KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Alkalmazotti elégedettség mérés egy turisztikai szervezet példáján
Készítette: Szabó Mónika Gazdasági- és vidékfejlesztési agrármérnök III. éves hallgató
Konzulensek: Dr. Walter Virág, egyetemi adjunktus Szabó Gábor, egyetemi tanársegéd 2008
ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi idegenforgalomban alkalmazottak elégedettségének mérése egy Komárom-Esztergom megyei turisztikai szervezet példáján a legfőbb vonal, amit vizsgáltam. A foglalkoztatottak elégedettségének mérése különböző területekre bontva történt, kérdőív segítségével. A négy fő terület: a munkakörnyezet, a munkaköri követelmények, a dolgozói megbecsülés és a vezetőkkel való kapcsolat. A mintasokaság segítségével kiderült, hogy a legfontosabb a vezetőkkel való kapcsolattartás és a közös vélemény kialakítása. Az adatok alapján, az adott turisztikai szervezet esetén összességében megállapítható, hogy az alkalmazottaknak jó a kapcsolatuk a vezetőkkel. Pozitív vélemény, eredmény született a szervezettel, a vezetőkkel és a munkavállalókkal kapcsolatban.
BEVEZETÉS Az idegenforgalom a világ legösszetettebb és legbonyolultabb ágazati rendszerű iparága. Hazánkban a gazdaság egyik legjelentősebb ága a turizmus Puczkó és Rátz (2004) szerint. Az ágazat nagymértékben növeli a magyar gazdaság teljesítményét, amely az előzetes becslések alapján 3 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, de a multiplikátor hatást is figyelembe véve ez az arány meghaladhatja a 10 százalékot. A KSH 2008. I. negyedévi munkaerő-felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 483,2 ezer fő, ami további 2 ezer fős csökkenést mutat az előző negyedévhez képest, s az egy évvel korábbi létszámuknál is 12 ezerrel alacsonyabb. A foglalkoztatottak száma 454,6 ezer fő, az előző negyedévinél 6.200 fővel, az egy évvel korábbi értéknél pedig 13.700 fővel kevesebb. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 53,1-%-os foglalkoztatási szintet eredményez, amely 3,3% ponttal magasabb, mint az országos 49,8-%-os mutató. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez úgy határozható meg, hogy az összes külföldi és belföldi turista kiadásait összesítjük, majd kivonjuk az idegenforgalmi szektor vásárlásait és felhasználásait. A GDP-ből való részesedés a belföldi turizmus fogyasztására költött összeg és a különbözőből turisztikai beruházásokból épül fel. A turizmus GDP-hez való viszonyát több tényező is befolyásolja, ilyenek például a gazdasági stabilitás, a helyi és regionális szokások, a fogadó területek attitűdjei és a turisztikai beruházásokra szánt összegek nagysága. (Puczkó és Rátz, 2004). A turizmusból származó bevétel akkor növekszik, ha a turistáknak lehetőségük van megfelelő minőségű turisztikai termékek és szolgáltatások megvásárlására. A turisták pénzköltései multiplikátorhatást eredményeznek a gazdaságban.
