ÁLDÁS REFORMÁTUS ÓVODA OM azonosító: Tornyospálca Kossuth u. 94. Helyi Nevelési Programja ~ 1 ~

ÁLDÁS REFORMÁTUS ÓVODA OM azonosító: 202923 4642 Tornyospálca Kossuth u. 94.

Helyi Nevelési Programja 2014

~1~

„Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsolt 127.3) I. Bevezető Intézmény neve: Áldás Református Óvoda

Címe és székhelye: 4642 Tornyospálca Kossuth u. 94-96. Óvodavezető neve: Dicsőné Berecz Enikő Elérhetőség: 06/30 8220057

Fenntartó neve és címe: Tornyospálca Református Egyházközség 4642 Tornyospálca Árpád tér 4. Fenntartó képviselője: Szántó József – lelkipásztor

Csoportok száma: 1 Felvehető gyerekek száma: 30 fő

A református nevelés világnézeti alapja a Szentírás és az abból táplálkozó hitvallásunk. Keresztyén nevelésünk célja, a keresztyén értékrend átadása. „A nevelés nem csupán értelmi közlés, hanem jellemnevelés, és a jellemnevelésben ízlést formál”- vallja Szabó Magda író, pedagógus, presbiter. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az intelligencia az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a szépérzék és esztétikai érzék kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ismerjék meg a teremtő Isten csodálatos világát, tiszteljék és őrizzék azt. Élményekben, tapasztalásban gazdag óvodai élet során, személyiségük sokoldalú fejlődése és fejlesztése eredményeképpen, a környezetükbe jól eligazodó, boldog, kreatív és harmonikus egyéniség bontakozik ki.

~2~

A család és az óvoda csak együttes munkálkodásával tudja eredményesen kialakítani és megszilárdítani a gyermekben a helyes önértékelést és a keresztyén értékrendet. A nevelési példa alapján ismerjék meg az utat, mely az Úr Jézushoz vezet. Egyéni,

személyre

szabott

komplex

képességfejlesztéssel

egészítjük

ki

a

csoportfoglalkozásokat, melynek keretein belül készítjük föl gyermekeinket az iskolai életre. Foglalkozásainkon törekszünk a magyar nyelv helyes használata mellett az árnyalt és választékos kifejezésmódra. A mintaszerű magatartást elvárjuk a pedagógusainktól, és valamennyi dolgozónktól, akik közreműködést vállalnak az óvodai életünkbe. Pedagógiánk középpontjában a GYERMEK és fejlődő SZEMÉLYISÉGE áll. Hidat szeretnénk építeni a gyermek és a világ, a természet, a népi kultúránk és helyi hagyományaink közzé. A személyes tapasztalatok szerzése, a tapasztalás öröme életre szóló tudást és élményt ajándékoz gyermekeink számára.

Ez a neves gyermekpszichológus Mérei Ferenc által

definiált élménygondolkodás alapja.

Munkánk irányvonalát ezért gyermekeink egyéniségéhez, a gyermeki gondolkodás sajátosságainak megfelelően alakítjuk ki. Módunkban áll a különleges étkezési igényeket kielégíteni. Napjainkban sajnos nagyon sok gyermeket és családot érintenek a különböző étel allergiák /lisztérzékenység, laktóz érzékenység, a diabetes, stb./ előfordulása. Intézményünkben lehetőség van arra, hogy az érintett gyermek különleges étrendjét napközben is elérhetővé tegyük. Ez a gyermek egészségét, kiegyensúlyozottságát és a szülő megnyugvását hivatott szolgálni.

Bízunk benne, hogy mindenkinek tudunk olyan tevékenységet kínálni óvodai nevelésünk során, ami a boldog, sikeres gyermekkorhoz szükséges.

Nevelési és pedagógiai programunk minél teljesebb megvalósítása érdekében szükségesnek tartunk néhány szabály lefektetését, ami intézményünk és gyermekeink érdekeit, biztonságát, nem utolsó sorban a zavartalan foglalkozásokat hivatottak szolgálni.

~3~

II. Pedagógiai Programunk koncepciója - Gyermekkép, Óvodakép 1. Gyermekkép Az ember személyiségéből kiindulva elmondható, hogy a gyermek egyedi és mással nem helyettesíthető. Személyisége individuális és szociális egyszerre. A gyermek fejlődő személyiségét befolyásolják biológiai tényezők, mint például a genetikai adottságok, és az érés sajátos törvényszerűségei, - a spontán és törvényszerűen alkalmazott tágabb környezeti hatások /milyen környéken él a gyermek, milyenek a lakáskörülményei, stb./, és a szűkebb értelembe vett elsődleges szocializációs tényező, a családi körülmények – befolyásolják. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és bánásmódot. Fontos, hogy a gyermek meglévő hátrányai enyhüljenek és a lehető legnagyobb mértékben csökkenjenek. A szeretetteljes környezet biztosítja a gyermek számára a megfelelő és optimális légkört a fejlődéshez. Ebben a támogató, kiegyensúlyozott környezetben irányelv az egyenlő bánásmód és az előítélet mentesség.

2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek elsődleges nevelési és szocializációs színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

~4~

1. a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; 2. a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakozását; 3. az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:  a gyermeki szükségletek kielégítéséről;  az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről;  a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról;  a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról;  a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről;  a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

II. Az óvodai nevelés feladatai Keresztyén szemléletű óvodánk minden gyermek előtt nyitva áll, szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Szemléletünk egyik központi helyét foglalja el az ökumenikus lelkiség, hivatásunknak tartjuk, hogy egyetlen egy vallási közösséghez tartozó gyermek se érezze idegennek intézményünket, hanem OTTHON legyen, óvodába sietve is „haza” érkezzen. Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  feladatunknak tekintjük - egész nap folyamán - a keresztyén erkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség megtapasztalását, befogadását és gyakorlását,

~5~

 az egészséges életmód alakítását,  az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítását,  az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását.

1.

Általános feladatok

1.1. Az egészséges életmód alakítása A feladat megoldásánál hitvallásunk szerint abból indulunk ki, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Az egészséges életvitel igényének kialakítása, a testi fejlődés biztosítása, a fizikai állapot védelme, edzése óvodai nevelésünkben kiemelt jelentőséggel bír. Az

egészséges

életmód

kialakításánál

gondot

fordítunk

a

gyermek

mindenkori

szükségleteihez igazodó gondozási feladatok maradéktalan elvégzésére. A gyermek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja életmódja. A helyes életritmus kialakítása az óvodában kezdődik. A test gondozása közben nemcsak a testi, lelki, hanem a szellemi egészség épülése is serkenthető. Ezért nagyon fontos feladatnak tartjuk az egészséges életvitel, életritmus igényének kialakítását.

A gondozás szokásrendszerének kialakításával segítjük a gyermekeket abban, hogy igény szerint kielégítsék szükségleteiket, elősegítjük növekedésüket, fejlődésüket, jó közérzetüket, egészséges életvitel-igényüket, melyen keresztül egészségük megóvására ösztönözzük őket. Fontos számunkra, hogy:  Gyermekeink élelme egészséges legyen /napi háromszori étkezés biztosításával oldjuk meg, a különleges étkezési igények kielégítésével/ A kulturált étkezés alapvető szabályait megtartva, derűs légkörben étkezünk, étkezés közben a halk beszélgetés elfogadott. A gyermekek ételeit az Áldás Diakónia konyhája biztosítja. A konyha különleges étkezési igények kielégítését is vállalja.  Gyermekek napi folyadékbevitelének nyomon követése, pótlása / Intézményünkben a folyadék kínálása nem csupán étkezéshez kötött, hanem szükség szerint folyamatosan biztosított/

~6~

 Egészség-megőrző preventív jellegű foglalkozások folyamatos beépítése a heti és a havi munkatervbe / Falusi-vidéki környezetünkben jól megszervezhető, hogy a gyermekek ismerjék az idénygyümölcsöket és zöldségeket, melyekből folyamatos kínálatot biztosítunk. Egészségmegőrző hét keretében további programokat kínálunk gyermekeink és családjaik számára/  Folyamatos testmozgása biztosítása / Napirendbe való beépítéssel nem pusztán a gyermek mozgásigényének kielégítéséről van szó, hanem a mindennapi életvitelbe való beépítésről – a SPORT, mint érték megjelenítése. Emellett megszervezett vízhez való szokatás, úszás biztosított óvodán kívüli szolgáltatásként minden gyermek számára/  A nagymozgások, test séma és test koordináció kialakítása, nem pusztán a test koordináció kialakulása szempontjából fontos, hanem a helyes Én-kép fejlesztésében is.  Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi-lelki és szociális jólét biztosítása. Ebből kiindulva a gyermek egészséges lelki fejlődésében hangsúlyt fektetünk a napi imára, a Teremtő Istenhez való odafordulásra, a gyermek harmonikus kapcsolatainak alakítására. A gyermek számára a másik emberhez való oda fordulás képességeit tesszük lehetővé. Megtanulja az alapvető közlés szabályait, az egészséges konfliktuskezelés lehetséges formáit.  A gyermek mindennapi tevékenységéhez biztosított, testmagassághoz illő bútorzat, szerep játékok és egyéb felszerelések a komfort érzetet növeli.

1. 2. Helyes életritmus kialakítása A beilleszkedés nehézségeit mindnyájan természetesnek tartjuk, ezért segítő, tapintatos, türelmes magatartással a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően könnyítjük meg azt számukra. A rendszeresség, a tevékenységek állandósága a gyermek részére biztonságot jelentenek, melyek elengedhetetlen feltételei a helyes életritmus kialakításának. A helyes életritmus minden életkorban, fejlődési szakaszban más. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelésében, fejlesztésében figyelembe vesszük a gyermekkel foglalkozó orvos, a pszichológus, a gyógypedagógus ill. más szakember véleményét, javaslatait.

~7~

Az Egészségügyi Világnapon (április 7.) tudatosan szervezünk egészséges életmódra nevelő programokat.

1. 3. Kialakítandó szokások

1. 3. 1. Testápolás Fontos és jelentős része a gondozási feladatainknak, hiszen a gyermekek testének, ruházatának gondozása, a szükség szerinti tisztálkodás egészségük védelmét is szolgálja. A testápolással kapcsolatos szokások kialakításában fontosnak tartjuk a bensőséges viszony kialakítását a gyermekekkel. Az óvodapedagógus és a dajka, a gyermekkel együtt tevékenykedve sajátíttatja el a testápolás helyes technikáit. Nem sürgetve, hanem segítve, ösztönözve, érjük el, hogy fokozatosan majd önállóan is képesek legyenek a gyermekek szükségleteik kielégítésére. A papír zsebkendő a csoportban a gyermek számára elérhető helyen legyen. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy használata igény és szükség szerint történjen. Az orrfújás technikájának helyességére a szülőkkel együtt tanítjuk a gyermekeket. A függönnyel elválasztható WC-k teszik lehetővé, hogy a gyermekek megtanulják, hogy ez intim helyzet, amit tiszteletben kell tartani. A mosdóban elérhető helyen elhelyezett, fogmosáshoz szükséges eszközökkel biztosítjuk a gyermekeknek a fogmosás lehetőségét. Ahhoz, hogy gyermekeinket rászoktassuk a tisztaság és gondozottság igényére, magunk is ügyelünk gondozott, ápolt megjelenésünkre, magatartásunkra.

