Koppányvölgye Helyi Akciócsoport 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66

Koppányvölgye Helyi Akciócsoport 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66.

1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák – így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja – amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat – különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert – a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás – helyi közétkeztetés, piacok, boltok – használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési – fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a


belföldi vendégekre szabott új, elsősorban a vízi, kulturális, sport, ifjúsági, ökológiai és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal (ezek közül is kiemelten a balatoni hallal összefüggő fejlesztésekkel) sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 1.2

Főbb célkitűzések

1. A helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése. Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. Cél új vállalkozások létrehozása, illetve létrejöttük segítése, valamint a helyi munkakészlet (munka alapú jövedelem szerzési lehetőségek) növelése.

2. A fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével. A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, előállítását, helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé, így különösen a termelői piacok, közösségi elárusító helyek létrehozása, különös tekintettel a balatoni szezon biztosította kereslet kihasználására. Ezek fontos kiegészítőjét képezik a térségi marketing és egyéb piacra jutást segítő intézkedések.

3. A fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a fenntartható megújuló energiaforrás használat és az energiaracionalizálás lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével.


A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. A természeti erőforrások – víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának felmérése, megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre, a klímarezíliencia növelésére. Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. Ide sorolandók még a szélsőséges időjárási események okozta káresemények megelőzésére, elhárítására, helyreállítására alkalmas közösségi eszközrendszerek kialakítására, fejlesztésére irányuló és a fenntartható hulladék kezelési közösségi rendszerek kialakítását, fejlesztését célzó intézkedések is.

5. A helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást is lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. Különösen fontos a kapcsolódó, új helyi termékek kialakulását is jelentő kreatív kézműipari fejlesztések segítése.

6. A népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével. Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, szolgáltatásfejlesztésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik (pl.: „fészekprogram”, távmunka kapacitások). 7. A szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével. Innovatív, fenntartható (a helyi társadalmi és globális környezeti érdekeket is szolgáló) turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése, különös tekintettel a gyalogos, kerékpáros és lovas turisztikára, valamint a speciális célcsoportokat (pl.: diák, madarász, mozgássérült, stb) megcélzó, egész szezonra kiterjedő szolgáltatásokra.


8. A helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése. Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza. Ide sorolhatók különösen a szociális és szolidáris gazdaság megerősítését, valamint a rászorultak munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló törekvések (pl. közmunka, terápiás jellegű, vagy próbafoglalkoztatás, stb) és szervezetek (pl.: szociális szövetkezet, stb) segítését célzó intézkedések. 1.3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja

A HVS felülvizsgálatot egyfelől az időközben bekövetkezett hazai és külföldi gazdasági és politikai, szakpolitikai változások, másfelől a térségben a program eddigi megvalósítási módjának következményei indokolják. A hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatokból a gazdasági válságot és a fenntartható környezetgazdálkodás fontosságának felismerését (EU 2020 Stratégia) emeljük ki. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési paradigmaváltás szükségességének felismerésére utal az új nemzeti vidékstratégiai koncepció tervezete is, amely jó diagnózist ad a vidék mai helyzetéről. A HVS felülvizsgálatban ezeket a változásokat figyelembe vettük és azt is rögzítettük, hogy a régi elképzeléseink is teljes mértékben megfelelnek az új stratégiai környezetnek, ugyanakkor kérdés, hogy a program irányító hatósága a konstrukció szabályozását ennek megfelelően módosítja-e (szubszidiaritás biztosítása). A program eddigi megvalósítási módja – különösen a helyi döntési kompetencia biztosításának elmaradása és egyes helyi szervezetek átpolitizálódottsága és pazarló működése miatt a konstrukcióval szemben kialakult általános bizalmatlanság – miatt a konstrukció iránti bizalom minimális, amit az eddig politikától mentesen, maximális transzparenciával végzett munkánk ellenére helyben is érzünk. Sajnálatosan ez a HVS felülvizsgálat iránti érdeklődés mértékében is megmutatkozott, amit nem javított az a körülmény sem, hogy a HVS tervezés rendszer hasonló rendszerű, és hasonló mértékben kötött maradt, mint a kezdeti időszakban.


1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A felülvizsgálat során folyamatosan biztosítottuk az érintettek számára a részvétel, a véleményezés és a javaslattétel lehetőségét a fórumokon és a tervezői csoport üléseken. Erről a tervezés elején hirdetményben tájékoztattuk az akcióterületen működő önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat és magánszemélyeket. Bevontuk a helyi szintű vidékfejlesztésben aktívan közreműködő intézményi apparátusok képviselőit, önkormányzatokat és a kistérségek munkaszervezeteit. A tervezés lépéseit és eredményeit rendszeresen nyilvánosan közzétettük a szervezet honlapján (www.kvke.hu), illetve végig nyitott volt a lehetőség a véleményezésre és javaslattételre. A fórumokon volt jelentősebb érdeklődés, melyeken átlagosan 12-16 fő vett részt. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be, postai és elektronikus úton, vagy személyesen a központunkban. Összesen 13 projektötlet érkezett, melynek nagy része (55%) civil szervezetek, másik része (27%) vállalkozások, illetve önkormányzatok (18%) részéről fogalmazódott meg. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során lényegi jelentős változás nem történt, csupán az eddigi tapasztalatok alapján bizonyos esetekben történt meg az egyes HPME-k finomhangolása és aktualizálása, bár ezek javarészt már csak a kiírásokban (konkrét célterületekben) realizálódtak. Elsősorban III. tengelyes fejlesztések esetén lett volna jelentősebb változtatási javaslatunk, de erre nem nyílt alkalom a központi meghirdetés miatt. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl külső-somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 42.967 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 4 város (Balatonföldvár, Igal, Tab, Zamárdi) található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget, gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, a mezolit kortól folyamatosan lakott volt, kiemelkedő emlékei egyrészt a Balatonhoz, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kötődnek. A megkapó szépségű tájon a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál. A parti


települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A tó partvonala beépített, csak a szántódi rév környékén emlékeztet a természetközelire. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok a zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdekartikulációs és érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, így az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virágkultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodás eltűnőben van. A térségben még nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzet (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) a fiatalok körében káros folyamatokat indított be (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés stb.). A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térségben jelentős ipari szennyező forrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken, a nyári szezonban számottevőek. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával egyidőben kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást, nagyfokú talajvízszint és biodiverzitás csökkenést okozott; - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a gyorsabb lefolyást célzó vízelvezetési, lecsapolási és meliorációs beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes anyagok, hulladékok felelőtlen, hanyag kezelése). Ez utóbbi magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezetérzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való


szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége a helytelen, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken. A tarvágásos gazdálkodás uralkodik, ami, különösen dombvidéken talajpusztulást, talajvízszint-csökkenést, vízelvezetési problémákat okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak. A telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek, a tájidegen, invazív fajok (akác, bálványfa, selyemkóró, aranyvessző, zöld juhar, stb.) terjedése különösen káros. A második legnagyobb környezeti kár a felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés vízvisszatartást célzó követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit 23 Natura 2000 terület is alátámaszt. Demográfiai helyzet: A HACS területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama, valószínűleg az általánosnál is nagyobb mértékű anómia miatt az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói népességfogyást mutatnak, így a települések az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népességet mutatnak. Egy-egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs, ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kismértékű bevándorlásra az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosságcsökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970–2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A szociális társadalmi teher a kereső korúak körében is óriási, a települések egyharmadában 100 aktív keresőre több, mint 60 aktív korú, nem dolgozó, segélyezett jut. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb)


roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Gazdasági környezet: A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően az infrastruktúra fejletlenségén kívül a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) is messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része foglalkoztatott nélkül működő egyéni vállalkozás. A parti településeken jelentős a vendéglátó-ipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1200 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ugyanakkor gabonatermesztés szempontjából szuboptimális birtokméreten (40-100 ha) folytatnak szántóföldi növénytermesztést. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító, ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori tsz-ek utódtársaságai, amelyek a térségből már elköltözött egykori vezetők és/vagy más külső befektetők tulajdonába kerültek. Szociális, foglalkoztatási szerepük teljesen lecsökkent, és mivel a térségben egyedül ők rendelkeznek jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A partközeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Az akcióterületen jelentős kiterjedésű erdőtömbök találhatóak, melyben az erdőgazdálkodás mellett, országos és nemzetközileg is elismert vadgazdálkodás folyik. Ugyanakkor a kiemelkedő, de egyben túltartott vadállomány káros hatással van az erdő természetességére és a biodiverzitására. Mindezt a vadgazdálkodás gyenge vagy nullszaldós jövedelmezősége sem bevételek, sem munkahelyek tekintetében nem képes kompenzálni. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés, főként az extenzív formák a térségben visszaszorultak, pedig a domborzati adottságok miatt a juh-, ill. marha- és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A még meglévő állattenyésztési kapacitások és a háztáji állattartás teljes mértékben a drága és


nem GMO-mentes, várhatóan folyamatosan dráguló import fehérjétől (szója, halliszt) függnek. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A térség függősége a fosszilis energiahordozóktól maximális, a megújuló energiaforrások hasznosítása teljesen fejletlen (egyedül a hagyományos fafűtés minősülhet energiacélú biomassza hasznosításnak). A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg.

Társadalmi környezet: Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokhoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdekartikulációsképessége elenyésző, így nincs érdekérvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája – Európában, hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Az egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két


év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak, ugyanakkor, különösen a fiatalok körében kifejtett közösségfejlesztő tevékenységük elmarad a lehetségestől. 2.2 LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az akciócsoport a szerencsés helyzetben van, hogy képes volt a LEADER+ programban elért társadalmasítási és szakmai eredmények továbbvitelére a 2007 utáni időszakban. Ez egyrészt megkönnyítette, másrészt hitelesebbé tette az új, megnövekedett vidékfejlesztési közösség megszervezését, hiszen ez esetben nem toborzásról, új ismeretségekről volt szó, hanem egy meglévő együttműködési hálózat kibővítéséről, mélyítéséről. Az akciócsoport nagy létszámú tagsága és a 11 fős elnökség minden település és minden térségi gazdasági és civil szereplő reprezentációját biztosítja. A HACS elnöke a térségben hosszú ideje működő vidékfejlesztési civil szervezet vezetője, a Tabi és a Tamási kistérségekből építkező egykori Leader+ csoport korábbi szakmai vezetője. Az elnökség további tíz tagja a települések száma, az elmaradottságból eredő rászorultság és az egyes szektorok képviselete szerint méltányos mértékben fedi le a résztvevő kistérségeket: a Tabi kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök; egy agrárvállalkozó-falugazdász egy civil szervezet vezető a Balatonföldvári kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök; egy egyházi vezető; a Siófoki kistérségből: egy polgármester egy élelmiszer-feldolgozó vállalkozó; a Kaposvári kistérségből: egy civil szervezet vezető; egy agrár vállalkozó; a Tamási kistérségből: mezőgazdaági vállakozó. Az ügyintézés könnyítésére, tekintettel az aprófalvas településszerkezetből adódó rendkívül rossz helyközi közlekedési lehetőségekre a HACS két alirodát nyitott Balatonföldvár és Igal településeken. A HACS környezetében több civil összefogás, szervezet (Koppányvölgyi Civil Háló, térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága stb.), valamint szakmai együttműködés (Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs


Kísérleti Terület és az ennek komplex felmérésére létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a DDNP, a Balatoni Integrációs Kft, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, valamint az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia Siófokon) született, amelyek jól jelzik a csoport helyi társadalmi és szakmai beágyazottságát. 2. 3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Ahhoz képest, hogy az ÚMVP végrehajtási rendszere eddig teljesen szemben haladt a Leader módszer alapelveivel és inkább a szubszidiaritást gyengítő hatásokkal járt, sikerült néhány eredményt elérnünk, amiben nagy segítségünkre volt a korábbi, valamivel nagyobb döntési kompetenciát biztosító Leader+ program alatt megszerzett tapasztalat és az ott kiépített alapok. Az egyik legfontosabb eredményünk vitathatatlanul a közösségfejlesztés terén valósult meg. A decentralizált végrehajtási-döntési rendszer szervezése során tartós, érdemi párbeszéd, majd több konkrét térségi szakmai és szervezeti együttműködés, összefogás, hálózatosodás jött létre olyan szereplők között, amelyek a Leader HACS megalakulása és működése nélkül nem jött volna létre. Ezek a jelentős struktúrák garantálnák a további értelmes munka eredményességét, hiszen a fejlesztési forrásokat képesek a valós problémák megoldásához irányítani, de ha a végrehajtás rendszere az eddigi módon folytatódik, sőt a centralizáció irányába mutatnak, akkor ezek nem megerősödnek és tartóssá válnak, hanem fokozatosan szétesnek. Ilyen jelentősebb struktúrák a Koppányvölgyi Civil Háló, a térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága, a Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs Kísérleti Terület komplex felmérésére kapcsán létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia kapcsán létrejött szakmai műhely, amely komplex térségi fejlesztési programot dolgozott ki az elszegényedett aprófalvas térség társadalmi, gazdasági és környezeti problémáinak megoldására, ilyen a Koppányvölgyi Túraút kapcsán létrejött helyi összefogás és a csoport által alternatív forrásokból kiépített nemzetközi kapcsolatok nyomán beindult nemzetközi együttműködési tervek (Skócia: ifjúsági drámapedagógiai projekt a helyi történelmi örökség feldolgozásával és egy erdei iskolai tematikai-módszertani együttműködés; Ausztria: a turisztikai szezon meghosszabbítását célzó szakmai együttműködés; Németország: a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó szakmai együttműködés; Finnország: a nagy tavak ökológiai állapotjavítását célzó szakmai összefogás stb.). Egyik tartós részeredménye a közösségfejlesztésnek, hogy a térség érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képessége a korábbihoz képest jelentősen megnőtt. Másik legfontosabb eredmény a szemléletformálás területén könyvelhető el. Sikerült a helyi szereplők széles körében elterjeszteni az Európában és a világban már elterjedt, a fenntartható helyi gazdasági rendszerek kialakulásához elengedhetetlenül fontos öko-szociális szemléletmód alapjait. A térség középső részének (Koppányvölgy) jelenlegi komplex fejlesztési stratégiája már ezekre az elvekre épül és rövid távon is képes kezelni a legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat. A konkrét projektek terén az értékelés különösen nehéz a következő okok miatt:


minden helyi fejlesztési stratégia a belső erőforrások helyi szereplők által történő hasznosítására épül, de az ÚMVP III-IV tengely elhibázott végrehajtási rendszere (az eljárás KET alá helyezése) miatt a szubszidiaritás ellehetetlenült, a HACS nem kapott valós döntési kompetenciát, így a tőkeszegény helyi szereplőkkel szemben a külső befektetők közösségidegen, gyarmatosító jellegű, vidékfejlesztéssel ellentétes irányú projektjei kerültek és kerülnek előnybe mind a mai napig; a HVS tervezés uniformizáló hatású sablonokkal való ellehetetlenítése és különösen a központilag meghatározott III. tengelyes kiírások szakmailag rendkívül káros tartalmi vonatkozásai (költségstruktúra és egyéb tevékenységi behatárolások, rossz és felesleges vidékfejlesztési tartalmak, pl. játszótér, faluszépítés előírása stb.) nem tették lehetővé, hogy a valós helyi problémákra reagáló törekvések segítséget kaphassanak; a fenti szempontok és a rendkívül lassú pályázatkezelési eljárás és a centralizált döntéshozatal (tervezési sablonok, központi kiírások és pontozási táblák stb.) a helyi szereplők nehezen felkeltett bizalma a Leader és a vidékfejlesztés iránt elenyészett, a program imázsa leromlott; Ebben a fenti rendszerben jó szándékkal, kellő szaktudással és széles társadalmi bázissal is nehéz volt értelmes, hasznos, szinergikus hatású és a vidékfejlesztést szolgáló projekteket generálni (a kiválasztásban a HACS szerepe már erősen korlátozott volt!). Ennek ellenére fontos előrelépést tettünk a környezetgazdálkodási problémakör tudatosításában és kezelésében (két terület természetvédelmi oltalom alá helyezését megalapozó felmérés, egy élőhely-rekonstrukciós tevékenységet szolgáló eszközpark, több illegális hulladéklerakó felszámolása és átalakítása). Turisztika terén sikerült néhány közösségi, nonprofit ifjúsági szálláshelyet megvalósító projektet generálni (döntés még csak az egyik esetben van), amelyek az ökológiai, ill. tájrehabilitációs munkára épülnek. A kulturális örökség megőrzés terén szinte kizárólag egyházi ingatlanok felújítási projektjei érkeztek be jelentős túligénylést eredményezve, de a döntést elhalasztottuk és egy mérnöki felmérést finanszíroztunk működési költségünk terhére, amely a döntéshozalt megalapozó rangsort állított fel a műemléki érték és a veszélyeztetettség szempontjából, ami a pályázati rendszer hiányosságaiból fakadóan nem volt megítélhető. Vélemyénünk szerint az egyházi ingatlanok felújítását nem vidékfejlesztési, hanem műemlékvédelmi, ill. egyházi forrásból kellene finanszírozni. A falufejlesztés területén a döntőbizottságunk a minimum ponthatárt úgy állította be, hogy az országosan szervezett, korrupciógyanús (később a sajtóban is elemzett), túlköltségelt játszótér pályázatok kiessenek. A mikrovállalkozás-fejlesztés területén a hátrányos helyzetű térségekben jellemző saját erő hiány és a vállalkozások elenyésző száma csak néhány kisebb összegű projektet eredményezett, a források nagy részét a külső befektetők által helyinek „álcázott”, helyi társadalmi-, gazdasági és környzeti hatás szempontjából negatív projektek viszik el (itt néhány 50 milliós támogatási igényű projektünk országos ismertségre tette szert: egy országos monopolhelyzetben lévő szolgáltató 120 kg feletti testeket elégetni képes krematóriumi kemencéje és egy városi ingatlanforgalmazó cég új, panorámás Balaton-parti üdülő


apartmanban kialakított „e-kereskedelmi” irodája). Hátrányos helyzetű térségekben ilyen mikrovállalkozás-fejlesztési kiírástól gyors, látványos eredményt várni szakmai tévedés. Összefoglalva megállapítható, hogy a közelmúltban és jelenleg a megalapozott szakmai tervezésre és társadalmasításra építő HACS-oknak rendkívül nehéz feladata volt. 2. 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS készítést megelőző tervezési időszak eredeti helyzetelemzése és célkitűzései megfelelőek, de sajnálatos módon a program végrehajtásban alkalmazott eljárásrend (a HVS előírt tervezőrendszere, a HPME-ek MVH-val történő több körös egyeztetése) megakadályozta, hogy a HVS-ben a valós tervezési folyamatában összegyűjtött helyi sajátságok és megoldások helyet kaphassanak. Az így létrejött, uniformizálódott HVS ezért sokkal kevesebb, mint a tényleges kiútkereső stratégia. Ennek megfelelően felülvizsgálata mindenképpen indokolt, ugyanakkor célja kérdéses, hiszen a jelenlegi támogatási környezetben, az ÚMVP, az ESZA, a GOP, a ROP és a KEOP típusú források összehangolása nélkül, csupán a maradék ÚMVP III-IV tengelyes forrásokra és a Közigazgatási Eljárási Tv. alá rendelt eljárásrendszerrel számottevő eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti téren még egy kiváló stratégia végrehajtásától is nehezen várhatók.

2.5 SWOT elemzés Erősségek • gazdag természeti örökség • gazdag kulturális (történelmi,néprajzi) örökség • jó agro-ökológiai potenciál • Balaton bejáratott idegenforgalma • főváros közelség • magas arányú erdőborítottság • legelőterületek nagy aránya • sűrű felszíni vízfolyás hálózat • tagolt, vonzó dombvidéki táj • a „Koppány” történelmi név, földrajzi „brand” országos ismertsége Gyengeségek • elvándorlás • helyi értelmiség hiánya • érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képesség hiánya • szolgáltatáshiány • gyenge vállalkozói szféra


• • • • • • • • • • • • • •

szegénység, elszegényedés rossz egészségügyi mutatók nagyüzemi mezőgazdaság dominanciája, alacsony hozzáadott érték és feldolgozottsági fok fosszilis energiahordozóktól való függőség állattenyésztés, különösen az extenzív formák elsorvadása háztáji gazdálkodás elsorvadása szociális terhek nagyságrendje és növekedése természeti erőforrások (víz, talaj, biodiverzitás) pusztulása szűk turisztikai szezon a szántó és erdőterületek nagy része külső befektetők kezében van a hagyományos parasztgazdálkodási „tudás” eltűnése táj pusztulása alacsony klíma rezíliencia helyi népesség átlagosnál alacsonyabb iskolázottsága

Lehetőségek • innovatív megújulóenergia-termelés • helyi élelmiszer termékek fejlesztése, élelmiszer önrendelkezés • helyi termelési - fogyasztási rendszerek hiánya - EZT ÁT KELL TENNI A GYENGESÉGEKHEZ! • ökoszisztéma szolgáltatások felértékelődése • tájrehabilitáció, élőhely-rehabilitáció és az ehhez kötődő turizmus • szociális / szolidáris gazdasági szemlélet erősödése • szociális szövetkezetek, szociális gazdasági társaságok létrehozása elterjedése • betelepedés (különösen értelmiségieké) elősegítése a vidék felértékelődésével • oktatás-képzés fejlesztése Veszélyek • elnéptelenedés • az eddigi participatív helyi gazdaságfejlesztés eredményeinek elhiteltelenítése és a helyi közösség végleges kiábrándítása a program további torzításával • visszafordíthatatlan elszegényedés • a térség leszakadásának fokozódása • szociális rászorultság növekedése • belső erőforrások kihasználása visszafordíthatatlanul külső befektetők kezébe kerül • a még meglévő iskolák, intézmények megszűnése • szolgáltatások további szűkülése • a természeti erőforrások (táj, talaj, víz, biodiverzitás) további pusztulása, a klímaváltozás felgyorsulása • a fosszilisenergia- és élelmiszer-függőség fokozódása


3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdekartikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő-képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák – így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja – amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat – különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert – a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer-ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás – helyi közétkeztetés, piacok, boltok – használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési-, fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra épülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-építészet, megújulóenergia-hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton-parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a


belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képessé vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A HVS a fenntartható, öko-szociális helyi gazdasági rendszerek kiépülését és megerősítését szolgálja, így közvetlenül a térség szükségleteire épül, ugyanakkor az ÚMVP III.-IV. tengelyének jelenlegi végrehajtási rendszere szinte lehetetlenné teszi bármilyen érdemi eredmény elérését a megvalósítás érdekében, hiszen a források nagysága a feladatokhoz és a térséghez képest aránytalanul kicsi, ráadásul a helyi döntési kompetencia erős korlátozása, a kiírások horizontális jellege inkább a külső befektetői érdekeket képviselő, gyarmatosító jellegű projekteknek kedvez. A térség legnagyobb problémája a jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése miatti elszegényedés és elnéptelenedés, valamint a jövő alapjait jelentő természeti erőforrások folyamatos degradációja. Ebben a helyzetben az említett „gyarmatosító” jellegű projektek csak statisztikailag jelennek meg gazdaság élénkítésként, valójában a helyi közösség és az egyéni kezdeményezések gyengítését jelenti és akadályozza a térség legfontosabb belső erőforrásaiért való hosszú távú helyi felelősségvállalás kialakulását. Az életminőség javítása – ha fontos is a maga nemében – ebből a szempontból másodlagos jelentőségű, ill. tüneti kezelés jellegű, nem segít a kialakult helyzeten. A központilag kialakított kiírásokban (III. tengely falufejlesztés, kulturális örökség megőrzés) az életminőség javítása címszó mögött rejlő lehetőségek (játszótér, faluszépítő beavatkozások stb.) inkább negatív vidékfejlesztési hatásúak, mivel a problémákkal szembeszálló, szerves, valódi fejlődés helyett a „városias” fejlődés illúzióját nyújtják, tévútra terelik a helyi közösségi gondolkodásmódot. A HVS ezért elsődlegesnek tekinti a természeti erőforrások megőrzésével és regenerációjával összhangban a helyi élelmiszerönellátási-képesség kifejlesztését helyi termelési-, fogyasztási rendszerek segítségével, valamint a fenntartható megújulóenergia-termelési rendszerek kialakítását. Mindez erős, tudatos közösség nélkül nem megy, így a közösségfejlesztés, szemléletformálás meghatározó fontosságú. A HVS kapcsolódik a térség déli részén kidolgozott komplex térségi fejlesztési programmal (Ébredő Koppányvölgy), amely valós, rövid távú és fenntartható megoldásokat teremt a valós helyi problémákra vonatkozóan.


