Ambrusné Somogyi Kornélia Útburkolat-gazdálkodás változó forgalmi viszonyok között
Doktori tézisek
Témavezetők: Dr. Bakó András, Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki Főiskola Dr. Gáspár Csaba, Széchenyi István Egyetem
Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola
A kutatási feladat előzményei, célkitűzések A közlekedési hálózatok fejlesztésének tervezésénél nagyon lényeges a fenntartási költségek előrebecslése, az útburkolat-gazdálkodással kapcsolatos teendők és az ezekhez szükséges erőforrások megállapítása. Az úthálózat a nemzeti vagyon mintegy egyötödét teszi ki. Ennek a vagyonnak a megfelelő minőségi szinten tartása minden kormányzat egyik legfontosabb feladata. A minőségmegőrző, illetve -javító beavatkozásokat viszont a lehető legkisebb költséggel kell megvalósítani. A jelenlegi útburkolat-gazdálkodási modellek (PMS – Pavement Management System) részben heurisztikus, részben optimalizációs eljárással dolgoznak. Hiányosságuk – akár hálózati, akár a projekt szintű modelleket tekintjük –, hogy csak a jelenlegi forgalmi helyzetet veszik figyelembe. A motorizáció fejlődésével a forgalom nagysága és összetétele hosszabb idő alatt lényegesen megváltozik, az ennek figyelembevétele nélkül készített modellek nem alkalmasak az útburkolatgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek és a költségek hosszabb távú előrejelzésére. Az útburkolat-gazdálkodási modellek egyik legfontosabb eleme a leromlási modell. A hosszú távú modellek esetén elengedhetetlen a forgalmi jellemzők időperiódusonkénti előrebecslése. A másik fontos tényező az útburkolat aktuális állapota. A modell rendszerint tartalmazza ennek a változását, de az időszakonként történő állapotfelvétel adataival is célszerű ezeket pontosítani. A megoldást olyan modell kidolgozása jelenti, amely figyelembe veszi a forgalom megváltozását, és az optimális állapotjavító tevékenységeket és ezek költségeit évenkénti forgalomráterheléssel határozza meg.
Alkalmazott módszerek Kutatásaim során áttekintettem mindazokat a tevékenységeket, amelyek az útburkolat-gazdálkodással, annak hosszú távú tervezésével kapcsolatba hozhatók. Áttekintettem
és
értékeltem
a
leggazdaságosabb
–
legrövidebb
utak
meghatározásával kapcsolatos algoritmusokat. Az irodalomban talált algoritmusok továbbfejlesztésével javaslatot tettem az ún. ritka mátrixok esetén a tárolási módra – a listás, illetve feldolgozásnál a soros adattárolásra, és az útvonalak meghatározására. Áttekintettem a forgalom előrebecsléssel és a forgalomszétosztással kapcsolatos matematikai modelleket, majd a modellek áttekintése után javaslatot tettem a PMSben legjobban alkalmazható eljáráscsomagra. Tanulmányoztam az útburkolat-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket, a burkolatállapot leírására használt paramétereket. Megvizsgáltam az egyes állapotjavító tevékenységek hatását a burkolat minőségének alakítására. Tanulmányoztam a Markov-féle valószínűségi modellt és a lineáris programozás elméletét. Áttekintettem a PMS-modelleket, azok előnyeit és hátrányait. Részletesen tárgyaltam
a
Magyarországon,
közreműködésemmel
kifejlesztett
PMS
rendszereket. A gyorsforgalmi utakra vezetésemmel elkészített programrendszert a disszertáció 4. fejezetében ismertettem rendszeresen [1, 2, 15]. A programrendszer elkészítésénél fény derült azokra a hiányosságokra, amelyekkel a rendelkezésünkre bocsátott adatbázis rendelkezett. Ez szükségessé tette olyan adatbázis létrehozását, amely modern, negyedik generációs, grafikus operációs rendszer alatt jól használható. A gyorsforgalmi utak esetére létrehozott adatbázis kialakításának vezetője voltam, az adatbázist a disszertáció 5.1 fejezetében ismertettem.