1. 3. 2. Öltözködés

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink az óvodáskor végére tudjanak önállóan felöltözni. A szülőkkel egyetértésben, és egymás munkáját segítve törekszünk arra is, hogy az önálló cipő felhúzását megtanítsuk kis óvodásainkkal. Cipzár használatra, tépőzár működésére és a fokozatosság elvét betartva a cipő bekötésére inspiráljuk a gyermekeket, hagyjuk őket gyakorolni, még ha nem is minden esetben sikeres a végeredmény. Váltó ruházattal minden gyermek rendelkezik, a gyermek öltözékénél fontos szempont a kényelem.

~8~

1. 3. 3. Pihenés, alvás Nagyon fontos napirendi pont a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Erre a szülők figyelmét is felhívjuk és kérjük, hogy otthon is próbálják a napirendbe beilleszteni. Az alváshoz csendet, nyugodt légkört és szellőztetéssel friss levegőt biztosítunk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek alvási szokásait, vagyis ha alvómacit, "alvórongyot", stb. hozhatnak be az óvodába. Mesével, énekkel, vagy halk zenével teremtjük meg a nyugodt biztonságérzetet nyújtó - légkört a gyermekek számára. A nyugtalan, zaklatott gyermekek mellé odaülünk, simogatással, kézfogással segítjük az elalvásukat. A nagyobb gyermekek számára a pihenőidő alatt lehetőséget nyújtunk csendes elfoglaltságra, könyvnézegetés, rajzolás, stb.

1. 3. 4. Sport, mozgás a mindennapokban A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeinket egész nap használhatják

gyermekeink.

Mindennapos

testneveléssel

és

irányított

udvari

szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Fontos számunkra, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra.

1. 3. 5. Gondozási feladatok összefoglalva A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Az alváshoz, pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk: nyugodt légkör, átszellőztetett csoportszoba, sötétítő függöny használata, felnőttek csendes beszéde, „alvóka” (puha plüss állat) használata. Alapvető higiénés szabályok kialakítása, betartatása:  mosdó rendeltetésszerű használata (WC papír megfelelő használata)  kézmosás során folyékony szappan, törölköző használata  jellel ellátott saját fésű, fogmosó felszerelés használata

~9~

 megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása  a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására  váltóruha biztosítása  a haj rendszeres gondozása  a textíliák szükség szerinti cseréje  fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése  a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés  zsebkendő állandó biztosítása csoportszobában, öltözőben, udvaron  beteg gyermek elkülönítése A lelki-egészségvédelem nagyon fontos feladatunk, hiszen a lelki eredetű problémák (szorongás, félelem… stb.) negatívan hatnak az általános fizikai állapotra. Ennek tudatában kiemelten is figyelünk a következőkre:  mindennemű megszégyenítést elutasítunk (pl.: bepisilés balesete)  nyugalom biztosítása alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást  nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben  nem terheljük túl gyermekeinket  meghallgatjuk a problémákat  biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot  igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat  nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot A védelem és biztonság igényüket állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. A gyermek fiziológiás szükségleteinek kielégítése az óvodapedagógust közvetlenül segítő dajka feladata.

~ 10 ~

1. 4. Betegségek megelőzése: Az óvodában a gyermekek egészséges fejlődését gyermekorvos ellenőrzi. A védőnő rendszeresen, jár óvodánkba. A fogorvos évente ellenőrzi a gyermekek fogazatát. Amennyiben a gyermeken bármilyen betegség tünetet tapasztalunk, arról a szülőt tájékoztatjuk, és szakember vizsgálatát javasoljuk.

1. 5. Célunk és feladatunk:  A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése kiemelt fontosságú feladatunk.  A gyermek óvodai életét rugalmas és természetes életritmus hassa át.  A részben folyamatos napirend a gyermek egyéni tempójához igazodjon.  A napirend rendszeres ismétlődése állandóságot jelentsen, támpontot adjon, ezáltal biztonságot nyújtson a gyermek számára.  Az elmélyült játékhoz, tevékenységekhez egybefüggő, hosszantartó időt biztosítsunk.  A helyes óvodai életritmus kialakításával segítsük a gyermek közösségi életre történő felkészülését.  A környezettudatos magatartás megalapozása, környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

1. 6. Óvodapedagógus szerepe:  A

gyermek

testi

épségének

megóvásáról,

szükségleteinek

kielégítéséről,

személyiségének fejlesztéséről gondoskodik.  Az óvodában biztonságos, egészséges környezetet teremt. Személyes mintaadásával hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulásához.  Az óvodai életrendet úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a gyermek életkorának és fejlettségének, sajátos nevelési igényű gyermek igényének, melyben biztosítja az étkezési lehetőséget, a pihenőidőt, szabadidőt, testmozgást és a sportolást.  Segíti a gyermekeket abban, hogy a körülöttük lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátítsák.  Személyes mintaadás.  Helyes életritmus begyakoroltatása

~ 11 ~

A sajátos nevelési igényű gyermeket az önállósodás útján segíti, annyi segítséget adva számukra, amennyi a további önálló cselekvésükhöz szükséges.

2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi és anyanyelvi nevelés

2. 1. Az érzelmi, erkölcsi és a közösség nevelés Az óvodás korú gyermeket alapvetően érzelmei irányítják, befolyásolják a napi tevékenységét. Az érzelmi stabilitás kialakítása keresztyén szemléletünkből táplálkozik első sorban. Olyan szeretetteljes légkör biztosítása szükséges a gyermek számára, amelyben megtapasztalják Isten gondoskodó, feltétel nélküli szeretetét.

2. 1. 1. Az érzelmi nevelés tartalma: Az óvodapedagógus és a gyerek közötti pozitív érzelmek kialakításának első lehetősége az óvodába való beszoktatással kezdődik. /Kivételt képeznek ez alól a Tornyospálcai Református Egyház által fenntartott családi napközis csoportokból érkező gyermekek. Ezeknek a gyermekeknek már sem a környezet, sem pedig az óvodapedagógus személye sem lesz idegen./ A beszoktatás minősége később meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodához. Azért, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, lehetőséget adunk arra, hogy a szülő gyermekével együtt tartózkodhasson az óvodában a beszoktatás/befogadás ideje alatt. Az "anyás" beszoktatás, a gyermek befogadásának ideje alatt a szülő is megismerheti az óvoda életét, napirendjét, szokásait, s megkönnyítheti gyermeke beilleszkedését a közösségbe. Szeretnénk, ha a szülők is megtapasztalnák szeretetteljes keresztyén, ökumenikus légkörűnket, hogy a későbbiekben a család és intézményünk közötti partneri viszony megmaradjon, és a bizalomra épülő kapcsolat segítse nevelési elveink kiteljesedését. Óvodánkban a beszoktatás/befogadás másik lehetséges módja az "időben fokozatos" beszoktatás/befogadás. Ebben az esetben a gyermek fokozatosan, de egyedül - az anya jelenléte nélkül - ismerkedik az óvodai élettel. Kezdetben rövid időt, 1-2 órát tölt az óvodában, később egy délelőttöt. Ezt követően már együtt ebédel csoporttársaival, majd az óvodában tölti a délutáni pihenést is. A beszoktatás/befogadás a kölcsönös bizalom

~ 12 ~

kialakításának az ideje, mely megalapozza a gyermek, az óvónők, a dajka, a szülők - tágabb értelemben - az óvoda és a család későbbi jó viszonyát. A csoportokban vidám, derűs és őszinte, biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki, ahol a gyermekek és az óvó nénik érzelmi rezdülései is felszínre kerülhetnek, derültség, jókedv, viccelődés, lelkesedés, szomorkodás, sajnálkozás, rosszallás, stb., ahol a gyermekek önmaguk lehetnek, s szabadon élhetik meg saját személyiségüket. Pedagógiánk alapján, fontosnak tartjuk, hogy a gyermek helyesen élje meg érzelmi ingadozásait, hiszen ez is keresztyén életünk velejárója. Egymást támogatva, segítve építjük szeretetteljes közösségünket.

2. 1. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés pedagógiai aspektusa  Az óvodás korú gyermek már bizonyos fokig képes előre látni, hogy milyen érzelmi állapotba kerülnek bizonyos helyzetekben. Ezért fontosnak tartjuk e képesség tovább fejlesztését bizonyos szabályok felállításával. A szabályok felállítása a csoport bevonásával, az óvodapedagógus koordinálásával történik, szituációk modellezése segítségével. /Pl.: több gyermeket felállítunk, és megkérjük őket, hogy mindenki egyszerre beszéljen; Cél: a gyerekek ne értsék egymás és saját szavaikat sem; Következtetés: ha egyszerre többen beszéltek, nem értjük, hogy mit szeretnének elmondani, kérni; Szabályalkotás: a csoportban kéz feltétellel jelezni szükséges, hogy szeretne szólni, felszólítás után elmondja a gondolatait, melyet a csoport meghallgat./  A gyermek világképe egocentrikus, mindennek kiindulópontja és elszenvedője ő maga. Az egocentrikus világkép fokozatosan elhalványul a csoport tagjává válva. A közösségi élet megszervezésében, a kis csoportos foglalkozások beépítésével fokozatosan fejlesztjük a mi tudatot, az összetartozás érzését. Keresztyén szemlélete e törekvésnek:

Mindnyájan egyek Legyenek, amint Te énbennem, Atyám és én tebenned, hogy õ is egyek legyenek. mibennünk. Hogy elhiggye a világ, hogy Te elküldtél engem. (János 17,21)

~ 13 ~

Bibliai vonatkozásban, a gyermek érzelmi nevelése, tehát a keresztyén emberek egységére való nevelést, az egymás feltétlen elfogadását, és az emberi méltóság alapvető tiszteletét jelenti.  Erkölcsi nevelés során szintén a gyermeki világképből indulunk ki. A gyermek alapvetően önmagát állítja a középpontba, de ezzel együtt megjelenik a MÁSIK ember, gyermek, személy. Az öntudatos érzelmek mellett képes felismerni amikor rosszat tesz. Különbséget tud tenni jó és rossz között. Megjelenik a felelősség érzet és a bűntudat. Lawrence Kohlberg kutatásaiban az erkölcsi neveléssel és érveléssel foglalkozott, ő írta le a legismertebb erkölcsi fejlődési szakaszok elméletét. Elmélete tartalmazza a morális érvelést, amely erkölcsi

viselkedésen alapszik,

ennek hat

fejlődéstanilag és

szerkezetileg elkülöníthető szakasza van - minden szakasz eggyel kielégítőbb választ ad az erkölcsi dilemmákra az előző szintnél. Számunkra az első színt a prekonvenciális szakasz jellemzői, a büntetésorientáció és a jutalomorientáció határozza meg pedagógiai attitűdünket. Szeretnénk elérni, hogy belső értéket képezzen a jó és a rossz közötti választás, ezért inkább a pozitív megerősítés eszközeivel élnénk a gyermek erkölcsi nevelése során. A büntetés eszközével csak súlyos, az egész csoportot negatívan befolyásoló esetekben kívánunk élni. Az erkölcsi nevelés másik színtere a hitéleti nevelésben körvonalazódik. Bibliai történetek feldolgozásával nyújtunk példa értékű mintát a gyerekek számára. Az egyes egyházi ünnepekre való felkészülés idején a hitéleti nevelés erkölcs formáló ereje hatványozódik, az Isteni kegyelem áradásával.  Közösségi lét megélése rendkívül fontos. A közösséghez fűződő jó érzések, a gyermeki egocentrikusság mellett is felépíthető. A társadalom részévé válás első lépcsőfoka, amikor a gyermek a „hitbeli közösség” és a „társadalmi közösség” kis tagjává válik. Ebben mind az egyházi ünnepek, mind pedig az állami ünnepek közös megünneplését értjük. A közösségi értékek belsővé tétele, identifikációja a cél. 2. 2. Anyanyelvi nevelés  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az anyanyelvünk igényes használatát, az anyanyelvi nevelést számos pedagógiai módszerrel, árnyaltan kívánjuk megvalósítani. A mindennapos, vers, mondókatanulással, a