3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1, a helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése.; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozások támogatásával. Cél új vállalkozások létrehozása, illetve létrejöttük segítése, valamint a helyi munkakészlet (munka alapú jövedelem szerzési lehetőségek) növelése. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 1.1 Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei (közösségi) 1.2 Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei (vállalkozásfejlesztés)

2, a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, előállítását, helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé, így különösen a termelői piacok, közösségi elárusító helyek létrehozása, különös tekintettel a balatoni szezon biztosította kereslet kihasználására. Ezek fontos kiegészítőjét képezik a térségi marketing és egyéb piacra jutást segítő intézkedések. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 2.1 Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése (közösségi) 2.2 Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése (vállalkozásfejlesztés)


3, a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a fenntartható megújuló energiaforrás használat és az energiaracionalizálás lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 3.1 Biomassza energetikai hasznosítása

4, a természeti erőforrások – víz, talaj, biodiverzitás, táj - felmérése, megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre, a klímarezíliencia növelésére; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. tájrehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. Ide sorolandók még a szélsőséges időjárási események okozta káresemények megelőzésére, elhárítására, helyreállítására alkalmas közösségi eszközrendszerek kialakítására, fejlesztésére irányuló és a fenntartható hulladék kezelési közösségi rendszerek kialakítását, fejlesztését célzó intézkedések is. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 4.1. Illegális hulladéklerakók értéknövelő felszámolása

5, helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást is lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. Különösen fontos a kapcsolódó, új helyi termékek kialakulását is jelentő kreatív kézműipari fejlesztések segítése. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 5.1 Helyi örökség megőrzés – eszközök, kiadványok 5.2 Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése (közösségi)


5.3 Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése (vállalkozásfejlesztés) 5.4 Pincesor rekonstrukció (közösségi) 5.5 Pincesor rekonstrukció (vállalkozásfejlesztés)

6, a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, szolgáltatásfejlesztésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik (pl.: „fészekprogram”, távmunka kapacitások). Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 6.1 Fészek program

7, a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható (a helyi társadalmi és globális környezeti érdekeket is szolgáló) turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése, különös tekintettel a gyalogos, kerékpáros és lovas turisztikára, valamint a speciális célcsoportokat (pl.: diák, madarász, mozgássérült, stb) megcélzó, egész szezonra kiterjedő szolgáltatásokra. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 7.1 Innovatív, fenntartható turisztikai termékek, szolgáltatások (nem szálláshely) fejlesztése

8, a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, különösen a Balaton körüli összefogást célzó együttműködések, a hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdekérvényesítő-képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen


tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése stb.). Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 8.1 Lovas kocsis személyszállító rendszer létrehozása

9, A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére; A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza. Ide sorolhatók különösen a szociális és szolidáris gazdaság megerősítését, valamint a rászorultak munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló törekvések (pl. közmunka, terápiás jellegű, vagy próbafoglalkoztatás, stb) és szervezetek (pl.: szociális szövetkezet, stb) segítését célzó intézkedések.

Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 9.1 Települési Internet hozzáférés megteremtése

3. 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései IV. tengely LEADER 1. Illegális szemétlerakó felszámolás HVS célkitűzés: Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés


Megoldás: A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolása és új közösségi, turisztikai, vagy ökológiai funkciók szerinti átalakítása (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek stb., elsősorban az ökológiai szempontból jelentős élőhelyek veszélyeztetettségének megszüntetése céljából. Eredmény: 2014 végéig legalább 2 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált. Érintett települések köre: az összes (56) település 2. Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése HVS célkitűzés: Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiány és a rossz életminőség miatt alacsony. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (63% - 35 db), a lakosság identitástudata alacsony szintű, érdek artikulációs és érdekérvényesítő képessége gyenge. A helyi örökség megőrzése ennek megfelelően a háttérbe szorul. Probléma/Lehetőség: A közösségek megerősítéséhez, fejlesztéséhez, az identitástudat növeléséhez és a helyi örökség megőrzésének előmozdításához segíteni kellene a helyi társadalmi csoportok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi szervezetek helyi örökség megőrzést célzó törekvéseit, rendezvényeit, amelyekhez jelenleg nincsenek megfelelő eszközeik. Megoldás: A településeken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett, helyi kulturális örökség megőrzéshez kötődő tevékenységek eszközbeszerzésének támogatása, helyi kulturális, vagy természeti örökségi értékeket bemutató közhasznú, szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, közösségi eszközök beszerzése (jelmez, népviselet, hangszer, tradícionális eszköz, színpad, rendezvénysátor, hang és fénytechnika, asztalok, padok stb.). Eredmény: 2014-ig összesen legalább 10 alkalommal, legalább összesen 500 főt vonzó rendezvényt tartanak meg, ami hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez és közösségeik megerősítéséhez.


Érintett települések köre: az összes (56) település 3. Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása HVS célkitűzés: Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása Helyzet/Adottság: A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók, háztáji termelők és sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb). Probléma/Lehetőség: A helyi megtermelt és gyűjtött mezőgazdasági termékek nagyrészt feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a térséget. Nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, amelyet csak megfelelő szervezéssel, hálózatépítéssel lehet összegyűjteni és közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokkal feldolgozni. Mindez jelentős kiegészítő jövedelemforrást jelenthetne a helyieknek. A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására, termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani.

Megoldás: Helyi termék infrastruktúra helyi non-profit szervezetek, önkormányzatok, vagy kistermelőket integráló szövetkezetek által való összefogása, létrehozása, a helyi termékekre alapuló őstermelői, vállalkozói tevékenységek ösztönzése, elindítása céljából. A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba stb.) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését, előállítását, kiszerelését és értékesítését lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. méz, lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány, füstölt árú, feldolgozott tejtermékek előállítás) létrehozása a települések lakossága és kistermelői, őstermelői számára. A feldolgozó kapacitások kialakítását célzó eszközbeszerzés, építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések és marketing tevékenység. Hagyományos előállítási módok is támogathatóak.


Eredmény: 2014 végére legalább 2 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő. Érintett települések köre: az összes (56) település 4. Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása HVS célkitűzés: Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor évente, helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik. Probléma/Lehetőség: A települések, különösen az LHH települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne. Megoldás: A települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszerek a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. A rendszerek létrehozásának része a berendezések beszerzése, beépítése, az elhelyezésükhöz, üzemeltetésükhöz szükséges terek, építmények, kiszolgáló létesítmények kialakítása. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, ahol az érintett intézmény fűtési költségei a fosszilis energiaforrásokhoz képest legalább 20 %-kal csökkennek. Érintett települések köre: az összes (56) település


5. Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása HVS célkitűzés: Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. Probléma/Lehetőség: A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. Megoldás: A háttértelepülések közösségeinek kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, helytörténet, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű feltárását, feldolgozását, leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékek megőrzését is. A bemutatáshoz, megjelenítéshez szükséges új és tradícionális eszközök beszerzése, rendezvények szervezése, mozgókép, hangfelvétel készítés és szerkesztés, betanítás (tánc, színházi produkció, stb), helytörténeti kiadványok (pl. monográfiák) megjelentetése. Eredmény: 2013 végéig legalább 3 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. Érintett települések köre: az összes (56) település 6. Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja HVS célkitűzés: Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja


Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. Számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. Megoldás: Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. A felméréssel alátámasztott élőhelyek részleges, vagy teljes rehabilitációja, a biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme, különös tekintettel a vízvisszatartást szolgáló vizes élőhelyekre - iskolai, erdei iskolai szemléletformáló és közép- vagy felsőfokú oktatási gyakorlati tevékenységek megerősítéséhez kapcsoltan. Természettudományi felmérés (laborvizsgálat, mintavétel, megfigyelés), tervezés, élőhely kialakítása (földmunka, növényszegélyek telepítése). Eredmény: 2014 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése, természetvédelmi védelem alá helyezése, vagy legalább részleges rehabilitációja történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település


7. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány-patak esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A települési önkormányzatok számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen az elektromos energia és a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. Jelentős a térség felszíni és felszín alatti vízkincse, amit a diffúz szennyezés és a lakossági szennyvíz helytelen kezelése veszélyeztet. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Megoldás: Olyan közösségi, bemutató célú megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek és /vagy fenntartható gazdálkodási módokat bemutató közösségi helyiségek (tanistálló, tankert, üvegház) kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg és egyúttal referenciaként, oktatási céllal is működnek. Olyan kisebb léptékű kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia- és víztakarékossági, szennyezés megelőző, vagy csökkentő, természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) és a helyi természeti erőforrásokkal, így a természetes, vagy a helyi agro-biodiverzitással való fenntartható gazdálkodást megvalósító projektek támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését, elsősorban a helyi vállalkozók és a helyi fiatalok körében.


Eredmény: 2014 végéig legalább 1 gazdálkodási bemutatóhely és 1 egyéb energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása.

víz

és/vagy

Érintett települések köre: az összes (56) település 8. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató berendezések létrehozása Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány folyó esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken.

Probléma/Lehetőség: A lakosság számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Megoldás: Olyan bemutató célú, nem biomassza alapú, megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek a vállalkozások által üzemeltetett épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Olyan kisebb léptékű energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését.


