ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
Az institúció rendszer fogalma - fajtái. A pandektarendszer fogalma, felépítése. Az archaikus jog fogalma. A préklasszikus jog fogalma A klasszikus jog fogalma. A ius cogens fogalma. A ius dispositivum fogalma. A ius privatum fogalma. A ius publicum fogalma. A vulgárjog fogalma. A személyiségi elv fogalma. Az alanyi jog fogalma. A tárgyi jog fogalma. A jogviszony fogalma. A jogi tény fogalma. A jogintézmény fogalma. A szubszidiárius jogszabály fogalma. Az interpretatio fogalma. Az interpretatiós módszerek fajtái. Az in fraudem legis eljárás fogalma. A kiterjesztő értelmezés fogalma példákkal. A megszorító értelmezés fogalma példákkal. Az analogia legis fogalma - példákkal. Az analogia iuris fogalma - példákkal. A jogforrás ismeretelméleti fogalma. A jogforrás lételméleti fogalma. A szokásjog modern fogalma. A lex fogalma. A lex perfecta fogalma - példákkal. A lex minus quam perfecta fogalma példákkal. A lex imperfecta fogalma - példákkal. Az interpolatio fogalma. Az önhatalom fogalma, fajtái. Az önvédelem fogalma. Az önsegély fogalma. A per fogalma. A keresetjogi gondolkodás fogalma. A (kereset)elévülés fogalma. Az elévülés nyugvásának fogalma. Az elévülés megszakadásának fogalma.
41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
A megdönthető vélelem fogalma példákkal. A megdönthetetlen vélelem fogalma példákkal. A fictio fogalma - példákkal. A formula fogalma. A bona fides fogalma. Az exceptio fogalma, fajtái. A praeiudicium fogalma - példákkal. Az ítélet anyagi jogerejének fogalma. Az ítélet alaki jogerejének fogalma. A kötött bizonyítási rendszer fogalma. A cassatios jogkör fogalma. A reformatorius jogkör fogalma. A peren kívüli jogsegélyek fogalma. A végrehajtási eljárás fogalma. A csődszerű eljárás fogalma. A csődeljárás fogalma. A jogképesség fogalma. A méhmagzatra vonatkozó fikció tartalma. A kognát rokonság fogalma, fajtái. Az apaság vélelmének tartalma. A sógorság fogalma. Az örökbefogadás fogalma. A törvényesítés fogalma. Az ágyasság fogalma. A hozomány fogalma. A cselekvőképesség fogalma részképességek. A gyámság fogalma. A gondnokság fogalma. A dolog fogalma. A vagyon fogalma. Az összetett dolog fogalma. A dologösszesség fogalma. A felszerelés fogalma és jogi sorsa. A tartozék fogalma és jogi sorsa. A tulajdon fogalma. A tulajdonjog tartalma. A szomszédjogok fogalma. A tulajdonközösség fogalma. A növedékjog fogalma. A birtok fogalma. A birtokjogok fogalma. Az abszolút detentio fogalma. A relatív detentio fogalma. A quasi possessio fogalma.
85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95.
A jóhiszemű birtokos fogalma. A hibás birtok fogalma. A traditio fogalma. A longa manu traditio fogalma. A quasi traditio fogalma. A brevi manu traditio fogalma. A constitutum possessorium fogalma. A possessorius eljárás fogalma. A petitórius eljárás fogalma. A tulajdonszerzési mód fogalma. Az eredeti tulajdonszerzési mód fogalma. 96. A származékos tulajdonszerzési mód fogalma. 97. Az elbirtoklás fogalma. 98. A foglalás fogalma. 99. A dologegyesülés fogalma. 100. A commixtio fogalma.
101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115.
A fructus naturalis fogalma. A fructus civilis fogalma. A beszedés (perceptio) fogalma. A feldolgozás fogalma. A beruházás fogalma. A szükséges, hasznos és fényűző beruházás fogalma. A ius tollendi fogalma. Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? A telki szolgalom fogalma. A deductio fogalma. A személyes szolgalom fogalma. A haszonélvezet fogalma. A használat (usus) fogalma. Az örökhaszonbérlet fogalma. A felülépítményi jog fogalma.
A 2. félév anyagából 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143.
