Általános javaslatok a
pécsi kerékpáros turizmushoz
Pécsi Kerékpárforgalmi Munkacsoport 2012.
Javaslatok a pécsi kerékpáros turizmust segítő lépésekre
1) Pécs egy a sok közül Pécs szerethető, de nem különösebben tér el a nagy átlagtól, nincs egyetlen ütősen megfogható attrakciója (vs. pl. Bayreuth). A sokat nem lehet jól kommunikálni, tehát a célcsoport jól kiszolgált voltát kell erősíteni. A kerékpáros jó célcsoport, mert 15%-kal többet költ az autósnál. Helyi termékre, ami nem kér központi költést, csak hagyni az embereket, hogy megtermeljék. Ez városszervezési kérdés is: a Belvárosban bérlet helyett célszerű saját üzletekre törekedni, Ledinán kézműves/bohémnegyedet lehetővé tenni specifikus rehab-programokkal, stb. 2) Belvárosi konfliktuszóna Pécs a „fű alatti” kommunikációban a belvárosi gyalogos-kerékpáros konfliktusokról hírhedt. Ez gerjesztett, mediatizáltságra épített mű, a hír gyártása. Szinte semmivel sem több itt a baj, mint másutt. Amennyivel mégis, az megoldható. Megoldás: a) A Király utca, Ferencesek utcája vendéglátós kitelepülését visszahúzni az utcaszélesség max. harmadára, mert most sok helyütt az utca negyede sem szabad, ott még a gyalogosok sem férnek el (l. pl. japán csoport közepén a kétségbeesett babakocsiskisgyerekes anyukát). b) Hangsúlyos kerékpárosbarát városvezetői hozzáállás, felfestések, optikai vezetések a helyenkénti elkülönülés segítésére, gyalogosirányító és kp-os tempócsökkentő valódi forg.tech. kialakítások (pl. a Széchenyi tér burkolata túl homogén a kerékpáros valódi tempóérzetének kialakulásához). Az egyes közlekedési módok elválasztását szolgáló műtárgyak építése helyett a közösen használt felületek sokasítása és olyan kialakítása, ami a résztvevőkre bízza a döntést, ezzel is segítve a kooperatív közlekedési attitüd erősödését.
3) Mecseki konfliktuszóna Ugyancsak markánsan elhíresült jelenség, amivel Pécset emlegetve szokás példálózni. Két ága a természetkárosítás (ami persze össze sem vethető az erdészeti járművekével, a fatolvajokéval, endurósokéval és pl. a kerékpárútépítésével [parlagfű-ültetvények megjelenése]) és a gyalogturisták háborgatása (a kerékpárutakon a kutyások veszélyes magatartása szerencsére nem kommunikációs téma, megmarad a személyes ütközések síkján). 2
Megoldás: a) DH és MTB-pálya, -pályák kijelölése. A DH kerülhetne akár a Mecsextrém szomszédságába is, ezzel az Erdészet látogatókat nyerne, cserébe engedhetne a természetvédelmi merevségből. A DH-sok, akik többmilliós kerékpárokon űzik a sportjukat, jólfizető célcsoport (plusz család). A hazai DH-s társadalomban kifejezett igény fogalmazódott meg a pécsi lehetőségek kiépítésére. A pályák versenyeket vonzanak, azok pedig fizető turistákat. b) A most a hobbi-DH-sok (sic!) által legjártabb gyalogtúrás utak és szűz erdei területek mentén hobbikerékpáros utak kijelölése. c) Általában újabb kerékpártúrautak kijelölése, lehetőleg lovas és kutyás/gyalogos közös nyomvonalként, a közös használat specifikumainak messzemenő figyelembevételével (infótáblák, ijesztés/ijedés védőtávolságai stb.). d) Citycross-, cyclocross-verseny(ek) rendezése Pécsett. Részben mint attrakció, jelentős turistavonzerőt gyakorol (l. Kőszeg), részben a célcsoport noha nem
