NEHEZIPARI
MUSZAKI
-
IPARGAZDASÁGTANI
TANSZEK
NÉHÁNY
ÚJ SZEMPONT ÉS A SOROZATNAGYSAG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ
l
A
EGYETEM
PERIÓDUSIDÖTARTAM
Dr.
SUSÁNSZKY
JÁNOS
egyetemi
_
adjunktus
minden összetett szakaszait gyárgyártási folyamat kapcsolódó alávetnünk. Ez a szabályozás annak tásnál kell szigorú koordinálásnak sorrendben következő megállapítására irányul, hogy a technológiai állandó munkaellátás érdekéfázis számára az gyártási egyenletes, ben félkészterméket kell biztomely időpontban, milyen mennyiségű sítani. A hazai is komoly a forproblémája sorozatjellegü gépgyártásnak és időrendi és szereldék gácsolóüzemek összehangolása. mennyiségi az a az állandósult sokérdést Tanulmányomnak célja, hogy a felvetett feltételei között rozatgyártás vizsgálja. Állandósult azt a sorozatgyártáson értjük gyártási folyamatot, a azonos feladatai rendszeresen. amelynél munkahelyek (a sorozatok) ismétlődnek. A definícióból periódikusan kitűnik, hogy az állandósult és a periodicitás. sorozatgyártás jellemzői a sorozatnagyság A továbbiakban röviden a sorozatnagyság és a perioösszefoglaljuk dicitás és gyártásszervezési számítási módszereit gazdasági kihatásait, a és az átfutási időtarmajd az ismétlődési periódus, sorozatnagyság tam ill. fel nem ismert következösszefüggéseiből néhány elhanyagolt, tetést vonunk le a forgácsolóés szerelőüzemek összehanmunkájának vonatkozóan. golására A
ü
*
-
A
sorozatnagyság.
az nincsenek állandóan azoSorozatgyártásnál egyes munkahelyek művelettel hanem mükülönböző terhelve, egy-egy munkahelyen veleteket felváltva a berendeidőnként tehát (alkatrészeket) gyártunk; Zés átállítására van az felmerül a kérdés, hogy a természükség. Ezért kek váltakozása mennyimilyen milyen időközökben történjék, vagyis
nos
ségűek
legyenek
tás nélkül használása
való
ságra zattal
á
-
az
mellett törekvés
azok
tételek megszakíamelyeket (sorozatnagyság), felmüveletrészek és befejezési egyszeri is a gazdaságoseldöntésénél Ennek gyártunk. áldoa legkisebb eredményt legnagyobb
a
előkészületi -
elve
#
irányadó. lx.*| n.
A gazdasági gondolkodás mindig való gondolmérlegelés, költségekben A és számítás. legkedvezőbb azt meghatározásakor sorozatnagyság viselkednek miképpen mérlegeljük, a költségek a sorozatnagyság változásától válfüggően, hogy állandó, vagy tozó miként a jelentkezik jellegük egységköltségében. gyártmány
kodás
költsége/r
esa"
alkatrészre
Adott
2
sorozat
elkészítésének
költ--
Az egyik. természetűek. ségei kétféle független csoport a sorozatnagyságtól foglalja magában, a másik csoportot pedig azok a költségek adj ák,
Egy
költségeket
A sarozamn
[M
a/kafrégzgk
száma
amelyek 1-
ábra
annak
a
sorozatnagyságtól
változásával
függenek,
arányosan
csök-
ill. növekednek kennek, (l. l. ábrát). szorosan követik a terme-független költségek sorozatnagyságtól átszámítva ezért lés mennyiségi változásait, egyen-gyártmányegységre átállítási bérek Ide a darabbért lőekl maradnak. (az nélkül), soroljuk közvalamint a a közvetlen független sorozatnagyságtól anyagköltséget, a kovácsüzemsűrített felhasználás vetett levegő (pl. (regie) költségeket az öntődében). ben, formahomok fogyasztása A sorozatnagyságtól része függő költségek egy egyenesen arányos a másik része viszont a sorozat darabszámának tételnagysággal, függA ábrázolható. emehiperbolikus görbével vényében sorozatnagyság lése az átfutási felduzzad a időt, ezáltal befejezetlen meghosszabbítja s növekszik által lekö(Ft X nap) a gyártási folyamat termékállomány tött okozta és a tárolási forgóeszközök veszteség költség. Ebből a szemnövelése tehát pontból a sorozatnagyság hátrányos. Az élők. fordított és bef. időre azt tapaszvizsgálva, bérköltségeket berendeannál kisebb a taljuk, hogy minél nagyobb a sorozatnagyság, zés átállítási munkadarabra eső hányada. költségeinek Ugyanilyen egy a sorozat előkészítésével összes (gyár-jellegűek kapcsolatos költségek Az előkészítés táselőkészítés, munkahelykiszolgálás). költségei tekintetében tehát növelése. Az 1. ábra 5. sz. görbéelőnyös a sorozatnagyság kis darabszámú sorozatok is jelentős jéből kitűnik, hogy már egészen ütemű okoznak, költségcsökkenést majd lassúbb lesz a megtakarítás. Ha a tárgyalt függően görköltségek összegét a sorozatnagyságtól bével minimumot akkor az fog adniábrázoljuk, valamely darabszámnál A tehát értékének megválasztása sorozatnagyság legkedvezőbb mellett feltételek változatlan önköltségcsökegyébként technológiai matematikenésre vezet. az említett adatok ismeretesek, Amennyiben A
'"
-
1 Az itt nem szigorú egyenlőség a gyakorlatban legtöbb vproporcionálisu csökkenhet a darabszám Igy a bérköltség a leszabási hulladékon keresztül hatja eidle r már az bizonyos mértékig e ábránktól 1. gyakorlati eltéréseket; Industrielles fel. fogják Rechnungswesen
matematika
a
Z
I
272
a
értelemben
vett'
exakt
fogalom.
mert
mondható csak megközelítéssel költség is az befolyást? emelkedésével, anyagköltséget n" e hrl S c h u l z-M stb. mennyiség, gyártandó veszik is elemzésekor figyelembe viszonyok is közvetett eltérően a degresszívnekköltségeket tábla. a. 1934. Z. VDI. 4. füzet) Verlag, (II. rész,
elméleti
81193? '
úton
kai
'-'
megállapítható
veszteségek önköltsége
-
az
alkatrészre
egy is
a
sorozatnagyság.
a
A
tározza
meg,
amely
eltelik.
Ez
időtartam
az
rendszeres tásban mának
gyakoriságát követő
sorozat
ismétlődési sorozatgyártás periódusnak szerepe komoly a
ismétlődési munkamenet
Az
amelynél
költségek
a
ugyanakkor
-
és
alkatrész
az
periodicitás.
ismétlődésének két egymást
sorozatgyártás
A
értéke
eső
legkisebb.
biztosításában.
az
időtartam
az
gyártásbaadása periódusa. van
az
szinkronizált
Nem
há-
között
egyenletes. sorozatgyár-
ütem műveletek és munkahelyek a a szágyártási (vonalütem) elveszti következtében viszont jelentőségét, aránya teljesen szem a előtt tartásával periódusidőtartam megközelíthetjük gyártási állandó azt az ütemazonos rendszerességét, amelyet gyárfolyamatnak az érhetünk el. A gyártás tásoknál által perióegy irányító vonalütem alatt a és megismétlődése dusa lefolyik gépkiszolgálás rendje egyszer a
következik. Ezáltal déssel számolhatunk: den műveletéből
eltérő egy
műveleti
idők alatt
periódus darabszámot fordulunk
esetén adott
ismétlőmin-
rendszeres
is
(üzem) tehát,
munkahely
gyárt le. Indokolt sorozatgyártásnak
hogy jelleglegnagyobb figyelemmel és hasznosításával biztosíthatjuk zetessége felé, amelynek felismerésével e elérhető maximális az ütemességet. tömegszerűségnél Az ismétlődési számításának periódus tényezői: a) a teljes termelési feladat s a álló idő s a kibocsáb) a rendelkezésre sorozatnagyság; tandó sorozatok s a napi szerelési száma; c) a sorozatnagyság szükséglet. azonos
a
a
azon
megoldására képletekkel sorzatnagyság
lehetővé szolgáló eljárások teszik. könnyen. hogy aránylag a Nem célom e megtaláljuk görbe minimumpontját. tanulínányhatalmas irodalmi a számítási módszereket ismeranyagából azonban azoknak az jellemző alapvető, eljárásoknak megemlíszámítás visszavezethető. A z A n d 1 e r-l é l e e 1 j á r á s legtöbb a) ad a kamatlábat veszi vegképleteket nagy-sorozatgyártáshoz. figyelembe. Henzel: Die Induzwischen Materialfluss und (F. Wechselxzvirkungen Wertbewegung. strielle D e min 1954. M. Sz. ké a termelőberendezés beállí2.: Organisation. b) p l e t e tásainak és a a származó veszsorozat előkészítésének ill. lekötéséből költségeivel. forgóalap B a n y k o v s z k íj G. azonos V. nagyjából képteségekkel (bankhitel. kamatláb) dolgozik. lete a Akkor alkala felhalmozás évi üteméből számítja. forgóeszközlekötöttséget közepes ha az a darab pjelentős. mazhatók, összköltségéhez viszonyítva (G. V. Tye anyagköltség l 0 v : D ü r r-f é l e e á r á s tervezése. A lj Gépgyárak Tankönyvkiadó. 1951.): c) gazdasági ín dér a Die der 'ár is Bemessung Auflage adottságaihoz igazodik. (D ürr: (kapacitás) 2
feladat
A
ltrcgyszerűsitett bán
a
tetni.
