Allianz Global Investors Fund

2012. augusztusi tájékoztató

Allianz Global Investors Fund Société d’Investissement à Capital Variable Allianz Global Investors Luxembourg S.A.

Fontos figyelmeztetések Az igazgatótanács felelősséget vállal a tájékoztatóban szereplő információkért. Az igazgatótanács minden elvárható lépést megtett annak érdekében, hogy a legjobb tudomása és meggyőződése szerint a jelen dokumentumban foglalt információk valósághűek legyenek, és nem hallgat el semmit, ami befolyásolhatja ezen információk megszerzését. Az igazgatótanács ennek megfelelően vállalja a felelősséget. Ez a tájékoztató 2012 augusztusában kelt. Amennyiben a tájékoztató tartalmával kapcsolatban kétségei vannak, forduljon alkuszához, bankja ügyfélszolgálati munkatársához, ügyvédjéhez, adótanácsadójához, könyvvizsgálójához vagy más pénzügyi tanácsadójához. A függelékek és a tájékoztató esetleges további mellékletei a tájékoztató részét képezik, és ennek megfelelően célszerű elolvasni őket. A Társaság a 2010. december 17-i luxemburgi törvény (a „törvény”) I. része alapján került bejegyzésre. A bejegyzés nem teszi szükségessé, hogy a CSSF jóváhagyja vagy elutasítsa a tájékoztatóban szereplő információk megfelelőségét vagy fontosságát, vagy a Részalapokban lévő eszközöket vagy portfóliókat. A törvénnyel ellentétes állítások jogosulatlanok és nem engedélyezettek. A Társaság az ÁÉKBV-irányelv jelentése értelmében átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak (ÁÉKBV) minősül, és az igazgatótanács javasolja, hogy a Társaság részvényeit az ÁÉKBVirányelvnek megfelelően jegyeztessék be értékesítésre az Európai Unió bizonyos tagállamaiban. Részvények értékesítésre bejegyeztethetők az Európai Unión kívüli más országokban is. A részvények értéke és azok hozama nemcsak emelkedhet, hanem eshet is, és így az is elképzelhető, hogy nem térül meg az az összeg, amelyet Ön eredetileg befektetett. Ezért egy Részalapba való befektetés előtt fel kell mérni a befektetéssel kapcsolatos kockázatokat (lásd: „Általános kockázati tényezők” és a vonatkozó Részalap kockázati profilját). A befektetőknek a részvények megvásárlása, átváltása vagy visszaváltása előtt ajánlatos tájékozódni az állampolgárságuk, székhelyük vagy lakóhelyük szerinti ország vonatkozó törvényi előírásokról, az esetleges devizakorlátozásokról és adózási következményeiről. A Társaság éves és féléves jelentései, alapító okirata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információk, valamint a kibocsátási, visszaváltási és átváltási árak ingyenesek beszerezhetők a Társaság székhelyén vagy az Alapkezelő Társaságtól, a forgalmazóktól és az információs ügynököktől. Senki sem jogosult a Társaságról eltérő tájékoztatást adni, mint ami a tájékoztatóban vagy az itt hivatkozott egyéb dokumentumban szerepel, és ilyen információ adása esetén ezekre az állításokra vagy kijelentésekre nem lehet oly módon támaszkodni, mintha a Társaság engedélyezte volna őket. Ez a tájékoztató nem minősül ajánlatnak vagy részvény jegyzésére vonatkozó felhívásnak bármely olyan joghatóságban, ahol az ilyen ajánlat vagy jegyzési felhívás törvénybe ütközik, ahol az ilyen ajánlatot vagy felhívást tevő személy nem rendelkezik megfelelő képesítéssel vagy pedig, ahol az ilyen vételi ajánlattal megkeresett személy nem felel meg a vásárlási követelményeknek. A Társaságot a törvény 181. cikkének megfelelően több Részalapból álló átfogó (umbrella) alapként hozták létre. Minden egyes Részalap számára különálló eszközportfóliót tartanak fenn, amelyet a meghatározott befektetési célkitűzésének megfelelően kezelnek. A befektetőknek lehetősége nyílik az általuk kívánatosnak ítélt befektetési politikának, konkrét kockázattűrésnek és a befektetés diverzifikálására vonatkozó igényeiknek megfelelő Részalapok kiválasztására. A jelen tájékoztatónak megfelelően kibocsátott részvények a Társaság minden egyes Részalapjára és a Társaság minden egyes Részalapjának minden egyes részvényosztályára vonatkoznak. A részvényeket a részvényenkénti nettó eszközérték alapján számított áron bocsátják ki, váltják vissza és váltják át, figyelembe véve a vonatkozó költségeket és a felmerülő díjakat.

Az igazgatótanács bármikor indíthat további részvényosztályokat Részalapokban, vagy bármikor újabb Részalapokat indíthat, amelyek befektetési célkitűzései hasonlóak lehetnek a meglevő Részalapokéhoz vagy eltérhetnek tőlük. Új Részalapok indítása esetén a tájékoztatót ennek megfelelően kiegészítjük. Ez a tájékoztató más nyelvekre is lefordítható. A fordítás szövegében esetlegesen előforduló ellentmondások vagy homályos megfogalmazások esetén az eredeti angol verzió az irányadó, feltéve, hogy az a helyi törvényeknek nem mond ellent.

Amerikai személyekre vonatkozó befektetési korlátozások A Társaság nem tartozott és nem fog az amerikai befektetési vállalatokról szóló 1940. évi törvény (Investment Company Act) jogi szabályozásának hatálya alá tartozni. A Társaság részvényei nem tartoztak és nem tartoznak az amerikai átruházható értékpapírokról szóló 1933. évi törvény (Securities Act), vagy bármely egyesült államokbeli tagállam hasonló jogi szabályozásának hatálya alá, és így a Társaság részvényei csak az 1933. évi törvény, az amerikai tagállamok vagy az egyéb értékpapír jogszabályok rendelkezéseivel összhangban ajánlhatók fel értékesítésre, adhatók el vagy ruházhatók át más módon. A Társaság részvényei nem ajánlhatók fel értékesítésre és nem adhatók el az Amerikai Egyesült Államokban, továbbá nem ruházhatóak át az 1933-as értékpapírtörvény alapján hozott „Regulation S” (S rendelet) 902. szabálya által meghatározott „amerikai személyek” részére vagy számlájára. Az igénylőktől kérhetnek arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ők maguk nem amerikai állampolgárok, valamint, hogy a részvényeket nem amerikai állampolgárok nevében, illetve nem amerikai állampolgárok számára történő eladás céljából vásárolják. Az alapító okirat 10. cikke felsorolja azokat a feltételeket, amelyek alapján a Társaság kötelezhető a „korlátozott személyek” körébe tartozók részvényeinek visszaváltására.

Tartalomjegyzék Meghatározások .............................................................. 5 1. rész: Vállalati adatok ................................................. 12 A Társaság ...................................................................... 12 1. Általános információ a Társaságról ............................... 12 2. Egyedi információ a Társaságról .................................... 12 3. Részvénytulajdonosok közgyűlése és beszámolás a részvénytulajdonosoknak ........................................... 15 4. A Társaság megszüntetése és felszámolása ............... 15 5. Részalapok/részvényosztályok felszámolása és összevonása ............................................................................ 16

10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése ..................................................................... 31 11. Tőzsdei jegyzés ............................................................... 32 A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt költségek (költségek és kiadások) ............. 33 1. Kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjak........................................................................................... 33 2. Teljesítményalapú díj ....................................................... 33 3. Értékpapírügyleti díj .......................................................... 35 4. Adminisztrációs díj............................................................ 36 5. Kiegészítő költségek ......................................................... 36 6. Forgalmazási díjak ............................................................ 37 7. Alkuszi jutalékok ................................................................ 37 8. Jutalékmegosztásra vonatkozó megállapodások ...... 37

A Társaság irányítása .................................................... 18

9. Jutalékok .............................................................................. 38

1. A Társaság igazgatósága .................................................. 18

10. Igazgatók és tisztségviselők kártalanítása ................. 38

2. Az Alapkezelő Társaság .................................................... 18

11. Folyamatos díjak.............................................................. 38

3. Alapkezelő Társaság és központi adminisztráció ....... 19

12. Átalakítási díj .................................................................... 38

4. Felügyeleti hatóság ........................................................... 20 5. Letétkezelő .......................................................................... 20

A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai .................................................... 39

6. Kiszervezés .......................................................................... 20

Adózás ............................................................................ 42

7. Forgalmazók ....................................................................... 21

1. függelék: Befektetési lehetőségek és korlátozások ............................................................................... 43

8. Befektetéskezelők és befektetési tanácsadók ............. 21 9. Kifizető és információs ügynökök .................................. 21

2. függelék: Technikák és eszközök használata / kockázatkezelési eljárás ............................................... 49

A részvények .................................................................. 22

3. függelék: Részvényosztályok ................................... 53

1. Jegyzések ............................................................................. 22

4. függelék: Az aktuális díjak és költségek kivonata ..................................................................................... 56

2. Jegyzési kérelem törlésére vonatkozó jogosultság sikertelen elszámolás esetén ....................................... 23 3. Visszaváltások ..................................................................... 23

5. függelék: Az Alapkezelő Társaság által kezelt egyéb befektetési alapok .............................................. 65

5. Átváltások ............................................................................ 26

6. függelék: Tőzsdék, amelyeken a Részalapok részvényeivel a Társaság jóváhagyása nélkül szabad kereskedni ......................................................... 67

6. Jövedelem-kiegyenlítési eljárás ...................................... 28

2. rész: Általános kockázati tényezők .......................... 68

7. Részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítása........ 28

3. rész: Részalapok ........................................................ 80

8. A nettó eszközérték számításának átmeneti felfüggesztése és a kereskedés ebből eredő felfüggesztése ............................................................................. 30

4. rész: Fontos információk befektetők számára ..... 295

4. Részvények kötelező visszaváltása ................................ 25

Szaknévsor ................................................................... 304

9. A jegyzési, visszaváltási és átváltási árak meghatározása .................................................................................... 30

Megjegyzés: Ez a dokumentum az angol eredeti fordítása, eltérések esetén, kérjük, hivatkozzanak az utóbbi változatra.

Allianz Global Investors Fund

Meghatározások A Társaság székhelye: 6A, route de Trèves L-2633 Senningerberg ÁÉKBV irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint ennek módosításai. ÁÉKBV vagy más KBV: Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) vagy a törvényben meghatározott más kollektív befektetési vállalkozás (KBV) (beleértve, de nem kizárólag a Társaság Részalapjait). Alapító okirat: A Társaságnak a legutóbb a 2012. január 31-i hatállyal módosított 1999. augusztus 9-i alapító okirata. Alapkezelő Társaság: Allianz Global Investors Luxembourg S.A. 6A, route de Trčves L-2633 Senningerberg Amerikai személyek: Az „amerikai személy” kifejezés (amint az értékpapírtörvény „Regulation S” (S rendelet) 902. szabálya meghatározza) többek között az alábbiakat foglalja magában: (1) az Egyesült Államokban lakhellyel rendelkező bármely természetes személyt; (2) az USA vagy bármely államának törvényei alapján szervezett vagy bejegyzett vállalatot vagy társaságot; (3) olyan vagyonkezelő alapot (a) amelyek vagyonkezelője amerikai személy, kivéve ha ez a személy professzionális vagyonkezelő, és sem a vagyonkezelő társ, aki kizárólagos vagy közös befektetési döntéseket hoz a vagyonkezelési alap eszközeit illetően, sem a vagyonkezelési alap kedvezményese (visszavonható alap esetében pedig a létesítője is) nem amerikai személy, vagy (b) ahol bírósági úton érvényesíthető elsőfokú eljárás van folyamatban a vagyonkezelési alappal szemben, illetve ha egy vagy több amerikai vagyonkezelő ellenőrzési jogot gyakorol a vagyonkezelési alap lényeges döntéseiben; továbbá (4) olyan hagyatékot (a) amely az amerikai adótörvények hatálya alá tartozik a világ bármely pontján keletkező jövedelemforrásokat terhelő adófizetés szempontjából, vagy (b) amely hagyatéki gondnoka vagy végrendeleti végrehajtója amerikai személy, kivéve, ha sem hagyatéki gondnok, sem a végrendeleti végrehajtó, aki kizárólagos vagy közös befektetési döntéseket hoz a hagyatéki eszközöket illetően, nem amerikai személy és ezen eszközök külföldi jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az „amerikai személyek” fogalom azokra az egységekre is vonatkozik, amelyek passzív befektetési célok megvalósítása érdekében (többek között határidős tőzsdei kereskedésre szervezett alapok, befektetési társaságok vagy egyéb hasonló egységek) jöttek létre: (a) azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az amerikai személy általi befektetéseket az határidős tőzsdei kereskedésre szervezett alapban, amely CPO-kezelője az amerikai Commodity Futures Trading Commission (a határidős kereskedést szabályozó amerikai szövetségi ügynökség) által életbe léptetett szabályok 4. fejezetében foglalt bizonyos követelmények alóli mentességet élvez az alap résztvevői nem amerikai illetőségű személyeknek minősülő oka folytán, vagy (b) amerikai személy által került alapításra az amerikai 1933. évi értékpapírtörvény (Securities Act) hatálya alá nem tartozó értékpapírokba való elsődleges befektetések céljából, kivéve ha az alapot az 1933. évi törvény 501. szabályának (a) bekezdése alapján értelmezett, és természetes személynek, hagyatéki vagyonnak vagy vagyonkezelési alapnak nem minősülő akkreditált befektetők hozták létre.

5


AUD vagy ausztrál dollár: Az AUD vagy ausztrál dollár Ausztrália hivatalos valutáját jelenti. Átváltási díj: Egy Részalap részvényeinek átváltásakor felszámított díj a 4. függeléknek megfelelően. Bázisvaluta: A vonatkozó Részalap pénzneme. Befektetéskezelő: A Társaság által kinevezett és a tájékoztató végén, a Szaknévsorban felsorolt minden befektetéskezelő. BRL vagy brazil reál: A BRL vagy brazil reál Brazília hivatalos pénznemét jelenti. Ezt a devizanemet csak fedezeti devizaként lehet figyelembe venni. CAD vagy kanadai dollár: A CAD vagy kanadai dollár Kanada hivatalos valutáját jelenti. CEST: Közép-európai nyári időszámítás. CET: Közép-európai időszámítás. CHF vagy svájci frank: A CHF vagy svájci frank Svájc hivatalos valutáját jelenti. CSCR: Kínai Értékpapír-szabályozási Bizottság. CSSF: Commission de Surveillance du Secteur Financier (lásd: „Felügyeleti Hatóság”) CZK vagy cseh korona: A CZK vagy cseh korona a Cseh Köztársaság hivatalos pénznemét jelenti. DKK vagy dán korona: A DKK vagy dán korona Dánia hivatalos pénznemét jelenti. Egyesült Államok: Az Amerikai Egyesült Államok (ide értve annak államait, valamint a Washington szövetségi fővárosban található kormányzati negyedet), annak területeit és a joghatósága alá tartozó összes egyéb térséget jelenti. Értékelési nap: Értékelési nap minden munkanap, kivéve, ha a vonatkozó Részalap tájékoztatója másként határozza meg. Értékesítési díj: A 4. függelékben ismertetett díj, amelyet egy Részalap részvényeinek jegyzésekor vetnek ki. Értékorientált részvények: Az értékorientált részvények olyan részvényeket foglalnak magukban, amelyeket a befektetéskezelő alulértékeltnek ítél.

6


Értékpapír letéti bank: Clearstream, Euroclear, National Securities Clearing Corporation (NSCC) és más olyan elszámolási rendszer, amelyen keresztül a részvényeket kibocsátják. Az értékpapír letéti bankoknál megőrzés céljából elhelyezett részvényeket globális letéti igazolás formájában tartják. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az Euroclear csak teljes részvényeket bocsát ki. EUR vagy euró: Az EUR vagy euró az Európai Monetáris Unió tagállamainak hivatalos pénznemét jelenti. Fedezeti deviza: A vonatkozó részvényosztály referencia-pénznemétől különböző deviza, amellyel szemben a részvényosztály eszközeinek nagymértékű fedezetet kell biztosítani. Fedezeti devizaként az alábbi pénznemek használhatóak: AUD, BRL, CAD, CHF, CZK, DKK, EUR, GBP, HKD, HUF, JPY, KRW, NOK, NZD, PLN, RMB, SEK, SGD és USD. Fejlett ország/országok: Fejlett ország az, amelyet a Világbank az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alapján magas jövedelmű országként sorol be. Fejlődő piac/piacok: Fejlődő piac olyan ország, amelyet a Világbank az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alapján nem magas jövedelmű országként sorol be. Felügyeleti hatóság: A Pénzügyi Szektor Luxemburgi Felügyeleti Hatósága (Commission de Surveillance du Secteur Financier). Forgalmazók: A Társaság által kinevezett összes forgalmazó. Független könyvvizsgáló: PricewaterhouseCoopers S.ŕ r.l. 400, route d’Esch L-1014 Luxemburg Futamidő: A futamidő az egyes kifizetésekig hátralévő időtartam súlyozott átlaga szerint értendő. GBP vagy font sterling: A GBP vagy font sterling az Egyesült Királyság hivatalos pénznemét jelenti. HKD vagy hongkongi dollár: HKD vagy hongkongi dollár Hongkong hivatalos fizetőeszközét jelenti. Hozamfizető részvények: A hozamfizető részvények olyan részvények, amelyekre általában nettó jövedelmet, vagy adott esetben értékesítésből és más összetevőkből származó jövedelmet fizetnek. Hozamfelhalmozó részvények: A hozamfelhalmozó részvények olyan részvények, amelyek hozamát általában nem fizetik ki a részvénytulajdonosoknak. Ehelyett a jövedelem a Részalapban vagy a vonatkozó részvényosztályban marad, és a hozamfelhalmozó részvények értékében tükröződik. HUF vagy magyar forint: A HUF vagy magyar forint Magyarország hivatalos pénznemét jelenti.

7


Igazgatótanács: A tájékoztató „Társaság vezetése” részében felsorolt igazgatók. Információs ügynök: A Társaság által kinevezett összes információs ügynök. Jegyzési ár: Egy Részalap adott részvényosztályához tartozó részvények jegyzési ára megegyezik a vonatkozó részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének és az esetleges értékesítési díjnak a különbségével. Jelentési devizanem: A Társaság jelentési devizaneme. Jogosult külföldi intézményi befektető vagy QFII („Qualified Foreign Institutional Investor”): Olyan befektető, amelyet a CSRC jogosult külföldi intézményi befektetőként jóváhagyott a QFII intézkedések alapján. JPY vagy japán jen: A JPY vagy japán jen Japán hivatalos pénznemét jelenti. Kamatozó értékpapír/értékpapírok: A kamatozó értékpapír az összes olyan értékpapír, amely után kamatot fizetnek, többek között a kamatszelvény nélküli kötvények, különösen az államkötvények, a jelzálogalapú értékpapírok és a pénzintézetek által kibocsátott, hasonló külföldi eszközalapú értékpapírok, állami támogatással kibocsátott kötvények, változó kamatozású kötvények, átváltható kötvények, opciós kötvények, vállalati kötvények, jelzálogalapú és eszközalapú értékpapírok és más, biztosítékokkal fedezett kötvények. Képviselő: A Társaság által kinevezett összes képviselő. Kiemelt befektetői információk: A befektetőknek szóló fő információkat a törvény szerint összesítő, rövid, szabványosított dokumentum. Kifizető és információs ügynök: A Társaság által kinevezett összes kifizető és információs ügynök. Kínai „A” részvény: A Kínai Népköztársaságban bejegyzett társaságok által kibocsátott és a Kínai Népköztársaság tőzsdéin jegyzett értékpapírok, amelyeket CNY pénznemben forgalmaznak, és hazai (kínai) befektetők és a QFII engedély birtokosai számára állnak rendelkezésre befektetés céljára. Kínai „B” részvény: A Kínai Népköztársaságban bejegyzett társaságok által kibocsátott és a Kínai Népköztársaság tőzsdéin jegyzett értékpapírok, amelyeket USD vagy HKD pénznemben forgalmaznak. Központi adminisztrációs ügynök: Allianz Global Investors Luxembourg S.A. 6A, route de Trèves L-2633 Senningerberg KRW vagy dél-koreai won: A KRW vagy dél-koreai won a Koreai Köztársaság hivatalos pénznemét jelenti. Ez a deviza csak fedezeti devizaként vehető figyelembe.

8


Letétkezelő: State Street Bank Luxembourg S. A. 49, avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxemburg Magas hozamú befektetések: A magas hozamú befektetések azon eszközökben való befektetéseket jelentik, amelyek nem rendelkeznek egy elismert minősítő ügynökség „befektetési” fokozatú minősítésével (úgynevezett nem befektetési fokozatú minősítés), vagy amelyeknek egyáltalán nincs minősítésük, de a befektetéskezelő megítélése szerint feltételezhető, hogy minősítés esetében nem befektetés fokozatú minősítést kapnának. Munkanap: Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Nettó eszközérték/NAV: A „Részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítása” című rész alapján meghatározott eszközérték. NOK vagy norvég korona: A NOK vagy norvég korona Norvégia hivatalos pénznemét jelenti. Növekedésorientált részvények: A növekedésorientált részvények azon részvényeket foglalják magukban, amelyekről a befektetéskezelő úgy véli, hogy növekedési potenciállal bírnak, és ez nem tükröződik megfelelően a jelenlegi árukban. NZD vagy új-zélandi dollár: Az NZD vagy új-zélandi dollár Új-Zéland hivatalos fizetőeszközét jelenti. PLN vagy lengyel zloty: A PLN vagy lengyel zloty Lengyelország hivatalos pénznemét jelenti. PRC: A Kínai Népköztársaság. QFII intézkedések: A CSRC, a Kínai Népköztársaság és a SAFE által 2006. augusztus 24-én kihirdetett és 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett „Intézkedések a jogosult külföldi intézményi befektetők által hazai értékpapírokba történő befektetés igazgatására” című dokumentum, annak mindenkori módosításai szerint. REIT (ingatlanbefektetési tröszt): Az ingatlanbefektetési tröszt („REIT”) olyan jogi személy, amelynek üzleti célja ingatlanok tulajdonlása és/vagy ingatlan tulajdonlásához kapcsolódó tevékenységek felé irányul. Eltérő állítás hiányában a REIT ilyen, társaság vagy alap jogi formában létrehozott személyt jelöl. Az utóbbi esetében a zártvégű REIT alapok megszerezhetők, míg a nyíltvégű REIT alapok a Törvény 41. cikkének 2. bekezdésében meghatározott feltételek szerint szerezhetők meg. Zártvégű REIT alap esetében a REIT alap vagy a REIT alapot kibocsátó társaság nem köteles visszaváltani a REIT alap befektetési jegyeit; ennek eredményeképp a REIT alap befektetési jegyeinek értékesítése kizárólag a másodlagos piacon megy végbe. A nyíltvégű REIT alap ezzel ellentétben jogilag köteles elfogadni a REIT alap befektetési jegyeinek visszaváltását, miközben a másodlagos piacon történő értékesítés szintén lehetséges; a befektetési jegyeket maga a REIT alap vagy a REIT alapot kibocsátó társaság is visszaválthatja. Referencia-pénznem: Az a pénznem amelyben egy részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékét kiszámítják.

9


Részalap: A Társasághoz tartozó összes Részalap. Részvény: A Társaság által egy részvényosztály vagy egy Részalap vonatkozásában kibocsátott részvény. Részvényosztály: Egy Részalap részvényosztálya, amely más részvényosztályoktól eltérő tulajdonságokkal rendelkezhet (beleértve többek között a költségeket, díjstruktúrákat, a bevétel felhasználását, a befektetésre feljogosított személyeket, a minimális befektetési összeget, a referencia-pénznemet, a fedezeti devizát, a devizafedezési, jegyzési és visszaváltási eljárásokat). Részvénytulajdonos: A Társaság részvényeinek tulajdonosa. RMB vagy kínai renminbi: Az RMB vagy kínai renminbi a Kínai Népköztársaság hivatalos pénznemét jelenti. Ha a szövegkörnyezetből más nem következik, az „RMB” kifejezés az offshore kínai renminbire („CNH”) és nem az onshore kínai renminbire („CNY”) vonatkozik. A CNH jelenti azon kínai renminbi árfolyamát, amellyel „offshore” területeken, azaz Hongkongban vagy a Kínai Népköztársaságon kívül található piacokon kereskednek. SAFE: Állami Devizahatóság. SEK vagy svéd korona: A SEK vagy svéd korona Svédország hivatalos pénznemét jelenti. SGD vagy szingapúri dollár: Az SGD vagy szingapúri dollár Szingapúr hivatalos valutáját jelenti. SICAV: Société d’Investissement ŕ Capital Variable (változó tőkéjű befektetési társaság). Szabályozott piac: Bármely ország minden olyan szabályozott piaca, amely a törvény 41 (1) cikke szerint rendszeresen működik, elismert és a nyilvánosság számára elérhető. Szárazföldi Kína: Szárazföldi Kína a Kínai Népköztársaságot jelenti Hongkong és Makaó Különleges Közigazgatási Területek kivételével. Tájékoztató: A mindenkori módosításokat és kiegészítéseket tartalmazó 2012 augusztusi tájékoztató jelenlegi változata. Társaság: Az Allianz Global Investors Fund, beleértve az összes jelenlegi és jövőbeni Részalapot is. Törvény: A mindenkori módosításokat magába foglaló, a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2010. december 17-i luxemburgi törvény. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír/értékpapírok: A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír/értékpapírok fogalmába beletartozik az összes olyan részvényfajta vagy hasonló értékpapír, amelyet a Részalap érvényes befektetési politikájában foglalt meghatározások szerint alkalmaznak.

10


USD vagy amerikai dollár: Az USD vagy amerikai dollár az Amerikai Egyesült Államok hivatalos pénznemét jelenti. Vagyonátruházási nyilvántartó: RBC Investor Services Bank S.A. 14, Porte de France L-4360 Esch-sur-Alzette Visszaváltási ár: Egy Részalap adott részvényosztályához tartozó részvények visszaváltási ára megegyezik a vonatkozó részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének és az esetleges visszaváltási díjnak és/vagy a befektetés-kivonási díjnak a különbségével.

11


1. rész: Vállalati adatok A Társaság 1. Általános információ a Társaságról A Társaság átfogó (umbrella) alap, amely lehetőséget biztosít a befektetőknek, hogy különböző Részalapokba fektessenek be. Minden Részalapnak saját egyedi befektetési célja és önálló eszközportfóliója van. A Társaságot változó törzstőkéjű nyíltvégű befektetési társaságként (Société d’Investissement ŕ Capital Variable – SICAVként hoztak létre Luxemburgban, amely a kereskedelmi vállalatokra vonatkozó 1915. augusztus 10-i luxemburgi törvény és a törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. A Társaság eredeti neve DRESDNER GLOBAL STRATEGIES FUND volt. 2002. december 9-én Allianz Dresdner Global Strategies Fundnak és 2004. december 8-án Allianz Global Investors Fundnak nevezték át. Székhelye 6A, route de Trčves, L-2633 Senningerberg. Az alapító okiratot a Luxemburgi Nagyhercegség hivatalos közlönye (a „Mémorial”) 1999. szeptember 16-i számában tették közzé; a Luxemburgi Cégbírósághoz a részvények kibocsátásáról és visszaváltásáról szóló Notice Légale-lal együtt nyújtották be. Az azóta eszközölt összes módosítást szintén a Mémorialban tették közzé. Ezen dokumentumok, valamennyi módosításukkal együtt, a Luxemburgi Cégbíróságon tekinthetők meg. Másolat kérésre a Társaság székhelyén szerezhető be. A Társaság befizetett minimális törzstőkéje 1 250 000 euró. Befizetett részvények folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az alapító okirat feljogosítja a részvénytulajdonosokat, hogy bármikor visszaváltsák a részvényeiket az alapító okiratnak és a tájékoztatónak megfelelően. Az igazgatótanács saját belátása szerint bármikor új Részalapokat vezethet be és további részvényosztályokat hozhat létre. Ebben az esetben a tájékoztatót módosítani kell, és meg kell szövegezni a kiemelt befektetői információkat. A Társaság egyetlen jogi személyt alkot. A részvénytulajdonosok szempontjából minden egyes Részalap különálló entitásnak minősül. A Luxemburgi Polgári Törvénykönyv 2093. cikkétől eltérően egy adott Részalap eszközei kizárólag az adott Részalap adósságai és kötelezettségei erejéig tartoznak felelősséggel, ide értve a harmadik felek tekintetében fennálló kötelezettségeket is. A törzstőkét euróban adják meg, és ez mindenkor megfelel a Részalapok egyesített összevont értékének.

2. Egyedi információ a Társaságról Minden Részalaphoz több részvényosztály tartozhat, amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek (beleértve többek között a költségeket, díjstruktúrákat, a bevétel felhasználását, a befektetésre feljogosított személyeket, a minimális befektetési összeget, a referencia-pénznemet, a devizafedezési, jegyzési és visszaváltási eljárásokat). Az egyes részvényosztályok tulajdonságait részletesen a vonatkozó Részalap tájékoztatója, valamint a 3. és 4. függelék ismerteti. A részvényeket névre vagy bemutatóra szóló formában bocsátják ki, és az igazolások kibocsáthatók vagy nem bocsáthatók ki globális formában vagy letéti igazolás formájában, bármely Részalap vonatkozásában, ahogy azt az illető Részalap tájékoztatója tartalmazza. A részvények kibocsátását vagy visszaváltását nyilvántartott formában végző befektetők tudomásul veszik, hogy a vagyonátruházási nyilvántartónak szolgáltatott személyes adataikat és a tranzakcióik adatait (együttesen az Adatok) a 12


vagyonátruházási nyilvántartó tárolja és kezeli, és ha szükséges, átadja az Allianz Global Investors Group más vállalatainak, az ügyfelek kapcsolatainak kezelése és feldolgozása vagy a befektetők által megkívánt szolgáltatások nyújtása céljából. A Befektetők hozzáférhetnek a hibás vagy hiányos adatokhoz, és módosíthatják azokat. A névre szóló részvény jellegéből adódóan a Társaság fenntartja a jogot, hogy visszautasítsa a részvények kiadását olyan befektetőknek, akik nem nyújtanak megfelelő információt a vagyonátruházási nyilvántartó számára. Az adatokat összegyűjtik, megőrzik, kezelik, felhasználják és lehetőség szerint továbbadják a 2002. augusztus 2-i személyiségvédelemre vonatkozó luxemburgi törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó részének megfelelően. A Társaság felhívja a befektetők figyelmét arra a tényre, hogy bármely befektető közvetlenül a Társasággal szemben csak akkor gyakorolhatja teljes mértékben befektetői jogait, nevezetesen a részvénytulajdonosok közgyűlésén való részvételre vonatkozó jogát, ha a befektető saját maga és saját nevében be van jegyezve a Társaság befektetői jegyzékébe. Azon esetekben, amikor egy befektető olyan közvetítő útján fektet be a Társaságba, amely a befektetést a saját nevében, de a befektető javára tartja, a befektető számára nem mindig lesz lehetséges bizonyos részvénytulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása a Társasággal szemben. Javasoljuk, hogy a befektetők kérjenek tanácsot jogaikkal kapcsolatban. A részvények megszerzésére vonatkozóan létezik egy minimális befektetési összeg, amint ez a 3. függelékben és a tájékoztatókban is szerepel. Egyedi esetekben az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint engedélyezhet alacsonyabb minimális befektetést. További, kisebb összegű befektetéseket abban az esetben szabad végrehajtani, ha a további befektetés idején már a befektető tulajdonában levő ugyanazon részvényosztályba tartozó részvények összevont értéke, valamint a további befektetés összege (az értékesítési díj levonása után) megfelel az adott részvényosztályra meghatározott minimum befektetési összegnek. Ez a számítás csak a befektetők olyan vagyonrészeire vonatkozik, amelyeket ugyanannál az intézménynél helyeztek letétbe, amelynél a további befektetést végre akarják hajtani. Amennyiben a befektető harmadik fél végső kedvezményezettek számára jár el közvetítőként, akkor az alacsonyabb összegre szóló további befektetések csak akkor engedélyezettek, ha a fenti feltételek külön-külön, minden egyes harmadik végső fél kedvezményezett tekintetében teljesülnek. A befektetés előtt erre vonatkozó írásos megerősítés írható elő. Amint a 3. függelék előírja, bizonyos részvényeket csak jogi személyek jegyezhetnek, és nem jegyezhetik közvetítők olyan harmadik személyek megbízásából, akik magánszemélyek. A befektetés előtt erre vonatkozó írásos megerősítés írható elő. A 3. függelékben meghatározott részvényosztály részvényeit tulajdonló részvénytulajdonosoknak nem kell kezelési díjat, központi adminisztrációs ügynöki díjat, vagy teljesítményalapú díjat fizetniük a részvényosztály szintjén, ehelyett az ilyen részvénytulajdonosoknak közvetlenül az Alapkezelő Társaság számít fel egy díjat. Az ilyen részvények csak az Alapkezelő Társaság jóváhagyásával bocsáthatók ki, és a részvénytulajdonosok és az Alapkezelő Társaság közötti külön megállapodás vonatkozik rájuk. Az Alapkezelő Társaság teljesen saját belátása szerint döntheti el, hogy kibocsát-e ilyen részvényeket, hozzájárul-e egyedi feltételekhez, vagy egyeztet-e ilyenekről. A Társaság kibocsáthat részvényeket a Részalap bázisvalutájától eltérő referencia-pénznemű részvényosztályban. A Társaság a referencia-pénznem árfolyam-ingadozásával szembeni nagymértékű fedezetre törekedhet bizonyos részvényosztályok esetén. Az ilyen, egy vagy több részvényosztállyal kapcsolatban végzett devizafedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályok viselik. Nem szavatolható, hogy a devizakockázat lefedezésére irányuló kísérletek sikeresek lesznek, illetve, hogy bármely fedezeti stratégia teljes mértékben kiküszöböli a devizakockázatot. Egy részvényosztály vonatkozó referencia-pénzneme a részvényosztály típusa után zárójelben található [pl. az A-típusú részvényosztályra és az USD referencia-pénznemre: A (USD)]. Ha egy adott részvényosztály a referencia-pénznem árfolyam-ingadozásával szemben devizafedezet biztosítására szolgál, akkor „H” jelzés kerül a referencia-pénznem elnevezése elé [pl. az „A” részvényosztály-típus, USD referencia-pénznem, valamint e referencia-pénznem árfolyam-ingadozásával szembeni devizafedezet esetén: A (H-USD)]. A Társaság kibocsáthat részvényeket a Részalap bázisvalutájától eltérő referencia-pénznemű részvényosztályban. Ilyen esetekben a Társaság arra törekedhet, hogy nagy mértékben fedezze a bázisvalutát a referencia-pénznemmel szemben bizonyos részvényosztályok vonatkozásában. Egy vagy több részvényosztállyal kapcsolatban végzett ilyen devizafedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályok viselik. Nincs garancia arra, hogy a bázisvaluta referencia-pénznemmel szemben történő fedezésére tett kísérletek sikeresek lesznek. Egy részvényosztály vonatkozó referencia-pénzneme a részvényosztály típusa után zárójelben található 13


[pl. az A-típusú részvényosztályra és USD referencia-pénznemre: A (USD)]. Ha egy adott részvényosztály fedezni kívánja a bázisvalutát a referencia-pénznemmel szemben, akkor „H2” jelzés kerül a referencia-pénznem elnevezése elé [pl. egy EUR bázisvalutával rendelkező olyan Részalap „A” részvényosztály-típusa esetén, amely az USD referencia-pénznemmel szemben fedez: A (H2-USD)]. A Társaság kibocsáthat részvényeket a Részalap referencia-pénznemétől eltérő fedezeti devizával rendelkező részvényosztályban. A Társaság a fedezeti deviza árfolyam-ingadozásával szembeni nagymértékű fedezetre törekedhet bizonyos részvényosztályok esetén. Az ilyen, egy vagy több részvényosztállyal kapcsolatban végzett devizafedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályok viselik. Nem szavatolható, hogy a devizakockázat lefedezésére irányuló kísérletek sikeresek lesznek, illetve, hogy bármely fedezeti stratégia teljes mértékben kiküszöböli a devizakockázatot. Ha egy adott részvényosztály a fedezeti devizával szemben devizafedezet biztosítására szolgál, akkor „H” jelzés és az adott fedezeti deviza kerül a referencia-pénznem elnevezése mögé [pl. az „A” részvényosztály-típus, USD referencia-pénznem, valamint JPY fedezeti deviza esetén: A (USD H-JPY)]. A Társaság kibocsáthat részvényeket a Részalap bázisvalutájától eltérő referencia-pénznemű részvényosztályban. Ilyen esetekben a Társaság arra törekedhet, hogy nagy mértékben fedezze a bázisvalutát a fedezeti valutával szemben bizonyos részvényosztályok vonatkozásában. Egy vagy több részvényosztállyal kapcsolatban végzett ilyen devizafedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályok viselik. Nincs garancia arra, hogy a bázisvaluta fedezeti valutával szemben történő fedezésére tett kísérletek sikeresek lesznek. Egy részvényosztály vonatkozó referencia-pénzneme a részvényosztály típusa után zárójelben található [pl. az A-típusú részvényosztályra és USD referencia-pénznemre: A (USD)]. Ha egy adott részvényosztály fedezni kívánja a bázisvalutát a fedezeti valutával szemben, akkor „H2” jelzés kerül a referencia-pénznem elnevezése közé [pl. egy EUR bázisvalutával, USD referencia-pénznemmel rendelkező olyan Részalap „A” részvényosztály-típusa esetén, amely a JPY fedezeti valutával szemben fedez: A (USD H2-JPY)]. A Társaság kibocsáthat részvényeket a Részalap bázisvalutájától eltérő referencia-pénznemű részvényosztályban. Ilyen esetekben a Társaság arra törekedhet, hogy nagy mértékben fedezze a referencia-pénznemet a fedezeti valutával szemben bizonyos részvényosztályok vonatkozásában. Egy vagy több részvényosztállyal kapcsolatban végzett ilyen devizafedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályok viselik. Nincs garancia arra, hogy a referencia-pénznem fedezeti valutával szemben történő fedezésére tett kísérletek sikeresek lesznek. Egy részvényosztály vonatkozó referencia-pénzneme a részvényosztály típusa után zárójelben található [pl. az A-típusúrészvényosztályra és USD referencia-pénznemre: A (USD)]. Ha egy adott részvényosztály fedezni kívánja a referencia-pénznemet a fedezeti valutával szemben, akkor „H3” jelzés kerül a referencia-pénznem elnevezése közé [pl. egy EUR bázisvalutával, USD referencia-pénznemmel rendelkező olyan Részalap „A” részvényosztály-típusa esetén, amely a JPY fedezeti valutával szemben fedez: A (USD H3-JPY)]. A Társaság egy előre meghatározott időtartam árfolyam-ingadozásaival szemben nagymértékű fedezetet biztosíthat bizonyos részvényosztályoknak, míg másoknak nem. Az ilyen fedezeti ügyletekkel kapcsolatos minden nyereséget, veszteséget és költséget kizárólag a vonatkozó részvényosztály vagy -osztályokviselik. Ha egy részvényosztály egy előre meghatározott időtartammal szemben kíván fedezetet nyújtani, akkor az egyes részvényosztály céllejárata és a referenciapénznem megnevezése elé „D” jelzés kerül [pl. az A-típusú részvényosztályhoz, az USD referencia-pénznemhez és 2 éves célidőtartamhoz: A (D 2-USD)]. Minden részvény egyenlő arányban részesül a saját részvényosztálya jövedelméből és a felszámolásból befolyó összegből. Ugyanakkor a részvényosztályok forgalmazásának és tőkésítésének részleteivel kapcsolatban lásd a 3. függeléket. A nettó eszközérték kiszámítása minden egyes részvényosztály esetében úgy történik, hogy az adott részvényosztályhoz rendelendő eszközök értékét elosztják a részvényosztály az adott értékelési napon forgalomban lévő részvényeinek számával. A részesedés kifizetése után az adott részvényosztály részvényeinek nettó eszközértéke a kifizetett részesedés összegével csökken.

14


Amennyiben egy Részalap egy részvényosztályban részvényeket bocsát ki, az adott Részalap illető részvényosztályainak nettó eszközértéke a felszámított értékesítési díjjal csökkentett kibocsátásból befolyó ellenértékkel nő. Ha egy Részalap részvényeket vált vissza, akkor a szóban forgó Részalap vonatkozó részvényosztályának tulajdonítható nettó eszközértéke a visszaváltott részvények nettó eszközértékével csökken. Minden részvényt teljesen be kell fizetni. A Társaságban való minden egyes részvény minden közgyűlésen egy szavazatra jogosítja fel a részvénytulajdonost. A korlátozás alatt álló személyek által birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok gyakorlását e részvények tekintetében a Társaság a közgyűlésen megtagadhatja (alapító okirat 10. cikk). A részvényeknek nincs névleges értékük és nincsenek elsőbbségi jogaik. Töredék részvények egy részvény egyezredéig bocsáthatók ki, az ennél kisebb törtszámok kerekítésével. A töredék részvények nem járnak szavazati joggal, de felhatalmazzák a részvénytulajdonost, hogy arányosan részesüljön a nettó bevétel kifizetéséből vagy az adott Részalap vagy részvényosztály felszámolásának hozamából.

3. Részvénytulajdonosok közgyűlése és beszámolás a részvénytulajdonosoknak A részvénytulajdonosok közgyűléseit az alapító okiratnak és a luxemburgi törvényeknek megfelelően hívják össze. Az alapító okirat módosítása esetén a módosítást a Luxemburgi Kerületi Bíróságnál helyezik letétbe, és a Mémorialban teszik közzé. A Társaság pénzügyi éve minden év október 1-től a következő év szeptember 30-áig tart. A Társaság minden év szeptember 30-ával részletes, könyvvizsgálók által ellenőrzött jelentést közöl üzleti és alapkezelői tevékenységéről. Ez a jelentés egyebek között tartalmazza az összes Részalap összevont jelentését, az egyes Részalapok eszközeinek részletes bemutatását és a független könyvvizsgálói jelentést. A Társaság minden év március 31-ével könyvvizsgálók által nem ellenőrzött féléves jelentéseket is közzétesz, amelyek többek között az egyes Részalapok befektetési portfóliójának leírását és az utolsó kiadvány óta kibocsátott és visszaváltott részvények számát is tartalmazzák. Kérésre az éves jelentéseket a jelentés dátumától számított négy (4), a féléves jelentéseket pedig két (2) hónapon belül eljuttatják a bejegyzett részvénytulajdonosoknak. További példányok a kiadásuk időpontja után a Társaság székhelyén, a forgalmazóknál vagy a kifizető és információs ügynököknél ingyenesen szerezhetők be. Az éves közgyűlésre a Társaság Luxemburgban bejegyzett székhelyén, a luxemburgi jog szerint, január hónap harmadik péntekén, délelőtt 11 órakor kerül sor. Ha ez a nap Luxemburgban munkaszüneti vagy ünnepnap, akkor az éves közgyűlésre a következő munkanapon kerül sor. A Társaság alapító okiratának megfelelően, egy Részalap vagy egy részvényosztály részvénytulajdonosai bármikor összehívhatják az illető Részalap vagy részvényosztály közgyűlését, amelyen csak az illető Részalappal vagy részvényosztállyal kapcsolatban hozhatnak döntést. Az igazgatótanács a közgyűlést összehívó értesítésben meghatározhat egy, a közgyűlést 5 nappal megelőző dátumot (a továbbiakban: „rögzített dátum”), ameddig a határozatképességre és a többségre vonatkozó követelményeket meg kell határozni az adott dátumon forgalomban lévő részvényeknek megfelelően. A részvénytulajdonosok szavazati jogát a rögzített dátumon a tulajdonukban lévő részvények alapján kell meghatározni. A Társaság konszolidált pénzügyi kimutatását euróban készítik el. A Részalapok pénzügyi kimutatásait a Részalapok bázisvalutájában mutatják be.

4. A Társaság megszüntetése és felszámolása A Társaság a befektetők közgyűlésének határozatával bármely időpontban megszüntethető a jelen alapító okiratban hivatkozott határozatképességi és többségi követelmények szerint.

15


Az igazgatótanács a Társaság feloszlatását fogja javasolni a közgyűlésen (amelyre nem vonatkozik határozatképességi követelmény), ha a Társaság törzstőkéje az alapító okiratban előírt minimális tőke kétharmada alá csökken és ismét, ha a törzstőke a minimális tőkéje egynegyede alá esik. Ha a törzstőke az alapító okiratban előírt minimális tőke kétharmada alá esik, akkor a közgyűlésen képviselt részvényvolumen egyszerű többségével hozható határozat. Abban az esetben, ha a törzstőke a minimális tőke egynegyede alá esik, akkor a Társaság feloszlatására vonatkozó határozatot a közgyűlésen a részvények egynegyedével rendelkező részvénytulajdonosok hozhatják meg. A Társaság feloszlatására irányuló közgyűlést annak bebizonyosodásától számított negyven napon belül kell összehívni, hogy a Társaság nettó eszközei a minimális tőke kétharmada vagy egynegyede alá estek. A felszámolást egy vagy több felszámoló hajtja végre, akik magánszemélyek vagy jogi személyek lehetnek, és akiket a részvénytulajdonosok közgyűlése nevez ki. Kinevezésük hatályát és díjazásukat ennek a közgyűlésnek kell meghatároznia. Egy részvényosztályhoz tartozó felszámolási bevételt az illető részvényosztályban lévő részvénytulajdonosoknak az illetőrészvényosztályban való részesedésük arányában fizetik ki. Ha a Társaságot (bármilyen okból) felszámolják, akkor a felszámolás és a felszámolási bevétel megfelelő kifizetése a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik. A fel nem vett felszámolási bevételeket a Caisse de Consignationnál helyezik letétbe, és ha az előírt időn belül nem veszik fel őket, akkor elvesznek.

5. Részalapok/részvényosztályok felszámolása és összevonása Felszámolás Amennyiben egy Részalap eszközeinek értéke az igazgatótanács által a Részalap gazdasági szempontból hatékony kezeléséhez szükségesnek ítélt minimum alá csökken, vagy a Részalap nem éri el ezt a minimumösszeget, vagy a politikai, gazdasági vagy monetáris helyzet számottevő változása esetén, akkor az igazgatótanács kötelezővé teheti az érintett Részalap összes részvényének visszaváltását azon az értékelési napi részvényenkénti nettó eszközértéken, amelyen az igazgatótanács erre vonatkozó döntése hatályba lép (figyelembe véve a tényleges árakat és az eszközök eladásával kapcsolatban felmerülő szükséges költségeket). A törvény szerint a Társaság a kötelező visszaváltás életbelépése előtt köteles írásban tájékozatni a befektetőket az indokokról és a visszaváltás menetéről. A Részalap megszűnése esetén az erről szóló tájékoztatót a Mémorialban és szükség esetén legalább két (a közzététel időpontjában kijelölendő) napilapban kell közzétenni, amelyek legalább egyikének luxemburgi kiadásúnak kell lennie. Amennyiben a részvénytulajdonosokkal való egyenlő bánásmód érdekében vagy céljából más döntés nem születik, az érintett Részalap befektetői a kötelező visszaváltás időpontját megelőzően kérhetik részvényeik külön díj felszámítása nélkül történő visszaváltását vagy átváltását (figyelembe véve a ténylegesen elért árakat és az eszközök eladásának szükséges költségeit). A törvény szerint a részvények kibocsátását felfüggesztik, amint döntés született a Részalap felszámolásáról. A fenti bekezdésben az igazgatótanácsra ruházott jogok ellenére egy Részalapban kibocsátott egy vagy valamennyi részvényosztály tulajdonosainak közgyűlése az igazgatótanács javaslata alapján dönthet az adott részvényosztály összes részvényének visszaváltásáról, és kifizetheti a részvénytulajdonosoknak a részvények azon az értékelési napon érvényes nettó eszközértékét, amelyen az adott döntés hatályba lép (figyelembe véve a ténylegesen elért árakat és az eszközök eladásával kapcsolatban felmerülő szükséges költségeket). Ezen a közgyűlésen nincs minimális létszámelőírás a határozatképességhez. A határozathozatalhoz az ilyen üléseken közvetlenül vagy közvetve képviselt részvények egyszerű többsége szükséges. Azon eszközöket, amelyek kifizetését a visszaváltást követően nem tudták teljesíteni a megfelelő felhatalmazott személyeknek, a felszámolási időszak tartamára letétbe helyezik a letétkezelőnél. Ezt követően a fel nem vett bevételt a felhatalmazott személyek nevében átutalják a Caisse de Consignationba, és ha egy meghatározott időn belül nem veszik fel, akkor elvesznek. A visszaváltott részvényeket be kell vonni. 16


Összevonás A felszámolásnál meghatározottal azonos körülmények között az igazgatótanács hozhat olyan döntést, amelynek értelmében összevonja egy Részalap vagy részvényosztály eszközeit (a továbbiakban: „összeolvadó Részalap”) (1) a Társaság egy másik Részalapjával, (2) egy másik ÁÉKBV-vel, vagy (3) ilyen ÁÉKBV másik részalapjával vagy részvényosztályával (a továbbiakban: „befogadó alap”), és az összeolvadó Részalap részvényeit átnevezheti a befogadó alap részvényeivel azonos névre (szükség esetén a szétválást vagy fúziót követően, azután, hogy a töredék részvények esetleges különbözeteit a befektetőknek kifizették). Az összeolvadó Részalap és a befogadó alap részvénytulajdonosait a törvényben és a vonatkozó luxemburgi rendeletekben foglaltak szerint tájékoztatni kell az összevonásról hozott döntésről legalább harminc nappal a visszaváltási kérelem, vagy a körülményektől függően, a részvények ingyenes átváltásának utolsó napja előtt. Amennyiben a részvénytulajdonosok egyenlő bánásmódja érdekében vagy annak céljából egyéb döntés nem születik, akkor az átváltási arány kiszámolásának dátumát megelőző öt munkanappal fel kell függeszteni az összeolvadó Részalap vagy a befogadó alap részvénytulajdonosainak jogait arra, hogy ingyenesen visszaváltsák vagy átváltsák részvényeiket. Az igazgatótanács fent leírt jogkörétől függetlenül egy Részalap vagy az adott Részalap érintett részvényosztálya(i) részvénytulajdonosainak közgyűlése határozhat úgy, hogy ezen Részalap eszközeit és forrásait (vagy a vonatkozó részvényosztály(ok)ét, az esettől függően) (1) a Társaság egy másik Részalapjába, vagy (2) ugyanazon Részalap egy másik részvényosztályába, vagy (3) másik ÁÉKBV-be, vagy (4) egy ilyen ÁÉKBV másik Részalapjába vagy részvényosztályába olvasztja be. Ezen a közgyűlésen nincs minimális létszámelőírás a határozatképességhez. A határozathozatalhoz az ilyen gyűlésen jelen lévő vagy képviselt részvények egyszerű többsége szükséges. A részvénytulajdonosok közgyűlésének fenti határozata kötelező érvényű az összes olyan részvénytulajdonosra, aki nem él a részvények visszaváltására vagy átváltására vonatkozó jogával a fent említett harminc napos időszakon belül.

17


A Társaság irányítása 1. A Társaság igazgatósága Elnök – Dr. Thomas Wiesemann Chief Executive Officer Global Solutions Allianz Global Investors Holding GmbH München További igazgatók – Jean-Christoph Arntz Chief Executive Officer Allianz Global Investors Luxembourg S.A., Senningerberg – Daniel Lehmann Managing Director Allianz Global Investors Europe GmbH, Frankfurt/Main – George McKay Global Chief Operating Officer Allianz Global Investors Asia Pacific GmbH München – Markus Nilles Member of the Board of Management Allianz Global Investors Luxembourg S.A., Senningerberg Az igazgatótanács felel a Társaság napi üzletmenetének nyomon követéséért.

2. Az Alapkezelő Társaság A Társaság az Allianz Global Investors Luxembourg S.A.-t nevezte ki a napi üzletvitelért és a Társaság eszközeiért felelős Alapkezelő Társaságnak. Igazgatótanács: Elnök – Dr. Thomas Wiesemann Chief Executive Officer Global Solutions Allianz Global Investors Holding GmbH, München További igazgatók – Daniel Lehmann Managing Director Allianz Global Investors Europe GmbH, Frankfurt/Main 18


– George McKay Global Chief Operating Officer Allianz Global Investors Asia Pacific GmbH München – Michael Peters Managing Director Allianz Global Investors Europe GmbH Frankfurt/Main – Wolfgang Pütz Chief Financial Officer Allianz Global Investors Holding GmbH, München Vezetőségi tanács: – Jean-Christoph Arntz Chief Executive Officer Allianz Global Investors Luxembourg S.A., Senningerberg – Markus Nilles Member of the Board of Management Allianz Global Investors Luxembourg S.A., Senningerberg

3. Alapkezelő Társaság és központi adminisztráció Az Alapkezelő Társaság 1988. április 21-én részvénytársaságként (société anonyme) került bejegyzésre a Luxemburgi Nagyhercegség törvényei szerint. Székhelye 6A, route de Trčves, L-2633 Senningerberg. A Társaság 2010. december 31-i állapot szerint teljesen befizetett jegyzett tőkéje 15.600.200,00 eurót tett ki. Az Alapkezelő Társaság jogait és kötelességeit olyan megállapodás szabályozza, amelyet a Társaság vagy az Alapkezelő Társaság három hónapos felmondással felbonthat. A Társaság az Alapkezelő Társaságot nevezte ki központi adminisztrációs ügynökének. Ebben a minőségében az Alapkezelő Társaság felelős a luxemburgi törvények által előírt összes adminisztratív feladatért, különösen a Társaság bejegyzéséért, a dokumentáció elkészítéséért, a részesedésfizetési értesítések megfogalmazásáért, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információk, a pénzügyi beszámolók és a befektetőknek szánt más dokumentációk feldolgozásáért és szállításáért, a közigazgatási hatóságokkal, a befektetőkkel és minden más érintett féllel való kapcsolattartásért. Az Alapkezelő Társaság feladatai közé tartozik még a könyvelés, a részvények nettó eszközértékének kiszámítása, a részvényekkel kapcsolatos jegyzési, visszaváltási és átváltási igények feldolgozása, a fizetések fogadása, a Társaság befektetői jegyzékének őrzése, a nyilatkozatok, jelentések, értesítések és a részvénytulajdonosoknak szóló egyéb dokumentációk elkészítése és elküldésének ellenőrzése. A központi adminisztrációs ügynök jogait és kötelességeit olyan megállapodás szabályozza, amelyet a Társaság vagy a központi adminisztrációs ügynök három hónapos felmondással felbonthat. Az Alapkezelő Társaság Alapkezelő társasági és központi adminisztrációs ügynöki minőségében minden egyes Részalap eszközeiből díjra jogosult (lásd (1) „A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt díjak és költségek” című részt, (2) a 4. függelék nyilatkozatait és (3) a vonatkozó Részalapok tájékoztatóit), amely havonta utólag fizetendő. Emellett az Alapkezelő Társaság jogosult ésszerű költségeinek a Társaság általi megtérítésére is.

19


Az Alapkezelő Társaság a hatályos törvények, szabályok és rendeletek értelmében saját felelősségére, valamint saját felügyelete és irányítása mellett kezelési és adminisztratív feladatait átadhatja az ilyen szolgáltatásokra szakosodott szervezeteknek, a vonatkozó törvényben, szabályban vagy rendeletben meghatározott korlátozások betartásával. Ennek keretében a központi adminisztráció bizonyos feladatai átkerültek a letétkezelőhöz és a vagyonátruházási nyilvántartóhoz, akik harmadik felek szolgáltatásait is igénybe vehetik (erről bővebb információ a „Letétkezelő”, a „Kiszervezés” és „A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt költségek (költségek és kiadások)” című fejezetekben olvasható). Az Alapkezelő Társaság a devizák és futamidők figyelemmel kísérésével kapcsolatban egyes szolgáltatásokat harmadik feleknek adhat át.

4. Felügyeleti hatóság A Társaság és az Alapkezelő Társaság felügyeletét a CSSF, 110, route d‘Arlon, L-2991 Luxemburg látja el.

5. Letétkezelő A Társaság a State Street Bank Luxembourg S.A.-t nevezte ki eszközei letétkezelőjeként, melynek üzleti tevékenységébe a globális letéti és alapkezelői szolgáltatások is beletartoznak. A letétkezelő 1990. január 19-én részvénytársaságként (société anonyme) került bejegyzésre a Luxemburg törvényei szerint. Székhelye 49 Avenue J.F. Kennedy, L-1855 Luxemburg. Saját tőkéje 2010. december 31-én 65,0 millió eurót tett ki. A letétkezelő korlátlan felelősséget vállal a Társaság eszközeinek letéti őrzéséért. Ezen belül is elsősorban elvégzi a Társaság utasítására az összes pénzügyi tranzakciót, és gondoskodik az alábbiakról: a) a részvények a Társaság által vagy nevében történő eladása, kibocsátása, visszaváltása vagy visszavonása a törvénynek és az alapító okiratnak megfelelően történjen, b) a Társaság eszközeivel kapcsolatos ügyletek tekintetében az ellenérték számára történő átutalására a szokásos időhatáron belül kerüljön sor, c) a Társaság jövedelme az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően kerüljön felhasználásra. A letétkezelő a Társaság néhány vagy összes eszközét – különösen a tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, vagy egy klíringrendszerbe felvett értékpapírokat – saját belátása szerint rábízhatja egy ilyen klíringrendszerre vagy megfelelő levelezőbankokra. A letétkezelő felelősségét nem korlátozza, amennyiben néhány vagy az összes rábízott eszközt harmadik felek letéti kezelésébe adja át. A letétkezelő jogait és kötelességeit olyan megállapodás szabályozza, amelyet a Társaság vagy a letétkezelő három hónapos felmondással felbonthat. A felmondás ellenére azonban a letétkezelő kötelességei teljesítését mindaddig köteles folytatni, amíg másik letétkezelőt nem neveznek ki a helyére, és a Társaság összes eszközét át nem adta az új letétkezelő részére. E feladatok ellátásáért a letétkezelő minden egyes Részalap eszközeiből díjra jogosult lehet (lásd a „A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt költségek (költségek és kiadások)” fejezetet).

6. Kiszervezés Az Alapkezelő Társaság a kockázati adatok, a teljesítményadatok és a Részalapok szerkezeti adatainak meghatározását saját költségére a müncheni IDS GmbH elemzői és jelentési szolgáltatásokhoz szervezte ki, amely e feladatokhoz harmadik felek segítségét is igénybe veheti. A State Street Bank Luxembourg S.A., letétkezelői feladatai mellett az Alapkezelő Társaság által hozzá kiszervezett lényeges központi adminisztrációs és egyéb feladatokat is ellát, különösen az alapok számvitelét, a nettó eszközérték számítását, valamint a befektetési limitek és korlátozások utólagos nyomon követését. A Bank igénybe veheti harmadik felek szolgáltatásait. 20


A vagyonátruházási nyilvántartó funkcióját (beleértve a részvények kibocsátását és visszaváltását, a Társaság befektetői jegyzékének őrzését és az ezzel kapcsolatos kiegészítő szolgáltatásokat) az RBC Investor Services Bank S. A.-ra (a „Vagyonátruházási nyilvántartó”) bízták.

7. Forgalmazók A Társaság megállapodásokat köthet Forgalmazókkal az egyes Részalapok részvényeinek világszerte történő forgalmazására az USA és azon országok kivételével, amelyekben ez a tevékenység nem engedélyezett (néhány korlátozott kivétellel). A Társaság és a forgalmazók mindenkor biztosítják, hogy eleget tesznek a pénzmosásról szóló hatályos törvények, rendeletek és irányelvek jelenlegi változatai által előírt összes kötelezettségnek, különös tekintettel a CSSF 2008. december 19-i 08/387 körlevele jelenlegi változatában foglalt rendelkezésekre, és a lehető legteljesebb mértékig biztosítják e kötelezettségek betartását. A tájékoztató készítése idején a Társaság által kijelölt forgalmazók a tájékoztató végén, a „Szaknévsorban” találhatók. A Társaság saját belátása szerint további forgalmazókat is kinevezhet.

8. Befektetéskezelők és befektetési tanácsadók Az Alapkezelő Társaság a hatékony kezelés céljából saját költségére és felelősségére, valamint saját ellenőrzése és irányítása mellett az alapkezelést harmadik feleknek („Befektetéskezelő”) átadhatja, vagy konzultálhat harmadik felekkel („Befektetési tanácsadók”). A befektetéskezelő szerepe, hogy a Részalapok befektetési politikáját a Részalap adott befektetési céljainak megfelelően végrehajtsa, a portfólió mindennapi üzleti tevékenységét irányítsa (az Alapkezelő Társaság felügyeletével, irányítása alatt és felelősségére) és egyéb ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson. A befektetéskezelőkre mindenkor a tájékoztatóban az egyes Részalapokra megadott befektetési célok és politika, a befektetési korlátozások, az alapító okirat és az egyéb hatályos jogi korlátozások vonatkoznak. A befektetéskezelő a Részalap eszközeiről kizárólagos befektetési döntéseket hozhat. A befektetéskezelő saját maga jogosult alkalmazni és kiválasztani az alkuszokat az ügyletek elszámolásához, továbbá jogosult saját költségére és felelősségére harmadik felekkel konzultálni, valamint átadni nekik feladatainak egy részét. Ha egy befektetési döntés meghozatalának jogát harmadik felekre ruházzák át, akkor ezen egységek adatait a 3. rész: Részalapokban kell közzétenni. A befektetéskezelő visel minden, az általa a Részalapnak nyújtott szolgáltatással kapcsolatos költséget. Egy Részalap eszközeinek megvásárlásával és eladásával kapcsolatban felmerülő alkuszi jutalékokat, ügyleti díjakat és egyéb ügyleti költségeket azonban az adott Részalap viseli „A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt költségek (költségek és kiadások)” című fejezet szabályai szerint. A befektetési tanácsadó szerepe, hogy tanácsokat adjon, jelentéseket dolgozzon ki, és ajánlásokat adjon az Alapkezelő Társaságnak a Részalap irányításával kapcsolatban, és tanácsokat adjon az Alapkezelő Társaság számára a portfóliók eszközeinek kiválasztásához. A befektetési tanácsadókra mindenkor a tájékoztatóban az egyes Részalapokra megadott befektetési célok és politika, a befektetési korlátozások, az alapító okirat és az egyéb hatályos jogi korlátozások vonatkoznak.

9. Kifizető és információs ügynökök A Társaság minden olyan országban, ahol részvényeit nyilvánosan forgalmazzák, és a törvény egy helyi kifizető és információs ügynök kinevezését írja elő, kinevezhet ilyen kifizető és információs ügynököt. A tájékoztató készítése idején a Társaság által kijelölt kifizető és információs ügynökök a tájékoztató végén, a „Szaknévsorban” találhatók. A Társaság saját belátása szerint további kifizető és információs ügynököket jelölhet ki. Ezeket az éves és féléves jelentésekben meg kell nevezni.

21


A részvények 1. Jegyzések A részvények a megfelelő számlavezető személyeken, a vagyonátruházási nyilvántartón, a forgalmazókon és a Társaság kifizetőin keresztül jegyezhetők. A részvények több részvényosztályban is rendelkezésre állnak, melyek költségeikben, díjszerkezetükben, a bevétel felhasználásában, a befektetésre jogosult személyek körében, a minimum befektetési összegben, a referenciapénznemben, a devizafedezeti stratégiában, a fedezeti stratégia időtartamában, a jegyzési és visszaváltási eljárásokban és egyéb tulajdonságokban térhetnek el egymástól. Ezzel kapcsolatban további részletek a 3. és 4. függelékben találhatók. Részvények minden értékelési napon a vonatkozó részvényosztály jegyzési árán kerülnek kibocsátásra, amely tartalmaz minden, a 4. függelékben meghatározott vonatkozó értékesítési díjat. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb értékesítési díjat is megszabhat. Az értékesítési díj a forgalmazóknak jár. Az értékesítési díj a részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének adott százaléka. A megfelelő számlavezető személyekhez, a forgalmazókhoz, a kifizetőkhöz vagy a vagyonátruházási nyilvántartóhoz egy értékelési napon közép-európai időszámítás vagy közép-európai nyári időszámítás szerint délelőtt 11.00 óráig beérkezett jegyzési megbízásokat az adott értékelési napon meghatározott (de még nem közzétett) jegyzési áron számolják el. A részvényekre a fent említett időpont után beérkező vételi megbízások a következő értékelési nap még ismeretlen jegyzési árán kerülnek elszámolásra. Egyes Részalapok tekintetében különböző határidő jelölhető meg a vételi megbízások fogadására, ennek részleteit a vonatkozó Részalap tájékoztatója tartalmazza. Az elszámolási időpont legkésőbb a kérelmeknek a megfelelő számlavezető személyek, a forgalmazók, a kifizetők vagy a vagyonátruházási nyilvántartó által történő átvételét követő második értékelési nap lehet, és a megbízást mindig a megbízás leadásakor még ismeretlen jegyzési áron kell elszámolni. Ha egy részvénytulajdonos egy adott forgalmazón keresztül jegyez részvényeket, akkor a forgalmazó a saját nevében számlát nyithat, és a részvényeket kizárólagosan a saját nevében vagy egy kedvezményezett nevében jegyeztetheti be. Minden későbbi jegyzési, visszaváltási vagy átváltási kérelmet és egyéb utasításokat a vonatkozó forgalmazó útján kell végrehajtani. A társaság kiköti, hogy adott részvényosztályba tartozó részvények megszerzése esetén, amelyek megszerzése bizonyos feltételektől függ (pl. intézményi befektetői státusz stb.), a végső befektetőnek, vagy bármely olyan személynek, aki a részvényeket a végső befektető számlájára vagy nevében és számlájára szerzi meg, előzetesen nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben kijelenti, hogy a végső befektető ezen követelményeknek megfelelt. A vonatkozó nyilatkozat szövege a [email protected] címről, illetve a megfelelő forgalmazóktól és kifizetőktől szerezhető meg. Ezt a nyilatkozatot a szövegben szereplő címre kell elküldeni, mielőtt bármely részvény megszerzésére sor kerülne, és meg is kell érkeznie az adott címre, mielőtt a részvények megszerzése megtörténik. A részvények vételára a Társaság által megjelölt bankszámlára folyósítandó a következő határidők figyelembevételével: – alapesetben a vonatkozó Részalaphoz tartozó három értékelési napon belül a AUD, CZK, DKK, HKD, HUF, JPY, NZD, PLN, RMB és SGD referencia-pénznemű részvényosztályok esetében, – alapesetben a vonatkozó Részalaphoz tartozó két értékelési napon belül minden egyéb részvényosztály esetében. A Társaság jogosult megváltoztatni a jegyzési pénzek átvételének határidejét (beleértve többek között bizonyos közvetítőkön keresztül irányított előjegyzéseket). Ezenfelül a Társaság különböző határidőket szabhat meg az egyes Részalapok jegyzési pénzeinek beérkezésére. Ilyenkor az erre vonatkozó közlés az érintett egyedi Részalap tájékoztatójában olvasható. Azonban valamennyi kifizetésnek meg kell érkeznie legkésőbb hat értékelési nappal a jegyzési ár kiszámítását követően az adott részvényosztály jegyzésének pénznemében. Az összes bankköltséget a részvénytulajdonosok viselik. Bármely más módon történő fizetéshez a Társaság előzetes jóváhagyása szükséges. 22


Amennyiben a jegyzési díjak nem közvetlenül érkeznek meg, vagy a Társaságnak nincs korlátlan rendelkezési joga ezek felett, a jegyzés elszámolását addig halasztják, amíg a jegyzési összegek szabadon a Társaság rendelkezésére nem állnak, kivéve, ha más megállapodás születik a Társasággal vagy annak törvényesen képviselőjével. A jegyzési folyamat annak függvényében változhat, hogy a részvénytulajdonos melyik számlavezető társaságot, forgalmazót vagy kifizetőt választotta a részvények jegyzésére. Emiatt előfordulhat, hogy a Társaság csak késve kapja meg a jegyzési kérelmet. A kérelem benyújtása előtt a befektetőknek tanácsos forgalmazójuk véleményét kikérniük. Amennyiben a részvény megszerzésére forgalmazókon és kifizetőkön keresztül Olaszországban kerül sor, az értékesítési díjon felül még ügyletenként maximum 75 euró ügyleti költség is felmerülhet. Amennyiben a befektetés időtartama rövid, ezek a költségek csökkenthetik vagy akár le is nullázhatják a Részalap részvényeinek hozamát, ezért hosszabb befektetési időtartam ajánlott. Ha a részvények vásárlása nem a vagyonátruházási nyilvántartón vagy a kifizetőn keresztül történik, további költségek is felmerülhetnek. A luxemburgi jogszabályokkal összhangban a Társaság a részvényt jegyző személy kérésére értékpapírok vagy más eszközök nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása ellenében is kibocsáthat részvényeket, feltéve, hogy az ilyen értékpapírok vagy más eszközök megfelelnek egy Részalap befektetési célkitűzéseinek és befektetési alapelveinek. A társaság könyvvizsgálója értékelési jelentést készít. Az ilyen nem pénzbeli hozzájárulás költségeit az érintett jegyző személy viseli. A Társaság fenntartja magának a jogot, hogy bármely jegyzési igényt teljes egészében vagy részben visszautasítson (pl. abban az esetben, ha gyanú merül fel a jegyzési kérelem piaci időzítésével kapcsolatban). Ebben az esetben a már befizetett jegyzési összeg vagy a fennmaradó egyenleg általában a visszautasítástól számított öt munkanapon belül visszatérítésre kerül, feltéve, hogy a befektetési összeg már beérkezett. Piaci időzítés vagy hasonlók céljából részvény nem vásárolható. A Társaság kifejezetten fenntartja magának a jogot minden ahhoz szükséges intézkedés megtételéhez, hogy megóvja a többi befektetőt a piaci időzítéssel és hasonló üzelmekkel szemben. A Társaság továbbá a részvénykibocsátás egy, több vagy az összes Részalapban, illetve részvényosztályban történő felfüggesztésének jogát is fenntartja. Egy Részalapra vonatkozó nettó eszközérték-számítás a Társaság alapító okiratának 12. cikke szerinti felfüggesztésének időtartama alatt részvény az illető Részalap egyetlen részvényosztályában sem kerül kibocsátásra. Az erre vonatkozó részletesebb tájékoztatásért kérjük, olvassa el „A nettó eszközérték számításának átmeneti felfüggesztése” című részt. A részvények kibocsátása iránti igények átvételük után nem vonhatók vissza, kivéve, ha a nettó eszközérték számítását felfüggesztették. A részvények kibocsátásának felfüggesztése esetén a jegyzési igények az ilyen felfüggesztés megszüntetését követő első értékelési napon kerülnek elszámolásra, amennyiben azokat a megengedett módon vissza nem vonták.

2. Jegyzési kérelem törlésére vonatkozó jogosultság sikertelen elszámolás esetén Amennyiben a vételár nem kerül időben kifizetésre, úgy a jegyzési kérelem érvényét vesztheti, és a befektetők vagy forgalmazóik költségére törlésre kerülhet. Ha a kifizetés az elszámolási napig nem történik meg, úgy a Társaság eljárást indíthat a nem fizető befektető vagy forgalmazója ellen, illetve a Társaságnál vagy az Alapkezelő Társaságnál felmerült költségeket és veszteségeket levonhatja a befektetőnek a Társaságban birtokolt bármely meglévő vagyonrészéből. Az Alapkezelő Társaság minden ilyen esetben visszatartja az ügyletekkel kapcsolatos visszaigazolásokat és a befektetőnek visszatérítendő összegeket kamatfizetés nélkül, amíg az esedékes kifizetés meg nem érkezik.

3. Visszaváltások A részvénytulajdonosok bármikor kérhetik a Társaságtól egy bizonyos Részalapba tartozó részvényeik vagy azok egy részének bármely értékelési napon történő visszaváltását. A részvények visszaváltására az adott részvényosztályra vonatkozó visszaváltási áron kerül sor az 4. függelékben feltüntetett vonatkozó visszaváltási díj/befektetés-kivonási díj 23


figyelembevételével. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb visszaváltási díjat vagy befektetés-kivonási díjat is megszabhat. A befektetők vegyék figyelembe, hogy a visszaváltási ár magasabb vagy alacsonyabb is lehet a jegyzéskor fizetett árnál. A visszaváltási díj a forgalmazóknak jár. A visszaváltási díj a részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének adott százaléka. A befektetés-kivonási díj az adott Részalapban marad, és egy részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének adott százalékaként számítják ki. Azon részvénytulajdonosok, akik néhány vagy összes részvényüket vissza kívánják váltani, kötelesek egy teljesen kitöltött visszaváltási igényt a számlavezető társaságok, a vagyonátruházási nyilvántartó, a forgalmazó vagy a kifizető székhelyére benyújtani. A hozzájuk benyújtott visszaváltási kérelmeket a megfelelő számlavezető társaságok, a forgalmazók vagy kifizetők a részvénytulajdonos nevében továbbítják a vagyonátruházási nyilvántartónak. A megfelelő számlavezető társaságokhoz, a forgalmazókhoz, a kifizetőkhöz vagy a vagyonátruházási nyilvántartóhoz egy értékelési napon közép-európai időszámítás vagy közép-európai nyári időszámítás szerint délelőtt 11.00 óráig beérkezett visszaváltási kérelmeket az ezen értékelési napon meghatározott (de még nem közzétett) visszaváltási áron kell elszámolni. A fent említett időpont után beérkező visszaváltási igények a következő értékelési nap még ismeretlen visszaváltási árán kerülnek elszámolásra. Egyes Részalapok tekintetében különböző határidők jelölhetők meg a visszaváltási igények fogadására, ennek részleteit a vonatkozó Részalap tájékoztatója tartalmazza. Az elszámolási időpont legkésőbb a kérelemnek a megfelelő számlavezető társaságok, a forgalmazók, a kifizetők vagy a vagyonátruházási nyilvántartó által történő átvételét követő második értékelési nap lehet, és a megbízást mindig a megbízás leadásakor még ismeretlen visszaváltási áron kell elszámolni. A visszaváltási ár kifizetését a következő határidők figyelembevételével kell teljesíteni: – alapesetben a vonatkozó Részalaphoz tartozó három értékelési napon belül a AUD, CZK, DKK, HKD, HUF, JPY, NZD, PLN, RMB és SGD referencia-pénznemű részvényosztályok esetében, – alapesetben a vonatkozó Részalaphoz tartozó két értékelési napon belül minden egyéb részvényosztály esetében, A Társaság jogosult megváltoztatni a visszaváltásból származó bevétel elszámolásának határidejét (beleértve többek között a bizonyos közvetítőkön keresztül irányított visszaváltási kérelmeket). Továbbá a Társaság különböző határidőket szabhat meg az egyes Részalapok visszaváltási eljárásainak rendezésére. Ilyenkor az erre vonatkozó közlés az érintett egyedi Részalap tájékoztatójában olvasható. Azonban a vagyonátruházási nyilvántartó javára szóló minden elszámolásnak legkésőbb a visszaváltási ár kiszámítását követő vagy a visszaváltási kérelemnek a megfelelő számlavezető személyek, a forgalmazók, a kifizető ügynök vagy a vagyonátruházási nyilvántartó által történő kézhezvételét követő hat értékelési napon belül meg kell történnie. A vagyonátruházási nyilvántartó kizárólag abban az esetben köteles teljesíteni a fizetést, amennyiben nincsenek érvényben a visszaváltási ár átutalását akadályozó jogszabályok, mint például a kötött devizagazdálkodási jogszabályok vagy a vagyonátruházási nyilvántartó hatáskörén kívül eső egyéb körülmények.

24


A visszaváltási ár folyósítása a részvénytulajdonos által megjelölt bankszámlára, vagy a részvénytulajdonos kockázatára a részvénytulajdonos által megjelölt címre kiállított csekkel történik. A Társaság a banki átutalásokért díjat általában nem számít fel, a részvénytulajdonos bankja azonban a fizetés fogadásáért ilyen díjat felszámíthat. A visszaváltásból származó bevétel általában az adott részvényosztály devizájában kerül kifizetésre. Minden ilyen átváltás költségeit a részvénytulajdonos viseli. A visszaváltási folyamat annak függvényében változhat, hogy a részvénytulajdonos melyik számlavezető társaságot, forgalmazót vagy kifizetőt bízta meg részvényei rendezésére. Emiatt előfordulhat, hogy a Társaság csak késve kapja meg a visszaváltási igényt. Visszaváltási megbízás kiadása előtt a befektetőknek tanácsos forgalmazójuk véleményét kikérniük. Amennyiben a részvény visszaváltására forgalmazókon és kifizetőkön keresztül Olaszországban kerül sor, a visszaváltási díjon és/vagy befektetés-kivonási díjon felül még ügyletenként maximum 75 euró ügyleti költség is felmerülhet. Amennyiben a befektetés időtartama rövid, ezek a költségek csökkenthetik vagy akár le is nullázhatják a Részalap részvényeinek hozamát, ezért hosszabb befektetési időtartam ajánlott. Amennyiben a részvények visszaváltása nem a forgalmazón, a vagyonátruházási nyilvántartón, a kifizetőn keresztül történik, további költségek is felmerülhetnek. Döntésétől függően a Társaság a részvénytulajdonos egyetértésével egy Részalap részvényeit a Részalap eszközei közül értékpapírok vagy más eszközök átruházásáért cserébe is visszaválthatja. Az átruházandó eszközök értékének meg kell egyeznie a visszaváltani kívánt részvények értékével az értékelési napon. Az átruházandó értékpapírok vagy más eszközök hatókörét és természetét ésszerű alapon kell meghatározni, más befektetők érdekének csorbítása nélkül. Az ilyen értékeléshez külön jelentésben a könyvvizsgáló által történő megerősítés szükséges. Az ilyen átruházások költségeit az érintett részvénytulajdonos viseli. Egy Részalapra vonatkozó nettó eszközérték-számítás a Társaság alapító okiratának 12. cikke szerinti felfüggesztésének időtartama alatt az illető Részalap egyetlen részvényosztályában sem kerül kibocsátásra részvény. Az erre vonatkozó részletesebb tájékoztatásért kérjük, olvassa el a tájékoztató „A nettó eszközérték számításának átmeneti felfüggesztése” című részét. Amennyiben a visszaváltási és az átváltási igények (tekintettel azok visszaváltási részére) egy adott értékelési napon meghaladják az adott Részalap forgalomban lévő befektetés jegyeinek 10%-át, a Társaság dönthet úgy, hogy néhány vagy minden visszaváltási és átváltási kérelmet felfüggeszt arra az időszakra, amelyet a Társaság az adott Részalap érdekében a legmegfelelőbbnek tart. Az ilyen időszakot követő értékelési napon ezek a visszaváltási és átváltási igények elsőbbséget élveznek és az ezen időszaknál később kapott igények előtt kerülnek teljesítésre. A részvények visszaváltási kérelmei átvételük után nem vonhatók vissza, kivéve, ha a nettó eszközérték számítását felfüggesztették, és a visszaváltás felfüggesztésének az előző bekezdésben előírt esetében ilyen felfüggesztések során.