3
népes, de tábora van és jól költ, részben jó kommunikációs lehetőség a sportolók, gyalogosok és a városi dirtesek, vaduló suhancok között. Ugyancsak megfogalmazott elvárás a pécsi helyszín a szakágak részéről. 4) Síkvidéki kikötés, drága eszközök védelme Pécsről általában a Mecsek ugrik be. A célcsoportként leghasznosabb jó jövedelmű, igényes, ínyenc, nyugdíj előtti, frissnyugdíjas közép- vagy felsővezetői réteg azonban már inkább sík terepeket keres. Hangsúlyosan meg kell jelenjen az ormánsági és drávai elérés, és ennek markáns és harmonikus műtárgyai kell épüljenek (táblák, útvonalak stb.). Az Ormánság és a Dráva-medence értékeivel közös marketing-stratégiát kell keresni (közös és kapcsolt desztinációk). A folyamatosan pályázott és épülő kerékpáros útvonalakat hálózatba kapcsolva kell fejleszteni, Pécs ebben iniciátor és akcelerátor kell legyen (Keszü, Villány, Eszék, Bóly…) A célcsoportra jellemző drága eszközök védelme abszolút elsőbbséggel megoldandó: a
közösségi közlekedés csomópontjaiban (MÁV- és buszpályaudvar) és egyes desztinációkban zárt szekrényes, zárható (őrzött) kerékpártárolók kell épüljenek (a MÁV-ra, VOLÁN-ra várni nem szabad). Civil, városi és forprofit együttműködéssel kerékpáros bázis kell létesüljön ugyanitt (Indóház tér): szerviz, kölcsönző, szállás, olcsó szállás, turisztikai információk. 5) Félmegoldások után: szakszerű, flott, befogadható létesítmények Az EKF után a célcsoportban az a kép él, hogy a város elmaszatolt, felásott, félkész, alkalmatlan. Ezért a nyilvánosság elé csak kiérlelt, gondosan megfogalmazott, a célcsoport(ot reprezentálni képes szervezetek) által lecsekkolt tervekkel, de inkább csak létesítményekkel szabad kiállni. Az építéseknek villámgyorsan, látványosan, pozitív hírértékkel kell lezajlania. A kész létesítmények nem lehetnek öncélú formai megoldások (vs. tettyei kilátó), sem bármely részletükben vitathatóak (ha és amennyiben persze van ilyen). A történelmi városból még van annyi hangulati elem, ami vonzó lehet a legjobb célcsoportnak, erre érdemes erősíteni a létesítésekkor. Az olyan létesítményeket, mint a pellérdi kerékpárút, villámgyorsan be kell fejezze a város, mert a „fű alatti” kommunikációban terjedő rossz vélemények sokkal többet ártanak elriadó turistákban, mint a megtakarított pármillió forint. Az átkötést ugyanez okból biztonságosan meg kell oldani az úttest alatt.