Fizetőképes turisták a hazai idegenforgalomban
Közlekedés, éeémiszer, szállás, szórakozás, kikapcsolódás, stb. mindazok a kiadások melyek, a magyar társadalom tagjai számára bevételt jelentenek Helyi áruk
Behozott áruk
melyek eladásra kerülnek és jövedelmet biztosítanak
Keresetek, fizetések, profit, adó (azon bevételi források ,melyek a társadalom jólétét elősegítik) Parkok, sportközpontok, színházak, áruházak, galéria, stb. mindazok a létesítmények, melyek az idegenforgalomból befojt összegből fejlődhetnek Helyi társadalom jólétének javulása Forrás: Piac és elemzés, 2000
1.ábra: A turisták kiadásainak áramlása a gazdaságban A földrajzi fekvés, a nevezetességek sokasága, a lakosság jelleme és szokásai, a közlekedés kialakítottsága és az erőforrások szűkössége befolyásolják az idegenforgalom fejlődését. Lengyel (2004) szerint „…a turizmus a hazai gazdaságban már jelentős tényezőnek számít, s a kilátásai is kedvezőek. Az intézményrendszer hiányosságai miatt azonban esetenként nehezíthetik a kibontakozást. A szakember vesszőparipája, hogy az ágazat nincs megfelelően helyen egyetlen minisztérium kebelén belül, mert így képtelen a turizmus tudatos fejlesztéséhez szükséges sokoldalú és ugyanakkor globálisszemléletet képviselni. (…) A megoldás Lengyel szerint a többi minisztériummal egyenrangú, vagy közvetlenül a kormány alá rendelt önálló irányító szerv lehet” (Iván, 2004). A turizmus előnyökkel és hátrányokkal egyaránt járhat egy térség számára. Amennyiben jól tervezik meg, akkor fejleszti a terültet és munkahelyeket teremt, bevételeket generál, ezáltal a vállalkozók egyre inkább motiváltak lesznek és befektetnek különböző idegenforgalmi vállalkozásokba. Ennek köszönhetően pedig a helyi lakosok életszínvonala emelkedik-, és javuló tendenciát mutat. Az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen kelléke az idegenforgalom sikerességének. Ez két okkal magyarázható. Az egyik, hogy a látogatók könnyebben közelíthetik meg az általuk választott hely nevezetességeit és szépségeit, továbbá pedig a lakosok is könnyebben juthatnak el munkahelyeikre. Más gazdasági tevékenységek és területek is fejlődnek, ha az idegenforgalom fellendül és megfelelően menedzselt. Ilyenek például a mezőgazdaság, valamint a feldolgozó és kézműipar is. A turizmus segíthet finanszírozni a természetvédelmi területek megerősítést, régészeti és történelmi helyszínek feltárását, ezeken felül pedig segít megőrizni a sajátos hagyományokat is. További, a turizmusból származó társadalmi előnyök még a növekvő helyi adóbevételek is, hiszen a helyi lakosok számára így lehet létrehozni szélesebb körű pihenési és szórakozási lehetőségeket (Piac és elemzés, 2000). Lengyel (2004) véleménye szerint „a turista olyan ember, aki ideiglenesen van csak távol az otthonától, de szükségletei teljesek. Ma már egyre kevesebben hajlandók megalkudni azzal, hogy ez sincs, az sincs… a turista a pénzéért mindent akar.” (Iván, 2004). A nem megfelelően felépített turizmus hatalmas problémákat okozhat. A turisták által vandál módon látogatott természeti szépségek lepusztulhatnak.
A társadalmi hatásokat több szempontból is lehet csoportosítani. Puczkó (2004) csoportosítása szerint megkülönböztethetőek a népességre gyakorolt hatások, a népesség növekedése, a szezonális lakosok jelenléte és a népesség urbanizációja. A munkaerőpiac átalakulását befolyásoló hatások, a szezonális munkahelyek növekedése és a foglalkozási lehetőségek megváltozása. A közösség szerkezetére gyakorolt hatások, a politikai, vallási, erkölcsi értékrendek átalakulása, továbbá az egyéni illetve családi szintekre kiható és a természetet nagymértékben befolyásoló tényezők. (Puczkó és Rátz, 2004). Egyetértek Lengyel (2004) véleményével, miszerint a turizmus legjelentősebb gazdasági és társadalmi hatása a munkahelyteremtés. A turizmus munkahely-teremtési hatása sokoldalú és kihasználásra vár. A turisztikai munkahely-teremtés fogalma számos lehetséges kérdést foglal magába. Sok embert mozgat meg, nagy emberi erőforrás igénye miatt pedig munkahely-teremtő. Problémát jelent, azonban a turizmus szezonalitása, hiszen a fennmaradó időszakokban, mint például a csapadékos ősz, a nyári idénymunkások munka nélkül maradnak. 1. táblázat A turizmus területeinek különböző munkalehetőségei Elsődleges turisztikai munkahelyek 1. Utazásszervezés 3. Szálláshelyek 5. Információs irodák 7. idegenvezetés 9. Állami turisztikai szervezetek 11. Regionális,helyi idegenforgalmi hivatalok
