Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények Gyorsjelentés a 2003 júniusában lefolytatott közvéleménykutatás eredményeiről Megrendelő: Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Kutatási kontextus: „Az egészség évtizede” program A kutatás lebonyolítója: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt.
Vizsgált kérdéskörök: Középpontban: •Állami- és magánszféra szerepmegosztása
Háttérvizsgálatok: •Egészségi állapot, egészségtudatosság •Hálapénz gyakorlat és megítélése •Újonnan javasolt biztosítási formák fogadtatása
A kutatás leírása • Mintavételi eljárás: Többlépcsős, rétegzett mintavétel, a felnőtt populációt a megyék szintjén is reprezentáló, valószínűségi minta. • Megkérdezés módja: személyes interjú • Mintanagyság: 1025 fő. • Adatfelvétel ideje: 2003.06.12 - 2003.06.18.
Tartalomjegyzék • Orvoshoz fordulás, az ellátás megítélése • Ismeretek az állami és a magán szerepvállalásról az egészségügyben és másutt • A magán szerepvállalással kapcsolatos preferenciák • Összefoglalás
Az egészségügyi ellátás igénybevétele az elmúlt évben
(Érvényes válaszok, háziorvos: N=1022, szakrendelés: N=1018, kórház: N=1018)
73
A lakosság kb. háromnegyede megfordult háziorvosánál az elmúlt évben. A háziorvosi ellátás „kapuőr” szerepe jól érvényesül. 51
19
háziorvos
szakrendelés
kórház
Orvoshoz fordulási szokások (Véleményt nyilvánítók, N=1022) soha
1
3
férfi
29
nagy bajjal
kis panasszal
rendszeres kezelés
40 37
napi zavarral
panasz nélkül is
nő
11
6 6 5
10 10
42
A kérdezettek általában későn (csak nagy baj esetén, vagy ha a betegség zavarja a napi tevékenységében) fordulnak orvoshoz. A nők problémáikkal hamarabb fordulnak orvoshoz, a férfiak inkább csak „nagy baj” esetén.
Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának megítélése
(Véleményt nyilvánítók, háziorvos: N=1004, szakrendelő: N=945, kórház: N=867) Az egészségügyi szolgáltatások közül a lakosság a háziorvosi ellátás színvonalát tartja a legjobbnak. A legkedvezőtlenebb a kórházi ellátás megítélése: minden negyedik véleményalkotó rossznak tartja a színvonalat. 6
10
33
26
43 38
61
47
háziorvos
36
szakrendelõ jó
közepes
kórház rossz
Nem tudja, háziorvos: 2%, szakrendelő: 8%, kórház: 15%
A korszerű betegellátás drága műszert és felszerelést igényel. Ön mit választana? (Érvényes válaszok megoszlása, N=983) Inkább a közelebbi rendelőbe menne, még ha ott kevésbé korszerű is a felszerelés.
21% Inkább utazna a magasabb színvonalú ellátásért.