~ 14 ~

magyar nyelv ritmikájának, dallamának átvételét fejlesszük. A mindennapi meseolvasással a szókincs fejlesztését és a kifejezésmódot gyakoroltatjuk. A történetek visszakérdezésével, feldolgozásával az emlékezetet fejlesztjük. Emellett természetesen a történet megértését is ellenőrizzük. A bábszínház használatával az egyéni kifejezés képességét fejlesztjük. Az anyanyelvi nevelésünk részét képezi az óvodán kívüli szolgáltatások biztosítása közül a rendszeres színházlátogatás. Az értelmi fejlesztés szempontjából alapvetőnek tekintjük azt a tényt, hogy a gyermeki gondolkodás minőségileg és nem mennyiségileg tér el a felnőttekétől. A gyermeki gondolkodás főbb jellemzői:  a gyermeki gondolkodás prelogikus /műveletek előtti Jean Piaget(1970)/ sémák alkotásával érzékel és tapasztal;  tárgyi elemi megjelenítés /valamit valami mással ábrázolunk/;  képi gondolkodás megjelenése, szimbólum és előfogalom használata, a miértek megválaszolásának időszaka;  a pszichikai és a fizikai egybeolvad az élményben, a látszat és valóság összekeverése, érzékcsalódások;  a gyermeki gondolkodás egyszempontú, a több szempont figyelembe vétele nehéz a gyermek számára;  osztályba sorolás képessége. A gyermeki gondolkodás legfőbb jellemzőit tekintve, a fejletlentől fokozatosan haladunk a konkrét műveleti szakasz elérése felé, mely az óvodás kor végét és az iskolaérettséget jelenti.

Pedagógiai programunkban az értelmi fejlesztés egyrészt az óvoda pedagógus

mindennapi feladatai között szerepel, másrészt a gyógypedagógiai tanár –pszichopedagógus minden gyermekkel külön egyéni fejlesztési terv alapján foglalkozik. Ezzel ellensúlyozzuk, az esetleges szocializációs hátrányok, képességbeli különbségek leküzdését.

A számunkra legfontosabb, az óvodáskorban megalapozható értékek átadásában:  az anyanyelv szeretete  a hazaszeretetre nevelés (magyarságtudat, néphagyományok, népi kultúra őrzése), szülőföldhöz való kötődés  a kulturált, szép és kifejező beszédmodor, viselkedés,  egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása,  emberbarátság, segítségadás,

~ 15 ~

 a helytelen viselkedés elutasítása, megakadályozása,  a munka megbecsülése, kötelességtudat,  a szülők iránti tisztelet,  a környezet és a természet védelme, megóvása.  Helyes Isten kép kialakítása  Református Egyházunkhoz való kötődés kialakítása

2. 3. Óvodapedagógus szerepe és feladatai az erkölcsi, közösségi, érzelmi és anyanyelvi nevelés során:  Segítjük a gyermekek egymáshoz, felnőttekhez való viszonyának, társas kapcsolatainak alakulását.  Elsajátíttatjuk a közösségi élet, az együttműködés magatartási szabályait, azok betartatására ösztönözzük a gyermekeket.  A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportba való integrálásának segítése, a másság elfogadtatása a gyermekekkel. Nincs MÁS ember, csak EMBER van, és az emberi méltóságát mindenkinek tiszteletben kell tartani!  Igyekszünk minél több olyan irodalmi anyagot választani és minél több olyan szituációt teremteni, amelyben az erkölcsi megítélésnek szerepe van, és amelyben az erkölcsi normákat gyakorolhatják a gyermekek, hogy ezek segítségével később értékes választásokra, döntésekre legyenek képesek. Ha ezek a szabályok beépülnek a gyermek személyiségébe, betartásukat belső kényszerítő erőként éli majd meg a gyermek.  Az erkölcsi normák beépülését helyes példamutatással, szeretettel próbáljuk elősegíteni.  A

gyermeki

magatartás

alakulása

szempontjából

modell

értékű

az

óvodapedagógus és az óvoda többi dolgozójának kommunikációja és viselkedése.  A pozitív értékek és negatív helyzetek megfelelő megítélésével a gyermekeket alkalmassá tehetjük a problémák kezelésére, megoldására, amellyel felkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre. A fő területek értelmezéséből kiindulva az alábbi feladatok ellátására vagyunk hivatottak.

~ 16 ~

Célunk:  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes önbizalmat erősítő, családias légkör megteremtése az "óvodás évek" alatt, ezáltal teremtve boldog gyermekkort.  Élményszerű helyzetekben a gyermek személyiségfejlődésének elősegítése, kibontakoztatása.  Pozitív érzelmekre épülő társas kapcsolatok kialakítása (az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermek és gyermek, valamint az óvodai alkalmazottak viszonyában).  A gyermek erkölcsi tulajdonságainak formálása (szeretet, bizalom, őszinteség, tisztelet, becsület, segítőkészség, bíztatás, fizikai-lelki támogatás, elfogadás, sikerhez juttatás stb.)  A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól., de az nem jelenti azt, hogy személyiségéből, képességeiből, stb. adódó eltérések „rosszabbá” teszik másoktól  A gyermekcsoport és a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására.  Az esélyegyenlőség megvalósítása. Az intézményre vonatkozóan Esélyegyenlőségi terv készült. /Mellékletként csatolva Pedagógiai Programunkhoz/

3. Pedagógiai munkánk

3. 1. Pedagógiai programunk alappillérei:  Öko - szemlélet kialakítása a gyermeki világképben:

Természet közeli tapasztalást kínálunk. Amit megtapasztal a gyermek, az beépül az ismeretanyagába, tudás alapot képez. Ezt első sorban természetjárással, kirándulások és túrák szervezésével képzeljük el. Fontos, hogy megismerje, és megértse a gyermek a körülötte lévő világot. Felismeri és tudja, hogy mit kell megóvnia! A 4-5, 6-7 éves gyermekek számára a hét egy napja a felfedezésé. Lehetőség szerint a délelőtt egy részét a gyermekek közvetlen környezetükben, vagy az óvodán kívül töltik. Felfedezik, megismerik szűkebb és tágabb környezetüket.

Természettel és a környezettel kapcsolatos megemlékezések - "Zöld napok"

~ 17 ~

1. A víz napja (március 22.)2. A Föld napja (április 22.) Virágültetés, kertrendezés az udvaron, közösen a családokkal. 3. A madarak és fák napja (május10.) 4. Az állatok napja (október 4.)

Környezetvédelmi program 1. A takarítás világnapja (szeptember 20.) 2. Környezetvédelmi világnap (június 5.) Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.).

 Népi hagyományaink tisztelete, megismerése:

Megyénk népi hagyományvilágának megismertetése, helyi szokásaink felélesztése, őrzése identitást, a közösségi-lét megtapasztalását ajándékozza a gyermeknek. Módszereink között népdalok tanítása, szilvalekvár főzése rézüstben, kemencében kalács sütése, helyi betlehemezési szokások felélesztése, tanulása, stb… szerepelnek. Törekszünk a személyes tapasztalatok és benyomások szerzésére.  Zenei foglalkozások tartása A gyermek fejlődéséhez hozzátartozik, hogy mind a mozgásában, mind a beszédében megfelelő ritmus jelenjen meg. Rendkívül fontosnak tartjuk a ritmus érzék fejlesztését, kialakítását. Módszereinket tekintve egyfelől hangszeres /gitár/ illetve, népi hangszeres /citera, pásztor furulya/ foglalkozások tartásával próbáljuk élményszerűvé tenni a fejlesztést.  Sport tevékenység folyamatos biztosítása évszaktól, időjárástól függetlenül

~ 18 ~

Óvodánk tornaszobája biztosítja a gyerekek számára a mozgás lehetőségét az év bármely szakaszában. Az alapvető sporteszközök megismerését, labdajátékok folyamatos gyakorlását /foci, kézilabda alapok elsajátítása, stb../ rendkívül fontosnak tartjuk. A test koordináció, egyensúlyérzék fejlesztésében szerepet szánunk a gimnasztikai és tánc alapok elsajátításának. Reméljük sok élményt, örömöt és sikert jelent ez majd gyermekeinknek!  Logikus gondolkodás kialakítását segítő foglalkozások A gyermeki gondolkodás fejlődési ütemét tekintve 5-7 éves korra tehető az ok-okozati összefüggések felismerése. A logikus gondolkodás alapjait kiválóan formálják a társas játékok,

kiemelt

szerepet

szánunk

a

sakk

alapjainak

elsajátítására,

illetőleg

kisgyermekeknél alkalmazható Polgár László áltál kifejlesztett csillag sakk használatára. Ezzel szeretnénk élvezetessé tenni a logikai készség fejlesztését a hagyományos módszerek mellett. A logikus gondolkozás készségeinek elsajátítása rendkívül fontos a későbbi matematika tanulásában. Ezért törekszünk a hagyományos pedagógiai módszerek mellett új módszerek kipróbálására. A számok tanulása, a rész-egész fogalom kialakítása, a csoportosítás lépessége és a szabályszerűségek gyakoroltatása ugyanúgy része a programunknak  Gyógypedagógiai tanár-pszichopedagógus által vezetett egyéni és csoportos foglalkozások Egyéni fejlesztési terv alapján, a gyermek képességeihez, készségeihez leginkább igazodó foglalkozások módszeresen illeszkednek óvodai nevelésünkbe. Az esetleges hátrányok leküzdése egyéni ütemben történhet, így nem megbélyegző a gyermek számára. Másfelől a tehetséggondozásban vállal szerepet kiváló pedagógusunk.  Művészetekkel való találkozások 1. Esztétikai nevelés területeinek fejlesztése (vers, mese, énekes játék, kiállítások látogatása, stb.), 2. Gyermekszínház, Bábszínház-látogatás. 3. Előadóművészek meghívása az óvodába: pl. Berecz András –mesélő.

~ 19 ~

4. Óvónők előadása: bábozás, dramatizálás, tánc, hangszeren való játék, ének, kórus - ének (csoportban, közös ünnepeken). 5. Óvodai kiállítások: Népművészeti kiállítás szervezése a családokkal, Szülői Szervezettel-helyi

gyűjtésekből.

