II. Évfolyam - 4. szám - December 2007
Áldott ünnep Várván vártam az Urat (Zsolt.40,2/a) A karácsonyt megelőző időszakot, adventet a várakozás idejének is szoktuk nevezni. Életünk folyamán sok mindenre várakozunk: rég nem látott szeretteinkkel való találkozásra, családtagjaink mosolyára, egy álmatlan éjszaka után a virradatra, télen a hóhullásra, a benti otthon melegére. Advent alkalmával karácsonyra várakozunk. Arra az ünnepre, amely világosságával, meghittségével, ajándékozó szeretetével egy kis örömet, fényt hoz be hétköznapjaink komor egyhangúságába, az életünkbe. Mindannyian várjuk ezt az
ünnepet, és mindannyian azt szeretnénk, hogy igazi boldogsággal töltsön el a karácsony. Csak annak lesz azonban igazi karácsonyi ünnepe, aki mindenen túl várja annak az eljövetelét, akiről így jövendölt Ézsaiás próféta: „Egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének” (Ézsaiás 9,6.). Betlehem mezején az angyalok az Ő érkezését adják hírül a nyájukat féltve őrző pásztoroknak, amikor így szólítják meg őket: „Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az
egész népnek öröme lészen: született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács2, 10-11.) Megszületett – zengedezték az angyalok, és zengi azóta is minden karácsonykor sok millió gyermek és felnőtt, idős és fiatal. Ez az örömhír bejárja az egész földet, ott találjuk családtagjaink adakozó szeretetében, a karácsonyfák csillogásában, gyermekszemek ragyogásában, a felcsendülő karácsonyi énekek hangulatában. És mégis, sok család marad a felszínes örömök, a karácsonyi ünnep világi szintjén, ahol a karácsonyt nem a megszületett Megváltó iránti örömérzet, hanem a karácsonyfa díszítése, rokonlátogatás, ajándékozás, ünnepi ételek és italok fogyasztása jelenti. Az ilyen családokban hiába van együtt mindenki, hiába a szépen feldíszített karácsonyfa, hiába kapják meg egymástól a szépen becsomagolt ajándékokat, hiába vagyunk tele az ünnepi finomságokkal, mert üres a szív és üres az ünnep. Az igazi karácsony ott kezdődik, ahol a szív megtelik az életünkbe, hajlékunkba érkező krisztusi szeretettel, és magával Jézussal. (folytatás a 3. oldalon)
A magas vérzsír-szint Öt hónapja tart a lakosság egészségi állapotának felmérése. Az eddig megvizsgált személyek között leggyakrabban észlelt kóros állapotok: a magas vérnyomás, a túlsúlyosság illetve elhízás, a magas vérzsír-szint és az emelkedett vagy magas vércukorszint (cukorbetegség). A szakemberek úgy tartják, hogy ezek nem véletlenül társulnak egymással, és bármelyiknek az előfordulása esetén az illető személynél a másik három jelenléte is feltételezhető. Ezt a “halálos négyes fogatot” anyagcsere szindrómának is nevezik. Most a kórosan magas vérzsírszintről, azaz a zsíranyagcsere zavaráról lesz szó. Az emberi szervezetnek számos életfontosságú feladatának ellátásához szüksége van zsírsavakra, amelyek a vérben fehérjékhez kötődve szállítódnak el a sejtekhez. Ilyen fehérjékhez kötődő zsírsav a koleszterin és a triglicerid is. A vérben keringő koleszterin mennyiség 80%-a a májban termelődik, mindössze 20%-a ke-
rül a szervezetünkbe a táplálékkal. Ez azt jelenti, hogy magas vérkoleszterin szint esetén vagy túl sok termelődik a szervezetben, vagy túl sok jut be a táplálékkal. A magas koleszterin szint lehet örökletes vagy okozhatja az életmód is. Ha túlzott menynyiségben vannak jelen a vérben a vérzsírok, felhalmozódnak az érfalon, megvastagítják azt és ezáltal az ér beszűkül. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek. A jelenség bármely eret érinthet, de leginkább a szívizmot, az agyat és a veséket ellátó ereket. Ha a beszűkült eret egy hirtelen keletkező vérrög teljesen elzárja, akkor az ér által táplált szövet elhal. Ez történik szívinfarktus és szélütés esetén is. A hosszú ideig fennálló magas vérzsír-szint a máj elzsírosodását, hasnyálmirigy gyulladást, cukorbetegség kialakulását is eredményezheti. Életmód változtatással viszont csökkenthetjük szervezetünk vérzsír-szintjét. Kerüljük a telített zsírsava-
kat tartalmazó ételek fogyasztását (zsíros húsok, vaj, disznózsír, kolbász, felvágottak, darált disznóhús, tejföl) és a koleszterinben gazdag élelmiszereket (mint a vese, velő, máj, halikra). Tojást is hetente csak 1-2 darabot együnk. Fogyasszunk rostban gazdag ételeket (gyümölcs, zöldség, gabonafélék), mert ezek megkötik a belekben a koleszterint, amely így kiürül a széklettel. Főzéshez inkább hidegen sajtolt növényi olajt használjunk (tökmag, lenmag, olíva, napraforgó), mert ezek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek kedvezően befolyásolják a vér koleszterin szintjét. Gondoskodjunk elégséges C-vitamin bevitelről, mivel ez elősegíti a koleszterin epesavakká való átalakulását, és gátolja a szervezet koleszterin termelését. A B-vitaminoknak szintén koleszterincsökkentő hatásuk van. A magas koleszterin szint csökkentésében régóta használt szer a fokhagyma, amelyből sokat fogyasszunk. Fontos a rendszeres testmozgás is, mert segíti a keringést, és zsírégető hatása is van. Az alkoholos italok túlzott fogyasztása növeli a szervezet vérzsír-szintjét, mert károsítja a májat, és ezáltal rontja a koleszterin anyagcseréjét. Az egészséges táplálkozás alapja a kiegyensúlyozott és változatos étrend, valamint a mértékletesség. Tamás Gabriella, havadi családorvos
Áldott ünnep (folytatás az 1. oldalról) Az igazi karácsony feltétele a Megtartó Úr Krisztussal való személyes találkozás. Így várjuk karácsonyt, így legyen áldott, boldog ünnep számunkra Jézus Krisztus születésének napja. Ne a külsőségekben merüljön ki ünneplésünk, hanem szívünket, életünket, családunk életét töltse be, hassa át a Megtartó Úr Krisztus jelenléte, végtelen szeretete.