4. Részvények kötelező visszaváltása Amennyiben a Társaság úgy ítéli meg, hogy a részvények egy adott befektető általi tulajdonlása ellentétes a Társaság érdekeivel, ez luxemburgi vagy más törvénybe ütközik, vagy ebből eredően a Társaságnak adófizetési kötelezettsége vagy más olyan pénzügyi hátránya keletkezne, amelynek egyébként nem lenne kitéve (az alapító okirat 10. cikke), a Társaság abban az esetben utasíthatja a részvénytulajdonost („korlátozás alatt álló személy”) a részvényeinek eladására, valamint annak bizonyítására a Társaság számára, hogy az eladás az értesítéstől számított harminc napon belül megtörtént, ha a Társaság megállapítja, hogy egy korlátozás alatt álló személy az egyedüli vagy más személyekkel együtt a gazdasági tulajdonos. Ha a befektető nem teljesíti a felhívásban foglaltakat, a Társaság kötelező jelleggel is visszaválthatja az ilyen részvénytulajdonos összes részvényét, illetve elrendelheti ezek visszaváltását az alább részletezett eljárás szerint: 1. A Társaság egy második értesítést („vételi értesítés”) küld a befektetőnek vagy a visszaváltandó részvények tulajdonosának a befektetői jegyzék alapján; ez az értesítés tartalmazza a visszaváltandó részvények megnevezését, a visszaváltási ár kiszámításának alapjául szolgáló eljárást és a tulajdonos nevét. Ezen értesítést ajánlott levélben kell elküldeni a befektető utolsó ismert, vagy a Társaság könyveiben feltüntetett címére. Az értesítés a szóban forgó befektetőt arra kötelezi, hogy a vételi értesítésben foglaltaknak megfelelően a részvényeket megtestesítő tulajdonosi 25


igazolás(oka)t visszaküldje a Társaságnak. A vételi értesítésben megjelölt napon, az üzleti tevékenység lezárását követően a részvénytulajdonos tulajdonjoga a meghatározott részvényt illetően megszűnik. Névre szóló részvények esetén a részvénytulajdonos nevét kihúzzák a befektetői jegyzékből; bemutatóra szóló részvény esetén a részvényeket megtestesítő tulajdonosi igazolás(oka)t bevonják. 2. E részvények beszerzési ára („vételár”) megegyezik az egy értékelési napon vagy egy értékelési nap során valamely időpontban a megfelelő részvényosztály részvényértéke alapján az igazgatótanács által megállapított és az esetlegesen felmerült visszaváltási díjjal és/vagy befektetés-kivonási díjjal csökkentett összeggel. A vételár az esetlegesen felmerült visszaváltási díjak és/vagy befektetés-kivonási díjak levonása után a vételi értesítést megelőző napon számított részvényérték és a tulajdonosi igazolás(ok) benyújtását követő napon kiszámított részvényérték közül az alacsonyabb. 3. A vételárat a kérdéses részvények korábbi tulajdonosának az igazgatótanács által a megfelelő részvényosztályban a visszaváltási ár kifizetésére meghatározott devizanemben fizetik ki. Ezen összeget a Társaság egy luxemburgi vagy más bankban helyezi letétbe (a vételi értesítésben megjelöltek szerint) azt követően, hogy a vételár végleges megállapítására sor került a tulajdonosi igazolás(ok) és a még le nem járt megfelelő kamatszelvényeik a vételi értesítés szerinti visszaváltását követően. A vételi értesítés kiküldése után és a fenti eljárásnak megfelelően a korábbi tulajdonos e részvények összessége vagy egy része tekintetében már semmiféle igénnyel nem élhet, és e részvények kapcsán a Társasággal szemben vagy a Társaság ezen részvényekhez kapcsolódó eszközei tekintetében semmiféle további követelést nem támaszthat. Jogot kizárólag a kamat nélküli vételár a megnevezett banktól történő átvételére formálhat a tulajdonosi igazolás(ok) tényleges beszolgáltatását követően. A befektetőt a visszaváltásból az e bekezdés rendelkezései szerint megillető jövedelem nem igényelhető, és az erre formált jog érvénytelenné válik, ha az ilyen jövedelem igénylésére a vételi értesítésben szereplő időponttól számított öt éven belül nem kerül sor. Az igazgatótanács kellő jogosultsággal rendelkezik arra, hogy minden szükséges lépést megtegyen ezen összegek visszafizetése érdekében, valamint arra, hogy a Társaságot ilyen intézkedések megtételére felhatalmazza. 4. Abban az esetben, amennyiben a Társaság a fenti jogokat jóhiszeműen gyakorolta, ezen jogok nem vonhatók kétségbe vagy nyilváníthatók érvénytelennek arra hivatkozva, hogy a részvények tulajdonjoga nem volt kellően bizonyítva, vagy hogy a részvények tényleges tulajdonlása nem felelt meg a Társaság feltevéseinek a vételi értesítés időpontjában.

5. Átváltások Átváltási díj megfizetése mellett a részvénytulajdonos a tulajdonában lévő, egy Részalap részvényosztályához tartozó részvényei egy részének vagy egészének átváltását kérheti ugyanazon Részalap más részvényosztályának részvényeire, vagy egy másik Részalap részvényeire (kivéve, ha ezek közül valamelyik részvényosztály RMB-ben van denominálva), amennyiben az új részvények kibocsátására vonatkozó minimum befektetési összeg rendelkezésre áll, és az új részvény kibocsátására vonatkozó esetleges további követelményeknek eleget tett. Azonban egy részvénytulajdonos csak akkor kérhet átváltást (az előző mondatban említett feltételekkel összhangban), ha mindkét részvényosztály RMB-ben van denominálva. A részvények átváltására vonatkozó kérelem kezelése a részvények visszaváltására és azzal egyidejűleg a részvények megvásárlására irányuló kérelem kezelésével azonos módon történik. A részvények vásárlására és visszaváltására vonatkozó összes feltétel, információ és eljárás (beleértve az elszámolási határidőket is) az értékesítési díjra, a visszaváltási díjra, valamint a befektetés-kivonási díjra vonatkozó szabályok kivételével a részvények átváltására is vonatkozik. Az átváltásért átváltási díj kerül felszámításra. Az átváltási díj a 4. függelékben került feltüntetésre, és a Részalap részletezett részvényosztályára való átváltásra vonatkozik. Összege a részvényosztály részvényenkénti nettó eszközérték adott százaléka. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb átváltási díjat is megszabhat. Az átváltásból származó, 10,– eurónál vagy más pénznemben ezzel egyenértékű összegnél alacsonyabb egyenleg a részvénytulajdonos részére nem kerül kifizetésre. Általában az átváltási kérelem visszaváltásra és vásárlásra vonatkozó részei egyaránt egyetlen értékelési nap értékei alapján számítandók ki. Amennyiben az érintett Részalapoknál és/vagy részvényosztályoknál a megbízások elfogadása és/vagy a vételár és visszaváltási ár kifizetése tekintetében különböző határidők érvényesek, akkor lehetséges, hogy a visszaváltásra és vásárlásra vonatkozó részek nem árazhatók be egy napon.

26


Így tehát – az értékesítési rész a részvények visszaváltására vonatkozó általános szabályok szerint számítandó ki (amelyek lehetnek a részvények kibocsátására vonatkozó általános szabályoknál régebbiek), míg a beszerzési rész kiszámítása tekintetében a részvénykibocsátásra vonatkozó (újabb) általános szabályok érvényesek, vagy – az értékesítési rész kiszámítására egy a részvényvisszaváltásra vonatkozó általános szabályokhoz képest későbbi időpontig nem kerül sor, a beszerzési rész kiszámítása pedig (az értékesítési részhez képest) újabb részvénykibocsátási szabályok szerint történik. – a visszaváltási árak csak egy későbbi időpontban kerülnek kifizetésre a részvényvisszaváltás általános szabályai, valamint a vételi részt érintő vételár-kifizetési szabályok értelmében. Az átváltási folyamat eltérő lehet attól függően, hogy melyik forgalmazót vagy kifizetőt veszi igénybe a részvénytulajdonos a részvények átváltására. Ezért esetenként a Társaság késedelmesen kaphatja meg az átváltási kérelmet. Átváltási kérelem benyújtása előtt a részvénytulajdonosok egyeztetnek a forgalmazóval. Amennyiben a részvény átváltására számlavezető társaságokon, forgalmazókon és kifizetőkön keresztül Olaszországban kerül sor, az átváltási díjon felül még ügyletenként maximum 75 euró ügyleti költség is felmerülhet. Amennyiben a befektetés időtartama rövid, ezek a költségek csökkenthetik vagy akár le is nullázhatják a Részalap részvényeinek hozamát, ezért hosszabb befektetési időtartam ajánlott. Amennyiben a részvények átváltása nem a forgalmazón, a vagyonátruházási nyilvántartón, a kifizetőn keresztül történik, további költségek is felmerülhetnek. Az átváltás csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó részvények visszaváltására és az igényelt részvények jegyzésére (erről bővebben a „Jegyzések” és „Visszaváltások” című részekben olvashat) egyidejűleg kerülhet sor. A kérelem csak teljes egészében teljesíthető, kivéve, ha a megvásárolandó részvények kibocsátására csak azután nyílik lehetőség, hogy az átváltandó részvények visszaváltásra kerültek. A részvények átváltási kérelmei átvételük után nem vonhatók vissza, kivéve, ha a nettó eszközérték számítását és a részvények visszaváltását az alapító okiratnak megfelelően felfüggesztették. Amennyiben a megvásárolandó részvények nettó eszközérték-számításának felfüggesztésére csak az átváltandó részvények visszaváltása után kerül sor, a felfüggesztés ideje alatt az átváltási kérelemnek csak a vételi része vonható vissza. Az átváltásként kibocsátandó részvények számát az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

N=

A ×B × C D

N = a kibocsátandó új részvények száma (az átváltás eredményeképpen). A = az átváltandó részvények száma. B = az átváltandó részvények visszaváltási ára az adott értékelési napon (figyelembe véve a felmerülő visszaváltási díjat és/vagy befektetés-kivonási díjat). C = a vonatkozó árfolyam alapján érvényes devizaárfolyam (vagy ahol az érintett pénznemek azonosak, C = 1). D = a kibocsátandó részvények jegyzési ára a vonatkozó értékelési napon (figyelembe véve a felmerülő értékesítési díjat). A részvényeket átváltó részvénytulajdonos adóköteles nyereséget vagy veszteséget realizálhat, állampolgársága, tartózkodási helye vagy lakhelye szerinti ország törvényeinek megfelelően. Az átváltási folyamat annak függvényében változhat, hogy a részvénytulajdonos melyik számlavezető társaságot, forgalmazót vagy kifizetőt bízta meg részvényei átváltásával. Amennyiben a visszaváltási és az átváltási igények (tekintettel azok visszaváltási részére) egy adott értékelési napon meghaladják az adott Részalap forgalomban lévő befektetés jegyeinek 10%-át, a Társaság dönthet úgy, hogy néhány vagy minden visszaváltási és átváltási kérelmet felfüggeszt olyan időszakra, amelyet a Társaság az adott Részalap érdekében a 27


legmegfelelőbbnek tart. A felfüggesztés időtartama azonban két értékelési napot nem haladhat meg. Az ilyen időszakot követő értékelési napon ezek a visszaváltási és átváltási igények elsőbbséget élveznek, és az adott időszaknál később kapott igények előtt kerülnek teljesítésre.

6. Jövedelem-kiegyenlítési eljárás A Társaság a Részalapok részvényosztályai tekintetében úgynevezett jövedelem-kiegyenlítési eljárást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy egy kiegyenlítési számlát vezetnek, amely rögzíti a bevételből való részt és a pénzügyi év során felhalmozott realizált tőkenyereségeket/veszteségeket, és amelyet úgy kell kezelni, mint amit a jegyzési ár/visszaváltási ár tartalmaz. A felmerült költségek a jövedelem-kiegyenlítési folyamattal kapcsolatos számítások során kerülnek elszámolásra. A jövedelem-kiegyenlítési folyamat célja, hogy szabályozza azokat az ingadozásokat a jövedelem és egyrészről a realizált tőkenyereség/ veszteség, másrészről a többi eszköz viszonyában, amelyeket a részvények eladásából vagy visszaváltásából eredő nettó befolyások vagy kiáramlások okoznak. Ellenkező esetben minden nettó készpénzbefolyás csökkentené, és minden kiáramlás növelné a jövedelem és a Részalap nettó eszközértékén realizált tőkenyereség/veszteség részesedését.

7. Részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítása Egy részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértéke a Részalap bázisvalutájában kerül kiszámításra. Amennyiben a Részalap más bázisvalutájú részvényeket is kibocsátott, akkor az ilyen nettó eszközérték abban a devizában kerül közzétételre, amelyben a részvényosztály denominálva van, hacsak a nettó eszközérték számítását fel nem függesztették. A részvényenkénti nettó eszközérték számítása minden értékelési napon egyszer vagy többször úgy történik, hogy a Társaságnak az adott részvényosztályhoz tartozó nettó eszközeit, vagyis az ezen értékelési napon vagy az értékelési nap ezen időszakában ilyenkor az e részvényosztályhoz tartozó eszközök arányos részének és az adott részvényosztályhoz tartozó kötelezettségek arányos részének különbségét elosztják az adott részvényosztályban forgalomban lévő részvények számával. A nettó eszközérték a legközelebbi egész valutaegységre felfelé vagy lefelé kerekíthető az igazgatótanács döntése szerint. A pénzpiaci Részalapok esetében a részvényenkénti nettó eszközérték megállapításához részvényenként hozzá kell adni ahhoz / le kell vonni abból az esedékes, de még be nem folyt jövedelmet és a várható esedékes kiadásokat, egészen az értéknapot megelőző naptári nappal bezárólag. Amennyiben a nettó eszközérték meghatározása óta jelentős árváltozás következett be olyan piacokon, ahol a részvényosztályhoz tartozó eszközök jelentős részét forgalmazzák vagy jegyzik, a Társaságnak a befektetői és a Társaság érdekében lehetősége van az első értékelést érvényteleníteni és második értékelést végezni. Az eszközök értékelése a következő elveknek megfelelően történik: a) A készpénz, a határidős letétek és hasonló eszközök értékét a kamatokkal növelt névérték alapján számítják. A piaci feltételek jelentős változása esetén az értékelés az értékesítési áron is elvégezhető, amennyiben a Társaság a befektetést, a készpénzt vagy hasonló eszközt bármikor visszavonhatja; ebben az értelemben az értékesítési ár megfelel annak az eladási árnak vagy értéknek, amit a Társaság részére visszavonáskor fizetni kell. b) A tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott befektetések értékelésének alapja a legutolsó rendelkezésre álló tőzsdei kereskedési ár azon a tőzsdén, amely az adott befektetés fő piaca. c) A más szabályozott piacon forgalmazott befektetések értékelése a legutolsó rendelkezésre álló kereskedési áron történik. d) Azon értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, amelyek utolsó rendelkezésre álló kereskedési ára nem tükrözi a megfelelő piaci árat, illetve a tőzsdén vagy más szabályozott piacon hivatalosan nem jegyzett vagy forgalmazott értékpapírok és pénzpiaci eszközök, valamint minden egyéb eszköz esetében az értékelés alapja azok körültekintően és jóhiszeműen megállapított valószínűsíthető eladási ára. e) Az értékpapír-kölcsönügyletekből származó igényelt megtérítések értékelése a kölcsönzött értékpapírok és pénzpiaci eszközök adott piaci értékén történik.

28


f) A tőzsdén vagy egyéb szabályozott piacokon nem forgalmazott határidős vagy opciós szerződéseket a nettó likviditási értékükön értékelik, amelyet az igazgatótanács által meghatározott irányelvek szerint kell megállapítani, valamennyi típusú szerződésre egységesen alkalmazott számítások alapján. A tőzsdén vagy egyéb szabályozott piacokon forgalmazott határidős vagy opciós szerződések likviditási bevételének alapja e szerződések utolsó rendelkezésre álló piaci kereskedési ára azokon a tőzsdéken és szabályozott piacokon, ahol az adott határidős vagy opciós szerződésekkel a Társaság kereskedik. Ha a határidős vagy opciós szerződések nem tehetők likviddé azon a napon, amelyre tekintettel a nettó eszközöket meghatározzák, akkor e szerződések likviditási értékének meghatározásához az igazgatótanács által méltányosnak és ésszerűnek tartott értéket kell alapul venni. g) A kamatswapügyletek értékelése piaci értéken történik, hivatkozva a vonatkozó kamatgörbére. h) Az indexált, valamint a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó swapügyletek értékelése piaci értéken történik, hivatkozva a vonatkozó indexre vagy pénzügyi eszközre. Az indexhez és pénzügyi eszközhöz kapcsolódó swapmegállapodás értékelésének alapját az ilyen swapügylet az igazgatótanács által megállapított eljárások szerint jóhiszeműen megállapított piaci értéke képezi. i) Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokban („ÁÉKBV”) vagy kollektív befektetési vállalkozásokban („KBV”) fennálló célalap egységek értéke az utolsó meghatározott és elérhető visszaváltási ár. Az adott Részalap bázisvalutájában ki nem fejezett összes eszköz és forrás értékét a legutolsó rendelkezésre álló árfolyamon kell beváltani erre a valutára. Ha ilyen árfolyam nem áll rendelkezésre, akkor az átváltási árfolyamot a Társaság által megállapított eljárások szerint jóhiszeműen kell megállapítani. A fentiektől eltérve, több Részalapra az igazságos érték modell kerül alkalmazásra. Ilyenkor az erre vonatkozó közlés az érintett Részalap tájékoztatójában olvasható. Az igazságos értéken alapuló árképzési modell azt jelenti, hogy bizonyos eszközök értékét kiigazítják, hogy pontosabban tükrözzék igazságos értéküket bizonyos kritériumok alapján. Ilyen jellegű kiigazítás az igazgatótanács által meghatározott nyomon követési időszakokban történhet, amennyiben (1) a Részalap részvénypiaci kitettségének kockázata egy adott országban vagy több országban (kivéve a célalapok által kezelt alapok kitettségét) eléri, vagy meghaladja az igazgatótanács által megállapított bizonyos kiváltó szintet a megfelelő nyomon követési időszak első értékelési napján, és (2) az érintett Részalap kérelmek benyújtására vonatkozó határidejekor az illető országok vezető értéktőzsdéi az átlagos munkanapon már bezártak. Ha a fent részletezett feltételeket teljesítették, akkor a Részalap eszközei megfelelő részének értéke, amely az illető ország vezető tőzsdéje záró árfolyamán alapuló részvénypiaci kitettség részét képezi, a becsült értékével kerül összehasonlításra abban az időpontban, amikor a Részalap nettó eszközértékét számba veszik. A becslés a befektetésre orientált tőzsdeindex mozgásán alapul az illető ország vezető értéktőzsdéje kereskedési napjának zárásával. Amennyiben az összehasonlítás azt eredményezi, hogy a Részalap nettó eszközértékének a fent leírtak szerint becsült része az igazgatótanács által időszakosan meghatározott bizonyos kiváltó szint fölötti, a Részalap nettó eszközértékének adott részét megfelelően kiigazítják, amíg a nem kiigazított érték meg nem felel az eszközök aktuális értékének. A Társaság saját belátása szerint hozzájárulhat egyéb értékelési módszer alkalmazásához, ha úgy ítéli meg, hogy ez az értékelés igazságosabban értékeli a Társaság eszközeit. Az egyes részvényosztályok részvényenkénti nettó eszközértékéről, valamint az egyes Részalapok részvényosztályainak részvényenkénti jegyzési, visszaváltási és átváltási áráról a Társaság székhelyén, valamint az Alapkezelő Társaságnál, a kifizető és információs ügynököknél és a forgalmazóknál nyitvatartási idő alatt lehet érdeklődni. A Részalapok egyes részvényosztályaiba tartozó részvények árát szükség szerint a részvények forgalmazási helye szerinti ország újságában/újságaiban teszik közzé. Ezek az internetről (www.allianzglobalinvestors.lu), a Reuterstől (ALLIANZGI01) és más médián keresztül is megszerezhetők, amelyek – ha van ilyen – megtalálhatók az egyes Részalapokról szóló információs tájékoztatókban. Sem a Társaság, ennek forgalmazói, kifizető és tájékoztatási ügynökei, sem pedig az Alapkezelő Társaság nem felel a közölt árakban előforduló esetleges hibákért vagy hiányosságokért.

29


8. A nettó eszközérték számításának átmeneti felfüggesztése és a kereskedés ebből eredő felfüggesztése A Társaság minden egyes Részalap vagy egy adott részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének kiszámítását, valamint a részvények kibocsátását, visszaváltását és átváltását minden egyes Részalapban vagy részvényosztályban felfüggesztheti az alábbi esetekben: a) bármely olyan időszak során (a rendes munkaszüneti napok kivételével), amikor azon elsődleges tőzsdék vagy egyéb piacok valamelyike, amelyen egy Részalap eszközeinek jelentős részét jegyzik vagy forgalmazzák, zárva tart; vagy bármely olyan időszak alatt, amikor e tőzsdén vagy piacon a kereskedést korlátozzák vagy felfüggesztik, amennyiben ez a zárlat, korlátozás vagy felfüggesztés az e tőzsdén vagy piacon jegyzett Részalap eszközeinek értékelését befolyásolja; vagy b) bármely olyan időszak során, amikor az igazgatótanács véleménye szerint olyan szükséghelyzet áll elő, amelynek következtében a Társaság egy bizonyos Részalapja vagy egy bizonyos részvényosztálya eszközeinek eladása vagy értékelése mindent figyelembe véve nem valósítható meg; vagy c) egy adott tőzsdén vagy más piacon egy Részalap vagy egy részvényosztály befektetései árának vagy értékének megállapítására, vagy az adott Részalap, illetve részvényosztály befektetései aktuális árának vagy értékének megállapítására rendszerint használt kommunikációs vagy számítási eszközök működésképtelensége esetén; vagy d) ha egyéb okból a Társaságnak a kérdéses Részalaphoz vagy egy bizonyos részvényosztályhoz tartozó eszközeinek árai nem állapíthatók meg gyorsan vagy pontosan; vagy e) olyan időszakban, amikor a Társaság a részvények visszaváltásához szükséges összegeket nem képes visszautalni, vagy amikor az igazgatótanács véleménye szerint a szokásos átváltási árfolyamon nem valósítható meg az értékesítésekhez vagy a befektetések megszerzéséhez, illetve a részvények visszaváltásából eredő kifizetésekhez szükséges összegek átutalása; vagy f) attól az időponttól kezdve, hogy a befektetők rendkívüli közgyűlés összehívását a Társaság, egy Részalap vagy egy részvényosztály felszámolásának, a Társaság, egy Részalap vagy egy részvényosztály egyesítésének, vagy a befektetőknek az igazgatótanács a Részalapok vagy részvényosztályok felszámolásáról vagy összevonásáról szóló döntéséről történő tájékoztatása céljából bejelentik; vagy g) bármely olyan időszakban, amikor azon Részalapok vagy részvényosztályok valutafedezeti ügyleteinek értékelése, amelyeknek vonatkozó befektetési céljai és politikái a részvényosztály vagy a Részalap szintjén a valutafedezeti ügyleteket kívánatossá teszik, egyáltalán nem, vagy nem megfelelően végezhető el. h) bármely olyan időszakban, amikor azon Részalapok vagy részvényosztályok valutafedezeti ügyleteinek értékelése, amelyeknek vonatkozó befektetési céljai és politikái a részvényosztály vagy a Részalap szintjén a valutafedezeti ügyleteket kívánatossá teszik, egyáltalán nem, vagy nem megfelelően végezhető el. A Társaság az ilyen, szükségesnek tartott felfüggesztésről megfelelő értesítést tesz közzé. A Társaság értesítheti azon részvények jegyzéséért, átváltásáért vagy visszaváltásáért folyamodó részvénytulajdonosokat, amelyek tekintetében a nettó eszközérték számítását felfüggesztették. Egy részvényosztályon belüli ilyen felfüggesztés nem hat ki más részvényosztályba tartozó részvények részvényenkénti nettó eszközértékének kiszámítására, illetve ezek kibocsátására, visszaváltására vagy átváltására. A részvények jegyzésére, átváltására vagy visszaváltására vonatkozó kérelmek nem vonhatók vissza, kivéve, ha a nettó eszközérték számítását felfüggesztették.

9. A jegyzési, visszaváltási és átváltási árak meghatározása A jegyzési, visszaváltási és átváltási árak megállapítására minden értékelési nap folyamán sor kerül. Egy adott részvényosztályba tartozó részvények jegyzési ára megegyezik a vonatkozó részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének az esetleges értékesítési díjjal növelt összegével. A jegyzési ár fel- vagy lekerekíthető az illető valuta legközelebbi egységére.

30


Egy adott részvényosztályba tartozó részvények visszaváltási ára megegyezik a vonatkozó részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének az esetleges visszaváltási díjjal és/vagy befektetés-kivonási díjjal csökkentett összegével. A visszaváltási ár fel- vagy lekerekíthető az illető valuta legközelebbi egységére. A részvények átváltására vonatkozó kérelem kezelése ugyanúgy történik, mint a részvények visszaváltására és azzal egyidejűleg a részvények megvásárlására irányuló kérelemé. Ezen átváltás kiszámítása az adott részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértéke alapján történik, ahol átváltási díj adott esetben felszámítható. Ennek összege azonos a megszerzendő részvényosztály értékesítési díjával vagy az átváltandó részvényosztály visszaváltási díjával vagy az átváltandó részvényosztály befektetés-kivonási díjával. Az átváltási ár fel- vagy lekerekíthető az illető valuta legközelebbi egységére. Az értékesítési, visszaváltási, befektetés-kivonási és átváltási díjak a részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértékének adott százaléka. Egy Részalap részvényosztálya tekintetében felszámított értékesítési, visszaváltási, befektetés-kivonási és átváltási díj százaléka a 4. függelékben található.

10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése Az 1993. április 5-i, a pénzügyi szektorra vonatkozó (mindenkori) luxemburgi törvény, a 2004. november 12-i, a pénzmosásról szóló (mindenkori) luxemburgi törvény és a CSSF (Luxemburgi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) körrendeletei (különösen a 2008. december 19-én megjelent 08/387. számú körrendelet) a pénzügyi szektor valamennyi hivatásos szereplője részére kötelezettségeket írnak elő annak megakadályozására, hogy a befektetési alapokat pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának céljára lehessen felhasználni. Ezt a célt szolgálja a befektetők azonosítására irányuló, kötelezően követendő eljárás. Magánszemély-befektető esetén a jegyzési űrlappal együtt rendszerint be kell nyújtani az útlevél vagy a személyi igazolvány (vagy egyéb, általánosan elfogadott azonosító okmány, például vezetői engedély vagy tartózkodási engedély) másolatát, jogi személyek esetén pedig az alapító okirat (vagy egyéb, általánosan elfogadott alapító okmány) másolatát, a cégkivonatot és a cégjegyzésre jogosult személyek listáját. Ezenfelül az elismert tőzsdéken nem jegyzett jogi személyek esetében előírható a kibocsátott részvények vagy a szavazati jogok több mint 25%-ával rendelkező részvénytulajdonosok, valamint az adott társaság irányítására jelentős befolyást gyakorló személyek azonosítása. Vagyonkezelő alap esetén a jegyzési űrlappal együtt be kell nyújtani a vagyonkezelő alapot létrehozó okirat, az alapító okirat vagy a vagyonkezelő(k) egyéb alapító okmányainak másolatát és a cégjegyzésre jogosult személyek listáját. Ezenkívül előírható a vagyonkezelő, a meghatalmazó, a végső kedvezményezett és a védnök azonosítása is. Minden dokumentumot az arra illetékes szervvel kell hitelesíttetni (például: nagykövet, konzulátus, közjegyző, rendőrségi tisztviselő vagy hasonló funkciót ellátó személy, illetve intézmény az adott jogrendszerben). A fenti azonosítási folyamat alkalmazása az alábbi esetekben kötelező: a) a Társaság részére történő közvetlen jegyzés esetén; és b) a Társasághoz olyan közvetítőtől beérkező jegyzési igény esetén, amelynek országa az ilyen közvetítők részére nem ír elő a befektetők azonosítására vonatkozó olyan kötelezettséget, amely egyenértékű a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló luxemburgi törvény rendelkezéseivel. Általánosan elfogadott, hogy a pénzügyi szektor azon hivatásos szereplői, amelyek a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásait ratifikáló országok nagy részében működnek, olyan közvetítőknek tekintendők, amelyek azonosítási eljárása egyenértékű a Luxemburg törvényeiben előírtakkal (a 2008. július 29-i Nagyhercegi Rendelet rendelkezéseinek megfelelően). A Társaság fenntartja a jogot olyan kiegészítő információk és dokumentumok bekérésére, amelyek szükségesek bármely vonatkozó törvény és előírás betartásához. A Társaság részére benyújtott ilyen információk a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása céljából kerülnek felhasználásra. 31


11. Tőzsdei jegyzés Az Igazgatótanács bármely Részalap részvényeinek jegyzését engedélyezheti a Luxemburgi Tőzsdén, egyéb tőzsdéken, vagy szervezett piacokon történő kereskedelemben. További információk az adott Részalap tájékoztatójában olvashatók. A Társaságnak azonban tudomása van róla, hogy a tájékoztató kinyomtatásának időpontjában – jóváhagyása nélkül – Részalapok részvényeivel kereskedtek bizonyos piacokon. Az erről szóló lista a 6. függelékben található. Nem zárható ki, hogy ez a kereskedés rövid időn belül felfüggesztésre kerül, vagy hogy Részalapok részvényei más piacokon kerülnek bevezetésre (esetleg akár csak rövid távra), vagy már folyik velük a kereskedés. A részvényekkel tőzsdei vagy más piacokon való kereskedés alapjául szolgáló piaci árat nem kizárólag a Részalapban tartott eszközök értéke határozza meg; az ár meghatározásában a kereslet és a kínálat is szerepet kap. Emiatt a piaci ár eltérhet az egy részvényosztályra meghatározott részvényenkénti ártól.

32


A Társaság, a Részalapok és a részvényosztályok által viselt költségek (költségek és kiadások) 1. Kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjak A Társaság egy adott Részalap által viselendő összes költséget az adott Részalap eszközeiből finanszírozza: A Társaság díjat („kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjak”) fizet az Alapkezelő Társaságnak a Részalap kezeléséért és központi adminisztrációjáért a vonatkozó Részalap eszközeiből, kivéve, ha ezt a díjat egy speciális célú részvényosztály kapcsán közvetlenül a részvénytulajdonosnak számítják fel. Az Alapkezelő Társaság által igénybe vett befektetéskezelők díjait a kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjából és adott esetben a teljesítményalapú díjából az Alapkezelő Társaság fizeti. Amennyiben azt nem közvetlenül a részvénytulajdonosnak számítják fel egy speciális részvényosztály kapcsán, a kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjat havonta utólag, arányosan számítják fel a Részalap adott részvényosztályának átlagos napi nettó eszközértéke alapján. A felszámított kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díj összegét a 4. függelék tartalmazza. Amennyiben egy Részalap olyan ÁÉKBV (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) vagy KBV (kollektív befektetési vállalkozás) részvényeit szerzi meg, amely ugyanazon társaság, vagy a társasággal közös vezetés, ellenőrzés alatt, vagy jelentős közvetlen vagy közvetett részvételében (legalább a tőke vagy a szavazatok 10%-a) lévő kapcsolt vállalat közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor sem a Társaság, sem pedig a kapcsolt vállalat nem számíthat fel díjat a részvények jegyzéséért vagy beváltásáért. Az előző mondatban leírt esetben a Társaság is csökkenti saját részesedését is az ilyen kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyeinek kezelési és központi adminisztrációs költségei tekintetében a megszerzett ÁÉKBV vagy KBV vonatkozó kiszámított rögzített kezelési költségével. Ez a Részalap részvényosztályának szintjén a kivetett kezelési és központi adminisztrációs költség csökkenését eredményezi minden kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV részvény esetén, amelyeket egy azonos összegű vagy magasabb, meghatározott kezelési díj illet. A csökkentés azonban nem érinti a kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV részvényeket, amennyiben a meghatározott kezelési díj visszatérítése az érintett Részalap javára történik. A Részalap tájékoztatója közvetetten vagy közvetlenül tartalmazhat az érintett Részalapra vonatkozó egyéb szabályokat. A célalap megszerzendő részvényeivel kapcsolatos kezelési költségek súlyozott átlaga nem haladhatja meg az évi 2,50%-ot. A 2. függelékben meghatározott technikák és eszközök által érintett célalapok tekintetében a célalapok szintjén felmerülő költségeket is figyelembe kell venni, különösen a kezelési díjat felszámító alapkezelő társaságokét, amelyek e célalapok visszaváltási árait is befolyásolják.

2. Teljesítményalapú díj Emellett az Alapkezelő Társaság bizonyos Részalapok eszközei terhére teljesítményalapú díjat is felszámíthat azok kezeléséért, feltéve, hogy e díjat egy speciális részvényosztály kapcsán nem közvetlenül a részvénytulajdonosnak terhelik ki. Az illető Részalap tájékoztatójában szerepel a teljesítményalapú díj kiterhelésének ténye, valamint az alkalmazandó referenciaindex megnevezése. Amennyiben egy teljesítményalapú díj szerepel az adott Részalap tájékoztatójában, és semmilyen más számítási módszer nincs meghatározva, akkor a teljesítményalapú díj számítása az alábbi 1. módszer alapján történik. Az 1. módszertől eltérő módszer alkalmazása esetén a vonatkozó Részalap tájékoztatója ezt kifejezetten közli a vonatkozó módszer számának feltüntetésével. 33


1. módszer: A teljesítményalapú díj összege azon pozitív összeg egynegyedének felel meg, amennyiben az alábbi tételek összege (a vonatkozó időszak alatt) meghaladja a referenciaindex hozamát: a) a Részalap részvényosztálya befektetésének hozama, b) a kezelési és a központi adminisztrációs ügynöki díj, valamint az egy befektetésijegy-osztályhoz rendelt Részalapra kivetett adminisztrációs díj (e költségek csökkentését bizonyos célalapokba történő befektetések esetén nem veszik figyelembe), c) az adott részvényosztályhoz rendelt Részalap eszközei terhére elszámolt napi forgalmazói díj összege, és d) a folyó pénzügyi félév alatt kifizetett juttatások összege. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. A befektetési eredmények kiszámításához szükséges Részalap-értékelés során olyan árak alkalmazandók, amelyek időben a legközelebb állnak az index számításának alapjául szolgáló árakhoz. Ez okozhatja egy Részalap értékelésének eltérését az ugyanazon a napon a részvényár meghatározása céljából történő értékeléstől. A mutató kiszámításának alapjául használt idő függvényében előfordulhat, hogy a teljesítményalapú díjat a kérdéses részvényosztály nettó eszközértékében csak némi késéssel veszik figyelembe. A teljesítményalapú díj az egyes pénzügyi félévek elejétől kezdve minden értékelési napon a Részalap adott részvényosztálya nettó eszközértékének figyelembevételével kerül kiszámításra; a teljes összeg átvitele a következő időszakra folyamatos alapon történik. A teljes átvitt összeg – amennyiben pozitív – a pénzügyi félév végén, az adott részvényosztály megterhelésével kerül a Részalapból elkülönítésre és kifizetésre. A fenti módszer szerint átvitt és elkülönített összeg azokon az értékelési napokon kerül csökkentésre, amelyeken a fenti számítás szerint a vonatkozó referenciaindex a Részalap részvényosztályának helyesbített befektetési értékét meghaladja. A negatív összegek egy pénzügyi félév során átvihetők, de nem a következő pénzügyi félévre. 2. módszer: Bármely teljesítményalapú díj azon pozitív összeg egynegyedének felel meg, amennyivel az alábbi tételek összege egy részvényosztály tekintetében meghaladja a referenciaindex hozamát (a vonatkozó időszak alatt): a) a Részalap részvényosztálya befektetésének hozama, és b) a folyó pénzügyi félév alatt kifizetett juttatások összege. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. Az index kiszámításának alapjául használt idő függvényében előfordulhat, hogy a teljesítményalapú díjat a kérdéses részvényosztály nettó eszközértékében csak némi késéssel veszik figyelembe. A negatív összegek következő időszakra történő átvitelét figyelembe véve a teljesítményalapú díj az egyes pénzügyi félévek elejétől kezdve minden értékelési napon a Részalap adott részvényosztálya aktuális piaci értékének figyelembevételével kerül kiszámításra; a teljes összeg átvitele a következő időszakra folyamatos alapon történik. A teljes átvitt összeg – amennyiben pozitív – a pénzügyi félév végén, az adott részvényosztály megterhelésével kerül a Részalapból elkülönítésre és kifizetésre. A fenti módszer szerint átvitt és elkülönített összeg azokon az értékelési napokon kerül csökkentésre, amelyeken a fenti számítás szerint a vonatkozó referenciaindex a Részalap részvényosztályának helyesbített befektetési értékét meghaladja. A negatív összegek átkerülnek a következő időszakra, és ha a pénzügyi félév végén még mindig fennállnak, akkor megtörténik átvitelük a Részalap következő pénzügyi félévére. A részvények visszaváltása esetén az elhatárolt pozitív összegű teljesítményalapú díj megfelelő hányada azonnal kifizetésre kerül az Alapkezelő Társaság részére. Amennyiben a részvények visszaváltásakor a fenti számítás végeredményeként kapott teljesítményalapú díj összege negatív, akkor azt a visszaváltott részvények értékének megfelelő összegével csökkentik.

34


3. módszer: Bármely teljesítményalapú díj azon pozitív összeg egynegyedének felel meg, amennyivel az alábbi tételek összege egy részvényosztály vonatkozásában meghaladja a referenciaindex hozamát (feltéve, hogy az érintett részvényosztály részvényére jutó utolsó nettó eszközérték összege – a teljesítményalapú díj és az összes kifizetés kiszámítása előtt – az előzőleg meghatározott/ kiigazított High Watermark szint után nagyobb lesz, mint a jelenlegi High Watermark szint. a) a Részalap részvényosztálya befektetésének hozama, és b) a folyó pénzügyi év alatt kifizetett juttatások összege. A High Watermark szint az érintett részvényosztály részvényére jutó nettó eszközértéket jelenti az előző pénzügyi év végén, amelyre az érintett részvényosztályra számított teljesítményalapú díj tényleges kifizetésre került az érintett részvényosztályban. Ezen meghatározás céljából, az előző pénzügyi évben a részvények alábbiakban leírt visszaváltása miatt kifizetett teljesítményalapú díjat figyelmen kívül hagyják. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. A mutató kiszámításának alapjául használt idő függvényében előfordulhat, hogy a teljesítményalapú díjat a kérdéses részvényosztály részvényeinek értékében csak némi késéssel veszik figyelembe. A negatív összegek következő időszakra történő átvitelét figyelembe véve a teljesítményalapú díj az egyes pénzügyi évek elejétől kezdve minden értékelési napon, a Részalap adott részvényosztálya aktuális nettó eszközértékének figyelembevételével kerül kiszámításra; a teljes összeg átvitele a következő időszakra folyamatos alapon történik. A teljes átvitt összeg – amennyiben pozitív – a pénzügyi év végén, az adott részvényosztály megterhelésével kerül a Részalapból elkülönítésre és kifizetésre. A fenti módszer szerint átvitt és elkülönített összeg azokon az értékelési napokon kerül csökkentésre, amelyeken a fenti intézkedés szerint a vonatkozó referenciaindex a Részalap részvényosztályának helyesbített befektetési értékét meghaladja. Ezen kívül, amennyiben bármelyik, az érintett részvényosztály részvényére jutó nettó eszközérték és az összes kifizetés a legutolsó High Watermark szint meghatározását/ kiigazítását követően a jelenlegi High Watermark szint alá esik, és a jelenlegi teljes pozitív összeg kerül átvitelre és elkülönítésre, ezt a jelenlegi pozitív összeget csökkentik annak érdekében, hogy elkerüljék a legutolsó High Watermark szint meghatározása/kiigazítása utáni, az érintett részvényosztály részvényére jutó nettó eszközérték és az összes kifizetés csökkenését a jelenlegi High Watermark szint alá. Nem kerül sor ilyen jellegű csökkentésre, amelyet annak érdekében alkalmaznak, hogy elkerüljék az érintett részvényosztály részvényére jutó nettó eszközérték és az összes részesedés a legutolsó High Watermark meghatározását/kiigazítását követően a jelenlegi High Watermark szint alá való esését, ami negatív összeg átviteléhez és elkülönítéséhez vezet. A negatív összegek átkerülnek a következő időszakra, és ha a pénzügyi év végén még mindig fennállnak, akkor megtörténik átvitelük a következő pénzügyi évre. Befektetési jegyek visszaváltása esetén az elhatárolt pozitív összegű teljesítményalapú díj megfelelő hányada azonnal kifizetésre kerül az Alapkezelő Társaság részére. Amennyiben a részvények visszaváltásakor a fenti számítás végeredményeként kapott teljesítményalapú díj összege negatív, akkor azt a visszaváltott részvények értékének megfelelő összegével csökkentik. Ha egy kiválasztott benchmark index megszűnik, a Társaság azt egy másik összehasonlítható indexszel helyettesíti. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy akkor is sor kerülhet teljesítményalapú díj fizetésére, ha a jegyárteljesítmény negatív.

3. Értékpapírügyleti díj A letétkezelő minden egyes értékpapírügylet után 0,125% összegű adminisztrációs díjban részesül, kivéve, ha a szokásos banki díjak már kiegyenlítésre kerültek az adott ügylet tekintetében. A letétkezelő saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat.

35


4. Adminisztrációs díj A Társaság ezenkívül havonta átalánydíjat („adminisztrációs díj”) fizet az Alapkezelő Társaságnak a vonatkozó Részalap eszközeiből. A vonatkozó Részalap különböző részvényosztályaihoz tartozó adminisztrációs díj összegét a 4. függelék tartalmazza, és a vonatkozó részvényosztály nettó eszközértéke alapján, napi alapon határozzák meg. Az adminisztrációs díj fizetése fejében az Alapkezelő Társaság mentesíti a Társaságot a következő, megalapozott felsorolt jutalékok és kiadások alól: – a letétkezelő adminisztrációs és letéti díja; – a vagyonátruházási nyilvántartó díja; – a tájékoztató, a kiemelt befektetői információk, az alapító okirat, valamint az éves, féléves és egyéb jelentések és a részvénytulajdonosok értesítései elkészítésének (beleértve a fordítást) és terjesztésének költségei; – a tájékoztató, a kiemelt befektetői információk, az alapító okirat, valamint az éves, féléves és az esetleges közbenső jelentések, az egyéb jelentések és a részvénytulajdonosok értesítései, az adózási információk, a jegyzési és visszaváltási árak és a részvénytulajdonosoknak szóló hivatalos bejelentések költségei; – a Társaság és Részalapjainak a könyvvizsgáló általi auditjának költségei; – a részvények nyilvános forgalmazása bejegyzésének és e bejegyzés fenntartásának költségei; – a részvényeket megtestesítő tulajdonosi igazolások és az esetleges kamatszelvények és kamatszelvény-megújítások költségei; – a kifizető és információs ügynöki díjak fizetése; – a Részalapok országosan és nemzetközileg elismert minősítő intézetek általi értékelésének költségei, – a Részalap létrehozásával kapcsolatos kiadások; – indexnevek használatával kapcsolatos költségek, különösen a licencdíjak, – a Társaságnál és a Társaság által kijelölt harmadik feleknél a befektetéskezelők által használt belső vagy harmadik fél számítógépes rendszerek megvásárlásával, használatával és karbantartásával kapcsolatos költségek és díjak, – egy adott ország eszközeibe történő közvetlen befektetést, vagy egy ország piacain közvetlen szerződő félként való eljárást engedélyező státusz megszerzésének és fenntartásának költségei; – a Társaság, a letétkezelő, valamint a Társaság és a letétkezelő által felhatalmazott harmadik felek befektetési limitek és korlátozások nyomon követésével kapcsolatos költségei és kiadásai; – a kockázati és teljesítmény mérőszámok, valamint az Alapkezelő Társaságnak járó teljesítményalapú díj megbízott harmadik felek által történő kiszámításának költségei; – vállalatok közgyűléséről, vagy az eszköztulajdonosok egyéb üléseiről történő információszerzéshez kapcsolódó költségek, illetve az ilyen gyűléseken történő közvetlen vagy felhatalmazott harmadik feleken keresztüli részvétel költségei; – posta-, telefon-, fax- és telexköltség. Az Alapkezelő Társaság a 4. függelékben megnevezettnél alacsonyabb adminisztrációs díjat vethet ki.

5. Kiegészítő költségek A Társaság minden egyéb kiegészítő Részalapköltséget is az illető Részalap eszközeire terheli; ezek különböznek a fent megnevezett költségtételektől, és többek között a következőket foglalják magukba: – forrásadók vagy egyéb adók és pénzügyi kötelezettségek csökkentésére, kompenzálására vagy visszatérítésére vonatkozó igények vizsgálati, megerősítési és végrehajtási költségei; – a Társaság, a Részalap vagy a részvényosztály indokolhatónak látszó törvényes jogai megerősítésének és érvényesítésének, valamint a Társaság, a Részalap vagy a részvényosztály ellen indokolatlannak látszó igényekkel szembeni védekezésnek a költségei; – az adminisztrációval és az őrzéssel kapcsolatban felmerülő mindenféle adó, díj, állami és egyéb költség (beleértve többek között a taxe d’abonnement-t); – eszközök vásárlásával és értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségek (beleértve a piaci gyakorlattal összhangban rendelkezésre bocsátott kutatási és elemzői szolgáltatásokat, valamint az értékpapír-hitelezési programok és értékpapír-hitelezési alkuszok alkalmazása, valamint a kamatköltségek.

36


A Társaság engedélyezheti a kezelési költségek és az egyéb rendszeres és ismétlődő költségek elkülönítését, és az így becsült összeget hozzárendelheti egy évhez vagy bármely más időszakhoz.

6. Forgalmazási díjak A Társaság forgalmazási díjat fizethet az Alapkezelő Társaságnak a forgalmazók kifizetése céljából az általuk nyújtott szolgáltatásokért és részvények értékesítésével és/vagy részvénytulajdonosoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült költségekért, valamint a befektetők számláinak kezeléséért. A forgalmazási díj havonta, utólag, a Részalap vagy a kérdéses részvényosztályok eszközeiből és a vonatkozó Részalap vagy részvényosztály átlagos napi eszközértéke alapján arányosan fizetendő. A 4. függelék nyújt eligazítást arra nézve, hogy fizetendő-e, és ha igen, milyen összegben a forgalmazási díj.

7. Alkuszi jutalékok A legjobb végrehajtás elvének és az alábbiakban foglalt követelményeknek megfelelően a Társaság portfólióját érintő ügyletek után az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők alkuszi jutalékot fizethetnek a részükre nyújtott kutatási szolgáltatások, illetve a megbízások teljesítése során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként. A befektetésekre vonatkozó kutatások, információk és kapcsolódó szolgáltatások lehetővé teszik az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők számára saját kutatásaik és elemzéseik kiegészítését, valamint segítenek megismerni más cégeknél dolgozó személyek és kutatócsoportok nézőpontját és információit. Az ilyen „lágy” (soft) jutalékok nem tartalmazzák az utazás, szállás, szórakozás, általános adminisztráció során vásárolt áruk vagy szolgáltatások és az általános irodai berendezés vagy helyiségek költségeit, tagsági díjakat, alkalmazottaknak fizetett munkabért vagy közvetlen készpénzes kifizetéseket, amelyeket esettől függően az Alapkezelő Társaság és/vagy a befektetéskezelők fizetnek. A Társaság kizárólag az alábbiak fennállása esetén fizethet ilyen „lágy” (soft) jutalékokat, vagy vállalhat felelősséget azok kifizetéséért: a) az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők minden esetben a Társaság és a részvénytulajdonosok legjobb érdekeit képviselik a „lágy” (soft) jutalék-megállapodások aláírása során; b) az alkuszok/ügynökök által biztosított áruk és/vagy nyújtott szolgáltatások közvetlenül kapcsolódnak az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők tevékenységeihez, és e tevékenységek kimutatható előnnyel járnak a részvénytulajdonosok számára; és c) az ilyen „lágy” (soft) jutalékokat az Alapkezelő Társaság és/ vagy (esettől függően) a befektetéskezelők olyan alkuszoknak/ ügynököknek fizetik, amelyek nem magánszemélyként, hanem vállalati formában működnek.

8. Jutalékmegosztásra vonatkozó megállapodások Az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők csak akkor köthetnek jutalékmegosztásra vonatkozó megállapodásokat, ha az kimutatható előnnyel jár a Társaság számára, és ha az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők úgy ítélik meg, hogy a megosztott jutalékot generáló ügylet végrehajtása jóhiszeműen, a vonatkozó szabályozó előírásoknak teljes mértékben megfelelően, és a Társaság és a részvénytulajdonosok legjobb érdekei szerint történik. Az Alapkezelő Társaságnak és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelőknek minden ilyen megállapodást a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő feltételekkel kell megkötniük, és az ügynöki jutalék mértéke nem haladhatja meg a teljes körű intézményi ügynöki szolgáltatások után járó szokásos jutalék összegét. Az Alapkezelő Társaság és/vagy (esettől függően) a befektetéskezelők a helyi törvények által biztosított joguk alapján a „lágy” (soft) jutalékokat felhasználhatják kutatás és/vagy egyéb áruk és szolgáltatások kifizetésére. Egyéb jogrendszerek más rendelkezéseket alkalmazhatnak az ilyen szolgáltatások kifizetésére, a helyi törvényi kötelezettségekkel összhangban.

37


9. Jutalékok Az értékesítési partnereknek értékesítési jutalék és követő jutalék fizethető, valamint a luxemburgi törvények értelmében a befektetők az Alapkezelő Társaság kezelési és központi adminisztrációs ügynöki díjából, valamint a teljesítményalapú díjából kaphatnak visszatérítést.

10. Igazgatók és tisztségviselők kártalanítása Az alapító okirat értelmében a Társaság bármely igazgatót vagy tisztségviselőt, ezek örököseit, végrendeleti végrehajtóit vagy hagyatéki gondnokait minden náluk olyan jogi keresettel, perrel vagy eljárással kapcsolatban indokoltan felmerülő költség tekintetében kártalaníthat, amelyben a kérdéses személy a Társaság jelenlegi vagy volt igazgatójaként vagy tisztségviselőjeként – vagy a kérdéses személy kérésére bármely más olyan vállalat jelenlegi vagy volt igazgatójaként vagy tisztségviselőjeként, amelyben a Társaság részvénytulajdonos vagy hitelező, és amelytől nem jogosult kártalanításra – peres félként részt vesz. Ez alól kivételt csak azon keresetek, perek vagy eljárások képeznek, amelyben az adott személyt súlyos gondatlanságban vagy kötelességmulasztásban tartják felelősnek. Kiegyezés esetén kártalanításra kizárólag a kiegyezés tárgyát képező ügyekben, és ezen belül is kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a Társaságot a jogtanácsos úgy tájékoztatja, hogy a kártalanítandó személy nem követett el kötelességmulasztást. Az előbbi kártalanításhoz való jog nem érinti az adott személy egyéb jogait.

11. Folyamatos díjak A Részalap által (vagy az érintett részvényosztályok által) az előző pénzügyi év során felmerült költségeket (az ügyleti költségek kivételével) az éves jelentésben teszik közzé, és a Részalapok minden egyéb költségének átlagos nagyságrendje (vagy az érintett részvényosztályok minden egyéb költségének átlagos nagyságrendje) („folyamatos díjak”) arányában is kifejezik. A felmerült ügyleti költségek kivételével a kezelési és központi adminisztrációs díj és a taxe d’abonnement mellett minden egyéb díjat figyelembe vesznek, kivéve a tranzakciós költségeket és bármely teljesítményalapú díjat. A felmerült költségeket nem kompenzálják. Ha egy Részalap eszközeinek több mint 20%-át olyan másik ÁÉKBV-be vagy KBV-be fekteti be, amely folyamatos költségeket tesz közzé, az ezen másik ÁÉKBV vagy KBV folyamatos költségeit figyelembe veszik a Részalap folyamatos költségeinek számítása során; ha azonban ezen másik ÁÉKBV vagy KBV nem teszi közzé folyamatos költségeit, akkor a folyamatos költségek számítása során nem lehetséges a másik ÁÉKBV vagy KBV folyamatos költségeinek figyelembevétele. Amennyiben egy Részalap nem fekteti be eszközeinek több mint 20%-át más ÁÉKBV-be vagy KBV-be, az ilyen ÁÉKBV vagy KBV szintjén esetlegesen felmerülő költségeket nem veszik figyelembe.

12. Átalakítási díj Emellett az Alapkezelő Társaság egyes kiválasztott Részalapok részére átalakítási díjat is felszámíthat, feltéve, hogy e díjat egy speciális részvényosztály kapcsán nem közvetlenül a részvénytulajdonosra terhelik rá. Az adott Részalap tájékoztatója részleteket tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy felszámítanak-e átalakítási díjat. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint csökkentheti az átalakítási díjat.

38


A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai A Társaság a Részalapok befektetési korlátozásainak megfelelően élhet a 2. függelékben meghatározott technikákkal és eszközökkel (különösen az értékpapír-visszavásárlási és értékpapírhitel-megállapodásokkal) a hatékony portfóliókezelés (ideértve a fedezeti célokat is) érdekében. A Társaság köthet a piaccal ellentétes ügyleteket is, ami az adott értékpapírok árának esése esetén nyereséget, árának emelkedése esetén pedig veszteséget jelent a Részalap számára. Az ilyen befektetési stratégiák alkalmazását a piaci feltételek vagy szabályozói megszorítások is korlátozhatják, valamint arra sincs biztosíték, hogy az ilyen stratégiákkal valóban elérhető a kívánt cél. Származékos ügyletek A Társaság a származékos ügyletek széles választékát alkalmazhatja, amelyek más eszközökkel is kombinálhatók. A Társaság vásárolhat olyan értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket, amelyekbe egy vagy több származékos ügylet van beágyazva. A származékos ügyletek „alapul szolgáló tényezőkön” alapulnak. Ezek az „alapul szolgáló tényezők” lehetnek az 1. függelék 1. pontjában felsorolt elfogadható eszközök, vagy lehetnek pénzügyi indexek, kamatlábak, valutaárfolyamok vagy devizák. A pénzügyi indexek ebben az értelemben konkrétan deviza-, árfolyam-, kamatláb-, ár- és átfogó kamatmegtérülési indexeket, kötvény- és részvényindexek további használatát, az 1. függelék 1. pontjában felsorolt kiegészítő megengedhető eszközök indexeit, termin (futures) árutőzsdei ügyletek indexeit, nemesfém- és nyersanyagárindexeket is magukba foglalhatnak. Az alábbiakban példák olvashatók kiválasztott származékos eszközök működésére, amelyeket a Részalapok vagy részvényosztályaik meghatározott befektetési politikájuktól függően alkalmazhatnak: Opciós ügyletek: Vételi vagy eladási opció megvásárlásával megszerezhető egy adott eszköz („alapul szolgáló tényező” ) egy jövőbeni időpontban vagy időszakon belül rögzített áron történő megvásárlásának vagy eladásának, vagy egy meghatározott szerződés megkötésének vagy megszüntetésének joga. Ezért a jogért opciós díjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy az opciót gyakorolják-e vagy sem. Vételi vagy eladási opció eladása, amelyért az eladó opciós prémiumban részesül, kötelességet jelent egy adott „alapul szolgáló tényező” egy jövőbeni időpontban vagy időszakon belül rögzített áron történő eladására vagy megvásárlására, vagy egy meghatározott szerződés megkötésére vagy megszüntetésére. Határidős (forward) ügyletek A határidős (forward) tranzakció olyan kétoldalú megállapodás, amely kötelezi a feleket egy meghatározott „alapul szolgáló tényező” átvételére vagy szállítására rögzített áron és meghatározott időpontban vagy megfelelő készpénzes elszámolás megvalósítására. A szerződés értékének rendszerint csak egy töredékét kell előre kifizetni („fedezet”). Swapügyletek A swap olyan ügylet, amelyben a tranzakció alapjául szolgáló referencia-értékeket a felek között kicserélik. A Társaság különösen kamatláb-, valuta-, részvény-, kötvény- és pénzpiaci, valamint hitelnemfizetési swapügyleteket köthet a Részalap befektetési stratégiájának keretében. A Társaság által az ügyleti partnernek részére, illetve a partnerek által a Társaság részére fizetendő összegek kiszámítása egy konkrét eszközre és egy megállapodott fiktív összegre való hivatkozással történik. A hitelnemfizetési swapügyletek olyan hitelderivátumok, amelyek egy hitel nemfizetésének kockázatát egy másik félre terhelik át. A hitelnemfizetési swap-ügyletek – többek között – a Részalap által vásárolt kötvényekből eredő (pl. állami vagy vállalati kötvények) hitelképességi kockázat lefedezésére használhatók. A szerződéses partner rendszerint kötelezhető, hogy vásárolja meg a kötvényt egy megállapított áron, vagy fizessen készpénzben, ha egy korábban kialakult esemény, 39


mint például a kibocsátó fizetésképtelensége, bekövetkezik. A hitelnemfizetési swap vásárlója díjat fizet a szerződéses partnernek annak fejében, hogy az átvállalja a hitelnemfizetés kockázatát. Tőzsdén kívüli származékos ügyletek A Társaság köthet ügyleteket származékos eszközökkel, amelyekkel a kereskedés megengedett tőzsdén vagy más szabályozott piacon, és úgynevezett tőzsdén kívüli (OTC) ügyleteket is. A tőzsdén kívüli tranzakciókban a szerződéses partnerek közvetlen, nem szabványosított megállapodásokat kötnek, amelyeket egyedileg tárgyalnak meg, és amelyek tartalmazzák a felek jogait és kötelezettségeit. A tőzsdén kívüli származékos eszközök csak korlátozott likviditásúak, és viszonylag nagy áringadozásoknak vannak kitéve. Származékos eszközök alkalmazása egy Részalaphoz tartozó eszköz fedezeteként az eszközben rejlő gazdasági kockázat csökkentésére szolgál. Ez azonban ki is zárja a Részalap részesedését a lefedezett eszköz kedvező teljesítményében. Egy Részalap további kockázatoknak van kitéve, amikor a származékos ügyleteket a befektetési célkitűzés megvalósítása érdekében történő hozamnövelésre használja fel. Ezek a további kockázatok mind a vonatkozó származékos eszköz, mind az „alapul szolgáló tényező” tulajdonságaitól függnek. A származékos eszközök tőkeáttételre alkalmazható, amelynek következtében származékos eszközökbe történő akár csekély befektetés jelentős, akár negatív hatást gyakorolhat egy Részalap teljesítményére. A származékos eszközökbe való befektetés befektetési kockázatokkal és ügyleti költségekkel jár, amelyeknek a Részalap nem lenne kitéve, ha nem folytatna ilyen stratégiákat. A származékos eszközökbe való befektetés speciális kockázatokat rejt, és nem garantálható, hogy a befektetéskezelő meghatározott feltételezése pontosnak bizonyul, vagy hogy a származékos eszközöket alkalmazó befektetési stratégia sikeres lesz. A származékos eszközök alkalmazása jelentős veszteségeket okozhat, amelyek az adott származékos eszköztől függően elméletileg korlátlanok is lehetnek. A kockázatok elsősorban az általános piaci kockázat, a hozamkockázat, a likviditási kockázat, a hitelképességi kockázat, az elszámolási kockázat, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázata és a partnerkockázat. Ezzel kapcsolatban az alábbiak hangsúlyozhatók: – Az alkalmazott származékos eszközöknél előfordulhat hibás értékelés, vagy – az eltérő értékelési módszerek következtében – változó értékelések készülhetnek. – Egyfelől az alkalmazott származékos eszközök értékei és a lefedezett pozíciók áringadozásai közötti korreláció, másfelől a különböző származékos eszközök által lefedezett piacok/ pozíciók közötti korreláció olyan eszközök felhasználásával, amelyek nem felelnek meg pontosan a lefedezett pozícióknak, tökéletlen lehet, ennek eredményeként a kockázat teljes lefedezése esetenként nem lehetséges. – Egy likvid másodlagos piac esetleges, bármikor fellépő hiánya egy adott eszköz tekintetében azzal az eredménnyel járhat, hogy a származékos pozíció lezárása akkor sem lehetséges, ha befektetési szempontból ez lenne a célszerű; – A tőzsdén kívüli piacok esetén különösen előfordulhat, hogy nem likvidek, és nagy áringadozásoknak lehetnek kitéve. A tőzsdén kívüli származékos eszközök alkalmazása esetén előfordulhat, hogy nem lehet eladni vagy lezárni ezeket a származékos eszközöket megfelelő időben és/vagy megfelelő áron. – Fennáll annak a lehetséges kockázata is, hogy a származékos ügyletek alapjául szolgáló eszközök kedvező időpontban történő megvásárlása vagy eladása nem valósítható meg, vagy az adott értékpapírok csak kedvezőtlen időpontban vásárolhatók meg vagy adhatók el. Letéti igazolásokba való befektetések további általános kockázatai is fennállnak. A letéti igazolások révén – a kibocsátó által meghatározott feltételek szerint – a kibocsátó jogosult az elszámolási napon bizonyos pénzösszegre vagy eszközökre igényt tartani. Az, hogy a letéti igazolás tulajdonosa ennek megfelelően jogosult-e a teljesítés követelésére, és ha igen, milyen mértékű teljesítésre tarthat igényt, bizonyos kritériumoktól függ, így például a mögöttes értékpapír teljesítményétől a letéti igazolás futamideje alatt, vagy az értékpapír bizonyos napokon meghatározott árától. A letéti igazolások befektetési eszközként a következő (a letéti igazolás kibocsátójával kapcsolatos) kockázatot rejtik: a hitelképességi kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az elszámolási kockázat, valamint a partnerkockázat. Az egyéb, kiemelendő kockázatok közé az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, illetve adott esetben az árfolyamkockázat tartozik. A letéti igazolások fedezetéül rendszerint nem szolgál más eszköz vagy harmadik fél által nyújtott garancia. 40


Értékpapír-visszavásárlási megállapodások, értékpapír-hitelezés Az értékpapír-visszavásárlási megállapodások során az adós értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket ad el hitelezőnek, és vagy – a hitelező és az adós már kötelezettséget vállalt az értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök rögzített áron és időszakon belül történő újraeladására, illetve visszavásárlására, vagy – a hitelező vagy az adós fenntartja annak jogát, hogy az értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket a megállapodás megkötésekor rögzített áron és időszakon belül újból eladja másik félnek, vagy megkövetelje ezek eladását a másik féltől. Az értékpapír-hitelezési ügyletekben az értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket egy harmadik félnek adják át díj fizetése ellenében, rögzített időszakra vagy „további értesítésig”, azzal a feltétellel, hogy az értékpapír-hitelezési ügylet végén ugyanolyan típusú és értékű eszközzel kell őket felváltani. Azok az értékpapír-visszavásárlási megállapodások és értékpapír-hitelezési tranzakciók, amelyeket egy Részalap a 2. függelék 1. és 2. pontja alapján köthet, az alábbi kockázatokkal járhatnak: – Ha egy Részalap értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket ad hitelbe, akkor ezeket az eszközöket nem adhatja el a hitelszerződés időtartama alatt. A Részalap teljes mértékben részt vesz az eszköz piaci teljesítményében, de nem fejezheti be az ilyen piaci teljesítményben való részvételét az eszköz eladásával. Ugyanez érvényes a Részalap visszavásárlási kötelezettségére is azokra az értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozóan, amelyeket kikölcsönöz. – Ha az értékpapír-hitelezés keretében a készpénz formájában adott biztosítékot más eszközökbe fektetik be, akkor ez rendszerint nem mentesíti a biztosítékot nyújtó fél számára való fizetés kötelezettségét legalább a készpénz formájában nyújtott biztosíték összegéig a biztosítékkal fedezett hitel végéig, még ha közbenső befektetés veszteséggel jár is. Ugyanez érvényes a Részalap által tartott és később befektetett likviditásra, amennyiben a Részalap értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket adott kölcsönbe. – Ha értékpapírt vagy pénzpiaci eszközt adott kölcsönbe, akkor a Részalap biztosítékot kap ennek fejében, amelynek értéke megfelel legalább a kölcsönadott eszköznek az ügylet szerződéskori értékével. Felépítésétől függően azonban a biztosíték annyi értéket veszíthet, hogy amennyiben a kölcsönfelvevő nem teljesít, vagy nem megfelelően teljesít a törlesztési kötelezettség fejében, akkor a biztosíték eladásával nem érhető el teljes megtérülés. Ugyanez vonatkozik a kölcsönbe vett értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre a partner számára fizetendő visszavásárlási árral kapcsolatban, amennyiben ezek az értékpapírok és pénzpiaci eszközök ára csökkenne. – Ha egy Részalap értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket ad kölcsönbe, akkor a kölcsönbe vevő ezeket rendszerint vagy gyorsan eladja, vagy már meg is tette ezt. Rendszerint a kölcsönbe vevő arra számít, hogy a Részalapból kölcsönbe vett eszköztípus ára csökkenni fog. Ennek megfelelően egy Részalap értékpapír-kölcsönadási tranzakciója negatív hatású lehet az értékpapír árának teljesítményére, és ezáltal a Részalap részvényeinek áraira, olyan mértékben, hogy ezt már nem ellensúlyozhatja az értékpapírok kölcsönbe adásából kapott bevétel.

41


Adózás Az alábbi, bármikor módosítható összefoglaló alapját a luxemburgi hatályos törvények és szokások képezik. A Társaság befektetései után járó osztalékot, kamatot és egyéb jövedelmeket vissza nem téríthető forrásadó- vagy a származási országban kötelező egyéb adófizetési kötelezettség terheli. Feltételezhetően a Társaság részvénytulajdonosainak lakhelye adózási szempontokból különböző országokban van. Ebből kifolyólag ebben a tájékoztatóban nem kíséreljük meg az adókövetkezmények összefoglalását az összes befektető számára. Ezen következmények a részvénytulajdonos személyes körülményeitől függően a részvénytulajdonos állampolgársága, tartózkodási helye, lakhelye, állandó lakhelye vagy a részvényei letétbe helyezésének helye szerinti ország jelenleg hatályos törvényeinek és gyakorlatának megfelelően változhatnak. A Társaság oldaláról semmilyen luxemburgi nyereség- vagy jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem áll fenn, továbbá a Társaság Részalapjaiból történő kifizetéseket sem terheli luxemburgi forrásadó-fizetési kötelezettség. Azonban a törvény 174. cikke 2. c) pontja értelmében a Társaság köteles évente 0,05%-os adót (taxe d’abonnement) fizetni a részvény, a kiegyenlített és kötvény Részalapok Részalaponkénti nettó eszközeire vagy évi 0,01%-os Részalaponkénti adót fizetni a pénzpiaci Részalapjaira és a részvény kiegyensúlyozott és kötvényalapok intézményi részvényosztályaira (ezeket a részvényosztályokat a 3. függelék tartalmazza), amennyiben azok nem olyan luxemburgi befektetési alapokba kerültek befektetésre, amelyek maguk is a taxe d’abonnement hatálya alá esnek. A fenti adó negyedévente, a vonatkozó naptári negyedév végén, a Részalap vagy az annak megfelelő részvényosztály nettó eszközértéke alapján fizetendő. A részvények kibocsátása luxemburgi illeték- és adómentes. A Társaság eszközein realizált tőkenyereséget luxemburgi adófizetési kötelezettség nem terheli. A hatályos luxemburgi törvények szerint, a következő bekezdés rendelkezéseinek értelmében a részvénytulajdonosokat sem (1) tőkenyereség utáni, sem (2) árfolyamnyereség utáni adófizetési kötelezettség, sem pedig (3) forrásadó-fizetési kötelezettség nem terheli. Ez azonban nem vonatkozik azon részvénytulajdonosokra, akik lakhellyel, tartózkodási hellyel vagy állandó vállalkozással rendelkeznek Luxemburgban; A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2005. július 1-jén életbe léptetett 2003/48/EK tanácsi irányelv („Megtakarítási irányelv”) rendelkezései szerint bizonyos esetekben nem zárható ki a forrásadó levonásának lehetősége, amennyiben egy luxemburgi kifizető kifizetést eszközöl, valamint részvényeket vásárol vagy vált vissza, és a kifizetett pénzösszegek jogosultja vagy gazdasági kedvezményezettje olyan magánszemély, aki egy másik EU-tagállam vagy érintett függő vagy társult terület lakosa. Az ilyen kifizetések vagy visszavásárlások/visszaváltások adóalapjára vonatkozó forrásadó kulcsa 2011. július 1. óta 35%, kivéve, ha a magánszemély kifejezetten kéri, hogy alkalmazzák rá a fenti irányelv információcsere-rendszerét, vagy rendelkezik a hazai adóhatóság által kiállított mentességi igazolással. A részvénytulajdonosoknak ajánlatos tájékozódniuk a részvények jegyzésének, megvásárlásának, tulajdonlásának, visszaváltásának vagy bármely más rendelkezési formájának, valamint a jövedelemszerzés (pl. Részalap általi kifizetés vagy bármely hozamtőkésítés) adókövetkezményeiről a részvénytulajdonos állampolgársága, tartózkodása, lakhelye vagy a részvények letétbe helyezésének helye szerinti ország törvényeinek keretein belül, és szükség esetén célszerű szakértőhöz fordulniuk.

42


1. függelék: Befektetési lehetőségek és korlátozások Az alábbi általános feltételek érvényesek, ugyanakkor a törvényi előírásokban vagy a Részalap tájékoztatójában, így annak bevezetésében is, szerepelhetnek egyéb kiegészítések, illetve korlátozások.

1. Minden Részalap a következő eszközökbe fektethet be, amennyiben a Részalap tájékoztatóján nem szerepel ezekre vonatkozó korlátozás: a) Olyan értékpapírok és pénzpiaci eszközök, – melyek forgalmazása egy EU-tagállam vagy egy harmadik ország rendszeresen működő, elismert, és a nyilvánosság számára elérhető tőzsdéjén vagy más szabályozott piacán történik; vagy – amelyeket a tőzsdén korábban nem jegyzett cégek első kibocsátásai körében hoznak forgalomba olyan feltételek mellett, amelyek egy tőzsdén vagy a feljebb meghatározott más szabályozott piacon való hivatalos jegyzés kérelmezésének kötelezettségét is magukba foglalják, és e kérelmet a kibocsátást követő legfeljebb egy éven belül el kell, hogy fogadják. A pénzpiaci eszközök olyan befektetések, amelyekkel rendszerint a pénzpiacon kereskednek, amelyek likvidek, és amelyeknek értéke bármikor pontosan meghatározható. Indexekre hivatkozó értékpapírokat csak akkor lehet megszerezni, ha az adott index megfelel a törvény 44. cikkének, és a Nagyhercegség 2008. február 8-i irányelve 9. cikkének. b) Az ÁÉKBV irányelvben meghatározott ÁÉKBV vagy más KBV egységei az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban, amennyiben: – olyan hivatalos felügyelet alá helyezik őket, amely a CSSF véleménye szerint egyenértékű az Európai Közösségek joga szerinti felügyelettel, és amely esetben megfelelően biztosítható a megfelelő kormányzati szervek közötti együttműködés; – a KBV befektetőinek védelmi szintje megegyezik az ÁÉKBV befektetőinek védelmi szintjével, és különösen az Alap eszközeinek elkülönített megőrzésére, az értékpapírok és pénzpiaci eszközök kölcsönvételére, kölcsönadására és fedezetlen eladására vonatkozó rendelkezések egyenértékűek az ÁÉKBV irányelv követelményeivel; – a KBV üzleti működése olyan éves és féléves jelentési kötelezettség alatt áll, mely jelentések segítségével a jelentési időszakban vélemény formálható az eszközökről és forrásokról, a jövedelemről és a tranzakciókról; – az az ÁÉKBV és a KBV, amelynek egységeit megszerzik, a létesítő okirata szerint legfeljebb eszközeinek 10%-át fektetheti be más ÁÉKBV vagy KBV egységeibe. Egy Részalap befektethet a Társaság egy másik Részalapja (a „cél Részalap”) által kibocsátott részvényekbe is a következő feltételekkel: – a cél Részalap nem fektet be a cél Részalapba befektető Részalapba; és – a cél Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a lehet – annak befektetési politikája szerint – összességében befektetve a Társaság más Részalapjainak részvényeibe; és – a vonatkozó részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat (ha vannak) felfüggesztik arra az időszakra, amíg azokat a cél Részalapban befektetéssel rendelkező Részalap tartja, tekintet nélkül a számlákon történő megfelelő feldolgozásra és az időszakos jelentésekre; és – nem kerül sor a kezelési díjak, értékesítési díjak vagy visszaváltási díjak megkettőzésére a cél Részalapban befektetéssel rendelkező Részalap szintjén és a cél Részalap szintjén megjelenő díjak között. 43


c) A látra szóló vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű lekötött betétek egy pénzintézetnél, feltéve, hogy a kérdéses pénzintézet székhelye az Európai Unió tagállamában található; abban az esetben, ha a pénzintézet székhelye harmadik országban van, akkor olyan szabályozó rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek a CSSF véleménye szerint megegyeznek az Európai Közösség jogával. A betétek elvben a Részalap befektetési politikája által megengedett bármely valutában denominálhatók. d) Származékos pénzügyi eszközök („derivatívák”), például különösen határidős szerződések, opciók és swap-ügyletek, ideértve az olyan készpénzben rendezett egyenértékű eszközöket, amelyekkel az a) pontban meghatározott szabályozott piacokon kereskednek, és/vagy olyan származékos pénzügyi eszközök, amelyekkel nem kereskednek a szabályozott piacokon („OTC, azaz tőzsdén kívüli derivatívák”), amennyiben a mögöttes értékpapírok a jelen 1. pontban meghatározott eszközök vagy pénzügyi indexek, kamatlábak, árfolyamok vagy valuták, amelyekbe a Részalap befektetési céljaival összhangban befektethet. Az ilyen célú pénzügyi indexek közé tartoznak különösen a valuta-, valutaárfolyam-, kamatláb-, ár- és az általános kamatláb-megtérülési indexek, továbbá, különösen a kötvény-, törzsrészvény-, határidős árutőzsdei, nemesfém- és nyersanyagindexek, valamint az e pontban felsorolt további lehetséges eszközök indexei. A bizonytalanság elkerülése érdekében megjegyzendő, hogy egyetlen olyan fedezeti ügyletkötésre sem kerül sor, amely az alapul szolgáló árutőzsdei terminügyletek, nemesfémek vagy árutőzsdei terminindexek bármely komponensének fizikai szállítását írja elő. Tőzsdén kívüli származékos termékek esetén a fentieken túlmenően a következő feltételeknek is teljesülniük kell: – Az ügyletekben résztvevő partner olyan legmagasabb besorolású ilyen ügyletekre specializálódott pénzintézet, amely a CSSF által elfogadott besorolásnak megfelelő felügyelet alatt áll. – Az OTC derivatívák megbízható és igazolható értékelésére naponta sor kerül; ezek egy kiegyenlítő ügylettel bármikor méltányos áron értékesíthetők, likviddé tehetők vagy lezárhatók. – Az ügyleteket szabványos szerződések alapján kell végrehajtani. – A Társaságnak a befektetők szempontjából előnyösnek kell tartania ilyen eszközök vásárlását vagy értékesítését a tőzsdén vagy szabályozott piacon forgalmazott eszközök helyett. Az OTC ügyletek alkalmazása különösen akkor előnyös, ha az eszközök azonos futamidők melletti fedezését elősegíti, így kevésbé költséges. e) A szabályozott piacon nem forgalmazott és az 1. a) pont szerinti meghatározás alá nem eső pénzpiaci eszközökbe, feltéve, hogy ezen eszközök kibocsátása vagy kibocsátója maga is a betét- és befektetővédelmi szabályok hatálya alatt áll. A pénzpiaci eszközök esetében a betét- és befektető-védelmi követelmények akkor teljesülnek, ha ezeket az eszközöket legalább egy elismert minősítő intézet befektetés fokozatúnak értékeli, vagy a Társaság úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó hitelminősítése megfelel a befektetés fokozatú minősítésnek. E pénzpiaci eszközökkel szembeni további követelmények: – valamely EU-tagállam központi kormányzati, regionális vagy helyi szerve, illetve központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Befektetési Bank, valamely harmadik állam, illetve – szövetségi állam esetén – a szövetségi állam egy tagállama, vagy az EU tagállamai közül legalább egyet magához tartozónak tudó közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsátja ki vagy garantálja; vagy – olyan társaság bocsátja ki, amelynek értékpapírjaival az 1. a) pontban meghatározott piacokon kereskednek; vagy – a kibocsátó vagy a garancia biztosítója olyan intézmény, amely az Európai Közösségi jogban meghatározott feltételeknek megfelelő hivatalos felügyelet alatt áll, vagy amely olyan szabályozó rendelkezések hatálya alatt áll, melyek a CSSF véleménye szerint egyenértékűek az Európai Közösség jogával; vagy – a kibocsátó a CSSF által elfogadott besorolás szerinti egyéb entitás, feltéve, hogy az ezen eszközökbe befektetőkre az első, második és harmadik albekezdésekben foglaltakkal egyenértékű befektető-védelmi rendelkezések vonatkoznak, továbbá feltéve, hogy a kibocsátó vagy olyan társaság, melynek alaptőkéje legalább 10 millió euró, és amely éves pénzügyi kimutatását a 78/660/EGK negyedik irányelv követelményei szerint készíti el és teszi közzé, vagy olyan jogi személy, amely egy vagy több bejegyzett társaság csoportján belül e csoport finanszírozásáért felel, vagy pedig olyan jogi személy, amelynek szándéka adósság értékpapírosításának finanszírozása a pénzintézet által garantált hitelkeret felhasználásával.

44


2. Továbbá a Részalap az alábbi ügyleteket is végrehajthatja, amennyiben az adott Részalap tájékoztatója ezeket kifejezetten ki nem zárja: – egy Részalap eszközeinek az 1. pontban fel nem sorolt értékpapírokba és pénzpiaci instrumentumokba történő befektetése az eszközök legfeljebb 10%-ának mértékéig a megfelelő Részalap tájékoztatójában megadottak szerint; – rövid távú hitelfelvétel a Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 10%-áig, amennyiben a letétkezelő egyetért a hitelfelvétellel és a megfelelő hitel feltételeivel; az adott Részalap tájékoztatójában vagy a Bevezetésben erre egyértelmű utalás található. E 10%-os korlátozáson kívül, a letétkezelő jóváhagyása nélkül lehetséges a devizahitel felvétele viszonossági kölcsönök formájában, valamint lehetőség van értékpapír-visszavásárlási megállapodások kötésére és értékpapírhitel tranzakciók nyújtására is.