tését,
szabatos
gazdaságos szükségesnek amelyekre és
tartom
a
közelítő
0
Sercin
fabrikation.
Bern.
Arethusa.
1952.):
d)
E
i
c
h
e
n
w
a
1 d"
m
ó d
s
z
e
r
e
a
közvetett
munkaóráia üzembentartási szeimítja. egy költségek) alaptípusra, (szerszámgép C. H. S t a u meg: e) állapít új proygrammösszepedig vgépí együtthatók-watt kissorozataz és számítása alkalmazható a hazai uí. iparban. egyedi eredményesen határozza tekintetében ismétlődő áperiodikusan (alkatrészei) gyártmányai meg Mascluund mértékét. (Werkstattstechnik raktárragyártás (sorozatösszevonás) gazdaságos n a számítási m a x s o r o z á t A i m á l í s eljárás 1956. nenbasu, g y s á g 8.): l) alapgondolata nem szabad az. az sorozatban darabok számának nagyobbnak hogy egy gyártott lennie. A mint a amit tervezett (Sors: sebessége enged. forgóeszközök forgásának gazdaságos CAltalános az Jegyprogrammüzás rzorozatnagyság Fejezet megállapítása. NIM taltlfolyamal számítási m s o r o z a t n a g y s á g A i n i m á l i s zetben. tétel a 1950/51.) g) módszer berendezés a alsó határát azt az (elokeszukeresi, amely csökkenthetőségének kihasznalasa leti és hasznos idők számbajöhot; h) A_z_ 0 P t) m a 11_5,_ t e t e l" még szempontjából aránya) az n a g y ság a módszer n a k nevezett számítási görbe az tárgyalt idoalap, Iminímumat a a "Rmfm zltállitási az gyartasl önköltség. 135, költségek, munkaigényesséaaz arjyasertek lásd: utóbbi keresi. eljárást összefüggéséből (A két Gepípári izrtcíkippsedga 15- kqtet. Nebezm: torteno l á c i ó s a l k u három kiadó. A z u t o" k számításhoz i) 1953.); a l ap o n JA A adataira van gyártási tuggVenBTbeFl gyártás szükség. koltseget a a darabszarty elso ahol tuggveny ki, s ott a mutatja minimumát darabönköltség ez es. ne KISSL szamara a azonban gyakorlat O. utáni végképlete Helyes meggondolások S o r s idézett (Lásd: tanulmányát.)
koltségeket más típusokra vonási
gyártás a
elozeádes Vlczlsga differencialihanyahosla
is
27.2
Ha
adott
a
ség (O) és ismert (PH) a következő:
időszak vizsgálati a sorozatnagyság
(n) is, akkor
Pa
tandóil
Tételezzük 750 db
fel, hogy
a
gyártmány,
a
(l)
Z -
év,
ezalatt Tehát:
s
db.
50
eV
%
nap
.
álló idő (T) ismert és rendelkezésünkre naptári sorozatok száma az tandó ismétlődési (S,, O/n), akkor módon hasonló számítható lyamatos gyártás vonalüteméhez Ha
adott
a
P, A
b.
C/H
példánk
;
átlagkibocsátás mennyiségre
napi
termelendő ismétlődési
gyára
fo-
ki:
I
N)
a
a
periódus
=
'
=
előállí-
,
:
-:
gyártmánymennyiperiódus
ismétlődési
az
vizsgálati időszak egy sorozatnagyság pedig
50
PA,
előállítandó
alatt
36' adataival
P_,
O/T) figyelemmel
(N
=
=
és
í? a
25
R
(2)
nap.
'
sorozatnagyság adja a sorozatok
viszonya szükséges
is
időtartamát: "
H,
az
=
előbbi
50
értékekkel
P,
*
N
9/. b
N C)
22
5 9-7"U
(3)
_,
Következtetések és
I
=
az
a az ismétlődési sorozatnagyság, idő összefüggéseiből. átfutási
periódus
előbb kiismertetett módszereiből periodicitás megállapításának időköz és a sorozatnagyság Öszközött szoros tűnik, hogy az ismétlődési valaértéke Feltételezve, szefüggés van. hogy az ismétlődési periódus akkor az meghatározott, mely gyártásban (1), ill. (3) sz. képleteinkből tekintendő a sorozatnagyság: kifejezve adottnak A
!
'
níepd
s
vagy b"
n=NPd Ez
azt
jelenti, az összehangolása
hogy átfutási
az
(5)
.
ismétlődési periódus és tervek készítésének egyik
a
sorozatnagyság legfontosabb
fa-
3 A tanulmány a sorozat előző részében a alakulását önköltségének gyártmány dara_0' költsegAz előállítandó függően olyan vizsgáltuk. összmennyiségnek (q) is vannak ÍOK A a amelyek befolyásolják foglalkoztatottsági gyártmány egységköltségét. indokolatés problémakörének szerint a hazai irodalom amelyet gyakorlat véleményem Betriebwirtschaftsismertebb K. M e 1 e r o w i c z elhanyagol publikálói (Allgemeine 874 1936.) Lehre vom lehre, Wirtschaftsbetrieb, Berlin, Gönschen, 1932.) és W. P rion (Die mértékének a viselkednek az üzem (kap? elemzik, hogy költségek foglalkoztatási miképpen változása során.citáskihasználás)
számától
kihatásai,
-
lanul
274
-
'
során kialakulnak a amelynek végleges ill. sorozatnagyságok, A gyártási a végleges e két periódusidőtartamok. program tényezőjének feltétlenül hibákra vezet. A periódus egymástól független megállapítása a gyakorlatban nélkül a sorozatnagyság összehangolása vagy periokerülnek borul bontásra. Innen fel, vagy a sorozatok ered soroaz a gyakori zatjellegű szerszámgépgyártásunknak problémája, hogy a alkatrészekből szereldei megfelelő egyes igény kapacitáshelyzet csak ellenére is sorozatbontásokkal vontatottan, többéelégíthető kevésbé ki. Az előforduló sorozatbontások pedig nemcsak termelékenyhanem is felborítják a és egyenethatásúak, ségcsökkentő periodicitást E tanulmányban teszik a ezért lenné, kapkodóvá folyamatot. fenti a gyakorlatban eddig elhanyagolt ki tűztem Napok Összefüggés tárgyalását
zisa,
rés a dicitás
-
-
---
-
célul.
Nézzük
kérdést
a
*
közelebbről.
75
A 2. ábrán, a) eset. (ún. Gantta miután az ábrán) periódusidő N Pn egyenletek álOPJ, ill n. tal van a somegkívánt viszonyban lefonormális rozatnagysággal látunk. Mint kitűnik. lyású gyártást az sorozatok átfuegyes forgácsolási tásának (CH) befejező pontja egybe=
5"
Cl
H"
w
.n
"
zsúr
75
5,,
P
"r"
Cz;
__P_"
6,740
katrészhiány idő
B)
nem
kibocsátható?
alatt
növelve, (JP; ill. n
napra í
II
Ez
eltekintve
a
-
a
adatai többi
azt
szerelde
"ú?" aíá-t-áeset:
Pj
25
=
1
MME
vagy
ábra
2.
vehető, á) gyártmány
és
közül
Cm
n=50db
0=150db
a szereldét rendelkezésre
alálló
hogy a
értéket
a
3.