2. Oktatási és kulturális intézmények 4. Turisztikai sajtó 6. Turisztikai tanácsadás 8. Vízum-útlevélszolgálat 10. Animáció 12. Szakmai szervezetek
Másodlagos turisztikai munkahelyek 1. Közlekedés 3. Vendéglátás 5. Önkormányzatok 7. Múzeumok 9. Színházak, mozik 11. Nemzeti parkok, Védett területek, Állatkertek 13. Egyházi emlékek, 15. Sportlétesítmények, szabadidős központok 17. Egészségügyi ellátás 19. Rendezvényszervezés 21. Reklámügynökségek
2. Könyvelés 4. Pénzügyi szolgáltatások 6. Egyéb szolgáltatások 8. Közbiztonság biztosítása 10. Kiskereskedelem 12. Mezőgazdálkodás, Erdőgazdálkodás 14. Élelmiszeripar 16. Építőipar
18. Bútoripar 20. Papíripar, Nyomdaipar 22. Gép-gyártás, karbantartás
Forrás: Lengyel (2004)
Az elsődleges turisztikai munkahelyek közvetlenül az idegenforgalommal foglalkoznak, míg a másodlagosak csak közvetetten érintkeznek a turisztikai ágazatokkal. Alapvető feladat a turizmusba bevonni a helyi lakosokat. A bevonás hatására megértik, hogy miért is szükséges mindez a sok fejlesztés. A fejlesztések folyamán célszerű a lakosságot alkalmazni emberi erőforrásként. Az alkalmazás folyamán megjelenhetnek a végzettségek hiányosságai. Ez ellen azonban a munkáltató olyan intézkedéseket kezdeményezhet, mint a nyelvtanulás és a továbbtanulási szándék erősítése, ösztönzése a munkavállalóban. Mindezek megvalósítása fontos a helyi társadalom építésében és a munkáltatók számára több
problémára is megoldást kínál. Amennyiben helyi munkavállalót foglalkoztatnak, nem igényelnek annyi munkábajárási támogatást, és lakosként érdekük lesz a területi fejlődés. A World Trade Organization (WTO) (2004) felmérése szerint a munkavállalók iskolai végzettség szerinti aránya a szálláshelyeken és egyéb kiegészítő szolgáltatások területén a következő arányokat mutatja (2.táblázat). 2.táblázat A turisztikai munkavállalók iskolai végzettsége Végzettség
Szálláshelyek
Egyetemi Főiskolai Középfokú Szakképzetlen
1 4 64 31
(%) Egyéb (%) 3 5 85 7
szolgáltatás
Forrás: Puczkó és Rátz, 2004
A turizmus társadalmi hatására átalakulnak a munkahelyteremtés feltételei. Ez a hatás pozitív és negatív is lehet, különösen azokon a térségeken, ahol a munkanélküliek száma rendkívül magas. Az a vélemény az idegenforgalommal kapcsolatban, hogy szakképzettséget nem igénylő, alulfizetett, idénymunkákat teremt és a már állandó munkaerőt igénylő helyeken munkaerőhiányt okoz. Az alacsony bérezés miatt a munkavállalók többsége az ideiglenes munkahelyeket választja a magasabb jövedelem reményében. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában 2007. augusztus hónap végén csaknem 34 és félezer álláskereső szerepelt, ez több mint 300 fős növekedésnek felel meg az előző hónaphoz képest. A régión belül valamennyi megyében emelkedett a nyilvántartottak száma. Ezeket az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az ideiglenes megoldás is segíthet a foglalkoztatottak életszínvonalának javításában. 3. táblázat A vendéglátóhelyek száma a Komárom- Esztergom megyei térségben 2007 Komárom-Esztergom megye
június 30. 1784
december 31. 1802
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés, 2008
Véleményem szerint a turizmus fejlesztése több előnnyel jár, mint hátránnyal, annak ellenére, hogy a munkanélküliség problémáit csak rövid időszakra, szezonálisan oldja meg, hiszem azt, hogy kitartó munka és társadalmi összefogás segítségével a szezonális alkalmak nyereségéből fejleszthető a munkalehetőségek köre. A dolgozatom céljaként tűztem ki az alkalmazotti elégedettség vizsgálatát az idegenforgalom, vendéglátás területén. Egy adott turisztikai szervezet példáján keresztül szeretném segíteni a munkáltatók és munkavállalók munkáját azáltal, hogy rávilágítok az apró hibákra, lehetőségekre, igényekre és elvárásokra.
ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat elkészítése során szekunder és primer adatokat dolgoztam fel. Szekunder adatgyűjtés keretében megvizsgáltam a téma szakirodalmi hátterét. Primer kutatásomat önkitöltős kérdőívezés formájában 2008. november 10-én végeztem. A kérdések 4 nagyobb
témakör felmérésére irányultak, amelyek a következők: környezeti feltételek, munkaköri követelmények, dolgozói megbecsülés és a vezetéssel való elégedettség. A kérdőív minősítése során egytől ötig terjedő skála alapján választhatták ki a megkérdezettek a számukra megfelelő választ. A kiértékelést Microsoft Excel programmal végeztem.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A vizsgált minta bemutatása háttérváltozók alapján Az általam vizsgált idegenforgalmi szervezet egy Komárom-Esztergom megyei három csillagos szálloda. A háttérváltozók adatai alapján látható, hogy 9 férfi és 9 nő adatait dolgoztam fel. A megkérdezettek átlagos életkora 33 év. A legfiatalabb munkavállaló egy 20 éves nő, míg a legidősebb egy 50 éves hölgy. Az adatok alapján látható, hogy a foglalkoztatottak között a középkorúak vannak többségben, míg a fiatal munkakezdők száma jelentősen alacsony.
11,8; 11%
5,9; 6%
17,6; 17%
20-25 26-31 32-37 38-43
17,6; 17% 17,6; 17%
35,3; 32%
44-49 50
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
1. ábra: A korcsoportok százalékos megoszlása a turisztikai vállalkozáson belül Az iskolai végzettséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a foglalkoztatottak átlagban középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A vizsgált turisztikai szervezetben a nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A nőknek 25 százaléka, míg a férfiaknak csak 11 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A megkérdezettek 17,6%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 35,3%-a középfokú végzettséggel, 35,3%-a szakmunkás végzettséggel, míg csak 11, 8%-nak van általános iskolai bizonyítványa. A felmérés során megvizsgáltam, hogy a megkérdezettek hány éve állnak foglalkoztatásban a szervezetnél (2. ábra). Átlagos eredményként 3,3 kaptam. A legrégebben alkalmazott férfi 39 éves, és már 32 éves kora óta dolgozik a szállodában, míg a legfiatalabb munkaviszonnyal rendelkező hölgy csak 1 éve dolgozik a vállalkozásnál.