Eredmény: 2014 végéig legalább 3 víz és/vagy energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása. Érintett települések köre: az összes (56) település 9. Fészekprogram HVS célkitűzés: Fészekprogram Helyzet/Adottság: A térség népessége jelentősen fogy, a leghátrányosabb helyzetű települések között vannak olyan falvak, ahol az éves fogyás 2-4 % körüli. Ennek oka elsősorban a fiatalok elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. Probléma/Lehetőség: A fiatalok, főként a magasabb iskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezők elvándorlása súlyos következményekkel jár a helyi társadalomra nézve: visszaesik a gyermeklétszám, ami az óvodák, iskolák megszűnését okozza. Az egyre nehezebbé váló finanszírozási körülmények között a fogyatkozó fejkvóta is hozzájárul a települések forráshiányához, az alacsony iskolázottsági szint miatt nő a tartós munkanélküliség. A vidéken maradó népesség megújuló képessége korlátozott, a leginkább érintett települések betelepülők nélkül a következő 20-30 évben megszűnnek Megoldás: Az LHH településeken lehetőleg gyermeket vállaló, pályakezdő fiatalok betelepülését célzó olyan önkormányzati, egyházi, közhasznú civil szervezeti tulajdonú, inkubációs célú lakóingatlanok kialakítása, ahol igény szerint, a beköltöző szakmájának megfelelő műhely. ill.gépi kapacitások is kialakíthatók, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és piaci alapú bérleti díjat, vagy részletfizetést nem tudnak fizetni. Eredmény: 2014-ig legalább kettő betelepülést segítő inkubációs ingatlankapacitás épül ki. Érintett települések köre: LHH települések: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics


10. Művészeti alkotóterek létrehozása HVS célkitűzés: Művészeti alkotóterek létrehozása Helyzet/Adottság: A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. A szép táji környezet miatt több városi alkotóművész telepedett le a térségben. Probléma/Lehetőség: A fiatalok a kistelepüléseken nem találnak megfelelő szocializációs és szórakozási lehetőséget, nincs lehetőségük olyan kreatív, kornak megfelelő tevékenységeket tanulni és végezni, amelyek egy városi fiatal számára elérhetőbbek. Ilyen lehetőségek megteremtésével csökkenthető lenne az elvágyódás, illetve növelhető lenne a fiatalok lakóhelyükhöz való kötődése. Megoldás: Művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak és lehetőséget teremtenek a minőségi idegenforgalmat fejlesztő professzionális alkotótáborok, műhelyek működtetésére is. Eredmény: 2014-ig legalább egy alkotótelep épül ki. Érintett települések köre: az összes (56) település

11. Helyi agro-biodiverzitás megőrzése, kihasználása HVS célkitűzés: Helyi agro-biodiverzitás megőrzése és kihasználása Helyzet/Adottság: A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának. A háttértelepüléseken, különösen a Koppány-patak mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Probléma/Lehetőség: Az őshonos állat- és növényfajták, szinte teljesen kiszorultak a termelésből, utóbbi esetében alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és


jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. Megoldás: Őshonos állat- és növényfajták (helyi gyümölcs-tájfajták) génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével. Eredmény: A projektek indítását követő harmadik év végére a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2014 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre. Érintett települések köre: az összes (56) település 12. Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása HVS célkitűzés: Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása Helyzet/Adottság: A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak a legidősebb generáció őrzi. Probléma/Lehetőség: A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. Megoldás: A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok és helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása.


A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a „nyitott-porta” programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. Eredmény: 2014-ig legalább 5 bemutató projekt kerül megvalósításra, amelyek várhatóan legalább 5.000 fős összlátogatottságot vonzanak, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez. 2011 végéig legalább 5 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. Érintett települések köre: az összes (56) település 13. Szemléletformáló kampányok szervezése HVS célkitűzés: Szemléletformáló környezettudatosságának erősítése)

kampányok

szervezése

(a

helyi

társadalom

Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. Megoldás: A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb).


Eredmény: 2014 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 300 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 14. Pincesor rekonstrukció HVS célkitűzés: Pincesor rekonstrukció Helyzet/Adottság: A térség falvainak többségében egykor jelentős szőlő és bortermelés folyt, amelynek nyomait egyes településeken még őrzik a pincesorok. Probléma/Lehetőség: Ezek a pince/présház épületek rendkívül rossz állapotban vannak, ugyanakkor jelentős turisztikai potenciállal bírnak fekvésüknek és a népi építészeti örökségi értéknek köszönhetően. Megoldás: Az érintett településeken lehetőség szerint minél több (legalább 3 db), egy pincesoron lévő épület szakszerű rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítását (szőlőművelési/borászati bemutató, kóstoltató, szállás, stb) lehetővé tevő kialakítása. Eredmény: 2014 végéig legalább 3 települési pincesor rekonstrukciója. Érintett települések köre: a közvetlen part menti települések kivételével az összes (50) háttértelepülés 15. Ökológiai szolgálatok létrehozása HVS célkitűzés: Ökológiai szolgálatok létrehozása Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul.


Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. Megoldás: Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 16. Innovatív, fenntartható turisztikai termékek, szolgáltatások (nem szálláshely) fejlesztése HVS célkitűzés: A szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével. Helyzet/Adottság: A HACS területének Balaton-parti szakaszán jelentős nyári idegenforgalom van jelen, de a turisztikai szezon rendkívül rövid és a háttértelepülésekre nem terjed ki. Probléma/Lehetőség: A Balaton-parti települések turisztikai infrastruktúrája a nyári forgalomnak megfelelően fejlődik, de kevés az olyan, újszerű szolgáltatás, amely jelentős vonzerőfejlesztést jelenthetne, vagy képes az átmenő forgalom lassítására. Különösen fejletlenek pl. a tóhoz kapcsolódó újszerű turisztikai termékek, szolgáltatások, valamint a fenntarthatóbb turisztikai formákat, így különösen a kerékpáros turizmust támogató szolgáltatások. A háttértelepüléseken és külterületükön számos turisztikai szempontból jelentős természeti, táji és kulturális örökségi érték van, de ezek ismertsége, megközelíthetősége és bemutathatósága korlátozott, így turisztikai kihasználtságuk minimális.


Megoldás: Fenntartható, innovatív turisztikai termékek, szolgáltatások, így különösen a tóhoz kapcsolódó (vízi sport, ökológia, stb) termékek, valamint a fenntarthatóbb turisztikai formákat, így különösen a kerékpáros turizmust támogató szolgáltatások. A háttértelepüléseken a turisztikai szempontból jelentős természeti, táji és kulturális örökségi értékek ismertségét, bemutathatóságát növelő, a kerékpáros turisztikát fejlesztő törekvéseken kívül, minden olyan vonzerőfejlesztés, amely a települések idegenforgalmát számottevően növeli. Eredmény: 2014 végéig legalább 3 új turisztikai termék, szolgáltatás jön létre Érintett települések köre: az összes (56) település 17. Települési Internet hozzáférés megteremtése HVS célkitűzés: A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére Helyzet/Adottság: A hátrányos helyzetű településeken, a térség dombvidéki jellegéből adódóan korlátozott a szélessávú Internet hozzáférés, ami mind a vállalkozások működtetése, mind a fiatalok helyben tartása szempontjából meghatározó fontosságú lenne. Probléma/Lehetőség: Számos LHH településen a belterületi határig kiépült a nagyobb sávszélességet biztosító kábelrendszer, de a település belterületén nincs elosztórendszer. Megoldás: Települések belterületi Internet hozzáférési elosztórendszerének (kábel, és/vagy WIFI) kiépítése és beüzemelése. Eredmény: 2014 végéig legalább 2 eddig nagyobb sávszélességű Internet hozzáféréssel nem rendelkező aprófaluban létrejön a szolgáltatás Érintett települések köre: LHH települések: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics


18. Lovaskocsis személyszállító rendszer létrehozása HVS célkitűzés: A helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, különösen a Balaton körüli összefogást célzó együttműködések, a hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdekérvényesítő-képességének fejlesztése Helyzet/Adottság: A HACS területének Balaton-parti szakaszán jelentős nyári idegenforgalom van jelen, de a turisztikai szezon rendkívül rövid és a háttértelepülésekre nem terjed ki Probléma/Lehetőség: A háttértelepüléseken és külterületükön számos turisztikai szempontból jelentős természeti, táji és kulturális örökségi érték van, de ezek ismertsége és megközelíthetősége korlátozott, így turisztikai kihasználtságuk minimális. A háttértelepüléseken számottevő a lótartás és az erre épülő vállalkozói kapacitás. Erre építve a HACS segítségével létrejött egy lovas egyesület, amely sikerrel pályázott a III. tengely turizmus fejlesztési programjában 2008-ban, de az egységes térségi lovaskocsis személyszállító rendszer kiépítést célzó projektjét hitelhez jutási és egyéb problémák miatt nem tudta megvalósítani. Megoldás: A több éve húzódó, sok szervezési munkát felemésztett fejlesztési törekvés megvalósítható a HACS szervezet által is, a térségi lovas vállalkozók bevonásával. A projekt az egységes arculatú, az egykori postakocsi, delizsánsz alapú személyszállítási eszközöket idéző kocsiállomány előállítását, a rendszer felállítását (szabályrendszer, marketing, útvonalak, stb) és beindítását tartalmazza. Ez a földutakon közlekedő személyszállítási rendszer hozzáférhetővé tenné a háttértelepülések helyi örökségi értékeit és szolgáltatásait. Eredmény: 2014 végéig létrejön egy, legalább 10 lótartással, lósporttal foglalkozó, vagy a kiépítendő rendszerhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatást nyújtó helyi szereplőt bevonó térségi lovas kocsis személyszállító rendszer Érintett települések köre: az összes (56) település

III. tengely Falufejlesztés Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való


hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Megoldás: Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 településen jön létre kisebb integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. Megoldás: A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. Eredmény: 2014 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.


Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, különösen a helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozására és működtetésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. Megoldás: Kereskedelmi, adminisztratív és egyéb szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZTkhez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: helyi termelési-fogyasztási rendszerek létrehozása, helyi piacok, kapcsolódó vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), turisztikai desztináció menedzsment, mező/polgárőrség, stb. Eredmény: 2014 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 5000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. Megoldás: A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is.


Eredmény: 2014 végéig legalább 4 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Probléma/Lehetőség: A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Megoldás: A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Probléma/Lehetőség: A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Megoldás: A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére.


Eredmény: 2014 végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Vidéki örökség megőrzése Helyzet/Adottság: A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag, a terület szinte minden településén sok értékes, védett, vagy védendő épület, építmény található. Probléma/Lehetőség: A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség épített örökségi értékei rendkívül rossz állapotúak, folyamatosan pusztulnak és sok bemutatásra érdemes épület jelenleg erre alkalmatlan. Felújításukkal, látogathatóvá tételükkel a helyi turisztikai vonzerő jelentősen növelhető. Megoldás: A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét. Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak az idős generáció ápolja. Probléma/Lehetőség: A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. Megoldás: A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, művelet bemutatására alkalmas épülettel szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség,

ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy rendelkező helyi vállalkozók turisztikai ki. A témaudvarokban a „nyitott-porta” gazdálkodási-feldolgozási művelet működő


eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. Eredmény: 2014 végéig legalább 4 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. Probléma/Lehetőség: A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. Megoldás: A háttértelepülések közösségeinek szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékeit is. Eredmény: 2014 végéig legalább 4 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra, amelyek közül legalább 1 db nemzetiségi, vagy etnikai kisebbséghez kapcsolódik. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. Helyzet/Adottság: A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. Probléma/Lehetőség: A térségben számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná.


Megoldás: Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése és természetvédelmi védelem alá helyezése történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. 3. 5 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő HPME-k besorolása Forrásallokációban LEADER forrással párosított HPMEK: 1. Illegális szemétlerakó felszámolás ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 2. Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 3. Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása ÚMVP intézkedés: Versenyképesség (411) 4. Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 5. Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 6. Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 7. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412)


8. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 9. Fészekprogram ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 10. Művészeti alkotóterek létrehozása ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 11. Helyi agro-biodiverzitás megőrzése, kihasználása ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 12. Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 13. Szemléletformáló kampányok szervezése ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412)

14. Pincesor rekonstrukció ÚMVP intézkedés: Életminőség javítás (413) 15. Ökológiai szolgálatok létrehozása ÚMVP intézkedés: Környezetgazdálkodás (412) 16. Innovatív, fenntartható turisztikai termékek, szolgáltatások (nem szálláshely) fejlesztése ÚMVP intézkedés: Versenyképesség (411) 17. Települési Internet hozzáférés megteremtése ÚMVP intézkedés: Versenyképesség (411)


