Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. Letétkezelő:

A Q1 INGATLANFEJLESZTŐ BEFEKTETÉSI ALAP

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. Forgalmazó: NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.; 1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.

Hatályos 2016. december 16. napjától.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen Kezelési Szabályzat a magyar jog és különösen a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet rendelkezései alapján nyújt információt az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (továbbiakban: Alapkezelő) által kezelt Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapról (továbbiakban: Alap) a Befektetőknek. Az alapkezelési tevékenységet az Alap létrehozatalától 2016. december 16. napjáig a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1042 Budapest, Árpád út 48-50. fszt. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044171) látta el. A befektetési jegy tulajdonosok 75 %-a jóváhagyta az Alap átadását az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.; cégjegyzékszáma: 01-10-044378) részére. Az átadás napja 2016. december 16., amely naptól fogva az Alap alapkezelőjeként az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. jár el Jelen Kezelési Szabályzat – a Kbftv. rendelkezéseivel összhangban – tartalmaz minden olyan információt, amely lehetővé teszi az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. Az Alapkezelő, az Alap, mint kibocsátó nevében eljárva a jelen Kezelési Szabályzatban foglaltakért felelősséget vállal, amely a Kezelési Szabályzat végén aláírásával erősít meg. Feltétlenül fontos, hogy a leendő Befektetők alaposan megismerjék a Kezelési Szabályzatban foglaltakat, különös tekintettel a „Kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra. Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Kezelési Szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét.

2

FOGALMAK ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve; ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő; ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az altenatív beketetési alap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról; ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről; ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő; ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; Alap: Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Átalakulás: Az Alap Kbftv. 80. § (1) bekezdése alapján elhatározott azon átalakulása, amelynek jellemzőit, feltételeit az Alap Átalakulási Tájékoztatója tartalmazza. Az Alap 2014. december hó 01. napjával zártkörű, nyílt végű alappá alakul át és zártkörű, nyílt végű ingatlanbefektetési alapként működik tovább. Átalakulási Hirdetmény: A Kbftv. 80. § (3) bekezdése alapján az Átalakulási Tájékoztatót jóváhagyó Felügyeleti engedély megszerzését követően az Alapkezelő köteles az Átalakulás tényét a közzétételi helyen megjelentetni a zártkörűvé átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően. Átalakulási Tájékoztató: Az Alap Zártkörűvé Átalakulását szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, mely tartalmazza az Alap zártkörűvé átalakulásával kapcsolatos szabályokat, így különösen az átalakulással kapcsolatos indokokat, határidőket és feltételeket, valamint a Befektetőket érintő adózási kérdéseket. Banki munkanap: Minden nap, amelyen a Letétkezelő üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát). Befektetési alap: a Kbftv.-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő;

3

Befektetési jegy: a Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; Befektetési vállalkozás: az, aki Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt, vagy befektetési tevékenységet végez; Befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; Bszt.: A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény. Dematerializált értékpapír: a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Devizabelföldi: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül. Devizakülföldi: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül. EGT-állam: Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Felügyelet: A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank és annak bármely jogutódja és jogelődje. Folyamatos forgalmazás: A nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjainak folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt. Forgalmazás-elszámolási nap: Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket. Forgalmazás-teljesítési nap: Az a nap, amelyben az elszámolt befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízások ellenértéke a befektetők felé teljesítésre illetve jóváírásra kerül. Forgalmazó: A kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Forgalomba hozatal: A kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Kbftv.: kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény KELER Zrt.: KELER Központi Értéktár Zrt. Kezelési Szabályzat: Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló Kbftv.-ben meghatározott dokumentum. Kibocsátó: Az Alap

4

Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által fogalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által fogalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat. Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára. Közzétételi hely: www.kozzetetelek.hu, www.access.hu. Letétkezelő: az UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Kbftv. 4 .§ (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Nyílt végű befektetési alap: olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják. Ptk.: A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek a Tpt.-ben meghatározott feltételeknek. Szakmai befektető: olyan befektető, aki a) a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget. Származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi. Tpt.: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Ügyfél: aki a Kbftv. alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a Befektetőt. Ügyfélszámla: az Ügyfél, illetve Befektető pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla. Zártkörűvé átalakulás napja: Az a nap, amely naptól az Alap működését zártkörű nyílt végű alapként folytatja tovább. 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet: A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet.

5

I.

A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1.

A befektetési alap alapadatai

1.1.

A befektetési alap neve

Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap 1.2.

A befektetési alap rövid neve

Q1 Ingatlanfejlesztő Alap 1.3.

A befektetési alap székhelye

1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. 1.4.

A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a 120.008/95 számú, 1995. november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF 120.008-3/96. számú határozatával 1996. február 2-án vette nyilvántartásba 521.460.000.-Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot. 1.5.

A befektetési alapkezelő neve

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.6.

A letétkezelő neve

UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.7.

A forgalmazó neve

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. (1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.). 1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági) Az Alap működési formája: zártkörű A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági. 1.9.

A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

A befektetési alap nyíltvégű. 1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése A befektetési alap futamideje a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételétől határozatlan ideig tart. 1.11. Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap, illetve az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap A befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap, az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap. 1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól Az Alap egy sorozattal rendelkezik. 6

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap, magántőkealap) A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa alapján: ingatlanalap. 1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése Az Alap tekintetében az Alapkezelő tőke- és/vagy hozamígéretet, és garanciát nem vállal.

2.

A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az alapkezelési tevékenységet az Alap létrehozatalától 2016. december 16. napjáig a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1042 Budapest, Árpád út 48-50. fszt. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044171) látta el. A befektetési jegy tulajdonosok 75 %-a jóváhagyta az Alap átadását az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.; cégjegyzékszáma: 01-10-044378) részére. Az átadás napja 2016. december 16., amely naptól fogva az Alap alapkezelőjeként az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. jár el.

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról1991. évi XLIX törvény (Cstv.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III.14.) Korm. rend. A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet).

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek A befektető a befektetési jegy megszerzése, illetőleg visszaváltása során eljáró forgalmazóval, valamint a befektetési alappal kerül jogviszonyba. A befektetési jegyek megvásárlása, visszaváltása esetén a forgalmazóval kötött szerződésben foglaltak irányadóak. A befektetési jegy megszerzése és visszaváltása esetében a magyar jog az irányadó és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el. Az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróságok határozata (végzés, ítélet) ellen jogorvoslattal az adott bíróság eljárására vonatkozó jogszabályi rendelkezések irányadóak. A bíróság által meghozott határozatok jogerejére és végrehajthatóságára a magyar jog az irányadó. Az ítéletek más tagállamban való elismerésének és végrehajtásának a szabályait a vonatkozó európai jogszabályok tartalmazzak. Amennyiben a befektető a befektetéssel kapcsolatosan igényt kíván érvényesíteni, panasszal élhet. A panaszkezelés részletes szabályait az Alapkezelő Panaszkezelési szabályzata tartalmazza.

7

II.

A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

5. A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként) Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a 120.008/95 számú, 1995. november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF 120.0083/96. számú határozatával 1996. február 2-án vette nyilvántartásba 521.460.000.-Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot.

6.

A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

Nyilvántartásba vétel időpontja: 1996. február 2.; nyilvántartási száma: ÁÉTF 120.008-3/96.

7. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban 1221-20

8. A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a 120.008/95 számú, 1995. november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF 120.0083/96. számú határozatával 1996. február 2-án vette nyilvántartásba 521.460.000.-Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot. Az Alapkezelő Alapítója 1999. október 30-án kelt alapítói döntéssel az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap nyíltvégűvé történő alakítását határozta el, és kezdeményezte a vonatkozó Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosításának Felügyeleti jóváhagyását. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosítását az ÁPTF 1999. december 30-án kelt, 120.008-4/99. számú határozattal hagyta jóvá és az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot mint nyíltvégű ingatlan befektetési alapot 1211-01 lajstromozási szám alatt nyilvántartásba vette. A QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap 2000-ben Magyarország első nyíltvégű ingatlanalapjaként működött. Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy nevezett dokumentumok megfeleljenek a 2002. január 1. napján hatályba lépett, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek. A PSZÁF a 2002. szeptember 26-án kelt III-120.008-5/2002. számú határozatával engedélyezte a nevezett dokumentumok átfogó módosítását Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosításáról döntött és kezdeményezte annak Felügyeleti jóváhagyását. A módosított Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot, valamint rövidített Tájékoztatót a PSZÁF a 2003. október 20. napján kelt, 120 008-6/2003. számú határozatával hagyta jóvá. Az Alapkezelő 2006. március 6-án kelt igazgatósági döntéssel a QUAESTOR Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap beolvadását határozta el a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alapba, és kezdeményezte a vonatkozó Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosítását, valamint az átváltási arányok pontosabb kialakítása érdekében a befektetési jegy névértékének 1 Ft-os összegre történő módosítását. A beolvadást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) 2006. április 24. napon kelt E-III/120.006-7/2006 számú határozatával jóváhagyta. A PSZÁF E-III/120.008-10/2009. számú, 2009. február 27. napján kelt határozata alapján a Tájékoztató és a Szabályzat ismételt módosítására került sor. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez eljuttatott kérelmében az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy nevezett dokumentumok megfeleljenek a 2012. január 1. napján hatályba lépett, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (továbbiakban: Batv.) rendelkezéseinek. A PSZÁF a módosított Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot H-KE-III-106/2013. számú határozatával fogadta el 2013. március 22-én. 8

Az Alapkezelő Alapítója 2014. március hó 18. napján kelt 1/2014.(III.18.) számú határozatával a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap zártkörűvé alakulását határozta el, és 2014. július 25. napján kezdeményezte az Átalakulási Tájékoztató jóváhagyását az MNB-nél. Az MNB az Átalakulási Tájékoztatót H-KE-III592/2014. számú határozatával 2014. október 27-én hagyta jóvá. Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTIOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap zártkörűvé átalakulás napján hatályba lépő Kezelési Szabályzatát 2014. szeptember 4. napján kelt 1/2014. (IX.4.) számú határozatával fogadta el. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a Magyar Nemzeti Bankhoz eljuttatott kérelmében az Alap Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte a befektetési alap zártkörűvé átalakulására tekintettel, valamint annak érdekében, hogy nevezett dokumentum megfeleljenek a 2014. március 15. napján hatályba lépett, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) rendelkezéseinek. A MNB a módosított Kezelési Szabályzatot H-KE-III-592/2014. számú határozatával 2014. október 27-én hagyta jóvá. Az Alapkezelő Alapítója 2015. január 15. napján kelt 1/2015.(I.15.) számú határozatával a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Kezelési Szabályzatának módosítását határozta el, mely szerint az Alap neve és befektetési politikája módosításra került. Az Alapkezelő Alapítója 2016. szeptember 15. napján kelt 8./2016.(IX.15.). számú határozatával a Q1 INGATLANFEJLESZTŐ BEFEKTETÉSI ALAP kezelésének átadását határozta el, amelynek megfelelően jelen Kezelési Szabályzat vonatkozó pontjai is módosultak.

9.

Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

III.

A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás

10. A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is szükséges; továbbá az arány megjelölése A Kezelési Szabályzat rendelkezéseit az Alapkezelő a befektetők megkérdezése nélkül egyoldalúan módosíthatja. Az Alapkezelő a módosított Kezelési Szabályzatot a befektetők részére hozzáférhetővé teszi. Az Átalakulást követően az Alap Kezelési Szabályzata az Alapkezelő által a Felügyeletnek történő bejelentési kötelezettség mellett bármikor módosítható. Ennek megfelelően a forgalomba hozatal és visszaváltás feltételeinek módosítása, a befektetési szabályok módosítása, a befektetők tájékoztatásának módjára és formájára vonatkozó változtatások - a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett - a továbbiakban nem igényelnek felügyeleti jóváhagyást.

11. Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

IV.

A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

12. Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik Az Alapkezelő az Alap Kezelési Szabályzatát és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentéseket a székhelyén, illetőleg a forgalmazási helyeken nyomtatott formában térítésmentesen a Befektetők rendelkezésére bocsátja.

9

13.



V.

A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

14.

A befektetési jegy ISIN azonosítója

HU0000704382

15.

A befektetési jegy névértéke

1 Ft, azaz egy forint

16.

A befektetési jegy devizaneme

forint

17. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk Az Alap Befektetési Jegyei névre szóló, dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba. Az Alap befektetési jegyei nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azokat a befektetők folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. A befektetési jegyek értékesítésére vonatkozó alapvető információkat jelen Kezelési Szabályzat 55-56. pontja tartalmazza.

18.

A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A befektetési jegyek névre szólóak és dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, így fizikai kikérésükre nincs lehetőség. A befektetési jegyek a befektető befektetési szolgáltatójánál vezetett értékpapírszámláján vannak nyilvántartva. A befektető tulajdonjogát az értékpapírszámla, vagy annak kivonata igazolja. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált formában előállított befektetési jegyek esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján.

19. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk A befektetési jegy - tulajdonosa számára - a Befektetési Alappal, mint vagyontömeggel szemben a befektetési alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést biztosít (dologi jog), és egyéb jogokat testesít meg. A befektetőknek az alappal szemben fennálló követelését a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg.

10

A befektető jogosult arra, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazó pénztári óráiban visszaváltsa a befektetési jegyeket vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken. A befektető jogosult továbbá a Kezelési Szabályzat szerinti kifizetésekre, az ott meghatározott feltételekkel. A kifizetés befektetők felé történő teljesítése a Forgalmazó feladata és felelőssége. A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a Kezelési Szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni. A befektető jogosult arra, hogy az Alap megszűnésekor - pozitív saját tőke esetén - az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőkéből a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen. Amennyiben az Alap negatív saját tőkével rendelkezik, a Befektető, mint hitelező követeléseit a Cstv. (1991. évi XLIX tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) előírásai szerinti sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. A befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozóan a Kbftv. illetve a Tpt által előírt rendszeres tájékoztatásra féléves, és éves jelentések formájában. A befektetési alap által birtokolt tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogok közgyűléseken történő gyakorlásakor (a részvényesi jogok gyakorlása) a befektetési alapkezelő kizárólag a befektetési jegy-tulajdonosok érdekeit képviselheti. A közgyűléseken való részvételt (és ennek során a szavazati jog gyakorlását) – az alap számára ennek kapcsán felmerülő ráfordítások/költségek figyelembevételével – rendszerint csak akkor mérlegeli a befektetési alapkezelő, ha az adott tőzsdén jegyzett részvénytársaság szavazati jogainak összesen legalább 5%-át birtokolja vagy képviseli. Az Alapkezelő az Alap valamennyi befektetőjével szemben tisztességes bánásmódot tanúsít, azáltal, hogy az Alap minden befektetőjét azonos jogok illetik meg. Az Alapkezelő nem részesíti kivételezett bánásmódban egyes befektetőit, vagy azok egy csoportját.

20.

Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó.