6,25; 6% 18,75; 19% 1-2 3-4 50; 50%
5-6 7<
25; 25%
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
2. ábra: Az általam vizsgált szervezet dolgozói munkaviszonyának időtartama A vizsgálatokból egyértelműen kiderül, hogy a foglalkoztatottak túlnyomó része fizikai munkát végez a szervezetnél. A megkérdezettek 83,3%-a fizikai munkát, míg csak 16,7%-a végez szellemi munkát. A szellemi munkát végző alkalmazottaknál látható, hogy végzettségük átlagosan magasabb, mint azoké a dolgozóké, akik fizikai munkát végeznek. 4. táblázat A munkaterületek megoszlása a kérdőív alapján Nők Fizikai 44%
Szellemi 5,5%
Férfiak Fizikai 39,5%
Szellemi 11%
Forrás: Saját adatgyűjtés
A megkérdezett alkalmazottak 64%-a átlagosnak, 23,5%-a valamivel átlag alattinak és 11,8%-a átlag felettinek minősíti saját jövedelmét. A női munkavállalók elégedettebbek a bérezésükkel, mint a férfiak. Vélhetően ez abból adódik, hogy a női munkavállalók hátrányos helyzetből indulnak a munka vállalás folyamán. A statisztika is visszaigazolja ezt az eredményt, hiszen a KSH jelentése szerint a nemenkénti összetétel vonatkozásában a nők munkahelyi helyzete arányaiban további 1 százalékkal vált kedvezőtlenebbé 2007. évi mértékhez képest Komárom-Esztergom megyében.(KSH, 2008) 5.táblázat A jövedelemkategóriák százalékos arányú megoszlása a kérdőíves vizsgálat mutatói alapján Jövedelemkategóriák besorolása százalékos arányban a 18 megkérdezett munkavállaló kérdőíve alapján Valamivel az átlag alatt 23,5294 % Átlagos 64,7059% Valamivel az átlag felett 11,7647% Forrás: Saját adatgyűjtés
A bérkategóriák és a nemek közti kapcsolat: A női válaszadók 16%-a vallotta azt, hogy valamivel átlagon aluli, 22%-a, hogy átlagos és 11%-a, hogy valamivel az átlag feletti jövedelemmel rendelkezik. A férfiak közül ketten mondták azt, hogy bérük valamivel átlagon aluli, heten pedig azt, hogy átlagos. A két hölgy
aki, jövedelmét valamivel átlagon felülinek tüntette fel, érdekes példa. Az egyikük fizikai munkát végez, és 32 éves, míg a másik 41 éves és szellemi munkát végez. Közös azonban bennük, hogy mindketten felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A fizikai munkát végzőkre jellemző, hogy bérüket valamivel az átlag alatti kategóriába sorolják, míg a szellemi munkaterületeket ellátó alkalmazottak az átlagos, illetve valamivel az átlag feletti kategóriába sorolják magukat.
12%
23% Valamivel az átlag alatt Átlagos
65%
Valamivel az átlag felett
Forrás: Saját adatgyűjtés
3.ábra: Jövedelem-kategóriák
Környezeti feltételek: A környezeti feltételek témakörön belül azt vizsgáltam, hogyan ítélik meg a munkavállalók a munkaköri viszonyt és a vállalkozás munkaköri feltételeit. A munkahelyi légkört átlagosan 4,3 ponttal értékelték a megkérdezettek. Ez az eredmény megfelelő légkörre és elégedett munkavállalókra utal.
Elégedett vagyok a szálloda megközelíthetőségével Elégedett vagyok a munkámat segítő korszerű berendezésekkel A munkatársakkal való kapcsolatom megfelelően konstruktív Kielégítő a munkatársakkal való kapcsolatom Számomra fontos a munkahelyi légkör 0
1
2
3
4
5
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
4. ábra: A környezeti feltételek értékelése A munkatársakkal való kapcsolatot átlagban 3,8-ra értékelték. A megfelelő kapcsolattartás a kollégákkal elengedhetetlen a sikeres, koncentrált munkavégzés folyamán. Amennyiben