Élményeink

Fotó

kiállítás

–

kirándulásainkról, túrákról, programokról, „Mese-mese mátka” című kiállítás– Gyermekeink munkáiból, „Jézus szeret minden kicsi gyereket” című plakát, montázs kiállítás.  Egészséges életmódra nevelés

Fontosnak tartjuk a napi testmozgás igényének kialakítása mellett, az egészséges táplálkozási szokások kialakítását és megszilárdítását kis óvodásainkban. A zöldségek és gyümölcsök nyers, párolt és aszalt formában való felismerése, megkóstolása, esetlegesen közös elkészítése során tapasztalatok gyűjtését szeretnénk elősegíteni. A tapasztalati tudást kvíz vetélkedők formájában szeretnénk életszerűvé, használhatóvá tenni.  Kézműves foglalkozások

Foglalkozásainkon törekszünk az újra hasznosításra, a természetes alapanyagok felhasználására, és a gyermeki fantázia és képzelet fejlesztésére /pl.: kelt tészta készítésével, saját készítésű, saját főzésű gyurma használatával, stb…/ Alapanyagaink jelentős részét a gyermekekkel közösen gyűjtve, készítve képzeljük el. Programunk ezen pontján is szeretnénk a gyermekek családjait is megszólítani különböző programokkal, pl.: „Alkotó teadélután” (kézműves foglalkozások a szülőkkel közösen)  Nemzeti ünnepeinkre való felkészülés

Sajátos módon, vetítésekkel, múzeumlátogatásokkal, színházi darabok nézésével és feldolgozásával szeretnénk nemzeti értékeinket belsővé tenni gyermekeinkben. Az ünnepeken való közös részvételt preferáljuk, remélhetőleg jelképeink elkészítésével, megjelenítésével, versek, énekek tanulásával megértik, és megtanulják tisztelni nemzeti értékeinket.  Anyanyelvünk szeretete, anyanyelvünk igényes használatát

~ 20 ~

Színdarabok írásával és játszásával –bábszínházzal-, naponta versek, mondókák tanulásával igényes nyelvhasználatra, a választékos szóhasználatra hivatottak vagyunk nevelni gyermekeinket. Fontos számunkra a választékos kommunikáció. A fellépő beszédhibák

javítását

logopédus

alkalmazásával

képzeljük,

heti

rend

szerinti

foglalkozások segíthetnek e gondok leküzdésében;  Idegen nyelvi játékos foglalkozások

Énekek, mondókák, játékok tanulásával a gyermek ráérez anyanyelvéhez képest az idegen nyelv másságára, sajátosságára. Az idegen nyelv hangzás világa, hang anyaga kisgyermekkorban könnyen beépül a gyerek tudásanyagába, mely a későbbi nyelvtanuláshoz szükséges készségét segíti. További célunk, hogy az idegen nyelv országainak kultúrájába, szokásaiba betekintést nyújtsunk, különös tekintettel a körjátékaikra, gyermekjátékokra.  Sajátos nevelési igényű gyermek fogadása Óvodánk a Nevelési és közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkezik a személyi

feltételekkel,

dolgozóink az előírt iskolai végzettséggel, gyakorlattal

rendelkeznek. A kötelező személyi feltételeken túl foglalkoztatunk fejlesztő pedagógust is, aki biztosítja az egyéni fejlesztést – különös tekintettel a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra -. Lehetőségünk van sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő gyermekek fogadására, amennyiben a gyermek szakvéleménye előírja az óvodai nevelésben való részvételt, és a gyermek nem igényel állandó egészségügyi ellátást

4. Keresztyén nevelésünk

4. 1. Hitéleti nevelés A hitéleti nevelés csak úgy lehet eredményes, ha a gyermek számára mintát adunk, a minta közvetítője egyfelől a család, másfelől pedig az óvodapedagógus és a dajka. A gyermekekkel foglalkozó

valamennyi

dolgozótól

elvárjuk,

hogy

viselkedésében,

beszédében

és

öltözködésében is képviselje a református egyház értékeit. Eszerint a „MRE 2005. évi II. tv.

~ 21 ~

VII. 53.§- a alapján:” a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát.” – MRE Kt VII. 48.§ alapján: „Az intézmény minden alkalmazottjának tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival, valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését.” Hitéleti nevelésünk során törekszünk az ökumenikus szemlélet fenntartására és kialakítására. Ennek szellemében törekszünk a Bibliai jártasság kialakítására, Bibliai történetek olvasásával, feldolgozásával segítjük a Krisztusi értékrendszer kialakítását. Gyermekeinkben megerősítjük azt a tudatot, hogy valamennyien a keresztyén egyház nagy családjába tartozunk és egységben élünk /felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül/ Naponta az étkezéseket imádsággal nyitjuk és zárjuk. A napi tevékenységünket is imádsággal nyitjuk meg. A „keresztyéni jókedv” szellemében a tevékenységeink közben, között gyakran felcsendül egy-egy Istent dicsőítő ének, gyerekdal. Fontosnak tartjuk a hitéleti nevelés során, hogy gyermekeink hitüket örömmel éljék meg. Heti rendszerességgel a hitéleti oktatást a lelkipásztor végzi.

Mivel intézményünk fenntartója a Tornyospálcai Református Egyház, így ünnepeink, megemlékezéseink a gyülekezet előtt történik a templomban.

~ 22 ~

5. Hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációja, integrációja 5. 1. Esélyegyenlőségi Program az Áldás Református Óvodában

Az alapvető emberi jogok teljesülése érdekében a közoktatási és nevelési intézményeknek tartózkodniuk kell minden fajta negatív diszkriminációtól. Ez az egyházi intézmények tekintetében hatványozottan igaz. A Református Egyház hivatásának tekinti, hogy minden embert megszólítson, és az „Egyház Testéhez”, Jézus Krisztushoz vezessen mindenkit. A Vigasztaló és Kegyelmes Isten az, aki az embert felemeli, és új lehetőségeket kínál a kilátástalanságból. Ezzel a lelkülettel alkottuk meg intézményünk Esélyegyenlőségi programunkat.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetés tilalma és a társadalmi szolidaritás kialakítása és fejlesztése az Európai Unióhoz tartozó országoknak megvalósítandó feladat. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program.

5. 2. Szociális hátrányokkal küzdő gyermek:  Halmozottan hátrányos helyzetű  Egyedülálló szülő által nevelt  Aki jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre Feladataink:  Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza.  Meghatározni

a

lemaradás

mértékét,

felzárkóztatást.

~ 23 ~

minőségét,

majd

megkezdeni

a

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják:  Egészségnevelési, gondozási tevékenységek.  Egyénre szabott fejlesztési terv alapján külön foglalkozásokon aló részvétel /Gyógypedagógia tanár-pszichopedagógus segítsége/  A szülő /partneri/ megszólításával életvitelükben változást generálni, felhívni a figyelmét a káros környezeti hatásokra, /esetleg a megfelelő szociális szakemberhez továbbirányítani./  A gyermek képességeihez igazodó tevékenységek folyamatos felkínálása, az elmaradt területek fejlesztése  A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű (adománygyűjtés).

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek, szakemberek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt

munkájának hozzá kell

járulnia az

óvodai

nevelés

eredményességéhez. A

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

fejlesztése

speciálisan

képzett

szakember

közreműködését igényli. Mindezek értelmében és a vonatkozó jogszabályok előírása szerint az egy óvodai csoporthoz szükséges óvodapedagógus száma intézményünkben 2 fő. Sajátos nevelési igényű gyermek /enyhe értelmi fogyatékos és beszédfogyatékkal élő gyermek/ fogadása lehetséges, részmunkaidőben

foglalkoztatott

gyógypedagógiai

tanár

fejleszti

őket

a

szakértői

véleményükben rögzítettek alapján. A beszéd fogyatékkal élő gyermek fejlesztésében logopédus munkatárs vesz részt, illetve a beszédhibával, hangképzési problémákkal küzdő

~ 24 ~

gyermekekkel való foglalkozásra heti rendszerességgel kerül sor. A logopédus alkalmazása megbízási szerződéssel történik. Gyermekeink iskolai életre való felkészítésében, részmunkaidőben pszichopedagógus is részt vesz, a tanulási kudarcok, sikertelenség prevenciója érdekében.

2. Tárgyi feltételek, eszközök, felszereltség

Az óvodánknak rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A tárgyi dologi feltételeket tételesen a pedagógiai program mellékleteként tüntettük fel /1. sz. Melléklet/

3. Óvodai élet 3. 1. Napirend A gyermekek napirendje az évszaknak, a feldolgozásra kerülő tematikának megfelelően változatos. Az óvodában folyamatos a játszás, amit csak a napirend szerinti játékszünetek szakítanak meg. A napirend kialakításának legfőbb szempontjai:  Kisgyermekkorban az idő nem osztható fel órarendszerű szakaszokra, hanem folyamatos, végtelen egész. Az elfoglaltságoknak is élményszinten egészet kell alkotniuk.  Lassúbb tempó, az itt és most elve, a szabadság és korlátozás kellő aránya.  A gyermekeknek huzamos, összefüggő idejük legyen a játékra, és lehetőségük a szabad mozgásra, elkezdett tevékenységük befejezésére.

~ 25 ~

 A széjjel és együtt ritmikus váltakozása adja a nap ritmusát, rendjét.  A gyerekek eltérő szükségleteinek (étkezés, pihenés), fejlődési ütemének lehetőség szerinti figyelembe vétele.  Minél több tartózkodás a szabad levegőn. 700-7. 30. Játék a csoportban. 730-1030 Játék a csoportszobában, napi foglalkozás tartása. Mindennapos testmozgás. Ezen belül folyamatos tízórai 9. 00- 9. 35. között, valamint 10-25 perces együttlét, aminek nincs kötött időpontja. 1200-1245 Készülődés az ebédhez, ebéd 1245-1500 Készülődés a pihenéshez, mese, pihenés 1500-1530 Folyamatos ébredés, uzsonna 1530-1700 Játék, ha az időjárás engedi az udvaron 3. 2. Heti rend A heti rend alakulását meghatározzák az ünnepekre és megemlékezésekre való felkészülés. Nap Hétfő

Kedd

Játékidő

Játéktémák, tartalmak, tevékenységek Heti egy alkalommal:

Foglalkozás



mindennapi testmozgás



mese-vers Játékidő



Foglalkozás mindennapi testmozgás mese-vers

~ 26 ~



Hangszeres foglalkozás hetente 1 alkalommal Tánc, néptánc elemek elsajátítása –heti rendszerességgel Úszás –mint óvodán kívül szervezett foglalkozás /Helye: Vásárosnamény Szilva Fürdő/ A külső világ tevékeny megismerése –séta, kirándulás, szabadidős

Szerda

Játékidő Foglalkozás mindennapi testmozgás

Csütörtök



mese-vers Játékidő 

Foglalkozás mindennapi testmozgás

Péntek



mese-vers Játékidő Foglalkozás mindennapi testmozgás mese-vers



programok látogatása, színházlátogatás, könyvtárlátogatás, múzeumlátogatás, stb. Rajzolás, mintázás, kézi munka /természetes alapanyagok kreatív felhasználása, újrahasznosítás jegyében/ Hitéleti foglalkozás -bibliai történetek ismertetése, hitéleti gyermekdalok tanulása Heti háromszori pszichopedagógus – gyógypedagógiai tanár által végzett egyéni és csoportos foglalkozás Logopédus heti egy alkalommal segíti munkánkat

3. 3. Tervezés, dokumentáció 3. 3. 1. Szervezeti formák, időkeretek A gyermekek óvodában eltöltött 3-4 évét egybefüggő időnek tekintjük, amelynek alapritmusát az évszakok váltakozása (a természet bennünk is lüktető ritmusa) adja; ezt hétköznapok és ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kint és bent töltött idő aránya. A program tartalmi feldolgozása kéthetes ciklusban valósul meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés

~ 27 ~

tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek

keretében

megszervezve

az

óvodapedagógus

jelenlétében

és

közreműködésével. Az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével program módszertani segédkönyveit, a javasolt keretterveket felhasználjuk, kiegészítjük a helyi adottságok nyújtotta lehetőségekkel, gyermeki élményekkel. A keretterv ötlettár, több évre készül, elemei cserélhetők a sikeresség, vagy sikertelenség, illetve az aktualitások függvényében. Munkánkat keretterv alapján végezzük, mindig rendelkezünk az adott időszakban felhasználható műveltségi tartalmakkal, melyből rugalmasan választunk. Munkánk tapasztalatait havonta rögzítjük. A mindennapos együttlét tartalmának és szervezési feladatainak átgondolása elengedhetetlen kötelességünk. 3. 4. Az óvodapedagógus munkájának dokumentumai: 

Pedagógiai Program



Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével elmélet és módszertan könyv



A református óvodai nevelés keretprogramja



Óvodai fejlődési napló



Óvodai csoport napló

Adminisztratív teendők ellátása:  az óvodai csoportnapló felelősséggel, szakmai felkészültséggel történő vezetése.  a felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése  a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálás  vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően  az intézményvezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése  statisztikák határidőre történő elkészítése

~ 28 ~

 a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,  szülői értekezletekről emlékeztető jegyzőkönyvet készít,  az

intézményvezetőnek

előkészíti

a

tankötelezettség megállapításához

szükséges szakvéleményt Az óvodai csoportnapló a pedagógiai programunk alapján a nevelőmunkánk tervezésének dokumentálására szolgál. Tartalmi felosztása a 20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 91.§ előírásainak megfelelő. Az óvodai fejlődési napló az óvodás gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésére szolgáló dokumentum (szükség szerint, de legalább félévenként). Rögzítjük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Tartalmi szempontjai megfelelnek a törvényi előírásoknak. (20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 68.§, 93§, 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 18§)

V. Az óvoda kapcsolatai Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.

1. Az intézmény rendszeresen kapcsolatai  Fenntartóval,

Tornyospálcai

Református

Egyházközséggel

és

fenntartott

intézményeivel -Csana  Egységes Református Pedagógiai Intézettel,  Általános Iskolákkal /Református Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Kisvárda, Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda Tornyospálca/  Tornyospálca- Községi Önkormányzat és ÁMK – Könyvtár  Kisvárda-i Várszínház és Művészetek Háza  Rétközi Múzeum  A Gyermekjóléti Szolgálattal,  Az egészségügyi szolgáltatóval, az intézmény egészségügyi szolgálatát ellátó gyermekorvossal /Dr. Tolcsvay Melinda/,  Tornyospálcai Fogorvosi Rendelővel

~ 29 ~

 Védőnői Szakszolgálattal,  A Tornyospálcai Református Családi Napközikkel  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatallal  Egyéb közösségekkel.

2. A fenntartóval való kapcsolat

Tornyospálcai Református Egyházközség Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény átszervezésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására,  az intézmény nevének megállapítására,  az

intézmény

pénzügyi-gazdálkodási

tevékenységére

(elsősorban

a

költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),  az intézmény ellenőrzésére:  gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,  szakmai munka eredményessége tekintetében,  az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint  a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,  az ünnepek, ünnepélyek közös megemlékezések,  az intézményi SZMSZ, Nevelési Program, Házirend jóváhagyása és módosítása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló, egyeztető értekezleteken való részvétel. A Fenntartó településünkön üzemeltet Családi Napközis csoportokat, akikkel szintén partneri viszonyt tart fenn az óvoda. A Csanás gyermekek az óvodai nevelést az Áldás Református Óvodában veszik igénybe, és készülnek fel az iskolai életre. Törekszünk egymás intézményeinek látogatására, hogy ezeknek a gyermekeknek a beilleszkedése a lehető legkönnyebb módon történjen.

~ 30 ~

3.

A Kisvárda-i Református Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziummal való

kapcsolattartás

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kisvárdán található Református Általános Iskola igazgatójával és pedagógusaival. Megszervezik az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatásokat. A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái:  rendezvények,  versenyek.

4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatallal való kapcsolattartás Folyamatos kapcsolattartás az intézmény zavartalan és törvényes működésének érdekében. Az ellenőrzések alkalmával az előzetesen kért dokumentumok áttekinthető előkészítése céljából folyamatos kommunikáció fenntartása. Az intézményi dokumentumok évenkénti áttekintése a Kormányhivatal szempontrendszerének megfelelően történik, a jogszabályi változások aktualizálásával.

5. A Magyarországi Református Egyház szervezetei és intézményei között közös programok szervezése

E programok szervezése mind szakmai szempontból, mind élményszerzési és kulturális jellegű kirándulások szervezésére értendő. Egymás intézményeinek látogatása alkalmával a „jó gyakorlatok” kialakítása, átvétele mindenkinek egyaránt fontos. Az egymástól való tanulásból a pedagógusok és a gyerekek egyaránt profitálhatnak. Intézmények egymás közötti szabadidős tevékenységek megszervezését, Óvodás Sportnapok és foci Bajnokságok szervezésével

szeretnénk

egységes

keretbe

„szellemiségét”.

~ 31 ~

foglalni

a

református

Intézmények

6. Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés

Iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek a nagycsoportos óvodások körében. Logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél. A logopédus munkatárs a beszéd fogyatékkal rendelkező gyermekek fejlesztésére is fel van készülve. Az intézmény logopédiai-fejlesztő szobával rendelkezik, mely az egyéni képességekhez igazodó fejlezstő foglalkozás zavartalanságát biztosítja.

7. Gyermekjóléti Szolgálat és az óvoda kapcsolata Az óvoda gyermekvédelmifelelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozójával, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  Írásos jelzés küldése, amennyiben a gyermeket veszélyeztető körülmény lép fel,  esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget  A gyermeki jogok biztosítása, az intézményben jól látható helyen elhelyezett Gyermekjogi képviselő nevének és elérhetőségének elhelyezésével teljes.

8. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás

Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A védőnő tisztasági szűrést végez negyedévenként.

~ 32 ~

Rendszeres egészségügyi felügyelteti vizsgálaton évente egy alkalommal ellenőrzi a gyermekeket a Tornyospálcai Rendelő fogorvosa. Évente legalább egy alkalommal az intézmény gyermekorvosa szűrővizsgálatot végez. Vizsgálata a gyermek általános egészségi állapotára és a látás vizsgálatra terjed ki. Jelzi az intézmény és a szülő felé, amennyiben valamilyen eltérést tapasztal, gondoskodik a gyermek továbbküldéséről szakorvosi vizsgálat céljából. Az intézmény gyermekorvosa: Dr. Tolcsvay Melinda

VI. Óvodai élet tevékenységi formái

1. Játék A játék általános megközelítésben, külső céltól független, szabadon választott tevékenység, melyet a vele járó örömérzésért folytatnak. Szűkebb értelemben: a gyermek játéka olyan sajátos, szabadon választott öntevékenység, mely külső céltól független, melyet örömérzés kísér, és amelyben legsokoldalúbban és legtipikusabban mutatkozik meg a gyermek önkifejezése és a környezethez való viszonya. A játék sajátosságai:  A játék örömforrás.  A játék külső céltól független, belülről motivált, szabadon választott, önkéntes tevékenység.  A játék sajátosan céltudatos tevékenység.  A játéknak van komolysága.  A játéktudat jelenléte.  A véletlen és a szabályszerűség dialektikájának érvényesülése, a többféle megoldás lehetősége /variációk/.  A játék aktív és interaktív.  Bizonyos játékokban és életkorban a játék velejárója az utánzás és a virtualitás.

Játékok fajtái 1. Gyakorlójáték: olyan játék, amely során a gyermek tárggyal vagy anélkül műveleteket ismétel, funkciókat gyakorol a saját örömére.

~ 33 ~

2. Szimbolikus játék: ez az a játék, amelyben a gyermek a fiktív vagy valóságos élményeit sajátos játékkörülményei között „mintahelyzetben” megelevenít. 3. Konstruáló játék: az alkotójátéknak az a tipikus formája, amelyben a gyermek a környezet tárgyainak, eszközeinek kombinatív felhasználásával alkotásokat hoz létre a játékukhoz vagy az alkotás öröméért. 4. Szabályjáték: a játék piramisának csúcsát a szabályjátékok jelentik. A szabályjáték az a játékforma, amelyet előre meghatározott, pontos szabályok szerint játszanak. A játék az elsődleges és természetes tanulási közeg, melyhez a megfelelő körülmények megteremtése elengedhetetlen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan derűs, nyugodt és támogató légkört biztosítson, amely lehetővé teszi a játék kiteljesedését. Pedagógiai nézőpontunk: 1. A játék szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, azaz külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre. 2. Nem produktív, nem az eredmény, a teljesítmény, a végtermék fontos, hanem maga a folyamat. 3. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A gyermek játékát sajátos logika jellemzi, tudja, hogy játszik, de mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetőt, nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba. 4. A játékra nem érvényesek a valóság idő-és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, és bármikor lejátszódhat. Nincsenek valóságos térbeli határok sem. Az óvodapedagógus feladata:  A gyermekek között jelen van  A játékhoz szükséges, derűs, biztonságos és nyugodt légkört megteremti és vigyáz a fenntartására  Amennyiben a játék irányított, a megfelelő pedagógiai célzattal vezeti a tevékenységi formát

~ 34 ~

2. Verselés, mesélés A hét éven aluli gyermek ön- és világmegértésének két pillére a játék és a mese. A játék mint a világban, illetve a világról szerzett impressziók cselekvésesés szimbolikus rendezése, a mese mint ugyanezek verbális és szimbolikus konstrukciója. Mindkettő lehetőséget ad a világ befogadásának gyermeki módjára, s a jó gyermekvers is képes hitelesen rögzíteni, visszaadni ezt a sajátos látásmódot. A versek-mesék révén elsősorban nem ismereteket kell átadnunk, hanem heurisztikus élményt nyújtani. Azt kell a gyerekekkel megéreztetnünk, hogy az irodalom nem megtanulandó szövegek tárháza, hanem az óvodapedagógustól hallott történetek, mesék, versek róluk szólnak, nekik szólnak, segítenek eligazodni a világban. A mesék kijelölésének fontos szempontja, hogy illeszkedjen a napi témába, az évszakhoz és ünnepkörhöz. Előnyben részesítjük a magyar népmesék megismertetését, hiszen ez is nemzeti hagyományunk része, értékmegőrzés szempontjából rendkívül fontos a tudatosítása a gyermekben. Az állatmesék egy jelentős része feldolgozásra kerülnek, hogy a megértésüket ellenőrizhesse az óvodapedagógus. Az önkifejezés gyakorlása képen a mese megismerkedése után bábjáték formájában a gyermekek dolgozzák fel. Az anyanyelv árnyalt használatára való nevelés kiteljesedik abban, hogy mese –délelőttök tartásával a gyermek saját meséjét előadhatja.

A mese lényege, hogy nem rejti el az élet nehézségeit, árnyoldalát, miközben cselekményvezetése a megoldást, bipoláris értékrendje a jó győzelmét sugallja. Ezzel segít a gyereknek szorongásait, negatív érzései miatti bűntudatát feloldani, kérdéseire választ kapni.

A versek és mondókák tanulásánál szintén törekszünk, hogy illeszkedjenek a napi, heti programunkba. Fontos kiemelni, hogy a magyar nyelv ritmikájának, hangsúlyának elsajátítása érdekében elengedhetetlen kelléke az anyanyelvi nevelésnek. A mondókák és versek tanulását alkalomszerűen ritmus hangszerek használatával, illetve a mondóka ritmikájának tapsolásával segítjük. Így még maradandóbb és élményszerűbbé tesszük a tanulást.

