Andra sidan Tisztelgünk 1956 el Magyar-svéd diplo- máciai kapcsolatok Március 15 Új SMOSZ-vezet ség Választások Magyarországon

Híradó A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja

XXV. évf. 99. szám 2006. március

Ungerska Riksförbundets medlemstidning

Andra sidan

Ungerska Riksförbundet valde ny styrelse på sitt årsmöte. Sportjournalisten Imi Markos har sju olika identiteter. (sid 2)

Tisztelgünk 1956 elõtt A SMOSZ nagyszabású ünnepségsorozattal kívánja megünnepelni az 1956-os forradalom 50. évfordulóját (3. old.)

Március 15

A budapesti Nemzeti Múzeum elõtt lobogtak a zászlók március 15-én. Itthon zenés irodalmi összeállítással emlékztünk meg nemzeti ünnepünkrõl. (5. old.)

Magyar-svéd diplomáciai kapcsolatok Svédország elsõként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal 1945. után (6. old.)

Új SMOSZ-vezetõség Tisztújító közgyûlést tartott a SMOSZ március 4-én. (12. old.)

Fényképész: Leyrer Magdolna.

Választások Magyarországon A parlamenti pártok válaszai a szórványmagyarság kérdéseire (12. old.)

Portré: Gulyás Miklós (32. old.)

andra sidan

I korthet • Året var 1956 då de flesta av Ungerska

Riksförbundets (UR) grundare kom till Sverige. Femtio år har nu gått och UR förbereder sig att på olika sätt uppmärksamma jubiléet. Margit Kalocsi, vice-ordförande berättar på sidan 3 om dessa planer. Större minnesceremonier kommer att äga rum i Kristianstad, Göteborg och Stockholm med inbjudna artister, samt svenska och ungerska politiker. Den Ungerska Ambassaden i Stockholm planerar att delta i flera aktiviteter. En viktig detalj i dessa planer är att på olika sätt uttrycka tacksamhet mot de svenskar som 1956/57 hjälpte ungrarna att få fotfäste i landet.

• På sitt senaste årsmöte där ny styrelse

valdes, representerades sverigeungrarna av 54 delegater (48 procent män och 52 procent kvinnor). UR är en paraplyorganisation för 35 ungerska föreningar i hela landet med cirka 5600 medlemmar (sid 12-13).

• Ännu ett viktigt jubileum uppmärk-

sammas. Det var för 60 år sedan som Sverige, som första land i Väst, erkände det nya, självständiga Ungern. De två utrikesministrarnas brevväxling finns att läsa på sidorna 6 och 7.

• Författaren Miklós Gulyás, en gång

hyllad bibliotekarie (bl a i boken Miklós Gulyás – bibliotekarie mitt i världen, 1999) porträtteras på sista sidan.

• I detta nummer av Híradó presente-

Imre Kasza: Vinter.

ras konstnären Imre Kasza med ett par av sina senaste verk. Han kom till Sverige 1989 som flykting från Transsylvanien, Rumänien. 1995 öppnade han Barnkonstmuseet i Ulfsryd. I dag är han ordförande i IKIS (Internationella Konstnärer i Sverige).

HÍRADÓ

Identitetens makt

Själv har jag sju olika identiteter. Men det stör mig inte. Tvärtom. Jag njuter av min mångsidighet. Den gör mig till en stark individ. Jag är inte låst. Därför blev jag förvånad över Tommy Söderbergs undran när jag stötte ihop med honom i Budapest. Det var i samband med presskonferensen, som hölls före landskampen Ungern – Sverige 2003. Och han frågade mig: – Hur känns det att vara hemma? – Hemma? Mitt hem finns i Sverige sedan 1950, svarade jag. Och jag tänkte i mitt inre: "Med mina 53 svenska år är jag rent av äldre svensk än du Tommy". Då replikerade Tommy: – Jag tror inte på det där med EU-medborgare. Jag är övertygad om att människorna präglas av sina rötter. ag tyckte att svaret var illa genomtänkt av en ledare, som matchar ett multikulturellt landslag. Men platsen var inte lämplig för debatt, och jag avstod från att driva frågan vidare. Men sedan dess har jag tänkt mycket på det. Tommy var bara två år gammal när jag som 18-åring anlände till Sverige. Jag såg Orvar Bergmark debutera i landslaget 1951, då Tommy nätt och jämt kunde prata. Och 1952 umgicks jag med de svenska fotbollslegenderna Erik Börjesson, CarlEric Holmberg Sven Rydell och Sven Friberg i Göteborg. 1957, då jag blev anställd på Idrottsbladet, serverade Torsten Tegnér nästan hela Sverige på ett silverfat för mig. På fatet fanns allt, från TT:s farfarsfar biskop Esaias Tegnér och hans mor Alice Tegnér till hundratals andra personer och företeelser i den svenska myllan. Vi promenerade i Lilianskogen eller hade vickning hemma hos TT på Bragegatan och han berättade och berättade. Till sist hade jag större känsla för brukssamhällena Skutskär och Edsbyn än mina svenska kolleger. ag följde Sverigeloppet från Haparanda till Ystad, var med och "tog ut" tillsammans med Bosse Hansson det svenska VM-laget 1958. Det var faktiskt vi som snackade in Reino Börjesson från Boråsklubben Norrby i silverlaget. Min far var då tränare i Oddevold, och jag visste allt om Reinos förvandling från center till högerhalv. Då var Tommy fortfarande bara tio år. Och jag har svårt att förstå varför hans svenska rötter är djupare än mina. Jag medger att jag också har en ungersk identitet, men jag är inte säker på om den är större eller starkare an min svenska dito. Min fru är svenska, mina barn och barnbarn är födda här. Det är också sant att inom mig har jag en bit av alla länder, som vi har bott i.

J

J

Och i mitt inre brottas dessutom två religioner och två världsåskådningar med varandra. ärmed sagt, att dagens politiker, ledare, tränare och pedagoger inte ska ägna sig för mycket åt gamla identiteter. Människan har möjligheten att Sportjournalisten Imi Markos bli något annat än trivs med sina många hon föds in i. Det identiteter. Foto: www.kreaprenor.se hävdar en lång rad viktiga tänkare som Zygmund Bauman, Dragan Klaic, Manuel Castells, Thomas Hylland Eriksen med flera. När jag uppmanar Tommy Söderberg att bryta med identitetstänkandets rötter i det förflutna, vill jag påminna honom om att nya former av identitet väntar oss i framtiden. Förresten, de är redan här. Det är bara att försöka gå några dagar i Lucics och Zlatans mockasiner, som indianerna säger. Någonstans här bör Tommy Söderberg ta farväl från det gamla identitetstänkandet. På 2000-talet behöver identitet inte längre handla om det förflutna, som andå mest består av myter, utan om framtiden. Om det vi kan "bli" i stället för det vi "är" och "var". Eller som kulturjournalisten Leif Zern i Dagens Nyheter frågar i en av sina artiklar: "Vem vill du bli i morgon?" et blir onekligen spännande att se vem Zlatan blir i morgon. När han korsbefruktar sin bosniska, kroatiska, skånska, holländska och italienska identitet och blir en stark individ, som även hans närmaste svenska omgivning är beredd att acceptera. Kompromisslöst! Den stora allmänheten älskar honom redan. Låt oss skaffa oss nya identiteter, som har bättre dragningskraft än de gamla. Jag är medveten om att det inte blir lätt. Vi riskerar att bli stämplade som kappvändare, svikare och opportunister. Men det gör ingenting. Tommy Söderberg måste äntligen inse att vi inte är identiska med den kultur och det språk vi tillhör. Vi har, till skillnad från djuren, fantasin och förvandlingsförmågan.

D

D

Imi Markos

(Utdrag ur boken Ronaldinho utmanar fotbollens dödgrävare; 2005 Imi Markos och EBC-förlag; s. 168-170.)

HÍRADÓ

3

Tisztelgünk 1956 elõtt

Tartalom

5 6 9 10 11 12 15 26 28 32

A forradalom leverése után a legtöbben úgy menekültek, ahogy voltak. Csak kevés embernek sikerült, mint itt a képen, összepakolni a holmiját, s úgy hagyni el az országot. Wennesz László felvétele, 1956.

hogy 1989-ben végül is összeomlott a kommunista rendszer Európában, mert azután már teljesen másként kellett a politikusoknak gondolkodniuk, mint elõtte, mondja Kalocsi Margit, a SMOSZ alelnöke. A SMOSZ és a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövetsége közösen készül 1956 méltó megünneplésére. A nagykövetség az ünnepség protokol–A magyar nép megmutatta 1956-ban láris részét vállalja, a SMOSZ pedig a világnak, hogy nem fogadja el a három helyszínen, október 13-án Déldiktatúrát. Ez politikailag Európára Svédországban, október 14-én Göteborgnézve is nagy jeletõséggel bírt, mert ha ban és október 15-én Stockholmban nincs ötvenhat, akkor nem lehet tudni, szervez ünnepséget. hogyan alakult volna a történelem, foly–Azt szeretnénk, hogy a mûsor minél tatódott volna-e a hidegháború, maradt nagyobb réteget érjen el, hiszen ha volna-e a vasfüggöny. 1956 rárajzolta csak Stockholmban tartanánk, akkor Magyarországot a térképre, és minden (Folytatás a 4. oldalon) bizonnyal szerepet játszott abban is,

Híradó

Az idén kerek ötven éve, hogy kitört Magyarországon az 1956-os forradalom. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) nagyszabású ünnepségsorozat keretében kíván megemlékezni az eseményrõl, s a megemlékezés egyben köszönet és fõhajtás azok elõtt a honfitársak elõtt, akik – életüket kockára téve – részt vettek a szabadságharcban.

• •

•

19 31

Központi meghívottak 60 éves diplomácia Bartók-évforduló Ígéretet tesz a HTMH Anyanyelvi konferencia SMOSZ-közgyûlés Magyar választások Táborok A magyar néptánc Portré: Gulyás Miklós

 Egyesületi beszámolók Levelesláda

Következõ számunk lapzártája 2006. május 10.

E számunkat Kasza Imre (8 o.) munkái illusztrálják.

•

FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs FÕSZERKESZTÕ: Újvári Tünde SZERKESZTÕ: Sall László POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, 178 32 Ekerö TELEFON/FAX: 08-38 48 60 E-POSTACÍM: [email protected] HONLAP: www.smosz.org MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Sjuhäradsbygdens Tryckeri, Borås ISSN: 1103-7679 A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát.

•

•

•

•

•

•

Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal.

POSTACSEKKSZÁMLA: pg. 497 67 25-4.

HÍRADÓ

4 (Folytatás a 3. oldalról)

gálamûsorra, amely több száz személy számára tartott állófogadással zárulna; másrészt a követség külön tervez egy kisebb fogadást diplomaták és svéd vendégek számára, és harmadsorban a Hadtörténeti Múzeumban (Armémuseet) kerülne sor egy újabb ünnepi Alakul a mûsor fogadásra, ahol a SMOSZ és a nagyAz ünnepi előkészületek javában foly- követség közösen köszöntené az ötvennak, és a tervek kezdenek körvonalahatosokat. zódni. A SMOSZ két fellépésre hívott –A Hadtörténeti Múzeum egy két meg vendégelõadókat Magyarországhónapos fényképkiállítást rendez a ról. A Honvéd Táncszínház, a Honvéd magyarországi 1956-os eseményekrõl, Művészegyüttes egy része, táncosokkal amelynek a megnyitójára szeretnénk és egy kisebb zenekarral érkezik majd, meghívni az összes ötvenhatos magyart, vezetõjük Novák Ferenc. akit fel tudunk térképezni, és akik A másik meghívott Huzella Péter el akarnak jönni. Ott szeretnénk egy zeneszerzõ és elõadó, a Kaláka együtállófogadás és egy kis ünnepség tes volt tagja, aki Molnár Zsuzsanna keretében megköszönni azoknak az színmûvésszel lesz az országos szövet- ötvenhatosoknak, akik részt vettek a ség vendége. A mûvészi mûsorok mel- forradalomban, amit tettek, mondja lett természetesen ünnepi beszédekre Kalocsi Margit. is sor fog kerülni, úgy a SMOSZ és a nagykövetség, mint néhány ötvenhatos A SMOSZ megalapítói ünnepelt részérõl. A nyugat-európai Az ötvenhatos magyarok különösen ötvenhatosokat id. Klement Kornél, a nagy szerepet játszanak a svédországi németországi magyar szövetség tiszmagyarság életében, hiszen õk teremteletbeli elnöke fogja képviselni. Az tették meg az alapját a mai országos országos szövetség felkérte a protesszövetségnek, és nekik köszönhetõ, táns egyházat, hogy tartsanak rövid, bevezető imát mindhárom alkalommal. hogy létezik ma Svédországban egy jól mûködõ egyesületi élet. A jelenlegi elképzelések szerint –1956 novemberében, ahogy megStockholmban három különbözõ indult a menekültáradat Ausztriába, a rendezvényre kerülne sor. Egyrészt a svédek elhatározták, hogy fogadnak nagykövetséggel közösen szervezett esetleg a környékbeliek vagy egy-egy vidéki egyesület vezetõje tudna csupán eljönni. Így viszont reméljük, hogy több százan fogják látogatni az ünnepségeket.

Ötvenhatosok!

magyar menekülteket. Ezért felkérték az akkor már itt letelepedett magyarokat, hogy alapítsanak egy egyesületet, amely támogatni tudja a beáramló magyarokat. Így alakult meg a Szabad Magyarok Tömörülése. Amikor a mi családunk január közepén feljött Möllébõl, édesapám rögtön megkereste õket, és márciusban már a Tömörülésbe mentünk vacsorára, meséli Kalocsi Margit. Õ maga gyermekként jött ide, családja ötvenhatos menekültként érkezett Svédországba. –A svédek részérõl példaadó, hogy akkor hogyan, mekkora szeretettel fogadtak minket. Az újságok 1956-ban tele voltak az eseményekkel, sokáig kísérték, hogy mi történik Budapesten. Két-három hónapon belül mindenkinek munkája volt, aki akkor jött, és minden bizonnyal annak köszönhetõ, hogy a magyarság ilyen példásan integrálódott a svéd társadalomba. Ezért is szeretnénk külön köszönetet mondani a svédeknek, hogy befogadtak, és hogy szeretettel fogadtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulójának ünnepi előkészületei egyelõre csak tervek és elképzelések, s megvalósításukig még rengeteg munka vár a szervezõkre. A Híradó júniusi számában részletesebben is beszámolunk majd arról, hogy meddig jutottak. 

Gaál Zoltán Csikorgó csillag

2006-ban 50 éves évfordulót ünnepelünk. Ez alkalomból szeretnénk kapcsolatba lépni valamennyi Svédországban élõ 56-os honfitársunkkal.

Csikorgó csillag vagyok én a szétdúlt kristályégbolt peremén

Tisztelettel kérjük mindazokat, akik 1956 kapcsán hagyták el Magyarországot, írják meg nevüket és címüket a SMOSZ által megbízott munkacsoport tagjainak az alábbi címek valamelyikére.

Hamu hullik és vér szitál csupa rom csupa törmelék az égi táj

Azokat az ötvenhatosokat, akik részt vettek a forradalmi eseményekben, szabadságharcban, külön kérjük, hogy errõl tegyenek említést. Köszönjük!

A szférák hangja verkliszó pokoli kínnal jódlizó

Kalocsi Margit Tullingebergsvägen 4c 146 45 TULLINGE

Blénessy Zoltán Box 20 250 53 HELSINGBORG

Kovásznay Ádám Lillekärr södra 204 425 31 HISINGS KÄRRA

Molnár Gergely Linnégatan 13 294 34 SÖLVESBORG

Csupa szenvedés a földi táj csupa jaj hamu vér rom halál A holtak némán tűrő tetemén elejtett zászló vagyok én (Budapest, 1956 okt. 29.)

HÍRADÓ

5

Március 15. ünneplése:

„Bízd a jövendõkre érdemed jutalmát...” írtam, „nagyszerű előadóművészek”, mivel még hozzá kell tennem azt is, hogy nagyszerű magyar emberek, akik a világot járva felkeresik a szétszórt magyarságot, hogy előadásukkal egy kis melegséget öntsenek a szívekbe. Most is szívhez szólóan ecsetelték, hogyan is toborozták annak idején a katonákat. Hát egyszerűen csak kitűzték Berecz András és Szabó András zenés a zászlót, és az emberek máris gyülekezirodalmi összeállítással látogatott Svédországba, megemlékezni nemzeti ünnepünk- tek alá, 13–14 éves korúaktól kezdve az aggastyánokig. Valahogy mindenki rõl. A képen a helsingborgi klub vendégei. Fotó: ifj. Vaszi Árpád tudta, hogy miért folyik a harc, és miért kell kiállni. Nem csak magyarok gyüleIsmét „pennát” ragadtam, mivel még keztek a zászló alá. Meg lehetett ott mindig a minapi 1848-as március 15-i találni sok más nemzetiségű embert is, megemlékezés varázslatos hatása hisz a szabadság mágikus szó, az embealatt állok. Felejthetetlen élmény volt. rek szívéig hatoló. Ezt valamiféle öntuÚgy gondolom, erről tudósítani kell. datnak nevezném, ami manapság sok Március14-én este két nagyszerű emberből hiányzik. Úgy tűnik, hogy a előadóművésszel találkoztunk: Szabó tévé bámulása meg az önmegvalósítás Andrással és Berecz Andrással. Talán fontosabb, mint magyarnak lenni. enyhén fogalmaztam, hogy csak azt

Öves együttes

Az Öves együttes nevét a moldvai csángók öves nevezetû körtáncáról kapta. Tíz esztendõs mûködése alatt az együttes az erdélyi furulyás és vonós népzene gyûjtésével és tolmácsolásával foglalkozott. A dallamvilág dinamikus, a táncok látványosak. Moldvai, gyimesi felcsíki, nyárádmenti és mezõségi dalok szépségeit igyekszik megosztani közönségével, autentikus népzenét játszik hagyományos hangszerekkel, népdalokat énekel és néptáncokat táncol. Szándékuk nem csupán a közönség szórakoztatása, de figyelmük felkeltése kulturális értékeink iránt. Turnéik, elõadásaik során a legnagyobb sikerek ott születtek, ahol a zenészek, énekesek és táncosok fokozatosan bevonták a közönséget is a táncokba. A táncházmozgalom alpgondolata szellemében, amely szerint táncaiban, énekeiben is él a nemzet. Svédországi turnéján az együttes klézsei, pusztinai, külsõ-rekecsini énekek és táncokat, lészpedi és gajcsáni énekeket, gyimesi énekeket és táncokat valamint felcsíki énekeket és táncokat ad elõ. Az elõadás végén táncház. Az együttes tagjai: Czerán Csaba – furulyák, kaval, brácsa Görög István – dob, ütégardon Kovács Sándor – koboz, hegedû Kásler Magda – ének, tánc Czerán Jolán – tánc Csiki Attila – tánc Kovács Enikõ – tánc Kiss Emõke – tánc Puskás Attila Barna – tánc.

*

Az Öves együttes a SMOSZ meghívására áprilisban lesz a vendégünk.

Szabó András olyan verseket és prózát is mondott, melyeket korábban nem hallottunk, sőt Petőfi Sándor egyik levelét is felolvasta, amelyben mézesheteiről írt. A mesemondó Berecz András vidám hangulatot keltett előadásával. Igaz, közben fogyasztottunk egy kis „vöröset” is, nehogy kiszáradjon a torkunk a sok „beszédtől”. A mesemondás alatt biztos módját tanultuk meg annak, hogyan kell az ördögöt mezei csapdába ejteni. Bizony, az nem is olyan egyszerű dolog! Nagyon agyafúrt embernek kell ahhoz lenni. Megtudtuk azt is, a kíváncsi ember hogyan tudta meg, mi van a pokolban és a mennyországban. Így most már mi is tudjuk, illetve csak azok, akik végighallgatták az előadást. Akik meg nem, azok magukra vessenek! Faludi Dezsõ [email protected]

Buzás László

A szekuritáté karmai között Ezzel a címmel jelent meg Buzás László könyve 2004-ben Csíkszeredában a Status kiadónál. A könyv egy olyan világba kalauzolja el olvasóit, amelyrõl ma már sokat beszélünk, mert beszélhetünk, de közvetlen tapasztalatai kevés embernek vannak: a román titkosszolgálat (securitate) sötét, magyarellenes világába. A szerzõ saját sorsán keresztül mutatja be a hírhedt szekuritáté módszereit, a fogva tartás embertelen feltételeit, a kínzásokat, a vallatásokat. Hiteles dokumentumokkal mutatja be, hogyan igyekezett megszabadulni a kommunista román hatalom a számára nem kívánatos személyektõl. Annak a közelmúltnak "állít emléket" ez a memoár, amelyet – bár sokan igyekeznek elfelejteni vagy elfelejtetni – mégis él a köztudatban, a lelkekben, mint szanatóriumok falában a baktérium, a vírus. A börtönévekről, majd az utána következő esztendők megpróbáltatásairól, élményeiről kapunk pontos, tárgyilagos elszámolást ebben a könyvben. A végső ítélet végül is az, amit maga az áldozat mond ki, olvas rá az olykor közömbös vagy feledékeny világra. A Székelyföldön nagy érdeklõdésnek örvendõ könyv közel 50 oldalnyi, a román szekuritáté archívumából származó hiteles dokumentumot tartalmaz.

* Buzás László a SMOSZ meghívására ez év májusában lesz a fogadó egyesületek vendége.

HÍRADÓ

6

60. éves a magyar–svéd diplomáciai kapcsolat Svédország volt az első olyan nyugati ország, amely hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal 1945. után. A magyar-svéd diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóján levélváltásra került sor Somogyi Ferenc magyar és Laila Freivalds svéd külügyminiszter között. A magyar-svéd kapcsolatok elmúlt hat évtizedét összegző miniszteri leveleket a nagykövetek egy időben, 2006. január 25-én adták át a két fővárosban.