18. Lovaskocsis személyszállító rendszer létrehozása ÚMVP intézkedés: Versenyképesség (411)

4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4. 1 Nyilvánossági intézkedések A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület hivatalos honlapján (www.kvke.hu) 2013. március 21-én közzétett tájékoztatás alapján a HACS tervezési területén működő önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek részére lehetőséget biztosított a HVS felülvizsgálatában és tervezésében való részvételhez. Az Egyesület a HVS felülvizsgálatára rendelkezésre álló szűk időkeret – 2013. március 20-tól 2013. április 12-ig – miatt nem hozott létre tervezői csoportot, hanem a térség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezeteink email útján történt közvetlen megkeresésével, valamint a települési önkormányzatokon keresztül az adott településen működő vállalkozások és civil szervezetek közvetett módon történt elérésével hívta fel a figyelmet a tervezési folyamatra, az abban való részvételre. A tervezés lépéseit és eredményeit folyamatosan nyilvánosan is közzétettük a szervezet honlapján (www.kvke.hu), illetve végig lehetőséget biztosítottunk a véleményezésre, javaslatok tételére. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be. Ennek eredményeként 6 civil szervezet, 3 vállalkozás és 2 önkormányzat összesen 13 db projektötletet fogalmazott meg. A javaslatokat postai, elektronikus úton, vagy személyesen is leadhatták a központunkban. A HACS által havonta szerkesztett és az egyesület tagjai mellet számos, a címlistába feliratkozott szervezett számára megküldött hírlevél 2013 március 28-i számában is közzétételre került a HVS felülvizsgálat menete, a projektgyűjtés folyamata. A hírlevél mellékleteként megküldésre került a HACS által készített projektgyűjtő adatlap. A hírlevél a szélesebb körű tájékoztatás érdekében a HACS honlapján is közzétételre került. A vállalkozói, civil és önkormányzati szféra képviselői számára 2013. április 5-én nyilvános fórumok kerültek megrendezésre a HACS átal lefedett terület térségi központjaiban (Balatonföldvár, Tab, Ádánd), ahol Gelencsér Géza, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke ismertette a HVS felülvizsgálat menetét, a beérkezett javaslatokat, továbbá a résztvevőkkel egyeztetésre kerültek a HVS célkitűzései és tervezett intézkedései. A fórumok időpontjairól, helyszíneiről és témáiról tájékoztató került közzétételre a HACS honlapján. A fórumok tapasztalati alapján megállapítható, hogy a pályázók jelentős, negatív tapasztalatokat szereztek a fejlesztések megvalósítása során, amelyek egyik fő oka a program Ket. alapján történő megvalósítása. A pályázói aktivitás fenntartása és növelése mindezen- a HACS-tól független – okok miatt jelentős erőfeszítéseket igényel az Egyesület részéről.


A fórumokon javasolt célmeghatározások és intézkedési javaslatok a HVS LEADER intézkedési tervében is megjelenítésre kerültek.

4.2 A Helyi vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Koppányvölgyi LEADER helyi akciócsoport jelenleg 3 állandó foglalkoztatottal működő Törökkoppányi központra alapozva, nyílt, közhasznú egyesületként végezte munkáját, amelynek gerincét a térségi animációs, projektgeneráló munka képezte. A működési költségek csökkentése miatt a korábban egy-egy fővel működtetett alirodáinkat megszüntettük, így a térségi animációs tevékenység veszélybe került. Térségünk által a program kezdetén, az érdekeltek részvételére alapozott tervezési folyamatban kialakított HVS elemeit a tervezési rendszer (EPAP) szakmai és formai korlátai és az MVH-FVM két körös HPME konzultációján elvégzett „kiselejtezés” miatt nem tudtuk maradéktalanul érvényesíteni. A helyzetet súlyosbította a III. tengelyes források központosított kiírása, amely az ÚMVP-ben megfogalmazott átfogó célokkal és indikátorokkal nincs összhangban és rendkívül szűk mozgásteret szab meg. A program sikeres megvalósítását tovább nehezítette a HACS döntési kompetenciájának jelentéktelenné zsugorítása, amely ebben a szubszidiaritásra épülő konstrukcióban megengedhetetlen. A kezdeti tervezési szakaszban való lelkes közreműködést nevetségessé tevő fenti körülmények nagymértékben demotiválták a tagságot, hiszen a „szabad tervezésnek” szinte semmilyen megvalósítási esélyt sem adott a rendszer. Ennek ellenére megpróbáltunk az adott körülmények között a kezdetben kialakított stratégia mentén haladni, amelyhez egyetlen segítségünk a minimum ponthatár meghatározása volt. Ezzel az eszközzel gyakran éltünk, főként a gazdasági-, társadalmi- és környezeti szempontból fenntarthatatlan, vagy rossz hatású projektek kiszűrése céljából, ami viszont az általunk kívánatosnak tartott kisebb pontszámú projektek kényszerű elutasításával járt. Azonban ez az eszköz is hatástalan volt, mivel az MVH a fellebbezéseket követően az így kiejtett projekteket forrásainkból támogatta. Ez a körülmény a szubszidiaritás érvényesülési lehetőségét teljes mértékben kizárta. Összességében megállapítható, hogy az ÚMVP III és IV tengely megvalósításának eddigi szabályozása a Leader szerű működés legtöbb feltételének teljesítését eleve nem tette lehetővé, a felelős participatív tervezést és helyi döntéshozatal nem támogatta, ezen kívül a HACS munkaszervezetek munkáját és kapacitásait a kifizető ügynökségi feladatok ellátása felé kényszerítette, az eredetileg közösségi animációra, projekt generálásra szánt működési forrás terhére.


5. Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Tájékoztatás a HVS felülvizsgálatáról a HACS hivatalos honlapján (www.kvke.hu) - 2013. március 21. Folyamatos projektgyűjtés a HVS felülvizsgálat időszakában, enek módjáról tájékoztató közzététele a a HACS hivatalos honlapján (www.kvke.hu) Egyeztető fórum térségi vállalkozások, civil szervezetek és a közszféra képviselőinek részvételével - Blatonföldvár, 2013. április 5., részt vett: 16 fő. (Témakörök: HVS felülvizsgálata, projektötlet gyűjtés.) Egyeztető fórum térségi vállalkozások, civil szervezetek és a közszféra képviselőinek részvételével - Tab, 2013. április 5., részt vett: 15 fő. (Témakörök: HVS felülvizsgálata, projektötlet gyűjtés.) Egyeztető fórum térségi vállalkozások, civil szervezetek és a közszféra képviselőinek részvételével - Ádánd, 2013. április 5., részt vett: 11 fő. (Témakörök: HVS felülvizsgálata, projektötlet gyűjtés.)

5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció

Célterület

Lekötésre került összeg Maradvány tervhez képest € Ft € Ft

LEADER rendezvény - Szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és 3 613 977 123 35 387 9 569 257 bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása LEADER tervek és tanulmányok Természeti értékek felderítése szakmai 8 062 2 180 000 0 0 felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés előkészítése LEADER közösségi célú - Ökológiai 19 643 5 311 728 357 96 672 szolgálat létrehozása LEADER közösségi célú - Illegális 8 294 001 63 268 17 108 839 szemétlerakók felszámolása új funkciók 30 671 létrehozásával LEADER közösségi célú - Rendezvényeket 0 0 97 523 26 372 115 szolgáló közösségi eszközök beszerzése 97 523 26 372 115 Összesen 196 535 53 146 883 1. táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrásallokációs tábla TK 1, (EURO átváltási árfolyamok: 2010. 270,42 Ft/EUR)


Lekötésre került összeg Maradvány tervhez képest € Ft € Ft

Célterület Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése (LHH településeken) Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése (Nem LHH településeken) Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása (Kizárólag LHH településeken) Fészekprogram (Kizárólag LHH településeken) Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása Illegális szemétlerakók felszámolása új közösségi, turisztikai, ökológiai funkciók létrehozásával

32 481

10 217 876

15 202

4 782 124

18 256

5 742 996

29 427

9 257 004

100 057

31 476 030

106 567

33 523 970

38 146

12 000 000

114 438

36 000 000

51 550

16 216 501

91 498

28 783 499

25 930

8 157 044

37 647

11 842 956

21 249

6 684 535

201 270

63 315 465

70 153

22 068 840

25 212

7 931 160

Művészeti alkotótelepek kialakítása 85 189 26 798 819 10 176 3 201 181 Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja 30 273 9 523 401 23 767 7 476 599 Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató berendezések létrehozása 1 688 530 880 141 360 44 469 120 Összesen 474 973 149 416 922 796 564 250 583 078 2. táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrásallokációs tábla TK 2, (EURO átváltási árfolyamok: 2012. 314,58 Ft/EUR)

Lekötött forrás

LEADER forrás 138/2012. (XII. 17.) IH közlemény alapján

GF

SZF

Összesen

2 266 843 €

219 526 €

413 804 €

633 331 €

Rendelkezésre álló szabad forrás összesen

1 633 512 €

477 475 649 Ft

GF-re 45%-os arány teljesítéséhez fordított GF-re fordítandó forrás még forrás aránya

9,7%

800 553 €

234 001 618 Ft

45%-os arány teljesítéséhez maximálisan szolgáltatásfejlesztésre fordítható forrás még

832 959 €

3. táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrásallokációs tábla TK 3, (EURO átváltási árfolyamok: 2013. 292,3 Ft/EUR)

243 474 032 Ft


5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok

1. ábra: Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapján (Hírek)

2. ábra: 2013. március havi HACS Hírlevél a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapján (Hírek)


3. ábra: Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos fórumokról a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapján (Hírek)

4. ábra: Fotók nyilvános fórumról (Balatomföldvár, 2013. április 5.)


5. ábra: Fotók nyilvános fórumról (Tab, 2013. április 5.)

6. ábra: Fotók nyilvános fórumról (Ádánd, 2013. április 5.)


5.4 Térképek

7. ábra: A Koppányvölgyi HACS elhelyezkedése

8. ábra: A Koppányvölgyi HACS települései

9. ábra: A Koppányvölgyi HACS LHH települései


10. ábra: Öregedési index (1990) (Forrás: Bódi Ferenc 2010: Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben. A falu, 25(3): 61-72.)

11. ábra: Öregedési index (2007) (Forrás: Bódi Ferenc 2010: Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben. A falu, 25(3): 61-72.)


12. ábra: Járadékosok aránya (2007) (Járadékos ráta = Kort be nem töltött nyugdíjjal rendelkezők száma + munkanélküliek száma + rendszeres szociális segélyben részesülők száma / adóbevallók száma x 100) (Forrás: Bódi Ferenc 2010: Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben. A falu, 25(3): 61-72.)

13. ábra: Járadékosok aránya a Koppányvölgyi HACS területén (2007) (Forrás: Bódi Ferenc 2010: Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben. A falu, 25(3): 61-72.)


5.5. Táblázatok Helység KSH megnevezése kódja Ádánd 06080 Andocs 28714 Bábonymegyer 28316 Balatonendréd 19460 Balatonföldvár 07117 Balatonőszöd 11916 Balatonszabadi 16601 Balatonszárszó 24907 Balatonszemes 22822 Bálványos 24457 Bedegkér 20710 Bonnya 22673 Büssü 08703 Értény 08448 Fiad 31644 Gadács 28264 Gölle 30571 Igal 11192 Kánya 05272 Kapoly 33394 Kára 05351 Kazsok 26888 Kereki 04598 Kisbárapáti 24493 Kisgyalán 04826 Koppányszántó 21184 Kőröshegy 15510 Kötcse 18148 Lulla 10010 Miklósi 33376 Nágocs 15909 Nagyberény 29063 Nagycsepely 20598 Nyim 03203 Pusztaszemes 23311 Ráksi 30863 Ságvár 14942 Sérsekszőlős 32133 Siójut 23092 Som 04127 Somogyacsa 30580 Somogydöröcske 15981 Somogyegres 20057 Somogymeggyes 12876 Somogyszil 03416 Szántód 34236 Szólád 15194 Szorosad 05193

jogállása

Megye megnevezése

Kistérség

Járás

község község község község város község község nagyközség község község község község község község község község község város község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község

Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy

Siófoki Tabi Tabi Siófoki Balatonföldvári Balatonföldvári Siófoki Balatonföldvári Balatonföldvári Balatonföldvári Tabi Tabi Kaposvári Tamási Tabi Kaposvári Kaposvári Kaposvári Tabi Tabi Tabi Kaposvári Balatonföldvári Tabi Kaposvári Tamási Balatonföldvári Balatonföldvári Tabi Tabi Tabi Siófoki Balatonföldvári Siófoki Balatonföldvári Kaposvári Siófoki Tabi Siófoki Siófoki Tabi Tabi Tabi Tabi Kaposvári Balatonföldvári Balatonföldvári Tabi