A PMS modellek áttekintése kapcsán elemeztem a hosszú távú többperiódusos rendszerek szakmai hiányosságait és javaslatot tettem ezek kiküszöbölésére. Megvizsgáltam, hogy a PMS-nél alkalmazott módszerek hogyan vihetők át más rendszerek esetére.
Új eredmények Dolgozatomban leírom az általam kidolgozott eljárásokat, amelyek mind a forgalomváltozást, mind az új állapotfelvétel adatait felhasználják. Ezen új modellek segítenek a valósághű leromlási folyamat meghatározásában és ezzel a korábbiaknál pontosabb eredmények elérésében is. Tézisek 1.
A közutak vagyongazdálkodásának közismert két fő célja a vagyonmegőrzés és az úthasználói igények minél nagyobb mértékű folyamatos kielégítése. A forgalmi változásokat és a burkolatállapot változását figyelembevevő útgazdálkodási javaslatom segíti a hatékony vagyongazdálkodást. A strukturális változások, az előző évben elvégzett munkák figyelembevételével az optimális beavatkozások meghatározásához reálisabb forráselosztást tesz lehetővé. [7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14]
2.
Több időperiódus esetén a forgalom változását is figyelembe vevő algoritmust dolgoztam ki rangsoroló eljárás esetén, amelynél az egyes periódusok után forgalom-előrebecslést
kell
végrehajtani,
illetve a
forgalomszámlálási
eredmények és a struktúra esetleges változása alapján módosítani a forgalmat. [7, 8, 9, 10] 3.
Az általam kidolgozott algoritmusban nemcsak a forgalom időbeni változását vesszük figyelembe, hanem a burkolatállapotot minősítő paramétereket is. Ezeket időszakonként (évente, ill. háromévente) mérjük, és a mérési eredményekkel a következő periódus kiinduló adatait módosítjuk.[13, 14]
4.
Olyan optimalizációs eljárást készítettem, amelyben a tervezési periódus alatt megváltozott forgalmakat is figyelembe vesszük. (Ez utóbbi elsősorban a nehézgépjármű forgalmat érinti, mivel a leromlásért nagyrészt ez felel.) Az így elkészített eljárásban az optimalizáció időperiódusonként végezhető. A forgalom-előrebecslés eredményeképpen a különböző állapotú utak újra csoportba sorolandók, és az optimalizációt a módosított csoportokkal hajtjuk végre.[11, 12, 13, 14]
5.
Az útgazdálkodási modell teljes optimuma helyett olyan célfüggvényt javaslok, amely a Markov-stabil modell eredményétől való eltérés abszolút értékét minimalizálja, fázisonként közelít a Markov-stabil modellhez. Ehhez átfogalmaztam az abszolút érték eltérést, és így a célfüggvény ebben a modellben is lineáris. [13, 14]
6.
Az általam kialakított algoritmushoz forgalmi és állapotminősítő adatokat is tartalmazó adatbázis hátteret tartok szükségesnek. Ezt a városi úthálózat estére elkészítettem MS ACCESS alapú adatbázis formájában, és kísérletileg feltöltöttem a győri önkormányzat rendelkezésére álló adatbázisába. [5, 6, 17]
A negyedik generációs nyelven megfogalmazott adatbázis szerkezeti felépítését disszertációm 5.2 fejezetében ismertetem. 7.