Dr. Somogyi Ferenc A Magyar Köztársaság külügyminisztere Budapest Igazán érdekes időket élünk! A világ gyorsan változik és hiszek abban, hogy időről időre vissza kell tekintenünk a múltba. Erre jó okot szolgáltat az a tény, hogy hatvan éve, 1945. december 28-án írta alá Svédország és Magyarország azt a jegyzőkönyvet, mely megalapozta kétoldalú diplomáciai kapcsolatainkat. A második világháború véget ért, és egy jobb jövő reménye töltött el bennünket. A történelem azonban más fordulatot vett. Európát két részre osztották, és a népeink közti érintkezést megakadályozták. 1956 őszén nagy figyelemmel hallgattam a magyarországi fejleményekről szóló rádióriportokat. A magyarországi forradalom mély benyomást tett rám, s egy volt azoknak az eseményeknek a sorában, melyek felkeltették a politika iránti érdeklődésemet és elkötelezettségemet. Tudom, hogy sok svéd volt így ezzel az én generációmból. Az 1956-os események nyomán majd 8 000 magyar keresett menedéket Svédországban. Sokan közülük olyan jól ismert svéd cégeknél találtak munkát, mint az ASEA, az SKF és a Volvo. Ezek a magyarok mind – bár más és más módon - de nagy mértékben és alapvetően járultak hozzá Svédország jólétéhez és boldogulásához. Ma mintegy 30 000 első és második generációs magyar él Svédországban. Kevés bevándorló csoport illeszkedett be olyan jól a svéd társadalomba, mint a magyar közösség. A második generációból sokan találtak vissza magyar gyökereikhez, és járulnak hozzá Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Ez adja a biztos alapot az országaink közötti kapcsolatok építéséhez: ez egy különleges kötelék köztünk. A magyarok hozzájárultak Svédország fejlődéséhez, és a svédek is megtették a magukét Magyarország boldogulásáért. Itt mindenek előtt természetesen Raoul Wallenberg és svéd társainak a második világháború végén magyar zsidók megmentéséért tett hősies cselekedeteire gondolok. Raoul Wallenberg 2003-as budapesti díszpolgárrá avatásának ténye is igazolja, hogy tettei mindmáig mérvadóak. Ami 1956-ban elkezdődött – a kihunyt életek, az áldozatok – nem voltak hiábavalóak. A magyar nép, különböző módon, tovább folytatta küzdelmét az egyeduralmi rendszer ellen. Magyarország kezdeményezte a vasfüggöny lebontását – úgy fizikai, mint szellemi értelemben – és a magyar kormány volt az, amely megnyitotta nyugati határátkelőit a Német Demokratikus Köztársaság menekültjei előtt 1989 szeptemberében. A magyar kormány ebben az évben emlékezik meg az 1956-os eseményekről Magyarországon csakúgy, mint az egész világon. Munkatársaimmal együtt aktívan részt kívánunk venni a Svédországban megrendezésre kerülő eseményeken. Az 50. évforduló

lehetőséget nyújt számunkra, hogy emlékezzünk a múltra, továbbá, hogy bemutassuk, nemzeteink miképpen járultak hozzá egymás sikeres fejlődéséhez. A 2004-es év történelmi jelentőségű volt. Az Európai Unió bővítése a kétoldalú együttműködés és szövetségesi viszony új távlatait nyitotta meg. Kiváló lehetőségek mutatkoznak kétoldalú kapcsolataink szorosabbá tételére. Svédországnak érdeke, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn Magyarországgal, különösen, mivel Magyarországra hasonlóképpen gondolkodó partnerként tekintünk egy sor kérdésben. A svéd kormány egy különleges program – a „Svédületes – Svéd-Magyar Randevú 2004” – megrendezésével köszöntötte Magyarországot az Európai Unióban. Számos – a politika, az üzleti élet és a kultúra területén tevékenykedő – magyar és svéd vett részt a programsorozatban. A projektek által hangsúlyozni szándékoztuk Svédország érdeklődését és elkötelezettségét Magyarország iránt, valamint számos területen ösztönözni kívántuk a szélesebb körű együttműködést. A program során a politikai párbeszéd elmélyült mind parlamentjeink és kormányaink között, mind pedig a helyi és a regionális szinteken. A programsorozat előmozdította az üzleti együttműködést, és mind elérhetőbbé tette a svéd kultúrát Magyarországon. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a magyar irodalom iránti érdeklődés – Kertész Imre Nobel-díjának köszönhetően – néhány éve jelentősen megnőtt Svédországban. Sorstalanság című önéletrajzi ihletésű regényét olvasva sokan merültek el az ő világában. A könyv kiadója minden harmadik évfolyamos svéd gimnazista részére adományozott egy példányt a műből. Mindannyian átélhettük a magyar történelem ezen korszakát. Örülök, hogy az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok egyre erősödnek. A svéd vállalatok hamar megjelentek Magyarországon, és az 1990-es évek elején a legnagyobb befektetők közé tartoztak. A megközelítőleg 95 svéd vagy Svédországgal kapcsolatban álló cég biztos alapokon áll Magyarországon, s több mint 12 000 embert foglalkozatnak. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a kétoldalú kereskedelem volumene még jelentősen növelhető. Mindemellett a Magyarország és Svédország közötti, 14 Gripen repülőgép megvásárlásáról szóló egyezmény jelentős ipari és védelmi együttműködés lehetőségét vetíti előre országaink között az elkövetkezendő 20-30 évben. Kedves Kolléga, Engedje meg, hogy még egyszer kifejezzem őszinte nagyrabecsülésemet a magyar kormány és a magyarok Svédország iránt tanúsított barátságáért. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy valóra válthatjuk azokat a jobb jövőre vonatkozó álmainkat, amelyeket még a II. világháborút követően fogalmaztunk meg. Napjainkban Európát biztonságosabbnak érezzük. Úgy kétoldalú kapcsolatainkban, mint az Európai Unión belül széles körű együttműködést valósítunk meg egy biztonságosabb és sikeresebb Európa létrehozása érdekében. Biztos vagyok benne, hogy a jövő még közelebb hoz majd minket egymáshoz. Őszinte tisztelettel: Laila Freivalds

Stockholm, 2006. január 17.

HÍRADÓ Őexcellenciája Laila Freivalds, A Svéd Királyság külügyminisztere Stockholm Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Laila! Nagy örömömre szolgál köszönteni Önt diplomáciai kapcsolataink felvételének közelgő 60. évfordulója alkalmából. 1945. december 28-án Svédország és Magyarország aláírta azt a jegyzőkönyvet, mely elismerte Magyarországnak egy demokratikus állam létrehozása érdekében tett lépéseit. Tény, hogy Svédország volt az első olyan nyugati ország, amely ezt hivatalosan megtette. Ez az esemény csupán néhány hónappal azt követően történt, hogy Raoul Wallenberg, a budapesti svéd nagykövetség diplomatája, több ezer magyar zsidó életét mentette meg, akik közül később sokan Svédországban találtak új otthonra. Az ő bátorsága és embersége az őrült kegyetlenség és barbarizmus hónapjaiban és éveiben fényes példaként áll az eljövendő nemzedékek előtt. Örömmel elevenítem fel az elmúlt hat évtizednek azokat a nagyszerű pillanatait és eseményeit, amelyek amellett, hogy formálták és egyúttal meg is erősítették a népeink közötti kötelékeket, elvezettek bennünket a jelenbe: tagjai vagyunk az Európai Uniónak, azonos értékeink és céljaink vannak, sok mindenben egyetértünk, s néhány dologban – ahogyan jó barátok közt is előfordul – más az álláspontunk. 1956-ban a magyar forradalom szovjet leverése sokkolta a világot, és egyben közel negyedmillió honfitársunkat kényszerítette az ország elhagyására. A menekülteknek külföldön kellett szabadságot, otthont és megélhetést keresniük. Svédországban azonban ennél sokkal többet találtak: az Ön honfitársai otthonukat és szívüket nyitották meg az előtt a 7-10000 magyar menekült előtt, akik svéd földön új otthonra leltek. A svéd családok vendégszeretete, a társadalomba történő beilleszkedésük megkönnyítése óriási segítséget jelentett számukra abban, hogy új életet kezdhessenek. Az Ön honfitársainak támogatásával az egykori menekültek Svédország büszke és sikeres állampolgáraivá váltak. Nem felejtjük el az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején az ENSZ-ben a „magyar kérdésről” folytatott hosszú vitákat sem. Az ENSZ segítségével, Dag Hammarskjöld főtitkár bátor fellépésének köszönhetően, az egész világ képet kapott a forradalom leverése utáni magyarországi helyzetről. A kommunizmus másfél évtizeddel ezelőtt bekövetkezett középés kelet-európai összeomlása új fejezetet nyitott közös történelmünkben. Minden magyar politikai erő a kezdetektől fogva egyetértett abban, hogy alapvető célunk csatlakozni és végérvényesen megállapodni a demokratikus országok euroatlanti közösségében – más szóval visszanyerni helyünket abban a közösségben, ahová mindig is tartozónak éreztük magunkat. E célunk elérésben kitűnően tudtuk hasznosítani Svédország tapasztalatait mind a csatlakozási tárgyalások során, mind pedig – már EU-tagállamként – a nemzeti érdekek hatékony érvényesítésében. Minden bizonnyal európai uniós tagságunk adja a legfőbb ösztönzést arra, hogy tovább erősítsük együttműködésünket. Kapcsolataink szorosabbra fűzése és a közös érdeklődésre számot tartó területek kijelölése hatékonyabb közös fellépésre ad lehetőséget az Unióban. Ez az együttműködés lehetséges területeinek következetes feltárását és megjelölését kívánja tőlünk. Eltérő

7

érdekek esetén a szoros kapcsolattartás kölcsönösen megkönnyíti az álláspontok megértését, illetve szükség esetén megfelelő kompromisszum kidolgozását az adott feltételek között. A dinamikusan fejlődő magyar-svéd kapcsolatok kiemelkedő közelmúltbeli eseménye volt a Gripen-szerződés aláírása. Ennek jelentősége messze túlmutat a katonai és ipari együttműködésen: erős politikai köteléket jelent országaink között. A csúcstechnológiát képviselő Gripenek nagymértékben járultak hozzá a Magyar Légierő képességeinek növeléséhez. A hozzátartozó ellentételezési megállapodás kiváló alkalmat biztosít számunkra a befektetések növeléséhez, valamint ipari, kutatási és fejlesztési együttműködésünk fejlesztéséhez. A szerződés hozzájárul az export növeléséhez, munkahelyek teremtéséhez, illetve Magyarországot regionális üzleti és logisztikai központtá emeli a svéd befektetők számára. Az országaink közötti társadalmi kapcsolatok ösztönzése a jövőben is kiemelt fontosságú. Elismeréssel adózom a múlt évi, kiemelkedően sikeres „Svédületes! Svéd-magyar randevú” című rendezvénysorozat megszervezése és lebonyolítása előtt. A sokszínű események rendkívül pozitív képet alkottak Magyarországon Svédországról, közelebb hozva egymáshoz a két népet. Bízom benne, hogy 2007-ben hasonló magyar eseménysorozatra kerül sor Svédországban. Míg jelen kapcsolataink az élet minden területén sikeresen fejlődnek, a jövő, ha lehet, még ígéretesebbnek mutatkozik. A 2006-os évben az egész világon megemlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. Őszintén reméljük, hogy Svédországban magyarok és svédek közösen emlékeznek meg erről a fontos eseményről. Reméljük, hogy ismét találkozhatnak a befogadottak és svéd befogadóik, akik menedéket nyújtottak számukra a nehéz időkben. A megemlékezés alkalmat nyújt nekünk, hogy kifejezzük legőszintébb hálánkat mindazon svéd hatóságoknak és magánszemélyeknek, akik segítették honfitársainkat, hogy új otthonra leljenek Svédországban. Miniszter Asszony, Engedje meg, hogy még egyszer kifejezzem az országa iránt érzett őszinte nagyrabecsülésemet, a svéd kormány és társadalom folyamatos támogatásáért és barátságáért, amelyben már régóta részesíti Magyarországot és a magyarokat. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező 60 évben a kétoldalú együttműködés újabb területeit sikerül feltárnunk mind az Európai Uniós együttműködés keretrendszerén belül, mind azon kívül.

Őszinte tisztelettel: Somogyi Ferenc 2005. december 13.

HÍRADÓ

8

Számunk képzõmûvésze:

Ajánlom

Kasza Imre

Markos Imi sportújságíró, a labdaÉlerajzi adatok: rúgás szerelmese. Legújabb köny• 1952-ben született Lövétén. vének a Ronaldhino kihívja a • 1976-ban végezte a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolát. labdarúgás sírásóit címet adta. • 1989-ig a szebeni Brukenthal Múzeum képKihívja, azaz szembeszáll az tárában muzeológus. árral. Markos Imi édesapja, • 2003-ig negyvenegy egyéni kiállítása volt; 2003-ban Baján, Budapesten és Vácott, Markos Imre az 1934-es 2004-ben Miskolcon és Százhalombattán, világbajnokságon negyed2005-ben pedig a hu.se.t õszi programjának döntős magyar csapat megnyitásaként állított ki Göteborgban. • 38 közös kiállítás van mögötte. jobbszélsője, és ebből az • 2 prózai könyve jelent meg, Következmények alkalomból a világválogatott tagja következményei vagyunk – gondolatok az év 365 napjára (2003) és a Csak a beérés volt. Az 1950-es évek modern labdarúgáideje a biztos (2004) a Pallas Akadémia kiadónál. sának magjait ő ültette el a svéd labda• 1995-ben megnyitotta a Svéd Gyermekrajz rúgásba. Múzeumot (Ulfsryd), és 2003-ban a Magyar Világ Gyermekrajz Múzeumot Budapesten. Markos Imi a labdarúgás megmentő• 2005-tõl az IKIS-nek (Internationella Konstjét Ronaldinhoban látja, és a szemetnärer i Sverige) elnöke. lelket gyönyörködtető játékát mottóként • 2003-tól az Ághegy mûvészeti szerkesztõje. tolmácsolja: „Légy mindig kész a váratFotó: Csikós Tibor. lanra, okozz meglepetést! És ne a saját csapattársaidnak, hanem az ellenfélnek”. Kasza Imre avagy egy következetes alkotói magatartás sikere Erre kellene minden játékosnak gondolnia. 1. Spontán művészi kézírás, 2. ehhez vízcas. Önmagába visszatérő forma, ősrégi Csak így lehetne megmenteni a focit. szintesen vagy függőlegesen montázsolt szimbólum, a végtelenség és a szeretetbeni Sajnos, a jó eredményt vadászó edzők ornamentum, 3.színek harmóniája, 4. erős egyesülés jelképe festőművészünk gondolatRonaldinho és társai – Zlatan Ibrahimofogalmi tagoltság, elrendezettség (tavasz, világában. vics, Riquelme, Ronaldo – „álomjátéka” nyár, ősz, tél stb.), 5. szabadon feltörő szimMinden képen találunk egy virágot. ellen dolgoznak. A meglepetés rizikós, míg bólumok, 6. értelmező, magyarázó rajzok, Talán egy-egy szent atribútumai, vagy csak „a zongoracipelés és a favágás” biztonsá- és ezzel visszajutottunk a személyes ecseta felismerhetőség dimenziójával gazdagos. Ronaldhinot kivételnek tartják. Artis- kezeléshez, ha tetszik firkához – íme Kasza gított festői nyelv fontos részei lennének ták helyett statisztákat nevelnek. Edzők, Imre festészetének alapkövei. Számomra ezek a reálisan megjelenített virágmotívezetők, és bírók közösen ássák a foci azok a képek tűnnek igazán sikeresnek, vumok? Azt hiszem, a választ mindenki sírját. A temetésre csak azért nem kerül amelyeken a színek képileg egybefoglalják megadhatja magának sor, mert a közönséget inkább érdekli a és mintegy térbemozdítják a rajtuk megKépei formája a középkori (bástyafokra győzelem, mint a jó játék. jelenő tömérdek felsorolást, jegyzetet. emlékeztető) zászlókat juttatja eszünkbe, Markos Imi nemcsak kritizál. Fél évszáTextilre, elsődlegesen sötétítőfüggönyökre annál is inkább, mivel felül rúdra vannak zados tapasztalata birtokában számos – ma alkotja meg munkáit. Ez nem ismeretlen erősítve. Így festményeit nem csak falra, még eretnekségnek számító újítást javasol gyakorlat a kortárs festészetben. akár póznára, zászlórúdra függesztve is a labdarúgás megmentése érdekében. Mert Kasza Imre képeinek párhuzamait keres- szemlélhetnénk. mi másnak lehet nevezni a durva játék hetnénk még a távolkeleti tekercsképekben Képeinek hátterét széles, függőleges 10-15 perces rövid kiállításokkal való bünte- is, és nem utolsó sorban a búcsújáráskor sárga sávok képezik a vásznon. Kasza tését, vagy a kosárlabdában természetesnek menetben hordozott szentképekben. Imre Imre ügyesen használja fel ezt az alapot, számító „30 másodperces” szabályt? szülőfödjének mély vallásos hagyománya amikor minimális változtatással illeszt be egy fehér foltot ebbe az adott háttérbe. zsoltson van. Az erdélyi Csíkban szinte minden településnek saját szentje van. Átgondolt kiemelés ez egy megfestendő * A szent zászlaját, képét hordozzák képi idézet számára, egy érett festőművészAz illusztrációkat Szepes Béla (1903 – 1986) től. Rajta hangsúlyosan jelenik meg a festő készítette, a Nemzeti Sport híres karikaturistája. búcsúba menet minden évben Pünkösdkor. Az 1928-as olimpián Amsterdamban ezüstérmet Ezt a tradíciót célozza meg Kasza Imre, ecsetkezelése-kézírása, valamint a lendüleszerzett gerelyvetésben 65.26 méterrel – a svéd amikor szentképidézetet, mintegy ikonfejet tes, nagyvonalú gesztusokkal megjelenített Erik Lundkvist után, aki 66.60 métert dobott. tömörített jelek és struktúrák. Örök barátok lettek. S így, Lundkviston keresztül, fest és azt keretbe foglalja. Képein megfesti Svédországban húzta ki a háborús éveket. A a nőt is, mindjárt kettős szerepben. Egyszer Összegzésül elmondhatjuk: Kasza Imre stockholmi vidámparknak, a Gröna Lundnak mint szentet, másszor mint csábító szirént. festői nyelve gesztus és színorientált, kifinovolt a népszerű karikaturistája. A háború után mult festői gondolkodás és látásmód vetülete. visszatért Budapestre és több könyvet is kiadott. Mindkettő vallomás az életet adó nőkről. A Híradó olvasói kedvezményesen vásárolhatják Tisztelet a szeretetnek mindenek előtt. Következetes alkotói magatartásának néhány meg a könyvet a szerzőtől: 130 kr + 83 kr postai Egyik képén betűzi: SZERETET, és itt meg- megnyilvánulását látjuk itt a Híradó oldalain. költség. Megrendelhetõ: [email protected]. jelenik egy univerzális jelkép, a fekvő nyolCsikós Tibor

HÍRADÓ

9

BARTÓK-ÉVFORDULÓ

1881-1945

50 esztendõ

Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövetsége számos rendezvényt, programot szervez Svédországban. Ezek előkészítése során megkerestük a svéd zenei élet számos kiváló képviselőjét, a médiumok zenei részlegének vezetőit, a különböző intézményeket, koncerttermeket. Valamennyien szívesen vették jelentkezésünket, és ígéretet tettek Bartók műveinek minél több alkalommal történő bemutatására.

Kasza Imre: Õsz – részlet; 120cmx182cm.

A programsorozat tervezésekor figyelembe vettük, hogy Bartók életéhez és munkásságához számos más ország is kapcsolódik. Ennek megfelelően egy lehetséges együttműködés érdekében felvettük a kapcsolatot a román, a szlovák, az olasz és az amerikai követségekkel. Mindenütt nyitott kapukra, szívekre és fülekre találtunk. Ezek eredményeként több olyan programra, eseményre kerül sor, amelyeken több nemzet jeles művészei, szakemberei emlékeznek a nagy magyar zeneszerzőre. Ennek legelső példája a február 26-án, a göteborgi Biskopsgården templomában megszólaló muzsika. Ez a rendezvény a román és a magyar követség közös rendezvénye, amelyen felcsendül majd Enescu és Bartók muzsikája is. (Mindkét zeneszerző 1881-ben született, Bartók Nagyszentmiklóson – ma Románia, Sînnicolaul Mare). Érdekesség, hogy a Magyar Posta 2006-ban kiadásra kerülő magyar-román közös bélyegén George Enescu és Bartók Béla szerepel, mivel kettejükről nevezték el korábban Nagyvárad hangversenytermét. A Bartók Vonósnégyes az évforduló alkalmából skandináviai turnén vesz részt, amelynek során március11-én Oslóban, 14-én Stockholmban, majd ezt követően Helsinkiben játszik Bartók-műveket. Március 26-27-én a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán kerül sor kétnapos

1956–2006 Hozzád szólunk, Honfitársunk!

eseménysorozatra, amelynek során a főiskola tanárai és hallgatói emlékeznek meg a zeneszerzőről, adják elő műveit. A zeneszerző születésnapján, március 25-én a göteborgi Arbetarteatern ad otthont Sall László szervezésében egy zenei és irodalmi megemlékezésnek, majd május 18-án az olasz követséggel közös estünkön a Magyarországon élő olasz Donatella Failloni zongora- és Szecsődy Ferenc hegedűművész ad Bartók-koncertet. Szeptember 26-án – Bartók halálának napján – az amerikai követséggel közösen stockholmi Zenemúzeumban idézzük fel a zeneszerző életét, műveit (1945. szeptember 26-án, New Yorkban érte a halál). Ezzel a rendezvénnyel zárul a Bartók-év svédországi rendezvénysorozata.