VI. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen: 21. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) Az Alap tőkéjét (az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámának szorzata) telkek vásárlására, kész vagy építés alatt álló ingatlanok vásárlására és felújítására fordítja. A megvásárolt telkek egy részén saját beruházást valósíthat meg, vagy megbízhat harmadik felet kivitelezés végzésével. Az ingatlanokat értékesíti, lízingbe adja, bérbe adja, vagy azok hasznosítására harmadik felet bízhat meg. Az Alap belföldi és külföldi ingatlanokba fektet be. A befektetési politika módosítása lehetővé teszi a hazai ingatlanok mellett külföldi ingatlanok portfolióba helyezését is, ami a földrajzi diverzifikáció növelésén keresztül hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez, ugyanakkor a devizakockázaton keresztül egy, a korábbiakhoz képest új összetevővel bővül a továbbiakban a várható hozam kockázatát befolyásoló egyedi tényezők köre. A fejlesztett ingatlanok arányának növekedését lehetővé tevő módosítás az értékteremtési folyamathoz való nagyobb, kontrollált hozzájárulás mellett a fejlesztésből adódó kockázatok felé való eltolódással járhat együtt a portfolió jövőbeni hozama tekintetében. Az egy ingatlan portfolión belüli nagyságára vonatkozó maximális korlát megemelése lehetőséget ad magasabb elvárt hozamú befektetések kiválasztására a fejlesztendő ingatlanok szegmensében is, mindamellett ez együtt járhat a portfolió diverzifikáltságának csökkenéséből adódó kockázatnövekedéssel.

11

22.

Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap befektetési politikájának fő alapelve, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok alapvetően hosszú, éven túli futamidőre rendelkezésre álló megtakarításainak ingatlanokba történő befektetéseken keresztül, a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditás fenntartása mellett, hosszú távon az adott kockázati szinten elérhető legmagasabb hozamot érje el. Az Alapkezelő az egyes befektetésekben rejlő egyedi kockázatok kiszűrése érdekében diverzifikációt hajt végre: a) Az Alap befektetési politikájának alapvető célja az Alap nettó eszközértékének folyamatos és biztonságos növelése értékmegőrző ingatlanvagyon kialakításával (adásvétel, csere), egyes ingatlanokon végzett értéknövelő beruházásokkal, illetve az ingatlanok hasznosításával (bérbeadás, lízingfajták) és ingatlanok építésével, vagy újépítésű ingatlanok továbbértékesítése során realizált hozam által. b) Az Alap a saját tőkéjét telkekbe, építés alatt álló ingatlanokba és kész ingatlanokba fekteti be. c) Az ingatlanok kezelésével és üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével az Alapkezelő harmadik személyeket és szervezeteket bízhat meg. d) Az Alap az ingatlanra vonatkozóan a hatályos jogszabályok szerinti ügyleteket köt. Az Alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 %-áig ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az Alap nevében, ha ez a Kezelési Szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap a) b) c) d)

a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon, az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, óvadékon, vagy jelzálogjogon

túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az Alap Letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.

23. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti: a) belföldi vagy külföldi ingatlan, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó alkotórészeket is; b) a 78/2014. (III.14.) Korm. rend. VII. Fejezete szerinti ingatlantársaság részesedése; c) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok; d) a 78/2014. (III.14.) Korm. rend. 17. § (1) bekezdésben meghatározott eszközök; e) azon ingóságok, melyek az adott ingatlan rendeltetésszerű használatához, üzemeltetéséhez vagy épségben tartásához szükségesek vagy azt elősegítik. Ingatlanok funkciójukat tekintve, amelyekbe az Alap befektethet: a) Lakáscélú ingatlanok b) Nem lakás célú ingatlanok (üzletközpontok, szállodák, telephelyek) c) Telkek, földterületek Az Alap származtatott ügyleteket nem alkalmaz.

24.

Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alapkezelő az Alap portfoliójával a mindenkori piaci lehetőségeket a lehető leghatékonyabban kihasználva gazdálkodik. Az Alap portfoliójának tervezett összetétele a következő: a) Lakáscélú ingatlanok; b) Nem lakó célú ingatlanok (üzletközpontok, szállodák, telephelyek); c) Telkek, földterületek;

12

d) forintban denominált likvid eszközök (látra szóló és lekötött bankbetétek; nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír; árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír). A magyar ingatlanpiac változásait hosszabb távon előre megjósolni nem lehet, így a portfolió összetételéről előre nyilatkozni felelőtlen, szakmailag kétségbe vonható ígérgetés lenne. A piaci, jogszabályi változások és feltételek változásai esetén a portfolió %-os összetétele - az Alap üzleti eredményességének fokozása és a befektetők érdekében - az alábbiak szerint módosulhat. Amennyiben az egyes ingatlan típusok iránti kereslet, azok ára, illetve a hasznosításukból származó bevétel drasztikusan csökken és nem biztosít megfelelő hozamot, vagy jogszabályi változások korlátozzák azok megszerzését, vagy előre nem látható módon emelik a vonatkozó illetékek, adók és közterhek mértékét, az Alap nem kíván azok vásárlásával foglalkozni, ill. csökkenti azok %-os arányát a portfolióban. Ha az adott piaci helyzetben, adott típusú ingatlanok vásárlására azért nem kerülne sor, mert így azok aránya meghaladná a fenti arányt, de így az Alap viselkedése ellentmondana a racionális piaci magatartásoknak (potenciális üzleti lehetőséget szalaszt el), ebben az esetben az Alapkezelő az egyes ingatlan típusok portfolión belüli arányát emelheti.

Minimum arány (%)

Maximum (%)

arány Tervezett arány (%)

Lakáscélú ingatlanok Nem lakó célú ingatlanok

0% 0%

80% 80%

15% 75%

Telkek, földterületek Forintban denominált likvid eszközök

0% 1%

80% 30%

8% 2%

25. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét Az Alap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 75 %-át. Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 %-át. Az Alap nem fektethet ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokba, kivéve azon vagyoni értékű jogokat, amelyek az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatához, hasznosításához szükségesek. Az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 %-a erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely a) befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket, vagy b) befektetési politikájuk szerint kizárólag likvid eszközökbe fektet. Az ingatlanalap a Korm. rend. 78/2014. (III.14.) Korm. rend. 37. § d) pontjában hivatkozott eszközök tekintetében köteles betartani a nyilvános értékpapír alapokra vonatkozó befektetési előírásokat és korlátokat, és a 37. § d) pontjában hivatkozott eszközökön belül csak likvid eszközökbe fektethet, amellett, hogy az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 %-a erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket. A zártkörű ingatlanalap tekintetében a 78/2014.(III.14.) Korm. rend. 43. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az Alapkezelő nem 15%-ban határozza meg a likvid eszközök minimális arányát. Az Alapkezelő annak érdekében, hogy az Alap likviditását folyamatosan biztosítani tudja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének az ingatlanalap-kezelési tevékenység megfelelő végzéséhez kiadott 11/2013. (VII. 12.) számú ajánlásában foglaltak szerint a rendkívüli helyzetre vonatkozó likviditási tervet készített, mellyel biztosítani tudja a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának feltételeit. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése alapján az Alap az eltérési lehetőséggel élhet a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41.§ (1) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap portfoliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát. Az eltérés indoka, hogy a nem lakó

13

célú ingatlanok szegmensében adott esetben az alap eszközértékének 20%-át meghaladó értékű ingatlan fejlesztése esetén a várható hozam az ingatlanpiac többi szegmenséhez mérten kedvezőbbnek mutatkozhat.

26.

A portfólió devizális kitettsége

Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

27. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása Az Alap tekintetében az Alapkezelő tőke és/vagy hozamígéretet nem vállal.

28.