3. A Társaság eszközeinek befektetése során a következő korlátozásokat kell figyelembe venni; az adott Részalap tájékoztatója további korlátozásokat, illetve átfogóbb jogosultságokat is tartalmazhat: a) A Társaság bármely Részalap nevében megvásárolhatja bármely kibocsátó értékpapírjait vagy pénzpiaci eszközeit, amennyiben ezen értékpapírok összesített értéke, valamint az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott és már a Részalapban található értékpapírok értéke a vásárlás idején nem haladja meg a Részalap nettó eszközeinek 10%-át. Bármely Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti be betétként ugyanazon intézménynél. A másik fél késedelmi kockázata a tőzsdén kívüli ügyletek esetében nem haladhatja meg a Részalap nettó eszközének 10%-át, ha a másik fél az 1 c) pontban meghatározottak szerinti pénzügyi intézet, egyéb esetben a felső határ a Részalap nettó eszközeinek 5%-a. A Részalapok kibocsátó értékpapírjainak és pénzpiaci eszközei nettó eszközeinek, ahol a Részalap ugyanazon kibocsátó nettó eszközeinek több mint 5%-át fektette értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, az összesített értéke nem haladhatja meg a Részalap nettó eszközeinek 40%-át. E korlátozás nem vonatkozik azon betétekre és tőzsdén kívüli derivatívákkal végzett ügyletekre, amelyeket hivatalos felügyelet alatt álló pénzintézetekkel bonyolítottak le. Tekintet nélkül a fent hivatkozott egyedi befektetési korlátozásokra, bármely Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 20%át fektetheti be az alábbiakban: – különálló testület által kibocsátott értékpapírok és pénzpiaci eszközök, – az adott testületnél elhelyezett betétek és/vagy – az adott testülettel bonyolított tőzsdén kívüli származékos ügyletekből adódó kockázatok. b) Ha a vásárolt értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket valamely EU-tagállam, illetve annak központi, regionális vagy helyi szerve, vagy bármely harmadik állam, illetve legalább egy EU-tagállam tagságát magának tudó közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsátja ki vagy garantálja, akkor a 3. a) pont első mondatában foglalt érték a Részalap nettó eszközeinek 10%-áról 35%-ára emelkedik. c) Olyan EU-s székhelyű pénzintézet által kibocsátott kötvények esetén, ahol a kibocsátó a kötvénytulajdonost védő törvényi rendelkezések következtében különleges hivatalos felügyelet alatt áll, a 3. a) pont 1. és 4. mondatában jelzett értékek 10%-ról 25%-ra, illetve 40%-ról 80%-ra emelkednek, amennyiben e pénzintézetek a kibocsátásból származó bevételt a vonatkozó törvényi előírások szerint olyan eszközökbe fektetik, amelyek megfelelő fedezetet nyújtanak a kötvényekből eredő kötelezettségekre azok teljes lejárati idejéig, és amelyek – prioritásként – tőke- és kamatvisszafizetésre szólnak, a kibocsátó késedelmekor esedékessé válva. d) A 3. b) és c) pontban hivatkozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket nem kell figyelembe venni a 3. a) pont 4. mondatában említett 40%-os befektetési korlát alkalmazása során. A 3. a)–c) pontokban említett korlátozások nem halmozódnak. Ezért az ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe tett, illetve nála betétként elhelyezett vagy ott származékos ügyletekbe történő befektetések nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 35%-át. A 3. a)–d) pontokban felsorolt befektetési korlátok számítása során azokat a társaságokat, amelyek a 83/349/EGK irányelv szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásuk készítésének előírásai vagy a bevett nemzetközi számviteli standardok szerint ugyanazon cégcsoportba tartoznak, ugyanazon kibocsátónak kell tekinteni. Egy Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti be ugyanazon cégcsoport értékpapírjaiba és pénzpiaci instrumentumaiba. e) A derivatívákba tett befektetések szintén terhelik a fenti pontokban foglalt értékhatárokat. 45


f) A 3. a)–d) pontokban felsorolt határértékektől eltérve az igazgatótanács úgy határozhat, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban a Részalap eszközeinek 100%-áig tehető befektetés különböző kibocsátású olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, valamely EU-tagállam, vagy annak helyi szerve, az OECD bármely tagállama vagy legalább egy EU-tagállamot tagjaiként tudó közjogi státuszú nemzetközi szervezet ajánl vagy garantál, feltéve, hogy ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat különböző kibocsátás keretében ajánlották, ha az egy és ugyanazon kibocsátáshoz tartozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök értéke nem haladja meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. Amennyiben a Részalap ezen eltérést közölni szándékozik, az erre vonatkozó közlés az érintett Részalap tájékoztatójában vagy bevezetésében olvasható. g) Egy Részalap összes nettó eszközeinek legfeljebb 10%-a értékben vásárolhatja meg egy másik, az 1. b) pontban meghatározott ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyeit. Ettől eltérően az igazgatótanács határozhat úgy, hogy a Részalap nettó eszközeinek magasabb százaléka fektethető be egy másik, az 1. b) pontban meghatározott ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyeibe, ezt azonban kifejezetten meg kell jelölni a kérdéses Részalap tájékoztatójában/bevezetésében. Ebben az esetben a Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti be ugyanazon ÁÉKBV-be vagy KBV-be. E befektetési korlátozás alkalmazása során a törvény 181. cikkében meghatározott fő befektetési alap minden egyes Részalapját független befektetési alapnak kell tekinteni, ha a harmadik felekkel szembeni önálló felelősség elvét minden egyes Részalapra alkalmazzák. Hasonlóképpen, az ÁÉKVB-től eltérő KBV befektetési jegyeibe tett befektetések értéke ebben az esetben nem haladhatja meg a Részalap nettó eszközértékének 30%-át. Ha egy Részalap egy ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyeit szerezte meg, akkor az adott ÁÉKBV vagy KBV befektetési értékét a 3. a)–d) pontban meghatározott befektetési korlátok értelmében nem kell figyelembe venni. Amennyiben egy Részalap olyan ÁÉKBV (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) vagy KBV (kollektív befektetési vállalkozás) részvényeit szerzi meg, amely ugyanazon társaság, vagy a társasággal közös vezetés, ellenőrzés alatt, vagy jelentős közvetlen vagy közvetett részvételében (legalább a tőke vagy a szavazatok 10%a) lévő kapcsolt vállalat közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor sem a Társaság, sem pedig a kapcsolt vállalat nem számíthat fel díjat a befektetési jegyek jegyzéséért vagy beváltásáért. Ilyen esetben a Társaság csökkenti saját részét az ilyen kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyei kezelési és központi adminisztrációs ügynöki költségében az adott ÁÉKBV vagy KBV megfelelő kiszámított fix kezelési költségével. Ez a Részalap részvényosztályának szintjén a kivetett kezelési és központi adminisztrációs ügynöki költség csökkenését eredményezi minden kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegy esetén, amelyeket egy azonos összegű vagy magasabb, meghatározott kezelési díj illet. A csökkentés azonban nem érinti a kapcsolt ÁÉKBV vagy KBV befektetési jegyeket, amennyiben a meghatározott kezelési díj visszatérítése az érintett Részalap javára történik. A Részalap tájékoztatója közvetetten vagy közvetlenül tartalmazhat az érintett Részalapra vonatkozó egyéb szabályokat. A fent meghatározott célalapok megszerzendő értékpapírjainak kezeléséért járó kezelési díj súlyozott átlaga nem haladhatja meg az évi 2,50%-ot. h) Az alábbi i) pontban meghatározott befektetési korlátoktól eltekintve az igazgatótanács az ugyanazon kibocsátó törzsrészvényeibe és/vagy adósságpapírjaiba tartott befektetések tekintetében az a)–d) pontokban megjelölt felső határok mértékét 20%-ban is meghatározhatja, ha a Részalap befektetési stratégiájának az a célja, hogy egy olyan adott törzsrészvény- vagy kötvényindexet ismételjen, amelyet a CSSF elismer, feltéve, hogy – az index összetétele megfelelőképpen diverzifikált; – az index az általa hivatkozott piac tekintetében megfelelő viszonyítási pontot jelent; – az indexet megfelelő módon teszik közzé. A meghatározott korlát 20%-ról 35%-ra emelkedik, feltéve, hogy ezt kivételes piaci feltételek indokolják, különösen azon szabályozott piacok esetében, amelyeken bizonyos értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök túlsúlyban vannak. A fenti értékhatárig történő befektetés csak egyetlen kibocsátó esetén lehetséges. Az a) pontban foglalt limit itt nem érvényes. Ilyenkor az erre vonatkozó közlés az érintett Részalap tájékoztatójában olvasható.

46


i) A Társaság nem szerezhet olyan szavazati joggal járó részvényeket, amelyekkel jelentős befolyást gyakorolhat a kibocsátó üzletpolitikájára. Egy Részalap legfeljebb a szavazati joggal nem járó részvények, kötvények és pénzpiaci eszközök 10%-át, és legfeljebb egy ÁÉKBV vagy egy KVB részvényeinek vagy befektetési jegyeinek 25%-át szerezheti meg. Ez a határérték nem vonatkozik a kötvények, pénzpiaci eszközök és a célalap befektetési jegyeinek megszerzésére, ha a befektetési jegyek teljes kibocsátott összege vagy nettó összege nem számítható ki. Akkor sem alkalmazható ez a szabály, ha ezen értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket EU-s tagállam, illetve annak központi, regionális vagy helyi szervei, vagy valamely harmadik állam, illetve legalább egy EU-s tagállamot tagjai között tudó közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsátja ki, vagy garantálja. j) Biztosítani kell, hogy minden esetben a Részalap eszközeinek több mint 90%-a elfogadható eszközökbe kerül befektetésre a befektetési lehetőségek és korlátozások szerint, amelyek elfogadható eszközöknek minősülnek a Német Befektetési Törvény 2. § 4. bekezdése alapján. Továbbá biztosítani kell, hogy minden esetben a Részalapban azon eszközök aránya, amelyek nem értékpapírosított kölcsönkövetelésekből, beleértve a kötvénykölcsönöket is, valamint az 1. és 2. melléklet értelmében vett olyan származékos eszközökből tevődnek össze, amelyek nem azon értékpapírokból, pénzpiaci eszközökből, a Törvény 41. cikk 1. e) bekezdése szerinti ÁÉKBV-ből vagy KBV-ből, a Törvény 41. cikk 1. g) bekezdésének és a 2008. február 8-i nagyhercegi rendelet 9. cikke értelmében vett pénzügyi indexekből, kamatlábakból, árfolyamokból vagy devizákból származnak, amelyekbe a Részalap befektetési politikája értelmében befektethet, nem haladhatja meg a Részalap eszközeinek 30%-át, feltéve, és abban a mértékben, hogy az ilyen eszközök egyáltalán megszerezhetők a befektetési politikával összhangban. A 2. pont első albekezdésében és 3. pontban jelzett korlátozások az eszközök megszerzésének idejére vonatkoznak. Ha a Társaság e százalékos értékeket a későbbiekben árfolyamváltozás vagy rajta kívül álló egyéb okból túllépi, akkor elsődleges feladata, hogy haladéktalanul lépéseket tegyen a helyzet rendezésére figyelembe véve a befektetők érdekeit.

4. A Társaságnak nem engedélyezett a következő ügyletek megkötése: a) Egyetlen Részalap sem vállalhat kötelezettséget részben kifizetett értékpapírok vásárlásával kapcsolatban, amely összességében – a 2. pont második bekezdésében meghatározott hitelekkel együtt – meghaladja a Részalap nettó eszközeinek 10%-át. b) Egyetlen Részalap sem nyújthat hitelt, vagy léphet fel kezesként harmadik felek nevében. c) Egyetlen Részalap sem vásárolhat olyan értékpapírokat, amelyek értékesítése szerződéses rendelkezések miatt bármilyen korlátozás alá esik. d) Egyetlen Részalap sem fektethet be ingatlanba, azonban megengedettek az ingatlannal fedezett értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, vagy az ilyen befektetések kamatába, vagy az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, és az ilyen befektetések kamatába való befektetés, amelyek ingatlanba fektetnek be (mint a REITS). e) Egyetlen Részalap sem vásárolhat nemesfémeket vagy nemesfémre szóló igazolásokat. f) Egyetlen Részalap sem zálogosíthatja el, vagy terhelheti meg az eszközöket, engedményezheti, vagy ruházhatja át biztosítékként, hacsak nem ez a jelen tájékozatóban megengedett bármely ügylet keretében történik. Az ilyen biztosítéki megállapodások különösen az 1. d) („Biztosítékkezelés”) szerinti tőzsdén kívüli ügyletekre érvényesek. g) Egyetlen Részalap sem köthet fedezetlen értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy célalap befektetési jegyeinek eladására vonatkozó ügyleteket. h) Az érvényben lévő hongkongi befektetés-korlátozási követelmények szerint a Társaság teljes összesített befektetése az egy kibocsátóhoz tartozó rendes részvényekbe nem haladhatja meg a 10%-ot.

5. Kapcsolt vállalkozásokkal végrehajtott tranzakciók Egy Részalap nevében a Társaság olyan ügyleteket is köthet, továbbá olyan valutákba és egy egyéb eszközökbe is befektethet, amelyek tekintetében kapcsolt vállalkozások járnak el brókerként, vagy saját számlás, vagy ügyfeleik számlájára történő ügyleteket bonyolítva. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a kapcsolt vállalkozások vagy ügyfeleik saját tranzakcióikat a Társaság ügyleteivel összhangban hajtják végre. Egy Részalap nevében a Társaság olyan viszonossági ügyleteket is köthet, amelyekben kapcsolt vállalkozások járnak el egyidejűleg mind a Társaság nevében, mind pedig a résztvevő másik fél nevében. Ilyen esetekben a kapcsolt vállalkozásoknak mindkét féllel szemben különleges felelősségük 47


van. A kapcsolt vállalkozások olyan származékos termékeket is kifejleszthetnek és kibocsáthatnak, amelyek tekintetében az ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok, valuták vagy instrumentumok lehetnek azok a befektetések, amelyekbe a Társaság befektet, vagy amelyek a Részalap teljesítményén alapulnak. A Társaság szerezhet olyan befektetéseket, amelyeket vagy kapcsolt vállalkozások bocsátanak ki, vagy pedig amelyek jegyzési ajánlat, illetve ezen egységek más formában történő disztribúciójának tárgyát képezik. A kapcsolt vállalkozások megfelelő összegű jutalékot és értékesítési díjat számíthatnak fel. Az igazgatótanács előírhat további befektetési korlátozásokat, ha ezek szükségesek a jogi és igazgatási rendelkezések betartásához azon országokban, ahol a Társaság részvényeit értékesítésre ajánlják, vagy ténylegesen értékesítik.

6. Az USA 1933. évi értékpapírtörvényének 144A szakasza szerinti értékpapírok A luxemburgi jogszabályok szerint megengedett mértékben bármely Részalap – ha a Részalap tájékoztatójában ismertetett befektetési céljainak és politikájának megfelel – befektethet olyan értékpapírokba, amelyek az USA 1933. évi értékpapírtörvénye és annak módosításai (a továbbiakban: „1933. évi törvény”) alapján ugyan nem kerültek nyilvántartásba, de amelyeket az 1933. évi törvény 144 A szakasza szerint szabad minősített intézményi vevők részére értékesíteni (a továbbiakban: „144 A szakasz szerinti értékpapírok”). A „minősített intézményi vevő” kifejezés az 1933-as törvény értelmében azokat a vállalatokat foglalja magában, amelyek nettó eszközértéke meghaladja a 100 millió dollárt. A 144 A szabály szerinti értékpapírok a törvény 41. cikke (1) bekezdése szerinti értékpapíroknak minősülnek, ha a kérdéses kötvények magukban foglalják az 1933-as törvény által meghatározott bejegyzési jogot, amely kimondja, hogy a bejegyzett és az amerikai tőzsdén kívüli rögzített kamatozású értékpapírok piacán szabadon forgalmazható értékpapírokra átváltási jog áll fenn. Az ilyen átváltást a 144 A szabály szerinti kötvények megvásárlásától számított egy éven belül kell lebonyolítani, eltérő esetben a törvény 41. cikk 2. a) pontjában meghatározott befektetési limitek lépnek érvénybe . A 144 A szabály szerint egy Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 10%-át fektetheti be értékpapírjaiba, amelyek nem minősülnek értékpapírnak 41. cikk 1. pontjában meghatározottak szerint amennyiben az ilyen eszközök teljes értéke, együttesen más ilyen értékpapírokkal és pénzpiaci eszközökkel, amelyek nem tartoznak az 1. pont hatálya alá, nem haladja meg a 10%-ot.

7. Közvetlen befektetések orosz részvényekbe Amennyiben egy Részalap befektetési célkitűzése és politikája megengedi az orosz értékpapírokba való befektetést, a forgalmazott orosz értékpapírokba való közvetlen befektetések a „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és a „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) tőzsdéken végezhetők el, mivel a törvény 41. cikke (1) bekezdése szerint mindkettő szabályozott piacnak minősül.

8. Az ottawai és oslói egyezmény A Részalapok tartózkodnak olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetéstől, amelyek az igazgatótanács véleménye szerint olyan üzletet folytatnak, amelyet a gyalogsági aknákról szóló ottawai egyezmény és a lőszerekről szóló oslói egyezmény tilt. Annak meghatározása során, hogy egy társaság ilyen üzletet folytat-e, az igazgatótanács a következőkre támaszkodhat: a) olyan intézmények által készített kutatások és elemzések, amelyek az említett egyezmények betartását vizsgálják, b) a Társaság részvényesi tevékenysége során kapott válaszok, valamint c) nyilvánosan elérhető információk. Ilyen meghatározást maga az igazgatótanács is végezhet, illetőleg beszerezheti azt harmadik felektől is, beleértve az Allianz Csoport más tagjait.

48


2. függelék: Technikák és eszközök használata / kockázatkezelési eljárás 1. Technikák és eszközök használata A Társaság a Részalapok befektetési korlátozásainak megfelelően élhet az 1. függelék 1. d) pontjában meghatározott technikákkal és eszközökkel (különösen az értékpapír-visszavásárlási és értékpapírhitel-megállapodásokkal) a hatékony portfóliókezelés (ideértve a fedezeti célokat is) érdekében. A Társaság alkalmazhat technikákat és eszközöket piaccal ellentétes tranzakciókba való belépéshez. A Társaság köthet különösen bármilyen swap-ügyletet, beleértve például hitel-nemfizetési swap-ügyleteket, amelyekben a Társaság és a másik fél egy bizonyos befektetés, értékpapír, pénzpiaci eszköz, alap részvénye, származékos ügylet, pénzügyi index, értékpapírkosár vagy indexkosár hozamának egy másik értékpapír, pénzpiaci eszköz, alap részvénye, származékos ügylet, pénzügyi index, értékpapírkosár vagy indexkosár hozamára való lecserélésében egyezik meg. A Társaság olyan hitel-nemfizetési swap-ügyleteket is bonyolíthat, amelyek célja nem fedezeti ügyletek kötése. A hitel-nemfizetési swap-ügylet érintettjének ilyen esetekben legfelsőbb minősítéssel rendelkező, ilyen ügyletekre szakosodott pénzintézetnek kell lennie. Mind a hitel-nemfizetési swap-ügylet alapját, mind pedig az érintett kibocsátót figyelembe kell venni az 1. függelék 3. pontjában meghatározott befektetési limitek alkalmazásakor. A hitel-nemfizetési swap-ügyletek rendszeresen, világos és átlátható módszerekkel értékelésre kerülnek. A Társaság és a független könyvvizsgáló nyomon követi az értékelési módszerek érthetőségét és áttekinthetőségét, illetve azok alkalmazását. Amennyiben a nyomon követés során a Társaság szabálytalanságokat talál, gondoskodik ezek megoldásáról és megszüntetéséről. A Társaság vásárolhat olyan értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket, amelyekbe egy vagy több származékos ügylet van beágyazva (strukturált termékek). A származékos ügyletek „alapul szolgáló tényezőkön” alapulnak. Ezek az „alapul szolgáló tényezők” lehetnek az 1. függelék 1. pontjában felsorolt elfogadható eszközök, vagy lehetnek pénzügyi indexek, kamatlábak, valutaárfolyamok vagy devizák. A pénzügyi indexek ebben az értelemben konkrétan deviza-, árfolyam-, kamatláb-, ár- és átfogó kamatmegtérülési indexeket, kötvény- és részvényindexek további használatát, az 1. függelék 1. pontjában felsorolt további lehetséges eszközök indexeit, termin (futures) árutőzsdei ügyletek indexeit, nemesfém- és nyersanyagárindexeket is magukba foglalhatnak.

2. Értékpapír-visszavásárlási megállapodások, értékpapír-hitelezés A Részalap beruházási alapelvek betartásával, valamint a részvénybeváltási kötelezettség figyelembe vételével valamennyi értékesítési napon, a Társaság korlátlanul vehet részt értékpapír-visszavásárlási megállapodásokban és értékpapír hitelezésben. a) Egy Részalap adósként és hitelezőként egyaránt köthet visszavásárlási megállapodásokat értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében, feltéve, hogy a partner legjobb minősítéssel rendelkező, ilyen ügyletekre szakosodott pénzintézet. Hitelezett értékpapírok és pénzpiaci eszközök kizárólag a visszavásárlási megállapodás időtartama alatt adhatók el, ha a Részalapnak rendelkezésére áll egyéb lehetőség fedezeti ügyletre. Tekintettel hitelezett értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre, a Részalapnak visszavásárlási megállapodás lejártakor olyan helyzetben kell lennie, hogy képes legyen visszavásárlási kötelezettségének eleget tenni. A Részalapban visszavásárlási megállapodásból eredő olyan likviditás, amelyből később visszavásárlási kötelezettség keletkezik, nem számít bele az 1. függelék 2. pontja második bekezdésében meghatározott átmeneti hitelek 10%-os limitjébe, és így semmilyen limit nem vonatkozik rá. A megfelelő Részalap teljes mértékben beruházhat a máshol generált likviditásba, a beruházási irányelvekben foglaltak szerint, a visszavásárlási kötelezettség meglététől függetlenül. 49


b) A Részalap köthet értékpapírhitel megállapodást, amelynek keretében birtokában levő értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket ad kölcsön. A Részalapban tartott értékpapírok és pénzpiaci eszközök maximum 30 napos időszakra adhatók kölcsön harmadik feleknek; értékpapírok és pénzpiaci eszközök hosszabb időre is kölcsönadhatók azzal a feltétellel, hogy a Részalap jogosult bármikor felmondani az értékpapír-hitelezési megállapodást és visszakövetelni a kölcsönadott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket. Előírás, hogy a Társaság a Részalap javára elegendő biztosítékot kapjon készpénz, értékpapír vagy pénzpiaci eszközök átadása útján, amelyek értéke a hitel megállapodás időtartama során egyezzen meg legalább a kölcsönadott értékpapírok és pénzpiaci eszközök globális értékelésének (beleértve kamatot, osztalékot és egyéb lehetséges jogokat) 90%-ának értékével. Értékpapírok és pénzpiaci eszközök elfogadhatók biztosítékként a következő formákban: (i) likvid eszközök, A likvid eszközök nemcsak készpénz és rövid távú banki tanúsítványokat foglalnak magukba, hanem pénzpiaci eszközöket is. Olyan első osztályú hitelintézet által igénylésre kiadott hitellevél vagy garancia, amely nem hozható kapcsolatba a másik féllel, a likvid eszközökkel egyenértékűnek fogadható el; (ii) OECD tagállam vagy helyi hatóság vagy szupranacionális intézmény és EU, regionális vagy globális vállalkozás által kibocsátott vagy garantált kötvények; (iii) KBV pénzpiac által kibocsátott kötvények és egységek a napi nettó eszköz értéket számítva, és AAA vagy annak megfelelő besorolást kap; (iv) az ÁÉKBV által kibocsátott részvények vagy egységek főleg (v) és (vi) pontokban leírt kötvényekben/ részvényekben; (v) első osztályú kibocsátók által kibocsátott vagy garantált kötvények, megfelelő likviditást kínálva; vagy (vi) az Európai Unió tagállamának szabályozott piacára vagy az OECD tagállamának tőzsdéjére bebocsátott vagy ott kereskedésben résztvevő részvények, azzal a feltétellel, hogy a részvényeket tartalmazza a fő index. Semmilyen, kivéve készpénz vagy KVB/ÁÉKBV részvény/egység, garancia nem bocsátható ki a másik félhez kötődő fél által. A Társaság – hacsak az értékpapírhitel-megállapodás vagy a megfelelő Részalap befektetési irányelvei nem akadályozzák – teljes mértékben befektetheti a készpénz formájú biztosítékot az értékpapírhitel-megállapodás időtartama alatt a következőkbe: – KBV pénzpiac által kibocsátott kötvények és egységek a napi nettó eszköz értéket számítva, és AAA vagy annak megfelelő besorolást kap; – lekötött betétek; – a 2007. március 19-i keltű 2007/16/EK irányelvben meghatározott pénzpiaci eszközök; – az Európai Unió tagállamai, Svájc, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok vagy központi, regionális vagy helyi hatóság vagy szupranacionális intézmények és szervezetek által kibocsátott vagy garantált, közösségi, regionális vagy globális jog hatálya alá eső rövid távú kötvények; – megfelelő likviditással rendelkező első osztályú kibocsátók által kibocsátott vagy garantált kötvények; és – a jelen függelékben leírtak szerint a visszavásárlási megállapodások kölcsönadóként amennyiben ilyen ügylet ésszerűnek és szokásosnak bizonyul az alapos elemzést követően. Az ilyen ügyletek során a Társaság az ilyen ügyletekre szakosodott elismert klíring- vagy kimagasló minősítéssel bíró pénzintézetek segítségét veszi igénybe (értékpapír-hitelezési programok). Ezen intézmények az általuk nyújtott szolgáltatásokért cserébe az ügyleteken elért nyereség maximum 50%-áig részesülnek kompenzációban. c) Tekintettel az értékpapír-visszavásárlási és az értékpapírhitel megállapodásokra, ha a másik fél leányvállalat, akkor az értékpapír-visszavásárlási és az értékpapírhitel tranzakciók maximum mennyisége a megfelelő Részalapok nettó eszközértékének 50%-ára korlátozott, hacsak a tranzakciók nem lezárhatók vagy naponta visszahívhatók. Egyetlen fél egy vagy több értékpapírhitel tranzakcióból, visszavásárlási tranzakciós joggal rendelkező eladásból és/vagy fordított visszavásárlásból/visszavásárlási tranzakcióból származó kockázata nem haladhatja meg a megfelelő Részalap nettó 50


eszköz értékének 10%-át, ha a másik fél a törvényi előírás 41. cikkének (1) (f) paragrafusa szerint hitelintézet; minden egyéb esetben nem haladhatja meg a nettó eszköz érték 5%-át.

3. Kockázatkezelés Az Alapkezelő Társaság az egyes Részalapok teljes kockázati kitettségét a CSSF 2011. május 30-i keltezésű 11/512. számú körlevele alapján számolja ki. Az Alapkezelő Társaság minden Részalap esetén vagy a kötelezettség-vállalási megközelítést vagy a relatív kockáztatott érték (value-at-risk) megközelítést vagy az abszolút kockáztatott érték megközelítést alkalmazza. Az egyes Részalapok esetében alkalmazott kockázatkezelési megközelítés a lenti táblában található. Azoknál a Részalapoknál, amelyeknél a relatív kockáztatott érték megközelítést alkalmazzák, emellett még a kapcsolódó referenciaportfóliót is bemutatjuk. Továbbá azoknál a Részalapoknál, amelyeknél a relatív kockáztatott érték vagy az abszolút kockáztatott érték megközelítést alkalmazzák, a származékos eszközök tőkeáttételének várható szintjét is közöljük. A származékos eszközök tőkeáttételének várható szintjét a származékos eszközök fiktív eszközeinek várható átlagos értékeként számítják ki (a befektetési portfólió figyelembe vétele nélkül). Felhívjuk a figyelmet, hogy a származékos eszközök fiktív eszközeinek tényleges összege időben változhat, és ideiglenesen meghaladhatja a származékos eszközök tőkeáttételének várható szintjét. A részvényeseknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a származékos eszközök különböző célokra, például fedezeti vagy spekulációs célokra is felhasználhatók. A CSSF 2011. május 30-i keltezésű 11/512. számú körlevelének megfelelően a tőkeáttétel várható szintjének kiszámítása nem tesz különbséget a különböző célokra felhasznált származékos eszközök között. Ezért ez a számadat nem utal a Részalap kockázatának szintjére. Részalap neve

Megközelítés

Tőkeáttétel várható szintje

Összehasonlító portfólió

Allianz Advanced Investment Strategies Allianz Asian Multi Income Plus

0-5 -

-

Allianz Asia Pacific Equity

Abszolút kockáztatott érték Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

0-0.5

Allianz Best Styles Euroland 1)

Relatív kockáztatott érték

0-2

Allianz Best Styles Global Equity Allianz Best Styles US Equity Allianz Brazil Equity Allianz BRIC Equity

Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

0-2 0-2 0-0.5 0-0.5

Allianz China Equity

-

Allianz Commodities Alpha

Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

Az összehasonlító portfólió az MSCI All Country Asia Pacific Ex Japan Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Dow Jones Euro Stoxx 50 Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI World Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az S&P 500 Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Brazil 10/40 Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Brazil Index (25%), az MSCI China Index (25%), az MSCI India Index (25%)és az MSCI Russia Index (25%) összetételének felel meg. -

Allianz Convertible Bond


0-2

Allianz Demographic Trends Allianz Discovery Europe Strategy Allianz Discovery Germany Strategy Allianz Dynamic Commodities

Relatív kockáztatott érték Abszolút kockáztatott érték Abszolút kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

0-0.5 0-2 0-2 0-5

Allianz Dynamic Emerging Multi Asset


0-2

Allianz Dynamic Multi Asset Plus


0-2

Allianz Emerging Asia


0-0.5

Allianz Enhanced Fixed Income Euro


0-2

Allianz Enhanced Short Term Euro


0-2

Allianz Euro Bond Strategy


0-2

Allianz Euro High Yield Bond


0-2

Allianz Euro High Yield Defensive


0-2

Allianz Euro Investment Grade Bond Strategy Allianz Euroland Equity Growth


0-2


0-0.5

Allianz Euroland Equity SRI


0-0.5

Allianz Europe Equity Growth


0-0.5

0-5

Az összehasonlító portfólió a Dow Jones UBS Commodity Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az Exane Europe Convertible Bond Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI World Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Dow Jones UBS Commodity Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Emerging Market Index (40%), a JPMorgan Emerging Markets Bond Index (40%) és a Dow Jones UBS Commodity Index (20%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI World Index (80%) és a Barclays Capital Global Aggregate Index (20%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Emerging Frontier Asia Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a JPMorgan Economic and Monetary Union Investment Grade All Maturities Index (60%), a Barclays Capital Euro Aggregate Index (20%) és a Merril Lynch European Currency High Yield BB-B Index (20%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a JP Morgan Economic and Monetary Union Bond 1-3 Years Index (50%) és a Cash index (50%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch Economic and Monetary Union Large Cap Investment Grade Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch Euro High Yield BB-B Rated Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch Euro Non-Financial BB-B High Yield Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Barclays Capital Euro Aggregate Corporate Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az S&P Eurozone LargeMidCap Growth Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Economic and Monetary Union Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az S&P Europe LargeMidCap Growth Index összeté-

51


Részalap neve

Megközelítés

Tőkeáttétel várható szintje

Allianz Europe Small Cap Equity


0-0.5

Allianz European Equity Allianz European Equity Dividend

Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

0-0.5 0-0.5

Allianz Flexi Asia Bond

Elkötelezettségi megközelítés Abszolút kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

-

Allianz Flexible Bond Strategy Allianz Global Agricultural Trends

0-5 0-0.5

Allianz Global Dividend


0-2

Allianz Global EcoTrends


0-0.5

Allianz Global Equity Allianz Global Hi-Tech Growth

0-2 -

Allianz Global Metals and Mining Allianz Global Sustainability

Relatív kockáztatott érték Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

Allianz Greater China Dynamic


0-0.5

Allianz Growing Markets Protect

Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

-

Az összehasonlító portfólió a HSBC Global Mining Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Dow Jones Sustainability World Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Golden Dragon Index összetételének felel meg. -

-

-

-

-

0-2

-

Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch All Convertibles/ All Qualities Index (33,33%), a Merrill Lynch High Yield Master II Index (33,33%) és a Russell 1000 Growth Index (33,33%) összetételének felel meg. -

-

-

-

-

-

-

-

-

0-2 -

Az összehasonlító portfólió az MSCI World Index összetételének felel meg. -

0-5

Az összehasonlító portfólió a Barclays Capital Euro Aggregate Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Barclays Capital Euro Aggregate Index összetételének felel meg. -

Allianz HKD Income Allianz Hong Kong Equity Allianz Income and Growth

Allianz India Equity

0-0.5 0-0.5

Összehasonlító portfólió telének felel meg. Az összehasonlító portfólió a HSBC European Smaller Companies Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Europe Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI Europe High Dividend Yield Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a DAX Global Agribusiness Index (66.67%) és az MSCI All Country Beverages, Food & Staple, Food Products, Tobacco, Water Utilities Index (33.33%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI All Country World Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az FTSE Environmental Technology 50 Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az MSCI World Index összetételének felel meg. -

Allianz PIMCO Euro Bond

Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

Allianz PIMCO Euro Bond Fund I


0-5

Allianz PIMCO Treasury Euro Bond Plus 2013 Allianz PIMCO Treasury Short Term Plus Euro Allianz Real Estate Securities Europe

Abszolút kockáztatott érték Abszolút kockáztatott érték

0-5 0-5


0-0.5

Allianz Renminbi Currency

-

Az összehasonlító portfólió az EPRA/NAREIT Europe Index összetételének felel meg. -

-

-

Allianz Structured Alpha Strategy

Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

0-5

Allianz Target Return Bond


0-2

Allianz Thailand Equity

-

-

-

-

Allianz US Equity Dividend

Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Elkötelezettségi megközelítés Relatív kockáztatott érték

Az összehasonlító portfólió az S&P 500 Index (40%), a Nasdaq 100 Index (20%), a Russell 2000 Index (10%) és a VIX Index (30%) összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch Economic and Monetary Union Corporates Non-Financial 3– Years Index (60%) és a Merrill Lynch BB–B Euro Non-Financial High Yield Index (40%) összetételének felel meg. -

0-0.5

Allianz US Equity Fund Allianz US High Yield

Relatív kockáztatott érték Relatív kockáztatott érték

0-0.5 0-0.5

Protect Global Winner 2014

Elkötelezettségi megközelítés

-

Az összehasonlító portfólió az S&P 500/Citigroup Value Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió az S&P 500 Index összetételének felel meg. Az összehasonlító portfólió a Merrill Lynch US High Yield Master II Index összetételének felel meg. -

Allianz Indonesia Equity Allianz Japan Equity Allianz Korea Equity Allianz Little Dragons Allianz Merger Arbitrage Strategy Allianz Oriental Income

Allianz Renminbi Fixed Income

Allianz Tiger Allianz Total Return Asian Equity

1)

2012. szeptember 17-vel a Részalap neve Allianz Best Styles Euroland Equity névre változik.

52


3. függelék: Részvényosztályok 1. A jövedelem kiszámítása és felhasználása Minden egyes Részalapra hozamfizető és hozamfelhalmozó részvények is kibocsáthatók. Forgalmazói részvények: A részesedésfizetésre felhasználható bevétel kiszámítása a fizetendő költségek, díjak, adók és egyéb kiadások a felhalmozott kamatból, a célalap részvényeiből származó osztalékból és bevételből, valamint az értékpapír-hitelezés és értékpapír-visszavásárlási megállapodásokból befolyó összegből történő levonásával történik a megfelelő jövedelemkiegyenlítés figyelembevételével. A hozamfizető részvényekre vonatkozó jelenlegi részesedésfizetési politika értelmében a költségek levonásával a fentiekben meghatározottak szerint gyakorlatilag az összes jövedelem kifizetésre kerül az adott időszakra. Ennek ellenére a Társaság dönthet (1) a realizált tőkenyereség és egyéb jövedelem – figyelembe véve a vonatkozó jövedelem-kiegyenlítést – valamint (2) a nem realizált tőkenyereség és (3) tőke a törvény 31. cikke szerinti felosztásáról is. A jövedelem felhasználásáról – különös tekintettel a végfelosztásra – minden egyes részvényosztály esetében a Társaság közgyűlése dönt; ez eltérhet a prospektusban meghatározott kifizetési szabálytól. A nem igényelt felosztási folyamatok öt év után visszaszállnak a megfelelő részvényosztályra. A bevallott felosztásból nem származik kamat. Részesedésfizetésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor, amennyiben a kifizetés eredményeképpen a Társaság nettó eszközeinek értéke 1 250 000 euró alá csökkenne. Hozamfelhalmozó részvények: A hozamfelhalmozó részvények minden jövedelmet visszatartanak (kamat, osztalék, a célalap részvényeiből származó bevétel, az értékpapír-hitelezési és értékpapír-visszavásárlási megállapodásból befolyó összeg, egyéb jövedelem és realizált tőkenyereség, figyelembe véve a jövedelem-kiegyenlítést). A fizetendő költségek, díjak, adók és egyéb kiadások levonása után az összegeket újból befektetik. A hozamfelhalmozó részvények tulajdonosai nem kapnak részesedésfizetést. Éves részesedésfizetés szeptember 30-án esedékes. Ettől függetlenül a részvénytulajdonos a Társaság közgyűlésén meghatározhatja, hogyan kezelendő a jövedelem és a realizált tőkenyereség, valamint törvényi előírás 31. bekezdésének értelmében akár dönthet tőkefizetésről, készpénzfizetésről, bónuszrészvények kibocsátásáról, illetve felhatalmazhatja az Igazgatótanácsot ilyen döntések meghozatalára. Részesedésfizetésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor, amennyiben a kifizetés eredményeképpen a Társaság nettó eszközeinek értéke 1 250 000 euró alá csökkenne.

2. Szerkezet A Társaság közgyűlésén hozott döntés értelmében az A, C, N, S, P, I, X, W és F részvényosztályok alapvetően hozamfizető részvényosztályok. Ezen részvényosztály-típusok tartalmazhatnak egy további „M” jelzést, amely a havi részesedésfizetést jelzi, vagy egy további „Q” jelzést, amely negyedéves részesedésfizetést jelöl. Ezzel ellentétben a részvényosztályok AT, CT, NT, ST, PT, IT, XT, WT és FT alapvetően hozamfelhalmozó részvényosztályok. A fent említett részvényosztályok típusai rendelkezhetnek kiegészítő jelzéssel (2–10). Befektetésijegy-osztályok kibocsátása a következő pénznemekben történik: AUD, CAD, CHF, CZK, DKK, EUR, GBP, HKD, HUF, JPY, NOK, NZD, PLN, RMB, SEK, SGD és USD.

53


Ha vannak elérhető, RMB-ben denominált részvényosztályok, az adott Részalap kockázati profilját kiterjesztik. Ha egy részvényosztály arra törekszik, hogy fedezze az árfolyamkockázatot a referencia-pénznemmel szemben, úgy ezt a referencia-pénznem előtt található „H” jelzi. Ha egy részvényosztály arra törekszik, hogy fedezze a bázisvalutát a referencia-pénznemmel szemben, „H2” jelzés található a referencia-pénznem megjelölése előtt. Ha egy részvényosztály arra törekszik, hogy fedezze az árfolyamkockázatot a fedezeti valutával szemben, „H” jelzés található a referencia-pénznem és a fedezeti valuta megjelölése között. Ha egy részvényosztály arra törekszik, hogy fedezze a bázisvalutát a fedezeti valutával szemben, „H2” jelzés található a referencia-pénznem és a fedezeti valuta megjelölése között. Ha egy részvényosztály arra törekszik, hogy fedezze a referencia-pénznemet a fedezeti valutával szemben, „H3” jelzés található a referencia-pénznem és a fedezeti valuta megjelölése között. Ha egy részvényosztály egy előre meghatározott időtartammal szemben kíván fedezetet nyújtani, akkor az egyes részvényosztály céllejárata és a referencia-pénznem megnevezése elé „D” jelzés kerül. Az I, IT, X, XT, W és WT osztályba tartozó részvényeket kizárólag jogi személyek vásárolhatják meg abban az esetben, ha nem egy magánszemélynek minősülő harmadik fél végső kedvezményezett javára járnak el közvetítőként. A Társaság biztosítja, hogy ezen részvényosztályok részvényeit csak jogi személyek vásárolhatják meg. Az F és az FT részvényosztályokat csak olyan ÁÉKBV vagy annak részlege vásárolhatja meg, amelynek megengedték, hogy eszközei legalább 85%-át másik ÁÉKBV vagy annak részlege értékpapírjaiba fektesse, és amelyet az Allianz Group valamely vállalata irányít. Az X és az XT részvényosztályba tartozó részvényekre részvény szinten sem kezelési díj, sem központi adminisztrációs ügynöki díj, sem pedig teljesítményalapú díj nem kerül felszámításra; ehelyett az Alapkezelő Társaság minden egyes megfelelő részvénytulajdonosnak közvetlenül számít fel egy adott díjat. Bizonyos részvényosztályba tartozó részvények megvásárlása korlátozható bizonyos befektetőkre. Bármilyen ilyen jellegű korlátozás részletei a megfelelő tájékoztatóban találhatók. Ha az adott Részalap tájékoztatójában más nem olvasható, akkor a C, CT, X és XT részvényosztályok részvényeit csak olyan befektetők vásárolhatják meg, akik nem a Német Szövetségi Köztársaság lakosai vagy állandó lakosai. Az AT (SGD) részvényosztály részvényei csak a Szingapúri Köztársaságban kerülnek értékesítésre. Az „M” betűt tartalmazó A, C, N, S, P, I, X és W részvényosztályok részvényeit csak olyan befektetők vásárolhatják meg, akik állandó tartózkodási helye vagy lakhelye nem a Német Szövetségi Köztársaság területén található.

54


Az N, NT, P, PT, I, IT, W és WT részvényosztályok részvényeinek legalsó vásárlási határai (a vásárlási díj levonása után) a következők: Részvényosztályok

N / NT

P / PT

I / IT

Minimum befektetési összeg 1)

300 000 AUD

150 000 AUD

1,5 millió AUD

15 millió AUD

300 000 CAD

150 000 CAD

1,5 millió CAD

15 millió CAD

400 000 CHF

200 000 CHF

2 millió CHF

20 millió CHF

6 millió CZK

3 millió CZK

30 millió CZK

300 millió CZK

1)

W / WT

2 millió DKK

1 millió DKK

10 millió DKK

100 millió DKK

200 000 EUR

100 000 EUR

1 millió EUR

10 millió EUR

200 000 GBP

100 000 GBP

1 millió GBP

10 millió GBP

2 millió HKD

1 millió HKD

10 millió HKD

100 millió HKD

50 millió HUF

25 millió HUF

250 millió HUF

2,5 milliárd HUF

40 millió JPY

20 millió JPY

200 millió JPY

2 milliárd JPY

1,6 millió NOK

800 000 NOK

8 millió NOK

80 millió NOK

300 000 NZD

150 000 NZD

1,5 millió NZD

15 millió NZD

800 000 PLN

400 000 PLN

4 millió PLN

40 millió PLN

2 millió RMB 2 millió SEK

1 millió RMB

10 millió RMB

100 millió RMB

1 millió SEK

10 millió SEK

100 millió SEK

400 000 SGD

200 000 SGD

2 millió SGD

20 millió SGD

200 000 USD

100 000 USD

1 millió USD

10 millió USD

Egyéni esetekben az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint engedélyezhet alacsonyabb minimum befektetéseket.

Az egyes Részalapoknál már bevezetett részvényosztályokra vonatkozó információ a megfelelő Részalap tájékoztatójában található. Az igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy egy-egy Részalapban további részvényosztályokat hoz létre, valamint a megfelelő Részalaphoz részvényosztályokat bocsát ki további pénznemben. Ebben az esetben a megfelelő Részalap tájékoztatója kiegészül az új részvényosztályokra vonatkozó információval.

55


4. függelék: Az aktuális díjak és költségek kivonata Részalap neve

Allianz Advanced Investment Strategies


Allianz Asian Multi Income Plus

Allianz Best Styles Euroland

10)

Allianz Best Styles Global Equity

Allianz Best Styles US Equity

Allianz Brazil Equity

56

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Kezelői és központi adminisztráció 4) 5) díja Évi 2,50%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

N/NT

–

–

–

Évi 0,75%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Részvényosztály

Értékesítési 2) 7) díj

Átváltási 3) 7) díj

Visszaváltási díj/befektetés4) 7) kivonási díj

8)

Adminisztráció 4) díja

Forgalmazási 6) 7) díj

Taxe d’Abonnement

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 0,75%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25% 8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

C/CT

5,00%

5,00%

–

N/NT

–

–

P/PT

2,00%

2,00%

I/IT

2,00%

X/XT

–

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

8)

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

F/FT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

8)


Részalap neve

Allianz BRIC Equity




Allianz Demographic Trends

Allianz Discovery Europe Strategy

Allianz Discovery Germany Strategy

Allianz Dynamic Commodities

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

6,00%

6,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

I2/IT2

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25% 8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

8)

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

8)

57


Részalap neve



Allianz Emerging Asia Equity






58

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00% 8)

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

–

–

–

Évi 0,70%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

–

–

–

Évi 0,70%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 0,40%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 0,40%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 0,40%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 0,40%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 0,40%

W/WT

–

–

–

Évi 0,40%

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%


Részalap neve

Részvényosztály

Allianz Euro Investment Grade Bond Strategy

Allianz Euroland Equity Growth




Allianz European Equity

Allianz European Equity Dividend


1)



–


Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%




A/AT

3,00%

3,00%

C/CT

3,00%

3,00%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

8)

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25% 8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

8)

8)

59


Részalap neve

Allianz Flexible Bond Strategy

Allianz Global Agricultural Trends



Allianz Global Equity

Allianz Global Hi-Tech Growth

Allianz Global Metals and Mining

Allianz Global Sustainability

60

1)

A/AT

3,00%

3,00%

–


C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

N/NT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,05%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

F/FT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

F/FT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

8)


Részalap neve



Allianz HKD Income

Allianz Hong Kong Equity

Allianz Income and Growth


Allianz Indonesia Equity

Allianz Japan Equity

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,75%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

6,00%

6,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 0,75%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

8)

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

61


Részalap neve

Allianz Korea Equity

Allianz Little Dragons

Allianz Merger Arbitrage Strategy

Allianz Oriental Income



1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 3,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 3,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,75%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,75%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,75%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

6,00%

6,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

8)

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W2/WT2

–

–

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

8)

8)

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Allianz PIMCO Treasury Euro Bond Plus

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

2013

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

Évi 0,50%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

8)

W/WT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Allianz PIMCO Treasury Short Term

A/AT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,20%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Plus Euro

C/CT

2,00%

2,00%

–

Évi 0,80%

Évi 0,50%

Évi 0,25%

Évi 0,01%

N/NT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

P/PT

1,00%

1,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

I/IT

1,00%

1,00%

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 0,60%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

62

8)


Részalap neve

Allianz Real Estate Securities Europe






Allianz Tiger

Allianz Total Return Asian Equity

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

3,00%

3,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,00%

I/IT

–

–

–

Évi 1,00% 8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W2/WT2

–

–

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

4,00%

4,00%

2,00%

9)

Évi 1,20%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

2,00%

9)

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

9)

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

9)

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

9)

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

N/NT

–

–

2,00%

P/PT

2,00%

2,00%

2,00%

I/IT

2,00%

2,00%

2,00%

X/XT

–

–

2,00%

W/WT

–

–

2,00%

9)

Évi 1,00%

9)

Évi 1,00%

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,75%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 2,00%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,75%

–

Évi 0,01%

8)

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

63


Részalap neve


Allianz US Equity Fund

Allianz US High Yield


1) 2) 3)

4) 5) 6) 7) 8) 9) 10)

1)

A/AT

5,00%

5,00%

–


C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01% Évi 0,01%

Részvényosztály




8)



Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

Taxe d’Abonnement

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,50%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,25%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

8)

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 1,00%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,50%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,50% 8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

X/XT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

W/WT

–

–

–

Évi 1,50%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

A/AT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

C/CT

5,00%

5,00%

–

Évi 2,00%

Évi 0,50%

Évi 0,75%

Évi 0,05%

N/NT

–

–

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

S/ST

9,00%

9,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

P/PT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

Évi 0,50%

–

Évi 0,05%

I/IT

2,00%

2,00%

–

Évi 1,00%

X/XT

–

–

–

Évi 1,00%

8)

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Évi 0,50%

–

Évi 0,01%

Magában foglalja az összes érintett részvényosztály részvényeit. Az Alapkezelő Társaság a Részalap jegyeinek kibocsátásakor saját belátása szerint alacsonyabb értékesítési díjat is megszabhat. Az átváltási díj a Részalap részletezett részvényosztályára való átváltásra vonatkozik. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb átváltási díjat is megszabhat a részvények konvertálásakor. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. Teljesítménydíj is felmerülhet, további információért olvassa el az adott Részalap tájékoztatóját. A forgalmazó(k) az Alapkezelő Társaságon keresztül alacsonyabb forgalmazási díjat is megszabhat(nak). A kötőjel azt mutatja, hogy jelenleg nem vetettek ki költséget vagy díjat. Kivéve, ha az Alapkezelő Társaság és az érintett befektető külön megállapodás alapján más olyan díjban egyezik meg, amely teljesítményalapú összetevőt is tartalmazhat. Az adott Részalap tájékoztatója részleteket tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy felszámítanak-e befektetés-kivonási díjat. 2012. szeptember 17-vel a Részalap neve Allianz Best Styles Euroland Equity névre változik.

64


5. függelék: Az Alapkezelő Társaság által kezelt egyéb befektetési alapok A jelen tájékoztató nyomtatásának időpontjában az Allianz Global Investors Luxembourg S.A. a következő befektetési alapokat kezelte: Alap neve

Alap neve

Alap neve

Allianz Commodities Strategy

Allianz PIMCO Laufzeitfonds Währungen 2016

Commerzbank allstars-anlage

Allianz Euro Garant

Allianz PIMCO Money Market US $

Dynamic Fixed Income Fund

Allianz Euro Protect Dynamic III

Allianz PIMCO Pfandbrieffonds

Dynamic Vario Protect

Allianz Euro Protect Dynamic Plus

Allianz PIMCO Rendite Plus 2013

Flexible Portfolio

Allianz FinanzPlan 2015

Allianz PIMCO Unternehmensanleihen 2013

Garant Dynamic


Allianz RCM BRIC Stars

Garantie Plus 2012


Allianz Rendite Extra

IVV Aktien


Allianz Rendite Plus 2015

MetallRente FONDS PORTFOLIO


Allianz Short Term Plus

MLP absolute return I


Allianz Strategie 2036 Plus

MLP absolute return II


Allianz Suisse – Strategy Fund

OLB-FondsConceptPlus Chance


Allianz Systematic Multi Strategy

OLB-FondsConceptPlus Ertrag

Allianz Global Investors Fund III

Allianz Systematic Return Dynamic

OLB-FondsConceptPlus Wachstum

Allianz Global Investors Fund IV

Allianz TAARA Stiftungsfonds

OLB VV-Optimum

Allianz Global Strategy Dynamic

Allianz Volatility Strategy

PremiumMandat Balance

Allianz High Dividend Discount

Best-in-One

PremiumMandat Defensiv

Allianz Horizont Fonds

CB Fonds

PremiumMandat Dynamik

Allianz Institutional Plus

CB Geldmarkt Deutschland I

PremiumMandat Dynamik Plus

Allianz Multi Asia Active

CB World Funds

Ras Lux Fund

Allianz PIMCO Bondspezial

cominvest Asia Protect Dynamik 11/2012

Total Return Protect

Allianz PIMCO Corporate Bond Europa

cominvest Asia Safe Kick 8/2012

VermögensManagement Balance

Allianz PIMCO Corporate Bond Europa HiYield


VermögensManagement Chance

Allianz PIMCO Euro Bond Total Return


VermögensManagement Substanz

Allianz PIMCO Global Bond High Grade

cominvest Green Energy Protect 3/2013

VermögensManagement Wachstum

Allianz PIMCO High Yield Income Fund

cominvest Green Energy Protect 4/2013

VermögensManagement Wachstumsländer Balance

Allianz PIMCO Inflationsschutz

cominvest Infrastruktur Safe Kick 3/2014

Allianz PIMCO Laufzeitfonds Extra 2014

cominvest Klima Safe Kick 1/2014


cominvest Klima Safe Kick 2/2014


cominvest Rohstoff Safe Kick 5/2013

továbbá még tíz másik Société d’Investissement á Capital Variable (SICAV) jogi formában létrehozott befektetési társaság és tizenegy másik specializált befektetési alap, melyek jogi formája „fonds commun de placement” (FCP) – „fonds d’investissement spécialisé” (FIS), továbbá három specializált befektetési alap, melynek jogi formája „Société d’Investissement á Capital Variable” (SICAV) – „fonds d’investissement spécialisé” (FIS).

65


A jelen tájékoztató nyomtatásának időpontjában a következő FCP (Fonds commun de placement – önálló jogi személyiség nélküli befektetési alap) jogi formában működő befektetési alapok rendelkeztek Svájcban forgalmazói engedéllyel: Alap neve

Alap neve

Allianz Global Investors Fund III – Allianz Emerging Europe

Allianz RCM Small Cap Europa

Allianz PIMCO Bondspezial

Allianz Suisse – Strategy Fund - Allianz Suisse – Flexible Fund

Allianz PIMCO Corporate Bond Europa

Total Return Protect

Allianz PIMCO Euro Bond Total Return

továbbá egy Société d’Investissement à Capital Variable (SICAV) jogi formában létrehozott befektetési társaság.

66


6. függelék: Tőzsdék, amelyeken a Részalapok részvényeivel a Társaság jóváhagyása nélkül szabad kereskedni Részalap neve

Tőzsde

Részalap neve

Tőzsde


Berlini Értéktőzsde



Düsseldorfi Értéktőzsde


Frankfurti Értéktőzsde


Hamburg-Hannoveri Értéktőzsde


Müncheni Értéktőzsde


Stuttgarti Értéktőzsde Allianz China Equity


Stuttgarti Értéktőzsde Allianz Global Sustainability













Berlini Értéktőzsde Düsseldorfi Értéktőzsde



Müncheni Értéktőzsde Allianz Korea Equity







Stuttgarti Értéktőzsde



Berlini Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde





Berlini Értéktőzsde Müncheni Értéktőzsde

Düsseldorfi Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde




Müncheni Értéktőzsde Allianz European Equity

Stuttgarti Értéktőzsde Allianz Indonesia Equity






Hamburg-Hannoveri Értéktőzsde Müncheni Értéktőzsde

Berlini Értéktőzsde Düsseldorfi Értéktőzsde



Berlini Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde




Allianz Tiger

Stuttgarti Értéktőzsde


Hamburg-Hannoveri Értéktőzsde Berlini Értéktőzsde Düsseldorfi Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde Hamburg-Hannoveri Értéktőzsde Müncheni Értéktőzsde

67


2. rész: Általános kockázati tényezők Egy Részalapba történő befektetés során különösen a következő kockázati tényezőkkel kell számolni: A Brazil Szövetségi Köztársaságban eszközölt befektetések speciális kockázatai a helyi adózással kapcsolatban A Brazil Szövetségi Köztársaságban Részalapokba történő befektetés a Brazil Szövetségi Köztársaság adózási jogszabályainak hatálya, például a pénzügyi tranzakciók speciális típusaira kivetett különböző adónemekből álló pénzügyi tranzakciók adója (Imposto sobre Operacőes Financeiras, „IOF”) alá esik. A befektetők figyelmét felhívjuk arra a tényre, hogy az IOF adók szövetségi rendeletekkel az adófizetők előzetes értesítése vagy a brazil kongresszus előzetes jóváhagyása nélkül bármikor növelhetők vagy csökkenthetők. Ennek eredményeként az IOF szabályozása meglehetősen rugalmas, ami lehetővé teszi, hogy a brazil kormány azt gyakran megváltoztassa. A változások nagyon rövid határidővel és az adófizetők előzetes értesítése nélkül is történhetnek. Ezenfelül nincs minimális határidő kiszabva az új határozat hatályba lépése és a tényleges alkalmazása között. Ez a törvényi keret általánosan növeli a nem brazil befektetők bizonytalanságát, mivel az IOF szabályozása jelentősen változhat még azután is, hogy döntésüket meghozták a Brazil Szövetségi Köztársaságban történő befektetésről. Ez többek között adóteher kivetését eredményezheti a külföldi deviza ügyletekre (az „IOF/Devizaváltás”, illetve „IOF/Cãmbio” adó), valamint a kötvényekkel vagy egyéb értékpapírokkal kapcsolatos ügyletekre, beleértve a szabályozott brazil értéktőzsdén lebonyolított ügyleteket is (az „IOF/Kötvények és részvények”, illetve „IOF/Títulos” adó). – Az IOF/Devizaváltás a külföldi deviza brazil reálra történő átváltása és a brazil reál külföldi devizára történő átváltása esetén kivetett adó. A jelenlegi törvényi keretek mellett az IOF/Devizaváltás adó legfeljebb a devizaügylet 25%-áig emelhető. – Az „IOF/Kötvények és részvények” adó a kötvényeket vagy más értékpapírokat magukban foglaló ügyletekre kerül kivetésre. A jelenlegi jogszabályi keretek között az „IOF/Kötvények és részvények” adó maximálisan kivethető mértéke 1,50% naponta. A befektetőknek figyelni kell arra, hogy a Brazil Szövetségi Köztársaság adójogszabályaiból fakadó levonások összege jelentős negatív hatást gyakorolhat a Brazil Szövetségi Köztársaságban befektetett Részalapok hozamaira. A befektetőknek tudatában kell lenniük annak, hogy az adózás független az egyedi tranzakciók hozamától, így még az sem szükséges hozzá, hogy a Részalap befektetése tőkenyereséghez vezessen. A jegyzésből adódó és az IOF alá eső új vagyoni érték a fenti adózás szerint csökkenni fog, vagyis a befektetési célokra fennmaradó összeg kevesebb lesz, mint az adott Részalapba befektetett vagyoni érték. Ezenfelül a befektetők figyelmét külön felhívjuk arra, hogy a Brazil Szövetségi Köztársaságban végrehajtott bármely befektetésből fakadó adóterhek levonásra kerülnek az adott Részalap vagyoni értékéből. Ebből következően, a Brazil Szövetségi Köztársaságban végzett új befektetések – különösen azok, amelyek Részalapokban történő olyan részvényszerzésből adódnak, amelyet a Részalap részvényeit jegyző (egyéb) befektetők végeznek – csökkentik az adott Részalap hozamát, és negatív hatással lesznek e Részalap hozamára. Arra is fontos ügyelni, hogy az e dokumentumban nem tárgyalt egyéb ügyletekre más adókulcsok vagy adók vonatkozhatnak. Elképzelt példa az IOF/Devizaváltás lehetséges hatásaira A példa azt mutatja, hogy a meglévő befektetőkre hogyan hathat az IOF szabályozásból adódó új beáramlás. Az alábbi feltételezéseken alapul:

68


– – – – – – Nap

A Részalap pénzalap-mennyisége 100 millió euró. A Részalap eszközeinek 100%-át a Brazil Szövetségi Köztársaságban fekteti be. A részvényár 100 euró. A következő öt napban napi 10 millió euró a beáramlás összege. A díjakat és piaci hatásokat nem vették figyelembe. Az „IOF/Devizaváltás” adó a devizaügylet értékének 2,00%-ában kerül kivetésre. Beáramlás (millió euróban)

0

Részalap mennyisége (millió euróban) az IOF/ Devizaváltás adó előtt

IOF/Devizaváltás adó rátája

100,00

Részalap mennyisége (millió euróban) az IOF/ Devizaváltás adó után

Nettó eszközérték részvényenként (euróban)

Részvények száma

100,00

100,00

1

10

110,00

2,00%

109,80

99,81818

1.000.000,00 1.100.000,00

2

10

119,80

2,00%

119,60

99,65154

1.200.182,15

3

10

129,60

2,00%

129,40

99,49775

1.300.531,83

4

10

139,40

2,00%

139,20

99,35500

1.401.036,61

5

10

149,20

2,00%

149,00

99,22182

1.501.685,79

Az IOF/Devizaváltás eredményeképpen a részvénytulajdonos a részvényenkénti nettó eszközérték csökkenésével szembesülhet, ha a Részalapba készpénz áramlik be, és a brazil pénzügyi vagy tőkepiacokon ilyen beáramlásokba fektet be annak ellenére, hogy az alapul szolgáló befektetésekben nem történt változás. A korlátozott rugalmasság kockázata A Részalapok részvényeinek visszaváltására különféle korlátozások vonatkozhatnak. Amennyiben a részvények visszaváltásának felfüggesztésére vagy késleltetésére kerül sor, a befektetők nem tudják visszaváltani részvényeiket és arra kényszerülnek, hogy a tervezettnél vagy a kívántnál hosszabb ideig maradjanak a Részalap befektetői, illetve befektetéseik továbbra is ki vannak téve a Részalapban rejlő kockázatoknak. Amennyiben egy alap, Részalap vagy részvényosztály megszűnik, vagy a Társaság gyakorolja a részvények kényszer-visszaváltatásának jogát, a befektetőknek nem áll módjukban fenntartani befektetéseiket. Ugyanez történik, ha a befektető tulajdonában lévő Részalap másik alappal vagy Részalappal, vagy a tulajdonában lévő részvényosztály másik részvényosztállyal olvad össze, aminek révén a befektetők automatikusan egy másik alap, Részalap vagy részvényosztály részvényeinek tulajdonosaivá válnak. A részvények megvásárlásakor kirótt értékesítési díj csökkentheti, vagy akár le is nullázhatja a befektetésen realizált nyereséget, különösen abban az esetben, ha rövid távú befektetésről van szó. Amennyiben a részvények visszaváltására a bevétel más befektetési formába történő befektetése céljából kerül sor, a befektetőket – a már felmerült költségek mellett (pl. a részvényvásárlásért felszámolt értékesítési díj) – további költségek is terhelhetik, így például a tulajdonában lévő Részalap visszaváltási díja és/vagy befektetés-kivonási díja vagy az újabb részvények vásárlásáért fizetendő további értékesítési díjak. Mindezen az események és körülmények befektetői veszteség kialakulásához vezethetnek. A magas hozamú befektetések egyedi kockázata A magas hozamú értékpapírok olyan kamatozó befektetéseket jelentenek, amelyeket elismert minősítő ügynökségek vagy nembefektetési fokozatúnak minősítettek, vagy egy esetleges minősítés esetén feltehetőleg nem-befektetési fokozatúnak minősítenének. Az ilyen befektetések az adott befektetési osztályra jellemző általános kockázatoknak vannak kitéve, azonban a kockázati szint magasabb. Így például az ilyen befektetések esetében magasabb a hitelképességi, kamatváltozási, általános piaci, vállalathoz kapcsolódó és likviditási kockázat. Annak kockázata, hogy egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek Egy Részalaphoz tartozó részvényosztályok a kötelmi jog szempontjából nem minősülnek külön entitásnak. A harmadik felek vonatkozásában egy bizonyos részvényosztályhoz rendelt eszközök nem kizárólag csak az adott részvényosztályhoz rendelhető tartozások és kötelezettségek fedezetéül szolgálhatnak. Amennyiben egy részvényosztály eszközei nem bizonyulnak elégségesnek az adott részvényosztályhoz rendelhető kötelezettségek (pl. a devizával fedezett részvényosztályok esetében, a részvényosztályra jellemző devizafedezeti ügyletekből eredő kötelezettségek) fedezésére, előfordulhat, hogy a kérdéses kötelezettségek csökkentik ugyanazon Részalap más részvényosztályainak értékét.

69


A részvénymozgásokból eredő ügyleti költség kockázata (Rész)alap szinten A részvények kibocsátása – (rész)alap szinten – a befolyó pénzösszegek befektetéséhez vezethet, részvények visszaváltása (rész)alap szinten a szükséges likviditás elérése érdekében a befektetés felszámolásához vezet. Az ilyen ügyletek következtében olyan költségek merülhetnek fel, amelyek rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a (rész)alap teljesítményére, amennyiben az egyazon napon kibocsátott és visszaváltott részvények nagyjából nem egyenlítik ki egymást. A szárazföldi Kínán kívül kibocsátott, kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapírok specifikus kockázatai A befektetőknek tudatában kell lenniük annak a ténynek, hogy a szárazföldi Kínán kívül kibocsátott és forgalmazott, kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapírok elérhetősége jelenleg korlátozott. Abban az esetben, ha a Részalap számára nem áll rendelkezésre elegendő ilyen, kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapír, amelybe befektethet, előfordulhat, hogy a Részalap eszközeinek jelentős részét kínai renminbiben megjelölt bankbetétekben és/vagy pénzintézetek által kibocsátott letéti jegyekben fogja tartani. Ez a körülmény kedvezőtlen hatással lehet a Részalap teljesítményére. A szárazföldi Kínán kívül, pl. Hongkongban a Central Moneymarkets Unit (CMU) piacon kibocsátott vagy tőzsdére bevezetett vagy forgalmazott, kínai renminbiben denominált kamatozó értékpapírok piacának mélysége korlátozott lehet, ami az említett értékpapírok csökkent likviditását vagy akár likviditásának részleges hiányát eredményezheti. A Részalap veszteséget szenvedhet el az ilyen értékpapírok kereskedése során, különösen olyan körülmények között, amikor a Részalap csökkentett áron kénytelen eladni ilyen befektetéseit annak érdekében, hogy a visszaváltásra irányuló kérelmeket teljesíteni tudja. Előfordulhat, hogy a Részalap nem tudja eladni az értékpapírokat a kívánt időpontban. Továbbá a befektetőknek tudatában kell lenniük annak, hogy a kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapírok keresleti és kínálati ára közötti különbség nagy lehet. Ezért a Részalapnak jelentős tranzakciós és realizációs költségei merülhetnek fel, és jelentős veszteséget szenvedhet el az ilyen befektetések értékesítésekor. Az ilyen, kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapírokba történő befektetések ezenkívül ki vannak téve a kötvényekbe történő befektetések általános kockázatának, beleértve korlátozás nélkül a kamatlábváltozás kockázatát, a hitelképességi kockázatot, a vállalatspecifikus kockázatot, az általános piaci kockázatot, a nemfizetési kockázatot és a partnerkockázatot. A szárazföldi Kínában letelepedett társaságok vagy testületek által kibocsátott kamatozó értékpapírok vonatkozásában a befektetőknek tudatában kell lenniük annak, hogy ezeket a befektetéseket befolyásolhatják a szárazföldi Kína által bevezetett adópolitikák. A szárazföldi Kína a jelenleg hatályos adótörvényeket és rendeleteket is bármely időpontban és a befektetők előzetes értesítése nélkül módosíthatja és felülvizsgálhatja. Az ilyen módosítások és felülvizsgálatok továbbá visszamenőlegesen is hatályba léphetnek, potenciálisan hátrányosan befolyásolva ezeket a befektetéseket. A Társaság alapító okiratának, befektetési politikájának és a (Rész)alap egyéb alapvető vonatkozásainak megváltoztatásából eredő kockázat Felhívjuk a részvénytulajdonosok figyelmét, hogy az alapító okirat, a (rész)alap befektetési politikája és egyéb alapvető vonatkozásai engedély függvényében bármikor megváltozhatnak. A befektetési politika megváltoztatása különösen az irányelveket követő rész(alapok) számára megengedett befektetések körében módosíthatja az adott (rész)alappal összefüggő kockázatok tartalmát. A zárt befektetési alapokba való befektetés kockázata Zárt befektetési alapba való befektetés esetén a bevétel, a teljesítmény és/vagy tőke-visszafizetés a zárt befektetési alap bevételétől, teljesítményétől és hitelminősítésétől függ. Ha a zárt befektetési alap eszközeinek teljesítménye kedvezőtlen a befektető számára, a zárt befektetési alap típusától függően, a befektető bizonyos mértékű vagy teljes veszteséget könyvelhet el. A visszaváltás nem lehetséges a zárt befektetési alapok esetében. Ezen befektetési eszközök általában fix határidejűek, mely azonban módosítható. A zárt befektetési alapba való befektetés esedékessége megszűnhet/lejárhat az esedékesség meghatározott lejárta előtt is. Olyan zárt befektetési alap likviditási kockázata, melynek esedékessége nem meghatározott, 70


lényegesen magasabb. A zárt befektetési alap másodlagos piacon is értékesíthető, ha a másodlagos piac vállalja a részvények árfolyamai közötti különbözetet. Ellenkező esetben a zárt befektetési alapba invesztált rész- vagy teljes összeg az esedékesség lejárta előtt visszafizetésre kerül, ami kevésbé kedvező teljes hasznot eredményez az adott zárt befektetési alapot tekintve, valamint kedvezőtlenebb újra-befektetési feltételekkel jár. Továbbá, a vállalati vezetési mechanizmus, az átruházhatóság, valamint a befektetés értékeléséhez szükséges megfelelő információ mérlegelésének, fogadásának lehetősége az esedékesség lejárta előtt kedvezőtlenebb a zárt befektetési alapoknál. A zárt befektetési alapok eszközeit érintő elsődleges kockázati tényezők az általános piaci kockázat, koncentrációs kockázat, a kamatváltozás kockázata, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, nemfizetési kockázat és partnerkockázat. Mindazonáltal a kockázati tényezők a zárt befektetési alapok típusaitól függnek. Zárt befektetési alapokba történő befektetés esetén költségek merülnek fel a zárt befektetési alapba történő befektetés portfóliójának, valamint magának a zárt befektetési alapnak a szintjén, Különös tekintettel a kezelési díjra (meghatározott és/vagy teljesítményfüggő), a letéti díjra, vagyonkezelői költségre, tanácsadói és egyéb díjakra. Ezek a befektetőkre nézve megemelik a költségeket a zárt befektetési alap portfóliójában. Az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázata Idővel megváltozhatnak azok az alapul szolgáló feltételek (pl. gazdasági, jogi vagy adózási), amelyek mellett a befektetés eszközlése történt. Ennek kedvezőtlen hatása lehet a befektetésre, és a befektetés befektető általi kezelésére. Az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálog alapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok Az ABS és az MBS hozama, teljesítménye és/vagy visszafizetési összege a vonatkozó gazdaságilag vagy jogilag alapul szolgáló fedezeti referencia-eszközök (pl. váltók, értékpapírok és/vagy hitelszármazék) közös alapjának hozamától, teljesítményétől, likviditásától és hitelminősítésétől, valamint a – közös alaphoz vagy kibocsátóikhoz tartozó – egyedi eszközöktől függ. Ha a közös alap eszközeinek teljesítménye a befektető számára kedvezőtlenül alakul, az ABS és az MBS típusától függően, a befektető elveszítheti akár a teljes befektetett összeget is. Az ABS-et és az MBS-et egy erre a célra (speciális célú eszköz) létrehozott vagy speciális célú eszközt nem használó cég bocsátja ki. A speciális célú eszközök kizárólag ABS és MBS kibocsátását végzik; az ABS vagy MBS alapjául szolgáló közös alap, mely gyakran nem helyettesíthető eszközökből áll, a speciális célú eszközöket vagy az ABS és MBS eszközeit jeleníti meg. Ha az ABS vagy MBS kibocsátása speciális célú eszköz alkalmazása nélkül történik, fennáll az a kockázat, hogy a kibocsátó felelőssége a közös alap értékeire korlátozódik. A közös alap eszközeire vonatkozó kockázati tényezők a koncentrációs kockázat, a likviditási kockázat, a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az általános piaci kockázat, a nemfizetési kockázat és a partnerkockázat. A speciális eszköz alkalmazásával vagy anélkül kibocsátott ABS és MBS befektetési eszköz általános kockázati tényezői a kötvényekbe és származékokba való befektetés kockázata, különösen a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az általános piaci kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat és a likviditási kockázat. Ágazati kockázat Amennyiben egy Részalap bizonyos ágazatokra összpontosítja befektetéseit, ez a kockázatmegosztást is csökkentheti. Következésképpen a Részalap különösen függővé válik az egyes ágazatok általános fejlődésétől és a független, vagy egymást befolyásoló ágazatok vállalati nyereségének alakulásától. Általános piaci kockázat Amennyiben egy Részalap közvetlenül vagy közvetve értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetést eszközöl, a gazdasági életre és a piacokra – különösen az értékpapírpiacokra – jellemző számos olyan általános piaci trendet kell figyelembe vennie, melyek részben nem magyarázhatók meg logikusan. Ezek a tényezők jelentős, hosszabb ideig tartó, és az egész piacot érintő áreséseket eredményezhetnek. A kimagasló minősítéssel bíró kibocsátóktól származó értékpapírok e tekintetben lényegében a többi értékpapírral vagy eszközzel azonos általános piaci kockázatoknak vannak kitéve.