nincs összhang, a konfliktusok gyengítik a munkaerő teljesítő képességét, ezáltal pedig a profitot is csökkentik. A tárgyi eszközökkel való ellátottsággal és a szálloda megközelíthetőségével elégedettek voltak az alkalmazottak, mivel átlagosan 4,4 illetve 4,2 ponttal értékelték. A munkáltatóknak a munkavállalók számára fontos tényezők biztosításával meg kell könnyítenie foglalkoztatottaik munkáját. Lehetséges, hogy a kezdeti kiadások, mint például a korszerű elektronikai berendezések- rövidtávon nem, de hosszú távon vélhetően megtérülnek és segítik a munkavégzés sikerességét. A munkavégzést jelentősen megkönnyíti a megfelelő technikai háttér biztosítása az alkalmazottak számára. A felmérések alapján, az elégedettségből nyilvánvaló, hogy nem okozhat problémát és nem lassítja a munkavállalót tevékenységeinek végzésében. Ebben a kérdésben a következő eredményeket kaptam: a férfiak elégedettsége átlagosan 3,6 pontot ért el, a nőknél ez az átlag 4,6 pont. A környezeti feltételek vizsgálatával kapcsolatban az volt a tapasztalatom, hogy a legfiatalabb nő (20 éves) és a legidősebb férfi (50 éves) átlagos eredménye megegyezik a 3,8as eredménnyel. A vizsgált esetben 30 év korkülönbség van a személyek között. A környezeti igényekkel szemben nem voltak jelentős problémák a megkérdezett alkalmazottak körében. A korcsoportonkénti átlag meglehetősen azonos eredményt mutatott. E kérdéskör kapcsán összességében megállapítható, hogy a nők és férfiak által adott pontértékek átlaga 3,9. Munkaköri követelmények A munkaköri követelmények témakörben az alkalmazottak véleménye pozitívnak tekinthető. A munkaköri követelmények 5 kérdése alapján a kapott válaszok átlaga 4,1.
A velem szemben támasztott elvárásokat reálisnak tartom Ismerem a vezetőim velem szemben támasztott elvárásait. Elégedett vagyok a munkahelyi időbeosztásommal Ismert számomra: hogy munkámat hogyan, milyen normák szerint végezzem Elégedett vagyok a munkafeltételekkel 0
1
2
3
4
5
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
5.ábra: A munkaköri követelmények értékelése A munkaköri feladatokkal elégedettség átlagosan 4,2. A legrosszabb érték a hármas volt, míg a legjobb a maximális 5. A feladatok elvégzése és azok szabályszerűsége a dolgozók számára egyértelmű volt Az előző értékekkel azonos adatok születtek, bár a kapott válaszok átlaga emelkedett 4,4-re. A munkahelyi időbeosztással problémák tapasztalhatók a munkavállalók és munkáltatók között. Itt a munkavállalók átlagosan 3,7 ponttal értékelték a kérdést. Az időbeosztási
problémákat a kollégák egymás között is enyhíthetnék amennyiben a munkatársak megértőek és kellőkképp emberségesek lennének társaikkal szemben. A munkavállalók és a munkáltatók kapcsolata az elvárásokkal kapcsolatos kérdésben egyetértést mutat, mivel a vezetői elvárásokat a válaszadók átlagosan 4,5 ponttal értékelték. A legrosszabb értékelés is 4 pontos volt és az átlagok szórása 0,5. A munkavállalókkal szemben támasztott elvárások realitása esetén, már jelentősen megosztották a véleményeket (átlag 3,7). A munkavállalók elégedetlensége hátráltathatja a munkavégzés sikerességét. Amikor a munkavállaló tisztában van a feladataival, rangsorolja azokat és elégedettnek, megfelelően értékeltnek tartja munkája fontosságát, akkor a teljesítménye jelentősen javul. Ellentétes elgondolás esetén pedig csökken a munkamorál és a teljesítmény jelentősége, valamint a vállalat fejlődése csökkenhet. A megoldás a vezetőkkel való nyílt és logikus kommunikáció. A közös kompromisszumok megoldást jelenthetnek. A férfiak átlaga a munkaköri követelmények témakörben 4,1, míg a nőké 4,2. Tehát a nők és férfiak munkaköri elvárásai és a munkakörrel kapcsolatos követelményei azonosak.