Hitelfelvételi szabályok

Az ingatlanalap a nettó eszközértékének számításkor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 százalékáig a kezelési szabályzatban foglalt feltételekkel ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel. Az ingatlantársasági részesedéssel rendelkező ingatlanalapnak a kölcsön felvételi limit számításakor figyelembe kell venni az ingatlanalap részesedésével működő ingatlantársaság által felvett kölcsönt is az ingatlanalap ingatlantársaságban való részesedése arányában, kivéve, ha azt az ingatlanalap nyújtotta az ingatlantársaságnak. Az előző bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlant megterhelheti, arra jelzálogjogot, vételi jogot alapíthat, ingatlantársaságbeli részesedésére jelzálogot, vételi jogot alapíthat, illetve az ingatlantársaságbeli részesedését megtestesítő értékpapírra óvadékot alapíthat, az adott ingatlanból, ingatlantársaságbeli részesedésből befolyó bevételt, az ingatlanra kötött vagyonbiztosítást, az ingatlanra vonatkozó munkát elvégző vállalkozóval kötött szerződésből eredő vagy az általa átadott bankgarancián, jóteljesítési, jótállási és/vagy szavatossági biztosítékokon alapuló követelést a kölcsönnyújtóra engedményezheti. Az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást kell kötni és folyamatosan fenntartani. E kötelezettségének az ingatlanalap az ingatlanok bérlői által kötött, és az ingatlanalapra vagy az ingatlanalap által megjelölt hitelezőre engedményezett biztosítás formájában is eleget tehet. Az ingatlanalap kölcsönt nyújthat ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából olyan ingatlantársaságnak, amelyben az ingatlanalap részesedéssel rendelkezik. Az ingatlanalap az ingatlantársaság részére kizárólag az ingatlantársaságbeli részesedése arányában nyújthat kölcsönt. Ezen korlát megállapítása során az ingatlantársaság valamennyi tagja (részvényese) által az ingatlantársaság részére nyújtott kölcsönök tőkeösszegét össze kell számítani és az ingatlanalap az összeszámítás eredményeként kapott összegből az ingatlantársaságban fennálló részesedése arányáig nyújthat kölcsönt. Amennyiben az ingatlantársaság által felvett kölcsönök visszafizetésére tekintettel az előbbi arány az ingatlanalap vonatkozásában sérül, azt 90 napon belül helyre kell állítani. Az ingatlanalap által nyújtott kölcsönt biztosítékokkal kell ellátni. Az ingatlanalap ingatlantársaságbeli részesedésének megszűnésekor az ingatlanalapot azonnali felmondási jog illeti meg a kölcsön tekintetében amennyiben az teljes egészében nem térült meg a részesedés megszűnéséig.

29. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

30. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

31. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

14

32. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

33. élt

Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel

A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41.§ (6) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap eszközeinek legalább 15 százalékát köteles likvid eszközökben tartani. Az eltérés indoka, hogy a befektetők által elvárt hozam biztosítását és az Alap biztonságos működését szolgáló likviditás fenntartását az Alapkezelő egyaránt fontosnak tartja, ezért a biztonságos működtetéshez szükséges likvid eszközök szintjét az Alap befektetőinek összetétele, koncentrációja, múltbeli és esetlegesen előre látható visszaváltási szokásaik, valamint az Alap tervezhető várható bevételei illetve tervezhető működési kiadásaira tekintettel határozza meg. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése alapján az Alap az eltérési lehetőséggel élhet a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41.§ (1) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap portfoliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát. Az eltérés indoka, hogy a nem lakó célú ingatlanok szegmensében adott esetben az alap eszközértékének 20%-át meghaladó értékű ingatlan fejlesztése esetén a várható hozam az ingatlanpiac többi szegmenséhez mérten kedvezőbbnek mutatkozhat.

34. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó.

35.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

35.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 35.2.

A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 35.3.

Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó. 35.4.

A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok


Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai


Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése


15

35.7.

Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 35.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 35.9.

A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke

Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 35.10.



36.

Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap Az Alap hozamtermelő és értéknövekedési céllal is fektet ingatlanokba. 36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap Az Alap portfoliójának tervezett összetétele a következő: a./ Lakáscélú ingatlanok b./ Nem lakó célú ingatlanok c./ Telkek, földterületek 36.3.

Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

Az ingatlanalap belföldi és külföldi ingatlanokba fektet be. 36.4.

Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

Az alapban az egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke nem haladhatja meg a 4 milliárd forintot. 36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan Az alap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 75%át. Az alapban az egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke az összes eszközhöz viszonyítottan a megszerzést követően sem haladhatja meg a 80%-ot. 36.6.

Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 %-át. 36.7.

Az ingatlanalapra háruló kockázatok

Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. 36.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei Az Alapkezelő az ingatlanpiacon keresi és elemzi a befektetési stratégiájába illő ingatlanok kínálatát azzal a céllal, hogy a mindenkori portfoliót a kockázatok csökkentése érdekében diverzifikáltan alakítsa ki. Az ingatlanalapra háruló 16

kockázatok mérséklése érdekében az Alapkezelő a portfolió kialakítása során törekszik az összetevők értékét befolyásoló bizonytalansági tényezők mérséklésére azzal, hogy több, különböző funkciójú és különböző típusú bérlő által használt ingatlant kíván az Alapban tartani. Az Alapkezelő a rendelkezésére álló jogi és pénzügyi eszközökkel a felmerülő kockázatok további ésszerű csökkentésére törekszik. Ugyancsak az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelését szolgálja, hogy az Alapkezelő – törvényi kötelezettségével összhangban – az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást köt (bérlő által kötött biztosítás esetén engedményeztet) és folyamatosan gondoskodik azok fenntartásáról. 36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó. 36.10. Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsön felvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó.

VII.

A kockázatok

37. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a Kbftv. 16.§ (5) bekezdésében előírt feltételeknek Függetlenül attól, hogy az Alapkezelő törekszik a kockázatok csökkentésére a befektetők részéről a befektetési döntés meghozatala előtt elengedhetetlen a kockázati tényezők alapos tanulmányozása, és megismerése. Politikai és gazdasági tényezők A mindenkori magyar kormány politikája, a politikai irányvonal esetleges megtörése, változása jelentős hatást gyakorolhatnak az Alap portfoliójában szereplő értékpapírok árfolyamára és ingatlanok értékére, mely az adott Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen irányban is befolyásolhatja. Szintén komoly hatással lehetnek az Alap nettó eszközértékére. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzően nagy értékű ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékű tőkekivonásnál csak hosszú idő alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényező. A tőkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetőknek, egyrészt a feltételezhetően nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentős állománynövekedése miatt. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredő kockázatoknak. A portfolió értékét alapvetően befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzően euróban számítják, a befektetők viszont forintban várnak megtérülést. Befolyásoló tényező lehet továbbá a portfolióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon. Eszköz kockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és időigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelők az ingatlanalapokba rövid idő alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelő befektetési lehetőséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így előfordulhat, hogy a befektető befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. 17

Jövedelmezőségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezőségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendő költségek, díjak, és azok elszámolása. Nettó eszközértékből eredő kockázat Az Alapkezelő úgy alakította ki az eszközök értékelésének szabályait, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfolió pillanatnyi értékét. A nyilvános piacok (pl. tőzsde) viszonylag kicsi likviditása miatt azonban előfordulhat, hogy az Alapok tulajdonában lévő egyes értékpapírok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi- nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott értékpapír pillanatnyi piaci értékét. Előbbiek miatt a nettó eszközérték időnként enyhe alulértékeltséget vagy felülértékeltséget mutathat. A nettó eszközértéken történő forgalmazás miatt a fentiek szerencsétlen esetben (felülértékelt nettó eszközértéken történő vásárlás, alulértékelt nettó eszközértéken történő eladás) a befektető által realizált hozam csökkenését okozzák, különösen rövid távú befektetés esetén. A hozamok ingadozásából eredő kockázat jelentősen mérséklődik hosszabb távú ill. rendszeres befektetés esetén. Devizaárfolyam –kockázat Az alap portfólióját alkotó egyes értékpapírok, illetve az alap tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából vagy értékesítéséből származó bevételek és az ezekhez kötődő kiadások különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak, illetve ingatlanoknak az egyes devizákban kifejezett értéke elszámolási devizára konvertálva az adott devizák közötti árfolyam-ingadozásától függően változhat. Partnerkockázat: Az alap különböző szerződéses partnerekkel köt ügyleteket. Fennáll annak kockázata, hogy ezek a szerződéses partnerek például fizetésképtelenség miatt nem teljesítik az alap követeléseit. Működési kockázat: Fennáll olyan veszteségek kockázata, amelyek belső eljárások/rendszerek működési zavara vagy külső események (például természeti katasztrófák) miatt következnek be. Koncentrációs kockázat: Előfordulhat, hogy az ingatlanalap portfoliójában egy ingatlan súlya megközelíti vagy eléri a 75%-ot, így a portfolió értéke alakulása tekintetében ezen ingatlan értékének változása válik meghatározóvá. Kötvényárfolyamok alakulása A különböző lejárati időkhöz tartozó piaci hozamok ingadozása (hozamgörbe változása) kedvezőtlenül érintheti az Alapok portfoliójában lévő eltérő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamát. Garancia nem adható arra, hogy az Alapkezelő, minden esetben helyesen dönt a kötvényekbe történő befektetések esetében. Az alapban lévő ingatlanok és az azok értékeléséből fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. Az estleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezése Az estleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az Alapkezelő által végzett tevékenységből származó – az ABAKrendelet 12. cikkében meghatározott – kockázatok fedezésére az Alapkezelő olyan további szavatolótőkével rendelkezik, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

18

37.1. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 37.2. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 37.3. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 37.4. Amennyiben a befektetési alap - a Felügyelet engedélye alapján - eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGTállam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 37.5. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása Az Alap befektetési jegyei nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek. A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap jelen Kezelési Szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják. Az Alapkezelő a befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást nem köt, arra harmadik személyt, forgalmazót vesz igénybe. Az Alapkezelő a likviditási kockázatok kezelése érdekében likviditási limiteket állít fel minden kezelt alapja esetében és azokat stressz-teszteknek veti alá.

38.



VIII.

Az eszközök értékelése

39. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás Az Alap egyes eszközeinek értékeléséért az Alapkezelő felel. Az ingatlanok értékelését jelen Kezelési Szabályzat 72. pontjában megjelölt Ingatlanértékelő, a likvid eszköz értékelését az Alapkezelő végzi. Az Alap nettó eszközértéke naponta, de az előző napra vonatkozóan kerül megállapításra, melyet az Alapkezelő és Forgalmazó naponta, a T napra vonatkozóan legkésőbb T+2 napon tesz közzé. A közzététel helye: www.bamosz.hu. Az Alap nettó eszközértékét az Alapkezelő és a Letétkezelő (a továbbiakban együttesen: Felek) is megállapítja. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításához minden szükséges dokumentumot naponta a Letétkezelő rendelkezésére bocsát. Abban az esetben, ha az Alapkezelő és a Letétkezelő, az Alapkezelő által megadott eszközértékek alapján kiszámolt nettó eszközértékelése eltér, úgy az érintett Felek kötelesek egyeztetni és törekedni a felmerült vitás kérdések mielőbbi, az érintett Felek részéről, kölcsönösen elfogadható módon történő rendezésére.

19

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.

40. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelésének során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a Kbftv. 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket Ingatlanok Az ingatlanalap az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékének megállapításával ingatlanértékelőt bíz meg. Az ingatlanértékelő az ingatlanalap, illetve az ingatlanalap ingatlantársaságban fennálló részesedése esetén az ingatlantársaság tulajdonában lévő ingatlanok és az ingatlanalapot illetve az ingatlantársaságot illető vagyoni értékű jogok értékét építés alatt álló ingatlan esetében legalább hathavonta, egyéb ingatlan és vagyoni értékű jogok esetében legalább évente köteles megállapítani, és az értékelésről szakvéleményt készíteni. Az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékelése piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, nettó jelenérték számításon alapuló módszerrel, vagy újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet, azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell, és a továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlant értékelni. Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy a korábban kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas a piaci érték megállapítására, az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. Folyószámla, bankbetét A folyószámlán és bankbetétben elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T napi folyószámla (bankbetét) egyenleget az előző kamatfizetés óta a T napig előjegyzett kamatok összegével meg kell növelni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett eszközök (3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású magyar állampapírok, illetve diszkont kincstárjegyek) az ÁKK által a T napra vonatkozóan, illetve legutóbbi napra közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a felhalmozott kamatok összegeként kell a (bruttó) piaci értéket kiszámolni.

20

A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű magyar államkötvények, diszkont kincstárjegyek– ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetében az ÁKK által a T, illetve legutóbbi napra közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; Tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén - az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű magyar állampapírokat kivéve - T napra vonatkozó, vagy ennek hiányában a legutóbbi tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a felhalmozott kamatokat. Ha a tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak nincsen 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a T napig közzétett utolsó napi, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. Tőzsdére be nem vezetett nyilvánosan forgalomba hozott diszkont papírok, fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek értékének meghatározása a T napra, illetve legutóbbi napra vonatkozó árjegyzés (a Bloomberg, Reuters vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának számtani átlaga, hozzáadva a felhalmozott kamatokat. Árjegyzés hiányában az eszköz T napi árfolyamát a referencia hozamgörbe elmozdulása alapján kell meghatározni, az eszköz kibocsátáskori hozamának és a referencia hozamgörbe két legközelebbi pontjából számított hozama közötti spread segítségével. Az árfolyamot felül kell vizsgálni a kibocsátó újabb, azonos vagy hasonló paraméterekkel rendelkező eszközének kibocsátásakor az eszközökre alkalmazott hozamspread ismeretében. Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatokat. Befektetési jegyek A tőzsdére be nem vezetett nyíltvégű befektetési jegyeket a legfrissebb hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. Tőzsdére bevezetett befektetési jegyek és kollektív befektetési értékpapírok értékét adott értékpapír vásárlása szerinti tőzsdén kialakult, T tőzsdenapi záróárfolyamon kell meghatározni, 30 napnál nem régebbi záróárfolyammal. Ennek hiányában a befektetési alap kezelője által közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni – amennyiben az eszközérték időpontját követően az alap hozamot fizetett – és a hozamfizetés óta nincs közzétett eszközérték – úgy a hozammal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel kell kalkulálni. Zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó, nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

41.

A származtatott ügyletek értékelése

Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 42.



IX.

A hozammal kapcsolatos információk

43.

A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

A befektetési alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek névértékének különbözete, amennyiben pozitív. Az Alap nem fizet hozamot, a működés során képződő tőkenövekményt – mely kamatból és árfolyamnyereségből tevődhet össze – folyamatosan újra befekteti. Az egyszeri hozam, illetve tőkekifizetés helyett az Alapkezelő folyamatos napi értéken történő visszavásárlási kötelezettséget vállal, amivel garantálja, hogy a befektetők jegyeik

21

részleges vagy teljes visszaváltásával nyereségükhöz tetszőleges időpontban hozzájussanak és azt, mint árfolyamnyereséget realizálhassák.

44.

Hozamfizetési napok

Az Alap nem fizet hozamot.

45.



X. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 46.

A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

46.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) Az Alap tekintetében Alapkezelő tőke és/vagy hozamígéretet nem vállal. 46.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

47.



XI.

Díjak és költségek

48.

Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

48.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért, az Alap működtetéséért az Alapkezelő kezelési díjat számít fel. Az Alap a megállapított kezelési díj időarányos részét naponta számolja el (elhatárolás), kifizetése minden hónap utolsó napjával válik esedékessé. Az Alapkezelőnek fizetendő díj éves mértéke az Alap nettó eszközértékének 2,5 %a. 48.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja A Letétkezelési díj, a Letétkezelő kondíciós listája alapján a letétkezelői tevékenységért fizetett díj. A letétkezelési díj naponta kerül elszámolásra (elhatárolásra), és ténylegesen minden hónap utolsó napjával kerül átutalásra. A Letétkezelőnek fizetendő díj éves mértéke az Alap nettó eszközértékének 0,2%-a. 48.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Forgalmazási (állományi) díj: a Forgalmazó szolgáltatásának díja, mértéke az Alapkezelő és a Forgalmazó között kötött egyedi forgalmazási szerződésekben kerül meghatározására. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal azonos módon naponta a nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott hónapot követő 15 napon belül esedékes. A Forgalmazási (állományi) díj éves mértéke legfeljebb az Alap nettó eszközértékének 0,6%-a. 22

A Könyvvizsgálónak 2015-ben fizetett díj: bruttó 75.000.- Ft/hó. A Felügyelet folyamatos felügyeleti tevékenységének díja, amelynek éves összege az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke Az értékbecslő szervezet készenléti és megbízási díjai, melynek összege havonta bruttó 76.200.- Ft. A befektetési alap különadója, amelynek éves összege az éves átlagos nettó eszközérték 0,05 százaléka.

49. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 48. pontban említett költségeket A befektetési alapot terhelő egyéb költségek és díjak: Az Alap pénzforgalmi számlájának vezetéséért járó díj. Az Alap ügyletei során felmerült értékpapír-forgalmazási díjak és banki költségek. Az Alap közzétételi és a befektetési jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek. Az Alap azonnali fizetőképesség érdekében felvett hitelek kamatai, amelyet a hitelnyújtó pénzintézet mindenkori kondíciós listája határoz meg. Az Alap ingatlanjaival kapcsolatos ingatlan-biztosítási költségek Az Alap ingatlanjaival kapcsolatos állagmegőrzések és felújítások költsége Az Alap ingatlanjaival kapcsolatos őrzés-védelem költségei Az Alap ingatlanjaival kapcsolatos beruházási költségek Az Alap ingatlanjaival kapcsolatos helyi adók, illetékek és hatósági díjak Az Alap ingatlanjaihoz kapcsolódó hitelekkel kapcsolatos hitelkamatok és a hitelekkel kapcsolatos költségek KELER WARP tranzakciós díj. Minden egyéb, az Alap működésével közvetlenül kapcsolatos költség, így például a jogi szolgáltatások díja vagy az Alap érdekében végzett reklám és marketingkampányok költségei az Alapkezelő döntése alapján az Alapra eső költségek. Az előre nem tervezhető egyéb költségek az esedékességük időpontjában terhelődnek az Alapra. A Letétkezelő a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A befektetőket terhelő egyéb költségek és díjak: Az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak, melyek mértéke a forgalmazóval kötött szerződés függvénye (a befektetési jegyek vételi, és visszaváltási jutaléka, az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb.) Az Alapkezelő semmilyen díjat illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az alapra. A 48. pontban meghatározott költségeken felüli, jelen pontban részletezett, az Alapot terhelő egyéb költségek és díjak összege éves szinten az Alap eszközértékének 2%-át nem haladja meg.

50. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

51.

A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

A befektetési alapon belül részalapok nem kerültek létrehozásra.

52.

Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 23


XII.

Adózási információk

53. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a Kezelési Szabályzat megjelenése időpontjában hatályos magyar adójogi szabályok bizonyos rendelkezései. Ez az összefoglaló nem jelenti az Alapra vonatkozó és a befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalását, és teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra, illetve egyéb szabályokra való hivatkozással minősül. Az Alap befektetési jegyeinek vásárlása előtt célszerű adótanácsadó véleményét kikérni. Az Alap adózása Az Alap eredménye tekintetében nem esik adófizetési kötelezettség alá, ide nem értve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseit. Devizabelföldi természetes személyek adózása Azon természetes személyek, akik Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (SZJA) törvény alanyai, a nyilvános forgalomba hozott és forgalmazott, Kbftv.-ben ilyenként meghatározott befektetési jegy esetében: kamat és/vagy hozam címén fizetett bevétel; továbbá a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből annak az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint megállapított része után kamatjövedelem adót és egészségügyi hozzájárulást (EHO) kötelesek fizetni, melyek mértéke a Kezelési Szabályzat utolsó módosítása idején: 16%, illetve 6%. Az ebből származó jövedelem nem összevonandó, azaz külön adózó jövedelem. Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) Lehetőség van az adófizetési kötelezettségek alól – az SZJA törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – mentesülni. A befektetők befektetési szolgáltatóval tartós befektetési szerződést köthetnek, melyek lényege, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, részben vagy egészben mentesül a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól. Amennyiben a befektető befektetési jegyeit Tartós Befektetési Számlán helyezi el és ezen befektetéseit részben vagy egészben a kedvezményes megtakarítási periódusok előtt megszünteti – nem tartozik ide a befektetési jegyek ellenértékének újrabefektetése – az alábbiakban megfogalmazott szabályok érvényesülnek: Amennyiben a fentiekben meghatározott feltörés a TBSZ létrehozatalának évében vagy azt követő 3 éven belül történik, akkor ez a TBSZ számla megszűnésével jár, illetve az elért hozamok után a 16%-os mértékű adót és 6% Egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell megfizetni. Amennyiben a befizetés évét követő 3. év eltelte után, de a befizetés 5. évét megelőzően történik a TBSZ számla feltörése, akkor az elért hozamok után fizetendő adó mértéke 10% lesz. A 3. év utáni részösszeg kivétele esetén, a kivett összegre a 10%-os kedvezményes adófizetés vonatkozik és a bent maradó összeg pedig az 5. év végéig továbbvihető a teljes adómentesség kihasználása érdekében. Ezekben az esetekben az jövedelem nem EHO köteles. Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok A devizabelföldi befektetési jegy tulajdonos intézmények a befektetési jegyek értékesítéséből származó árfolyamnyereséget pénzügyi műveletek bevételeként kell, hogy kezeljék, és ennek megfelelően társasági adót fizetnek utána, melynek mértéke a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19.§ alapján a pozitív adóalap 19%-a, illetve a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig annak 10 %-a.

54. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ 24

A kamatadó a Forgalmazó által a forrásnál levonásra kerül a befektetési jegyek visszaváltása esetén.

XIII.

A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

55.

A befektetési jegyek forgalomba hozatala

55.1.

A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

Az Alapot az Alapkezelő nyíltvégű ingatlan befektetési alapként hozta létre, visszaváltható befektetési jegyek forgalomba hozatalával. A befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek előállítására a Tpt. 7.§ - 9.§-a és a 284/2001. (XII.26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól vonatkoznak. Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba. Az Alap befektetési jegyei nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. Az Alapkezelő a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának lebonyolításával a NHB Növekedési Hitel Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, mint Forgalmazót bízta meg. 55.2. Azon befektetők körének megjelölése, amelyek a befektetési jegyeket jegyezhetik, illetve akik körében a befektetési jegy a folyamatos forgalmazás során forgalmazható, továbbá azon feltételek megjelölése, amely alapján a forgalomba hozatal zártkörűnek minősül Az Alap az Átalakulás napján zártkörű, nyílt végű befektetési alappá alakult át és így működik tovább. A zártkörű működés keretében az Alap befektetési jegyei kizárólag a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 14. § (1) bekezdés a)-e) pontban meghatározott korlátok között a Kezelési Szabályzatban meghatározott befektetők körében forgalmazhatóak. Az Átalakulás napját követően a zártkörű Befektetési Alap Befektetési Jegyeinek tulajdonosa lehet a) az a Befektető, aki az Alap zártkörűvé Átalakulásakor az Alap Befektetője volt; b) a zártkörűvé Átalakulást követően, aki egyszerre legalább 100.000 euró vagy annak megfelelő értékben vásárol Befektetési Jegyet. 55.3.

