TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyarországi gyógyfürdõk versenyképessége – Egy magyar és egy ausztriai létesítmény összehasonlító elemzése1 Szerzõ: Szûcs Mariann2
Magyarország egyike a nemzetközileg elismert, hagyományos gyógyturisztikai desztinációknak. A gyógyvizekben való páratlan gazdagság miatt az egészségturizmus képviseli az ország egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét. E szakdolgozat a magyar egészségturizmus jelen helyzetét kívánja jellemezni, a Gyulai Várfürdõ és egy hozzá hasonló gyógyhely, Bad Tatzmannsdorf összehasonlító elemzésén keresztül. A nemzetközi összehasonlítás célja, hogy segítsen rávilágítani a lehetséges jövõbeli fejlesztési irányokra, illetve azokra a lehetõségekre, amelyekkel versenyképesebbé tehetõ a magyar gyógyturisztikai kínálat. A szakdolgozat a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával bemutatja a hazai egészségturizmus helyzetét, majd egy személyes kutatáson alapuló elemzést ismertet. A két gyógyhely széleskörû összehasonlító elemzés segítségével kerül bemutatásra: az egyes létesítmények természeti környezetét, a helység és a régió szórakozási- és szálláslehetõségeit, kereskedelmi és vendéglátó egységeit is figyelembe veszi. Végezetül felsorolásra kerülnek a lényeges különbségek a két gyógyhely között, kihangsúlyozva, hogy mely területeket és miként lehetne fejleszteni.
1. Bevezetõ
2. Problémafelvetés
A gyógyvizet évezredek óta használják betegségek kezelésére. Már az ókori rómaiak is ismerték a termálvíz jótékony hatásait, az „újkorban” pedig a XVIII. és a XIX. század folyamán lett ismét divat a fürdõk látogatása, felsõbb társadalmi rétegek körében. Korunk társadalmi és életstílusbeli változásainak köszönhetõen a gyógyfürdõk egyre keresettebbé válnak. A stresszel teli élet egyfelõl növeli a kikapcsolódás és a pihenés iránti igényt, és egyre terjed az egészségtudatos életmód. Mindezek a wellness népszerûsödéséhez vezetnek. Másfelõl, a hagyományos gyógyturizmus szerepe is erõsödik, mert a fejlett nyugati társadalmakban egyre növekszik a születéskor várható életkor, így az idõsek aránya is, akiknek gyakran van szükségük betegségeik kezelésére. Magyarország idegenforgalmában nagyon fontos szerepet játszanak a gyógyfürdõk. Az ország kiváló minõségû gyógyvizekkel rendelkezik, de sok fürdõ nincs megfelelõ állapotban. Az utóbbi években jelentõs fejlesztések történtek, amelyek során sokat javult a szolgáltatási színvonal. E fejlesztések hatását és a minõség javításának további lehetõségeit is taglalja a dolgozat, a Gyulai Várfürdõ példáján keresztül.
A dolgozat célja a magyar egészségturizmus helyzetének bemutatása, versenyképességének értékelése. Egy hazai gyógyfürdõ elemzésén és nemzetközi összehasonlításán keresztül vizsgálja az egészségturisztikai kínálatot, amelynek eredményeképpen világossá válnak a jelentõsebb különbségek, hiányosságok. Ezek alapján kerül sor a fejlesztési lehetõségek felvázolására.
1
A szakdolgozat eredeti címe: The competitiveness of Hungarian thermal baths. Comparison of a Hungarian and an Austrian establishment. 2 A szerzõ 2004-ben végzett a Budapesti Gazdasági Fõiskola KVIF Kar Idegenforgalom-Szálloda Szak angol tagozatán. A Magyar Turizmus Rt. által meghirdetett, „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázatán, az e tanulmány alapját képezõ szakdolgozattal, amelyet Alan Godsave irányítása mellett készített, elsõ helyezést ért el.
42 TURIZMUS BULLETIN
3. Elméleti háttér 3.1. BEVEZETÕ Magyarország egyedülálló gyógyvízkészlettel rendelkezik, hazánk termálvízkészlete a világon az ötödik legnagyobb Új-Zéland, Japán, Olaszország és Izland után. Jelenleg 1289 regisztrált termálvízkút található az ország területén, amelybõl 270-et használnak fürdõzési célra. 2001-es adatok alapján az országban 49 termálhotel üzemelt és 39 településen volt minõsített gyógyfürdõ. Az elmúlt évtizedben számos fürdõ jelentõs fejlesztésen ment keresztül, amelynek célja a különleges gyógyvízkincs hasznosítása és a kínálat korszerûsítése, bõvítése volt. 3.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JELLEMZÕI Az egészségturizmus speciális turisztikai termék: az ország idegenforgalmában játszott szerepén túl fontos jellemzõje, hogy egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. Célja a társadalom egészségének megõrzése, a betegségek megelõzése és a betegek gondozása; mindemellett szórakozási és pihenési célokat is szolgál.