71


Árfolyamkockázat Amennyiben egy Részalap tulajdonában közvetlenül vagy közvetve külföldi pénznemben denominált eszközök vannak, valamint devizapozícióira fedezeti ügyleteket nem kötött, árfolyamkockázatnak van kitéve. Az idegen pénznem a Részalap bázisvalutájához képest történő leértékelődése az idegen pénznemben denominált eszközök értékének csökkenését idézi elő. Célalapokba történő befektetések sajátos kockázata Amennyiben egy Részalap vagyona befektetésére más alapokat (célalapokat) használ más ilyen alapok részvényeinek vásárlása révén, a más alapok befektetési kockázataival általában összefüggő kockázatok mellett az „alap” eszközszerkezetéből eredő kockázatokat is felvállalja. Ennek következtében maga is ki van téve az alap tőkekockázatának, az elszámolási kockázatnak, a korlátozott rugalmasság kockázatának, az alapvető feltételek megváltozása kockázatának, a feltételek, az alap befektetési politikája és egyéb alapvető vonatkozásai megváltozása kockázatának, a kulcsszemélyzettel kapcsolatos kockázatnak, az alap szintjén felmerülő és a részvénymozgásokból eredő ügyleti költségek kockázatának, és általánosságban véve a hozamkockázatnak. Amennyiben a célalap befektetési politikája olyan befektetési stratégiákat alkalmaz, amelyek a feljövő piacok felé mutatnak, a megfelelő pozíciók összességében pozitív hatással vannak a célalap eszközeire, ha a piac emelkedik, illetve negatív, ha zuhan. Amennyiben a célalap befektetési politikája olyan befektetési stratégiákat alkalmaz, amelyek a zuhanó piacok felé mutatnak, a megfelelő pozíciók összességében pozitív hatással vannak a célalap eszközeire, ha a piac zuhan, illetve negatív, ha emelkedik. Az egyes alapok célalapkezelői egymástól függetlenül működnek. Ez azt eredményezheti, hogy több célalap az azonos vagy kapcsolódó piacokban vagy eszközökben rejlő lehetőségek kihasználása és kockázatok vállalása mellett dönt. Ez viszont koncentrálja a célalapokba befektető Részalap által az azonos vagy kapcsolódó piacokban vagy eszközökben kihasznált lehetőségeket és vállalt kockázatokat vagy pedig kioltja a különböző Részalapok által kihasznált gazdasági lehetőségeket és vállalt kockázatokat. Amennyiben egy Részalap célalapokba fektet be, mind a befektetést eszközlő Részalap, mind pedig a célalap szintjén rendszeresen felmerülő költségekkel – így például kezelési díjakkal (rögzített és/vagy teljesítményarányos), letéti díjakkal és egyéb költségekkel – számolnia kell; ez pedig a Részalapba fektetők számára magasabb költségeket eredményez. Elszámolási kockázat Különösen a nem jegyzett értékpapírokba történő befektetés során fennáll annak a kockázata, hogy késedelmes fizetés vagy átadás, illetve nem a megállapodás szerinti fizetés esetén az elszámolás nem az átruházási rendszer megszokott gyakorlatának megfelelően történik. Fedezeti alap indexekbe történő (közvetett) befektetések és egyéb fedezeti alaphoz kötődő befektetések egyedi kockázata A fedezeti alap indexekbe történő (lehetséges közvetett) befektetések és egyéb fedezeti alaphoz kötődő befektetések „alternatív befektetésnek” minősülnek. Nevével ellentétben a fedezeti alap index nem a befektetési kockázat kiküszöbölésére és semlegesítésére specializálódott alapokra vonatkozik, hanem a teljességgel spekulatív befektetési alapokra. Az ilyen fedezeti alapok indexeibe vagy magukba a fedezeti alapokba közvetlenül vagy közvetve befektető személyeknek tisztában kell lenniük az ebben rejlő pénzügyi kockázattal; a befektetett tőke részleges vagy teljes elvesztésének kockázatával. Valamint a fedezeti alapok indexeihez kötődő befektetés esetében tisztában kell lenniük az indexhez kapcsolódó befektetési alap szintjén bekövetkező veszteségek negatív hatásaival. A fedezeti alap befektetési politikájával és eszközeivel (pl. értékpapírok, kötvények, magas hozamú befektetések, származékos ügyletek) kapcsolatos általános befektetési kockázat és a drasztikusan megnövekedett hozamkockázat mellett az alábbi kockázatok igényelnek nagyobb figyelmet: A fedezeti alapokra és üzleti tevékenységeikre a befektetők védelmében rendszerint nem terjed ki különleges kormányzati felügyelet vagy ellenőrzés, rájuk nézve általában befektetési korlátozás vagy limit sincs megadva, valamint a kockázatmegosztás elve sem kötelező. A fedezeti alap eszközeit rendszerint nem helyezik letétbe egy, a befektető érdekeit védő intézménynél, így itt a letéti és az elszámolási kockázat nagyobb. Emellett az árfolyamkockázatra, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, valamint az ország- és átutalási kockázatra különleges figyelmet kell fordítani. 72


Egy index alapjául szolgáló fedezeti alapok rendszerint egymástól függetlenül működnek, ami egyfelől (de nem feltétlenül) a kockázat megosztását, másfelől pedig a lehetőségek kiegyenlítődését eredményezi, noha a költségek megmaradnak. Emellett a fedezeti alapok rendszeresen kölcsönt vehetnek fel a közös számlára, vagy megfelelő származékos ügyletekkel növelhetik a befektetés mértékét, akár korlátozás nélkül is. Noha az ilyen ügyletekkel növelhető az általános megtérülés, a veszteség (akár a teljes veszteség) lehetősége is növekszik. A fedezeti alapok gyakran folyamodnak fedezetlen eladásokhoz, vagyis az értékpapírhitelekből származó eszközök eladásához, amelyekre nézve viszont harmadik felek számára történő visszatérítési kötelezettség van érvényben. Ha az így értékesített eszközök értéke csökken, a fedezeti alap még a költségek levonása után is realizálhat nyereséget; az ilyen eszközök későbbi árnövekedése viszont veszteséget jelenthet a fedezeti alap számára. Az index egyes elemeinek értékelése rendszerint az eszközökkel kapcsolatos elismert módszerek alapján történik. Ezen értékelések kezdetben csak nem auditált belső jelentések alapján készültek, az auditot követően felfelé vagy lefelé irányuló korrekciót végeznek el. Ez annak az indexnek az értékét is megváltoztathatja, amelybe a megfelelő fedezeti alap tartozik. Ennek eredményeképpen az index közzétett értéke eltérhet a tényleges értéktől az egyes indexösszetevők nettó eszközértékének utólagos korrekciója esetén. Ez a fedezeti alap értékére is érvényes, ha azonban a pozíció nem indexhez kötődő. Az indexen alapuló beruházással az is előfordulhat, hogy az index összetétele és az egyes összetevők súlyozása megváltozik a pozíció fenntartásának időszakában, illetve az index szintek nem aktuálisak, vagy nem az aktuális adatokon alapulnak, és ezek kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházóra az indexben. Letéti alapú befektetések esetében további, a letéti befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. Fedezeti alapokba történő közvetlen befektetések esetén a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatával is számolni kell. Igazolásalapú befektetések esetében további, az igazolási befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. A letéti igazolások révén – a kibocsátó által meghatározott feltételek szerint – az igazolás tulajdonosának számára a kibocsátó jogosult az elszámolási napon bizonyos pénzösszegre vagy eszközökre igényt tartani. Az, hogy a letéti igazolás tulajdonosa ennek megfelelően jogosult-e a teljesítés követelésére, és ha igen, milyen mértékű teljesítésre tarthat igényt, bizonyos kritériumoktól függ, így például a mögöttes értékpapír teljesítményétől a letéti igazolás futamideje alatt, vagy az eszköz bizonyos napokon meghatározott árától. A részvények befektetési eszközként a következő (a kibocsátóval kapcsolatos) kockázatot foglalják magukba: a hitelképességi kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az elszámolási kockázat, valamint a partnerkockázat. Az egyéb, kiemelendő kockázatok közé az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, illetve adott esetben az árfolyamkockázat tartozik. A letéti igazolások fedezetéül rendszerint nem szolgál más eszköz vagy harmadik fél által nyújtott garancia. Ez hasonlóan érvényes bármilyen törvényi kötelezettségen alapuló más eszköz által tartott engedélyezett pozícióra. A részvény, származékos ügylet vagy fedezeti alap értékpapír vásárlásával és értékesítésével járó költségek mellett további költségek is felmerülhetnek a fedezeti alap index, vagy a részvény vagy letét vagy az alapok szintjén, ami viszont lényegesen befolyásolhatja a befektetés értékét. Fejlődő piacok kockázata A fejlődő piaci befektetés olyan országokban megvalósuló befektetéseket jelent, amelyeket az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmi adatok alapján a Világbank nem minősített „magas jövedelműnek” (azaz nem „fejlett”). Egy adott befektetési osztály egyedi kockázatai mellett az ilyen országba történő befektetések magasabb likviditási és általános piaci kockázatnak vannak kitéve. Emellett az értékpapírügyletek rendezésével kapcsolatos kockázat is nő ezen országokban, különösen mivel előfordulhat, hogy nem általános vagy akár nem is lehetséges az értékpapírok közvetlen eljuttatása ezen országokban történő fizetés esetén. Ezen kívül a jogi és a szabályozói környezet, valamint a számviteli, könyvvizsgálati és beszámolási szabványok is jelentősen eltérhetnek a befektetők hátrányára a megszokott nemzetközi színvonaltól és szabványoktól. Az ilyen országokban a letéti kockázat is nőhet, főleg az eltérő, megszerzett eszközökkel történő rendelkezési gyakorlatok eredményeképpen. 73


Hitelképességi kockázat A Részalap által közvetlenül vagy közvetve birtokolt eszközök, mint értékpapírok vagy pénzpiaci papírok kibocsátójának hitelképessége (fizetőképessége és fizetőkészsége) később csökkenhet. Ez általában az eszköz árának oly mértékű visszaeséséhez vezet, amely meghaladja az általános piaci ingadozás okozta csökkenést. Long/short értékpapírokba való befektetések egyedi kockázata A piac-semleges long/short értékpapír-stratégia magába foglalja a long pozíciókba belépést kockázati értékpapírokon a piaci kockázat egyidejű csökkentésével vagy megszüntetésével a short pozíciók elkerülésével. Ez általában arányos mértékű short és long pozíciók megnyitásával érhető el. A piac-semleges long/short kockázati stratégia sikere elsősorban a kockázati értékpapírok kiválasztásán, illetve a kockázati piac jövőbeli teljesítményének előrejelzési pontosságán múlik. Amennyiben a portfólió long pozíciójú értékpapírjainak ára növekszik, az alap részt vesz ebben a teljesítményben, miközben veszteséges, ha az árak zuhannak. Amennyiben a portfólió short pozíciójú értékpapírjainak ára zuhan, az alap részt vesz ebben a teljesítményben, miközben veszteséges, ha az árak emelkednek, és a veszteségi kockázat lényegében korlátlan. Az, hogy tiszta piac-semleges long/short kockázati stratégia esetén a long és short pozíciók hozzávetőleg egyenlő mértékben lépnek be, célja, hogy korlátozza azon befektetések veszteségének teljes lehetőségét, amelyek a piac-semleges long/short kockázati stratégiát alkalmazzák. Azonban a piactól függően a long és short pozíciók teljesítménye eltérő lehet, mindkét esetben lehetségesek veszteségek. Amennyiben az egyik pozíció nagyobb, mint a másik, a nagyobb esetében felmerülhetnek az előző bekezdésben leírt kockázatok, az offset pozíciók által csökkentett lehetséges kockázatok nélkül. A kockázati befektetésekhez kapcsolódó kockázatok és a származékos ügyletek szintén figyelmet érdemelnek. Hozamkockázat Nem garantálható, hogy egy Részalap befektetési célkitűzései, illetve a befektető által kívánt befektetési teljesítmény megvalósul. A részvényenkénti nettó eszközérték is ingadozhat, sőt eshet is, ami a befektetők számára veszteséget jelent, különösen azon kockázatok tükrében, amelyeknek a Részalap szintjén megvásárolt egyedi eszközök általában ki vannak téve, és azon kockázatokat tekintve, amelyek az egyedi eszközök kiválasztása során kerülnek felvállalásra. A befektetők tudomásul veszik, hogy esetleg alacsonyabb összeget kapnak vissza, mint amekkorát eredetileg befektettek. A Társaság vagy harmadik felek kizárólag abban az esetben vállalnak bármiféle garanciát a Részalapok konkrét befektetési eredménye tekintetében, amennyiben ez az érintett Részalap tájékoztatójában kifejezetten szerepel. Inflációs kockázat Az inflációs kockázat annak kockázata, hogy a pénz értékének csökkenése következtében az eszközök veszítenek értékükből. Az infláció mérsékelheti egy Részalapba történt befektetésen realizált jövedelem vásárlóerejét, valamint a befektetés belső értékét. Különböző országokban különböző mértékű az inflációs kockázat. Ingatlanokba való (közvetett) befektetések egyedi kockázata Az ingatlanok esetében felmerülhetnek olyan kockázatok, amelyek befolyásolják a részvény értékét az ingatlan visszatérítésen, költségen és értéken keresztül. Ez abban az esetben is érvényes, amikor a befektetés alapokon, ingatlannal foglalkozó vállalatokon vagy más ingatlanpiachoz kapcsolódó termékeken (különös tekintettel a REIT-re) keresztül valósul meg. A következő alapvető kockázatok kiemelt figyelmet érdemelnek: Az alapul szolgáló általános gazdasági feltételek megváltozása mellett az ingatlantulajdonlás olyan speciális kockázatokkal jár, mint például az ingatlan-bérbeadás sikertelensége, a bérleti vagy használati díj nemfizetése vagy késedelmes fizetése, ami többek között az ingatlan helyszínének minőségromlásából vagy a bérlő/ adós megváltozott hitelképességéből származhat. Az ingatlan állapota ezenfelül olyan, karbantartási vagy felújítási kiadásokat tehet szükségessé, amelyek nem mindig láthatók előre. Az épületeken előfordulhat építési hiba, valamint az építési terület szennyezettségének kockázata sem zárható ki. A fedezetlen károk további kockázatot jelentenek.

74


Mindezek mellett a befektetésen realizált tényleges megtérülés eltérhet az előzetes számítások eredményeitől. További problémát jelenthet az ingatlan korlátozott értékesíthetősége, illetve ha csak korlátozott mértékben hasznosítható más célokra. Az ingatlanok – különösen a fővárosok területén található ingatlanok – háborús és terrorkockázatnak is ki vannak téve. Még ha magában az ingatlanban nem is keletkezik kár a háborús vagy terrorcselekmény következtében, az ingatlan piaci értéke csökkenhet, ha az ingatlan a cselekmény által érintett területen található, mivel ilyenkor az ingatlanra nehéz vagy lehetetlen bérlőt találni. Projektfejlesztési szinten is léteznek bizonyos kockázatok, így például az építési terv módosításával, az építési engedély vagy más szükséges engedély kiadásának elhúzódásával, vagy az építési költség megnövekedésével kapcsolatos kockázatok. A kezdeti bérbeadás sikere különösen függ az építés befejezésének időpontjában jelentkező kereslettől. Külföldi ingatlanbefektetések esetén az adott országra vonatkozó feltételekből adódó kockázatokkal is számolni kell. Ilyenek például a jog- és adórendszerek különbözőségei, a kettős adózással kapcsolatos megállapodások eltérő értelmezése, és adott esetben az árfolyamváltozások. A külföldi befektetések egyéb kockázatai közé a megnövekedett kezelési kockázat, bármiféle technikai nehézség, ideértve a jövedelemből vagy eladásból származó összegekhez kapcsolódó átutalási kockázatot, valamint az árfolyamkockázat tartozik. Ingatlanvállalatban való érdekeltség szerzése esetén a kockázatok a vállalat formájából, az üzlettársak esetleges mulasztásából, illetve az adózási és vállalati jogi keretek megváltozásából fakadhatnak. Ez különösen abban az esetben igaz, ha az ingatlanvállalat központja más országban található. Továbbá amennyiben a ingatlanvállalatban érdekeltséget szereznek, nehezen észrevehető kötelezettségek merülhetnek fel, így elképzelhető, hogy nincs likvid másodlagos piac az érdekeltség esetleges eladásához. Ezenkívül az ingatlanárak változásai is nagyban befolyásolják a sajáttőkét/tulajdoni hányadot, ha idegen tőke is bevonásra kerül. Ilyenkor az ingatlanárak növekedése esetén nemcsak a befektető haszna, hanem az ingatlanárak esése esetén a veszteség is nagyobb lesz, mint a projekt saját erőforrásból történő finanszírozása esetén. Ingatlanok értékesítése esetén előfordulhat, hogy a vásárló vagy más harmadik fél garanciát kér. Amennyiben az ingatlanhoz haszonbérleti vagy egyéb jog is tartozik, annak a kockázata is fennáll, hogy a haszonbérleti jog tulajdonosa nem teljesíti kötelezettségeit, különösen a telekbérleti vagy más díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét. Különösen a haszonbérleti jogok esetén fordulhat elő, hogy a haszonbérleti jog idő előtt visszaháramlik az eredeti tulajdonosra, így az ingatlant a tervezettől eltérő módon kell hasznosítani, és az eltérő hasznosítási mód esetén előfordulhat, hogy a kilátások kevésbé kedvezőek. Ez természetesen a szerződés lejárta utáni visszaháramlás, vagy adott (hasonló) esetben harmadik személynek biztosított jogok esetén is igaz. Végül pedig a haszonbérleti vagy egyéb jogok az ingatlanhoz történő kapcsolása korlátozza az épület értékesíthetőségét, vagyis az objektumot nehezebb lesz értékesíteni, mint hasonló jogok nélkül. Az indexen alapuló beruházással az is előfordulhat, hogy az index összetétele és az egyes összetevők súlyozása megváltozik a pozíció fenntartásának időszakában, illetve az index szintek nem aktuálisak, vagy nem az aktuális adatokon alapulnak, és ezek kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházóra az indexben. Letéti alapú befektetések esetében további, a letéti befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. Ingatlanalapokba vagy REIT alapokba történő befektetés esetében specifikus kockázatok merülhetnek fel, mint a célalapokba történő befektetés, továbbá az ingatlanpiaci termékek a kockázati tőke piaci kockázatainak vannak kitéve. Igazolásalapú befektetések esetében további, az igazolási befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. A letéti igazolások révén – a kibocsátó által meghatározott feltételek szerint – az igazolás tulajdonosának számára a kibocsátó jogosult az elszámolási napon bizonyos pénzösszegre vagy eszközökre igényt tartani. Az, hogy a letéti igazolás tulajdonosa ennek megfelelően jogosult-e a teljesítés követelésére, és ha igen, milyen mértékű teljesítésre tarthat igényt, 75


bizonyos kritériumoktól függ, így például a mögöttes értékpapír teljesítményétől a letéti igazolás futamideje alatt, vagy az eszköz bizonyos napokon meghatározott árától. A részvények befektetési eszközként a következő (a kibocsátóval kapcsolatos) kockázatot foglalják magukba: a hitelképességi kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az elszámolási kockázat, valamint a partnerkockázat. Az egyéb, kiemelendő kockázatok közé az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, illetve adott esetben az árfolyamkockázat tartozik. A letéti igazolások fedezetéül rendszerint nem szolgál más eszköz vagy harmadik fél által nyújtott garancia. Ez hasonlóan érvényes bármilyen törvényi kötelezettségen alapuló más eszköz által tartott engedélyezett pozícióra. Az ingatlanalapok vagy REIT alapokba fektetett részvény, származékos ügylet vagy értékpapír vásárlásával és értékesítésével járó költségek mellett további költségek is felmerülhetnek a fedezeti alap index, vagy a részvény vagy letét vagy a fent említett alapok szintjén, ami viszont lényegesen befolyásolhatja a befektetés értékét. Kamatkockázat Amennyiben egy Részalap közvetlenül vagy közvetve kamatozó értékpapírokba történő befektetést eszközöl, vállalnia kell a kamatlábváltozással járó kockázatot. A piaci kamatlábak emelkedése esetén a Részalap tulajdonában lévő kamatozó eszközök értéke jelentősen visszaeshet. Ez még inkább igaz abban az esetben, amennyiben egy Részalap hosszabb hátralévő futamidejű és alacsonyabb névleges kamatozású értékpapírokkal rendelkezik. Kínai renminbi devizakockázat A befektetőknek tudatában kell lenniük annak, hogy a kínai renminbi árfolyama menedzselt lebegő árfolyam, amely a piaci kínálaton és keresleten alapszik egy valutakosárhoz viszonyítva. Jelenleg a kínai renminbi kereskedése két piacon folyik: az egyik a szárazföldi Kínában található, a másik Hongkongban. A szárazföldi Kínában kínált kínai renminbi nem konvertibilis, valamint devizakorlátozások és a szárazföldi Kína kormánya által előírt egyéb követelmények vonatkoznak rá. A Hongkongban kínált kínai renminbi ellenben szabadon elérhető bármely társaság számára (beleértve az intézményi befektetőket). A Részalap elsődlegesen a szárazföldi Kínán kívül kínált kínai renminbibe fektet be. Általánosságban a kínai renminbi napi devizaárfolyamai más devizákhoz képest egy sávban lebeghetnek a központi paritási árfolyam felett vagy alatt, amelyet a Kínai Népbank (People’s Bank of China – „PBOC”) tesz közzé minden nap. Az árfolyamok ezért külső tényezőktől függően elmozdulhatnak más devizákhoz képest, mint pl. az USD vagy a HKD. Nincs rá biztosíték, hogy ezek az árfolyamok nem fognak erősen kilengeni. Az RMB-ben denominált részvényosztályok esetében használt árfolyam az offshore kínai renminbi. Az offshore kínai renminbi értéke akár jelentősen is eltérhet az onshore kínai renminbi értékétől számos tényező következtében, korlátozás nélkül beleértve a kínai kormányzat által időről időre követett devizaellenőrzési politikákat és a külföldre történő kifizetésre vonatkozó korlátozásokat, továbbá egyéb külső piaci erőket. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a kínai renminbi felértékelődése tovább fog gyorsulni, ugyanakkor arra sincs biztosíték, hogy a kínai renminbi nem fog leértékelődni. Jelenleg a kínai kormány bizonyos korlátozásokat ír elő a kínai renminbinek a szárazföldi Kínából külföldre történő kifizetésére vonatkozóan. A befektetőknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy az ilyen korlátozások korlátozhatják a szárazföldi Kínán kívüli kínai renminbi piac mélységét, és ezáltal csökkenthetik a Részalap likviditását. A kínai kormány politikája a devizakorlátozások és kifizetési korlátozások tekintetében változhat, és a Részalap, valamint befektetőinek helyzetét hátrányosan befolyásolhatja egy ilyen változás. Koncentrációs kockázat Amennyiben egy Részalap bizonyos piacokra vagy befektetésfajtákra összpontosítja befektetéseit, ez a koncentráció értelemszerűen nem hagy ugyanakkora teret a kockázatok különböző piacokra történő megosztásához, mint amekkorára a befektetések kevésbé nagymértékű koncentrációja révén lenne lehetőség. Következésképpen a Részalap különösen függővé válik ezen, vagy a független vagy összefonódó piacok vagy az ilyen piacokon található vállalatok befektetéseinek alakulásától.

76


Kulcsszemélyzettel kapcsolatos kockázat Azok a Részalapok, amelyek egy bizonyos időszakban rendkívül kedvező eredményeket érnek el, a sikert többnyire kereskedőik rátermettségének, és így a vezetőség helyes döntéseinek köszönhetik. Azonban a személyzet változhat az alapoknál. Az új döntéshozók esetlegesen kevésbé sikeresek az eszközök kezelésekor. Letéti kockázat A letéti kockázat annak a kockázata, hogy a Részalap kárára a letétkezelői vagy másodlagos letétkezelői csőd, gondatlanság, szándékos mulasztás vagy hűtlen kezelés miatt teljes mértékben vagy részben megtagadják a Részalap számára a hozzáférést a letétbe helyezett befektetésekhez. Likviditási kockázat Még a nem likvid (nem azonnal értékesíthető) értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó viszonylag kis megbízások is különösen jelentős árváltozásokat eredményezhetnek. Amennyiben egy eszköz nem likvid, fennáll annak a kockázata, hogy az eszköz egyáltalán nem, vagy csak a vételár jelentős leszállításával adható el. Egy eszköz likviditásának hiánya a vételár jelentős növekedését eredményezheti. Nemfizetési kockázat A Részalap közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő értékpapír kibocsátójának vagy a Részalaphoz tartozó követelés kötelezettjének fizetésképtelenné válhat. Ebben az esetben a Részalap eszközei gazdasági szempontból értéktelenné válhatnak. Nem jegyzett értékpapírokba való (közvetett) befektetések egyedi kockázata Míg előfordulhat, hogy a nem jegyzett értékpapírokkal foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírokat a tőzsdén jegyzik, ezen vállalatok nem jegyzett értékpapírokba (nem jegyzett vállalatokba) történő befektetései nem jelennek meg a tőzsdén. A nem jegyzett értékpapírokkal foglalkozó vállalatok a nem jegyzett vállalatokba történő befektetés keretében számos típusú eszközbe fektethetnek be; az ilyen befektetés a nem jegyzett vállalat szempontjából saját tőkének, hibridtőkének vagy tartozásnak minősül. A rendelkezésre álló tőkéből a nem jegyzett vállalat más hitelezőinek jogos igényei kielégíthetők. A nem jegyzett vállalatok értékpapírjaiba történő befektetés főbb okai a következők lehetnek: – egy újonnan alapított vállalat új termékének előállításához vagy üzleti koncepciójának megvalósításához szükséges finanszírozás biztosítása az alapítást követően vagy egy későbbi fejlesztés részeként (vállalkozási tőke), – vállalatátvételek (kivásárlási befektetés) finanszírozása, lehetőleg a nem jegyzett vállalat vezetésének részvételével és a tartozás jelentős mértékű felhasználásával. – speciális helyzetek (speciális helyzet befektetések) finanszírozásával, így például közvetlenül egy IPO (nyilvános kibocsátás), vállalati krízis vagy átszervezés előtt vagy után. A nem jegyzett értékpapírokba történő befektetések jellemzően kiterjedtebb kockázattal járnak, mint a tőzsdén jegyzett vállalatokba történő konvencionális befektetési mód. Ezek a kockázatok a nem jegyzett értékpapírokkal foglalkozó vállalatokra, ezek eszközeire, jövedelmére, likviditására, valamint az értékére egyaránt hatással lehetnek. Példának okáért előfordulhat, hogy a nem jegyzett vállalat csak rövid ideig áll fenn, átszervezés zajlik nála, krízishelyzet állt elő, csekély piaci tapasztalattal vagy lefedettséggel rendelkezik, a piacon még jelen nem lévő új termékeket kínál, vagy pénzügyi pozíciója nem erős, bizonytalan a tervezés vagy a szervezeti szintek nem megfelelők. Az ilyen vállalatok számviteli, könyvvizsgálati és beszámolási, valamint reklámtevékenységének színvonala lényegesen alacsonyabb lehet, mint a hagyományos, tőzsdén jegyzett vállalatoké. A tőzsdén nem jegyzett vállalatokra gyakran csak nagyon csekély, vagy semmilyen kormányzati felügyelet nem terjed ki. A nem jegyzett vállalatokban történő befektetések többnyire hosszú távra szólnak, ezekkel a tőzsdén nem kereskednek, azok nem likvidek és csak korlátozott mértékben értékesíthetők. Mindezek mellett a nem jegyzett vállalatokba történő befektetések maguk is számos technikai nehézséggel és kockázattal járhatnak. Az indexen alapuló beruházással az is előfordulhat, hogy az index összetétele és az egyes összetevők súlyozása megváltozik a pozíció fenntartásának időszakában, illetve az index szintek nem aktuálisak, vagy nem az aktuális adatokon alapulnak, és ezek kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházóra az indexben. 77


Letéti alapú befektetések esetében további, a letéti befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. Az árutőzsdei termin, nemesfém- és nyersanyagpiac felé irányuló alapokba történő befektetések esetén célalapokba történő befektetésekre jellemző speciális kockázatok is felmerülhetnek. Igazolásalapú befektetések esetében további, az igazolási befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. A letéti igazolások révén – a kibocsátó által meghatározott feltételek szerint – az igazolás tulajdonosának számára a kibocsátó jogosult az elszámolási napon bizonyos pénzösszegre vagy eszközökre igényt tartani. Az, hogy a letéti igazolás tulajdonosa ennek megfelelően jogosult-e a teljesítés követelésére, és ha igen, milyen mértékű teljesítésre tarthat igényt, bizonyos kritériumoktól függ, így például a mögöttes értékpapír teljesítményétől a letéti igazolás futamideje alatt, vagy az eszköz bizonyos napokon meghatározott árától. A részvények befektetési eszközként a következő (a kibocsátóval kapcsolatos) kockázatot foglalják magukba: a hitelképességi kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az elszámolási kockázat, valamint a partnerkockázat. Az egyéb, kiemelendő kockázatok közé az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, illetve adott esetben az árfolyamkockázat tartozik. A letéti igazolások fedezetéül rendszerint nem szolgál más eszköz vagy harmadik fél által nyújtott garancia. Ez hasonlóan érvényes bármilyen törvényi kötelezettségen alapuló más eszköz által tartott engedélyezett pozícióra. Az elsősorban a magánszektorban működő vállalatok részvény, származékos ügylet vagy értékpapír vásárlásával és értékesítésével járó költségek mellett további költségek is felmerülhetnek a fedezeti alap index, vagy a részvény vagy letét vagy a fent említett alapok szintjén, ami viszont lényegesen befolyásolhatja a befektetés értékét. Ország- és átutalási kockázatok Azon országok gazdasági vagy politikai instabilitása, amelyekben a Részalap befektetést eszközölt, olyan helyzetet teremthet, hogy a Részalap a neki járó összegeket vagy ezek egy részét az adott értékpapír vagy más eszközök kibocsátójának fizetőképessége ellenére sem kapja meg. A deviza- vagy átutalási korlátozások, vagy más jogi változások például jelentőséggel bírhatnak e tekintetben. Ország- és régiókockázatok Amennyiben egy Részalap bizonyos országokra vagy régiókra összpontosítja befektetéseit, ez a kockázatmegosztást is csökkentheti. Következésképpen a Részalap különösen függővé válik a független vagy egymástól függő országok vagy régiók, illetve az egyes országokban vagy régiókban bejegyzett és/vagy működő vállalatok fejlődésétől. Partnerkockázat Amennyiben az ügyletek bonyolítása nem tőzsdén vagy szabályozott piacon keresztül történik („OTC”, azaz tőzsdén kívüli vagy szabad forgalmú ügyletek), a nemfizetés általános kockázatán túl annak a kockázata is fennáll, hogy az ügyletben résztvevő másik fél kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti. Ez a kockázat különösen az OTC pénzügyi derivatív eszközök és más technikákon és eszközökön alapuló ügyletek esetében áll fenn. (Rész)alap tőkekockázat Az itt felsorolt, a (rész)alapban/részvényosztályban tartott eszközök értékelését befolyásoló kockázatok miatt fennáll annak kockázata, hogy csökken a (rész)alap tőkéje vagy a részvényosztályhoz rendelhető tőke. A Részalapok részvényeinek túl nagy mennyiségben történő visszaváltása, vagy a befektetések hozamának túl nagy mértékű felosztása ugyanilyen következményekkel járhat. A (rész)alap tőkéjének vagy egy részvényosztályhoz rendelhető tőke csökkenése következtében előfordulhat, hogy az Alap, a Részalap vagy részvényosztály kezelése többé már nem kifizetődő, ami az Alap, Részalap vagy részvényosztály felszámolásához, illetve befektetői veszteségekhez vezethet. Termin (futures) árutőzsdei, nemesfém- és nyersanyag piacba való (közvetett) befektetések egyedi kockázata A termin (futures) árutőzsdei, nemesfém vagy nyersanyagpiac kockázatai megfelelnek az általános piaci kockázatoknak. A nyersanyagok, nemesfémek, és határidős árutőzsdei ügyletek teljesítménye az érintett áruk általános kínálati helyzetétől, az irántuk mutatkozó kereslettől, illetve várható hozamától, kitermelésétől és előállításától, továbbá a várható kereslettől is függ, és emiatt különösen változékony lehet.

78


Az indexen alapuló beruházással az is előfordulhat, hogy az index összetétele és az egyes összetevők súlyozása megváltozik a pozíció fenntartásának időszakában, illetve az index szintek nem aktuálisak, vagy nem az aktuális adatokon alapulnak, és ezek kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházóra az indexben. Letéti alapú befektetések esetében további, a letéti befektetésekhez kötődő általános kockázatok is fennállnak. Az árutőzsdei termin, nemesfém- és nyersanyagpiac felé irányuló alapokba történő befektetések esetén célalapokba történő befektetésekre jellemző speciális kockázatok is felmerülhetnek. Letéti igazolásokba való befektetések további általános kockázatai is fennállnak. A letéti igazolások révén – a kibocsátó által meghatározott feltételek szerint – az igazolás tulajdonosának számára a kibocsátó jogosult az elszámolási napon bizonyos pénzösszegre vagy eszközökre igényt tartani. Az, hogy a letéti igazolás tulajdonosa ennek megfelelően jogosult-e a teljesítés követelésére, és ha igen, milyen mértékű teljesítésre tarthat igényt, bizonyos kritériumoktól függ, így például a mögöttes értékpapír teljesítményétől a letéti igazolás futamideje alatt, vagy az eszköz bizonyos napokon meghatározott árától. A részvények befektetési eszközként a következő (a kibocsátóval kapcsolatos) kockázatot foglalják magukba: a hitelképességi kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az elszámolási kockázat, valamint a partnerkockázat. Az egyéb, kiemelendő kockázatok közé az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, illetve adott esetben az árfolyamkockázat tartozik. A letéti igazolások fedezetéül rendszerint nem szolgál más eszköz vagy harmadik fél által nyújtott garancia. Ez hasonlóan érvényes bármilyen törvényi kötelezettségen alapuló más eszköz által tartott engedélyezett pozícióra. Az árutőzsdei, nemesfém- vagy nyersanyagpiaci részvény, származékos ügylet vagy értékpapír vásárlásával és értékesítésével járó költségek mellett további költségek is felmerülhetnek a fedezeti alap index, vagy a részvény vagy letét vagy a fent említett alapok szintjén, ami viszont lényegesen befolyásolhatja a befektetés értékét. Vállalatspecifikus kockázat Közvetlenül vagy közvetve a Részalap tulajdonában lévő értékpapírok és pénzpiaci papírok értékének alakulása olyan vállalatspecifikus tényezőkön is múlik, mint például a kibocsátó üzleti helyzete. A vállalatspecifikus tényező rosszabbra fordulása esetén a kérdéses eszköz árában jelentős és hosszabb időn át tartó zuhanás következhet be, tekintet nélkül egy egyébként akár általánosságban véve pozitív piaci trendre.

79


3. rész: Részalapok A Részalapok befektetéskezelője ........................................ 81

Allianz Global Dividend ...................................................... 191

Bevezetés ................................................................................. 82

Allianz Global EcoTrends ................................................... 194

Allianz Advanced Investment Strategies .......................... 88

Allianz Global Equity ........................................................... 197

Allianz Asia Pacific Equity ..................................................... 90

Allianz Global Hi-Tech Growth ......................................... 199

Allianz Asian Multi Income Plus .......................................... 92

Allianz Global Metals and Mining .................................... 201

Allianz Best Styles Euroland ................................................. 95

Allianz Global Sustainability .............................................. 204

Allianz Best Styles Global Equity ......................................... 97

Allianz Greater China Dynamic ........................................ 206

Allianz Best Styles US Equity ................................................ 99

Allianz Growing Markets Protect ..................................... 208

Allianz Brazil Equity............................................................. 102

Allianz HKD Income ............................................................ 215

Allianz BRIC Equity .............................................................. 105

Allianz Hong Kong Equity .................................................. 218

Allianz China Equity ............................................................ 108

Allianz Income and Growth .............................................. 221

Allianz Commodities Alpha .............................................. 111

Allianz India Equity .............................................................. 224

Allianz Convertible Bond ................................................... 117

Allianz Indonesia Equity ..................................................... 227

Allianz Demographic Trends ............................................ 120

Allianz Japan Equity ............................................................. 230

Allianz Discovery Europe Strategy................................... 122

Allianz Korea Equity............................................................. 233

Allianz Discovery Germany Strategy .............................. 127

Allianz Little Dragons .......................................................... 235

Allianz Dynamic Commodities ........................................ 132

Allianz Merger Arbitrage Strategy ................................... 238

Allianz Dynamic Emerging Multi Asset .......................... 138

Allianz Oriental Income ...................................................... 242

Allianz Dynamic Multi Asset Plus..................................... 143

Allianz PIMCO Euro Bond ................................................... 245

Allianz Emerging Asia Equity ............................................ 148

Allianz PIMCO Euro Bond Fund I ...................................... 248

Allianz Enhanced Fixed Income Euro ............................. 151

Allianz PIMCO Treasury Euro Bond Plus 2013 ............... 250

Allianz Enhanced Short Term Euro ................................. 153

Allianz PIMCO Treasury Short Term Plus Euro .............. 253

Allianz Euro Bond Strategy................................................ 156

Allianz Real Estate Securities Europe............................... 256

Allianz Euro High Yield Bond ............................................ 158

Allianz Renminbi Currency ................................................ 259

Allianz Euro High Yield Defensive ................................... 161

Allianz Renminbi Fixed Income ........................................ 262

Allianz Euro Investment Grade Bond Strategy ............. 164

Allianz Structured Alpha Strategy .................................... 265

Allianz Euroland Equity Growth ....................................... 167

Allianz Target Return Bond ............................................... 270

Allianz Euroland Equity SRI................................................ 169

Allianz Thailand Equity ....................................................... 274

Allianz Europe Equity Growth .......................................... 172

Allianz Tiger .......................................................................... 276

Allianz Europe Small Cap Equity ...................................... 175

Allianz Total Return Asian Equity ..................................... 279

Allianz European Equity ..................................................... 178

Allianz US Equity Dividend................................................. 281

Allianz European Equity Dividend ................................... 180

Allianz US Equity Fund ........................................................ 283

Allianz Flexi Asia Bond........................................................ 182

Allianz US High Yield........................................................... 285

Allianz Flexible Bond Strategy .......................................... 185

Protect Global Winner 2014 ............................................. 288

Allianz Global Agricultural Trends ................................... 188

80


A Részalapok befektetéskezelője Az Alap neve

Befektetéskezelő 1)

Az Alap neve

Befektetéskezelő 1)

Allianz Advanced Investment Strategies

AllianzGI KAG


RCM UK


RCM AP


RCM UK

Allianz Asian Multi Income Plus

AllianzGI Singapore

Allianz Global Hi-Tech Growth

RCM USA

Allianz Best Styles Euroland 2)

AllianzGI KAG

Allianz Global Metals and Mining

AllianzGI KAG

Allianz Best Styles Global Equity

AllianzGI KAG

Allianz Global Sustainability

RCM UK

Allianz Best Styles US Equity

AllianzGI KAG


RCM AP

Allianz Brazil Equity

2012. szeptember 17-ig AllianzGI KAG 2012. szeptember 17-ével RCM UK


AllianzGI KAG

Allianz BRIC Equity

AllianzGI KAG

Allianz HKD Income

RCM AP


RCM AP

Allianz Hong Kong Equity

RCM AP


AllianzGI KAG

Allianz Income and Growth

AGI Capital


AllianzGI France


RCM AP


AllianzGI KAG

Allianz Indonesia Equity

RCM AP

Allianz Discovery Europe Strategy

AllianzGI KAG

Allianz Japan Equity

RCM AP

Allianz Discovery Germany Strategy

AllianzGI KAG

Allianz Korea Equity

RCM AP

Allianz Dynamic Commodities

AllianzGI KAG


RCM AP


AllianzGI KAG

Allianz Merger Arbitrage Strategy

AllianzGI KAG


AllianzGI KAG


RCM AP


RCM AP


PIMCO GmbH


AllianzGI KAG


PIMCO GmbH


AllianzGI KAG

Allianz PIMCO Treasury Euro Bond Plus 2013

PIMCO GmbH


AllianzGI Italia

Allianz PIMCO Treasury Short Term Plus Euro

PIMCO GmbH


AllianzGI France

Allianz Real Estate Securities Europe

AllianzGI France


AllianzGI France


RCM AP

Allianz Euro Investment Grade Bond Strategy

AllianzGI France


RCM AP

Allianz Euroland Equity Growth

AllianzGI KAG


AGI Capital AllianzGI France


AllianzGI France



AllianzGI KAG


RCM AP


AllianzGI KAG

Allianz Tiger

RCM AP

Allianz European Equity

AllianzGI KAG

Allianz Total Return Asian Equity

RCM AP

Allianz European Equity Dividend

AllianzGI KAG


NFJ Investment Group


AllianzGI Singapore

Allianz US Equity Fund

RCM USA

Allianz Flexible Bond Strategy

AllianzGI Italia

Allianz US High Yield

AGI Capital


RCM USA


Commerzbank AG


NFJ Investment Group

1)

A Részalap alapkezelését az Alapkezelő Társaság a megnevezett befektetéskezelőre ruházta át. A befektetéskezelő teljes nevét a szaknévsor tartalmazza. Amennyiben a befektetéskezelő a feladatait egy vagy több al-befektetéskezelőre bízta, akkor az illetékes al-befektetéskezelő(k) nevét az érintett Részalap tájékoztatójának kell tartalmaznia. 2) 2012. szeptember 17-vel a Részalap neve Allianz Best Styles Euroland Equity névre változik.

81


Bevezetés A befektetési célkitűzések és befektetési alapelvek az egyes Részalapok tájékoztatóiban kerülnek meghatározásra, ideértve az 1. és 2. függeléket. Egy Részalap befektetései alapvetően a 1. függelékben felsorolt eszközökből állhatnak, azonban az adott Részalap tájékoztatójában további korlátozás is szerepelhet. A Részalapokra vonatkozó befektetési korlátozások megtalálhatók az 1. függelékben is, de az egyes Részalapok tájékoztatójában további korlátozások, illetve – ha a törvény engedi – az 1. függelékben kikötött befektetési korlátozások alóli kivételek is szerepelhetnek. Továbbá a Részalapok kölcsönzési lehetősége korlátozott az 1. függelék értelmében. A Részalapok a 2. függelék szerinti technikákat és eszközöket alkalmazhatják. A befektetéskezelő minden egyes kezelt Részalap összetételét az általa a piaci helyzetről alkotott képhez igazítja, figyelembe véve a kapcsolódó befektetési célkitűzéseket és politikákat, ami a Részalap összetételének teljes vagy részleges átalakítását eredményezheti. Emiatt az ilyen kiigazításokra akár gyakran is sor kerülhet. A Részalapok eszközei a kockázatmegosztás elvét követve kerülnek befektetésre. A Társaság minden egyes Részalap portfóliója elfogadható eszközökbe történő befektetése előtt egyrészt gondos elemzésnek veti alá az összes rendelkezésre álló információt, valamint körültekintően mérlegeli a kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A Részalap részvényeinek teljesítménye azonban továbbra is a piacokon végbemenő árváltozásoktól függ. Ezért a szóban forgó befektetési politika célkitűzéseinek teljesülésére garancia kizárólag abban az esetben adható, ha a Részalap tájékoztatójában erre kifejezett garanciavállalás történik. A hatékony portfóliókezelés céljából az Alapkezelő Társaság igazgatótanácsa engedélyezheti az Alapkezelő Társaság által kezelt bizonyos (rész)alapok eszközeinek társkezelését a Társaság és/vagy az Alapkezelő Társaság egyéb kollektív befektetési vállalkozásain belül a luxemburgi törvények szerint. Ilyenkor az azonos letétkezelőhöz tartozó különböző (rész)alapok kezelése közösen történik. A társkezelésben lévő eszközök „közös alapnak” („pool”) minősülnek, ahol az ilyen közös alapok kizárólag belső kezelési célokra használhatók. A közös alapok nem minősülnek különálló entitásnak és ezért a befektetők nem férhetnek közvetlenül hozzájuk. Minden egyes társkezelésben lévő (rész) alaphoz az odatartozó eszközöket rendelik hozzá. Ha egy közös alapba egynél több (rész)alap eszközeit vegyítik, az egyes résztvevő (rész)alapokhoz tartozó eszközök kezdeti megállapítása a (rész)alap eredeti eszköz-hozzárendelésének az említett közös alapra történő alkalmazásával történik. Az eszközök változnak, amennyiben a (rész)alap további eszközökkel bővíti a közös alapot, vagy eszközöket von el. Minden egyes résztvevő (rész)alap jogosultsága a közösen kezelt eszközök tekintetében az ilyen közös alap minden egyes különálló eszközére vonatkozik. A társkezelésben lévő (rész)alapok nevében végzett további befektetéseket az őket megillető jogosultság alapján rendelik hozzá az egyes ilyen (rész)alapokhoz. Az eladott eszközök ugyanígy, az egyes résztvevő (rész)alaphoz tartozó eszközök terhére kerülnek elszámolásra. A befektetők tudomásul veszik, hogy esetleg alacsonyabb összeget kapnak vissza, mint amekkorát eredetileg befektettek. Amennyiben a tájékoztatók nem tartalmaznak egyéb, eltérő rendelkezéseket, a következők vonatkoznak az összes Részalapra:

82


1) A Részalap befektetése más alapokba Amennyiben a Részalapok befektetési politikája megengedi a más alapokba történő befektetéseket, a következő szabályok érvényesülnek: – A befektetésre kijelölt részvényalapok vagy jelentősen diverzifikált részvényalapok vagy bizonyos országokra, régiókra vagy iparágakra szakosodott alapok lehetnek. Bármely ÁÉKBV vagy KBV a fenti meghatározás szerinti részvényalapnak minősül, ha kockázati profilja jellemzően megfelel egy vagy több részvénypiac kockázati profiljának. – A befektetésre kijelölt kötvényalapok vagy jelentősen diverzifikált kötvényalapok vagy bizonyos országokra, régiókra vagy iparágakra szakosodott, illetve meghatározott futamidőkre vagy devizákra orientálódó alapok. Bármely ÁÉKBV vagy KBV a fenti meghatározás szerinti kötvényalapnak minősül, ha kockázati profilja megfelel egy vagy több kötvénypiac kockázati profiljának. – A befektetésre kijelölt pénzpiaci alapok vagy jelentősen diverzifikált pénzpiaci alapok, vagy a kibocsátók egy speciális csoportjára vagy bizonyos speciális futamidőkre vagy devizákra szakosodott pénzpiaci alapok. Bármely ÁÉKBV vagy KBV a fenti meghatározás szerinti pénzpiaci alapnak minősül, ha kockázati profilja jellemzően megfelel egy vagy több pénzpiac kockázati profiljának. Bármely ÁÉKBV vagy KBV a fenti meghatározás szerinti EUR-pénzpiaci alapnak minősül, ha kockázati profilja megfelel egy vagy több EUR-pénzpiac kockázati profiljának. Bármely ÁÉKBV vagy KBV a fenti meghatározás szerinti OECD pénzpiaci alapnak minősül, ha kockázati profilja jellemzően megfelel egy vagy több OECD pénzpiac kockázati profiljának. Ha a Részalap befektetési politikája másként nem rendelkezik, csak olyan alapokban szerezhető részesedés, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – maga az Alapkezelő Társaság vagy olyan, az Alapkezelő Társasággal kapcsolatban álló vállalkozás irányít, amelyben az Alapkezelő Társaságnak jelentős közvetlen vagy közvetett részesedése van. Más alapokban csak kivételes esetekben szerezhető részesedés akkor, ha a fent említett alapok egyike sem követ olyan befektetési célt, amelyet a befektetéskezelő eseti alapon szükségesnek tart, vagy amennyiben a részvények olyan ÁÉKBV-ben vagy KBV-ben vannak, amelyek valamely, az 1. függelék 1. a) pontjában felsorolt tőzsdén vagy szervezett piacon forgalmazható értékpapírindex másolására törekednek.

2) Külföldi devizákban / devizával fedezett részvényosztályok / futamidőre fedezett részvényosztályok denominálása Ahol és amennyiben nincsenek eltérő rendelkezések, a Részalap eszközei külföldi devizában, azaz nem euróban, is denominálhatók. Devizakockázat ellen fedezett H részvényosztályokat (amelyek a referencia-pénznemmel vagy a fedezeti valutával szemben nyújtanak árfolyamfedezetet) nagy mértékben fedezeti célú tranzakciókra fogják használni az előre meghatározott deviza ellenében, azon túl, hogy a Részalap az általános befektetési célkitűzések teljesítésére törekszik. A devizakockázat ellen fedezett H2 részvényosztályok (a bázisvaluta fedezése a referencia-pénznemmel vagy a fedezeti valutával szemben) tranzakciókat fognak felhasználni annak érdekében, hogy nagy mértékben fedezzenek egy előre meghatározott deviza mozgása ellen, a Részalap általános befektetési célkitűzésének elérésére való törekvésen túl. A devizakockázat ellen fedezett H3 részvényosztályok (a referencia-pénznem fedezése a fedezeti valutával szemben) tranzakciókat fognak felhasználni annak érdekében, hogy nagy mértékben fedezzenek egy előre meghatározott deviza mozgása ellen, a Részalap általános befektetési célkitűzésének elérésére való törekvésen túl. Ezáltal a nem devizában denominált eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság, az igazolásoknál: az alapul szolgáló értékpapír-állomány) székhelye található. Amennyiben a Részalap befektetési politikája számol külön árfolyamkockázattal, ezek a tranzakciók részben semlegesíthetik a devizafedezeti ügyletből származó előnyöket az adott részvényosztály szintjén.

83


Ha futamidőre szóló fedezeti részvényosztályok kerülnek kibocsátásra, ezeket a részvényosztályokat nagy mértékben fedezeti célú tranzakciókra fogják használni az előre meghatározott deviza ellenében, azon túl, hogy a Részalap az általános befektetési célkitűzések teljesítésére törekszik.

3) A befektetéskezelők általános választási kritériumai A Részalap eszközei, a piaci feltételektől függő egyéni befektetési célkitűzések és irányelvek tárgyaként a következőkre helyezhetnek hangsúlyt: – – – – – –

bizonyos eszközosztályokra, és/vagy bizonyos devizákra, és/vagy bizonyos iparágakra, és/vagy bizonyos országokra, és/vagy rövidebb vagy hosszabb (hátralevő) futamidejű eszközökre, és/vagy bizonyos fajta kibocsátók/adósok (pl. állami vagy vállalati) eszközeire

vagy szélesebb körben lehetnek befektetve. A befektetéskezelő bármely méretű vállalat részvényeibe mind közvetve, mind pedig közvetlenül befektethet. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő egy bizonyos méretű vagy egyedileg meghatározott méretű vállalatokra vagy pedig széles körű befektetésre koncentrálhat. A Részalapot kis tőkéjű, többnyire réspiacokon működő vállalatok részvényeibe is be lehet fektetni. A Részalap tájékoztatója tartalmazhat az érintett Részalapra vonatkozó egyéb szabályokat. A befektetéskezelő közvetlenül vagy közvetetten növekedésorientált részvényekbe és értékorientált részvényekbe is fektethet. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő az érték- vagy növekedésorientált részvényekre vagy pedig széles körű befektetésre koncentrálhat. A Részalap tájékoztatója tartalmazhat az érintett Részalapra vonatkozó egyéb szabályokat.

4) Passzív limitsértés A befektetési politikában kitűzött limitek csak a Részalapban tartott eszközök értékének változása, a jegyzési vagy opciós jogok gyakorlása és/vagy magának a Részalap egészének az értékében bekövetkező változás, és/vagy a tulajdonosi igazolások kibocsátása vagy visszaváltása esetében léphetők túl, illetve a limitektől kizárólag ezekben az esetekben lehet elmaradni (úgynevezett „passzív limitsértés”). Ilyen esetekben a befektetéskezelő törekszik az adott limitek betartására a megfelelő időkereten belül.

5) Technikák és eszközök használata Az Alapkezelő Társaság a Részalap tekintetében a hatékony portfóliókezelés céljából alkalmazhat különböző technikákat (ideértve a fedezeti célokat is) (a 2. függelék, és a tájékoztató „A technikák és eszközök használata, és az ilyen használathoz kapcsolódó sajátos kockázat” fejezetben található megjegyzései szerint). Az ilyen technikák és eszközök alkalmazásakor a Részalap semmilyen körülmények között sem térhet el megfogalmazott befektetési célkitűzéseitől.

6) Rövid lejáratú hitelek Az 1. függelék 2. pontjának második bekezdése szerint az Alapkezelő Társaság rövid lejáratú hiteleket vehet fel mindegyik Részalap számára.

84


7) A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap fedezeti célokból alkalmazhat származékos ügyleteket, mint például termin (futures), opciós és swapügyleteket. Ez a Részalap általános profiljában arányosan mérsékeltebb lehetőségeket és kockázatokat eredményezhet. A fedezeti műveletek különösen a különféle devizával/futamidőre szóló fedezett részvényosztályok kimutatására és ezáltal az érintett részvényosztály profiljának megjelölésére alkalmasak. A Részalap spekulációs célokból is alkalmazhat származékos ügyleteket annak érdekében, hogy a befektetési célkitűzések megvalósítása érdekében növelje a hozamot, és különösen, hogy a Részalap általános profilját kialakítsa; valamint a befektetés szintjét egy olyan alapnak a befektetési szintje fölé emelje, amelyet teljes mértékben értékpapírokba fektetnek be. A Részalap általános profiljának származékos ügyletek révén történő kimutatása során a részvényekbe történő közvetlen befektetések helyét például a származékos ügyletekbe való befektetések veszik át, valamint a Részalap általános profiljának alakítása során a Részalap befektetési célkitűzéseinek és alapelveinek speciális komponensei származékos eszközök használatán alapulhatnak, például devizapozíciók kimutatása származékos ügyletekbe való befektetések révén, amelyek általában nem fognak jelentős hatást gyakorolni a Részalap általános profiljára. Különösen abban az esetben lehetnek ezen befektetési célkitűzések és elvek túlnyomórészt fedezeti ügyletalapúak, ha a Részalap befektetési célkitűzéseiben – további hozam elérése érdekében – szerepel, hogy a befektetéskezelők bizonyos devizák tekintetében külön külföldi deviza-, és/vagy külön részvényekhez, kötvényekhez és/vagy árutőzsdei terminindexekhez és/vagy nemesfém indexekhez és/vagy árutőzsdei indexekhez kapcsolódó kockázatokat vállalhatnak. Amennyiben a Részalap kezelése származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. A származékos ügyletek alkalmazásakor a befektetéskezelő a kockázatellenőrzés módszerét alkalmazza.

8) Bázisvaluta A Részalapok bázisvalutája euró, hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik.

9) A Részalap futamideje A Részalapok futamideje nem meghatározott, hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik.

10) A Részalap részvényigazolásai Fizikai részvényigazolások nem bocsáthatók ki egyéni részvénytulajdonosoknak.

11) A hozamfizető részvényosztályok tervezett részesedésfizetési dátuma Ha a részvénytulajdonosok közgyűlése nem dönt másképp, a Társaság végezhet időközi részesedésfizetést. A részesedésfizetési nap minden év december 15-e, hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik. Ha az a nap az adott Részalapnak nem értékelési napja, a kifizetés napját el lehet halasztani a Részalap következő értékelési napjáig. További időközi részesedésfizetések is lehetségesek. Az „M” betűt tartalmazó A, C, N, S, P, I, X és W részvényosztályok részvényeinek részesedésfizetése minden hónap 15-e, hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik. Ha az a nap az adott Részalapnak nem értékelési napja, a kifizetés napját el lehet halasztani a Részalap következő értékelési napjáig.

85


A „Q” betűt tartalmazó A, C, N, S, P, I, X és W részvényosztályok részvényeinek részesedésfizetése negyedévente március 15., június 15., szeptember 15. és december 15., hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik. Ha az a nap az adott Részalapnak nem értékelési napja, a kifizetés napját el lehet halasztani a Részalap következő értékelési napjáig.

12) Kezdő jegyzési ár Hacsak az illető Részalap tájékoztatója másként nem rendelkezik, a kezdő jegyzési árak azon részvényosztályokra vonatkoznak, amelyek az alábbi referencia-pénznemmel rendelkeznek: 1 000,– AUD/ 1 000,– CAD/ 1 000,– CHF/ 30 000,– CZK/ 10 000,– DKK/ 1 000,– EUR/ 1 000,– GBP/ 1 000,– HKD/ 250 000,– HUF/ 200 000,– JPY/ 10 000,– NOK/ 1 000,– NZD/ 4 000,– PLN/ 10 000,- RMB/ 10 000,– SEK/ 1 000,– SGD/ 1 000,– USD plusz adott esetben az értékesítési díj az N, NT, P, PT, I, IT, X, XT, W, WT, F és FT részvényosztályokra. 100,– AUD/ 100,– CAD/ 100,– CHF/ 3000,– CZK/ 1000,– DKK/ 100,– EUR/ 100,– GBP/ 10,– HKD/ 25 000,– HUF/ 20 000,– JPY/ 1 000,– NOK/ 10,– NZD/ 400,– PLN/ 10,– RMB/ 1 000,– SEK/ 10,– SGD/ 10,– USD, plusz esetleges értékesítési díj az A, AT, C, CT, S és ST részvényosztályokra. Az AM részvényosztály esetében 10,- AUD /10,- CAD /10,- CHF / 300,- CZK / 100,- DKK / 10,- EUR / 10,- GBP / 10,- HKD / 2 500,- HUF / 2 000,- JPY / 100,- NOK / 10,– NZD/ 40,- PLN / 10,- RMB/ 100,- SEK / 10,- SGD / 10,- USD, továbbá ezen felül esetleg értékesítési díj is.

13) A futamidő kiszámítása Elvben, ha a Részalap tájékoztatója egy céllejáratot (futamidőt) tartalmaz, akkor ez a vonatkozó Részalap - az illető Részalap befektetési céljaival és alapelveivel összhangban - kamatozó értékpapírokba, betétekbe és pénzpiaci eszközökbe befektetett eszközeinek, ideértve a megnevezett eszközökre járó kamatot is, megoszlása alapján számítható ki. A futamidő kiszámításakor a kamatozó értékpapírokkal, kamat-és kötvényindexekkel, valamint kamatlábakkal kapcsolatos származékos ügyletek nyilvántartása attól a devizától függetlenül történik, amelyben az alapjukként szolgáló eszközök denominálva vannak. Bármilyen jellegű, az általános rendelkezéstől eltérő megállapításokat az érintett Részalap tájékoztatójában közlik.

14) Kockázatvállalás Ha a kockázatvállalás túllépi vagy nem éri el a Részalap tájékoztatójában meghatározott limiteket, akkor megengedett a megfelelő eszközök vásárlása vagy eladása, ha ezzel párhuzamosan biztosított, hogy e technikák és eszközök alkalmazása ellenére a vonatkozó piaci kockázatpotenciál összességében ezen értékeken belül marad. E célból a technikákat és eszközöket az adott mögöttes ügyletek delta-súlyozott értékével veszik figyelembe a már ismertetett módon. A piaccal ellentétes technikák és eszközök akkor is kockázatcsökkentő hatásúnak minősülnek, ha az alapul szolgáló eszközök és a Részalapok eszközei nem pontosan egyeznek.

15) Likviditás Ha a Részalap tájékoztatója úgy rendelkezik, hogy a betétek, pénzpiaci eszközök és/vagy a pénzpiaci alapok célja a Részalap szükséges likviditásának biztosítása, akkor ezen eszközök nem használhatók a Részalap stratégiai irányvonalának megvalósításához. Ez esetben céljuk a Részalap kötelezettségeinek teljesítésére irányul (például: a részvények jegyzési árának vagy visszaváltásának kifizetése), és a technikák és eszközök felhasználásának keretében biztosítékként vagy fedezetként szolgálhatnak. Bármilyen rendelkezésre bocsátott biztosíték vagy fedezet nem tartozik a speciális likviditási limitbe a Részalap tájékoztatójában szereplő betétek, pénzpiaci eszközök és/vagy pénzpiaci alapok tekintetében.

86


16) További befektetési korlátozások (Tajvan) Amennyiben a Részalap tájékoztatója erre a bekezdésre hivatkozik, akkor további befektetési korlátozások érvényesek. „A kockázatfedezeti céloktól eltérő származékos ügyletekbe történő befektetés teljes összege nem haladhatja meg a Részalap teljes nettó eszközértékének 40%-át a Taiwan SFB mindenkori módosításai szerint.” Ha a hatályos szabályozásban beálló változások eredményeként a Társaságnak más befektetési korlátozásoknak kell eleget tennie, akkor a Társaság azonnal érvényesíti a hatályos változásokat, ha ezek szigorúbb szabályokat rónak ki, és a tájékoztató is ennek megfelelő módosításra kerül. Ha e változások rugalmasabb szabályok alkalmazását teszik lehetővé, a tájékoztató ennek megfelelően kerül módosításra a Társaság által bevezetendő új szabályok alkalmazását megelőzően.

17) További befektetési korlátozások „Hongkong – származékos eszközök használata” Amennyiben a Részalap tájékoztatója erre a szakaszra hivatkozik, akkor további befektetési korlátozások érvényesek. A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból.

87


Allianz Advanced Investment Strategies Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési cél a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban a kötvény- és pénzpiachoz kapcsolódó befektetéseken keresztül kívánja elérni. A befektetés lényege a különféle globális részvény- és kötvénypiaci stratégiák együttes alkalmazása nagy likviditású származékos eszközök segítségével; ilyenek különösen a tőzsdei határidős ügyletek és opciók több globális részvényindexhez és kötvényügylethez kapcsolódóan („menedzselt határidős alap”). A Részalap kockázata a globális részvénybefektetésekéhez hasonlóan alakul, ugyanakkor a befektetéskezelő arra számít, hogy egy teljes gazdasági ciklusban ezzel az alappal magasabb hozam érhető el, mint globális részvénybefektetésekkel. E cél elérése érdekében a Részalap többféle, technikai jellegű modellt és stratégiát alkalmaz. Befektetési alapelvek a) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. Olyan értékpapírok, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az első mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Jelzálogalapú értékpapírok, eszközalapú értékpapírok és más, biztosítékkal fedezett értékpapírok nem vásárolhatók. b) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával nem vásárolhatók olyan kamatozó értékpapírok, amelyek a vásárlás időpontjában magas hozamú befektetéseknek minősülnek. Ha a kamatozó részvények megvásárlás után magas hozamú befektetésnek minősülnek, a befektetéskezelő egy éven belül rendelkezhet az eladásáról. Az eszközök részesedése a Részalap eszközeinek értékéből a 2. mondat, és különösen a g) pont értelmében nem haladhatja meg a 10%-ot. c) A pénzpiaci és származékos eszközök időtartama legfeljebb 24 hónap lehet. d) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával azok a kamatozó értékpapírok nem vásárolhatók, amelyek kibocsátójának székhelye fejlődő országokban található. e) Letét megtartása mellett pénzpiaci eszközök megvásárolhatók. f) A Részalap eszközei értékének maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok, kötvényalapok vagy abszolút hozammegtérülést követő alapok. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap a részvény-, kötvény- és pénzpiaci komponenseihez kapcsolódóan igen magas kockázatokat hordoz magában. Emellett a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat szintén fontos szerepet játszanak. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával 88


szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. A lehetséges külön részvénypiaci befektetések a következő kockázatot foglalják magukba: az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat. Ami ezeket a helyzeteket illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések és -emelkedések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabbak – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a likviditási kockázatra, a letéti kockázatra, a (rész) alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és az erősen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap részvényértékének változékonysága (volatilitása) jelentősen megnövekedhet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely a nem származékos ügyletek benchmarkjánál nagyon magas piaci kockázati potenciált hordoz. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azokon befektetőkön marad, akik ebben a devizában bonyolítanak ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. Teljesítményalapú díj Teljesítményalapú díj a következő esetekben merül fel valamennyi részvényosztálynál: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) 20%-os felülteljesítéséig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság belátása szerint alacsonyabb díjakat is kiszabhat. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

89


Allianz Asia Pacific Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja az ázsiai/csendes-óceáni térség (Japán kivételével) részvénypiacaira történő befektetéssel garantált hosszú távú tőkenövekedés. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-a olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba kerül befektetésre, amelyek székhelye - Japán kivételével - ázsiai országban, Új-Zélandon vagy Ausztráliában található, vagy amelyek árbevételük és/vagy nyereségük túlnyomó részére ebben a régióban tesznek szert. Az itt meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. Jelen pont értelmezése alapján Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. b) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe vagy utalványokba fektethető be. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek az ázsiai-csendes-óceáni térségben forgalmazott pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, és/vagy teljes hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. Ezen betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A fejlett országok értékpapírjaihoz hasonlóan jelentős befektetés eszközölhető a fejlődő piacok értékpapírjaiba is. A fejlett és a fejlődő piacokon történő befektetések súlyozása a piaci helyzettől függően változhat. A portfólió állhat teljesen az egyik vagy másik ilyen típusú részvénybe történő befektetésből; habár az elsődleges hosszú távú cél az, hogy a fejlett és a fejlődő piacok értékpapírjai egyaránt szerepeljenek a portfólióban. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokhoz képest) ez a Részalap tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen meghatározza a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 90


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország-és régiókockázat, az általános piaci kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében az euróban befektetők számára magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisválutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozások megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsszemélyzet cserélődésével kapcsolatos kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, és különösen a nagy mértékben megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2005. január 11. – A (EUR) (ISIN LU0204480833), I (EUR) (ISIN LU0204482706) és I (USD) (ISIN LU0204486368) részvényosztályok; 2005. március 11. – A (USD) (ISIN LU0204485717) részvényosztály; 2007. június 4. – AT (EUR) (ISIN LU0204480676) és CT (EUR) (ISIN LU0204481138) részvényosztályok; 2008. december 12. – S (EUR) (ISIN LU0400425632) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

91


Allianz Asian Multi Income Plus Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés a hosszú távú tőkenövekedés és jövedelemszerzés biztosítása a befektetők számára. A befektetési célok elérése érdekében a Részalap ázsiai valuta-alapú piacokon és ázsiai részvényekbe/letétekbe fektet be. Befektetési alapelvek a) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. Részvények, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. b) Különösen a j) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalapra vonatkozó kamatozó kötvények értékének legalább 80%-át ázsiai országok valutájában megjelölt kamatozó kötvényekbe kell befektetni. Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. c) Különösen a j) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 70%-a olyan eszközökbe fektethető be, amelyek értéke magas hozamúnak számít a vásárláskor. d) A j) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 70%-a részvényekbe vagy részvények jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Ezen a limiten belül a szingapúri vállalkozásokról szóló 2004. évi törvény („részvényes vállalkozások”), valamint olyan értékpapírok, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. e) Különösen a j) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap által tartható, d) pontban meghatározott eszközök értékének legalább 70%-a fektethető elsőbbségi részvényes vállalkozásokba, olyan részvényekbe, amelyek elsőbbségi részvények; ingatlanbefektetési alapokba, olyan vállalatok részvényeibe, amelyek elsősorban az ingatlan ágazatba fektetnek be; olyan részvényekbe, amelyeket ázsiai országokban székhellyel rendelkező vállalatok bocsátottak ki (Oroszország és Törökország nem minősül ázsiai országnak), és amelyek a múltbéli adatok alapján várhatóan az átlagosnál (azaz az MSCI Far East ex Japan Index osztalékhozamánál) magasabb osztalékot érnek el; vagy a d) pont 2. mondatában meghatározott igazolásokba. f) A j) pontban foglaltak betartásával a d) pont 2. mondatában meghatározottak szerint a részvények és részvények eszközértékének 70%-a fektethető olyan vállalatok részvényeibe, melyeknek valamelyik ázsiai országban van a székhelye, valamint a d) pontnak az ázsiai vállalatokra vagy ázsiai részvénypiacokra vonatkozó 2. mondatában meghatározott részvényekbe. Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. g) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. h) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető. i) A Részalap eszközeinek időtartama legfeljebb 10 év lehet. j) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b)–f) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. k) A b), e) és f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más Alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. 92


l) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más alaptípusokkal összehasonlítva) magában hordoz olyan lehetőségeket és kockázatokat is, amelyek a Részalap eszközeinek kötvénypiaci/pénzpiaci komponenseihez kapcsolódnak, és amelyeket leginkább a részvénykomponens fokoz. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci/üzleti orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A kötvénnyel és pénzpiaccal járó kockázat, mint az érdekeltségi hányad megváltozása, a magas hozamú befektetések kockázata, a hitelképességi kockázat, a letéti kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a likviditási kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a letelepedési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) járó kockázat és a jelzálogalapú értékpapírokkal járó (MBS) kockázat jelentős szerepet játszik. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy adott fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltoztatásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan.

93


A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta: USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. július 15. – IT (USD) (ISIN LU0384039318) részvényosztály; 2010. május 17. – AM (USD) (ISIN LU0488056044) részvényosztály; 2011. október 21. – AT (HKD) (ISIN LU0674994339) és AT (USD) (ISIN LU0384037296) részvényosztályok Befektetőkre vonatkozó korlátozások A részvényosztályok HKD-ban, USD-ben és SGD-ben jelölt részvényeit csak olyan befektetők vásárolhatják meg, akik nem a Német Szövetségi Köztársaság lakosai vagy állandó lakosai. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

94


Allianz Best Styles Euroland 2012. szeptember 17-vel az Allianz Best Styles Euroland Részalap neve Allianz Best Styles Euroland Equity névre változik. Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja az euróövezet részvénypiacaira történő befektetéssel garantált hosszú távú tőkenövekedés. A befektetéskezelő az értékpapírokat az alapvető elemzés és a mennyiségi kockázatkezelés alapján választja ki. E folyamat során az egyes értékpapírok elemzése, értékelése és kiválasztása a különböző befektetési irányzatoknak megfelelően történik. Ezen kereten belül és a piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy egy bizonyos, vagy különböző befektetési típusra koncentrál, vagy pedig egyszerre számos, teljesen különböző befektetési típusba fektet be. További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye az Európai Monetáris Unió országaiban található, vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét az Európai Monetáris Unió tagországaiban termelik ki. Az az ország, amely területén a vállalat bejegyzett székhellyel rendelkezik, fejlett országnak minősül. Az itt meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. b) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 15%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek az európai részvények forgalmazására szakosodott euró pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, és/vagy teljes hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott euró pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) Bármely méretű társaság megfelelő értékpapírjai megvásárolhatók. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy egy bizonyos vagy egyedileg meghatározott méretű vállalatokra, vagy pedig széleskörű befektetésre koncentrál; azonban az elsődleges hosszú távú cél a különböző méretű vállalatokba történő befektetés. Nagyon kis tőkéjű, többnyire réspiacokon aktív cégek részvényei is megszerezhetők. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. 95


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokkal összehasonlítva) tartalmazza a részvényekbe és devizába történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét nagyban meghatározza a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat, vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap elsősorban olyan befektetőket céloz meg, akik a piaci kamatlábat meghaladó hozamokra számítanak, miközben az olyan, egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az e devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A hosszú távú magasabb hozamlehetőségek nagyobb áringadozást jelentenek. A befektetés időtartama legalább öt év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2005. július 12. – I (EUR) (ISIN LU0178440839) részvényosztály; 2007. június 4. – AT (EUR) (ISIN LU0178439310) és CT (EUR) (ISIN LU0178439666) részvényosztályok; 2010. május 31. – A (EUR) (ISIN LU0178439401) részvényosztály; 2010. október 27. – XT (EUR) (ISIN LU0225099422) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 96


Allianz Best Styles Global Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a globális piacokra történő részvényalapú befektetések útján elért hosszú távú tőkenövekedés. Az Alapkezelő az értékpapírokat az alapvető elemzés és a mennyiségi kockázatkezelés kombinációja alapján választja ki. E folyamat során az egyes értékpapírok elemzése, értékelése és kiválasztása a különböző befektetési stílusoknak megfelelően történik. Ezen keretek között és a piaci helyzettől függően az Alapkezelő egy vagy több különböző befektetési stílusra összpontosíthat, vagy pedig nagy mértékben diverzifikálhatja az alapul szolgáló befektetési stílusokat. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeinek legalább 51%-a részvényekbe van befektetve. Ezen korlát keretei között részvények jegyzésére jogosító utalványok is megszerezhetők. b) Ezenkívül – az 1. függelék 1. pontjára hivatkozással – olyan indexigazolások és részvényekre vonatkozó igazolások, valamint részvénykosarak és részesedési igazolások, amelyek kockázati profilja korrelációt mutat az a) pontban felsorolt eszközökkel vagy azon befektetési piacokkal, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén megszerezhetők. Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, ezek értékének az a) pontban meghatározott eszközök értékével együtt legalább a Részalap eszközei értékének 85%-ának kell lennie. c) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap, és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. A betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) Különösen az f) pont rendelkezéseinek betartásával, az a), b) és d) pontban meghatározott azon megszerzett eszközök értéke, amelyek kibocsátóinak székhelye, vagy amelyek alapul fekvő értékpapírja kibocsátójának székhelye fejlődő piacokon található, nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 5%-át. f) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti b) és d) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. g) Az a), b) és d) pontban felsorolt korlátokat a Részalap indulását követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. g) A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legnagyobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat igen nagyfokú és lényeges szerepet játszik. A Részalap részvénypiaci orientáltságát illetően hangsúlyozni kell többek között, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintőek, adott esetben a lényegesen tartósabb áresések is – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

97


A pénzpiaccal és betétekkel kapcsolatos eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a kamatkockázatot, a hitelképességi kockázatot, a vállalatspecifikus kockázatot, az általános piaci kockázatot, a partnerkockázatot és a nemfizetési kockázatot szintén meg kell említeni. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, a koncentrációs kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a (rész)alap szintjén a részvénymozgásokból eredően felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, illetve különösen az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy hasonló profillal rendelkező, azonban származékos ügyletekbe nem befektető alap kockázati profiljához. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, beleértve a származékos ügyletek nagyon magas szintjét is, ami – egy hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alaphoz képest – további nagyon nagy lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat lényegesen meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év. Valós értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában a valós értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: 2012. december 7. – F (EUR) (ISIN LU0788519451) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és németországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

98


Allianz Best Styles US Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja az Egyesült Államok piacaira történő részvényalapú befektetések útján elért hosszú távú tőkenövekedés. Az Alapkezelő az értékpapírokat az alapvető elemzés és a mennyiségi kockázatkezelés kombinációja alapján választja ki. E folyamat során az egyes értékpapírok elemzése, értékelése és kiválasztása a különböző befektetési stílusoknak megfelelően történik. Ezen keretek között és a piaci helyzettől függően az Alapkezelő egy vagy több különböző befektetési stílusra összpontosíthat, vagy pedig nagy mértékben diverzifikálhatja az alapul szolgáló befektetési stílusokat. További hozamok elérésére törekedve az alapkezelő az OECD-tagállamok devizái tekintetében külön devizakockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ezen adott devizákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe kell befektetni, amelyek az Egyesült Államokban vannak bejegyezve. Ezen korlát keretei között olyan vállalatoktól származó részvények jegyzésére jogosító utalványok, illetve olyan indexigazolások és részvényigazolások is megszerezhetők, amelyek kockázati profilja korrelációt mutat az 1. mondatban felsorolt eszközökkel vagy azon befektetési piacokkal, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, illetve az 1. függelék 1. pontjára hivatkozással a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a fektethető be az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, részvényutalványokba, indexigazolásokba és részvényigazolásokba. c) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap, és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és különösen az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek legfeljebb 15%-át teheti ki. A betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátokat a Részalap indulását követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. g) A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legnagyobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, az ország- és régiós kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat nagyfokú és lényeges szerepet játszik. A Részalap részvénypiaci orientáltságát illetően hangsúlyozni kell többek között, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintőek, adott esetben a lényegesen tartósabb áresések is – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 99


A pénzpiaccal és betétekkel kapcsolatos eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a kamatkockázatot, a hitelképességi kockázatot, a vállalatspecifikus kockázatot, az ország- és régiós kockázatot, az általános piaci kockázatot, a partnerkockázatot és a nemfizetési kockázatot szintén meg kell említeni. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében, különösen az euró befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a (rész)alap szintjén a részvénymozgásokból eredően felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, illetve különösen az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy hasonló profillal rendelkező, azonban származékos ügyletekbe nem befektető alap kockázati profiljához. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, beleértve a származékos ügyletek nagyon magas szintjét is, ami – egy hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alaphoz képest – további nagyon nagy lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat jelentősen meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Valós értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában a valós értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. Ha a Részalap elindítására sor kerül, a tájékoztató frissítése megfelelően megtörténik.2012. július 17. - WT (USD) (ISIN LU0788520384) részvényosztály

100


Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és németországi bankok és tőzsdék, valamint az Egyesült Államok fő tőzsdéje nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

101


Allianz Brazil Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés biztosítása a befektetők számára. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban a Brazil Szövetségi Köztársaság részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek a Brazil Szövetségi Köztársaságban vannak bejegyezve. Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek maximum 30%-a fektethető be az alábbiakban: – Az alábbi országokban bejegyzett vállalatok részvényeibe: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Puerto Rico, Uruguay vagy Venezuela és/vagy – Olyan vállalatok részvényeibe, amelyek nem a Brazil Szövetségi Köztársaságban vagy az a) pont 2. mondatának előző bekezdésében felsorolt országokban találhatók, és ezenfelül bevételük és/vagy nyereségük jelentős részét (legalább 25%-át) a Brazil Szövetségi Köztársaságban termelik. b) A Részalap befektetései – részvényjegyzésre jogosító utalványokba az a) pont 1. és 2. mondatában meghatározott típusú vállalatokba, – részvényindex-igazolásokba és egyéb igazolásokba, amelyek kockázati profilja jellemzően összefügg az a) pont 1. és 2. mondatában meghatározott típusú vállalatok részvényeivel, és – az a) pont 1. és 2. mondatában meghatározott típusú vállalatok részvényeit képviselő letéti jegyekbe szintén megengedettek és a fentiekben az a) pont 1. és 2. mondatában meghatározott határértékekbe beszámítandók. c) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a a következőkbe fektethető be: – az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba; – az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolások; – olyan befektetési részvényalapok, amelyek befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), c) és e) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani.

102


g) Az a), a c) és az e) pontban felsorolt korlátozásokhoz a Részalap bevezetése utáni első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetése vagy összevonása előtti két utolsó hónapban nem szükséges ragaszkodni. h) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja Figyelembe véve a fent említett körülményeket és kockázatokat, a Részalap tartalmazza – más alaptípusokkal összehasonlítva – a részvényekbe történő befektetésekkel kapcsolatban a legmagasabb kockázatokat és lehetőségeket, különösen a Brazil Szövetségi Köztársaságban történő befektetés helyi adókkal kapcsolatos kockázatát tekintve. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a Brazil Szövetségi Köztársaságban történő befektetések helyi adókkal kapcsolatos speciális kockázata, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, a Brazil Szövetségi Köztársaságban történő befektetések helyi adókkal kapcsolatos speciális kockázata, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe.