Tábori György a Magyar Köztársaság kulturális- és sajtóattaséja

Hozzád, aki büszke vagy arra, hogy volt egy 1956, arra, hogy a nemzet ismét felkelt a Szabadságért. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nagyszabású megemlékezésre készül a forradalom harcosainak, áldozatainak és magának a világraszóló eseménynek a tiszteletére most, a nagy évforduló évében. Emlékprogramjainkat három svéd régióban fogjuk megrendezni, DélSvédországban, az ország nyugati részén és Stockholmban. Ez egy olyan feladat, amely komoly költségekkel jár. Ezek oroszlánrészét mi magunk fedezzük, de Rád is szükségünk van. 1956 mindannyiunk szívügye. Kérünk, ha lehetõségeid megengedik, segíts nekünk a nagy évfordulót méltón megünnepelni. A három eseményre két számlán gyûjtünk: Handelsbanken: 6814-270-012-508 Plusgirot: 497 67 25 – 4 (Befizetésedet jelöld meg: „1956”)

Hozzájárulásodat elõre is köszönjük. Honfitársi üdvözlettel, a SMOSZ vezetõsége "Tekints reánk, tekints, szabadság ismerd meg mostan népedet: Midõn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked.“ (Petõfi Sándor)

10

HÍRADÓ

Magyar óvónõket ígér Svédországba a HTMH rendszerváltozás során az ügyeinkben való tanácsadásban, hanem mert elöntött minket az a mérhetetlenül sok tennivaló, amely a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatosan tornyosult előttünk. Én magam is a határon túli magyar ügyekhez két módon közelítettem az életem során. Az egyik természetes Kárpát-medencebeli kapcsolódás volt: Romániában voltam először külföldön, és az erdélyi magyarsággal volt módom kapcsolatot teremteni – Mit tervez a HTMH a nyugati régióban élő magyarok anyanyelvének és műve- egyházi vonalon. Viszont 1976-1977-ben az Amerikai Egyesült Államokban voltam lődésének ápolására? posztgraduális diák, ott megismerkedtem – Mindenek előtt szeretném megköszönni az amerikai magyarságnak az életével, a kérést és a kérdést, hogy szólhatok itt a azóta is szoros kapcsolatot ápolok velük. rádión keresztül azokhoz a magyarokhoz, A nyugat-európai országokban élő magyarakik határainkon kívül, nyugati országokság körében is többször voltam, a Duna-teleban, szórványokban élnek. víziónak készítettem riportokat, és így kétszer Először is önkritikus szeretnék lenni. Magyarország a rendszerváltozástól kezdő- járhattam Svédországban is, alkalmam volt látni az ottani magyarság helyzetét. A renddően 1990-től olyan mérhetetlenül nagy lehetőségeket lát a Kárpát-medencei magyar- szerváltozás idején az egyházi segítőmunkásággal kapcsolatban, hogy támogatási, kap- ban vettem részt, a menekülteket segítettük, és nagyon sok olyan Erdélyből menekült csolatfelvételi és ügyintézési rendszerünk magyarral volt kapcsolatom, akik annak ideszinte csak a Kárpát-medencei közösségek irányába indult. Nem azért, mintha elfelejtet- jén nem maradhattak Magyarországon, mert ezt akkor Magyarország nem tudta lehetővé tük volna, hogy a nyugati szórványban élő tenni, viszont – ha szabad ezt a kifejezést haszmagyarság is létezik, és ennek a magyarnálnom – tovább segítette őket, és mehetságnak milyen hihetetlenül nagy szerepe tek Dániába, Svédországba, Norvégiába. volt a rendszerváltozás előkészítésében, a Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) nemrég kinevezett elnökével a Lundi Magyar Rádió arról beszélgetett, hogy milyen segítségre számíthat a nyugati magyarság.

NYILATKOZAT A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) 2006. március 4-én megtartott közgyûlése elõtt néhány nappal érkezett a hír, hogy a március 15-ére tervezett székely naggyûlést Erdélyben a román hatóságok tankok felvonultatásával próbálták megakadályozni. Az Udvarhelyen felvonuló román tankok jelenléte ellen, valamint a Bolyai Tudományegyetem támogatására, a SMOSZ közgyûlése a következõ nyilatkozatot hozta: A SMOSZ aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ba készülõ Romániában fokozódik a népes magyar kisebbség jogainak korlátozása, az ezen jogok elismerését kérõk megfélemlítése. Olyan jogokról van szó, amelyeket névleg Románia törvényei is garantálnak, az EU tagországaiban is érvényesek és természetesek. A nemzetközi közösség által többé-kevésbé már ismertek az olyan romániai tények, mint a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának szabotálása; az 1989 elõtti korszakban megszüntetett Bolyai egyetem visszaállításának következetes akadályozása; a kolozsvári fõtér történelmi jellegének megváltoztatására tett szívós kísérletek; a székelyföldi lakosság autonómia-igénye elismerésének, sõt, megtárgyalásának szinte hisztérikus elutasítása. De mindezek csak csúcsai egy jéghegynek. Felhívjuk az EU országainak demokratikus közvéleményét, írott és elektronikus sajtóját, valamint politikusait: tegyék világossá Románia számára, hogy egyes szélsõséges nacionalista köreinek mind nagyobb teret nyerõ politikája veszélyes, ellentétes az EU elveivel és gyakorlatával. S maga Románia számára is ártalmas. Stockholm, 2006. március 4. A SMOSZ (Svédországi Magyarok Szövetsége) közgyûlése

Ami a kérdés lényegét illeti, úgy gondolom, hogy ezen a területen nagyon sok tennivalónk van. Az a nagy magyar közösség, amely Svédországban és egész Skandináviában él, hihetetlenül nagy kulturális hátteret képvisel, komoly közösségi, szervezett életet él. Magyarország feladata, hogy e közösségek irányába kinyújtsa a kezét. Testvéri kéznyújtásra van szükség mindkét oldalról. A kapcsolatok ápolása, az anyanyelvápoláshoz nyújtandó segítség alapvetően fontos feladat. Érdek az anyaország számára is az iskola, a nyelvtanítás támogatása. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy úgy nőjenek fel generációk, gyermekek és ifjak, akik egyébként készséget tanúsítanak anyanyelvük elsajátítására, hogy ne legyen erre megfelelő módjuk. Ez Magyarországnak alapvetően fontos érdeke. – Próbálkozások történtek nálunk, Svédországban is arra nézve, hogy például az anyanyelvi oktatásnak színvonalat biztosítsunk, javuló körülményeket teremtsünk. Ehhez, be kell látnunk, kevés az önerőnk. Várható-e a jövőben az anyaország nagyobb segítsége ezen a téren, milyen segítségre számíthatunk? – Igen, várható. Ami rajtam múlik, azt személyesen is megteszem, de nyilvánvalóan nem csak ez a fontos, hanem ezzel kapcsolatosan egy új szemléletmód bevezetése. Nevezetesen az, amelynek alapján most Latin-Amerikában, a Latin-Amerikai Magyarok Szövetségének kérésére, próbálunk hatékony segítséget nyújtani, hogy Argentínába, Venezuelába, Brazíliába magyar óvónők menjenek. Aki ismeri a szórványéletet, pontosan tudja, hogy gyermekeink először, és több nyugati országban utoljára, intézményes keretek között anyanyelvoktatással talán csak az óvodában találkoznak. Az ember életének fogékony időszaka ez, amikor egyáltalán nem mindegy, hogy nyelvileg és kulturálisan milyen behatások érik, hiszen ezek egész életére rányomják a bélyegüket, meghatározzák azt. Most indítottuk el ezt a folyamatot, hogy a nyugati szórványban segítsük a magyar óvodákat, a svédországi és általában a skandináviai magyarság ilyen érdekeit is messzemenően támogatjuk. – Ezek szerint ellátogatsz a közeljövőben Svédországba? – Nagyon köszönöm a gondolatot és a lehetőséget. Nagy örömmel mennék, ha érkezik majd egy ilyen meghívás. Látogatásomat szeretném aktuális dolgokhoz kötni, már több olyan is van, amelyek nyomatékot adhatnak szándékainknak, nevezetesen az is, hogy miként lehetne kapcsolatainkat stabil alapokra helyezni, és konkrétumokkal is alátámasztani. Úgy szeretnék menni, hogy ottlétem ne csak protokolláris jellegű, hanem testvéri látogatásként gyümölcsöző is legyen. Kérdezett: Tar Károly

HÍRADÓ

11

Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában szempontjából. Ezután dr. Csepeli György Gál Jenõ: A prágai modell, Göncz László: A tartott egy rendkívül izgalmas elõadást a szlovéniai helyzet. kapcsolattartás új, elektronikus lehetõségeirõl. A folyosó-beszélgetések tanúsága szerint Ezt követõen hungarológiai témájú szek- elsõsorban ez a szekció érdekelte a megció kezdõdött. Többek között a Balassi Bálint jelenteket, hiszen itt konkrét szakmai és Intézet tevékenységét ismertette dr. Lauter gyakorlati kérdésekrõl volt szó. Sokan keresÉva fõigazgató, az EMTE Sapientia munkájá- tek meg a szünetekben, számos hasznos ról szólt dr. Szilágyi Pál rektor, de sor került kapcsolat született. az új felvidéki Selye János Egyetem és a kárA záró, stratégiai elõadás-sorozatban Bihari Szabolcs felkérésére én vettem részt pátaljai Magyar Fõiskola tevékenységének, többek között Pomogáts Béla beszélt az szervezetének a bemutatására is. Örömmel Anyanyelvi Konferenciáról és az Illyés a konferencián. A Svédországba elcsángált Közalapítvány munkájáról. Õ összegezte magyarság anyanyelv oktatási „modelljérõl” hallgattam meg régi barátom, Deréky Pál tartottam egy vetítéses elõadást. Párhuzamot bécsi finnugrisztika professzor elõadását egy a konferencia elõadásait is. Jól esett, hogy vontam a moldvai csángóság szórványhely- ERASMUS támogatással készülõ, nemzet- külön kiemelte a svédországi magyarok zetével, amelyrõl egyébként kedves barátom, közi hungarológiai felsõoktatási tantervpályá- anyanyelvoktatásáról tartott elõadást és mélzatról. Az elképzelés az, hogy a hallgatók EU tatta – az õ szavaival élve – az abból kisejlõ Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutató országról EU országra járnának, mindenütt pozitív, optimista, iránymutató lelkületet. beszélt közvetlenül elõttem. azt tanulva, amiben az illetõ ország a legA háromnegyed háromig tervezett kontöbbet tudja nyújtani. Sajnos, az EU egyeferencia alaposan belenyúlt az estébe, még Gõgicséljünk magyarul lõre elutasította a pályázatot, de hamarosan este hét körül is folyt a tanácskozás. Sajnos, „Magad uram, ha szolgád nincsen” típusú, újra beadják az átdolgozott verziót. a meglehetõsen „erõltetett menetben” folyó tevékeny hozzáállásunk minden jel szerint Apropó EU! Az egyik fiatal elõadótól elõadások kevés idõt hagytak a legalább kifejezetten érdekelte a hallgatóságot. Ismertetolyan fontos kötetlen folyosó-beszélgetésekre. tem hétvégi iskoláink magyarságismeret-okta- meghatottan hallottuk, hogy az EU nem kevesebb, mint 70 centtel (!) járul hozzá Erõsen zsúfolt, de nagyon tartalmas tását, a zenei anyanyelvoktatást, nyári anyaés hasznos volt a konferencia. Jó volt megnyelvi táborainkat, az iskolával együttmûködõ minden EU állampolgár kulturális fejlõdéséhez… Mindjárt meg is kérdeztem, hogy tapasztalni, hogy ismerik és számon tartják cserkésztevékenységet, kitértem gondjainkra naponta? Nem – évente, volt a válasz. a SMOSZ tevékenységét, „jegyeznek és sikereinkre. (Egyébként jónéhány résztminket”. Köszönjük a meghívást, reméljük, vevõ tudott a legnagyobb örömünkrõl, hogy hogy lesz folytatása, és hogy hosszú távon hányan választották eddig diákjaink közül a A svéd modell hasznot hoz a szórványmagyarság anyamagyarországi továbbtanulást.) Délután kezdõdtek aztán az érdemi, szakmai nyelvének megõrzése terén. Kifejtettem nézetemet, miszerint gyermek- elõadások: dr. Pozsony Ferenc: A csángó pszichológiai szempontból létkérdés, hogy Stuber György modell; dr. Stuber György: A svéd modell; a szülõ „száz százalékos” legyen gyermeke szemében, a teljes és feltétel nélküli biztonságot jelentse. A legapróbb csöppség is megsejti, hogy valami nincs rendjén, ha anyanyelve helyett tört nyelven „gõgicsél” Doktori disszertációs munkámhoz keresek segítséget olyan vállalkozó kedvű 18. életévét hozzá a „jóindulatú” szülõ. Kifejezett helyesbetöltött fiataloktól és felnőttektől, akik Svédországban születtek, vagy még Magyarlés fogadta a fejtegetésemet arra vonatkozóan, országon születtek, de iskolakezdés előtt telepedtek le Svédországban, és akiknek legalább az egyik szülője magyar származású, és Magyarországról egyenesen vagy egy hogy a befogadó országnak hosszú távú másik országon át érkeztek Svédországba. anyagi érdeke, hogy kiegyensúlyozott, egészNyelvszociológiai munkám központi témája a nyelv és identitás. Munkámban külön séges azonosságtudatú, kétnyelvû bevándorló vizsgálom, majd összehasonlítom a finnországi és svédországi magyarok helyzetét fiataljai nevelõdjenek. Az akkor egészen friss és azokat az egyéni és társadalmi tényezőket, amelyeknek szerepe van e két csoport franciaországi zavargások példája persze megidentitásában, a nyelvmegőrzésben vagy az esetleges nyelvvesztésben. Hasonló könnyítette az érvelésemet. kutatási munka a finnországi és svédországi magyarok körében korábban nem készült, Egyúttal szerét ejtettem, hogy röviden viszont más Finn- és Svédországban élő etnikumról, valamint Európa más országaiban ismertessem a SMOSZ és a tagegyesületek és távoli kontinenseken élő magyarokról már egyre több tanulmány, szakdolgozat és doktori disszertáció lát napvilágot. Ezért tartom fontosnak munkámat, és hálás tevékenységét. Az volt a benyomásom, hogy köszönettel fogadnám, ha minél több második generációs magyar venne részt e kutatósikerült elhintenem a gondolatot, miszerint munkában. A kutatáshoz való részvételnek nem feltétele a magyar nyelvtudás. a Nyugat-Európában élõ, hozzávetõlegesen Szívem szerint kiterjeszteném kutatásomat minden Svéd- illetve Finnországban élö háromszázötvenezer magyar kulturális-anyamagyarra, de sajnos tudományos és kutatásmódszertani, valamint anyagi okokból kell az nyelvi sorsa nem lehet közömbös az anyainformánsok részvételét a fenti meghatározás szerint korlátoznom. ország nemzetben gondolkodó részének. Kérem, hogy amennyiben az Ön családjából vagy baráti és ismeretségi köréből A Határon Túli Magyarok Hivatala meghívta a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét (SMOSZ) a 2005. novemberében Budapesten rendezett szórványoktatással kapcsolatos „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” konferenciára. Annál is inkább megtisztelõ volt a meghívás a svédországi magyarság számára, mert NyugatEurópát egyetlen országként képviseltük.

Felhívás

Hungarológia és EU Három szekcióra tagolódott a konferencia. Szabó Vilmos és Vass Lajos államtitkárok bevezetõje után Kötõ József, Románia Oktatási és Tudományos Minisztériumának államtitkára a román oktatási-kulturális stratégiákról beszélt az erdélyi magyarság

bárki megfelel a fenti meghatározásnak, és szívesen vállalkozna arra, hogy kitöltene egy kérdőívet, és ezzel hozzájárulna ehhez az egyedülálló kutatási munkához, a következő címre jelezze érdeklődését: Fil.mag. Boglárka Straszer Institutionen för moderna språk Uppsala universitet Box 636, 751 26 Uppsala E-mail: [email protected] Telefon: 073-059 58 18, v. hétfő-péntek 018-471 14 88.

HÍRADÓ

SMOSZ

12

Megújult a SMOSZ vezetõsége

Az országos szövetségbe tömörült egyesületek évi legfontosabb találkozójukra gyűltek össze március 4-én a stockholmi Magyar Házban. A tisztújító közgyûlésen új vezetõséget is választott a tagság. A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) délutáni tisztújító közgyűlését kibővített vezetőségi ülés előzte meg. Az egyesületi beszámolókból kiderült, hogy a helyi sajátosságok – a magyarság összetétele, számaránya stb. – nagyban meghatározzák a vezetőség és egyben a közösség tevékenységének profilját, találkozásaik gyakoriságát és minőségét. Az egyéni kezdeményezés és a többségi, svéd társadalommal a kapcsolattartás új lehetőségeket teremt. Jó példa erre a Kumla-i egyesület: szokásos tevékenységén kívül segíti az újonnan ide érkezett orvosok beilleszkedését, és – Erdélyből származó ásványokkal, sókkal dúsított – melegvizes strand építését javasolták a helyi önkormányzatnak. Máshol egyre gyengül az egyesületi élet, elmaradoznak az emberek. Ennek néha nehéz megtalálni a konkrét okát, máskor a vezetőség kezdeményezése sokat segíthetne a helyzeten. Az egykoron Romániából menekültek és az utóbbi időben, főleg az Uniós lehetőségeket kihasználó magyarországi munkavállalók gyermekei egyre több helyen alakítják át az egyesületi életet, vagy új, a gyermektevékenységekre szakosodó közösségek megala-

kulását teszik lehetővé, szükségessé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulójának ünnepi előkészületei állnak az idei szervezési teendők középpontjában. Lőcsei Gyöngyi szerint, aki szinte beleszületett ezekbe a közgyűlésekbe, ez egy nagyon jó fórum lett volna arra, hogy az eseményeket előkészítsék, de szerinte nem jutott a közgyűlés olyan jó eredményre, ahogy azt ő elvárta volna. Lőcsei Samu azonban igenis úgy látja, hogy megvan az eredmény! Samu első alkalommal képviseli a jönköpingi magyarokat elnöki tisztében. Korábban is járt már a közgyűlésekre, akkor még alelnökként. Szerinte nem lehet és nem is kell a közgyűléstől annyira konkrét megoldásokat elvárni. – Azért jöttünk ide, hogy találkozzunk, s meghallgassuk egymás beszámolóit, mi minden történt a 2005-ös évben a többi egyesületben, és ugyanígy mi is bemutassuk, nálunk mi történt. Az 56-os megemlékezésről a helyi megbízottak döntenek majd a SMOSZ központi tervei alapján. Samu hangsúlyozza, hogy a közgyűlésről hazatérve megosztják itteni tapasztalataikat, élményeiket az egyesület tagságával,

A SMOSZ új vezetõsége: Bihari Szabolcs, elnök

Vezetőségi tagok:

Blénessy Zoltán, Fülöp Géza, Kalocsi Margit, Kovásznay Ádám, Markó László, Mihály Ferenc, Pálmai Tibor, Stuber György, Szentkirályi Csaga, Tompa Anna, Tóth Árpád, Vilhelm Emese

Vezetőségi póttagok: Politidou Mária Bitay Zsolt Neufeld Róbert

Könyvvizsgálók

Aluuan Gabriella és Nádler Mariann

Etikai bizottság

Kollarik György, Mokos Magdolna, Vánky Farkas

hiszen csak így működik jól a kommunikáció, és csak így érzik az emberek, hogy az ő véleményük is fontos, és jelentősége van a szavazásokkor. Iklódy Gábor, Magyarország svédországi nagykövete a közgyűlésen elmondta, hol tart a követség az 1956-os események megünneplésének előkészületeivel.

Sall László

Menü A péntek este érkezõ vendégeket a Katolikus Kör várta vacsorával. Szombaton és vasárnap az L.T.B.T. Árvákat Segítő egyesület volt a közgyûlés házigazdája. Ilyen finomságokkal szolgáltak: Szombat délben: Parasztleves (csorba), fasírt tört krumplival és paradicsomszósszal. Este: Sült csirkecomb, rizi-bizi, sárgarépakörítés savanyítva.Sütemények: méteres torta” és aprósütemények.

Lőcsei Gyöngyi beleszületett a magyar egyesületbe és szinte közgyűléseken és egyesületi találkozókon nõtt fel. Férje, Samu első alkalommal képviseli a jönköpingi magyarokat elnöki tisztében. Véleményük a közgyûlés eredményességérõl eltérõ.

Vasárnap: Borsóleves tejfölösen, pörkölt nokkedlivel. A két nap folyamán 370 darab sütemény és 25 liter kávé fogyott el.

HÍRADÓ

13

SMOSZ A SMOSZ új vezetõségének tagjai. Balról: Blénessy Zoltán, Nádler Mariann (könyvvizsgáló), Vilhelm Emese, Mihály Ferenc, Szentkirályi Csaga, Bihari Szabolcs, Tompa Anna, Politidou Mária, Kovásznay Ádám, Aluuan Gabriella (könyvvizsgáló), Stuber György, Kalocsi Margit és Tóth Árpád. Hiányoznak: Fülöp Géza, Markó László, Pálmai Tibor, Bitay Zsolt és Neufeld Róbert. Fotók: Újvári Tünde.

Elnöki beszámoló Szemelvények Bihari Szabolcs elnöki beszámolójából, melyben az előző elnökség három évét értékeli:

a két anyanyelvi tábor, a cserkészek nyári országos magyar szervezetekkel való tábora, a SOMIT tábora és az Önképzőkör kapcsolataink fontossága felértékelődött az nyári tábora. elmúlt 10-15 évben. Közösek a gondjaink, A programok között számolok be orszá- a lehetőségeink, szavunknak együtt gos szövetségünk fennállásának 30 éves nagyobb súlya van, mint külön-külön. évfordulójáról, amit 2004-ben ünnepeltünk. Ezért azt kérem, örüljünk közösen A SMOSZ életében fontos eseményt igyesikereinknek, és kudarcainkat próbáljuk keztünk méltó módon megünnepelni. Az közösen megoldani! Csak a közös munka volt a célunk, hogy ne csak egy ünnepi hozhatja meg számunkra céljaink, feladatagálával tegyük emlékezetessé e kerek ink sikeres megoldását. évfordulót, hanem valami olyannal is, ami Adjon az Isten nekünk erőt, egészséget, az ünneplés mellett bizonyítja, hogy a svéd- kitartást és döntéseinkhez bölcsességet; és országi magyarság komoly szerepet vállalha mindez megvan, akkor hiszem, hogy hat a választott hazánk, Svédország, és a még sok-sok évig közgyűléseinken hasonló Magyarország közötti regionális, illetve vagy még sikeresebb eredményekről lehet gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételében. majd beszámolni. A gazdasági találkozók nem hozták meg a Bihari Szabolcs remélt eredményt, a regionális találkozók viszont sikeresek voltak. Köszönet minAz elnöki beszámoló teljes szövege megtalálható a SMOSZ honlapján, www.smosz.org. denkinek; a két magyarországi régiónak, akik vállalták a részvételt, a svéd hivatalos szerveknek, akik anyagilag támogatták a rendezvényeket, és külön köszönet annak a több tucatnyi munkatársunknak, akik hosszú hónapokig dolgoztak a rendezvénysorozat sikeréért. Az északi és a nyugat-európai

Feladataink közül a legfontosabb, hogy szövetségünk a svédországi magyar világi egyesületek esernyő-szervezeteként ezek érdekképviseleti és koordináló szerve. További fontos feladat a tagságunk beilleszkedésének az elősegítése a svéd társadalomba, az anyanyelvi kultúránk megőrzése és ápolása, valamint megteremteni mindazon feltételeket, amelyek a jövőbeni működésünkhöz szükségeltetnek. A hagyományos egyesületi életet élő szervezeteink munkássága rendkívül fontos, mert az ő működésük teremti meg az alapját a svédországi magyar egyesületi életnek. Ugyanakkor rendkívül fontos a szakosodott egyesületeink tevékenysége. A kulturális, szociális, segélynyújtó, ifjúsági, anyanyelvi valamint az idősekkel foglalkozó tevékenységek megvalósítása sokkal eredményesebb, ha ezeket a feladatokat az erre szakosodott egyesületek végzik. Szintén öröm számunkra, hogy az esetek többségében a hagyományos és a szakosodott egyesületek szorosan együttműködve látják el feladataikat, közösen megteremtve azt a színes és gazdag egyesületi életet, amely jellemzi a SMOSZ égisze alatt működő szervezeteket. A két nemzeti ünnepen kívül két színházi előadás és a nagyon népszerű mikulási bábjáték szerepelt a kínálatunkban. A SMOSZ számokban. A határozatképes közgyűlésen 26 férfi (48 %) és 28 nő (52 %) volt A központi rendezvények azok, amejelen. A vezetőségbe 11 férfit (78,75 %) és 5 nőt (31,25 %) választott a közgyűlés. A SMOSZ lyeket országos jellegük miatt kiemelten keretében 17 körzetben 33–35 egyesület működik, a taglétszám 5300-5600 között mozog. támogatunk. Öt ilyen rendezvényünk van:

HÍRADÓ

14

Májusban Svédországban vendégszerepel a világhírû budapesti 100 Tagú Cigányzenekar! Programjukról részletes tájékoztató az együttes webboldalán található: www.100violins.com A SMOSZ vezetõsége a nevüket és címüket a szerkesztõségbe beküldõ olvasók között két ingyenjegyet sorsol ki.