Szilágyi Domokos (1938-1976)
Okos Domokos
KARÁCSONY
Októberi sok erővel, jövő évi jó A puha hóban, csillagokban, előnnyel. Az ünnepi foszlós kalácson. Októberi sok eső s szél, szeszéLáthatatlanul ott a jel, Hogy itt van újra a KARÁCSONY. lyes telet ígér. Mint szomjazónak a pohár víz, Úgy kell mindig e kis melegség, Hisz arra született az ember, Hogy szeressen és szeressék.
Ha dörög a novemberi hóban, bőség lesz jóban. Decemberben,
ha fúj a szél, hosszú, hideg telet
S hogy ne a hóban, csillagokban, ígér. Ne ünnepi foszlós kalácson, Tőkés Attila lelkipásztor, Geges Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen KARÁCSONY.
Nálunk történt ... A célt tévesztett templombajárók Rég történt, úgy 1940-ben, amikor egy vasárnap délelőtt felmentem Suba Ferenc apómékhoz. Póli nanyó éppen seperte az udvart, mindjárt segítettem is neki, apó meg készült a templomba. Alig kondult meg a harang, Ferenc apó máris indult. Nanyó eléggé méltatlankodott, hogy még csak az elsőt kezdték húzni, de apó meggyőzte, hogy mire a falu végéről lemendegél, addig a másodikat is elhagyják. Az úton lefelé menet Ferenci Sándor bá is jött ki a kapun, aki megszólította, hogy hát jössz te is, Ferenc? – Hallod! Mikor szól a harang, templomba kell
holdtöltekor,
menni, Isten szent igéjét ott kell meghallgatni, és azt be is kell tartani. – mondta apóm. Együtt mendegéltek lefelé, közben beszélgettek, és amikor a Nagyhídig értek, még mindig az elsőt húzták. Sándor bának időtöltő ötlete támadt: - Te Ferenc, amíg húzzák össze, igyunk meg egy féldecit. Apónak se kellett kétszer mondani. – Én a jónak elrontója sohase voltam - válaszolt. Beléptek a fogadóba, s őket meglátva Adorjáni Péter bá is betért, aki szintén a templomba indult. Aztán úgy belemerültek a beszélgetésbe, hogy nem hallották a harangszót, eszükbe sem jutott, hogy ők a templomba indultak. Közben Rózsa néném, a Péter bá felesége csodálkozik, vajon mi lelhette, hogy az ura nincs ott a templomban. Már a templomozásnak is vége volt,
(néhai gegesi Pap Jóska bá hagyatékából)
amikor hazafelé menet meglátja Péter bát a fogadóban: -Péter, Péter, há` neked itt a templom? Gyere rögtön, mert teszem ki az ételt! Erre apómék is észbe kaptak, és elindultak hazafelé. Mi nanyóval a kapu elől hordtuk a csomóba sepert szemetet a ganédombra, amikor megpillantja a templomból jövő Suba Ágnis nénémet, és megkérdi, hogy Ferenc bá nem jön? Ágnis néném gyanútlanul megmondja, hogy biza Ferenc bá ott se volt. Na de megérkezett apóm is az ilyenkor szokásos köszönéssel: Adjon Isten részt a könyörgésből! Erre nanyó: Adjon Isten, de kend ejsze a rácokéba volt….! – Jól van, na, majd ebéd után elmondom, hogy történt a dolog. – zárta le a beszélgetést apó. Nagy Dénes, Geges
Havad község környéke a Natura 2000 hálózat része Románia az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy a közösség jogrendjét a hazai törvénykezésbe – megfelelő igazítások és alkalmazások mellett – beépíti. Ez természetesen érvényes a természetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban is; a csatlakozás pillanatától Romániának is be kell tartania – többek között – a két fő uniós természetvédelmi direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv előírásait. Ezek értelmében hazánk köteles volt – a két direktíva által meghatározott - közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat célja: értékes természeti területek illetve élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolatának kialakítása, amelyek az eredeti európai élővilág hosszú távú megőrzését biztosítják.