103


Befektetői profil A Részalap kifejezetten azokat a befektetőket célozza meg, akik a megtérülést a piaci kamatlábtöbblettől várják. Az eszköznövekedés elsősorban a piaci lehetőségekből várható, ugyanakkor a veszteség kockázata nem kalkulálható. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. október 6. – A (GBP) (ISIN LU0511870916), AT (EUR) (ISIN LU0511871054) és AT (USD) (ISIN LU0511871138) részvényosztály AT (EUR) (ISIN LU0511871054) und AT (USD) (ISIN LU0511871138) Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a Bolsa de Valores de Sao Paulo üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

104


Allianz BRIC Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a Részalap eszközeinek a globális fejlődő részvénypiacokon – különös tekintettel Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára – történő befektetésével garantált hosszú távú tőkenövekedés elérése. Befektetési alapelvek a) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább kétharmadát olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Orosz Föderációban, az Indiai Köztársaságban, vagy a Kínai Népköztársaságban (BRIC országok) találhatók, vagy amelyek árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét ezen országokban termelik meg. Mindez azt jelenti, hogy olyan, a jelen pont első mondatában meghatározott vállalatok azon részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, részvényindex-igazolások, a megfelelő vállalatok legalább 10 részvényén alapuló, megfelelően diverzifikált részvénykosarakról szóló igazolások és egyéb igazolások (pl. az egyes részvényekről szóló igazolások) is szerezhetők, amelyek az 1. függelék 1 a) pontja és a 2. pont első bekezdése szerint értékpapírnak minősülnek, feltéve, hogy kockázati profiljuk jellemzően egybeesik a jelen pont első mondatában felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) A g) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum egyharmada az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. A 2. függelék 1. a) pontja és a 2. pont első bekezdése szerint értékpapírnak minősülő részvényindex-igazolások, a megfelelő vállalatok legalább 10 részvényén alapuló, megfelelően diverzifikált részvénykosarakról szóló igazolások és egyéb igazolások (pl. az egyes részvényekről szóló igazolások) is beszerezhetők, feltéve, hogy kockázati profiljuk jellemzően egybeesik a jelen pont első mondatában felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és a c) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 20%át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) Jelentős mértékben vásárolhatók a fejlődő piacok értékpapírjai. Ennek ellenére fejlett országok értékpapírjai is vásárolhatók. A fejlett és a fejlődő piacokon történő befektetések súlyozása a piaci helyzet megítélésétől függően változhat, így például előfordulhat, hogy a Részalap kizárólag fejlődő piacok országaiba fektet be. f) A Részalap indításakor a BRIC országok súlyozása a befektetéskezelőnek az adott pillanatban érvényes piaci megítélésén alapszik. A befektetéskezelőnek minden naptári év elején – a BRIC országok hozzávetőleges egyensúlyának megteremtése érdekében – lehetősége nyílik arra, hogy a BRIC országoknak az előző naptári évben a Részalapban nyújtott viszonylagos teljesítményét elemezze, amelyeknek az adott év kezdetétől hatása van. E befektetési stratégia célja, hogy a különböző nemzeti gazdaságok egymáshoz viszonyított fejlődésére vonatkozó statisztikai eredményeket hatékonyan hasznosítsa (a középértékhez való visszatérés elve). Ez a naptári év kezdetén a Részalapon belül nagyobb mértékű szerkezetátalakítást is eredményezhet. Az egyes BRIC országok statisztikai eredmények alapján kapott kvótáját – a piaci helyzettől függően – túl lehet lépni, vagy attól el lehet maradni. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a) és b) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. 105


h) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. i) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A Részalap részvénypiaci orientáltságával kapcsolatos jelentős kockázatok közé az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a fejlődő piacok kockázata (elsősorban a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Orosz Föderációban, az Indiai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban), a likviditási kockázat, az ország-és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a koncentrációs kockázat, a partnerkockázat és az elszámolási kockázat tartozik. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, elszámolási kockázat, a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, a fejlődő piacok kockázata (elsősorban a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Orosz Föderációban, az Indiai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban), ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat, koncentrációs kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek, a (rész)alap alapító okiratának, befektetési politikájának vagy más alapvető vonatkozások megváltozásának kockázatára, a kulcsszemélyzet cserélődésével kapcsolatos kockázatára, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, és különösen a nagy mértékben megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. 106


Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2007. május 29. – CT (EUR) (ISIN LU0293313671) és I (EUR) (ISIN LU0293313911) részvényosztály; 2007. június 15. – AT (EUR) (ISIN LU0293313325) részvényosztály;2008. február 25. – AT (USD) (ISIN LU0293314216) részvényosztály; 2010. február 17. – AT (SGD) (ISIN LU0485429301) részvényosztály; 2010. augusztus 17. – AT (HUF) (ISIN LU0527935992) részvényosztály Befektetőkre vonatkozó korlátozások Az AT részvényosztály részvényeit nem vásárolhatják meg olyan befektetők, akik a Német Szövetségi Köztársaság lakosai, amennyiben a részvények üzleti vagyonuk részét képeznék. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

107


Allianz China Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetés célkitűzése, hogy a befektetők számára hosszú távú tőkenövekedést biztosítson. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban a Kínai Népköztársasághoz („KNK”) kötődő részvénypiaci befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye a Kínai Népköztársaságban található, vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét a Kínai Népköztársaságban termelik. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap céljaként elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, akkor e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 108


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Az RMB-ben denominált részvényosztályokra vonatkozóan az ilyen részvényosztályokba befektető személyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a tájékoztató „2. rész: Általános kockázati tényezők” fejezetének „Kínai renminbi devizakockázat” című szakaszában foglalt további kockázati figyelmeztetésekre. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

109


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348825331) részvényosztály; 2009. január 19. – IT (USD) (ISIN LU0348831818) részvényosztály; 2009. június 9. – A (GBP) (ISIN LU0348825687) részvényosztály; 2009 augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417516902) részvényosztály; 2009. október 2. – CT (EUR) (ISIN LU0348827899) részvényosztály; 2010. december 16. – N (USD) (ISIN LU0567130009) részvényosztály; 2011. január 3. – A (HKD) (ISIN LU0561508036) részvényosztály; 2011. január 13. – A (EUR) (ISIN LU0348825174) és AT (USD) (ISIN LU0348827113) részvényosztályok; 2011. március 3. – W (USD) (ISIN LU0594168121) részvényosztály; 2012. március 30. – PT (AUD) (ISIN LU0757888515) részvényosztály; 2012. április 11. – AT (H2-RMB) (ISIN LU0765755334) részvényosztály; 2012. július 24. – P (EUR) (ISIN LU0348832030) részvényosztály; 2012. augusztus 13. – WT (HKD) (ISIN LU0786738343) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

110


Allianz Commodities Alpha Tájékoztató I) Befektetési célkitűzés 1) Általános A Részalap befektetési politikájának célkitűzése az, hogy részt vegyen a nemzetközi áru- és határidős árutőzsdei piacok teljesítményében azáltal, hogy részt vesz az Allianz Long / Short Commodity Index teljesítményében egy adott tartományon belül. Ugyanakkor dinamikus kockázati mechanizmus alkalmazására kerül sor (a kockáztatott érték megközelítés alapján), amelynek célja a lehetséges veszteség korlátozása; azonban nem lehet garantálni a befektetési célkitűzés elérését, illetve különösen azt, hogy nem keletkezik – akár jelentős – veszteség. Az Allianz Long / Short Commodity Index teljesítményében való részvétel a dinamikus kockázati mechanizmusból eredő kockázati költségvetéstől függően 0% és 100% között lehet. Az Allianz Long / Short Commodity Index az áru- és határidős árutőzsdei piacok teljesítményében -100% és 100% közötti mértékben vesz részt. A befektetésijegy-osztálytól függően a befektetésijegy-osztály befektetési jegyenkénti nettó eszközértéke más devizába váltható át, vagy a devizát más, előre meghatározott devizával szemben is lehet fedezni. 2) Az Allianz Long / Short Commodity Index teljesítményében való részvétel másolása Az Allianz Long / Short Commodity Index teljesítményében való részvétel lemásolható többek között az Allianz Long / Short Commodity Indexhez kapcsolódó származékos eszközök használatával, különösen egy vagy több többletmegtérülést hozó swap ügylet útján. Az Allianz Long / Short Commodity Indexhez kapcsolódó származékos eszközök nem írnak elő kötelező fizikai teljesítést, illetve nem ruházzák fel a másik felet az adott index alapjául szolgáló releváns eszközökre vonatkozóan a fizikai teljesítés jogával. 3) Az Allianz Long / Short Commodity Index Az Allianz Long / Short Commodity Index öt területről – energia, ipari fémek, nemesfémek, mezőgazdaság és állatállomány (az „áruterületek”) – származó áruknak (az „áruk”) való kitettséget biztosít. Az Allianz Long / Short Commodity Index egy számszerűsített modellen alapul, amely az áruterületek súlyozását egy dinamikus allokációs mechanizmus (a „mechanizmus”) segítségével határozza meg. Valamennyi áruterület az egyes különféle áruösszetevőkön alapul. Az Allianz Long / Short Commodity Index aktuálisan megcélzott átlagos kitettsége az alábbi összefoglalásban található, az áruterületek aktuális likviditását számításba véve: Áruterület

Megcélzott átlagos kitettség

Energia

5%

Ipari fémek

5%

Nemesfémek

5%

Mezőgazdaság

5%

Állatállomány

0%

111


Az Allianz Long / Short Commodity Index Guide útmutató legfrissebb verziójában rögzített követelmények szerint a fent említett megcélzott átlagos kitettség jelenleg (a 2012. áprilisi állapot szerint) az Allianz Long / Short Commodity Index alábbi teljes allokációjához vezet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Allianz Long / Short Commodity Index alábbi teljes allokációja csak példaként szolgál (a 2012. áprilisi állapot szerint), és az allokáció további módosítása – az Allianz Long / Short Commodity Index Guide útmutató legfrissebb változatában rögzített követelmények szerint – bármely időpontban lehetséges: Energia Nyersolaj (WTI)

-14,76%

Nyersolaj (Brent)

-7,32%

Fűtőolaj

-5,59%

Gázolaj

0,00%

RBOB könnyűbenzin Földgáz

-4,51% -16,34%

Ipari fémek Réz

-10,29%

Nagy tisztaságú cink

-5,26%

Elsődleges alumínium

-9,48%

Elsődleges nikkel

-3,44%

Standard ólom

0,00%

Nemesfémek Arany

9,24%

Ezüst

2,84%

Platina

0,00%

Mezőgazdaság SRW búza

0,62%

HRW búza

0,61%

EU búza

0,00%

Kukorica

2,83%

Szójabab

2,97%

Étkezési szójabab

0,00%

Szójaolaj

0,68%

Nyerscukor

1,81%

Fehér cukor

0,00%

Kakaó

0,00%

„C” Arabica kávé

0,40%

Robusta kávé

0,00%

Gyapot

1,20%

Állatállomány Élő szarvasmarha

0,00%

Hízómarha

0,00%

Sertés

0,00%

112


A mechanizmus: A mechanizmus alapvető és műszaki adatok felhasználásával határozza meg az Allianz Long / Short Commodity Index egyes áruterületeinek súlyait. Első lépésként a mechanizmus megkísérli feltérképezni a piaci trendeket és az időszakban legjobban teljesítő áruterületeket egy vagy több különböző hátralévő futamidejű tőzsdei opció másolása alapján, és a különböző áruterületek likviditását figyelembe véve. Ebben az összefüggésben annak feltételezésére kerül sor, hogy (i) minden tőzsdei opció számos alapul szolgáló eszközzel rendelkezik, és (ii) minden tőzsdei opció a legjobban teljesítő alapul szolgáló eszköz teljesítménye után fizet az opcióra jogosultjának a futamidő végén. Ezen opció másolási stratégiája így egy úgynevezett „delta pozícióhoz” vezet minden alapul szolgáló eszköz esetén, amelyet főként a múltbéli teljesítmény és a figyelembe vett tőzsdei opció futamideje határoznak meg. A tőzsdei opciók 1 és 12 hónap közötti futamidőkkel rendelkeznek. Ezután minden egyes áruterületre kiszámítják az összes ilyen meghatározott „delta pozíció” átlagát. Ezen átlagos „delta pozíciók” alapján megkeresnek egy aktív súlyt a megcélzott átlagos kitettséghez viszonyítva, és a mechanizmus ezt használja fel a vonatkozó alapul szolgáló eszközök súlyainak meghatározásához. Ezenfelül a mechanizmus jeleket és tényezőket számít ki az áruknak való kitettségnek az üzleti ciklus állapotához történő hozzáigazításához, az árukkal kapcsolatos gazdasági jelek egy rögzített halmaza alapján. A mechanizmusból származó eredmények figyelembevételével az Allianz Long / Short Commodity Index súlyai automatikusan olyan módszerrel kerülnek átskálázásra, hogy minden egyes áruterület összege mindig 100% legyen. Az Allianz Long / Short Commodity Indexben szereplő minden egyes áruterület maximális súlya az Allianz Long / Short Commodity Index Guide útmutató legfrissebb változatában rögzített feltételeknek megfelelően a következő korlátok között alakulhat: – – – – –

Energia: Ipari fémek: Nemesfémek: Mezőgazdaság: Állatállomány:

Az Allianz Long / Short Commodity Index -50%-a és +50%-a között Az Allianz Long / Short Commodity Index -50%-a és +50%-a között Az Allianz Long / Short Commodity Index -40%-a és +40%-a között Az Allianz Long / Short Commodity Index -50%-a és +50%-a között Az Allianz Long / Short Commodity Index -20%-a és +20%-a között

Minden egyes áruösszetevő maximális súlya az Allianz Long / Short Commodity Indexen belül az Allianz Long / Short Commodity Index 20%-ára korlátozott, nem számítva annak lehetőségét, hogy egyetlen egy áruösszetevő meghaladhatja az Allianz Long / Short Commodity Index 20%-át legfeljebb az Allianz Long / Short Commodity Index 35%-áig. Ha egy áruterületen belül két vagy több áruösszetevő között erős korreláció áll fenn, ezen áruösszetevők halmozott súlya nem haladhatja meg az előző mondatban meghatározott korlátokat. Az Allianz Long / Short Commodity Index újraallokálására havonta kerül sor, a kiigazítás pedig jelenleg egy ötnapos időszak folyamán történik. Szélsőséges piaci körülmények bekövetkezése esetén az illetékesek belátása szerint hó közben is sor kerülhet az Allianz Long / Short Commodity Index allokációs folyamatának módosítására. Hóközi módosításokra legfeljebb évi 6 alkalommal kerülhet sor. 4) Egyebek A Részalap eszközeinek azon rendelkezésre álló erőforrásait, amelyeket nem vesznek igénybe az Allianz Long / Short Commodity Index teljesítményében történő részvétel másolására, pozíciók létesítésére használja, különösen – de nem kizárólag – származékos eszközök alapján, amelyek célja, hogy lehetőség/kockázat profillal rendelkezzen a pénzpiacok felé. Az Allianz Long / Short Commodity Indexszel kapcsolatos származékos eszközökben részt vevő másik szerződő fél általában fenntartja a származékos eszközök rövid határidővel történő felmondásának lehetőségét, főként a külső körülmények, ezen belül is különösen a jogi, pénzügyi vagy adóügyi helyzete változása esetére. Ez vonatkozik különösen az Allianz Long / Short Commodity Indexszel vagy az alapjául szolgáló határidős áruindexekkel és értéküknek kiszámításával kapcsolatos bármiféle változás vagy nehézség esetére.

113


Ha ennek következtében a Részalapot felszámolják, a Részalap befektetési célkitűzését a befektetéskezelő a származékos eszközök felmondása és a Részalap felszámolása közötti időszakban általában már nem követheti, és a Részalapot felkészítik a felszámolásra. Amennyiben a Részalapot a származékos eszközök ilyen rövid határidővel történő felmondása következtében nem számolják fel, hanem ehelyett a származékos eszközökben szereplő másik felet új másik féllel helyettesítik, vagy új származékos struktúrákat hoznak létre az előző másik féllel, akkor lehetséges, hogy a befektetők nem tapasztalnak a fent leírtak szerinti átmeneti időszakot. II) Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Jelzálogalapú értékpapírok (mortgage-backed securities – MBS) és eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities – ABS) a Részalap értékéért nem szerezhetők meg. Indexigazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja korrelációt mutat a kamatozó értékpapírokkal vagy azon befektetési piacokkal, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén megszerezhetők a Részalap számára. b) A h) pontban foglalt rendelkezések betartása mellett, az a) pont első mondatában meghatározott olyan eszközök megszerzése, amelyek a megszerzés időpontjában nem rendelkeznek elismert minősítő ügynökség által adott befektetési fokozatú minősítéssel, vagy egyáltalán nem kerültek besorolásra, de amelyek esetében a befektetéskezelő véleménye szerint feltételezhető, hogy amennyiben egy elismert minősítő ügynökség besorolta volna azokat, akkor nem kaptak volna befektetési fokozatú minősítést (nem befektetési fokozatú kötvények), a Részalap értékének legfeljebb 10%-ára van korlátozva. Ha két különböző minősítés létezik, a lehetséges megszerzés tekintetében az alacsonyabb értékelésű minősítés a döntő; ha három vagy annál több minősítés létezik, amelyek különböző értékelést adnak, a két legjobb közül az alacsonyabb minősítést kell használni. Ha a megszerzéskor befektetési fokozatúnak minősített eszköz elveszíti ezt a minősítést, az értéke figyelembe vételre kerül az 1. mondatban megadott korlátban. c) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával, olyan kamatozó értékpapírok nem szerezhetők meg, amelyek kibocsátójának bejegyzett székhelye fejlődő piacokon található. d) A Részalap tarthat betéteket és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) Ezenfelül igazolások és – a Bevezetés című fejezet 5. pontjában meghatározott lehetőségek korlátozása nélkül – különösen technikák és eszközök – európai részvényindexeken, beleértve azokat, melyek egyes európai országokkal kapcsolatosak, – európai bejegyzett székhellyel rendelkező vállalatok részvényein megszerezhetők a Részalap számára, továbbá – árukon és/vagy áruindexeken és/vagy árupiacokon alapuló Delta-1 utalványok megszerezhetők; előfordulhat, hogy az ilyen utalványok nem biztosítanak kötelező fizikai szállítást, illetve nem ruházzák fel a kibocsátót a releváns alapul szolgáló eszköz fizikai szállításának jogával – áruindexekre vonatkozó többletmegtérülést hozó swap ügyletekben lehetséges a részvétel. Oroszország és Törökország nem tekintendő európai országnak. Ebben az összefüggésben a részvénypiacot érintő specifikus kockázatok elkerülhetők bizonyos technikák és eszközök alkalmazásával. f) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap és/vagy árupiacokon részt vevő alap, illetve határidős áruügyletekkel, nemesfémekkel vagy árukkal kapcsolatos egy vagy több indexbe.

114


Nincs alapvető korlátozás olyan alapok esetében, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – maga az Alapkezelő Társaság vagy az Alapkezelő Társaság bármely olyan kapcsolt vállalkozása kezel, amelyben az Alapkezelő Társaság jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik. g) A Részalap eszközeinek időtartama legfeljebb 36 hónap lehet. h) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. Korlátozott kockázatdiverzifikáció Az 1. függelék 3. f) pontjára hivatkozással, az 1. függelék 3. a)-d) pontjaitól eltérően és a kockázatdiverzifikáció elvének megfelelően a Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 100%-a is befektethető olyan különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, egy EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, egy OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátásból származó értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap olyan lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat tartalmaz, amelyek a Részalap eszközei kötvénypiachoz és pénzpiachoz tartozó összetevőjéhez kapcsolódnak, de amelyek különösen árukhoz kapcsolódó befektetéseken alapulnak. A határidős áruügyletekkel, nemesfémekkel és árupiacokkal kapcsolatos lehetséges pozíciókat tekintve nagyon magas fokban jelen vannak a határidős áruügyletekbe, nemesfémekbe és árupiacokba történő (közvetett) befektetés specifikus kockázatai. Ami ezeket a pozíciókat illeti, hangsúlyozni kell többek között, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintőek, adott esetben a lényegesen tartósabb áresések is – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Emellett a kötvény- és pénzpiacokban rejlő kockázatok, mint a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú eszközökbe történő befektetés speciális kockázata szintén fontos szerepet játszanak. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben speciálisan fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb mértékben van jelen az e devizában működő befektetők számára. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatokra, a letéti kockázatra, a célalapokba történő befektetés speciális kockázataira, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat érintő kötelezettségeinek kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a részvénymozgásból eredően a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, és az erőteljesen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet.

115


A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely a további nem származékos referenciaindexek nagyon magas piaci kockázati potenciálját mutatja. Befektetői profil A Részalap különösen azokat a befektetőket célozza meg, akik Allianz Long / Short Commodity Index alapú hozamokra számítanak egy bizonyos tartományon belül, míg az egy bizonyos devizával szemben nagyrészt fedezett részvényosztályok vonatkozásában továbbra is azokra a befektetőkre összpontosít, akik ebben a devizában működnek. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. Ha a Részalap elindítására sor kerül, a tájékoztató frissítése megfelelően megtörténik. Értékelés Minden nap, amikor a bankok és tőzsdék Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, továbbá azon főbb tőzsdék az Egyesült Államokban, amelyeken a főbb áruindexeknek vagy azok alindexeinek származékos eszközeivel kereskednek, nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési napon 18.00 óra közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint. A bármely értékelési napon közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint 18.00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények az értékelési napot követő második értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. Teljesítményalapú díj Teljesítményalapú díj a következők szerint merülhet fel valamennyi részvényosztály számára, az I2 és IT2 kivételével: az EONIA (Euro Overnight Index Average) értékéhez viszonyított felülteljesítés 20%-áig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

116


Allianz Convertible Bond Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja hosszú távú tőkenövekedés elérése, elsődlegesen az átváltoztatható kötvények európai piacai lehetőségeinek és kockázatainak figyelembevételével. Befektetési alapelvek a) Különösen az i) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 60%-a kamatozó értékpapírokba kerül befektetésre. Ezen kamatozó értékpapírok köre az átváltoztatható kötvényekre korlátozódik. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a jelen a) pontban meghatározott kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközei értékének 10%-át. b)

Az i) pontban foglaltak betartásával az a) pont 2. mondatában meghatározottak szerinti kamatozó értékpapírok megszerzése a Részalap eszközeinek legfeljebb 40%-ára korlátozódik.

c)

Különösen az a) és i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 40%-a fektethető be részvényekbe vagy utalványokba.

d)

Különösen az i) pontban foglaltak betartásával az a) pontban meghatározott azon megszerzett eszközök értéke, amelyek kibocsátására fejlődő piaci országban került sor, nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át.

e)

A Részalapnak az a) pont 1. mondatában meghatározott eszközei befektethetők olyan eszközökbe, amelyek a megszerzés időpontjában magas hozamú befektetésnek minősülnek.

f)

A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető.

g)

Az i) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 40%-a betétekbe fektethető. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása.

h)

A kockázatvállalás keretein belül megengedhető, hogy a fenti a), b), c), d) és g) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani.

i)

Az a), b), c), d), g) és h) pontokban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban.

Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás

117


során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a specifikus átváltási kockázat és a részvényekbe történő befektetés kapcsolódó kockázata, a magas hozamú értékpapírokba történő befektetések kockázata, és kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, valamint a letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és az ilyen használathoz kapcsolódó sajátos kockázatok”, valamint „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból az alapkezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagymértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év.

118


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2012. január 31. – A (EUR) (ISIN LU0706716205), AT (EUR) (ISIN LU0706716387) és IT (EUR) (ISIN LU0706716544) részvényosztályok Értékelés Minden nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

119


Allianz Demographic Trends Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A Részalap a globális részvénypiacokba fektet, különös tekintettel azon vállalatokra, amelyek a befektetéskezelő megítélése szerint legalább bizonyos fokú előnyökre tesznek szert az egyes országokban végbemenő élettartam-növekedési várakozásokból (öregedő társadalmak) vagy kihasználják az egyes országokban tapasztalható szociális változásokat (fiatalodó társadalmak). További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 90%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek a befektetéskezelő megítélése szerint, egyéb üzleti szegmenseik mellett – közvetlenül vagy közvetve – legalább részben kihasználják az „Öregedő társadalmak” népességének várható élettartalmának növekedését, illetve a „Fiatalodó társadalmak” közelgő szociális változásait. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindexigazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a olyan az a) pontban meghatározott vállalatok részvényeibe fektethető, amelyek székhelye a fejlődő országokban található. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 10%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, az ágazati kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 120


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, országés átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. december 19. – A (EUR) (ISIN LU0342677829) és AT (USD) (ISIN LU0342679015) részvényosztályok A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

121


Allianz Discovery Europe Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzések és befektetési alapelvek 1) Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja, hogy a befektetők számára lehetővé tegye a Discovery Europe Strategy teljesítményéből való részesedést az összes piaci fázisban. A stratégia célja, amely lényegében egy piac-semleges long/short kockázati stratégia, hogy elsőrendű, kockázathoz igazított hozamot érjen el a teljes piaci ciklusban. A piac-semleges long/short kockázati stratégia az általános piaci kockázatot igyekszik csökkenteni. Ezt a stratégiát általában úgy érik el, hogy bizonyos részvényekbe (long pozíciók) történő befektetés mellett eladják a fedezetlen ellenkező pozíciókat (short pozíciókat) más részvényekben, így a stratégia következtében összességében a nagyobb részvénypiaci mozgásokból adódó kockázat korlátozott lesz vagy megszűnik. Általában a piac-semleges megközelítés arra törekszik, hogy még azelőtt profitáljon a részvények közötti nem hatékony működésből vagy hibás piaci megítéléséből, mielőtt – az adott befektetéskezelő megítélése szerint – a piacon az teljesen tükröződne. Egy piac-semleges long/short kockázati stratégiájú portfólió alulértékeltnek ítélt részvények long pozícióiból igyekszik hasznot húzni, miközben olyan részvényekben vesz short pozíciókat, amelyeket túlértékeltnek ítél, és várhatóan esni fognak. A short és long pozíciókkal is rendelkező piac-semleges portfólió csökkenteni kívánja (vagy akár le is fedezi) az általános részvénypiaci és a rendszerben rejlő kockázatokat. A piac-semleges long/short kockázati stratégia különösen az egyedi részvények mozgásából igyekszik profitálni a részvénypiac mozgásának irányától függetlenül. Discovery Europe Strategy (Stratégia) A Discovery Europe Strategy az európai részvényekre koncentrál. A jegyzési jogok gyakorlásával a stratégiakezelőnek értékesíteni kell az egyéb jogokat és értékpapírokat, különösen azokat, amelyek vállalati tevékenységből származnak, figyelembe véve a Részalap részvénytulajdonosainak érdekeit. A stratégia menedzser az alapvető értékpapírok kiválasztásához alulról felfelé irányuló, kutatásigényes gyakorlatot alkalmaz, amelyet többféle piaci cikluson keresztül is folytat. A stratégia menedzser a megvalósított befektetési rendszer keretében az üzleti alapokra, értékelésre és vezetésre koncentrál. A befektetési döntéseket elsősorban olyan, – a stratégia menedzser szempontjából – kulcsfontosságú információkra kell alapozni, amelyek ismertek ugyan, de a stratégia menedzser szerint, a piacon még nem tükröződnek kellőképpen. A stratégia menedzser próbálja kihasználni a piaci hibás megítéléseket és hatékonytalanságokat, mielőtt azok – a menedzser megítélése szerint – a piac értékelésében teljes mértékben tükröződnének. A stratégia menedzser a befektetési döntések meghozatala során valamely cég befektetési szempontból történő értékelésekor tipikusan többféle megközelítést végez, amelyek között szerepelhetnek a következők: – – – – – –

versenyhelyzet, szolgáltatások és termékek elemzése, saját kutatási eszközökkel együttesen ipari szakértők és vezetői csapatok megkérdezése beszállítók, ügyfelek és versenytársak megkérdezése vezetői személyzet előtörténetének ellenőrzése várható pénzügyi erő és készpénztermelő képesség vizsgálata beszélgetés ipari résztvevőkkel

A stratégia menedzser: az Allianz Global Investors Kapitalanlagegesellschaft mbH, Frankfurt am Main, Németország. A stratégia menedzser azonosítja a befektetési keretrendszerének megfelelő egyedi hosszú és rövid távú befektetési lehetőségeket. Azt, hogy a Részalap milyen hosszú ideig tart egy befektetést, általában az dönti el, hogy a stratégia menedzser milyennek látja az értékpapír változó kockázat/nyereség profilját más befektetési lehetőségekhez viszonyítva. A portfólióban az egyes befektetések súlya tipikusan azt tükrözi, hogy a stratégia menedzser megítélése szerint a jelenlegi értékeléskor milyen a relatív kockázat/nyereség mutatója. 122


Hosszú távú pozíciók A stratégia menedzser befektetésben rugalmas, alkalmazkodó és opportunista megközelítést követ. A hosszú távú jelöltek azonban általában a következő kategóriák valamelyikébe esnek: – előrelátható, következetesen növekvő nyereséget mutató vállalatok, magas tőkehozammal és méltányos áron fenntartható versenyelőnnyel – szerkezeti átalakításon átesett vállalatok új vezetéssel és azonosítható, változást hozó körülményekkel – olyan érett vállalatok, amelyekre –a stratégia menedzser megítélése szerint – az erős cash-flow és az okos tőkelekötés jellemző. Short pozíciók A stratégia menedzser a short pozíciókkal profitot igyekszik termelni. Mindig szem előtt tartva, hogy a short pozíciók elvileg korlátlan mértékű veszteség kockázatát hozzák magukkal, a stratégia menedzser a short pozíciókat a stratégia külön profit lehetőségeiként tekinti, valamint a gyengülő piaccal szembeni bizonyos fokú védelmet megcélzó piac-semleges long/short kockázati stratégia második összetevőjének. A short pozíciók általában rövidebb időtartamúak, mint a long pozíciók és az események általában jobban hatnak rájuk, mint a long pozíciókra. Pozíciók száma A stratégia a nagy mértékben diverzifikált portfólió érdekében a long és short pozíciók együttes számát tipikusan hatvan és százharminc között kívánja tartani. Nettó és bruttó kockázatveszély A nettó piaci kockázatveszély (long pozíciók mínusz short pozíciók) várhatóan legfeljebb a +30% és –30% közötti tartományba esik majd. Amennyiben a nettó piaci kockázatveszély nem nulla, a stratégia nem tisztán piac-semleges long/short kockázati stratégia, amennyiben a stratégia nem az általános részvénypiaci és a rendszerben rejlő kockázatok csökkentését keresi, hanem elfogadja azokat. A stratégia bruttó kockázatveszélye (long pozíciók plusz short pozíciók) legfeljebb a nettó eszközérték kétszerese lehet. Megvalósítás Általában a stratégia megvalósítása származékos ügyletek révén történik majd, különösen swapügyletek, készpénz komponensű és long és short pozíciókat tartalmazó értékpapírkosár révén. A származékos ügyletek [OTC, azaz tőzsdén kívüli derivatíva/derivatívák] kialakuló struktúráján belül a befektetéskezelő a Részalapból rendszeres változó összegű kifizetést eszközöl a stratégia teljesítményéből történő potenciális részesedésért cserébe, a fenti leírással összhangban. Ez a teljesítmény negatív is lehet; ebben az esetben a Részalap a származékos struktúrában résztvevő partner számára további kifizetést eszközöl. 2) Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex részvények és más részvények, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az első mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszköz-alapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. b) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával az a) pont első mondatában meghatározott, azaz magas hozamú befektetéseknek minősülő eszközök nem vásárolhatók. Ha egy eszköz a) pont első mondata szerinti értelemben megvásárlás után magas hozamú befektetésnek minősül, a befektetéskezelő egy éven belül rendelkezhet az eladásáról. Az eszközök részesedése a Részalap eszközeinek értékéből a 2. mondat, és különösen a g) pont értelmében nem haladhatja meg a 10%-ot. c) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. d) A stratégián belül az 1) pont alatt megadott származékos ügyletek és különösen a swapügyletek alkalmazásának lehetősége mellett, további igazolások, technikák és eszközök

123


– európai részvényindexek, beleértve azokat, melyek az egyes európai országokhoz tartoznak – európai székhelyű vállalatok részvényei és – európai székhelyű vállalatok részvényeit tartalmazó értékpapírkosarak a Részalap eszközeihez megvásárolhatók. Ebben az értelemben Törökország és Oroszország európai országnak tekintendő. e) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető. f) A futamidő nulla és 60 hónap között lehet. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. A Részalap referenciaindexe az EONIA. A referenciaindex az alap befektetési teljesítményének mérésére szolgál. Az alapkezelő ezért arra törekszik, hogy kihasználja az alap befektetési politikája által kínált lehetőségeket annak érdekében, hogy túlteljesítse a referenciaindexet. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, amelyeket azonban különösen a részvénnyel kapcsolatos befektetések, azaz a piac-semleges long/short kockázati stratégia speciális kockázatai fokoznak. Az ebben a részben felsorolt részvénypiaci kockázatok a stratégia származékos ügyletekre hagyatkozásának következményei. Általában, tekintettel a Részalap részvénypiaci orientáltságára a kockázat mértékét nagyban meghatározza a piac-semleges long/short kockázati stratégia, a likviditási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Az értékpapír-piaci long pozíciókra tekintettel – leginkább, de nem kizárólag a pozitív nettó piaci kockázatveszély esetében – ezen túl a kockázat mértékét még jelentősen befolyásolja az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat és az ágazati kockázat. Az értékpapír-piaci short pozíciókra tekintettel – leginkább, de nem kizárólag a negatív nettó piaci kockázatveszély esetében – ezen túl ki kell még emelni hogy általában az emelkedő piacok, jó hírek, várakozások és fejlemények különösen az adott piac vagy ország/régió vonatkozásában, az adott vállalat vagy ágazat vagy egyéb kapcsolódó aspektusok tekintetében vagy még akár a long pozíciók kockázatának nem realizálódása is jelentős szerepet játszhatnak és – a long pozíciókkal ellentétben – erős negatív hatásuk lehet a Részalap részvényeinek értékére. A short pozíciók elvileg korlátlan mértékű veszteség kockázatával járnak. Ami a Részalap részvénypiaci alapú helyzetét illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések és emelkedések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénz- és kötvénypiaci kockázatok, különösen a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, az elszámolási kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat, és kisebb mértékben az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok jelentős szerepet játszanak. 124


Az árfolyamkockázat a részvényosztályok szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész) alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és az erősen megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el a „Technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és a „Származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. Befektetői profil A Részalap olyan befektetőket céloz meg, akik részesedni szeretnének a Discovery Europe Strategy teljesítményéből. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A befektetés időtartama legalább tíz év. További költségek a Discovery Europe Strategy és megvalósítása szintjén: A Discovery Europe Strategy szintjén (a megvalósítást is beleértve) előfordulhat még évi 3,00%-ot elérő további költség. A stratégia menedzser a stratégia származékos struktúrájában résztvevő partner lefedezési (hedging) szolgáltatójaként minden kapott fizetést a Részalapba fektet vissza (a szolgáltatásra vonatkozó esetleges adók és egyéb költségek levonása után). A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. október 20. – A (EUR) (ISIN LU0384022694), A (GBP) (ISIN LU0384023239) és I (EUR) (ISIN LU0384030010) részvényosztályok; 2009. november 10. – CT (EUR) (ISIN LU0384027578) részvényosztály; 2012. július 31. – P (EUR) (ISIN LU0384033972) részvényosztály Értékelés Mindegyik keddi nap, amelyen a bankok és a tőzsdék Luxemburgban és az Egyesült Királyságban nyitva tartanak. Ha a keddi napon a bankok és a tőzsdék nem tartanak nyitva Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, akkor az a rákövetkező nap lesz az értékelési nap, amelyen a bankok és a tőzsdék nyitva tartanak Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző munkanap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18:00 óra. A középeurópai vagy közép-európai nyári idő szerint bármely munkanapon vagy megelőző értékelési napon 18.00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények azon az értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra.

125


Hozamalapú díj Hozamalapú díj a következő esetekben merül fel valamennyi részvényosztálynál: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) 20%-os felülteljesítéséig a 3. módszer szerint. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

126


Allianz Discovery Germany Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés és befektetési alapelvek 1) Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a Discovery Germany Strategy (a „stratégia”) teljesítményéből való részesedést az összes piaci fázisban. A stratégia – amely lényegében egy piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia – célja, hogy elsőrendű, kockázathoz igazított hozamot érjen el a teljes piaci ciklusban. Egy piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia az általános piaci kockázatot igyekszik csökkenteni. Ezt a stratégiát általában úgy érik el, hogy bizonyos részvényekbe (long pozíciók) történő befektetés mellett eladják a más részvényekben meglevő fedezetlen ellenkező pozíciókat (short pozíciókat), így a stratégia következtében a nagyobb részvénypiaci mozgásokból adódó nettó kitettség összességében korlátozott lesz vagy megszűnik. Általában a piacsemleges megközelítés arra törekszik, hogy még az előtt profitáljon a részvénypiacok nem hatékony működéséből vagy egyes részvények téves piaci megítéléséből, mielőtt – az adott befektetéskezelő megítélése szerint – a piacon ez teljesen tükröződne. Egy piacsemleges long/short részvénypiaci stratégiájú portfólió alulértékeltnek ítélt részvények long pozícióiból igyekszik hasznot húzni, miközben olyan részvényekben vesz short pozíciókat, amelyeket túlértékeltnek ítél, és amelyek várhatóan esni fognak. A long és short pozíciókkal is rendelkező piacsemleges long/short részvénypiaci portfólió csökkenteni kívánja (vagy akár le is fedezi) az általános részvénypiaci és a rendszerben rejlő kockázatokat. A piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia különösen az egyedi részvények mozgásából igyekszik profitálni a részvénypiac általános mozgásának irányától függetlenül. Discovery Germany Strategy A Discovery Germany Strategy (a „stratégia”) a német részvényekre koncentrál. Emellett a stratégia legfeljebb 30%-ban (bruttó kockázati kitettség) olyan részvényekre is összpontosíthat, amelyek kibocsátói (vállalati részvények esetében vállalatai) az Európai Monetáris Unióban részt vevő országokban (a továbbiakban ezen országok gyűjtőneve EMUtagországok, az egyes országok megjelölése pedig EMU-tagország) rendelkeznek bejegyzett székhellyel. A jegyzési jogok, valamint a további (főként vállalati működést befolyásoló) részvényesi és kapcsolódó jogok gyakorlásának elidegenítéséről a stratégiakezelő a Részalap részvénytulajdonosainak érdekeit figyelembe véve dönt. A stratégiakezelő az alapvető értékpapírok kiválasztásához alulról felfelé irányuló, kutatásigényes gyakorlatot alkalmaz, amelyet többféle piaci cikluson keresztül is folytat. A stratégiakezelő a megvalósított befektetési rendszer keretében az üzleti alapokra, az értékelésre és a vezetésre koncentrál. A befektetési döntéseket elsősorban olyan – a stratégiakezelő szempontjából – kulcsfontosságú információkra kell alapozni, amelyek ismertek ugyan, de a stratégiakezelő szerint a piacon még nem tükröződnek kellőképpen. A stratégiakezelő megpróbálja kihasználni a hibás piaci megítélésből és hatékonyság hiányából eredő lehetőségeket, mielőtt azok – a stratégiakezelő megítélése szerint – a piac értékelésében teljes mértékben tükröződnének. A stratégiakezelő a befektetési döntések meghozatala során valamely cég befektetési szempontból történő értékelésekor tipikusan többféle megközelítést végez, amelyek között szerepelhetnek a következők: – – – – – –

a versenyhelyzet, a szolgáltatások és a termékek elemzése, saját kutatási eszközökkel együttesen; iparági szakértők és vezetői csapatok megkérdezése; beszállítók, ügyfelek és versenytársak megkérdezése; vezetői személyzet előéletének ellenőrzése; a várható pénzügyi erő és a készpénztermelő-képesség vizsgálata; beszélgetés iparági résztvevőkkel.

A stratégiakezelő az Allianz Global Investors Kapitalanlagegesellschaft mbH, Frankfurt am Main, Németország.

127


A stratégiakezelő azonosítja a befektetési keretrendszerének megfelelő egyedi long és short befektetési lehetőségeket. Azt, hogy a Részalap milyen hosszú ideig tart meg egy befektetést, általában az dönti el, hogy a stratégiakezelő milyennek látja az értékpapír változó kockázat/nyereség profilját más befektetési lehetőségekhez viszonyítva. A portfólióban szereplő egyes befektetések súlya tipikusan azt tükrözi, hogy a stratégiakezelő megítélése szerint a jelenlegi értékeléskor milyen a relatív kockázat/nyereség mutatója. Long pozíciók A stratégiakezelő a befektetések során rugalmas, alkalmazkodó és opportunista megközelítést követ. A long pozícióra jelöltek azonban általában a következő kategóriák valamelyikébe esnek: – előrelátható, következetesen növekvő nyereséget mutató vállalatok, magas tőkehozammal és fenntartható versenyelőnnyel, méltányos áron; – szerkezeti átalakításon átesett vállalatok új vezetéssel és azonosítható, változást hozó körülményekkel; – olyan érett vállalatok, amelyekre – a stratégiakezelő megítélése szerint – az erős cash-flow és az intelligens tőkeforgatás jellemző. Short pozíciók A stratégiakezelő a short pozíciókkal profitot igyekszik termelni. Mindig szem előtt tartva, hogy a short pozíciók elméletileg korlátlan mértékű veszteség kockázatát hordozzák magukban, a stratégiakezelő a short pozíciókat a stratégia külön profittermelő lehetőségének, valamint a gyengülő piaccal szembeni bizonyos fokú védelmet megcélzó piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia második összetevőjének tekinti. A short pozíciók általában rövidebb időtartamúak, mint a long pozíciók, és az események általában jobban hatnak rájuk, mint a long pozíciókra. Pozíciók száma A stratégia a nagymértékben diverzifikált portfólió érdekében a long és short pozíciók együttes számát tipikusan hatvan és százharminc között kívánja tartani. Nettó és bruttó kockázati kitettség A nettó piaci kockázati kitettség (long pozíciók mínusz short pozíciók) várhatóan legfeljebb a +35% és –35% közötti tartományba esik majd. Amennyiben a nettó piaci kockázati kitettség nem nulla, a stratégia nem tisztán piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia, minthogy a stratégia nem törekszik az általános részvénypiaci és a rendszerben rejlő kockázatok csökkentésére, hanem elfogadja azokat. A stratégia bruttó kockázati kitettsége (long pozíciók plusz short pozíciók) legfeljebb a nettó eszközérték kétszerese lehet. Értékpapírok származtatott eszközei A stratégia befektethet értékpapírok származtatott eszközeibe, és kereskedhet azokkal annak érdekében, hogy javítsa a hozamokat és a fedezeti pozíciókat. A származtatott eszközök közül a legnépszerűbbek az értékpapír-opciók és a határidős ügyletek. Az opciók és a határidős ügyletek nagyrészt az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak: – long vagy short részvénypozíció helyettesítése, amikor a tanulmányok azt mutatják – a stratégiakezelő megítélése szerint –, hogy ez a stratégia követné a megfelelő long vagy short részvénypozíció növekedési potenciálját, miközben a visszaesés kisebb kockázatát hordozza; – piacsemleges stratégiák létrehozása, ahol az opciót vagy a határidős ügyletet lehet vásárolni vagy eladni az annak megfelelő mögöttes részvény megvásárlásával vagy eladásával szemben. Ezeket a stratégiákat árfolyam-emelkedésre vagy -csökkenésre vonatkozó vélemények nélkül alakították ki, de gyakran alkalmazzák őket annak érdekében, hogy az adott stratégiától függően hasznot realizáljanak vagy az ár volatilitásából, illetve az ár stabilitásából; – a romló opciós prémium realizálása, amennyiben a befektetéskezelő szerint spekuláció miatt az opció túlértékelt, így eladása jó választás a kockázat/nyereség szempontjából; és/vagy – a stratégia teljes piaci kitettségének, illetve a kitettség egy részének fedezése. A stratégia bevezetésének módja és dátuma Általában a stratégia megvalósítása származékos ügyletek révén történik majd, különösen swapügyletekkel, készpénzkomponensű, illetve long és short pozíciókat tartalmazó értékpapírkosár (részvények és jegyzett származtatott 128


értékpapírok) révén. A származékos ügyletek (amelyek elsősorban OTC, azaz tőzsdén kívüli kereskedésű származékos konstrukciók) kialakuló struktúráján belül a befektetéskezelő a Részalapból rendszeres, változó összegű kifizetést eszközöl a stratégia potenciális teljesítményéből történő részesedésért cserébe, a fenti leírással összhangban. Ez a teljesítmény negatív is lehet; ebben az esetben a Részalap a származékos struktúrában résztvevő partner számára további kifizetést eszközöl. A stratégiát a Részalap elindítását követő egy hónapon belül teljes mértékben bevezetik. Ennélfogva a fenti időszak során korlátozhatják vagy teljesen ki is zárhatják a befektető részesedését a stratégia teljesítményéből. 2) Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. b) Különös tekintettel a h) pontban foglaltakra, az a) pont 1. mondatában meghatározott magas hozamú befektetéseknek minősülő eszközök nem vásárolhatók. Ha egy eszköz az a) pont 1. mondata értelmében a megvásárlása után magas hozamú befektetésnek bizonyul, a befektetéskezelő egy éven belül rendelkezni fog az eladásáról. A 2. mondat szerinti eszközök részesedése a Részalap eszközértékéből – különösen a h) pont értelmében – nem haladhatja meg a 10%-ot. c) A Részalap eszközei EMU-tagországok értékpapírjaiba fektethetők be. d) A Részalap befektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) A stratégián belül az 1.) pont alatt felsorolt származékos ügyletek és különösen a swapügyletek alkalmazásának lehetősége mellett további igazolások, technikák és eszközök, egyebek között – európai részvényindexek, beleértve azokat, amelyek az egyes európai országokhoz tartoznak (ebből a szempontból Oroszország és Törökország európai országnak tekintendő); – németországi vagy más EMU-tagországbeli székhelyű vállalatok részvényei; – németországi vagy más EMU-tagországbeli székhelyű vállalatok részvényeit tartalmazó értékpapírkosarak is vásárolhatók a Részalap eszközeihez. f) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be is befektethető. g) A Részalap eszközeinek időtartama nulla és 60 hónap között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) pontban meghatározott korlátozásokat ne tartsák be. i) A g) pontban felsorolt korlátozást nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak valamely helyi hatósága, bármely OECD-tagállam, illetve az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során kínálták jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátású értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközértékének 30%-át.

129


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenséhez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, amelyeket azonban különösen a részvényekkel kapcsolatos befektetések, azaz a piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia speciális kockázatai fokoznak. Az ebben a részben felsorolt részvénypiaci kockázatok a stratégia származékos ügyletekre hagyatkozásának következményei. Általánosságban, tekintettel a Részalap részvénypiaci orientáltságára, a kockázat mértékét nagyban meghatározza a piacsemleges long/short részvénypiaci stratégia, a likviditási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. A részvénypiaci long pozíciók tekintetében – leginkább, de nem kizárólag a pozitív nettó piaci kockázati kitettség esetében –, a kockázat mértékét ezen túlmenően jelentős mértékben befolyásolja az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat és az ágazati kockázat. A részvénypiaci short pozíciók tekintetében – leginkább, de nem kizárólag a negatív nettó piaci kockázati kitettség esetében – ezen túlmenően ki kell még emelni, hogy általában az emelkedő piacok, a jó hírek, a várakozások és a fejlemények különösen az adott piac vagy ország/régió vonatkozásában, az adott vállalat vagy ágazat, illetve egyéb kapcsolódó aspektusok tekintetében, sőt, akár a long pozíciók kockázatának nem realizálódása is jelentős szerepet játszhat, és – a long pozíciókkal ellentétben – erős negatív hatással lehet a Részalap részvényeinek értékére. A short pozíciók elméletileg korlátlan mértékű veszteség kockázatát hordozzák magukban. Ami a Részalap részvénypiaci alapú helyzetét illeti, többek között hangsúlyozni kell, hogy az áresések és áremelkedések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb árváltozások – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénz- és kötvénypiaci kockázatok, különösen a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, az elszámolási kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat, valamint kisebb mértékben az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogkötvényekkel (MBS) járó kockázatok jelentős szerepet játszanak. Az árfolyamkockázat a részvényosztályok szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában levő részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. Befektetői profil A Részalap olyan befektetőket céloz meg, akik részesedni szeretnének a Discovery Germany Strategy teljesítményéből. Az egy adott devizával szemben jórészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. 130


A befektetés időtartama legalább tíz év. További költségek a Discovery Germany Strategy és megvalósítása szintjén A Discovery Germany Strategy szintjén (a megvalósítást is beleértve) felmerülhet még évi 3,00%-ot elérő további költség. A stratégiakezelő a stratégia származékos struktúrájában részt vevő partner fedezési (hedging) szolgáltatójaként minden kapott fizetést a Részalapba fektet vissza (a szolgáltatásra vonatkozó esetleges adók és egyéb költségek levonása után). A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2011. október 11. I (EUR) (ISIN LU0639174274) részvényosztály Értékelés Minden olyan keddi nap, amelyen a bankok és a tőzsdék Luxemburgban és az Egyesült Királyságban nyitva tartanak. Ha egy adott keddi napon a bankok és a tőzsdék nem tartanak nyitva Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, akkor az a következő nap lesz az értékelési nap, amelyen a bankok és a tőzsdék nyitva tartanak Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Kereskedési határidő Egy értékelési napot megelőző munkanap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18:00 óra. A közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint bármely, egy értékelési napot megelőző munkanapon 18:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények az adott értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. Hozamalapú díj Hozamalapú díj a következő esetekben merülhet fel valamennyi részvényosztálynál: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) felülteljesítésének legfeljebb 20%-a, a 3. módszer szerint. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

131


Allianz Dynamic Commodities Tájékoztató I) Befektetési célkitűzés 1) Általános A Részalap befektetési politikájának célja, hogy részt vegyen a nemzetközi áru- és határidős árutőzsdei piacok hozamában, azáltal, hogy részt vesz az Allianz Active Commodity Index hozamában, egy adott tartományon belül. Ugyanakkor dinamikus kockázati mechanizmust alkalmaznak (a kockáztatott érték módszere alapján), amelynek célja a lehetséges veszteségek korlátozása; azonban nem lehet garantálni a befektetési célkitűzés elérését, és különösen azt, hogy nem keletkezik – akár jelentős – veszteség. Az Allianz Active Commodity Index hozamában való részvétel a dinamikus kockázati mechanizmus alapján megállapított kockázati költségvetéstől függően 50% és 150% között lehet. A részvényosztálytól függően, a részvényosztály részvényenkénti nettó eszközértéke különböző devizákba váltható át, vagy a devizát más, előre meghatározott devizákkal szemben is le lehet fedezni. 2) Az Allianz Active Commodity Index hozamában való részvétel másolata Az Allianz Active Commodity Index hozamában való részvétel lemásolható, többek között, az Allianz Active Commodity Indexhez kapcsolódó származékos eszközök használatával, különösen egy vagy több többletmegtérülést hozó swap ügyleten keresztül. Az Allianz Active Commodity Indexhez kapcsolódó származékos eszközök nem biztosítanak kötelező fizikai szállítást, illetve nem ruházzák rá a másik félre a vonatkozó index kapcsolódó alapul szolgáló eszközeinek fizikai szállításának jogát. 3) Az Allianz Active Commodity Index Az Allianz Active Commodity Index négy területről – energia, ipari fémek, nemesfémek és mezőgazdaság (áruterületek) – származó áruknak (áruterületek) való kitettséget biztosít. Az Allianz Active Commodity Index egy számszerű és kvalitatív modellen alapul, amely az áruterületek súlyozását dinamikus allokációs mechanizmus („mechanizmus”) segítségével határozza meg. Valamennyi áruterület az egyes árukomponenseken alapul. Az Allianz Active Commodity Index aktuális célzott átlagos kitettsége az alábbi összefoglalásban található: Áruterület

Átlagos kitettségi célkitűzés

Energia

25%

Ipari fémek

25%

Nemesfémek

25%

Mezőgazdaság

25%

132


2010. augusztus 27-i adatok szerint az átlagos kitettségi célkitűzés az Allianz Active Commodity Index alábbi teljes allokációját eredményezi: „Energia” áruterület

25,0%

Nyersolaj

11,3%

Földgáz

7,9%

Benzin

3,0%

Fűtőolaj

2,8%

Ólommentes üzemanyag

0,0%

„Ipari fémek” áruterület

25,0%

Réz

10,3%

Alumínium

7,3%

Cink

3,5%

Nikkel

3,9%

„Nemesfémek” áruterület

25,0%

Arany

18,7%

Ezüst

6,3%

„Mezőgazdaság” áruterület

25,0%

Szójabab

6,5%

Kukorica

5,8%

Búza

3,8%

Cukor

2,1%

Kávé

2,1%

Szójaolaj

2,7%

Gyapot

2,0%

A mechanizmus alapvető és műszaki adatok segítségével határozza meg az Allianz Active Commodity Index egyes áruterületeinek súlyozását. 1. lépés: Első lépésként a mechanizmus megkísérli feltérképezni a piaci trendeket, és az időben legjobban teljesítő áruterületeket, ehhez alapul egy vagy több különböző futamidejű átváltási opció másolatát használják. Minden átváltási opcióhoz több alapul szolgáló eszköz tartozik. Minden átváltási opció a legjobban teljesítő alapul szolgáló eszköz hozama után fizet az opcióra jogosultnak a futamidő végén. Ezen opció másolási stratégiája úgynevezett „delta pozícióhoz” vezet minden alapul szolgáló eszköz esetén, amit főként a múltbeli hozam és az adott átváltási opció futamideje határoznak meg. Az átváltási opciók futamideje 1 és 12 hónap között lehet. Ezután minden egyes áruterületre kiszámolják az összes „delta pozíció” átlagát. Az átlagos „delta pozíciók” alapján meghatározzák az átlagos kitettségi célkitűzéshez hasonlított aktív súlyozást, és ezt használják majd a vonatkozó, alapul szolgáló eszközök végső súlyozásának meghatározásához. 2. lépés: Második lépésként a fundamentális piaci adatokat elemzik. Ezeket az adatokat arra használják, hogy ellenőrizzék az első lépés mennyiségi elemzését, és megpróbálják azonosítani az áru körforgásának jelentős fordulópontjait. Az eredmény alapján az első lépés vonatkozó alapul szolgáló eszközeinek súlyai akár +/–20%-os tartományon belül is kiigazíthatók.

133


Az 1. és 2. lépés eredményeinek figyelembe vételével, az Allianz Active Commodity Index súlyait olyan módon kell újra besorolni, hogy minden egyes áruterület összege 100% legyen. Az egyes áruterületek maximális súlya az Allianz Active Commodity Indexen belül az alábbiak szerint kerül korlátozásra: – – – –

Energia: Ipari fémek: Nemesfémek: Mezőgazdaság:

az Allianz Active Commodity Index 50%-a az Allianz Active Commodity Index 50%-a az Allianz Active Commodity Index 40%-a az Allianz Active Commodity Index 50%-a

Az egyes árukomponensek maximális súlya az Allianz Active Commodity Indexen belül az Allianz Active Commodity Index 20%-ára korlátozott, nem számítva az egyes árukomponenseknek az Allianz Active Commodity Index 20%-át meghaladó lehetőségét, az Allianz Active Commodity Index 35%-ával bezárólag. Amennyiben az egyik áruterület eléri vagy meghaladja a maximális súlyt, a fennmaradó részt arányosan el kell osztani a többi fennmaradó áruterület között. Az Allianz Active Commodity Index újra-allokálását havonta el kell végezni, a kiigazítást pedig ötnapos időszakonként kell végrehajtani. 4) Egyéb A Részalap eszközeinek azokat a rendelkezésre álló erőforrásait használja, amelyeket nem használnak az Allianz Active Commodity Index hozamában történő részvétel másolására a pozíciók fenntartásához, többek között különösen azon származékos eszközök alapján, amelyeknek célja, hogy lehetőség/kockázat profillal rendelkezzenek a pénzpiacok felé. Az Allianz Active Commodity Indexekkel kapcsolatos származékos eszközök vonatkozó másik ellenoldalai általában megtartják a származékos eszközök rövid határidővel történő felmondásának opcióját, különösen a külső körülmények változásának esetén, ezen belül is a jogi, pénzügyi vagy adóügyi helyzet változásakor. Ez különösen vonatkozik az Allianz Active Commodity Indexszel, az alapul szolgáló határidős áruindexekkel és értéküknek kiszámításával kapcsolatos bármiféle változás vagy nehézség eseteire. Ha ennek következtében a Részalapot felszámolják, a Részalap befektetési célkitűzéseit a befektetéskezelő a származékos eszközök felmondása és a Részalap felszámolása közötti időszakban általában már nem folytathatja, és a Részalapot felkészítik a felszámolásra. Amennyiben a Részalapot a származékos eszköz rövid határidejű felmondásával nem számolják fel, hanem ehelyett a származékos eszköz ellenoldalát új ellenoldallal helyettesítik, vagy új származékos struktúra lép életbe, a befektetők nem vehetnek részt a fent leírt átmeneti időszakban. II) Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) a Részalap értékéért nem szerezhetők be. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. b) A h) pontban foglaltak betartása mellett, az a) pont első mondatában meghatározott eszközök beszerzése, amelyek a beszerzés időpontjában nem rendelkeznek elismert minősítő ügynökség befektetési minősítéssel vagy egyáltalán nem kerültek besorolásra, de amelyekkel kapcsolatban a befektetéskezelő véleménye az, hogy amennyiben egy elismert minősítő ügynökség besorolta volna azokat, akkor befektetési minősítést kaptak volna (nem befektetési fokozatú kötvények), maximum a Részalap értékének 10%-áig korlátozott. Ha két különböző minősítés létezik, a lehetséges beszerzés alacsonyabb értékelésű minősítése a döntő; ha három vagy annál több minősítés létezik, amelyek különböző értékelést adnak, a két legjobb közül az alacsonyabb minősítést kell használni. Ha egy befektetés fokozatúnak minősített eszköz elveszíti ezt a minősítést a beszerzés után, az értéke bekerül az 1. mondatban meghatározott limitbe. 134


c) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával azok a kamatozó értékpapírok nem vásárolhatók, amelyek kibocsátójának székhelye fejlődő országokban található. d) A Részalap fektethet betétekbe és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) Ezenfelül részvények és – a Bevezetés 5. pontjában meghatározott lehetőségek korlátozása nélkül – különösen az alábbi technikák és eszközök szerezhetők be: – európai részvényindexek, beleértve azokat, melyek az egyes európai országokhoz tartoznak, – európai székhelyű vállalatok részvényei a Részalaphoz, valamint – az áruk és/vagy áruindexek és/vagy árupiacok Delta-1 utalványai megvásárolhatók; ezek az utalványok nem biztosítanak kötelező fizikai szállítást, illetve nem ruházzák át a vonatkozó index kapcsolódó alapul szolgáló eszközeinek fizikai szállításának jogát Oroszország és Törökország nem tekintendő európai országnak. Ebben a kontextusban a részvénypiacot érintő kockázat elkerülhető bizonyos technikák és eszközök alkalmazásával. f) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok és/vagy abszolút hozammegtérülést követő alapok, melyek szerepelnek az árupiacokon és/vagy terményhatáridő-üzlet, nemesfémek vagy árucikkek indexei között. Olyan alapok esetében nincs alapvető korlátozás, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – maga az Alapkezelő Társaság vagy az Alapkezelő Társaság olyan kapcsolt vállalkozása irányít, amelybe az Alapkezelő Társaságnak jelentős közvetlen vagy közvetett befektetést eszközölt. g) A Részalap eszközeinek időtartama legfeljebb 36 hónap lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, különösen amelyek árualapú befektetéseken alapulnak. A határidős áruügyletekkel, nemesfémekkel és árupiacokkal kapcsolatos lehetséges pozíciókat tekintve a határidős áruügyletekbe, nemesfémekbe és áruindexekbe való befektetésnek nagymértékű speciális (indirekt) kockázatai vannak. Ami ezeket a helyzeteket illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

135


Emellett a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba történő befektetés speciális kockázata szintén fontos szerepet játszanak. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévőrészvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elhelyezkedés kockázatára, az ország- és szállítás kockázatára, a likviditási kockázatra, a felügyelettel járó kockázatra, a későbbi bevétellel járó befektetések kockázatára, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázat, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, annak érdekében, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely a nem származékos ügyletek benchmarkjánál nagyon magas piaci kockázati potenciált hordoz. Befektetői profil A Részalap különösen azokat a befektetőket célozza meg, akik egy bizonyos tartományon belüli Allianz Active Commodity Index alapú megtérülésre számítanak, miközben egy adott devizával szemben nagyrészt lefedezett részvényosztályok vonatkozásában továbbra is azokra a befektetőkre összpontosítanak, akik ebben a devizában végzik tevékenységüket. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. október 26. – I (EUR) (ISIN LU0542501423) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a bankok és tőzsdék Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, valamint a főbb tőzsdék az Egyesült Államokban, amelyeken a főbb áruindexek vagy al-indexeik származékos eszközeivel kereskednek, nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18.00 óra előtt. A közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint bármely értékelési napon 18.00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a második értékelési napot követő napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. 136


A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

137


Allianz Dynamic Emerging Multi Asset Tájékoztató Befektetési célkitűzés Ez a befektetési politika hosszú távú tőkenövekedést próbál elérni eszközosztályok széles skálájába – különösen a globális feltörekvő kötvénypiacokon és részvénypiacokon, illetve az árutőzsdéken (a „kockázatnövelő eszközök”) – való befektetéssel. A befektetési döntéseket szisztematikus vezetői megközelítésre alapozzák. Ugyanakkor dinamikus kockázatkezelési mechanizmust alkalmaznak, amelynek célja a lehetséges veszteségek korlátozása; ennek ellenére nem lehet garantálni a befektetési célkitűzés elérését, és különösen azt, hogy nem keletkezik – akár jelentős – veszteség. A dinamikus kockázatkezelési mechanizmus, illetve az adott piaci körülményekről alkotott saját értékelése alapján a befektetéskezelő dönthet úgy, hogy a lehetséges veszteséget várhatóan mérséklő eszközökbe (a „kockázatcsökkentő eszközök”), valamint kockázatnövelő eszközökbe fektet be, de csökkentheti vagy akár teljesen ki is zárhatja a kockázatnövelő eszközök részarányát. A lehetséges veszteség korlátozásának célkitűzése azt eredményezheti, hogy a befektetéskezelő a feltörekvő piacokon való kisebb mértékű részvétel mellett dönt. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei olyan vállalatok (beleértve a magántőke szektorban működő cégeket is) részvényeibe és más, hasonló értékpapírjaiba fektethetők be, amely vállalatok székhelye a feltörekvő piacok valamely országában van, vagy innen nyerik árbevételük és/vagy profitjuk legalább 51%-át. Olyan (a törvény szerint értékpapírnak minősülő) részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is vásárolhatók, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Kamatozó értékpapírok is vásárolhatók a Részalap számára. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. Olyan (a törvény szerint értékpapírnak minősülő) részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is vásárolhatók a Részalap számára, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. c) A g) és h) pontban foglalt rendelkezések ellenére beszerezhetők olyan értékpapírok, amelyek – – – –

– – – – –

részvényekre (beleértve a tőzsdén nem jegyzett vállalatok részvényeivel foglalkozó vállalatok eszközeit), kamatozó értékpapírokra, az f) pontban meghatározott ÁÉKBV-re vagy KBV-re, indexekre [beleértve a kötvényeket, a részvényeket (beleértve a tőzsdén nem jegyzett vállalatok részvényeivel foglalkozó vállalatok eszközeit), fedezeti alapok indexeit, valamint a határidős áruügylet-, nemesfém- vagy áruindexeket, illetve a tőzsdén nem jegyzett vállalatok részvényeivel foglalkozó indexeket]; a nem pénzügyi indexekre vonatkozó értékpapírokat csak akkor lehet beszerezni, ha az alapjukat képező index/indexek 1:1 arányú másolatának tekinthetők, egyszeri fedezeti alapokra és fedezeti alapok alapjaira, árutőzsdei cikkekre, nemesfémekre (de csak abban az esetben, ha az adott értékpapír nemesfémekre vonatkozó jegy), határidős áruszállítási szerződésekre, illetve a fent említett alapul szolgáló eszközök kosarára hivatkoznak.

138


Az előbbiekben említett értékpapírok attól függetlenül beszerezhetők, hogy a mögöttes eszközök az adott értékpapírra vonatkozó feltételek és kikötések szerint kicserélhetők vagy módosíthatók-e, abban az esetben, ha a kicserélt vagy módosított mögöttes eszköz egyike az ebben a pontban meghatározott elfogadható értékpapíroknak. Az ötödiktől a nyolcadik bekezdésig tartó részben meghatározott mögöttes eszközű értékpapírok csak akkor szerezhetők be, ha a mögöttes eszköz 1:1 arányú másolatának tekinthetők. Ez ugyanúgy vonatkozik a kilencedik bekezdésben meghatározott értékpapírokra, amennyiben az ötödik és a nyolcadik bekezdés között meghatározottak szerinti mögöttes eszközökkel rendelkeznek. A hatodiktól a nyolcadik bekezdésig tartó részben meghatározott mögöttes eszközökkel rendelkező értékpapírok nem igényelhetnek kötelező fizikai szállítást, illetve nem jogosíthatják fel a kibocsátót az adott mögöttes eszköz fizikai szállításának végrehajtására. Ez ugyanúgy vonatkozik a kilencedik bekezdésben meghatározott értékpapírokra, amennyiben a hatodik és a nyolcadik bekezdés között meghatározottak szerinti mögöttes eszközökkel rendelkeznek. d) A Részalap befektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) Beszerezhetők igazolások a következők szerint – európai részvényindexek, illetve esetleg egyes adott európai országok részvényindexeinek igazolásai, – európai székhelyű vállalatok részvényeinek vagy hasonló értékpapírjainak igazolásai, illetve – európai székhelyű vállalat által kibocsátott részvényeket tartalmazó részvénykosarak igazolásai a Részalap eszközeihez. Ebből a szempontból Oroszország és Törökország nem tekintendő európai országnak. A befektetéskezelő bizonyos technikák és eszközök alkalmazásával törekszik az európai részvénypiacokra jellemző sajátos kockázatok elkerülésére. f) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a emellett az ÁÉKBV-be vagy KBV-be is befektethető. Ezek lehetnek széles körben diverzifikált alapok (ideértve a kiegyensúlyozott befektetési alapokat és az abszolút hozammegtérülést követő alapokat), részvény-, kötvény- vagy pénzpiaci alapok, illetve egy vagy több határidős áruügyletben, nemesfémben, árucikkben vagy fedezetialap-indexben résztvevő alapok, továbbá adott országokra, régiókra, ágazatokra szakosodott alapok (ideértve a tőzsdén nem jegyzett részvényekkel foglalkozó vállalatokra összpontosító alapokat), illetve konkrét kibocsátókra, valutákra vagy futamidőkre szakosodott alapok. g) Különös tekintettel a k) pontban foglalt rendelkezésekre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be: – a c) pont szerinti értelemben vett olyan értékpapírokba, amelyek fedezetialap-indexekre, egyszeri fedezeti alapokra vagy fedezeti alapok alapjaira hivatkoznak, – olyan technikákba és eszközökbe, különösen swap- és határidős ügyletekbe, amelyek fedezetialap-indexekre, egyszeri fedezeti alapokra, fedezeti alapok alapjaira vagy fedezeti alapokat forgalmazó piacokra hivatkoznak, valamint – egyszeri fedezeti alapokba és fedezeti alapok alapjaiba. A Részalap eszközértékének legfeljebb 10%-a tartható a harmadik bekezdésben meghatározott egyszeri fedezeti alapokban és fedezeti alapok alapjaiban – az 1. függelék 2. pontjának első bekezdésében meghatározott egyéb befektetésekkel együtt. h) Különös tekintettel a k) pontban foglalt rendelkezésekre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 50%-a fektethető be: – a c) pont szerinti értelemben vett olyan értékpapírokba, amelyek az alábbiakra utalnak: (i) határidős árutőzsdei indexekre, nemesfémindexekre vagy nyersanyagindexekre, (ii) a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok területén aktív vállalatokkal kapcsolatos indexekre, 139


(iii) határidős nemesfémügyletekre, határidős áruügyletekre, illetve (iv) árukra és nemesfémekre; és – az alábbiakon alapuló technikákba és eszközökbe, különösen swap- és határidős ügyletekbe: (i) határidős árutőzsdei indexek, nemesfémindexek és nyersanyagindexek, (ii) áruk vagy nemesfémek, (iii) határidős árutőzsdei vagy határidős áruügyletek, illetve (iv) nemesfémpiacok vagy árupiacok. i) Különös tekintettel a k) pontban foglaltakra, a kockázatnövelő eszközök összesen legalább 51%-át kell az a), b), c), f), g) és h) pontban meghatározott olyan eszközökbe fektetni, amely eszközök kibocsátóinak székhelye a feltörekvő piacok valamely országában van, vagy innen nyerik árbevételük és/vagy profitjuk legalább 51%-át. Az f) pont szerinti befektetések akkor számítanak bele a jelen i) pont 1. mondatában említett korlátozásba, ha a Morningstar GIFS (Morningstar’s Global Investment Fund Sector) besorolása szerint a feltörekvő piac kategóriába, illetve a Morningstar GIFS szerint a Világbank által nem magas jövedelműnek, azaz nem „fejlettnek” minősített ország vagy régió kategóriába tartoznak. Ha a Morningstar GIFS besorolás nem áll rendelkezésre, vagy az adott alap nem rendelkezik Morningstar GIFS besorolással, az Alapkezelő Társaság az általa meghatározott helyettesítési kritériumok alapján elvégezheti ezt a besorolást. j) Nem célunk korlátozni a Részalap kötvényi és pénzpiaci részének futamidejét. k) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti g) pont 1. mondatában, továbbá a fenti h) és i) pontban meghatározott korlátozásokat ne tartsák be. l) Az e), g) és h) pontban foglalt rendelkezések ellenére az Alapkezelő Társaság a hatékony portfóliókezelés (ideértve a fedezeti célokat is) érdekében alkalmazhat különböző technikákat és eszközöket a Részalap tekintetében. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak valamely helyi hatósága, bármely OECD-tagállam, illetve az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során kínálták jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátású értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközértékének 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap a részvénypiaci és kötvénypiaci befektetések legnagyobb kockázatait és lehetőségeit képviseli, amelyeket tovább fokoz a feltörekvő piacokhoz, az árupiaci termékekhez, a fedezeti alapokhoz és a tőzsdén nem jegyzett részvények piacához kapcsolódó kockázatoknak való kitettség. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, az ország- és régiókockázat, a feltörekvő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, illetve a letéti kockázat. Ami a Részalap ilyen jellegű kitettségét illeti, többek között hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 140


A kockázat mértékét szintén nagyon jelentősen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, például a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, az ország- és régiókockázat, a feltörekvő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, továbbá a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, illetve ezenkívül még – kisebb mértékben – az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogkötvényekkel (MBS) járó specifikus kockázatok. A határidős áruügyletekkel, nemesfémekkel és árupiacokkal kapcsolatos lehetséges pozíciókat tekintve a határidős áruügyletekbe, nemesfémekbe és árupiacokba való befektetésnek nagymértékű speciális (közvetett) kockázatai vannak. Ami ezeket a pozíciókat illeti, többek között hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A tőzsdén nem jegyzett részvények piacával kapcsolatos lehetséges pozíciók tekintetében jelentős mértékű specifikus kockázatot hordoz a nem jegyzett részvényekbe történő (közvetett) befektetések lehetősége is. Ami ezeket a pozíciókat illeti, többek között hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében meglehetősen magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is nagyon magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával kapcsolatos árfolyam-kockázati kitettséggel szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában levő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a fedezeti alapok indexeibe való, illetve a fedezeti alapokhoz más módon kapcsolódó (közvetett) befektetések sajátos kockázataira, a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, hogy származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely a további nem származékos ügyletek benchmarkjánál nagyon magas piaci kockázati potenciált hordoz. Befektetői profil A Részalap elsősorban azokat a befektetőket célozza meg, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, miközben elfogadják a kiszámíthatatlan veszteségek kockázatát is. Az eszközérték növekedése elsősorban a piaci lehetőségek kihasználásától várható. Az egy adott devizával szemben jórészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A befektetés időtartama legalább tíz év.

141


Bázisvaluta USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2011. június 21. – I (H2-EUR) (ISIN LU0634888019) részvényosztály Értékelés Minden olyan napon, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18:00 óra előtt. A 18:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napot követő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

142


Allianz Dynamic Multi Asset Plus Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési irányelvek célja, hogy globális eszközosztályok széles körébe történő befektetésekkel hosszú távú tőkenövekedést érjen el. A befektetési döntéseket szisztematikus vezetői megközelítésre alapozzák. Az egyes eszközosztályok portfólió-súlyozásai jelentősen alatta maradhatnak a vonatkozó maximális határértékeknek, azonban ideiglenesen a vonatkozó maximális határértékek fölé is emelhetők. Ugyanakkor dinamikus kockázati mechanizmust alkalmaznak, amelynek célja a lehetséges veszteségek korlátozása; azonban nem lehet garantálni a befektetési célkitűzés elérését, és különösen azt, hogy nem keletkezik – akár jelentős – veszteség. A lehetséges veszteség korlátozásának célkitűzése azt eredményezheti, hogy a befektetési menedzser kisebb mértékű részvétel mellett dönt a feltörekvő piacokon. További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeit részvényekbe és utalványokba (beleértve azokat a vállalatokét is, melyek a zártkörűen kibocsátott részvény szektorban működnek) lehet befektetni. b) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. c) Az f), g), h), i) és j) pontokban foglalt rendelkezések ellenére beszerezhetők azok az értékpapírok, amelyek – – – –

– – – – – –

részvényekre (beleértve a REIT-eket és a nem jegyzett vállalatok részvényeivel foglalkozó vállalatok eszközeit) kamatozó értékpapírokra az e) pontban meghatározott ÁÉKBV-re vagy KBV-re indexekre [beleértve a kötvényeket, részvényeket (beleértve a REIT-eket és a privát részvényágazatban működő vállalatok eszközeit), fedezeti alapok indexeit, valamint a határidős áruügylet-, nemesfém- vagy áruindexeket, illetve a nem jegyzett vállalatok részvényeivel foglalkozó indexeket]; a nem-pénzügyi indexekre vonatkozó értékpapírokat csak akkor lehet beszerezni, ha az alapját képező indexnek/indexeknek 1:1 arányú másolatainak tekinthetők egyszeri fedezeti alapokra és fedezeti alapok alapjaira egyszeri fedezeti alapokra és fedezeti alapok alapjaira árucikkekre nemesfémekre (de csak abban az esetben, ha az adott értékpapír nemesfémekre vonatkozó jegy) határidős áruszállítási szerződésekre ingatlantulajdonú alapokra és /vagy a fent említett alapul szolgáló eszközök kosarára hivatkoznak. Az előbbiekben említett értékpapírok beszerezhetők, attól függetlenül, hogy a mögöttes eszközök az adott értékpapírra vonatkozó feltételek szerint kicserélhetők vagy módosíthatók-e, abban az esetben, ha a kicserélt vagy módosított mögöttes eszköz egyike az ebben a pontban meghatározott elfogadható értékpapíroknak. Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik bekezdésben meghatározott értékpapírok mögöttes eszközökkel csak akkor szerezhetők be, ha a mögöttes eszköz 1:1 arányú másolatainak tekinthetők. Ez ugyanúgy vonatkozik a tizedik 143


bekezdésben meghatározott értékpapírokra, amennyiben az ötödik és nyolcadik bekezdések között meghatározott mögöttes eszközökkel rendelkeznek. Előfordulhat, hogy a hatodiktól a nyolcadik bekezdésben meghatározott, mögöttes eszközökkel rendelkező értékpapírok nem igényelnek kötelező fizikai szállítást vagy jogosítják fel a kibocsátót az adott mögöttes eszköz fizikai szállításának végrehajtására. Ez ugyanúgy vonatkozik a tizedik bekezdésben meghatározott értékpapírokra, amennyiben a hatodik és nyolcadik bekezdések között meghatározott mögöttes eszközökkel rendelkeznek. d) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) A Részalap eszközei az 1. függelék 3. g) pontjának második mondata szerinti korlátlan mennyiségben fektethetők be a ÁÉKBV-be vagy KBV-be. Ezek lehetnek tágabb értelemben diverzifikált alapok (ideértve a kiegyensúlyozott befektetési alapokat és az abszolút hozammegtérülést követő alapokat), részvény- (ideértve a REIT-eket), kötvény- vagy pénzpiaci alapok, vagy egy illetve több határidős áruügyletben, nemesfémben, árucikkben vagy fedezeti alap indexben részes alapok, vagy adott országokra, régiókra, ágazatokra szakosodott alapok (ideértve a nem jegyzett részvényekkel foglalkozó vállalatokra összpontosító alapokat), illetve konkrét kibocsátókra, valutákra vagy futamidőkre szakosodott alapok. A jelen befektetési politika meghatározásában a kiegyensúlyozott befektetési alapok sem részvény-, sem kötvény-, sem pénzpiaci alapnak nem minősülnek. f) Különösen az l) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek maximum 75%-a fektethető be – REIT-részvényekbe és hasonló REIT-értékpapírokba – a c) pont szerinti értelemben REIT-ekre és REIT indexekre vonatkozó értékpapírokba, és – meghatározott technikákba és eszközökbe, különösen a REIT-indexeket, REIT-eket vagy REIT-piacokat érintő swap- és terminügyletekbe, valamint – ingatlanalapok részvényeibe. A Részalap eszközértékének legfeljebb csak 10%-a tartható ingatlantulajdonú alapok részvényeiben – együtt az 1. függelék 2. pontjának első bekezdésében meghatározott egyéb befektetésekkel és különösen az egyszeri fedezeti alapok és fedezeti alapok alapjainak a befektetéseivel. g) Az l) pontban foglaltak értelmében az a), b), c), d), e) és f) pontban meghatározott azon megszerzett eszközök értéke, amelyek kibocsátóinak székhelye a fejlődő piacok országaiban található, nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 75%-át. Az e) és f) pont szerinti befektetések akkor számítanak bele a g) pont első mondatában említett limitbe, ha az S&P GIFS (Standard & Poor’s Global Investment Fund Sector) besorolása szerint fejlődő piac vagy az S&P GIFS szerint a Világbank által nem magas jövedelműnek, azaz nem „fejlettnek” minősített ország vagy régió kategóriába tartoznak. Ha S&P GIFS besorolás nem áll rendelkezésre vagy az adott Részalap nem rendelkezik S&P GIFS besorolással, az Alapkezelő Társaság az általa meghatározott helyettesítési kritériumok alapján elvégezheti ezt a besorolást. h) Az l) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a fektethető kamatozó értékpapírokba, amelyek vásárlásuk idején magas hozamú értékpapírokat jelentettek. Ha két különböző besorolás létezik, az alacsonyabb értékelésű besorolás a döntő a beszerzés lehetségességének felmérése során. Ha három vagy annál több besorolás létezik, amelyek a vonatkozó kamatozó értékpapírokat különbözőképpen értékelik, akkor a két legmagasabb besorolás közül az alacsonyabb besorolás a döntő a beszerzés lehetőségének felmérése során. Ha a beszerzést követően a Részalap eszköze elveszti befektetési fokozatú minősítését, akkor az értéke bekerül a h) pont első mondatában meghatározott limitbe. 144


Az e) pont szerinti kötvényalapokba történő befektetések a h) pontban leírt limitbe akkor számítanak bele, ha a S&P GIFS (Standard & Poor’s Global Investment Fund Sector) besorolása szerint a magas hozamú ágazat kategóriába tartoznak. Ha S&P GIFS besorolás nem áll rendelkezésre vagy az adott Részalap nem rendelkezik S&P GIFS besorolással, az Alapkezelő Társaság az általa meghatározott helyettesítési kritériumok alapján elvégezheti ezt a besorolást. i) Különösen az l) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek maximum 80%-a fektethető be – a c) pont értelme szerinti értékpapírokba, amelyek fedezeti alap indexekre, egyszeri fedezeti alapokra vagy fedezeti alapok alapjaira hivatkoznak, és – olyan technikákba és eszközökbe, különösen swap- és határidős ügyletekbe, amelyek fedezeti alap indexekre, egyszeri fedezeti alapokra, fedezeti alapok alapjaira vagy fedezeti alap piacokra hivatkoznak, és – egyszeri fedezeti alapokba és fedezeti alapok alapjaiba. A Részalap eszközértékének legfeljebb mindössze 10%-a tartható a harmadik bekezdésben meghatározott egyszeri fedezeti alapokban és fedezeti alapok alapjaiban – együtt az 1. függelék 2. pontjának első bekezdésében meghatározott egyéb befektetésekkel és különösen az ingatlantulajdonú alapok befektetéseivel. j) Különösen az l) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek maximum 75%-a fektethető be – a c) pont szerinti értékpapírok az alábbiakra utalnak: (i) (ii) (iii) (iv)

határidős árutőzsdei indexek, nemesfém indexek vagy nyersanyag indexek, vagy a nem jegyzett értékpapírok területén aktív vállalatokkal kapcsolatos indexek, vagy határidős nemesfém ügyletek, határidős áruügyletek, vagy áruk és nemesfémek

és – az alábbiakon alapuló technikák és eszközök, különösen swap és határidős ügyletek: (i) (ii) (iii) (iv)

határidős árutőzsdei indexek, nemesfém indexek és nyersanyag indexek, vagy áruk vagy nemesfémek, vagy határidős árutőzsdei vagy határidős áruügyletek, vagy nemesfém piacok vagy árupiacok.

k) Nem célunk korlátozni a Részalap kötvényi és pénzpiaci részének futamidejét. l) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti f) pont első mondatában, továbbá a g), h) és i) pont első mondatában, valamint a j) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. m) Az f), i) és j) pontban foglaltak ellenére az Alapkezelő Társaság a hatékony portfóliókezelés céljából a Részalap tekintetében alkalmazhat különböző technikákat és eszközöket (ideértve a fedezeti célokat is). Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. 145


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok figyelembevételével, a Részalap (más alaptípusokhoz képest) olyan lehetőségeket és kockázatokat rejt, amelyek a Részalap eszközeinek kötvénypiaci, pénzpiaci és ingatlanpiaci összetevőjéhez kapcsolódnak, de amelyeket a részvénypiaci, árutőzsdei piaci, fedezeti alap piaci és nem jegyzett részvénypiaci kockázatok megnövelnek. A kockázat mértékét (átmenetileg nagyon) lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalat-specifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap ilyen jellegű pozícióját illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A kockázat mértékét szintén (átmenetileg nagyon) lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalat-specifikus kockázat, a partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata és az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. A határidős áruügyletekkel, nemesfémekkel és árupiacokkal kapcsolatos lehetséges pozíciókat tekintve a határidős áruügyletekbe, nemesfémekbe és áruindexekbe való befektetésnek (átmenetileg nagyon) nagymértékű speciális (indirekt) kockázatai vannak. Ami ezeket a helyzeteket illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Ami a fedezeti alap piacokkal kapcsolatos lehetséges pozíciókat illeti, felmerülnek a fedezeti alap indexekbe való (indirekt) befektetések és más fedezeti alap befektetések (átmenetileg nagyon) magas szintű egyedi kockázatai. Ami ezeket a helyzeteket illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Ami a nem jegyzett részvények piacával kapcsolatos lehetséges pozíciókat illeti, felmerülnek a nem jegyzett részvényekbe történő (közvetett) befektetések egyedi kockázatai is. Ami ezeket a helyzeteket illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Az ingatlanpiaci pozíciókkal (ide értve az ingatlan értékpapírpiaccal kapcsolatos pozíciókat is) kapcsolatos ingatlanpiaci eszközökbe történő (indirekt) befektetés egyedi kockázatait (átmenetileg nagyon) nagy mértékben figyelembe kell venni. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében meglehetősen magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is nagyon magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen a (részvényosztály szintjén nem egy bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok vonatkozásában különösen magas) hozamkockázatra.