UTAZZON OLCSÓN ÉS KÉNYELMESEN

MAGYAROSZÁGRA ÉS ERDÉLYBE! Buszjáratunk változatlanul közlekedik Magyaroszágra és Erdélybe, fõszezonban minden második, szezonon kívül minden harmadik héten. Tevékenységi körünket kibõvítettük szállodafoglalással és különféle programok beiktatásával, mint például vadászat, gyógyfürdõk, csoportok utaztatása és egyéb tevékenységek egyéni kívánságok szerint. Mivel buszunk nagy csomagtérrel rendelkezik, minden utas 2 db normálméretû 20 kg-os csomagot vihet magával. Áraink (menet-jövet) Stockholmtól* Jönköpingtõl Halmstadtól

Budapest 1.600:1.550:1.500:-

Kolozsvár 2.250:2.200:2.150:-

Székelyudvarhely 2.500:2.450:2.400:-

* Stockholmból csak elegendõ számú utas esetén indulunk.

Kedvezmények gyerekeknek, nyugdíjasoknak és leendõ törzsutasainknak! 3 nappal indulás elõtt féláron áruljuk jegyeinket, egyirányú útra. MS Bussresor AB Tel: 0320-80570, fax: 0320-87976 Busztelefon: Svédország +46 (0) 762 214 679, Magyarország +36 (0) 706 196 382, Erdély +40 (0) 741 561 043 www.msbuss.com Várjuk mielõbbi jelentkezésüket!

Brassó 2.600:2.550:2.500:-

HÍRADÓ

15

Választások

Magyarországon Az MDF az a politikai erő, amelyben, mint pártban is a legismertebbek a nyugati magyarság létkérdései, és amelyik létrejötte óta következetesen képviseli a magyar egység gondolatát akkor is, ha ebből belpolitikai hátránya származik. Természetesnek tartjuk, hogy az európai polgári demokráciákban élő, vagy már ott született honfitársak tudása és tevékenysége különleges szellemi és gazdasági, főként pedig kapcsolati tőkét jelenthet az egész nemzetnek, ez azonban még mindig sokkal inkább csupán lehetőség, mintsem valóság. A hatékonyabb „bekapcsolás”, a bekapcsolódás lehetőségét a sokat hangoztatott alapelvek tisztázása – és azok közös elfogadása – után lehet, és kell intézményesíteni. Nem feltétlenül újabb 1. Pártjuk előtt mennyire ismertek a nyugat-európai szórványkormányzati intézmények, testületek, bizottságok létrehozásával, magyarok? A nemzettestben hol jelölik meg helyüket? Hogyan hanem olyan szellemű, általános nemzetpolitikai gyakorlat meghonoítélik meg szervezeteik eddigi és jövőbeni tevékenységét? sításával, amely az állam intézményrendszerétől a civil (alapítványi a. Tudásuk, felkészültségük és kapcsolatrendszerük szellemi- stb.) szférán át a parlamentig terjed. A mondottak nem csupán a kulturális, de egyben gazdasági tőkét is jelent Magyarország javára. Külügyminisztériumra és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, Vannak-e ezzel kapcsolatban elképzeléseik, terveik? hanem a kormányzat egészére: az oktatás, a kultúra, a gazdaság, a b. A nyugat-európai szórványok a Kárpát-medencében élő területfejlesztés, az idegenforgalom és más területek intézményeire magyar szórványokhoz hasonlóan különösen veszélyeztetett is vonatkoznak. Hatékony és áttekinthető kapcsolatrendszer kell helyzetben vannak. Szükségesnek tartják-e ezen nemzetrészek fenn- tehát, a jelenlegi, nagyrészt önfeláldozó, passzionátus munka és maradását, pontosabban vannak-e velük kapcsolatban terveik? politikai ráolvasás mindennapos gyakorlata helyett. Megjegyzés: Kb. 350.000 magyar él Nyugat-Európában, akik A nyugat-európai szórványmagyarság fönnmaradását veszélyezkörnyezetükben akár Magyarország és a magyarság nem-hivatalos tető körülmények ellensúlyozása más felfogást, más feladatokat, és követeinek is tekinthetők. Tekintélyes részük – több más népcsoport- a feladatok ellátása érdekében más erőforrásokat igényel, mint a tal ellentétben – jól integrálódott, és amellett őrzi magyarságát. nemzeti kisebbségben élő, szomszédos szórványok támogatása. Így, összehangolt formában, az egész nemzet javára bizonyos fajta Ezen a területen Magyarországnak, ha nem is kizárólag, de érdekképviseleti munkára is képes lenne. eminensen kulturális teendői vannak. MDF: A Magyar Demokrata Fórum politikai identitásának kezde- SZDSZ: Lódítanánk, ha azt állítanánk, hogy ismertek a nyugattektől máig – kormányzati és ellenzéki időszakaiban egyaránt európai magyar szervezetek. Néha egy-egy képviselőjük megjelent – eszmeileg és tematikailag is meghatározó eleme, szerves része a a MÁÉRT-on, de nem volt soha sem világos, hogy valójában magyar nemzeti közösség egységének gondolata. Az ebből fakadó mekkora támogatottság – ha tetszik: legitimáció – van mögöttük. teendőket a magyarság egyes konkrét politikai-kisebbségvédelmi, Mind a nemzettestben elfoglalt helyüket, mind tevékenységüdemográfiai, oktatási, kulturális-tudományos ügyeivel való fogket illetően a véleményem az, hogy mindkettő alapvetően rajtuk lalkozás, a jövőért és megmaradásért érzett erkölcsi és politikai múlik. Amennyiben kellő aktivitással, értelmes, higgadt politikai felelősség vállalása jelenti számunkra. Antall József óta ezt a külagendával meg tudnak jelenni a magyarországi politikai téren, az honban élő magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos komplex, hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon fontos politikai ám szerteágazó tevékenységet nevezzük nemzetpolitikának. szereplőnek tartsák. A nyugat-európai magyarok más helyzetből Amikor „határon túli magyarokról” beszélünk, sohasem csupán nézik a magyarság problémáit, mint az elszakított területen élő a Kárpát-medencében élő, őshonos, de elszakított magyar nemzeti magyarok, a problémáik és a tapasztalataik is eltérőek. Én személy közösségekre gondolunk, hanem a világ egész magyarságára szerint nagy örömmel venném, ha példát mutatnának abban, hogy Ausztráliától az Egyesült Államokig, értelemszerűen a nyugata múltba fordulás helyett az Európai Uniós Magyarország sikerének európai magyarság szórványközösségeire is. a kiteljesítése a politika valódi célja. Az Európa-szerte élő, mintegy 350 ezer honfitársunkat mi is Tisztában vagyok azzal, hogy Nyugat-Európában a magyar a magyarság „követeinek” tekintjük, akiknek „külön” helyét ily kisebbségként való lét sokkal nehezebb, mint a Kárpát-medencében, módon fölöslegesnek tartjuk megjelölni, lévén, hogy mindnyájan hiszen egymástól távol, kis közösségekben – ha egyáltalán – élnek tagjai, természetes részei az egységes magyar nemzetnek. Nekik a többségi nemzetben. Nagyon jó lenne, ha a kulturális és egyéb mással nem pótolható, különleges szerepük lehetne nemcsak a kötődésük fennmaradna és még inkább erősödne. Ám meglehetősen magyar nemzet- és országkép kedvező alakításában, hanem az borúlátó vagyok abban a tekintetben, hogy a magyar állam mit tudna átgondolt nemzeti feladatmegosztás területén is. ebben tenni. A költségvetés szegény, és aligha hiszem, hogy az amúgy Az MDF egész tagságában, szimpatizánsi körében és a párt fontos gesztusokon túl anyagilag jelentős összeggel tudna hozzájárulni vezetői, politikusai között is igen nagy számban vannak olyanok, a nyugat-európai magyarság kötődésének erősödéséhez. Ha visszatérakik a nyugat-európai magyarság ügyeiben vagy maguk is családi- hetek a) alatti kérdésükre, úgy vélem, hogy a tehetősebb vállalkozó lag érdekeltek, vagy több évtizedes személyes kapcsolatban állnak magyarok minden állami beavatkozás nélkül is vállalkoznak MagyarNyugaton élő írókkal, történészekkel, de orvosokkal, papokkal és országon, és ez örömteli. Ám eszembe jut az is, hogy azok a magyarok, műszaki emberekkel is. akik tehetősebbek, vajon miként tudnak maguk is hozzájárulni a nyugatA Nyugaton élõ magyarok, mint eddig is, a nemzet részeként, érdeklõdéssel figyelik Magyarország sorsának alakulását. Az idei magyarországi országgyûlési választás lesz az elsõ lehetõség, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok éljenek demokratikus jogaikkal, és részt vegyenek a szavazáson. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) ezért a választások elõtt arról kérdezte a magyarországi parlamenti pártokat, hogy hogyan tekintenek a nyugat-európai szórványmagyarságra, és mit hajlandók tenni az érdekében. A Fidesz részérõl Németh Zsolt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében Csapody Miklós, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) részérõl Hiller István, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében pedig Eörsi Mátyás válaszolt.



HÍRADÓ

16



európai magyar közösségek magyarságtudatának erősítéséhez? 2. Mennyire tartják szükségesnek, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányában a többi nemzetrészhez hasonlóan a nyugati szórványmagyarság is tételesen szerepeljen? MDF: Az ehhez szükséges alkotmánymódosításra ma semmi esély. Valószínű, hogy a választások után csekély parlamenti többségű kormánykoalíció áll majd szemben erős ellenzékkel, ahhoz a konszenzushoz tehát, amellyel az alkotmány módosítása lehetséges, továbbra is széleskörű politikai egyetértésre lesz szükség, olyan kompromisszumkészségre, amelynek ma sajnos nincsen nyoma. Az eddigi, előzetes tárgyalások során az MDF írásban is többször kifejtette, hogy szükségesnek tartja az egységes magyar nemzetről szóló paragrafusok fölvételét, még pedig úgy, ahogy az kezdetben körvonalazódott. Amennyiben a választások után lehetőség nyílik arra, hogy a parlamenti pártok között megegyezés születhessen az elszakított nemzetrészek és szórványok tételes felsorolásáról, az MDF támogatni fogja. SZDSZ: Nem tartjuk fontosnak, megítélésünk szerint az alkotmány alapvetően nem is erre való. Történelmi okok miatt érthető az alkotmány utalása a határon túli magyarságra, ám nem ismerünk olyan alkotmányt (ettől még persze lehet ilyen), amely az ország határain túl élő, de a kulturálisan a nemzethez tartozó etnikumot felsorolná. 3. Tervezik-e olyan állampolgársági törvény megalkotását, illetve a meglévő olyan mérvű módosítását, amely kimondja: „magyar állampolgárságot minden magyarnak”? Megjegyzés: A nyugat-európai magyar szórványközösségek jelentős része (kb. 30 százaléka) határon túli magyarokból tevődik össze. A jelenlegi állampolgársági törvény abban tesz formailag és érzelmileg különbséget tagjaink között, ami valójában összeköti őket: magyarságukban. Ezt úgy a határon túl felnőttek, mint a Nyugat-Európában felnövő fiatalok sérelmezik és diszkriminatívnak tartják. A nyugat-európai szórványban a magyar állampolgárság állandó lakhelytől független megadásának kifejezetten közösségépítő és megőrző hatása lenne.

Tisztelt Elnök úr, Alelnök urak Mindenekelőtt szeretném megköszönni figyelmüket a magyarországi parlamenti választások, az abban részt vevő pártok programjai iránt. Megtisztelő a Magyar Szocialista Párt programja és távlatos tervei iránti érdeklődésük. Megértve, hogy figyelmük középpontjában a nemzetpolitika kérdése, a világban élő magyarok anyaországgal való kapcsolatai állnak, mégis, arra kérem Önöket, hogy a pártok és vezető politikusaik értékválasztását, világról vallott felfogását, együttműködési készségét és toleranciáját szélesebb összefüggésben is tegyük vizsgálat tárgyává, mert igazán csak így következtethető ki, mi várható egyik vagy másik párt(ok) kormányra kerülésétől. Az MSZP az európai baloldali értékek pártja, büszke arra, hogy ezeket meg tudja valósítani a kormányzásban. Büszke arra a sikeres megújulásra, melynek elvi alapja az Új magyar szociáldemokrácia programja. Meggyőződésem, hogy ez hasznára van a Magyar Köztársaság minden polgára számára. Végig akarjuk vinni az igazságos, Új Magyarország megteremtésének programját. Azt akarjuk, hogy Magyarország olyan hely legyen,

MDF: Igen, a külhoni állampolgárság intézményének létrehozása az MDF programjában is szerepel. Ennek tartalma a magyarországi adózás kötelezettségét és a magyarországi lakóhely nélküli szavazati jogot leszámítva, az Európai Unió elvei és gyakorlata szerint megvalósítható. Amíg azonban sem a magyar politikai elit, sem a társadalom túlnyomó nagy része nem képes különbséget tenni a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalma között – amint azt a 2005. december 5-i népszavazás is megmutatta –, addig két felfogás áll szemben egymással. A „kizárólagos” állampolgárság doktrínája (egyféle állampolgárság van, aki azzal rendelkezik, minden joggal rendelkezik, nincsen más alternatíva), és a más európai megoldást keresők, így az MDF felfogása is, amely a külhoni állampolgárságot tartja elfogadhatónak. SZDSZ: Nem. 4. Tervezik-e a választási törvény kiegészítését, amelynek értelmében lehetővé válna a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyar állampolgársággal rendelkező személyek választási jogának biztosítása (pl. levélben szavazás az illető magyar képviseleteken)? MDF: Igen, a Magyarország határain kívül élő, magyar állampolgársággal rendelkező személyek választójogának szabad gyakorlása az MDF programpontja. SZDSZ: Nem. Alapvető elvünk fennmarad, hogy továbbra is a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok szavazzanak. 5. Az eddigi támogatási rendszabályok jobbára nem érintik a nyugati szórvány magyarok szervezeteinek hathatós és folyamatos támogatását. Emiatt, de a szükséges kapcsolattartás miatt is, vannak-e elképzeléseik olyan pártokon felül álló (tehát nem kormány) intézmény létrehozására, amely az említett célokat szolgálná? Megjegyzés: A különböző magyarországi intézmények és alapítványok által működtetett pályázati rendszerek nem veszik figyelembe a nyugat-európai magyar szórványközösségeket. Ez a tapasztalati tény is indokolja a nyugat-európai szórványmagyarságot szolgáló

ahol mindenkinek jobb az élete. Ezért dolgozunk, ezért kívánunk tenni a jövőben is. Az MSZP a tudásában, kultúrájában bízó sikeres és versenyképes nemzet megteremtéséhez kíván hozzájárulni. A magyarság jövőjét az európai együttműködés keretei között, a demokratikus értékek tisztelete, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a felzárkózás és szolidaritás alapján gondoljuk biztosítottnak. Az állami és a nemzeti célok nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Köztársaság sikerei a nemzet sikerei is lesznek. Az MSZP kezdeményezője és végrehajtója volt a nemzetpolitikai fordulatnak. A magyarságot nyelvi – kulturális azonosság, hagyományok, és történelmi sorsközösség alapján egymás iránt felelősséget érző közösségnek tekinti tagjai lakóhelyétől, állampolgárságától függetlenül. A nemzeti identitáshoz való jog alapvető emberi jog, melynek megvallása nem járhat hátrányos megkülönböztetéssel. A Nyugat-Európában élő magyarok az anyaországtól való – legtöbbször kényszerű – elválás után is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tettek az anyanyelv megőrzésére, a magyar kultúra ápolására, őszintén vágytak a kapcsolatok fenntartására a szülőfölddel, az otthon maradt rokonokkal, barátokkal,

ismerősökkel. E törekvések és vágyak teljesülését hosszú időn keresztül mesterséges gátak akadályozták. A rendszerváltás e tekintetben is gyökeres változást hozott, a nemzeti összetartozás érzése elemi erővel talált utat magának. Az MSZP elkötelezett támogatója a világban élő magyarokat összekötő szálak erősítésének. Magyarország 2004. május l-én megvalósult teljes jogú tagsága az Európai Unióban új lehetőségeket nyitott meg. A kapcsolatok ápolásának nincsenek akadályai, a technikai fejlődés a tájékozódás és az együttműködés korábban nem ismert lehetőségeit teszi elérhetővé. Az új körülmények az identitás ápolását és erősítését a szórványmagyarság számára is valóságos lehetőségként kínálják. A 2004-ben elindított e-Magyarország program keretében ma már több száz határon túli kistelepülésen, szórványvidéken működik közösségi internet központ. A program további fejlesztése során, néhány éven belül létre fog jönni a virtuális magyar tér a nyelv és kultúra ápolásához szükséges tartalommal, a kapcsolattartáshoz, közös munkához szükséges programokkal. Az MSZP nem hiszi magáról, hogy kezében tartaná minden probléma megoldásának kulcsát. Nem hiszi, hogy feladata lenne akár idehaza, akár a határokon túl mások helyett gondolkodni, dönteni. A nyugati szórvány-





HÍRADÓ





17

szervezet létrehozását, amelyet összehangoltan kell működtetni. MDF: A kérdésben foglalt tömör helyzetleírás szomorúan pontos, hiszen sem hatékony, sem folyamatos kulturális támogatásokról nem beszélhetünk. E szerteágazó feladatkör módszeres végiggondolása, a nyugati magyar szervezetekkel való egyeztetése, majd gördülékeny ellátása állami feladat, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalának, mint kormányzati szervnek kell, hogy a teendője legyen – a lehető legszorosabb munkamegosztásban, koordinációban a hazai és külföldi magyar, nem kormányzati szervezetekkel. SZDSZ: A Szabad Demokraták Szövetsége a kisebb, olcsóbb állam híve, ezért új intézmény felállítását az adófizetők pénzén nem támogatjuk. 6. Mennyiben járulnak hozzá a MÁÉRT további erősítéséhez, a nyugati magyarság kontinentális szervezeteinek bevonásával, pontosabban tényleges tagságuk elismerésével struktúrájának további kiépítéséhez? Megjegyzés: A NYEOMSZSZ 2001. novemberében alakult meg Stockholmban és a következő országok központi magyar szervezetei a tagjai: Anglia, Hollandia, Németország, Ausztria, Cseh és Morvaország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Finnország, Dánia, Norvégia és Svédország. A NYEOMSZSZ teljes értékű tagja a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF). MDF: A Magyar Állandó Értekezlet – annak ellenére, hogy ez a testület az összmagyarság legmagasabb szintű intézményesült fóruma – már régóta működésképtelen. Az MDF ezért iktatta programjába a MÁÉRT halaszthatatlan reformját, amelynek a három oldal – a világ magyarságának szervezetei, a kormányoldal és a magyarországi parlamenti pártok – módosítására éppúgy ki kell terjednie, mint a szakbizottsági struktúrára, az Értekezlet saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotására, valamint szigorú eljárási rendjének megállapítására. A gyökeres intézményi reform célja, hogy a világszerte – tehát a Nyugat-Európában élő magyar közösségek képviselete is – arányosabb legyen, amellett, hogy az Értekezlet a magyarországi belpolitikai küzdelmek „nemzeti” terepe helyett olyan testület lehessen, magyarság jövője az ott élő emberek szívében, fejében és kezében van. A mi felelősségünk, hogy legyen esély a nemzeti identitás megőrzésére, legyen nyitottság a partnerségre. Az MSZP átérzi a nemzet iránti felelősségét. Partnernek tekinti a határon túli magyarság szervezeteit, ugyanakkor tiszteli a közösségek önállóságát saját ügyeik megoldására. A magyar-magyar párbeszédet ebben az irányban szeretné tovább fejleszteni. Együttműködő partnerként ismeri el a nyugat-európai és a tengeren túli szervezetek szövetségeit. A MÁÉRT munkájában a kárpát-medencei magyar szervezeteken túl érdemi jelenlétet kell biztosítani a távolabb élő magyar közösségeknek is. A MÁÉRT szervezete és működése ebben az irányban fejleszthető, a felső szinti csúcstalálkozók mellett a szakbizottságok folyamatos munkáját is biztosítani kell. Az MSZP továbbra is támogatja, hogy a támogatás, a politikai célok és döntések közös elhatározással szülessenek meg. Ebben a tekintetben jó példának tekinti a Szülőföld Alap működését, ahol előbb a támogatási prioritások meghatározása, majd a pályázatok kiírása is közös döntéssel történik. Ami az állampolgárság kérdését illeti, látni kell, hogy Európában szinte sehol sem esnek egybe a nemzetek és az államok határai. Európa a régiók kontinense, s a jövőben

amelyik a valódi nemzeti érdekegyeztetés csúcsintézménye, a nemzetpolitika csak a magyar parlamentnek alárendelt valódi műhelye, megfelelő hátterekkel. SZDSZ: Egyetértünk azzal, hogy a MÁÉRT minél színesebb legyen, és minden magyar legitimációval rendelkező szervezet részt vegyen a munkájában. Ám azt is fontosnak tartjuk, hogy a Magyarország határain túl élő magyarok helyzete ne váljék belpolitikai csaták áldozatává. A MÁÉRT-nak vissza kell adni a megalakulását követően fennállt szerepét, mely szerint döntéseit konszenzussal hozza. Erre sajnos a posztreferendumi időszakban vajmi csekély esélyt látunk. 7. A magyar szórványok fennmaradása nem utolsó sorban a többségi államok velük szemben megnyilvánuló bánásmódjától is függ. Milyen mértékben vállalják esetenként az egyes államokban élő magyar szórványok identitásuk megőrzéséért vállalt törekvéseinek felkarolását az illető kormányok felé? MDF: Miután a kollektív kisebbségi jogok nemcsak az Unióban, de világszerte sem kodifikáltak (a „népcsoport”-jogok gyakorlati érvényesülése sem mindenütt kielégítő), az MDF a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és az uniós regionalizmus elveit követve, EU-tagként szorgalmazza Magyarország szükséges multilaterális és kétoldalú diplomáciai fellépését, határozott nemzeti érdekérvényesítést követelve. A magyar kormányoknak az európai szórványok védelmére irányuló külpolitikai, diplomáciai tevékenysége és törekvéseinek felkarolása a segítség „másik ága” – az, amelyikkel az anyaország nyújtotta kulturális támogatást kell kiegészíteni. SZDSZ: Felvállaljuk, csakúgy, mint eddig. Törekvéseinkhez azonban a többségi nemzetet és annak vezetőit megnyerni kívánjuk, tehát nem vagyunk hívei az erőszakoskodó, egyoldalú lépéseket tartalmazó politikának, mert az a tapasztalatunk, hogy ezek növelik a konfliktust a többségi nemzet és a kisebbségek között. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kisebbségi konfliktust a lehetőség szerint bilaterális fórumok helyett multilaterális síkra tereljük. Ez fáradságosabb, ám célravezetőbb, mert szövetségesekkel többre megyünk, mint egyedül. 

ez egyre inkább meghatározó tény lesz. Új perspektívába került az állampolgárság intézménye. Magyarországon két egymással versengő álláspont van jelen. Az egyik szerint az állampolgárság joga és lehetősége a történelmi, nemzeti összetartozásból fakad, a történelmi, nemzeti örökség folyománya. A másik álláspont azt ismeri fel, hogy a történelmi, nemzeti létezés és az alkotmányában megtestesülő köztársaság nem teljesen fedi egymást. Az állampolgárság aktív és cselekvő viszony a polgár és a köztársaság között, írott jogok és kötelességek szabályozott együttműködési bázisán valósul meg. Magyarországon az utóbbi álláspont képviselői jelentős többségben voltak és vannak. Amellett érveltek, hogy a határon túl élő magyarságért viselt felelősség tartalma és intézményei az állampolgársági köteléktől függetlenek. A 2004 tavaszán tett népszavazási kezdeményezés azt célozta, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát – éljen határon belül vagy kívül – automatikusan, minden egyéb feltétel vizsgálata nélkül, és minden egyéb követelmény támasztása nélkül kapjon magyar állampolgárságot. A 2005. december 5-i népszavazás az alacsony részvétel, illetve az igen és a nem szavazatok csaknem egyenlő eloszlása miatt nem volt eredményes.