Pá
ábrán
40
=
változatlanul előállnak hagyva, tényezőt eltérő (4) és (5) sz. egyenleteinktől arányok. az első sorozat lefutásától eredményezi, hogy minden sorozat után 15 munkanapot befejezése szünetelni eseteiben kénytelen. (A gyakorlat egyes
(r: N P;
eltérés
az
gátolni
fogja
2. ábra
A
eset.
sv
I
nap
%=25nap Cislszsm"
esik az előző szerelési sorozat átfutásának Ez te(Cm) befejező pontjával. hát a két gyártási fázis összehangolásának mert üzemközi helyes esete, tartalékkészletet is feltételezve bizonyosra
25
c,"
-
35.,,
'00
C'"
*
=
-
w
-
miatt alkatrészhiány a szerelde áll le, mert a vontatott alkatrészellátás meg-teljesen nem ezt a 3. szemlélteti hosszabbítja az átfutás (CM) tervezett időtartamát.) A és B pontok ábrán az közötti pl. a 75-ik natávolság. A szerelőüzem be az első azonban a sorozat pon forgácsolóüzem szerelését, fejezi a 90-ik a miatt csak napon helytelenül periódusidőtartam nagy tervezéséA gyártási sorozatot. bocsátja ki a második folyamat időrendi nek a e arra hogy forgácsolóüzemet, kényszeríti hibája szükségképpen az
A
v
sokat
B pontok közötti az Ennek végezzen.
rendszerességet 4
lati
Et
m.
időszak
Cil"
felborító
előretartás
Az
előtt "
kérdésére kell
a
gyártást
indítanunk,
és
költséges közismert
hatása nem
ha
térünk
"(ln
)
sorozatbontá-
érdekében
csökentése
távolság eljárásnak részletesen
P".
de Az
folyamat
a s
ki,
a
hibák
periódikus hatványozó-
xnegemlitjükhhotgy
eloretartas
szukseges
a
vizsgá-
merteke
pav
21 un
Napok 25
sa
c" tsar-L 2450,
7:
aa ma
Cgu 4'
Cir
___P."
ísor
zs
sa
a sorozatok mert) dásához vezet, átfutáscsökkövetkező bontásából Az előkécsak kenés látszólagos. átidőknek az és befejezési születi való futás aránya összidejében naátfutás a forgácsolási gyobb, így az hosszabb tartama lesz, még B pontok ezA közötti távolság növekszik. ért fokozatosan okok miatt állhatnak Milyen n (Í hibái elő az Opu viszony
75
Cm A, 51
l c"
_,,%'__
B"
T_c'"
l
A
3
Í
J
w
Fá'=40nan Peseh/HN-G 3_
VawNG-B,
ábra
gyakorlatban?
a
a
ti.
a) Programkészítési közötti sorozatnagyság n (Í: Opa fennállása
nem
bocsátható
következtében.
hiba
matematikai esetén
a
ha
a
kapcsolatot tervezett
periódusidőtartam elől tévesztjük.
és
szem
időszak
alatt
G mennyiség
ki.
a hibái ha előkészítés, vagy termelésirányítás miatt, b) A műszaki időt a tervezett átfutási ugyanis, meghosszabbítják. Lehetséges a kívánt áll a periódusidőtartammal, viszonyban hogy a sorozatnagyság átfutás azonban hosszabb lesz a tervezettnél és emiatt forgácsolási időnként üzemszünetre a szerelde. kényszerül és előfordulhat, c) Kissorozatgyártásban hogy a periódusidőtartam a ki az nem alakítható Elszerint. (l) és (3) formulák sorozatnagyság a keriilhetetlenül előáll ez meg állapítható olyan szehelyzet, ha nem reldei átfutási időtartama a egyenlő forgásorozatnagyság, amelynek csolás ismétlődési időtartamával és P... a 3. ábrán CM. Ilyen esetben B tálátható a szerelés késések (A munkáját gátló forgácsolási s a szerelés csak a mennyivolságok) előre számbáveendők, szükséges után kezdhető Másként: a szerelés nem inségű készlet meg. gyártása dítható az első forgácsolási sorozat előállítása után hanem csak azonnal, bizonyos biztonsági időtartammal (T) későbben:
ezek a
-
-
T
feltöltési
:
(SI!
_
1) (Pa
_
cisz) J?" Cíl-
(6)
állandó alkatrészképzésének hiánya a szerelés A T előretar4. ábra gátolja meg. eljárásunkat. magyarázza tási idő alatt maximumát létrehozzuk a feltöltési (Bmx), (forgó) készlet ekkor indul a szerelés és nélkül megszakítás folyik. Megjegyzendő, szea mint a 3. ábra nem 62 mennyiség hosszabb, gyártási időtartama rinti ütemezésnél. gazdaságtalan ismétlődési a hibához ha az d) Ugyanehhez periódus jutunk, fia megállapításakor sorozatnagyság egyébként helyes viszonyának termea rövidebb kívül Minél a gyelmen kapacitáshelyzetet. hagyjuk anlési feladatból következő periodicitás, (69 ill. N tényezők) szükséges Ezt a nál több az száma. sorozatok átfedve, egyidőben gyártandó kapatervezett a esetben el kell mert ellenkező periobírnia, citáshelyzetnek 3. ába és előáll nem dusidőtartamot a tudja betartani forgácsolóüzem ezért rán n látható A szerelde (íj GPL arány. foglalkoztatottsága, a lesz. is ingadozó gyártmánykibocsátás A
ellátását
27!)
készlet
-
A
G)
C,.r=50nap, n=50a'b, f5=40nap
db
.
Cf5z=25nUp,
800
n75
__'
_________________________________
n12
sool
n8
400
_
l; 1
.
Í
e
i
s
Hl '
ni:
Ü
200
dall
Hl!
.
100
2'oo
2
s
3aa'
sbo
400
ol
s
700
nap
I
T
Clsza
I
Útra
J
Ü) Czra 5n Clf'(5n'7)/Czr'/3) g Cisza sn cisz 0 G "E; írgax (4) DE =Cisz75 =
*
4.
=75
n' )
n' i) az 5. ábra szerelde azonban
ill.
Mint a
lálkozunk lekötéssel.
ábra
közül
adatai
az
értéket
db
50
n-
alkatrészellátását
folyamatos
Ábránkon
csökkentettük
a
elmondottakból
kitűnik,
,
,
,
kutatasara
segpont ,
A
.
.
,
_
,
szamitassal
kis
költségekre
,
"H"
..
,
tortenvaló
D
C
C"
25
sa
g l 1
l
15
1oo
Cm
Czr
j
j
lcu
j
75
i
6,, 45"
17-
Á
,
lranyulo
f
zsor
a elsősorsorozatnagyság kérdés és gazdasági mega költállapítása legkedvezőbb
ban
het.
soforgácsolási A két időpont
75
50
25
jmÍ
hogy
gazdasági
átfutása
Napok
forgási sebessépusztán azáltal, hogy a pes a sorozatriódusidőtartamot, nem Össze. nagyságot hangoltuk
gét,
Az
Ta-
forgóeszközsorozat
115-ik
feleslegesen forgóeszközök
75
=
zavarja.
nem
a felesleges újabb hibával, szerelési látható, hogy az első napján ér véget, viszontía második rozat már a 100-ik megmunkálása napon befejeződik. közötti alatt (C-D) távolság
egy
-
időskála
az
n'
feltételezzük, megfelelően hogy Cif= 50 nap ennek akkor előállanak az változik, CM pedig 40 napra NPH arányok. fennavizsgált tényezők e viszonyának mutatja,
és
napra,
CH.
forgása
ábránk
2.
emeljük
db-ra
Cí;
Ha
eset:
y)
C/sz 10 fődla
nu75db,-c-,=75nap,Csz-'*0""P l
'
í eset-HWÜÍÉ 5.