TURISZTIKAI TERMÉKEK 3.2.1. A gyógyturizmus gazdasági hatásai
3.3.2. Kereslet
Az egészségturizmus más turisztikai termékekkel összehasonlítva számos elõnnyel rendelkezik. Az átlagos 3-5 napos tartózkodással szemben a gyógyturisták a kezelések kötött idõtartama miatt általában hosszabb ideig tartózkodnak a helyszínen. A speciális szolgáltatások árai magasak, ezért a vendégek 30-35 százalékkal többet költenek, mint más turisztikai szolgáltatások esetén, ráadásul a fürdõk látogatói gyakran visszatérõ, rendszeres vendégek. Továbbá, az egészségturizmus nem függ az évszaktól és az idõjárástól, ezért a turizmusra jellemzõ szezonális hatások itt nem érvényesülnek. Magyarország esetében azt is fontos megemlíteni, hogy a turizmus földrajzi koncentrációját (Budapest, Balaton) csökkenti a gyógyfürdõknek az ország területén elszórt elhelyezkedése.
A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is egyre nõ az egészségtudatos életmód követõinek száma, amelynek következtében bõvül az egészségturisztikai termékek iránti kereslet. A betegségek megelõzését és a kikapcsolódást kínáló szolgáltatások iránti igény a wellness vendégkörét növeli (ezt fiatal és középkorú, egészséges emberek alkotják), míg az idõsek számának növekedése a társadalomban a gyógyturizmus iránti kereslet élénküléséhez vezet. Az alacsony árak és a szolgáltatások jó minõsége miatt sok külföldi vendég látogatja a magyar fürdõket. Az elsõsorban Németországból, Ausztriából, Svájcból, Olaszországból, Lengyelországból és Oroszországból érkezõ turisták az összes vendég 60-65%-át teszik ki. 3.3.3. Kínálat
3.2.2. A termálvíz gyógyászati alkalmazása A gyógyvizet különbözõ gyógyászati módszerek alapjául használják, mint például fizioterápiás kezelésekhez, masszázshoz, elektroterápiához, valamint gyógyszeres kezelések kiegészítõjeként. A gyógyvíz a fürdésen kívül ivókúra és iszappakolás formájában is használatos. Magyarország körülbelül hatvan minõsített termálvízzel és több mint húszféle ásványvízzel rendelkezik. A magyarországi gyógyvizek mozgásszervi megbetegedések, bõrbetegségek, nõgyógyászati, keringési, valamint emésztési panaszok kezelésére alkalmasak. 3.3. A MAGYAR EGÉSZSÉGTURIZMUS JELENLEGI HELYZETE 3.3.1. A magyar fürdõk fejlõdése A magyar egészségturizmus jelentõs hagyományokra tekint vissza. Az elsõ fürdõket az ország területén az ókori rómaiak építették. Az Árpád-házi királyok uralkodása, valamint az azt követõ évszázadok alatt egyaránt virágzott a fürdõkultúra. A XX. századra Budapest már jelentõs fürdõváros lett. A nemzetközi elismertséget bizonyítja, hogy 1937-ben a Nemzetközi Termál- és Gyógyfürdõk Szövetségének (FITEC) elsõ ülését Budapesten tartották, a világ 36 országának részvételével (Fluck, 1982). A két világháború azonban komoly károkat okozott a fürdõkben. Késõbb, az 1960-as években hatalmas fejlesztés indult, amelynek keretében számos új fürdõ, uszoda és strand létesült, valamint több régi fürdõt felújítottak. Az 1970-es években az ENSZ által létesített „Thermal Project” intézet is a fürdõfejlesztés elõsegítését szolgálta. 2001-ben indult el a Széchenyi Terv, amelynek keretében számos gyógyfürdõt újítottak fel, illetve újakat is létesítettek. Két év alatt a 28 milliárd forint értékû állami támogatás mintegy 89 milliárd forint összberuházást eredményezett. A fejlesztések hatására 2003-ra a hazai fürdõk befogadóképessége 75%-kal emelkedett. A vendégszám átlagosan 18%-kal, a bevétel 32%-kal nõtt az érintett fürdõkben.
A természetes gyógytényezõkben való gazdagságnak köszönhetõen Magyarország egészségturisztikai adottságai rendkívül kedvezõek. Az országban 1289 termálforrás, 39 gyógyfürdõi minõsítésû szolgáltatói egységgel rendelkezõ település, öt gyógybarlang, 148 elismert ásványvíz-, és 136 gyógyvízforrás, négy gyógyiszaplelõhely és egy mofetta található. Az ország 39 gyógyfürdõjének összes befogadóképessége 81 000 fõ. Az egészségturizmusban az idegenforgalom hagyományos elosztási csatornáin (túraszervezõk, internet, kiadványok) kívül fontos szerepet kapnak az egészségbiztosítók. Számos egészségügyi célú utazást magán- illetve állami egészségbiztosítók finanszíroznak. Magyarország elsõdleges versenytársa a gyógyturizmus esetében Csehország, a wellness tekintetében Ausztria. A Magyar Turizmus Rt. 2003-ban széleskörû marketingkampányt indított az egészségturizmus népszerûsítése érdekében, amely egy rövid reklámfilmbõl, óriásplakátokból, újsághirdetésekbõl és study tour-ok szervezésébõl állt. A Magyar Turizmus Rt. saját kiadványai is fontos promóciós eszközök. 2002-ben azt a célt tûzték ki, hogy öt éven belül az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele váljon az országba látogató turisták elsõdleges motivációjává, és Magyarország a fürdõk országát képviselje a külföldiek szemében. 3.4. AZ AUSZTRIAI EGÉSZSÉGTURIZMUS Ausztria – Magyarországhoz hasonlóan – az egészségturizmus szempontjából kedvezõ természeti adottságokkal és jelentõs fürdõhagyománnyal rendelkezik. A 25-30°C vízhõmérsékletû római fürdõk a legnépszerûbbek. A fürdõk korszerûek, az Európai Uniótól kapott támogatásoknak köszönhetõen az elmúlt évtizedekben különösen nagy fejlõdésen mentek keresztül. Ausztriába sok külföldi vendég érkezik egészségügyi céllal: az országba utazók 10%-a. (Ez a szám Magyarország esetében 2002-ben mindössze 6% volt.) A wellness és a
TURIZMUS BULLETIN 43
TURISZTIKAI TERMÉKEK gyógyturizmus részesedése ezen utazásokból 50-50%, míg Magyarországon sokkal népszerûbb a hagyományos gyógyturizmus. Az osztrák egészségturizmus promóciójával a szolgáltatókkal közösen mûködtetett „Schlank und Schön” elnevezésû marketing ügynökség foglalkozik. A turisztikai államtitkárság 2001-ben egy új stratégiai fejlesztési programot indított „Cluster Initiative: Austria – Wellbeing Destination of Europe” néven, amely egyesíti az egészségügy és a turizmus fõ döntéshozóit. Célja a fejlesztés támogatása, a termékek minõségének biztosítása és ismertségének növelése.