Dolgozói megbecsülés A dolgozói megbecsülés témakörre hatással van a munkatársakkal és vezetőkkel való kapcsolat, valamint a munkaköri követelményekkel való elégedettség. A dolgozói elégedettség befolyásolja a munkavégzés teljesítményét, mivel ha a foglalkoztatott nem „szükséges rosszként” éli meg a munkába töltött óráit, akkor motiváltan végzi a rá bízott feladatokat. Az elégedetlenség rontja, míg az elégedettség javíthatja a munka végzés folyamatát. A dolgozói megbecsülés mindenki számára fontos. A megbecsülés mértéke azonban egyénre szabott. A dolgozói megbecsülés függ a munkavállaló és a munkáltató jellemétől. A dolgozói elégedettség témaköröm 4 kérdésből épül fel, melyek értékelése átlagosan 3,9. Az átlag 4,33pontal értékelte a megbecsülés fontosságát. A dolgozói megbecsülés mindenki számára mást jelent. Társadalmunk munkavállalóinak túlnyomó része az anyagi juttatások emelését tekinti megfelelő megbecsülésnek. A munkáltatók gyakran abba a hibába esnek, miszerint kizárólag a jövedelem hat motiválóan a munkavállalókra, holott az erkölcsi elismerés sokszor többet jelent az alkalmazottak számára. A megkérdezett személyek közel egyhangúlag elégedettek (a pontértékek átlaga 4,0) a munkára fordított idő, -energia szakmai és anyagi elismerésével. Az azonos munkakörben dolgozók számára rendkívül fontos az előrelépés lehetőségének egyenlő biztosítása. A kérdésre kapott válaszok átlaga 3,6. Valójában ez igencsak kényes kérdés és feladat, mivel a munkaköri követelmények nem azonosak és nehezen értékelhetőek egyforma elvárások alapján. A vállalat által nyújtott jóléti juttatások átlaga 3,8. Véleményem szerint ez az eredmény a többi kérdés átlagához viszonyítva alacsony.
Elégedett vagyok a vállalat által nyújtott jóléti juttatásokkal A vállalat egyenlő esélyeket biztosít minden dolgozó számára Elégedett vagyok a munkára fordított idő,energia mind szakmai, mind anyagi elismerésével A dolgozói megbecsülés fontos számomra 0
1
2
3
4
5
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
6. ábra: A dolgozói megbecsülés értékelése
Vezetéssel való elégedettség: Véleményem szerint a vezetéssel való elégedettség összefügg a dolgozói megbecsüléssel. A megkérdezettek átlagosan 4,2 ponttal értékelték a témakör kérdéseit. A kérdés kiértékelése során azt az eredményt kaptam, hogy a nemek válaszai között nincs jelentős eltérés. A nők átlagosan 4,3 ponttal, míg a férfiak csak 3,9 ponttal értékelték a vezetőikkel való kapcsolatukat. A vezetéssel való elégedettség mindenki számára fontosnak tekinthető, hiszen a pontértékek átlaga 4,5. A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a vezető-beosztott közötti kapcsolattartás alapfontosságú egy szervezet mindennapi működésében. A vezetők szakmai felkészültségével a megkérdezettek többsége elégedett volt. Átlagosan 4,3 ponttal értékelték vezetőik tudását, amely számukra példamutató és tekintélyt parancsoló hatással bír. A hatékony munkavégzés érdekében mindenképpen szükséges a vezetőket tájékoztatni a felmerült problémákról. Ezáltal a problémamegoldás és az esetleges konfliktuskezelés egyszerűbbé válik. A kérdésekre kapott pontszámok átlaga 4,2; amely véleményem szerint kielégítő és egyfajta pozitív visszajelzést jelent a vezetőség számára. A vezetők időbeni tájékoztatása érdekében fontos az elérhetőségük gyorsasága. Ez a következő csatornákon keresztül történhet: telefonon, e-mailben, faxon vagy akár személyesen is, bár ez utóbbira kevesebb a példa. Itt azonban szem előtt kell tartani a személyes szféra tiszteletben tartását. A megkérdezettek átlagosan 3,7 ponttal értékelték ezt a kérdést. Az utolsó kérdésem az volt, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyire elégedettek a vezetőikkel való kapcsolatukkal, hiszen mindez rányomja bélyegét a napi munkakedvre, amely a továbbiakban a teljesítményre hat. A kutatás során arra az eredményre jutottam, hogy az adott szervezetben a vezetők és a beosztottak közötti kapcsolat minősége kielégítő, mivel a dolgozók pontátlaga 4,1.