Vagy
"'
HVG
ábra
m ez
üzemektől értékelést, mérlegelést sorozatjellegű folytonos az sorozatebben a problémakörben is. Azonban optimális elérhető csak akkor ha gazdasági realizálhatók, eredmények nem merülnek nagyobb költségek fel. A többletköltségek hazai a iparban fellépésének egyik gyakori forrása a kellő koordinálás a szakaszok a Ez szükközött. hiánya kapcsolódó gyártási körülmény áta és az sorozatdarabszám, ségessé teszi a gazdaságos periodicitás futási idő közötti összhang kialakítását. A bemutatott le, következtetéseket vonhatjuk példákból az alábbi és szerelési fázisokra kiszámított sorozatA forgácsolási önállóan alkatrészre kell minden vonatkozóan Összhangba egyes nagyságokat Az egymással szakaszok hehozni a periodicitással. összefüggő gyártási koordinálása időtartamot megköveteli, hogy az ismétlődési lyes időbeli ne határozzuk és és a sorozatnagyságot meg függetlenül egymástól a feladatából mindkettő számításánál teljes termelési vizsgálati időszak ki. induljunk ettől tervezése A sorozatnagyság függ a gyáralapvető kérdés, mert a termelés az átfutási tás egész rendje: idő, a periodicitás, befejezetlen Ezért a és a gépátállítások mértéke, gyakorisága. forgóeszközlekötöttség a a sorozatnagyságszempontjából jelentős tényezőnek, gazdaságosság tekintenünk nak számítását kell és ebből kiindulva kell elsődlegesnek a megállapítanunk megfelelő periódust. Ennek a való felismerése különösen akkor gyakorlatban jelentős, ha a forgóeszközök eredő tehát magasak, lekötöttségéből veszteségek a gyártmány az (munkadarab) összköltségéhez viszonyítva anyagköltség a gyártás átfutási és hosszú időtartama. nagy a célszerű miatt. Gyakori eset, hogy a sorozatnagyságot periodicitás kell. Ezt a gazdaságosság rovása nélkül helyesbítenünk végrehajthatjuk. Az 1. ábrán szaösszegét szemléltető ugyanis a költségek görbe három a következőket kaszra Az első sza-bontható, amelyek elemzése mutatja. tartó kaszban a késztet, ága arra hogy a kis darabszámú görbe lefelé eső sorozatokat kerüljük, mert a költségek magasak, az alkatrészegységre növekedése itt gyors ütemű. A második a miszakaszban, megtakarítás közelében a nimum kismértékű, így a legelőnyököltségek ingadozása törekvés követel
a
meg
nagysággal tervezettnél
körzetében fel- vagy lefelé való nem okoz sebb darabszám eltérés nagy célszerű ismétlődési idő tehát a végleges a sorozatnagyság különbséget, A harmadik szakaszban az emelkedés kialakításakor figyelembe vehető. a sorozatnagyság sokkal enyhébb, mint az elsőben, ami azt jelentighogy növelésének kedvezőtlen lassúbb érvényesülütemben költségkihatásai Ezért a korrekció káros hatásai. szükségessének, mint csökkentésének módosítanunk. darabszámát felfelé kell gekor a sorozat A felvetett a nem kérdés olyan egyszerű jelentkezik gyakorlatban a korlátozott A formában, leegyszerűsítésnél ahogy azt bemutattuk.
és az a cél vezetett, játszó szerepet terjedelem hogy az összehangolásnál fel enöleli sem távolról kellően Ez a tanulmány tényezőket kiemeljük. a felvetett nek minden a gondolatok részletét, szerteágazó anyagnak a azonban irányítani, figyelmet igyekeznek olyan elhanyagoltkérdésre amely jelentőségénél fogva igényt tarthat az érdeklődésre. 278
IRODALOM:
Production Handbook. [1] Alford-Bangs: New-York, 1951, Donald, rendszerek megtervezésének [2] Bálint: Fejlettebb gyártási Mérirányelvei. Bp. nöki 1953. Intézet, Továbbképző Az tervezése. Bp. Felsőoktatási [3] Fáth: 1954. önköltség számítása, Jegyzetellátó, munkaszervezés és költségszámítás. Bp. Egyetemi Gyárüzemi [4] Juhász: Nyomda, 1945. Termelési és sorozatnagyságszámítás vállalaütem, periódus gépipari 1953. Továbbképző Bp. Ménnöki Intézet, A gépműhelyek megszervezése grafikon munkájának segítségével. (Nyersfordítás) 1951. Industrielle 23. évi, 9. Termin-Grob-planu-n-g. Organisation, 17] Weinberg:
[5] Morva:
toknál.
[6] Vagamv:
sz.
k;
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI KÖTET
I.
AZ
1956.
JÚNIUS
8--9-ÉN
RENDEZETT
SAJTÓ
Dr.
U.
KIÉRNÖKNAP
PJL(ÉADAÁSAI
ELHANGZOTT
ALÁ
laENnEzTE
TERPLÁN REKTOIÍHELYEITES
MISKOLC
I9ST
ZÉNÓ
E
E A
KÖZLEMÉNYEK
MINISZTÉRIUM
MÜVELÖDÉSÜGYI ANYAGI
lufim;
TÁMOGATÁSÁVAL
m5
mzmsíeKW"
r; mama ..
JJZÍÉSE
I.
KÖTETE
MISKOLC
VÁROS
JELENT
MEG
TANÁCSÁNAK
GÉPÉSZMÉBNÖKI
KAR
TARTALOMJEGYZÉK Előszó
C/J
KOHÓMÉRNÖKI
rozása
KÉMIAI
ÁLTALÁNOS "Horváth
Aurél:
A
ÁSVÁNYDr.
Martin-acélgyártás
savas
ÉS
Wéber
Zoltán:
Horváth József:
Burnóczky
kémiaija
fizikai
és
13
tufák
vulkáni
Nagybarca-környéki
I
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
Milasovszky
Dr.
Mika
Hazai Vasban
.
.
Dr. Kiss
Geleji
Béla:
kérdése
órajárás
Az
hosszúság
csillagászati
ÉS
Sándor:
A
A
Sándor: kéntelenítési
A
jelentősége
kutatómunka
folyó
85
TANSZÉK:
ALAKÍTÁSTANI
egyetemeken
.
főiskolák
kohómérnöki
moszkvai Beszámoló
.
.
.
.
93 .
97
működése állásáról
és
szervezete
takaréköntöttvas-kutatás
a
jelenlegi
103 113
TANSZEK:
Dániel:
Az
VASKOHÁSZATTANI
Mihály:
alkalmazása
TANSZÉK:
TÜZELÉSTANI
Szele Simon
KÉPLÉKENY
mikrokémiai
domborítása
METALLOGRÁFIAI József: Nándor:
titrálások
műszaki
Lemezhengerek
Diószeghy
79
TANSZÉK:
kolorimetrikus
A
KOHÓGÉPTANI
Hajtó
65
meg.
KÉMIAI
József:
Verő
.
.
75
határozásánál
Dr.
.
feldolgo-
TANSZÉK:
KOHÁSZATI
Dr. Dr.
lx?U
.
lehetőségei
GEODÉZIAI
Ervin:
.
TANSZÉK:
Az urkúti dúsítása kémiai úton mangánérc magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai kezelése kéndioxidos mangánércek dús és kovasavban bauxitjaink gazdaságos tanszéki kísérletek és az erre irányuló
A
Lajos:
Nándor: zásának
meghatá-
TANSZÉK:
KÖZETTANI
Tibor: Pojják Sajóvelezd; Upponyásvány-kőzettani vizsgálata
Dr.
és
TANSZÉK:
FEMKOHASZATTANI
Wieder
kimutatása
János: Fém-ionok ultramikroanalitikai katalízis segítségével
Bognár
Dr.
KAR:
TANSZÉK:
KÉMIAI
ALKALMAZOTT
vaskohászat Az
ózon
az
szerepe
égési
folyamatoknál
117
TANSZÉK:
fejlődése
befúvatás oxigén folyamatára
az
hatása
1955. a
évben fémnek
.
.
gázfázis
.
.
.
útján
.
.
.
.
123
történő 129
377
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÁBRAZOLO
kitérő
legrövidebb
tengely
megoldása
egyenesvonalú .
Vilmos-Dr. Sándor: Geleji Fémfólia-hengermű lású aszinkronmotorokkal Andor: különböző Feszültségviszonyok javítása torok párhuzamos kapcsolásával .
Lányi
.
.
.
.
.
.
össze-
.
.
143
.
TANSZÉK:
ELEKTROTECHNIKAI
Uray
KAR:
TANSZÉK:
GEOMETRIAI
Három Géza: kötésének grafikus
Petrich
Dr.
.
.
hajtása
.
.
.
.
kaszkádkapcso.
.
.
.
.
.
.
149
.
transzformá-
áttételű
159
'I*ANSZÉKE:
GEPELEMEK
Az Zénó: Terplán Ajtay-Korbuly-féle vizsgálata....................... A Gépelemek tanszékének Gábor: Varga
hatásfok-
kaparólánc-hajtómű
Dr.
mérő
ipari,
és
tervezői
tevékenysége
1950-56-ban
179"
.