4
6) IVS: előnyt az önépítésnek, leszámolni az ipari illúziókkal A kerékpáros, mint öko- és mint szelíd turizmus a legtöbb hasznot akkort tudja hozni, ha nem monstrum központi létesítmények, hanem ezernyi apró hangulati elem fogadja. A város köztudottan szigetpotenciál, azaz kiugró szellemi kvalitásai (egyetemi tudáskoncentráció, magaskultúra) mellett az ipari teljesítmény fogadására évtizedek óta nem képes. A megvalósult ipari fejlesztések vagy önerős szerves fejlődésből jöttek létre, vagy működésképtelenek. A város kettéosztottságát tragikussá teheti, ha a belső, vasútmenti területek ipari zónának kijelölve félholt állapotra ítéltetnek. A belső területeken (Megyer, Basahalom, Szigetitanya, részben Tüskésrét) érdemes a belvárosközeli helyzet miatt lakó, pihenő, rekreációs, részben pedig bohém/kézműves negyedek létrejöttét elősegíteni. Egyegy hangulatos, csöndes városrész erős vonzerőt jelenthet a turizmusnak, az itt létrejövő vendéglátó-, kézműves-, kulturális kisvállalkozások pár év után jelentős adóbefizetők tudnak lenni, és a dolog a várostól befektetést nem, csak ésszerű szabályzást kíván. A turisztikára ráerősítő vállakozásoknak ezért érdemes pl. három éves adómentességet adni, és pl. 5-6 éves fejlesztési elvárásokat megfogalmazni velük szemben (Ledina, rehabilitáció). A belső területeket ipari övezetté jelölve a turista elriad, túl azon, hogy desztinációt sem tud felmutatni a város. 7) Fölvállalt kerékpárosok a kommunikációban is A célcsoport-orientált városmarketingnek része kell legyen, hogy a város e téren ne csak közlő, hanem kínáló és problémamegoldó szerepben is föltűnjön. A direkt közléseknek súlyt kell helyezniük a megvalósult és jól működő (!!) létesítményekre, azok hasznaira. A világ nagyvárosaihoz hasonlóan Pécs is el KELL
készíttesse saját ingyenes kerékpáros mobilappjait (Ld. London Bike Hire, London Bike Parking, stb. stb.) Ezek önmagukban is képesek szűrni a célcsoportot a jobb anyagi helyzetűekre, és minden külön befektetés nélkül azt közlik, hogy ebben a városban megfelelő szinten megoldott a kerékpáros turisták fogadása. Pécs városa is föl kell használja az UrbanCyclr (magyar fejlesztés) önkéntes kerékpárforgalom-számláló adatait, el kell készítse saját vizualizációját a
5
marketingkommunikációja erősítésére. Ez az alkalmazás a valós kerékpáros-forgalom nagyságát a vonalak vastagságával illusztrálja. Járulékos haszna ennek a (főleg egyetemista) kerékpárosok és autósok közötti konfliktusok mérséklése is a tévhitek oszlatásával és valóban hatásos forgalomtechnikai eszközök bevetésével, melyeket az app megalapozni képes. 8) Fölvállalt kerékpárosok az építésekben is Pécs az összes építésben előtérbe kell helyezze a kerékpáros forgalmat, fél szemét mindig a legigényesebb turistákra, mint célcsoportra függesztve. A zárt tárolókon túlmenően a támok helyét és területét nem utólag, hanem már az építési programban meg kell határozni. Üzlethelyiségek számára elő kell írni a kerékpárparkolás ésszerű szintű, inkább kisebb mérvű, de igényes megoldását. Javasolt több nagy kerékpárparkoló kijelölése, később építése. Nem a forgalom növekedésére kell várni, hogy látsszon, érdemes megépíteni, hanem éppen ellenkezőleg: efféle építésekkel kell gerjeszteni a városi kerékpáros-forgalmat odáig, hogy már képes legyen lökést adni a költekező kedvű turisták ideáramlásának. Sürgősen el kell érni, hogy a MÁV a jelenlegi, pusztán a kerékpáros turizmus elriasztására