Megmutattam,
hogy
az
útburkolat-gazdálkodásnál
kialakított
modell
általánosítható olyan karbantartási modell esetére, ahol több típusú szerkezet és szerkezetenként nagyszámú alkatrész fordul elő, különböző típusú leromlási lehetőségekkel és igénybevétellel. A disszertáció hetedik fejezetében megfogalmaztam a modellt, igazoltam, hogy lineáris programozási modell alkalmazható ebben az esetben is. [3, 4]
Következtetések, javaslatok Az általam kifejlesztett, a forgalmi változásokat is figyelembe vevő útburkolatgazdálkodási modell a korábbiaknál hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé. Pontosabban meghatározza a javítási igényeket és ezek költségeit. Mint matematikai modell, hálózati szintű megoldást ad. Az eredmények azonban alkalmazhatók a másik két szint (projekt szint, illetve a munka szint) esetére is. A hálózati eredmény ugyanis megadja nekünk, hogy az adott útburkolattípus, forgalmi kategória és útburkolat minőségi szint esetén a szakaszok hány százalékán kell az adott beavatkozást elvégezni. A rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható, hogy az egyes közlekedési igazgatóságoknál mekkora az egyes útszakaszok mennyisége, ebből a különböző kategóriákba (forgalom, burkolattípus, minőség) mekkora szakasz tartozik. A matematikai modellel kiszámított, a hálózat egészére vonatkozó adatok figyelembe vételével a közlekedési igazgatóságokra leoszthatjuk, hogy hálózatukon milyen arányban kell az egyes burkolatjavító beavatkozásokat elvégezni. Ennek alapján megszülethet a döntés, hogy a tényleges beavatkozásokat az adott időszakban mely szakaszokon végzik el. Majd a rendelkezésre álló kapacitások (anyagi és pénzügyi) figyelembe vételével megtörténhet a munkák tényleges megtervezése az adott időszakban. A továbbiakban néhány továbbfejlesztési lehetőséget említek meg. 1.
A rendelkezésre álló adatok pontatlansága és az esetleges állapot-felvételi hibák miatt célszerűnek látszik sztochasztikus modell alkalmazása.
2.
Modern adatbázis-technika alkalmazása, amely felhasználja a negyedik generációs nyelvek előnyeit. Ide tartozik többek között a hálózatos alkalmazások megvalósítása, a redundancia kiküszöbölése. Az adatbázisban a célszerű GIS technika alkalmazása, továbbá javasolt a GIS és a PMS összekapcsolása.
3.
Hálózat megvalósító eljárás megvalósítása. Adott egy közlekedési hálózat. A megnövekedett igények miatt kapacitásbővítés szükséges, illetve új éleket akarunk elhelyezni a hálózaton. Ez NP teljes probléma ezért olyan hatékony heurisztikus technikákat kell kialakítani, amelyek alkalmasak a feladat megoldására.
4.
A bizonytalansági tényezők miatt célszerűnek látszik új technikák, így a fuzzy- logika, továbbá a genetikus algoritmusok alkalmazása.
Publikációs jegyzék Disszertációban hivatkozott publikációk jegyzéke: Cikkek: [1]
Ambrusné, S. K.: Autópálya PMS programrendszer tervezése és megvalósítása
Könnyűipari Műszaki Főiskola Tudományos Közlemények, Budapest (1999), 518. [2]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Horváth, Z.: Development a Motorway Pavement Management System
Proceedings of 1st European PMS Conference, Budapest (2000), CD 12. (1 hivatkozás) [3]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A.: Maintenance and Rehabilitation Systems of Infrastructures Management
Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 2 No. 2. (2005), 91-102. [4]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A.: An Optimization Model for Maintenance of Engineering Structures
Proceedings of 3rd IEEE Conference, Mauritius (2005), 265-269.