4. Kutatási módszerek A szakdolgozat egyaránt támaszkodik elsõdleges és másodlagos forrásokra. Az egészségturizmussal foglalkozó számos szakirodalmon túl különbözõ folyóiratokban megjelent cikkek, a gyógyhelyek saját kiadványai és statisztikái, valamint az interneten található oldalak kerültek felhasználásra. Az így szerzett ismereteket turisztikai szakemberekkel készített személyes interjúk és a két fürdõ helyszínén tett látogatások bõvítették.
5. A vizsgálat eredménye 5.1. BEVEZETÕ A szakdolgozat e fejezete két gyógyhely – egy magyar és egy ausztriai – összehasonlító elemzése során kapott eredményeket mutatja be. A vizsgálat az intézmények által nyújtott szolgáltatásokon kívül kitér az egyes létesítmények természeti környezetének, a helység és a régió szórakozási- és szálláslehetõségeinek, kereskedelmi és vendéglátó egységeinek bemutatására is. 5.2. A GYULAI VÁRFÜRDÕ ÉS BAD TATZMANNSDORF ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 5.2.1. A fürdõhely múltja, fejlõdése Bad Tatzmannsdorf évszázadok óta népszerû gyógyturisztikai desztináció, a város már a XVII. századtól rendelkezik gyógyászati intézménnyel, amelyet Esterházy Miklós alapított. A bad tatzmannsdorfi vizet sokáig eredményesen használták ivókúrákra és fürdõzésre, a XVIII. században pedig minõsített gyógyvízzé nyilvánították. Az ezt követõ száz évben épült ki a fürdõváros: elõször a park és a gyógyforrás fölötti pavilon készült el, amelyet „Gyógytemplomnak” neveztek el, majd késõbb egy modern gyógyászati intézmény, valamint számos szállás- és vendéglátóhely létesült. 1919-ben a gyógyhely a Kurbad Tatzmannsdorf részvénytársaság tulajdonába került, amely máig a létesítmények többségének üzemeltetõje. A település 1926-ban kapta a Bad Tatzmannsdorf nevet (magyarul Tarcsafürdõ). A II. világháború óriási károkat okozott, amelyeket az 1950-es években kezdtek helyreállítani. Az 1970-es évektõl teljes rekonstrukció
44 TURIZMUS BULLETIN
következett, így mára Bad Tatzmannsdorf egy komplett, széleskörû szolgáltatásokat nyújtó egészségcentrummá vált, kórházakkal, gyógyfürdõkkel, sportlétesítményekkel. A Gyulai Várfürdõt lényegesen késõbb alapították, 1959-tõl üzemel, az ezredfordulóig azonban a magyar gazdaság nehézségei miatt csak korlátozott mértékben fejlõdhetett. A fürdõ történetében a Széchenyi Terv hozott gyökeres változást, 2001 és 2004 között összesen 1,3 milliárd forint értékû beruházás történt, amely a szolgáltatások körének bõvüléséhez és színvonalának jelentõs javulásához vezetett. A fejlesztési program keretében 90%-kal bõvült és európai színvonalúvá vált a gyógyászati kapacitás, számos gyógyászati eszközt újítottak fel és újakat is vásároltak. A bejáratnál elektronikus beléptetõ rendszert szereltek fel, megépült a „gyermek-víziparadicsom”, kialakításra került a wellness centrum, a közlekedési útvonal új burkolattal lett ellátva, korszerûsítették a Lovarda épületét, valamint több medence is felújításra került. 5.2.2. Környezet, megközelíthetõség, külsõ megjelenés Az elemzésbe bevont mindkét gyógyhely szép, csöndes természeti környezetben helyezkedik el, nemzeti parkokkal körülvéve, amelyek kiváló helyszínt biztosítanak gyalogos vagy kerékpáros kirándulásokhoz, horgászathoz, lovagláshoz és egyéb sportokhoz. Bad Tatzmannsdorf környékén 1300 km kiépített kerékpáros út, valamint számos sportlétesítmény, mint például golf- és teniszpályák találhatók. Különbség fedezhetõ fel a megközelíthetõségben: Gyula elérhetõségét megnehezíti az utak gyenge minõsége és a nyugati küldõ országoktól való távolsága. Bad Tatzmannsdorf autóval könnyen megközelíthetõ, a bécsi és a grazi repülõtér félórányi távolságra van, vonat azonban nincs a közelben. A két gyógyhely közötti legszembetûnõbb különbség azok külsõ megjelenése. Gyula egy közepes méretû magyar város, a Várfürdõ – mint a város egyik látványossága – a vár szomszédságában található, egy óriási parkban. Az összes szolgáltatás a fürdõ területén vehetõ igénybe (medencék, gyógyászat, wellness). Bad Tatzmannsdorf más képet mutat: az egész település egy komplex egészségközpont, számos egészségügyi és egyéb szolgáltató egységgel, szállodákkal, vendéglátóhelyekkel és parkokkal. A különbözõ célcsoportok a gyógyhely területén egymástól elkülönítve vehetik igénybe a különbözõ típusú szolgáltatásokat: az orvosi kezelések a GesundheitsRessort központi gyógyászati létesítményében vehetõk igénybe, amely az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is kínál (például táplálkozási tanácsadást, személyes edzést, masszázst, szépségápolást), valamint gyógyvizes medencék és szaunák is rendelkezésre állnak. A kikapcsolódásra vágyó vendégeknek épült a település központjától 500 méterre levõ élményfürdõ, BurgenlandTherme. A település szélén pedig számos sportlétesítmény található, elsõsorban futó-, golf- és teniszpályák.
