Csery Péter
American Immigration Council
A világ fejlett országaiban, napjainkban egyre élesebb társadalmi konfliktusok forrása a növekvő számú bevándorló megoldatlan helyzete. A jobb életkörülmények reményében érkező, többnyire alacsony képzettségű migránsok gyakran szorulnak rá a fogadó állam „segítő jobbjára”, azonban a segítséget jelentő szociális juttatásokat a válság hatására legyengült gazdaságok egyre nehezebben képesek tovább finanszírozni. Hogy milyen fajsúlyos témáról van szó, azt jól jelzi, hogy a nemzeti kormányok sorra indítják el a bevándorlók beilleszkedését elősegítő költséges programjaikat, és gyakran a politikai verseny is eme kérdés körül forog. A választási kampányok hevében pedig számos alkalommal tévhitek és előítéletek hangoznak el racionális érvek köntösébe bújtatva, ami meglehetősen megnehezíti a tisztánlátást.
Az American Immigration Council-t (AIC) éppen abból a felismerésből hozták létre 1987-ben az American Immigration Lawyers Association vezetői, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amelyik a sztereotípiák eloszlatásával
képes
valós
alapokra
helyezni
az
amerikai
közvélemény
bevándorlásról alkotott képét. A washingtoni székhelyű non-profit szervezet küldetésének tekinti, hogy az oktatáson keresztül megismertesse az embereket a bevándorlók teljesítményeivel, amelyek hozzájárultak az USA felemelkedéséhez. Az AIC munkatársai ezen túl azért dolgoznak, hogy olyan bevándorlási politikát
-1-
folytasson a kormányzat, amelyik humánus, méltányos, tiszteletben tartja az alkotmányos alapelveket, valamint összhangban állnak az USA alapértékeivel. Szervezeti felépítés Az AIC igazából egy speciális ernyőszervezetként működik, amelyik négy darab úgynevezett „programmal” rendelkezik. Ezek a „programok” a szervezet céljainak négy különálló megvalósítási terepét fedik le: 1. politikai terület (Immigration Policy Center), 2. oktatás (Community Education Center), 3. jogi ügyek (Legal Action Center) 4. nemzetközi terület (International Exchange Center). A különféle
központok
agytrösztökként tekintettel
arra,
küldetésükön
akár
is
Jog
külön
kezelhetők,
hogy
saját
–ami
összhangban van az AIC célkitűzéseivel– szakértői
saját stábbal
Nemzetközi program
Gondolkodás formálása
munkálkodnak.
Oktatás
-2-
Politika
1. Immigration Policy Center Az agytrösztök működése során mindig kulcskérdés, hogy milyen mértékben képesek
saját
céljaiknak
megfelelően
befolyásolni
a
döntéshozatali
mechanizmusokat. Ebből a szempontból az AIC talán legfontosabb alszervezete az Immigration Policy Center (IPC), amelyik szintén non-profit formában tevékenykedik, függetlenítve a politikai pártoktól és jelöltektől. Ennek a részlegnek az elsődleges feladata, hogy kutatási anyagaival hozzájáruljon a közvélemény és a döntéshozók megfelelő informáltságához, valamint előmozdítsa az ésszerű párbeszédet az migrációról és a bevándorlók lehetséges integrációjáról. Az IPC szakvéleményei és kutatási eredményei 14 témában érhetők el a think-tank honlapján, a bevándorlás perspektívájából világítva meg olyan területeket, mint a választási rendszer, a nemzeti törvényhozás, az egészségügyi rendszer, és a demográfiai trendek. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy az IPC a legvitatottabb és a legtöbb konfliktust kiváltó problémaköröket sem kerüli meg, hanem reflektál például a bevándorlás és a munkanélküliség, illetve a bevándorlás és a bűnözés közötti vélt vagy valós kapcsolatokra is. Továbbá az előítéletek és a hamis állítások elleni küzdelem nevében egy tájékoztató interaktív térképet és számos infografikát is készítettek az agytröszt munkatársai, amelyekből kiderül, hogy a bevándorlók tényszerűen milyen hatást gyakorolnak az egyes államok gazdaságaira.
