiai program 2.9.6. pontja tartalmaz. Az előrehozott érettségihez szükséges osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei -

tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt;

-

nem bukott egy tárgyból sem,

-

az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4),

-

a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes,

-

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése,

-

magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is).

A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen! Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól.

24

1.10.1.2.

Különbözeti vizsga

Középiskolai tanulmányait folytató diák az igazgatóhoz írt kérelemmel jelentkezhet át iskolánkba. A tanuló átvételét határozatban rögzítik. Szükség esetén évfolyamismétlést, türelmi idő biztosításával különbözeti vizsgát ír elő a határozat. 

A különbözeti vizsga helye az iskola, amelyben a tanuló tanulmányait folytatni kívánja.



Egy napon legfeljebb három írásbeli és három szóbeli vizsgát lehet tenni.



A különbözeti vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

A különbözeti vizsga egyéb szabályai mindenben megegyeznek az osztályozó vizsga részeivel és egyéb tantárgyankénti jellemzőivel, az osztályozó vizsgák követelményeivel és az osztályozó vizsga értékelésének szabályaival.

1.10.1.3.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a.) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b.) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsga szabályai 

A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.



A javítóvizsgára utasított tanuló az augusztus 15-étől augusztus 31-égi terjedő időszakban, az igazgató által megállapított napon tehet javítóvizsgát.



A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti augusztus 10-ig..



A javítóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen javítóvizsga, a vizsgáról való igazolatlan távolmaradás vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.

25



A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.



A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.



A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára.



A javítóvizsga részeire, követelményeire és értékelésére vonatkozó szabályok mindenben megegyeznek az osztályozó vizsga részeivel és egyéb tantárgyankénti jellemzőivel, az osztályozó vizsgák követelményeivel és az osztályozó vizsga értékelésének szabályaival.

1.10.1.4.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

1.10.1.5.

A két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítő osztályok vizsgái

A nyelvi előkészítő és a két tanítási nyelvű osztályok 9.ny és 9.kny évfolyamán a diákok az utolsó két hétben két hetes intenzív nyelvi felkészítésen vesznek részt és ezt követően B1-es szintű vizsgát tesznek. A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A sikeres vizsgaszint az 50%. Ha a vizsga sikertelen, az év végi jegy elégtelen és augusztus végén javító vizsgát tehetnek. Idegen nyelvből a B2 szintű nyelvvizsgával rendelkező diákok felmentést kapnak a kimeneti mérés alól.

26

1.10.1.6.

Az alapvizsga és a kimeneti vizsga

Évfolyamonként a kötelező érettségi és iskolánk profiljába illeszkedő szakmai tantárgyakból év végén egységes írásbeli illetve tantárgytól függően szóbeli számonkérés a középszintű érettségi vizsgakövetelményekkel összhangban. Eredménye a témazáró dolgozat jegyével azonos mértékkel számít az év végi osztályzatba. A félévi és az év végi osztályzat kialakítása során figyelembe kell venni, hogy elégséges osztályzatot csak az a tanuló kaphat, aki a témazáró dolgozatok, az évfolyamdolgozatok és az alapvizsgák, vagy kimeneti vizsgák eredményeinek az átlagából eléri az 1,75 átlagot. Alapvizsga: A 10. év végén irodalomból, matematikából és a két tanítási nyelvű osztály kivételével első idegen nyelvből tett vizsga a 9. és a 10. évfolyam helyi tantervünkben meghatározott követelményeire támaszkodva. Az értékelés a pedagógiai program 2.9.6. pontjában meghatározottak alapján történik. Irodalomból szóbeli számonkérés történik. Matematikából a vizsga részeire és értékelésére az osztályozó vizsgánál leírtak vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. Első idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsgarész is van. Az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. Az írásbeli feladatlapokat a szakmacsoportok vezetői állítják össze. A vizsga értékelésére vonatkozó szabályok megegyeznek az osztályozó vizsgánál leírtakkal. Idegen nyelvből a B2 szintű nyelvvizsgával rendelkező diákok felmentést kapnak a kimeneti mérés alól.

Kimeneti vizsga: A 11. év végén történelemből, a gimnáziumi, a négy évfolyamos közgazdasági és a kereskedelem-marketing szakmacsoport osztályaiban az első idegen nyelvből tett vizsga, valamint a szakgimnáziumi osztályokban a szakmai tárgyakból tett komplex vizsga, amely a 9—11. évfolyam helyi tantervünkben megfogalmazott követelményeire épül. A történelem vizsga szóbeli, a szakmai komplex vizsga írásbeli számonkérés. Az első idegen nyelv kimeneti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szakmai komplex vizsgán sikertelen írásbeli vizsga esetén a tanuló szóbeli vizsgarésszel javíthat. Az írásbeli vizsgák időtartama 90 perc. Az írásbeli feladatlapokat a szakmacsoportok vezetői állítják össze. 27

Az értékelés szabályai megegyeznek az osztályozó vizsgánál leírtakkal. Idegen nyelvből a B2 szintű nyelvvizsgával rendelkező diákok felmentést kapnak a kimeneti mérés alól.

Próba érettségi vizsga A 12. évfolyamon bizonyos érettségi tantárgyaiból „próba érettségi” számonkérés történik. Ez matematikából és idegen nyelvből írásbeli, a szakmai tárgyakból pedig írásbeli és szóbeli vizsgarészeket tartalmaz. Az írásbeli vizsgarészek időtartama 90 perc. Követelményei és értékelése az adott tantárgy érettségi követelményeivel és az érettségi értékelési rendszerével egyezik meg.

Kimeneti mérés érettségi utáni szakképzésben: A 13. évfolyam végén írásbeli vizsga, melynek időtartama 2 x 45 perc, a komplex szakmai vizsga tárgyaiból a 13. évfolyam helyi tantervünkben meghatározott követelményeiből. Az írásbeli feladatlapot a szaktanárok a szakmacsoport vezetőjével egyeztetve állítják össze. Beszámítása az év végi osztályzatba háromszoros súllyal számít. Elégtelen osztályzat esetében az év végi osztályzat elégtelen. A 14. évfolyamon írásbeli vizsga, melynek időtartama 2 x 45 perc, a komplex szakmai vizsga tárgyaiból az I. félév vége előtt a félév követelményeiből. Az írásbeli feladatlapot a szaktanárok a szakmacsoport vezetőjével egyeztetve állítják össze. Beszámítása az év végi osztályzatba háromszoros súllyal számít. Elégtelen osztályzat esetében az év végi osztályzat elégtelen. Az alap- és kimeneti vizsgákat az egyes évfolyamokra lebontva a következő táblázat foglalja össze: 10. év végén alapvizsga

irodalom (szóbeli)

matematika (írásbeli*)

első idegen nyelv (írásbeli + szóbeli) a két tanítási nyelvű osztály kivételével (OH mérés)

11. év végén kimeneti vizsga

történelem (szóbeli)

szakmai komplex (írásbeli*)

első idegen nyelv a négy évfolyamos osztályokban

12. év végén próbaérettségi

matematika (írásbeli)

szakmai komplex (írásbeli + szóbeli)

idegen nyelv (írásbeli)

* A sikertelen írásbeli vizsgarész esetén a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz, amennyiben írásbeli dolgozatának eredménye eléri a 12%-ot.

28

1.10.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei A szóbeli meghallgatás során az általános tájékozottságot, szóbeli készségeket vizsgáljuk. A szóbeli felvételi vizsga témakörei a következők: 1. Általános iskolám

2. Utoljára olvasott könyv bemutatása 3. Környezetvédelem 4. Egészséges életmód 5. Családom 6. Kedvenc időtöltésem, sportom 7. Általános közéleti tájékozottság 8. Színházi, múzeumi, film élményeim 9. Nemzeti jelképeink bemutatása 10.Hazánk nevezetes helyei (saját élményeim alapján) 11.Jövőre vonatkozó elképzeléseim 12.Baráti körök, elfoglaltságok 13.Utazásaim 14.Legjobb osztálykirándulásom 15.A számítógép szerepe a hétköznapjaimban 16.Lakóhelyem nevezetességei, kulturális rendezvényei 17.Elképzeléseim a felnőtt életemről 18.Amire a legbüszkébb vagyok 19.Elképzeléseim, terveim a középiskolai éveimmel kapcsolatban A felvételi eljárás szóbeli vizsga részében maximálisan 30 pont szerezhető. A szóbeli meghallgatás értékelésének szempontjai: megjelenés (3pont), köszönés (2pont), tétel tartalma (10pont), nyelvi minőség (10 pont), interakció (5 pont). A szóbeli meghallgatás időpontjáról, vizsgabizottságba sorolásáról intézményünk tájékoztatja a jelentkezőt.

29

1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Érettségi előtti képzésre való felvétel A gimnázium négy évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik, továbbá nyelvi előkészítő évfolyammal bővített gimnáziumi képzés segíti az idegen nyelv hatékonyabb elsajátítását. A szakgimnáziumban tanulók a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon megszerzett szakmai tudással komplex szakmai érettségi után az ágazatuknak megfelelő munkakör betöltésére jogosító érettségi bizonyítványt kapnak. A megszerzett érettségi feljogosítja a tanulót felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A közgazdasági ágazatban nyelvi előkészítő, a turizmus ágazatban a két tanítási nyelvű képzés segíti a diákok idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztését. Középiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a középiskolai felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni.. A középfokú iskolai felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. Iskolánk a központi felvételi eljárás során jelentkező nyolcadik osztályos tanulók felvételi elbírálásakor az alábbiakat veszi figyelembe: 

Az általános iskolai eredményt a 7. osztály végén és a nyolcadik osztály első félévében magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakból (25-25 pont).