Az öröklési jog fogalma. Az egyetemes jogutódlás fogalma. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? Az örökség fogalma. A hagyomány fogalma. A hagyaték megnyílásának fogalma. Mit jelent a szabad végrendelkezés elve? A nyugvó hagyaték fogalma. Az uratlan hagyaték fogalma. Az öröklési rend fogalma. Az öröklési fok fogalma. Az in capita öröklés fogalma. Az in stirpes öröklés fogalma. Az incapacitas fogalma. Az indignitas fogalma. A római végrendelet fogalma. Az örököshelyettesítés fogalma. Az utóöröklés fogalma. A fiókvégrendelet (codicillus) fogalma. A végrendelet érvényességének fogalma. A végrendelet hatályosságának fogalma. Az alaki mellőzhetetlenség fogalma. Az anyagi mellőzhetetlenség fogalma. A kötelesrész fogalma. Az osztályrabocsátás (collatio) fogalma. Mit jelent a favor testamenti elve? Az ultra vires hereditatis feleősség fogalma. A cum viribus hereditatis felelősség
fogalma. 144. A pro viribus hereditatis felelősség fogalma. 145. A részhagyomány fogalma. 146. A halál esetére szóló ajándék fogalma. 147. A fideicommissum fogalma. 148. A kötelem fogalma. 149. A naturalis obligatio fogalma. 150. A szinallagmatikus kötelem fogalma. 151. Az egyetemlegesség fogalma és fajtái. 152. A correalitas és solidaritas eltérése. 153. A halmozás fogalma, esetei. 154. A specifikus szolgáltatás fogalma. 155. Mit jelent a „Genus perire non potest”- elv? 156. A zártfajú kötelem fogalma és esetei. 157. Az alternatív obligatio fogalma. 158. A facultas alternativa fogalma. 159. A datio in solutum fogalma. 160. A kár fogalma. 161. A damnum emergens fogalma. 162. A lucrum cessans fogalma. 163. Mit jelent a „Casum sentit dominus” elv? 164. Milyen jogalapon lehetett kártérítést követelni a római jogban? 165. A verum rei pretium fogalma. 166. Az interesse-érték fogalma. 167. Az előszereteti érték fogalma. 168. A kármegosztás fogalma. 169. A kárenyhítési kötelezettség fogalma. 170. A pozitív interesse fogalma.
171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220.
A negatív interesse fogalma. Az eredményfelelősség fogalma. Az ingyenadós fogalma. Az érdekelt adós fogalma. A culpa lata fogalma. A culpa levis fogalma. A culpa in concreto fogalma. A custodia-felelősség fogalma. A vis maior fogalma. A fizikai lehetetlenség fogalma. A jogi lehetetlenség fogalma. Az adóskésedelem fogalma. A hitelezőkésedelem fogalma. A fizikai lehetetlenség fogalma. A jogi lehetetlenség fogalma. A kötbér fogalma. A kezesség fogalma. A kézizálog fogalma. A jelzálog fogalma. A ius offerendi fogalma. A foglaló fogalma. A bánatpénz fogalma. A novatio fogalma. A delegatio fogalma. Az engedményezés fogalma. A tartozásátvállalás fogalma. A teljesítés fogalma. A confusio fogalma. A compensatio fogalma. A szerződés modern fogalma. A szerződés fogalma a római jogban. A szerződési formakényszer és típuskényszer fogalma. A nevesített szerződés fogalma. Az essentialia negotii fogalma. A naturalia negotii fogalma. Az accidentalia negotii fogalma. A feltétel fogalma. Az időtűzés fogalma. A meghagyás fogalma. A jogügylet fogalma. A kauzális jogügylet fogalma. Az absztrakt jogügylet fogalma. A jogügylet érvényességének fogalma. A nem létező jogügylet fogalma. A semmis jogügylet fogalma. A megtámadható jogügylet fogalma. Mi a ténybeli tévedés, milyen hatásai vannak? Mi a jogbeli tévedés, milyen hatásai vannak? A reservatio mentalis fogalma. A megtévesztés fogalma.
221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262.
A megfélemlítés fogalma. A jogügylet hatályosságának fogalma. Az ex tunc hatály fogalma. Az ex nunc hatály fogalma. A közvetett képviselet fogalma. A közvetlen képviselet fogalma. A járulékos keresetek fogalma. A kölcsön fogalma. A haszonkölcsön fogalma. A letét fogalma. A kézizálogszerződés fogalma. Az eladási bizomány fogalma. Az adásvétel fogalma. Az emptio rei futurae fogalma. Az emptio rei speratae fogalma. Az emptio spei fogalma. Mit értünk aleatorius szerződés alatt? Mit értünk feléntúli sérelem alatt? Az eladói jogszavatosság fogalma. Az eladói kellékszavatosság fogalma. A kellékhiba fogalma. Az elővásárlási jog fogalma. Mit mond ki a „Kauf bricht Miete” elv? Mit mond ki az érdekszféra-elv? A mandatum fogalma. A societas fogalma. A közkereseti társaság fogalma. A pactum fogalma. Az ajándékozás fogalma. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma. A negotium gestum fogalma. A delictum fogalma. A crimen fogalma. A popularis actio fogalma. A furtum rei fogalma. Az iniuria fogalma. A damnum iniuria datum fogalma. A rablás fogalma. A ius commune Europaeum fogalma. A common law fogalma. A római jog recepciójának fogalma. Az usus modernus pandectarum fogalma. 263. A pandektisztika fogalma. 264. Mit jelent a „iura novit curia”-elv? 265. Mit értünk normatív vélelem alatt?