A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke


A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára


Az allokáció feltételei

55.5.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 55.5.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 55.5.3. Az allokációról való értesítés módja Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó. 55.6.

A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

25


XIV.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

56.

A befektetési jegyek vétele

56.1.

A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a befektetési jegyeket a Forgalmazóval a megkötött számlaszerződés és a befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével, azok Forgalmazóhoz történő eljuttatásával, a vételár és az eladási jutalék megfizetésével vásárolhatják meg. A befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási (bizományosi) szerződéseket a befektetők a Forgalmazási helyhez személyesen vagy meghatalmazottjuk útján juttathatják el. A vételi megbízási szerződésen megjelölt vételár, továbbá a Forgalmazó által felszámított eladási jutalék megfizetése készpénzzel a forgalmazási helyen a Forgalmazó pénztárába történő befizetéssel, illetve a Forgalmazó KELER Zrt.nél vezetett elszámolási számlájára történő átutalással teljesíthető. A Forgalmazó a befektető vételi megbízását a vételárnak és az eladási jutalék összegének a Forgalmazó fent megjelölt számláján ténylegesen megtörtént jóváírásának értéknapján, illetve a Forgalmazó a pénztárában történt befizetés napján (T nap) érvényes, T+2 nap közzétett forgalmazási árfolyam alapján, a T+2 napon teljesíti. A Forgalmazó pénztári idején túl érkezett vételi megbízás esetén a megbízás a következő forgalmazási napon adott megbízásnak minősül. Azon megbízások, ahol a vételi megbízási szerződés megérkezett a forgalmazási helyhez, de az eladási jutalékkal növelt vételár nem érkezett meg a fent megjelölt számlára, a vételi megbízást megérkezését követő 30. naptári nap elteltével, hatályát veszti. Azon megbízások esetében - ahol a megbízási szerződésen megjelölt eladási jutalékkal növelt vételár kevesebb, mint a befektető által átutalt és a Forgalmazó fent említett számláján ténylegesen jóváírt összeg - a Forgalmazó, a ténylegesen jóváírt összeg erejéig teljesíti a megbízást. Tekintettel arra, hogy a befektetési jegyek dematerializáltak a befektetési jegyek megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A befektetési jegy tulajdonosának azt kell tekinteni, akinek számláján a befektetési jegyet nyilvántartják. A zártkörűvé átalakulás napját követően a vásárolható Befektetési Jegyek értéke minimálisan 100.000 euró vagy annak megfelelő összeg. 56.2.

A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap, vagyis T nap), mint forgalmazás-elszámolási napon, az erre a napra (a T+2 napon) közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. 56.3.

A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A befektetési jegyek vételárát a megbízás elfogadásának napját (T nap) követő második banki napon (T+2), mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és ezen nappal írja jóvá számára a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján.

57.

A befektetési jegyek visszaváltása

57.1.

Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a befektetők a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán lévő befektetési jegyeket a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó, szabályszerűen kitöltött megbízási szerződés aláírásával és annak a Forgalmazóhoz történő eljuttatásával válthatják vissza. Az Alapkezelő a visszaváltást, összeghatártól függetlenül, a hatályos jogszabályban meghatározott időszakon belül az utolsó forgalmazási (T) napon érvényes, a T+2 nap közzétett árfolyamon és a T+2 napon teljesíti. A T nap a visszaváltási megbízásnak a forgalmazási helyhez pénztári órákban történő eljuttatásától számított 31. naptári nap. Az Alapkezelő jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a 26

megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. Az 1.000.000 Ft-ot meghaladó kifizetés esetén az Forgalmazó jogosult a visszaváltást kizárólag átutalással teljesíteni. A befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződéseket a befektetők a Forgalmazónál személyesen, vagy meghatalmazottjuk által adhatják át. Amennyiben a befektető tulajdonában álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán lévő befektetési jegyek mennyisége kevesebb, a) mint a befektető által a visszaváltási megbízáson megjelölt befektetési jegy mennyiség, b) vagy a visszaváltási szerződésen megjelölt visszaváltási érték és a napi forgalmazási árfolyam, továbbá a visszaváltási jutalék alapján kiszámított befektetési jegy mennyiség, úgy a Forgalmazó a befektető visszaváltását a teljesíthető maximális mértékig, a befektető tulajdonában álló teljes befektetési jegy mennyiség visszaváltásával teljesíti. 57.2.

A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap, vagyis T nap), mint forgalmazás-elszámolási napon, az erre a napra (a T+2 napon) közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. 57.3.

A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Az Alapkezelő a visszaváltást, összeghatártól függetlenül, a hatályos jogszabályban meghatározott időszakon belül az utolsó forgalmazási (T) napon érvényes, a T+2 nap közzétett árfolyamon és a T+2 napon teljesíti. A T nap a visszaváltási megbízásnak a forgalmazási helyhez pénztári órákban történő eljuttatásától számított 31. naptári nap.

58.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

58.1.

A forgalmazási maximum mértéke


A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei


59.

A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

59.1.

A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

A Forgalmazó a forgalmazási helyeken minden banki napon pénztári órák alatt felveszi a Befektetőktől a vételi, illetve az eladási (bizományosi) megbízásokat (továbbiakban: T nap). A megbízások teljesítése a T+2 banki napon történik, a T napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken, melyet az Alapkezelő T+1 napon állapít meg és T+2 napon tesz közzé. Készpénzes vásárlás esetén a vételi megbízás leadásakor a megbízást adó ügyfél köteles befizetni az eladási jutalékkal növelt vételárat. A Befektető a vételi megbízás teljesülése napján veheti át a forgalmazott befektetési jegyek letéti igazolását. A Forgalmazó visszaváltási megbízásánál szintén T+2 napon teljesíti a megbízást a T napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken. Visszaváltási megbízás esetén T nap alatt a visszaváltási megbízás forgalmazási helyre pénztári órákban történő eljuttatásától számított 31. naptári napot kell érteni. A Befektető T+2 napon veheti át a befektetési jegyeinek visszaváltásából származó, visszaváltási jutalékkal csökkentetett ellenértéket készpénzben, illetve a megmaradt befektetési jegyeinek letéti igazolását a forgalmazási helyen. Amennyiben a Befektető az ellenértéket átutalás útján kéri, az átutalás indítása szintén ezen a napon történik meg a Befektető által megadott számlaszámra.

59.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

27

Eladási jutalék 0%

Alap Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap

A Forgalmazó a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a befektetők felé eladási jutalékot számít fel, melynek mértéke 0%. A Forgalmazó által a befektetők felé felszámított eladási jutalék megfizetése a befektetési jegyek vételének teljesítésével egyidejűleg esedékes. Ha az ügyfél 12 hónapon belül váltja vissza befektetési jegyét a visszaváltási jutalék maximális mértéke 2%, de minimum 500.- Ft, 12 hónapon túl 0%, de minimum 500.- Ft. A Forgalmazási jutalék mértékétől a Forgalmazó saját hatáskörében az ügyfél részére kedvezőbb irányba bármikor eltérhet. A visszaváltási jutalék a Forgalmazót illeti, alapja a visszaváltott befektetési jegyek árfolyamértéke. A dematerializált befektetési jegyek a folyamatos forgalmazás során a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartásra. A befektetési jegyek magánszemély esetén a Forgalmazó által vezetett tőkeszámlán elhelyezhetőek a befektető rendelkezése és a hatályos jogszabályok alapján. A folyamatos forgalmazás során vásárolt és tőkeszámlára, vagy értékpapír számlára helyezett befektetési jegyekről igazolást állít ki a teljesítéskor. A Forgalmazó az értékpapír- és tőkeszámla megnyitásáért, vezetéséért a kondíciós listájában szereplő mindenkori hatályos díjakat felszámíthatja. A Forgalmazó a meghatározott díjazásban az Ügyfél irányában kedvezőbb módon eltérhet.