A központilag kiadott egységes kompetencia alapú feladatlapokkal megszerzett magyar nyelvi és matematika írásbeli vizsga eredményét (50-50 pont). A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe.



A szóbeli meghallgatás eredményét, melyben az általános tájékozottságot, szóbeli készségeket vizsgáljuk (30 pont) Az adott tanévre szóló szóbeli témaköröket november 1-jéig iskolánk honlapján hozzuk nyilvánosságra. A szóbeli meghallgatás értékelésének szempontjai: megjelenés (3pont), köszönés (2pont), tétel tartalma (10pont), nyelvi minőség (10 pont),

30

interakció (5 pont). A szóbeli meghallgatás időpontjáról, vizsgabizottságba sorolásáról a jelentkezőt intézményünk tájékoztatja. 

Pontazonosság esetén előnyt jelent a jogszabály szerint igazolt hátrányos helyzet, az intézményünkben tanuló vagy nálunk végzett testvér, iskolánkban dolgozó szülő, a keresztény világnézet elfogadása.



A felvételi összesített eredményéről, és a jelentkező rangsorban elfoglalt helyéről tanulmányi területenként a szóbeli meghallgatás után tanulói azonosítóval (vagy kérésre jeligével) ellátott felvételi jegyzéket teszünk közzé iskolánk honlapján.



A tényleges felvételről és osztályba sorolásról a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldjük a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá az általános iskolának.

A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatója felhívja a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet a fenntartóhoz kell benyújtani. A jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig be kell fejeződjék. Érettségire épülő szakképzésre való felvétel A szakgimnázium szakmai érettségit szerzett tanulója dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakgimnázium komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény egységes szakmai képzésről rendelkezik, ennek megfelelően ezen évfolyamra a beiskolázás automatikus, az adott képzésben résztvevő diákok tovább folytatják tanulmányaikat a 13. évfolyamon. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi

31

az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Minden tanév február 15-ig meghirdetésre kerül a következő tanévben indítandó szakmai képzés. Az ezen képzésekre való jelentkezés a honlapon lévő felvételi jelentkezéssel folyamatos augusztus 1-ig. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámkeretet, a felvételről a jelentkezők érettségi eredményének sorrendje dönt. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz.

Az átvétel szabályai A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény 50.§ (1) alapján tanulói jogviszony létesíthető más intézményből történő átvétellel. A jelentkezés az igazgatóhoz írt kérelemmel történik, az átvételről és az esetleges különbözeti vizsgák előírásáról az igazgató dönt.

32

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettantervek megnevezése

Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium az oktatásért felelős miniszter által kiadott (51/2012. EMMI rendelet 6. számú melléklet) kerettantervek közül a szakközépiskolai kerettantervet, a nyelvi előkészítő kerettantervet használja a szakmai programjában meghatározott szakképzések tekintetében. A 4/2013. EMMI rendeletben meghatározott két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének figyelembe vételével indítja két tanítási nyelvű szakképzését. Gimnáziumi képzéséhez pedig a gimnáziumi kerettanterv az irányadó.

2.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

Intézményünk tantervét meghatározó rendeletek: 1. a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet 3. melléklete az

Alapító

Okiratban

megjelölt

szakképesítésekre

vonatkozó

szakképzési

kerettanterveket 2. és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásáról szóló 51/2012 (XII. 21) EMMI rendelet módosításáról. 14. melléklet Kertattanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3. 51/2012 (XII. 21) EMMI rendelet módosításáról. 3. melléklet Ketettanterv a gimnáziuma 9-12. évfolyamok számára.

Az alább felsorolt óratervek évfolyamonként és szakmacsoportonként tartalmazzák a tanulók kötelező, kötelezően választandó, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését és óraszámát. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámát- a szabadon tervezhető órakeret terhére- az alábbi tantárgyi struktúrákban pirossal jelöltük.

33

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon a gimnázium számára

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

2 2 2 1 1 1 1

2 2 2 2 1 1

1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

4 35

4 36

6 35

8 35

2

2

1

2

* Ének-zene vagy Dráma és tánc

34

9.-12. évfolyam Gimnázium/Nyelvi előkészítővel bővített gimnázium

Tantárgyak

9.ny

9.évf.

10.évf 11.évf 12.évf .

.

.

Magyar nyelv

2

1

1

1

Magyar irodalom

2

3

3

3+1

5

5

3+2

3+2

(3+2)

(3+2)

I. idegen nyelv (angol/német)

16

(4 évfolyamos gimnázium esetén) II. idegen nyelv (angol/német/orosz/francia)

3

3

3

3

3

Matematika

2

3+1

3+1

3+1

3+1

2+1

2+1

3

3

2

2

1+1

2

Biológia – egészségtan

-

2

2

2

Fizika

2

2

2

-

Kémia

2

2

-

-

Földrajz

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

-

1

Vizuális kultúra

1

1

1

-

Dráma és tánc

1

-

1

1

1

1

2

2

-

-

-

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan

Informatika

2

2

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

37

38

35

35

2-2

2-2

Kötelező óraszám Szabadon választható (emelt szintű érettségire való felkészítés): minden tantárgy, ami megfelel a feltételeknek Óraszám

35

36

35/39 35/39

35

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazat

Logisztikai és Szállítmányozási ügyintéző /Pénzügyi ügyintéző (51 344 04) és Vámügyintéző (51 344 03) érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéssel szakképesítéshez/

Tantárgyak

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv

2

1

1

1

Magyar irodalom

2

3

3

3

Idegen nyelv (angol/német)

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Informatika

2

2

-

-

Művészetek (ének vagy dráma és tánc)

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5


1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

-

2

2

2

Hittan

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy (informatika

-

-

2

2

Szakmai tantárgyak:

11

12

10

10

Gazdasági és jogi alapismeretek

1

-

-

-

Ügyviteli gyakorlatok

0,5

-

-

-

Általános statisztika

-

-

0,5

-

Pénzügyi alapismeretek

-

1

-

-

Adózási alapismeretek

-

0,5

-

-

Számviteli alapismeretek

-

-

1

-

Vállalkozásfinanszírozás

-

-

1

-

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

-

-

-

1

Adózás

-

-

1

-

vagy érettségi tantárgy)

36

Elektronikus adóbevallás gyakorlat

-

-

-

1,5

Gazdálkodási ismeretek

-

1

-

-

Jogi-, adójogi szabályozás keretei

-

-

1

-

Jogi-, adójogi gyakorlat

-

-

0,5

-

Vámtarifa és áruosztályozás

-

-

-

1

Áruosztályozás gyakorlata

-

-

-

0,5

Vámjogi szabályozás

-

-

-

1

Vámjogi gyakorlat

-

-

-

1

Közlekedési alapfogalmak

3

-

-

-

Közlekedés technikája

-

4

-

-

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

-

1,5

-

-

A raktározási folyamatok

3

-

-

-

Speciális áruk raktározása

1

-

-

-

Raktározás gyakorlat

2,5

-

-

-

Raktározás szerepe az ellátási láncban

-

1

-

-

Raktár működtetése és mutatószámai

-

1

-

-

Raktárvezetés gyakorlat

-

2

-

-

Kommunikáció alapjai

-

-

3

-

Üzleti kommunikáció gyakorlat

-

-

2

-

Vezetési, jogi, gazdasági és marketing elméleti

-

-

-

2

Marketing gyakorlat

-

-

-

1

Vezetés, szervezés gyakorlat

-

-

-

1

Kötelező óraszám

37

37

37

36

szabadon választható (matematika, történelem,

-

-

2

2

37

37

37/39

36/38

140

140

-

ismeretek

idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, szakmai tantárgy) Óraszám

Összefüggő szakmai gyakorlat (éves óraszám): -

37

Közgazdaság ágazat Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) szakképesítéshez

Tantárgyak

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom

2

1

1

1

Magyar irodalom

2

3

3

3


4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Informatika

2

2

-

-


-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5


1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

Hittan

2

2

2

2


-

-

2

2


11

12

10

10


4

3

-

-

Ügyviteli ismeretek

3

-

-

-


4

-

-

-


-

2

-

-

Statisztika gyakorlat

-

1

-

-


-

2

1

0,5

Pénzügy gyakorlat

-

1

-

-


-

-

-

1

Adózás gyakorlat

-

-

-

1


-

2

2

-

vagy érettségi tantárgy)

38

Számvitel gyakorlat

-

1

-

1

Támogatási alapismeretek

-

-

2

1

Gazdálkodási statisztika

-

-

2

-

Folyamat- és pénzügyi tervezés

-

-

1

1,5

Támogatási ügyvitel

-

-

2

2

Támogatási menedzsment

-

-

-

2


37

37

37

36


-

-

2

2

37

37

37/39

36/38

-

-

-



39

Nyelvi előkészítővel bővített közgazdasági osztály Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) szakképesítéshez

Tantárgyak

9.ny

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom

-

2

1

1

1

Magyar irodalom

-

2

3

3

3


16

5

5

5

5

Második idegen nyelv

3

2

2

2

2

Matematika

2

3

3

3

3

Történelem

-

2

2

3

3

Informatika

2

2

2

-

-


-

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

5


1

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

(angol/német/francia/orosz)

Hittan

2

2

2

2

2


-

-

-

2

2


0

11

12

10

10


-

4

3

-

-

Ügyviteli ismeretek

-

3

-

-

-


-

4

-

-

-


-

-

2

-

-

Statisztika gyakorlat

-

-

1

-

-


-

-

2

1

0,5

Pénzügy gyakorlat

-

-

1

-

-


-

-

-

-

1

vagy szakmai tantárgy vagy érettségi tantárgy)