József: ellenőrzése Esztergapad főorsójának Nagy Géza-Olasz A fogdeformációk mérésének módszere István: egyik Herczeg elmélete és gyártása Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek korszerű méretezésének rövid Tar Sándor: összefoglalása Gépelemek készítése adatainak Pál: Nomogramm fogkihegyesedés Lendvay .
.
.
.
.
Lévai
215
meghatározására Szaladnya Szombathy
Sándor: Emil:
másolóberendezés
Hidraulikus Méretellenőrzések
A
méretóontosság
és Szerszámkutató
József:
Somodi
Jármű mérése
Alajos: sékleteloszlás
János:
Susánszky nagyság
.
.
.
.
.
.
.
kritériuma; .
.
.
irányelve
dugattyúfelületein
dieselmotorok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
hőmér-
fellépő .
.
.
.
.
.
.
.
.
TANSZÉK:
IPARGAZDASAGTANI Dr.
.
változatok kiválasztásának felületi símaság összefüggése laboratórium tervezésének
TANSZÉK:
GEPÜZEMTANI Lancsarics
a
pontosság-vizsgálata
TANSZÉK:
élgeometriája
Az
Lajos: a
_
esztergakés megmunkálási
József:
Kordoss Bálint
módszerrel
pneumatikus
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI
új szempont
Néhány
periódus
a
megállapításához
.
és
időtartam
sorozat-
a
271
.
.
TANSZÉK:
MATEMATIKAI
A determinánselmélet Dr. Gáspár Gyula: Raisz Iván: polinomok Interpolációs minimális László: Huszthy Forgó tömegek
megalapozása
axiomatikus .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281
.
287
.
idejének
felgyorsitási
meghatározása Hosszú Miklós: Dr. Nikodémusz Vincze Endre:
295
Néhány Antal: A
Béla: Miklós: László:
felrakó szerszámok
A
Gyorsacélvizsgálat
metallográfiai
Kóródy
30.)
megoldásáról .
.
309 317
.
.
.
.
.
.
és
327
.
ipar
az
.
.
337
.
TANSZÉK:
.
kikeményítése .
.
Erőmű
kazánforrcsövek módszerrel Pontos hőmérsékletmérés ipari .
.
.
.
.
.
.
meghibásodási .
.
.
.
.
gyorsacél-
egyélű
takarékos
készült
hegesztéssel egyszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
r-, .
.
5559
felderítése
okának .
.
.
.
,
363
3139 u
3 78
általánosítása
.
TECHNOLÓGIAI
MECHANIKAI
Pazár Dénes
közös
grafikus általánosítása
egyik
lengései gerjesztett kutatás a tudományos
rendszerek Csillapított Optikai feszültségvizsgálat
szolgálatában Béla: Zorkóczy forgácsoló
fogalmának
TANSZEK:
MECHANIKAI Dr. Sályi István: Huszár István:
többváltozós függvényegyenlet Parciális differenciálegyenletek
monoton-sorozat
TPYIIH
MHIIIKOJILIICKOPO THJREJIOÜ
HHCTZTYTA
IIOJIIZITEXHHHECHOPO
IIPOMLIIIJIIEHHOCTH
(BEHPPHA)
COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI upnxpannoü
Kadmnpn lI-p
Huom
Ynmpauunpoanuurmqeccoe
Boruap: uerauon
nouon
c
.
.
.
onpenexeuue .
.
.
.
.
.
xmmu:
(Iaasuxo-xnunx
Xopsar:
:
u
Hnxomneune
xarunan
uouomuo
oómeü
Kadmxpa Aypexb
(IJAKYJIBTET
xunnu:
nucxom
uapreuuacnoro
n Kncbenpa IHHBPEIOPBH nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü Yunoumx ryqyoa n paüoue Illaenexaana,
npouecca
summa
By.wmann-1ecxuxc
Hanbóapua
u
ívül
.
Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: xuuuuecnnu Oóoraruenue Xopsu: nyTeM uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) pnnnonecua I/Ioüxeq) Beóep. ycnoann OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI Jhüom nsprannenux Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx pyn nayoxncmo cepxo Boauomnocm oorarux azonoson penraöexbnoü Hanzxop Bmnep: oópaóorxn n oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru gnyoxucsxo xpexnum Eaqmxpe npn II-p
Boxrau
.
.
_
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Knqxenpa II-p
Bana
reonesnn:
Mulamoacxu:
llpodnema
acrponounqecxoü
Eaqmenpn
merauyprnxecnnx
oópaóomn
MBTBHIOB:
B
Bpsnn
.
ZI-p
Éomeq)
Katbenpa II-p Ilaunaxb
.
.
.
.
.
uuxpoxuunn
nnacrnqnoü
n
nccnenoaaranbcxoü
yqeónux
B
rnrronnxnx
Hamm!
Bmnoxuaeuoü
paónu
zaanenex-max
.
Bankon.
aucronpoxzrruux
Oprauuaannx
Bepe:
Mewauyprntxecxnq Xajro: lux
.
ueTalxorpatbun:
ZI-p HaHnop mreű
.
.
oupenexeunu
xuunu:
BHCIIIBX
Heuzóponxa
npu
xoxopnmerynaqecnoro
Bnnqeune
Feneu:
nonurexuuqecxux
Iíuux:
Kacbenpa
qacon
xozm
noxrom
Haqwenpa uerauyprnqecxoü JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne
lI-p Alexcaunp
oouw uuwru -I '_u
1xoarolreme.
o
neveik
lxzocem:
paóora
u
By3"os Omer
qyryuoa
.
nocxoscmx .
.
nonomemm
a
.
.
oóxacrz
.
.
.
nccnenosanua
.
n
POJlb
Tonxnua; ossza.
s
npoueccax
ropennx
.
.
.
.
.
.
.
saueHnTexeü
.
.
qepnoü
Katbenpn
uernuypruu:
Cexa: Paanume qepnoü menxuypmn Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro rasonoü (pasa nocpencmou
"Mnxaü
Inauaop
1955
a
r.
H!
nyrbs
MGTBIIII
-
.
MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI Hauoprarenmxoü
Karpenpa
Bubuom cmuon
Beno
IOIIIBXCIAH
Pausz:
.
.
.
aneuenron
.
'
npnuoü, 143
npxmux
Aürau
cucreuu
ronxonucronux
aanrarennmn
uanpnmennü c
paannqnum
Knzx
npua
.
upoxamux .
.
.
.
.
Kopdyü
n
.
.
.
.
óaarrepuuun
c
zxa .
.
.
,
nemmu .
.
.
.
.
.
.
.
3y6=en
mnnponaxbuoro
Eomponb
Eadmnpn
eocnu
axcnnoaTaunn
nopmneü
Huom
I/Ismepenue
Kacbenpa
Xycm:
Muxnom
HGCKOCbKHMB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pesxn
.
221
.
231 233
.
.
.
.
.
.
.
239
.
Memuy .
.
243
.
.
uccneaosaunm
r.o .
.
.
.
Ha.
Temneparyp
.
.
_
.
.
F3 LI
.
nposepxnocm
259
.
npnnunnbx pazmepos cepnu
u
nepuona
Axcxtomuan
ocuona
onpenenennx .
.
.
neTepMnHan-ros
TEOPHH
.
.
271
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'
nH-repnonsiunu Macc
Oőmee
.
.
.
.
Munnmanbuoto .
_
oőoőmenne
nepenenuunn
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
.
.
.
.
381 287 295
.
cbyHKnnoHa/xbbxx ypasneuuü .
305
.
.
napuuanbubix
pemeuun .
.
.
ycxopenn
.
uexoropbxx _
.
.
.
apemenn .
.
380
.
uoabxe
O rpaqynqecxom II-p Anna/x Hnxonenyc: nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh nonsrms 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü
.
.
215
npouaaoncrsa:
Onpezxeneune
Xoccy: c
.
.
20]
.
Maremamxn:
Honnuomu
apamalomuxcn
.
Toxapuoro
-
JIHBBIIIJMOTOPOB
Hexo-ropbxe
HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH
Pauc:
.
cuocoóou
pacnpenenenna
oprauusaunn
Ulymancxu:
lI-p Ilbxona. Faumap: I/Inan JIacno
.
.
.
.
manim-x:
Tpancnoprnmx
Kacbenpa. H-p
.
.
runpannnqecxoro
aaaucumonm oópaóoxu (ópaóonn noaepxnocm a naóopnropuu
npaexmponau nncroyuenron
upoexmponaunm
Hanqapuq:
.
.
.
.
.
IIPDMKB
xawxecreou
Hpnunuuu
Kacbenpa
.
.
padon: .
199
.