[5]
Ambrusné, S. K.: Több célra alkalmazható városi adatbank és alkalmazása az útburkolat gazdálkodásban
Acta Agraria Kaposváriensis, Vol. 10 No. 3. (2006), 47-59. [6]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Gyulai, A., Vízi, N.: Multipurpose City Data Bank
Proceedings of the 9th International Road Conference, Roads for Sustainable Development, Budapest (2006), Cd publishing 7. [7]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Tóth, L.: Road Management With Traffic Foreasting And Assignment
Proceedings of the 9th International Road Conference, Roads for Sustainable Development, Budapest (2006), Cd publishing 6. [8]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Tóth, L.: Traffic Dependent Pavement Management Algorithm
Proceedings of the IEEE International Conference on Computer Cybernetics, Tallinn, Estonia (2006), 231-235. [9]
Ambrus-Somogyi, K.: Combined Management Algorithm for Maintenance of Road System
Pollack Periodica, Vol. 2 No. 3. (2007), 15-23. [10]
Ambrus-Somogyi, K.: Deterioration-based Maintenance Management Algorithm
Acta Polytechnica Hungarica –Vol. 4 No.1. (2007), 119-126. [11]
Ambrus-Somogyi, K.: Deterioration-based Maintenance Management Algorithm
Proceedings of SAMI - 5th Slovakian-Hungarian Joint Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics, Poprad, Slovakia (2007), 515-523. [12]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Hartványi, T.: An Optimal Quality Management Algorithm for Road Maintenance
Proceedings of INES - 12th International Conference on Intelligent Engineering Systems, Miami, Florida (2008), 233-236. [13]
Ambrus-Somogyi, K.: A New Pavement Model with Traffic Change
Proceedings of I. International Interdisciplinary Technical Conference of Young Scientists, Poznan, Poland (2008), 186-190. [14]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A., Hartványi, T., Szüts,I.: Traffic Dependent Markov Type Multiperiod PMS Model
Proceedings of EPAM3 2008 - 3rd European Conference on Pavement and Asset Management, Coimbra, Portugal (2008), CD publishing 7. Kutatási témajelentések: [15]
Ambrusné, S. K.: Autópálya PMS modell
„Kutatási témajelentés” KHG-UKIG Budapest (1996), 22 [16]
Ambrusné, S. K.: Autópálya adatbázis kialakítása
„Kutatási témajelentés” KHG-UKIG Budapest (1998), 116 [17]
Ambrusné, S. K.: Győr Megyei Jogú Város Út adatbázis – dokumentáció
„Kutatási témajelentés” UNIVERSITAS Győr KHT (2005), 80 További publikációk jegyzéke: Folyóiratcikkek: [1]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Elbert, Á-né, Kanász, L.: Síkkötőgépi számítógépes termelésprogramozás és termelésirányítás
Magyar Textiltechnika. XXXVI. évf. (1983), 484-490. [2]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Kiss, L.: Számítógépes gyártás-előkészítő rendszer a textilruházati iparban
Magyar Textiltechnika. XXXIX. évf. (1986), pp. 443. [3]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Kiss, L.: Számítógépes gyártás-előkészítő rendszer a textilruházati iparban
Magyar Textiltechnika. XL. évf. (1987), 333-337. [4]
Ambrus-Somogyi, K., Recski, A.: On the Complexity of the Channel Routing Problem in the Dogleg-free Multilayer Manhattan Model
Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 1 No. 2. (2004), 89-97. Lektorált konferencia kiadványban, szakmai kötetben megjelent cikkek: [1]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né: A Könnyűipari Műszaki Főiskolán oktatott számítástechnikai
ismeretek
alkalmazása
a
hallgatók
felhasználói
programjaiban „Konferenciakiadvány:”
A
Műszaki
Főiskolák
matematika-,
fizika-,
számítástechnika oktatóinak 6. Országos Tanácskozása, Bp. MM. (1982), 98-107. [2]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Elbert, Á-né, Kanász, L.: Síkkötőgépi számítógépes termelésprogramozás és termelésirányítás kidolgozása
„Konferenciakiadvány:”KMF V. Tudományos Ülésszak, Bp. KMF (1983), 74-94. [3]
Ambrusné,
S.
K.,
Beck,
T-né:
Számítógépes
gyártás-előkészítő
mintarendszer kidolgozása a textilruházati iparban „Konferenciakiadvány:” Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola IX. Tudományos Ülésszak előadásai, Bp. KKVMF (1984), 6-12. [4]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Halász, G.: Számítógépes gyártás-előkészítő mintarendszer kidolgozása a textilruházati iparban
Szakirodalmi Közlemények I. K+F Tanács kiadványai, Bp. KMF (1985), 62-79. [5]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Szilágyi, T-né, Kiss, L.: Számítógépes irányítási
rendszer
kialakítása
a
Papíripari
Vállalat
Diósgyőri
Papírgyárában „Konferenciakiadvány:”
A
Műszaki
Főiskolák
matematika-,
fizika-,
számítástechnika oktatóinak 10. országos tanácskozása, Bp. BDGMF (1986), 4044.