60.



XV.

A befektetési alapra vonatkozó további információ

61. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható A befektetési alap hozamai évről évre 2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

-26,4%

-2,8%

-5,97%

-1,58%

-1,70%

-4,59%

-10,20%

Az Alap múltbeli hozama, teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeli hozamokra, teljesítményekre.

62. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

63. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani a megszűnési eljárást, a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, 28

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit. A megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le amennyiben a) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, b) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap az általános szabályok szerint működik az alábbi eltérésekkel: a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni; c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon ingatlanokat 12 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével eszközök esetében 3, ingatlanok esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

belül, az áron, az áron kell pénzügyi

Az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni. A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig. Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

29

64. A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira A befektetési alap Kbftv. 67.§ (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása átalakulásnak minősül. Zárkörű befektetési alap átalakulásáról az Alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül a Kezelési Szabályzat módosításával határoz. Az Alapkezelő az átalakulás időpontját legalább harminc nappal megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátja az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó átalakulási tájékoztatóját. Az átalakulási tájékoztató rendelkezésre bocsátása és az átalakulás napja közti időszakban az Alapkezelő legalább 30 napos időtartamot biztosít arra, hogy a befektetők kérhessék befektetési jegyeik külön díj és jutalék felszámolása nélküli visszaváltását, mely visszaváltás legkésőbb az átalakulás napján elszámolandó. Az zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásához a Felügyelet engedélye szükséges.

65. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó

XVI.

A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

66.

A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

66.1.

A befektetési alapkezelő neve, cégformája

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 66.2.

A befektetési alapkezelő székhelye

1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. 66.3.

A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-044378 66.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése Az Alapkezelőt 2000. június 8-án alapították, amelyet a Fővárosi Cégbíróság 2000. szeptember 19-én jegyzett be. 66.5.

Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

QUAESTOR Aranytallér Vegyes Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap QUAESTOR Borostyán Kötvény Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap (régi név: Borostyán Nyíltvégű Befektetési Alap) QUAESTOR Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap (régi név: Kurázsi Nyíltvégű Befektetési Alap) QUAESTOR Tallér Részvény Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap Chrono Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap iCash Conservative Nyíltvégű Befektetési Alap iCash Dynamic FX Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Capitol Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap

30

Access Global Selection Nyíltvégű Befektetési Alap Első Magyar Day-Trade Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Access Commodity Selection Nyíltvégű Befektetési Alap Access Alternative Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap HFT Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap 66.6.

Egyéb kezelt vagyon nagysága

.Nem alkalmazandó. 66.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak Ügyvezetők: Vezérigazgató: Balogh Attila A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Bogdán Zsolt Géza Tóth István Dr. Karácsony Zoltán 66.8.

A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

Jegyzett tőke összege: 100.000.000 Ft, azaz százmillió forint. Befizetett tőke összege: 100.000.000 Ft, azaz százmillió forint. 66.9.

A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

Saját tőke összege: 96 963 000,-Ft. 66.10.

A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

Az Alapkezelőnek 11 főállású alkalmazottja van. 66.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása 66.12.

A befektetés-kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése


67.

A letétkezelőre vonatkozó információk

67.1.

A letétkezelő neve, cégformája

UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 67.2.

A letétkezelő székhelye

1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. 67.3.

A letétkezelő cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-041348. 31

67.4.

A letétkezelő fő tevékenysége, feladatai

TEÁOR 64.19’08. Egyéb monetáris közvetítés. Az Alap részére végzett letétkezelés során a Letétkezelő a Kbftv. 64. § -ban meghatározott feladatokat végzi. 67.5. A letétkezelő tevékenységi köre, harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása TEÁOR 6492’08 Egyéb hitelnyújtás TEÁOR 6499’08 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés TEÁOR 6612’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység TEÁOR 6619’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység TEÁOR 6622’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység TEÁOR 6629’08 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége TEÁOR 6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 6920’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 67.6.

A letétkezelő alapításának időpontja

1990. január 23. 67.7.

A letétkezelő jegyzett tőkéje

24,118 Mrd Ft 67.8. tőkéje

A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját

114,402 Mrd Ft 67.9.

A letétkezelő alkalmazottainak száma

2792 fő

68.

A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

68.1.

A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája, feladatai

Venilia Vellum Kft. A könyvvizsgáló feladatai: a. az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata; b. annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli; c. a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről. 68.2.

A könyvvizsgáló társaság székhelye

1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 79. 68.3.

A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

TBV000340 68.4.

Természetes személy könyvvizsgáló neve

Bukri Rózsa 68.5.

Természetes személy könyvvizsgáló címe

32

1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor sor 79. fszt 3. 68.6.

Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

EBV001130

69. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik 69.1.

A tanácsadó neve, cégformája, feladatai


A tanácsadó székhelye


A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 69.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó.

70.

A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei


71.

A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)

71.1.

A forgalmazó neve, cégformája

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. 71.2.

A forgalmazó székhelye

1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. 71.3.

A forgalmazó cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-041371. 71.4.

A forgalmazó tevékenységi köre, feladatai

6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység; 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés; 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység; 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A Forgalmazó feladata: Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában. 71.5.

A forgalmazó alapításának időpontja

1990. február 16. 71.6.

A forgalmazó jegyzett tőkéje

3.759.632.000.- Ft. 71.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje 33

3.562.240.000.- Ft. 71.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

72.

Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk

72.1.

Az ingatlanértékelő neve

COLOSSEUM 97 Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság. 72.2.

Az ingatlanértékelő székhelye

1196 Budapest, Árpád u. 133/B. 72.3.

Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma

Cg. 01-06-614022 72.4.

Az ingatlanértékelő tevékenységi köre, feladatai

TEÁOR 6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele (Főtevékenység) TEÁOR 7320’08 Piac-, közvélemény-kutatás TEÁOR 4618’08 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme TEÁOR 4615’08 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme TEÁOR 4619’08 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem TEÁOR 4110’08 Épületépítési projekt szervezése TEÁOR 6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység TEÁOR 6832’08 Ingatlankezelés TEÁOR 6203’08 Számítógép-üzemeltetés TEÁOR 6311’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás TEÁOR 6312’08 Világháló-portál szolgáltatás TEÁOR 7021’08 PR, kommunikáció TEÁOR 7022’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás TEÁOR 6399’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás TEÁOR 8560’08 Oktatást kiegészítő tevékenység TEÁOR 7311’08 Reklámügynöki tevékenység TEÁOR 7312’08 Médiareklám TEÁOR 8211’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás TEÁOR 8299’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Az ingatlanértékelő a feladatait a 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet 46. §-ban foglaltaknak megfelelően végzi. 72.5.

Az ingatlanértékelő alapításának időpontja

1997. március 1. 72.6.

Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje

100.000 Ft

72.7.

Az ingatlanértékelő saját tőkéje

Saját tőke összege: 888.000.- Ft 72.8.

Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma

34

1 fő

73.

A prime brókerre vonatkozó információk

Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazható. 73.1.

A prime bróker neve

Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazható. 73.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazható. 73.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközeinek átruházásának és újrafelhasználásának lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása Az Alap esetében jelen pont nem alkalmazandó.

74.

Az Adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk


XVII.

Nyilatkozat

Az Alap, mint kibocsátó nevében eljáró ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9., cégjegyzékszám: Cg 01-10-044378, mint Alapkezelő jelen nyilatkozattal kijelenti, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az Alap Befektetési Jegyeinek, az Alap, mint kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő felel. Budapest, 2016. december 1.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

35

Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. Letétkezelő:

Recommend Documents