40

Adózás gyakorlat

-

-

-

-

1


-

-

2

2

-

Számvitel gyakorlat

-

-

1

-

1

Támogatási alapismeretek

-

-

-

2

1

Gazdálkodási statisztika

-

-

-

2

-

Folyamat- és pénzügyi tervezés

-

-

-

1

1,5

Támogatási ügyvitel

-

-

-

2

2

Támogatási menedzsment

-

-

-

-

2


31

40

40

40

39


-

-

-

2

2

31

40

40

40/42

39/41

-

-

-

-

idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom, szakmai tantárgy) Óraszám


41

Két tanítási nyelvű, turisztika ágazat Turisztikai szervező, értékesítő (54 812 03) szakképesítéshez

Tantárgyak

9.kny

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv

-

2

1

1

1

Magyar irodalom

-

2

3

3

3


18

3

3,5

2

2,5

Második idegen nyelv (angol, német, francia,

3

3

2

3

3

Célnyelvi civilizáció (idegen nyelven)

-

1

1

2

2

Matematika

2

3

3

3

3

Történelem

-

2

2

3

3

Informatika

2

2

2

-

-


-

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

5


1

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy -

3

-

-

-

Földrajz (idegen nyelven)

-

-

2

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

-

1

-

-

Hittan

2

2

2

2

2


-

-

-

2

2


0

11

12

10

10

Turizmusföldrajz

-

-

1

2

-

Kultúr- és vallástörténet

-

1

1,5

1

-

Vendéglátó ismeretek

-

1

-

-

-

Gasztronómia gyakorlata

-

1

1

-

-

Protokoll a gyakorlatban

-

1

1

-

-

Üzleti kommunikáció gyakorlat (idegen nyelven)

-

-

-

-

1

orosz)

vagy szakmai tantárgy vagy érettségi tantárgy)

42

Szakmai idegen nyelv

-

3

2,5

3

2,5

Turizmus rendszere

-

1

1

-

-

Marketing gyakorlat

-

-

-

-

1,5

Ügyviteli gyakorlat

-

-

-

-

1

IKT gyakorlata a turizmusban

-

-

-

1

1

Szállodai adminisztráció

-

-

1

-

-

A szállodai adminisztráció gyakorlata

-

-

-

1

1

Szállodai tevékenység

-

1

1

1

1

Szállodai tevékenység gyakorlata (idegen

-

1

1

1

1

Szállodai kommunikáció (idegen nyelven)

-

1

-

-

-

Szállodai kommunikáció gyakorlata

-

-

1

-

-


31

40

40,5

40

39,5


-

-

-

2

2

31

40

40,5

40/42

39,5/

nyelven)


41,5 Összefüggő szakmai gyakorlat (éves óraszám):

-

140

140

-

43

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 2.3.1.

Általános elvek

Tartalmi kritériumok Olyan tankönyvek, taneszközök, segédletek, ajánlott szakirodalom kiválasztására törekszünk, amelyek

a) összhangban vannak az iskola pedagógiai hitvallásával, oktatási és nevelési feladataival, szakmai programjával, a tanulók életkori sajátosságaival, továbbá korszerű, lehetőség szerint a legújabb tudományos eredményeket is tartalmazzák esztétikus formában, igényes nyelvi megfogalmazásban, b)

a 9-10., illetve a 9-11. évfolyamon NAT-kompatibilisek és összhangban vannak az iskola helyi vizsgájának követelményeivel is (Lásd: kimeneti illetve alapvizsga a 10., illetve 11. évfolyamon),

c)

a 11-12. illetve 12-13. évfolyamon az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelnek,

d)

a szakképző évfolyamon a szakmai vizsga követelményeinek megfelelnek.

Egyéb kritériumok a) A szakmai munkaközösségek döntenek - az iskolavezetőség jóváhagyása valamint az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményezése mellett - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásáról az adott évfolyamon tanító tanárok javaslata alapján úgy, hogy az évfolyamon azonos tudásszintű csoportban azonos tankönyv és taneszköz legyen használatos, továbbá az egyes évfolyamok tananyagát egymásra épülten közvetítsék. b) Kiválasztott, korszerű tankönyv cseréjére csak akkor kerüljön sor, ha témái, módszerei elavulttá válnak, illetve ha lekerül a tankönyvlistáról. c)

Alternatív tankönyvek, taneszközök esetében az olcsóbb, több évig használhatók kiválasztására törekszünk.

d)

Kiegészítő- illetve segédanyagokat, továbbá kötelező illetve ajánlott szakirodalmat, multimédiás anyagokat - lehetőség szerint - az iskolai könyvtár állományában biztosítjuk.

Tantárgy specifikus elvek a) Az idegen nyelvi tankönyveknél, taneszközöknél igyekszünk az önálló beszédkészséget fejlesztők kiválasztására. A tankönyvek hang- és video anyaga aktuális, a mindennapi életben előforduló köz- és irodalmi nyelvi szövegeket tartalmazzák, továbbá olyanok

44

kiválasztására törekszünk, amelyek az adott idegen nyelvű országok civilizációját is bemutatják valós formában. b)

Az irodalom tantárgy tankönyveihez megfelelő szöveggyűjteményt is választunk.

c)

Egyes tantárgyakhoz példatárakat is ajánlunk.

Minden tanulónak rendelkeznie kell az alább felsoroltakkal: 

Földrajzi atlasz a középiskolák számára



Történelmi atlasz a középiskolák számára



Egynyelvű idegen nyelvi értelmező szótár (az idegenforgalmi két tanítási nyelvű osztályokban, célnyelven)



Helyesírási szabályzat



Középiskolai matematikai feladatgyűjtemény



Számológép

2.3.2. A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége Az iskola április 15-ig felméri az ingyenes tankönyvellátásra vonatkozó igényeket a következő tanévre vonatkozóan, a jogosultaktól begyűjti a megfelelő igazolásokat a rendelkező jogszabályok értelmében. A jogosult tanulók szülői kérelem benyújtásával igénylik a következő tanévre az ingyenes tankönyvellátást. A 9. évfolyamra felvett tanulók esetében a beiratkozáskor mérjük fel az igényt, és az augusztusi tankönyvosztáskor már ez alapján kapják tankönyveiket.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata a már elsajátított kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakgimnáziumi

ágazatokhoz

tartozó

szakképesítések

megszerzéséhez

szükséges

kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.

A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Kiemelt pedagógiai feladat ebben az időszakban a tanulás tanítása. Az előző tanulmányaik során elsajátított tanulásszervezési módszereket szükséges felülvizsgálni, fokozatosan megismerni új módszereket, amelyek hatékony tanulási utakat mutatnak a választott szakmák és a növekvő tudás mennyiség elsajátításához. Erősítjük a tanulók motivációját a tanulásban és 45

a szakma megszerzésében. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését tantárgya iránt és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. 

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk az önálló és hatékony tanulásra való képességet.



A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés logikus, következtetések egymás utániságának bemutatása.



A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával az önálló tanulás és az önművelés alapozását kívánjuk elérni.



Egyre nagyobb teret biztosítunk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikáknak és a tanulásszervezési módoknak a tanórákon. Az önismeret alakítását, a személyre szóló fejlesztő értékelés és önértékelés alkalmazásával kívánjuk elérni.



Az iskolai feladatok nagy része épüljön az együttműködésre segítve az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban is.



Információs technológiák alkalmazásával az oktatásban segítsük elő az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: 

A tanulók a tanórák alatt és a tanórán kívüli iskolai feladatok elvégzésében cselekvő módon

vegyenek

részt,

előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket. 

Váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 11-12. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk legfőbb feladata a választott szakmához szükséges tudás elmélyítése, a közismereti és a szakmai érettségi vizsgákra történő felkészítés. A tanított tantárgyak tananyagán keresztül keressük az alkalmat az alapvető kompetenciák, 46

képességek fejlesztésére, értékek bemutatására. A tanár egész személyiségével tanít, magatartásán keresztül példát mutat. A 9-10. évfolyamon megfogalmazott feladatok bővülnek az életkori sajátosságoknak megfelelően. 

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.



Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.



A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, - iskolai rendezvényeken, osztályfőnöki órákon gyakorolják - egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése.



A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság kell, hogy jellemezze. Ennek érdekében az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket.



Cél, hogy tanulóink gazdagodjanak énképükben is, és tudatosuljon bennük hogy, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani.



A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására.

2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás magvalósításának módjai

A mindennapos testnevelést a CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 52-53.§, valamint 243/2003 (XI.17.) Korm. rendelet szabályozza. Ez alapján minden tanulónk minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelés órán van gimnasztika, a testnevelési anyag egészében a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása érvényesül; minden testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújt az eltérő adottságú tanulóknak is; a sport személyiségfejlesztő

47

hatása érvényesül; életmód-sportokat, életminőség javító sportokat is tanítunk; játékot és táncot tartalmaz tantervünk. Órarendbe iktatott forma: Minden nap van testnevelés óra minden évfolyamon, ettől legfeljebb egyszer egy héten térünk el dupla testnevelés órát tervezve, hogy az úszásoktatás hatékonyságát növeljük. A nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdés a), b) pontja lehetőséget teremt a heti öt testnevelés órába való legfeljebb 2 óra beszámítására abban az esetben, ha a tanuló versenyszerűen sporttevékenységet folytat, igazolt egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói szerződés alapján illetve iskolai sportkörben való sportolással. Az igazgatóhoz írt kérelme alapján csökkenhet a heti testnevelés órák száma legkevesebb három órára. Tanórán kívüli testedzés, mozgás lehetőségek: Igény szerint délutánonként heti egy-egy alkalommal sportköri foglalkozásokat tartunk a tanulók szabad választása alapján. Évente egyszer gyalogtúrát és kerékpár túrát szervezünk. Lehetőséget biztosítunk a diákolimpiákon és a katolikus iskolák sportja versenyein való részvételre. Tantestületünk elkötelezett a mindennapos testedzés program megvalósítása iránt.