Románia megtette az első lépést a hazai Natura 2000es hálózat kialakításának érdekében. A Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium kijelölte az úgynevezett Különleges Madárvédelmi Területeket (a Madárvédelmi irányelv alapján) illetve a Különleges Természetmegőrzési Területeket (az Élőhelyvédelmi irányelv alapján). A folyamat azonban nem zárul le ezzel a lépéssel, az Európai Uniónak – szakmai értékelés után – el kell fogadnia a javasolt területeket a kijelölési folyamat befejezése érdekében. Az Európai Madártani Bizottság a madárvédelmi területek elfogadásáért felelős, az elfogadás akkor történik meg, ha a nemzetközi szakértőkből álló csoport megbizonyosodik arról, hogy a kijelölt területek elégségesek a madárfajok állományának kedvező természetvédelmi státusának fenntartásához (azaz hoszszú távú túlélésük biztosítottnak látszik). Amennyiben ezek a feltételek nincsenek biztosítva, a bizottság további területek kijelölését kérheti a jelölő országtól. A természetmegőrzési területek elfogadása bonyolult folyamatok – az ún. biogeográfiai szemináriumok - útján valósul meg, ám végső soron ezen szemináriumok célja is a célfajok természetvédelmi státuszának biztosítása. A kijelöléssel hazánk területének közel 20%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett
területeink nagy része bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további sok 100.000 hektár kapott uniós védettséget. Természetes hát, hogy ezek között nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, vizes területek, amelyeken évszázadok óta gazdálkodás folyik. A Natura 2000-es területek védelmében – szemben a klasszikus védett területekkel – különös hangsúlyt kapnak a gazdálkodók, illetve a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok. Összességében kijelenthető, hogy a Natura 2000 hálózat a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvást helyezi előtérbe. Havad község teljes területe a „Küküllők dombsága – Nyárád völgye” megnevezésű különleges madárvédelmi terület része. A terület összességében 85.000 hektáros, mintegy 39 madárfaj védelmének érdekében lett kijelölve és ezzel egyike a legtöbb fajt felölelő területeknek Erdélyben. Ezen fajok számára elsősorban az erdők, gyepek illetve a hagyományos, extenzív gyümölcsösök biztosítják a megfelelő élőhelyeket, kisebb mértékben a nedves folyó menti élőhelyek. Ezen élőhelyek védelme fog tehát különösen fontos szerepet kapni a területkezelési (un. management) tervében, mely a következő egy-két évben lesz elkészítve. A Natura 2000-es területek – mint már említettem – nem hagyományos természetvédelmi
területek. Mivel az emberek és a természet sikeres együttélését hirdeti, a szabályozások nem lesznek különösen szigorúak. Fel kell azonban ismerni, hogy egy természetvédelmi területen való gazdálkodás bizonyos felelősséget is ró a gazdálkodókra és befektetőkre/vállalkozókra egyaránt. A felelősségek és szabályozások minden terület sajátosságai alapján a kezelési tervekben lesznek lefektetve. Ami újdonság lesz a Natura 2000-es területek esetén, az a plusz lehetőségek, kompenzációs rendszerek megléte. Bár az országos szabályozások még nincsenek letisztázva, az
ilyen területeken gazdálkodók plusz bevételekre számíthatnak az agrárkörnyezetvédelmi és mezőgazdasági támogatásokon keresztül. A tény, hogy a község teljes területe egy Európai Természetvédelmi Hálózat része, mindenképpen hatalmas dolog, mely rámutat arra, milyen különleges területen is élnek az itt lakók. A Natura 2000es hálózat megfelelő gondoskodás és helyzetkihasználás esetén nem akadálya, hanem motorja lehet a gazdasági fejlődésnek, illetve életminőség-javítási kezdeményezéseknek, a turizmus,
a környezetbarát befektetések, a hagyományos mezőgazdaság támogatására megszerezhető többlettámogatások révén. Természetesen, ezen támogatások nem maguktól fognak a község területére érkezni. A helyi önkormányzat és a község területén munkálkodó civil szervezetek mellett, az itt lakók nagy részének is fontos szerepe kell legyen abban, hogy a természet védelme mellett a helyi társadalom érdekei is érvényesüljenek. Kelemen A. Márton, Milvus Csoport
Marosszék címere és a páris alma Mítosz vagy valóság?