Ezért a korábbi szabályozás hatályban maradt. Ettől, persze, a politikai vita nem jutott nyugvópontra. Ráadásul a vita sok tekintetben még mélyebbé vált, és az elmúlt időszakban a „jó magyar”, „rossz magyar” leegyszerűsített kérdésévé silányult. Hazafiként és demokrataként a kérdések ilyen feltételét elutasítom. Azt gondolom, hogy demokrataként is és hazafiként is ahhoz kell, hogy ragaszkodjunk, hogy a közös nemzeti célok eléréséhez szolgáló utak keresésében a szabad és nyílt véleményalkotás joga az alkotmányos keretek között mindenkit megillet. Az MSZP az Európában lezajlott politikaitársadalmi fejlődés alapján – nem mellékesen a magyar jogi hagyományokkal is egyezően – azt vallja, hogy a nemzethez tartozás, a nemzetpolgárság az állampolgársági köteléktől függetlenül létezik, s ennek fordítottjaként az állampolgársági kötelék önmagában nem teremti meg a nemzeti összetartozás érzését. A nemzeti identitás érzéséhez, az anyanyelv gyakorlásához, a nemzeti kultúra ápolásához, a nemzeti közösségek közötti kapcsolatok fenntartásához való jog biztosítása a mai és a jövőbeni európai keretek között garancia a nemzeti re-integráció megvalósítására. Az európai állampolgárság a megfelelő eszköz a több állam polgáraként élő magyarság tagjainak egymásra találásához.



HÍRADÓ

18

Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! Köszönöm Orbán Viktor elnök úrnak írt őszinte és sokrétű érdeklődést tükröző levelüket, amellyel a választások közeledtével megkeresték a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget. Engedjék meg, hogy Elnök úr nevében az alábbiakban vázoljam a Magyarország határain túl – különösen a nyugati szórványban – élő magyarokkal való együttműködésre vonatkozó elképzeléseink legfontosabb elemeit. Amennyiben a választások után a Fidesznek lesz alkalma meghatározni a Magyar Köztársaság politikáját, a hangsúlyt az összetartozásra és az együttműködésre szeretnénk helyezni. Azt értjük ezalatt, hogy a határon túli magyarság szervezeteit – legyen szó akár Kárpát-medencei, akár nyugati szervezetekről – egyenrangú partnernek tekintjük, és egyenrangú tárgyalófelekként szeretnénk megvitatni közös dolgainkat. Az Európai Unióban és a globalizálódó világban eltűnik a határok jelentősége, és egyszerre kerülnek előtérbe az egész világot behálózó tudás és vállalkozás alapú kapcsolatok, illetve a helyi és regionális közösségek. Mindez alapvetően megváltoztatja a mi helyzetünket is: a világban szétszóródott, illetve a Kárpát-medencében széttagoltságban élő magyarság hátrányai előnnyé változtathatók. Ehhez azonban mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség: a magyar kormány ne hátrányt, ne tehertételt lásson a határon túli magyarokban, hanem előnyt és kiaknázandó lehetőséget. Magyarország gazdasági felemelkedésének egyik záloga a Kárpát-medencei gazdasági együttműködés, amely gazdaságilag előnyös mind Magyarországnak, mind a határon túli magyaroknak, mind pedig az érintett, Magyarországgal szomszédos országok többségi nemzeteinek. Ez az együttműködés akkor lehet sikeres, ha ki tudja használni az Európai Unió által teremtett együttműködési lehetőségeket és forrásokat. Tudásuk, tapasztalataik és mindenek előtt kapcsolatrendszerük által a nyugat-európai magyarok is részt vehetnek ebben az együttműködésben. A vállalkozások számára is ugyanis legfontosabb a biztonság és a stabil piac, amelyet leginkább a jól ismert kulturális és nyelvi közeg által lehet megalapozni. A nyugati magyarok a múltban is sokat tettek a kisebbségi jogok nemzetközi elismertetéséért és a magyar jogsérelmek orvoslásáért. A kommunista diktatúra alatt ez a feladat kizárólag rájuk – Önökre – hárult, ők – Önök – voltak a magyar szabadság és demokrácia letéteményesei és egyedüli képviselői a nagyvilágban. Magyarország és a környező országok már bekövetkezett, illetve küszöbön álló európai uniós csatlakozásával új lehetőségek nyílnak a kisebbségvédelem terén is. Az uniónak ugyan nincs átfogó jogi szabályozása a nemzeti kisebbségek jogaira, de közös fellépéssel – Magyar-



Az MSZP kezdeményezője és szorgalmazója annak, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya egészüljön ki a határon túli magyarok jogállására vonatkozó bekezdéssel, legyen egyértelműbb és pontosabb a nemzethez való tartozás joga és az ezzel járó kötelezettség. E tekintetben, a világban élő magyarok, a kárpát-medencei, a nyugati és a tengeren túli magyarság tagjai egyenjogúak. E törekvésünk első jeleként a 2005-ben elfogadott Szülőföldtörvény már valamennyi szomszédos ország magyarságát – tehát az ausztriai magyarságot is – azonos jogokkal ruházza fel. Ez az út vezethet el az állampolgársági viszonyok történelmi okokból különösen kusza és bonyolult problémájának meghaladásához. Az MSZP támogatta az Alkotmány 2004. május l-én hatályba lépett módo-

ország, a Kárpát-medencei magyar közösségek és a nyugat-európai magyar szervezetek – komoly eredményeket érhetünk el. Ennél is fontosabb azonban, ami már létezik az EU-ban: a működő autonómiák gyakorlata. Elfogadhatatlan számunkra, hogy az Európai Unióban a nemzeti kisebbségi közösségek tekintetében kettős mércét alkalmazzanak. Ha a „régi” Európában lehetséges, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetét kulturális és területi autonómiák révén rendezzék, ez az autonómia az „új” európai magyar kisebbségi közösségek számára is lehetséges kell legyen. Az új kormánynak rendeznie kell a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését. A magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok és kötelességek Magyarországon egymásba fonódnak a magyarországi lakhelyhez kapcsolódó jogokkal és kötelességekkel. Szükség van a magyar állampolgárság jogintézményének felülvizsgálatára és átalakítására, melynek során szét kell választani a magyarországi lakóhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fűződő jogosítványokat. Az Európai Unióban munkát vállaló, akárcsak a világ más tájain élő magyar állampolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozások nélkül gyakorolhassák állampolgári jogaikat. Az állampolgársági jogintézmény átalakításának a Magyarországgal szomszédos államokban élő, illetve az ezekből az államokból nem Magyarországra kivándorolt magyarokat is érintenie kell, amennyiben lakhelyüktől függetlenül a magyar állampolgárság őket is megilleti. Ezáltal megszűnne az a tarthatatlan állapot, amely a nyugaton együtt élő magyarok között tesz különbséget aszerint, hogy honnan vándoroltak ki. Az új kormánynak tehát nagyon sok teendője lesz nemzetpolitikai téren is. Annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre megtaláljuk azokat a válaszokat, amelyek kielégítik a leginkább érdekelteket, a határon túli magyarokat, szükséges, hogy működtessük a magyarmagyar párbeszéd fórumait (pl. MÁÉRT), amelyeken közösen, egyenrangú partnerekként tárgyalva kereshetjük a megoldásokat. Fontosnak tartjuk egy brüsszeli lobbi iroda működtetését is, hogy a határon túli magyar szervezetek érdekképviselete közvetlenül megjelenhessen az Európai Unió fórumain. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! Köszönöm, hogy megtiszteltek érdeklődésükkel. Kívánom, hogy munkájukat továbbra is az eddigi lelkesedéssel és kitartással tudják végezni, hiszen eredményeink a nemzet közös sikerei! Üdvözlettel:

sítását annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők választásán a Magyar Köztársaságban lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillessen a választás és a választhatóság joga. A külföldön tartózkodó, választójoggal rendelkező állampolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein adhatják le szavazatukat. Az a választópolgár élhet választójogával, aki a szavazást megelőzően, a törvényben megállapított határidőig kéri a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. Természetesen ezzel egyidejűleg törölni kell a magyarországi névjegyzékből, így Magyarországon választójogával nem élhet. Ezzel a szabályozással azonos gyakorlatot folytat számos más európai ország, s úgy gondoljuk, hogy ez megfelel

Németh Zsolt

az anyaországban élők és a határokon kívül élők eltérő élethelyzetéből fakadó érdekeknek. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! A 2006. évi választások tétje, hogy a Magyar Köztársaság milyen társadalom- és gazdaságpolitikai programmal kezdi meg felzárkózását az Európai Unió keretei között zajló fejlődéshez. Az állam és állampolgárainak boldogulása adja a nemzeti célok hitelét és fedezetét. Kérem, hogy a nyugati magyarság közösségei körében megfontoltan mérlegelve és a nemzeti perspektíva szem előtt tartásával kísérjék figyelemmel a magyarországi választások eseményeit. Őszinte tisztelettel:

Hiller István

HÍRADÓ

19

Kasza Imre: Tavasz – részlet; 120cmx182cm.

A Szenior klub február elején tartotta meg a 2005-ös évet lezáró közgyűlését. A beszámoló összeállításakor örömmel tapasztaltuk, hogy tavaly a klub látogatottsága az előző évhez képest ismét több, mint 500 fővel emelkedett, és elérte a 2721 személyt. Taglétszámunk azonban nem nagyon változik, mivel – sajnos – ahány tagot egy évben sikerül beszerveznünk, szinte ugyanannyi örökre távozik közülünk. Ezt a helyzetet azonban – a klub jellegéből és tagjainak életkorából adódóan – el kell fogadnunk. A klub a meghirdetett napokon kivétel nélkül mindig nyitva volt, és a lehetőségekhez képest minden programot meg is tartottunk. Idén is folytatjuk a minden hónap első vasárnapján tartott kultúrműsorok szervezését, amelyeket mindig délután négy órakor tartunk, hogy a hét közben elfoglaltak is el tudjanak jönni hozzánk; ezzel is szélesíteni kívánjuk a Szenior Klub programjain résztvevők táborát. Februárban mindjárt Gentilia Muszka hegedűművésznő, Robert Wells zenekarának koncertmestere látogatott el hozzánk. Koncertjén Citron Zsuzsa kísérte zongorán. Márciusban Georg Gulyás gitárművész adott koncertet, és már körvonalazódnak a további programok is. A Szenior klub idén is folytatja hagyományos munkáját, amely a klubprogramokon kívül a márciusi látogatást a Josefina-hemmetben, a kirándulásokat és a múzeumlátogatásokat is magában foglalja. Idén is tervezünk egy többnapos kirándulást, talán Vilniusba, vagy Magyarországra, Bükre, ahol már tavaly is voltunk.

Egy farsangi mulatság margójára

Amennyiben adódik valami olcsó lehetőség, még egyszer ellátogatunk Rigába is. Egyik legsikeresebb tavalyi kezdeményezés a rendszeres bridzs beindítása volt. Ezt tavaly tavasszal kezdtük el, és hétfőnként az érdeklődők egész nap nem mozdulnak az asztalok mellől. Ez a kártyajáték nem csak nagyon szórakoztató, hanem jelentősen hozzájárul az agy működésének frissen tartásához és Dancs Annamari énekesnõ nagy népszerûa memória fejlesztéséhez is. Havonta ségnek örvend a svédországi magyarok egyszer még versenyt is tartunk. 2005-ben körében. Ez alkalommal a helsingborgiakat, többször szerveztünk bridzs-hajóutat, és magyarokat és olaszokat, örvendeztette egy 10 napos bridzsutat Hévízre. Most meg a fellépésével. Fotó: ifj. Vaszi Árpád folyik kedd délutánonként egy tíz hetes bridzstanfolyam, amelyet a résztvevők egy A farsang már a végét járta, amikor a helsingborgi Magyar Klub vezetőségének hajóúttal fejeznek be április elején. az összejövetelén elhangzott: „Márpedig Idén is folytatjuk hosszabb utazások szervezését Hévízre és Bükre, ahol a fürdő- egy rendes mulatságot össze kell hozni, ahol Dancs Annamária énekesnő is fellép!” zés és kezelések mellett, amelyek a testet „Kis” munkával sikerült is nyélbe ütni ápolják, agytekervényeinket a kártyázással a dolgot. A helsingborgi Olasz Klub is edzzük. érdeklődést mutatott a rendezvény iránt, sőt Néhány szót a szervezés alatt álló szerették volna kivenni a részüket a szerveszenior-lakásokról. Ez a munka folyik, még zésből is. Az õ segítségükkel jutottunk egy nem adtuk fel, hogy találjunk egy akkora alkalmas helyiséghez a Helsingborg melletti Påarpban, a „folkets hus”-ben vagyis a épületet, ahol 20-25 lakás kialakítható, és ahova honfitársaink bérlőként beköltözhet- „nép házá”-ban, ami tulajdonképpen találó kifejezés. Össze is jött egy színes forgatag nének. magyarokból, olaszokból és svédekből. MinAmennyiben valakit a klub hét közbeni, denki önfeledten rúgta a port a Hajmási Péter vagy hétvégi részletes programjai érdekeldallamaira, nem számított, hogy ki milyen nek, vagy más, a klub munkájával kapcsonyelven beszél, milyen a nemzetisége. latos kérdéseitek volnának, keressetek meg A mulatozók egyre szaporodtak, pótasztabizalommal. lokat és székeket kellett felállítani, de az újonnan jötteknek ez is megfelelt. Sokak szerint hosszú évek óta ez volt Palotai Mária, a klub elnöke [email protected] a legjobb farsangi mulatság. Le a kalappal 08-645 23 07 Dancs Annamária előtt! Valóban lázba tudja hozni a közönséget, olyannyira, hogy néha már azt hittük, a tetõ is lerepül a fejünk fölül. A közönség kezdetben csak figyelt, de egy idõ után már mindenki önfeledten vele énekelte az örökzöld slágereket. Akik nem voltak ott, örülhetnek, mert így legalább nem tudják, hogy mit szalasztottak el. Az egyik helyi politikus és parlamenti képviselő, Kent Härstedt (valószínűleg sokak számára ismerõs név) is bejelentette jövetelét. Eredetileg csak pár percet szánt arra, hogy üdvözölje a megjelenteket, ám hosszú órákra ott ragadt a mulatozók között. Ha jól láttam, még kazettát is vett Dancs Annamáriától. Ki tudja mi jöhet még? Lehet, hogy az énekesnő legközelebb a svéd parlamentben fog koncertezni. Faludi Dezsõ [email protected]

Egyesületek

Életet az éveknek

HÍRADÓ

Egyesületek

20

LTBT Árvákat Támogató Egyesület A L.T.B.T. Árvákat Támogató Egyesület megtartotta ez évi közgyûlését. Az alábbiakban az itt elhangzottakból szeretnék egy pár sort megosztani mindazokkal, akik egyesületünk iránt érdeklõdést mutatnak. A 2005-ös év nagyon próbára tette a segíteni akaró embereket. Cunámival kezdtük az évet, majd jött a kétszeres bánáti árvíz, ezt követte a székelyföldi árvíz, a pakisztáni földrengés, és még sorolhatnám ezeket a tragikus eseményeket. Nem akartam senkit elszomorítani, csupán ki akartam hangsúlyozni azt a tényt, hogy ilyen nehéz események közepette is támogattátok egyesületünket, s ennek a támogatásnak az eredményeként emelni tudtuk a támogatottak számát és a támogatási összegeket is. Köszönöm ezúton is a nagylelkûségeteket. Megítélésem szerint egyesületünk jó munkát végzett a 2005-ös évben is, azaz igyekeztünk tudásunk és lehetõségünk szerint

a legmegfelelõbben eljárni, és ott segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség volt. TISZTELT TÁMOGATÓNK! 2005-ben egyesületünk 51 gyermeket támogatott. Ezeknek a támogatásoknak a nagysága esetenként változik. Mint tudjátok, több fajta támogatási kategória jött létre az évek folyamán, van családi, személyes és intézményeken belüli támogatás. A támogatásoknak a felhasználási feltételeit egyesületünk határozza meg, és a feltételeknek a betartását pedig egyesületünk vezetőségi tagjai felügyelik. Egyesületünk 18 számítógépet kapott Täby önkormányzatától Farkas István közbenjárására. Ezeket a gépeket, miután a memóriaegységüket kitakarítottuk, elküldtük a csíksomlyói Csibész alapítványnak. Nagyon nagy szükség volt ezekre a számítógépekre, a köszönő levelek tartalma szerint a leghasznosabb szállítmányok egyike volt ez a küldemény. A stockholmi egyetemtől most kaptunk négy, nagyon jó állapotban lévõ számító-

MEGHÍVÓ A Stockholmi Önképzõkör 2006. június 21. és 25. között rendezi 19. nyári táborát Tångagärdén. A tábor fõ témája az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója. A svédországi és kárpát-medencei vendégek meghívása folyamatban van. Folytatjuk a zenei vetélkedõk sorozatát. A Protestáns Gyülekezeti Közösséggel együttmûködve istentiszteletet tartunk az Intakan-i templomban vasárnap, június 25-én. A késõbbiekben részletesebb programot is közzéteszünk a SMOSZ honlapján (www.smosz.org/aktualis.htm) és a következõ Híradóban. Napi részvételi díj felnõtt személyenként 120:- kr. Jelentkezni lehet május közepétõl június 16-ig Went Idánál a (+46)-8-66 246 88-as telefonszámon vagy az [email protected] drótpostacímen, illetve Sántha Juditnál a (+46)-8-91 72 23-as telefonszámon vagy a [email protected] drótpostacímen.

Mindenkit nagyon sok szeretettel vár az Önképzõkör vezetõsége.

gépet és egy másológépet. A dévai gyermekotthonnak is nagy szüksége lenne ilyennemű támogatásra, ezért ezeket a gépeket oda szeretnénk küldeni. Szeretnélek megkérni, hogy ha valakinek közületek van lehetősége segíteni lejuttatni ezeket a gépeket legalább Magyarországra, akkor nekünk ezt jelezze. ÖRÖMMEL TUDATOM VELETEK, hogy egyesületünk taglétszáma új tagokkal gyarapodott, akiket nagy szeretettel üdvözlünk. A taglétszám növekedése egyrészt biztató, mert azt jelzi, hogy jól végezzük a munkánkat, másrészt pedig reményekkel tölt el egyesületünk második évtizedének kezdete előtt. Hát igen, kedves barátaim, eltelt tíz év, és ezt az évfordulót 2006. október 8-án a Magyar Házban szeretnénk megünnepelni. Ünnepi előadónk Böjte Csaba testvér lesz, ezt már most tudjuk, mert Csaba testvér elfogadta a meghívásunkat. Minden más, az eseménnyel kapcsolatos felvilágosítást a megfelelő időben ki fogunk küldeni. 2006. május 14-én egyesületünk bazárt rendez, ezt a bazárt a hagyományos vacsora, majd a Blénessy Zoltánék által rendezett borkóstoló követ majd. A bazár szervezésére Balogh Anikó vezetésével egy csoport alakult. A csapat már be is indult, és felhívással fordul felétek: Kérjük, hogy a bazár számára ajándékozni óhajtók vegyék fel a kapcsolatot a bazárt szervező csoport összehívójával ([email protected]), vagy pedig az egyesület vezetőségével. Bízunk abban, hogy sok szép, hasznos és a nemes célnak megfelelő színvonalú ajándékot kapunk, amit az árváink nevében előre is köszönünk. EGY ILYEN BESZÁMOLÓT megírni számomra minden alkalommal egy kihívás. Kihívás már csak azért is, mert mindig szinte ugyanazokat a szavakat, neveket, helyzeteket kell megismételnem. Ez lehet, hogy unalmas, lehet, hogy szomorú, de sajnos összefügg támogatottjaink valós helyzetével, és – őszintén szólva – ez a felvállalt munkánk egyik fő velejárója. Magamnak sosem kérnék de az árvákért, ha kell, koldulni sem szégyellnék – szoktam mondogatni. Abban a reményben, hogy árváinkért végzett munkánkba sikerült egy kis betekintést nyújtanom, kívánok nektek boldog életet, egészséget és Isten áldását. Mihály Ferenc, elnök [email protected]

HÍRADÓ

21

Rég adtunk számot a Híradóban a Magyar Ház Közösség munkájáról, pedig az õsz folyamán egy sor nagyon érdekes, szórakoztató és tanulságos programra tudtuk hívni az érdeklõdõket. Az évad a Szent István-ünnepéllyel kezdõdött. A Magyar Ház Közösség meghívására elõadónk a gyõri bencés tanár és író, Jáki Sándor Teodóz atya volt. Az ünnepélyt misével kezdte, majd ünnepi beszédében, megemlékezett azokról a helyekrõl, ahol Szent István-emlékeket lehet találni a történelmi Magyarország területén. Nagyon sok érdekes adatot mondott a Csángóföldrõl, amelynek tudósa. Másnap a katolikus dómtemplomban tartott misét, amelyre nagyon szép számban gyûltek össze a hívek. A Magyar Ház Közösség kérésére a katolikus püspökség támogatta Teodóz atya útját, valamint lehetõséget adott a templomban a mise megtartására. AUGUSZTUS VÉGÉN a sepsiszentgyörgyi Vox Humána énekkar több mint negyven taggal volt a Magyar Ház vendége. Elõadásukra, amelyen Szilágyi Zsolt vezényletével szebbnél szebb feldolgozásokat hallhattunk a középkortól napjainkig, az alviki Medborgarhuset-ben került sor. Az elõadás végén gyûjtést rögtönöztünk az árvízkárosultak javára. 4000 korona gyûlt össze, amit ezúton is köszönünk a jószívû adakozóknak. Az énekkar rövid ittartózkodása ellenére Stockholmot is megnézte. A mûsorszervezést Török Ernõnek köszönjük. Szeptember végén ugyancsak az alviki helyiségben került sor a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának a vendégszereplésére. Õket a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) hívta meg egy svédországi körútra, amelyen Örkény István Tóthék címû drámáját mutatták be. Jótékonysági körútnak szántuk svédországi fellépéseiket, mert fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a beregszászi színház felépítését. A stockholmi közönség külön gyûjtésén erre a célra 3600 korona gyûlt össze, amit szintén nagyon köszönünk. AZ 1956-OS FORRADALOMRA október 23. délutánján emlékeztünk. Ez alkalommal Jánossy Antal két filmjét néztük meg. Az egyik, „Szállj, ragyogj te mennyei fény...” Gérecz Attila költõ életét és tragikus halálát mutatta be. A másik film Márai Sándorra emlékezett; az idõs Márait Sinkovits Imre jelenítette meg. A filmeket maga a rendezõ kommentálta. Jánossy Antal a SMOSZ meghívására járta körbe az országot.