TURISZTIKAI TERMÉKEK 5.2.3. Gyógyászat A két gyógyhely ugyanazokkal a természetes gyógytényezõkkel rendelkezik. A gyulai alkáli-hidrogénkarbonátos, barna színû gyógyvíz 72°C hõmérsékleten tör a felszínre 2004 méter mélyrõl. A víz elsõsorban kopásos ízületi- és gerincbetegségek, idült nõgyógyászati gyulladások, érszûkületben szenvedõ betegek kezelésére és balesetek utáni rehabilitációra használatos. A bad tatzmannsdorf-i nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz – amely 896 méter mélyrõl 34°C-osan érkezik– hasonló panaszokon segít. A termálvíz mellett használt természetes gyógytényezõ mindkét helyen az iszap és a szénsavas gyógyvíz. Ez utóbbit szív- és keringési panaszok gyógyítására használják, gõzfürdõ vagy szénsavfürdõ formájában. A gyógyiszap elsõsorban nõgyógyászati betegségek, valamint ízületi és reumás bántalmak kezelésére szolgál. Ezen kívül Bad Tatzmannsdorfban ivókúrákat is alkalmaznak, elsõsorban emésztési problémák kezelésére. E kúrák alapja négyféle, különbözõ összetételû ásványvíz. A Gyulai Várfürdõ gyógyászati részlege a fürdõt a szomszédos Erkel Hotellel összekötõ folyosón található, így az mindkét irányból megközelíthetõ. A részlegen medencefürdõ, masszázsterápia, víz alatti vízsugármasszázs, szénsavfürdõ, víz alatti gyógytorna, súlyfürdõkezelés, iszapkezelés, négy rekeszes galvánterápia, magnetoterápia, valamint egyéb fizikoterápiás kezelések vehetõk igénybe. Bad Tatzmannsdorf GesundheitsRessort-ja egy központi gyógyászati létesítménybõl és az azt körülvevõ és azzal közvetlen összeköttetésben levõ három szállodából áll. A GesundheitsRessort négy különbözõ szolgáltatást nyújt: • háromféle természetes gyógytényezõn (gyógyvíz, gyógyiszap, szénsavas víz) alapuló gyógykezelések: többféle masszázsterápia, súlyfürdõkezelés, oxigénterápia, elektroterápia, víz alatti gyógytorna, dietetikai és pszichológusi konzultáció; • az „Aktív Egészség Program” az egészséges életmód filozófiájának megfelelõ kikapcsolódást kínál, amely tornából, táplálkozási tanácsadásból, pszichológusi konzultációból és relaxációból áll; • a „Szépség Program” a kozmetikai kezelések széles skáláját kínálja; • végül az „Érzékek Birodalma” a GesundheitsRessort három szállodájának területén, 4000 m2-en elhelyezkedõ gyógyvizes medencéket és szaunákat foglalja magába. Bad Tatzmannsdorf egy kutatási központtal is rendelkezik. Az Ausztriában egyedülálló Ludwig Boltzmann Instituteban orvosok és kutatók tanulmányozzák a gyógykezelések hatását. Bad Tatzmannsdorfban a vendégek többféle, kétvagy háromhetes, orvosok által összeállított kúra-csomag közül választhatnak, amelyek az orvosi vizsgálaton és a kezeléseken kívül a szállást is magukban foglalják. Gyulán ilyen fajta elõre kialakított kúra-csomagok csak a külföldiek
számára kerülnek összeállításra, azok azonban a szállást nem tartalmazzák. 5.2.4. Idegenforgalmi vonzerõ Gyula és Bad Tatzmannsdorf, valamint a környezõ régiók széleskörû kulturális lehetõségeket kínálnak a látogatóknak. Gyula a híres, XV. századi vára mellett számos múzeummal rendelkezik. A városban egész évben rendeznek fesztiválokat, koncerteket, színházi elõadásokat és egyéb kulturális rendezvényeket. Egyéb látnivalók a régióban a Körös folyók csatlakozásánál elhelyezkedõ Szanazug, Szabadkígyóson a XIX. századi kastély, a Vésztõ-Mágori történelmi emlékhely, valamint a mezõhegyesi ménesbirtok. A Dél-Alföldön jelentõsek a népmûvészeti és a gasztronómiai hagyományok (például a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke, a szegedi paprika, a makói hagyma, a gyulai kolbász, vagy a pálinka). Hasonlóképpen, Bad Tatzmannsdorf és a környezõ régió is gazdag látnivalókban: Burgenland 52 várkastélyán kívül – amelyek fõleg zenei fesztiválok helyszínei – múzeumok, galériák állnak a látogatók rendelkezésére. A természeti környezet mindkét gyógyhely esetében széleskörû aktív kikapcsolódási lehetõségeket biztosít: túrázásra, kerékpározásra, lovaglásra, vízi túrázásra, horgászatra, vadászatra kiválóan alkalmas. Bad Tatzmannsdorfban jól ki is használják a természet nyújtotta lehetõségeket: a település látogatói számtalan szervezett sportprogramból választhatnak, amelyek megtalálhatók a „Kur und Kultur” nevû, minden