A székely székek, köztük harmadik mezőben, kék alapon Marosszék is a középkori erdélyi zöld fűből kimagasló almafa tavármegyékhez hasonló önkor- lálható. Pál-Antal Sándor így írmányzatokká a XVI. században ja le az almafát: - a fa törzse barválnak. Egészen a XVIII. század na színű, lombozata zöld és a közepéig nem létezett egységes termése hat aranyalma. A mezőt címeres széki pecsét. A szék által a Marost jelképező széles fehér kibocsátott hivatalos iratokat a pólya szeli át. A negyedik meszéki királybíró és a jegyzők sze- zőt, mely vörös alapú, a Nyárád mélyes pecsétjével hitelesítették. és Kis- Küküllő folyókat jelképeErre a hiányosságra figyel ző két fehér pólya metszi. Benne fel a bécsi udvar, és az Erdélyi karóhoz kötött szőlőtő találhaFőkormányszéken keresztül 1752. tó sárga szőlőfürtökkel. A cíjanuár 24-én körlevélben utasítja mer beszerzése nem volt költa törvényhatóságokat saját címe- ségmentes, csak a vele járó kires pecsét beszerzésére. Az utasí- váltságlevél közzétételéért és a tás hatására Marosszéknek 1753- postaköltségekért a pénztárnok tól van címeres pecsétje (1. kép). 29 forint 10 krajcárt adott át a A címer alul hegyes, felül vágott szék küldötteinek, havadi Máthé karimájú, nyitott koronáIzsáknak és káli Kun val fedett spanyol Farkasnak, kik topajzsra van hevábbították lyezve. A haDomokos sított pajzs, Antal ítéfelülről lőmesj o b b ter nek . ra- meg Az albalramafa s z e jelenlés köléte a vet kezszék cítében merénégy részben azt re oszlik. Az suga llja , első mezőben hogy az alvörös alapon matermesztés keresztbe hefontos szerepet lyezett sárgás- Marosszék címere, pecsétrajz 1753- játszott a maból (Pál-Antal Sándor után) barna színű lánrosszéki emdzsa, puska és berek életében. kard található. A második mező- Orbán Balázs 1868-ban a köben kék alapon három aranyszí- vetkezőket írja a páris almáról: nű búzakalász van elhelyezve. A „Ki nem ismerné a költők által
megénekelt s a szék czímerébe is felvett marosszéki piros párizst, mely sokhelyt, de legkiválóbban Abod, Geges, Rigmány, Havad, Bere és Kibéd vidékén terem...” Hiteles adatok, ha konkrétan nem is a gyümölcstermesztésről, de gyümölcsfák jelenlétéről vidékünkön a XVII. századból vannak: 1625/1687 körül Havad határában Muskotály és Szent Birtalan körtefa van említve; 1679-ben Vadasdon Geges Alma Fa létezik; Rigmányból 1717-ből Makaréás körtefa, 1736-ból Paris almafa és 1795-ből mosolygó almafa jegyeztetett fel. Ami a páris almát illeti, ennek több fajtája is ismeretes. NagyTóth Ferenc „Régi erdélyi almák” című könyvében 12-féle páris almát említ a következő gyűjtőhelyekről: 1. Páris alma (csíkos), BucsesdVulkánból. 2. Páris alma (sárgáspiros), Felsőlunkojból. 3. Aranypáris, Ravából. 4. Fejedelmi páris alma, Kobátfalváról. 5. Fejedelmi páris alma, Tordátfalváról. 6. Fejér páris alma, Zetelakáról. 7. Hosszú szárú páris alma, Tordátfalváról. 8. Piros páris alma, Zetelakáról. 9. Piros zergő páris alma, Gyergyóalfaluból. 10. Zergő páris alma, Gyergyószentmiklosról. 11. Zöld páris alma, Torjáról. 12. Béli piros alma (Piros páris), szintén Torjáról. A felsorolt páris almák közül
nagy hasonlóságot a hajdani marosszéki piros párissal (a leírások alapján), a csíkos és a sárgáspiros páris alma mutat, meg bizonyos tulajdonságaiban egyezik a kobátfalvi Fejedelmi páris alma is. Ezen almaminták gyűjtése a múlt század ötvenes éveiben történt, de községünk nem került bele a gyűjtőterületbe. Néhány éve a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán belül működő Gyümölcstermő Növények Tanszéke célul tűzte ki a KárpátMedence régi almafajtáinak felderítését és megmentését. Az Erdélyből begyűjtött almafajták között szerepel egy Gegesi piros (Piros tányéralma?) és egy Geges zöld (Kálvil?) almatípus, míg az Angliából visszahozott régi magyar taxonok között említve van a Marosszéki piros páris (lásd http: //kertgazdaság.uni-corvinus.hu). Örvendetes módon, 2006 nyarán a Milvus Csoportnak köszönhetően községünkben elkezdődött a régi őshonos fajtáknak a beazonosítása és egy gyümölcsös létrehozása. Az itt beazonosított 20 helyi almafajta között szerepel a Piros páris is. A Páris almáról többen is megemlékeznek, hol vers, hol ének formájában. Szentiváni Mihály (1813-1842), neves bekecsalji költőnk, a „Nyárádmelléki dal” című versében a következőket írja: Marosszéki piros-páris Oly piros az én rózsám is, Szép az alma az ágtetőn, Még százszor szebb a szeretőm!