Mamnuocrpoeana:
n
pasmepoa
I/Iomeq) IIIoMonn
Anaüom
.
nnesuawnqecxum
Peomempmu pemymeü Kpmopun nuóopa Bana
Bannnr:
_
a
.
roquocm
rexnonornu
ÉlomenpKopaom: Tor;
.
.
paanepou
uaman
anemenroa pacqera nammx onpenexeuua
nm
poücraa
yc
Couóam
Jlaüom
.
.
Hccxenosanue
Hlauzzop Bumm
cospenouuoro mMorpauMH
Gocranxeuno
aaocrpeuua Canmua:
-
oóaop
179 189
.
.
.
.
.
Kptmuaü
.
.
.
173
.
.
.
.
.
.
.
LiIerumau
139
xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu
.
Tap
149
.
.
.
IIBDIJHIOJIMIOFO
nyreu
H MBIIIBH oónarm npouumneuuocra, Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axeMenron u n 956 rr. 950xmuepaunü npoemnposanan cranxa l'un Hanw a rnnnoro mnuunenx Toxapuoro omeq) Onac; Hponepsa Hmrnan Onuu na cnocoóon Pepuor nauepennx nedaopmönau ayűben xonec axnenumqecxnx Kupa JIeaan Teopua n uaroToaxonne ayóqacrux
Hm
129
.
.
Mamun:
Hccnezxonanno
TepuJLH:
Ulaunop
123
.
.
.
.
.
.
CDAKYJITET:
[Ipuvon
acunxponnuuu
pemmia Ynyumenne rpaucdxopmaropos
Iímbenpa JI-p
.
neayxmbnponnuuz
xpaxqaürueü
naaxomncnne
ZI-p Anexcnunp
m
IHIGKBIIHBMH
Mann: coenunenne
.
sxexrporeqnnxn:
Ypau
Annop
.
.
.
reomerpun:
_1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo rpn nopecexummeü cxpemna
Kaqyenpa
.
upouecc
.
.
.
MOHOTOHHOIO
.
.
309
.
pyma
.
.
.
.
.
317
Kaqaenpa MexaHHKu: cncrem Boaőyxneunme xoneöanna Il-p I/Imraan Hlan: aaryxaromux I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe namepenue Hanpaxenuü Ha cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru Kacbenpa Bana
3opxuuu:
rexnonornu
Hpoc-rasr
aaxanxa.
sxononurxuoro
uHcrpyMeH-ra Hasapxn.
pexymero
onnoü Benn Hasap: I/Icnuraune craneü őumpoopexynxux Bmsmnenne Mmmom KOTGJIhHHX Hanem rpyö apu-nm nopqu cnocoőom ycrauosox Merannorpamuqecxum Hacno a Koponu: Toqnoe usmepenue npouaaoncrne. Temneparyp B
pexymeü
'
327 .
337
Mamnu:
xpomxoü,
naro-roaneunoro
ny-rem
.
.
.
.
.
.
'
347 359
cnzxoaux .
.
363 369
3819
"
PUBLICATIONS
UNIVERSITY
THE
OF
OF
MISKOLC
THE
HEAVY
INDUSTRIES,
(HUNGARY)
INDEX
METALLURGICAL DEPARTMENT Dr.
Bognár: by
J.
OF
DEPARTMENT A.
Horváth:
OF
Physical
Pojják:
T.
GENERAL
OF
DEPARTMENT
of
the
and
acid
and
NONFERROUS
OF
DEPARTMENT Dr.
astronomic
Mika:
J,
Geleji:
J.
Dr.
N.
Dr.
D.
Verő:
high Hajtó:
in
DEPARTMENT
Development The
DFOCESS
effect Of metals
.
.
25
.
.
37 53 65
.
.
system
.
.
silica 75
.
.
.
.
.
in
.
the
of
nation
79
.
.
CHEMISTRY: of
and
Moscow the
.
colorimetric
85
titrations
ENGINEERING
the
at
AND
technical
universities
93
.
97
THE
role 01-" of
of
FERROUS ferrous
0_f m
.
.
ín
.
of
state
SCIENCE ozone
of
working .
present
on
FOR
The
.
METALLOGRAPHY:
organasation
Report
.
.
motion
.
of research work of sheet rolls
OF
DEPARTMENT
Szele: M. S. Simon!
.
FOR METALLURGICAL WORKING OF METALS:
The schools
tuffs
.
.
dioxyde and of high-iron theoreon Department
chronometer
application
forming
Diószeghy:
ore
manganese
METALLURGICAL
Importance
Convex
volcanic .
magnesium-oxygen ores by sulphur
processing University
.
.
OF
DEPARTMENT
Dr.
of
problem
Microchemical
DEPARTMENT OF PLASTIC Dr. A. E. Kiss:
of .
METALLURGY:
the
longitude
DEPARTMENT Dr.
13
process
PETROLOGY:
GEODESI:
The
Milasovszky:
B,
of
Experiments
hearth
open
AND
petrologic investigation and Nagybarca
Chemical enrichment of Dr. Z. Horváth: J. Webet: conditions of the Equilibrium L. Burnóczky: of home Treating manganese N. Wieder: economic Possibilitíes of bauxites
metal
CHEMITSRY:
Uppony OF
of
determination
and
MINERALOGY
Mineralogic
Sajóvelezd,
around
FACULTY
CHEMISTRY: demonstration
chemistry
DEPARTMENT Dr.
ENGINEERING
APPLIED
Ultramícroanalytíc catalysis
ions
.
.
.
.
research OF
engineeríng
metallurgical .
.
on
.
.
.
.
.
103 113
.
.
íron
cast
economy
HEATING:
combustion
117
processes
METALLURGY:
metallurgy
Oxygen
enriched
gaseous
phases
in
1955.
blast .
.
.
the
on .
.
.
.
.
.
.
.
.
123
desulphurization .
.
.
.
.
.
.
129
383
MECHANICAL DEPARTMENT Dr.
G. of
Petrich: three
OF The
ENGINEERING
DESCRIPTIVE axes
OF
DEPARTMENT
A.
formators
different
of
DEPARTMENT
.
.
.
mill
rolling
.
.
.
.
.
conditions
.
drive .
.
by
ratios
.
.
linking .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
connection
parallel
.
149
_
trans-
.
.
DESIGN:
MACHINE
OF
.
Tenplán:
of the of the mechanism Investigation efficiency driving the Ajtay-Korbuly scraper conveyor of Machine G. Varga: The Elements measuDepartmenfs Design industrial, work in the of 1950-56. design years ring and of the main of a lathe G. Nagy-J. Olasz: Chekíng spindle I. Herczeg: method of measuring dear tooth deformations One I. Lévai: and fabrication of gears with Theory elliptical pitch cylinder of up-to-date A. Tar: 01' elements Short summary proportioning ofmechanism of data of the determination on Lendvay: gear-tooth pointing Nomogram the of the attachment precision hydraulic Szaladnya: Checking copyíng method Szombathy: Ganging by the pneumatic Dr.
143
_
cascade-connected
by
.
.
.
ELEMENTS
FOR
recticlínar
shortest
.
ENGINEERING:
foil .
the
.
ELECTRICAL
Metal A. Geleji: Uray-Dr. motors asynchronous of voltage Lányi: Improving
V.
of .
.
.
FACULTY
GEOMETRY:
solution
graphical
deviating
Z.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
173
,
179 189 199 201
.
.
[ár/Fű
215 221 231 235
.
.
.
.
OF
DEPARTMENT
Kordoss:
FM Bálint: .
.
of J.
of
Geometry of
Criterion dimensional
Somodi:
of
Principles
DEPARTMENT A.
Lancsarics: Diesel
Susánszky:
J.
of
duration
I. L.
M.
Dr.
OF
.
I.
stress
the
vehicle
in
of
determinatioxu
period 271
.
.
.
.
.
.
281 287
theory .
.
.
.
acceleration
.
peroid 295
function on the .
.
equations graphical
.
.
.
of
.
.
.
.
305
.
solution
.
.
.
.
309
.
r-
series
monotonous
.
.
.
.
.
.
.
systems .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
327
research
scientific
of .
.
.
.
337
.
TECHNOLOGY:
MECHANICAL
of the welded Zorkóczy: Simple hardening hard-facing steel tool edge hard cutting B. Pazár: Test of high-speed steel M. Dénes: of failune of boiler tubes theicause Exploration methode by metallographic L. Kóródy: Exact of industrial measurement temperatures B.
.
.
.
.
a
384
243 255
OPERATION:
determinant
the
of damped in the service
test .