hónapban megjelenõ helyi prospektusban. A Gyulai Várfürdõ minden korosztály igényeinek meg akar felelni, ennek megfelelõen egy helyen bocsát minden generáció rendelkezésére különféle szolgáltatásokat. A fürdési lehetõségek tekintetében a Gyulai Várfürdõ 16 medencéjével széleskörû választékot biztosít mind a betegek, mind a szórakozni vágyó vendégek számára. Emellett az új wellness centrumban fitness terem, masszázs, szaunák, gõzfürdõ, pezsgõfürdõ, szolárium és pihenõterasz is található. A gyermekek és családok részére több játszótér és sportpálya áll rendelkezésre. Idõnként sport- és zenei rendezvényeket, kiállításokat rendeznek a fürdõ terültén. Bad Tatzmannsdorfban külön létesítmények állnak a látogatók két csoportjának – betegek és szórakozni vágyók – rendelkezésre. A GesundheitsRessort – amelyet a gyógyulni vágyók látogatnak – egy központi gyógyászati létesítménnyel és négy medencével, BurgenlandTherme – az élményfürdõ – öt medencével rendelkezik. Mindkét helyen számos egyéb szolgáltatás vehetõ igénybe: többféle szauna, fitnessterem, szolárium, masszázs, pezsgõfürdõ, pihenõszobák és szépségszalon. BurgenlandThermeben nap mint nap különbözõ wellness- és sportprogramokon lehet részt venni (például víz alatti torna és meditáció, dietetikai konzultáció, aerobik), amelyek árát a belépõ tartalmazza. Ezen felül két speciális programot alakítottak ki gyermekek illetve nyugdíjasok számára: júliusban és
TURIZMUS BULLETIN 45
TURISZTIKAI TERMÉKEK augusztusban a „Thermensommer” keretében tíz év alatt ingyenes a belépés, valamint szintén térítésmenetesen vehetõ igénybe gyermekmegõrzés és úszásoktatás. Június és szeptember pedig az „Idõsek hónapjai”, minden csütörtökön és pénteken kedvezményes belépõt, úszótanfolyamot és egészség-programokat biztosítanak az idõsebb korosztálynak. Mindkét településen a szálláslehetõségek széles skálája található: szállodák, panziók, magánházak, apartmanok, kemping és ifjúsági szálló. Gyulán összesen 2600, Bad Tatzmannsdorfban 2800 ágy áll rendelkezésre. Az ausztriai gyógyhelyen külön szálláshelyeket vehetnek igénybe az egészségbiztosító által finanszírozott és a szolgáltatásokat saját költségre igénybe vevõ betegek: a GesundheitsRessort szállodáiban csak az utóbbiak tartózkodnak, míg az orvosi beutalóval rendelkezõ betegek hat másik, külön nekik fenntartott szállodában lakhatnak. Míg Bad Tatzmannsdorfban az utóbbi években négy-és ötcsillagos luxusszállodák is épültek, Gyulán jelenleg a legmagasabb színvonalú szálloda háromcsillagos. Mindkét település számos magas színvonalú vendéglátóhellyel rendelkezik. Különleges vonzerõ Gyulán az 1840ben épült, korabeli hangulatú Százéves Cukrászda, amely az ország második legrégebbi cukrászdája. 5.2.5. Szervezet és marketing A Gyulai Várfürdõ Kft. – amelynek 92,3%-ban Gyula Város Önkormányzata a tulajdonosa – 1995 óta üzemelteti a gyógyfürdõt. A létesítmény Magyarország öt legjelentõsebb fürdõje közé tartozik, 2003-ban közel 866 ezer látogatót fogadott. A 2001-2004 közötti fejlesztéseknek köszönhetõen a fürdõ befogadóképessége jelentõsen megnõtt, és ezzel párhuzamosan a vendégszám is növekedett. A fürdõ éves kapacitását 2 550 000 fõben határozták meg. A Bad Tatzmannsdorf területén levõ egészségturisztikai létesítmények és szállodák nagy részét a Kurbad Tatzmannsdorf AG részvénytársaság birtokolja és üzemelteti. 2003-ban az összes szálláshelyen együttvéve 94 300 érkezést és 496 000 vendégéjszakát regisztráltak. BurgenlandTherme ugyanebben az évben 225 000 látogatót számlált. A Gyulai Várfürdõ célpiacát elsõsorban a gyerekes családok, valamint a gyógykezeléseket igénybe vevõ betegek alkotják (utóbbiak az összes látogató 40%-át teszik ki). Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeképpen megépült a wellness centrum, amely egy új szegmenssel növeli a fürdõ vendégkörét: egyre több jómódú középkorú látogató érkezik kikapcsolódási és egészség-megõrzési céllal. A két különbözõ vendégcsoport – a gyógyulni vágyók és az egészségesek – a fürdõk által követett általános tendenciával ellentétben nincsenek fizikailag szétválasztva. Ugyanott, a Várfürdõ területén vehetõk igénybe a gyógy- és szabadidõs szolgáltatások is. A vezetõség ezzel a családi jelleget kívánja erõsíteni, és ennek megfelelõen minden generáció számára vonzó célpontként pozícionálja