énekes átdolgozva Marosszéki piros páris néven énekli (lásd: www.zeneszöveg.hu). Nem marad ki Geges sem a páris almára vonatkozó adatokból. Orbán Balázs többek között Gegesről a következőket említi: „... e vidék főtenyésztője a marosszéki hires, még czímerében is bennlevő, piros párizs-almának”. Ezt erősíti egy 1900-ból származó síremlék, amelyen gegesi Kiss József, mint Ősmarosszék gyümölcsészetének megalapítója szerepel. A XIX. századot a magyar gyümölcsészet virágkorának tekinthetjük. Ekkor jelennek meg a korszerű faiskolák, melyek már szakszerű termesztést és fajtaismeretet igényeltek. Erdély legkiválóbb szakemberei ebből az időből Bodor Pál és Nagy Ferenc. Valószínű, hogy gegesi Kiss Józsefnek is fontos szerepe volt vidékünk népi gyümölcsészetének megalapításában. Ami Marosszék címerét és a Páris almát illeti, a következőket vonhatjuk le: A szék 1753ban kapott címerében megjelenő alma sárgás-piros árnyalatú (Pál-Antal Sándor szerint sárga színűek). Nagy-Tóth Ferenc szerint a csíkos és sárgáspiros Páris alma hasonlít a Bereczki Máté (1899) által leírt Marosszéki piros páris almához. Orbán Balázs több mint 110 év után nevezi meg a szék címerében szereplő almát, mint Marosszéki piros páris. Ekkor jelennek meg Erdélyben is a modern csemetekertek. Ezek után csak egy kérdést tudok feltenni – a szék cíEzt később Pető Csaba híres merében szereplő alma valóban
a Marosszéki piros páris? Tény, hogy vidékünkön gyümölcstermesztés folyt (folyik), amelyhez hozzájárult nagymértékben a helyi domborzat. Így a nem művelhető dombos oldalakat is ki tudták használni. Az idő múlásával a régi fajták kihaltak és feledésbe merültek, de a Milvus Csoport által kezdeményezett gyümölcsös létrehozásával az egyszervolt gyümölcsfajták megmentődhetnek. László Keve
Könyvészet: 1. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, IV. kötet, Bukarest, 1984. 2. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, VII. kötet, Bukarest, 1995. 3. Nagy-Tóth Ferenc, Régi erdélyi almák, Kolozsvár, 1998. 4. Orbán Balázs, A Székelyföld leírása, Pest, 1868. 5. Pál-Antal Sándor, Székely önkormányzat-történet, Marosvásárhely, 2002. 6. Pál-Antal Sándor, Maros-széki intézmények és pecsétjeik a XVI. századtól 1867-ig, Marosvásárhely, 2004. 7. Szabó T. Attila, Anyanyelvünk életéből, Bukarest, 1970.
Jula nanyó mesél Erkölcsi regula V. Étel előtt asztal-áldást, Mondj azután hálaadást. Széket készíts asztal mellé, Elsőbbtől várj, s úgy állj elé. Ne végy tányérodra sokat, Ne hajigálj szét csontokat. Ujjad ne szopd, fogad ne vájd Hogyha köhögsz, takard el szád. A csontokat rakd tányérodra. S ne könyökölj az asztalra. Tányéron add, amit kérnek. Kapd a széket, ha felkelnek.
Emlékezetben élő népszokások A karácsonyi ünnepkör nemcsak szakrális vonatkozásokban kiemelkedő, hanem népszokásokban is gazdag. Havadon nem volt betlehemezés, mert református falu, viszont a karácsony esti kántálás ezelőtt 50 esztendővel még élő szokás volt. Csapatokba szerveződve indultak el a kántálók, mind férfiak, hogy figyelmeztessenek a Megváltó születésének éjszakájára. Nem tiszteltek meg minden házat, csak azokat, akikről tudták, hogy szívesen fogadják, és nem jelent gondot a kántálók megkínálása. Este sötétedés, azaz vacsora után indult el a csapat, és előre megbeszélték, kikhez fognak elmenni. Előbb egyházi énekeket énekeltek, legtöbbször a “Mennyből az angyalt”, azután került sor a beköszöntőre. A csapatból a legjobb szónok, akinek jó ”kiadása” volt, mondta el az ajtó előtt a beköszöntőt, amelyet társai mindig kellő tisztelettel hallgattak végig: Serkentsenek, hallgassanak, Mert most tőlünk jó hírt hallnak. Az Úr Jézus ma született, Aki velünk sok nagy jót tett. Karácsonyba beléptetett. Karácsonynak elkezdetén, Közepén és végezetén, Végre vigyen mennyországba, Az angyalok táborába. „Elmondám”
– Ez az utolsó szó jelezte a köszöntő végét, amely után a háziak megköszönték a megtisztelést. Ha a szoba tágas volt, akkor behívták a kántálókat, kaláccsal, borral kínálták meg, aki meg nem tudta behívni, mert esetleg kisgyerek vagy éppen beteg volt a háznál, az kivitte a „kénációt”, és kint kínálta meg őket. A Szövérdről származó Dali Ödön még most is a következő rigmussal szokta köszönteni jó ismerőseit karácsony estéjén: Áldjuk és dicsérjük az egeknek urát, Ki megadta nekünk e jeles éjszakát. Juttassa a Jóisten máskor is eszébe, Hogy eljusson e szent jeles éjszakára, Krisztus urunknak szent születés napjára. No, halmok, hegyek, fák lombjai mind egybehullanak, Dicsőségét hozván a Krisztus Urunknak. Áldott a seregek nagy Ura, Istene,
Ki e szent napot juttatta eszünkbe. Még a palikán madár is így dicséri Krisztust a sík pusztában: Dicséret, dicsőség légyen Istennek, Jóakarat, békesség a földön az embereknek. Az Óesztendő hátramaradott részét töltsék el békével, az Újba léptesse át az Úr testi-lelki áldásokkal – szívemből kívánom.