2.6. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az választható tantárgyak a következők: Első idegen nyelv: az angol nyelv és a német nyelv közül választhat a tanuló az intézménybe való jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezési lapon. A csoport indításának feltétele legalább 10 fő jelentkezése. Második idegen nyelv: A gimnáziumi, a nyelvi előkészítő és a két tanítási nyelvű nevelésoktatásban részt vevő tanulóink a beiratkozás alkalmával választhatnak a német, a francia, az orosz és az angol nyelvek közül. A csoport indításának feltétele legalább 10 fő jelentkezése. 48

Emelt szintű érettségire készítő fakultációs tantárgyak: A szakgimnáziumi osztályainkban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, idegen nyelv és a szakmai tárgy és informatika közül választhatnak tanulóink. A csoport indításának feltétele legalább 10 fő jelentkezése. Gimnáziumi tanulóink számára bármely tantárgyból indítunk fakultációs foglalkozást legalább 8 fő jelentkezése esetén.

A fakultáció választásának szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, majd május 1-ig közzéteszi a tájékoztatót a választható fakultációs tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A fakultáció választásának feltétele, hogy a tanuló osztályzata 9. év végén és 10. tanévben félévkor az adott tantárgyból legalább jó(4) legyen. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. (Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával.) A tanulók szülőjével együtt aláírásával ismeri el választását, és egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a fakultációs órákra az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórai foglalkozásokra. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A tanuló a tanév során egy alkalommal, a félév, vagy a tanév végén az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

2.7. Választható érettségi vizsgatárgyak

A gimnáziumi osztályban a négy kötelező érettségi vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellé egy szabadon választott vizsgatárgyból szükséges érettségi vizsgát tenni az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Szakgimnáziumi osztályaink tanulói számára a kötelező közismereti tárgyak mellett az 5. vizsgatárgy kötelezően az ágazat szerinti szakmai komplex vizsga, de ezen felül 6. vizsgatárgyat szabadon választhat. 49

A helyi tantervben szereplő összes olyan tantárgyból lehetősége van diákjainknak érettségi vizsgát tenniük, amelyből az összes óraszám eléri középszintű érettségi vizsga esetén a 138-at, emelt szintű érettségi vizsga esetén pedig a 276-ot. Ezen tantárgyak helyi tantervének követelményei megfelelnek az érettségi követelményeknek. Emelt szintű érettségire való felkészítést az iskola matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, komplex szakmai tantárgyakból vállal megfelelő számú (10 fő) jelentkező esetén. Gimnáziumi tanulóink számára bármely olyan tantárgy esetén vállalja az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését, amelyre legalább 8 fő jelentkezik, és a 9-10. évfolyamon az adott tantárgy tanítási óráinak száma összesen elérte a 144-et. A fent felsorolt vizsgatárgyakból az érettségi vizsga témaköreit a 40/2002 (V:24) OM rendelet határozza meg.

2.8. Fejlesztési feladatok és követelmények az emelt szintű oktatásban

A felsőoktatásba való bejutás feltételei között egyre több felsőoktatási intézmény elvárja az emelt szintű érettségi vizsgát az általuk meghatározott vizsgatárgyakból. Iskolánkban a 11. és a 12. évfolyamon van lehetőség az emelt szintű érettségi vizsgára készítő fakultációs tantárgyak tanulására. A tanulók a 10. év végén (május 20-ig) legfeljebb két fakultációs

tárgyat

választhatnak

a

Választható

tantárgyak,

foglalkozások

és

a

pedagógusválasztás szabályaiban leírtak szerint. Ezen foglalkozások célja, az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő oktatás, és a sikeres, jó eredménnyel végződő emelt szintű érettségi vizsga. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit a 40/2002 (V:24) OM rendelet tartalmazza. A fakultációs órák pedagógiai feladatainak helyi meghatározásai ennek megfelelőek. Mivel a fakultációs órákon az emelt szintű érettségire való felkészítés a cél, így a fakultáció választásának feltétele az adott tantárgyból a jó (4) tanulmányi eredmény a 9. év végén és a 10. évben félévkor.

50

2.9. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.9.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 2.9.2. Történelem Írásbeli vizsga Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulása, a nemzetállamok és az imperializmus kora Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Szóbeli vizsga Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Nemzetközi együttműködés és konfliktusok Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Modern demokráciák működése Szabad (probléma központú) témakör

51

2.9.3. Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűség számítás elemei 2.9.4. Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 2.9.5. Informatika Gyakorlati vizsga: Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis kezelés Weblap készítés Prezentáció és grafika Szóbeli vizsga: Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 52

Könyvtárhasználat 2.9.6. Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika: futások, ugrások, dobások Torna: talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda 2.9.7. Célnyelvi civilizáció A célnyelvi országok földrajza A célnyelvi országok gazdasága Politikai viszonyok Társadalmi viszonyok Mindennapi élet, életmód Hagyományok, szokások, ünnepek Tömegkommunikáció, média Környezetvédelem Sport A célnyelvi országok történelem, irodalma, művészete

53

2.10. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A tanítási-tanulási folyamat ellenőrzése, értékelése az oktató-nevelő munka fontos területe. Az étékelés céljai a visszacsatolás, a fejlesztés, a tájékoztatás, a tanulási folyamat hatékonyságának növelése és minősítés és egyben megmérettetés. Az ellenőrzés kiterjedhet a tanulók házi feladatinak ellenőrzésére, vagy a tanulói tudásszint ellenőrzésére. Általában megelőzi az értékelést, és egyben feltétele is annak. A mérés az értékelési folyamatnak egy olyan fázisa, amelyben adatokat gyűjtünk. A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. A tanulók teljesítményének rendszeres figyelemmel kísérése lehetővé teszi a hiányosságok időben történő felismerését és korrigálását, emellett lehetőséget ad a szülők tájékoztatására gyermekeik tanulmányi előmenetelét illetően. A tanulók diagnosztikus értékelésének célja a tanulók tudás- és teljesítményszintjének feltárása annak érdekében, hogy tudásszintjének megfelelően oktassuk. Ezt a célt szolgálják bemeneti méréseink, és ezt segítik a kompetenciamérés eredményei is. A formatív (azaz fejlesztő) értékelés célja, hogy folyamatosan segítse a tanulási folyamatot. Annak érdekében, hogy tanulóink állandó visszajelzést kapjanak, és ez által elősegítsük számukra a fejlődést és a megértést, a tanulási folyamat a tanítási órákon interaktív módon valósul meg. A szaktanár az órán rendszeresen visszajelez tanulói felé, illetve változatosan alkalmazza a szóbeli értékelés lehetőségeit. Figyelünk arra, hogy a tanulók időről időre gyakorolják az önértékelés módját. A fejlesztő értékelés részét képezik továbbá a röpdolgozatok és a kisebb számonkérő dolgozatok is, amelyek segítségével a diákok szembe nézhetnek hibáikkal, hiányosságaikkal és sikereikkel egyaránt, valamint a pedagógus számára is visszajelzésül szolgálnak. Újszerű és hatékony lehetőséget nyújtanak a formatív értékelés terén is az online eszközökkel megvalósított ellenőrzések, értékelések. Ezek előnyét az adja, hogy egyrészt azonnali visszajelzésül szolgál a tanulók számára, másrészt a diákok világához ma már ezek az eszközök közelebb állnak. . A formatív értékelés lehetővé teszi hogy a pedagógus olyan módszereket alkalmazzon, amelyek jobban megfelelnek a felismert tanulói igényeknek. differenciáltabban alkalmazkodik a tanítványaikhoz. Ez egyben a tanulók magas szintű teljesítmény ösztönzésének hatásos módja is. A szummatív (minősítő) értékelés célja az összegzés, a tanulók teljesítményének záró minősítése. Az intézmény által alkalmazott minősítő értékelések a témazáró dolgozatok, az évfolyamdolgozatok valamint az alap- és a kimeneti vizsgák.