46 TURIZMUS BULLETIN
magát. Ezzel szemben Bad Tatzmannsdorf három különbözõ célcsoportjának külön helyszíneket biztosít: a gyógykezelések a GesundheitsRessort-ban történnek; különálló élményfürdõ a BurgenlandTherme, amely középkorú és idõsebb, pihenni vágyó vendégeknek kínál kikapcsolódást; míg az aktív üdülésre vágyók a település szélén találnak számos sportlétesítményt. A gyógyhely fõ vonzereje és egyedi sajátossága („unique selling proposition”) a csöndes, kikapcsolódásra alkalmas környezet. Mindkét gyógyhelyen 10% és 90% a külföldi és belföldi vendégek aránya. Gyulára a belföldi vendégek fõleg az ország távolabbi régióiból, valamint a környezõ településekrõl érkeznek, a külföldiek pedig elsõsorban Németországból, Ausztriából, Lengyelországból és Szerbia-Montenegróból. Bad Tatzmannsdorfba leginkább Bécsbõl és a környékbeli településekbõl érkeznek osztrák látogatók. A külföldiek Németországból és Svájcból érkeznek, de a jövõben szeretnének magyar és szlovén vendégeket is fogadni. A fõszezon Gyulán július és augusztus, ami a vendégkörben a gyermekes családok nagy arányával magyarázható, hiszen õk fõleg a nyári vakáció idején keresik fel a fürdõt. Bad Tatzmannsdorf március-április, illetve szeptember-október hónapokban fogadja a legtöbb látogatót. Lényeges különbség a két fürdõhely között, hogy míg a Gyulai Várfürdõ este 18, illetve fõszezonban 19 óráig tart nyitva, BurgenlandTherme csak este 22 illetve 23 órakor zár. A Gyulai Várfürdõ egyik legfontosabb piaci elõnye a szolgáltatások alacsony árszintje. Egy napijegy BurgenlandTherme-ben három-négyszer többe kerül. A 2003-as adatok szerint egy napijegy fõszezonban a Gyulai Várfürdõben 1200 forint, míg BurgenlandTherme-ben ugyanez 19 euró (körülbelül 5000 forint). A Gyulai Várfürdõ saját marketing osztállyal rendelkezik. 2004-tõl a fürdõ marketing tevékenységét azonban a város önkormányzatának marketing részlege finanszírozza, mivel a fürdõnek a közelmúlt fejlesztései miatt nem maradt hirdetésekre fordítható anyagi forrása. Bad Tatzmannsdorf és a régió marketing tevékenységéért az 1994-ben létrehozott Thermen-Marketing Burgenland Ltd felelõs. A két gyógyhely hasonló marketingeszközöket használ: újságokban, televízióban, rádióban, interneten és utazási irodákon keresztül hirdetik magunkat, valamint részt vesznek idegenforgalmi kiállításokon. Bad Tatzmannsdorf esetében azonban a legfontosabb marketing eszköz a szájpropaganda. A weblapok összehasonlításánál feltûnik Bad Tatzmannsdorf azon elõnye, hogy az interneten keresztül szállást is lehet foglalni, így a teljes utazást „online” lehet megszervezni. A Gyulai várfürdõ honlapján ilyen lehetõség nincsen, itt azonban jelentõs elõny, hogy hat nyelven elérhetõ, szemben a bad tatzmannsdorfi honlappal, amely csak németül olvasható. A Gyulai Várfürdõ elsõdleges versenytársai Hajdúszoboszló és Debrecen. Tágabb értelemben a nyugat-magyarországi fürdõk is versenytársaknak tekinthetõk, hiszen
TURISZTIKAI TERMÉKEK a könnyebb megközelíthetõség és a nyugat-európai országok közelsége miatt a külföldi vendégek inkább az ottani fürdõket látogatják. A külföldi versenytársak közül a szlovákiai, csehországi és romániai fürdõkkel összehasonlítva a magyar fürdõk jobb infrastruktúrával és szélesebb körû szolgáltatásokkal rendelkeznek, míg az osztrák és német fürdõkkel szemben az alacsony árszínvonal jelent elõnyt. Bad Tatzmannsdorf sikeresen elkerülte a régióban található fürdõkkel való versenyt azzal, hogy más célpiacot választott. Míg például Lutzmannsburg vagy Stegelsbach inkább gyermekes családok számára szórakozási lehetõséget kínáló élményfürdõk, Bad Tatzmannsdorf vonzereje a nyugodt, csendes környezet. Az osztrák-magyar határ közelében elhelyezkedõ magyar fürdõk sem jelentenek komoly versenyt, mert azok szolgáltatási színvonala még nem érte el az ausztriai fürdõkét. A versenyképesség megõrzéséhez, valamint a szolgáltatások magas színvonalának, minõségének fenntartásához hozzájárul a Kurbad Tatzmannsdorf AG részvétele az osztrák kormányzat turisztikai fejlesztési programjában („Cluster Initiative: Austria – Wellbeing Destination of Europe”).