146


A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, annak érdekében, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely a nem származékos ügyletek benchmarkjánál nagyon magas piaci kockázati potenciált hordoz. Befektetői profil Egy adott devizával szemben részvényosztály szinten nem külön lefedezett részvényosztályok tekintetében a Részalap különösen azokat a befektetőket célozza, akik alapjában véve a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak és elfogadják a be nem kalkulálható veszteségek kockázatát, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket és a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak. Ezeknek a befektetőknek el kell fogadniuk a magasabb árfluktuációkat. A befektetők számára a befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan nem fedezett részvényosztályok tekintetében. A részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan fedezett részvényosztályok tekintetében a befektetés ajánlott időtartama legalább öt év azon befektetők számára, akik abban a devizában működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. Bázisvaluta: USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. december 13. – A (H2-EUR) (ISIN LU0342683553) részvényosztály; 2012. február 15. – I (H2-JPY) (ISIN LU0726106791) részvényosztály Értékelés Minden olyan napon, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot két nappal megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári időszámítás szerint délután 14:00 óra. A bármely értékelési napon 14:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési nap utáni második értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények az értékelési napot követő második értékelési nap érvényes jegyzési és visszaváltási árain kerülnek elszámolásra. Befektetőkre vonatkozó korlátozások Olyan befektetők, akik állandó tartózkodási helye vagy lakhelye a Német Szövetségi Köztársaság területén található, a C és CT részvényosztályok részvényeit csak a befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítási politikák hatálya alá, vagy a professzionális alapkezelő körébe tartozók vásárolhatják meg. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

147


Allianz Emerging Asia Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban az ázsiai fejlődő gazdaságok részvénypiacain való befektetéseken keresztül kívánja elérni, a befektetési alapelvek keretein belül. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések függvényében a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye Japán, Hongkong vagy Szingapúr kivételével Ázsiában található vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét ebben a régióban termelik. Jelen pont értelmezése alapján Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. E limiten belül olyan részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 30%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok értékpapírjaiba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindexigazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba való befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozásokat a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

148


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, annak érdekében, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan kockázati profilt biztosítson közép és hosszú távon, amely valamivel nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. A származékos ügyletek alkalmazásakor a befektetéskezelő a kockázatellenőrzés módszerét alkalmazza. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348788117) részvényosztály; 2011. március 1. – AT (HKD) (ISIN LU0589944569) részvényosztály

149


Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Hongkongi idő szerint délután 5:00 óra az RBC Trust Services Singapore Limited és az Allianz Global Investors Hong Kong Limited által bármely értékelési napon megkapott jegyzések vagy visszaváltások alkalmazásában. Közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint délelőtt 10:00 óra az egyéb számlavezető személyek, a forgalmazók, a kifizető ügynök vagy a vagyonátruházási nyilvántartó által bármely értékelési napon megkapott jegyzések vagy visszaváltások alkalmazásában. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

150


Allianz Enhanced Fixed Income Euro Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja átlagon felüli hosszú távú hozam elérése a piaci szint felett az Európai Pénzügyi Unióban euróban (EUR) kibocsátott államkötvények piacán. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba kerülnek befektetésre. Részvényindex papírok és más papírok, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik a kamatozó értékpapírokéval, vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b)

Különösen az i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a fektethető olyan kamatozó értékpapírokba, amelyek megszerzésük idején magas hozamú befektetéseknek számítanak.

c)

A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközei értékének 20%-át.

d)

A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok.

e)

A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket.

f)

A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található.

g)

A fejlett országokból vagy országokban kibocsátott kamatozó értékpapírokon kívül a fejlődő piacokról vagy piacokon kibocsátott kamatozó értékpapírok is megszerezhetők.

h)

A Részalap eszközeinek futamideje egy és tíz év között lehet.

i)

A kockázatvállalás keretein belül megengedhető, hogy a fenti b) pont 1. mondatában meghatározott korlátozást nem kell betartani.

j)

A h) pontban felsorolt korlátozásokat a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani.

Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. 151


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogkötvényekkel (MBS) járó kockázatok, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és különösen a teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „Technikák és eszközök használata és az ilyen használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszútávon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból azonban a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár jelentős mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarítások és lekötött betétek hozamát meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nem kerültek külön lefedezésre, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább három év. Ez azon részvényosztályok esetében is irányadó, amelyek a részvényosztály szintjén fedezve vannak egy bizonyos devizával szemben, azon befektetők számára, akik abban a devizanemben működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2012. március 6. – W (EUR) (ISIN LU0706717518) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amelyen a luxemburgi és németországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 152


Allianz Enhanced Short Term Euro Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja az euró pénzpiacra épülő piac feletti megtérülés elérése euróban (EUR). További hozam elérése érdekében a befektetéskezelő külön kockázatokat is vállalhat a kötvény- és pénzpiacokkal kapcsolatban és megfelelő származékos eszközökkel és külföldi devizákkal kapcsolatos külön devizapozíciókat is nyithat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) A Részalap fektethet betétekbe és eszközei között szerezhet pénzpiaci eszközöket. b) A Részalap eszközei legfeljebb 49%-ig kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Ezek kizárólag olyan értékpapírok lehetnek, amelyek a megvásárlásuk időpontjában egy elismert minősítő ügynökség speciális befektetési besorolásával rendelkeznek. A megvásárlás időpontjában a 2. mondat által érintett, besorolással rendelkező eszközök minősítése nem lehet rosszabb „A-”-nál (Standard & Poor’s and Fitch), illetve „A3”-nál (Moody’s), illetve más minősítő ügynökségek ezzel egyenértékű besorolásainál. Ha két különböző minősítés létezik, akkor az alacsonyabb minősítés határozza meg, hogy az eszköz megvásárolható-e; amennyiben három vagy több különböző minősítés létezik, akkor a két legjobb minősítés közül az alacsonyabbik irányadó. Ha egy eszköz minősítése a 2. és 3. mondatokban meghatározott minimális besorolási szint alá esik, akkor a Társaság hat hónapon belül megpróbálja azt értékesíteni. Az e) pont rendelkezéseitől függetlenül a jelen b) pontban meghatározott minden egyes eszköz hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 2,5 évet. c) Különösen az f) ponttól függően, az alábbi, az a) és b) pontok szerint magas hozamú befektetésként meghatározott eszközöket és kamatozó értékpapírokat, amelyek eszközalapú értékpapíroknak vagy jelzálogalapú értékpapíroknak minősülnek, nem lehet beszerezni. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető. Ezek lehetnek pénzpiaci és kiegyensúlyozott befektetési alapok (ideértve az abszolút hozamú alapokat) vagy olyan alapok, amelyek konkrét kibocsátókra vagy futamidőkre orientálódnak. e) A futamidő legfeljebb egy év lehet. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátozást nem kell betartani. g) A b) pont 1. és 6. mondatában, valamint az e) pontban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. A Részalap referenciaindexe az EONIA, míg az S (H2-AUD) részvényosztály referenciaindexe az O/N Libor AUD, az S (H2-NOK) részvényosztályé pedig a NOWA (Norwegian Overnight Weighted Average). A referenciaindex a részalap/részvényosztály befektetési teljesítményének mérésére szolgál. A befektetéskezelő ezért arra törekszik, hogy kihasználja a részalap befektetési politikája által kínált lehetőségeket annak érdekében, hogy túlteljesítse a referenciaindexet.

153


Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok figyelembevételével a Részalap (más alaptípusokhoz képest) olyan, a pénzpiaci befektetésekkel kapcsolatos viszonylag alacsony kockázatokat rejt az euró-befektetők számára, amelyek a külön árfolyamkockázat, valamint a részvényekhez kapcsolódó kockázatok vállalásából erednek. A pénzpiaci/kötvénypiaci pozíciókkal kapcsolatos legfőbb kockázatokat a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a nemfizetési kockázat, valamint a partnerkockázat jelentik. A nem euró-befektetőknek jelentős árfolyamkockázattal kell számolniuk a részvényosztály szintjén az egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok esetén; ez a kockázat az euróban befektetők esetében kisebb. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy adott fedezeti devizával szemben fedezik. Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a magas hozamú befektetéseknek minősülő befektetések speciális kockázatára és a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, valamint a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el a „Technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és a „Származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a részalap kockázati profiljára” fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. A származékos ügyletek nagymértékű alkalmazása a Részalap befektetési szintjének emelése érdekében (a Részalap általános profiljához képest) a lehetőségek és kockázatok jelentős növekedéséhez vezethet; abszolút értelemben viszont valószínűleg csupán csekély lehetőség- és kockázatnövekedést jelent majd. Befektetői profil A Részalap különösen azokat a befektetőket célozza meg, akik alacsony áringadozásokkal kísért piaci hozamra számítanak az euró pénzpiac alapján; ezáltal a figyelem továbbra is az euró befektetőkre irányul, illetve – az egy bizonyos deviza ellen jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében – azokra, akik e devizában kötnek ügyleteket.

154


Az EUR befektetők számára a befektetés ajánlott időtartama legalább hat hónap a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Ez hasonlóképpen vonatkozik a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan fedezett részvényosztályokra is olyan befektetők esetében, akik abban a devizában működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2007. április 17. – I (EUR) (ISIN LU0293295324) részvényosztály 2008. október 1. – AT (EUR) (ISIN LU0293294277) részvényosztály 2009. február 16. – CT (EUR) (ISIN LU0293294434) és IT (EUR) (ISIN LU0293295597) részvényosztályok; 2011. október 7. S (H2-AUD) (ISIN LU0678493700) és S (H2-NOK) (ISIN LU0678493965) részvényosztályok Kezdő jegyzési ár Az alábbi kezdő jegyzési árak azon részvényosztályokra vonatkoznak, amelyek a megfelelő referencia-pénznemben jegyzettek. 1 000,– AUD/ 1 000,– CAD/ 1 000,– CHF/ 30 000,– CZK/ 10 000,– DKK/ 1 000,– EUR/ 1 000,– GBP/ 1 000,– HKD/ 250 000,– HUF/ 200 000,– JPY/ 10 000,– NOK/ 1 000,– NZD/ 4 000,– PLN/ 10 000,– SEK/ 1 000,– SGD/ 1 000,– USD plusz adott esetben az értékesítési díj az N, NT, P, PT, I, IT, X, XT, W és WT részvényosztályokra. 100,– AUD/ 100,– CAD/ 100,– CHF/ 3000,– CZK/ 1000,– DKK/ 100,– EUR/ 100,– GBP/ 100,– HKD/ 25 000,– HUF/ 20 000,– JPY/ 1 000,– NOK/ 10,– NZD/ 400,– PLN/ 1 000,– SEK/ 100,– SGD/ 100,.– USD, plusz esetleges értékesítési díj az A, AT, C, CT, S és ST részvényosztályokra. Teljesítményalapú díj A részvényosztályokra vonatkozóan felmerülő teljesítményalapú díj az A, AT, C és CT kivételével a következőképpen alakul: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) 20%-os felülteljesítéséig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

155


Allianz Euro Bond Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika hosszú távú, átlagon felüli euró hozamok elérésére törekszik. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kormányzatok, helyhatóságok, ügynökségek, szupranacionális intézmények és vállalatok által kibocsátott vagy garantált kamatozó értékpapírokba fektethetnek be. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek az a) pontban meghatározottak szerint kamatozó értékpapírokba történt befektetése a Részalap eszközeinek maximum 30%-áig terjedhet. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. c) Különösen a h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek akár 30%-a is befektethető fejlődő piacok értékpapírjaiba. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem számítanak bele ebbe a limitbe, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) A futamidő kettő és nyolc év között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) A b), c), f) és g) pontokban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. 156


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalat specifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, és az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és különösen a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, annak érdekében, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarításokét és lekötött betétekét meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nem kerültek külön lefedezésre, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább három év. Ez azokra a részvényosztályokra is vonatkozik, amelyek a részvényosztály szintjén lefedezésre kerültek egy bizonyos deviza ellen azon befektetők esetében, akik abban a devizában kötnek ügyleteket, amely ellen a birtokukban lévő részvényosztályt fedezik. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. február 9. – C (EUR) (ISIN LU0484424121), CT (EUR) (ISIN LU0484424394) és IT (EUR) (ISIN LU0482909578) részvényosztályok A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 157


Allianz Euro High Yield Bond Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú euró-tőkenövekedés elérése. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és eszközalapú értékpapírok (ABS) nem vásárolhatók. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek akár 15%-a is befektethető fejlődő piacok értékpapírjaiba. c) Különösen a h) pontban foglaltak betartásával, az a) pont első mondatában meghatározottak szerint a Részalap eszközeinek minimum 75%-a olyan eszközökbe fektethető be, melyek értéke magas hozamúnak számít a vásárláskor. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) A futamidő egy és kilenc év között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) A b), c), f) és g) pontokban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. j) A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás 158


során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat és a magas hozamú értékpapírokba történő befektetések sajátos kockázata, és kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, annak érdekében, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. február 9. – A (EUR) (ISIN LU0482909818), AT (EUR) (ISIN LU0482909909) és IT (EUR) (ISIN LU0482910402) részvényosztál; 2011. július 18. I (H2-PLN) (ISIN LU0630281342) és AT (H2-PLN) (ISIN LU0551719049) részvényosztály

159


Értékelés Minden nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

160


Allianz Euro High Yield Defensive Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja megfelelő éves szintre vetített hozamok elérése az európai kötvénypiacok lehetőségeinek és kockázatainak figyelembevételével. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba kerülnek befektetésre. Jelzálogalapú értékpapírokat (mortgage-backed securities – MBS) és eszközalapú értékpapírokat (asset-backed securities – ABS) a Részalap nem szerezhet meg. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltoztatható kötvényekre és az opciós szelvénnyel rendelkező kötvényekre vonatkozó jegyzési, átváltási és opciós jogok gyakorlása során, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) Az a) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap befektethet olyan társaságok által kibocsátott eszközökbe, amelyek bejegyzett székhelye Európában található, vagy amelyek értékesítésének és/vagy nyereségének túlnyomó része Európában keletkezik, illetőleg olyan eszközökbe, amelyeket európai kormányzatok, helyhatóságok, ügynökségek, nemzetek feletti szervezetek, központi, regionális vagy helyi hatóságok bocsátottak ki vagy garantálnak. Ebben az értelemben Törökország és Oroszország európai országnak tekintendő. c) Továbbá a b) pontban foglalt rendelkezések betartásával betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is lehetséges. d) A Részalap által összesen tartott, ugyanazon kibocsátótól származó, az a) pont alatt említett kamatozó értékpapírok és részvények, és a c) pont alatt említett betétek és pénzpiaci eszközök nem érhetik el a Részalap eszközeinek 5%-át. Az egyetlen kibocsátóval rendelkező betétek beleszámítanak a jelen pont első mondatában meghatározott korlátba. A 83/349/EGK irányelv vagy az elismert nemzetközi számviteli szabályok meghatározása szerint ugyanazon csoportba tartozó vállalatokat egyetlen kibocsátónak kell tekinteni az előzőek értelmében. e) Különösen a j) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 75%-a magas hozamú befektetésként osztályozott kamatozó értékpapírokba kerül befektetésre. A Részalap csak olyan magas hozamú befektetésekbe fektethet be, amelyek a megszerzés időpontjában BB+ és B- (Standard & Poor’s) közötti minősítéssel rendelkeznek, vagy más elismert minősítő ügynökségek ezzel egyenértékű minősítésével rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek minősítéssel, azonban a befektetéskezelő véleménye szerint minősítésük esetén BB+ és B- közötti minősítést kapnának. Ha két különböző minősítés létezik, akkor az alacsonyabb minősítés határozza meg, hogy a kamatozó értékpapír beleszámít-e a jelen e) pontban meghatározott korlátokba; amennyiben három vagy több különböző minősítés létezik, akkor a két legjobb minősítés közül az alacsonyabbat kell felhasználni. Ha egy eszköz minősítése a jelen pont első mondataiban meghatározott minimális besorolási szint alá esik, akkor azt hat hónapon belül el kell adni. f) A Részalap az 1. függelék 1 b) pontjában meghatározott ÁÉKBV-be vagy KBV-be nem fektethet be. g) A nem EUR-ban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 10%-át, ha az ezen korlátot meghaladó érték fedezésre került. Az ugyanazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a devizájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapírok esetén: a vállalat) bejegyzett székhelye található. h) A futamidő egy és kilenc év között lehet. 161


i) Az e), g) és h) pontban felsorolt korlátokat a Részalap indulását követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. j) A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap olyan lehetőségeket és kockázatokat tartalmaz, amelyek a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódnak. Ebben a tekintetben jelentős szerepet játszanak a kötvény- és pénzpiacokban rejlő kockázatok, mint a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázatok, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba történő befektetések sajátos kockázatai. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében, különösen az euró befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvénymozgásból eredően a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázataira, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és a teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy hasonló profillal rendelkező, azonban származékos ügyletekbe nem befektető alap kockázati profiljához. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, beleértve a származékos ügyletek nagyon magas szintjét is, ami – egy hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alaphoz képest – további nagyon nagy lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy bizonyos devizával szemben nagyrészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év.

162


A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. Ha a Részalap elindítására sor kerül, a tájékoztató frissítése megfelelően megtörténik. Értékelés Minden nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

163


Allianz Euro Investment Grade Bond Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése euróban számítva. Befektetési célkitűzését a Részalap elsősorban az eurozóna piacainak befektetésre ajánlott minősítésű kamatozó értékpapírjaiba történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Ezen kamatozó értékpapírok köre kizárólag olyan értékpapírokra korlátozódik, amelyek EUR-ban vannak denominálva, az OECD-ben részt vevő országokban lettek kibocsátva, és a megszerzésük időpontjában egy elismert minősítő ügynökség egyedi befektetési fokozatú minősítésével rendelkeznek. A megvásárlás időpontjában a 2. mondat szerinti minősítéssel rendelkező eszközök minősítése nem lehet rosszabb a „BBB-” (Standard & Poor’s) minősítésnél, illetve más minősítő ügynökségek ezzel egyenértékű besorolásainál. Ha két különböző minősítés létezik, akkor az alacsonyabb minősítés határozza meg, hogy az eszköz megvásárolható-e; amennyiben három vagy több különböző minősítés létezik, akkor a két legjobb minősítés közül az alacsonyabbik irányadó. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a jelen a) pontban meghatározott kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Különösen a j) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fordítható részvények és hasonló jogok megszerzésére átváltoztatható kötvényekhez és opciós szelvénnyel rendelkező kötvényekhez kapcsolódó jegyzési, átváltoztatási és opciós jogok gyakorlása révén. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközei értékének 20%-át. b) A Részalap eszközeinek legfeljebb 5%-a fektethető be olyan, az a) pont 1. mondatában meghatározott eszközökbe, amelyek BBB- és BB- (Standard & Poor’s) közötti, vagy ezzel egyenértékű minősítéssel rendelkeznek. c) Különösen a j) pontban foglaltak betartásával, a Részalapnak az a) pont első mondatában meghatározottak szerinti eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan eszközökbe, melyek megszerzésük időpontjában nincsenek minősítve egy minősítő ügynökség által. d) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amelyek pénzpiaci alapok, kötvényalapok, illetve abszolút hozam megközelítést követő alapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A nem euróban denominált és nem az OECD-ben részt vevő országban kibocsátott eszközök és források részesedése nem haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 10%-át. g) A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. 164


h) A futamidő egy és nyolc év között lehet. i) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. j) A b), c), d), f), g) és h) pontokban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázatot szintén nagyon nagy mértékben befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a magas hozamú értékpapírokba történő befektetések kockázata, és kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, valamint a letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és az ilyen használathoz kapcsolódó sajátos kockázatok”, valamint „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap részvényértékének változékonysága (volatilitása) erősen megnőhet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszútávon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból az alapkezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagymértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. 165


Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azokon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább 10 év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2012. március 20. – IT (EUR) (ISIN LU0706717278) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és franciaországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

166


Allianz Euroland Equity Growth Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja elsősorban a befektetési alapelvek keretében az eurózóna részvénypiaci pozíciókon keresztül elért hosszú távú tőkenövekedés. Ennek érdekében a befektetéskezelő olyan részvényeket vásárol, amelyekről úgy véli, hogy – a Részalap kezelésében tartott összes részvénnyel együtt – növekedésorientált részvényekre koncentráló portfóliót eredményeznek. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan vállalatok részvényeibe és részjegyeibe fektetik be, amelyeknek a székhelye az Európai Monetáris Unió tagországaiban található. b) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a olyan vállalatok részvényeibe, hasonló értékpapírjaiba és részesedési jegyeibe fektethető be, amelyek székhelye az ERM II (árfolyammechanizmus rendszer) országaiban található. A fenti első mondatban meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. c) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a az a) és b) pontokban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. d) Emellett az a), b) és c) pontban felsorolt eszközön alapuló átváltható kötvények és opciós kötvények is vásárolhatók. e) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek OECD pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. f) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – az e) pontban meghatározott OECD pénzpiaci alapok értékével együtt és a h) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és OECD pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. g) Bármely méretű társaság megfelelő értékpapírjai megvásárolhatók. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy egy bizonyos vagy egyedileg meghatározott méretű vállalatokra vagy pedig széleskörű befektetésre koncentrál. Nagyon kis tőkéjű, többnyire réspiacokon aktív cégek részvényei is megszerezhetők. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető a fenti b), c) és f) pontokban meghatározott korlátozások figyelmen kívül hagyása. i) Az a) és f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. j) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési 167


kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen az erősen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2006. október 2. – W (EUR) (ISIN LU0256884577) részvényosztály; 2006. október 4. – I (EUR) (ISIN LU0256883843) és IT (EUR) (ISIN LU0256884064) részvényosztályok; 2006. október 16. – A (EUR) (ISIN LU0256839944) és AT (EUR) (ISIN LU0256840447) részvényosztályok; 2006. november 2. – CT (EUR) (ISIN LU0256840793) részvényosztály Befektetőkre vonatkozó korlátozások Az A és AT részvényosztályok részvényeit nem vásárolhatják meg olyan befektetők, akik a Német Szövetségi Köztársaság lakosai, amennyiben a jegyek üzleti vagyonuk részét képeznék. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

168


Allianz Euroland Equity SRI Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés a hosszú távú tőkenövekedésre rendezkedett be, ennek érdekében olyan vállalatok részvényeibe fektetnek be, amelyek a részvények beszerzésének időpontjában a Részalap kezelőjének megítélése szerint teljesítik a fenntartható és felelős befektetés (socially responsible investment „SRI”) megközelítést, mert szem előtt tartják az alábbi, fenntartható fejlődésre vonatkozó kritériumokat: szociálpolitika, emberi jogok tiszteletben tartása, felelős vállalatirányítás, környezetvédelmi politika és etika („SRI értékelési kritériumok”). A pénzügyi kritériumok mellett ezeket az SRI-értékelési kritériumokat is figyelembe veszik. Az SRI-értékelési kritériumok tekintetében a befektetési politika a pozitív ágazati kiválasztás folyamatának felel meg („az osztály legjobbja” megközelítés), nem pedig az etikus befektetések kizárási megközelítésének. Az „osztály legjobbja” megközelítés szerint a fenntartható fejlődés szempontjából a kiválasztást úgy hajtják végre, hogy a Részalap eszközei között található értékpapírok „hagyományos” pénzügyi elemzésének kiegészítésére és pótlására szűrőket alkalmaznak. Így tehát az SRI értékelési kritériumok jelen vannak az értékpapírok alapvető elemzésében, és céljuk az, hogy megkülönböztető megközelítés nélkül egészítsék ki a tisztán pénzügyi elemzést, annak érdekében, hogy a portfólió lehetséges hozamát ne csökkentsék. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban az Európai Monetáris Unió tagállamainak részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) A g) pont betartása mellett, a Részalap eszközeinek legalább 90%-át részvényekbe fektetik be, amelyek közül, a g) pont betartása mellett, a Részalap eszközeinek legalább 60%-át olyan részvényekbe kell befektetni, amelyek kibocsátóinak (a részvényeket képviselő értékpapírok esetén: a vállalatoknak) székhelye az Európai Monetáris Unióban részt vevő országokban van. Az első mondatban meghatározott korlátozások ellenére, a Részalap eszközeinek legalább 75%-át fizikailag olyan vállalatok részvényeibe kell befektetni, amelyek székhelye az Európai Monetáris Unióban részt vevő országokban van. Az első mondatban meghatározott korlátozások közé tartoznak: – az első mondatban leírt vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, és – részvényindex-igazolások és egyéb igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megfelel az első mondatban felsorolt eszközöknek, vagy azoknak a befektetési piacoknak, amelyekhez ezek az eszközök hozzárendelhetők, és – az első mondatban felsorolt eszközökre hivatkozó átváltható kötvények és opciós szelvénnyel járó kötvények szintén beszerezhetők. b) A g) pont betartása mellett a Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a az a) pont első mondatában meghatározott olyan eszközökbe fektethető be, amelyek kibocsátóinak (a részvényeket képviselő értékpapírok esetén: a vállalatoknak) székhelye a fejlődő piacok országaiban található. Az első mondatban meghatározott korlátozások közé tartoznak: – az első mondatban leírt vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, és – részvényindex-igazolások és egyéb igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megfelel az első mondatban felsorolt eszközöknek, vagy azoknak a befektetési piacoknak, amelyekhez ezek az eszközök hozzárendelhetők, és 169


– az első mondatban felsorolt eszközökre hivatkozó átváltható kötvények és opciós szelvénnyel járó kötvények szintén beszerezhetők. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek OECD pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – az c) pontban meghatározott OECD pénzpiaci alapok értékével együtt és az g) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 10%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és OECD pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A nem euróban denominált Részalapok eszközeinek és forrásainak részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték árfolyam- vagy deviza származékos ügyletek révén lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem számítanak bele ebbe a limitbe, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. f) Bármilyen méretű vállalat által kibocsátott vagy azokra vonatkozó eszközök beszerezhetők. A piaci helyzettől függően a Részalap kezelője vagy egy bizonyos, vagy különböző méretű vállalatokra koncentrál, vagy pedig egyszerre számos, teljesen különböző méretű vállalatba fektet be. Nagyon kis tőkéjű, többnyire réspiacokon aktív cégek részvényei is megszerezhetők. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a) pont első mondatában, a b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. h) Az a), d) és e) pontban felsorolt korlátozásokhoz a Részalap bevezetése utáni első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetése vagy összevonása előtti két utolsó hónapban nem szükséges ragaszkodni. i) Az 1. függelék 2. pontjának első bekezdése szerinti befektetések nem megengedettek. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat tartalmaz. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalat-specifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, valamint kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat, valamint az elszámolási kockázat. Az árfolyamkockázat arészvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az 170


árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét az elszámolási kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész) alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (Rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (Rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen az erősen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. Befektetői profil A Részalap kifejezetten azokat a befektetőket célozza meg, akik a megtérülést a piaci kamatlábtöbblettől várják. Az eszköznövekedés elsősorban a piaci lehetőségekből várható, és magában foglalja a magasabb árfluktuációk elfogadását. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A befektetés időtartama legalább öt év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. október 26. – A (EUR) (ISIN LU0542502157) és N (EUR) (ISIN LU0542502660) részvényosztályok Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és franciaországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

171


Allianz Europe Equity Growth Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja elsősorban a befektetési alapelvek keretében az európai részvénypiaci pozícióin keresztül elért hosszú távú tőkenövekedés. Ennek érdekében a befektetéskezelő olyan részvényeket vásárol, amelyekről úgy véli, hogy – a Részalap kezelésében tartott összes részvénnyel együtt – növekedésorientált részvényekre koncentráló portfóliót eredményeznek. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan vállalatok részvényeibe és részjegyeibe fektetik be, amelyeknek a székhelye az Európai Unió tagállamai közé tartozó országokban, Norvégiában vagy Izlandon van. b) Az i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 25%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. c) Emellett az a) és b) pontban felsorolt eszközön alapuló átváltható kötvények és opciós kötvények is vásárolhatók. d) Részvényindex-igazolások, valamint részvényekre és részvénykosarakra vonatkozó igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az a) és b) pontban felsorolt eszközök kockázati profiljával vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók. e) Az a)–d) pontokban meghatározott olyan eszközök részesedése, amelyek kibocsátóinak (a részvényeket képviselő értékpapíroknál: a társaság, az igazolásoknál: a befektetési alap értékpapír-állománya) bejegyzett székhelye a fejlődő országokban található az i) pont értelmében nem haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át. f) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek OECD pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. g) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – az f) pontban meghatározott OECD pénzpiaci alapok értékével együtt és az i) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és OECD pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. h) Bármely méretű társaság megfelelő értékpapírjai megvásárolhatók. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy egy bizonyos vagy egyedileg meghatározott méretű vállalatokra, vagy pedig széleskörű befektetésre koncentrál. Nagyon kis tőkéjű, többnyire réspiacokon aktív cégek részvényei is megszerezhetők. i) A kockázatvállaláson belül megengedhető a fenti b), e) és g) pontokban meghatározott korlátozások figyelmen kívül hagyása. j) Az a) és g) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. k) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. 172


A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalat-specifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, valamint kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, likviditási kockázat, ország- és átutalási kockázat és letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen az erősen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2006. október 2. – W (EUR) (ISIN LU0256881987) részvényosztály; 2006. október 4. – I (EUR) (ISIN LU0256880153) és IT (EUR) (ISIN LU0256881128) részvényosztályok; 2006. október 16. – A (EUR) (ISIN LU0256839191) és AT (EUR) (ISIN LU0256839274) részvényosztályok; 2006. november 2. – CT (EUR) (ISIN LU0256839860) részvényosztály; 2009. augusztus 3. – A (GBP) (ISIN LU0264555375) részvényosztály; 2010. augusztus 9. – WT (EUR) (ISIN LU0256883504) részvényosztály; 2010. augusztus 17. – AT (HUF) (ISIN LU0527936024) részvényosztály; 2012. január 4. – P (GBP) (ISIN LU0604763499) részvényosztály; 2012. március 22. – AT (H-PLN) (ISIN LU0678959247) részvényosztály; 2012. március 30. – PT (AUD) (ISIN LU0757889166) részvényosztály; 2012. június 15. – P (EUR) (ISIN LU0256881474) részvényosztály; 2012. Augusztus 21 P2 (EUR) (ISIN LU0811903136) részvényosztály

173


Befektetőkre vonatkozó korlátozások Az A és AT részvényosztályok részvényeit nem vásárolhatják meg olyan befektetők, akik a Német Szövetségi Köztársaság lakosai, amennyiben a jegyek üzleti vagyonuk részét képeznék. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

174


Allianz Europe Small Cap Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a Részalap eszközeinek az európai részvénypiacokon történő befektetésével garantált hosszú távú tőkenövekedés elérése, különösen a kis (alacsony tőkéjű) vállalatok részvényeinek megszerzése révén. Befektetési alapelvek a) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább kétharmadát olyan kisvállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye fejlett európai országokban vagy egy olyan országban található, ahol valamely, a HSBC Smaller European Companies [incl. UK] Total Return Index -hez tartozó vállalat székhelye van. Jelen pont értelmezésében Törökország és Oroszország nem tekintendő európai országnak. E szempontból alacsony tőkéjű vállalatoknak azokat a részvénytársaságokat tekintjük, amelyek piaci tőkésítési szintje a legnagyobb összegű értékpapír piaci tőkésítési értékét maximum 1,3-szor haladja meg (az összes piaci tőkésítést figyelembe véve) az HSBC Smaller European Companies [incl. UK] Total Return Index szerint. Az alacsony tőkéjű vállalatok sorába tartozhatnak azon kis- vagy közepes értékű osztalékos értékpapírokkal rendelkező társaságok is, amelyek némelyike a réspiacokon aktív. Mindez azt jelenti, hogy olyan, a jelen pont első mondatában meghatározott vállalatok átváltható kötvényei és részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, valamint részvényindex-igazolások és egyéb igazolásai is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) A Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan vállalatok részvényeibe és részjegyeibe fektetik be, amelyeknek székhelye az Európai Unió tagállamai közé tartozó országokban, Norvégiában vagy Izlandon van. c) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló értékpapírokba, átváltható kötvényekbe vagy utalványokba fektethető be. E limiten belül olyan részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) Az a), c) és e) pontban foglaltak ellenére és különösen a h) pont betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a fektethető be: – az a) és b) pontban leírt átváltható kötvényekbe vagy utalványokba; – a d) pontban meghatározott betétekbe vagy pénzpiaci eszközökbe; a nyújtott biztosítékok vagy fedezetek nem számítanak bele ebbe a limitbe.

175


g) A befektetéskezelő, megítélése alapján növekedésorientált és/vagy értékorientált részvényeket egyaránt vásárolhat. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy az érték-vagy növekedésorientált részvényekre, vagy széleskörű befektetésre koncentrálhat. A növekedésorientált és értékorientált részvényekbe történő befektetések súlyozása a piaci helyzettől függően változhat. A portfólió állhat teljesen az egyik vagy másik ilyen típusú részvénybe történő befektetésből; azonban a hosszú távú fő cél az, hogy értékorientált és növekedésorientált részvények egyaránt szerepeljenek a portfólióban. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), c) és f) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) Az a), b), az e) és az f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal való egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, valamint kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, likviditási kockázat, ország- és átutalási kockázat és letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet.

176


Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. szeptember 15. – A (GBP) (ISIN LU0442335922), AT (EUR) (ISIN LU0293315296) és IT (EUR) (ISIN LU0293315965) részvényosztály; 2012. június 5. – A (EUR) (ISIN LU0293315023), I (EUR) (ISIN LU0293315882) és WT (EUR) (ISIN LU0294427389) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

177


Allianz European Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban európai részvénypiaci befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek Európában vannak bejegyezve (ilyen értelemben Törökország és Oroszország is európai országoknak számít). Azonban az első mondatban meghatározott eszközök közvetlen részesedése nem lehet kevesebb, mint a Részalap eszközértékének legalább 51%-a. b) A g) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy részesedési jegyekbe fektethető be. Az e) pont első mondata szerinti befektetési limitbe akkor számítanak bele, ha az S&P GIFS (Standard & Poor’s Global Investment Fund Sector) besorolása szerint az Európán kívül eső ország vagy régió kategóriába tartoznak (ilyen értelemben Törökország és Oroszország is európai országoknak számít). Ha S&P GIFS besorolás nem áll rendelkezésre vagy az adott Részalap nem rendelkezik S&P GIFS besorolással, az Alapkezelő Társaság az általa meghatározott helyettesítési kritériumok alapján elvégezheti ezt a besorolást. c) Az átváltható kötvények, kölcsönkötvények, indexált pénztárjegyek és egyéb utalványok, melyek kockázati profilja jellemzően megegyezik az a) vagy a b) pont első mondatában szereplő eszközökkel vagy azon befektetési piacokéval, melyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. d) Különösen a g) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek 20%-át olyan vállalatok részvényeibe kell befektetni, amelyek nem a fejlett országokban vannak bejegyezve. Az e) pont első mondata szerinti befektetések akkor számítanak bele a limitbe, ha az S&P GIFS (Standard & Poor’s Global Investment Fund Sector) besorolása szerint feljövő piac vagy az S&P GIFS szerint a Világbank által nem magas jövedelműnek, azaz nem „fejlettnek” minősített ország vagy régió kategóriába tartoznak. Ha S&P GIFS besorolás nem áll rendelkezésre vagy az adott Részalap nem rendelkezik S&P GIFS besorolással, az Alapkezelő Társaság az általa meghatározott helyettesítési kritériumok alapján elvégezheti ezt a besorolást. e) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. f) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – az e) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és különösen a g) pont rendelkezéseinek betartásával – a részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b), d) és f) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. h) Az a) és f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. 178


i) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat tartalmaz. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, az ország- és regionális kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a letéti kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a likviditási kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat vállalatspecifikus kockázat, az ország- és regionális kockázat, az, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, letéti kockázat, ország- és átutalási kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen a megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap elsősorban olyan befektetőket céloz meg, akik a piaci kamatlábat meghaladó hozamokra számítanak, miközben az olyan, egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az e devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A hosszú távú magasabb hozamlehetőségek nagyobb áringadozást jelentenek. A befektetés időtartama legalább öt év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. november 7. – A (EUR) (ISIN LU0327454749) részvényosztály; 2008. december 12. – S (EUR) (ISIN LU0400424742) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 179


Allianz European Equity Dividend Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika elsődleges célja a megfelelő osztalékhozamokat ígérő európai piacokra történő részvényorientált befektetésekkel garantált hosszú távú tőkenövekedés. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan – várhatóan megfelelő osztalékhozamot biztosító – vállalatok részvényeibe és részjegyeibe kell befektetni, amelyeknek a székhelye az Európai Unió tagállamai közé tartozó országokban, Norvégiában vagy Izlandon található. b) Az i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 25%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy értékpapír utalványokba fektethető be. c) Emellett az a) és b) pontban felsorolt eszközön alapuló átváltható kötvények és opciós kötvények is vásárolhatók. d) Részvényindex-igazolások, valamint részvényekre és részvénykosarakra vonatkozó igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az a) és b) pontban felsorolt eszközök kockázati profiljával vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók. e) Az a)–d) pontokban meghatározott olyan eszközök részesedése, amelyek kibocsátóinak (a részvényeket képviselő értékpapíroknál: a társaság, az igazolásoknál: a befektetési alap értékpapír-állománya) bejegyzett székhelye a fejlődő országokban található az i) pont értelmében nem haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át. f) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek OECD pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. g) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – az f) pontban meghatározott OECD pénzpiaci alapok értékével együtt és az i) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 20%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és OECD pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. h) Bármely méretű társaság megfelelő értékpapírjai megvásárolhatók. A piaci helyzettől függően a befektetéskezelő vagy egy bizonyos vagy egyedileg meghatározott méretű vállalatokra , vagy pedig széleskörű befektetésre koncentrál. Nagyon kis tőkéjű, többnyire réspiacokon aktív cégek részvényei is megszerezhetők. i) A kockázatvállaláson belül megengedhető a fenti b), e) és g) pontokban meghatározott korlátozások figyelmen kívül hagyása. j) Az a) és g) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. k) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat.

180


A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalat-specifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, valamint kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, általános piaci kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, likviditási kockázat, ország- és átutalási kockázat és letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében meglehetősen magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen az erősen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. március 10. – AT (EUR) (ISIN LU0414045822), CT (EUR) (ISIN LU0414046390) és IT (EUR) (ISIN LU0414047281) részvényosztályok; 2011. január 10. – A (EUR) (ISIN LU0414045582) részvényosztály; 2012. március 22. – AT (H-PLN) (ISIN LU0739341922) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

181


Allianz Flexi Asia Bond Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetés célja a hosszú távú tőkenövekedés és jövedelemszerzés biztosítása a befektetők számára. Befektetési célját a Részalap elsősorban EUR, USD, GBP, JPY, AUD, NZD vagy bármely ázsiai devizában denominált adósságpiacokon eszközölt befektetések útján próbálja elérni, ázsiai országokra koncentrálva. A befektetési politika célja megfelelő éves szintre vetített hozamok elérése, az ázsiai kötvénypiacok lehetőségeinek és kockázatainak figyelembevételével. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei egy ázsiai ország kormányzatai, helyhatóságai, ügynökségei, szupranacionális, központi, regionális vagy helyi hatóságai és vállalatai által kibocsátott vagy garantált kamatozó értékpapírokba kerülnek befektetésre. Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak ebben az összefüggésben. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Olyan inflációhoz kötött eszközök, változó kamatozású kötvények és átváltoztatható kötvények, amelyek teljesítik a jelen pont első vagy második mondatában meghatározott követelményeket, a Részalapok által megszerezhetők. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközei értékének 20%-át. b) Az i) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a fektethető be Ázsián kívüli országokban vagy országokból kibocsátott kamatozó értékpapírokba. c) A g) és i) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető be az a) pontban meghatározottaknak megfelelő olyan kamatozó értékpapírokba, amelyek nem a megfelelő helyi pénznemükben vannak denominálva. d) Különösen az i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető olyan kamatozó értékpapírokba, amelyek megszerzésük időpontjában magas hozamú befektetésnek számítanak, és nem rendelkeznek specifikus befektetési fokozatú minősítéssel egy elismert minősítő ügynökség által („nem befektetési fokozatú minősítés”). A megvásárlás időpontjában az 1. mondat értelmében vett eszközök BB+ és B- (Standard & Poor’s), BB+ és B- (Fitch) vagy Ba1 és B3 (Moody’s) közötti minősítéssel, vagy egyéb minősítő ügynökségek által kibocsátott, ezekkel egyenértékű minősítéssel rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek minősítéssel, de amelyek vonatkozásában a befektetéskezelő véleménye szerint feltételezhető, hogy az ebben a mondatban meghatározottak szerinti minősítést kapnák, ha egy elismert minősítő ügynökség minősítené őket. Ha beszerzését követően a Részalap egy eszköze elveszíti befektetési fokozatú minősítését, akkor az értékét figyelembe veszik a jelen d) pont első mondatában meghatározott korlátban. e) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amelyek pénzpiaci alapok, kötvényalapok, illetve abszolút hozam megközelítést követő alapok. f) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. g) A Részalap szintjén a nem euróban, USD-ben, GBP-ben, JPY-ban, AUD-ben, NZD-ben vagy bármely ázsiai devizában denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 20%-át, ha az 182


ezen összeget meghaladó érték fedezésre került a jelen mondat első részében meghatározott devizákba. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. h) A futamidő plusz kettő és plusz nyolc év között lehet. i) A kockázatvállalás keretein belül megengedhető a fenti b), c) és d) pontokban meghatározott korlátok figyelmen kívül hagyása. j) A b), c), g és h) pontokban felsorolt korlátokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban. k) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalat specifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, és az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. Az árfolyamkockázat arészvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas, különösen az euróban befektetők számára. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki nem abban a devizábanköt ügyleteket, amellyel szemben az általa tartott részvényosztályt fedezik, tekintettel a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályokra; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Az RMB-ben denominált részvényosztályokra vonatkozóan az ilyen részvényosztályokba befektető személyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a tájékoztató „2. rész: Általános kockázati tényezők” fejezetének „Kínai renminbi devizakockázat” című szakaszában foglalt további kockázati figyelmeztetésekre. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, és különösen a teljesítménykockázatra.

183


A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „Technikák és eszközök használata és az ilyen használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszútávon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból azonban a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár jelentős mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2012. július 3. – AM (H2-AUD) (ISIN LU0706718243), AM (H2-CAD) (ISIN LU0706718755), AM (H2-RMB) (ISIN LU0774780943), AM (HKD) (ISIN LU0706718086), AM (USD) (ISIN LU0745992734), AT (USD) (ISIN LU0745992494) és I (EUR) (ISIN LU0706718839) részvényosztály; 2012. július 17. – AM (H2-NZD) (ISIN LU0790109010) részvényosztály; 2012. szeptember 3. IT (USD) (ISIN LU0811902674) részvényosztály. Értékelés Minden olyan nap, amelyen a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a legnagyobb értéktőzsde Hongkongban és Szingapúrban üzletkötés céljából nyitva tart. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

184


Allianz Flexible Bond Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés A Részalap célja elsőrendű, kockázathoz igazított hozam elérése a teljes piaci ciklusban. A befektetési politika célja az éves szintre vetített megfelelő hozam elérése az európai kötvénypiacon jelentkező lehetőségek és kockázatok figyelembevételével (abszolút hozam szerinti megközelítés). Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei egy európai ország kormányzata, helyhatóságai, ügynökségei, szupranacionális intézményei, központi, regionális vagy helyi állami szervei, illetve vállalatai által kibocsátott vagy garantált kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Ebből a szempontból Oroszország és Törökország nem tekintendő európai országnak. Részvényindexigazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) Különös tekintettel a h) pontban foglalt kikötésekre, a Részalap eszközeinek az a) pontban meghatározott egyéb kamatozó értékpapírokba történő befektetése a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-áig terjedhet. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. c) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a befektethető nem európai országoknak az a) pontban meghatározott értékpapírjaiba is. d) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be is befektethető, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok, illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. e) A Részalap befektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A nem EUR pénznemben denominált eszközök és kötelezettségek részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 30%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték fedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén a társaság) székhelye található. g) A futamidő mínusz négy és plusz nyolc év között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátozást ne tartsák be. i) A c), f) és g) pontban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak valamely helyi hatósága, bármely OECD-tagállam, illetve az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi 185


státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során kínálták jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátású értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközértékének 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, például a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, továbbá kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, valamint az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében szintén nagyon magas a nem euróban befektetők számára; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában levő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és különösen a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, hogy származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönségét azok a befektetők alkotják, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott devizával szemben jelentős mértékben fedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarításokét és lekötött betétekét meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nincsenek kifejezetten fedezve egy adott devizával szemben, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább három év. Ez azokra a részvényosztályokra is vonatkozik, amelyek a részvényosztály szintjén fedezve vannak egy bizonyos devizával szemben, azon befektetők esetében, akik abban a devizában kötnek ügyleteket, amellyel szemben a birtokukban levő részvényosztály fedezésre került. 186


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2011. július 29. – IT (EUR) (ISIN LU0639173383) részvényosztály; 2011. augusztus 16.: A (EUR) (ISIN LU0639172146) és C (EUR) (ISIN LU0639172732) részvényosztályok; 2011. november 22. – CT (EUR) (ISIN LU0639172906) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

187


Allianz Global Agricultural Trends Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A Részalap a globális részvénypiacokba fektet, különös tekintettel azon vállalatokra, amelyek jelen vannak az „Alapanyag-előállítási” vagy a „Termékfeldolgozási és elosztási” szektorokban. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 90%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek a befektetéskezelő megítélése szerint, egyéb üzleti szegmenseik mellett – közvetlenül vagy közvetve – az „Alapanyag-előállítási” vagy a „Termékfeldolgozási és elosztási” szektorokban, szektorok fejlesztésében is jelen vannak. Ebben az összefüggésben az „Alapanyag-előállítási” szektor az „Alapvető erőforrások” és a „Nyersanyagok” területeket foglalja magában. Az „Alapvető anyagok” területe magában foglalja az összes olyan tevékenységet és szolgáltatást, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a föld és víz, mint alapvető erőforrások kínálatához és fejlesztéséhez. A „Nyersanyagok” területhez tartoznak: – az összes tevékenység és szolgáltatás, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a mezőgazdasági nyersanyagok – mint például termények, állatállomány, erdőipari vagy mezőgazdasági termékek - előállításához, tárolásához, szállításához vagy kutatásához, – az összes tevékenység és szolgáltatás, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az első bekezdésben meghatározott mezőgazdasági nyersanyagok előállításához szükséges előtermékek és anyagok termeléséhez, tárolásához, szállításához vagy kutatásához. E termékekhez és anyagokhoz tartoznak a vetőmagok, trágyák és egyéb mezőgazdasági vegyszerek, valamint mezőgazdasági gépek, berendezések és technológia. A „Termékfeldolgozási és elosztási” szektor a „Termékfeldolgozási” valamint az „Elosztás” területeket foglalja magában. A „Termékfeldolgozás” területhez tartoznak: – az összes tevékenység és szolgáltatás, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az élelmiszeripari és az italtermékek - beleértve a palackozott vizet - feldolgozásához, előállításához, tárolásához és kutatásához. – az összes tevékenység és szolgáltatás, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a mezőgazdasági nyersanyagokból előállított nem élelmiszerjellegű termékek feldolgozásához, termeléséhez, tárolásához és kutatásához. Ezen termékekhez tartoznak többek között a megújuló energiahordozók, mint az etanol vagy biodízel/biogáz, bútor, papír, természetes gumi, valamint az ezekhez kapcsolódó termékek. Az „Elosztás” területe magában foglalja az összes olyan tevékenységet és szolgáltatást, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a fent említett élelmiszeripari, ital- és nem élelmiszerjellegű termékek szállításához, szállítmányozásához és disztribúciójához. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindexigazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 35%-a olyan az a) pontban meghatározott vállalatok részvényeibe fektethető, amelyek székhelye a fejlődő országokban található. 188


c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 10%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, az ágazati kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. 189


Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. április 1. – A (EUR) (ISIN LU0342688198) és AT (USD) (ISIN LU0342689089) részvényosztályok; 2008. június 24. – AT (EUR) (ISIN LU0342688941) részvényosztály; 2008. július 7. – CT (EUR) (ISIN LU0342689832) és IT (EUR) (ISIN LU0342691812) részvényosztályok; 2008. augusztus 25. – A (GBP) (ISIN LU0342688354) részvényosztály; 2011. november 14. – P (GBP) (ISIN LU0342692547) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

190


Allianz Global Dividend Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja hosszú távú tőkenövekedés elérése a globális piacokra történő olyan részvényalapú befektetések útján, amelyek várhatóan fenntartható osztalékfizetéseket biztosítanak. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközeinek legalább 51%-át olyan részvényeibe kell befektetni, amelyeknek várhatóan fenntartható osztalékhozamot biztosítanak az adott vállalatok általában stabil osztalékpolitikájára irányuló várakozás alapján. Ezen korlát keretei között részvények jegyzésére jogosító utalványok is megszerezhetők. b) Ezenkívül olyan részesedési igazolások is megszerezhetők, amelyek kockázati profilja tipikusan korrelációt mutat az a) pont 1. mondatában meghatározott eszközökkel. Különösen az i) pontban foglalt rendelkezések betartásával, ezek értékének az a) pontban meghatározott eszközök értékével együtt legalább a Részalap eszközei értékének 70%-ának kell lennie. c) Továbbá az i) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a fektethető be az a) és b) pontokban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, részesedési igazolásokba vagy részvények jegyzésére jogosító utalványokba. d) Emellett az a) és b) pontban felsorolt eszközökön alapuló átváltoztatható kötvények és opciós szelvénnyel rendelkező kötvények is megszerezhetők. e) Indexigazolások – az 1. függelék 1. pontjára hivatkozással –, valamint részvényekre vonatkozó igazolások és részvénykosarak, amelyek kockázati profilja korrelációt mutat az a) és b) pontban felsorolt eszközökkel vagy azon befektetési piacokkal, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén megszerezhetők. f) Különösen az i) pont rendelkezéseinek betartásával, az a), b), c) és e) pontban meghatározott azon megszerzett eszközök értéke, amelyek kibocsátóinak székhelye, vagy amelyek alapul fekvő értékpapírja kibocsátójának székhelye fejlődő piacokon található, nem haladhatják meg a Részalap eszközeinek 30%-át. g) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap, és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap. Ezenfelül az ilyen alap célkitűzése nem irányulhat elsődlegesen bármely tiltott befektetésbe történő befektetésre, és amennyiben az ilyen alap célkitűzése elsődlegesen korlátozott befektetésekbe történő befektetésre irányul, az ilyen részesedések nem lehetnek ellentétben a vonatkozó korlátozással. h) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a g) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek legfeljebb 15%-át teheti ki. A betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. i) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti b), c), f) és h) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. j) Az a), b) és h) pontban felsorolt korlátokat a Részalap indulását követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. k) A Részalap a hatékony portfóliókezelés érdekében (ide értve a fedezeti célokat is) befektethet származékos eszközökbe. A Részalap nem fektet be túlzott mértékben származékos eszközökbe befektetési célokból. 191


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) a Részalap tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legnagyobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiós kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat nagyfokú és lényeges szerepet játszik. A Részalap részvénypiaci orientáltságát illetően hangsúlyozni kell többek között, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintőek, adott esetben a lényegesen tartósabb áresések is – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaccal és betétekkel kapcsolatos eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a kamatkockázatot, a hitelképességi kockázatot, az általános piaci kockázatot, a vállalatspecifikus kockázatot, az ország- és régiós kockázatot, a partnerkockázatot, a nemfizetési kockázatot, a fejlődő piacok kockázatát, a likviditási kockázatot, az ország- és átutalási kockázatot és a letéti kockázatot szintén meg kell említeni. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvénymozgásokból eredően a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy hasonló profillal rendelkező, azonban származékos ügyletekbe nem befektető alap kockázati profiljához. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, beleértve a származékos ügyletek nagyon magas szintjét is, ami – egy hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alaphoz képest – további nagyon nagy lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat lényegesen meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év.

192


Valós értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában a valós értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: 2012. december 7. – F (EUR) (ISIN LU0788519378) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és németországi bankok és tőzsdék, valamint az Egyesült Államok fő tőzsdéje nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

193


Allianz Global EcoTrends Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés olyan társaságokban szerzett globális részesedésen keresztül, melyek jelen vannak a „Környezetbarát energia”, „Szennyezéscsökkentés” és „Víztisztaság” szektorokban. További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan vállalatok alaptőke-részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek a befektetéskezelő megítélése szerint, egyéb üzleti szegmenseik mellett – közvetlenül vagy közvetve – a „Gazdaságos energia (EcoEnergy)”, valamint a „Környezetvédelem” és a „Víztisztaság” szektorok fejlesztésében is jelen vannak. Ebben az összefüggésben a „Környezetbarát energia” szektor az „Alternatív energiaforrások” és az „Energiahatékonyság” területeket foglalja magában. Az „Alternatív energiák” terület olyan szolgáltatások nyújtását és olyan termékek vagy technológiák gyártását, építését, forgalmazását, elosztását, szállítását, tervezését, tárolását, kutatását és más termékek vagy technológiák előállítását foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az alternatív – különösen az újratermelődő – energiaforrások biztosításához vagy előállításához, vagy a megfelelő alapanyagok előkészítéséhez, gyártásához vagy forgalmazásához. Ez a terület szintén magában foglalja az alternatív – különösen az újratermelődő – energiák biztosítását és előállítását és maguknak a megfelelő alapanyagoknak az előkészítését, gyártását és forgalmazását. Az „Energiahatékonyság” terület olyan szolgáltatások nyújtását, valamint termékek vagy technológiák gyártását, forgalmazását, átadását, szállítását, tervezését, tárolását, kutatását és egyéb előállítását foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az energia hatékony felhasználásához vagy növelik az energiahatékonyságot. A „Szennyezéscsökkentési” szektor a „Környezeti minőség” valamint a „Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás” területeket foglalja magában. A „Környezeti minőség” olyan szolgáltatások nyújtását és termékek vagy technológiák gyártását, építését, forgalmazását, átadását, szállítását, tervezését, tárolását, kutatását és egyéb előállítását foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulhatnak a környezet minőségének javításához vagy ellenőrzéséhez. Ez a terület felöleli a környezeti minőség javítását és ellenőrzését is. A „Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás” olyan szolgáltatások nyújtását és termékek vagy technológiák gyártását, építését, forgalmazását, átadását, szállítását, tervezését, tárolását, kutatását és egyéb előállítását foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak mindennemű szemét és hulladék elhelyezéséhez, újrahasznosításához, tárolásához (ideértve a végleges megsemmisítést), ártalmatlanításához és felhasználásához. Ez a terület magában foglalja mindennemű szemét vagy hulladék ártalmatlanítását, újrahasznosítását, tárolását (ideértve a végleges megsemmisítést), elhelyezését és felhasználását. A „Víztisztaság” szektor szolgáltatások nyújtását, és olyan termékek vagy technológiák gyártását, építését, forgalmazását, átadását, szállítását, tervezését, tárolását, kutatását és egyéb előállítását foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az ivó- és nem ivóvíz biztosításához, a feldolgozáshoz, fertőtlenítéshez, sótalanításhoz, a víztermeléshez, tároláshoz, vízszolgáltatáshoz, vízfeltöltéshez, vízszűréshez, szennyvízelvezetéshez, 194


vízellenőrzéshez, vízfelméréshez és a vízminőség javításához. Ez a terület magában foglalja magát az ivóvíz és nem ivóvíz biztosítását, a vízfeldolgozást, fertőtlenítést és sótalanítást, a víztermelést, tárolást, vízszolgáltatást, feltöltést és szűrést, a szennyvízelvezetést, vízellenőrzést, felmérést vagy a vízminőség javítását. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindexigazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. E limiten belül olyan részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. c) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 20%-a olyan az a) és b) pontokban meghatározott vállalatok részvényeibe fektethető, amelyek székhelye a fejlődő országokban található. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 10%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b), c) és e) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Az a) és e) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, az ágazati kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, országés átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. 195


Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2006. május 3. – A (EUR) (ISIN LU0250028817) részvényosztály 2007. június 4. – AT (EUR) (ISIN LU0287146376), CT (EUR) (ISIN LU0250034039) és IT (EUR) (ISIN LU0301501127) részvényosztályok; 2011. december 15. – I (GBP) (ISIN LU0706716114) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

196


Allianz Global Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a Részalap eszközeinek a globális részvénypiacokon történő befektetésén keresztüli hosszú távú tőkenövekedés elérése. A hangsúly olyan értékpapírok megszerzésén van, amelyektől a befektetéskezelő átlagon felüli nyereségnövekedési potenciált és/vagy kedvező értékelést remél. További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe fektetik be, amelyek székhelye fejlett országokban található. Az itt meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, vagy utalványokba fektethető be. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen meghatározza a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat játszanak jelentős szerepet. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piaci kockázat, az ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat.

197


Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2000. június 13. – AT (USD) (ISIN LU0101244092) és AT (EUR) (ISIN LU0101257581) részvényosztály; 2007. június 4. – CT (EUR) (ISIN LU0101258399) és IT (EUR) (ISIN LU0156497637) részvényosztály; 2008. december 12. – S (EUR) (ISIN LU0400423694) részvényosztály; 2009. május 6. – IT (H-EUR) (ISIN LU0407702835) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

198


Allianz Global Hi-Tech Growth Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetés célkitűzése, hogy a befektetők számára hosszú távú tőkenövekedést biztosítson. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban információtechnológiai szektor részvénypiacán történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető be olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba, amelyek a Global Industry Classification Standard – (GICS®) besorolásával összhangban az információs technológia szektorhoz vagy e szektor részét képező iparághoz kapcsolódó részvényeket bocsátanak ki. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindexigazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az információtechnológia szektorra irányulnak. c)A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap, és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap. Ezenfelül az ilyen alap célkitűzése nem irányulhat elsődlegesen bármely tiltott befektetésbe történő befektetésre, és amennyiben az ilyen alap célkitűzése elsődlegesen korlátozott befektetésekbe történő befektetésre irányul, az ilyen részesedések nem lehetnek ellentétben a vonatkozó korlátozással. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, az ágazati kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. 199


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348723411), AT (USD) (ISIN LU0348724229) és IT (USD) (ISIN LU0348726513) részvényosztályok; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417517116) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 200


Allianz Global Metals and Mining Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja, hogy hosszú távú tőkenövekedést érjen el a befektetési alapelveknek megfelelő természeti erőforrásokhoz kapcsolódó vállalatokra összpontosító befektetésekkel a globális részvénypiacokon. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek a befektetéskezelő megítélése szerint, nyereségük legalább egy részét – közvetlenül vagy közvetve – a természeti erőforrások feltárásával, kitermelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos ágazatok fejlesztéséből szerzik. A természeti erőforrások és feldolgozott természeti erőforrások alatt a színesfémeket (pl. nikkelt, rezet vagy alumíniumot), vasat és egyéb érceket, acélt, szenet, nemesfémeket (pl. aranyat vagy platinát), gyémántot vagy ipari sókat és ásványokat (pl. ként) értjük. Ha a megnevezett éves jelentések nem tartalmazzák az értékesítés és profit megkívánt felbontását, a befektetéskezelő használhatja a vállalatok egyéb megfelelő dokumentációit a fenti követelményekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindexigazolások és egyéb igazolások – amelyek jogilag mind értékpapírok – is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az a) pont 1. mondatában felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok értékpapírjaiba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindexigazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba való befektetés a Részalap számára szintén ezen értékhatárig korlátozott. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozásokhoz a Részalap bevezetése utáni első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetése vagy összevonása előtti két utolsó hónapban nem szükséges ragaszkodni. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók.

201


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, az ágazati kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a likviditási kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, illetve kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más általános rendelkezései megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2011. február 22. – A (EUR) (ISIN LU0589944643) és I (EUR) (ISIN LU0589944726) részvényosztályok; 2011. április 12. – AT (EUR) (ISIN LU0604766674) és IT (EUR) (ISIN LU0604768290) részvényosztályok; 2012. november 16. – F (EUR) (ISIN LU0753793586) részvényosztály Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

202


Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi és németországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

203


Allianz Global Sustainability Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése a Részalap eszközeinek a világ fenntartható üzleti gyakorlatokat alkalmazó vállalataiba történő befektetése révén. További hozam elérésére törekedve a befektetéskezelő az OECD-tagállamok valutái tekintetében külön árfolyamkockázatokat is felvállalhat, még akkor is, ha a Részalap nem tartalmaz ilyen valutákban denominált eszközöket. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 75%-át olyan fenntartható üzleti gyakorlatokat alkalmazó vállalatok részvényeibe fektetik be, amelyek székhelye fejlett országokban található. Az itt meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. A fent említett, fenntartható üzleti gyakorlatokat alkalmazó vállalatok környezetbarát és társadalmi felelősséget vállaló társaságok, amelyekről a befektetéskezelő feltételezi, hogy hosszú távú értékteremtésre törekszenek. A vállalatokat e szempontok szerint a befektetéskezelő saját, vagy független harmadik fél erőforrásainak igénybevételével ellenőrzi. b) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 15%-a olyan, az a) pont második bekezdésében meghatározott fenntartható üzleti gyakorlatokat alkalmazó vállalatok részvényeibe fektethető be, amelyek székhelye nem a fejlett országokban található. Az itt meghatározott korlátozás betartásával az ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalvány is szerezhető. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe és devizákba történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen meghatározza a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat játszanak jelentős szerepet. Ami a

204


Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, valamint kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Minden részvényosztály további árfolyamkockázatnak van kitéve a lehetséges külön devizapozíciók tekintetében. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap elsősorban azokat a befektetőket célozza meg, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2003. január 2. – A részvényosztály A (EUR) (ISIN LU0158827195) és A (USD) (ISIN LU0158827948) részvényosztályok; 2007. július 31. – CT (EUR) (ISIN LU0158828326) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

205


Allianz Greater China Dynamic Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A Részalap befektetési célkitűzésének elérése érdekében elsősorban „nagy” Kína, azaz a szárazföldi Kína, Hongkong, Makaó és Tajvan részvénypiacain fektet be, illetve olyan vállalatokba, amelyek bevételük és/vagy nyereségük túlnyomó részét „nagy” Kínában realizálják. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektetik be, amelyek székhelye az ún. „nagy Kína” valamely országában (azaz a szárazföldi Kína, Hongkong, Makaó vagy Tajvan területén) található, vagy amelyek árbevételük és/vagy nyereségük legalább 51%-ára ebben a régióban tesznek szert. Részvényindex igazolások és egyéb igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megfelel az előző mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára, és azokat bele kell számolni ebbe a limitbe. b) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe vagy utalványokba fektethető be. c) Különösen az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek összességében legfeljebb 10%-a kínai „A” részvényekbe vagy kínai „B” részvényekbe fektethető be. Ebbe az értékhatárba beletartoznak azok a d) pontban meghatározott eszközök, amelyek legalább 51%-ban kínai „A” részvényekbe és/vagy kínai „B” részvényekbe fektetnek be. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek a „nagy Kína" országaiban

(azaz a szárazföldi Kína, Hongkong, Makaó és Tajvan területén) forgalmazott pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, és/vagy abszolút hozammegtérülést követő alapok. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b), c) és e) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata és a fejlődő piacok kockázata. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

206


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, az általános piaci kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében az euróban befektetők számára magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozások megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsszemélyzet cserélődésével kapcsolatos kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, és különösen a nagy mértékben megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. október 2. – AT (USD) (ISIN LU0396098781) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

207


Allianz Growing Markets Protect Tájékoztató I. Befektetési célkitűzés és befektetési alapelvek 1) Általános A befektetési politika célja, hogy a befektetők öt különböző Részalap (lásd lejjebb) hozzávetőlegesen kiegyensúlyozott befektetésijegy-kosarába, származékos eszközök segítségével, hosszú távú befektetéseket eszközölhessenek. Ugyanakkor a fenti származékos eszközök esetében egy dinamikus fedezeti modellt [Constant Proportion Portfolio Insurance Model (CPPI Model)] kell alkalmazni. Ennek célja a kibocsátott garancia/garanciák biztosítása [a garanciák részleteit lásd a „Garancia/garanciák” címszó alatt]. A részletek az alábbiakban olvashatók. 2) Átfogó származékos struktúra [teljes hozam swap] A származékos ügyletek [OTC, azaz tőzsdén kívüli derivatíva/ derivatívák] átfogó struktúráján belül a befektetéskezelő a Részalapból változó összegű évi kifizetést eszközöl, bizonyos befektetési alapok teljesítményéből történő potenciális részesedésért cserébe, az alábbiak szerint. Ez a teljesítmény negatív is lehet; ebben az esetben a Részalap az átfogó származékos struktúrában résztvevő partner számára további kifizetést eszközöl. E tekintetben a származékos ügyletek általános szerkezete főként különféle, különböző időpontokban kötött, egyedi származékos ügyletekből állhat, amelyek során figyelembe veszik a korábban kötött származékos ügyleteket, és ezekből indulnak ki. Az ilyen típusú egyes származékos ügyletek első alkalommal főként az 1. függelék 3. a) pontjában meghatározott limitek megsértésének elkerülése, vagy pedig likviditásteremtés céljából köthetők. Az átfogó származékos struktúrában résztvevő partner az alább felsorolt nyílt befektetési alapok öt befektetésijegyosztályának teljesítménye alapján eszközöl kifizetést; ugyanakkor a CPPI modell alkalmazásával egy olyan specifikus védőmechanizmus is beiktatásra kerül, amely az adott piaci körülmények függvényében befolyásolja a befektetési alap befektetésijegy-kosarának teljesítményében történő részesedés mértékét. A fent meghatározott befektetésijegy-osztályok a következők: Név

ISIN

Allianz RCM BRIC Stars A (EUR)

LU0224575943

Allianz Global Investors V – Allianz Eastern Europe Equity A (EUR)

IE0002715161

Allianz Energy A (EUR)

DE0008481854

Allianz Rohstofffonds A (EUR)

DE0008475096

Allianz Global Investors VII – Allianz PIMCO Emerging Markets Bond Fund A (EUR)

IE0032828273

Az egyes befektetési jegyek súlyozása az adott Részalap elindításakor a kosáron belül 20%. Az egyes befektetési jegyek visszaváltási árának alakulása függvényében ez a súlyozás idővel változhat. Az egyes befektetési jegyek eredeti, a kosáron belüli 20%-os súlyozása a CPPI modell keretein belül újra súlyozásra kerül, amennyiben – új garancia kibocsátására kerül sor [a garanciák részleteit lásd a „Garancia/garanciák” címszó alatt], vagy – a befektetésijegy-kosár legalább egy befektetési jegye 23%-os súlyozást ért el a kosáron belül. Mivel a CPPI modell az átfogó származékos struktúrán belül kvantitatív kezelési módszert alkalmaz, egy befektetésijegykosár teljesítményében való részesedés sikerességének mértéke a fenti származékos eszközök keretében dinamikusan változik vagy csökken, az adott piaci feltételek és a befektetésijegy-kosár mindenkori teljesítményének függvényében. 208


A befektetésijegy-kosár teljesítményéből történő részesedés így rendszerint alacsonyabb, mint a befektetésijegy-kosárba történő feltételezett alternatív teljes befektetés esetében, hasonló hozamfizetés mellett. Amennyiben az adott befektetési alap befektetésijegy-kosarában tartott befektetési jegyek visszaváltási ára a kinn lévő garancia/ garanciák kibocsátásának időpontjában érvényes árhoz képest nő [a garanciák részleteit lásd a „Garancia/garanciák” címszó alatt], akkor a CPPI modell keretein belül a befektetésijegy-kosár teljesítményéből való részesedés rendszerint emelkedik. Minél inkább megközelíti vagy alatta marad a befektetésijegy-kosár befektetési jegyeinek mindenkori ára a kinn lévő garancia/ garanciák kibocsátásának időpontjában érvényes árakat, annál inkább csökken a befektetésijegy-kosár teljesítményéből való részesedés. A befektetésijegy-kosárban lévő jegyek mindenkori, a fentiek szerinti különbözőképpen alakuló visszaváltási árai tekintetében a részesedés rendszerint az egyes visszaváltásiár-teljesítmények és az egyes befektetési jegyeknek a kosáron belüli mindenkori súlyozása függvényében változik. A Részalap költségeinek változása rendszerint a befektetésijegy-kosár teljesítményében való részesedés változását idézi elő: a növekvő költségek a befektetésijegy-kosár teljesítményéből történő részesedés csökkenését, a csökkenő költségek pedig a részesedés növekedését okozzák. A kamatlábváltozás rendszerint szintén befolyásolja a befektetésijegy-kosár teljesítményéből történő részesedés mértékét, azonban a változás irányát ebben az esetben a mindenkori piaci környezet és a Részalap eszközeinek mindenkori összetétele határozza meg. Magasabb teljesítményküszöb elérésekor [a teljesítményküszöb részleteit lásd a „Garancia/garanciák” címszó alatt] a befektetésijegy-kosár teljesítményéből való részesedés rendszerint csökken, míg egy, az utolsónál alacsonyabb szintű garancia kibocsátásakor nő. Több garancia esetén az előző garancia lejártakor előfordulhat, hogy a befektetésijegy-kosár teljesítményéből történő részesedés nő. Mivel a fent említett körülmények egymástól függetlenek, a befektetésijegy-kosár teljesítményéből történő részesedés a komplex helyzet függvényében alakul. Az átfogó származékos struktúra rövid határidőn belül való megszüntetésének lehetősége az átfogó származékos struktúrában részt vevő partnernél rendszeresen felülvizsgálásra kerül, különösen, ha a külső feltételek megváltoznak, és különösen akkor, ha az átfogó származékos struktúrában részt vevő partnernél megváltozik a jogi vagy az adózási helyzet. Amennyiben ezek eredményeként a Részalap felszámolásra kerül, a befektetéskezelő többé már nem lesz képes a Részalap befektetési céljainak eleget tenni az átfogó származékos struktúra megszüntetése és a Részalap felszámolási időpontja között, így a Részalapot előkészítik a felszámolásra. Ha az ezen átfogó származékos struktúra rövid határidőn belül való megszüntetése miatt a Részalapot nem szándékozzák felszámolni, hanem inkább az átfogó származékos struktúrában részt vevő jelenlegi partner helyett új partnerrel állapodnak meg, akkor az átmeneti időszak alatt az is megtörténhet, hogy a befektetők nem a meghatározott módon vesznek részt. 3) A befektetési jegyek cseréje a befektetésijegy-kosáron belül A származékos ügyletek átfogó struktúrájában résztvevő partner a következő befektetési alapokkal/jegyekkel kapcsolatos események esetén cserélheti ki az átfogó származékos struktúrában tartott jegyeiket más befektetési alapok jegyeire: – – – – – –

Egy befektetési alap megszűnése, amely összeolvadás vagy felszámolás miatt következik be Egy befektetési alap jóváhagyásának visszavonása, vagy a befektetéskezelő visszahívása bármelyik szabályozó hatóság által A befektetésijegy-osztály felosztása különféle más osztályokra, vagy új befektetésijegy-osztály leválasztása esetén A befektetésijegy-osztály megszűnése, összeolvadás vagy felszámolás következtében A befektetésijegy-osztály befektetésijegy-kibocsátásának és/vagy -visszaváltásának tartós beszüntetése esetén Az átfogó származékos struktúrában/swap-ügyletben részt vevő partnernél az adózási feltételek megváltozása esetén, amikor is feltételezhető, hogy a partner az alap befektetési jegyeit letéti számlán, biztonságos módon letétbe helyezte a Német Szövetségi Köztársaság valamely pénzintézetében – A befektetési alap vagy befektetésijegy-osztály befektetési politikájának jelentős változása esetén 209


– Amennyiben a teljes alap összes befektetésijegy-osztályának nettó eszközértéke 200 millió euró alá csökken – Amennyiben a befektetésijegy-kosárban található öt befektetési jegy átlagos kezelési díja évi 2,50% fölé emelkedik Az első nyolc bekezdésben szereplő esetekben az érintett befektetési jegy egy másik, az Alapkezelő Társaság kezelésében lévő alap, vagy annak valamely belföldi vagy külföldi kapcsolt vállalkozása befektetési jegyével helyettesíthető. Ilyenkor az új befektetési alap ugyanahhoz a befektetési szegmenshez tartozó lakossági alap kell, hogy legyen, mint az a befektetésijegyosztály, amelyet helyettesít. A kilencedik bekezdés esetében a befektetési jegyek az Alapkezelő Társaság kezelésében lévő annyi befektetési alapnak, illetve az utóbbi annyi belföldi vagy külföldi kapcsolt vállalkozásának befektetési jegyével helyettesíthetők, amennyi ahhoz szükséges, hogy az újonnan összeállított öt különböző befektetési jegyért felszámított átlagos kezelési díj ne haladja meg az évi 2,50%-ot. Ebben az esetben az új befektetési alapnak szintén ugyanahhoz a befektetési szegmenshez tartozó lakossági alapnak kell lennie, mint az a befektetésijegy-osztály, amelyet helyettesít. Amennyiben sem az Alapkezelő Társaság, sem pedig annak valamely más belföldi vagy külföldi kapcsolt vállalkozása nem kezel olyan befektetési alapot, amely helyettesítő szerepre alkalmas, az átfogó származékos struktúrához a Csoporton kívüli alapok befektetési jegyei is felhasználhatók. A helyettesítés minden esetben jövőbeni hatállyal történik. A helyettesítendő befektetésijegy-kosárban lévő befektetési jegyek százalékos aránya az új befektetési jegyek esetében is azonos. 4) Befektetési alapelvek a) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. b) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával magas hozamú befektetéseknek minősülő eszközök nem vásárolhatók. Ha a kamatozó részvények megvásárlás után magas hozamú befektetésnek minősülnek, a befektetéskezelő egy éven belül rendelkezhet az eladásáról. Az eszközök részesedése a Részalap eszközeinek értékéből a 2. mondat értelmében nem haladhatja meg a 10%-ot. c) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával azok a kamatozó értékpapírok nem vásárolhatók, amelyek kibocsátójának székhelye fejlődő országokban található. d) Letét megtartása mellett pénzpiaci eszközök megvásárolhatók. e) További igazolások, technikák és eszközök – európai részvényindexek, beleértve azokat, melyek az egyes európai országokhoz tartoznak – európai székhelyű vállalatok részvényei és – európai székhelyű vállalatok részvényeit tartalmazó értékpapírkosarak a Részalaphoz megvásárolhatók. f) A Részalap eszközei az 1. függelék 3. g) pontjának második mondata szerinti korlátlan mennyiségben fektethetők be ÁÉKBV-be vagy KBV-be. g) A futamidő nulla és tizennyolc hónap között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani.