UGYANEZEN AZ ESTÉN mutatta be munkáit Barnoczky György festõmûvész, aki Magyarországról hozta el mûveit. A kiállítást Perger Dénes nyitotta meg. Az estét közös vacsorával zártuk. November 6-án a Svédországban típusátképzésen tartózkodó magyar vadászpilóták egy csoportja látogatta A stockholmi Magyar Házban mindig sok a munka, de a nyáron meg a Magyar Házat. szerencsére sok kisebb-nagyobb javítást sikerült elvégezni. Elõadásuk folyamán betekintést nyertünk a pilóták izgalmas éle- egy részét újrafestettük. Feldötõ Sándor a tébe. Igazi élmény volt a találkozás; a hall- cigarettások számára felépített Bagóházra, gatóság véget nem érõ kérdésözönnel bom- valamint a fásszínre tetõt rakott. Az összes bázta õket. Az estét megtisztelte Mihályi ablakot szakemberrel megjavíttattuk, és István ezredes, a magyar nagykövetségen Szöllõsi Antal lefestette a kereteket. Mind a szolgálatot teljesítõ katonai attasé. A mûsor két emeleti szoba újra van festve. megszervezését Tóth Árpádnak köszönjük. Büszkék lehetünk, hogy a svédországi Ezen az õszön mûsorainkon nagyon magyaroknak ilyen szép és jól mûködõ háza sok új arcot láttunk, aminek külön örülünk, van. Nem sok helyen van még egy ilyen hiszen minden rendezvényünket a tagság a nagyvilágban, ezt sok magyarországi és számára szervezzük. Mindenki, aki a máshonnan érkezõ vendégünk bizonyítja. Magyar Házban dolgozik, a szabadidejébõl áldoz, és fizetés nélkül, a közösségért Tagdíj teszi azt. Ezért nagyon fontos a rendezõk számára, hogy a tagság széles rétegei Nagyon szépen köszönjük minden kedves gyakran látogassák a Magyar Házat. A szer- tagtársunknak eddigi támogatását, és vezõknek az a legnagyobb öröm, ha sokan kérjük, hogy tartsanak velünk az idén is. jelennek meg a rendezvényeken, és ha min- Ezt nagyon kérjük, mert minden tagra szükdenki elégedett, mindenki jól érzi magát. ségünk van. Továbbra is csak a kimutathaA MAGYAR HÁZBAN NAGY sikere van az tóan fizetõ tagjaink után kapjuk a támogaóvodás korú gyermekek számára minden tást, és a kapott összeget a Magyar Ház második szombaton megrendezett Játszóüzemeltetésének költségeire fordítjuk. Az háznak. Érdeklõdni Sebestyén Indiránál országos szövetség is tagságunk létszáma (08-550 850 86) vagy Török Enikõnél után kapja az állami támogatást, amely (08-36 78 57) lehet. részben a meghívott elõadók utaztatására és ellátására megy. A létszám nagysága tehát Közgyûlés munkánknál nagyon fontos tényezõ. Ezért kérjük, hogy aki csak teheti, fizesse be a A Magyar Ház Közösség évi közgyûlését tagdíjat, amely évek óta változatlan: egy 2006. február 19-én tartotta. Beszámoltunk személyre 100 korona, családoknak 200 a 2005-ös év munkájáról és eredményeirõl. korona. Postacsekkszámlánk száma is váltoA gyûlést vacsorával zártuk. zatlan: 64 00 04-08. Az említett rendezvények megszerveAki úgy érzi, hogy munkát is tud ebben zésén kívül a házon mindig van javítani, a közösségben vállalni, annak még jobban szépíteni való. A nyár folyamán Mihály örülünk. Kérjük, jelentkezzen! Ferenc megjavította mind a két bejárati lépcsõt. Megcsináltattuk és lefestettük a Kalocsi Margit beázott falat. Az ebédlõ és a lépcsõház a Magyar Ház Közösség elnöke

Egyesületek

Magyar Ház Közösség

HÍRADÓ

Egyesületek

22

Petrás Incze János Csángó Alapítvány A Petrás Incze János Csángó Alapítvány áttekintette tizenöt éves tevékenységét. Elsõk voltunk Moldvában a parabolaantennák beszereltetésében, és hosszú távon ez bizonyult leghasznosabbnak. Az egyéb anyagi segélyt „beissza a népség, mint száraz föld az esõcseppeket”, a beszereltetett parabolák közül viszont van olyan, amelyet már tizennégy éve néznek naponta csángómagyar családok. Sajnos, akad olyan is, amelyik tönkrement, s ezek javíttatására egyre gyakrabban kell pénzt küldenünk. Az anyagi nyomor nem akar szûnni Moldvában. Emiatt egyre gyakoribb, hogy nyári moldvai utunkon nyugdíj nélkül, vagy éhbér-nyugdíjon tengõdõ öregeknek, máskor egyedülálló, sokgyermekes (értsd 6-12 gyerek!!!) anyáknak vagyunk kénytelenek gyorssegélyt adni. Sok esetben valósággal az éhezéstõl mentheti meg õket.

Tisztelettel kérjük a tenni akarók további segítségét, hogy folytathassuk a Duna-tv parabolák telepítését és a szociális segélyezést. Anyagi támogatást továbbra is a Petrás Incze János Csángó Alapítvány 636 25 57 – 8 számú postacsekkszámlájára lehet küldeni, „Csángó Fonden Petrás Incze János” címzéssel. Elõre is szívbõl köszönjük a csángóság nevében. Ugyanezt a célt szolgálják kiadványaink is, amelyeknek teljes bevételét a csángóság támogatására fordítjuk: Stuber György gyûjtéseit három kazettán (Moldvai csángó énekek, Moldvai csángó hangszeres népzene és Gyimesi csángó népzene) és cd-n (Moldvai csángó magyar síposok – dudamuzsika) árusítjuk 70, illetve 140 koronáért. Alapítványunk szívesen küld bárkinek egy-egy másolatot a Néprajzi Múzeum számára összevágott csángó dudás filmünkrõl 200 koronás áron. Megrendelni Stuber Györgynél lehet e-postán: [email protected],

vagy telefonon: 08-57027709. Ezúton mondunk hálás köszönetet minden kedves adakozónknak: Haraszthy Teréznek, Pap Ivánnak, id. Sebestyén Gábornak és feleségének, Máriának. A Petrás Incze János Csángó Alapítvány nevében,

Stuber György, elnök [email protected]

Eskilstunai Magyar Közösség Eseményekben gazdag, sikeres évet zárt közösségünk. A februári közgyűlésen új elnököt választottunk Fekete Jenő személyében, és két új tag is bekerült a vezetőségbe: Nagy Elemér és Harsányi Sándor. Alelnök Kovács Imre. A közgyűlés, anyagi megfontolásból, felmondta a patinásan berendezett és sok feledhetetlen esemény színhelyéül szolgáló régi termét, és alkalmilag, de sokkal olcsóbban bérelhető teremben rendezte meg a kulturális és nemzeti eseményeit. A március 15-i ünnepségre Söderteljére

utaztunk, ahol a helyi magyar közösség látta vendégül a Forrás Színház előadóművészeit, akik feledhetetlen előadásban dolgozták fel Szendrey Júlia naplóját. Az új terem avató ünnepségét március 19-én tartottuk kellemes, otthonos légkörben. Április 23-án a Kolozsvári Magyar Opera színészeit láttuk vendégül, akik fergeteges sikert arattak jól összeállított műsorukkal. Az előadásra a västeråsi egyesület is átjött, úgyhogy több mint százan tapsolhattunk a kiváló előadóművészeknek.

Magyar Otthon és Iskola Szeretettel várjuk magyarul tudó 9-19 éves diákok jelentkezését. Minden második szombaton magyarságismeret órákat és zenei anyanyelv órákat tartunk. A diákok koruknak megfelelő osztályokban magyar olvasást, írást, irodalmat, nyelvtant, földrajzot, néprajzot és népzenét tanulnak. Lehetőség van furulya-tanulásra is hatlyukú magyar furulyán. Az órákat a cserkészettel összehangoltan tartjuk a Magyar Házban. Az alsóközépső tagozatos gyermekek 9:30-tól 12-ig tanulnak, utána cserkészfoglalkozás van 14:45-ig, majd a felsős és gimnazista diákokkal foglalkozunk. Jelentkezni Stuber Györgynél lehet a 08-7027709-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-postacímen.

A Magyar Otthon és Iskola vezetősége

Májusban, a SMOSZ felhívására, befizetőlappal ellátott felhívást küldtünk ki tagjainknak, az erdélyi árvízkárosultak megsegítése céljából. Reméljük, sokan szívügyüknek tekintették ezt a gyűjtési akciót. Október 15-én nagysikerű szüreti bált rendeztünk, amelyen éjfélig tartott a táncos mulatság. November 26-án, Palotai Mária kezdeményezésére, jótékonysági estet rendeztünk az árvízkárosultak megsegítésére több neves stockholmi magyar előadóművész önkéntes és ingyenes részvételével. Az est sikerét bizonyítja, hogy majdnem négyezer korona gyűlt össze az árvízkárosultak részére. A jótékonysági esten a västeråsi és a söderteljei egyesület tagjai is részt vettek. Az évet a Mikulás-ünnepéllyel zártuk december 9-én, amikor is a nagyváradi bábszínház bábosai remekeltek, jól szórakoztatva kicsiket, nagyokat egyaránt. És végül, de nem utolsó sorban, megnyugvással jelenthetem, hogy ebben az évben is folytatódott az anyanyelvi oktatás, két korcsoportban, összesen hat gyerekkel, a Lindberg Katalin önfeláldozó munkájának köszönhetően.

Fekete Jenő [email protected]

HÍRADÓ

23

A vacsora finom volt, a krémes pedig osztatlan sikert aratott. Táncoltak, akiknek ehhez volt kedve, de a nótakedvelõk sem szorultak hátrányba. A vacsora utáni jó hangulatot beárnyékolta néhány vendégünk egymás közötti hangos szóváltása. Egyesületünk természetesen tiszteletben tartja a demokratikus szólásszabadságot, de elítéli a személyeskedés határát súroló megnyilatkozásokat. Remélem, hogy a borgõz elpárolgásával az érintettek is osztják a véleményemet, és a jövõben minden vendégünk az ellentétek helyett a közös nevezõkre épülõ barátság szellemében segítségünkre lesz abban, hogy a rendezvényeinket ne csak a jó hangulat, hanem a magyar összetartozás tisztasága is jellemezze. A KERESZTÉNYI ELVEKET VALLÓ egyesületünk nem az ítélkezést, hanem az emberek közti hídépítést tartja feladatának, ezért elvárjuk kivétel nélkül minden vendégünktõl azt, hogy ezt a magáévá tegye, mert ez a feltétele annak, hogy egyforma szeretettel üdvözölhessünk mindenkit és mindenkor az egyesületünk rendezvényein. Minden évben azt szoktuk mondani, hogy „ilyen szép karácsonyunk még sohasem volt”. Most is állítjuk azt, hogy a szentestét olyan meghitt légkörben ünnepeltük meg, amelyhez viszonyítva eltörpülnek a korábbi karácsonyok. A Magyar Ház az égõ gyertyák sokaságában – a kivilágított ablakaival és a díszes karácsonyfájával – magára öltötte ezen az estén a legszebb köntösét. Az ünnepi vacsora kompozíciójánál hûek maradtunk a magyar tradíciókhoz, de nem felejtkeztünk meg a svéd ínyencségekrõl sem, amit a vendégeink azzal nyugtáztak, hogy többször járultak „repetáért” a gazdagon megterített asztalhoz. TÖBB, MINT TÍZ ÉVEN keresztül Solt Jenõ fõtisztelendõ úr celebrálta számunkra az éjféli szentmisét – így volt ez ebben az évben is. A késõbbi kávézásnál átnyújtottuk Solt atyának mindannyiunk szerény ajándékát.

A szilveszteri batyus-bálunkon mindenki remekelni akart a szakácsmûvészetével, ezért tíz óra felé járt az idõ, mire a finomabbnál-finomabb falatok kóstolgatásának a végére értünk. ÉJFÉL UTÁN ELÉNEKELTÜK a magyar himnuszt, össze-vissza ölelgettük egymást, pezsgõvel köszöntöttük az újévet, és azután elkezdõdött a dínomdánom. Végigmentünk az ormódi fõutcán, megkondult a kecskeméti öreg templom nagyharangja, elénekeltük a darumadarat is amint hazafelé szálldogál, - ellentétben velünk – akik maradtunk hajnali négy óráig. De annak ellenére, hogy még mindig bennem van az ünnepek kellemesen zsongó érzése, rá kell térnem az elõttünk álló programjaink ismertetésére. Március l8-án közgyűlést tarunk, amelynek a legfontosabb napirendi pontja az új vezetõség megválasztása, ezért a szoros felzárkózásra szükség van. A meghívókat annak rendjemódja szerint minden tagunk számára idõben megküldjük majd. FELHÍVOM SZÍVES FIGYELMETEKET ez alkalommal is a kurzusainkra, amelyek január 20-án beindultak ugyan, de jelentkezni lehet menetközben is: -Szabás-varrás és kézimunka -Fõzés – ízes magyar konyha -Számítógépes ismeretek, kezdõk számára is

-Svéd nyelvtanfolyam – kizárólag kezdõk számára Érdeklõdni lehet bármikor alulírottnál, tel: 82 5l 73. A pénteki klubestéink vacsorájához, amely 19 órakor veszi kezdetét, szeretettel várunk minden jó étvágyú honfitársat! Vacsora után különféle szórakozási lehetõség van. Egyre nagyobb az érdeklõdés az asztalitenisz iránt, – ha így növekszik tovább, nemsokára elkezdhetjük a „Stockholmi Magyar Katolikus Kör Asztalitenisz Bajnokság” fordulóit. A KÁRTYAKEDVELÕK EGY része szeretné elsajátítani a bridge tudományát, ehhez azonban szükség lenne további jelentkezõre. Az „eszmecserélõk” élénken ki szokták fejteni egymás között az elmúlt hét eseményeirõl alkotott véleményüket. Partnert keres egy tagtársunk, aki a sakkozást kedveli. Könyvkölcsönzés minden pénteken, l6-21 óra között . Befejezésül kívánok nektek a 2006-os esztendõ valamennyi napjára ezerannyi jót, mint amennyit a magatok számára elérni szeretnétek. Ondrusek Julianna [email protected]

Kasza Imre: Nyár – részlet; 120cmx182cm.

Felköszöntöttük piros rózsával a Katalinokat a november 26-án rendezett bálunkon, aminek sikeres lebonyolításához köszönet jár valamennyi munkatársnak.

Egyesületek

Stockholmi Magyar Katolikus Kör

HÍRADÓ

Egyesületek

24

61.sz. Gizella királyné cserkészcsapat Nyári nagytábor A cserkészcsapat címére a következõ levél érkezett Németországból a kerületi parancsnoktól, Jablonkay Pétertől: „Kedves volt cserkészek, vezetők, kedves cserkészbarátok! 1972-ben tartottunk utoljára kerületi nagytábort Svédországban. Talán ti is ott voltatok, és emlékeztek még erre a rendkívüli eseményre. Azóta eltelt több mint 30 év. Most örömmel értesítelek, hogy újra elszántuk magunkat – vezetők és csapatparancsnokok –, hogy nyakunkba vesszük a nehézségeket és a hosszú utat. Célunk az, hogy ismét összehozzuk a közép-európai csapatokat és a svéd csapatot, hogy együtt éljük meg a nagytábor varázsát, hogy egy rendkívüli élményt tudjunk nyújtani mindenki számára, és ugyanakkor megmutassuk, hogy a cserkészek még mindig aktívak és léteznek. Mivel mi innen délről nem tudunk mindent ott helyben Svédországban megszervezni, szeretnénk kérni a segítségeteket a tábor megszervezéséhez, lebonyolításához, támogatásához. (...) Ezért is, de nem csak ezért, sok szeretettel meghívunk mindnyájatokat a kerületi nyári nagytábor törzsébe, ha akár csak egy pár napra is, régi és új cserkészekkel találkozni. Amint tudjátok, egy ilyen tábor sok apró munkából áll, és bármilyen kevésnek is tűnik, minden kis segítség a mi számunkra nagy segítség! Biztos vagyok abban, hogy ez mindenki számára egy nagy élmény lesz. 30 év után megint egy rendkívüli kezdeményezés, és ki tudja, mikor lesz megint bátorságunk ilyen nagy fába vágni a fejszénket.” Fontos tudnivalók a táborról: A táborhely Stockholmtól hozzávetõleg 50-100 km-re lesz. A tábordíj 135 euro. Augusztus 4-én a Magyar Házból együtt indulunk a táborhelyre. Akiknek úgy alkalmasabb, azokkal egyenesen a táborhelyen találkozhatunk. A befejezésre ugyanott kerül sor augusztus 12-én, szombaton délben. A tábor sátortábor, ahol három korcsoport szerint lesznek altáborok: 10-12 éveseknek, 13-15 éveseknek és a 16-24 éveseknek. 25 éven fölülieket szívesen

Békefy Veronika és Zöld Dominika nagycserkész õrsvezetõk a jönköpingi cserkésznapot tábortûzzel és magyar dalok éneklésével zárták. Fotó: Lőcsei Gyöngyi

látunk a törzsbe segíteni. A tábori program tartalma: kirándulások, sport, játék, népi kézimunkák, táborépítés, éjjeli játék, tábortűz, portya és mindaz, amire egy cserkész vágyik. Mivel cserkésztáborról van szó, kimondottan hangsúlyt fektetünk a cserkészviselkedésre és -magatartásra. Alkoholnak, dohányzásnak és bulizásnak a táborban nincs helye.

Tutajtábor A tábort követően tutajozást rendeznek a németországi cserkészek a Klarälven-en. Ez elsősorban azoknak a vezetőknek szól, akik a táborhoz munkájukkal hozzájárultak. Részt vehetnek 16 éven felüli cserkészek is, amennyiben lesz még hely a tutajon. A létszám 20 főre korlátozott. A tutajút augusztus 12-én, szombaton délben kezdődik Stockholmban, és augusztus 19-én ér véget, szintén Stockholmban. A tutajútra a tábordíj 200 euro.

Programjaink A cserkészfoglalkozásokat a stockholmi Magyar Házban tartjuk minden második szombaton 12.30 és 15.00 óra között, a következõ dátumokon: március 25 cserkésznap április 8, 29 cserkésznap május 6, 20 cserkésznap június 3 évzáró ünnepély augusztus 4-12 nagytábor Minden 7 és 100 év közötti magyarul beszélő „gyermeket” szeretettel várunk!