54

Hiszünk abban, hogy a diákok értékelése nem önmagáért az értékelésért fontos feladata a tantestületnek, hanem azért, mert ezáltal a diákok teljes személyiségének fejlesztése a cél. A diákok önálló tanulásra és problémamegoldásra való ösztönzése hosszú távú feladat

2.10.1. Értékelésünk általános szempontjai  A számonkérések, vizsgák és a félévi és év végi osztályzatok megállapítása során ötfokozatú érdemjegyeket, osztályzatokat alkalmazunk.  A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg, figyelembe véve a szakmai munkaközösség ajánlásait.  Százalékosan is megadhatjuk az írásbeli munkák értékét, de ezt abban az esetben, ha a félévi és az év végi osztályozás során figyelembe kívánjuk venni át kell váltani érdemjegyre.  Az érdemjegyeket minden esetben az e-naplóba rögzítjük.  A tanulóknak félévenként és tantárgyanként legalább a heti óraszámnak megfelelő számú osztályzattal kell rendelkezniük, a félévenkénti érdemjegyek száma a heti 1-2 órás tantárgyak esetében sem lehet kevesebb háromnál.  11., 12. évfolyamon, azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló emelt szintű képzést választ és órái elkülönülnek a középszintű óráktól, a félévi és év végi eredményébe az emelt szintű órákon kapott jegye ugyan olyan súllyal számít, mint a középszinten kapott érdemjegyek.  A tanulónak minden a tanmenetben rögzített írásbeli számonkérést meg kell írnia.  Szorgalmi feladatok teljesítéséért, szaktárgyi versenyeken történő eredményes szereplésért, egyéni kutatómunkáért ötös érdemjegy adható.  Az írásbeli házi feladatok el nem készítését ’–’ jelek az e-naplóba történő bevezetésével értékeljük. Három ’–’ elérésekor az adott tantárgyból elégtelen osztályzatot kap a tanuló.  Hasonlóan a tanórákon a szükséges felszerelés hiányát ’–’ jelek az e-naplóba történő bevezetésével értékeljük. Három ’–’ elérésekor az adott tantárgyból elégtelen osztályzatot kap a tanuló.  A diákot tájékoztatjuk tantárgyi fejlődéséről.  Fogadóórán, szülői értekezleten tájékoztatást adunk a diákok szaktárgyi előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról. Tanácsot adunk tanulási módszerekre. 55

 Az osztályfőnök írásban tájékoztatja annak a tanulónak a szülőjét vagy gondviselőjét, akinek a félévi vagy év végi osztályozó konferencia előtt egy hónappal elégtelen a teljesítménye a tárgyidőszakban a szaktanár előzetes jelzése alapján.  Év végi osztályzat kialakítása: o A tanuló tantárgyhoz való hozzáállását, tanórai aktivitását és motiváltságát figyelembe véve a szaktanár eltérhet az átlagtól. o Elégséges osztályzatot csak az a tanuló kaphat, aki a témazáró dolgozatok, évfolyamdolgozatok, valamint a kimeneti vizsgák eredményeinek az átlagából eléri a 1,75 átlagot.

2.10.2.

A számonkérés formái

Szóbeli felelet: érdemjegyét szöveges értékeléssel indokoljuk. Törekszünk minél nagyobb lehetőséget adni tanulóinknak a szóbeli felelésre. Írásbeli számonkérés formái a. röpdolgozat: gyakorisága tantárgyfüggő, 1-2 lecke anyagát kéri számon. Érdemjeggyel értékeljük, a szóbeli felelettel egyenértékű b. számonkérő dolgozat: kettőnél több lecke anyagát kéri számon, előzetesen bejelentett, érdemjeggyel értékelt dolgozat, érdemjegye egynek számít a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításakor. c. témazáró dolgozat: tantárgyanként egy-egy témát lezáró írásbeli számonkérés előre egyeztetett időpontban. A tanmenetben meghatározott számban íratjuk, a tanár köteles 10 munkanapon belül kijavítani, megőrizni és a szülő kérésére bemutatni. Érdemjegye duplán számít a félévi, év végi osztályzat megállapításakor. d. évfolyamdolgozat: Meghatározott tantervi célok érdekében évi 2 alkalommal a tanulók az érettségi tantárgyakból évfolyamdolgozatot írnak, mely tantárgyanként egy időben, egységes értékelési elvek alapján javított írásbeli számonkérési mód. Súlya a félévi és év végi érdemjegyben a témazáró dolgozatnál leírtak szerint történik.

Az írásbeli beszámoltató korlátai Naponta maximum 2 olyan dolgozat iratható a csoporttal vagy osztállyal, amelynek érdemjegye duplán számít a félévi és év végi osztályzat megállapításakor.

56

2.10.3. Mérések 9. évfolyam: bemeneti mérés Célja: az intézményünkbe érkező diákok tudásszintjének felmérése. Ennek alapján történik a diákok csoportokba sorolása. Bemeneti mérést végzünk a 9. évfolyam elején matematikából és első idegen nyelvből. Ezekre a felmérő dolgozatokra érdemjegyet nem adunk. Az 1. idegen nyelv bemeneti mérései: Az 1. idegen nyelv oktatásának hatékonysága érdekében az érintett idegen nyelvből minden évfolyam elején megmérjük tanulóink tudásszintjét. A tanévre érvényes tanulói csoportokat ezen bemeneti mérések eredményének ismeretében alakítjuk ki. 10. évfolyam: kompetenciamérés Törvény által előírt, évente ismétlődő mérés. Eredményét feldolgozzuk, minőségi munkánk javítása érdekében figyelembe vesszük. Érdemjegyet nem adunk. 10. évfolyam: célnyelvi mérés: A két tanítási nyelvű vendéglátás-turisztika szakmacsoport azon tanulói számára, akik nem rendelkeznek B2 típusú nyelvvizsgával az Oktatási Hivatal mérést szervez. Ezen a mérésen a diákok legalább 50%-nak meg kell felelnie.

2.10.4. Alapvizsga, év végi kimeneti vizsga: Évfolyamonként a kötelező érettségi és iskolánk profiljába illeszkedő szakmai tantárgyakból év végén egységes írásbeli illetve tantárgytól függően szóbeli számonkérés a középszintű érettségi vizsgakövetelményekkel összhangban. Eredménye a témazáró dolgozat jegyével azonos mértékkel számít az év végi osztályzatba. Az alapvizsgák és a kimeneti vizsgák szabályai és követelményei megtalálhatóak a Tanulmányok alatti vizsgák szabályai című fejezetben. Alapvizsga: A 10. év végén irodalomból, matematikából és a két tanítási nyelvű osztály kivételével első idegen nyelvből tett vizsga a 9. és a 10. évfolyam követelményeire támaszkodva.

57

Kimeneti vizsga: A 11. év végén történelemből, a gimnáziumi, a négy évfolyamos közgazdasági és a kereskedelem-marketing szakmacsoport osztályaiban az első idegen nyelvből tett vizsga, valamint a szakmai tárgyakból tett komplex vizsga, amely a 9—11. évfolyam helyi tantervünkben megfogalmazott követelményeire épül. A kimeneti vizsgák egyikformája a 12. év végén egyes érettségi tantárgyakból tett „próba érettségi” számonkérés, amely a matematika és idegen nyelv tantárgyak esetében írásban történik, a szakmai tantárgyakból pedig írásbeli és szóbeli részből áll. Idegen nyelvből a B2 szintű nyelvvizsgával rendelkező diákok felmentést kapnak a kimeneti mérés alól.

2.10.5. Nyelvi képzés mérése, értékelése Nyelvi előkészítő osztállyal bővített közgazdasági szakmacsoport Cél a komplex B2-típusú nyelvvizsga az első idegen nyelvből. 

9.ny évfolyam utolsó két hetében két hetes intenzív nyelvi felkészítésen vesznek részt a diákok és ezt követően B1-es szintű vizsgát tesznek. A sikeres vizsga szint az 50%. Ha a vizsga sikertelen, az év végi jegy elégtelen és augusztus végén javító vizsgát tehetnek.



A tizedik év végére a cél a B1+ szint elérése, amelyet kimeneti vizsgával mérünk. A 12. év végén a 20/2012. EMMI rendelet értelmében a tanulók 80 %-ának rendelkeznie kell B2-es szintű nyelvvizsga eredménnyel a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből.

Abban az esetben, ha a diák rendelkezik B2 típusú nyelvvizsgával és bemutatja bizonyítványmásolatát a szaktanárnak, felmentést kap az adott évfolyam kimeneti mérése alól. Két tanítási nyelvű vendéglátás-turisztika szakmacsoport Ezen szakmacsoportban érettségizett diákjaink C1 típusú nyelvvizsgát kapnak, ha emelt szintű érettségi vizsgát tesznek célnyelvből illetve két másik tantárgyból középszinten érettségiznek célnyelven. 

9.kny évfolyam utolsó két hetében két hetes intenzív nyelvi felkészítésen vesznek részt a diákok és ezt követően B1-es szintű vizsgát tesznek. A sikeres vizsga szint az 50%. Ha a vizsga sikertelen, az év végi jegy elégtelen és augusztus végén javító vizsgát tehetnek. 58



következő év végére a cél a B1+ szint elérése, amelyet évfolyam dolgozatokkal mérünk.



10. évfolyam végére a diákoknak B2 típusú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Azoknak a diákoknak, akik nem rendelkeznek B2 típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal az OH mérést szervez. Ezen a mérésen a diákok 50%-nak legalább meg kell felelnie.



A 12. év végén a 20/2012. EMMI rendelet értelmében a tanulók 90 %-ának rendelkeznie kell célnyelvből B2-es szintű nyelvvizsga eredménnyel.

Abban az esetben, ha a diák rendelkezik B2 típusú nyelvvizsgával és bemutatja bizonyítványmásolatát a szaktanárnak, felmentést kap az adott évfolyam kimeneti mérése alól. 2.10.6.