Mintegy kiegészítésképen színházlátogatással gazdagítjuk a gyermekek szókincsét és élményvilágát. Az irodalmi nyelvezet értékének átadása, és belsővé tételének elérése a cél az óvodáskor végére.

~ 35 ~

Óvodapedagógus feladata:  A vers, mondóka tanításánál ügyel a szavak és hangok jól artikulált kiejtésére  Figyeli és irányítja, hogy a gyermekek a vers, mondóka ritmikáját helyesen veszik e át.  Mesélés közben a megfelelő előadásra figyel, hogy a gyermekek figyelme ne lankadjon  Ellenőrzi a mese, történet megértését  Egy-egy történet felidézésére bábozással, bábjátékkal ösztönzi a gyermeket  A történetek példaértékét, tanulság megfogalmazását hangsúlyozza.

3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásaiknak alakításában.

A közösen játszott dalos játékok, az azonos élménybe való belefeledkezés nagyhatással van nyiladozó, folytonosan fejlődő személyiségükre. A népi gyermekjátékok és a hozzájuk kapcsolódó népszokások megismertetésével a nemzetnevelést segítjük. Az óvodapedagógus a napi tevékenységek közé beépíti ezeket az elemeket, egyrészt, hogy a derű biztosított legyen, másrészt a mozgásigény kielégítése igényesen és változatosan történjen. Az óvodapedagógusok tevékenységét heti rendszerességgel hangszeres zenei foglalkozás egészíti ki.

Óvodapedagógus feladata:  A gyermek életkorához, fejlődési üteméhez és sajátosságaihoz megfelelő éneket, énekes játékot választ  Az énekes, népi énekes játékok bevezetése ritmushangszerekkel történjék  Ügyel a jó hangulat folyamatos megtartására  A dalok, zenés játékok kiválasztásánál ügyel a következetességre és a fokozatosságra.

~ 36 ~

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A gyermek finommotorikus mozgásának fejlesztése az óvodai nevelés során alapvető. Fontosnak tartjuk, hogy az alkotásban, a rajzban, a mintázásban, a gyurmázás során, vagy akár a homok szobrok készítésénél is a gyermek találja meg az önkifejezés módját. Olyan eszközök felkínálásával segítjük a kreativitást, amelyeket a mindennapi élet során egyáltalán nem használunk, vagy nem az adott célra. A kreatív anyag felhasználás során a kreatív gondolkodást, és alkotást segítjük. A különböző tollak /pl.: séta közben gyűjtött madártollak segítségével/ festjük meg érzelmeinket. A zenére való festés, rajzolás és ábrázolás szintén ezt a célt szolgálja.

A kreatív önkifejezés számtalan eszköze mellett a vizuális nevelés célja a szépérzék, és esztétikai érzék kialakítása. Ezt az óvodapedagógus a csoportszoba díszítésével érzékelteti a gyermekek számára. E tevékenységbe való bevonása a gyermek számára olyan lehetőséget kínál, amely az „otthoni” légkörre emlékezteti. A kreatív kézműves foglalkozásokon cél az öko-szemlélet megtartása, törekszünk a természetes anyagfelhasználásra és az újrahasznosításra.

Óvodapedagógus feladatai:  A gyermeket folyamatosan kreativitásra ösztönzi.  A gyermek anyagfelhasználását tanácsaival segíti, de nem befolyásolja.  Az eszközök használatánál figyel a balesetek megelőzésére és a helyes használatra /különös tekintettel a ceruza fogásra/  A takarékos anyagfelhasználást /környezetvédelmi szempontból/ és az anyagok újrafelhasználásának értékét közvetíti.

5. Mozgás Az óvodás mozgására a már megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgásvariációk és kombinációk megjelenése a jellemző. Minél több és minél hosszabb ideig tartó mozgásingert kap a gyermek, annál jobban javul a teljesítménye, valamint a mozgásvégrehajtásának minősége és pontossága.

~ 37 ~

A rendszeres mozgásgyakorlás eredményeként új variációk és kombinációk születnek. Az óvodástorna hatékony eszköz a fizikai képességek fejlesztésére. A kondicionális képességek közül a mozgás és mozdulatgyorsaság, a relatív erő, valamint az állóképesség fejlődésében lehet számottevő előrelépést felismerni. A koordinációs képességek közül az egyensúlyozási képesség, a motorikus tanulás, továbbá a mozgásvezérlés és szabályozás terén figyelhető meg a legnagyobb változás. A mozgás változatos módon épül be a gyermeknapi tevékenységébe: mászás, ugrás, futás, táncolás, függeszkedés, gurulás, labdázás/ dobás és elkapás/, stb. formájában. Óvodapedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekbalesetek megelőzésére, ezért a mozgás-játékok során a gyermeknek megtanítják a megfelelő esési technikákat.

Számos labdajáték alapjaival ismertetjük meg az óvodásainkat, amely kiválóan fejleszti a szem-kéz koordinációt, az összerendezett mozgást. Reményeink szerint az Ovi-foci is kellőképen felhívja a gyermekek és a szülők figyelmét egyaránt.

Óvodapedagógus feladatai:  A szabad mozgást biztosítja a gyermekek számára.  A balesetek megelőzése érdekében folyamatosan felügyeli a mozgást, a mozgásos játékot, veszélyhelyzet kialakulásakor a játékot megállítja, a veszélyt elhárítja és biztosítja a további biztonságos teret a gyermekek számára.  A gyermekek figyelmét felhívja a megfelelő esési technikákra. /Bemutatással és gyakoroltatással rögzíti a gyermekekben/.  A test koordinációs gyakorlatokat vezeti, figyelemmel kíséri.  Ügyességi játékokat irányítja, vezeti.  Labdajátékoknál /pl.: Foci/ a szabályokat elmagyarázza, megértését ellenőrzi. 6. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése során a gyermeket az óvodán kívüli társadalmi élettel és a természeti környezettel ismertetjük meg. A társadalom tagjává válás során ismernie kell a gyermeknek a társadalom egységeként szolgáló család definícióját. A nevelés során a családi értékek közvetítését, a család összetételét és a rokoni kapcsolatok megismertetését célozzuk meg. Tudatosítjuk a gyermekben a család egyházi értékét.

~ 38 ~

Séták alkalmával az alapvető közlekedési szabályokra felhívjuk a gyermek figyelmét, a KRESZ táblák jelöléseit folyamatosan tanuljuk. Programunkban fontosnak tartjuk, hogy ismerjék meg a gyerekek a közintézményeinket, ezek látogatása a nevelési évre elosztva történik. Tudatosítjuk bennük, hogy a közintézmények az emberekért vannak, életüket megkönnyítik, és rendszerbe foglalják ügyeiknek vitelét. A külső világ megismerése a körülöttünk lévő környezet megismerését is jelenti. Számos kirándulással és szabadidős program szervezésével segítjük a gyermek természeti nevelését. Az állat –és növényvilág egy részének – a táj és térségre jellemző fajták –megtekintése és megismerése a természetes fellelhető környezetben zajlik. Fontosnak tartjuk az Alföld éghajlati viszonyainak felvázolását, a növény és állatvilágát. Természeti kincsünk őrzésére védésére nevelünk. Ebben a témakörben is folyik egészségnevelés, higiénés szabályok megszilárdítása. Nem utolsó sorban az emberi test alapvető felépítésének megismertetése is fontos célunk.

Óvodapedagógus feladatai:  Fő, az élményszerzés, az élmények útján szerzett tudás.  A gyermekek pedagógiai nevelése az intézményen kívüli programokon nyilvánuljon meg az egységes, hangos köszönésben.  A természeti kincsek meghatározása, tudatosítása.  A vésett állatok és növények felderítése során a fogalom tisztázása.  A településen belüli és kívüli alapvető közlekedési szabályok tudatosítása a gyermekekben. 7. Munka jellegű tevékenységek A napi foglalkozások során a gyerekek munka jellegű tevékenységeket is folytatnak. Az óvodai élet napi feladataiba bekapcsolódnak

–étkezésekhez való készülődéshez,

csoportszoba rendezettségéhez /játékok rendben tartásába, elpakolása, stb./, a foglalkozások előkészületébe és befejezésébe, illetve az udvar rendben tartásába, pl.: eldobott papírok összeszedésében; virággondozásba -, de olyan mértékig és csak addig, amíg számukra nem megterhelő. Ezek a tevékenységek az önellátás fokozását és a feladattudat kialakítását fejleszti.

~ 39 ~

Óvodapedagógus feladata:  Folyamatos jelenlét.  A feladat pontos és egyértelmű definiálása.  A feladat bemutatása.  A feladat elvégzéséért vállalt felelősség kialakítása.  A munka jellegű folyamatok koordinálása.

8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai nevelés valamennyi tevékenységében –akár kötött, akár kötetlen is legyen az – a gyermek fejlődik és tanul. A tevékenységekben megvalósuló tanulás tudatosan épül intézményünkben az élményekre, az élménygondolkodás fejlesztését fontosnak tartjuk. Célunk az, hogy kialakuljon a gyermek általános érdeklődése a világ megismerése iránt, így nyitottan várja majd az iskolai életet. Törekszünk arra, hogy ne görcsös tevékenységek jellemezzék az óvodai nevelést, hanem örömteli, élményszerű foglalkozásokban és környezetben töltsék el óvodás éveiket gyermekeink. Óvodapedagógus feladata:  A gyermeki tevékenységek folyamatos nyomon követése  Ügyel a természetes tanulási folyamatot szolgáló környezet kialakítására és fenntartására.  A gyermek természetes tanulási vágyát elősegíti a széleskörű tevékenységek felkínálásával  A tapasztalati tudás elősegítése

Mottónk: „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék, arra, hogy e világban otthonosan mozgó eleven eszű, és tevékeny ember váljék belőle.” /Varga Domokos/

~ 40 ~

VII. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény meghatározza a gyermekjóléti

alapellátások

keretében

a

Gyermekjóléti

Szolgálat

működését.

Intézményünkben kiemelt feladatként kezeljük gyermekvédelmi tevékenységünket, a gondoskodást az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem érdekében. Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése.

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2) f) pontjában meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával.  a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat,  pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására,  szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Az óvodai gyermekvédelem jelentősége: A probléma megelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb „jelző intézménye”, ahol a gyermekek a nap jelentős részét töltik, így nem kell őket „felderíteni”:  a gyermek elérhető, segíthető, családjukkal, környezetükkel a kapcsolat folyamatos. Az óvodában a gyermekekről többoldalú információhoz lehet jutni; a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek „kiszűrhetők” a tünetek alapján; a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatban van, illetve tudja alakítani; a gyermek érdekében tett intézkedések eredményessége folyamatosan nyomon követhető; a családok számára a korábban kialakított megfelelő kapcsolat révén, a krízis esetén történő együttműködés, segítség könnyebben biztosítható. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse: Kántor Csilla

~ 41 ~

/Területileg illetékes gyermekjogi képviselő neve és elérhetősége: Neve: dr. Kovács Attila Elérhetősége:[email protected] 06-20-4899-523/

VIII. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:  testi,  lelki  és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

~ 42 ~

 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,

minden

szófajt

használ,

különböző

mondatszerkezeteket,

mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

~ 43 ~

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. Sajátos nevelési igényű gyermek iskolába lépése A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Összefoglalva a fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére:  A test, a lélek, a szellem életkorra jellemző összhangja.  Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése.  Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten.  Magányosan, párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság.  Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség.  Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság.  Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben.  Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem.  Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése.  A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére.  Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése.