Siófoki Tabi Tabi Siófoki Siófoki Siófoki Siófoki Siófoki Siófoki Siófoki Tabi Tabi Kaposvári Tamási Tabi Kaposvári Kaposvári Kaposvári Tabi Tabi Tabi Kaposvári Siófoki Tabi Kaposvári Tamási Siófoki Siófoki Tabi Tabi Tabi Siófoki Siófoki Siófoki Siófoki Kaposvári Siófoki Tabi Siófoki Siófoki Tabi Tabi Tabi Tabi Kaposvári Siófoki Siófoki Tabi

Terület (ha) 2 952 4 327 2 193 4 002 1 532 1 508 4 134 3 013 3 602 2 369 2 600 1 462 1 719 2 995 1 491 386 4 469 3 606 1 452 2 237 537 1 071 1 443 2 871 941 2 255 2 139 1 954 1 039 1 047 2 226 2 314 1 980 976 1 039 1 517 3 844 665 1 073 2 335 2 446 1 083 1 081 1 565 3 846 791 1 998 648

Lakónépesség (fő) 2 199 1 094 809 1 339 2 064 508 2 956 1 885 1 773 529 463 261 340 752 155 73 937 1 308 403 674 55 309 544 412 194 310 1 593 502 200 222 677 1 347 366 293 349 466 1 802 148 603 680 147 121 203 494 719 399 547 90


Tab Teleki Tengőd Torvaj Törökkoppány Zala Zamárdi Zics

08590 város Somogy Tabi Tabi 2 586 4 242 23968 község Somogy Balatonföldvári Siófoki 805 202 32416 község Somogy Tabi Tabi 3 021 497 10153 község Somogy Tabi Tabi 1 142 246 20093 község Somogy Tabi Tabi 2 580 492 11466 község Somogy Tabi Tabi 924 255 06008 város Somogy Siófoki Siófoki 4 515 2 363 33057 község Somogy Tabi Tabi 1 501 356 4. táblázat: Koppányvölgyi HACS települési, KSH adatok, 2012. január 1. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2012: A Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. Budapest, ISSN 1217-2952; Járások információs portálja http://www.jaras.info.hu)

Település Ádánd Andocs Bábonymegyer Balatonendréd Balatonföldvár Balatonőszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Bedegkér Bonnya Büssü Értény Fiad Gadács Gölle Igal Kánya Kapoly Kára Kazsok Kereki Kisbárapáti Kisgyalán Koppányszántó Kőröshegy Kötcse Lulla Miklósi Nágocs Nagyberény

1970 2 240 1 725 1 206 1 432 1 411 573 2 408 1 757 1 709 931 995 576 623 1 105 316 252 1 814 1 813 651 1 010 142 454 578 827 378 871 1 710 923 402 487 1 024 1 662

Lakónépesség 1980 1990 2001 2 243 2 213 2 318 1 498 1 179 1 175 1 105 943 937 1 395 1 372 1 386 1 970 2 192 2 094 559 520 573 2 514 2 635 2 888 1 904 1 920 1 973 1 796 1 818 1 694 774 664 563 748 632 547 428 372 315 651 501 475 881 771 817 269 207 190 185 153 131 1 553 1 338 1 177 1 623 1 366 1 336 572 515 469 1 023 837 757 98 87 62 366 341 362 596 564 561 719 563 552 331 288 251 702 544 429 1 833 1 602 1 694 782 650 535 301 264 241 413 309 259 939 798 706 1 579 1 476 1 456

2010 2 285 1 115 813 1 370 2 073 512 3 017 1 899 1 772 544 469 252 346 735 158 82 967 1 290 425 692 53 311 571 438 191 319 1 595 501 229 231 674 1 366


Nagycsepely 670 598 481 422 363 Nyim 363 353 305 297 298 Pusztaszemes 487 433 373 414 377 Ráksi 549 520 468 508 476 Ságvár 1 514 1 619 1 601 1 763 1 851 Sérsekszőlős 255 197 175 168 149 Siójut 427 426 427 538 607 Som 909 768 648 710 686 Somogyacsa 691 468 343 233 160 Somogydöröcske 364 296 211 184 142 Somogyegres 481 360 296 229 193 Somogymeggyes 802 690 622 604 521 Somogyszil 1 364 1 090 915 837 735 Szántód 318 281 267 322 374 Szólád 949 865 712 600 571 Szorosad 197 159 140 119 96 Tab 3 957 4 794 5 144 4 996 4 396 Teleki 399 367 256 203 212 Tengőd 951 776 645 580 505 Torvaj 538 414 362 326 264 Törökkoppány 761 642 507 467 490 Zala 414 364 297 283 249 Zamárdi 2 623 2 442 2 202 2 200 2 366 Zics 661 579 439 431 371 5. táblázat: Koppányvölgyi HACS települések lakónépesség változása (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2004: 2001. évi népszámlálás. Területi adatok – Somogy megye. 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/14/data/tabhun/4/load01_1_0.html; Központi Statisztikai Hivatal 2004: 2001. évi népszámlálás. Területi adatok – Tolna megye. 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/17/data/tabhun/4/load01_1_0.html; Központi Statisztikai Hivatal 2010: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Budapest, ISSN 1217-2952)

5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2007–2013, Koppányvölgyi KHT 2006. A Tabi kistérség megújított fejlesztési terve. Helyzetelemzés, koncepció, stratégia, operatívés akcióprogram, Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Szolnok, 2009. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Koppányvölgye Turisztikai Programja, Koppányvölgyi Kht., 2005.


A Balatonföldvári Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2006-2013, 2005. A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Bűnmegelőzési stratégiája, 2006. Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve, 2009. Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Közművelődési stratégiája 2009-2013. A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás középtávú közoktatás fejlesztési terve, Qualy"Co Oktatási Tanácsadó Kft., 2009. A Balatonföldvári Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2006-2013, 2005. A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának Felülvizsgálata 2007-2009. Siófok Város Integrált Városfejlesztés Stratégia 2009 – 2015, Balaton-parti Kft., 2009 Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2009-2014, Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft. Siófoki Integrált Oktatási Központ Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Terv, 2009. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája, Vital Pro Kft., 2005. Balaton Régió Komplex Térségi Programja, Balaton Fejlesztési Tanács, 2006. Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve, Balaton Fejlesztési Tanács, 2006. 5.7. Fenntarthatósági alapelvek Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontból a mintegy kétharmad részben LHH besorolású települések elszegényedett, alacsony iskolázottságú, dezintegrálódott és ennek következtében minimális érdek artikulációs és érdekérvényesítő képességgel rendelkező helyi társadalmának felzárkóztatása és népességmegtartó képességének fokozása a legnagyobb feladat, ez a HVS egyik alapmotívuma. Ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, nincsenek közszolgáltatások, adminisztratív, illetve szakmai kapacitások (tervezés, pályázatkészítés stb.). Az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem éri el a lakosságot, így nem tudnak a felzárkóztatási, fejlesztési programok nyújtotta lehetőségekkel élni, lemaradásuk csak fokozódik. A LEADER+ tapasztalatok alapján a LEADER, ill. a helyi fejlesztési (place-based) megközelítésmód tűnik az egyetlen hatékony


fejlesztési eszköznek. Az LHH településeken élő, elszegényedett roma és nem roma lakosság helyzete között jelentős különbség nincs, de a munkaerőpiacon a roma származásúak hátrányos megkülönböztetése tapasztalható. A térségben öt településen van nagyobb arányú roma közösség, de telepszerű lakóhelyek, településrészek nem alakultak ki. Felzárkóztatásuk érdekében helyi fórumokat rendeztünk, amelyeken megvitattuk a felmerülő fejlesztési elképzeléseket (közösségfejlesztés, fiatalok tehetséggondozása, kreatív műhelyek, állattartás fejlesztése). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a roma közösségek érdekeinek hatékonyabb érvényesülése érdekében ezeken a településeken helyi roma animátorok képzésére és foglalkoztatására lenne szükség, akik segítenék az információáramlást, a problémafeltárást, a közösségformálást, az érdekartikulációt és a pályázati tevékenységet. Erre a program egyelőre nem nyújtott lehetőséget. Különös gondot fordítottunk a fiatalok helyben tartására, olyan kreatív környezet kialakításával, amelyet a városokban sem érhetnének el. A fővárosból 1 óra alatt megközelíthető térség meghatározó eleme a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt jelentős nemzeti érték, a Balaton, ami egyben korlátozza a lehetséges fejlesztési irányokat (nagyobb ipari fejlesztések háttérbe szorulnak). Ez és az elmaradott települések, a viszonylag gazdag helyi kulturális és természeti örökség egyaránt abba az irányba mutató körülmények, hogy a helyes stratégiai irány a fenntartható, a helyi örökség megőrzésére épülő turisztikai formák fejlesztése és a természeti értékeket leginkább pusztító, intenzív növénytermesztésre alapozó mezőgazdaság öko-szociális szempontú átalakítása, diverzifikációja. Ez a HVS másik, környezeti fenntarthatósági alapmotívuma. Ezen belül a helyi belső erőforrások közül a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra törekszünk. Kiemelt terület a helyben keletkező biomassza energetikai célú hasznosítása a helyi népesség, közösség részvételére alapozottan. Súlyos fenyegetettséget jelent, hogy a tőkeerős külső befektetők – sokszor az ÚMVP források segítségével – könnyedén kihasználják, hosszú távra lekötik az adott helyi erőforrás kapacitásokat (pl. egyes megújuló energiaforrások). Ezek ezt követően már nem kaphatnak szerepet a helyi népesség megtartásában. A HVS készítésekor arra törekedtünk, hogy kizárólag a helyi társadalom érdekeit szolgáló intézkedéseket tervezzünk, lehetőleg olyanokat, amelyek a helyi közösségeket fejlesztik, az identitást és identitástudatot erősítik, a helyi örökséghez kapcsolódó érték tudatot is fejlesztik (beleértve a természeti értékek megóvását szolgáló környezettudatosságot is) és fenntartható vidéki életformák (racionális víz és energiahasználat, „zöld” építkezés), jövedelemforrások létrejöttét segítik.


5.8.1. LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Koppányvölgye LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés:

1.1. HVS intézkedés megnevezése: (kötelező adattartalom)

Illegális hulladéklerakók értéknövelő felszámolása

1.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés: (kötelező adattartalom)

A természeti erőforrások – víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának felmérése, megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre, a klímarezíliencia növelésére.

1.3.

A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolása és új közösségi, turisztikai, vagy ökológiai funkciók szerinti átalakítása (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek stb.), az ökológiai szempontból jelentős élőhelyek veszélyeztetettségének megszüntetése és a turisztikai vonzerő fejlesztése céljából.

HVS intézkedés leírása: (kötelező)

1.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) -

nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik. Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban.

1.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: (kötelező adattartalom)

⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 12.000.000 Ft


1.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 1.8.Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 1.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) Területileg illetékes nemzeti park vagy természetvédelmi őr nyilatkozata arról, hogy a felszámolandó lerakó ökológiailag jelentős élőhelyen található, vagy ahhoz kapcsolódik. HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről. 2. számú intézkedés:

Helyi örökség megőrzés – eszközök, kiadványok

2.1. HVS intézkedés megnevezése: (kötelező adattartalom) 2.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése: (kötelező adattartalom)

A helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása.

2.3. HVS intézkedés adattartalom)

A településeken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett, helyi kulturális örökség megőrzéshez kötődő tevékenységek eszközbeszerzésének támogatása, helyi kulturális, vagy természeti örökségi értékeket bemutató közhasznú, szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, közösségi eszközök beszerzése (jelmez, népviselet, hangszer, tradicionális eszköz, színpad, rendezvénysátor, hang és fénytechnika, asztalok, padok stb.). Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, helytörténet, szokások,

leírása:

(kötelező


ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű feltárását, feldolgozását, leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékek megőrzését is. A bemutatáshoz, megjelenítéshez szükséges új és tradícionális eszközök beszerzése, rendezvények szervezése, mozgókép, hangfelvétel készítés és szerkesztés, betanítás (tánc, stb), helytörténeti kiadványok (pl. monográfiák) megjelentetése. 2.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik. Az intézkedés keretében maximum 50.000.000 Ft fejlesztési forrás lekötéséig kerülnek a HBB által támogatásra a projektek azon kitétellel, hogy egy településről maximum kettő, különböző ügyféltől beérkező projekt adatlap nyújtható be. Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 2.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:

⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 2.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 200.000 Ft Maximum támogatási összeg: 1.500.000 Ft 2.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 2.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü,


Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 2.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 3. Számú intézkedés


Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése


A fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével.