A cigányok közül is jártak kántálni, tőlük maradt fenn a következő tréfás szöveg: Horgas a disznyóláb, egyenes a kolbász, Kelj fel, gazda, tégy bort az asztalra, Én is itt maradok a zsíros pánkóra.
Karácsonykor került sor az Istvánok és Jánosok köszöntésére. Másodnapján hajnalban indultak el az Istvánozók. A ház előtt énekelték el a köszöntő éneket: Nyílik az égnek ragyogó sugára Oszlik fellegeknek sötétes homálya. Vidám februsunknak arany koronája Tündöklik rajta, tündöklik rajta. A nap ő gyászát ímé levetette Hajnali fényébe magát öltöztette, Kedves Istványunkat ímé köszöntöttük, Éljen Istványunk! Vivát Istványunk. Valamennyi föveny a tengerbe zárva, Valamennyi csillag az égre ruházva, Annyi áldás szálljon Istványunk házára, Éljen Istványunk! Vivát Istványunk. Ébredj, István, kelj fel, állj hamar talpadra, Kakas kukurigul, hej a te számodra! Szarka farkát billegeti, Vendéged jő, azt jelenti. Kelj, kelj, kelj, no hamar felkelj!
Ezután kint nagy döngetésbe kezdtek: a tornác oldalát és a kaput ütötték, rossz cserépfazekat vágtak földhöz, tehát megvolt a zajkeltés. Az ének után beléptek a házba és a szószóló elmondta a köszöntőt: Nagy Isten, mit láték, mit képzel a szívem, Amidőn álmomban megvidult a lelkem. Mert még virradat előtt egy éneklő madár Eljött az ágyamhoz, mondta, hogy kelj fel már. Én, hogy ezt meghallám, sietve felkelék, Fébrus muzsikáját hallám, hogy zengeték. Tisztelni hát én is sietve eljövék, Hogy István napjára egy áldást mondanék: Élj és virágozzál, miként zöld erdőben, Vagy mint a liliom tavaszi időben.
(folytatás a 11. oldalon)
Boldog Újesztendőt!
Fűben, fában orvosság A vadrózsa vagy csipkerózsa (Rosa canina) Községünk falvaiban mindenki ismeri a vadrózsát, hiszen széles körben elterjedt a legelőkön, barázdákon, erdőszéleken, száraz, köves hegyoldalakon. 1,5-3 méter magasra növő évelő cserje, lehajló ágakkal, horgas, hajlott tüskékkel. Páratlanul szárnyas levelei 5-7 levélkéből állnak, fogazottak, virágai világos rózsaszínűek. Termése áltermés, tojás vagy gömbölyded alakú, 1-2 cm hosszú. Az érés kezdetén húsos része korall-, később bíborpiros színű, benne a nagyszámú, érdes szőrök közé ágyazott “magvak” találhatók. Május végétől virágzik, áltermése szeptembertől érik, az egyik leggazdagabb C- vitamin forrás. Fogyasztása íz, tea, gyógybor, szörp, üdítő formájában erősíti a szervezetet, különösen influenzás megbetegedés esetén. Felhasználása nagyon sokrétű: vesebetegségek elleni gyógyteák alkotó elemeként javallott; erős húgyhajtó, húgyúti tisztogató; ilyenkor a főzethez petrezselyemmel, csalángyökérrel és kökényvirággal egyenlő arányban keverik; cukorbetegség ellen is ajánlott a csipkebogyó tea; májelégtelenség javítására ajánlott; a hörghurutban szenvedők erősítőként használják Korallpiros, érett bogyóit dércsípés előtt kell leszedni, majd vékony rétegben kiterítjük száradni, így elkerülhető a penészedés.
A tea készítése: egy evőkanálnyi csipkebogyót dobunk be a forrásban levő vízbe, majd levesszük és egy fél órán át állni hagyjuk. Reggel és este egy-egy csészével fogyasztunk. Azért nem szabad főzni, mert veszít a hatóanyagából. A vadrózsa csodálatosan szép téli dísz is: piros bogyói és az ágakon maradt zöld levelek hangulatos látványt nyújtanak. A csipkerózsa elnevezés inkább népdalainkban fordul elő. Szakrális növényként a Bibliában is szerepel (Mózes és az égő csipkebokor). Termését hecserlinek vagy „s…vakarónak” nevezik. A falusi háztartásokban vadgyümölcsként értékesítik, kiváló lekvárt készítenek belőle. A hecserliből főzött ízt többen a lekvárok királyaként emlegetik. Csípán Ilona, Rigmány
Vadrózsa (Rosa canina)