239
MECHANICS:
OF
oscillations
OF
.
MATHEMATICS:
variables About several Nikodémusz: of partial differential equations of the Vincze: One of generalizations concept
industry
.
259
of
view
A.
DEPARTMENT
.
ECONOMICS: of
.
and
.
.
.
of Axiomatic establishment Gáspár: Raisz: polynomials Interpolating minimum Determination of the I-Iuszthy: ofrotatingmasses.................. of some Hosszú: Common generalization
I. Sályi: Forced Huszár: Optical
.
size
Gy.
DEPARTMENT
Dr.
.
surfaces
piston
on
.
E.
.
TECHNOLOGY:
MACHINE
distribution
points
new
OF
DEPARTMENT Dr.
SCIENCE
heat
serial
.
.
.
Some and
.
.
INDUSTRIAL
OF
DEPARTMENT Dr.
of
.
.
THE
FOR
.
of the lathe tool cutting eorhreiation of metal woorking methods; of surface smoothness of research on a laboratory tooling
edge choíce and
planning
Measuring engines
.
ENGINEERING
MECHANICAL
the the
accuracy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
economic .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
of .
.
single
.
.
.
.
.
.
347 359
plants
power .
.
.
.
.
.
363 369
LIUNIVERSITE
DE
ANNALES
DE
MISKOLC
TABLE
Dr.
J,
CHAIRE
DE
Bognár: catalyse
Démonstration desions-nnétaux DE
CHAIRE A.
CHAIRE
Dr.
T.
DE
Dr. J. L.
DE
.
.
détermination
et
ultramicroanalytique .
procédé
du
physique MINÉRALOGIE
Étude Pojják: Sajóvelezd,
CHAIRE
MÉTALLURGIE
DE
.
.
.
.
.
.
par
.
.
NI
.
GÉNERALE:
CHIMIE
ET
METALLURGIE
Horváth: Enrichíssement nésedTTrkut Conditions Wéber: d'équi1ibre Traítement Burnóczky: par
par
tuÍs
des
.
.
.
.
NON des
chimique
systéme
du Facide
des
volcaniques .
MÉTAUX
voie
de
fabri-
PÉTROLOGIE:
DE
DES
Z.
acide
Siemens-Martin
minéro-pétrologíque et Nagybarca Uppony
de
DE
APPLIGUÉE:
CHIMIE
Horváth: Chimie catiortdeFacier
LOURDE
MATIÉRES
DES
FACULTÉ
IJINDUSTRIE
(HONGRIE)
environs .
,
.
FERREUX:
de
minerais
manga-
magnésium-oxygéne
sulfureux
des
.
.
manganése
de
minerais
65
hongrois N.
de de traítement Wieder: Possibilités économique en fer et en riches exposé des recherches silice, avec collaborateurs de la Chaire de Métallurgie
CHAIRE
Dr,
B.
DE
Dr.
J.
Mika:
DE
Dr.
A
Kiss:
DE
des .
DE
CHAIRE J.
D);
N_
Verő: de
25
79
.
.
de
travaux
85
MÉTALLURGIE
LA
POUR
IVIÉTAUX:
DES
effectués
recherches
dans
les 93
.
.
.
fabrícatioh ae-lahihoilr -po'x,1r']a.
de
tóles 97
.
METALLOGRAPHIE:
Métallurgle Rapport
Hajtó:
75
dans .
colorimétrique
titrage
MECANIGUE
des
cylindres .
Organjsation de
économique
du
PLASTIGUE
Dimportance techniques
universités Evasement
chronométre
du
astronomique
CONSTRUKTION
minces
Dr.
.
.
METALLURGIGUE: microchimíque
FACONNAGE
Geleji:
marche
de
CHIMIE
Application
CHAIRE DE ET
E.
de la probléme la longitude
Le
détermínation
CHAIRE
.
GEODÉSIE:
Milasovszky: 1a
bauxites hongroises lés effectuées par
sur
et
fonctionnement
Moscou l'état
.
actuel
des .
des
.
.
Ecoles
Hautes .
recherches
.
.
.
.
sur
.
la
.
.
.
103
fente _,
113
385
CHAIRE Dr,
CHAUFFAGE
DU
Díószeghy:
D.
L'effet méta]
liozone
CHAIRE
G. de
soufflé
phase
en
DE
Petrich: trois
de
I.
I.
Lévai:
S. P.
Tar:
.
.
liaison
courte
plus
.
.
.
.
des de
.
.
.
.
.
.
.
ellipsoides
Bref
du zgpergu Nomogramme
DE
CHAIRE
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
TECHNOLOGIE
.
,
.
.
.
.
.
.
Mesurage des piston
.
149
.
.
.
.
.
.
.
.
DÉCONOMIE
Susánszky: la
CHAIRE
dístribution
la
199 201 215
.
.
.
.
.
.
.
.
221
.
hydraulique .
.
.
231 235
.
MÉCANIGUE:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
239
température
la
sur
super-
INDUSTRIELLE:
de DE
179 189
.
pneumatique
.
de la véhicules
de
Diesel
Guelques points la période et
durée
.
relatives .
.
.
.
.
MA.CHINES:
DES
de
moteurs
nouveaux de Vue de la grandeur
la
pour
détermination
séries
des
MATHÉMATIGUE:
G. Gáspár: Le fondement axiomatique I. Raisz: Polynomes dinterpolation L. Huszthy: Déterminatíon de la période Dr.
tournantes Hosszu: Généralisation á plusieurs variables
de
commune
.
o
386
.
.
.
.
.
CONSTRUCTION
DE
DEXPLOITATION du
CHAIRE
M.
.
paralléle
raclettes
.
.
copier .
.
.
.
á
.
.
CHAIRE Lancsarics: ficie
de
143
.
.
.
machines données
de des
pour
.
.
.
.
.
calcul
.
.
FF
J,
.
159
á
de tour Géométrie du taillant de Youtil entre d*un mode corrélation Critére du choix d'usinage; dímensions et le lisse la précision des superficiel de Pétablissement de de laboratiores Somodi: Principes projets de recherches sur Poutillage
Dr.
.
.
en
convoyeur
Kordoss: Bálint:
.
.
MÉCANIGUE:
du .
.
.
montage
par
mécaníque
.
í)
.
métaux
de .
.
CONSTRUCTION
DE
des modeme organes la détermination devenues aux dents pointues dengrenages de Fappareil Examen de la précision Szaladnya: fraiseuses etc. pour tours, méthode Contróles de dimensions par Szombathy:
.
.
rectiligne .
.
á feuilles
de laminoir cascade conditions de tension différents rapports
.
primitifs
J.
.
.
.
désulfurisation
et de projets détablissement de mesures de construction la chaire des éléments effectués par de 1950. á. 1956. de la broche de tours Olasz: Contróle des dents de roues de mesurage de la déformation méthode Une aux des rouer Théorie et fabrícation (Tengrenages cylindres
Lendvay:
E.
.
la
contsruction
Nagy-J. Herczeg:
S.
.
INDUSTRIELLE:
en
mécaniqhe, G.
oxygéne
.
.
Étude du rendement Terplán: systeme Ajtay-Korbuly Travaux industriels et Varga: de
la
.
Z.
G.
combustion
.
sur
DESCRIPTIVE:
ÉLÉMENTS
DES
CHAIRE Dr,
.
MÉCANIGUE
DE
GÉOMÉTRIE
Amélioration transformateurs
de
de
processus
gazeuse
Commande Geleji: asynchrones
S.
par
en
DÉLECTROTECHNIGUE:
moteurs
Lányi:
1955.
Solution graphique évasifs
Uray--Dr.
A.
les
en
enrichi
axes
CHAIRE V.
dans
sidérurgie
de la dair
FACULTÉ
Pr.
INDUSTRIEL:
de
SIDÉRURGIE:
Progrés
M. Szele: S. Simon: du
róle
Le DE
CHAIRE
.
.
théorie
la
de .
.
.
.
daccélération
.
.
.
.
.
minima
équations
quelques .
.
.
déterminants
des
de
.
.
.
des fonctíons
.
masses
.
.
Nikodémusz:
Dr.
A.
E.
Vincze:
Une
CHAIRE Les I. Sályi: Dr, Procédé I. Huszár:
.
des DE
.
.
solution .
.
forcées de mesure optique et de l'industrie
DE
déquations
graphique .
.
généralisations
.
.
.
du
convept
de
systémes
.
.
.
de
.
différentielle .
309 317
.
.
.
des
tensions
.
.
.
.
.