-3-
2. Community Education Center Az AIC oktatási központjának fő célja, hogy a bevándorlás kérdéskörének
jobb
és
helyesebb
megértéséhez
olyan
oktatási
szerteágazó forrásokat
biztosítson, amelyek a párbeszédre, valamint a kreatív tanításra és a kritikai gondolkodásra épülnek. Az agytröszt oktatási tevékenységét alapvetően
három
érték
orientálja:
a
méltányosság, a társadalmi igazságosság és a minden embernek kijáró tisztelet. A stratégiai elképzelésekhez
számos
operatív
eszközrendszert is társít a think-tank. Ezek közé sorolhatóak a bárki számára elérhető informatív tantervek, a témába vágó filmek és könyvek ajánlása, valamint a bevándorlással kapcsolatos projektek pénzügyi támogatása is. Ugyancsak az AIC szponzorálja a „Celebrate America” elnevezésű esszéíró versenyt, melynek keretében a pályázó tanulók beszámolhatnak a bevándorlás saját életükre gyakorolt közvetlen hatásairól.
3. Legal Action Center Az AIC jogi központja azért lobbizik, hogy az alapvető méltányosság elve az USA bevándorlásról szóló törvényében is garantálva legyen. Továbbá a jogi alszervezet felelős azért, hogy megvédje azoknak a bevándorlóknak a jogait, akik még nem kapták meg az állampolgári státuszt. A gyakorlati jogvédelmen kívül a Legal Action Center konkrét szerkezeti reformokat is megfogalmaz az amerikai bevándorlási rendszer egészére vonatkozóan, valamint időről-időre állásfoglalásokat ad ki a
-4-
bevándorlási
törvény
jogalkalmazásaihoz
kapcsolódva. Ezek az anyagok nem titkoltan azt
a
célt
szolgálják,
hogy
hasznos
információkat nyújtsanak a hasonló ügyekben eljáró jogászoknak, ezzel is elősegítve a bevándorlók minél magasabb színvonalú jogi képviseletét. A think-tank honlapján fellelhető „Győzelmek” menüpontban felsorolt eredmények alapján megállapítható, hogy a jogi központ meglehetősen nagy hatásfokkal végzi munkáját.
4. International Exchange Center Az agytröszt nemzetközi szekciójának tevékenységi köre elsősorban arra irányul, hogy az úgynevezett J-1 vízummal rendelkezők számára segítséget nyújtson a vízumadási folyamat során. A J-1 típusú vízumokat az amerikai kormányzat olyan beutazók számára nyújtja, akik orvosi, üzleti, vagy valamilyen kulturális program résztvevőiként érkeznek az USA-ba. Az International Exchange Center munkatársai azonban
nem
állampolgársággal
csupán nem
az
amerikai
rendelkező,
vízumért folyamodó személyeknek segít eligazodni a J-1 rendszerében, hanem a fogadó cégeknek is tájékozódási mankókat biztosít. Mindezzel a központ jelentősen leegyszerűsíti a J-1 program működését, ami még vonzóbbá teheti ezt a vízumot az érdeklődök számára.
-5-
Gazdasági háttér
Az
AIC
kiterjedt
tevékenységét
hozzávetőlegesen
évi
2,5
millió
dollárból
finanszírozza. A világgazdasági válság ellenére az agytröszt 2009-ben és 2010-ben is szerény költségvetési többlettel zárt. A think-tank büdzséjének bevételi oldalát a különböző adományok dominálják, míg kiadási oldalon a legnagyobb tétel az Immigration Policy Center mellett szerepel. Ez persze nem meglepő, hiszen ahogy korábban jeleztük, főként ez a részleg felelős az agytröszt érdekérvényesítő potenciáljáért és tudományos profiljáért. A második legnagyobb összeget a jogi központ kapja, míg a legkevesebb pénzből az oktatási centernek kell gazdálkodnia. Érdekes adat, hogy az International Exchange Center finanszírozása mindösszesen a kiadások 14%-t teszi ki, viszont eme alszervezet 2010-ben jelentős, 27%-os bevételt generált. Forrás: AIC 2010 Annual Report
-6-
Összegzés Az AIC egy olyan releváns és aktuális globális jelenséggel foglalkozik, amelyik a jelenlegi világpolitikai napirend egyik forrópontjának számít. A bevándorlás és a multikulturalizmus kérdése az egyes nemzetek társadalmait és vezetőit egyaránt megosztja. Éppen ebből kifolyólag rendkívül fontos az AIC tevékenysége, ami egyetlen erős alapelvre épül: „Becsülni a bevándorlói múltunkat; formálni a bevándorlói jövőnket”. A think-tank összes állásfoglalásáról és elemzéséről egyaránt ez az egyszerű alapvetés tükröződik vissza. Mindez az AIC alapítóinak azon felismeréséből eredhet, hogy érzékeny társadalmi kérdésekhez a méltányosság és a kölcsönös tisztelet biztos alapjain állva érdemes hozzászólni, mert csak így lehet igazi közös válaszokat adni az előttünk tornyosuló kihívásokra.
-7-