79%
Véleménye szerint mennyire fontosak az alábbi területek? Az adott területet alapvetően fontosnak tartók aránya, % honvédelem
28
környezetvédelem
63
szociális ügyek
64
igazságügy gazdasági ügyek oktatás közbiztonság munkaügyek egészségügy
A válaszadók döntő többsége az egészségügyet alapvetően fontosnak tartja
65 69 74 78 80 86
A vállalkozó orvosok arányának becslése az ellátás különböző szintjein (Véleményt nyilvánítók, háziorvos: N=858, szakrendelő: N=735, kórház: N=752)
Az emberek közel egyharmada nem rendelkezik információval a szakellátásban dolgozó orvosok foglalkozási viszonyáról. Az ismeretek a szakrendelőkben dolgozó orvosokkal kapcsolatban a legpontatlanabbak. 9
40
30
69 45
61
26 15
háziorvos
5
szakrendelõ többsége
fele-fele
kórház állami
Nem tudja, háziorvos: 16%, szakrendelő: 28%, kórház: 27%
Ismeretek a gyógyszertárak tulajdoni viszonyairól (Érvényes válaszok, N=925)
Leginkább a gyógyszertárakkal kapcsolatosan érzik informáltnak magukat az emberek, de egyharmaduk még mindig nem tudja, hogy a közforgalmú gyógyszertárak magánkézben vannak. fõleg állami 6% fele-fele 28%
fõleg magán 66%
Nem tudja: 10%
Privatizációs gyakorlat a jóléti szektorban: értékelő kérdések
Több, mint tíz éve a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást magánbiztosítók intézik. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a biztosítási rendszerünk? 1993 óta önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba lehet nyugdíjat fizetni. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a nyugdíjrendszerünk? 1997 óta a kötelező társadalombiztosítási nyugdíj egy részét magánnyugdíj alapok kezelhetik. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a nyugdíjrendszerünk? Jónéhány éve már magánkézben vannak a patikák. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a gyógyszerellátás? Magyarországon a háziorvosok jelentős része régóta vállalkozóként magánpraxist folytat és úgy látja el betegeit. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a háziorvosi ellátás? Kb. egy évtizede magánkézben is vannak gyógyító ellátást is nyújtó intézmények (pl. művese kezelések, modern vizsgáló berendezések: CT, MR, szülészet, természetgyógyászat, plasztikai sebészet). Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a gyógyító ellátást rendszere?
A privatizáció hatásának megítélése (1): hogyan változott a szolgáltatási színvonal a bevezetés óta? Gépk. Bizt.
nem tudja, %
35
36 21
jobb ugyanolyan rosszabb
Kieg. Magánházi nyugdíjp. nyugdíj orvos
53
26 * Az érvényes válaszok megoszlása, %
37 25
50
25
10 25
gyógyító intézm.
29 29
patika
10
44
47
45
39
11
14
48 61 27
10
A privatizáció megítélése (2) Biztosítási rendszerek
Egészségügyi ellátás
• Az emberek több mint • A gyakrabban igénybe vett egyharmada nem ellátásokról az emberek ismeri a reformok határozottabb véleménnyel hatását. rendelkeznek. • A véleményt nyilvánítók fele lát valamilyen irányú változást.
• A privatizáció elfogadottsága az eü intézmények esetében magasabb, mint a referencia intézmények esetében
• A változások pozitív • A privatizáció hatása a patikák és negatív értékelése esetében a legkedvezőbb. hasonló arányú.
Az egyes szolgáltatásokban milyen legyen a magánszektor szerepe? 93
személyi szolgáltatás háziorvosi ell.
72
szakovosi ell.
52
távolsági buszközl.
34
kórházi ell.
33
helyi buszközl.
33
felsőfokú okt.
29
közszolgáltatás
26
középfokú isk.
25 22
ált. iskola 18
postai szolg. vasúti közl.
14
Az egészségügyön belül a háziorvosi ellátás területén a válaszadóknak közel háromnegyede, a szakorvosi ellátás tekintetében a fele, a kórházak esetében pedig az egyharmada véli kívánatosnak * a magánszektor szerepét.
*Azok aránya, akik vegyes, vagy inkább magán rendszert tartanak kívánatosnak, szemben azokéval, akik teljesen vagy dominánsan állami rendszert szeretnének
Ön milyen mértékben tartaná elfogadhatónak az egészségügyi ellátás alábbi területein a magánvállalkozások, magántőke megjelenését? 28 40
31
34
40
46
29
20
kórház/orvos
háziorvos
semmilyen
31
laboratórium
44
38 20
fogorvos
48
50
36
30
16
20
idősek otthona korlátozottan (alapítvány vagy/és eü dolg)
kórház/hotel bármilyen
A kórházi ellátásban szétválik az orvosi ellátás és a hotel funkció. Az orvosi ellátásban fogadják el a legkevésbé, a hotel szolgáltatások területén pedig leginkább a magántőke megjelenését.