~ 44 ~

 Érthető, helyzethez illő beszéd.

Záradék Az Áldás Református Óvoda helyi nevelési programját a Tornyospálcai Református Egyházközség. 18/2014. (IV.15) határozatával jóváhagyta és elfogadta.

Tornyospálca, 2014. április 14. ………………………………..

………………………………….

Szántó József lelkipásztor

Dicső Gábor gondnok

A helyi nevelési programot a megalakuló Szülői Szervezet véleményezi és elfogadja. ………………………………………..

……………………………………….

Szülői Közösség részéről:

Óvoda vezető részéről

A helyi nevelési programot a nevelőtestület jóváhagyta és elfogadta megalakulásakor: …………………………………….

………………………………………….

Nevelőtestület részéről

Óvodavezető

~ 45 ~

1. sz. Melléklet „Utca, utca, bánat utca, Bánatkővel van kirakva, Ej, haj, azt is tudom, hogy ki rakta, Hogy én járjak sírva rajta. Nem járok én sírva rajta, Járjon aki rakosgatta, Követ hordok, hidat rakok, Hozzátok is átaljárok.” /Csángó -magyar népdal Domokos Pál Péter gyűjtéséből/

Esélyegyenlőségi Program Bevezetés Az alapvető emberi jogok teljesülése érdekében a közoktatási és nevelési intézményeknek tartózkodniuk kell minden fajta negatív diszkriminációtól. Ez az egyházi intézmények tekintetében hatványozottan igaz.

~ 46 ~

A Református Egyház hivatásának tekinti, hogy minden embert megszólítson, és az „Egyház Testéhez”, Jézus Krisztushoz vezessen mindenkit. A Vigasztaló és Kegyelmes Isten az, aki az embert felemeli, és új lehetőségeket kínál a kilátástalanságból. Ezzel a lelkülettel alkottuk meg intézményünk Esélyegyenlőségi programunkat.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetés tilalma és a társadalmi szolidaritás kialakítása és fejlesztése az Európai Unióhoz tartozó országoknak megvalósítandó feladat. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed:  a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,  az érintett közalkalmazottak képzésére,  a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezésére,  a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,  területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére A közoktatási és nevelési intézmények esélyegyenlősége

Észak-kelet Magyarországot tekintve, az itteni foglalkoztatottság, átlagkereset, lakhatási viszonyok jóval elmaradnak a Nyugat-Magyarországi és a Fővárosi viszonyoktól. Területi fekvéséből adódóan hátrányokkal indul az itt születő gyermek. / A születéskor várható élettartamot, és a halandósági mutatókat nem is tekintve./

~ 47 ~

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35.§-a szerint a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározzák az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk Az Esélyegyenlőség a közoktatási intézményekben a szolgáltatások egyetemes, mindenki számára elérhetővé téve orvosolható.

Így a kirekesztettség érzése, a hátrányos

megkülönböztetés, és a valamely dologtól, szolgáltatástól való megfosztottság háttérbe szorul. Fontos, hogy a felnövekvő generáció gondolkodásában, értékrendszerébe beépítve alakuljon ki a minden ember egyenlő, egyforma jogok, és bánásmód illet meg mindenkit, nemre, vallási, etnikai hovatartozásra, és nem utolsó sorban funkció zavarára, fogyatékosságára tekintet nélkül. A kritériumok nélkül hozzáférhető / térítésmentesen nyújtott/ szolgáltatások a gyermekek oktatási és társadalmi integrációját támogatja.

Fontosnak tartjuk, hogy szakembereink ebben az irányban is fejlesszék magukat, posztgraduális képzések, illetve egyéb képzéseken, konferenciákon való részvétellel.

Áldás Református Óvoda

Intézményünk jelenlegi megalakításánál figyelembe vettük az Nkt. Irányelveinek és a kormányzati szervek által előírt törvényességi kritériumoknak maximálisan megfelelni. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az Európai Unió irányelveit is kezdetektől fogva betartjuk, magunkra nézve kötelező érvényűnek tekintjük.

Intézményünk egy csoport beindítását tervezi, reményeink szerint igen heterogén csoportösszetétellel tudjuk megvalósítani pedagógiai programunkat. Szeretnénk, hogy felkészült szakember –csapatunk szakmai munkájával előre mozdíthatja a településen élő családok, gyermekek esélyeit, a marginális helyzet elkerülése, az onnan való elmozdulás érdekében.

~ 48 ~

A hátrányos helyzet – szocializációs hátrányok, egyéb funkció zavarból adódó, illetve fogyatékosság fennállása, etnikai hovatartozásból fakadó hátrányok – kiegyenlítésében, intézményünkben az alábbi szakmai TEAM alakul:  Óvodapedagógus  Gyógypedagógiai tanár – Pszichopedagógus  Logopédus  Teológus

Helyzetelemzés A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek intézményekhez való hozzáférése. Cél: Az intézményünk befogadó legyen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik tekintetében. A szegregált nevelés-szervezési gyakorlat elkerülése. Az intézmény területi elhelyezkedéséből adódóan, várható a hátrányos helyzetű gyermek intézményünkben. Pedagógiai programunk irányelvei alapján mind a hátrányos helyzetű gyermekek, mind a beszéd fogyatékkal, és enyhe értelmi fogyatékkal élő gyermek integrációja lehetséges.

Pedagógiai Programunk feladatai:  Egészséges életmódra való nevelés  Szocializáció segítése  Esztétikai és szépérzék fejlesztése  Anyanyelvünk igényes és helyes használatára való nevelés  Kognitív funkciók fejlesztése  Logikus gondolkodás segítése, Ok-okozati összefüggések megértésére irányuló tapasztalati tanulás

Intézményünk tárgyi, dologi és a már leírt személyi feltételek megteremtésében törekszünk arra, hogy rendelkezzünk a speciális igények kiszolgálásának feltételrendszerével. Cél: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan

~ 49 ~

hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyerekek eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az Áldás Református Óvoda ingyenesen nyújtott szolgáltatásai által lehetővé tesszük a MINDENKI számára való hozzáférést. Az egyénre szabott fejlesztéssel lehetővé tesszük, hogy a gyermek egyéni és megismételhetetlen személyisége, és képességei kibontakozhasson. Az EGYETEMES TERVEZÉS jegyében épületünk teljes akadálymentesítését tervezzük a jövőben, mely perspektívát nyit a még specifikusabb szükségletű gyermekek óvodai nevelésének tekintetében /mozgás fogyatékos, mozgáskorlátozott/. Az esélyegyenlőséget biztosítjuk és előmozdítjuk:  a beiratkozásnál, felvételnél  a gyerekek egyéni fejlesztésében  a gyermek fejlődésénél  a programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  az iskolai életmódra való alkalmasságban  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Célunk az, hogy érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása  integráció biztosítása.  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása

~ 50 ~

Konkrét cél:

Óvodánk öko-szemléletéből kiindulva, előnyben részesíti a természetjárást, az élményszerű és tapasztalati tanulást. Ezzel együtt a gyermek úgy tanul és fejlődik, hogy közben észre sem veszi. A kötött és kötetlen játék idő szintén egy olyan közeg, légkör megteremtése mellett jön létre, amelynek középpontjában a Gyermek áll. A stigmák, és a diszkrimináló viselkedést egyszerűen a napi tevékenységekből adódóan nem tesszük lehetővé. Pedagógiai Programunk sajátossága, hogy intézményünk foglalkoztat gyógypedagógiai tanárt-pszichopedagógust, aki azonban nem pusztán a sérült, vagy speciális szükségletű gyermekekkel foglalkozik, hanem minden gyermekkel, egyéni fejlesztési terv alapján. Ez egy átgondolt Fenntartói, illetve a szakember TEAM egységes döntése alapján alakul így, a gyermekek közötti megbélyegzés elkerülése érdekében. A másik lényegi pontja a programunknak, a zenei nevelés. A zenében mindenki kiteljesedhet, szabad lehet, és kiváló közösségformáló ereje van. Kötelezettségek és felelősség  Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, gyermeke, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.  Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához.  Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.  Az intézmény vezetője felelős az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

~ 51 ~

 A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége

továbbá,

hogy

ismerje

az

intézkedési

tervben

foglaltakat

és

közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.  Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Akció Terv  Az intézmény területén felmerülő jogsértés, egyenlő bánásmód sérülése, diszkrimináció, stigmatizáció, stb esetén az intézmény a sértettet biztosítja az eset kivizsgálásáról  Felvilágosítást ad az esetkivizsgálás menetéről, és a megkereshető hatóság elérhetőségéről. /Egyenlő Bánásmód Hatóság munkájáról/  Gyermekjogi képviselő nevének és elérhetőségének kifüggesztése az intézményben jól látható helyen.  Egyenlő Bánásmód Hatóság címének, elérhetőségének kifüggesztése az intézményben. Feladatok

Rövid távú feladatok:  Szülői nyilatkozatok beszerzése a HH és a HHH helyzetre vonatkozóan- Óvodai beiratkozás során.  NRSZH szakvélemény az SNI-s, és fogyatékkal élő gyermekeket tekintve –óvodai integrációjának javaslata, fejlesztési területek megjelölése /beiratkozáskor/.  Az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal szorosabb együttműködés.  Kapcsolatfelvétel az Egyenlő Bánásmód Hatósággal együttműködés céljából.

~ 52 ~

 Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozójával és a területi védőnővel. Középtávú feladatok:  Partneri kapcsolatok kiépítése egyesületekkel, alapítványokkal.  Külföldi kapcsolatok építése – tapasztalatcsere, jó gyakorlatok átvétele.  A TEAM tagjainak folyamatos képzése, fejlesztése.

Záradék Az Esélyegyenlőségi tervet a Tornyospálcai Református Egyházközség Presbitériuma elfogadta 8/2014 (IV. 15.) sz. határozatával.

Tornyospálca, 2014. 04.15. …………………………………………

………………………………………

Dicső Gábor- Gondnok

Szántó József -lelkipásztor

~ 53 ~

1. sz. Melléklet „Utca, utca, bánat utca, Bánatkővel van kirakva, Ej, haj, azt is tudom, hogy ki rakta, Hogy én járjak sírva rajta. Nem járok én sírva rajta, Járjon aki rakosgatta, Követ hordok, hidat rakok, Hozzátok is átaljárok.” /Csángómagyar népdal Domokos Pál Péter gyűjtéséből/

Esélyegyenlőségi Program I.

Bevezetés

Az alapvető emberi jogok teljesülése érdekében a közoktatási és nevelési intézményeknek tartózkodniuk kell minden fajta negatív diszkriminációtól. Ez az egyházi intézmények tekintetében hatványozottan igaz.

A Református Egyház hivatásának tekinti, hogy minden embert megszólítson, és az „Egyház Testéhez”, Jézus Krisztushoz vezessen mindenkit. A Vigasztaló és Kegyelmes Isten az, aki az embert felemeli, és új lehetőségeket kínál a kilátástalanságból. Ezzel a lelkülettel alkottuk meg intézményünk Esélyegyenlőségi programunkat.

~ 54 ~

Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetés tilalma és a társadalmi szolidaritás kialakítása és fejlesztése az Európai Unióhoz tartozó országoknak megvalósítandó feladat. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program.

Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed:  a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,  az érintett közalkalmazottak képzésére,  a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezésére,  a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,  területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére

II.