3.3. HVS intézkedés leírása: (kötelező)

Helyi termék infrastruktúra közösségi formáinak helyi non-profit szervezetek, önkormányzatok, vagy kistermelőket integráló szövetkezetek által való létrehozása, fejlesztése és a helyi termékek előállítását célzó vállalkozói tevékenységek erősítése. Ide sorolandók a köznevelést segítő tanműhely kapacitások kiépítését célzó, valamint az értékteremtő közmunkát segítő projektek is. A közmunkát és a szociális gazdasági törekvéseket segítő kapacitások fejlesztésének érdekében önállóan támogatható az így létrejövő termékek piacra juttatását, marketingjét segítő projekt. Különösen a helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba stb.) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését, előállítását, kiszerelését és értékesítését lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. vágott baromfi, méz, lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány, füstölt árú, feldolgozott tejtermékek előállítás) létrehozása támogatandó, ugyanakkor ide tartozik a helyben előállított alapanyagok (fa,


bőr, gyapjú, stb) feldolgozása is. A feldolgozó kapacitások kialakítását célzó eszközbeszerzés, építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések és marketing tevékenység támogatható, valamint a hagyományos előállítási módok is támogathatóak. 3.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) -

nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción) A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban


⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 3.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 30.000.000 Ft 3.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 3.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 3.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS együttműködési megállapodás a térségi rövid ellátási láncok kialakítását és megerősítését célzó közösségi akciókban való részvételről.


HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről. 4. számú intézkedés

4.1. HVS intézkedés megnevezése: (kötelező Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése adattartalom) 4.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése: (kötelező adattartalom)

A fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével.


Helyi termék infrastruktúra kapacitások vállalkozók általi fejlesztése. Különösen a helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba stb.) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését, előállítását, kiszerelését és értékesítését lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. vágott baromfi, méz, lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány, füstölt árú, feldolgozott tejtermékek előállítás) létrehozása támogatandó, ugyanakkor ide tartozik a helyben előállított alapanyagok (fa, bőr, gyapjú, stb) feldolgozása is. A feldolgozó kapacitások kialakítását célzó eszközbeszerzés, építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések és marketing tevékenység támogatható, valamint a hagyományos előállítási módok is támogathatóak.

leírása:

(kötelező

4.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) a vállalkozói, vagy természetes személy pályázó és a projektjének tárgya tekintetében ne álljon fenn a holtteher és/vagy a kiszorító hatás. Holtteher: a pályázó tőkeereje (természetes személy esetén személyi jövedelem, vállalkozó esetén árbevétel) a kért támogatáshoz képest aránytalanul nagy: a kért támogatás az éves árbevételnek/jövedelemnek kevesebb, mint 5%-a ; kiszorító hatás: a településen, vagy környékén azonos belső erőforrás kiaknázására létező, vagy tervezett közösségi formájú tevékenység található. természetes személy ügyfél esetében: legalább 2013. január 1. óta a HACS területén lakhellyel rendelkezik. vállalkozás esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével


-

(részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban

4.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:

X Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 4.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 18.000.000 Ft 4.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) működő mikrovállalkozás, b) induló mikrovállalkozás, c) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, d) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul, 4.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 4.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A fejlesztés helye szerinti önkormányzat nyilatkozata a projekt kiszorító hatásának megítéléséről. HACS együttműködési megállapodás a térségi rövid ellátási láncok kialakítását és megerősítését célzó közösségi akciókban való részvételről. Vállalkozás esetében 2012. évi Beszámoló és mérleg. HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről.


5. Számú intézkedés


Biomassza energetikai hasznosítása


A fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a fenntartható megújuló energiaforrás használat és az energiaracionalizálás lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével.


A települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszerek a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. A rendszerek létrehozásának része a berendezések beszerzése, beépítése, az elhelyezésükhöz, üzemeltetésükhöz szükséges terek, építmények, kiszolgáló létesítmények kialakítása.




⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés


5.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 15.000.000 Ft 5.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 5.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 5.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 6. számú intézkedés

Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei


A helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése.


Olyan közösségi, bemutató célú, nem biomassza alapú, megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek és /vagy fenntartható gazdálkodási módokat bemutató közösségi helyiségek (tanistálló, tankert, üvegház) kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil

leírása:

(kötelező


szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg, vagy a gazdálkodási módok szemléltetése esetén helyi termék alapanyagot, ill. helyi terméket állítanak elő és egyúttal referenciaként, oktatási céllal is működnek. Ide tartoznak a közösségi, kísérleti, vagy bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia- és víztakarékossági, szennyezés megelőző, vagy csökkentő, természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések), vagy a helyi természeti erőforrásokkal, így a helyi agrobiodiverzitással való fenntartható gazdálkodást megvalósító projektek is, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését, elsősorban a helyi vállalkozók és a helyi fiatalok körében. A helyi agro-biodiverzitás esetében az őshonos állat- és növényfajták (pl. helyi gyümölcs-tájfajták) génmegőrzését segítő közösségi fejlesztések támogatása értendő (tájfajta gyűjtési és szaporítási programok, kapcsolódó ismeretterjesztés, fajtaelismertetés, kapcsolódó háztáji tenyésztési-termelési program szervezése, stb). Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével. 6.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik. Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 6.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:

⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés


6.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 25.000.000 Ft 6.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 6.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 6.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 7. Számú intézkedés


Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei


A helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése.


Olyan bemutató célú, nem biomassza alapú, megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek a vállalkozások által üzemeltetett épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják


meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Olyan kisebb léptékű energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. 7.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) -

-

a vállalkozói, vagy természetes személy pályázó és a projektjének tárgya tekintetében ne álljon fenn a holtteher és/vagy a kiszorító hatás. Holtteher: a pályázó tőkeereje (természetes személy esetén személyi jövedelem, vállalkozó esetén árbevétel) a kért támogatáshoz képest aránytalanul nagy: a kért támogatás az éves árbevételnek/jövedelemnek kevesebb, mint 5%-a ; kiszorító hatás: a településen, vagy környékén azonos belső erőforrás kiaknázására létező, vagy tervezett közösségi formájú tevékenység található) Az intézkedés keretében maximum 75.000.000 Ft fejlesztési forrás lekötéséig kerülnek a HBB által támogatásra a projektek Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción) A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban


X Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 7.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 5.000.000 Ft 7.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) működő mikrovállalkozás, b) induló mikrovállalkozás, c) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, d) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul,


7.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 7.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) A fejlesztés helye szerinti önkormányzat nyilatkozata a projekt kiszorító hatásának megítéléséről HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről Vállalkozás esetében 2012. évi Beszámoló és mérleg HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 8. számú intézkedés

Fészek program



leírása:

(kötelező

A népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével. Az LHH településeken lehetőleg gyermeket vállaló, pályakezdő fiatalok betelepülését célzó olyan önkormányzati, egyházi, közhasznú civil szervezeti tulajdonú, inkubációs célú lakóingatlanok kialakítása, ahol igény szerint, a beköltöző szakmájának megfelelő műhely, ill. gépi kapacitások is kialakíthatók, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és piaci alapú bérleti díjat, vagy részletfizetést nem tudnak fizetni.


8.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik. Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 8.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:

⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 8.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 20.000.000 Ft 8.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 8.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 8.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 9. Számú intézkedés

9.1. HVS intézkedés megnevezése: (kötelező adattartalom) 9.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés: (kötelező adattartalom)

Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése




A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok, helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása. Az önkormányzatok és a helyben működő szervezetek az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas ingatlanokon turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat, bemutató műhelyeket alakíthatnak ki. A témaudvarokban, bemutató műhelyekben a „nyitott-porta” programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodásifeldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik.




⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 9.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 18.000.000 Ft 9.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja


b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 9.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 9.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 10. számú intézkedés


Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése

10.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése: (kötelező adattartalom)


10.3. HVS intézkedés leírása: (kötelező adattartalom)

A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító vállalkozók által szervezett projektek támogatása. Az ott élő természetes személyek, őstermelők és a helyben működő vállalkozók az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas ingatlanon turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a „nyitott-porta” programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A


témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. 10.4. Támogatási kritériumok: (opcionális) a vállalkozói, vagy természetes személy pályázó és a projektjének tárgya tekintetében ne álljon fenn a holtteher és/vagy a kiszorító hatás. Holtteher: a pályázó tőkeereje (természetes személy esetén személyi jövedelem, vállalkozó esetén árbevétel) a kért támogatáshoz képest aránytalanul nagy: a kért támogatás az éves árbevételnek/jövedelemnek kevesebb, mint 5%-a ; kiszorító hatás: a településen, vagy környékén azonos belső erőforrás kiaknázására létező, vagy tervezett közösségi formájú tevékenység található) Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción) A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban 10.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:

X Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 10.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 12.000.000 Ft 10.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) működő mikrovállalkozás, b) induló mikrovállalkozás, c) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, d) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul, 10.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 10.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok:


A fejlesztés helye szerinti önkormányzat nyilatkozata a projekt kiszorító hatásának megítéléséről HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről Vállalkozás esetében 2012. évi Beszámoló és mérleg HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről



Pincesor rekonstrukció

11.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés: (kötelező A helyi természeti, történelmi és néprajzi adattartalom) örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása. 11.3. HVS intézkedés leírása: (kötelező)

Az érintett településeken, azonos pincesoron, a pincesor azonos oldalán lévő, lehetőség szerint minél több, de legalább 3 db szomszédos (a felújított pincék között nem több mint 2 telek távolságra lévő) épület, építmény szakszerű (a helyi, hagyományos népi építészet formai és anyagi jellemzőinek megfelelő) rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítását (szőlőművelési/borászati bemutató, kóstoltató, szállás, stb) lehetővé tevő kialakítása támogatható. A pincesor rekonstrukcióban az egyes pincék felújítása külön pályázandó, de az egy pincesort felújító pályázóknak együttműködési megállapodást kell kötniük tevékenységük összehangolásáról és azonos tervezőt kell igénybe venniük a kialakítandó megjelenés szakszerűsége érdekében.


-


A HBB csak a jelentős turisztikai vonzerőfejlesztést eredményező, vagyis a kialakuló látvány és szolgáltatások, valamint az esetleges túraútvonalak közelsége


révén számottevő forgalom generálására képes pincesor rekonstrukciót támogat. 11.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: (kötelező adattartalom)

⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 11.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 16.000.000 Ft 11.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 11.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 11.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről. A pincesor fotódokumentációja és látványterve. Az egy pincesor rekonstrukciót végrehajtó szervezetek és vállalkozások (a felújítandó pincéknek megfelelő számban, de legalább 3 résztvevő) együttműködési megállapodása, amelyben megállapodnak abban, hogy azonos tervezőt vesznek igénybe a kialakítandó megjelenés szakszerűsége érdekében. HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről. 12. számú intézkedés


12.3.

HVS intézkedés leírása: (kötelező

Pincesor rekonstrukció

A helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása. Az érintett településeken, azonos pincesoron,


adattartalom)

12.4. -

-

-

a pincesor azonos oldalán lévő, lehetőség szerint minél több, de legalább 3 db szomszédos (a felújított pincék között nem több mint 2 telek távolságra lévő) épület, építmény szakszerű (a helyi, hagyományos népi építészet formai és anyagi jellemzőinek megfelelő) rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítását (szőlőművelési/borászati bemutató, kóstoltató, szállás, stb) lehetővé tevő kialakítása támogatható. A pincesor rekonstrukcióban az egyes pincék felújítása külön pályázandó, de az egy pincesort felújító pályázóknak együttműködési megállapodást kell kötniük tevékenységük összehangolásáról és azonos tervezőt kell igénybe venniük a kialakítandó megjelenés szakszerűsége érdekében.