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL Az 1. félév anyagából 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
A római jog korszakai. Mi lehet a korszakbeosztás alapja? A társadalmi tagozódás Rómában a különböző korszakokban A királyság államszervezete A köztársaság államszervezete, a római állam magistratusai. Az imperium és potestas A principatus államszervezete A késő császárkor államszervezete Ius, fas, mos Ius civile - ius praetorium - ius honorarium. Ius gentium – ius fetiale - ius naturale Róma államközi kapcsolatai A jog fogalma. Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben A szokásjog Legislatio és iurisdictio A római törvényalkotó szervek A „lex” szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex osztályozása a szankció szempontjából A XII. táblás törvény keletkezése és tartalma A pontifikális interpretáció és eredményei A praetor és edictuma. Az „Edictum Perpetuum” A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk stb.) A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága A posztklasszikus jogfejlődés. Az „idézési törvény” Justinianus kodifikációja A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae – actiones temporales) Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio A bírósági szervezet Rómában A legis actiós eljárás általában. A legis actio sacramento in rem A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása A formula fogalma, részei Actio fajták a formuláris eljárásban A császári perrend A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei A litis contestatio fogalma, hatásai (mind a három eljárásban) Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata A három peres eljárás összehasonlítása (lényeges elemei) A praetor perenkívüli jogsegélyei A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae A perbeli képviselet A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők A status libertatis. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése A status civitatis. A status familiae
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91.
A capitis deminutio fogalma, fajai A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők Az életkor jogi jelentősége Agnatio - cognatio - sógorság A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai Házassági vagyonjogi intézmények Patria potestas. A filius familias helyzete Az örökbefogadás és az emancipatio A „jogi személy” A gyámság és gondnokság A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége A dolog és vagyon fogalma, megjelölései A dolog-osztályozások közül: az isteni és emberi jog alá tartozó, a magánvagyonba tartozó, a forgalomképes, elbirtokolható dolgok A dolog-osztályozások közül: az alkatrész, a felszerelés, a tartozék A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése A tulajdon korlátai A tulajdonközösség A birtok fogalma, fajai (jogos - jóhiszemű - hibátlan). A birtok joghatásai Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio A birtok elemei, megszerzése. A birtok megszűnése A birtokvédelem fogalma, indokai A birtokvédelem megvalósításának eszközei A tulajdon megszerzési módok általában Tulajdonszerzési cím és tulajdonszerzési mód (példákkal) A traditio módjai, fajai A birtok- és tulajdontraditio egybevetése Az uratlan dolgok fajai, jogi sorsa. A kincstalálás Feldolgozás és dologegyesülés Ius adcrescendi, accessio, commixtio A gyümölcs fogalma és megszerzése A quiritár tulajdon átruházásának feltételei Mancipatio és in iure cessio Az elbirtoklás feltételeinek alakulása Justinianusig A justinianusi elbirtoklás A tulajdon megszűnése A bona fides jelentősége a dologi jogban A rei vindicatio A beruházások, ius tollendi, retentio Actio Publiciana A rei vindicatio-n és az actio Publiciana-n kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök A szolgalom fogalma, fajai A telki szolgalmak fő elvei A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme A személyes szolgalmak A szomszédjogok és a szolgalmak elvi összevetése Az örökhaszonbérlet, a felülépítményi jog
Az első félév tételei közül az aláhúzottak anyaga az év végi alapvizsga tárgyát is képezik.
A 2. félév anyagából 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134.