210


II. Garancia/garanciák Az Alapkezelő Társaság az Allianz RCM Growing Markets Protect AT (EUR) részvényosztályába tartozó részvények összes tulajdonosának garantálja, hogy e Részalap AT (EUR) részvényosztályában a részvényenkénti visszaváltási ár az alábbiakban meghatározott garancianapokon legalább a vonatkozó garancia szintjének felel majd meg (azaz a részvénytulajdonos által fizetendő bármely forrásadó levonása előtt, különösen a tőkenyereség-adó/kamatadó/forrásadó levonása előtt). Ha a garancianapon a vonatkozó garanciaszintet nem sikerül elérni, az Alapkezelő Társaság e napot megelőzően saját forrásból fizeti be a különbözetet a Részalap eszközállományába. Az AT (EUR) részvényosztály részvényeinek a garancia-időszak kezdetén érvényes/az alábbi teljesítési küszöbértéken számított visszaváltási ára a továbbiakban „bázisár”-ként, a garancia-időszak végén érvényes részvényenkénti garantált visszaváltási ár az AT (EUR) részvényosztályban pedig „garanciaszint”-ként szerepel a továbbiakban. A garanciaszint mindig a bázisár 90%-a. Az első garancia-időszak az AT (EUR) részvényosztály 100,– euró bázisértéken történő elindításával kezdődik, és a 2008. május 30-i garancianappal ér véget. A garancia arra szól, hogy a részvényenkénti visszaváltási ár az AT (EUR) részvényosztályban 2008. május 30-án 90,– eurónál nem lesz alacsonyabb. Ezalatt az időszak alatt további garanciák is kibocsáthatók. További garancia kibocsátására akkor kerül sor, ha a Részalap AT (EUR) részvényosztálya az előző bázisárhoz képest 5%-os teljesítményt ér el. Az első, 100,– eurós bázisárra tekintettel a következő garancia kibocsátására akkor kerül sor, ha az AT (EUR) részvényosztályban a részvényenkénti visszaváltási ár eléri legalább a 105,– eurót. E teljesítményküszöb elérésekor (kamatrögzítés – „lock-in”), további garancia kibocsátására kerül sor, azonban a már meglévő garancia a vonatkozó garancianapig érvényben marad. Az új garanciához tartozó garancia-időszak a teljesítményküszöb elérését követő értékelési nappal kezdődik, és a teljesítményküszöb elérését követő 12 hónap elteltével ér véget. Amennyiben ez a dátum olyan napra esik, amely nem minősül értékelési napnak, akkor az ezt megelőző legközelebbi értékelési napot kell figyelembe venni. Minden további garancia garanciaszintje a vonatkozó garancia-időszakhoz tartozó bázisár 90%-ának (a teljesítményküszöbnek) felel meg. Minden új teljesítményküszöb elérésekor számos, olyan eltérő garancianapú garanciaszint lehet érvényben, amely az AT (EUR) részvényosztály befektetőire érvényes. Amennyiben az összes kibocsátott garancia sorban lejár, és már egy sincsen érvényben, akkor a legutoljára lejárt garancia helyett új garancia kerül kibocsátásra. Az új garanciához tartozó bázisár a lejárt garancia-időszak utolsó értékelési napján érvényes, az AT (EUR) részvényosztályra vonatkozó részvényenkénti visszaváltási ár, így az új garanciaszint e visszaváltási ár 90%-a lesz. Az új garancianap a lejárt garancia garancianapjától számított egy év utolsó napja. A befektetési politikának nem célja, hogy a garancia-időszakok folyamán keresztül vagy a Részalap más részvényosztályai esetén is fenntartsa a garantált árszintet. A befektetőknek ezért tisztában kell lenniük azzal, hogy a garantált árszintek kizárólag az adott garancianapokra, illetve az AT (EUR) részvényosztály jegyeire vonatkoznak. A koncepció velejárója, hogy az adott garancianappal záródó időszakokban egy éven belül igen jelentős értékzuhanások is bekövetkezhetnek. A garantált árszint esetében alkalmazott modell tőkepiaci változásokra történő adaptációjának célja, hogy a lehető legköltséghatékonyabb kockázatvédelmet biztosítsa. A Részalap bevétele azokban az országokban, ahol a Részalap eszközei befektetésre kerülnek, forrásadó-köteles lehet. Amennyiben az AT (EUR) részvényosztály tőkejövedelme a vonatkozó adók bevezetése vagy módosítása után csökken, a garantált garancianapi részvényenkénti visszaváltási ár az AT (EUR) részvényosztályban azzal az összeggel csökken, amennyivel a részvényenkénti nettó eszközérték az AT (EUR) részvényosztályban a tájékoztatóban foglaltak szerint számítva az alacsonyabb tőkejövedelem miatt csökken. A Részalap eszközei megvásárláskor, eladáskor, vagy csupán azért, mert a letétbe helyezés, a kereskedés, vagy eredet szerinti országban tartják őket, adókötelesek lehetnek. A Részalap eszközei, mint olyanok, szintén adókötelesek lehetnek; jelenleg a Taxe d’Abonnement adófizetési kötelezettség vonatkozik rájuk. Amennyiben ezen adók bevezetésével vagy 211


módosításával a Részalap(ok) eszközei vagy maga a Részalap veszít az értékéből, vagy az eszközök megvásárlásakor, értékesítésekor vagy tulajdonlása során adólevonásra kerül sor, a garantált garancianapi részvényenkénti visszaváltási ár az AT (EUR) részvényosztályban azzal az összeggel csökken, amellyel a részvényenkénti nettó eszközérték az AT (EUR) részvényosztályban a tájékoztatóban foglaltak szerint számítva csökken. A garancianapok, a teljesítményküszöbök, valamint a mindenkori garanciaszintek a Részalap éves és féléves jelentéseiben találhatók, és az ezekre vonatkozó információk az Alapkezelő Társaságtól bármikor beszerezhetők. Amennyiben a Társaság, a Részalap vagy az AT (EUR) részvényosztály valamely, vagy több, egymást követő garanciaidőszak folyamán felszámolásra kerül, vagy egy másik alappal, Részalappal vagy részvényosztállyal összevonásra kerül, a még érvényben lévő garancia-időszakok garancianapja(i) automatikusan a felszámolás/összevonás időpontjára változnak. A Társaság, a Részalap vagy az AT (EUR) részvényosztály folyamatban lévő felszámolása, vagy egy másik vállalattal, Részalappal vagy részvényosztállyal történő folyamatban lévő összevonása miatt az Alapkezelő Társaság egy évnél rövidebb garancia-időszakokat is megállapíthat. (Nem kötelező érvényű) példa olyan garanciára vagy további garanciákra, amely(ek) kibocsátására az előző garancia lejárta után kerülhetett volna sor, új teljesítményküszöb időközbeni elérése nélkül:

Az előző, 100,– eurós bázisárra tekintettel az AT (EUR) részvényosztályban a részvényenkénti visszaváltási ár akkor lépi túl először az (új) 105,– eurós bázisárat (teljesítményküszöböt), ha 2007. október 17-én eléri a 105,60 eurót. A kibocsátott további garancia garanciaszintje (második garancia) jelenleg 94,50 euró (90% x 105,– euró). A fenti példában a második garancia 2008. október 31-én jár le anélkül, hogy a második garancia-időszakban újabb garancia került volna kibocsátásra. Ennek megfelelően a harmadik garancia garanciaszintje 2008. október 31-én az AT (EUR) részvényosztályban a részvényenkénti visszaváltási ár (94,50 euró) 90%-ának, vagyis 85,05 eurónak felel majd meg. A harmadik garanciához tartozó garancianap 2009. október 30. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, amelyeket a részvénykomponens különösen fokoz. Az ebben a részben felsorolt kockázatok a célalapok átfogó származékos struktúrájának következményei. 212


A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ágazati kockázat, az ország és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap ilyen jellegű pozícióját illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénz- és kötvénypiaci kockázatok, különösen a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, az elszámolási kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, és kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat szintén jelentős szerepet játszik. Az árfolyamkockázat a részvényosztályok szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a magas hozamú értékpapírokba történő befektetések sajátos kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész) alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el a „Technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és a „Származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a részalap kockázati profiljára” fejezeteket. A Részalap részvényértékének változékonysága (volatilitása) erősen megnőhet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan kockázati profilt biztosítson közép- és hosszú távon, amely nagyobbtól kisebb vagy mérsékeltebb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap elsősorban olyan befektetőket céloz meg, akik elfogadják az ingadozások magas kockázatát, ugyanakkor a származékos struktúra keretein belül bizonyos részvénykosarak teljesítményéből részesedésre törekszenek, azonban az AT (EUR) részvényosztály részvényenkénti előre meghatározott, bizonyos garancianapi minimum visszaváltási árának is fontosságot tulajdonítanak. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A befektetés időtartama legalább öt év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2007. május 22. – AT (EUR) (ISIN LU0293293113) részvényosztály

213


Kereskedési határidő Bármely értékelési napot két nappal megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári időszámítás szerint délután 14:00 óra. A bármely értékelési napon 14:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési nap utáni második értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények az értékelési napot követő második értékelési nap érvényes jegyzési és visszaváltási árain kerülnek elszámolásra. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

214


Allianz HKD Income Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés a hosszú távú tőkenövekedés és jövedelemszerzés biztosítása a befektetők számára. A Részalap befektetési célkitűzését elsősorban hongkongi dollárban denominált kötvénypiacokba történő befektetések útján kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba kerülnek befektetésre. Olyan papírok, amelyek kockázati profilja jellemzően korrelációt mutat az előző mondatban felsorolt eszközökével vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén megszerezhetők a Részalap számára. Jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és eszközalapú értékpapírok (ABS) nem vásárolhatók. b) Különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap értékének legfeljebb 30%-a olyan eszközökbe fektethető be, amelyek a megszerzés időpontjában Magas Hozamú Befektetéseknek számítanak, és amelyek kibocsátóinak székhelye ázsiai országban található. Oroszország és Törökország nem tekintendő ázsiai országnak ebben az összefüggésben. A vásárlás időpontjában a b) pont 1. mondata értelmében vett eszközök BB+ és B- közötti (Standard & Poor’s) besorolással, BB+ és B- közötti (Fitch) besorolással, Ba1 és B3 közötti (Moody’s) besorolással, illetve más elismert minősítő ügynökségek ezzel egyenértékű besorolásával rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek besorolással, azonban a Befektetéskezelő véleménye szerint feltételezhető, hogy a jelen mondatban említettek szerint lennének besorolva, ha egy elismert minősítő ügynökség minősítené őket. Ha megszerzését követően a Részalap eszköze elveszíti befektetési fokozatú minősítését, akkor értéke figyelembe vételre kerül a jelen b) pont első mondatában meghatározott korlátban. Ha két különböző minősítés létezik, akkor az alacsonyabb minősítés határozza meg, hogy a kamatozó értékpapír beleszámít-e a jelen b) pontban meghatározott korlátokba; amennyiben három vagy több különböző minősítés létezik, akkor a két legjobb minősítés közül az alacsonyabbat kell felhasználni. Ha egy eszköz minősítése a jelen pont első mondataiban meghatározott minimális besorolási szint alá esik, akkor azt hat hónapon belül el kell adni. c) Különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-a hongkongi dollárban van denominálva. d) Különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a fektethető be offshore kínai renminbiben denominált eszközökbe. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) Különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap eszközeinek legalább 90%-a fektethető az a) és e) pontokban meghatározott eszközökbe. g) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető. h) Különösen a j) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető bármely egyes ország által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, amelynek hitelminősítése befektetési fokozat alatti. A kétségek elkerülése érdekében az „egyes ország” kifejezésbe beleértendő az ország, illetve az adott ország kormányzata, regionális vagy helyi hatósága vagy államosított iparága. i) A Részalap eszközeinek időtartama legfeljebb 10 évig tart. 215


j) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti b), c), d), f) és h) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. k) A c) pontban felsorolt korlátokat a Részalap bevezetését követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. l) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés című fejezet 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap olyan lehetőségeket és kockázatokat tartalmaz, amelyek a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódnak. Ebben a tekintetben a pénzpiacokban és kötvénypiacokban rejlő kockázatok, például a kamatlábváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a kínai renminbi devizakockázat, a szárazföldi Kínán kívül kínai renminbiben kibocsátott kamatozó értékpapírok specifikus kockázatai, valamint a magas hozamú befektetésekbe történő befektetés specifikus kockázatai játszanak jelentős szerepet. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes befektetésijegy-osztályok kötelezettségei más befektetésijegy-osztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a befektetési jegyek mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltoztatásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és a megnövekedett teljesítménykockázatra. A befektetők vegyék figyelembe, hogy a renminbiben denominált rögzített kamatozású értékpapíroknak a Részalap számára befektetés céljából történő elérhetősége jelenleg korlátozott. A renminbiben denominált rögzített kamatozású értékpapírok elérhetőségének hiányában a Részalap portfóliójának jelentős hányadát erre jogosult pénzintézeteknél renminbiben egyedi feltételű bankbetétekbe fektetheti. Ez kedvezőtlen hatással lehet a Részalap teljesítményére. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezetet. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe.

216


Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy bizonyos devizával szemben nagyrészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább három év. Bázisvaluta HKD A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: 2012. szeptember 6. I (EUR) (ISIN LU0815945620) és IT (EUR) (ISIN LU0815945893) részvényosztály

Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a legnagyobb értéktőzsdék Luxemburgban, Hongkongban, a Kínai Népköztársaságban valamint az Amerikai Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

217


Allianz Hong Kong Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban Hongkong alapú részvénypiaci befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye Hongkongban található vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét Hongkongban termelik. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

218


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Az RMB-ben denominált részvényosztályokra vonatkozóan az ilyen részvényosztályokba befektető személyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a tájékoztató „2. rész: Általános kockázati tényezők” fejezetének „Kínai renminbi devizakockázat” című szakaszában foglalt további kockázati figyelmeztetésekre. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta HKD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

219


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348735423) és IT (USD) (ISIN LU0348738526) részvényosztályok; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417516738) részvényosztály; 2010. október 4. – A (HKD) (ISIN LU0540923850) részvényosztály; 2011. június 17. – AT (HKD) (ISIN LU0634319403) részvényosztály; 2012. április 11. – AT (H2-RMB) (ISIN LU0765755847) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

220


Allianz Income and Growth Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés és nyereség elérése. Hosszú távú célként a Részalap alapkezelője olyan kockázati profilra törekszik a Részalap részvényenkénti nettó eszközértékét tekintve, amely a tapasztalatok szerint megközelíti egy 1/3 részvény, 1/3 magas hozamú értékpapír és 1/3 átváltható értékpapír alkotta portfólió kockázati profilját. A Részalap célja eléréséhez elsősorban általános részvények, osztalékos értékpapírok, kölcsönkötvények és átváltható értékpapírok kombinációjába fektet. A Részalap befektetései időben jelentős eltérést mutathatnak az egyes eszközosztályok között. A Részalap egyes eszközosztályokba való befektetéseiről a befektetéskezelő dönt a gazdasági feltételek és a piaci tényezők (többek között a részvénypiaci árszintek, a kamatszintek és ezek várható változásainak) figyelembevételével. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. b) Különös tekintettel a j) pontban foglalt rendelkezésre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető be részvényekbe. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is beszerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. c) Különös tekintettel a j) pontban foglalt rendelkezésre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető be átváltható kötvényekbe, opciós szelvényekkel járó kötvényekbe, valamint átváltható kötvények konverziós és opciós jogaiba. d) Különös tekintettel a j) pontban foglalt rendelkezésre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 70%-a fektethető be magas hozamú kötvényekbe. e) Különös tekintettel a j) pontban foglalt rendelkezésre, a Részalap eszközeinek legalább 80%-a az a), a b), a c) és a d) pontban meghatározottak szerint olyan eszközökbe van fektetve, amelyek kibocsátó vállalatának bejegyzett székhelye az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában található, illetve amelyek visszafizetését olyan vállalat garantálja, amelynek bejegyzett székhelye az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában található. f) Különös tekintettel a j) pontban foglalt rendelkezésre, a Részalap eszközeinek legfeljebb 20%-a fektethető be az e) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, utalványokba, részvényindex-igazolásokba és részvényesi igazolásokba. g) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be is befektethető. h) A Részalap befektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. i) A nem USD pénznemben denominált eszközök és kötelezettségek részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték fedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén a társaság) székhelye található. 221


j) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b), c), d) és e) pontban meghatározott korlátozásokat ne tartsák be. k) A b), c), d) és e) pontban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve ez a Részalap (más típusú alapokkal összehasonlítva) magában hordozza a részvénypiachoz, az átváltható értékpapírok piacához, a kötvénypiachoz és a pénzpiacokhoz kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét (átmenetileg nagyon) lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, továbbá a letéti kockázat. Ami a Részalap ilyen jellegű kitettségét illeti, többek között hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A kockázat mértékét szintén (átmenetileg nagyon) lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, például a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, továbbá kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, valamint az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogkötvényekkel (MBS) járó kockázatok. A kockázat mértékét (átmenetileg nagyon) lényegesen befolyásolja az átváltható kötvények és az opciós szelvényekkel járó kötvények piacainak kockázata, például a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, valamint a letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében szintén nagyon magas a nem USD pénznemben befektetők számára; ez a kockázat azonban kisebb az USD pénznemben befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is nagyon magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában levő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és különösen a (részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok vonatkozásában különösen magas) teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet.

222


A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, hogy származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely a további nem származékos ügyletek benchmarkjánál nagyon magas piaci kockázati potenciált hordoz. Befektetői profil Egy adott devizával szemben a részvényosztály szintjén külön nem fedezett részvényosztályok tekintetében a Részalap különösen azokat a befektetőket célozza, akik alapjában véve a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, és elfogadják a be nem kalkulálható veszteségek kockázatát, miközben az egy adott devizával szemben jórészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azokon a befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket, és a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak. Ezeknek a befektetőknek el kell fogadniuk a magasabb árfluktuációkat. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nincsenek kifejezetten fedezve egy adott devizával szemben, a befektetők számára a befektetés időtartama legalább tíz év. Egy adott devizával szemben a részvényosztály szintjén külön fedezett részvényosztályok tekintetében legalább öt év azoknak a befektetőknek a befektetési időtávja, akik abban a devizában kötnek ügyleteket, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. Bázisvaluta USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2011. augusztus 31. – I (H2-EUR) (ISIN LU0641242853) részvényosztály; 2011. november 7. – IT (H2-EUR) (ISIN LU0685229519) részvényosztály; 2011. november 18. – AT (USD) (ISIN LU0689472784) részvényosztály; 2012. február 22. – CT (H2-EUR) (ISIN LU0739342060) részvényosztály; 2012. július 17. – A (H2-EUR) (ISIN LU0766462104) részvényosztály Értékelés Minden olyan napon, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18:00 óra előtt. A 18:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napot követő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

223


Allianz India Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban az indiai szubkontinens részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni, beleértve Indiát, Pakisztánt, Sri-Lankát és Bangladest. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek a székhelye az indiai szubkontinens országaiban található, beleértve Indiát, Pakisztánt, Sri-Lankát és Bangladest. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba fektethető be, amelyek a székhelye Pakisztánban, Sri-Lankán és Bangladesben található. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindexigazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. c) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b), c) és e) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Az a), b) és az e) pontban felsorolt korlátozásokat a Részalap megszüntetését vagy összevonását megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat.

224


A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

225


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2009. december 30. – I (USD) (ISIN LU0348742635) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint India legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

226


Allianz Indonesia Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban indonéziai részvénypiaci befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek Indonéziában vannak bejegyezve. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, 227


általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348744763) részvényosztály; 2008. október 24. – A (EUR) (ISIN LU0348744680) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Indonézia legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Hongkongi idő szerint délután 5:00 óra az RBC Trust Services Singapore Limited és az Allianz Global Investors Hong Kong Limited által bármely értékelési napon megkapott jegyzések vagy visszaváltások alkalmazásában.

228


Közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint délelőtt 10:00 óra az egyéb számlavezető személyek, a forgalmazók, a kifizető ügynökök vagy a vagyonátruházási nyilvántartó által bármely értékelési napon megkapott jegyzések vagy visszaváltások alkalmazásában. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

229


Allianz Japan Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban Japán részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek Japánban vannak bejegyezve. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire.

230


A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348751388) és IT (USD) (ISIN LU0348755371) részvényosztályok Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Japán legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. 231


Al-befektetéskezelő Az RCM Asia Pacific Limited, Hong Kong teljes mértékben átruházta a befektetés kezelést az RCM Japan Co., Ltd., Tokyo vállalatra, amely al-befektetéskezelőként jár el. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

232


Allianz Korea Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban a Koreai Köztársaság részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek a Koreai Köztársaságban vannak bejegyezve. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. 233


Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348756692) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Korea legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

234


Allianz Little Dragons Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés a befektetők számára hosszú távon tőkenövekedés biztosítása. A Részalap befektetési célkitűzését elsősorban ázsiai országokhoz – Japán kivételével – kapcsolódó kis és közepes tőkéjű részvénypiaci alapú befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan kis és közepes tőkéjű vállalatok részvényeibe kell befektetni, amelyeknek székhelye ázsiai országban – Japán kivételével – található, vagy amelyek árbevételének és/vagy nyereségének túlnyomó része ebben a régióban keletkezik. E szempontból kis és közepes tőkéjű vállalatoknak azokat a nyilvánosan működő részvénytársaságokat tekintjük, amelyek piaci tőkésítési szintje az MSCI AC Asia ex Japan Mid Cap indexben szereplő (piaci tőkésítési szint szerinti) legnagyobb értékpapír piaci tőkésítési értékét legfeljebb 1,3-szer haladja meg. Jelen pont értelmezésében Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. A Részalap által ilyen típusú vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, valamint az ilyen vállalatok részvényeivel tipikusan korrelációt mutató kockázati profillal rendelkező indexigazolásokba és egyéb igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen korlát alá esik. b) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a fektethető be az a) pontban felsoroltaktól eltérő vállalatok részvényeibe vagy részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba. A Részalap által az a) pontban felsoroltaktól eltérő vállalatok részvényeivel jellemzően korrelációt mutató kockázati profillal rendelkező részvényindex–igazolásokba és egyéb igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és – az olyan részvényalapokba történő befektetésekkel együtt, amelyek célkitűzései elsődlegesen nem az a) pont értelmében vett befektetésekre irányulnak – ezen korlát alá esik. c) Az a) és b) pontban foglalt rendelkezések betartásával a portfólió súlyozott átlagos piaci tőkésítési szintjének az MSCI AC Asia ex Japan Mid Cap indexben szereplő összes értékpapír súlyozott átlagos tőkésítési szintje legalább 60%-ának és legfeljebb 170%-ának kell lennie. Ezenfelül a portfólió súlyozott átlagos piaci tőkésítési szintjének az MSCI AC Asia ex Japan Mid Cap (piaci tőkésítés szempontjából) legkisebb értékpapírjának piaci tőkésítési szintje fölött, valamint (piaci tőkésítés szempontjából) legnagyobb értékpapírjának piaci tőkésítési szintje alatt kell lennie. d) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap. Ezenfelül az ilyen alap célkitűzése nem irányulhat elsődlegesen bármely tiltott befektetésbe történő befektetésre, és amennyiben az ilyen alap célkitűzése elsődlegesen korlátozott befektetésekbe történő befektetésre irányul, az ilyen részesedések nem lehetnek ellentétben a vonatkozó korlátozással. e) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a d) pontban meghatározottak szerint tartott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával – a Részalap eszközeinek legfeljebb 15%-át teheti ki. A betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és e) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. g) Az a) és e) pontban felsorolt korlátokat a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés című fejezet 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. 235


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD 236


Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348766576), AT (USD) (ISIN LU0348767384), PT (USD) (ISIN LU0348771493) és IT (USD) (ISIN LU0348770172) részvényosztályok; 2008. december 12. – A2 (EUR) (ISIN LU0396102641) és CT2 (EUR) (ISIN LU0396102724) részvényosztályok; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417517389) részvényosztály Befektetőkre vonatkozó korlátozások A „2” kiegészítő jelzéssel jelölt részvényosztályokat nem vásárolhatják olyan befektetők, akiknek lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye valamely ázsiai országban, Ausztráliában vagy Új-Zélandon található. Ezen korlátozás tekintetében Afganisztán, Azerbajdzsán, Bahrain, Ciprus, Ciszjordánia és a Gáza-övezet, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, a Grúz Köztársaság, Irak, Irán, Izrael, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Oroszország, Örményország, Szaúd-Arábia, Szíria és Törökország nem minősülnek ázsiai országoknak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

237


Allianz Merger Arbitrage Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja, hogy a befektetők számára lehetővé tegye a Merger Arbitrage Strategy teljesítményéből való részesedést. A Merger Arbitrage Strategy stratégia lényegében egy eseményvezérelt részvénystratégia, amelynek célja, hogy elsőrendű kockázattal korrigált hozamot érjen el a teljes piaci ciklusban. Ugyanakkor dinamikus kockázati mechanizmus alkalmazására kerül sor (a kockáztatott érték megközelítés alapján), amelynek célja a lehetséges veszteség korlátozása; azonban nem lehet garantálni a befektetési célkitűzés elérését, illetve különösen azt, hogy nem keletkezik – akár jelentős – veszteség. Merger Arbitrage Strategy A Merger Arbitrage Strategy (a „Stratégia”) célja, hogy olyan vállalatok piaci árában tapasztalható hatékonytalanságokból húzzon hasznot, amelyek jelenleg egyesülési tevékenység, felvásárlás, vételi ajánlat vagy egyéb vállalati tevékenységek résztvevői, szükség esetén részvények és származékos pénzügyi eszközök használatával. A céltársaság piaci ára általában alacsonyabb, mint a megszerző társaság által kínált ár. A két ár között meglévő árrés (az „ügyleti kockázati felár”) főként a felvásárlás megvalósulása valószínűségétől és időzítésétől függ. Az „ügyleti kockázati felár” magasabb, ha a tervezett ügylet sikeres megvalósulása kevésbé valószínű. Ha az ügylet sikertelen, a célrészvény jelentősen veszíthet értékéből, ami veszteséget eredményez a Stratégia számára. A Stratégia a globális fejlett piaci részvényekre fog összpontosítani. A Befektetéskezelő a következő ügylettípusokra fog összpontosítani: Pénzbeni ügylet: Pénzbeni ügylet esetén a megszerző a céltársaság részvényeinek megvásárlásáért cserébe pénzben meghatározott bizonyos árat ajánl fel. Az akvizíció befejeződéséig a céltársaság részvénye tipikusan a vételár alatti értéken forog. A Befektetéskezelő megvásárolhatja a céltársaság részvényét, és nyereséget realizál, ha az ügylet sikeresen lezárul. Részvénycsereügylet: Részvénycsereügylet esetén a megszerző a céltársaság részvényeinek megvásárlásaként saját részvényének cseréjét ajánlja fel a céltársaság részvényéért cserébe egy előre meghatározott arányban. A Befektetéskezelő ezt követően short ügylet keretében részvény határidős ügyleteket adhat el a megszerző társaság részvényeire vonatkozóan, és megvásárolhatja a céltársaság részvényét, figyelembe véve a meghatározott átváltási arányt. Pénz és részvény ügylet: Pénz és részvény ügylet esetén a megszerző a céltársaság részvényeinek megvásárlása céljából saját részvényét és egy meghatározott pénzösszeget ajánl fel a céltársaság részvényéért cserébe egy előre meghatározott arányban. A Befektetéskezelő ezt követően short ügylet keretében részvény határidős ügyleteket adhat el a megszerző társaság részvényeire vonatkozóan, és megvásárolhatja a céltársaság részvényét, figyelembe véve a meghatározott átváltási arányt, illetve a pénz és a részvény arányosítását. A Befektetéskezelő az „ügyleti kockázati felár” megszerzése érdekében befektetésben rugalmas, alkalmazkodó és opportunista megközelítést követ. Azonban korlátozás nélkül különösen a következő jellemzőkkel bíró ügyletekre összpontosíthat: –

238

Barátságos felvásárlásnak tűnő ügyletek. Ez olyan helyzet, amelyben a céltársaság ügyvezetése és igazgatótanácsa egyetért a másik vállalattal történő egyesítéssel vagy akvizícióval. Barátságos felvásárlás esetén a megszerző cég nyilvános részvény vagy készpénz ajánlatot tesz, a céltársaság igazgatótanácsa pedig nyilvánosan jóváhagyja a kivásárlási feltételeket, amely ezt követően még részvényesi vagy szabályozói jóváhagyást igényel. Ettől eltér az ellenséges felvásárlás, ahol a megszerzendő társaság nem ért egyet a kivásárlással, és harcol az akvizíció ellen. Az


ügyletben szereplő Céltársaságoknak legalább 200 millió USD piaci értékkel kell rendelkezniük. Pozíciók száma A Stratégia célja, hogy legalább 20 ügyleten alapuljon szokásos piaci körülmények között. Abban az esetben, ha a Befektetéskezelő megítélése szerint kevesebb vonzó ügylet létezik a piacon, a Befektetéskezelő pénzpiaci eszközökre összpontosíthat annak érdekében, hogy pénzpiaci jellegű hozamot érjen el a portfólió egy részére Nettó és bruttó kockázatveszély A nettópiaci kitettség a pénzbeni ügyletek, a pénz és részvény ügyletek, valamint a részvénycsereügyletek számától függ, mivel short pozíciók felvételére csak az utóbbi két esetben kerül sor. A Stratégia bruttó kitettsége (long pozíciók plusz short pozíciók) legfeljebb nettó eszközértékének kétszerese lehet. Részvény származékos ügyletek A Stratégia lehetővé teszi a részvény származékos eszközökbe történő befektetést és az ilyen eszközökkel történő kereskedést az „ügylet kockázati felár” realizálása érdekében. Az ilyen származékos eszközök legkedveltebb formái közé tartoznak a részvényopciók és a tőzsdei határidős szerződések. A részvényopciók és a tőzsdei határidős szerződések különösen a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak: –

– –

long részvényként történő behelyettesítés, amikor a tanulmányok azt mutatják - a Befektetéskezelő megítélése szerint -, hogy az ilyen stratégia lemásolná az egyenértékű long részvénypozíció növekedési potenciálját, azonban korlátozott visszaesési kockázatot hordoz; short részvénypozíció létrehozása ügylet kockázati felár realizálása érdekében az opciós prémium visszaesésének beszedése, ahol a Befektetéskezelő véleménye szerint spekuláció eredményeképpen az opció túlértékelt, így eladása jó választás kockázat/nyereség szempontból;

Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei értékének akár 100%-áig közvetlenül vagy származékos pénzügyi eszközök útján befektethet olyan vállalatok részvényeiből és részvényekhez kapcsolódó értékpapírjaiból álló portfólióba, amelyek egyesülési tevékenység, felvásárlások, vételi ajánlatok vagy egyéb vállalati tevékenységek résztvevői. Ezen értékpapírok kibocsátói bármely piacon lehetek, beleértve a fejlődő piacokat. b) A Részalap tarthat short pozíciókat (származékos pénzügyi eszközök használata útján) a megszerző vállalatokban, ahol az egyesülés részvénycsereügylet vagy pénz és részvény ügylet. c) A Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a befektethető letéti jegyekbe, részvényutalványokba és egyéb részesedési jogokba. d) Jelzálogalapú értékpapírok (mortgage-backed securities - MBS) és eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities ABS) nem szerezhetők meg. e) A Részalap esetében a bruttó long pozíciók nem haladják meg nettó eszközei 100%-át, illetőleg a bruttó short pozíciók nem haladják meg nettó eszközei 100%-át. A Részalap elegendő likvid eszközt (beleértve, ha alkalmazandó, az elegendően likvid long pozíciókat) fog tartani ahhoz, hogy a Részalap származékos pénzügyi pozícióiból eredő kötelezettségei (beleértve a short pozíciókat) minden időpontban fedezve legyenek. A long és short pozíciók nettó piaci kitettsége változni fog a piaci körülményektől függően, azonban rendes körülmények között nem fogja meghaladni a Részalap eszközeinek 100%-át. f) A Részalap szintjén a nem EUR-ban denominált eszközök és források részaránya csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték fedezésre kerül. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem számítanak bele ebbe a limitbe, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) A Részalap által hasznosított származékos pénzügyi eszközök tartalmazhatnak többek között tőzsdei határidős 239


szerződéseket, opciós szerződéseket, különbözeti szerződéseket, pénzügyi eszközökre vonatkozó tőzsdén kívüli határidős szerződéseket, valamint ilyen szerződésekre és swap szerződésekre vonatkozó opciókat. Ilyen származékos pénzügyi eszközök fedezeti célokra is felhasználhatók. h) Átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre (korlátozás nélkül beleértve az értékpapír-kölcsönzést vagy a repómegállapodásokat) vonatkozó technikák és eszközök alkalmazhatók a hatékony portfóliókezelés céljából. i) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a befektethető olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amelyek pénzpiaci alapok, részvényalapok vagy abszolút hozam megközelítést alkalmazó alapok. j) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. k) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátokat nem kell betartani. l) A c) és i) pontban felsorolt korlátokat a Részalap indulását követő első két hónapban, valamint a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. Korlátozott kockázatdiverzifikáció Az 1. függelék 3. f) pontjára hivatkozással, az 1. függelék 3. a)-d) pontjaitól eltérően és a kockázatdiverzifikáció elvének megfelelően a Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 100%-a is befektethető olyan különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, egy EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, egy OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátásból származó értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap olyan lehetőségeket és kockázatokat tartalmaz, amelyek a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódnak. Általában – nagyon magas fokban tekintettel a Részalap részvénypiaci orientáltságára - a piacsemleges long/short részvénystratégia kockázata, a likviditási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat jelentős szerepet játszik. Az értékpapír-piaci hosszú távú pozíciókra tekintettel – leginkább, de nem kizárólag a pozitív nettó piaci kockázatveszély esetében – ezen túl a kockázat mértékét még jelentősen befolyásolja az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat és az ágazati kockázat. A részvénypiaci alapú short pozíciókra tekintettel - különösen, de nem kizárólag a negatív nettó piaci kitettség eseteiben – ki kell még emelni hogy általában az emelkedő piacok, jó hírek, várakozások és fejlemények különösen az adott piacok vagy országok/régiók, az adott vállalat vagy az adott iparág vonatkozásában, vagy egyéb kapcsolódó szempontok, vagy akár a long pozíciók kockázatának nem realizálódása is jelentős szerepet játszhatnak, és – a long pozíciókkal ellentétben – nagyon erős további negatív hatással bírhatnak a Részalap részvényeinek értékére. A rövid távú pozíciók elvileg korlátlan mértékű veszteség kockázatával járnak. Ami a Részalap részvénypiaci alapú helyzetét illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések és emelkedések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében, különösen az euró befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vo240


natkozásai megváltozásának kockázatára, a részvénymozgásból eredően a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázataira, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és a teljesítménykockázatra. A technikák és eszkِözöِk használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszkِözök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetés című fejezetben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy olyan közép- és hosszú távú kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy hasonló profillal rendelkező, azonban származékos ügyletekbe nem befektető alap kockázati profiljához. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, beleértve a származékos ügyletek nagyon magas szintjét is, ami – egy hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alaphoz képest – további nagyon nagy lehetőségeket és nagyon magas kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy bizonyos devizával szemben nagyrészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama öt év. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. Ha a Részalap elindítására sor kerül, a tájékoztató frissítése megfelelően megtörténik. Értékelés Minden nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban és Németországban, valamint a fő tőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési napon 18.00 óra közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint. A bármely értékelési napon közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint 18.00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények az értékelési napot követő második értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron kerülnek elszámolásra. Teljesítményalapú díj A W2 részvényosztály esetében a következők szerint számítható fel teljesítményalapú díj: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) teljesítményéhez viszonyított felülteljesítés legfeljebb 20%-áig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is felszámíthat. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

241


Allianz Oriental Income Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja hosszú távú tőkenövekedés elérése a Részalap eszközeinek az ázsiai-csendes-óceáni térség részvény és rögzített kamatozású értékpapírok piacain történő befektetésével. Befektetési alapelvek a) A g) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legalább 50%-át kell befektetni részvényekbe és utalványokba. E limiten belül olyan részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is szerezhetők a Részalapnak, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) A g) pontban foglaltak betartásával és az a) pont első mondatában meghatározottak szerint a Részalap eszközarányának legalább 80%-a fektethető azon vállalatok részvényeibe és részvényjegyzésekre jogosító utalványokba, amelyek székhelye ázsiai országban, Új-Zélandon vagy Ausztráliában van bejegyezve. Törökország és Oroszország nem tekintendő ázsiai országnak. Részvényindex részvények és más részvények, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, az első mondatban lefektetett korlátozás alá esik. c) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. d) A g) pontban foglaltak betartásával nem megengedett olyan kamatozó értékpapírok szerzése, amelyek vásárlásuk idején magas hozamú értékpapíroknak minősültek. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. g) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. h) Az a) és b) pontokban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. i) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, amelyeket a részvénykomponens különösen fokoz. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, az ország- és régiókockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a letéti kockázat, az ország-és átutalási kockázat és a likviditási kockázat. Ami a 242


Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Emellett a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a letéti kockázat, az ország és átutalási kockázat, a likviditási kockázat, vállalathoz kötődő kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, valamint az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó speciális kockázatok szintén fontos szerepet játszanak. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a magas hozamú befektetések kockázata, (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázat, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

243


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348783233), AT (USD) (ISIN LU0348784397), P (USD) (ISIN LU0348786921), I (USD) (ISIN LU0348785790) és IT (USD) (ISIN LU0348786764) részvényosztályok; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417516571) részvényosztály; 2009. december 7. – AT (EUR) (ISIN LU0348784041) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

244


Allianz PIMCO Euro Bond Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika hosszú távú, átlagon felüli euróhozamok elérésére törekszik. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a fektethető kamatozó értékpapírokba, amelyek vásárlásuk idején magas hozamú befektetéseket jelentettek. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. d) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem számítanak bele ebbe a limitbe, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. f) A futamidő három és kilenc év között lehet. g) A fejlett országok értékpapírjaihoz hasonlóan jelentős befektetés eszközölhető a fejlődő piacok értékpapírjaiba is. A fejlett és a fejlődő piacokon történő befektetések súlyozása a piaci helyzettől függően változhat. A portfólió teljes mértékben befektethető ezen eszközök egyikébe vagy másikába. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) Az f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal való egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át.

245


A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és különösen a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarításokét és lekötött betétekét meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nem kerültek külön lefedezésre, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább három év. Ez azokra a részvényosztályokra is vonatkozik, amelyek a részvényosztály szintjén lefedezésre kerültek egy bizonyos deviza ellen azon befektetők esetében, akik abban a devizában kötnek ügyleteket, amely ellen a birtokukban lévő részvényosztályt fedezik. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2003. április 23. – AT (EUR) (ISIN LU0165915058) és I (EUR) (ISIN LU0165915991); 2004. január 2. A (EUR) (ISIN LU0165915215); 2007. július 31. CT (EUR) (ISIN LU0165915488) részvényosztályok

246


A hozamfizető részvényosztályok tervezett részesedésfizetési dátuma: Az A (EUR) osztály részvényei negyedévente fizetnek részesedést: március 15-én, június 15-én, szeptember 15-én és december 15-én. A többi részvényosztály minden év december 15-én. Ha részesedésfizetési dátum a Részalapnak nem értékelési napja, a kifizetés napját el lehet halasztani a következő értékelési napig. Al-befektetéskezelő A PIMCO GmbH a befektetések kezelését teljes mértékben a PIMCO Europe társaságra ruházta át, amely albefektetéskezelőként teljesíti a megbízatását. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

247


Allianz PIMCO Euro Bond Fund I Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika hosszú távú, átlagon felüli euróhozamok elérésére törekszik. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a fektethető kamatozó értékpapírokba, amelyek vásárlásuk idején magas hozamú befektetéseket jelentettek. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. d) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. e) A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. f) A futamidő három és kilenc év között lehet. g) A fejlett országok értékpapírjaihoz hasonlóan jelentős befektetés eszközölhető a fejlődő piacok értékpapírjaiba is. A fejlett és a fejlődő piacokon történő befektetések súlyozása a piaci helyzettől függően változhat. A portfólió teljes mértékben befektethető ezen eszközök egyikébe vagy másikába. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) Az f) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal való egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata. 248


Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és különösen a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarításokét és lekötött betétekét meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyek a részvényosztály szintjén nem kerültek külön lefedezésre, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább három év. Ez azokra a részvényosztályokra is vonatkozik, amelyek a részvényosztály szintjén lefedezésre kerültek egy bizonyos deviza ellen azon befektetők esetében, akik abban a devizában intéznek ügyleteket, amely ellen a birtokukban lévő részvényosztályt fedezik. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: E Részalap elindítására még nem került sor. A hozamfizető részvényosztályok tervezett részesedésfizetési dátuma: Az A (EUR) osztály részvényei negyedévente fizetnek részesedést: március 15-én, június 15-én, szeptember 15-én és december 15-én. A többi részvényosztály minden év december 15-én. Ha részesedésfizetési dátum a Részalapnak nem értékelési napja, a kifizetés napját el lehet halasztani a következő értékelési napig. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

249


Allianz PIMCO Treasury Euro Bond Plus 2013 Tájékoztató Befektetési célkitűzés Befektetési politika célja az átlagon felüli euróhozamok elérése. A Részalap korlátozott időtartamú, futamidőre orientálódó befektetési koncepciót követ (a felszámolást 2013. március 28-ára tervezzük). 2013. április 1-től a kifizetők a Részalap eszközeit felosztják a részvénytulajdonosok között. A Részalap összetétele tekintetében a befektetéskezelő a német bankfelügyelet rendelkezései szerinti fizetőképességi számítás szerint – az egyes naptári évekre kiválasztott beszámolási dátumra – kiindulási alapként átlagosan maximum 30%-os súlyozásra törekszik. Azonban nem nyújtható garancia arra nézve, hogy ez az érték betartásra kerül. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) Valamely euróövezeti országban székhellyel rendelkező kibocsátó által kiadott kamatozó értékpapírok részesedése nem lehet kevesebb, mint a Részalap eszközei összértékének 51%-a. c) Különösen a h) pont rendelkezéseinek betartásával azoknak a kamatozó értékpapíroknak a megvásárlása, – amelyek vásárlási időpontjukban magas hozamú értékpapírok voltak, a Részalap eszközeinek maximum 10%-ára korlátozódhat. – amelyek kibocsátójának székhelye a fejlődő országokban van bejegyezve, a Részalap eszközeinek maximum egyharmadára korlátozódhat. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) Az euróban denominált eszközök részesedése nem lehet kevesebb, mint a Részalap eszközértékének 51%-a. A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték árfolyam- vagy deviza származékos ügyletek révén lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) A befektetéskezelő különösen a 2. függelékben meghatározott technikák és eszközök használatával alapvetően a portfólióra orientálódó lejáratra törekszik. Azaz a Részalap futamideje nem térhet el egy évnél tovább a DEPFA Deutsche Pfandbriefbank AG 2013 (ISIN DE0002475365) 5,50% értékpapírtól.

250


h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) A b) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény-és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, az ország és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltoztatásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban.

251


Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarításokét és lekötött betétekét meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. A befektetés időtartama a Részalap lejáratához igazodik. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2003. november 12. – I (EUR) (ISIN LU0178437884) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

252


Allianz PIMCO Treasury Short Term Plus Euro Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika átlagon felüli euróhozamok (EUR) elérésére törekszik. A Részalap összetétele tekintetében a befektetéskezelő a német bankfelügyelet rendelkezései szerinti fizetőképességi számítás szerint – az egyes naptári évekre kiválasztott beszámolási dátumra – kiindulási alapként átlagosan maximum 30%-os súlyozásra törekszik. Azonban nem nyújtható garancia arra nézve, hogy ez az érték betartásra kerül. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) Valamely euróövezeti országban székhellyel rendelkező kibocsátó által kiadott kamatozó értékpapírok részesedése nem lehet kevesebb, mint a Részalap eszközei összértékének 51%-a. c) Különösen a h) pont rendelkezéseinek betartásával aazoknak a kamatozó értékpapírok, – amelyek vásárlási időpontjukban magas hozamú értékpapírok voltak, a Részalap eszközeinek maximum 10%-ában vásárolhatók. – amelyek kibocsátójának székhelye a fejlődő országokban van bejegyezve, a Részalap eszközeinek maximum egyharmadában vásárolhatók. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) Az euróban denominált eszközök részesedése nem lehet kevesebb, mint a Részalap eszközértékének 51%-a. A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték árfolyam- vagy deviza származékos ügyletek révén lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) A futamidő legfeljebb egy év lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti c) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) A b) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani.

253


Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. Pénzpiaci alap osztályozása A Részalap az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottságának (CESR) Európai pénzpiaci alapok közös megnevezéséről szóló irányelvei (CESR/10-049) szerint nem pénzpiaci alap. A Részalap kockázati profilja Az euróban, illetve abban a devizában gondolkodó befektető szempontjából, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályok lefedezésre kerültek, valamint figyelembe véve a fent említett körülményeket és kockázatokat, a Részalap (más alaptípusokhoz képest) viszonylag alacsony kockázatot rejt. A főbb, hangsúlyozandó kockázatok közé a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, a nemfizetési kockázat, a magas hozamú értékpapírokba való befektetések egyedi kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a letéti kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a likviditási kockázat tartozik. A többnyire rövid lejáratú befektetési időkeretek miatt a kamatlábváltozásokkal járó árcsökkenéseknek csak viszonylag jelentéktelen, rövid távú hatása van. E tekintetben a lehetőségek olyan hozamokra korlátozódnak, amelyek megfelelnek a rövid távú befektetések jelenlegi piaci feltételeinek. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és a hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban.

254


Befektetői profil A Részalap különösen azokat a befektetőket célozza meg, akik befektetési figyelmének központjában a tőke megőrzése áll, és akik minimális áringadozásokkal kísért piaci hozamra számítanak, miközben a figyelem továbbra is az euró-befektetőkre irányul, vagy – az egy bizonyos deviza ellen lefedezett részvényosztályok tekintetében – azokra, akik e devizában bonyolítanak ügyleteket. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyeket nem fedeznek külön a részvényosztály szintjén, az euróban befektetők számára a befektetés időtartama legalább egy hónap. Ez azokra a részvényosztályokra is vonatkozik, amelyeket a részvényosztály szintjén fedeznek egy bizonyos deviza ellen azon befektetők esetében, akik abban a devizában intéznek ügyleteket, amely ellen a birtokukban lévő részvényosztályt fedezik. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2003. november 12. – I (EUR) (ISIN LU0178432067) részvényosztály; 2011. május 26 A (EUR) (ISIN LU0178431259) részvényosztály. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

255


Allianz Real Estate Securities Europe Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban az Európai Unió ingatlanpiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. A befektetés célja a föld- és ingatlanforgalmazással, valamint ingatlan bérbeadásával foglalkozó vállalatok aktív kiválasztása. Az értékpapírok kiválasztásakor, valamint a befektetési döntések meghozatalakor a kereskedelmi fejlesztési és irodai szektorban érvényesülő diverzifikációt vesszük figyelembe. Különös hangsúlyt fektetünk az olyan alapvető tényezők elemzésére, mint a kibocsátók vezetési képessége, stratégiája, pénzügyi szerkezete, növekedési potenciálja, feltételezett haszonszerzési képessége, kompetitív előnyök és tapasztalat. Befektetési alapelvek a) Különösen a k) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 90%-át olyan vállalatok részvényeibe (ideértve a REIT-eket) kell befektetni, amelyek EU-tagállamban vannak bejegyezve, valamint – szerepelnek az EPRA Europe Real Estate Index-ben – vagy elsősorban a kereskedelmi fejlesztések vagy az irodai szektorhoz kapcsolódó vállalkozások tulajdonosai, és vagy részt vesznek vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét az ingatlanszektorból szerzik. A d) pontban meghatározott eszközök, amelyek jellemzően egybeesnek az első mondatban felsoroltakkal, beleszámítanak a limitbe. b) A Részalap eszközeinek legalább 75%-a közvetlenül befektetésre kerül azon vállalatok részvényeibe (ideértve a REITeket), amelyek székhelye az EU-tagországokban található. A d) pontban meghatározott eszközök, amelyek jellemzően egybeesnek az első mondatban felsoroltakkal, beleszámítanak a limitbe. c) A k) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 10%-a az a) és b) pontokban felsoroltaktól eltérő vállalatok részvényeibe (ideértve a REIT-eket), vagy utalványokba fektethető be, amelyek székhelye az OECD országokban található. A d) pontban meghatározott eszközök, amelyek jellemzően egybeesnek az első mondatban felsoroltakkal, beleszámítanak a limitbe. d) A Részalap eszközeinek maximum 25%-a fektethető részvényindex-igazolások, valamint részvényekre és részvénykosarakra vonatkozó igazolásokba és utalványokba, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az a) pont első mondatában, a b) pont első mondatában és a c) pontban felsorolt eszközök kockázati profiljával, vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. e) A k) pontban foglaltak értelmében az a) pont első mondatában, a b) pont első mondatában és a c) pont első mondatában meghatározott azon megszerzett eszközök értéke, amelyek kibocsátóinak székhelye a fejlődő piacok országaiban található, nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 10%-át. f) A Részalap eszközök legfeljebb 10%-ig kamatozó értékpapírokba befektethetők. g) A k) pontban foglaltak értelmében a kamatozó értékpapírok vásárlása csak olyan értékpapírokra korlátozódhat, amelyek a megvásárlás idején egy elismert minősítő ügynökség befektetés fokozatú minősítésével rendelkeznek (úgynevezett befektetési fokozatú minősítés).

256


h) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az 1. függelék 2. pontjában meghatározott ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, és/vagy abszolút hozammegtérülést követő alapok. Olyan alapok esetében nincs alapvető korlátozás, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – maga az Alapkezelő Társaság vagy az Alapkezelő Társaság olyan kapcsolt vállalkozása irányít, amelybe az Alapkezelő Társaságnak jelentős közvetlen vagy közvetett befektetést eszközölt. Az 1. függelék 2. pontja által meghatározott alapokba történő befektetések – az 1. függelék 2. pontjának első bekezdésében foglalt többi befektetéssel együtt – a Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-ra korlátozódnak. i) Emellett lehetséges betétek és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a h) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és a k) pont rendelkezéseinek betartásával – a részalap eszközeinek maximum 25%-át teheti ki. A nyújtott biztosítékok vagy fedezetek nem számítanak bele ebbe a limitbe. j) A nem európai valutákban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a részalap eszközei értékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Ahol az eszközök és források csak egy devizában denomináltak, a limitbe azok általános nettó összege fog beleszámítani. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság, az igazolásoknál: a társaság) székhelye található. k) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), c), e), g) és i) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. l) Az a), b) és i) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, azonban a részvénykomponens által erőteljesen fokozott formában. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, az ingatlanpiachoz kapcsolódó (közvetett) specifikus kockázatok, az iparági kockázat, a nemfizetés kockázata, valamint kisebb mértékben az ország és régiókockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok, és kisebb mértékben a fejlődő piacok kockázata, az ország- és átutalási kockázat, a likviditási kockázat és a letéti kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a magas hozamú befektetések kockázata, rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázat, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai 257


megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. március 26. – AT (EUR) (ISIN LU0342694162) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

258


Allianz Renminbi Currency Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika hozam elérésére irányul az offshore kínai renminbi („CNH”) pénzpiac alapján (a „CNH” a kínai renminbi (CNY) azon árfolyamát jelenti, amelyen Hongkongban vagy a Kínai Népköztársaság területén kívüli piacokon kereskednek). Befektetési alapelvek a) Betétek tarthatók és pénzpiaci eszközök szerezhetők meg a Részalap számára. b) A jelzálog alapú értékpapírok (mortgage-backed securities - MBS) és az eszköz alapú értékpapírok (asset-backed securities - ABS) nem haladhatja meg a Részalap eszközeinek 20%-át. c) A Részalap befektethet az a) és b) pontban meghatározott, offshore kínai renminbi pénznemben denominált és Hongkongban kibocsátott eszközökbe, valamint az a) és b) pontban meghatározott, offshore kínai renminbiben denominált és a Kínai Népköztársaság területén kívül kibocsátott ilyen eszközökbe, a hatályos rendelkezések által megengedett módon. A Részalap nem fektethet be az a) és b) pontban meghatározott, a szárazföldi Kína területén belül használt kínai renminbiben denominált eszközökbe. A nem offshore kínai renminbi pénznemben denominált eszközök és kötelezettségek részaránya csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 30%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték fedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó székhelye található. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-kbe vagy KBV-kbe , amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A futamidő legfeljebb három hónap lehet. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) pontban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) A c) pontban leírt korlátozást nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve a Részalap megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) a Részalap a kötvényekbe és pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat hordoz magában. Ebben a tekintetben a pénzpiaci és kötvénypiaci kockázatok, például a kamatlábváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a kínai renminbi devizakockázat (a szárazföldi Kínán belül és az azon kívül használt kínai renminbi tekintetében egyaránt) és a szárazföldi Kínán kívül kibocsátott, offshore kínai renminbiben meghatározott kamatozó értékpapírok specifikus kockázatai játszanak jelentős szerepet. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem kínai renminbiben befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb a kínai renminbiben befektetők esetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával kapcsolatos árfolyam-kockázati kitettséggel szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizanemben működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az 259


ebben a devizanemben működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azonrészvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az Alap vagy Részalap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes Befektetésijegy-osztályok kötelezettségei más Befektetésijegy-osztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, az Alap vagy Részalap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, az Alap vagy Részalap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és a teljesítménykockázatra. A befektetők vegyék figyelembe, hogy a Részalap számára befektetés céljából rendelkezésre álló, offshore kínai renminbiben denominált kamatozó értékpapírok állománya jelenleg korlátozott. Az offshore kínai renminbiben denominált kamatozó értékpapírok elérhetőségének hiányában a Részalap portfóliójának jelentős hányadát erre jogosult pénzintézeteknél offshore kínai renminbiben denominált bankbetétekbe fektetheti. Ez kedvezőtlen hatással lehet a Részalap teljesítményére. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „Technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból azonban a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár jelentős mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap különösen olyan befektetőket céloz meg, akik piacorientált hozamokra számítanak a hongkongi offshore kínai renminbi pénzpiac alapján, és akik számításba vesznek egy elfogadható szintű áringadozást. A hangsúly az offshore kínai renminbiben befektetőkön, vagy – az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett Befektetésijegy-osztályok tekintetében – az ebben a devizában működő befektetőkön marad. Az offshore kínai renminbi befektetők számára a befektetés ajánlott időtartama legalább hat hónap a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Ez vonatkozik a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan fedezett részvényosztályokra is olyan befektetők esetében, akik abban a devizában működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. Bázisvaluta USD A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma 2011. október 18. – A (H2-EUR) (ISIN LU0665628672), A (USD) (ISIN LU0665630819) és I (H2-EUR) (ISIN LU0665629993) részvényosztály; 2011. november 4. – A (H2-GBP) (ISIN LU0665630066) részvényosztály; 2012. február 17. AT (H2-EUR) (ISIN LU0665630736) részvényosztály; 2012. március 12. CT (H2-EUR) (ISIN LU0665630652) részvényosztály; 2012. március 30. – AT (H2-CHF) (ISIN LU0756700521) részvényosztály Értékelés 2012. szeptember 17-ig minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak.

260


2012. szeptember 17-vel minden olyan nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban, valamint a fő tőzsde Hongkongban és a kontinentális Kínában üzletkötés céljából nyitva tartanak. Specifikus határidők a jegyzési összegek átvételére és a visszaváltásból származó bevételek kifizetésére: Az Allianz Renminbi Currency esetében a részvények jegyzési ára a Társaság által megjelölt bankszámlára folyósítandó a jegyzési ár kiszámítását követő öt munkanapon belül, valamennyi részvényosztályra vonatkozóan. Az Allianz RCM Renminbi Currency visszaváltási ára a visszaváltási ár kiszámítását követő öt munkanapon belül kerül kifizetésre, valamennyi részvényosztályra vonatkozóan. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

261


Allianz Renminbi Fixed Income Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja hozam elérése kínai renminbi devizanemben hosszú távon. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba fektethetők be. Részvényindex-igazolások és egyéb olyan igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírok vagy azon befektetési piacok profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A Részalap fektethet betétekbe és szerezhet pénzpiaci eszközöket. c) A Részalap befektethet Hongkongban kibocsátott, valamint a Kínai Népköztársaság területén kívül kibocsátott kínai renminbiben denominált eszközökbe, a hatályos rendelkezések által megengedett módon. A nem kínai renminbi pénznemben denominált eszközök és kötelezettségek részaránya csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 30%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték fedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és kötelezettségek nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. d) A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközei értékének 20%-át. e) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. f) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések alkalmazása mellett a Részalap eszközeinek maximum 30%-a olyan eszközökbe fektethető be, amelyek magas hozamú befektetésnek számítanak a vásárlás időpontjában. g) A futamidő nem érheti el a tíz évet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető a fenti c) és f) pontokban meghatározott korlátozások figyelmen kívül hagyása. i) A c), f) és g) pontban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve, a Részalap (más alaptípusokkal összehasonlítva) magában hordozza a kínai renminbi kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. Ebben a tekintetben jelentős szerepet játszanak a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, például a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a kínai renminbi devizakockázat, a szárazföldi Kínán kívül kibocsátott kínai renminbi kamatozó értékpapírok sajátos kockázatai, továbbá kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, valamint az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. 262


Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem kínai renminbiben befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb a kínai renminbiben befektetők esetében. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával kapcsolatos árfolyam-kockázati kitettséggel szembeni, a részvényosztály szintjén történő fedezése kapcsán nem abban a devizanemben működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az ebben a devizanemben működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, ahol a referenciadevizát egy bázisvalutával vagy egy adott fedezeti devizával szemben fedezték. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzet kockázatára, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, és különösen a hozamkockázatra. A befektetők vegyék figyelembe, hogy a renminbiben denominált rögzített kamatozású értékpapíroknak a Részalap számára befektetés céljából történő elérhetősége jelenleg korlátozott. A renminbiben denominált rögzített kamatozású értékpapírok elérhetőségének hiányában a Részalap portfóliójának jelentős hányadát erre jogosult pénzintézeteknél renminbiben denominált bankbetétekbe fektetheti. Ez kedvezőtlen hatással lehet a Részalap teljesítményére. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „Technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból azonban a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár jelentős mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönségét különösen azok a befektetők alkotják, akik számára a biztonság magas prioritással bír, de akik a magas hozamok reményében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az alap továbbra is a kínai renminbiben befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott devizával szemben jelentős mértékben fedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában működnek. Ezen befektetők a megtakarítások és lekötött betétek hozamát meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. A kínai renminbi befektetők számára a befektetés ajánlott időtartama legalább három év a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan nem fedezett részvényosztályok tekintetében. Ez vonatkozik a részvényosztály szintjén egy bizonyos devizával szemben speciálisan fedezett részvényosztályokra is olyan befektetők esetében, akik abban a devizában működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. Bázisvaluta USD A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2011. június 10. – I (H2-EUR) (ISIN LU0631906160) részvényosztály; 2011. június 21. – A (USD) (ISIN LU0631904975), A (H2-EUR) (ISIN LU0631905352) és P (USD) (ISIN LU0634319239) részvényosztály; 2011. július 8. –P (H2-GBP) (ISIN LU0631906087) részvényosztály; 2012. augusztus 22. AT (H2-EUR) (ISIN LU0792749177) és IT (H2-EUR) (ISIN LU0792749250) részvényosztályok 263


Értékelés 2012. szeptember 17-ig minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Hongkong legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. 2012. szeptember 17-vel minden olyan nap, amelyen a bankok és tőzsdék Luxemburgban, valamint a fő tőzsde Hongkongban és a kontinentális Kínában üzletkötés céljából nyitva tartanak. Specifikus határidők a jegyzési összegek átvételére és a visszaváltásból származó bevételek kifizetésére: Az Allianz Renminbi Fixed Income esetében a részvények jegyzési ára a Társaság által megjelölt bankszámlára folyósítandó a jegyzési ár kiszámítását követő öt munkanapon belül, valamennyi részvényosztályra vonatkozóan. Az Allianz RCM Renminbi Fixed Income visszaváltási ára a visszaváltási ár kiszámítását követő öt munkanapon belül kerül kifizetésre, valamennyi részvényosztályra vonatkozóan. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

264


Allianz Structured Alpha Strategy Tájékoztató Befektetési célkitűzés A Részalap célja elsőrendű, kockázathoz igazított hozam elérése a teljes piaci ciklusban. A befektetési politika célja egy megfelelő, éves szintre vetített hozam létrehozása a globális részvényopciók piacán jelentkező lehetőségek és kockázatok figyelembevételével (abszolút hozam megközelítése). A Részalap eszközeit pénzpiaci/kötvény portfóliókba fektetik be, többek között ide értve a rövid távú euróban denominált francia és német államkötvényeket. A mögöttes pénzpiaci/kötvény portfóliók egészének vagy részének biztosítékként történő felhasználásával a Részalap tulajdonosi modellt használ a részvényopció spread-ek kialakításához, jellemzően eladási opciók és vételi opciók vásárlásával és eladásával, többek között ide értve az egyesült államokbeli részvényopciókat, egyesült államokbeli határidős részvényopciókat, egyesült államokbeli részvénypiaccal kapcsolatos volatilitás indexeket, egyesült államokbeli részvénypiaccal kapcsolatos határidős volatilitás ügyleteket, valamint az egyesült államokbeli részvényindexeken alapuló tőzsdei kereskedésben részt vevő alapokat. Az opciós spread-ek célja olyan opción alapuló „profitzónák” létrehozása, amelyek az opciók lejárta után pozitív hozamot hoznak a Részalapoknak, ha a mögöttes index (vagy más eszköz) szintje a legvégén a profitzónába kerül. A Részalap célja, hogy a cél pozitív hozampotenciálján alapuló profitzónákat hozzon létre. A Részalap stratégiája jellemzően arra irányul, hogy kiterjedt számú, mind short, mind long pozíciókra alapuljon, annak érdekében, hogy a portfólió széleskörűen diverzifikált legyen. A Részalap teljes értéke fluktuálhat, és a tőke nem garantált. Az opciók kiterjedt használata miatt a Részalap jelentős értéket is veszíthet rendkívüli (felfelé vagy lefelé ható) piaci mozgások esetén, valamint szélsőséges volatilitás mozgásokkal rendelkező piacokon. A profitzóna egy példája (az alábbi diagram célja nem az, hogy egy meghatározott hozamot mutasson, és nem sugallja azt, hogy a befektetőknek pozitív hozamot kell elvárniuk):

A befektetéskezelő a múltbéli adatok és egy tulajdonosi modell alapján értékeli a mutató valószínű mozgásait a következő időszakban.

265


A befektetéskezelő a becsült valószínűség alapján háromféle lehetőséget választ ki, amelyek kombinálásával, az alábbi jellemzőkkel rendelkező opciók esedékessé válásának időpontjában meghatározza a nyereségzónát (kék terület a képen) és a veszteségzónát (szürke terület): – A pozíció meghatározását követően az alap egy nettó összegű opciós prémiumot kap a példában szereplő 20 800 USD összegű opciós spread-hez. – Amennyiben a mutató az opciók lejárásának időpontjában a meghatározott profitzónába kerül, pl. az adott példában a mutató nem mozdul 14% fölé, illetve nem veszít 12%-nál többet, vagy több mint 27%-ot veszít, akkor az adott pozíció nyereséget hoz az alap számára. – Ha a mutató a veszteségzónába kerül, akkor az opciós csomagból történő részesedés-fizetés miatt általános veszteség éri az alapot. Valamennyi opcióhoz a befektetéskezelő választja ki a paramétereket. A fenti példában alkalmazott opciós spread-ek (vagy opciós csomag) is többféle adatból és különböző opciós pozíciójellemzőkből állhat(nak), azonban valamennyi opciós spread (vagy opciós csomag) ugyanazon módszeren alapul, mégpedig: – A profit- és veszteségzónákat meghatározó index opciókból álló csomag összeállítása. – Az opciók lehívási árfolyamát úgy választják ki, hogy a mutató a pozíció meghatározását követően nagy valószínűséggel – a befektetéskezelő véleményének megfelelően – ezeken a profitzónákon belül álljanak meg annak érdekében, hogy az átfogó portfólió számára pozitív hozamot érjenek el. Befektetési alapelvek a) A Részalap számára kamatozó értékpapírok vásárolhatók. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. b) A h) pontban foglaltak betartása mellett, az a) pont első mondatában meghatározott eszközök beszerzése, amelyek a beszerzés időpontjában nem rendelkeznek elismert minősítő ügynökség befektetési minősítéssel vagy egyáltalán nem kerültek besorolásra, de amelyekkel kapcsolatban a befektetéskezelő véleménye az, hogy amennyiben egy elismert minősítő ügynökség besorolta volna azokat, akkor befektetési minősítést kaptak volna (nem befektetési fokozatú kötvények), maximum a Részalap értékének 10%-áig korlátozott. Azok a vállalatok által kibocsátott nem befektetési fokozatú kötvények, amelyek ezenfelül, összesítve – nem pénzügyi intézetek által kibocsátott jelzálog-kötvények vagy hasonló külföldi eszközalapú értékpapírok, sem pedig egyéb biztosítékkal fedezett kötvények, és – nem rendelkeznek az Európai Unió, az Európai Központi Bank, egy EU tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi hatóságainak, egy OECD tagállamnak, vagy olyan nemzetközi közjogi szervnek, amelynek egy vagy több EU tagállam is a tagja, a garanciájával különösen a h) pont betartása mellett – a Részalap értékének 15%-ában kerültek korlátozásra. Ha két különböző minősítés létezik, a lehetséges beszerzés alacsonyabb értékelésű minősítése a döntő; ha három vagy annál több minősítés létezik, amelyek különböző értékelést adnak, a két legjobb közül az alacsonyabb minősítést kell használni. Ha egy befektetés fokozatúnak minősített eszköz elveszíti ezt a minősítést a beszerzés után, az értéke bekerül az 1. és 2. mondatokban meghatározott limitekbe. Az e) pontban meghatározott kötvény- és pénzpiaci alapok akkor kerülnek be az 1. mondatban meghatározott limitbe, ha a Morningstar GIFS osztályozásnak megfelelően a magas hozamú ágazathoz tartoznak. A kiegyensúlyozott befektetési alapok sem a kötvény-, sem a pénzpiaci alapok közé nem tartoznak. Amennyiben a Morningstar GIFS osztályozás (a jövőben) nem áll rendelkezésre, akkor az Alapkezelő Társaság ezt a besorolást az általa megállapított helyettesítési kritériumok szerint végzi el. 266


c) Különösen a h) pontban foglalt rendelkezések betartásával azok a kamatozó értékpapírok nem vásárolhatók, amelyek kibocsátójának székhelye fejlődő országokban található. d) Letét megtartása mellett pénzpiaci eszközök megvásárolhatók. e) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok, vagy kötvényalapok, vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. f) Az a) pontban foglaltak szerint kamatozó értékpapírokba befektetett Részalapok eszközeinek időtartama nem érheti el a 6 hónapot. g) A Részalap eszközei és forrásai külföldi devizában is denominálhatóak. A nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 15%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. A Részalap referenciaindexe az EONIA. A referenciaindex a részalap befektetési teljesítményének mérésére szolgál. A befektetéskezelő ezért arra törekszik, hogy kihasználja a részalap befektetési politikája által kínált lehetőségeket annak érdekében, hogy túlteljesítse a referenciaindexet. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a)–d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalapok eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki, vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalapok nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvénypiaci/pénzpiaci komponenshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat, amelyeket azonban különösen a részvénnyel kapcsolatos befektetések, különösen a globális részvényopció piacok egyedi kockázatai, valamint a részvénypiacra irányuló opciós spread összetevőkkel kapcsolatos kockázatok fokoznak. A Részalap részvénypiacra irányuló opciós spread összetevői igen nagy mértékben általános piaci kockázatot, ország- és régiókockázatot, partnerkockázatot és a nemfizetési kockázatot foglalnak magukba. Többek között, mivel ez a Részalap részvénypiacra irányuló opciós spread összetevőjével áll kapcsolatban, hangsúlyozni kell, hogy az opciós spread-ek kialakításához használt modell miatt, a Részalap eszközeire mind a piaci szintek csökkenése és növekedése, valamint a volatilis árak is negatív hatással lehetnek. Miközben kísérleteket tesznek a piaci csökkenéssel szembeni lefedezésre, korlátozott a szerkezeti kockázat elleni védelem jelentős részvénypiaci csökkenő tendenciák esetén, valamint mérsékelt a szerkezeti kockázat elleni védelem áremelkedés esetén. A Részalap pénzpiaci/kötvénypiaci összetevőjének és a betéti vonatkozású eszközök tekintetében a kamatkockázatot, hitelképességi kockázatot, a vállalat-specifikus kockázatot, általános piaci kockázatot, a jelzálogalapú értékpapírokba (MBS) és eszközalapú értékpapírokba (ABS) történő befektetés egyedi kockázatait, a partnerkockázatot és a nemfizetési kockázatot kell megemlíteni.

267


Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a letéti kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen az erősen megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy a teljes piaci cikluson keresztül megteremtse az elsőrendű, kockázathoz igazított hozam kiigazítását. Ezek a részvényopció pozíciók nagyon magas piaci kockázati potenciált mutathatnak a mögöttes nem-származékos részvényindexekhez képest. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok az euróba fektető befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében. A hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2010. augusztus 10. – I (EUR) (ISIN LU0527948110), W (EUR) (ISIN LU0527948201) és WT2 (EUR) (ISIN LU0527948383) részvényosztályok Értékelés Minden második kedden, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Ha a keddi napon Luxemburgban a bankok és a tőzsdék, valamint az Egyesült Államokban a nagyobb értéktőzsdék nem tartanak nyitva, akkor az a rákövetkező nap lesz az értékelési nap, amelyen nyitva tartanak a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesül Államokban. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési nap közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint 18.00 óra előtt. A közép-európai vagy közép-európai nyári idő szerint bármely értékelési napon 18.00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igények a következő értékelési napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igények a második értékelési napot követő napon érvényes jegyzési és visszaváltási árakon kerülnek elszámolásra.

268


Hozamalapú díj Az A, AT, C, CT, N, NT, S, ST, P, PT, I és IT részvényosztályokra vonatkozóan felmerülő hozamalapú díj a következőképpen alakulhat: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) 20%-os felülteljesítéséig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. Hozamalapú díj a következő esetekben merül fel a W és WT részvényosztályoknál: Az EONIA (Euro Overnight Index Average) 30%-os felülteljesítéséig a 3. módszer szerint. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb díjat is megszabhat. Befektetőkre vonatkozó korlátozások A W2 és WT2 részvényosztályok részvényeinek minimális jegyzési összege (az értékesítési díjak levonása után): 75 millió AUD, 75 millió CAD, 100 millió CHF, 1,5 milliárd CZK, 500 millió DKK, 50 millió EUR, 50 millió GBP, 500 millió HKD, 12,5 milliárd HUF, 10 milliárd JPY, 400 millió NOK, 75 millió NZD, 200 millió PLN, 500 millió SEK, 100 millió SGD vagy 50 millió USD. Egyes esetekben az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint engedélyezhet alacsonyabb minimum befektetéseket. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

269


Allianz Target Return Bond Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés piacorientált hozam biztosítására irányul a globális vállalati és kormányzati kötvénypiacokkal összhangban, egy céldátumalap vagy egy pénzpiaci alap befektetési alapelvei és jellemzői szerint. A Részalap célja egy görgetett céldátumalap jellemzőinek biztosítása. Kezdetben a Részalap eszközeit egy olyan céldátumalaphoz hasonló módon fektetik be, amelynek lejárata 2017. április 28. (az „1. céldátum”; valamennyi további céldátum a megfelelő számmal van jelölve). 2017. május 2-ával a Részalap eszközeit átváltják, és négyhónapos időszakra pénzpiaci eszközökbe fektetik. Ezen négyhónapos időszak lejártával, 2017. szeptember 4én (az „1. átalakítási dátum”; valamennyi további átalakítási dátum a megfelelő számmal van jelölve) a Részalap megkezdi a Részalap valamennyi vagy legtöbb pénzpiaci eszközének értékesítését, és megkezdi a Részalap valamennyi vagy legtöbb eszközének befektetését egy olyan céldátumalaphoz hasonló módon, amelynek teljes lejárata az adott átalakítási dátumtól számított 5 év (2022. szeptember 2-a, a továbbiakban „2. céldátum”). 2022. szeptember 5-ével a Részalap eszközeit átváltják, és négyhónapos időszakra pénzpiaci eszközökbe fektetik. Ezen négyhónapos időszak lejártával, 2023. január 5-én (a „2. átalakítási dátum”) a Részalap megkezdi a Részalap valamennyi vagy legtöbb pénzpiaci eszközének értékesítését, és megkezdi a Részalap valamennyi vagy legtöbb eszközének befektetését egy olyan céldátumalaphoz hasonló módon, amelynek teljes lejárata az adott átalakítási dátumtól számított 5 év (2028. január 5., a továbbiakban „3. céldátum”). A fent említett és kifejtett görgetett mechanizmus korlátlan ideig folytatódik. A Részalap mindig pénzpiaci eszközökbe fekteti be eszközeit minden egyes céldátumtól a következő átalakítási dátumig tartó négyhónapos időszakban. Alább látható a következő céldátumok és átalakítási dátumok felsorolása: Céldátumok

Átalakítási dátumok

1

2017. április 28.

1

2017. szeptember 4.

2

2022. szeptember 2.

2

2023. január 5.

3

2028. január 5.

3

2028. május 9.

4

2033. május 6.

4

2033. szeptember 7.

5

2038. szeptember 8.

5

2039. január 10.

6

2044. január 11.

6

2044. május 10.

stb.

stb.

Az adott részvényosztálytól függően a részvényenkénti nettó eszközérték megfelelő esetben más devizába váltható át, vagy a részvényosztályt egy előre meghatározott devizával szemben is le lehet fedezni. Befektetési alapelvek a) Az 1. függelék 1. pontja értelmében a Részalap kamatozó értékpapírokba fekteti be eszközeit. Részvényindex papírok és más papírok, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. Részvények és hasonló jogok is szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) Különösen az i) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek legfeljebb 45%-a fektethető olyan kamatozó értékpapírokba, amelyek megszerzésük idején magas hozamú befektetésnek számítanak. 270


Olyan magas hozamú befektetés, amely CC, C vagy D (Standard & Poor’s), illetve Ca vagy C (Moody’s) vagy CC, C, RD vagy D (Fitch) besorolással rendelkezik, jelenleg nem szerepel a tervekben. A megszerzés napján rendelkezésre álló legjobb besorolás a döntő az eszköznek az a) pont 1. mondata szerint lehetséges megszerzésének megítélése szempontjából. c) Jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és eszközalapú értékpapírok (ABS) nem vásárolhatók. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) Különösen az i) pont rendelkezéseinek betartásával a nem euróban denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközértékének 10%-át, ha az ezen összeget meghaladó értéket fedezik. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem számítanak bele ebbe a korlátba a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: a társaság) székhelye található. g) Különösen az i) pont rendelkezéseinek betartásával a fejlődő piacokról vagy piacokon kibocsátott kamatozó értékpapírok is megszerezhetők, azonban a Részalap eszközei legfeljebb 30%-ának erejéig. h) Különösen az i) pont rendelkezéseinek betartásával a Részalap eszközeinek futamideje nulla és 5 év között lehet. i) A kockázatvállalás keretein belül megengedhető, hogy a b), f), g) és h) pont első mondatában meghatározott korlátozást nem kell betartani. j) A b), f), g) és h) pontban felsorolt korlátozásokat a Részalap elindulását követő első két hónapban, illetve a megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. Korlátozott kockázatmegosztás Az 1. függelék 3. f) pontja értelmében, az 1. függelék 3. a) – d) pontjaival ellentétben és a kockázatmegosztás elvének megfelelően a Részalap eszközeinek akár 100%-a is befektethető különböző kibocsátású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió, az Európai Központi Bank, bármely EU-tagállam vagy annak helyi hatósága, OECD-tagállam, vagy az EU tagállamai közül egyet vagy többet magába foglaló közjogi státuszú nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket legalább hat külön kibocsátás során bocsátották jegyzésre, és az egy és ugyanazon kibocsátás értékpapírjai és pénzpiaci eszközei nem haladhatják meg a Részalap nettó eszközeinek 30%-át. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap magában hordozza a kötvényekbe/pénzpiacokba történő befektetéshez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a nemfizetési kockázat, a partnerkockázat, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, és kisebb mértékben a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem euróban befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat kisebb az euróban befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. 271


Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a(Rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az elszámolási kockázatra, az Alap vagy Részalap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a(Rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára és a teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő különleges kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el a „Technikák és eszközök használata és az ilyen használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című szakaszokat. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő és esetleg magasabb lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára Ez a Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől annyiban, amennyiben származékos ügyleteket alkalmaz a hozam növelése érdekében. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép- és hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan, hasonló profillal rendelkező Alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból azonban a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár jelentős mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további kiemelkedő lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet bizonyos fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönségét azok a befektetők alkotják, akiknél a biztonság első számú prioritás, de akik a magas hozamok fejében emellett a veszteség kockázatát is elfogadhatónak tartják, miközben az Alap továbbra is az euróban befektetőkre koncentrál, illetve az egy adott deviza ellen jelentősen lefedezett részvényosztályok tekintetében azon befektetőkre, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezen befektetők a megtakarítások és lekötött betétek hozamát meghaladó piaci alapú hozamokat elfogadható mértékű rövid távú áringadozás mellett szeretnék elérni. Azon részvényosztályok tekintetében, amelyeket a részvényosztály szintjén nem fedeznek külön egy adott devizával szemben, az euróban befektetők számára a befektetés időtartamának legalább a következő cél lejárati dátum felé orientáltnak kell lennie. Ez azon részvényosztályok esetében is irányadó, amelyek a részvényosztály szintjén fedezve vannak egy bizonyos devizával szemben azon befektetők számára, akik abban a devizanemben működnek, amellyel szemben az általuk tartott részvényosztály fedezve van. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2012. május 2. - W (EUR) (ISIN LU0721541422) részvényosztály; 2012. június 11. - C (EUR) (ISIN LU0721540960) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi, az egyesült királysági és a franciaországi bankok és tőzsdék nyitva tartanak. Kereskedési határidő Bármely értékelési napot megelőző értékelési napon közép-európai idő vagy közép-európai nyári idő szerint 18.00 óra. Az értékelési napot megelőző bármely értékelési napon közép-európai idő (CET) vagy közép-európai nyári idő (CEST) szerint 18:00 óráig beérkező jegyzési és visszaváltási igényeket a következő értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron számolják el. A fent említett időpont után beérkező jegyzési és visszaváltási igényeket az értékelési napot követő második értékelési napon érvényes jegyzési vagy visszaváltási áron számolják el. Átalakítási díj Az Alapkezelő Társaság átalakítási díjat szándékozik – azonban nem köteles – felszámítani a Részalap vagy a kiválasztott részvényosztályok nettó eszközértéke legfeljebb 3%-ának erejéig minden átalakítási dátum alkalmával. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint alacsonyabb átalakítási díjat is alkalmazhat. 272


Jegyzések Az Alapkezelő Társaságnak szándékában állhat – azonban nem köteles – lezárni a Részalap vagy a kiválasztott részvényosztályok jegyzését két hónappal a Részalap indulásának napját követően az 1. céldátumig (2017. április 28.). Az Alapkezelő Társaságnak szándékában állhat – azonban nem köteles - lezárni a Részalap vagy a kiválasztott részvényosztályok jegyzését két hónappal minden egyes átalakítási dátumot követően a következő céldátumig. A jegyzések ilyen lezárása nem feltétlenül a piaci körülmények alapján történik, és az Alapkezelő Társaság saját belátásán alapuló döntésétől függ. A fent említett leírás nem érinti „A részvények – 1. Jegyzések” című fejezet tartalmát. A fent említett görgetett mechanizmus korlátlan ideig folytatódik. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

273


Allianz Thailand Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési célkitűzés: hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban Thaiföld részvénypiacain történő befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe vagy hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek Thaiföldön vannak bejegyezve. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, 274


általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348798264) és IT (USD) (ISIN LU0348802470) részvényosztályok 2008. október 24. – A (EUR) (ISIN LU0348798009) részvényosztály Értékelés Minden olyan nap, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint Thaiföld legnagyobb értéktőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 275


Allianz Tiger Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetés célkitűzése, hogy a befektetők számára hosszú távú tőkenövekedést biztosítson. A befektetési célkitűzést a Részalap elsősorban a Kínai Népköztársaság, Hongkong, Szingapúr, a Koreai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld, Malajzia és a Fülöp-szigetek részvénypiaci befektetésein keresztül kívánja megvalósítani. További hozamok elérésére törekedve a befektetéskezelő a részvényekre vonatkozóan külön kockázatokat is vállalhat piacsemleges long/short részvénystratégia megvalósításával. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba fektetik be, amelyek székhelye a Kínai Népköztársaságban, Hongkongban, Szingapúrban, a Koreai Köztársaságban, Tajvanon, Thaiföldön, Malajziában, vagy a Fülöp-szigeteken található, vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét ebben a régióban realizálják. A Részalap e vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba, részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. Az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényindex-igazolásokba és egyéb, e vállalatok részvényeivel jellemzően összefüggésben lévő kockázati profillal rendelkező igazolásokba történő befektetés a Részalap számára szintén megengedett, és ezen értékhatárig korlátozott az olyan befektetési részvényalapokba történő befektetéssel együtt, amely alapok befektetési célkitűzései elsődlegesen nem az a) pontban meghatározott szempontokat követik. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a), b) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és egyéb külföldi jogrendszerek alapján történik, a Bevezetés 16. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat.

276


A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra.