Ön szerint milyen hatása lenne, ha a társadalombiztosítás az ellátás alábbi területein további egészségügyi intézmények, pl. kórházak, szakrendelők magán működtetésére kötne szerződést? javulna nem változna
54
55
60
40
37
35
73
74
21
21
romlana
8
6
orvosi kezelések diagnosztikai minősége
vizsg.
5
6
5
ápolók
fekvőbeteg ell.
betegfogadás
gondossága
Körülményei
körülményei
A véleményt nyilvánítók több mint a fele minden területen javulást vár a magánszektor megjelenésétől. Legerőteljesebb javulást a hotelszolgáltatások és a betegforgalom szervezésének területén várják.
Vélemények a magántőke bevonásának az ellátás színvonalára gyakorolt hatásáról (Érvényes válaszok, N=791)
A magántulajdonosok versenye miatt az ellátás javulni fog a véleményt nyilvánítók kb. háromnegyede szerint.
72%
A magántulajdonosok spórolása miatt az ellátás romlani fog a véleményt nyilvánítók kb. negyede szerint.
28%
Ön egyetértene-e azzal, hogy a kórházak többsége magánkézben legyen olymódon, hogy a társadalombiztosítás szerződést kötne a kórházak magán működtetésére, tehát a betegeknek nem kellene külön biztosítást kötni a magánkórházak igénybe vételéhez?
nem 39%
(Érvényes válaszok, N=891) A válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy kórházak többsége magánkézben legyen, amennyiben a magánkórházak igénybevételét is fedezné a TB.
igen 61%
Milyen forrást javasol az ellátás színvonalának emelésére?
Ki fizesse a magasabb járulékot?
(érvényes válaszok, N=724)
(érvényes válaszok, N=221) járulékemelés 33%
magántőke 67%
• A véleményt formálók kétharmada a magántőkét vonná be, harmaduk pedig elfogadná a járulékemelést. • Nem tudja: 29%
mindkettő 34%
munkavállaló 5%
• A kérdezettek 61 %-a csak a munkaadókra terhelné a magasabb járulékot, • 39 %-uk maga is vállalna többletterheket. • Nem tudja: 7%
munkaadó 61%
Jövedelmi különbségek
Egyetértés a biztosítók versenyeztetésével
⇓
ellátási különbségek?
(érvényes válaszok, N=849)
(érvényes válaszok, N=984) ha jobbat akar, magánorvos 47%
jövedelem függő 6%
maradjon a jelenlegi 18%
nem ért egyet 61%
egyetért 39%
kiegészítő biztosítás is 29%
Az emberek döntő többsége finanszírozás szempontjából a jelenlegi, szolidaritási elven alapuló TB rendszert tartaná fenn, mindössze 6 %-uk helyezné más alapokra (jövedelemtől függő biztosítások). Nem tudja: 4%
A többség ellenzi, a kérdezettek mintegy harmada egyetért a versenyeztetéssel. Nem tudja: 17%
Milyen hatása lenne annak, ha részletes kimutatást kapnánk arról, hogy mennyit fizettünk be és mekkora értékű egészségügyi ellátást kaptunk az adott időszakban? A visszacsatolás a kérdezettek minősítése szerint leginkább morális haszonnal járna a biztosítottak számára.
3,98 3,18
2,92
2,92 2,28
tisztánlátás
öntudatosság járulék fizetés kerülése
hálapénz csökkenése
orvos-beteg kapcs. romlása * Átlag, 1-5. skálán, 1= egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért
2,12
bűntudat
Összefoglalás A megkérdezettek az egészségügyi ellátási rendszert fontos prioritásnak tartják ... … mégis, a saját egészségmegőrzésre irányuló viselkedés tekintetében nagyon sok a hiányosság. A magántőke eddigi szerepvállalását alapvetően pozitívan értékelik… … és a magánszektor nagyobb szerepvállalásától az ellátási színvonal javulását, a nagyobb fokú tisztánlátást várják … … de a magántőke megjelenésének támogatottsága az egyes területeken differenciált.
Köszönjük a figyelmüket!
1. Függelék: Egészségi állapot és egészségtudatosság
Az egészségi állapot önbecslése (A teljes minta körében, N=1025) A férfiak kedvezőbben ítélik meg egészségi állapotukat, mint a nők.