Az érdemjeggyel történő osztályozás elvei

2.10.6.1. A szóbeli feleletek általános értékelésének elvei Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul tett eleget, azaz a) önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat felismerni, és azokat precízen definiálni

(a

tantárgy

specifikumának

megfelelően

képlet

formájában

meghatározni); b) önállóan képes a témakörhöz tartozó ismeretanyag legfontosabb összefüggéseit felismerni, meghatározni és elemezni; c) önállóan képes az ismeretanyag gyakorlati alkalmazását példákon keresztül sokszínűen bemutatni. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget, azaz a) önállóan képes az ismeretkörbe tartozó fogalmakat definiálni (a tantárgy specifikumának megfelelően képlet formájában meghatározni); b) bizonyos tanári segítséggel képes a témakörhöz tartozó ismeretanyag legfontosabb összefüggéseit felismerni, meghatározni és elemezni; c) képes példákat mondani az ismeretanyag gyakorlati alkalmazásra. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, szaktanári segítségre (javításra, kiigazításra) többször rászorult, azaz a) fogalmakat képes felismerni, de azokat pontatlanul, hibásan definiálja;

59

b) csak tanári segítséggel képes az ismeretanyaghoz tartozó legfontosabb összefüggések felismerésére, de bizonyos részösszefüggéseket nem képes felismerni és elemezni; c) nem képes az elméleti anyag gyakorlati vonatkozásait önállóan felismerni csak komoly tanári segítséggel. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel rendelkezik, azaz a) az ismeretkörhöz tartozó fogalmak közül csak néhányat képes definiálni, azokat is pontatlanul; b) a témához kapcsolódó összefüggéseket tanári segítséggel sem képes felismerni, legfeljebb néhány részproblémára tud rámutatni; c) az ismeretek gyakorlati vonatkozásait tanári segítséggel sem képes felismerni, véletlenszerűen jutnak eszébe a témához kötődő példák. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek szaktanári útbaigazítással sem tud eleget tenni, azaz a) az ismeretkörhöz tartozó fogalmakat pontatlanul sem képes meghatározni; b) összefüggéseket, elemzéseket tanári útmutatás alapján sem tud adni; c) az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására tanári segítséggel sem képes példákat mondani. 2.10.6.2.

Az írásbeli dolgozatok értékelése tantárgyanként

Matematika: Témazáró dolgozatok, évfolyamdolgozatok, osztályozó vizsgák, javító vizsgák és az alapvizsga értékelése: 85 % - 100%: jeles 68 % - 84%: jó

Magyar nyelv és irodalom: felmérések értékelése: 0 - 5 hibapont: jeles

Helyesírási

6 - 10 hibapont: jó 11 - 15 hibapont: közepes 16 - 20 hibapont: elégséges

50% - 67%: közepes

21 hibaponttól: elégtelen

30% - 49%: elégséges 0 % - 29%: elégtelen Magyar nyelv és irodalom, történelem, hittan: Témazáró feladatlapok, évfolyamdolgozatok

75% - 84% : jó

értékelése közép szinten:

60% - 74% : közepes

85% - 100% : jeles

40% - 59% : elégséges 60

0 % - 39% : elégtelen

70-79%: jó

Emelt szinten az emelt szintű feladatlapok

60- 69% : közepes

értékelése:

40 - 59%: elégséges

80- 100% : jeles

0 % - 39% : elégtelen

Első idegen nyelv a két tanítási nyelvű,

Első

vendéglátás-turisztika és nyelvi előkészítővel

közgazdasági

bővített,

üzleti adminisztráció szakmacsoportban és

közgazdasági

szakmacsoportban

illetve a gimnáziumi képzésben

idegen

nyelv és

a

kereskedelem-marketing-

második idegen nyelv

85 % - 100 % jeles

85 % - 100 % jeles

70 % - 84 % jó

70 % - 84 % jó

60 % - 69 % közepes

55 % - 69 % közepes

50 % - 59 % elégséges

40 % - 54 % elégséges

0 % - 49 % elégtelen

0 % - 39 % elégtelen

Biológia, fizika, földrajz, kémia

Informatika

85-100%: jeles

90% - 100%: jeles

68-84%:

jó

75% - 89%: jó

50-67%:

közepes

55% - 74%: közepes

30-49%:

elégséges

40% - 54%: elégséges

0 % - 29%:-elégtelen

négy évfolyamos

0 % - 39%: elégtelen

Szakmai tárgy érettségit adó szakképzésben

Szakmai

tárgy

(idegen nyelven is)

szakképzésben

az

85% - 100%: jeles

90 % - 100 %: jeles

70% -84%: jó

80 % - 89 %: jó

55% -69%: közepes

65 % - 79 %: közepes

40% -54%: elégséges

50 % - 64 %: elégséges

0 % - 39%: elégtelen

0 % - 49 %: elégtelen

érettségi

utáni

61

Információkezelés központi program alapján az elért leütés szám függvényében 0,1%-ig: jeles 0,2%-ig: jó 0,3%-ig: közepes 0,4%-ig: elégséges 0,5%-tól: elégtelen

2.11. A magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Magatartás-szorgalom értékelése

A magatartás és szorgalom jegyeket - az osztályban tanító pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatásával - az osztályfőnök állapítja meg.

A magatartás minősítésének elvei:

Példás a magatartása annak a tanulónak, aki(nek) az adott félévben 

a tanítási óra alatti és közösségi tevékenységeiben magatartásával, munkájával, aktivitásával folyamatosan jól teljesít, így példaként állítható az osztályközösség elé,



az iskolában illetve az intézmény képviseletében megjelenése, hangneme, modora, fegyelme, udvariassága kifogástalan,



nincs igazolatlan órája,



nincs szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetése,



közösségi tevékenységében vagy a közösség érdekében (osztály vagy iskolai közösség) folyamatosan és eredményesen végzi vállalt munkáját (a közösségi tevékenység fontos és elvárható, de a csendes, kissé zárkózottabb diák is kaphat példás magatartást, ha az előbb felsoroltaknak megfelel).

Jó a magatartása annak a tanulónak, aki(nek)  a tanítási órákon fegyelmezetten viselkedik, 

a rábízott vagy vállalt feladatait a közösség érdekében teljesíti, valamint szívesen vesz részt a közösség életében,



az iskolában illetve az intézmény képviseletében viselkedése, hangneme, megjelenése ellen nincs kifogás, 62



legfeljebb két igazolatlan órája van,

 legfeljebb 1 osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van Változó a magatartása annak a tanulónak, aki(nek) 

a tanítási órán esetenként zavarja az óra menetét,



a közösségi programokban nem vesz részt; az önként vállalt feladatait alig vagy általában nem teljesíti,



az iskolában illetve az iskola képviseletében viselkedése csak tanári útmutatások, figyelmeztetések hatására rendeződik,



legfeljebb 9 igazolatlan órája van



legfeljebb 2 igazgatói elmarasztalása van.

Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki(nek) 

a tanítási órákat viselkedésével - figyelmeztetések ellenére is - zavarja,



a közösség érdekében munkát nem végez,



az iskolában és az iskolán kívüli viselkedése valamint az iskola képviseletében tanúsított magatartása, viselkedése a tanár figyelmeztetése ellenére sem megfelelő,



az iskola vagyontárgyait rongálja,



9-nél több igazolatlan órája van,



a házirendet súlyosan megsérti,



több osztályfőnöki figyelmeztetése, igazgató intése, megrovása van.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a fentiek részlegesen teljesülnek, a magatartás jegyet illetően az osztályfőnök javaslatára a tanulót tanító tanárok az adott félév konferenciáján többségi szavazással döntenek. A szorgalom minősítésének elvei: Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki az adott félévben 

minden tárgyból az órákon képességei szerint példamutatóan dolgozik,



kötelességtudó,



munkájának rendszerességére, segítőkészségére tanulótársai számíthatnak,

Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki 

az órákon rendszeresen dolgozik,



a tanórákra folyamatosan készül, és képességeihez mérten számot ad tudásáról,

Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki(nek) 

a tanítási órák többségén passzív, csak felszólításra válaszol, 63



a tanórákra rendszertelenül készül,



egy tantárgyból elégtelen osztályzata van.

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki(nek) 

több tantárgyból érdektelenséget mutat,



kettő vagy ennél több tantárgyból elégtelen osztályzata van.

A fentiektől eltérő esetekben, a szorgalom jegyet a tanulót tanító tanárok az adott félév konferenciáján állapítják meg az osztályfőnök javaslatára, egyéni mérlegelés után.

Megjegyzés: A magatartás és szorgalom értékelése között két minősítési fokozat eltérés lehetséges. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanuló kiemelkedő tanórai munkájáért szaktanári dicséretben részesíthető. A tanulót, órát zavaró magatartása miatt szaktanári figyelmeztetésben részesíthetjük. A tanulók jutalmazásával összefüggő, magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, és a tantestület által szükségesnek tartott további elveket az Iskola Házirendje 5. oldalán, 12-16. oldalán részletesen taglaljuk.

2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen eleme, amely legyen rendszeres, alapos és céltudatos. Célja: 

az ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása,



felkészülés a tanórai számonkérésekre, vizsgákra,



az önálló ismeretszerzés készségének és igényének, az ismeretek alkalmazás készségének fejlesztése,



az önellenőrzés és a reális önértékelés igényének kialakítása,



készségek, képességek fejlesztése.

64

Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése: 

Tanulás módszertani ismeretek nyújtása osztályfőnöki órákon, tantárgyhoz kötődően a tanítási órákon.



Tanulási kompetenciák erősítése (szövegértés, szövegalkotás, kommunikáció stb.) a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon,



Az otthoni feladatok tartalmi, formai követelményeinek szaktanár általi egyértelmű pontos meghatározása, a határidők egyértelmű megadása, az ellenőrzés, számonkérés módjának ismertetése,

Az otthoni felkészülés korlátai: 

A feladat mennyiségi és tartalmi kijelölésénél arra kell törekedni, hogy egy átlagos képességű tanuló esetén rendszeres tanulás mellett teljesíthető legyen, ne rójon aránytalanul nagy terhet a tanulóra.



Hétvégére, tanítási szünetekre – tanulók pihenésének biztosítása érdekében – csak annyi feladatot adunk, amely mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését.