A közoktatási és nevelési intézmények esélyegyenlősége

Észak-kelet Magyarországot tekintve, az itteni foglalkoztatottság, átlagkereset, lakhatási viszonyok jóval elmaradnak a Nyugat-Magyarországi és a Fővárosi viszonyoktól. Területi fekvéséből adódóan hátrányokkal indul az itt születő gyermek. / A születéskor várható élettartamot, és a halandósági mutatókat nem is tekintve./

~ 55 ~

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35.§-a szerint a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározzák az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk Az Esélyegyenlőség a közoktatási intézményekben a szolgáltatások egyetemes, mindenki számára elérhetővé téve orvosolható.

Így a kirekesztettség érzése, a hátrányos

megkülönböztetés, és a valamely dologtól, szolgáltatástól való megfosztottság háttérbe szorul. Fontos, hogy a felnövekvő generáció gondolkodásában, értékrendszerébe beépítve alakuljon ki a minden ember egyenlő, egyforma jogok, és bánásmód illet meg mindenkit, nemre, vallási, etnikai hovatartozásra, és nem utolsó sorban funkció zavarára, fogyatékosságára tekintet nélkül. A kritériumok nélkül hozzáférhető / térítésmentesen nyújtott/ szolgáltatások a gyermekek oktatási és társadalmi integrációját támogatja.

Fontosnak tartjuk, hogy szakembereink ebben az irányban is fejlesszék magukat, posztgraduális képzések, illetve egyéb képzéseken, konferenciákon való részvétellel.

III.

Áldás Református Óvoda

Intézményünk jelenlegi megalakításánál figyelembe vettük az Nkt. Irányelveinek és a kormányzati szervek által előírt törvényességi kritériumoknak maximálisan megfelelni. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az Európai Unió irányelveit is kezdetektől fogva betartjuk, magunkra nézve kötelező érvényűnek tekintjük.

Intézményünk egy csoport beindítását tervezi, reményeink szerint igen heterogén csoportösszetétellel tudjuk megvalósítani pedagógiai programunkat. Szeretnénk, hogy felkészült szakember –csapatunk szakmai munkájával előre mozdíthatja a településen élő családok, gyermekek esélyeit, a marginális helyzet elkerülése, az onnan való elmozdulás érdekében.

~ 56 ~

A hátrányos helyzet – szocializációs hátrányok, egyéb funkció zavarból adódó, illetve fogyatékosság fennállása, etnikai hovatartozásból fakadó hátrányok – kiegyenlítésében, intézményünkben az alábbi szakmai TEAM alakul:  Óvodapedagógus  Gyógypedagógiai tanár – Pszichopedagógus  Logopédus  Teológus

IV.

Helyzetelemzés

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek intézményekhez való hozzáférése. Cél: Az intézményünk befogadó legyen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik tekintetében. A szegregált nevelés-szervezési gyakorlat elkerülése. Az intézmény területi elhelyezkedéséből adódóan, várható a hátrányos helyzetű gyermek intézményünkben. Pedagógiai programunk irányelvei alapján mind a hátrányos helyzetű gyermekek, mind a beszéd fogyatékkal, és enyhe értelmi fogyatékkal élő gyermek integrációja lehetséges.

Pedagógiai Programunk feladatai:  Egészséges életmódra való nevelés  Szocializáció segítése  Esztétikai és szépérzék fejlesztése  Anyanyelvünk igényes és helyes használatára való nevelés  Kognitív funkciók fejlesztése  Logikus gondolkodás segítése, Ok-okozati összefüggések megértésére irányuló tapasztalati tanulás

Intézményünk tárgyi, dologi és a már leírt személyi feltételek megteremtésében törekszünk arra, hogy rendelkezzünk a speciális igények kiszolgálásának feltételrendszerével. Cél: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan

~ 57 ~

hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyerekek eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az Áldás Református Óvoda ingyenesen nyújtott szolgáltatásai által lehetővé tesszük a MINDENKI számára való hozzáférést. Az egyénre szabott fejlesztéssel lehetővé tesszük, hogy a gyermek egyéni és megismételhetetlen személyisége, és képességei kibontakozhasson. Az esélyegyenlőséget biztosítjuk és előmozdítjuk:  a beiratkozásnál, felvételnél  a gyerekek egyéni fejlesztésében  a gyermek fejlődésénél  a programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  az iskolai életmódra való alkalmasságban  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Célunk az, hogy érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása  integráció biztosítása.  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása

~ 58 ~

Konkrét cél: Óvodánk öko-szemléletéből kiindulva, előnyben részesíti a természetjárást, az élményszerű és tapasztalati tanulást. Ezzel együtt a gyermek úgy tanul és fejlődik, hogy közben észre sem veszi. A kötött és kötetlen játék idő szintén egy olyan közeg, légkör megteremtése mellett jön létre, amelynek középpontjában a Gyermek áll. A stigmák, és a diszkrimináló viselkedést egyszerűen a napi tevékenységekből adódóan nem tesszük lehetővé. Pedagógiai Programunk sajátossága, hogy intézményünk foglalkoztat gyógypedagógiai tanárt, aki azonban nem pusztán a sérült, vagy speciális szükségletű gyermekekkel foglalkozik, hanem minden gyermekkel, egyéni fejlesztési terv alapján. Ez egy átgondolt Fenntartói, illetve a szakember TEAM egységes döntése alapján alakul így, a gyermekek közötti megbélyegzés elkerülése érdekében. A másik lényegi pontja a programunknak, a népzene tanár megbízási szerződéses alkalmazása. A zenében mindenki kiteljesedhet, szabad lehet, és kiváló közösségformáló ereje van. V. Kötelezettségek és felelősség  Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, gyermeke, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.  Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához.  Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.  Az intézmény vezetője felelős az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

~ 59 ~

 A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége

továbbá,

hogy

ismerje

az

intézkedési

tervben

foglaltakat

és

közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.  Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

V.

Akció Terv  Az intézmény területén felmerülő jogsértés, egyenlő bánásmód sérülése, diszkrimináció, stigmatizáció, stb esetén az intézmény a sértettet biztosítja az eset kivizsgálásáról  Felvilágosítást ad az esetkivizsgálás menetéről, és a megkereshető hatóság elérhetőségéről. /Egyenlő Bánásmód Hatóság munkájáról/  Gyermekjogi képviselő nevének és elérhetőségének kifüggesztése az intézményben jól látható helyen.  Egyenlő Bánásmód Hatóság címének, elérhetőségének kifüggesztése az intézményben.

VI. Feladatok Rövid távú feladatok:  Szülői nyilatkozatok beszerzése a HH és a HHH helyzetre vonatkozóan- Óvodai beiratkozás során.  NRSZH szakvélemény az SNI-s, és fogyatékkal élő gyermekeket tekintve –óvodai integrációjának javaslata, fejlesztési területek megjelölése /beiratkozáskor/.

~ 60 ~

 Az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal szorosabb együttműködés.  Kapcsolatfelvétel az Egyenlő Bánásmód Hatósággal együttműködés céljából.  Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozójával és a területi védőnővel. Középtávú feladatok:  Partneri kapcsolatok kiépítése egyesületekkel, alapítványokkal.  Külföldi kapcsolatok építése – tapasztalatcsere, jó gyakorlatok átvétele.  A TEAM tagjainak folyamatos képzése, fejlesztése.

Záradék Az Esélyegyenlőségi tervet a Tornyospálcai Református Egyházközség Presbitériuma elfogadta18/2014. (IV.15) sz. határozatával.

Tornyospálca, 2014. április 15.

…………………………………………

…………………………………………

Dicső Gábor - Gondnok

Szántó József -lelkipásztor

~ 61 ~

2. sz. Melléklet

Minimális eszköz –és felszerelés jegyzék a 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 2. sz Melléklete szerint VI.

Eszközök

Mennyiségi mutatók Csoportszoba Van 1 Fektető tároló Van 1 Tornaszoba, szertárral Van 1 Logopédiai foglalkoztató, fejlesztő Van 1 Játszó udvar Van Intézményvezetői iroda Van 1 Nevelőtestületi -és könyvtárszoba Általános szertár Többcélú helyiség Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC Felnőtt öltöző Felnőtt mosdó Felnőtt WC Felnőtt zuhanyzó Mosó, vasaló helyiség Szárító helyiség Melegítő, tálaló-mosogató konyha Felnőtt étkező Ételhulladék tároló

Intézményvezető irodával megegyezik Van 1 Intézményvezető irodában Van 1 Van 1-1 Van 1 Van 1 Van 1 Van 1 Nincs helyben mosás Nincs helyben szárítás Van 1 0 Van 1

Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyak Óvodai fektető Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny van Szőnyeg Játéktároló helyiség, polc Könyves polc Élősarok állvány Textiltároló és foglalkozási eszköztároló Edény és evőeszköz tároló Szeméttartó

Mennyiségi mutató 30 30 8 Ablakonként 1 Van 1 3 1 1 1 1 1

Tornaszoba Mennyiségi mutatók Tornapad 2 Tornaszőnyeg 1 Bordásfal 2 Mozgáskultúrát fejlesztő eszközök, készlet 1

~ 62 ~

Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló

Mennyiségi mutatók 1 2 1 1 1

Logopédiai foglalkoztató Tükör Asztal Szék Szőnyeg Játéktartó polc

Mennyiségi mutatók 1 1 2 1 1

Intézményvezető iroda Íróasztal-szék Tárgyalóasztal székekkel Telefon, fax Könyves szekrény Zárható iratszekrény Elektronikus adathordozó szekrény Számítógép, Internet Számítógép asztal, szék

Mennyiségi mutatók Van Van 1 1 1 1 1 1

Gyermeköltöző Öltöző rekesz Ruhatároló Öltözőpad

Mennyiségi mutatók 30 Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben

Gyermek mosdó, WC Rekeszes fali polc Fali tükör Törölköző tároló

Mennyiségi mutató Van Van Van

VII.

Tisztálkodási felszerelések

és

egyéb

Egyéni tisztálkodási szerek Tisztálkodó felszerelések Fésűtartó Abrosz Takaró Ágynemű huzat, lepedő Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruha tároló Vasaló

Mennyiségi mutató Gyermeklétszám szerint Mosdókagylóként Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiség Asztalonként 3 Gyermekenként 1 Gyermekenként 3-3

Mennyiségi mutatók 1 1

~ 63 ~

Vasaló állvány Takarító eszközök Kerti munkaeszközök Hűtő Porszívó

1 1 felszerelés Van 1 1

Nevelőmunkát segítő játékok, egyéb eszközök Mennyiségi mutató Játékok Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Mozgáskultúrát fejlesztő játék Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Ének-zene, énekes játékok Nincs, ritmushangszerek vannak Anyanyelv fejlesztés eszközei Könyvek, Bábszínház Értelmi képesség fejlesztő játékok Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Ábrázoló tevékenységet fejlesztő játékok Gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Természet-ember-tárgyi környezet megism. Előseg. Igen Munkajellegű tevékenységek eszközei Kis locsolók Kis lapát Seprű Kis gereblye

Mennyiségi mutató 7 7 7 4

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Televízió CD lejátszó Projektor Ritmushangszerek Hangszerek pedagógusoknak

Mennyiségi mutató 1 1 1 2 csomag Furulya 1

Egyéb eszközök Tükör 120*180 Logopédiai alapkészlet

Mennyiségi mutató 1 1

Egészség -és munkavédelmi eszközök Étel mintatároló készlet Elsősegély láda Zárható gyógyszerszekrény Tűzoltó készülék

Mennyiségi mutatók 1 1 1 1

~ 64 ~

~ 65 ~