alkalmas kocsipark helyett Pécsre csakis alacsonypadlós, korszerű, kerékpárral könnyen fölléphető kocsikkal járassa a vonatokat. Rövid időn belül el kell érni, hogy az Ormánságba ugyanígy (a több évtizedes motorkocsikra nemhogy túrakerékpár, de még egy gyerekkereékpár is csak alig rakható föl). A Főpályaudvar környékét sürgősen kerékpárosok által járhatóvá kell tenni: a buszok és/vagy a lehajtásra alkalmas kisszámú járdaszegélyeken parkoló autók látványosan, de anélkül riasztják el a kerékpáros turistát, hogy ennek hallható jelét adná. 9) Velodrom Pécsre Az ország első velodromja Pécsett állt, Gyárvárosban, a ’20-as évekig. A pályakerékpáros versenyek a mai napig világszerte nagy vonzerőt jelentenek. A rendszeres versenyek marketingértéke óriási. Ezek a versenyek szinergiában működnek a többi kerékpáros eseménnyel, versennyel. A 2012-es londoni olimpia velodromja egy még megkurtított voltában is attraktív, önmagán túlmutató, komplex létesítmény, amely
6
befogadja a felnőttek és gyerekek kerékpáros oktatóhelyét, a beszoktató tereprészeket, rekreációs célú pályákat. Egy efféle létesítmény akár kulcsrakészen is megvásárolható, látványos telepítésére sok jó helyszín kínálkozik, a kiválasztásba a pécsi kerékpársport nagy alakjai bevonhatók és bevonandók. 10) Ütős létesítmények A kevés pénzt a város célszerű olyan műtárgyakra költse, amelyeknek a hírértéke is nagy (nem csak a használati). Ilyenek mostanában a gyalogos-kerékpáros fahidak. A K1 sok vitát kiváltott hídja lehetne egy jó kiindulópont, hiszen felfokozott érdeklődés övezi (nagyobb is, mint a forgalma), tehát egy ütős megoldás nagy hírértékkel bír, miközben az áthidalás rövid, tehát nem túl drága még attraktívan sem. Attraktivitás nélkül viszont nincsen hírérték. Ugyanezzel a logikával érdemes a vasút kerékpáros áthidalásában gondolkodni: a kaposvári szerpentin még most is téma olykor, pedig nem ma adták át. Az áthidalást ugyanakkor a belvárosból kiindulók, ill. a vonattal érkezők számára célszerű lehet megoldani. A szintbeni vasút-kerékpáros kereszteződéseknél a labirintust sürgősen el kell felejteni: a kerékpáros beszorul, és amíg küzd vele (málha, utánfutó) (K1; Szigetitanya/Uránváros), addig épp csak a keresztező vonatra nem tud már figyelni. A beszoruló kerékpár/málha sérül, a
7
látogató a várossal kapcsolatos rosszérzését fogja terjeszteni. Korrektül, használhatóan viszont több szintbeni, nem sorompós átjáró létesítését is érdemes megfontolni. 11) Low-budget beruházások Az ökoturista, kulturista nem csak kerékpáros turista, de sok az átfedés. A kerékpárutak építése sok pénz, műszakilag a legtöbb építőcég által nem megoldható kihívás (alapozás, aszfaltterítés, űrszelvény, vízelvezetés, stb), ugyanakkor még mindig túl konfliktuózus (cölöpök az autósok ellen, amiken azonban rendre fönnakadnak a gyerekek és a sportív vagy épp gyakorlatlan bringások stb.). Ezért célszerű a komplex megközelítésű, szerény költségvetésű, együttműködéseket generáló és szélesebb célcsoportnak alkalmas megoldásokban gondolkodni. Ezek egyértelműen a Zöldutak, melyeknek kidolgozott irodalma és hazai gyakorlata is van. Létesítésük egyik legkiforrottab módja a felhagyott vasutak pályája, amiből Pécs 3 kitűnő vonallal is bír: a harkányi, pécsvárad-bátaszéki és a pécsbányatelepi vonal mindegyike kis költéssel alkalmas nagy forgalmat generáló Zöldút létesítésére (itt a védelem és a használhatóság feltétele szintén az olyan