277


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348805143) és AT (USD) (ISIN LU0348807354) és IT (USD) (ISIN LU0348812271) részvényosztályok; 2008. november 28. – A (EUR) (ISIN LU0348804922) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

278


Allianz Total Return Asian Equity Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés elérése. A befektetési célkitűzéseket a Részalap elsősorban az a) pontban említett országokbeli részvénypiaci befektetéseken keresztül kívánja elérni. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább kétharmadát olyan vállalatok részvényeibe és részvényjegyzésekre jogosító utalványokba fektetik be, amelyek székhelye a Koreai Köztársaságban, Tajvanban, Thaiföldön, Hongkongban, Malajziában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, vagy Kínában található, vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős részét ezekben az országokban termelik. Részvényindex részvények és más részvények, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az előző mondatban felsorolt eszközökéivel vagy azon befektetési piacokéival, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. b) Az f) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum egyharmada részvényekbe és az a) pontban felsoroltakon kívüli vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványokba fektethető be. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok. Ezen alapok célkitűzése nem irányulhat elsősorban tiltott befektetésekre, és amennyiben egy ilyen alap célja elsősorban a korlátozott befektetéseket tűzi ki, e vagyonrészek nem léphetik túl a meghatározott limiteket. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és az f) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum egyharmadát teheti ki. A betéti, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok szerzésének célja a Részalap stratégiai orientációját hivatott megvalósítani. További céljuk a szükséges likviditás biztosítása a Részalap számára. e) A Bevezetés 3). pontjától eltérően a befektetéskezelő növekedésorientált és értékorientált részvényeket egyaránt vásárolhat. A növekedésorientált és értékorientált részvényekbe történő befektetések súlyozása a piaci helyzettől függően változhat. A portfólió állhat teljesen az egyik vagy másik ilyen típusú részvénybe történő befektetésből; azonban az elsődleges hosszú távú cél az, hogy értékorientált és növekedésorientált részvények egyaránt szerepeljenek a portfólióban. f) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. g) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy összevonását megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. h) Mivel a Részalap forgalmazása Tajvanon és Hongkongban történik, a Bevezetés 16. és 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” itt is érvényben vannak. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat, a nemfizetés kockázata, a fejlődő piacok kockázata, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a 279


Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, általános piaci kockázat, partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, ország- és átutalási kockázat, letéti kockázat és likviditási kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően, felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben foglalt általános rendelkezésektől, ha származékos ügyleteket alkalmaz a befektetés szintjének növelésére, és ezt azért teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely annál sokkal nagyobb piaci kockázati potenciált kínál, mint egy olyan, hasonló profillal rendelkező alap, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál lényegesen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában gondolkodnak. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2008. október 3. – A (USD) (ISIN LU0348814723), AT (USD) (ISIN LU0348816934), PT (USD) (ISIN LU0348824870) és IT (USD) (ISIN LU0348822155) részvényosztályok; 2012. július 17. – AT (HKD) (ISIN LU0797268264) részvényosztály A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 280


Allianz US Equity Dividend Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja hosszú távú tőkenövekedés és jövedelem elérése elsődlegesen az USA piacára történő olyan részvényalapú befektetések útján, amelyek várhatóan megfelelő osztalékhozamokat biztosítanak. Befektetési alapelvek a) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legalább 70%-át az Amerikai Egyesült Államokban (US) található székhelyű vállalatok olyan részvényeibe és részesedési igazolásaiba kell befektetni, amelyek várhatóan megfelelő osztalékhozamot biztosítanak. b) Különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legfeljebb 30%-a fektethető be az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, részesedési igazolásokba vagy részvényutalványokba. c) Olyan indexigazolások és részvényekre vonatkozó igazolások, valamint részvénykosarak, amelyek kockázati profilja korrelációt mutat az a) és b) pontban felsorolt eszközökkel vagy azon befektetési piacokkal, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén megszerezhetők. d) A Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be olyan ÁÉKBV-be vagy KBV-be, amely pénzpiaci alap vagy részvényalap, és/vagy abszolút hozam megközelítést követő alap. e) Emellett lehetséges betétek tartása, különösen az f) pontban foglalt rendelkezések betartásával, a Részalap eszközeinek legfeljebb 15%-a erejéig. A betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. f) A kitettségi megközelítés keretein belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és e) pontokban meghatározott korlátokat nem kell betartani. g) Az a) és e) pontban felsorolt korlátokat a Részalap megszüntetését vagy egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem szükséges betartani. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményeket és kockázatokat figyelembe véve (más alaptípusokkal összehasonlítva) a Részalap tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legnagyobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiós kockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat nagyon nagyfokú és nagyon lényeges szerepet játszik. A Részalap részvénypiaci orientáltságát illetően hangsúlyozni kell többek között, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintőek, adott esetben a lényegesen tartósabb áresések is – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaccal és betétekkel kapcsolatos eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a kamatkockázatot, a hitelképességi kockázatot, a vállalatspecifikus kockázatot, az ország- és régiós kockázatot, az általános piaci kockázatot, a partnerkockázatot és a nemfizetési kockázatot szintén meg kell említeni. Az árfolyamkockázat magas a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében, különösen az euró befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon befektető számára, aki a részvényosztály szintjén bizonyos devizával szemben fedezett részvényosztályok tekintetében nem abban a devizában működik, amellyel szemben az általa tartott részvényosztály fedezve van; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában működő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok tekintetében, amelyek bázisvalutája vagy referenciadevizája egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezve van. 281


Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, az egyes részvényosztályok más részvényosztályokat is érintő kötelezettségeinek kockázataira, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvénymozgásokból eredően a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, és különösen az erősen megnövekedett teljesítménykockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és e használat sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek használatának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége különösen azok a befektetők, akik a piaci kamatlábakat meghaladó hozamokra számítanak, alapvetően piaci lehetőségekből származó vagyonnövekedéssel kísérve, miközben az egy bizonyos devizával szemben nagyrészt fedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában működnek. Ezáltal magas, hosszú távú hozamokra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés ajánlott időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Valós értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában a valós értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A már kibocsátott részvényosztályok kibocsátási dátuma: 2009. április 1. – W (USD) (ISIN LU0294431225) részvényosztály; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417517892) részvényosztály Értékelés Minden nap, amikor a luxemburgi bankok és tőzsdék, valamint az Egyesült Államok fő tőzsdéje üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

282


Allianz US Equity Fund Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja az USA részvénypiacaira történő befektetéssel garantált hosszú távú tőkenövekedés. Befektetési alapelvek a) Különösen az e) pontban foglalt rendelkezések betartásával a Részalap eszközeinek legalább 70%-át olyan, minimum 500 millió USD tőkésítettségű vállalatok részvényeibe és hasonló értékpapírjaiba kell befektetni, amelyek székhelye az Egyesült Államokban (USA) található. Mindez azt jelenti, hogy az olyan vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok, illetve részvényindex-igazolások és egyéb igazolások is szerezhetők, amelyek kockázati profilja jellemzően egybeesik az 1. mondatban felsorolt eszközök vagy azon befektetési piacok kockázati profiljával, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők. b) Az e) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 20%-a befektethető az a) pontban felsoroltaktól eltérő részvényekbe, hasonló értékpapírokba, utalványokba, részvényindex-igazolásokba és részvényesi igazolásokba. c) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy részvényalapok, valamint/illetve abszolút hozammegtérülést követő alapok. d) Emellett lehetséges betétek tartása és pénzpiaci eszközök megszerzése is; ezek együttes értéke – a c) pontban meghatározott pénzpiaci alapok értékével együtt és különösen az e) pont rendelkezéseinek betartásával – a Részalap eszközeinek maximum 15%-át teheti ki. E betétek, pénzpiaci eszközök és pénzpiaci alapok célja a szükséges likviditás biztosítása. e) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti a), b) és d) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. f) Az a) és d) pontban felsorolt korlátozást a Részalap megszüntetését vagy más alappal történő egyesülését megelőző utolsó két hónapban nem kötelező betartani. g) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülmények és kockázatok tekintetében ez a Részalap (más típusú alapokhoz képest) tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat. A kockázat mértékét lényegesen befolyásolja a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, az ország- és régiókockázat, a hitelképességi kockázat, a partnerkockázat és a nemfizetési kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságát illeti, többek közt hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényegesen tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. A pénzpiaci és betéti vonatkozású eszközök tekintetében – a következő bekezdésekben megnevezett kockázatokon túl – a következő kockázati tényezőket kell megemlíteni: kamatkockázat, hitelképességi kockázat, vállalatspecifikus kockázat, ország- és régiókockázat, piaci kockázat, partnerkockázat és nemfizetési kockázat. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében az euróban befektetők számára magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában 283


ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, fejlődő piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, az ország- és átutalási kockázatra, a letéti kockázatra, az elszámolási kockázatra, a rész(alap) tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések egyedi kockázatára és különösen a megnövekedett hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál jelentősen magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD Igazságos értéken alapuló árképzési modell E Részalap vonatkozásában az igazságos értéken alapuló árképzési modell kerül alkalmazásra. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2006. december 12. – W (H-EUR) (ISIN LU0266027183) részvényosztály; 2007. július 31. – CT (EUR) (ISIN LU0256844787) részvényosztály; 2008. február 15. – A (USD) (ISIN LU0256863811) részvényosztály; 2008. december 12. – N (EUR) (ISIN LU0400426366) és S (EUR) (ISIN LU0400426796) részvényosztály; 2009. augusztus 11. – AT (SGD) (ISIN LU0417517546) részvényosztály; 2010. március 5. – A (GBP) (ISIN LU0264559369) részvényosztály; 2010. március 25. – A (EUR) (ISIN LU0256843979) részvényosztály; 2010. október 4. – N (USD) (ISIN LU0499289394) részvényosztály; 2012. március 1. – AT (USD) (ISIN LU0256863902) részvényosztály; 2012. június 15. – P (EUR) (ISIN LU0256896159) részvényosztály Tőzsdei jegyzés Az N (USD) részvényosztály részvényeit jelenleg a Luxemburgi Tőzsdén jegyzik. Értékelés Minden olyan napon, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. Befektetőkre vonatkozó korlátozások A „2” kiegészítő jelzéssel jelölt részvényosztályokat csak olyan befektetők vásárolhatják, akiknek lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye nem a Német Szövetségi Köztársaságban található. Az A és AT részvényosztályok részvényeit nem vásárolhatják meg olyan befektetők, akik a Német Szövetségi Köztársaság lakosai, amennyiben a jegyek üzleti vagyonuk részét képeznék. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”). 284


Allianz US High Yield Tájékoztató Befektetési célkitűzés A befektetési politika célja a hosszú távú tőkenövekedés és nyereség elérése. A Részalap úgy próbálja befektetési célját elérni, hogy elsősorban Egyesült Államok-beli, a befektetési szint alatt található vállalatok részvényeibe fektet be. Befektetési alapelvek a) A Részalap eszközei kamatozó értékpapírokba befektethetők. Részvényindex-igazolások és más igazolások, amelyek kockázati profilja jellemzően megegyezik a kamatozó értékpapírokéval vagy azon befektetési piacokéval, amelyekhez ezen eszközök hozzárendelhetők, szintén vásárolhatók a Részalap számára. A jelzálogalapú értékpapírok (MBS) és az eszközalapú értékpapírok (ABS) nem haladhatják meg a Részalap eszközértékének 20%-át. Részvények és hasonló jogok szerezhetők az átváltható kötvények és az opciós szelvénnyel járó kötvények jegyzési, átváltási vagy opciós jogainak gyakorlásával, azonban azokat hat hónapon belül el kell adni. b) A h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 80%-a az a) pontban meghatározottak szerint olyan eszközökben van befektetve, amelyek kibocsátóinak bejegyzett székhelye az Egyesült Államokban található, illetve a visszafizetést olyan vállalat garantálja, amelynek bejegyzett székhelye az Egyesült Államokban található. c) Különösen a h) pontban foglaltak betartásával a Részalap eszközeinek maximum 80%-a az a) pont első mondatában meghatározottak szerint olyan eszközökbe fektethető be, melyek értéke magas hozamúnak számít a vásárláskor. d) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok vagy kötvényalapok. e) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. f) A nem USD-ben denominált eszközök és források részesedése csak akkor haladhatja meg a Részalap eszközei értékének 20%-át, ha az ezen összeget meghaladó érték lefedezésre került. Az egyazon devizában denominált eszközök és források nem terhelik ezt a limitet, a kettő közül a kisebb összeg mértékéig. A nem devizában denominált befektetési eszközök annak az országnak a valutájában denomináltnak minősülnek, amelyben a kibocsátó (részesedést megtestesítő értékpapír esetén: g) A futamidő nulla és kilenc év között lehet. h) A kockázatvállaláson belül megengedhető, hogy a fenti b) és c) pontokban meghatározott korlátozásokat nem kell betartani. i) A b), c). d). f) és g) pontokban felsorolt korlátozásokat nem kell betartani a Részalap elindítását követő első két hónapban, illetve az annak megszüntetését vagy beolvasztását megelőző utolsó két hónapban. j) Mivel a Részalap forgalmazása Hongkongban történik, a Bevezetés 17. pontjában leírt „További befektetési korlátozások” alkalmazandók. A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokhoz képest) ez a Részalap tartalmazza a részvényekbe történő befektetéshez kapcsolódó legjobb lehetőségeket és legmagasabb kockázatokat.

285


A kockázat mértékét szintén lényegesen befolyásolják a kötvény- és pénzpiaci kockázatok, mint pl. a kamatkockázat, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a partnerkockázat, nemfizetési kockázat, a fejlődő piaci kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat, a letéti kockázat, a magas hozamú értékpapírokba való befektetések sajátos kockázata, és kisebb mértékben az eszközalapú értékpapírokkal (ABS) és a jelzálogalapú értékpapírokkal (MBS) járó kockázatok. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén egy bizonyos deviza ellen nem fedezett részvényosztályok tekintetében a nem USD-ben befektetők számára szintén nagyon magas; ez a kockázat azonban kisebb az USD-ben befektetők esetében. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat nagyon magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Az RMB-ben denominált részvényosztályokra vonatkozóan az ilyen részvényosztályokba befektető személyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a tájékoztató „2. rész: Általános kockázati tényezők” fejezetének „Kínai renminbi devizakockázat” című szakaszában foglalt további kockázati figyelmeztetésekre. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, az elszámolási kockázatra, a (rész)alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más alapszempontjai megváltozásának kockázatára, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára és különösen az erőteljesen megnőtt hozamkockázatra. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A Részalap bázisvalutában denominált részvényosztályaiba tartozó részvények értéke erősen megnövekedett volatilitást mutathat. Más részvényosztályok volatilitása eltérő lehet. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg származékos ügyleteket alkalmaz, hogy növelje a hozamot. Ezt annak érdekében teszi, hogy közép-, illetve hosszú távon olyan kockázati profilt érjen el, amely hasonlít egy olyan hasonló profillal rendelkező alap kockázati profiljához, amely nem fektet be származékos ügyletekbe. E célból a befektetéskezelő saját belátása szerint alkalmazhat származékos ügyleteket, akár nagy mértékben is, ami – hasonló profilú, de származékos ügyletekbe nem befektető alapokhoz képest – további nagyon jó lehetőségeket és nagy kockázatokat eredményezhet egyes fázisokban. Befektetői profil A Részalap célközönsége azok a befektetők, akik a piaci kamatlábnál magasabb hozamokra számítanak, ahol a vagyonnövekedés alapvetően piaci lehetőségekből származik, miközben az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly azon befektetőkön marad, akik ebben a devizában kötnek ügyleteket. Ezáltal magas, hosszú távú hozamra van kilátás, bár a veszteség kockázata kiszámíthatatlan. A befektetés időtartama legalább tíz év. Bázisvaluta USD

286


A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma 2010. augusztus 2. – AM (USD) (ISIN LU0516397667) és IT (USD) (ISIN LU0516398475) részvényosztályok; 2011. október 21. – AT (HKD) (ISIN LU0674994503) és AT (USD) (ISIN LU0674994412); 2011. augusztus 16. – AM (HKD) (ISIN LU0648978533) részvényosztályok; 2011. december 2. – AM (H2-AUD) (ISIN LU0649033221), AM (H2-CAD) (ISIN LU0676280554), AM (H2-EUR) (ISIN LU0676280711) és AM (H2-GBP) (ISIN LU0676280802) részvényosztályok; 2012. április 11. – AM (H2-RMB) (ISIN LU0765755177) részvényosztály; 2012. június 11. – I (H2-EUR) (ISIN LU0774943673) részvényosztály; 2012. június 15. – AM (H2-SGD) (ISIN LU0761598746) részvényosztály; 2012. június 28. – AT (H2-PLN) (ISIN LU0789505442) részvényosztály; 2012. július 17. – AM (H2-NZD) (ISIN LU0788519618) részvényosztály; 2012. Július 31. – AT (H2-EUR) (ISIN LU0795385821) és I2 (H2-EUR) (ISIN LU0806577812) részvényosztályok Értékelés Minden olyan napon, amikor a bankok és a tőzsdék Luxemburgban, valamint a nagyobb értéktőzsdék az Egyesült Államokban üzletkötés céljából nyitva tartanak. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

287


Protect Global Winner 2014 Tájékoztató I. Befektetési célkitűzés – 1. szakasz (2014. április 25-ig bezárólag) A befektetési politika célja körülbelül 115%-os részesedés megszerzése a nyolc részvényt magában foglaló részvénykosár átlagos teljesítményében a Részalap indításától az első szakasz végéig. Szintén cél az AT (EUR) részvényosztályban részvényenkénti 100,– eurós minimum visszaváltási ár elérése 2014. április 25-én. Ennek érdekében főként származékos ügyletek alkalmazására kerül sor. A részletek lentebb találhatók. Nem létezik garancia arra, hogy a 115%-os részesedés megszerzése sikerrel jár majd. 1) Átfogó származékos struktúra (teljes hozam swap) A befektetési célkitűzés megvalósításának eszköze egy átfogó származékos struktúra [OTC derivatíva/derivatívák]. Ezen kontextusban használt származékos eszközök az alább részletezett összetevők, a „Részesedés a részvénykosarak potenciális teljesítményéből” és a „Minimum visszaváltási ár garantálása” fogja jelenteni a Részalap számára biztosított ráfordítás megfontolásokat. E tekintetben a származékos ügyletek általános szerkezete főként különféle, különböző időpontokban kötött, egyedi származékos ügyletekből állhat, amelyek során figyelembe veszik a korábban kötött származékos ügyleteket, és ezekből indulnak ki. Az ilyen típusú egyes származékos ügyletek első alkalommal főként az 1. függelék 3. a) pontjában meghatározott limitek megsértésének elkerülése, vagy pedig likviditásteremtés céljából köthetők. Az általános származékos struktúra keretében a származékos ügyletekbe bevonható partner elsősorban a német Frankfurt am Main-i székhelyű Commerzbank AG lesz. A „Minimum visszaváltási ár garantálása” összetevő A „Minimum visszaváltási ár garantálása” összetevő keretében a származékos ügyletek átfogó szerkezetében résztvevő partner kötelezi magát arra, hogy az 1. szakasz végén olyan fizetéseket teljesít, amelyek legalább az AT (EUR) részvényosztály fent említett, részvényenkénti minimum visszaváltási árának a megfelelő időpontban történő teljesítéséhez elegendők. „Részesedés a részvénykosarak potenciális teljesítményéből” összetevő A „Részesedés a részvénykosarak potenciális teljesítményéből” összetevő keretében a származékos ügyletek átfogó szerkezetében részt vevő partner kötelezi magát, hogy bizonyos feltételek alapján a „Minimum visszaváltási ár garantálása” összetevőből eredő fizetésen túl az egyes részvények vagy hasonló értékpapírok (osztalékos értékpapírok) árához viszonyított nyolc részvénykosár teljesítménye alapján fizetést teljesít az 1. szakasz vége felé. Az alábbi listában szereplő három olyan osztalékos értékpapír, amelyhez a listában ugyanaz a részvénykosárszám volt hozzárendelve, alkotja a fent említett részvénykosarat. Részvénytársaság

ISIN

Részvénykosárszám

BE0003796134

1

Érintett értéktőzsde

1

DEXIA

2

GDF SUEZ

FR0010208488

1

Euronext

3

TOTAL

FR0000120271

1

Euronext

4

DT TELEKOM

DE0005557508

2


5

DT POST

DE0005552004

2


6

RWE

DE0007037129

2


7

BT GROUP

GB0030913577

3

Londoni Értéktőzsde

8

HSBC HOLDINGS

GB0005405286

3

Londoni Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde

9

Euronext

LLOYDS TSB GRP

GB0008706128

3

10

ENEL

IT0003128367

4

Milánói Értéktőzsde

11

ENI

IT0003132476

4


288


ISIN

Részvénykosárszám

Érintett értéktőzsde

TELECOM ITALIA

Részvénytársaság

IT0003497168

4


13

HYUNDAI MOTOR

KR7005380001

5

Koreai Értéktőzsde

14

SAMSUNG ELECTR

KR7005930003

5


15

LG ELECTRONICS

KR7066570003

5


16

TOKYO ELEC PWR

JP3585800000

6

Tokiói Értéktőzsde

17

TOKYO GAS

JP3573000001

6


18

TOYOTA MOTOR CO

JP3633400001

6


19

CHEVRON

US1667641005

7

New York-i Értéktőzsde

20

AT&T

US00206R1023

7


21

BANK OF AMERICA

US0605051046

7


22

CO VALE DO RIO

US2044122099

8


23

PETROLEO BRASIL

US71654V4086

8


24

TELE NORTE LESTE

US8792461068

8


12

Az 1. szakasz során nyolc olyan dátum van, amikor a figyelembe vehető részvénykosárkészletből a Részalap elindítása óta legmagasabb teljesítményt elérő részvénykosár teljesítményének lekötése megtörténik („lekötési dátum”). E tekintetben egy részvénykosár teljesítménye (az „Osztalékos értékpapírok helyettesítése vagy árteljesítmény helyesbítések az osztalékos értékpapírokhoz kapcsolódó események esetén” rendelkezések alapján) megfelel a benne foglalt osztalékos értékpapírok a Részalap vonatkozó értéktőzsdén történő bevezetésétől számított átlagos árteljesítményének (lásd a számítási példákat). Minden részvénykosár csak egyszer használható fel a teljes teljesítmény lekötésére; a további lekötési dátumoknál ez a részvénykosár, és így annak a lekötési dátum után elért teljesítménye nem kerül figyelembevételre. A lekötési dátumok a következők: 2007. április 24., 2008. április 24., 2009. április 24., 2010. április 23., 2011. április 21., 2012. április 24., 2013. április 24. és 2014. április 22. A lekötés általában az adott értéktőzsdén e napokon érvényes záróárak alapján kerül meghatározásra. Amennyiben a fent említett dátumok egyike nem számít kereskedési napnak valamelyik érintett értéktőzsdén, a lekötés meghatározásakor – azok az osztalékos értékpapírok, amelyek tekintetében a fent említett dátumok az érintett értéktőzsdén tőzsdei kereskedési napnak számítanak, a fenti dátumokon elért záró árukon kerülnek figyelembevételre; – azok az osztalékos értékpapírok, amelyek tekintetében a fent említett dátumok az érintett értéktőzsdén nem számítanak tőzsdei kereskedési napnak, a fenti dátumokat követő első kereskedési napon elért záró árukon kerülnek figyelembevételre. A lekötési nap szükség szerint átütemezhető. A tájékoztató nyomtatásának időpontjában az átfogó derivatív struktúrában lévő 8 részvénykosárból az alább felsoroltak kerültek lekötésre az alábbi lekötési dátumok mellett felsorolt értéken: Lekötési dátum

2007. április 24.

2008. április 24.

2009. április 24.


ISIN

Részvénykosár száma

7

29,04%

8

130,44%

5

0,17%

CHEVRON

US1667641005

AT & T

US00206R1023

BANK OF AMERICA

US0605051046

CO VALE DO RIO

US2044122099

PETROLEO BRASIL

US71654V4086

TELE NORTE LESTE

US8792461068

HYUNDAI MOTOR

KR7005380001

SAMSUNG ELECTR

KR7005930003

LG ELECTRONICS

KR7066570003

Részvénykosár teljesítménye a vonatkozó lekötési dátumkor az alap indítása óta

289


Lekötési dátum

2010. április 23.

2011. április 21.


ISIN

Részvénykosár száma

Részvénykosár teljesítménye a vonatkozó lekötési dátumkor az alap indítása óta

2

– 26,88%

4

- 36,62%

DT TELEKOM

DE0005557508

DT POST

DE0005552004

RWE

DE0007037129

ENEL

IT0003128367

ENI

IT0003132476

TELECOM ITALIA

IT0003497168

A származékos ügyletek általános szerkezetének futamideje végén a nyolc részvénykosár lekötött teljesítményének átlagát vesszük (a részvénykosarak átlagos teljesítménye). A „Részesedés a részvénykosarak potenciális teljesítményéből” összetevő körében a partner ellenszolgáltatása alapvetően az 1. szakasz vége felé teljesítendő fizetésből áll, amely egyenlő a részvénykosarak átlagos teljesítményének, és az 1. szakasz végén rendelkezésre álló származékos ügyletek általános szerkezetének alapjául szolgáló névérték szorzatával, szorozva 1,15-tel. Amennyiben e szorzás eredménye negatív, akkor ezen összetevő kapcsán nem történik kifizetés a Részalap javára. Számítási példák a „Részesedés a részvénykosarak potenciális teljesítményéből” összetevőre: A következő példákban használt értékek teljes egészében fiktívek. A tényleges teljesítmény ezeknél kedvezőbben, de kedvezőtlenebbül is alakulhat. A részvénykosaraknak a Részalap elindítása óta elért teljesítményének kiszámítása

A részvénykosaraknak a Részalap elindítása óta elért, értékalapú teljesítményének kiszámítása

290


Az átfogó származékos struktúra rövid határidőn belül való megszüntetésének lehetősége az átfogó származékos struktúrában részt vevő partnernél rendszeresen felülvizsgálásra kerül, különösen, ha a külső feltételek megváltoznak, és különösen akkor, ha az átfogó származékos struktúrában részt vevő partnernél megváltozik a jogi vagy az adózási helyzet. Amennyiben ezek eredményeként a Részalap felszámolásra kerül, a befektetéskezelő többé már nem lesz képes a Részalap befektetési céljainak eleget tenni az átfogó származékos struktúra megszüntetése és a Részalap felszámolási időpontja között, így a Részalapot előkészítik a felszámolásra. Ha az ezen átfogó származékos struktúra rövid határidőn belül való megszüntetése miatt a Részalapot nem szándékozzák felszámolni, hanem inkább az átfogó származékos struktúrában részt vevő jelenlegi partner helyett új partnerrel állapodnak meg, akkor az átmeneti időszak alatt az is megtörténhet, hogy a befektetők nem a meghatározott módon vesznek részt. 2) Az osztalékos értékpapírok helyettesítése vagy árteljesítmény-helyesbítések az osztalékos értékpapírokkal kapcsolatos események esetén Az osztalékos értékpapírok – a részvénykosár szintjén – más osztalékos értékpapírokra cserélhetők be, vagy esettől függően az osztalékos értékpapír árteljesítményének kiszámításához figyelembe veendő árak helyesbíthetők az osztalékos értékpapírokat érintő következő események esetén: – az érintett értéktőzsdén az árfolyamjegyzés végleges megszüntetése – a részvényeket kibocsátó vállalat – vagy az a vállalat, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – összeolvadása egy másik vállalattal – a részvényeket kibocsátó vállalat – vagy a vállalat, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – fizetésképtelensége – az osztalékos értékpapírok likviditásának tartós hiánya – a részvényeket kibocsátó vállalat – vagy az a vállalat, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – államosítása – a részvényeket kibocsátó vállalat – vagy az a vállalat, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – átalakítása – a részvényeket kibocsátó vállalatról – vagy azon vállalatról, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – történő leválás – osztalékos értékpapírral összefüggő jegyzési jog nyújtása a részvényeket kibocsátó vállalat – vagy azon a vállalat, amelyhez az összehasonlítható értékpapírok tartoznak – részvényeire. Az 1-5. bekezdésekben szereplő esetekben a vonatkozó osztalékos értékpapírt egy másik osztalékos értékpapír helyettesíti. Ezekben az esetekben az ilyen új részvényeket kibocsátó vállalatnak – vagy annak a vállalatnak, amelyekhez ezek az új összehasonlítható értékpapírok tartoznak – első osztályúnak (blue chip) kell lennie elsősorban ugyanabból az országból, vagy legalább ugyanabból a régióból, és ha lehetséges, ugyanabból vagy egy kapcsolódó ágazatból, mint elődje. A helyettesítés jövőbeni hatállyal történik. A hatodik bekezdés esetén, ha az átalakításból új részvény keletkezik, az érintett osztalékos értékpapír az új részvénnyel, vagy az új vállalathoz tartozó összehasonlítható értékpapírral helyettesítendő. Ha az átalakítás más módon megy végbe, akkor a helyettesítés az első öt esettel megegyezően történik. A helyettesítés jövőbeni hatállyal történik. A hetedik bekezdés esetén a záró napi árcsökkenés kiegyensúlyozása érdekében az osztalékos értékpapír árteljesítményének számításához figyelembe veendő ár kiszámítása e csökkenés mértékében történik. A nyolcadik bekezdés esetén a záró napi árcsökkenés kiegyensúlyozása érdekében az osztalékos értékpapír árteljesítményének számításához figyelembe veendő ár kiszámítása e csökkenés mértékében történik. A következő eljárást használják az újonnan felvett részvények teljesítményének kiszámítására: a swap napon felvett új részvények árának alapján, a Részalap elindításának napjára megállapított fiktív kezdeti érték. Ez az érték figyelembe veszi a swap ügyletben kapott részvény teljesítményét az indítástól a swap időpontig.

291


II. Garancia 2014. április 25-én Az Alapkezelő Társaság minden részvénytulajdonosnak garantálja, hogy e Részalap AT (EUR) részvényosztályában a részvényenkénti visszaváltási ár 2014. április 25-én (garancianap) (azaz a részvénytulajdonosnál felmerülő forrásadó levonása előtt, illetve bármely tőkenyereség-adó/ kamatadó levonása előtt) legalább 100 euró lesz. Amennyiben az AT (EUR) részvényosztályban a részvényenkénti visszaváltási ár a garancianapon nem érné el a garantált minimum összeget, azt az Alapkezelő Társaság saját forrásaiból a megfelelő összegre egészíti ki. A befektetési politikának nem célja, hogy az 1. szakasz folyamán keresztül végig fenntartsa a garantált árszintet, így a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a garantált árszint kizárólag a garancia napjára vonatkozik. Ennek megfelelően, az 1. szakasz folyamán viszonylag nagy veszteségek keletkezhetnek. A Részalap bevétele azokban az országokban, ahol a Részalap eszközei befektetésre kerülnek, forrásadó-köteles lehet. Amennyiben ezen adók bevezetése vagy módosítása után csökken a Részalap tőkejövedelme, a garantált garancianapi visszaváltási ár azzal az összeggel csökken, amellyel a részvényenkénti nettó eszközérték az AT (EUR) részvényosztályban a tájékoztatóban foglaltak szerint számítva az alacsonyabb tőkejövedelem miatt csökken. A Részalap eszközei megvásárláskor, eladáskor, vagy csupán azért, mert a letétbe helyezés, a kereskedés, vagy eredet szerinti országban tartják őket, adókötelesek lehetnek. A Részalap eszközei, mint olyanok, szintén adókötelesek lehetnek; jelenleg a Taxe d’Abonnement adófizetési kötelezettség vonatkozik rájuk. Amennyiben ezen adók bevezetésével vagy módosításával a Részalap eszközei vagy maga a Részalap veszít az értékéből, vagy az eszközök megvásárlásakor, értékesítésekor vagy tulajdonlása során adólevonásra kerül sor, a garancianapon garantált visszaváltási ár azzal az összeggel csökken, amellyel a részvényenkénti nettó eszközérték az AT (EUR) részvényosztályban a tájékoztatóban foglaltak szerint számítva az alacsonyabb tőkejövedelem miatt csökken. III. A következő szakaszok befektetési célkitűzései (2014. április 26-tól) Az 1. szakasz után a Részalap lehetőség/kockázati profilja maximum 40 banki napra a pénzpiachoz igazodik. Ez idő alatt kialakul a nyolc részvénykosár, mely közvetlenül követi a pénzpiac-periódust (átszervezési időszak), és amely elsősorban az 1. szakasz szerkezetéhez hasonlít. Természetesen, a következő szerkezetet az átszervezési időszak piaci feltételei határozzák meg. Minden szerkezet lejártakor az átszervezési időszakot követően új szerkezet válik esedékessé (gördülő elmélet). A befektetési politika célja, ezen elkövetkezendő szerkezetek tekintetében, a nyolc részvénykosár átlagos teljesítményében legalább 100%-os részesedés megszerzése a Részalap új szerkezetének kezdetétől a 8 éves új periódus végéig, az 1. szakaszhoz hasonlóan. A 100%-os részesedés elérését garantálni nem lehet. A részesedés mértéke a szokásos piaci feltételeknek megfelelő. A későbbi szerkezetek részvénykosár indexei vélhetően a következők szerint alakulnak: – – – – –

MSCI World DJ EuroStoxx CAC 40 MIB 30 DAX 30

– – – – –

KOSPI TOPIX Nikkei 225 SP 500 Bovespa.

Ha a fenti indexek valamelyike nem elérhető, az Alapkezelő Társaság kicseréli egy megfelelőre. Ugyanakkor, a befektetéskezelő szándéka az AT (EUR) részvényosztály részvényeinél minimum a visszaváltási ár elérése minden új szerkezet végén, mely megegyezik a következő árszervezési időszak utolsó napjának NAV (nettó eszközérték) értékével. E célból különösen származékos eszközök kerülnek felhasználásra. A 2014. április 25-eitől eltérő más garancia nem érvényes. Az Alapkezelő Társaság szándéka az, hogy az AT (EUR) részvényosztály részvénytulajdonosainak minden új fázis kezdetén új garanciákat kínáljon, amelyek részleteit akkor kell meghatározni.

292


IV. Befektetési alapelvek a) Azon vállalatok részvényei, amelyek székhelye az Amerikai Egyesült Államokban van, vagy árbevételük és/vagy nyereségük jelentős része az Amerikai Egyesült Államokban keletkezik, a Részalap számára megvásárolhatók. E vállalatok részvényeinek jegyzésére jogosító utalványok is megvásárolhatók a Részalap számára. b) A Részalap eszközeinek maximum 10%-a az 1. függelék 1 b) pontjában meghatározott ÁÉKBV-be vagy KBV-be fektethető be, amelyek pénzpiaci alapok. c) A Részalap fektethet továbbá betétekbe, és szerezhet pénzpiaci eszközöket. Pénzpiaci eszközök kizárólag akkor szerezhetők, ha egyrészt, – a megvásárlás idején egy elismert minősítő ügynökség befektetés fokozatú minősítésével rendelkeznek, vagy – abban az esetben, ha nincs minősítésük a befektetéskezelő megítélése szerint minősítés esetén feltehetően „befektetés fokozatú” minősítést kapnának, illetve, ha kibocsátóinak székhelye a fejlődő piacok országaiban található a megvásárlás idején. d) Nem célunk korlátozni a Részalap pénzpiaci és betéti kitettségének átlagos, készpénzértéken súlyozott hátralevő lejáratát (futamidejét). e) Továbbá, tanúsítja, hogy – európai részvényindexek, beleértve azokat, melyek az egyes európai országokhoz tartoznak – európai székhelyű vállalatok részvényei és – az európai székhelyű vállalatok részvényeit tartalmazó értékpapírkosarak a Részalaphoz megvásárolhatók A Részalap kockázati profilja A fent említett körülményekkel és kockázatokkal együtt (más alaptípusokkal összehasonlítva) ez a Részalap tartalmazza a részvénypiaci kitettséghez kapcsolódó lehetőségeket és kockázatokat. A kockázat mértékét jelentősen meghatározza a Részalap részvénypiaci orientáltsága, különösen az általános piaci kockázat, a vállalatspecifikus kockázat, a hitelképességi kockázat, a fejlődő piacok kockázata, a partnerkockázat, a nemfizetési kockázat, a likviditási kockázat, az ország- és átutalási kockázat és a letéti kockázat. Ami a Részalap részvénypiaci orientáltságán belül az effajta kockázatnak való kitettséget illeti, hangsúlyozni kell, hogy az áresések – különösen az egész piacot érintő, adott esetben a többinél lényeges tartósabb áresések – kedvezőtlen hatással lehetnek a Részalap eszközeire. Emellett a pénzpiaci kockázatok, mint a kamatváltozás kockázata, a hitelképességi kockázat, az általános piaci kockázat, a vállalathoz kapcsolódó kockázat, a partnerkockázat, valamint a nemfizetési kockázat szintén fontos szerepet játszanak. A befektetőket tájékoztatni kell a likviditási kockázatról, az ország/átutalási kockázatokról, valamint a letéti kockázatról. Az árfolyamkockázat a részvényosztály szintjén az egy bizonyos devizával szemben nem fedezett részvényosztályok tekintetében magas. Az árfolyamkockázat azon befektető számára is magas, aki a részvényosztály egy bizonyos devizával szembeni, a részvényosztály szintjén történő lefedezése kapcsán nem abban a devizában köt ügyleteket, amellyel szemben a birtokában lévő részvényosztályt fedezik; ez a kockázat alacsonyabb az e devizában ügyleteket kötő befektetők számára. Az árfolyamkockázat magas azon részvényosztályok esetében, amelyek bázisvalutáját vagy referenciadevizáját egy bizonyos fedezeti devizával szemben fedezik. Ezen túlmenően felhívjuk a befektetők figyelmét a koncentrációs kockázatra, az elszámolási kockázatra, a célalapokba történő befektetések sajátos kockázatára, a (rész)alap tőkekockázatára, a korlátozott rugalmasság kockázatára, az inflációs kockázatra, annak kockázatára, hogy az egyes részvényosztályok kötelezettségei más részvényosztályokat is érintenek, az alapul szolgáló feltételek megváltozásának kockázatára, a (rész) alap alapító okirata, befektetési politikája vagy más 293


alapvető vonatkozásai megváltozásának kockázatára, a kulcsfontosságú személyzettel kapcsolatos kockázatra, a részvények mozgásából eredő, a (rész)alap szintjén felmerülő ügyleti költségek kockázatára és a hozamkockázatra. Amint az 1. szakasz végén olvasható, a garancia kiterjed a fent meghatározott feltételekre. A technikák és eszközök használatához kötődő speciális kockázatokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el „A technikák és eszközök használata és sajátos kockázatai” és „A származékos ügyletek alkalmazásának lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára” című fejezeteket. A származékos ügyletek lehetséges hatásai a Részalap kockázati profiljára A Részalap eltérhet a Bevezetésben ismertetett általános rendelkezésektől addig, amíg spekulációs célból származékos ügyleteket alkalmaz, hogy a befektetési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében növelje a hozamot. A Részalap általános profilja származékos ügyletek kombinációján alapszik; hangsúlyozni kell, hogy a származékos ügyletek átfogó szerkezete, mint olyan, eredményeképpen a Részalap befektetési szintje egy olyan alap befektetési szintje felé emelkedhet, amely teljes mértékben értékpapírokba fektet be. A származékos ügyletek alkalmazásakor a befektetéskezelő a kockázatellenőrzés módszerét alkalmazza. Befektetői profil A Részalap elsősorban olyan befektetőket céloz meg, akik elfogadják az ingadozások magas kockázatát (a Részalap indítási dátumának tekintetében), ugyanakkor aránytalan részesedésre törekszenek bizonyos részvénykosarak teljesítményéből, azonban szintén fontosságot tulajdonítanak az AT (EUR) részvényosztály részvényenkénti előre meghatározott minimum visszaváltási árának minden szakasz végén. Az egy adott devizával szemben jórészt lefedezett részvényosztályok tekintetében a hangsúly az ebben a devizában ügyleteket kötő befektetőkön marad. A részvények megvásárlásakor törekedni kell arra, hogy a befektetés időtartama legalább az adott szakasz végéig, illetve átszervezési időszakban történő befektetés esetén a következő szakasz végéig tartson. A kibocsátott részvényosztályok bevezetési dátuma: 2006. április 24. – AT (EUR) (ISIN LU0178450556) részvényosztály Az 1. szakaszban kizárólag az AT (EUR) részvényosztály kerül bevezetésre. Kereskedési határidő Bármely értékelési napon, közép-európai idő szerint délelőtt 7.00 óra. A befektetőknek különös tekintettel kell lenniük a tájékoztatóban található kockázati felhívásra (lásd: „Általános kockázati tényezők”).

294


4. rész: Fontos információk befektetők számára Ausztria Megjegyzés az Osztrák Köztársaság befektetőinek Az Allianz Asia Pacific Equity, Allianz Brazil Equity, Allianz BRIC Equity, Allianz China Equity, Allianz Discovery Europe Strategy, Allianz Dynamic Multi Asset Plus, Allianz Enhanced Short Term Euro, Allianz Euro High Yield Bond, Allianz Euroland Equity Growth, Allianz Euroland Equity SRI, Allianz Europe Equity Growth, Allianz Europe Small Cap Equity, Allianz European Equity Dividend, Allianz Flexi Asia Bond, Allianz Flexible Bond Strategy, Allianz Global Agricultural Trends, Allianz Global EcoTrends, Allianz Global Equity, Allianz Global Metals and Mining, Allianz Global Sustainability, Allianz Growing Markets Protect, Allianz Hong Kong Equity, Allianz Income and Growth, Allianz Oriental Income, Allianz PIMCO Treasury Short Term Plus Euro, Allianz Renminbi Currency, Allianz Renminbi Fixed Income, Allianz Tiger, Allianz Total Return Asian Equity, Allianz US Equity Dividend, Allianz US Equity Fund és Allianz US High Yield Részalapok részvényei forgalmazásának bejelentése az Osztrák Köztársaságban a Finanzmarktaufsicht (pénzügyi felügyelet, Bécs) számára az InvFG 140. paragrafusának megfelelően megtörtént. A fenti Részalapok részvényeire vonatkozó visszaváltási igényeket az osztrák kifizető és információs ügynöknél lehet leadni, akik kérésre készpénzben, euróban kifizetik a visszaváltásból származó bevételeket és esetleges részesedéseket. Emellett az osztrák kifizető és információs ügynöknél minden szükséges befektetési információ térítésmentesen elérhető, egyebek mellett a tájékoztató és a kiemelt befektetői információk, a Társaság alapító okirata, az éves és féléves jelentések, valamint a jegyzési, visszaváltási és átváltási árak. Azt javasoljuk a befektetőknek, hogy a Részalapok részvényeinek megvétele előtt ellenőrizzék, hogy a kívánt részvényosztályra vonatkozóan az Oesterreichische Kontrollbank nyilvánosságra hozott-e pénzügyi adatokat.

Dánia Dán befektetők adózása Dániában A lenti leírás a dán adójog 2011. december 2-i állapotán alapszik. A következő összefoglalás nem szándékozik átfogó leírást adni valamennyi adómegfontolásról, amely releváns lehet a részvények megszerzésére, tartására vagy elidegenítésére vonatkozóan hozott döntés tekintetében, és nem szándékozik tárgyalni az adókövetkezményeket az összes befektetői kategóriára vonatkozóan, amelyek közül egyesek (mint például a hivatásos értékpapír-kereskedők) speciális szabályok hatálya alá tartozhatnak. A potenciális befektetőknek minden körülmények között azt ajánljuk, hogy lépjenek kapcsolatba saját adótanácsadójukkal a saját részvénybefektetésük, annak tartása és elidegenítése egyedi következményeinek tisztázása érdekében. A Társaság nem tesz kijelentéseket a részvények megvásárlása, tartása vagy elidegenítése adókövetkezményei tekintetében. A Társaság a luxemburgi jog szerinti változó tőkéjű társaság, amelyet az ÁÉKBV irányelv szabályoz, és így a dán tőkenyereségadó-törvény 19. szakasza által szabályozott befektetési társaságnak minősül. Magánszemélyek A befektetési társaságba fektető magánszemélyek a tőkenyereség és –veszteség tekintetében nem realizált alapon lesznek adóztathatók (a piaci érték elvének megfelelően).

295


A nyereség és a veszteség számítása a befektetőnek a befektetési társaságban tartott részvényei értékének éves növekedéseként vagy csökkenéseként történik. A használt éves időszak a befektetési társaság jövedelmi éve. Ha a dán befektető csak a befektetési társaság jövedelmi évének csupán egy részében volt a részvények tulajdonosa, akkor a részvények értékének ebben a részidőszakban bekövetkező növekedését vagy csökkenését figyelembe veszik a dán befektető jövedelmében. Így a befektető által a jövedelmi évben megszerzett részvények esetében a vételár helyettesíti a részvényeknek a befektetési társaság jövedelmi évének kezdetén fennálló értékét, a befektető által a jövedelmi évben eladott részvények esetében pedig az eladási ár helyettesíti a részvényeknek a befektetési társaság jövedelmi évének végén fennálló értékét. Ha a dán befektető nem értékesítette a befektetési társaságban tartott részvényeit a befektetési társaság jövedelmi évében, a dán befektető köteles beleszámítani a nyereséget vagy veszteséget adóköteles jövedelmébe abban a jövedelmi évben, amely a befektetési társaság jövedelmi évének utolsó napját tartalmazza. Ha a dán befektető elidegeníti a részvényeket a befektetési társaság jövedelmi évében, a dán befektető beleszámítani a nyereséget vagy veszteséget adóköteles jövedelmébe az elidegenítés évében. A nyereség és a veszteség általános esetben tőkejövedelemként adózik legfeljebb 47,5% adókulccsal 2011-ben (az adókulcs legfeljebb 45,5%-ra csökken 2012-ben, 43,5%-re 2013-ban, és 42%-ra 2014-ben). Ha a magánszemély befektetési társaságok részvényeivel hivatásszerűen kereskedő személynek minősül, a nyereség és veszteség általános esetben személyi jövedelemként adózik legfeljebb 56%-os adókulccsal. Az osztalék tőkejövedelemként adózik a fent leírt adókulcsokkal. Társaságok A befektetési társaságba fektető társaságok a tőkenyereség és –veszteség tekintetében nem realizált alapon lesznek adóztathatók (a piaci érték elvének megfelelően). A nyereség és a veszteség számítása a befektetőnek a befektetési társaságban tartott részvényei értékének éves növekedéseként vagy csökkenéseként történik. A használt éves időszak a befektetési társaság jövedelmi éve. Ha a dán befektető csak a befektetési társaság jövedelmi évének csupán egy részében volt a részvények tulajdonosa, akkor a részvények értékének ebben a részidőszakban bekövetkező növekedését vagy csökkenését figyelembe veszik a dán befektető jövedelmében. Így a befektető által a jövedelmi évben megszerzett részvények esetében a vételár helyettesíti a részvényeknek a befektetési társaság jövedelmi évének kezdetén fennálló értékét, a befektető által a jövedelmi évben eladott részvények esetében pedig az eladási ár helyettesíti a részvényeknek a befektetési társaság jövedelmi évének végén fennálló értékét. Ha a dán befektető nem értékesítette a befektetési társaságban tartott részvényeit a befektetési társaság jövedelmi évében, a dán befektető köteles beleszámítani a nyereséget vagy veszteséget adóköteles jövedelmébe abban a jövedelmi évben, amely a befektetési társaság jövedelmi évének utolsó napját tartalmazza. Ha a dán befektető elidegeníti a részvényeket a befektetési társaság jövedelmi évében, a dán befektető beleszámítani a nyereséget vagy veszteséget adóköteles jövedelmébe az elidegenítés évében. A nyereség, a veszteség és az osztalék közönséges társasági jövedelemként adózik 25%-os adókulccsal. Életbiztosító társaságok, nyugdíjalapok és nyugdíjszámlákon elhelyezett betétek A nyereség és a veszteség nem realizált alapon adózik (a piaci érték elvének megfelelően). A nyugdíj-megtakarításokra vonatkozó adószabályozás értelmében a nyereség, a veszteség és az osztalék 15%-os egyszerű kulccsal adózik. Az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. Az életbiztosító társaságokat, nyugdíjalapokat stb. azonban bizonyos helyzetekben adókötelezettség terheli, a nyugdíjhozamok adózásáról szóló dán törvény alapján. Az életbiztosító társaságok szintén a társasági adó hatálya alá tartoznak, és így vonatkoznak rájuk a fenti „Társaságok” fejléc alatt leírt adószabályok is.

296


A társasági adózás szabályai a jövedelem azon részére vonatkoznak, amely nem a tisztán életbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos. A nyugdíj-megtakarításokra vonatkozó adószabályozás másfelől a biztosítottak részére kifizetett hozam adózását célozza. Speciális szabályok biztosítják, hogy az életbiztosító társaságok ne essenek kettős adóztatás alá. Bankok A befektetési társaságokba fektető bankok a nyereség és a veszteség után nem realizált alapon adóznak (a piaci érték elvének megfelelően) 25%-os adókulccsal. Az osztalék 25%-os adókulccsal adózik. A Társaság által kötelezően közzéteendő információk Az Alapkezelő Társaság köteles közzétenni az árakat, a Társaság alapító okirata, a „Kiemelt befektetői információk” című dokumentum és a tájékoztató lényeges változásait, valamint az egyesülésekre és bezárásokra vonatkozó információkat luxemburgi újságokban. Ennek az információnak a közzététele Dániában ugyanilyen módon történik. Az egyes részvényosztályok részvényenkénti nettó eszközértékéről, valamint az egyes Részalapok részvényosztályainak részvényenkénti jegyzési, visszaváltási és átváltási áráról a Társaság székhelyén, valamint az Alapkezelő Társaságnál, a kifizető és információs ügynököknél és a forgalmazóknál nyitvatartási idő alatt lehet érdeklődni. Az egyes részvényosztályok részvényárai az interneten (www.allianzglobalinvestors.lu) és a Reuters-nél is megtalálhatók. A Társaság által a befektetői részére biztosítandó információk Az Alapkezelő Társaság köteles a következő információkat elérhetővé tenni befektetői számára Luxemburgban: a Társaság tájékoztatóját, a „Kiemelt befektetői információk” című dokumentumot, valamint éves és féléves jelentéseit. Ez az információ angol nyelven mindig elérhető lesz az egyes befektetők számára a Társasághoz, az Alapkezelő Társasághoz, a forgalmazókhoz, illetve a kifizető és információs ügynökökhöz intézett kérésükre. A „Kiemelt befektetői információk” című dokumentum és a dán adózásról szóló szakasz elérhető lesz dán nyelven az Alapkezelő Társasághoz intézett kérésre. Ha a Társaság értékesítése Dániában megszűnik, a befektetők erről tájékoztatást kapnak. Ezzel kapcsolatban a befektetők tájékoztatva lesznek arról, hogy a Társasághoz, az Alapkezelő Társasághoz, a kifizető és információs ügynökökhöz és a forgalmazókhoz intézett írásbeli kérésre elérhető minden információ és dokumentum továbbra is elérhető marad a befektetők számára ugyanolyan módon. Azonban ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az információk és dokumentumok dán nyelven már nem lesznek elérhetők. Továbbá biztosítva lesz, hogy az osztalék és a visszaváltásból származó bevételek kifizetésére szolgáló eljárás változatlan formában fennmarad a dán befektetők számára, kivéve ha a Társaság általános eljárása megváltozik.

Franciaország Megjegyzés a Franciaországban adóalanynak minősülő befektetők számára Az Allianz Euroland Equity Growth, Allianz RCM Euroland Equity SRI, Allianz Europe Equity Growth, az Allianz Europe Small Cap Equity és az Allianz European Equity Dividend Részalapokra vonatkozó befektetési politikákat úgy fogalmazták meg, hogy megfeleljenek a francia Plan d’Epargne en Actions (PEA) rendelkezéseinek. Ezzel kapcsolatban további részletek találhatók az említett Részalapok tájékoztatóiban.

Írország Adózás Írországban Az ír adójog következő általános összefoglalójának közreadása az ír jog követelményeinek megfelelően történik. Ez nem tekinthető adótanácsnak. Minden jövőbeni befektető és részvénytulajdonos konzultáljon a saját független adótanácsadójával a Társaság vonatkozásában értelmezhető adójogi helyzetével kapcsolatosan. A következő összefoglaló csak egy rövid és általános útmutatónak tekintendő a hatályos ír adójog fő szempontjaira vonatkozóan, valamint az ír adóhatóságnak a Társaság részvényei tartásával és elidegenítésével kapcsolatos gyakorlatára vonatkozóan, amennyiben a részvénytulajdonos lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezik Írországban, vagy vállalkozási tevékenységet folytat Írországban írországbeli telephely vagy ügynökök útján. Felhívjuk 297


a részvénytulajdonosok figyelmét, hogy ez az összefoglaló a jelen dokumentum dátuma szerint hatályban lévő jogszabályokat és gyakorlatot tükrözi, és a jövőben változhat. Nem célja a specifikus tanácsadás, és nem javasoljuk, hogy erre támaszkodva bármilyen intézkedést hajtson végre, vagy tartózkodjon bármilyen intézkedés végrehajtásától. Címzettjei a részvénytulajdonosok, akik a befektetésként tartott részvényekből származó haszon végső kedvezményezettjei, és nem pedig a részvénytulajdonosok specifikus csoportjai, mint például a pénzügyi intézmények. Továbbá nem tárgyalja az írországi adókövetkezményeket azon részvénytulajdonosok esetén, akik számára a Társaság részvényeinek megszerzése személyes portfólió befektetési vállalkozásban (Personal Portfolio Investment Undertaking – „PPIU”) történő részesedésszerzésnek minősülne. Ennek megfelelően alkalmazhatósága az egyes részvénytulajdonosok egyedi körülményeitől függ. Az összefoglaló nem teljes körű, és általánosságban nem veszi figyelembe az adókedvezményeket vagy -mentességeket. Bármely jövőbeni részvénytulajdonos, akiben kétségek merülnek fel a Társasággal összefüggő ír adózási pozíciójával kapcsolatban, kérjen tájékoztatást ír adótanácsadójától. A befektetőknek érdemes konzultálniuk a saját tanácsadóikkal a lehetséges adó- és egyéb következményekről, amelyek rájuk hárulhatnak a részvények megvásárlásával, tartásával, átruházásával vagy eladásával kapcsolatban az állampolgárságuk, tartózkodási helyük vagy lakóhelyük szerinti országokban. Az ír adó hatálya A Társaság azon részvénytulajdonosai, akik Írországban lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy vállalkozási tevékenységet folytatnak Írországban írországbeli telephely vagy ügynökök útján, adókötelesek a részvényeiken keletkező jövedelem és nyereség vonatkozásában az 1997-es Taxes Consolidation Act 4. fejezetének 27. része alapján. Ennek megfelelően az ilyen részvénytulajdonosoknak meg kell felelniük az ott leírt követelményeknek. Bevallási kötelezettségek Az ilyen részvénytulajdonosoknak figyelembe kell venniük, hogy a Társaság részvényeinek általuk történő megszerzése következtében az ír adórendszer önadózásra vonatkozó rendszerének, különösen pedig az 1997-es Taxes Consolidation Act 41. részének hatálya alá kerülnek. Ennek megfelelően a magánszemély részvénytulajdonosok kötelesek megfelelni az adóbevallásra és –megfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, beleértve, hogy önadózás útján elkészített adóbevallást kell benyújtaniuk legkésőbb a jövedelem vagy nyereség felmerülésének évét mint megállapítási évet követő év október 31-ig, adóelőleget kell fizetniük legkésőbb a jövedelem vagy nyereség felmerülésének éve mint megállapítási év október 31-ig, és meg kell fizetniük az adókülönbözetet legkésőbb a jövedelem vagy nyereség felmerülésének évét mint megállapítási évet követő év október 31-ig. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén a részvénytulajdonos magasabb adókulcs alá eshet (jelenleg legfeljebb 41%), emellett többletadó, bírságok és/vagy kamat fizetésére lehet köteles. A részvénytulajdonosok vegyék figyelembe, hogy az előírt módon kötelesek részletes adatokat közölni a Társaságban történő részvényszerzésükről a részvények megszerzésének évére mint megállapítási évre vonatkozó adóbevallásukban, és ezért önállóan felelősek. A kifizetéseket terhelő adó A magánszemély részvénytulajdonosok jövedelemadó-kötelesek a D melléklet III. esete alapján 27%-os kulccsal azon kifizetések után, amelyeket a Társaságtól évente vagy gyakrabban kapnak (elidegenítés kivételével), és 30%-os kulccsal azon kifizetések után, amelyeket ettől ritkábban kapnak (elidegenítés kivételével). Ez az adókezelés csak akkor alkalmazható, ha a magánszemély megfelelően bevallja az ilyen kifizetéseket a megfelelő megállapítási évre vonatkozó bevallásában, és ezt a bevallást az esedékesség napjáig benyújtja. Ha a részvénytulajdonos elmulasztja az adóbevallást, az adott évben a reá vonatkozó legmagasabb adókulccsal adózik az ilyen kifizetések után. Jelenleg a legmagasabb jövedelemadó-kulcs 41%. A társaságnak minősülő részvénytulajdonosok társasági adó fizetésére lesznek kötelesek a D melléklet III. esete alapján, jelenleg 25%-os adókulccsal, mindazon kifizetések után, amelyet a Társaságtól kapnak, (elidegenítés kivételével), kivéve, ha a részvénytulajdonos kereskedelemi tevékenysége keretében tartja az értékpapírokat, amely esetben a kifizetésekre alkalmazandó társasági adókulcs a kereskedelmi jövedelemre vonatkozó adókulcs lesz, amely jelenleg 12,5%.

298


Az elidegenítést terhelő adó A magánszemély részvénytulajdonosok a D melléklet IV. esete alapján jövedelemadó-kötelesek azon nyereségük után, amely a Társaságban fennálló részvényeik értékesítéséből keletkezik, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokkal összhangban számítva, azonban indexálási adókedvezmény nem vehető igénybe. A nyereségre vonatkozó adókulcs 30%. Ez az adókezelés csak akkor alkalmazható, ha a részvénytulajdonos megfelelően bevallja az ilyen nyereség értékét a megfelelő megállapítási évre vonatkozó bevallásában, és ezt az adóbevallást az esedékesség napjáig benyújtja. Ellenkező esetben az adott évben a reá vonatkozó legmagasabb adókulccsal adózik az ilyen nyereség után. Jelenleg a legmagasabb adókulcs 41%. Felhívjuk a magánszemély részvénytulajdonosok figyelmét, hogy haláluk esetén vélelmezésre kerül, hogy közvetlenül haláluk előtt elidegenítették a Társaságban fennálló részvényeiket, majd azonnal újra megszerezték ezeket az akkori piaci értéken, és ennek megfelelően a hagyatékot jövedelemadó fogja terhelni a keletkező nyereség után, a fent leírtak szerint. A társaságnak minősülő részvénytulajdonosok, akik elidegenítik a Társaságban fennálló részvényeiket, jövedelemadókötelesek a nyereség után az árfolyamnyereségre vonatkozó adószabályokkal összhangban számítva, azonban indexálási adókedvezmény nem vehető igénybe. A nyereséget társasági adó terheli a D melléklet IV. esete alapján 30%-os adókulccsal, kivéve, ha a részvénytulajdonos kereskedelemi tevékenysége keretében tartja a részvényeket, amely esetben a nyereségre alkalmazandó társasági adókulcs a kereskedelmi jövedelemre vonatkozó adókulcs lesz, amely jelenleg 12,5%. Felhívjuk a részvénytulajdonosok figyelmét, hogy adózási szempontból vélelmezésre kerül, hogy a részvények tartásának nyolcadik évfordulóján elidegenítették a Társaságban fennálló részvényeiket, majd újra megszerezték ezeket piaci értéken. Vélelmezett elidegenítés történik minden egyes nyolcéves időszak végén, amely alatt a részvénytulajdonos részvényeket tart a Társaságban. A vélelmezett elidegenítés következtében a részvénytulajdonos jövedelemadót köteles fizetni a vélelmezett nyereség után a D melléklet IV. esete alapján, a fent leírtak szerint. Az így fizetett adó beszámítható lesz az adott részvények tényleges elidegenítése esetén fizetendő adóba. Felhívjuk a részvénytulajdonosok figyelmét, hogy a Társaságban fennálló részvényeik elidegenítése esetén elszenvedett veszteség adózás szempontjából nulla veszteségnek számít, és hogy az ilyen részvények elidegenítéséből keletkező nyereség nem csökkenthető a részvénytulajdonos számára más forrásból rendelkezésre álló egyéb veszteségekkel. Felhívjuk a részvénytulajdonosok figyelmét, hogy a befektetéseik Részalapok között történő átváltása adózási szempontból a részvényeik elidegenítésének számít Írországban. Továbbá, ha a részvénytulajdonos devizaárfolyam-nyereséget realizál a Társaságban fennálló részvények elidegenítése révén, az ilyen részvénytulajdonos árfolyamnyereség-adó megfizetésére lehet köteles ezen nyereség vonatkozásában abban a megállapítási évben, amelyben a részvényeket elidegenítette. Pénzügyi adó Felhívjuk a Társaság részvénytulajdonosainak figyelmét, hogy a Társaság nevében Írországban kifizető által teljesített, vagy olyan kifizetések után, amelyeket a részvénytulajdonos nevében Írországban eljáró bank vagy más személy mutat be, szed be, kap meg vagy egyébként realizál, pénzügyi adó fizetésére kerülhet sor a jövedelemadó-kulcs szokásos mértékében, amely jelenleg 20%. A pénzügyi adó beszámítható a részvényes végső jövedelemadó-kötelezettségébe. Illeték Nem kell illetéket fizetni Írországban a Társaságban fennálló részvények kibocsátása, átruházása, visszavásárlása vagy visszaváltása után, feltéve, hogy az átruházás vagy visszavásárlás ellenértéke nem ír részvényekkel vagy értékpapírokkal vagy ír ingatlanban fennálló részesedéssel vagy ír ingatlanon fennálló joggal kapcsolatos. Részvények elidegenítése és tőkeszerzési adó a) Írországban lakhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkező személyek Ha a Társaságban fennálló részvények elidegenítése ajándékozás vagy öröklés útján történik, és az elidegenítő Írországban illetőséggel vagy szokásos tartózkodási hellyel bíró személy, vagy a kedvezményezett Írországban lakhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkező személy, a részvények ilyen ajándékozás vagy öröklés útján történő megszerzése a kedvezményezett számára az ír tőkeszerzési adóra vonatkozó fizetési kötelezettség keletkezésével járhat.

299


b) Írországban lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek Azon az alapon, hogy a Társaság Írországon kívül van bejegyezve vagy egyéb módon Írországon kívül jött létre, és a 2003. évi Capital Acquisitions Tax Consolidation Act 75. szakasza szerinti kollektív befektetési vállalkozás, mégpedig olyan jóhiszemű konstrukció, amelynek célja vagy hatása egyedül vagy túlnyomó részben annak elősegítése, hogy a nyilvánosság vagy más befektetők részesedhessenek olyan profitból vagy bevételből, amely értékpapírok vagy más tulajdon megszerzéséből, tartásából, kezeléséből vagy elidegenítéséből származik, a részvények elidegenítése nem esik az ír tőkeszerzési adó hatálya alá a következő feltételek teljesülése esetén: (i) (ii)

a részvények az ajándék vagy örökség részét képezik az ajándék vagy öröklés napján és az értékelés dátumán is; az elidegenítő nem rendelkezik Írországban lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel az elidegenítés napján; és (iii) a kedvezményezett nem rendelkezik Írországban lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel az ajándék vagy öröklés napján. Kereskedési feltételek és információ az írországi befektetők részére A Társasággal 2011. november 30-án létrejött megállapodás alapján kinevezték a Carne Global Financial Services Limited vállalatot (a „hitelügynök”) abból a célból, hogy a Társaság hitelügynökeként és képviselőjeként működjön Írországban, és a vállalat hozzájárult bizonyos, a Társaságra vonatkozó adminisztratív szolgáltatások nyújtásához a 2nd Floor, Block E, Iveagh Court, Harcourt Road, Dublin 2, Ireland címen található irodájában, amelyek többek között magában foglalják a következőket: a) lehetőséget biztosít bármely, a Társaság működésével kapcsolatban panasszal élni kívánó személynek Írországban, hogy panaszát benyújtsa a Társasághoz; b) lehetőséget biztosít bármely személynek Írországban, hogy angol nyelven információt szerezzen a részvények jelenlegi árával kapcsolatban; és c) lehetőséget biztosít bármely személynek Írországban, hogy a részvények visszaváltása iránt intézkedjen, és a vagyonátruházási nyilvántartótól a kifizetést megkapja, azáltal, hogy információt biztosít a befektetők részére a visszaváltási kérelem benyújtásának és a visszaváltási ár kifizetésének módjáról. A részvények kibocsátására és visszaváltására a megfelelő nettó eszközértéken kerül sor, amelyet a jelen tájékoztató rendelkezéseivel összhangban minden értékelési napra vonatkozóan megállapítanak. A jegyzési, átváltási és visszaváltási árakról a hitelügynöktől szerezhető be információ a fent említett iroda címén. A Társaság következő dokumentumai (ingyenesen) beszerezhetők a hitelügynök irodájában: a) b) c) d)

a Társaság alapító okirata, és az alapító okiratot módosító minden dokumentum; a tájékoztató és a kiemelt befektetői információk; a legutóbb közzétett auditált éves és nem auditált féléves jelentés a Társaságról; és a „Rendelkezésre álló dokumentáció” szakaszban hivatkozott további dokumentumok.

A Társaság tevékenységével kapcsolatos panaszok a Társasághoz közvetlenül vagy a hitelügynökön keresztül is benyújthatók. Egyebek a) A Társaság nem létesített üzleti helyet Írországban. b) A részvények ára és értéke, valamint a belőlük származó jövedelem változhat, és a befektető érdekeivel ellentétes módon csökkenhet, továbbá az is előfordulhat, hogy a befektető a befektetett összegnél kevesebbet kap vissza. c) A részvényekbe történő befektetés nem minden befektető számára lehet megfelelő, és nem tekinthető teljes befektetési programnak. A befektetők kérjenek információt és tanácsot saját befektetési tanácsadójuktól az adott Részalapot és a részvényeket illetően, továbbá hogy célszerű-e befektetést eszközölniük a Részalapba saját egyéni 300


körülményeik fényében. Hivatkozunk továbbá a bármely Részalapba történő befektetéssel együtt járó kockázatok tekintetében tett felelősségkizárásokra: A befektetőknek tudatában kell lenniük, hogy a múltbéli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni hozamokat. d) A befektetők legyenek figyelemmel a Társaság által fizetendő díjak részleteire, és különösen fordítsanak figyelmet az itt részletezett releváns díjinformációkra. e) A befektetők vegyék figyelembe, hogy a részvények vonatkozásában minimális kezdeti és későbbi befektetési összegek vannak előírva az itt részletezettek szerint. f) Felhívjuk a befektetők figyelmét a részvények tulajdonára vonatkozó korlátozások itt található leírására. g) A Társaság számára elküldendő feljegyzések és egyéb dokumentumok a hitelügynökön keresztül juttathatók el, az itt megadott címen.

Olaszország Különösen Olaszországban, a részvényeket megtakarítási tervek alatt is értékesíthetik egyes helyi forgalmazók, akik ezt a szolgáltatást a megfelelő melléklet olasz előfizetői űrlapon részletezett szerződéses feltételei szerint kínálják. A SICAV (változó törzstőkéjű nyíltvégű befektetési társaság) részvényosztályok forgalmazására tekintettel, vagy a jegyzéskor, vagy egy későbbi dátumon, a befektető kérheti, hogy a forgalmazott osztalékbevétel egy részét vagy egészét allokálják át egy, az 1997. december 4-én kelt 460. számú olasz törvényerejű rendeletnek és módosításainak megfelelően „társadalmilag hasznosnak” ítélt nem-kereskedelmi célú társaságra vagy non-profit szervezetre („organizzazione non lucrativa di utilità sociale”).

Svájc Megjegyzés a svájci befektetők számára 1. Képviselő és kifizető Svájcban A Svájcban forgalmazott részvények képviselője és kifizetője a BNP Paribas Securities Services, Paris, Succursale de Zurich, Selnaustrasse 16, CH-8002 Zürich. 2. A szükséges dokumentumok beszerzésének helye A tájékoztató, a kiemelt befektetői információk, az alapító okirat, valamint az éves és féléves jelentések a svájci képviselőtől szerezhetők be ingyenesen. 3. Kiadványok Svájcban a kiadványok a „Schweizerisches Handelsamtsblatt” lapban és a www.fundinfo.com honlapon kerülnek közzétételre, továbbá a jegyzési és a visszaváltási árak, és/vagy a részvények nettó („jutalék nélkül” megjegyzéssel ellátott) eszközértéke naponta megjelenik a www.fundinfo.com honlapon. 4. Térítés és forgalmazási díjak fizetése A luxemburgi törvény vagy a részvényekre vonatkozó rendelkezések értelmében az éves kezelési díjon kívül a forgalmazóknak az alapok forgalmazásáért is díjat kell fizetni (trailer fee), valamint megtérítések illetik a befektetőt. A Svájcban történő forgalmazással kapcsolatban az Alapkezelő Társaság térítést fizethet az alábbi minősített befektetőknek, akik kereskedelmi szempontból kollektív befektetési konstrukcióban tartanak maguknál részvényeket harmadik személyek megbízásából: – életbiztosítási vállalatok; – nyugdíjalapok és más nyugdíjszolgáltató intézmények; – beruházási alapok; 301


– svájci alapkezelő vállalatok; – külföldi alapkezelő vállalatok és szolgáltatók; – befektetési vállalatok. A Svájcban történő forgalmazással kapcsolatban az Alapkezelő Társaság forgalmazási díjat fizethet az alábbi forgalmazóknak és értékesítő partnereknek: – azon forgalmazók, amelyek a CISA 19.1 cikke értelmében engedélykötelesek; – azon forgalmazók, amelyek a CISA 19.4 cikke és a CISO 8. cikke értelmében nem engedélykötelesek; – azon értékesítő partnerek, amelyek a kollektív befektetési konstrukciók elemeit kizárólag olyan intézményi befektetőknél helyezik el, amelyek professzionális értéktárolási létesítménnyel rendelkeznek; – azon értékesítő partnerek, amelyek a kollektív befektetési konstrukciók elemeit kizárólag írásos vagyonkezelési megbízás alapján helyezik el. 5. Teljesítés helye és joghatóság A Svájcban forgalmazott részvények teljesítési és illetékességi helye a svájci képviselő székhelye.

Egyesült Királyság Figyelmeztetés az egyesült királyságbeli befektetőknek Az egyesült királyságbeli forgalmazók és hitelügynök neve és címe a Szaknévsorban megtalálható. Bármely vevő vagy jegytulajdonos jegyeinek egy részét vagy egészét eladhatja, amennyiben erre írásban utasítja az egyesült királyságbeli hitelügynököt. A tájékoztató és a kiemelt befektetői információk, az alapító okirat, valamint az éves és féléves jelentések az egyesült királyságbeli hitelügynöknél tekinthetők meg vagy szerezhetők be. A jegyzési és a visszaváltási árak felől szintén az egyesült királyságbeli hitelügynöknél lehet tájékozódni. Panasszal az egyesült királyságbeli hitelügynöknél lehet élni. Egyesült királyságbeli forgalmazói státuszú részvények és egyesült királyságbeli beszámolói státuszú részvények Egyesült királyságbeli adózási célokból, az igazgatótanács jelenlegi szándéka szerint bizonyos részvényosztályokra az egyes beszámolási időszakok vonatkozásában a forgalmazói státusz követelményrendszerének vagy a beszámolói státusz követelményrendszerének megfelelő igazolásért folyamodik. Nem létezik azonban garancia arra, hogy ilyen igazolás megszerzése sikerrel jár majd. A beszámolói státusz követelményrendszere egy új követelményrendszer, amely a forgalmazói státusz követelményrendszerét helyettesíti. Az első olyan beszámolási időszak, amelyre a beszámolói követelményrendszert alkalmazni lehet, a 2011. szeptember 30-ával lezáródó pénzügyi év.

302


Rendelkezésre álló dokumentáció A következő dokumentumok ingyenesen beszerezhetők a Társaság székhelyén, az Alapkezelő Társaságnál vagy a forgalmazóknál és a kifizető és információs ügynököknél minden munkanap nyitvatartási idő alatt: a) A Társaság alapító okirata; b) menedzsmentszerződés a Társaság és az Alapkezelő Társaság között; c) központi adminisztrációs szerződés a Társaság és a központi adminisztrációs ügynök között; d) letéti megállapodás a Társaság és a letétkezelő között; e) kifizetői és információs ügynöki megállapodások a Társaság vagy az Alapkezelő Társaság és a kifizető és információs ügynökök között; f) aktuális jelentések és pénzügyi beszámolók a „Befektetésijegy-tulajdonosok közgyűlése és beszámolás a Befektetésijegy-tulajdonosoknak” fejezetnek megfelelően; g) a törvény és az 1915. augusztus 10-i a kereskedelmi vállalatokra vonatkozó törvény jelenleg érvényes változatai; h) tájékoztató; i) kiemelt befektetői információk.

303

Szaknévsor Alapkezelő Társaság és központi adminisztráció Allianz Global Investors Luxembourg S.A.

Allianz Global Investors Singapore Limited („AllianzGI Singapore”)

RCM Japan Co., Ltd. („RCM Japan”)

3 Temasek Avenue, #07–05 Centennial Tower Szingapúr 039190

14th Floor, Izumi Garden Tower 1-6-1 Roppongi, Minato-ku Tokió 106-6014

6A, route de Trčves L-2633 Senningerberg

Az AllianzGI Singapore az Allianz Csoport egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Csoport része.

Befektetéskezelő/ Al-befektetéskezelők

Commerzbank AG

Allianz Global Investors Capital LLC („AGI Capital”) 600 West Broadway, 31st Floor San Diego, CA 92101 USA Az AGI Capital az Allianz Group egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Group része.

Allianz Global Investors France SA („AllianzGI France”) 20, rue Le Peletier 75444 Párizs, Cedex 09 Franciaország Az AllianzGI France az Allianz Group egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Group része.

Kaiserplatz 60261 Frankfurt am Main Németország

NFJ Investment Group LLC („NFJ Investment Group”) 2100 Ross Avenue, Suite 700 Dallas, Texas 75201 USA Az NFJ Investment Group az Allianz Group egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Group része.

PIMCO Europe Ltd („PIMCO Europe”) 103 Wigmore Street First Floor London W1U 1QS Egyesült Királyság A PIMCO Europe az Allianz Csoport része.

Allianz Global Investors Italia SGR S. („AllianzGI Italia”) Piazza Velasca 7/9 20122 Milánó Olaszország Az AllianzGI Italia az Allianz Group egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Group része.

Allianz Global Investors Kapitalanlagegesellschaft mbH („AllianzGI KAG”) Mainzer Landstraße 11–13 60329 Frankfurt am Main Németország Az AllianzGI KAG az Allianz Group egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Group része.

PIMCO Deutschland GmbH („PIMCO GmbH”) Seidlstr. 24-24 a 80335 München Németország

RCM (UK) Ltd. („RCM UK”) PO Box 191 155 Bishopsgate London EC2M 3AD Egyesült Királyság Az RMC UK az Allianz Csoport egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Csoport része.

Letétkezelő, a befektetési limitek és korlátozások utólagos nyomon követése, alapok számvitele és NAV (nettó eszközérték) számítás State Street Bank Luxembourg S. A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxemburg

Vagyonátruházási nyilvántartó RBC Investor Services Bank S.A. 14, Porte de France L-4360 Esch-sur-Alzette

A PIMCO GmbH az Allianz Csoport része.

RCM Asia Pacific Limited („RCM AP”) 27/F, ICBC Tower, 3 Garden Road, Central Hongkong Az RMC AP az Allianz Csoport egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Csoport része.

RCM Capital Management LLC („RCM USA”) 555 Mission Street, Suite 1700 San Francisco, CA 94105 USA Az RMC USA az Allianz Csoport egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Csoport része.

304

Az RCM Japan az Allianz Csoport egyik vállalataként működő Allianz Global Investors Csoport része.

Forgalmazók Vezető európai forgalmazó (Németország kivételével) Allianz Global Investors Europe GmbH Seidlstrasse 24 -24a 80335 München Németország

Luxemburg Allianz Global Investors Luxembourg S.A. 6A, route de Trčves L-2633 Senningerberg

Német Szövetségi Köztársaság Commerzbank AG Kaiserplatz 60261 Frankfurt am Main Németország

RCM (UK) Ltd. 155 Bishopsgate London EC2M 3AD Egyesült Királyság

Franciaország Allianz Global Investors France SA

Vezető ázsiai forgalmazó Allianz Global Investors Hong Kong Limited

20, rue le Peletier F-75444 Párizs Cedex 09, Franciaország

27/F, ICBC Tower, 3 Garden Road, Central Hongkong

Görögország Allianz Mutual Fund Management Hellas S. A.

Fő forgalmazó Svájcban Allianz Global Investors Europe GmbH, Frankfurt/Main, Zweigniederlassung Zürich

110 Athinon Ave, Building C GR-10442 Athén

Magyarország Citibank Europe plc Hungarian Branch Office Szabadság tér 7 HU-1051 Budapest

Olaszország Allianz Bank Financial Advisors S. Piazzale Lodi, 3 I-20137 Milánó

Hollandia Allianz Global Investors Europe GmbH – Netherlands branch Buizerdlaan 12 NL-3435 SB Nieuwegein

Bleicherweg 19 CH-8002 Zürich

Információs ügynök a Német Szövetségi Köztársaságban Allianz Global Investors Kapitalanlagegesellschaft mbH („AllianzGI KAG”) Mainzer Landstraße 11–13 60329 Frankfurt am Main Németország E-mail: [email protected]

Kifizető a Német Szövetségi Köztársaságban Commerzbank AG

Portugália Banco Electrónico de Serviço Total S. A.

Kaiserplatz 60261 Frankfurt am Main Németország

Rua Alexandre Herculano, 38 – 4 ° P-1250-011 Lisszabon

Kifizető és információs ügynökök

Spanyolország Allianz Global Investors Europe GmbH Sucursal en Espańa

Luxemburg State Street Bank Luxembourg S. A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxemburg

Egyesült Királyság Allianz Global Investors (UK) Ltd.

Ausztria Allianz Investmentbank AG

155 Bishopsgate London EC2M 3AD Egyesült Királyság

Hietzinger Kai 101–105 A-1130 Bécs

155 Bishopsgate London EC2M 3AD Egyesült Királyság

29, boulevard Haussmann F-75009 Párizs

Írország Carne Global Financial Services Limited 2nd Floor, Block E Iveagh Court Harcourt Road Dublin 2 Írország

Olaszország Allfunds Bank S.A. - Milan branch Via Santa Margherita, 7 I-20121 Milánó

Allianz Bank Financial Advisors S. Piazzale Lodi, 3 I-20137 Milánó

BNP Paribas Securities Services Via Ansperto No. 5 I-20123 Milánó

Societe Generale Securities Services S. Via Benigno Crespi, 19/A - MAC 2 I-20159 Milánó

Portugália Banco Electrónico de Serviço Total S. A. Rua Alexandre Herculano, 38 – 4 ° P-1250-011 Lisszabon

Svédország

Ramírez de Arellano, 35, Planta 4ª E-28043 Madrid

Allianz Global Investors Europe GmbH UK Branch

Franciaország Société Générale

Skandinaviska Enskilda Banken AB (publ) Kungsträdgĺrdsg 8 SE -10640 Stockholm

Svájc BNP Paribas Securities Services, Paris Succursale de Zurich Selnaustrasse 16 CH-8002 Zürich

Belgium RBC Investor Services Belgium SA Place Rogier 11 B-1210 Brüsszel

305

Osztrák képviselő kijelölése az Osztrák Köztársaság adóhatóságainak A következő pénzügyi intézetet jelölték ki az adóhatóságok osztrák képviselőjének a részesedésből származó jövedelem igazolására, ahogyan azt az InvFG 186 paragrafusa 2. bekezdésének 2. sora meghatározza:

Allianz Investmentbank AG Hietzinger Kai 101–105 A-1130 Bécs

Dán képviselő kijelölése Nordea Bank Danmark A/S Issuer Services, Securities Services Hermes Hus, Helgeshøj Allé 33 Postbox 850 DK-0900 Copenhagen C

Egyesült királyságbeli hitelügynök Allianz Global Investors Europe GmbH UK Branch 155 Bishopsgate London EC2M 3AD Egyesült Királyság A tájékoztató és a kiemelt befektetői információk, az alapító okirat, az éves és féléves jelentések, az árinformáció, valamint a visszaváltási eljárásra vonatkozó információ a fenti címen ingyenesen beszerezhető. Reklamációkkal a fenti címen a reklamációs ügyintézőhöz lehet fordulni. A panaszkezelési eljárásunkról szóló tájékoztató kérésre megkapható. A panaszosok, amennyiben nem elégedettek az Allianz Global Investors Europe GmbH UK Branch-től kapott végleges válasszal, indokolt panaszaikat a Pénzügyi Ombudsman Szolgálathoz is benyújthatják.

Független könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers S.ŕ r.l. 400, route d’Esch L-1014 Luxemburg

Az Alapot/Részalapokat népszerűsítő konzorcium: Allianz Group

306

Allianz Global Investors Luxembourg S.A. 6A, route de Trèves L-2633 Senningerberg Internet: www.allianzglobalinvestors.lu E-mail: [email protected]

Allianz Global Investors Fund

Recommend Documents