[6]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Szilágyi, T-né, Kiss, L.: Számítógépes irányítási
rendszer
kialakítása
a
Papíripari
Vállalat
Diósgyőri
Papírgyárában „Konferenciakiadvány:” KMF VIII. Tudományos Ülésszak, Bp. KMF (1986), 5963. [7]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né: Upravlenyija proizvodsztvo sz pomoscsju IBM na bumazsnyih zavoda
„Konferenciakiadvány:” Dnyi Vengerszkoj Ekonomiki i Tyehniki, Leningrád (1987), 11 [8]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né: Informatika oktatása a Könnyűipari Műszaki Főiskolán
„Konferenciakiadvány:” Informatika a felsőoktatásban országos konferencia, Debrecen (1993), I. kötet 75-77. [9]
Ambrusné, S. K., Bakó, A., Kormány, E., Turiné. R. M.: Az informatika elemeinek oktatása multimédia támogatásával
„Konferenciakiadvány:” Főiskolai matematika-, fizika- és informatika oktatók XXIII. országos konferenciája, Dunaújváros (1999), 57-58. [10]
Ambrusné, S. K., Bakó, A., Kormány, E.: Döntéstámogató rendszer számítógépes realizációja
„Konferenciakiadvány:” Főiskolai matematika-, fizika- és informatika oktatók XXIII. országos konferenciája, Dunaújváros (1999), 144-146. [11]
Ambrusné, S. K., Bakó, A., Dénes, J., Kormány, E.: Kontakt és inkontakt oktatás segítése multimédia eszközökkel
„Konferenciakiadvány:” Multimédia az oktatásban, SZÁMALK Média 2000 országos konferencia, Budapest (2000), CD melléklet [12]
Ambrus-Somogyi, K., Horváth, A.: Computer aided Education on Mathematical Programming
Proceedings
of
IN-TECH-ED’05
Conference
BMF,
Budapest
(2005),
69-82. [13]
Ambrus-Somogyi, K., Bakó, A.: Performance Modeling of Structures
Proceedings
of
IN-TECH-ED’05
Conference
BMF,
Budapest
(2005),
389-398. [14]
Ambrusné, S. K.: Matematikai programozás – operációkutatás. Mit és hogyan?
„Konferenciakiadvány:” Matematika, fizika és számítástechnika oktatók XXX. Konferenciája, Pécs (2006), CD melléklet 8 [15]
Ambrusné, S. K., Kiss, L.: Matematikai programozási programcsomag
„Konferenciakiadvány:
”Felsőfokú
alapképzésben
matematikát,
fizikát
és
informatikát oktatók XXXII. Konferenciája, Kecskemét (2008), CD melléklet 714. Kutatási témajelentések: [1]
Ambrusné, S. K., Kormány, E.: Autópálya PMS programrendszer Programok leírása
„Kutatási témajelentés” KHG-UKIG Budapest (1996), p. 46 [2]
Ambrusné S. K.: Győr Megyei Jogú Város Út adatbázis – felhasználói útmutató
„Kutatási témajelentés” UNIVERSITAS Győr KHT,( 2005), p. 10 Jegyzetek: [1]
Ambrusné, S. K.: Programozási kézikönyv I., KMF , Bp. 1988.
[2]
Ambrusné, S. K. Baranyainé, Sz. I., Kiss, L.: Számítástechnika, KMF, Bp. 1992.
[3]
Ambrusné, S. K.: Matematika (jegyzet felsőfokú programozói tanfolyamok részére) Barhács és Tsa Kft., Bp. 2002.(CD-n és sokszorosítva)
[4]
Ambrusné, S. K., Bakó, A., Baranyai, I., Broczkó, P., Gyöngyné, M. J., Kiss, L., Kormány, E., Szabó, L.: Az informatika alapjai – Adatbáziskezelés fejezet, BMF, Bp. 2005.
Nyomtatásban nem megjelent szakmai előadások: [1]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né: A számítástechnika oktatása a Könnyűipari Műszaki
Főiskolán,
A
Műszaki
Főiskolák
matematika-,fizika-,
számítástechnika oktatóinak 3. országos tanácskozása, MM. Pécs 1978. máj. 19. [2]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Kiss, L.: Számítógépes gyártás-előkészítő rendszer a textilruházati iparban, XXX. Textilipari Műszaki Konferencia, TMTE Bp. 1986. nov. 12-13.