6. Összegzés, javaslatok A két gyógyhely összehasonlító elemzése során kiderült, mely vizsgált területeken mutatkoznak eltérések. A szakdolgozat szerzõje ennek alapján kívánja felhívni a figyelmet a fejlesztési lehetõségekre. 6.1. KÖRNYEZET, MEGKÖZELÍTHETÕSÉG, KÜLSÕ MEGJELENÉS Mindkét gyógyhely természeti környezete kedvezõ helyszínt biztosít a szabadidõs tevékenységekhez. Ezt Gyulával ellentétben Bad Tatzmannsdorf jól ki is használja: a gyógyhely vendégei számára számos szervezett kirándulást és sportprogramot biztosít. Az egész régiót átszelõ kerékpáros utak Gyula környékérõl még hiányoznak. Gyula nehézkes megközelíthetõségét javítani fogja az M5-ös autópálya Szegedig történõ meghosszabbítása. A nyugati országokból való könnyebb elérhetõséget helyi reptér létesítése segíthetné.
A kínálatot mindkét gyógyhelyen szélesíteni lehetne alternatív gyógyászati módszerekkel a hagyományosak alkalmazása mellett, amelyeket újfajta sportprogramokkal lehetne kiegészíteni, mint például jóga vagy Tai Chi. A Gyulai Várfürdõ ivókúrákkal egészíthetné ki gyógyászati szolgáltatásainak körét. 6.3. IDEGENFORGALMI VONZERÕ Gyuláról hiányoznak a magas színvonalú szálláshelyek, ezért elõnyös lenne a fürdõ szomszédságában levõ Almássy kastély mihamarabbi felújítása, és benne négy- vagy ötcsillagos szálloda létesítése. Gyula és környéke szabadidõs kínálatát szélesíteni lehetne a Bad Tatzmannsdorfban találhatókhoz hasonló szervezett kirándulásokkal és sportprogramokkal. Fontos lenne kerékpáros utak létesítése is. A Gyulai Várfürdõbe jelenleg a legtöbb vendég – akik fõleg üdülõ családok – júliusban és augusztusban érkezik. A wellness illetve a gyógyászat más szegmenseket vonz és hozzájárul a szezonalitás csökkentéséhez, ezeket a szolgáltatásokat ugyanis az év bármelyik szakában igénybe lehet venni. Ezért e két terület – különösen a wellness – további fejlesztése hozzájárulna a vendégszám növekedéséhez a kevésbé forgalmas idõszakokban. A Gyulai Várfürdõ új wellness centrumának vonzerejét BurgenlandTherme komplex szolgáltatásaihoz hasonló ajánlatokkal lehetne növelni, például egészséges ételeket kínáló büfével, dietetikai konzultációval, aerobikkal, víz alatti tornával és egyéb sportprogramokkal. Az üzleti utak jó kiegészítõi a wellness szolgáltatások, ezért a konferenciaturizmus fejlõdése is bõvítené a wellness centrum vendégkörét. Gyulán és Bad Tatzmannsdorfban egyaránt a fürdõ és számos sportlétesítmény áll a fiatalok rendelkezésére. Ahhoz azonban, hogy e korosztályból több látogató érkezzen, szórakozásra alkalmas helyszíneket – kávézókat, bárokat – és különbözõ esti programokat kellene számukra biztosítani. Bad Tatzmannsdorfból különösen hiányzik egy kis „belváros”, ahol a vendégek esténként sétálni mehetnének, egymással találkozhatnának.
6.2. GYÓGYÁSZAT
6.4. SZERVEZET ÉS MARKETING
Bad Tatzmannsdorf példájából kiindulva a Gyulai Várfürdõ is készíthetne olyan kúra-csomagokat a belföldi és külföldi vendégek számára, amelyek a szállást is tartalmazzák. Bad Tatzmannsdorfban jól megoldott a gyógyulni vágyó és az egészséges vendégek elkülönítése. Bár a Gyulai Várfürdõ vezetõsége ellenzi a szétválasztást, sok modern gyógyhelyen sikeresnek bizonyult ez a módszer. Így a csöndesebb környezetet igénylõ idõsebb, beteg embereket nem zavarják a rohangáló, hangoskodó gyermekek, ugyanakkor a fiatalok sincsenek kitéve a betegségek látványának.
Mindkét gyógyhelyen viszonylag alacsony a külföldi vendégek száma a belföldiekhez képest. E helyzeten javítana egyes külföldi magán egészségbiztosítókkal való együttmûködés, amely révén több látogató érkezne a gyógyászati létesítményekbe. A sportprogramok körének szélesítése több aktív üdülésre vágyó vendéget vonzana Gyulára. Feltûnõ különbség van a Gyulai Várfürdõ és BurgenlandTherme nyitvatartása között, az utóbbi javára. Késõbbi zárással bõvíteni lehetne a vendégkört, például helyi és környékbeli üzletemberekkel.