Támogatási kritériumok: (opcionális) a vállalkozói, vagy természetes személy pályázó és a projektjének tárgya tekintetében ne álljon fenn a holtteher és/vagy a kiszorító hatás. Holtteher: a pályázó tőkeereje (természetes személy esetén személyi jövedelem, vállalkozó esetén árbevétel) a kért támogatáshoz képest aránytalanul nagy: a kért támogatás az éves árbevételnek/jövedelemnek több, mint 5%-a ; kiszorító hatás: a településen, vagy környékén azonos belső erőforrás kiaknázására létező, vagy tervezett közösségi formájú tevékenység található). Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción). A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban. A HBB csak a jelentős turisztikai vonzerőfejlesztést eredményező, vagyis a kialakuló látvány és szolgáltatások, valamint az esetleges túraútvonalak közelsége révén számottevő forgalom generálására képes pincesor rekonstrukciót támogat.


X Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 12.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 8.000.000 Ft 12.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) működő mikrovállalkozás, b) induló mikrovállalkozás, c) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben


vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, d) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul, 12.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 12.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: A fejlesztés helye szerinti önkormányzat nyilatkozata a projekt kiszorító hatásának megítéléséről. HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről. Vállalkozás esetében 2012. évi Beszámoló és mérleg. A pincesor fotódokumentációja és látványterve. Az egy pincesor rekonstrukciót végrehajtó szervezetek és vállalkozások (a felújítandó pincéknek megfelelő számban, de legalább 3 résztvevő) együttműködési megállapodása, amelyben megállapodnak abban, hogy azonos tervezőt vesznek igénybe a kialakítandó megjelenés szakszerűsége érdekében. HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről. 13. Számú intézkedés


Települési Internet hozzáférés megteremtése


A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére.


Települések belterületi Internet hozzáférési elosztórendszerének (kábel, és/vagy WIFI) kiépítése és beüzemelése.


nonprofit szervezet ügyfél esetében: legalább 2012. január 1. óta a HACS területén székhellyel rendelkezik


-

Kapcsolattartás a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetével (részvétel személyes konzultáción) A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban


⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 13.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 5.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 20.000.000 Ft 13.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 13.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 13.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) Szolgáltató partnerrel kötött megállapodást a rendszer hálózatba kapcsolásáról és üzemeltetéséről HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről 14. számú intézkedés


Lovaskocsis személyszállító rendszer létrehozása A helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése.


14.3. HVS intézkedés leírása: (kötelező adattartalom)

14.4. -

A több éve húzódó, sok szervezési munkát felemésztett fejlesztési törekvés megvalósítható a HACS szervezet által is, a térségi lovas vállalkozók bevonásával. A projekt az egységes arculatú, az egykori postakocsi, delizsánsz alapú személyszállítási eszközöket idéző kocsiállomány előállítását, a rendszer felállítását (szabályrendszer, marketing, útvonalak, stb) és beindítását tartalmazza. Ez a földutakon közlekedő személyszállítási rendszer hozzáférhetővé tenné a háttértelepülések helyi örökségi értékeit és szolgáltatásait.

Támogatási kritériumok: (opcionális)


⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 14.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 35.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 50.000.000 Ft 14.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 14.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 14.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: -




Innovatív, fenntartható turisztikai termékek, szolgáltatások (nem szálláshely) fejlesztése


A szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével.


Fenntartható, innovatív turisztikai termékek, szolgáltatások, így különösen a tóhoz kapcsolódó (vízi sport, ökológia, stb) termékek, valamint a fenntarthatóbb turisztikai formákat, így különösen a kerékpáros turizmust támogató szolgáltatások. A háttértelepüléseken a turisztikai szempontból jelentős természeti, táji és kulturális örökségi értékek ismertségét, bemutathatóságát növelő, a kerékpáros turisztikát fejlesztő törekvéseken kívül, minden olyan vonzerőfejlesztés, amely a települések idegenforgalmát számottevően növeli.




⁭Vállalkozásfejlesztés X Közösségi célú fejlesztés 15.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 25.000.000 Ft 15.7. Ügyfélkör: (kötelező adattartalom) a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel


érintett település a tagja b) nonprofit szervezet c) egyház, amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elő 15.8. Támogatható települések köre: (kötelező adattartalom) Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics 15.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: (opcionális) HACS együttműködési megállapodás a kapcsolódó közösségi akciókban való részvételről HACS nyilatkozata a személyes konzultáción való részvételről


5.8.2. LEADER Intézkedési Terv mellékletei

Nyilatkozat a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Intézkedési tervének 1.2., 2.2., 5.3. és 5.5. intézkedésihez kapcsolódó fejlesztés kiszorító hatásáról Alulírott ......................................................................... (név) polgármester és .............................................................................................. (név) jegyző, .............................................................................................. (települési önkormányzat neve) képviseletében nyilatkozunk, hogy a ....................................................................................... (vállalkozás vagy magánszemély neve) adószám: .......................................................... adóazonosító jel: .......................................................... székhely / lakhely címe: ........................................................................................................... vállalkozás / magánszemély által a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER intézkedési tervében szereplő ......................................................................................................... című, ........ számú intézkedésére projektadatlapot benyújtó szervezet általa a ......................................................... településen megvalósítani tervezett ..................................................................................... című projekt a település vonatkozásában nem jár kiszorító hatással / kiszorító hatással jár, melynek alapján a fejlesztés megvalósítását az önkormányzat támogatja / nem támogatja. Kiszorító hatás indoklása:

Kelt: ........................................., 2013. ....................... hó ....... nap

....................................................... (Név) polgármester (Önkormányzat megnevezése)

....................................................... (Név) jegyző (Önkormányzat megnevezése)


Nyilatkozat a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületel a projektről történt személyes konzultációról Alulírott ................................................................, mint a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkavállalója nyilatkozom, hogy a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Munkaszervezetével az Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának LEADER intézkedési tervében szereplő ......................................................................................................... című, ........ számú intézkedésére projektadatlapot benyújtani szándékozó ....................................... (pályázó szervezet, magánszemély neve) szervezet / magánszemély

adószám: .......................................................... adóazonosító jel: .......................................................... székhely / lakhely címe: ...........................................................................................................

képviseletében ........................................................... (egyeztetésen résztvevő személy neve) konzultált a ......................................................... településen megvalósítani tervezett ..................................................................................... című projekt tárgyában.

Kelt: ........................................., 2013. ....................... hó ....... nap

....................................................... (Név)


EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER intézkedési tervének 1.1, 2.1, 2.2, 5.2, 5.3, 5.4, 5.5, és 7.2 intézkedéséhez kapcsolódó együttműködésről)

amely létrejött egyrészről : szervezet/cég neve: székhely v telephely címe: adószáma: adóazonosító jele: képviselője: továbbiakban Kérelmező másrészről: szervezet neve: Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület székhely címe: 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. adószáma: 18785496-1-14 képviselője: Gelencsér Géza, elnök továbbiakban Partner együttesen a „felek” között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. Az együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó HVS intézkedés: száma: megnevezése: 2.Az Együttműködés célja, elvárt eredménye: 3. Az együttműködés tárgya: 4. Az együttműködés időtartama: 5. Az együttműködő felek vállalt kötelezettségei: 6.Az együttműködést szabályozó egyéb kérdések: A megállapodást mindkét fél, mint akaratával megegyezőt írja alá.

Kelt: ……………………… Kérelmező cégszerű aláírása

…..………………….. Partner cégszerű aláírása


5.9. Projekt adatlap PROJEKT ADATLAP A Koppányvölgyi LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához Az alábbi adatbekérés az Irányító Hatóság által előírt minimum tartalmakat rögzíti, melyeket a LEADER HACS köteles változatlan formában, de módosítható struktúrában megjeleníteni a LEADER HACS adatigényei alapján kidolgozott Projektjavaslat adatlapon. A LEADER HACS a projekt adatlapon köteles elhelyezni a program vonatkozásában előírt arculati elemeket a saját logójával együtt. (A projekt adatlap egyéni összeállításával kapcsolatos iránymutatások, javaslatok a HBB eljárásrendben, valamint a HVS felülvizsgálati útmutatóban kerülnek ismertetésre.) 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Képviseletre jogosult neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs szám: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: 1.1. Ügyfél minősítési kódja: 1 - Belföldi természetes személy; 2 -Mikrovállalkozás; 3 - Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 - 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül.

1.2. Ügyfél által választott értesítési mód: (Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja.) Postai levelezési címre: Elektronikus postafiókba: Kizárólag csak egy értesítési mód választható!


2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe): 2.2. HVS cél megjelölése: 2.3. HVS intézkedés megjelölése: 2.4. Támogatható tevékenységek megjelölése: (Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) ⁭építés ⁭gépbeszerzés ⁭eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭tanulmánykészítés ⁭marketing egyéb 2.5.Megvalósítás tervezett helyszíne: 2.6.A tervezett projekt célja (max. 500 karakter):

2.7.A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása (max. 2000 karakter)

2.8.Költségvetés A projekt teljes tervezett költsége : A projekt megvalósításához igényelt támogatás:

……………………Ft ……………………Ft

Képviselő neve:

Aláírás: ........................................ p.h Dátum:

* A nyilatkozattételi és az adatszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 6. és 7. §-on alapul


5.10. Kitöltési útmutató projekt adatlaphoz

A Koppányvölgyi LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához

Ügyfél neve: Az ügyfél projekt adatlapon feltüntetett hivatalos neve, természetes személy esetén a teljes név. Képviseletre jogosult személy neve: Az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján képviseletre jogosult neve (amennyiben releváns). Ügyfél székhelye/lakcíme: Az ügyfél bírósági bejegyzésében szereplő székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím. MVH regisztrációs száma: Amennyiben rendelkezik az ügyfél MVH regisztrációs számmal, abban az esetben kell kitölteni. Kapcsolattartó neve: A projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy neve, telefonszáma. Ügyfél által választott értesítési mód: Tegyen X-et a kiválasztott értesítési mód előtti négyzetbe! Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Kérjük ezt figyelembe venni az értesítés módjának kiválasztásánál. Kizárólag egy értesítési cím jelölhető be. Amennyiben mindkét cím feltüntetésre kerül, úgy az elektronikus cím alkalmazandó kapcsolattartásra. Projektjavaslatra vonatkozó információk: Fejlesztés megnevezése: A tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése, címe. HVS cél megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzés megnevezése. HVS intézkedés megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által, a célkitűzések elérése céljából megfogalmazott intézkedés megnevezése. Támogatható tevékenységek: A LEADER rendelet 2.§. (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek közül kell kiválasztani a fejlesztés keretében tervezett tevékenységet/tevékenységeket. Több tevékenység is megjelölhető. Megvalósítás tervezett helyszíne: A LEADER HACS illetékességi területén lévő település megnevezése, ahol a projektjavaslatban szereplő fejlesztés kívánják megvalósítani. A tervezett projekt célja (500 karakter): Annak rövid bemutatása, hogy a fejlesztés, illetve program megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni és ez közvetve hogyan segíti elő a HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzések elérését. A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (2500 karakter): A konkrét fejlesztés és a projektkörnyezet bemutatása, a fejlesztés indokolása, a várható eredmények bemutatása. Költségvetés: A projekt teljes költsége az igényelt támogatással és saját forrással számítottan. A projekt megvalósításához igényelt támogatás: A projekt teljes költségvetésén belül a LEADER forrásból igényelt támogatás összege. Képviselő neve, aláírás: Az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének neve és aláírása.

Koppányvölgye Helyi Akciócsoport 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66

Recommend Documents