Tagdíj/támogatás

A 2005-ös könyvelés nyomán kiderült, hogy sokan még nem rendezték a 2005ös és/vagy a 2006-os tagdíjat. Csapatunk nem kap semmilyen anyagi támogatást svéd hatóságtól vagy önkormányzattól, csak a Svédországi Magyarok Országos Szövetségétől. Mivel ez a támogatás a befizetett tagdíjakon alapszik, nagyon fontos, hogy minél többen fizessétek be a tagdíjat/ támogatást a csapatnak. A tagdíj évente 150 korona személyenként. Ez kevesebb, mint két mozijegy ára, viszont a csapat túlélését biztosítja, hiszen ebből a kis bevételből tudunk azoknak a fiataljainknak az anyagi kiadásaihoz egy picike kis résszel hozzájárulni, akik vezetőképzőtáborokra mennek. Hálás köszönettel fogadjuk olyan cserkészek, illetve szülők támogatását is, akik már esetleg nem aktívak, de mégis érzik, hogy fontos a csapat megmaradása. A postacsekkszámlánk: 14 77 31-4 „Ungerska Scoutkåren”. Látogasd meg honlapunkat is, ahol bemutatkoznak vezetőink, olvasható a tavaszi programunk és egyéb információ: www.smosz.org/cserkeszek. Lőcsei Gyöngyi parancsnokhelyettes [email protected]

HÍRADÓ

25

Már a szilveszteri mulatság után, 2005. január 5-én javításokat végeztünk a klubhelyiségünkben. Január 21-én megkezdõdött a kórus tavaszi szezonja. Másnap futballturné Ljungbyben, Ljungby, Halmstad és Strömsnäsbruk csapatai között, s aztán újra elindult a gyerekekkel való foglalkozás is szombatonként. Január végén részt vettünk a SMOSZ évi közgyûlésén Stockholmban; Bokor Domokos és Vass Zoltán képviselte egyesületünket. A cunami-katasztrófa áldozatainak 2 500 koronát gyûjtöttünk össze; a Vöröskereszt köszönõ levele ma is ott olvasható a hirdetõtáblánkon. Várjuk Böjte Csaba atyát, aki Benedek Jenõ vendége lesz, és gyûjtési akciót rendezünk számára. Február 12-én megrendeztük farsangi álarcosbálunkat, március 5-en római katolikus szentmisén vettünk részt a Szent István templomban. Szintén márciusban fogadtuk a Forrás Színházat az Emlékem elõl ne fussatok címû elõadásukkal, majd részt vettünk az ABF megrendezésében sorra kerülõ Bevándorlók fesztiválján. 2005. március 31-én eldobtam a kalapácsot, vagyis nyugdíjba vonultam, amit egy egész hónapos kirándulással ünnepeltem meg. Húsvét másnapján elvégeztük a férfimunkát, meglocsoltuk a lányokat, asszonyokat szokásaink szerint. Április 15-én a Kolozsvári Állami Magyar Opera színtársulata volt a vendégünk, majd a hónap végén megtartottuk tisztújító közgyûlésünket. Májusban részt vettünk a Kulturnatt címû rendezvényen, ahol egyesületünket Bokor Zsuzsa képviselte. Június 6-án kórusunkkal és a fiatalokkal a svéd nemzeti ünnep alkalmából léptünk fel. Június 10-én a kórussal és barátok társaságában megünnepeltük Bokor Domokos és Orosz József nyugdíjba vonulását. Másnap már évzárót tartottunk a gyerekeknek Brackentorpnál, közös játékkal és grillezéssel. Június 18-án Bihari Szabolcs 50. születésnapjának megünneplésén vettünk részt Tångagärdén, és egyúttal elbúcsúztunk a

A SMOSZ honlapján tájékozódhatsz az aktuális rendezvényekrõl, felhívásokról, határozatokról.

www.smosz.org

volt svédországi magyar nagykövettõl, dr. Szõke Lászlótól. Gyûjtési akciót szerveztünk Udvarhely és környéke árvízkárosultjainak; s ez nagyon sok rászorulón segített, mivel 4 500 koronát sikerült összegyûjteni, és sokan adtak ezen kívül is ezer koronákat egyéni segélyként. A SMOSZ féléves közgyûlésével egybekötött egyesületi találkozóra Tångagärdén került sor szeptemberben, és mi is ott voltunk. Szeptember 18-án fogadtuk a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház társulatát. Október 8-án megrendeztük a szokásos szüreti bálunkat. Most elõször csak lányok, asszonyok voltak a csõszök, és õk alkották a tánccsoportot is. 23-án részt vettünk a már hagyományossá vált halmstadi futballturnén. Október 25-én meghívtuk a Ljungby-i politikusokat – szociáldemokratákat, néppártosokat és moderátokat. Sok mindenrõl elbeszélgettünk, hiszen egy városban élünk, és minket is minden érdekel, ami a városunkban történik. Kérdéseinkre késõbb a politikusok írásban válaszoltak. A hónap végén Växjöbe is egy hasonló találkozóra voltunk meghívva, de ott mi voltunk az egyetlen egyesület, amely a bevándorlókat képviselte. Ott is sok olyasmirõl volt szó, ami mindnyájunkat érint. November 12-én megrendeztük évi Nosztalgiabálunkat, amelyen inkább a fiatalok szoktak részt venni. 26-án kórusunk és színjátszó csoportunk Olofströmben szerepelt a kristianstadi egyesület vendégeként. A szórakoztató mûsor és a közös vacsora után volt nótázás, tánc és társalgás. Molnár Gergelynek nagyon szépen köszönjük a meghívást! December 3-án Fábián Mihály és csapata jött el hozzánk Stockholmból, és bábszínházat tartott a gyerekeknek, de az elõadáson nagyon sok felnõtt is részt vett. A mûsort éjfél utánra nyúló közös társalgás és vacsora követte. December 11-én ökuménikus istentisztelet a Szent István templomban és Mikulás a gyerekeknek – kórus és a gyerekek fellépése. 2005. december 31-én szilveszteri mulatsággal fejeztük be az évet, amelyet sikeresnek tartunk. Szokásainkhoz híven 2005-ben is felköszöntöttük a 18 és 50 éveseket. A szilveszteri mulatság után 2006-ban újrakezdtük munkánkat; betanultunk egy újabb színdarabot, amelyet elõ is adtunk a februári farsangi bálunkon. Bogdánfi László Se füle, se farka címû könyvébõl adtuk elõ a Szomjanhalok, Vetkõzzön le és

Az új fõnök címû darabokat, valamint Rejtõ Jenõtõl a Pemete Remete címû vígjátékot. A húshagyó mulatságokon annak idején szüleink mindig színdarabokat adtak elõ, és ezt a hagyományt jó volna nem elfelejteni; csak egy kis kényelemrõl kellene lemondani, és akkor sok mindent elérhetünk. A kórus és a színjátszó csoport hétfõn, szerdán, pénteken és vasárnap gyakorol, s hogy ez megtörténhessen, a kedvet és a hangulatot mindig fenn kell tartsuk egymásban. Ebben nagy szerepet játszik Benczédi Zsuzsa, Drahos Margit és Vass Márta. Február 12-én futballoztunk Strömsnäsbrukben; Ljungby, Halmstad és Strömsnäsbruk csapatai vettek részt a rangadón. Március 3-án Dancs Annamariék lépnek fel Miklós Miklós éttermében itt Ljungbyben. Ugyanott március 11-én magyar nap lesz, ahol táncosaink is szerepelnek. Amiután megünnepeltük március 15-öt, készülünk majd a március 18-án megrendezendõ Bevándorlók fesztiváljára, ahol kórusunk és a táncosaink is szerepelnek. Március 19-én ismét futballturné Ljungbyben. Március 25-én a göteborgi egyesülettel közösen emlékezünk meg Bartók Béla zeneszerzõ születésének 125. évfordulójára (Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, és New Yorkban halt meg 1945. szeptember 26-án). Ezt a rendezvényt Magyarország svédországi nagykövetsége, egyesületünk és a KCsSMK közösen rendezik, Sall László szervezésében. Tófalvi Zoltán azt írta volt emlékkönyvünkbe, hogy: „ha a Kárpát-medencében kihal a magyar, Ljungbybõl újra be lehet népesíteni”. Nem hiába. A farsangi bálon tudtam meg, hogy négy fiatalasszonyunk miért hord bõ ruhát! A Ljungby-i egyesületben az elmúlt 15 évben 14 tagunk hunyt el, és 84 gyerek született. Erre még a Lungby-i önkormányzat is felfigyelt, mert a város mindkét végén táblával igazolja: „Flickorna i Småland finns i Ljungby” (a smålandi lányok Ljungbyben találhatók). Mindenkit szeretettel váruk Ljungbyben! Mindenkinek erõt, egészséget és kitartást kívánok, mert a nagy rendezvényeink meg hátra vannak az idénre. Legyünk jó barátok egymással, mert a jó barát egy olyan ember, aki ismer téged és mégis szeret – hisz mindnyájan egyszárnyú angyalok vagyunk, de hogy repülni tudjunk, karon kell fogjuk egymást.

Bokor Domokos

Egyesületek

Ljungby-i Petõfi Magyar Egyesület

HÍRADÓ

26

 Tábor  Kapcsolatépítõ tábor 12 -17 éveseknek 2006. június 26 – július 04 Felcsút, Noll-tanya Magyarország A Katedra Oktatássegítő Közhasznú Alapítvány létre hívja a Nemzetközi Magyar – Magyar Kapcsolatépítő programot. A cél a világ különböző tájain élő magyar fiatalok rendszeres találkozóinak megszervezése, elősegítve ezzel hosszabb távú barátságok és az együvé tartozás érzésének kialakulását. Az évente ismétlődő találkozók alkalmával a programszervezõk a történelmi Magyarország egy-egy jellegzetes tájegysége sajátos kultúráját szeretnék megismertetni a fiatalokkal, érzelmi kötődést kialakítani bennük egymás és az anyaország iránt, és a személyes találkozók közötti időkre elektronikus kapcsolati háló kiépítését és működtetését tervezik. A közös táborozást ötéves ciklusokban kívánják megvalósítani, évenként más-más történelmi helyszínen megrendezve (Nyugat-Magyarország, Kelet-Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja), hogy az évente visszatérő gyermekek egymásra épülő új ismeretekkel gazdagodjanak. A táborba 12 -17 éves gyermekeket, fiatalokat várnak a szervezõk. A tábor programja két fő vezérmotívumra épül: alkotó művészeti tevékenység, illetve, kirándulások és személyes tapasztalatszerzés.

Tervezett programok: • Lovaglás, íjászat, szekértúra • Képzőművészeti és kézműves bemutató, alkotómunka • Magyaros ételek közös elkészítése a konyhában • Táncház, táncbemutató, népzene • Fotó, videó • Budapest, Székesfehérvár nevezetességei Minden program szakemberek bevonásával, fakultatív formában zajlik..

A Noll tanya Budapesttől 40 km-re elhelyezkedő Felcsút község határában, varázslatos természeti környezetben található. Az újonnan épült épületet három hektáros birtok övezi erdővel, tóval, mezővel

Utazás

Repülővel; a repülőjegy (oda – vissza) 1.639 SEK Odaút: 2006. június 26. Hétfő 10:20 Stockholm – Skavsta Érkezés: 13:30 Budapest Terminál 1, ahol autóbusz várja az érkezőket. Hazautazás: július 04. Kedd 17:05 Budapest Terminál 1 Érkezés: 20:15 Stockholm – Skavsta

Részvételi díj:

200 EUR, amely tartalmazza a szállás, napi háromszori étkezés, valamennyi program és az autóbusz költségeit. A részvételi díjat átutalással lehet kiegyenlíteni: IBAN: HU 40170000191126362700000000 SWIF kód : MAVOHUHB

Jelentkezés: Az alapítvány honlapjáról, www.katedra-alapitvany.hu, letölthetõ a jelentkezési lap, amelyet postán vagy e-postán kell eljuttatni a szervezõkhöz a következõ címek egyikére: Katedra Alapítvány 2462 Martonvásár Pf.: 53. e-mail: [email protected] Jelentkezési határidõ: május 15.

Az Ághegy-Liget Baráti Társaság A Stockholmban bejelentett, és a nyilvántartásban 802421-6841 számot viselő, skandináviai Ághegy-Liget Baráti Társaság (Ághegy-Liget Vänskapsförening) az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam és a Magyar Liget című dél-svédországi magyarok családi lapjának alkotóival, támogatóival és barátaival együtt több száz lehetséges tagot számlál. Célja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségével (SMOSZ) karöltve, a két lap éltetése, terjesztésének, népszerűsítésének és anyagi támogatásának szervezése, a magyar irodalmi és művészeti rendezvények, találkozások, együttlétek rendszeresítése a skandináv országokban, hogy a skandináviai magyar alkotók műveinek közlésével és népszerűsítésével az anyanyelvi művelődést szolgálja. A Társaságot, megalakulásának második évében, 2005. szeptember 5-én tagjai sorába fogadta a SMOSZ. Kérjük a Társaság tagjait és minden érdeklődőt, hogy a nemsokára megjelenő Ághegy II. kötet, valamint az elkészült, közel négyszáz oldalas III. kötet nyomtatását befizetésükkel, tagdíjuk kiegyenlítésével támogassák: PlusGirot 404 86 10 – 2. Mindenről bővebben: az Ághegy-Liget Társaság www.aghegy-liget.hu készülő honlapján.

HÍRADÓ

27

Svédországi Magyar Ifjak Társasága Sok szeretettel köszöntünk mindenkit a 2006-os évben is! A SOMIT vezetősége szokásához híven folytatja az évi 4 tábor megrendezését, amelyre szívesen lát minden érdeklődőt, kíváncsiskodót, kellemes társaságra és vidám programokra vágyó 18 év feletti fiatalt! Programjaink: Tavaszi tábor: Tångagärde (Borås) Nyári tábor: Lekeryd (Jönköping) Õszi tábor: Tångagärde (Borås) Halloween-buli: Kristianstad (Magyar Ház) ELSÕ TÁBORUNK 2006-BAN! 2006. április 28. – május 1. Tångagärde-i gyülekezeti otthon. Kellemes társaság, vidám vetélkedők, érdekes előadások, zenés-táncos esték.

Kedves szülõk, kedves gyermekek!

Jelentkezni, érdeklődni táborszervezőinknél lehet: E-mail: szervezo@somit. net Blénessy Péter: 046-142091 Kovács Sándor: 031-519607, 0739-997204

Elérkezett az idő, hogy megszervezzük a 2006-os Cimbora-tábort. Az idén is, mint minden évben, szeretnénk néhány kellemes napot nyújtani gyerekeinknek együttléttel, énekszóval, játékkal. Terveink szerint a tábort május 24-én 18.00 órakor kezdenénk és 28-án délelőtt zárnánk. A helyről és a tábor témájáról később értesítjük a jelentkezőket, még dolgozunk rajta. A www.hungaria-klub.se internetes honlapunkon követhetitek, hogyan haladunk a szervezéssel. A táborban a korhatár 7–17 év. A helyiség befogadóképessége 55 személy, 40 gyerek és 15 felnőtt. A helyek betöltésénél a jelentkezési sorrendet vesszük figyelembe. Túljelentkezés esetén (40 gyerek felett) felírjuk a telefonszámokat, és ha valaki visszamondja részvételét a már bejelentkezettek közül, úgy értesítjük a létszám feletti soron következőt! Jelentkezni lehet ifj. Vaszi Árpádnál: e-posta: [email protected] vagy az internetes honlapunkon található Cimbora jelentkezési ív kitöltésével. (www.hungariaklub.se, „Cimbora” gomb alatt.) Jelentkezéskor kérjük a következő adatokat: szülő és gyermek neve, a gyermek születési éve, lakcím, irányítószám, telefon, mobil, e-posta. Kérjük, hogy legkésőbb április 15-ig jelezzék részvételi igényüket. A tábordíjakat április 15-ig a 46 15 406 – 8-as postacsekkszámlánkra kérjük befizetni. A tábordíjak: egy gyereknek 250 kr, ugyanazon családból származó két gyereknek 400 kr, három gyereknek 600 kr.

Gyertek minél többen, hiszen mindig jó valahova tartozni, és ne felejtsétek otthon a jókedveteket sem! www.somit.net

Figyelj! Csak egy kékszínû virág…



Magyar anyanyelvû gyermektábor Tångagärdén, augusztus 4-13 között, 6-15 éves, magyarul beszélõ gyermekek számára. Ismét dalolunk, tanulunk, játszunk, táncolunk. Jelentkezni Cseh Andreánál lehet e-postán: [email protected], vagy levélben a következõ címen: Tompa Anna, Smedstorp 10, 523 91 Ulricehamn Jelentkezési határidõ: május 30. A jelentkezõknek részletes tájékoztatót küldünk.

Ifj. Vaszi Árpád, a Cimbora tábor szervezője [email protected]

Egyesületek

Tábor  tábor  tábor

28

HÍRADÓ

A magyar néptánc rövid története (14) Az ének, a zene és a tánc egymással szorosan összefüggõ elemei a magyar kultúrának. A magyar néptáncról szóló sorozatunk befejezõ részében a táncházmozgalomról lesz szó.

gyűjtötte össze (plakátokat, grafikákat, fotókat, hangzóanyagokat, film-és videó-felvételeket). 1990-ben megalakult a Táncházi Kamara, ennek jogutódja a Táncház Egyesület. 1999. május 28-án rendezték meg a Táncházak napját Budapesten. A táncházmozgalom A táncházak, a népzenei együttesek A táncházmozgalom, amely először a városi működését segíti elő 1998 óta a Folkadatfiatalokat fordította a néphagyomány felé, bank, amely az Internet lehetőségeire épül. napjainkig életképesnek bizonyult. Az első 1994-től, a Folkmagazin megindulásátáncházat 1972. május 6-án tartották meg tól, pontos adatok vannak a magyarországi Budapesten a Liszt Ferenc téri könyvtárés a határon túli táncháztáborokról. klubban, a Bartók, a Bihari, a Vadrózsák és Az erdélyi táncháztáborok száma évrőla Vasas táncegyüttesek részvételével. Az évre szaporodott. Kezdésük időpontját úgy első rendszeres táncház a Kassák klubban a alakították ki, hogy egyik a másik után Sebő együttesé volt. Ezután sorra alakultak következzen ugyanazon a nyáron, s az a népzenei együttesek, például a Muzsikás, érdeklődő több táborban is jelen lehessen. Délibáb, Jánosi, Téka, Tekergő, Mákvirág. 1995–1999 között Gyimesközéplokon A „népzenei újhullám” hamarosan évről-évre megrendezték a Gyimesi táncelérte a Magyarország határain túl élő fiaés zenei tábort, ahol gyimesi és felcsíki talokat: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaság- táncokat és énekeket tanítottak, valamint ban is együttesek jöttek létre. 1974-75-ben furulyán, ütőgardonon, kobozon, hegedűn, már a fiatalok ezreit vonzotta a mozgalom, brácsán tanulhattak az érdeklődők. 1995– miközben a politikai hatalom ellenállásába 1999 között minden évben megrendezték ütközött, s Erdélyben meg is szüntették. Felsősófalván a Székelyföldi népzene- és A táncházmozgalom az 1990-es változá- néptánctábort. Sóvidéki, vajdaszentiványi, sok után újraszerveződött, és lendületet kapott. Kis-Küküllő menti táncok, valamint vonós 1998-ban a Magyar Művelődési Intéhangszerek és cimbalom tanításán kívül zetben Halmos Béla kezdeményezésére énektanulás is folyik. létrehozták a Táncház Archívumot, mely Ugyancsak rendszeresen megtartják a táncházmozgalommal kapcsolatos dokuKalotaszentkirályon a Kalotaszegi népzenementációt, publikációt, tárgyi emlékeket és néptánctábort, ahol kalotaszegi néptánc

a Göteborgi magyar bálok támogatója. Pékségünk által készített magyar kenyerek, pogácsák és sajtos rudak kaphatók a következő göteborgi üzletekben: Brödhuset Kobbarnas väg Brödtorget Spekedals Centrum (Onsala) Familjebrödcash Vegagatan Familjebrödcash Wieselgrensplatsen valamint a Kviberg-i Vásárban és a Kållered-i sütödénkben

Megfelelő mennyiségű rendelés esetén szívesen szállítunk más városok báljaiba is! Telefon: 0702-796 400 Csaba

Táncháztalálkozó 2002-ben. Fotó: folkrádió és hagyományos erdélyi hangszeres zene oktatása folyik kezdő és haladó csoportoknak, valamint énektanítás. Ugyanezen években Válaszúton, a Mezőségi néptánctábort felnőtteknek és gyerekeknek is indították. A gyerektáborban népi játékok, mezőségi és moldvai táncok, népdalok oktatása, és kézművesfoglalkozás folyt. A felnőtt táborba mezőségi táncosokat, énekeseket, zenészeket hívtak el. 1996-ban a II. Magyarfenesi Népzenei és Néptánc Tábor a kalotaszegi és széki tanításokat tűzte ki célul, 1997-ben gyermekeknek rendezett tábort. 1997-től Vajdaszentiványon is évente rendeznek néptánc- és népzenei tábort. 1999-ben vajdaszentiványi, marossárpataki, mezőpaniti táncokat és hangszeres zenét ismerhettek meg a résztvevők. 1999ben volt a II. Maros-Küküllő menti Népzene és Néptánctábor Magyarlapádon, ahol magyarlapádi, magyarózdi magyar és Enyed környéki román táncokat tanítottak. 1997-1999 között ezeken kívül volt például moldvai csángó tábor, szatmári tánctábor, valamint Jobbágytelkén 1999-ben és 2000-ben Marosszéki népzene- és néptánctábor. Ezeken helyi népzenét, néptáncot oktattak, kézművességet tanítottak és gyermektábort is szerveztek. Összegzésképpen: a táncházak, a táncházmozgalom, a különböző hagyományőrző táborok iránt egyre nő az érdeklődés. Megerősödött az a szemlélet, hogy a követendő út az autentikus hagyományok megismerése és ápolása a még élő adatközlők segítségével. * A már több éve, folytatásokban közölt magyar néptánc történetének ezennel elérkeztünk a befejezõ részéhez. A szerzõ gazdag könyvészetet használt fel cikke megírásához, amelyet a Híradó honlapján találnak meg az érdeklõdõk: www.smosz.org/shirado.htm.

Asztalos Enikõ Megjelent a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin mellékleteként

HÍRADÓ

29

Magyar származású képzõmûvészek I. Világkiállítása A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES), a Magyar Kultúra Alapítvány és az American Hungarian Panoráma világlap kezdeményezésére és szervezésében, valamint más magyarországi és külföldi szervezetek, intézmények közreműködésével 2006. októberében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére Budapesten megrendezésre kerül a magyar származású nyugati képzőművészek I. Világkiállítása. A nagyszabású rendezvény célja, hogy felkutassa és bemutassa az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Izraelben és Nyugat-Európában élő vagy ott élt magyar és magyar származású képzőművészeket és alkotásaikat egy reprezentatív vándorkiállítás keretében. A kiállítás méltó módon igyekszik bemutatni azt a sokszínű, színvonalas értékteremtést, amellyel a tehetséges magyar alkotóművészek hozzájárultak az egyetemes kultúra fejlődéséhez, megőrizve a magyar kulturális gyökereket. A rendező szervek széles körben végez-

nek felmérést az említett országokban az ott élő és alkotó, illetve alkotott művészekről, s felkérik őket a Világkiállításon történő részvételre. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó eseménysorozat, s a könyvkiadás jelentős költségeinek biztosítása az érdekeltek, a magyar kulturális értékeket támogató intézmények, szervezetek, személyek összefogása révén lehetséges, ezért a rendező szervek minden támogatói szándékot, közreműködést és hozzájárulást örömmel üdvözölnek. A kiállítás első helyszíne 2006. őszén a Budai Várban a Magyar Kultúra Alapítvány székháza lesz (Budapest, Szentháromság tér 6), majd a tervek szerint az alkotások láthatók lesznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, Szentendrén, Debrecenben, Szegeden és más városokban is. A művek zsűrizés után kerülnek kiállításra, s egy-egy alkotótól minimum kettő, maximum öt alkotás kerülhet bemutatásra, a művész rövid magyar és angol nyelvű életrajzával és portréfotójával együtt. A kiállítás közönsége által legjobbnak ítélt alkotások az I. Világkiállítás Közönségdíját kapják, és sor kerülhet felajánlott egyéb díjak, elismerések átadására is.