[3]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Kiss, L., Szabó, L.: Produktionssteuerung in der Leichtindustrie mit speziellen Rücksicht auf Bedruckstoffherstellung und Druckprozesse, IV. Wissenschaftlich Konferenz Verfahren und Produktionprozesse in der Polygrafie, Leipzig 1986. dec. 2-4.
[4]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né, Szilágyi, T-né, Kiss, L.: Számítógépes irányítási
rendszer
kialakítása
a
Papíripari
Vállalat
Diósgyőri
Papírgyárában, PNYME Papíripari Kutatások 86. Szimpózium, Bp. 1987. febr. 25. [5]
Ambrusné, S. K., Beck, T-né: Számítógépek a textiliparban, TMTE PSZV Miskolc 1987. ápr. 27.
[6]
Ambrusné, S. K., Bakó, A.: Számítástechnika alapoktatás, fakultáció, és informatika oktatás szerepe a főiskolai képzésben, Főiskolák Matematika, Számítástechnika oktatóinak 20. konferenciája, Nyíregyháza 1996. aug. 2224.
[7]
Ambrusné, S. K.: A VLSI hálózatok tervezésének matematikai problémái , Könnyűipari
Műszaki
Főiskola
Jubileumi
Tudományos
Ülésszaka,
Budapest 1997. nov. 4. [8]
Ambrus-Somogyi, K., Recski, A.: On the complexity of the channel routing problem
in
the
dogleg-free
multilayer
Manhattan
model,
Fifth
Czech/Slovak International Symposium on Combinatorics, Graph Theory, Algorithm and Applications, Prága 1998. júl. 6-11. [9]
Ambrusné, S. K., Recski, A.: Csatornahuzalozás többrétegű Manhattanmodellben, Főiskolai matematika-, fizika- és informatika oktatók XXII. országos konferenciája, Budapest 1998.aug. 27-29.
[10]
Ambrusné Somogyi Kornélia: Csatornahuzalozás többrétegű Manhattanmodellben, Könnyűipari Műszaki Főiskola Tudományos Ülésszaka, Budapest 1999. nov. 2.
[11]
Ambrusné, S. K., Bakó, A., Kis-Tóth, L.: Médiainformatika oktatás beindítási lehetőségei, Multimédia az oktatásban 2002 konferencia, Dunaújváros 2002. X. 21-22.
[12]
Ambrusné, S. K., Horváth, A.: Gráfelméleti és hálótervezési algoritmusok az operációkutatás oktatásában, Matematika, fizika, számítástechnika főiskolai oktatók XXVIII. Konferenciája, Nyíregyháza 2004. augusztus 2527.
[13]
Ambrusné, S. K., Gyöngyné, M. J., Mohos, P.: Informatika oktatás tapasztalatai a BMF alapozó képzésében, Matematika, fizika és számítástechnika oktatók XXXI. Konferenciája, Dunaújváros 2007, augusztus 23-25.
[14]
Ambrusné, S. K.: Útburkolat-gazdálkodás változó forgalmi viszonyok között, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXIII. Országos és nemzetközi konferenciája, Budapest, 2009. augusztus 24-26.
Jelentősebb számítógépes fejlesztések: [1]
A Diósgyőri Papírgyár Információs rendszerének készítésében részvétel (1986-87) (Gép: IBM PC, fejlesztő környezet: Clipper)
[2]
A Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Rendszerének készítésében részvétel (1993) (Gép: IBM PC, fejlesztő környezet: Clipper)
[3]
Autópálya PMS programrendszer kifejlesztése (1996) (Gép: IBM PC, fejlesztő környezet: Clipper)
[4]
Autópálya adatbázis kialakítása (1998) (Gép: IBM PC, fejlesztő környezet: MS ACCESS)
[5]
Győr Megyei Jogú Város Út adatbázis kialakítása (2005) (Gép: IBM PC, fejlesztő környezet: MS ACCESS)