A házi feladat értékelése A szóbeli házi feladatként feladott tanagyag megfelelő elsajátításának ellenőrzése szóbeli és írásbeli számonkérés formájában zajlik. Értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. Az írásbeli házi feladatok el nem készítését ’–’ jelek az e-naplóba történő bevezetésével értékeljük. Három ’–’ elérésekor az adott tantárgyból elégtelen osztályzatot kap a tanuló.

2.13. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 9. évfolyamon az iskolánkba érkező diákok tudását matematikából és első idegen nyelvből bemeneti mérésen megmérjük. Ezen mérés eredménye alapján matematikából osztályonként 2 csoportra osztjuk a diákokat, míg idegen nyelvből létszámtól függően maximum 16 fős csoportokat alakítunk ki. A második idegen nyelvi csoportok kialakítása során feltétel, hogy a csoport legalább 10 fős létszámú legyen. 10 fő alatt nem indítunk csoportot. További csoportbontásokat alkalmazunk informatikából, és a szakmai gyakorlati tantárgyakból.

65

11.-12. évfolyamon emelt szintű érettségire való felkészítés során a csoportok kialakításánál a létszám a meghatározó. 10 fő alatt nem indítunk csoportot, illetve a 20 főt nem haladhatja meg egy-egy emelt szintű csoport létszáma.

A

tanítási

órán

kívül

évfolyamonként

a

tantárgyakhoz

kapcsolódó

szakköröket,

felzárkóztatókat és érettségi felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Ezek indításának nem feltétele egy minimális létszám megléte.

Az iskolában tartott egyéb foglalkozások

Hagyományos tevékenységeink:    

diákszínpad az énekkar a diáksportkör a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.

A diákszínpad Céljai:     

a tanulók önkifejezési képességének formálása tehetséges diákjaink kibontakozási lehetőségeinek biztosítása az iskolai események, megemlékezések számára műsor biztosítása a tanulók alapképességeinek fejlesztése a versmondás elméleti ismereteinek tudatosítása

Feladatai:  fellépések vállalása az iskola és más intézmények kulturális rendezvényein  részvétel városi ünnepi műsorok programjában  a városi művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása Az iskolai énekkar Művészeti csoport, amely alkalmi tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat valósít meg.

Céljai:

66

 az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése  az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése  szereplési lehetőségek kihasználása Feladatai:  hátteret biztosítani a templomi és egyházi rendezvények támogatásához  iskolai ünnepségekre, tehetségkutató versenyekre diákok felkészítése Diáksportkör Célkitűzései:    

az egészséges életmódra nevelés sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak diákolimpiákon való állandó részvétel minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.

Feladatai:     

eredményes szereplés a különböző versenyeken téli sí tábor, kerékpártúra és gyalogtúra szervezése kiemelkedő sportolók menedzselése az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása kapcsolattartás a város többi intézményével.

A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. Feladatai:  környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások  sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása  projektoktatási programok a pedagógiai program előírásainak megvalósítására  állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység. Az osztálykirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon osztályonként lehetőséget biztosítunk, de az osztálykirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. Az osztálykirándulás nem kötelező program. Az 67

osztálykirándulást tanítási napon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) A tanulók fizikai képességeinek mérésére egy egységes fittségi teszt alapján kerül sor. A NETFIT® rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.  Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsír százalék - mérése – testzsír százalék  Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás  Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasi izomzat ereje és EÁK Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje  Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem növelése Célunk erre az új tesztsorozatra felkészíteni a tanulókat és tudatosítani bennük, hogy az egészségközpontú fizikai fittség lehetővé teszi, hogy egészséges, aktív életet éljenek, így közvetlen befolyásuk legyen az egészségi állapotukra.

2.15. Az teljes körű egészségfejlesztés és a környezeti nevelés elvei

68

Az egészségnevelés elvei A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: 

egészséges táplálkozás megvalósítása: az iskolai büfé választékának meghatározása és a menza kínálatának figyelemmel kísérése



mindennapi testnevelés



a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával



számos

egyéb téma

között

környezeti, médiatudatossági,

fogyasztóvédelmi,

balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési témakörök hatékony oktatása az osztályfőnöki órákon Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában, melyek biológia, testnevelés és osztályfőnöki órákon vagy egészségnapon kerülnek feldolgozásra az iskolaorvosi szolgálat és esetenkénti külső előadók bevonásával: 

Az egészség fogalma.



A krónikus beteg egészsége.



Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.



A környezet egészsége.



Az egészséget befolyásoló tényezők.



Szájhigiénia.



A jó egészségi állapot megőrzése.



A betegség fogalma.



Megelőzhető betegségek.



A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.



Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.



Lelki eredetű táplálkozási zavarok.



A beteg ember táplálásának sajátosságai.



A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.



Az egészséghez szükséges testmozgás.



A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.



A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.



Gerincvédelem, gerinckímélet.



Balesetek, baleset-megelőzés. 69



A lelki egészség.



Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.



A két agyfélteke harmonikus fejlődése.



Az érett, autonóm személyiség jellemzői.



A társas kapcsolatok.



A nő szerepei.



A férfi szerepei.



A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.



A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.



A gyermekáldás.



A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.



A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.



A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés).



Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.



A média egészséget meghatározó szerepe.



Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.



Fogyasztóvédelem.



Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.



Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.



Iskola-egészségügy igénybevétele.



Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.



Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: 

a tanulási eredményesség javítása;



az iskolai lemorzsolódás csökkenése;



a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;



a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;



bűnmegelőzés;



a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; 70



az önismeret és önbizalom javulása;



az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;



érett, autonóm személyiség kialakulása;



a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;



a társadalmi tőke növelése.

A http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf javaslat alapján elkészítjük az egészségfejlesztési tervet, melynek megvalósulását minden évben értékeljük, és szükség esetén módosítjuk.

A környezeti nevelés elvei Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek során megismertetjük tanulóinkkal a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket jó gyakorlatok megismerésére és kidolgozására ebben a témakörben. Az osztályfőnöki órák keretében külön is foglalkozunk minden évfolyamon egy-egy témával, melyek az osztályfőnöki tantervben találhatóak. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a 71

környezeti válság elmélyülését megakadályozni, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolatát fogadják el. Ennek elérése érdekében a közösségi szolgálat keretében minden évben szervezünk közös megmozdulásokat. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: 

a fenntartható fejődés;



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;



a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;



alapvető emberi szükségletek;



emberi jogok;



demokrácia;



elővigyázatosság;



biológiai és társadalmi sokféleség;

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ennek formái: 

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;



házi dolgozat készítése;



poszterek készítése és bemutatása;



faliújságon közölt információk készítése;



szórólapok készítése.

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tudásuk önálló bővítésének motiválására versenyekre készítjük őket, és témanapot szervezünk. 2.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Együttműködünk a Családsegítő Intézettel és a Heves Megyei Pedagógiai Intézettel, ahol szakképzett tanácsadók, pszichológusok segítik az arra rászoruló tanulókat. Saját programjaink: 

Felzárkóztató foglalkozások szervezése, alapkészség-fejlesztés



Differenciált tanórai tevékenység 72



Egyéni foglalkozás, mentorálás



Az iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása



A szülőkkel való együttműködés különféle formái, családi napok

Szociálisan hátrányos diákjainkat segélyezéssel támogatjuk a fenntartó által meghatározott igazolt átlagkereset alapján. Feladatunknak tartjuk, hogy folyamatosan keressük a lehetőségeket ezen diákjaink helyzetének javítására. Figyelemmel kísérjük és szükség esetén, egyedi módon is segíteni a tartósan vagy átmenetileg nehéz helyzetben lévő tanulóinknak. A kedvezményes étkezés és a rászorultsági alapon járó tankönyvtámogatás szintén segítséget jelent. „A Közgazdasági Szakoktatásért” Alapítvány rendszeresen pályázatot hirdet a tehetséges, de anyagi nehézségekkel küzdő tanulók részére. A pályázati összeg segítséget jelent a tanulmányok költségeinek fedezésére. Iskolánk keresi azon pályázati lehetőségeket, amelyekben különböző forrásokhoz jutva további segítséget nyújthat a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára. (Például: Útravaló Program, TÁMOP 3.3.10.) A Munkaügyi Központ a HH-s, HHH-s diákok számára tájékoztatókat tart. Az EKF Hallgatói Szolgáltató Központja továbbtanuláshoz nyújt számukra segítséget. Rendszeresen pályázunk a Határtalanul programokban a gimnazisták számára kiírt gimnáziumi program és a szakgimnáziumok számára kiírt szakgimnáziumi programok keretén belül. Előkészítő órákat és értékelő órákat, valamint témanapokat tartunk számukra és figyelünk arra, hogy a pályázatokban is előnyben részesüljenek a szociálisan hátrányos helyzetű diákjaink.

73

2.17. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése A nemzeti, etnikai kisebbségséghez nem tartozó tanulóknak integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeiben beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják:  tanórák  osztályfőnöki órák  tanórán kívüli tevékenységek: hagyományőrző rendezvények, kiállítások szervezése, rendezése, szabadidős tevékenységek. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

2.18. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lépésének a feltétele az, hogy sikeresen teljesítse az adott évfolyam minden tantárgyának a helyi tantervünkben meghatározott követelményeit, s ezáltal minden tantárgyból egyestől különböző év végi osztályzata legyen. Amennyiben a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Sikeres javító vizsga esetén az egyéb feltételek teljesülése mellett a következő évfolyamba léphet. A kereskedelem-marketing ágazat és a vendéglátás-turisztika ágazat tanulói esetén a magasabb évfolyamba lépés feltétele továbbá az adott évfolyam követelményei szerinti időtartamú és tartalmú összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Ez a 9. évfolyamon70 óra, a 10. évfolyamon 105 óra, a 11. 140 óra, a 13. évfolyamon pedig 160 óra. Amennyiben a tanuló a kötelező összefüggő szakmai gyakorlatot nem teljesítette, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

74

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

3. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA

3.1. A szakképzés alapelvei Az iskolában folyó szakképzés 

igazodjon a munkaerő-piac igényeihez,



nyújtson konvertálható ismereteket



legyen gyakorlatorientált,



tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást,



alakítson ki



-

piacorientált szemléletet,

-

informatikában való jártasságot,

-

rendszerszemléletű gondolkodásmódot,

-

kommunikációs készséget idegen nyelven is,

-

igényt az önképzés, az élethossziglan tartó tanulás iránt,

növelje a végzettek elhelyezkedési esélyeit.