46 férfi
nõ 34
36
29 22 13
12 8
kiegyensúlyozottan jó
változó, de inkább jó
változó, nem kielégítõ
inkább rossz
Egészségi állapot megítélése a hasonló korúakhoz képest (Véleményt nyilvánítók, N=1019)
A kérdezettek több mint a fele korosztályának megfelelőnek tartja 62 egészségi állapotát.
59
férfi
27
nõ
21
20 11
egészségesebb
ugyanolyan
rosszabb
Az egészség megőrzésében szerepet játszó tényezők fontossága fiatal és idősebb korban (Érvényes válaszok, 30 év: N=1000, 60 év: N=983)
•Fiatal korban az egészségmegőrzés legfontosabb tényezője az egészséges életmód. Idősebb korban a jó orvosi ellátás és az egészséges életmód fontosságát a laikusok hasonlóan ítélik meg.
93
53
47 életmód
orvosi ellátás
7
30 éves
60 éves
Van-e a személyes ismerősei között olyan orvos, akire biztosan számíthat, bármi történik? (Véleményt nyilvánítók, N=1021)
A kérdezettek csaknem fele ismer olyan orvost, akire megítélése szerint mindig számíthat.
igen 45%
nem 55%
Van-e orvos által megállapított, gyógyszert vagy kezelést igénylő betegsége? (Érvényes válaszok, N=1022)
A válaszadók felének van kezelést igénylő betegsége, vagy rendszeresen gyógyszert szed.
van 43%
nincs 57%
Egészségügyi információk forrásai 15
háziorvos ügyelet, mentõ orvos ismerõs egyéb szakorvos
4
ismerõs eü. dolg. gyógyszerész
13
6 5 5
elsõsorban
másodsorban
36 7
3 0
73
5
A lakosság háromnegyede az egészségüggyel kapcsolatos tájékoztatás miatt elsősorban háziorvosát keresi fel. A szakorvosi ellátástól csak ezután vár felvilágosítást.
Egészségmegőrzés elve és gyakorlata Mennyire fontos az egészségmegőrzés szempontjából illetve mennyire jellemző Önre... 4.1
szûrõvizsgálat 3.3
orvosi ellátás
4.6 3.5
környezet
4.5
3.3
táplálkozás
sport
4.6
4.3 2.2
fontosság
viselkedés
4.1
•Az egészség megőrzésének fontosságára vonatkozó vélekedések és a tényleges egészségmagatartás között lényeges eltérés tapasztalható. •A sport esetében a legnagyobb, a szűrővizsgálatok esetében a legkisebb az eltérés a viselkedés és a vélekedés között..
Vélemények a jó orvos-beteg kapcsolatról A betegek többsége az orvos-beteg kapcsolatban partneri viszonyt szeretne kialakítani, ellentétben a gyógyításban jelenleg domináló paternalista gyakorlattal. Partneri: Irányító: az orvos irányít, a beteg betartja az utasításokat
az orvos és a beteg egyenrangú fél 70
Szolgáltató: az orvos kiszolgálja a szolgáltatást vásárló beteget
55 kívánatos
jellemzõ
32 26 13 4 irányító orvos
partnerek
szolgáltató orvos
A szűrések igénybevétele (Érvényes válaszok, tüdőszűrés: N=1015, nőgyógyászat: N=583) A lakosság túlnyomó többsége el szokott menni tüdőszűrésre. A nők közel háromnegyede veszi igénybe a nőgyógyászati szűréseket. 92 igen
nem
71
29 8
tüdõszûrés
nõgyógyászat
Miért nem mennek szűrésre az emberek? 5
egyéb
15 7
43
nem érdekli
60
31 21 8
fél megtudni
26 nõgyógyászat
11
tüdõszûrés
14 13 4
várakozás
7 5
távolság
3 3
6
A tüdőszűrés mellőzésének legfőbb oka a lakosság körében az érdektelenség, a nőgyógyászati szűréseké pedig a vizsgálatoktól való félelem.