kialakítás, ami forgalmat generál, és nem az, hogy megvárjuk, míg elegen járnak arra, mert akkor soha). Egy másik kis befektetésű, jó hozadékú irány a zarándokutakra épülő támogató városi magatartás, amely zarándokút-hálózat szinte „magától” kiépült, és meglévő, nagy potenciálú forgalmat képes kiszolgálni, ezzel a város hasznára is fordítani (Pl. Pécs-Máriagyűd zarándokút). Ezek esetében a legfontosabb a rávezetés és a szabályzás olyan kialakítása, ami lehetővé teszi a rávezető városi vonalak mentén a mikrovállalkozói nagyságú kiszolgáló beruházásokat (szállások, kegytárgyak, kegyhelyek). Harmadik a természetes vízfolyások mente, ahol többnyire csak az áthidalásokat és pl. a kaszálást, a növényzet fékentartását kell megoldani. Így a Pécsimedencében, nyugati irányban a Pécs-víz, Füzes-árok, majd a Pécsi-víz töltései védett, jó hírértékű, könnyen járható utakká válhatnak, megteremtve Pécsnek nemcsak az Ormánság déli-dél-keleti, de nyugati részével, valamint a már jobban föltárt Zselicséggel is az idősebb kerékpárturisták számára is a kapcsolatot. Ugyanez a nyom az Expo-centertől bevihető a Pécsi-víz mentén a Főpályaudvarig, nemcsak a távolsági kerékpárturizmus számára, de a városi rekreáció (futás, gyerek- és ebsétáltatás, mozgássérült-forgalom) számára is alkalmas terepet kínálva.
8
Pécs, 2010. április 28.
Simor Árpád
9
A képek:
1. 2. 3. 4. 5.
MK-BKK illusztráció a közös útfelületek biztonságosabb voltáról Mátra Maraton, 2012. Citycross-bajnokság, Kőszeg, 2011. A ’Dráva-medence’ keresésre a neten földobott kép A tullni Kertkiállítás többszáz férőhelyes bringaparkolója mellett zárható dobozokkal is várja a látogatókat 6. ua. 7. ua. 8. Kerékpárút Sankt Pöltenben, a főpályaudvarnál, ’történelmi’ építészeti környezetben 9. A városi bérbringa-hálózat információs táblája St. Pöltenben 10. A Sustrans kerékpáros mobilalkalmazásának képernyőfotója iPhone-on; a térképi ikonra koppintva információkat ad föl. Érdemes megjegyezni, hogy a térkép nem a nemzetközileg elterjedt, hanem saját környezetből vett fejlesztés 11. Pécsi túra trackje a Gubacsos kulcsosházhoz iPhone-alkalmazáson 12. Az UrbanCyclr képernyőfotója iPhone-on. Hamarosan automata megjelenítéssel dolgozik 13. Az autóban közlekedőket a legváltozatosabb módokon figyelmeztetik arra, hogy kötelességük a kerékpárosra vigyázni az egyenlőtlen erőviszonyok okán is 14. Metrószerelvény belseje valahol másutt 15. A londoni olimpiai velodrom egyik korai látványterve. Fapálya, faépítmény 16. A londoni olimpiai velodrom funkcióinak illusztrációja (http://www.hopkins.co.uk/projects/3/131/). Akcelerátor-hatás 17. A szarvasi gyalogos fahíd. Önmaga jogán erős sajtója van, ebben természetesen kerékpáros hídként is megfogalmazódik. Lényege, hogy attraktív és kapcsolódik a viziszínpadhoz, így eseményhelyszín is 18. A Nagy-britanniai Zöldútmozgalom(Sustrans) saját kerékpáros mobiltelefonos alkalmazása (app). Hálózat, kütyümegszállotság, átgondolt rendszer, eredmények 19. Kerékpártám St. Pöltenben. Olcsó, az épület lábazatát védő, az utcaképbe simuló megoldás. A jó megoldás nem mindig pénzkérdés
Környezetbarát munkaanyag. A jelen gondolatmenet elektronikus változata teljes egészében újrahasznosított elektronokat alkalmaz (ötlet: www.egboltos.hu).
A Pécsi Kerékpárforgalmi Munkacsoport Általános javaslatok a pécsi kerékpáros turizmushoz című műve Creative Commons Nevezd meg! Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
10