Az I. Világkiállítás alkalmából kiadásra kerül A nyugati világ magyar származású képzőművészei című színes, magyar-angol nyelvű képes könyv, amely tartalmazza a művészek életrajzait, portréképét, felvételeket alkotásaikról, valamint egy összefoglaló tanulmányt e témakörben. A kiállításon való részvétel feltételeit az EMKES-től és az American Hungarian Panoráma világlap szerkesztőségétől igényelhető Jelentkezési lap tartalmazza, igényelhető emailen: [email protected] és a [email protected] címeken, s a +36-32-314-295-ös telefonszámon. A jelentkezés és a művek beérkezése folyamatos, a végső határidő: 2006. június 30. A Világkiállításon való részvételi jogosultságot a jelentkezési lap kitöltésével és aláírásával, valamint a kiállításra szánt művek eljuttatásával szerzi meg a kiállító. Tamás György, az EMKES elnöke Dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója Dr. Tanka László, a Panoráma magazin tulajdonosa

Dunának, Oltnak egy a hangja Volt egyszer, hol nem volt, a messzi északon, volt egyszer egy magyar idősek számára alakított klub, ahol nagyon sok, magyar nyelven előadott programot szerveztek. Az idők folyamán elterjedt, hogy milyen kellemes ott a hangulat, hetente kétszer még friss ebéd is van. Az idős magyarok, akár anyaországiak, akár pedig határon túlról érkezők, szóval mindenki, nagyon jól érezte magát a klubban.

Évekkel később történt pedig, hogy a román idősek is klubot akartak nyitni, és hogy, hogy nem, pont a magyar klub közvetlen szomszédságában találtak számukra megfelelő helyiséget. Megkeresték a magyarokat, hogy csináljanak közös programot. Erre a magyarok – már csak a jó viszony fenntartása érdekében is – kétszer meghívták őket saját klubjukba, ahol együtt ebédeltek, ettek-ittak, és közös programot is csináltak. Persze így a magyarok már nem tudták használni anyanyelvüket, pont azt, amiért olyan jó volt mindig összegyűlni. Ennek ellenére lenyelték a békát, nehogy a klub működéséhez anyagi támogatást nyújtó hatóságoknál rossz visszhangja legyen az együttműködés elutasításának. Ezzel azonban a történetnek még nincs vége. A román klub vezetője, két alkalommal, közös megegyezéssel, szerepelt a magyar klub által szervezett hétvégi kulturális délutánon is. Igaz ugyan, hogy egyik eset-

ben saját készítésű kézimunkáikat akarták pénzük, sem kedvük. Javasolták, hogy árusítani a magyar klub által meghirdetett van még sok más idősek számára alakított programon, és abban a helyiségben, amelyet klub, a románok kezdjenek velük közösen a magyar klub fizetett. De végül ettől az szervezni valamit, de a válasz erre az volt, ötlettől elálltak. hogy a magyarok vannak a szomszédban, Jött a nyár, és nem történt semmi. Eljött így velük kell közös műsort kitalálni. Végül az ősz, és a román klub arra a napra szerve- a magyarok azt mondták, hogy rendben van, zett zenei programot, amelyet a magyarok ők ezen a hétvégén az erdélyi árvízkárosulmár sokkal előbb, saját rendezvényükre tak számára rendeznek jótékonysági gyűjkötöttek le a közelben lévő bérelhető helyi- tést, amelyen természetesen szívesen látják ségben. A magyarok próbálták elmagyaa románokat is, hiszen Dunának, Oltnak egy rázni, hogy ők már elkezdték szervezni saját a hangja. Miután ez elhangzott, többet már műsorukat, de a jó szomszédok erre azt nem volt fontos az együttműködés, és azóta válaszolták, hogy a magyarok próbáljanak nem hallottak a jó szomszédokról sem. velük együttműködni, értsd szálljanak be Ennek már több, mint fél éve. Itt a vége, a románok által lekötött zenekar fellépési fuss el véle! díjába. A magyaroknak erre nem volt sem (PM)

• Hirdetés •

A Hungária FC

Lakás Budapesten

várja azok jelentkezését, akik rendszeresen szeretnének focizni.

221 db különbözõ nagyságú új lakás és irodahelyiség eladó Budapesten, a Ferencvárosban, a Nemzeti Színház közelében. 2006 végén beköltözhetõk.

Cím: Farsta Strand, Magalunds skola, péntekenként 19-21 óra között. Jelentkezni lehet Döry Hugónál Mail: [email protected]; tel: 08-649 55 65, mobil: 070-453 12 61. Levélcím: Täppgränd 8, 2 tr, 121 33 Enskededalen.

Érdeklõdni a www.nadasdy-udvar.hu internetes címen lehet, vagy telefonon: 0036-1-215 75 39.

30 (Folyt. a 32. oldalról) A csoportokhoz való makacs tartozás rémít. A nagymagyarok is ijesztenek. Az én magyarságomat empátia vezérli. Annyi rosszat hallottam például a románokról, hogy kötelességem szeretni őket. De az identitás komplex dolog, és a szituációktól függ. Akinek egyetlen, begyökeresedett identitása van, az nem akarja magát megismerni, mondja Gulyás Miklós. –Megpróbáltam Kohn bácsi lenni. Az a Kohn bácsi, aki ott áll a bakák között, amikor rájuk szól a katonatiszt, hogy a vallonok álljanak jobbra, a flamandok meg balra, Kohn bácsi pedig megkérdezi: és mi belgák? És mi kárpát-medenceiek? „Én csonka magyar vagyok, én erdélyi magyar vagyok, én svédországi magyar vagyok, hát mutassanak egy magyarabbat nálam!?”, írja mégis a Gyülevész történetek című, megjelenésre váró kötetében. És meséli, mennyire megörült neki és felismerte önmagát benne, amikor Szász János bukaresti író („sajnos õ is zsidó, hát mit csináljunk, pedig jobb lett volna, ha nem az...”) azt mondta egyszer, hogy õ nem tartozik a magyar néphez, hanem része annak. De miért is beszélünk állandóan a zsidóságról meg a magyarságról – kérdez rá hirtelen beszélgetés közben Gulyás Miklós. Hát persze azért, mert az emberek keresik önmagukat. Azt, hogy melyek azok a tényezõk, amelyek meghatározzák a nemzeti identitást. Másfajta magyar a tót Petőfi, mint a Vereckénél jött Ady. Trianonkor az ország fele nem tudott magyarul, a 19. században egy millió zsidó magyarosodott el, a nagy magyar ereklyéket elmagyarosodott németek alkották – mint Erkel, Liszt, Gárdonyi, Kós Károly. Vagy Franz Mervel és Franz Purczeld, 84-szeres magyar válogatott. –Az is nagyon érdekes dolog, ahogy amikor a magyarországi zsidók vagy németek kijutnak nyugatra, magyarabbak lesznek, mint a tősgyökeresek. Tapasztalatból vagy intuícióból tudom ezt, tudományosan lehetetlen alátámasztani. Én is fordítottam, magyarokról írtam. És valóban, Gulyás Miklós az első Svédországban, aki felveti egy svéd nyelvű József Attila kötet megjelentetésének szükségességét, a Lyrikvännen című folyóiratban 1964-ben (ez a kötet pont 40 múlva jelent meg...). Később színdarabot (Háy Gyula), Füst Milán regényének részleteit és Somogyi Tóth Sándor regényét fordítja svédre. Könyvtárosként egyike a svéd népkönyvtárak megreformálójának. Többek között neki is köszönhető, hogy ma a svéd nagyvárosok könyvtáraiban a bevándorlók saját anyanyelvű könyveket olvashatnak. Könyvtárosi munkájáról könyv is készült (Miklós Gulyás – bibliotekarie mitt i världen, 1999). Késõbb a reformkorról ír könyvet – regényt –, amelynek négy fõszereplõje négy ismert férfiú: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor és a svéd újságíró Anders Lindeberg (Találkozások és búcsú, Mentor 2003). A könyv arcképcsarnoka nem csupán a 19. század közepét idézi elénk, de a jelen, illetve a közelmúlt alakjai is ott vannak, amivel talán az is egyértelművé válik, hogy miféle szemüvegeken keresztül szoktunk a múltba meredni. És ebben a könyvben tér vissza a magyar sokszínűség és a svéd egyszínűség témájához is. Korábban már tárgyalja a kérdést a Hazatérés (Mentor, 1998) című könyvében, amelyet élete elsõ erdélyi látogatása után írt. Itt így ír a svédségrõl, illetve magyarságról: „Svédnek lenni mentes a drámaiságtól. Nincs itt balsors, meg hogy hol hibáztuk el. Nincsenek nemzeti ünnepek. Itt tanultam meg,

HÍRADÓ hogy a kollektív emlékek hiánya, a mértéktartó nemzeti érzés, a történelmi tudatlanság a béke garanciája. (...) A svéd számára a svédsége annyira természetes, hogy szóra alig érdemes. Mi más lenne? (...) A svédek Poltavából nem csinálnak esetet. A svéd, ha rosszul megy neki, önmagát vádolja. A magyar a történelmet, vagy valaki mást.” Persze az a tény, hogy miképpen viszonyul egy nép az identitásához, nem csak hozzáállás kérdése. Minél nagyobb a történelmi trauma, annál nehezebb eljutni a béke állapotába, és a magyar történelemben még sok a beforratlan seb, mint arra az idén 50 éve kitört 1956-os forradalom is emlékeztetõ. –1956-ban az egész történelem élt! 1956-ban csak 42 évesek voltak azok, akik akkor születtek, amikor kitört az első világháború, a hatvan éven felüliek még Doberdónál harcoltak, még a monarchiában voltak katonák. Nekem még annyira zavaros volt a fejem, nem is tudtam, hogy Hegyeshalmon túl van egy másik világ; abban a kis világban éltünk, Szentgotthárdhoz közelebb volt Szeged, mint Graz. Ne felejtsük el, akkor az ember nem csak az orosz tankoktól menekült, nem csak azért, mert nem vették fel az egyetemre, mert behívták volna katonának... 1944 csak tizenkét évvel volt 56 előtt; előre nézve talán soknak tűnik az az idõ, de visszafelé nagyon közel van az a tizenkét év. Akik akkor velem egyszerre idejöttek ötvenhatosként lehettek nyilasok, lehettek ávósok lehettek demokraták, lehettek üldözöttek... Talán ezért nem egészen véletlen, hogy elsõ könyvét éppen erdélyieknek írta. „1993-ban jutottam Erdélybe. Mondhatnám, véletlenül. (...) Bennem Ábel élt, meg a félig vagy tán egészen román József Áron, meg hogy Kolozsváros kapuja kilenc záros. Úgy járkál ott az odaszakadt idegen, mintha egy regény közepébe cseppent volna, aztán lassacskán felébred, hogy ezek se romantikus regényhõsök. Gyarló halandók, mint svéd szomszédaim. Megkértek, hogy írjam le, amit láttam. Óbudán erre senki sem kért. Talán könnyebb is volt az erdélyieknek írni. Kívülállók, bár nem annyira rezignáltan azok, mint én.” – írja a könyv elõszavában. S a kívülállóság az éltetõ trágya: „Svédországban az idegenségnek volt műértõje, kívülállóságából tartotta fenn magát és családját. Elismert (és megtapsolt) hivatásos idegen volt. Abból élt, ami sok külföldit sanyargat. Balsorsát élvezi, mert gondolkodását segítette a honvágy.”– írja magáról Az óbudai utcákban. Honvágy a gyermekkor eltűnt színhelyei után, de honvágy a nyelv után is, hiszen nyelvében él a nemzet. Ám a nemzeteknek is több identitásuk van. –Egy magyar nacionalista Erdélyben jobban szereti a zsidókat, mint a keresztényeket, ha a zsidó magyar és a keresztény román, de a csonkamagyaroknak nincs szükségük a zsidókra. Az erdélyi magyar azt hiszi, hogy az ő testvérei gondolkodásban a magyarországi magyarok, pedig a magyarországi románok a testvérei; a csonkamagyarok azt hiszik, hogy az erdélyi magyarok a testvéreik, pedig a románok a testvéreik. –Magyarországon még mindig azt gondolják az emberek, hogy van egy magyar nemzet. Errõl le kellene szokni. Sok magyar nemzet van.

Sall László és Újvári Tünde * A Látó c. folyóirat 2003-ban a Találkozások és búcsú című regénybõl, a Gyülevész történetekbõl 2004-ben, Az óbudai utcákból 2006-ban közölt részleteket (www.lato.ro).

HÍRADÓ

31

A szabadság birtoklásának alapvető emberi jogát a huszonegyedik század Európájában már egy országnak sem tanácsos vitatni, főleg ha elemi érdeke a hagyományos nyugati demokráciákhoz való mielőbbi felzárkózás és csatlakozás. Nem is vitatják. Ezt megállapítva kényelmesen hátra is dőlhetnénk székünkben az emberiség más, megoldásra váró problémái felé fordítva gondolataink csóváját. Mi magyarok viszont a történelem folyamán legalább annyit megtanulhattunk, hogy jobb résen lenni, még akkor is ha a politika boszorkánykonyhájának éppen soros mesterszakácsai, vagy magukat annak tartó kibicei, szélhámosai, az anyaországban és az utódállamokban egyaránt azt harsogják, hogy minden a legnagyobb rendben – velünk és körülöttünk. Nyitott szemmel járva-kelve a Kárpát-medencében és a nagyvilágban, valamint az elhangzó politikai nyilatkozatokra figyelve rádöbbenünk, hogy valóban résen kell lennünk, mert semmi sincsen rendben, sem velünk, sem körülöttünk, s a helyzetünket az is súlyosbítja, hogy bennünk is összezavarodott minden. Összezavarodtak érzéseink, összekuszálódtak gondolataink, s ott belül, valahol mélyen, ahol a lélek lakozik, nemzettudatunkkal együtt önbizalmunk is megrendült. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint a 2004. december 5-i népszavazás szégyenteljes – és a magyarságra nézve tragikus – eredménye. A világtörténelemben először, és nagy valószínűséggel utoljára, fordult elő, hogy egy nemzet, választott vezetői befolyása és irányítása alatt, megtagadta önmagát. A huszonegyedik század Európájában velünk együtt számos nemzet, nemzetrész él szerte a kontinensen jelen pillanatban is idegen iga alatt nyögve. Rá kell ébred-

•

Hirdetés

•

ELADÓ LAKÁS Eladó Zuglóban, a XIV. kerületben, kiváló közlekedési lehetőséggel, egy karbantartott zöldudvaros téglaházban, jó elosztású 44 nm-es, világos, egyedi fűtéses (gázkonvektoros), felújított, vízórás, második emeleti, tehermentes öröklakás a tulajdonostól. A lakáshoz pince és kamra egyaránt tartozik. A szoba parkettás, a fürdőszoba kádas-csempézett, a WC külön helyiségben van. Mindhárom helyiség szellőztethető a lichthofra. Telefon, kábeltelevízió van a lakásban. Érdeklődni lehet: [email protected] e-mail címen vagy telefonon: +36-1-383-3565 esti órákban, illetve napközben a +36-70-708-1109-es mobiltelefonszámon.

magyar hazát, amelyért érdemes volt élni, de halni is, ha kellett. Azt a magyar hazát, amelynek védelmére egy emberként kelt a nemzet, olyan elkeseredett hősiességgel harcolva érte, hogy a korabeli Európa két legerősebb katonai hatalmának az összefogására volt szükség ahhoz, hogy vérbe fojtsák a magyarság szabadságküzdelmét. A szabadságharcot vérbe fojtották ugyan, de a szabadságvágyat eltiporni soha nem tudták, mert azt az emberek szívébe ültették, és lángját folyamatosan táplálták a népükért és hazájukért felelősséget érző s vállaló politikusok és értelmiségiek egymást követő generációi. Mi már tudjuk, munkájuk nem volt hiábavaló. A szabadságeszme diadalmaskodott. A történelem újra igazolta, hogy az áldozathozatal nem értelmetlen, előbb-utóbb beérik gyümölcse, ha a hősök és dicső tetteik emlékét van, ki hittel és meggyőződéssel ápolja, ha van, ki ébren tartsa a szabadság iránti vágyat az utódok lelkében. A sorsfordító és történelemformáló eseményekre való közös emlékezés elengedhetetlen feltétele a nemzet önismeretének, és az ebből fakadó önbecsülésnek. Annak az önbecsülésnek, mely megmaradásunk és gyarapodásunk záloga. Ahhoz viszont, hogy ezek az évfordulók újból visszanyerjék a magyarság életében betöltött nélkülözhetetlen és pótolhatatlan szerepüket, ahhoz, hogy megújulásunkhoz kimeríthetetlen energiaforrást, tájékozódásunkhoz csalhatatlan iránytűt, útkeresésünkhöz biztos támpontot jelentsenek, szükséges, hogy a rajtuk való tömeges részvétellel nyomatékosítsuk: szabadságvágyunk és a nemzet egységének megvalósítása töretlenül él a szívünkben ma is, tartózkodjunk bármely sarkában is a világnak. Történelmünk elhallgatása helyett annak valósághű ismertetését kell válasszuk, az üres fecsegés helyett a múlt józan, kritikát sem nélkülöző, de jövőbe mutató elemzését. A hőbörgés és lármázás helyett a megfontolt, de határozott, jól hallható és jól érthető beszédet, melyben minden elhangzott szónak tartalma és súlya van. A hőzöngést a csendes, méltóságteljes ünneplésnek kell felváltania, melyen könnyes szemmel, de felemelt fejjel, büszkén tekintünk hátra, és bizakodva előre. Egymás mellett állva és egymás kezét fogva. Magunkban tudatosítva és másokkal tudatva, hogy mi összetartozunk.

Bedő Zoltán [email protected]

Levelesláda

Mi összartozunk

nünk végre, hogy most, mikor a magyarság a Kárpát-medencében, saját területén, nyolc idegen ország határain belül kénytelen élni, a világban szétszóródott honfitársainkról nem is beszélve, a nemzettudat és az önbizalom hiánya óhatatlanul nemzethalálhoz vezet. Tudatosítani kell, magunkban és véreinkben, hogy ilyen körülmények között csak egy egészséges identitástudattal és az ebből fakadó önbecsüléssel rendelkező nép képes a megújulásra, szabadságának kiharcolására és megtartására. Egy olyan nép, mely tudván honnan jött, azt is tudja, merre kell tartson ahhoz, hogy célba érjen, és hogy megmaradjon. A nemzettudat s a vele járó önbizalom és önbecsülés visszaszerzésének az egyetlen módja pedig múltunk megismerése, melyhez jó alkalmat kínál a kimagasló történelmi évfordulók közös megünneplése, a magyarság életének sorsfordító eseményeire való közös emlékezés. Ezen évfordulóink egyike az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének dátuma, március 15. A történésekre emlékezve, megpróbálva megragadni az események mának szóló üzenetét, okvetlenül fel kell tennünk magunknak a jövőnk szempontjából nagyon fontos kérdést: hogyan lehetett egy szent ügy érdekében egybefogni és összekovácsolni a nemzetet? A válasz egyértelmű. Céltudatos, fáradhatatlan, hittel végzett felvilágosító és nevelő munkával, és felelős, megalkuvást nem ismerő politizálással. Olyan vezetők segítségével és irányításával, akik személyes példát mutattak áldozatvállalásból, bátorságból és önfeláldozásból. Csak így volt lehetséges, hogy a pesti ifjak buzdító szavára az emberek lelkéből vulkánként törjön fel a lelkesedés, hogy az ebből fakadó népakarat pillanatok alatt elsöpörje az örök időkre megkövülni látszó zsarnokságot, és megteremtse a független, szabad

POSTTIDNING B Híradó

Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma

Isten szemében minden ember óbudai Gulyás Miklós stockholmi író és nyugalmazott könyvtáros nem számolja az identitásait. Pedig megtehetné, mert több is van neki. Egyik közülük az óbudai. „Egy igazi óbudai sváb és katolikus, hitték a svábok. Pedig mi, zsidók se voltunk kevésbé azok. Azelõtt se veszekedtünk ezen (nem is vertek minket, mint Pesten a céhlegények), és mióta nem vagyunk, ki veszekedjék kivel?” (...) „Ha voltak Krisztus elõtt keresztények: azaz jó, tisztesséNeve: Gulyás Miklós ges, istenfélõ emberek, akik tán akkor is lehettek, amikor Darwin Foglalkozása: író, õsembere elõször találkozott Istenkönyvtáros nel, aki bizonyára éppen olyan hatalmas Világura volt akkor is, mint azóta mindig, mióta lelkes és Életkora: 68 éves lelketlen lények vannak: az elsõ keresztények Óbudán telepedtek meg.” – írja gyermekkora helyMegjelent kötetei: színéről a szerző Az óbudai utcák Hazatérés, 1998 címû készülõ könyvében*. Találkozások és búcsú, Óbudán a pestiek voltak idege2003 – mindkettõ a marosnek, szinte külföldinek számítotvásárhelyi Mentor kiadónál tak; Óbudán a sváb és a zsidó a legnagyobb egyetértésben élt együtt, s a magyar nyelv is csak Elõkészületben: évek múltán vált a vegyes lakosÓbudai utcák ság lingua francajává. „Az órás Gyülevész történetek fiának” Óbuda volt az identitása, gyermekkora magyarságát és zsidóRóla írták: ságát a hordószónokok adták.

Miklós Gulyás – bibliotekarie mitt i världen, 1999

„Én csonka magyar vagyok, én erdélyi magyar vagyok, én svédországi magyar vagyok, hát mutassanak egy magyarabbat nálam!?”, írja Gulyás Miklós a Gyülevész történetek című, megjelenésre váró kötetében. Fotó: Újvári Tünde. És Isten szemében minden ember óbudai, tudja a szerzõ, amikor az óbudai önkormányzat falán ma díszelgõ emléktáblát olvassa, amely a „II. világháború alatt Óbudáról vallásuk vagy meggyőződésük miatt elhurcolt magyar állampolgárok emlékére” állíttatott, és felmerül benne a kérdés, hogy vallás-e vagy meggyőződés-e a cigány? És mikor készül el a nem magyar állampolgárok emléktáblája? Ki írja majd meg az óbudai cigányokról szóló históriát? Gulyás Miklós ötven éve él Svédországban. Ez az idõ kevés volt ahhoz, hogy svéddé váljon, de kevés ahhoz is, hogy igazán magyar lehessen. Itt az új hazában csak új identitásokat kapott. Magyarsága, svédsége és zsidósága szubkultúrák, a helyzettől függnek. A magyar identitása a nyelv folytán nagyon erõs. –Nekem nagyon fontos a magyar nyelv és kultúra; minden nap olvasok magyarul és nézem a Duna-tévét, mióta nem írok, ez az életem. De az egy másik kérdés, miért hisszük azt, hogy az a boldogság teteje, ha a gyerekeink is megmaradnak magyarnak, amikor mi már sehol sem leszünk... –Amikor látom, hogyan tolakodnak az autóbuszmegállónál Pesten, akkor svéd vagyok; amikor antiszemitával találkozom, akkor zsidó, és a zsidóra meg úgy bámulok, mint borjú az új kapura. (Folyt. a 30. oldalon)