Reumás lett nagyon az óesztendő lába, Mire végére ért, elkopott csizmája. Sokaknak lassan telt, másoknak meg gyorsan, Aszerint ítélik, kinek hány éve van. Egyiket az öröm magasra emeli, Másikat a bánat a földre teperi. A büszke ifjú csak előre tekint, A vén hajlott hátú visszanéz és legyint. Mind elsántikáltak a viruló évek, Soha többé, komám, nem leszünk legények. De mért siránkozzunk, miért vegyük zokon, Itt az újesztendő, s ő a szebbik rokon. Telve lesz örömmel s tenni akarással, Mint hímes tojással, úgy bánunk egymással. Csak a szép szeretet lesz az uralkodó, Dolgos kezek lesznek, egy sem lesz naplopó. Tisztelt vezetőink úgy ügyeskedjenek, Örömből, jólétből nőjenek itt hegyek. Ki a sok tudományt olvassa és írja, Töltse a fejekbe, ne is legyen híja. Jó doktorainknak az legyen a dolga, Ne legyen senkinek rossz foga, mankója. Hetente több ifjú házasságot kössön, Száz iskolás legyen majd a jövő őszön. Minden gyermekágyban két csecsemő legyen, Halljon` is a hangjuk kétszáz decibelen. Fölszentelt papjaink üdvöt hirdessenek, Minden szombat este csak kereszteljenek. Kultúrotthonunkban szép muzsika hangja, Ne a halotti tor legyen a kultúra. Megművelt határunk gabonát teremjen, Szárazság és jég sehol kárt ne tegyen. Teremjen sok gyümölcs, a hegyekben szőlő, Minden verőfényben őrködjön kerülő. Erdeinkben a fák magasra nőjenek. Lovunk és tehenünk vígan legeljenek. Vaddisznó is lehet, de csak kettő, három, Ne kelljen mindenki őrizgetni járjon. Jó egészség legyen, béke az országon, Ahogy anyánk tanított, a szánk csak úgy járjon, Segítsen az Isten minden bajainkban. Hálát adunk neki buzgó imáinkban. Békés falvainkból ne lépjen ki lábunk, Gyönyörű szép boldog Új Évet kívánunk. Szabó András, Geges
Kismesterségek A háziszappan készítése Téli időszakban, disznóvágások után, az asszonyok számára még a szappanfőzés is nagy gondot jelentett. Nekik kellett előállítaniuk a család tisztántartásához szükséges egész évi szappanmenynyiséget. A szappanba a másként nem hasznosítható zsiradékot tették, de ha nagyobb mennyiségre volt szükség, még a szalonnának valóból is kiegészítették. A szappanfőzéshez marószódát használtak. 4 kg zsiradékhoz 1 kg marószódát tettek és 5 l esővizet vagy patakvizet. Télen, ha jó nagy hó volt, havat olvasztottak és ebben főzték a szappant. Erre a célra ércüstöt használtak, és kint a katlanban gyújtottak be. Mikor felfőtt a víz, belerakták a zsiradékot és a szóda kb. háromnegyedét. Másfél órát főzték lassú tűznél és állandó kavarás mellett. Vigyázni kellett, mert könnyen kifutott. Utána beletették a többi marószódát és még főzték egy jó fél órát. Ekkor egy régi kanállal kivettek a masszából, az asszony pedig eldörzsölte ujjai között. Ha “felkoncsorodott” a massza, kész volt a szappan. Ezzel egy időben
10
a másik asszony figyelte, hogy a massza “kidobja-e“ a lúgját, mert ha a “feldobott” lúg szép tiszta volt, akkor le lehetett tölteni a szappant. A kész masszát rossz kendőkkel, rongydarabokkal bélelt ládába töltötték, hogy a marólúg lecsorogjon. Másnap, mikor megkeményedett, feldarabolták. Az így nyert szappant a szekrény tetejére, vagy régi házaknál a mestergerendára rakták száradni, majd később a hiúban tárolták. A marólúgot sem öntötték el, szapuláskor meg súroláskor használták föl. Szappant bármilyen zsiradékból
lehetett főzni. Olyant is lehetett hallani, hogy egy kövér borzból rengeteg szappant főztek. Ha az asszony nem értett kellőképpen a zsiradék és a szóda megfelelő adagolásához, akkor nem sikerült a szappan, zsíros lett, újra kellett főzni. Ma már kevesen főznek szappant, ők is inkább az idősebb nemzedékből valóak. Jó tudni, hogy a háziszappan, más mosószerekkel ellentétben, környezetbarát. Adorjáni Judith, Havad
Emlékezetben élő népszokások (folytatás az 8. oldalról) Találjon szerencse egész életedben. Ragyogj, mint az égnek sűrű csillagai. Ekképp tündököljél mindenféle jókkal, Istentől eredő drága virtusokkal. Téged a szerencse vegyen fel karjára, Emeljen ragyogó ezüstnek halmára, Hogy úgy tündököljél, mint napnak sugára, Hogy juthass el sokszor te neved napjára. A mezők gabonát néked teremjenek A kősziklák pedig vizet eresszenek. A szőlőhegyek bort bőven csepegjenek,
Kívánságod szerint folyjanak mindenek. Hogy úgy viruljon majd éltednek virága, Semmiféle szélvész meg ne tántorítsa. Amit elmondottam szívemből kívánom. Jó kívánságomat meg sem is másítom: Éltessen az Isten, az a kívánságom.