2. Függelék: Hálapénz gyakorlat és megítélése
A megkérdezett megítélése szerint tíz beteg közül átlagosan hányan adnak hálapénzt? Az emberek szerint a legtöbben a szülészeknek, a legkevesebben pedig a pszichiátereknek és a szemészeknek adnak hálapénzt.
9.3
szülésznek 8.7
sebésznek 8.2
gyermekorvosnak 7.8
belgyógyásznak pszichiáternek szemésznek
6.4 6.3
Szokott-e hálapénzt adni? Az emberek azonos arányban adnak hálapénzt háziorvosuknak ill. a szakrendeléseken. Ugyanakkor a kórházi orvosoknak a betegek fele ad hálapénzt..
20
20
ház io rvo s nak
s zakre nde lő be n
52
kó rház ban
Van-e olyan érzése, hogy háziorvosa, szakorvosa elvárja a hálapénzt? (Érvényes válaszok, háziorvos: N=954, szakorvos: N=934)
Az embereknek kb. a fele úgy érzi, hogy a szakorvos elvárja a hálapénzt. A háziorvosával kapcsolatban közel egynegyedük érez így. 77 52
48
23
háziorvos
szakorvos
elvárja
nem várja el
Van-e információja arról, hogy mennyi hálapénzt kell (kellene) fizetnie? Az emberek jobban tudják, hogy mennyit kell fizetni a szakorvosnak, mint a háziorvosnak. 78 65 35 22
háziorvosnak
szakorvosnak
van
nincs
Helyesli-e a hálapénz gyakorlatát? (Érvényes válaszok, N=1002) Az emberek döntő többsége helyteleníti a hálapénz gyakorlatát.
közömbös 12%
helyes 5% nagyon helytel 45%
helytelen 38%
Kötne-e kiegészítő egészségbiztosítást az alábbi összegekért A kérdezettek 43 %-a egyáltalán nem kötne kiegészítő biztosítást. A kérdezettek 40 %-a max 1000 Ft-ot szánna kiegészítő biztosításra. A kérdezettek egyharmada max. 2000 Ft-os biztosítást kötne.
57 46
40
34 23 8
max 200 Ft
2
max 500 Ft max 1000 Ft max 2000 Ft max 3000 Ft max 5000 Ft 10000 Ft-ért is kötne
3. Függelék: Az ápolásbiztosítás támogatottsága
A betegápolás megoldása (Érvényes válaszok, N=999) A kérdezetteknek több mint 80 %-a részben vagy (inkább) egészben családi erőforrásra számít.
kórház 15% családtag+külsõ 11%
családtagok 74%
A kormány azt tervezi, hogy a kötelező egészségbiztosítást valamivel magasabb járulékfizetés mellett ápolásbiztosítással egészíti ki. Egyetért-e Ön ezzel a javaslattal? (Érvényes válaszok, N=929)
nem ért egyet 26%
A kérdezettek háromnegyede egyetért egy ápolási biztosítás bevezetésével.
egyetért
Nem tudja: 9%
74%
Otthonápolás vagy ápolási otthon? (Érvényes válaszok, N=669) Akik egyetértenek az ápolási biztosítás bevezetésével, kb. azonos arányban választanák az otthon ápolást ill. az ápolási otthont. ápolási otthonban 53%
Nem tudja: 2%
otthonában 47%
Akik egyetértettek az ápolásbiztosítás bevezetésével és az otthonápolást választanák, mekkora óránkénti térítési díjat tartanának méltányosnak? A válaszadók közel fele nem tudja, hogy mennyit fizetne. 15 %-uk nem fizetne a szolgáltatásért. A fizetők min. 50 és max. 12000 Ft-ot tartanának méltányosnak, az átlag 677 Ft. 37
48
15
nem fizetne
fizetne
nem tudja
Miért nem ért egyet az ápolási biztosítással?
A járulék emelése riasztja vissza a legtöbb embert.
58
28 10
így is sokat fizetünk
egyéb
családi feladat
7
jobb a kórház