TURIZMUS BULLETIN 47
TURISZTIKAI TERMÉKEK Bad Tatzmannsdorf sikeresen elkerülte a versenyt a környezõ fürdõkkel úgy, hogy egyedi kínálattal jelent meg a piacon, amely esetében a pihenésre alkalmas nyugodt, csendes környezet. A Gyulai Várfürdõnél is célszerû lenne egy egyedi jellemzõ kiemelése, amely megkülönbözteti a fürdõt a versenytársaitól. Ilyen lehetne a fürdõ környezete – a vár és a park – mûemlék jellegének még erõteljesebb hangsúlyozása. A Gyulai Várfürdõ sokat profitálna egy, a Dél-Alföld fürdõit tömörítõ klaszterben való részvételbõl. Bad Tatzmannsdorf már korábban csatlakozott az osztrák kormányzat turisztikai fejlesztési programjához („Cluster Initiative: Austria – Wellbeing Destination of Europe”), amely összefogja az egészségturisztikai szolgáltatókat. Ez az együttmûködés biztosítja a szolgáltatások minõségének magas színvonalát, a versenytársakkal szembeni védelmet, a támogatásokhoz való könnyebb hozzáférést, valamint növeli a gyógyhely ismertségét. Mindkét gyógyhely a promóciós eszközök széles skáláját alkalmazza. Bad Tatzmannsdorfnak van azonban egy szembetûnõ hiányossága: a prospektusok és a weboldal is egyedül német nyelven olvasható. A külföldi vendégek számának növelését elõsegítendõ szükség lenne legalább angolul elérhetõvé tenni a honlapot és egyes információs anyagokat, szórólapokat.
Felhasznált irodalom A Gyulai Várfürdõ Kft Egészségturizmus Fejlesztési Projektje, 2001-2002 A Gyulai Várfürdõ Kft Üzleti jelentése, 2002 „A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különbözõ célcsoportok igényi szerint”, Turizmus Bulletin V. évfolyam 4. szám 2001. december Az egészségturizmus helyzetének elemzése, Magyar Turizmus Rt, 2004 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KPMG Consulting, 2002 Bad Tatzmannsdorf: Die Entwicklung vom traditionellen Kurort zum Wellnesstourismus, Silvia Jungel szakdolgozata, 2002 Bad Tatzmannsdorf szálláskatalógusa BurgenlandTherme prospektusa „Dél-Alföldi Egészségturizmus”, Világgazdaság, 2003. október 14. From Traditional Spa Tourism to Modern Forms of Health Tourism, 1989 Editions AIEST ST-Gall Vol. 30, The Development of Health Tourism in Hungary with the Aid of the UNO Project GesundheitsRessort prospektusa
48 TURIZMUS BULLETIN
„Gyógyfürdõk: lesz-e elég vendég?”, Népszabadság Online, 2002. február 4. „Gyógyulástól gyógyításig”, MATOLCSY György, Magyar Nemzet Gazdasági Klub, 2002. március 22. Gyulai Rendezvénynaptár, 2004 Health and Wellness, a Magyar Turizmus Rt kiadványa, 2004 „Health Tourism in Europe”, Travel and Tourism Analyst, No 1. 2000 „Jövõre javulhatnak a fürdõágazat feltételei” , Világgazdaság, 2002. június 13. Kuren.at, a Kurbad Tatzmannsdorf AG magazinja Leisure and Wellness: Health Tourism in Europe, 11th ELRA Congress, 1999, Wolfgang Nahrstedt, IFKA Documantation, Bd 21. Presseinformationen, GesundheitsRessort Bad Tatzmannsdorf Széchenyi Terv, Gyógy-és termálturizmus fejlesztési alprogram, Gazdasági Minisztérium, 2000 szeptember „Termál-82” Szigetvári Konferencia Elõadásainak Gyûjteménye, 1982, Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezete, Dr. FLUCK István The „Comparative Analysis of Spas” – An Instrument for the Re-Positioning of Spas in the Context of Competition in Spa- and Health Tourism, Martin Fontanary, Alexandra Kern, European Tourism Institute, 2003 The Spa Experience, a Magyar Turizmus Rt kiadványa, 2004 Touristisches Entwicklungsleitbild Bad Tatzmannsdorf / Oberschützen 1992 – 2002, EDINGER Tourismusberatung Innsbruck, 1992 VAJDA Róbert – VADAS Vera: Magyarország Gyógyidegenforgalma I., 1990 WEILER – HALL: Adventure, Sport, and Health Tourism, Belhaven Press, 1992 Austria – Wellbeing Destination of Europe – www.wellbeingdestination.at Bad Tatzmannsdorf – www.bad.tatzmannsdorf.at Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit – www.bmwa.gv.at/tourismus Burgenland – www.burgenland.at BurgenlandTherme – www.burgenlandtherme.at GesundheitsRessort – www.kuren.at Gyula, a történelmi fürdõváros – www.gyula.hu International Spa Association – www.experienceispa.com Magyar Turizmus Rt – www.itthon.hu Spa Finder – www.spafinder.com Tiscover Österreich – www.tiscover.at A Spa és Wellness konferencián elhangzott elõadások, 2003. november 28-30.