327
rechevxches
des
service
au
.
337
MÉCANIGUE:
TECHNOLOGIE
Zorkóczy:
.
.
lé Un
.
monotone
amortis
doutils de coupe Trempe simple économiques soudure exécutes par dépóts par daciers Essai B. Pazár: rapides Méthode reconnaítre les M. Dénes: métallographique pour de chaudiéres des centrales ration des tubes de températures industrielles L. Kóródy: Mesurage précis B.
.
série
la
MÉCANIGUE:
vibrations
scientifiques CHAIRE
la
Sur
partielles
.
.
.
.
.
.
.
á
tailiant
un
.
.
,
.
.
causes .
.
.
de
.
.
.
.
347 359
détério363 369
383
DER
MITTEILUNGEN
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
MISKOLC
SCHWERINDUSTRIE,
FÜR
DIE
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT
J.
Bognár: Katalyse
von
Pojják:
der
Chemie
mittels
Bestimmung .
.
.
.
nach
.
Stahlerzeugung
.
dem
sauren
13
FÜR
UND
MINERALOGIE und der
Mineralogische
vulkanischen
und
.
.
CHEMIE:
Horváth: Physikalische Martinverfahren
T.
CHEMIE: Nachweis
Metallionen
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
HÜTTENINGENIEURWESEN
ANGEWANDTE
Ultramikroanalytischer
LEHRSTUHL A.
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
Tuffe
aus
GESTEINSKUNDE: der und
gesteinsanalytische Untersuchung von Gegend Sajóvelezd, Uppony
Nagybarca..................... LEHRSTUHL
FÜR
METALLURGIE:
Dr. Z. Horváth: des Ürkúter auf chemischem Aufbereitung Manganerzes J. Wéber: des Gleichgewichtsverháltnisse Magnesium-Sauerstoff-Systems mit L. Burnóczky: Die der Behandlung ungarischen Manganerze
N.
und
Eisen
bezüglichen LEHRSTUHL
Dr.
B.
Dr.
J.
Milasovszky:
Kieselsáure Versuche
FÜR Die
astronomischen LEHRSTUHL Mika:
Dr.
eíner wirtschaftlichen reichen ungarischen Lehrstuhls
und .
.
des
bei
Uhrganges .
.
.
.
.
der
Bombierung
.
.
.
.
.
kolorimetríschen
der
Anwendung HÜTTENMASCHINEN
UND
Forschungsarbeit
der
Bedeutung
-
75
.
.
.
.
Titrationen
79
85
PLASTISCHE
FÜR
an
den
93
.
METALLOGRAPHIE:
FÜR
Über
technischen 97
Blechwalzen
von
J. Verő: Organisation für Hútteningenieurwesen Bericht über N. Hajtó:
Diószeghy:
-
'
Über die Geleji: Uníversitáten.................----
D.
dies-
der
Bestimmung
und
Betátigung
der
Moskauer
gegenwártiáeriÉtarldvdér Épárghséeisen.
den
Hochschulen
.
,
forschung......................
Dr.
.
.
HÜTTENCHEMIE:
FÜR
S.
LEHRSTUHL
ín
der die
Verarbeitung Bauxite
GEODESIE:
Frage Lángen
FÜR
Kiss:
LEHRSTUHL Dr.
des
Míkroanalytische
LEHRSTUHL VERFORMUNG:
Dr. E.
Wege
65
Schwefeldioxyd.................... Wieder: Die Möglichkeiten
FEUERUNGSTECHNIK: die
Rolle
des
Ozons
bei
Brennvorgángen
FÜR
LEHRSTUHL M.
S.
G.
V.
S. Geleji: Uray-Dr. Asynchronmotoren
A.
Lányi:
Verbesserung
von
Transformatoren
Lösung
GEOMETRIE;
kürzesten
der
.
Verbindung
geradlinigen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Antríeb mit der
Metallfolienwralzwerken
von
Kaskadenschaltung Spannungsverháltnisse
durch .
.
.
.
durch
.
.
.
.
Die Terplán: Prüfung S:hrapperketten-triebwverkes Über die industrielle, Varga: Z.
für
G.
S. E.
des
des
Wirkungsgrades
.
.
.
.
.
.
J.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung Masskontrollen Szombathy:
FÜR
.
FÜR
Dr.
Dr.
J.
Susánszky:
FÜR
390
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
hydraulischen pneumatische
und
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Huszthy:
FÜR
Methode
.
.
.
.
.
.
.
Zusam-
.
auf
.
.
.
.
Kolbenfléichen
den .
.
.
der
Bestimmung
zur .
.
Perioden-
.
IVIATHEMATIK:
Begründung .
.
der
Bestimmung
Massen Hosszu:
.
GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: neue
der
199 201
.
Die G. Gáspár: axiomatische Raisz: Interpolationspolynonue
der
.
.
minimalen
Determinantentheorie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281 287
rotíerender
Beschleunigungszeit
295
Gemeinsame ren Varéinderlichen Über A. Nikodémusz:
Vincze:
179
189 .
Kopiervorrichtungen
Tbmperaturverteilung
Gesichtspunkte Seriengrösse
Einige
gleichungen E.
.
.
.
MASCHINENBETRIEBSKUNDE:
der Lancsarics: Messung der Fahrzeug-Dieselmotoren
LEHRSTUHL
I.
.
der durch
.
.
zeitdauer
M.
.
des Kordoss: Schneide-Geometrie Drehmessers Kriterium für Auswahl der Bálint: die Bearbeitilngsvarianten: der zwischen und der menhang Níassgenauigkeit Oberfléíchengüte der Somodi: eines Grundprinzipien Planung Werkzeugforschungslaboratoriums
LEHRSTUHL
L.
.
.
MASCHINENBAUTECHNOLOGIE:
.
Dr.
173
Maschinenelemente
LEHRSTUHL A.
159
Ajtay-Korbulyschen
J. Nagy und Eine Herczeg:
LEHRSTUHL J. L.
149
.
.
Parallelschaltung
Übersetzungsverhöltnisses
verschiedenen
MASCHINENELEMENTE:
Messdes Lehrstuhls und Planungstíitigkeit ín 1950-56. Die der der Drehbünke Olasz: Kontrolle Arbeitsspindeln I. der Zahndeformationen Methode für die Mcssung der Zahnráder mit I. Lévai; Theorie und Fabríkatíon Ellipsenrollzylihdern der von S. Tar: Kurze zeitgeméissen Zusammenfassung Dimensionierung Maschinenelementen zur der Daten P. Lendvay: eines Auffertigung Nomogramms Bestimmung
G.
143
.
ELEKTROTECHNIK:
FÜR
LEHRSTUHL
129
MASCHINENBAUINGENIEURWESEN
Achsen
FÜR
im Jahre 1955. Sauerstoff auf den die Gasphase
von
durch
DARSTELLENDE
Petrich: Graphische dreier windschiefer LEHRSTUHL
Eisenhüttenwesens des Einblasens des Metailes
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL
Dr.
des
Die Entwicklung Über die Wirkung Entschwefelungsvorgang
FAKULTÁT
Dr.
EISENHÜTTENKUNDE:
Szele: Simon:
Über
.
eine
Verallgemeinerung .
.
die .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Lösung
graphische
Verallgemeinerung
Funktionen
einiger
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
305
.
Differential-
partialer
Begriffes
mehre-
von
.
der
.
.
.
monotonen
.
.
.
.
Folge
.
309 317
LEHRSTUHL I. Sályi: Dr. I. Huszár: chen
FÜR
MECHANIK:
gedéimpfter
Die Erregungsschwingungen Díe Spannungsprüíung optísche Industrie und der Forschung
LEHRSTUHL
FÜR
Systeme
Díenste
im
.
d
32'?
er
wissenschaftli-
.
337
MECHANISCHE
TECHNOLOGIE:
Einfache der durch Zorkóczy: Aushártung herAuftrageschweissung spanabhebenden gestellten sparsamen Einschneide-Schne11stah1werkzeuge......,............_ B. Pazár: Schnellstahlprüfung der Ursachen des Schadhaftwerdens der M. Dénes: KesselAufdeckung Kraftwerken durch Methode von siederohre metallographische ín der Industrie Genaue L. Kóródy: Temperaturmessung B.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
_
_
347 359 363
369
391
Felelős
Megjelent Borsodmegyei
500
kiadó:
Dr.
példányban Nyomdaípari Felelős
34.3
Terplrín A/5-ös
Vállalat.
vezető: o
Csellö
Zénó ív
terjedelemben
Miskolc. János
-
31 764