(A szöveg régi eredetére vall a Phoebus, mitológiai Napistenmotívum jelenléte, amely Fébrusként szerepel; palikán madár = pelikán) Az Istvánozó köszöntőt Jánosra változtatva mondták el János napján is. Karácsony negyednapján főként a legények és fiatal házasok eljártak a barátokhoz, ro-
konokhoz „aprószentekelni”. Ez szintén csoportos köszöntés volt. Bekopogtak, és az első elmondta jövetelük okát, amely így hangzott: Adjon Isten jó napot, komámasszony, azért küldött a feleségem, hogy beteg a kakasunk, s adjál egy kicsi mustármagot, hogy gyógyuljon meg tőle. A háziasszony a kéznél levő kantárral vagy seprűvel tréfásan megveregette a vendégeket. Ezután megkínálták borral, kaláccsal. Később Gegesben módosult a szokás, a fiúk egy-egy szép pálcát készítettek, és azzal történt a jelképes harag levezetése. Aztán erre a pálcára felkötötték a háziasszonytól kapott szaloncukrot, és mentek a következő házhoz. László János (adatközlők: Simon József, Garda Kálmán, Dali Ödön)
Kertkapu Karácsonyi kaktusz Téli szobanövényeink közül az egyik legszebb, színfoltot nyújtó cserepes virágunk. Amikor a téli szobanövények csak zöld levelükkel díszítenek, a karácsonyi kaktusz decemberben, januárban virágba borul. Nagyon igénytelen növény. Nyáron árnyékos, félárnyékos helyen tartjuk, ősszel pedig, amikor bevisszük a szobába, megvonjuk tőle az öntözést. Csak akkor kezdjük el újból locsolni, amikor észrevesszük, hogy a bimbókezdemények megjelentek. Elég hetente megöntözni, mert ha túl nedves a talaj, rothadás áll
be. Ha viszont nem kap elég vizet, lehullnak a bimbói. Kedveli a szobai fényt: a növényt úgy forgassuk, hogy rendre minden oldalát érje a fény. Ízelt leveleivel is nagyon mutatós dísznövény, ezeknek a hajtásoknak a végén jelennek meg rózsaszínes-lilás virágai, amelyek karácsony, szil-
veszter körül pompáznak. Innen kapta az elnevezést is. Vigyázni kell, mert könnyen megtámadja a gyapjas levéltetű, amely az ízelt részekbe fészkeli be magát. Minden virágkedvelőnek ajánlom, könnyen szaporítható hajtásdugványról. László János
11
Fakanál Szezámmagos rudacskák Hozzávalók: 3.5 dl fehérbor 3.5 dl olaj 1 sütőpor 1 kg liszt 2 kiskanál só A tetejére: 2 csomag szezámmag, mák A hozzávalókat összegyúrjuk, majd 2 részre osztjuk. Kinyújtjuk a tészta egyik felét egy tepsi nagyságú nylon zacskóra. A kinyújtott tésztalapot bekenjük felvert tojássárgával, majd ezután
megszórjuk a megpergelt szezámmaggal. Ezután megfordítjuk a tésztalapot, levesszük róla a zacskót, ugyanúgy bekenjük tojássárgával, mint az első felét, de ezt mákkal szórjuk be. A tésztalapból derelyevágóval 10 cm hosszú csíkokat vágunk, és a csíkokat tetszés szerint megcsavarjuk. Ezek után betesszük az előre kikent tepsibe és enyhén pirosra sütjük. A tészta másik felét ugyanúgy dolgozzuk fel, mint az elsőt. Ilyen finom és mutatós süteménnyel varázsolhatjuk az ünnepeket még szebbé!
Baja Mihály (1879-1957) KARÁCSONY HÍVOGATÁSA Jöjj el szép karácsony, oszlasd el a gyászunk, Szomorúságunkban jobb napot is lássunk. Hadd lássuk a jászolt az Isten fiával, Boruljunk elébe szent álmélkodással. Betlehemi csillag ragyogó sugára, Hajolj le még egyszer a szegény világra! Hajolj le mosolygó hajnal égi szárnyán! Angyalok szavára most várunk csak árván. Az ég üzenetjét szívünkbe fogadjuk. S az egész világnak, íme tudtul adjuk: Dicsőség a mennynek, békesség a földnek, Nyújtsanak ma jobbot, kik egymásra törnek. Harc, háború szűnjék, vérpatak megálljon, Nemzetek szívébe jóakarat szálljon: Szeretet szent lángja egekig lobogjon, S az áldott kisded, oh, hadd mosolyogjon.
12
Közhírré tétetik Az Önkormányzat hírei:
1. Befejeződött a havadi kultúrotthon felújítása. Október 20-án került sor az avatási ünnepségre. 2. Decemberben az elmaradt 3800 m-en koptató réteget teszünk a gegesi aszfaltútra. 3. A Polgármesteri Hivatal szeretetcsomaggal ajándékozza meg a szent ünnepek alkalmával a gyerekeket és az ágyhoz kötött betegeket. 4. Az Önkormányzat felszerelteCsiszér Kinga, Havad ti a téli ünnepekre az utcákon a hangulatvilágítást. 5. A község falvaiban a pedagógusok hozzákezdtek a karácsonyi műsorok betanításához. Adorjáni Judith, Havad
Békés, boldog Karácsonyt és sikerekben, szeretetben gazdag Új Évet kíván minden kedves olvasónak a Kolompszó szerkesztősége, a Milvus Csoport és a havadi Polgármesteri Hivatal!
Kolompszó - Havad község lapja Megjelenik 3 havonta.
Felelős szerkesztő: László János Szerkesztők: Balogh Irma, Adorjáni Judith, Domokos Csaba Lektorálta: Deák Borbála Design és tördelés: Deák Attila