Vagyon, hagyaték, örökség Az öröklés, örökség, hagyomány, hagyaték egybevetése Milyen alapon örökölhet valaki? Az örökség megszerzésének módjai. Nyugvó hagyaték, uratlan hagyaték A törvényes öröklés három rendszere In stirpes, in capita, per lineas öröklés. Hol érvényesülnek? A végrendelet fogalma, fajai A végrendelet érvénytelensége Mellőzhetetlenség A végrendelet megtámadása A törvényes rész, a köteles rész, a quarta Falcidia és quarta Divi Pii egybevetése Az incapacitas és indignitas Beneficiumok az öröklési jogban A singularis successio esetei az öröklési jogban Jogsegély (keresetek stb.) az öröklési jogban A végrendelkezési és öröklési képesség egybevetése Kielégítési sorrend a római öröklési jogban Helyettes örökös, utóöröklés. Az örökség áthárulása és a növedékjog. Collatio A halál esetére szóló ajándékozás. Mortis causa capio A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio) A jogügylet (negotium), a szerződés (contractus) és a kötelem (obligatio) egybevetése. A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet A „dare, facere, praestare” szolgáltatások figyelembe vételével, milyen szolgáltatásra vannak kötelezve az egyes reál- és konszenzuál-szerződésben szereplő felek? Az ún. „helyettesíthető” és „helyettesíthetetlen” dolgok és a specifikus és generikus szolgáltatások közötti összefüggés Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás – példákkal. A kártérítés fogalma. A kártérítés jogalapja a római jogban A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség Az adós felelőssége általában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maiorból eredő károkat? A késedelem A kezesség formái a római jogban A „modern” kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél A zálogjog elhelyezkedése a tananyagban. A zálogjog és a zálogszerződés közötti összefüggés. Zálogjogi formák. A zálogjog megszűnése A zálogjoghoz kapcsolódó in rem védelmet élvező jogosultságok Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló A liberatio és a szűkebb értelemben vett solutio közötti összefüggés A teljesítés Az ipso iure liberatio egyes esetei A per exceptionem liberatio esetei. A beszámítás A novatio és a delegatio
135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176.
A szerződések érvényét befolyásoló körülmények A szerződések hatályát befolyásoló körülmények A szerződések keretei és tartalmi elemei. A „lehetetlen” és a „lehetetlenülés” egybevetése A klasszikus kor szerződésrendszere. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések Per aes et libram ügyletek Verbál obligatiok. Litterál-szerződések A mutuum és depositum A letét és különös fajai A névtelen reálszerződések Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya Szavatosság adásvételnél Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények. A lex comissoria és akalmazási köre A locatio-conductio fogalma, komplexitása A dologbérlet szabályai A „munkabérlet” és a „műbérlet” egybevetése A megbízás és alkalmazási köre A societas és egybevetése a „jogi személyekkel” A reál-szerződésekben szereplő felek felelőssége A konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége A pactum érvénye a római jogfejlődés során. A praetori pactumok A császári pactumok A jogalap nélküli gazdagodás elve és esetei A negotium gestum és más quasi contractusok A delictum fogalma, elemei, következményei. A poenalis actiók jellemzői. A crimenek A lopás Az iniuria A damnum iniuria datum A praetori delictumok A quasi delictumok Leges Romanae Barbarorum. Jelentőségük A ius commune fogalma, tudománya a középkorban A római jog recepciója, a jogi humanizmus és az Usus modernus pandectarum A természetjog és a római jog kapcsolata a korai újkorban A pandektisztika A „tudós jogok” Magyarországon Werbőczy előtt Werbőczy és a római jog. A ius commune Magyarországon Werbőczy után A római eljárási jog továbbélése A római személyi- és családi jog továbbélése A „dologi jog” fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a feudális jogfejlődés során Az öröklési jog továbbélése A kötelmi jog általános szabályainak továbbélése A kötelmi jog különös intézményeinek továbbélése
Tudnivalók: 1. Az első félév végi kollokviumra és az év végi szigorlatra a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apró betűvel szedett részeket. Kivételt képeznek ezen szabály alól azok az apró betűvel szedett részek, melyek:
a. az előadáson érintve voltak; továbbá b. az apró betűs részeken belül a vastagon szedett részek és azok szövegkörnyezete. 2. A második féléves alapvizsgán az első félév tételeiből csak az aláhúzott tételek képezik a vizsga tárgyát. 3. A latin fogalmak és kifejezések közül elvárt azok ismerete, melyek a tankönyvben vastagon vannak szedve. El kell sajátítani azon terminusokat is, melyek esetlegesen ezen kívül az előadásokon elhangzanak, illetve a diákon említésre kerülnek. 3. A párhuzamos magyar-latin szöveg-helyek magyar szövege a tananyag részét képezi, amennyiben szedése normálméretű. 4. A 9. fejezetben szereplő személy-nevek és idegen kifejezések közül csak azok képezik az alapvizsgára kötelező anyag részét, melyek vastagon szedettek. 5. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni az alábbi lapszéli számokhoz tartozó anyagrészeket: 1. félév: 204-206, 375-379, 384-388, 392-398, 400-435, 451-452, 468, 561. 2. félév: 1449, 1519-1521, 2009-2012, 2039-2041, 2109, 2112. Debrecen, 2016. szeptember 19. Dr. Szabó Béla tanszékvezető egyetemi tanár