Elégedett vagyok a vezetőimmel való kapcsolatommal Elégedett vagyok vezetőim elérhetőségeivel Közvetlen vezetőim ismerik a munkával kapcsolatos problémáimat Elégedett vagyok közvetlen vezetőim szakmai felkészültségével A vezetéssel való elégedettség fontos számomra. 0
1
2
3
4
5
Forrás. Saját adatgyűjtés alapján
7. ábra: A vezetéssel való elégedettség összesített értékelése
A témakörök összefüggéseinek vizsgálata:
Környezeti feltételek
4,1
Munkaköri követelmények
4,1
Dolgozói megbecsülés
3,9
Vezetéssel valló elégedettség
4,2 0
1
2
3
4
Forrás: Saját adatgyűjtés alapján
8. ábra: A kérdőív eredményeinek átlagos értékei témakörökre bontva A környezeti feltételek, a munkaköri követelmények, a dolgozói megbecsülés és a vezetéssel való elégedettség témakörök egymással kapcsoltban állnak. Az adatokból olyan következtetések vonhatók le, amelyek a vállalkozás munkaerő-gazdálkodását jellemzik. A 8. ábrán látható, hogy a vizsgált négy terület esetén legkevésbé a dolgozói megbecsüléssel-, legjobban pedig a vezetéssel elégedettek a megkérdezettek. A környezeti feltételek és a munkaköri követelmények esetén szinte azonos értékeket kaptam, amelyről összességében megállapítható, hogy kedvezőek. A dolgozók általános elégedettsége átlagosan 4,1-re minősíthető. A munkával és a munkakörnyezettel való elégedettség, valamint a munkatársakkal és a vezetőkkel való kapcsolat nyomja rá leginkább bélyegét a munkavégzés sikerességére. Mindehhez szükség van továbbá kiegyensúlyozott személyiségre és magánéletre. Természetesen mindezek mellett elengedhetetlen feltétel, hogy a munkavállaló megfelelően motivált legyen; érdeke és haszna származzon a sikeres munkából.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Véleményem szerint a kérdőívet kitöltő 18 fő válaszai alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek összességében elégedettek. A szálloda sikeressége minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy a kompromisszumkészség minden dolgozóban és vezetőben ott rejlik. Javaslatként megfogalmazható, hogy a dolgozók közötti kapcsolatépítést kell tovább erősíteni, ezáltal a munkavégzés magasabb színvonalra emelhető. A kérdőíves vizsgálat folyamán megfigyeltem, hogy a dolgozók és vezetők kapcsolata fontos része a sikeres és közös munkának. A dolgozók tudatában vannak feladataiknak és képességeiknek megfelelően látják el azokat a munkafolyamatok során. A vezetők ennek megfelelően értékelik alkalmazottaikat. Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy a fizikai munkaterületen dolgozók elégedetlenebbek jövedelmükkel. A vezetőknek, tulajdonosoknak oda kell figyelni minden egyes munkaterületen dolgozó munkavállaló érdekére és véleményére, hiszen a konfliktusok akár sikertelenséghez is vezethetnek. Az idegenforgalom fejlesztése munkalehetőségeket nyújt különböző területeken, amely minőségét, biztonságát, azonban a vezetőknek kell megalapozni. IRODALOMJEGYZÉK Puczkó, L. – Rátz, T. (2004): A turizmus hatásai. Aula Kiadó Kft. Budapest Lengyel, M. (2004): A turizmus általános elmélete I., Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest Iván, G. (2004): Feketén fehéren a turizmusról. Magánkiadó. Budapest Piac és elemzés (2000) Geomédia szakkönyvek. Budapest Központi Statisztikai Hivatal (2008) Hivatali gyorstájékoztatója