3.2. A szakképzés legfontosabb célkitűzései A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel. Mindezek figyelembe vételével szakképzési célkitűzéseink a következők: 

Olyan széles alapokon nyugvó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, melyek birtokában a végzettek képesek lesznek – a gazdaság igényeihez igazodva – a gyors és problémamentes szakmaváltásra, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, a szükséges többszöri pályamódosításra.



Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthető munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak – munkahelyei gyakorlat alapján történő – ellátását.

3.3. Szakmai fejlesztési stratégiánk kialakításának meghatározói 1. A szakképzési keretszámokról szóló, évente megjelenő NGM rendeletek 75

2. Munkaerő-piaci helyzet 3. A szolgáltatást igénybe vevők elvárásai

Megjegyzés: A kidolgozott stratégia operatív megvalósításakor a piaci viszonyokat is figyelembe kell vennünk, így az oktatás területén is megjelenő, kereslet-kínálat alakulása, az iskola szakmai profiljának kialakításában jelentős tényező. Fontosnak tartjuk a társadalom, a szülők, tanulók megfogalmazott elvárásait, másrészt azt, hogy az igények kielégítésére több iskola is vállalkozhat, tehát az oktatási piacon valós versenyhelyzet alakul ki. Lényeges szerepe van szakmai fejlesztési programunkban a képzés minőségének, mint szolgáltatásunk alapvető jellemzőjének. Nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlati oktatásra, hogy végzett diákjainak megállják helyüket a munka világában. 3.4. Személyi és tárgyi feltételek Egyetemi végzettségű

Főiskolai végzettségű

Összesen

Közgazdasági szakmai tárgyak

10

2

12

Informatika/számítástechnika

5

1

6

Gépírás és gyorsírás

1

-

1

Összesen:

16

3

19

Tantárgycsoport

Megnevezés

Mennyiség (db)

Számítógép állomány összesen

230

Szerverek száma

4

Hálózaton üzemelő gépek száma

193

Nyomtatók

13

Fénymásolók

2

Projektorok

18

Videó magnó, DVD lejátszó

14

Interaktív táblák

13 76

3.5. A szakmai program általános elvei a ) Gyakorlatorientáltság 

amely tartalmazza a szakmák kínálatának szélesítését, a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek, a tanulói képességeknek és igényeinek megfelelően,



a gyakorlati színterek (pl. gyakorlóiroda, összefüggi nyári szakmai gyakorlaton részt vevő

konkrét

munkahelyekkel

való

együttműködés)

folyamatos

megújítását,

karbantartását. 

A Erasmus+ Mobilitási programon keresztül külföldi munkahelyen töltött gyakorlat lehetősége.

b) Nyitás 

a korábban, közgazdasági szakközépiskola képzési rendszerben megszerzett szakképesítést szerzett tanítványok irányába, szakmájuk korszerű ismeretekkel való kiegészítésére vagy új szakképesítés megszerzésére,



a gimnáziumokban végzettek irányába első és második szakmájuk megszerzése

c) Átjárhatóság 

Az iskolán belül az átjárhatóság a különböző szakmák között csak különbözeti vizsgákkal oldható meg azokból a tantárgyakból, amelyeket az osztályt váltó diák nem tanult és a választott szakma helyi tanterve tartalmazza.



Az iskolák közötti átjárhatóságot egyéni feltételekkel tudjuk biztosítani (különbözeti vizsga).

d) Az érettségi utáni szakképzésben való részvétel A szakképzésben az vehet részt, aki rendelkezik a választott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott, szakképesítéshez rendelt feltételekkel. Ezek lehetnek iskolai előképzettségre vonatkozó és egyéb feltételek. A szakképzést iskolarendszerű formában valósítjuk meg. Intézményünkben nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban ingyenes az első és a második szakképesítésre való felkészülés. A vizsgaszervezési jogosultságot az OKJ szerinti szakképesítésre, iskolarendszerű képzés esetén a szakgimnáziumnak alanyi jogon biztosít a törvény, a fenntartó által jóváhagyott Alapító Okirat és a szakképzésért felelős miniszter által kiadott Közleménye alapján.

77



Saját tanulóink részére a kerettanterv adta lehetőségeken belül a továbbiakban is élnünk kell az alaptevékenységet kiegészítő, az ismeretanyag elmélyítését szolgáló foglalkozások, egyetemi,

főiskolai

felvételi-előkészítő,

nyelvvizsga-előkészítő

kurzusok,

tehetséggondozást felvállaló szakköri, fakultatív órák, stb. megszervezésével. 

A nappali iskolarendszerű alapoktatáshoz kapcsolódnak a „normatív kereteket” túllépő kiegészítő tevékenységek. (Ilyenek, pl. az idegenforgalmi és nyelvi előkészítő, két tannyelvű képzéséhez kapcsolódó, iskolán kívüli szakmai programok, külföldi nyári gyakorlatok stb.)



Az iskolarendszerű képzésen belül jelentős szerepet tölt be intézményünk mellett gazdaságilag önállóan működő, „A Közgazdasági Szakoktatásért” Alapítvány. Az Alapítvány az Alapító Okiratban megfogalmazott céloknak megfelelően végzi tevékenységét.

3. 6. Szakmai képzés A szakképző szakasz: Nappali iskolarendszerű képzés, amely az érettségit követő 13/14. évfolyamot érinti Általános megjegyzések: Szakmai képzésünket meghatározzák a megyei munkaerő piaci jelzések, és a felhasználói oldal. Valamennyi, általunk kínált szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és iskolarendszerben tanítható, az illetékes minisztériumok által elfogadott központi tantárgyi programok alapján oktatjuk. A kínálatunkban jelenleg is meglévő, a jövőben potenciálisan szóba jöhető iskolarendszerben megszerezhető képesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei iskolánkban rendelkezésre állnak. Szakképzés nappali rendszerben Iskolánk nem szándékozik a jelenlegi szakmai kínálat szintjén megmerevedni, így már középtávon is az igényeknek mérten válogatjuk a szakmákat. Érettségit követően szakmai képzésünk az alábbi: 

iskolánk képzési kínálatában szereplő szakképzésekben meghatározott komplex szakmai érettségivel rendelkező diákok számára 1 év (5/13. évfolyam)



iskolánk képzési kínálatában nem szereplő szakképzésekben meghatározott komplex szakmai érettségivel rendelkező, illetve gimnáziumban érettségizett diákok számára 2 év (1/13, 2/14. évfolyam)

78

Szakmai gyakorlaton való részvétel A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. NGM rendelet határozza meg a különböző szakképesítésekhez és évfolyamokhoz a kötelező, összefüggő nyári szakmai gyakorlat óraszámát. A szakmai gyakorlat célkitűzéseit, a gyakorlat során elvégzendő feladatokat, szervezésének menetét és értékelését a Házirend tartalmazza.

3.7 A szakképzésiben tanított tárgyak és ezek óraszámai A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámát- a szabadon tervezhető órakeret terhére- az alábbi tantárgyi struktúrákban pirossal jelöltük.

A Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (54 841 11) szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 13-14. évfolyamon

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

1/13. heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési alapfogalmak Közlekedés technikája 10496-16 Közlekedésszállítási alapok Közlekedés üzemvitel gyakorlat

gy

3 4 2

Általános szállítmányozási 10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

ismeretek Ágazati szállítmányozási ismeretek Szállítmányozás gyakorlat

4 7 5 79

10036-16 A logisztikai ügyintéző feladatok modul 10036-16 A raktáros feladatai

Logisztika

7

Logisztikai tervezés gyakorlat

5,5

A raktározási folyamatok

3

Speciális áruk raktározása

1

Raktározás gyakorlat

3

Raktározás szerepe az ellátási láncban 11781-16 A raktárvezető feladatai

1

Raktár működtetése és mutatószámai

1

Raktárvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai

2 3

10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat

2

Vezetési, jogi, gazdasági és 10651-12Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

marketing elméleti ismeretek

4

Marketing gyakorlat

1

Vezetés, szervezés gyakorlat

1

gépírás

2

osztályfőnöki

1

1

hittan

2

2

összes óra

23

összes óra

36

13

23,5 160

10,5 34

80

A Pénzügyi- számviteli ügyintéző (54 344 01) szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 13-14. évfolyamon

Szakmai követelménymodulok

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

7 3 4 2 1 4

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

1 2

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

ögy

Szakképesítés -specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Gazdálkodási ismeretek

1 4 2 2,5

Könyvelés számítógépen

4

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás

3 81

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

11506-16 Vállalkozásfinanszíroz Adózás ási és adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata

3 2

Projektfinanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás

11502-12 Projektfolyamatok követése osztályfőnöki hittan összes óra összes óra

2

Projektfinanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamatok követése

2

Projekttervezés gyakorlata

1 1 2 25

9 34

1 2 24

10 34

82

Andrássy György Katolikus. Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents