Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet... A pedagógusi hit, mely

Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet... A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kett t tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhet k, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók."

(Németh László: Pedagógiai írások 1960.)

1

Tartalomjegyzék ISKOLÁNK KÜLDETÉSE: ......................................................................................... 6 TANTESTÜLETI NÉVSOR......................................................................................... 7 1. BEVEZET

............................................................................................................ 8

2. JOGI STÁTUS...................................................................................................... 10 2.1.

Alapító Okirat................................................................................................................................. 10

2.2. Oktatási szerkezet........................................................................................................................... 12 2.2.1. Iskolarendszer oktatás ..................................................................................................................... 12 2.2.1.1. Szakközépiskola, szakiskola ...................................................................................................... 12 2.2.1.2. Feln ttoktatás ............................................................................................................................ 12 2.2.2. Iskolarendszeren kívüli oktatás.......................................................................................................... 12

3. AZ ISKOLA .......................................................................................................... 13 3.1.

Az iskola rövid története.................................................................................................................. 13

3.2.

Az iskola jelene, szerepe a település életében .................................................................................. 13

4. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 16 4.1.

Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 16 4.1.1. Szakközépiskola................................................................................................................................ 16 4.1.2. Szakiskola......................................................................................................................................... 19

4.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 23

4.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................. 24

4.4

A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segít nevelési stratégiák 27

4.5. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenység................................................................. 28 4.5.1.Tehetséggondozás az iskolában .......................................................................................................... 29 4.5.1.1. Differenciálás az iskolarendszeren belül ..................................................................................... 29 4.5.1.2. Differenciálás a pedagógiai program szintjén ............................................................................. 29 4.5.1.3. Differenciálás a tanulásszervezésben.......................................................................................... 29 4.6. A gyermek -és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................... 30 4.6.1. Az iskola, a pedagógus feladatai........................................................................................................ 30 4.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program ........................................... 31 4.7.1. Teend k............................................................................................................................................ 32 4.8.

A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység....................................................................... 33

4.9.

Egészségnevelési program ............................................................................................................... 34

2

4.10.

Környezeti nevelés........................................................................................................................... 36

4.11.

Fogyasztóvédelem............................................................................................................................ 39

5. A KÉPZÉS RENDJE ............................................................................................ 40 5.1.

Az iskola gyerekképe ....................................................................................................................... 40

5.2. Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai.................................................................................. 40 5.2.1. A szakiskolai csoport ........................................................................................................................ 40 5.2.2. A szakközépiskolai csoport ............................................................................................................... 41 5.2.3. Feln ttoktatásban résztvev k............................................................................................................. 41 5.3. A képzés bels szakaszai.................................................................................................................. 42 5.3.1. A szakaszok száma, id tartama, egymásra épülése............................................................................. 42 5.3.1.1. Szakiskolai képzés..................................................................................................................... 43 5.3.1.2. Szakközépiskolai képzés............................................................................................................ 43 5.3.1.2.1. Felkészítés emelt szint érettségi vizsgára........................................................................... 43 5.3.1.3. Feln ttoktatás ............................................................................................................................ 43 5.4. Képzési specialitások, irányok......................................................................................................... 44 5.4.1. Osztály - és órakeretekben:................................................................................................................ 44 5.4.2. Tanórán kívüli lehet ségek:............................................................................................................... 44 5.5.

A tanulói jogviszony ........................................................................................................................ 45

5.5.1. Belépés az iskolába............................................................................................................................................ 45 5.5.1.1. Szakiskolai képzés ..................................................................................................................................... 45 5.5.1.2. Szakközépiskolai képzés ............................................................................................................................ 45 5.5.1.3. Feln ttoktatás ............................................................................................................................................ 46 5.5.1.4. Felvételi kérelem, beiratkozás..................................................................................................................... 46 5.5.2. A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei (átjárhatóság) ....................................... 46 5.5.3. A tanulói jogviszony megsz nése ....................................................................................................................... 49 5.5.3.1. Az iskolai tanulmányok befejezése el tt...................................................................................................... 49 5.5.3.2. Az iskolai tanulmányok befejezése után...................................................................................................... 49

6. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT .................................................................................. 51 6.1.

Az iskola tevékenységi rendszere .................................................................................................... 51

6.1.1. Kötelez tanórai tevékenység ............................................................................................................................. 51 6.1.2. Nem kötelez tanórai tevékenység...................................................................................................................... 51 6.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................................................ 51 6.1.4. Iskolarendszeren kívüli képzés ........................................................................................................................... 52

6.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzési, mérési, értékelési, min ségbiztosítási rendszere ....................................................................................................................................................... 52 6.2.1. Ellen rzés ......................................................................................................................................... 52 6.2.1.1. Célok és tartalmak...................................................................................................................................... 52 6.2.1.2. A tanítás – tanulás folyamatának ellen rzése............................................................................................... 53 6.2.1.3. A tanulási tevékenység eredményének ellen rzése ...................................................................................... 54

6.2.2. Mérés................................................................................................................................................ 54 6.2.3. Értékelés........................................................................................................................................... 55 6.2.3.1. Az iskolai munka értékelésének céljai......................................................................................................... 55 6.2.3.2. Az értékelés alapelvei................................................................................................................................. 55 6.2.3.3. Az értékelés rendje..................................................................................................................................... 56 6.2.3.4. A tanulók értékelése................................................................................................................................... 58 6.2.3.5. Szakmai és szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, értékelési elvek..................................................... 66 6.2.3.6.Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya......................................................................................................................................................... 66 6.2.3.7 Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei.................................... 69 6.2.3.8. Záróvizsga a szakiskola 10. osztályában...................................................................................................... 70 6.2.3.9. A tantestület bels értékelési rendszere ....................................................................................................... 71

3

7. AZ ISKOLA ÉLET -ÉS MUNKARENDJE............................................................. 74 7.1.

A tanév rendje ................................................................................................................................. 74

7.2.

Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek.......................................................................................... 74

7.3.

Elméleti oktatás ............................................................................................................................... 74

7.4.

Gyakorlati oktatás........................................................................................................................... 75

7.5.

Hiányzás .......................................................................................................................................... 75

7.6.

Hivatalos ügyek intézése.................................................................................................................. 76

8. HAGYOMÁNYOK................................................................................................. 77 8.1.

Iskolai hagyományok....................................................................................................................... 77

8.2.

Tantestületi hagyományok .............................................................................................................. 77

8.3.

Küls kapcsolatok............................................................................................................................ 77

9. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ........................................... 79 9.1. A tanuló, a szül az iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei ................................................................................................................... 79 9.1.1. Az iskola és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel) ........................................................................... 79 9.1.1.1. A diákönkormányzat.................................................................................................................. 79 9.1.1.2. A diákközgy lés ........................................................................................................................ 79 9.1.1.3. A diákpanaszok kezelése............................................................................................................ 80 9.1.2. Az iskola és a szül k kapcsolata (szül i részvétel) ............................................................................. 80 9.1.3. Az iskola és kollégium kapcsolata ..................................................................................................... 81

10. ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK.......................................................................... 82 11. ISKOLAI PUBLIC RELATIONS ......................................................................... 83 11.1.

A bels PR ....................................................................................................................................... 83

11.2.

A küls PR ....................................................................................................................................... 84

11.3.

Iskolánk küls PR tevékenysége...................................................................................................... 85

12. ISKOLAI ALAPÍTVÁNYUNK.............................................................................. 87 13. A M KÖDÉS FELTÉTELEI ............................................................................... 88 13.1. Személyi feltételek .......................................................................................................................... 88 13.1.1. A közalkalmazottak végzettsége ...................................................................................................... 88 13.1.2. A pedagógiai munkát segít pedagógus továbbképzési terv. ............................................................. 88 13.2. Tárgyi feltételek.............................................................................................................................. 88 13.2.1. A tanítás infrastruktúrája ................................................................................................................. 88 13.2.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................................ 90

4

13.3. Intézményi gazdálkodás .................................................................................................................. 90 13.3.1. Iskolánk gazdasági helyzete............................................................................................................. 90 13.3.2. Tanulók támogatása ........................................................................................................................ 90 13.3.3. Érdekeltségi rendszer ...................................................................................................................... 91

14. HELYI TANTERV ............................................................................................... 92 15. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. ...................................................... 93 16. A PET FI SÁNDOR KOLLÉGIUM ÉS ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÖSSZHANGJA......................................................................... 94 17. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ............................................................... 96 18. MELLÉKLETEK ................................................................................................. 97

5

Iskolánk küldetése: Sokszín képzési kínálatú iskolánk – tanulóinknak – korszer általános és szakmai tudást, valamint követhet emberi mintát kíván adni, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. A küldetésben, a nevelési és szakmai programban kit zött célokat els sorban a tanítás – tanulás – nevelés folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kívánjuk elérni.

Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája tantestülete

6

Tantestületi névsor (2003/2004-es tanév) Vajdicsné Gubritzky Magdolna – igazgató Berki Lajos – gazdasági vezet Hohmann Dénesné – feln ttoktatási tagozatvezet Mausz Mihály – általános igazgatóhelyettes Rittlinger Zoltán – szakmai igazgatóhelyettes Ruzsek Károly – gyakorlatioktatás-vezet Andrássy Zoltán Antalfy Krisztina Apáti László Bárácz Istvánné Bense János Bertanicz Brigitta Bertanicz Vilmos Boda Vendelné Bohner Brigitta Borbély Gyuláné Csillag Istvánné Csillikné Helm Katalin Csókáné Prakatur Mária Dér László Dittrich Melinda Felföldi Péter Ferenczi Zsuzsanna Földvári Adrienn G bel Andrea Gy ri Gábor Heidinger Adrienn Hermann János Husz Béláné Imre Lajos Karlné Kostanczi Katalin Katona József Kazareczki Ákos Kempf Anna Kiticsics József Krizsák Istvánné Künsztler László László Gabriella Molnár Ágnes Mosztbacher József Nesz Tamás Nyúl Gábor Ónozó Róbert Pál Péterné Pleskonics István Radics László 7

47. Rideg Gáborné 48. Riegelman Zsolt 49. Rittlinger Mónika 50. Schmidtné Hetesi Anna 51. Sinkóné Erd si Gyöngyi 52. Szarka Gábor 53. Szauerné Schneider Andrea 54. Széth László 55. Sz ke Gábor 56. Sz cs László 57. Tifinger Istvánné 58. Tompicsné Czigler Franciska 59. Tóth István 60. Vértes Ágnes 61. Werner Andrea

1. Bevezet Magyarországon a gazdaság átalakulása a 90-es évek elején hatalmas kihívást fogalmazott meg a szakképzéssel szemben. A piacgazdaságban megsz nt az iskolák irányításának központi, bürokratikus rendszere. Az állam szerepvállalása meggyengült, ugyanakkor a tanulói-szül i, valamint a gazdálkodó szervezetek érdekérvényesítésének mechanizmusa meger södött. A szakképzés irányításának lényeges elemeivé váltak a gazdasági kamarák és szakmai testületek. A szakképzés tipikusan kooperációs tevékenység lett, ahol a partnerkapcsolatot, az együttm ködés és az érdekek közvetítése egyaránt jelent s. A gazdaság a leend munkaer vel szemben alapvet en új követelményeket fogalmazott meg. El térbe került a korszer , konvertálható szakmai tudás, a vállalkozói készség, az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeret, valamint az alkalmazkodóképesség a változó körülményekhez. Az új igények hatására megindult a szakképzés modernizációja. Országos szinten történtek lépések az iskolarendszer és iskolarendszeren kívüli szakképzés szerkezetének és tartalmának átalakítására. (Világbanki programok, Országos Képzési Jegyzék… stb.) A jogi szabályozás a szakmastruktúra változásának és az európai jogharmonizáció által igényelt korrekcióknak a figyelembevételével történt. A változtatás kényszerét és szükségességét iskolánk is felismerte. 1993 végén fennmaradási stratégiát dolgoztunk ki, melynek a "Képzési program" nevet adtuk. A helyi munkaer -piaci igényeknek megfelel en többféle iskolatípust m ködtet - az európai terminus technicust átvéve - komprehenzív iskolát hoztunk létre. Ennek az az el nye, hogy nagyobb a mobilitása és egyetlen intézményen belül teszi lehet vé a szükséges pályakorrekciókat. A többféle képzési kínálat vonzóvá teszi az iskolát, és megfelel tanulólétszám esetén (9001000 f ) m ködtetése is gazdaságosabb. Alapos helyzetelemzés után, a középiskola expanzióját, valamint a város és a térség igényeit figyelembe véve szakközépiskolai osztályokat (kereskedelmi, közbiztonsági stb.) indítottunk, valamint a szakma utáni érettségi megszerzésének új formáját, a szakmunkások szakközépiskolájának 2 éves intenzív nappali tagozatát vezettük be. Új képzési formáink mindegyikében nagy jelent séget kaptak a számítástechnikai és az idegen nyelvi ismeretek. Felismertük azt is, hogy az egyre inkább nemzetközivé váló gazdaságban a ma alkalmazásban állók is csak akkor tudják meg rizni munkaer -piaci pozíciójukat, ha szakképzettségüket a változó követelményekhez igazítják. Kiemelt helyet kapott ezért iskolánkban a feln ttképzés. A szakmunkások szakközépiskolájának levelez tagozatán els sorban azok tanulnak, akik a hagyományos életkori szakaszban nem tudtak részt venni érettségit adó képzési formákban. 2001-t l – az új törvényi szabályozásnak megfelel en – négy évfolyamos feln ttoktatási szakközépiskolát indítottunk a szakmunkások szakközépiskolája helyett. Át- és továbbképzéseinket a munkanélküli, a munkanélküliség által fenyegetett, illetve a munkaviszonyban álló, de szakmailag felemelkedni kívánók csoportjai számára szervezzük. Hagyományos szakmunkásképzésünkben szakmaszerkezetünk átalakításával alkalmazkodtunk a megváltozott igényekhez, a szolgáltató szakmák arányát megnövelve. Vállaljuk az alapvizsgára felkészít 9-10. osztályok indítását. Fontos feladatunk volt a gyakorlati oktatás helyzetének stabilizálása. Öner b l és pályázati pénzek elnyerésével iskolai tanm helyeket létesítettünk. Az 1998-ban átadásra került beruházás az önkormányzatok számára kiírt címzett támogatásból épült. Terveink szerint meghatározó módon továbbra is a gazdálkodó szervezetek végzik növendékeink gyakorlati képzését. A duális képzési forma részeként szakmacsoportonként 8

biztosítjuk az „üzemek feletti” gyakorlati oktatást a tanulók részére. Tanm helyeink diákjaink gyakorlati oktatásán kívül - helyet adnak át -és továbbképzéseknek. Az elmúlt években beláttuk, hogy iskolánknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítania a makro- és mikrokörnyezetére. Ez azt jelenti, hogy képzési-nevelési programjainkat a lehet legnagyobb mértékben a gazdaság, a munkaer piac igényeihez kell igazítanunk. A környezettel való azonosulásunk lényege abban áll, hogy az onnan szerzett információk alapján történik a képzési kínálat, az oktatás tervezése és a képz -nevel folyamat irányítása. A gazdaság, a szül k és azon tanulói réteg igényeinek felmérése, akiknek képzésére vállalkozunk létérdekünk! Iskolánknak szolgáltatóvá kell(ett) válnia, a helyi társadalom igényeit szükséges kielégítenie, összhangban a megyei és kistérségi középtávú fejlesztési koncepciókkal. Törekvéseink kereteit a közoktatási, szakképzési és kamarai törvények adják, melyek növelik szabadságunkat. Mi hozzuk a döntéseket, és a következményeket is nekünk kell vállalnunk. Az önállóság növelése együtt jár a piaci elemek megjelenésével az oktatásban is. A már említett "fogyasztók" igényeib l való kiindulás mellett, a hatékonyságra, min ségre való törekvés központi helyre került az iskolákban is. Kialakult a "képzéspiac" megyén és városon belül, versenyt folytatunk a tanulókért a többi intézménnyel. Az oktatás piacosodása új intézményirányítási és fejlesztési stratégiát követel meg. A célratör , egyedi iskolai stratégiában kiemelt szerepe van a marketingkommunikációnak, azon belül is az iskolai identitást er sít , arculatépítésben felhasználható eszközöknek. Az iskola arculata azt jelenti, hogy az intézmény rendelkezik egy önmagáról alkotott képpel, úgy, mint szervezetr l, kollektíváról, szolgáltatóról. Az egységes és egyedi szervezeti arculat (Corporate Identity) csak versenyfeltételek között tesz szert igazi jelent ségre. Jelent sége abban rejlik, hogy az iskolák közötti választási lehet ségek megléte esetén az arculat képes befolyásolni a képzéspiac szerepl it (tanulókat, szül ket) azon döntésükben, hogy az adott intézménnyel kívánnak-e együttm ködni, vagy sem. Iskolánk arculatának milyensége tehát létkérdés, hiszen a tanulói, szül i figyelem orientálásának alapeszköze. Az arculatot tudatosan kell építeni, formálni és fejleszteni. Definiálnunk kell saját magunkat, egyéni arculatunkat, azt, hogy mi különböztet meg bennünket a többi iskolától. Ez az önmeghatározás lényegében nem más, mint a pedagógiai program. A pedagógiai programban ugyanis megfogalmazzuk, hogy kik vagyunk, mi jellemez bennünket, mi a célunk, mik az alapelveink és milyen értékeket tartunk fontosnak. Alaptevékenységünk, profilunk meghatározása direkt módon szolgálja intézményünk identifikációját. Pedagógiai programunk f célja iskolánk "személyiségének" kialakítása, megformálása, azaz ellátjuk iskolánkat különböz formai (név, logo, … stb.) és tartalmi (intézményi magatartás, normák, kommunikáció, tananyagtartalom, … stb.) jegyekkel. Megfogalmazzuk iskolai filozófiánkat, küldetésünket. Pedagógiai programunk célja másrészt a helyi társadalom tájékoztatása, kiemelten az iskolahasználók, kliensek informálása. Pedagógiai programunk alapja a fenntartóval való korrekt kapcsolat kialakításának, és ezáltal kedvez m ködési feltételek biztosítása. Ajánlom iskolánkat mindazoknak, akik egy sokszín , állandóan változó, a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni akaró iskolát keresnek, amelyben a tanulók korszer általános és szakmai m veltséget szerezhetnek.

igazgató 9

2. Jogi státus 2.1.

Alapító Okirat

Az intézmény neve: székhelye:

Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Tel: 69/322-106, 69/322-934, 69/510-576, 69/510-577 Fax: 322-106 E-mail: [email protected]

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény szakközépiskola szakiskola feln ttoktatási szakközépiskola

M ködés területe:

Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megye

Az intézmény alapító neve: Baranya Megyei Tanács Az alapítás éve:

1956.

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Baranya Megyei Önkormányzat Pécs, Széchenyi tér 9. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodása:

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézményvezet kinevezésének rendje: Szakágazat:

Pályázat útján határozott id re a Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lése bízza meg

802200

Alaptevékenysége (szakfeladatai): 80221-1

Nappali rendszer , szakképesítés megszerzésére felkészít iskolai oktatás Horvát és német nemzetiségi oktatás Nyelvi el készít

80121-4

Nappali rendszer , általános m veltséget megalapozó iskolai oktatás

80401-7

Iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás, vizsgáztatás

80402-8

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

55232-3

Iskolai intézményi étkeztetés

10

92403-6

Diáksport

75176-8

Intézményi vagyon m ködtetése

80123-6

Általános m veltséget megalapozó iskolarendszer feln ttoktatás

80223-3

Szakképesítés megszerzésére felkészít iskolarendszer feln ttoktatás

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai ellátás

Iskolai évfolyamok száma: nappali tagozaton a) szakközépiskola - nyelvi el készít osztály (9. évfolyam) - szakközépiskola (9-12. évfolyam) nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás (hagyományos nyelvoktató forma) - szakképzési évfolyamok (1/13. évfolyam és 2/14. évfolyam) szakmacsoportok:

kereskedelem-marketing,

üzleti

adminisztráció,

közgazdaságtan, egyéb szolgáltatások, informatika b) szakiskola - általános m veltséget megalapozó szakiskolai oktatás hagyományos nyelvoktató forma) (9-10. évfolyam) - nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás (9-10. évfolyam) - Szakképzési évfolyamok az OKJ-ban meghatározottak szerint (1/92/10.; 3/11.; 1/11.; 2/12.; 3/13. évfolyam) szakmacsoportok: gépészet, építészet, könny ipar, faipar, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, mez gazdaság, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatások c) feln ttoktatási szakközépiskola - nappali tagozat (9-12. évfolyam) - esti tagozaton (9-12. évfolyam) szakmacsoport: informatika Maximális tanulólétszám: 1540 f Az intézmény vállalkozásként végezhet tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: A feladatellátását szolgáló vagyon:

Mohács Városi Önkormányzattól 10 évre ingyenes használatra átvett vagyon: Mohács, Kossuth L. u. 71. Hrsz. 96

11

A vagyon felett rendelkez :

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lésének 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat.

Záradék: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lése a módosított alapító okiratot a 29/2004. (III.18.) Kgy. határozatával jóváhagyta.

2.2.

Oktatási szerkezet

2.2.1. Iskolarendszer oktatás 2.2.1.1. Szakközépiskola, szakiskola A szakirányok, szakmacsoportok és szakmai képesítések a szakmai programban találhatók. 2.2.1.2. Feln ttoktatás Feln ttoktatási Szakközépiskola nappali és esti tagozat 2.2.2. Iskolarendszeren kívüli oktatás Akkreditált át- és továbbképz tanfolyamokat a Pécsi Regionális Munkaer fejleszt és Képz Központ közrem ködésével, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének támogatásával szervezzük. A kistérség munkaer -piaci igényeit szem el tt tartva nyitottak vagyunk az iskolarendszeren kívüli képzések esetében minden, a hatályos jogszabályoknak megfelel jogosítványokkal rendelkez intézménnyel való együttm ködésre.

12

3. Az iskola 3.1.

Az iskola rövid története

Az iskola és a város szakképzésének története szorosan összefügg egymással. 1884. december 6-án nyílt meg az els iparos tanoncokat képz iskola a mai Belvárosi iskola helyén. 1886-ban alsó fokú kereskedelmi iskola kezdte meg m ködését. A két iskola összevonása után az új intézmény a Mohácsi Iparos és Keresked Tanonc iskola nevet kapta, mely 1949-ig biztosította a város szakképzését. 1950-ben a Munkaer Tartalékok Hivatala "iskolavárost" létesített a szakmunkásképzés számára, mely az ország egyik legnagyobb ipari tanuló képz bázisa volt. Els sorban vasipari és épít ipari szakmákat oktattak a kb. 2000 f s diákságnak. 1953-ban megsz nt az iskolakomplexum és a feladatokat a pécsi 500. sz. Szakmunkásképz Intézet mint anyaiskola látta el. 1956-ban a Baranya Megyei Tanács Ipari Osztály kezdeményezésére újra önálló ipari iskola létesült a városban a Kossuth u. 71. szám alatt, mely az 502. sz. Ipari Szakmunkásképz Intézet nevet kapta. Ez az épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola b vítése, korszer sítése 1968-ban – a nyugati szárny építésével kezd dött, majd 1988-ban elkészült a Kossuth utcai hét tanterem. Az iskolai gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésében az 1994-ben átadott tanbolt, fodrászkabinet és ruhaipari tanm hely volt az els lépés. 1994-t l a megváltozott társadalmi és gazdasági igényeknek megfelel en változás következett be iskolaszerkezetünkben, illetve szakmaszerkezetünkben a bevezet ben leírtak szerint. 1996-ban önkormányzati beruházással, pályázat elnyerésével tanm hely komplexum építése kezd dött meg a Kossuth u. 67 sz. alatt, melyben 1998. szeptemberében kezd dött meg az oktatás. A tartalmi változásokat tükrözte új nevünk is (Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola), melyet 1997. szeptember 1-jét l használtunk. Meghatározó volt intézményünk életében 1999. július 1-je. Ekkor adta át iskolánkat Mohács Város Képvisel testülete a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az iskola neve azóta: Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája.

3.2.

Az iskola jelene, szerepe a település életében

20 ezres lakosú városunkban iskolánk a térség legrégibb és legnagyobb létszámú oktatási intézménye. Növendékeink 38 %-a helybeli, 62 %-a vidéki. (Közel 70 településr l érkeznek tanulóink.) Azok számára, akik a napi bejárást megoldani nem tudják, a Pet fi Sándor Középiskolai Kollégiumban biztosítjuk az elhelyezést. (199 f ) Tanulói létszámunk az elmúlt 5 év során folyamatosan emelkedett, szakközépiskolai tanulóink aránya évr l évre n tt. 1994-ben indítottuk a szakmunkások szakközépiskolájának intenzív nappali tagozatát, 1996tól a kereskedelmi szakközépiskolai képzést, 1997. szeptemberét l pedig a vámkezel ivámügyintéz i, közbiztonsági és határrendészeti képzési formákat. A kevésbé keresett szakmák oktatását megszüntettük - az elmúlt 5 év alatt ez 9 szakmát érintett -, az igényeknek megfelel en 4 új szakmát indítottunk. Egyre jelent sebb helyet foglal el iskolánkban a feln ttoktatás. A város és a térség át -és továbbképzéseinek jelent s része is iskolánkban folyik. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével és a Pécsi Regionális Munkaer fejleszt és Képz Központtal együttm ködve varrómunkás, ív- és lánghegeszt , 13

keresked -boltvezet , kisvállalkozók gazdasági ügyintéz je, számítógép-kezel , számítástechnikai szoftverüzemeltet , stb. szakképesítést adó tanfolyamokat indítottunk. Ezeken munkanélküliek és munka mellett tanulók vettek részt. A 2003/2004-es tanévben 1006 tanulónk 33 osztályban tanul. Átlagos osztálylétszámunk 30,48 f . A csoportok közül 14-ben szakiskolai, 19-ben szakközépiskolai oktatás folyik. Az elméleti oktatás céljára 35 tanterem és oktatási kabinet áll rendelkezésünkre. A tantermek kihasználtsága 90 % fölötti, felszereltségük jó, azonban szakmacsoportonként eltér színvonalú. Iskolánknak 90 számítógépe van, melyb l 73 áll a diákok rendelkezésére négy számítástechnikai szaktanteremben. A többi gépen pedagógusaink és gazdasági munkatársaink dolgoznak. A tanulók és a tanárok munkáját 13 ezer kötetes iskolai könyvtár segíti. Iskolánk 1994-t l öner b l fodrász oktatási kabinetet, n iruha-készít tanm helyt és tanboltot létesített. 1998-ban került átadásra – az önkormányzatok számára kiírt címzett támogatásból épült – tanm helykomplexum. Az iskolai m helyekben k m ves és fémipari alapképzés, faipari komplex képzés, valamint kereskedelmi szakmákban specializációs képzés folyik. Az iskolai tanm helyek mellett meghatározó módon a gazdaságra építjük gyakorlati képzésünket. Tanulóink kb. 30 %-a az iskolában, míg 70 %-a gazdasági szervezeteknél szerzi meg gyakorlati tudását. Tanulóink gyakorlati képzése 79 gazdasági szervezetnél együttm ködési megállapodás keretében folyik. A 2003/2004-es tanévben a nevelést – oktatást – képzést 55 f állású tanár, 5 f állású szakoktató és 20 óraadó látja el. A nevel testület tagjai munkájukat szakmai munkaközösségekben végzik. A jelenlegi iskolavezetés 4 tagú, igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági vezet . A f állású kollégák közül 25-nek egyetemi, 27-nek f iskolai végzettsége van, míg 8-an középfokú végzettséggel rendelkeznek. Tanáraink heti 1510,5 órát látnak el, a szakos órák aránya 90 % feletti. Munkatársaink 52 %-a n , 48 %-a férfi. Tantestületünk átlagéletkor 38,72 év. A tanuló/tanár arány 16,77. A nevel testület munkáját 11 gazdasági alkalmazott segíti, f foglalkozású dolgozóink összlétszáma 71 f . A gyakorlati oktatás, a számítástechnikai oktatás feltételeinek javítását, a versenyek, a külföldi utak támogatását hivatott szolgálni közalapítványunk, mely a Mohács és Vidéke Ipari és Kereskedelmi Szakképzéséért nevet viseli. Diákjaink szakma és általános egészségügyi ellátását iskolaorvos, fogszakorvos és véd n biztosítja. Iskolánknak él kapcsolatrendszere van a városban, a térségben és külföldön egyaránt. Pedagógusaink képviselik intézményünket a Városvéd Egyesületben, a Mohácsi Németek Egyesületében, a Mohács-Bensheim baráti társaságban, sportegyesületekben és szövetségekben. Szakmai kapcsolatot tartunk az OM-en és a Munkaügyi Minisztériumon kívül a szakminisztériumokkal, az NSZI-vel és más szakmai szervezetekkel. Kapcsolatban állunk olyan megyei és megyén kívüli szakképz iskolákkal, amelyek tapasztalatait hasznosítani tudjuk. Német partnervárosunk Bensheim szakképz iskolájával kölcsönösen el nyös kapcsolat kialakítására törekedtünk. Partnereink a munkában a gazdasági kamarák, a helyi IPOSZ, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a PRMKK, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és annak helyi kirendeltsége. Az új szakképzések bevezetésének okán kapcsolatot létesítettünk a Vám és Pénzügy rség Dél-Dunántúli Regionális Parancsnokságával, a Baranya Megyei Rend rf kapitánysággal, a pécsi Határ rigazgatósággal, illetve helyi szerveikkel. A fenntartó önkormányzattal, a gyakorlati képzést folytató gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal kapcsolatunk folyamatos és operatív jelleg . 14

Nevel munkánkban építünk az egyházak segítségére is. Terveink között szerepel a LEONARDO, a Socrates programok, valamint különböz EU-s projektek megpályázása. Versenyképességünk er sítésében meghatározó szerepet játszanak az emberi er források, a munkaer képzettsége és rugalmassága, a hatékonyságra és a min ségre való törekvésünk.

15

4. Nevelési program 4.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A gyermek, mint önálló, de kialakulatlan személyiség értékek hordozója, akinek esélyt kell adnunk önmaga megvalósításához, hogy küldetését betöltse életében. 4.1.1. Szakközépiskola A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvev je Iskolánk biztosítja az alapm veltség megszerzését. Felkészít az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra, valamint a fels fokú továbbtanulásra. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Kreatív gondolkodást ösztönöz. Hatékony kommunikációs készséget sajátíttat el. A frontális osztálymunka mellett dönt en az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti el nyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja. Problémamegoldó technikákat sajátíttat el. Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára. A gyermek a nevelési-oktatási intézmény életének részese és alakítója A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk. Az iskola szociopetális légköre legyen vonzó. A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. Er sítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. Tanár-diák kapcsolatok átalakítása. A diákképviseleti szervek m ködési feltételeinek biztosítása, munkájuk er sítése és támogatása. Diákfórumok létrehozása. A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. Fokozott gyermek -és ifjúságvédelmi tevékenység. A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazkodásra. o o

A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül. A jogok és kötelességek megismerése.

Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében)

16

Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése. Általános m veltségre épül széleskör , korszer szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása. Az információk önálló megszerzése, feldolgozása képességének kialakítása. A tanulók aktivitására épül nevel -oktató munka. Tanítási órákon, valamint tanítási órákon kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása, azok hasznosítása, kapcsolódási lehet ségek iskolán kívüli képzési formákhoz. A tudomány és technika állandó fejl dése, a legújabb szakirodalom fontossága. Mobil képzési struktúra Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. Kooperatív stratégiák kialakítása. Munkakapcsolatok kialakítása a képz helyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és annak helyi kirendeltségével. Naprakész információs rendszer (küls , bels ) létrehozása. Kapcsolat a kliensekkel. Állandó önellen rzés, önértékelés. Hatékony együttm ködés az iskola bels szervezetei között. Szilárd alapokra épül értékrend Általános emberi értékek. Humanizmus, nyitottság, tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. A teljesítmény, az akarater , a kollegialitás és a hivatástudat el térbe helyezése. Önmagunk és a környezet iránti felel sségtudat elmélyítése. A fenti értékek beépítése az egyes szaktárgyak anyagába. Szakkörök, érdekl dési körök, m vészeti csoportok és sportkörök munkájába, minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe. Magyarságtudat. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek identitása. Széls ségekt l mentes magyarságtudat, nemzettudat kialakítása. A nemzetiségi és etnikai kultúra elemeinek beépítése az iskola értékrendjébe. A nemzetiségi nyelv meg rzése az irodalmi nyelv elsajátítása. A történelmi múlt és a magyarság sorskérdéseinek megismertetése. Kapcsolatok er sítése a helyi nemzetiségi és etnikai önkormányzatokkal (CÖK, HKÖ, MNÖ), egyesületekkel és m vészeti csoportokkal. Az iskola énekkarának, tánckarának és zenekarának segítése. A nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek biztosítása, felkészítés nyelvvizsgára.

17

A tanulók személyiségének alakítása, er sítése Affektív célok (érzelmi) Együttérzés, figyelmesség mások iránt. Összetartozás, együttm ködési készség fejlesztése. o

Kognitív célok (értelmi)

Kultúrálódás, önm velés. Érdekl dés kialakítása, fejlesztése. Képességeknek megfelel tanulmányi eredmények elérése. Szellemi kulturáltság. Kommunikációs készség, kifejez képesség. Önfejleszt , alkotó szabadid s foglalkozások megkedveltetése. Pszichomotoros célok (munkacselekvési-tanulási) Megismerés Megértés Reprodukálás Önálló alkalmazás Morális célok Felel sség kialakítása a saját viselkedésért. Önálló felel sségvállalás. Értékkövet – mások által tisztelt – magatartás. Szorgalom és kitartó munka. Helyes életmód, életstílus kialakításához való hozzájárulás. Egészséges életvitel, konstruktív életvezetés, testi-lelki egészség fejlesztése. Közösségi tevékenységre való készség kifejlesztése. Rugalmas tájékozódás, gyors reagálási készség fejlesztése. Természettudományos és m szaki szemlélet kialakítása. Gazdasági szemlélet és érzékenység kialakítása. Rendszerben való gondolkodás alapelvei. Állampolgárságra, hivatásra nevelés. Demokratikus szemléletre való érzékenység. El ítéletekt l mentes nyitott gondolkodás. Hivatástudat, a munka megbecsülése. Vállalkozási kedv, ötletesség fokozása.

18

Közös felel sség a szül i házzal A szül k bevonása Pedagógiai Programunk megvalósításába. A szül i elvárások megjelenése az iskola munkájában A Szül k Közösségének hatékony m ködése. Az Iskolaszék folyamatos munkája. Közös szül -tanár rendezvények. A fogadóórák és a szül i értekezletek lehet ségeinek kihasználása. Felkészítés a családi szerepekre. Tanulóink családi életre nevelése Követésre javasolt értékek és szerepminták közvetítése. Csatlakozás egészségnevel és családszocializációs programokhoz. Jogi és egészségügyi felvilágosító foglalkozások szervezése. Nevel testületünk részvétele a nevelés – oktatás - képzés folyamatában A nevel testület tagjai az elfogadott Pedagógiai Program alapelveinek megfelel en végezzék munkájukat. Pedagógusaink folyamatosan képezzék magukat a szakmai és a pedagógiai kultúra területén. A pedagógusok az iskola Szervezeti és M ködési Szabályzatában és az elfogadott „Pedagógus kódexben” foglaltak szerint dolgoznak. Továbbtanulások, továbbképzések, átképzések és tanfolyamok tervszer szervezése. Részvétel azokon. Munkaközösségek bevonása a teljesítmény -és nevelési eredményvizsgálatokba. A pedagógus példamutatása minden területen fontos. 4.1.2. Szakiskola A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvev je o o o

Iskolánk biztosítja az alapm veltség megszerzését. Felkészít az alapm veltségi vizsgára és a szakmai vizsgákra egyaránt. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Fejleszti az alkalmazkodási és beilleszkedési készségeket.

A frontális osztálymunka mellett dönt en az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti el nyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja. Problémamegoldó technikákat sajátíttat el, a szükséges szintig gyakoroltatja a hatékony feladat-megoldási módszereket, eljárásokat. (Tanulásmódszertani tréning keretében.) Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára. A gyermek az iskola életének részese és alakítója

19

o o o o

A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk. Az iskola szociopetális légkörét vonzóvá kell alakítanunk. A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. Er sítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését.

Tanár-diák kapcsolatok átalakítása. A diákképviseleti szervek m ködési feltételeinek biztosítása, munkájuk er sítése és támogatása. Diákfórumok létrehozása. A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. Fokozott gyermek -és ifjúságvédelmi tevékenység. A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazásra. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve viselkedéskultúrát fejleszt foglalkozások szervezésével. A jogok és kötelességek megismerése. Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében) Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése. Általános m veltségre épül korszer szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az élethossziglan tanulás fontosságának tudatosítása, a szakmaváltásra való el készítés. Az információk önálló megszerzésének, feldolgozásának képességét kialakítani. A tanulók bevonására épül nevel -oktató munka. Tanítási órákon, valamint tanórán kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Mobil képzési struktúra o o

Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. Kooperatív stratégiák kialakítása.

Munkakapcsolatok kialakítása a képz helyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és annak helyi kirendeltségével. Naprakész információs rendszer (küls , bels ) létrehozása. Kapcsolat a kliensekkel. Állandó önellen rzés, önértékelés. Hatékony együttm ködés az iskola bels szervezetei között. Szilárd alapokra épül értékrend o o

Általános emberi értékek: humanizmus és nyitottság Tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. 20

o o

A teljesítmény, az akarater , a kollegialitás és a hivatástudat el térbe helyezése. Önmagunk és a környezet iránti felel sségtudat kialakítása.

A fenti értékek beépítése az egyes szaktárgyak anyagába. Szakkörök, érdekl dési körök, m vészeti csoportok és sportkörök munkájába, minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe. Magyarságtudat. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek identitása. o o o

Széls ségekt l mentes magyarságtudat, nemzettudat kialakítása. A nemzetiségi és etnikai kultúra elemeinek beépítése az iskola értékrendjébe. A nemzetiségi nyelv meg rzése az irodalmi nyelv elsajátítása.

A történelmi múlt és a magyarság sorskérdéseinek megismertetése. Kapcsolatok er sítése a helyi nemzetiségi és etnikai önkormányzatokkal (CÖK, HKÖ, MNÖ), egyesületekkel és m vészeti csoportokkal. Az iskola énekkarának, tánckarának és zenekarának segítése. A nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek biztosítása, felkészítés nyelvvizsgára. A tanulók személyiségének alakítása, er sítése o

Affektív célok (érzelmi)

Együttérzés, figyelmesség mások iránt. Összetartozás, együttm ködési készség fejlesztése. o

Kognitív célok (értelmi)

Kulturálódás, önm velés. Érdekl dés kialakítása, fejlesztése. Képességeknek megfelel tanulmányi eredmények elérése. Önfejleszt , alkotó szabadid s foglalkozások megkedveltetése. Pszichomotoros célok (munkacselekvési-tanulási) Megismerés Megértés Reprodukálás Önálló alkalmazás a szükséges jártasság, illetve képesség kialakulásáig gyakorolva. o

Morális célok

Saját viselkedésért való felel sség kialakítása. Önálló felel sségvállalás. Értékkövet – mások által tisztelt – magatartás fejlesztése. Szorgalom és kitartó munka.

21

Helyes életmód, életstílus kialakításához való hozzájárulás. Egészséges életvitel, konstruktív életvezetés. Közösségi tevékenységre való készség kifejlesztése. Rugalmas tájékozódás, gyors reagálási készség fejlesztése. Alkalmazkodás, beilleszkedés és a testi-lelki egészség fejlesztése, meg rzése. Állampolgárságra, hivatásra nevelés. Demokratikus szemléletre való érzékenység. El ítéletekt l mentes nyitott gondolkodás. Saját és mások munkájának megbecsülése. Közös felel sség a szül i házzal o o

A szül k bevonása Pedagógiai Programunk megvalósításába. A szül i elvárások megjelenése az iskola munkájában

A Szül k Közösségének hatékony m ködése. Az Iskolaszék folyamatos munkája. Közös szül -tanár rendezvények. A fogadóórák és a szül i értekezletek lehet ségeinek kihasználása. Felkészítés a családi szerepekre. Tanulóink családi életre nevelése Követésre javasolt értékek és szerepminták közvetítése. Csatlakozás egészségnevel és családszocializációs programokhoz Jogi és egészségügyi felvilágosító foglalkozások szervezése. Nevel testületünk részvétele a nevelés – oktatás - képzés folyamatában o o

A nevel testület tagjai az elfogadott Pedagógiai Program alapelveinek megfelel en végezzék munkájukat. Pedagógusaink folyamatosan képezzék magukat a szakmai és a pedagógiai kultúra területén.

A pedagógusok az iskola Szervezeti és M ködési Szabályzatában és az elfogadott „Pedagógus kódexben” foglaltak szerint dolgoznak. Továbbtanulások, továbbképzések, átképzések és tanfolyamok tervszer szervezése. Részvétel azokon. Munkaközösségek bevonása a teljesítmény -és nevelési eredményvizsgálatokba. A pedagógus személyes példamutatása minden területen fontos.

22

4.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A modern piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer m ködéséhez alapvet en szükséges személyiség-jellemz k: Szigorú munkaerkölcs. Takarékosság (ökonómiai és ökológiai szemlélet). Az újításra és a kezdeményezésre való készség. Kockázatvállalás. Gazdasági és közéleti aktivitás. Önálló véleményalkotás. Társadalmi viselkedési szabályok ismerete és megtartása. (Andorka Rudolf alapján) Az iskola által közvetíthet és társadalmilag elfogadott értékek: A tudás és annak alkotó felhasználása/b vítése. Etikus magatartás és életvitel. Értékorientáció. Célok: Az el z ekb l következ en iskolánk személyiségfejleszt következ jellemz k kialakítására kell irányulnia:

pedagógiai folyamatának a

Reális önismeret kialakítása. Céltudatos magatartásra, cselekvésre ösztönzés. Beilleszkedési, együttm ködési készség fejlesztése. Pozitív érték- és teljesítmény orientáció. Önm velés igényének felkeltése. Feladatok: Ez az összetett, soktényez s folyamat iskolánk nevelési, tanítási-tanulási metodikájának alkalmazásán keresztül valósul meg: Korrekt, higgadt, mértéktartó, emberséges, következetes és kiszámítható tanári magatartással a tanulók partnerré nevelése, együttm ködési készségének kialakítása. A frontális osztálymunka mellett mindinkább el térbe kerül differenciált csoportfoglalkozásokkal és ösztönz , egyéni bevonódást kiváltó módszerekkel a pozitív érték- és teljesítmény-orientáció el segítése. Kommunikációs képességfejleszt és önismereti csoportmunkával a reális önismeret, illetve a társas kapcsolati készségek fejlesztése. Tanórán kívüli és szabadid s programok, szakköri tevékenységek, önképz körök szervezésével a beilleszkedés, az önm velés iránti igény felkeltése. A pályaorientációs és szakmai el készít jelleg foglalkozások sikerélményt nyújtó, motiváló irányultságának fokozásával a céltudatos magatartás kialakításának el mozdítása.

23

A szakiskolai el készít , illetve a szakmai képzés során: A társadalom leszakadó rétegeib l érkez nehéz anyagi helyzettel, kulturális hátrányokkal küzd , sérült vagy fejl désben visszamaradt személyiség tanulók számára stabil, érzelmi biztonságot és szilárd kereteket nyújtó tanítási-tanulási módszerek biztosítása, és kedvez körülmények megteremtése. A tananyag szükség szerinti átstrukturálásával, a követelményszintek differenciálásával a tanulók sikerélményhez juttatása, fokozatos motivációja. Tartalmas bevonódást igényl és eredményez szabadid s programok szervezésével a tanulók érzelmi kulturáltságának gazdagítása, erkölcsi tudatosságának fejlesztése. Kortárs segít k, illetve más (küls oktatók, véd n , stb.) kiscsoportos foglalkozásaival az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felel sségérzet fokozása. Az ifjúságvédelmi tevékenység tartalmi változtatásával a veszélyeztetettség és a szociális hátrányok enyhítése. A szakközépiskolai oktatás folyamatában: A személyiségfejlesztés folyamatában lehet séget kell adni az arra alkalmas és vállalkozó tanulóknak, vagy tanulói közösségeknek, hogy aktívan közrem ködjenek iskolánk hagyományainak gazdagításában, légkörének és bels környezetének pozitív irányuló változtatásában. Az alsó-középosztály felé orientálódó rétegekb l érkez szakközépiskolai tanulóink számára biztosítani kell a feltételeit egy stabil értékrendszer elfogadásának, ezen keresztül a felel s társadalmi magatartás kialakításának. Az önismeret, a társas érintkezés szabályai, a kommunikációs készségek formálásának bevált színtere a csoportbontásos gyakorlati kommunikációs tréning, amelyet valamennyi szakközépiskolai osztályunk tantárgyi rendszerébe érdemes beilleszteni. A szakközépiskolai osztályokban (különösen a fels bb évfolyamokon) nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a diákok számára szervez d és ugyanakkor pozitív, fejleszt hatást indikáló érdekl dési körök, szakkörök, önképz körök indítása és m ködtetése (pl. társastánc, modern táncok, színjátszó kör, képz m vészeti csoport, stb.) Az ifjúságvédelem szervezze és támaszkodjon a szakközépiskolai tanulókból kikerül „kortárs oktatók” munkájára az egészséges életmódra nevelésben, illetve a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a drogabuzus elleni küzdelemben.

4.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja: A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása („MOHÁCSI RADNÓTIS”) A közösségre jellemz , az összetartozást er sít viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

24

Feladatok: Hon és népismeret Ismerjék a város és környéke történelmi eseményeit (mohácsi csata), emlékeit Ismerjék az iskola névadójának életét, munkásságát, (a városhoz kapcsolódó eseményeket, emlékhelyeket) Tekintsék meg az állandó és id szakos kiállításokat Vegyenek részt a város hagyomány rz ünnepein (busójárás, Nepomuki-ünnep) Ismerjék meg a térségben él nemzetiségek: (amelyet a tanulók összetétele is tükröz) cigány, horvát, magyar, német, székely, szerb, népszokásait, hagyományait Tudják megbecsülni, tisztelni a másságot Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Az egyetemes kultúra megismerése a másság megbecsülésének alapja Legyenek nyitottak, megért k a különböz kultúrák, életmódok, vallások iránt, becsüljék ket Kísérjék figyelemmel hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulását (sajtó, TV) Ismerjék meg az európai egység jelent ségét, szerepét. Legyenek nyitottak a szomszédos népek, azok népszokásai megismerésében, megbecsülésében. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a kapcsolatok ápolásában (testvérvárosok, baráti körök). Környezeti nevelés Környezettudatos magatartás kialakítása. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt (tanterem, folyosó, udvar). Kapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek meg rzésébe. Ismerjék a társadalmi és gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Alakuljon ki bennük a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások, környezetkímél magatartás. Kommunikációs kultúra Értsék, hogy a kommunikációs kultúra a m veltség alapja. Ismerjék a kommunikáció összetev it és tudják alkalmazni azokat (szimbolikus, képi, tevékenységi). Legyenek képesek kiválasztani a kommunikálás megfelel formáit, és azokat alkalmazni a mindennapi élet számos területén (kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás). Tudják az ill viselkedési módot kiválasztani és alkalmazni (köszönés, bemutatkozás, megszólítás). A pedagógus (a feln tt) magatartása, viselkedése legyen példaérték . Testi és lelki egészség Ismerjék az egészségi állapot szempontjából fontos szokásokat, és az ezeket befolyásoló tényez ket. Tudják, hogy a test ápoltsága, tisztasága nemcsak egészségügyi követelmény, hanem fontos illemszabály is. Alakuljon ki bennük az önmagukkal szembeni felel sségérzet.

25

Ismerjék az életmód, a viselkedés, az egészségi és lelki állapot közötti összefüggéseket (ép testben ép lélek). Tudják az egészséget, a testi épséget leggyakrabban veszélyeztet tényez ket és azok elkerülési módjait (balesetvédelmi oktatás). Ismerjék a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás veszélyeit, segítsék a bajba jutottakat. Ismerjék a n i és a férfi nemi szerepek eltér sajátosságait, tiszteljék a másik nemet. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, s egy örömteli párkapcsolatra legyenek képesek. Tanulás Ismerjék a különböz tantárgyak tanulásának legcélravezet bb módszereit (az év eleji els tanórákon). Az ért olvasás fejlesztése minden tanórán (szakiskola) Törekedjünk a szóbeliség és az írásbeliség egyensúlyára. Ismerjék a számukra legmegfelel bb tanulási stílust, törekedjenek a tanulás id beli és sorrendi tervezésére, fokozott önállóságra. Az önm velés igényének és szokásának kialakítása (könyvtárhasználat), az olvasás fontosságának kiemelése. Az audiovizuális eszközök használatának megismertetése, szelektív használatukra nevelés. Pályaorientáció Önismeret fejlesztése (ismerje egyéni képességeit, adottságait). Ismerjenek meg minél több szakmát (személyes élmények, beszélgetések alapján), azok követelményeit és a hozzájuk vezet utat. Munkahelyek feltérképezése a lakóhely környezetében. A kit zött célok eléréséhez vezet út megismerése. Minél több területen próbálják ki képességeiket. A vágyak – realitások – lehet ségek – valóság összehangolása. A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai: Ismerjék kötelességeiket és jogaikat. Tudják, hogy legf bb joguk a tanuláshoz való jog, a tudás, az ismeretek, a készségek és a képességek megszerzésének joga. Az önkormányzati képességek kialakítása (cél kit zése, a cél eléréséért összehangolt tevékenység, az elvégzett munka értékelése) Ismerjék a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formákat, s alkalmazzák ezeket. Tanulják meg saját tetteikért való felel sségvállalást, a kudarcot (vereséget) is tudják megélni, s okulni a hibákból. A legf bb feladat ellátni a fiatalokat olyan ismeretekkel, amelyek segítik a felkészülést a feln tt életre: szervezeti és közigazgatási eljárások egymással való együttm ködés elsajátítása a körülményeket elviselni, az akadályokat elhárítani, a problémákat megoldani legyenek képesek.

26

4.4 A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segít nevelési stratégiák A hátrányos helyzet tanulók szakképzésének jogi kereteit a közoktatási, szakképzési és foglalkozás el segítésér l valamint a munkanélküliek ellátásáról szóló törvények és végrehajtási rendeleteik határozzák meg. A hátrányos helyzet célcsoportok beilleszkedését társadalmi, szociális helyzetükre, szükségleteikre épül szociálpedagógiai támogatással megvalósuló integrált programok segíthetik el . Ez személyiségfejlesztést, szociális és mentálhigiénés gondozást jelent, melyek jogi, pénzügyi és intézményi feltételeket igényelnek. Célok: a gyermek képességeinek és énideáljának egyensúlyára kell törekedni a nevel munkában a feladatteljesítés váljon az értékek hajtóerejévé az önmegvalósítás folyamatában megfelel konfliktusmegoldó készségek kialakítására kell törekedni a társadalmi csoportviselkedés készségének kialakítása iskolánkban a nevel munka része a tanuló és a szül iskolával szembeni attit djének megváltoztatására törekszünk, egyúttal er sítjük az iskola egyensúlyozó és segítségnyújtó szerepét olyan tanítási módszereket kell alkalmaznunk, melyek kibontakoztatják a tanulók egyéni képességeit hiteles feln tt példákat kell állítanunk a fiatalok elé, és motivált döntéseket kell hozni az ket érint kérdésekben a szociális szempontból inadaptált gyermekek pszichopedagógiai támogatása iskolánkban szül i, nevel i, orvosi és véd n i feladat a komprehenziv iskolaszerkezet fejlesztésével is biztosítja iskolánk a feladatellátás feltételeit Tevékenységek: a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra biztosított 5 % heti órakeret felét szakképz évfolyamokon felzárkóztatásra, korrepetálásra fordítjuk a 9. és 10. évfolyamokon évfolyamonként tanulószobai foglalkozásokat biztosítunk a szül k és a tanulók igényei szerint a véd n és az ifjúságvédelmi felel s minden osztályban – évenként elfogadott tematika alapján – mentálhigiénés programot vezet kötelez és nem kötelez tanítási órák keretében osztályf nöki órákon társadalmilag elfogadott, a szocializációt segít témákat dolgozunk fel a tantestület által elfogadott tematika alapján tanévenként – a pénzügyi feltételek megléte esetén – a szakmát tanulók részére vállalkozási ismereteket megalapozó tanfolyamokat szervezünk a gyakorlati oktatás képzési követelményeinek teljesítése érdekében tanulócseréket, üzemlátogatásokat, és szakmai tanulmányi utakat szervezünk kooperatív tanítási - tanulási módszerek alkalmazása az elméleti és gyakorlati oktatás során, differenciált osztályfoglalkoztatás segíti az egyéni képességek fejlesztését minden szakma gyakorlati oktatását maximum 12 f s csoportbontásban végezzük mind az iskolában, mind pedig együttm ködési megállapodás keretében a gazdasági szervezeteknél. Az elméletigényes gyakorlati foglalkozásokat szintén csoportbontásban szervezzük a hátrányos helyzet fiatalokra való tekintettel - a fenntartó engedélyével - a 10 f nél kisebb szakmacsoportok beiskolázását is lehet vé tesszük 27

az osztálykeretek kialakításakor a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd fiatalokra tekintettel alacsonyabb tanulólétszámokat tervezünk a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók után járó kiegészít normatív támogatást kizárólag e célcsoportok iskolai oktatására fordítjuk az OKJ-ban nem szerepl , államilag el nem ismert szakképesítés megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli - foglalkoztatást el segít - képzést a hátrányos helyzet munkavállaló személyek számára szervezzük, együttm ködve az állami munkaügyi szervezetekkel, PRMKK – val és a gazdasági szervezetekkel széleskör együttm ködésre törekszünk a város kisebbségi önkormányzataival, a Kolping Egyesület helyi csoportjával az érintett célcsoportok nevelési – oktatási - képzési támogatása érdekében a 9. és 10. évfolyamokon széles alapozású szakmaorientációs képzéssel segítjük a helyes pályaválasztást a 9. évfolyamosok beilleszkedését segít els heti tréning (önismeret, játék, tanulásmódszertan, stb.) a szakközépiskolai 9. évfolyamosok „átzsilipelési” programja

4.5.

A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenység

A közoktatási törvény a gyermekek jogai közé sorolja a fejlesztését.

tehetségek felismerését és

A tehetségnevelés elképzelhet útjai iskolákban a gyorsítás, léptetés, amelynek el nye, hogy egyszerre több év anyagát sajátíthatja el a gyermek. Ami ez ellen szól, az az, hogy így a gyermek izolálódhat kortársaitól. Járhatóbb út a tananyag gazdagítása, dúsítása, melynek alábbi feltételeit kell megteremtenünk: adaptálható programokat kell átvennünk, az iskolának meg kell teremtenie a kell szervezeti formákat (szakkörök, fakultációk, blokkok, stb.) a fenntartó önkormányzatnak biztosítania kell a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér, stb.) A tehetséggondozás alapfeltételei: Elkötelezett, a témában jól képzett szakemberek, akik személyiségként is alkalmasak és képesek a tehetséges tanulókkal való foglalkozásokra. Szükséges a szakemberek felkészítése a tehetséges gyerekek speciális gyakorlati feladatainak megoldására

28

4.5.1.Tehetséggondozás az iskolában 4.5.1.1. Differenciálás az iskolarendszeren belül Az iskolai pedagógiai program kialakításakor az iskolavezetés, a nevel testület, az iskolafenntartó alakítja ki az iskola szervezetet. Iskolánk szakképzésre el készít 9-10. osztályokat, szakképz évfolyamokat, illetve szakközépiskolai osztályokat indít. 4.5.1.2. Differenciálás a pedagógiai program szintjén Elágazások beépítése a tantervi rendszerbe (Bels átjárhatóság biztosítása) Tanulócsoportok, egyének kiemelése azért, hogy különös figyelmet fordítsunk rájuk. (pl. versenyekre felkészít kurzusok.) Speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehet vé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakozását (pl. tanórán kívüli blokkok, érdekl dési körök, stb.) Differenciálást szolgáló szervezeti formák (pl. csoportbontás, szakkörök, tanulmányi, kulturális, szakmai versenyek, stb.) Differenciálást szolgáló tartalmak (A curriculumokban foglalt tartalmakat szintben, témakörökben meghaladó dúsító programok) Differenciálást segít taneszközök programok, multimédia, stb.)

biztosítása

(oktatócsomagok,

számítógépes

4.5.1.3. Differenciálás a tanulásszervezésben A tanulásszervezésben többféle lehet ség van a differenciálásra: Képesség és érdekl dés szerinti csoportbontás Tartalmi különbségtétel Követelmények differenciálása Ez minden esetben azért történik –leginkább tanítási órán-, hogy a tanulókban rejl képességeket, hajlamokat kibontakoztassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. A differenciált fejlesztés természetesen csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelel pedagógiai kultúrával, és rendelkezésére állnak a szükséges programok, eszközök.

29

4.6.

A gyermek -és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) valamint a közoktatási törvény együttesen határozza meg feladatainkat a gyermek védelmével összefüggésben. A gyermek -és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az iskola vezet je felel, de köteles abban közrem ködni valamennyi pedagógus. A gyermek és ifjúságvédelemi megbízott hangolja össze a gyermekvédelemmel kapcsolatos iskolai munkát, melyet a pedagógusok (kiemelten az osztályf nökök), az iskolaorvos és a véd n végez. A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 4.6.1. Az iskola, a pedagógus feladatai A pedagógus alapvet feladata, hogy nevel -oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejl désének ütemét, szociokultúrális helyzetét, segítse a tanuló képességeinek kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lev tanuló felzárkóztatását. Minden osztályf nök feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük meg rzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggy z djön. Az osztályf nök feladata, hogy a szül ket és a tanulókat az ket érint kérdésekr l rendszeresen tájékoztassa, a szül t figyelmeztesse, ha a gyermeke fejl désének el segítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. Az iskolában olyan légkört, olyan pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehet ségét, hogy bármelyik tanuló származása, neme, vallása, nemzetietnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva, hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Alapvet pedagógiai feladatunk, hogy minden gyermek számára biztosítsuk a fejl déshez szükséges feltételeket, azokat a lehet ségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy valamilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek védelme a családban történ nevelésének el segítését, veszélyeztetettségének megel zésére és megszüntetésére irányuló tevékenységet jelent. A gyermeknek alapvet joga a véleménynyilvánítás, valamint az, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehet ségér l. Iskolánkban ezen jogok gyakorlásának színterei a diákönkormányzat és az osztályf nöki órák. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások is biztosítják. Iskolánk a személyes gondoskodások keretébe tartozó ellátások között köteles – szül i igények alapján – a 9-10. évfolyamon napi két óra id tartamban tanulószobai foglalkozást szervezni. Figyelemmel kell kísérnie az iskolának a tanuló étkezési ellátását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kiterjednek arra is, hogy minden tanuló legalább napi háromszori étkezést kapjon a családjában vagy az iskolában. Az iskolának biztosítania kell az étkezés lehet ségét. Amennyiben az ezzel járó költségek megfizetésére a család nem képes, úgy az iskolának kezdeményeznie kell az önkormányzat képvisel testületénél a természetben nyújtandó ellátás biztosítását a tanuló részére. A hátrányos helyzetben lev tanulók nagyobb odafigyelést, tör dést, igényelnek. 30

Számukra felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk, amelyeken biztosított az egyéni foglalkozás lehet sége. Ez hozzájárulhat a hátrányok leküzdéséhez. Az éves költségvetésben rendelkezésre áll a tanulók tankönyvtámogatásának összege. Iskolánk a tanuló kérelmére, az osztályf nök javaslatára, bizottság döntése alapján osztja ki a támogatást azoknak a diákoknak, akik arra ténylegesen rászorulnak. A bizottság tagjai: osztályf nöki munkaközösség vezet je, diákönkormányzatot támogató tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott, diákokat képvisel tanuló és az általános igazgatóhelyettes. Az iskolának figyelemmel kell kísérnie a gyermek veszélyeztetettségét, és nyilván kell tartania a veszélyeztetett tanulókat. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredményei látszólag indokolatlanul leromlanak. Fel kell figyelnie a családban jelentkez gondokra, problémákra. A közvetlen beszélgetés, a megfigyelés, a családlátogatás azok a módszerek, amelyeket a pedagógusnak alkalmaznia kell. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy egyedül nem célszer kimenni a családhoz, akkor a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie, és segítséget kell kérnie. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a gyermek érdekeinek a képviseletére, a veszélyeztetettség megel zésére, illetve megszüntetésére, az iskola vezet jének kötelessége – az osztályf nök valamint a gyermek -és ifjúságvédelmi megbízott javaslata alapján – értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermek- és ifjúságvédelemi megbízott feladata a kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és a gyermekekkel foglalkozó hatóságokkal. Az iskola (indokolt esetben) a lakóhely szerint illetékes önkormányzat képvisel testületénél rendszeres, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylését kezdeményezi, illetve felhívja a szül figyelmét erre a lehet ségre. A támogatást pénzbeli vagy természetbeli ellátás formájában kaphatják meg az érintett tanulók. Ha a szül i ház saját hibájából nem képes eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak, az iskolának id ben kell jeleznie a gyermekjóléti szolgálatnak azt, ha a tanuló családból való kiemelését tartja szükségesnek. A gyermekek védelme érdekében az iskolának együtt kell m ködnie a nevelési tanácsadóval, a rend rséggel, az ügyészséggel, az egyházakkal, alapítványokkal és társadalmi szervezetekkel.

4.7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program

A tanulási kudarcok csak nagyon ritkán vezethet k vissza egyetlen okra. A pedagógusnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen körülmények fejthették ki hatásukat az adott szituációban. A megválaszolandó kérdések: Miért nem igyekszik a diák? Nem tud, nem akar, vagy mi akadályozza benne? Valamit rosszul tett a tanár vagy a szül ? Vajon problémái vannak-e odahaza vagy a tanárral? Tudnunk kell, hogy nem kizárólag a tanulót érinti, ha ilyen jelleg nehézségek lépnek fel, hanem éppen úgy vonatkozik ez minden, a tanulási folyamatban résztvev személyre.

31

4.7.1. Teend k Tanulóink jelent s hányada – a szakiskolai képzésben többségük – jelent s lemaradással, kudarcokkal terhelten érkezik. Ahhoz, hogy ez változzon szükségesek a következ k: Belépéskor minden - az iskola által tanított - tantárgy esetében fel kell mérni azt, hogy a tanuló milyen el képzettséggel bír. A felmérések eredményeinek elemzése után kell programot készíteni arról, hogy a diákokat, azok egyes csoportjait hogyan lehet felzárkóztatni, hogyan lehet a szükséges ismereteket elsajátíttatni. A fentiekkel párhuzamosan tanulási módszereket kell megtanítani a gyerekeknek. Ennek érdekében minden tanítási év els munkahetében tanulás-módszertani ismereteket nyújtunk növendékeinknek. Ezen túlmen en az egyes szaktárgyak pedagógusai is tanulást könnyít technikákat ismertetnek és gyakoroltatnak a diákokkal, ha szükséges minden tanítási egység el tt. A módszerek alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha azok beépülnek a tanuló képességi repertoárjába. Amennyiben a tanulók teljesítménye ezt követ en sem éri el a megfelel szintet, úgy a felzárkóztatásra rendelkezésre álló id keret terhére évfolyamszint korrepetálások szervezése szükséges. Amennyiben a nehézségekkel küzd tanulók ezen alkalmakon, azok önkéntes volta miatt alig jelennek meg, szükséges felvenni a kapcsolatot a szül kkel is. Ebben a szaktanár az osztályf nök segítségére támaszkodik. Lehet ség szerint kössünk „szerz dést” a szül vel és a tanulóval. Ez arra vonatkozzon, hogy mi az a hozzájárulás, amit nekik tenniük kell –tanórai munka, házi feladat, korrepetáláson való megjelenés, stb.- a tanulói siker eléréséhez, és mi az, amit az iskola, a szaktanár és az osztályf nök ebben az esetben vállal. Használjunk változatos tanulásszervezési módokat. A frontális osztálymunka mellett kapjon nagyobb hangsúlyt a páros tanulás és a csoportmunka. Tanítási óráinkat szervezzünk differenciáltan, mivel a gyermekeknek eltér id re van szükségük a tananyag elsajátításához. Az iskolába belép gyerekek többsége tanulni akar. Tudnunk kell, hogy akár az alul-, akár a túlterhelés elveheti kedvüket az ismeretek elsajátításától. A differenciálás eszköz a megfelel terhelési szint eléréséhez. Figyelnünk kell a differenciálás során a megfelel csoportképzésre is. Gyakori, hogy a tanuló egyik tárgyból gyenge, a másikból, harmadikból jobb. A gyerekek id vel változhatnak, ezért nem szabad ket örökérvény csoportokba osztani. A gyerekeknek érezniük kell, hogy a differenciálás az érdekükben történik. Ha kell en indokolni tudjuk az éppen aktuális csoportképzést, a tanulók szívesebben oldják meg feladataikat. Éljünk tudatosabban az ismétlés adta lehet ségekkel. Ne a tanagyag egészét ismételjük. Bontsuk azt áttekinthet „adagokra”, és azokat vegyük át. A tapasztalaton alapuló szabályok a következ k: ismétlés egy pár óra elteltével ismétlés egy nap múlva ismétlés egy hét múlva ismétlés egy hónap múlva ismétlés egy félév múlva Minél gyakrabban tárgyalnak és dolgoznak fel egy adott tananyagot módosított szemszögb l nézve, annál nagyobb a valószín sége a beépülésnek.

32

4.8.

A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység

Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése szakköri keretekben. Alkalmi el adás szervezése vagy városi programra mozgósítás, pályázatokra, versenyekre való felkészítés Az érintett tanulók részére iskolai és kollégiumi korrepetálásokat szervezünk. Egy-egy területen való kiemelked teljesítmény elismerése, hogy az más területekre is kihasson A tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt diákok faliújságon, sajtóban való elismertetése Drog és b nmegel zési programok szervezése a Drogmegel z Központ és a helyi rend rség bevonásával. Ez els sorban az osztályf nöki órák teend je. Kortárs el adók évenkénti kiképzése (Lehet leg minden egyes osztályban.) Számukra tanórai lehet séget biztosítunk arra, hogy ismereteiket diáktársaikkal megosszák. A tudomásunkra jutott drogos eseteket tanórákon dolgozzuk fel. Pályaorientációs tevékenység Egy-egy sikeres fiatal vendégként való meghívása. A beszélgetés során kapjon különös hangsúlyt az, hogy mit tett a siker érdekében. A végz s osztályokba hívjuk meg a Munkaügyi Központ munkatársait Orientáló célú üzem és intézmény-látogatások szervezése. Erre az osztálykirándulások is alkalmat adhatnak. A szociális juttatások lehet ségeinek megismertetése a diákokkal osztályf nöki órákon, a szül kkel szül i értekezleten és fogadóórákon. A szociálisan hátrányos helyzetben lev tanulóknak a támogatások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok kitöltésében segítünk (osztályf nök, ifjúságvédelmi felel s, diáktárs). Hívjuk föl minden esetben a figyelmet a határid k betartására. A szül ket fogadóórákra és szül i értekezletekre egyénileg hívjuk meg. Ösztönözzük a diákokat és a szül ket helyi, regionális és országos támogatások megpályázására. A lehet ségeket az osztályf nökök és az ifjúságvédelmi felel s kísérjék figyelemmel. Nyújtsanak támogatást a pályázatok megírásában is. Kollégiumi elhelyezés Az osztályf nökök és az ifjúságvédelmi felel s kísérje figyelemmel a diákok kollégiumi elhelyezését. Indokolt esetben tanév közben is keressék az elhelyezés lehet ségét. Állandó kapcsolattartás a kollégiummal és szükség esetén a kollégium és az iskola fegyelmi bizottságával. Az áthelyezés vagy elhelyezés segítse el az érintett el menetelét, vagy annak a közösségnek a helyzetét, ahonnan a diák kikerül! A tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása. Az odaítélés els dleges szempontja a szociális rászorultság és a tanulmányi el menetel. Emellett – magasabb évfolyamainkon – vegyük figyelembe azt is, hogy a tanuló hogyan teljesíti kötelezettségeit.

33

Kiegészít szakmai programok Az iskola, a képzés kiegészít programjain (különféle táborok, programok) való részvételt alapítványa útján is támogassa. Az iskola a hátrányos helyzet diákok támogatására küls – esetenként önkormányzatitámogatást is kezdeményezzen. (Fenntartói és lakóhely szerint illetékes önkormányzat) Szociális ösztöndíj Az iskola el segíti rászoruló tehetséges diákjai ösztöndíjhoz jutását. Az osztályf nökök segítik a szükséges pályázatok elkészítését.

4.9.

Egészségnevelési program

Alapvetés „Egy nép egészségi állapotát jelent sen meghatározza a nép fizikuma (…). A test meger sítése, edzése elengedhetetlenül fontos, mert a betegségeknek ezáltal képes ellenállni (…). Az értelmi és erkölcsi nevelés a test nevelése nélkül alapjait veszítheti (…). A mai pedagógiai rendszer csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik aztán maguk nyugtalanságával, vagy tehetetlenségével csak bajt okoznak ...” Klebelsberg Kuno (1857-1932) volt vallás és közoktatási miniszter „A testgyakorlat minden tanintézetben akként szervezend , hogy mindegyik növendék hetenként négyszer legalább egy-egy óráig részesüljön korához és testi erejéhez mért gyakorlatokban.” Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1881 „ A sport az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a leger teljesebb és legnemesebb nevel eszköze. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós „Test és lélek, er és szellem jóságos testvérek. Együtt teszik az embert, az értékes embert.” Mez Ferenc „Magyarország lakosságának egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai, s t sokszor a kelet-európai átlagnak is.” MTTOE „A nappali rendszer iskolai oktatásban, valamennyi iskolatípus nevelési-oktatási programjába, minden tanuló számára épüljön be a testnevelés mindennapos elméleti és gyakorlati oktatása.” Magyar Köztársaság Országgy lése 2003. április 7. „Az orvostudomány bizonyított adatain nyugvó és az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) ajánlása szerint a betegségek megel zése, a testi-lelki egészség fenntartása, valamint a munkavégzéshez szükséges teherbíró képesség kialakítása érdekében a 6-18 éves korban napi 1 óra intenzív testmozgás szükséges.” MTTOE 2003.augusztus

34

Ezen – közel sem teljes - történeti áttekintés is jól bizonyítja, hogy az egészségnevelés és azon belül a testnevelés óraszámainak növelése milyen fontos tényez a nemzet egészsége és munkaképességének fenntartása érdekében. Iskolánk egészségnevelési programjának területei 0.0.Testnevelés órák keretében A tanórán kötelez a képességekhez mért aktív részvétel. A tanórai megjelenés olyan legyen, hogy a tanuló a kijelölt feladatokat elvégezhesse, saját és tanulótársai egészségét és biztonságát ne veszélyeztetése. (m köröm, zselés haj, stb.) A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák vezetése. A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán. A fizikai képességek - gyorsaság, er , állóképesség – folyamatos fejlesztése. Az akarati tényez k, a csapatszellem, az együtt egymásért érzés er sítése. Felel sség vállalás magam, társaim és az iskolám iránt. Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása minden testnevelés órán. A tanulók optimális testsúly – testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. Motoros próbák felmérése, azok értékelése és összehasonlítása. A testnevelés órák higiéniájának biztosítása (öltöz i rend, tornatermek tisztasága ) Tiszta, egységes, az iskola emblémájával ellátott felszerelés viselete. Ékszerek viselete tilos.( saját- és a tanulótársak védelmében) Testnevelés órák utáni tisztálkodási igényének kialakítása, a feltételek biztosítása. Tehetséggondozás iskolán belül és iskolán kívül (társadalmi egyesületbe irányítás). Felzárkóztatás: kapjon mindenki képességéhez mért feladatot. A tanulók érdemjegyének megállapítása egyéni képességeiknek és fejl désüknek megfelel en. Az érdemjegy megállapításának összetev i: - felmérések, bemutatások (Hungarofit tesztek összeáll: Dr. F. Mérei Ildikó) - órai munka, motiváltság, hozzáállás - versenyzés ( tanórán kívüli tevékenység ) 0.0.A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében • Az id járásnak megfelel öltözködés kialakítása.

• • • • • • •

Javaslat az egészséges étkezési szokások kialakítására (reggeli, ebéd, vacsora). Mit? Mennyit együnk? Törekvés az egyéni higiénia és táplálkozási szokások (fogmosás, étkezés el tti kézmosás, vitamindús, változatos táplálkozás) kialakítására. Tanácsadás a munka, alvás, pihenés helyes arányainak kialakításához. A fizikai és szellemi terhelés helyes aránya. Aktív kikapcsolódás. A drogok: dohányzás és alkohol élettani hatásai. Ismerje meg szervezete m ködését, reakcióit, és fejlesztésének lehet ségeit és módszereit. Napi id beosztás, tervezés. 35

•

Az iskolai testnevelés és sport környezetének higiénés állapotának folyamatos javítása, korszer sítése.

0.0.Tanórán kívüli szabadid keretében • Sportfoglalkozások, házi versenyek szervezése. (tömegsport jelleg )

• • • • •

Felkészítés különböz versenyekre. (min ségi sport) Továbbtanulással kapcsolatos felkészítések. (közbiztonsági képzés, tanári pálya) Sportnapok, vetélked k szervezése Kirándulások, táborozások szervezése. A vízi túrázás és a sí táborozás népszer sítése.

0.0.Gyógytestnevelés Az egészségügyi prevenció rendje: az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerz déses megállapodás alapján az iskola egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki. A tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd sz rése. A könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése. A vizsgálatok szervezésénél törekedni kell arra, hogy lehet leg ne zavarják a tanórákat. ( délutáni sz rés) Az orvosi vizsgálatok id pontját a véd n az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetbe jegyzi be. A tanulók egy részének egészségügyi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon el számukra. Ekkor a tanulók részt vesznek a testnevelési tanórán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapottól függ en – nem kell végrehajtaniuk, helyette korrekciós feladatokat kapnak. Az iskolaorvos – szakorvos véleményének figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevel tanár vezeti. Foglalkozásait délután, a 8.-9. órában tartja, így minden tanuló számára elérhet , mely órarendben rögzített rendes tanítási órának számít. Ha a tanuló egészségi állapotában változás áll be, a testnevel tanár javaslatára, a véd n , munkaegészségügyi vizsgálatot rendelhet el. Mely vizsgálatot szakorvos végez el.

4.10. Környezeti nevelés A cél meghatározása Környezet alatt komplex módon a természeti, a mesterséges (alkotott) és a társadalmi környezetet értjük. A környezeti nevelés célja: a tudatformálás, a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhet el sem a természeti, sem pedig a mesterséges (alkotott) környezetben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet és fejl dés. A fenntartható fejl dés olyan gondolkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szerepl jét l – a társadalom minden tagjától – amely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni, és azokra választ adni úgy, hogy nem szül újabb ellentéteket az ember és a természet között.

36

El kell érnünk, hogy a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a társadalmi, a természetes és az épített (mesterséges) környezet okos és mértéktartó felhasználása, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze. Feladataink Mivel a környezeti nevelés magatartást formál, els sorban a tanuló személyes aktivitására kell épülnie, fokozatosan táguló kör együttm ködés formájában. Meg kell értetnünk, hogy a környezeti problémák megoldása tudományos, technikai, gazdasági, jogi és politikai tényez k összehangolását jelenti, így azok csak összefogással érhet k el. Serdül korban az indirekt nevelési módszerek bizonyulnak a leghatékonyabbaknak, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a felel s környezeti magatartás élményközpontú tanulási helyzetek kialakításával és a diákok aktív tevékenysége során szerzett gazdag tapasztalatokkal történjen. Módszertani ajánlás Törekedni kell (a tanulók személyes aktivitásának céljából) a környezeti nevelés legeredményesebb tanulásszervezési formáinak, mint: - önálló megfigyelési feladatok, - projektmódszer, valamint leghatékonyabb színtereinek: - terepfoglalkozás, - helyi akciók szervezése, lebonyolítása, fokozatos megismerésére, kidolgozására és bevezetésére integráltan valamennyi iskolánkban oktatott olyan tantárgy keretén belül, ahol a kapcsolat kézenfekv és természetes. Mindez csak körültekint en, az adott tárgy, diszciplína jellemz inek, lehet ségeinek és az adott tanulói csoport összetételének, el ismereteinek messzemen figyelembevételével lehetséges. Tartalmi keretek és ajánlások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehet ségei: Testnevelés A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszer tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttm ködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék meg, hogy a környezeti hatások jelent sen befolyásolják egészséges testi-lelki fejl désüket. Sajátítsanak el sok mozgást igényl népi játékokat. Biológia A tanulók ismerjék meg az ökológiai rendszerek felépítését, az él lények alapvet szervezetim ködési jellemz it, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezetegészségügyi problémákat, sajátítsák el a testi-lelki egészséget meg rz életviteli technikákat. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a közvetlen él és élettelen környezetükr l, ismerjék meg és rizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit. Érzékeljék a világ globális problémáit, és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.

37

Matematika A tanulók legyenek képesek a logikus gondolkodásra, fejl djön lényegkiemel és szintetizáló képességük. Tudják megfigyelni az ket körülvev környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Legyenek képesek a reális becslésekre, alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Fizika A tanulók ismerjék fel a fizikai törvényszer ségek és az él lények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az él és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszer ségeit, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti er forrásokat felel sséggel szabad csak felhasználni. Ismerjék meg az él szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgések) egészségkárosítását, tudjanak ezek kibocsátásának csökkentési lehet ségeir l. Kémia A tanulók értsék meg a különböz technológiák hatását a természeti és az épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti, illetve a m vészeti szépség rokonságát. Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére: tudjanak példát említeni a népi építészet, díszít m vészet hazai el fordulására. Váljanak képessé a természetes alapanyagok kreatív alkalmazására, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és forma összefüggését. Ének-zene A tanulók fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösséger sít , közösségteremt szerepét. Tudják, hogy az él , illetve az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Magyar nyelv és irodalom A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre. Ismerjék meg az irodalmi m vekben megjelen természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat. Tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni. Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, legyenek képesek értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.

38

Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. A tanult nyelv segítségével ismerjék meg más népek, országok környezeti problémáit, értsék meg az egész világot érint globális gondokat. Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat A tanulók ismerjék meg az adott szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását. Tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megel zésére, a szakmához kapcsolódó higiéniai követelmények betartására. Szakképzés A tanulók sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a szükséges környezetvédelmi ismereteknek. Ismerjék a környezetbarát technológiákat, környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos termelés, illetve gazdálkodás módszereit. Fordítsanak kiemelt figyelmet a munkahelyi környezet tisztaságára, a környezeti biztonságra, a hulladékok szakszer kezelésére. Osztályf nöki tevékenység 09. Évfolyam: Életvezetés, családi szokások a múltban, jelenben, ill. merre is haladunk? 10. Évfolyam: Testi-lelki problémák, a környezet, és a megoldás lehetséges módjai? 11. Évfolyam: A média szerepe életünkben, a tájékoztatás erkölcse, hirdetések, reklámok? 12. Évfolyam: Intézmények, civil szervezetek a környezet védelemében?

4.11. Fogyasztóvédelem Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait az egyes tantárgyak tanmeneteiben fogalmazzuk meg.

39

5. A képzés rendje 5.1.

Az iskola gyerekképe

Iskolánk gyerekképét jelent sen differenciálja az a tény, hogy beiskolázásunk három jól elkülöníthet képzési irányban folyik, s ennek megfelel en más-más társadalmi rétegb l vonzanak fiatalokat. Szakiskolai képzés általános m veltséget megalapozó 9-10. évfolyamok szakmai vizsgára felkészít szakképzési évfolyamok Szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára felkészít 9-12. évfolyamok (nyelvi el készít 9. évfolyam) szakmai vizsgára felkészít szakképzési évfolyamok Feln ttoktatási Szakközépiskola (belépés feltétele: betöltött 16. életév) érettségi vizsgára felkészít 9-12. évfolyamok szakmai vizsgára felkészít szakképzési évfolyamok nappali és esti/levelez tagozat

5.2.

Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai

A képzési szakaszok szerint elkülöníthet f bb csoportokon belül életkori jellemz k szerint tovább kell differenciálnunk: serdül k (14-16 év) ifjúkorúak (17-18 év) fiatal feln ttek (19-24 év) korosztályai szerint A serdül k domináns személyiség jellemz je a személyes identitás, az „én” – azonosság keresése, a kortárs csoportok er s befolyása. Az ifjúkorúak a megismert és általuk elfogadott társadalmi struktúrákban keresnek kapcsolatokat, és igyekeznek beilleszkedni. A fiatal feln ttek korosztályát az önrendelkezés és intimitás iránti igény, valamint a célkeresés és célkit zés jellemzi leginkább. 5.2.1. A szakiskolai csoport Ebbe a csoportba dönt en a társadalmi hierarchia alsó, hátrányos rétegeib l érkeznek gyerekek. A szül k általában alacsony képzettség ek, javarészt mez gazdasági dolgozók, betanított ill. szakmunkások. Jelent s a cigány etnikum aránya. A szül k gyakran munkanélküliséggel küszködnek, a csonka családok száma nagy. Többnyire nehéz anyagi körülmények között élnek, veszélyeztetett és hátrányos helyzetben. Jellemz az alacsony igényszint és a differenciált, alulnivellált kulturális háttér. Meghatározó értékek: pénz, szórakozás, autó, divat, barátok, lakás, tartós fogyasztási cikkek. 40

A szakiskolai csoport serdül i iskolai sikertelenségekkel, kudarcokkal terhelten, a kényszeres „választás” –tól flusztráltan, korlátozott jöv képpel érkeznek a szakmunkásképzésbe, illetve a 9-10. osztályokba alapvizsga felkészítésre. Alacsony szint írás, olvasás készségük megértési problémákat indukál. Jelent s motívumuk a kudarckerülés, amely passzivitásban, feladatvégzésük halogatásában, elhanyagolásában nyilvánul meg. Gyakori körükben az agresszív viselkedési minták követése. Rövid távon gondolkodnak. 5.2.2. A szakközépiskolai csoport A szakközépiskolai csoport tanulói a középosztályból leszakadó ill. oda felemelked rétegekb l származó szül k gyermekei. A szül k adminisztratív dolgozók, keresked k, ügyintéz k, mez gazdasági vállalkozók köréb l kerülnek ki. A kulturális háttér igen eltér , de az igényszint, az önállósodás vágya és igénye itt már jelent sen motivál. Az anyagi körülmények általában kiegyensúlyozottak. Meghatározó értékek: anyagiak, jó foglalkozás, önállósodás, lakás, kocsi, család és barátok, utazás, nyelvtanulás, fogyasztási cikkek. A szakközépiskolai csoport középiskolásai választásuk és teljesítményük sikerének tudatában optimistábbak és küzd képesebbek, mint a szakiskolai csoport tagjai. Jöv képük perspektivikus. Tanulási alapkészségeik jók, bár sok a mechanikusan sulykoló (magoló) közöttük. Érdekl désük nyitottabb mint szakmunkástanuló társaiké, bár jellegzetesen a tömegkommunikáció sugallta életstílusra irányuló. A csoportnormákhoz való alkalmazkodásuk jónak mondható. A szakközépiskolai csoportban külön helyet foglalnak el az érettségizett, els szakmájukat tanuló diákjaink. Ezeket a fiatalokat a kvalifikált szakemberré válás igénye motiválja. Egy részük a fels fokú továbbtanulás sikertelenségének tudatával vesz részt a képzésben. A szakmatanulás „vigaszágán” a még lehetséges élet-karrier egy alternatíváját keresik. Tanulási készségeik jók, de motivációjuk (kevés kivételt l eltekintve) nem túl er s. Önrendelkezésre irányuló törekvéseiket és vágyaikat gyakran kifejezésre juttatják. 5.2.3. Feln ttoktatásban résztvev k A feln ttoktatási szakközépiskolája 9-12. osztályának feladata az általános m veltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb m veltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, valamint a fels fokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános m veltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A feln ttoktatás szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebb l kiindulva a feln ttoktatási szakközépiskola megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a fels fokú továbbtanulás, a munkaer -piacon történ el nyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehet ségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejl désének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehet séget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. 41

A feln ttoktatási csoportba tartozókat családjuk alapvet en ösztönzi és támogatja továbbtanulásukban. Egy részük azért jön ebbe a képzési formába, mert hagyományos életkori szakaszában nem volt lehet sége érettségit szerezni, másrészük a kvalifikáltabb munkalehet ség megszerzésének érdekében vállalja a továbbtanulást. A nappali tagozaton tanulók a halasztott munkába állással a pályakezd munkanélkülivé válás problémáját is megoldják. A levelez és esti tagozaton tanulók gondolkodásmódja nagymértékben függ el képzettségük tényleges színvonalától. Meghatározó az a tevékenység - els sorban munkájuk természete – amelyben élnek, s azok a szociális viszonyok, amelyek életük közvetlen társadalmi hátterét alkotják. Tanulási készségük közepes, de akinek szakmai el menetele függ az érettségit l, az igyekszik mindent megtenni a siker érdekében.

5.3.

A képzés bels szakaszai

Iskolánkba a tanulók az általános iskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzése után iratkozhatnak be, amennyiben az el írt egészségügyi követelményeknek is megfelelnek. 5.3.1. A szakaszok száma, id tartama, egymásra épülése Az egyes osztályokban a közismereti tárgyakat együtt tanulják a diákok, míg a szakmaorientációs képzésben csoportbontásra kerül sor. Mivel a vonzáskörzet általános iskoláinak jelent s részében a német és horvát nyelvet nemzetiségi nyelvként oktatják, lehet séget adunk - úgy a szakközépiskolában, mint a szakiskolában - arra, hogy a hozzánk beiratkozók ilyen irányú tanulmányaikat tovább folytathassák. Az osztálykeretek összeállításánál a rendez elv továbbra is a szakmaorientáció, de a nemzetiségi nyelvi oktatásban részesül k esetenként több orientációs osztályból összegy jtve órarendi keretekben kapják a nyelvi képzést. Mivel az európai integráció egyik fontos feltétele a nyelvtudás, kiemelt figyelmet fordítunk erre a területre. A 2004/2005-ös tanévt l – elegend jelentkez esetében – indítjuk nyelvi el készít évfolyamunkat. Minden osztályban oktatunk egy idegen nyelvet, a szakközépiskolai osztályokban lehet séget biztosítunk második idegen nyelv tanulására is. A nyelvoktatást szakirányú végzettséggel rendelkez pedagógusok végzik, csoportbontással. Fontos szerepet tulajdonítunk az informatikának. Minden osztályunk kis csoportban részesül számítástechnikai oktatásban. Tanulóink nyelvi és informatikai tudásukat szakköri keretek között b víthetik. Lehet séget biztosítunk az angol nyelv tanulására, nyelvvizsga el készít t szervezünk német, horvát és angol nyelvb l. A számítástechnika szakkörön az ECDL vizsgára való felkészítés is folyik. A felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat évfolyamszinten végezzük. Külön a szakközépiskolában, a szakiskolában és a szakképz évfolyamokon. A nem kötelez tanórán kívüli foglalkozásokkal is az alapelvekben megfogalmazottakat szolgáljuk. A már említett nyelvi és számítástechnikai oktatáson túl a közoktatási törvényben 42

el írt óraszámban tartunk felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozásokat (magyar, matematika, szakmai elméleti tantárgyak és szakmai gyakorlat, stb.), m ködtetjük m vészeti csoportjainkat (énekkar, néptánc, zenekar, …stb.). Tanítási órán kívül is biztosítjuk a sportolás és a mindennapos testedzés lehet ségét diákjainknak. M ködtetjük az iskolai sportkört. A hátrányos helyzet , beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzd roma származású tanulók segítésében a helyi cigány önkormányzattal m ködünk együtt. Szervez i és résztvev i vagyunk különböz tantárgyi versenyeknek. Az általános iskolák végz sei számára hirdetünk ilyen alkalmakat magyar, matematika, német és számítástechnika tantárgyakból. Tanulóink indulnak a szakmunkástanulók évente megrendezésre kerül tantárgyi tanulmányi versenyeken és az SZKT-n. Középiskolás tanulóink az OSZTV-n vesznek részt. 5.3.1.1. Szakiskolai képzés Szakiskolai 9-10. évfolyamainkon az általános m veltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik a Nemzeti alaptantervre épül helyi tantervben meghatározottak szerint. Elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai el készít ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyik. Igény szerint a 10. osztály elvégzése után biztosítjuk az alapm veltségi vizsga letételét. A szakmai vizsgára felkészít szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakterületeket, a szakmacsoportokat, a megszerezhet szakmai képesítéseket a szakmai program tartalmazza. 5.3.1.2. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolának érettségire felkészít , általános m veltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A 9. évfolyamtól kezd d en a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezd d en – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A szakterületeket, a szakmacsoportokat, a megszerezhet szakmai képesítéseket a szakmai program tartalmazza. 5.3.1.2.1. Felkészítés emelt szint érettségi vizsgára Lásd. 1. számú melléklet. 5.3.1.3. Feln ttoktatás érettségi vizsgára felkészít 9-12. évfolyam, szakmai vizsgára felkészít évfolyam feln ttoktatási szakközépiskola esti tagozat feln ttoktatási szakközépiskola levelez tagozat feln ttoktatási szakközépiskola nappali tagozat

13. szakképz

A szakiskolai képzés, a szakközépiskolai képzés és a feln ttoktatás a képzési igényeknek megfelel en a fenntartó jóváhagyásával módosítható.

43

5.4.

Képzési specialitások, irányok

A megfogalmazott alapelveket és a bel lük adódó célokat nevel -oktató munkánkban valósítjuk meg az iskolahasználók igényeinek figyelembe vételével. 5.4.1. Osztály - és órakeretekben: Csoportbontás a nyelvi és a számítástechnikai órákon Törekszünk arra, hogy 9. osztályainkban az alapozó jelleg matematika és magyar nyelv irodalom órákat csoportbontásban tartsuk. Egy szakmacsoporton belül az azonos szakmai alapozó tantárgyakat lehet ség szerint csoportösszevonással tanítsuk; a központi programok ajánlásának megfelel en pedig csoportbontást valósítunk meg. A köztes vizsgák, félévi és év végi vizsgák, valamint az egyes képzési szakaszokat lezáró vizsgák el tt csoportos konzultációs lehet séget biztosítunk a tanulóknak. Rendészeti pályára készül diákjaink számára tanítási órákon biztosítjuk az önvédelmi ismeretek elsajátítását. Tanulóink jelent s hányada küzd tanulási nehézségekkel. 9. osztályos tanulóink számára osztályf nöki órák keretében tanulási technikákat ismertetünk, sajátíttatunk el. Ehhez osztályf nökeink részére tanulás módszertani foglalkozásokat szervezünk. Tehetséges diákjaink közismereti és szakmai önképz körökben mélyíthetik el tudásukat. 5.4.2. Tanórán kívüli lehet ségek: Az iskolahasználók igénye szerint, az intézmény anyagi lehet ségeinek függvényében szervezünk felzárkóztató, tehetséggondozó szakköri foglalkozásokat. Alapm veltségi vizsgát követ en, illetve a 10. osztály elvégzése után azokat a tanulóinkat, akik olyan szakmákat kívánnak elsajátítani, amelyek iskolai kínálatunkban nem találhatók, segítjük abban, hogy a megfelel iskolába beiratkozhassanak. Célunk, hogy minden növendékünk a kötelez tanórai foglalkozásokon túl, érdekl désének és képességének megfelel en legalább egy szakkör, önképz kör, m vészeti csoport vagy sportkör munkájában részt vegyen. Érettségiz , majd szakképesítést szerz tanulóink munkába állását könnyítend számítógép kezel i tanfolyamokat szervezünk számukra. Autósiskolával együttm ködve biztosítjuk diákjaink számára a gépjárm vezet i engedély megszerzését. Mez gazdasági gépszerel ink vontatóvezet i jogosítványt szerezhetnek. A szakközépiskolai osztályainkba jelentkez k számára ingyenes felvételi felkészít t szervezünk a felvételi tantárgyaiból. Szociális hátrányokkal, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzd növendékeink érdekében er sítjük gyermek –és ifjúságvédelmi munkánkat. Ehhez igénybe vesszük ifjúsági véd n nk segítségét is. A megyei, területi és országos versenyek (Közismereti Tantárgyi Tanulmányi, Szakma Kiváló Tanulója, Szakmai Tantárgyi Tanulmányi és egyéb egyéni versenyek) el tt minden érintett területen megszervezzük házi versenyeinket, bajnokságainkat. A versenyeken a legjobbak képviselik iskolánkat.

44

„Radnóti” sportnapunkon bonyolítjuk le asztalitenisz, atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, méta és sakk házibajnokságainkat. Itt kerül kiosztásra évfolyamonként a legsportosabb osztály cím is. Munkaer -piaci esélynövel programot szervezünk a fenntartó anyagi támogatásával. (középfokú nyelvvizsga, ECDL számítástechnikai vizsga , gépjárm -vezetési engedély)

5.5.

A tanulói jogviszony

5.5.1. Belépés az iskolába A tanulók tanulmányi kötelezettségüknek iskolában, illetve a szül kérésére magántanulóként tehetnek eleget. (Szakképz évfolyam magántanulóként nem teljesíthet .) Az iskola meghatározza a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott id ben nyilvánosságra hozza. Szakképzési évfolyamra való felvétel el feltétele a pályaalkalmassági, szakmaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. A szakmai alkalmasság követelményeit a szakmák központi programjai határozzák meg. Iskolánk a szakközépiskolai osztályokban írásbeli felvételi vizsgát tart. Más, azonos típusú iskolából tanuló átvételére a tanév során lehet ség van. Szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Különbözeti vizsga letételére félévzárás el tt, illetve az augusztusi javítóvizsgák id pontjában van lehet ség. 5.5.1.1. Szakiskolai képzés A képzés a 9. osztállyal indul. A 10. évfolyam teljesítése után alapm veltségi vizsga tehet . Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi feltétele az egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés és az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése. Az iskolai rendszer szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember els munkanapján kezd d tanítási évben. Az iskolai rendszer szakképzés, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követ en, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történ felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követ en készíthet fel szakmai vizsgára. 5.5.1.2. Szakközépiskolai képzés Szakközépiskolai osztályainkban írásbeli felvételi vizsgát tartunk. A felvételi vizsga tantárgyai: matematika, magyar nyelv és irodalom. Felvételt akkor nyer a tanuló, ha felvételi vizsgája sikeres volt és megfelel a szakmai egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek. A felvétel feltétele továbbá az általános iskola 8. osztályának sikeres befejezése. Mentességet biztosít a felvételi alól, ha a jelentkez tantárgyi megyei szint versenyen 1-4. vagy országos szint versenyen 1-10. helyezést ért el. A tanuló kérelmére engedélyezhet , hogy az iskolában oktatottaktól eltér irányú ismeretek megszerzése, illet leg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illet leg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. 45

5.5.1.3. Feln ttoktatás A képzésre való jelentkezés feltétele a 8. osztály sikeres elvégzése és betöltött 16. életév. Az esti tagozatra a jelentkezésnek fels korhatára nincs. Nappali tagozaton a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét. A határid az 1993. évi 79. tv 52.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható. Jelentkezni az iskolatitkárunknál beszerezhet jelentkezési lap kitöltésével lehet, amellyel egyidej leg be kell nyújtani a korábbi legmagasabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt. Jelentkezési határid az aktuális év július 1-je. Lehet ség van arra, hogy – az elvégzett évfolyamok számát beszámítva – a jelentkez t ne a 9., hanem magasabb évfolyamra vegyük fel. 10. évfolyamra jelentkezhet az, aki sikeresen elvégezte a középiskola 9. évfolyamát (régebben végzett tanulóknál a gimnázium, vagy szakközépiskola 1. osztályát), szakiskola 10. évfolyamát vagy OSZJ szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. 11. évfolyamra jelentkezhet az, aki sikeresen elvégezte a középiskola 10. évfolyamát (régebben végzett tanulóknál a gimnázium, vagy szakközépiskola 2. osztályát). 12. évfolyamra jelentkezhet az, aki sikeresen elvégezte a középiskola 11. évfolyamát (régebben végzett tanulóknál a gimnázium, vagy szakközépiskola 3. osztályát). 5.5.1.4. Felvételi kérelem, beiratkozás A szakiskolai és szakközépiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján lehet benyújtani. Aki nem áll általános iskolával tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be iskolánkba az e célra forgalomba hozott jelentkezési lapon. A kérelmeket a tanév rendjében meghatározott id ben kell benyújtani ill. elbírálni. A beiratkozáskor be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát, vagy születési anyagkönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat.

5.5.2. A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei (átjárhatóság) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az el írt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére felmentheti a kötelez tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá saját helyzete indokolttá teszi azt. A magántanulót az iskola valamennyi kötelez foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszer szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember els munkanapján kezd d tanítási évben. Az iskolai rendszer szakképzés, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követ en, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történ felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követ en készíthet fel szakmai vizsgára. A képzés befejeztével szakközépiskolai tanulóink fels oktatási intézményekben is folytathatják tanulmányaikat. A szakképz évfolyamokon végzettek munkaviszonyt 46

létesíthetnek, illetve jelentkezhetnek a feln ttoktatási szakközépiskola nappali vagy esti tagozatára. A tanulók teljesítményét, el menetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel min sítik a pedagógusok. A szakképzési évfolyamokon és a szakközépiskolai osztályokban bels vizsgákat is szervezünk. Az érdemjegyekr l a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szül t rendszeresen értesítjük. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek, és a bels vizsgák eredményei alapján kell megállapítani. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye alapján kapott érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgát az iskolában, valamint független vizsgabizottság el tt lehet letenni. A magántanuló szorgalmát és magatartását nem min sítjük, és mentesül a készségtárgyak tanulása alól is. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kett t, a tanuló a nevel testület engedélyével és csak különösen indokolt esetben tehet javítóvizsgát. Javítóvizsgával folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, azt nem fejezi be, vagy az el írt id pontig nem teszi le /11/1994. tv. 21. § (9) bekezdés/. Ha tanuló nem teljesíti legalább elégséges min sítéssel az évfolyamra el írt követelményeket, tanulmányait csak évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az is, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásáról eltiltottak. Az évfolyamismétlés nem tagadható meg a tanulótól. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasítottak, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. Az iskola igazgatója köteles a tanulót segíteni abban, hogy a megkezdett tanulmányait más iskolában folytathassa. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevel testület – a gyakorlati képzés szervez inek egyetértésével – engedélyezi. A tanuló év végi osztályzatait független vizsgabizottság el tt is megszerezheti. A tanuló – kiskorú esetén a szül – ezt a szorgalmi id utolsó napját megel z harmincadik napig jelentheti be. Amennyiben a tanuló a 11/1994. (VI. VIII.) MKM r. 20.§ (6) bekezdésében foglaltak alapján kívánja a vizsgát független vizsgabizottság el tt letenni, azt az engedély megadását követ három napon belül jelentheti be. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szül – a bizonyítvány átvételét követ tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság el tt tehesse le. Ha tanuló tanulmányi kötelezettségének a szül döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítésér l a szül gondoskodik, illet leg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola, amellyel tanulói jogviszonyban áll, – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság el tt ad számot tudásáról – állapítja meg a tanuló érdemjegyeit, osztályzatait és dönt a magasabb évfolyamba lépés feltételeir l. A tanulónak itt is módja van arra, hogy tudásáról független vizsgabizottság el tt adjon számot.

47

Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a központi program nyári gyakorlatot ír el , ott a nyári gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem kell min síteni, de a teljesítés igazolása a magasabb évfolyamra lépésnek feltétele. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követ en az adott évben kiállításra kerül év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés – oktatás általános m veltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát az iskola nevelés–oktatás szakképesítés megszerzésére felkészít szakaszában az elméleti tanítási órák 20 % -át egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevel testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevel testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolatlan mulasztások számát, és az iskola eleget tett a 11/1994. (VI.08.) MKM r. 20.§ (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az els félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhet , félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésr l való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési id (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerz dés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az el z bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhet meg, hogy mulasztását a következ tanév megkezdéséig pótolja, illet leg az el írt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlését l el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképz iskola nevel testülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. Ha a tanulót nem kötelez tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást, a mulasztást, az értékelést és min sítést, továbbá a magasabb évfolyamra lépést úgy kell kezelni, mint ha kötelez tanórai foglalkozás lenne. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapm veltségi vizsga, az érettségi vizsga és szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítésér l bizonyítványt kap. A fentiek az iskolarendszer oktatásban résztvev tanulókra vonatkoznak. Az átjárhatóság az iskolán kívülr l jöv tanulók esetében, valamint a belülr l változtatni kívánó diákok esetében is biztosított a különböz képzési formák között.

48

Szakiskolai tanulóinknak – különbözeti vizsga letételével és/vagy évfolyamismétléssel módjuk van szakközépiskolai osztályokban folytatni tanulmányaikat. (Ha megfelelnek az adott képzési forma szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek.) A különbözeti vizsgát a helyi tanterv követelményei szerint kell megszervezni. A fordított irányú – szakközépiskolából szakiskolába – történ átjelentkezésnél (ugyanolyan évfolyamba) nincs szükség különbözeti vizsga letételére. A feln ttoktatási szakközépiskola nappali és esti tagozatára is lehetséges a be-, és átlépés a szakiskolai, illetve a szakközépiskolai évfolyamokból.

5.5.3. A tanulói jogviszony megsz nése 5.5.3.1. Az iskolai tanulmányok befejezése el tt Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Ha a tanuló (tanköteles kivételével) igazolatlanul 30 óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót - kiskorú tanuló esetén a szül t - legalább kett alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolába nem folyik másik, megfelel szakképzés. A tankötelezettség megsz nése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad. Ha a tanuló tanulói jogviszonyát - tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató, a szül , nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzet . Ha a tanuló kizárás az iskolából fegyelmi határozata joger re emelkedik. Ha az iskola a tanév végén egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles és ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Megsz nik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelez foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott id nél többet mulasztott. Kiskorú tanuló – a tankötelezettség megsz nése után is – a szül egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megsz nik a tanulói jogviszonya. 5.5.3.2. Az iskolai tanulmányok befejezése után A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. A tizedik évfolyam elvégzésér l szóló bizonyítvány kiállításának napján általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapm veltségi vizsgát, szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az el feltétele az alapm veltségi vizsga. Az alapm veltségi vizsga els vizsgaid szakának utolsó napján, középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapm veltségi vizsgára jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, ill. szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló nem tanulhat tovább. Középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követ els vizsgaid szak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a

49

szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követ els szakmai vizsgaid szak utolsó napján. Szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben, ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerz dés alapján vesz részt, az els szakmai vizsga utolsó napján. Ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerz dés alapján vesz részt, az els szakmai vizsga utolsó napján.

50

6. Pedagógiai folyamat 6.1.

Az iskola tevékenységi rendszere

6.1.1. Kötelez tanórai tevékenység kötelez tantárgyak tanítási órái kötelez en választható tantárgyak tanítási órái szabadon választható tantárgyak tanítási órái gyakorlati foglalkozások 6.1.2. Nem kötelez tanórai tevékenység Az iskola a tanulók érdekl dése, igénye szerint nem kötelez (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészít ismeretek átadása céljából. Az iskola a nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló id keretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai el készít és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott id keretb l az iskolában igénybe vehet osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni tör dés feladatainak megoldásához. 6.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek Hagyomány rz tevékenységek (megemlékezések, ünnepélyek, stb., az SZMSZ -ben leírtakkal összhangban) Iskolarádió Tanulószoba Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Tanfolyamok Iskolai sportkör (kézilabda, torna, sakk, labdarúgás, röplabda, fitnesz) Szakkörök, diákkörök (m vészeti, technikai, szaktárgyi, érdekl dési kör, hobbi, stb. alapján szervez d ) Versenyek, vetélked k (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) Szabadid s foglalkozások (színházlátogatások, klubdélutános, táncos rendezvények) Az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni, tanulói használata (könyvtár, számítógép) Tanítási napnak számító programok a KTV. 53. § (2) bekezdés e.) pont, és a KTV. 121. § (1) bekezdés 36. pontja alapján: Túrák, kirándulások, táborok, szakmai tanulmányutak Radnóti Sportnap, Radnóti Napok Kiegészít szakmai programok szakközépiskolai tanulók részére (2. számú melléklet)

51

6.1.4. Iskolarendszeren kívüli képzés A 2.2.2. szerint.

6.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzési, mérési, értékelési, min ségbiztosítási rendszere 6.2.1. Ellen rzés Az ellen rzésnek három tényez re kell kiterjednie A bemeneti tényez kre, célok megjelölésére, illetve a tartalom kiválasztására, A folyamatra, azaz az aktuális tanári – tanítványi munkára, A kimenetre, a tanulók tanulási tevékenységének eredményére 6.2.1.1. Célok és tartalmak Célok A cél a várt eredmény leképzése, ugyanakkor a megel z eredmények értékelésének terméke. Minden esetben két tényez ellen rzése szükséges. A megfogalmazott elvárásoké, és ezzel összhangban az intézményi lehet ségeké. Az elvárásoknál mindig három tényez vizsgálandó. Mennyire felel meg az iskola: A makrotársadalom elvárásainak (pl. érettségi vizsgát letev k arányának növelése, az iskolában eltöltött id meghosszabbítása, … stb.) A helyi társadalom és gazdaság elvárásainak (munkaer képzés, nemzetiségi, etnikai programok, … stb.) A képzésben résztvev tanuló és szülei elvárásinak (munkaer piacon eladható tudás, … stb.) A fentiek érdekében naprakészen kell ismernünk az Országgy lés, a szakminisztériumok és a szakmai szervezetek joganyagait. Kialakított munkakapcsolataink révén pontosan fel kell tárnunk és dolgoznunk a helyi igényeket, és emellett fel kell térképeznünk a jelenlegi, valamint leend tanulóik és szüleik elvárásait. Tartalmak A fentiekben kifejtett célok határozzák meg. Fontos, hogy munkaközösségeink számára tantervbank álljon rendelkezésre, és szükséges olyan szakirodalom megléte is, amely a tartalmak meghatározásához segítséget ad. Lényeges, hogy nagy hozzáadott érték programokat futtassunk, ezek ugyanis jól azonosítható egyedi „termékként” jelennek meg a kliensek számára. A célok és tartalmak nem örök élet ek. Amennyiben az ellen rzés során problémák merülnek fel, ha szükséges, azokon változtatnunk kell.

52

6.2.1.2. A tanítás – tanulás folyamatának ellen rzése A tanítás – tanulás folyamatában a küls célok a tanuló ember bels tulajdonságaivá válnak. Az ellen rzés els lépésében azt kell vizsgálnunk, hogy a tanár a folyamatszervezést l halad-e a tanórák megszervezése felé és, hogy fontos akcióiban mindig folyamatokban gondolkodike. A pedagógust érint ellen rzés terjedjen ki a tanítás-tanulás folyamatának tervezésében: az egész tanévre szólóra (pl. arra, hogy elég szell sek–e az egyes tantervek), a tematikus, rövid távú tervezésre, az egyes órák anyagára, a tanóra tanulásszervezési tevékenységére. Az ellen rzésnek arra is ki kell terjednie, hogy ezek a tervek mennyiben felelnek meg az intézményi céloknak. Fontos a folyamat gondos megtervezése, állandó vizsgálata, hogy a fejl dés biztosított legyen. A folyamatba fektetett munka min sége meghatározza „termék”, illetve az eredmény min ségét. Magas színvonalú folyamat jól m köd rendszert eredményez, az pedig min ségi terméket. A tanulók tudásának feltérképezése A tanév elején biztosítanunk kell tantárgyanként néhány órát arra, hogy feltérképezzük tanítványaink ismeretszintjét. Ezt követ en a gyengébbeket tanórai foglalkozásokon és korrepetálások alkalmával arra a szintre kell hoznunk, ami már megfelel a minimális követelményeknek. Ezt követ en kerüljön sor az új tanítási egység tervezésére. Itt a következ k ellen rzend k: A tanítás tartalma. A tanítás-tanulás színterei, az hogy a folyamat csak az iskola falai közötti munkát jelenti-e, vagy bekapcsolódik az iskola falain kívüli szféra is. Az, hogy az iskolán belüli tanulási folyamat tervezésénél és kivitelezésénél, a tanítási órák lehet ségén kívül élünk-e a tanulók motiválását és differenciálás alkalmazását lehet vé tev tanórán kívüli tanítási színterek által adott lehet ségekkel. Az ellen rzésnek ki kell terjednie a tanítás módszertani kérdéseire is, els sorban a tanulásszervezés témakörében. Ki végzi az ellen rzést? Az iskolavezetés. A vezetésnek terveznie kell az ellen rzést. Az ellen rzésnek ki kell terjednie a tanítás-tanulás egész folyamatára. Fontos, hogy megállapodáson alapuljon. Tisztázni és pontosítani kell, hogy ki mikor és kinek az óráját látogatja, és hogy a látogatást követ en milyen szempontok alapján elemzik, értékelik az adott tanórát vagy tanórákat. Alapelvünk az, hogy a vezet knek segítve, támogatva kell ellen riznie. Az iskolavezetésnek követnie és segítenie kell a folyamatokat. A szakmai munkaközösségek. Az úgynevezett „sorslátogatások” - amelyek csak támogató jeleg ek lehetnek – a munkaközösségek munkájának alapvet részei. Az óralátogatások azt eredményezik, hogy a kollegák azokat megvitatják, a pozitívumokból tanulnak, a negatívumokat segítik kiküszöbölni.

53

6.2.1.3. A tanulási tevékenység eredményének ellen rzése A diákok teljesítményének javulása csak hosszabb távon képzelhet el úgy, ha a tanítás – tanulás folyamatát állandóan ellen rizzük és fejlesztjük. Alapszabálynak tekintjük, hogy mindenkit csak önmagához mérünk. Az ellen rzés hagyományos eszközrendszere (feleletek, dolgozatok vizsgák, … stb.) ma is használhatók, de új formák meghonosítása is szükséges. Fontos, hogy minden tanuló tudja, ki mikor és milyen formában ellen riz, és legalább ilyen fontos, hogy a tanulók el zetes tájékoztatást kapjanak a pedagógusok értékelési szempontrendszerér l. A diák nem lehet kiszolgáltatott. 6.2.2. Mérés Az értékelés mindig a valóságot tükröz képre vonatkozik. Fontos része, nélkülözhetetlen eleme az információ gy jtése, melynek egyik módja a mérés. A mérés az értékelés alapja, amely önmagában még nem jelent értékelést. Olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen a vizsgált jelenség számszer en jellemezhet vé, más hasonló jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik. A mérés leíró folyamat, eredménye mennyiségi. Mindig rendelkeznie kell a következ kritériumokkal: Érvényesség. Azt a speciális célt kell szolgálnia, aminek érdekében létrehoztuk. Megbízhatóság. Számba kell vennie az elsajátítandó tananyag f területeit, és meg kell határoznia az egyes tudásterületek fontosságát. A mérés vonatkozhat az egyénre. Célja ebben az esetben olyan információk gy jtése, amelyek hozzásegítenek az egyén értékeléséhez. Vonatkozhat csoportra. Ekkor azt mutatja meg, hogy egy adott csoportnak, osztálynak, … stb. milyen eredményei vannak, milyen tipikus nehézségekkel küzd. A mérés id ben vonatkozhat a múltra. Ebben az esetben a folyamat végén elért eredmény teljesítmény értékelésének alapjául szolgál. Vonatkozhatnak a jelenre. Ekkor segíti a tanítás – tanulás folyamatának szabályozását. Vonatkozhat a jöv re. Ebben az esetben a mért jellemz knek, képességeknek kapcsolatban kell lenniük a jövend sikerekkel. Mérés a tanítás – tanulás folyamatának különböz fázisaiban El mérések. A tanulási folyamat elején alkalmazzuk, abból a célból, hogy megtudjuk, hogyan áll a tanuló. Diagnosztikus értékelést segít mérések. Annak megállapításában segítenek, hogy mi okozza a tanulási nehézségeket, és meghatározza azt, hogy mib l. Formatív értékelést segít mérések. Feladatuk, hogy a tanár és a diák visszajelzéseket kapjon arról, hogy a kit zött cél elérésében hol tartanak.

54

Eredmények értékelését segít mérések. A mérés módszerének megválasztása Egy oktatási cél mérésére több módszer is alkalmas. A választásnál mindig mérlegelni kell. Egyetlen mérési módszer sem alkalmas önmagában arra, hogy a tanulói képességek szélesebb körét megvizsgálja. Figyelembe kell vennünk, hogy a mérés hatékonysága és az arra fordított id és energia egymással egyenesen arányos. A használandó mér eszköz alkalmasságáról el vizsgálatot kell végeznünk a hatékonyság kipróbálására. A mérés módszerének meghatározását és a mér eszköz kiválasztását két lépésben végezzük: A rendelkezésekre álló mér eszközök megismerése a szakirodalom és egyéb dokumentációk alapján A kiválasztott mérési módszer és a hozzá tartozó mér eszköz kipróbálása. Csak a saját programunkban érvényes mérési módszereket alkalmazhatunk. Amelyek olyan pontosan mérik a kiválasztott oktatási célokat, amennyire csak lehetséges. Amelyek segítségével világos megállapítások fogalmazhatók meg a szummatív és formatív értékelés eredményeir l és a tanulási – tanítási folyamat javításáról. 6.2.3. Értékelés Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Az iskola partnereinek (diáknak, tanárnak, szül nek, stb.) tudnia kell, hol tartunk, milyen min séget képviselünk, min kell változtatnunk, merre tartunk, mit szeretnénk elérni. Mindezekre az iskolai munka értékelése ad választ. Ennek folyamatosnak kell lennie, szervesen kell illeszkednie minden iskolai munkafolyamatba. Lényegében a különböz munkafolyamatok figyelésér l, meger sítésér l, illetve a jobbításra irányuló törekvésr l van szó. Ilyen értelemben az értékelés nem más, mint egy motivált magatartásforma. 6.2.3.1. Az iskolai munka értékelésének céljai Min ségbiztosítás/fejlesztés az iskolai munka minden szintjén és területén. Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban, a szakmaszerzésben, stb. Motiváció (tanulói, tanári, szül i) Kontroll (ellen rzés, korrekció) Jöv kép alakítás. 6.2.3.2. Az értékelés alapelvei Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is) Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott. Törekedjen az objektivitásra, igazságosságra, komplexitásra. Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejleszt szándékú legyen. Az értékelés az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények, stb.)

55

6.2.3.3. Az értékelés rendje amit értékelni kell pedagógiai programunk helyi tantervünk kiemelked tanulmányi, illetve sporteredmények

akik értékelik iskolavezetés

-

munkaközösségek szaktanár, osztályf nök, illetve az igazgató

az értékelés rendszeressége évente évente amikor aktuális

nagyobb osztály, illetve iskolai rendezvény

osztályf nök, ill. igazgató

- amikor aktuális

magatartás, szorgalom

osztályf nök, szaktanárok, szakoktatók szaktanár osztályf nök

esetenként félévenként

tanulmányi munka

igazgató a vizsgázók teljesítménye tantárgyi mérés eredménye érettségi, szakmai vizsga eredmények felvételi eredmények

szaktanár munkaközösségvezet k osztályf nök, igazgató

munkaközösségvezet k, osztályf nökök munkaközösségek igazgatóhelyettesek munkája munkaközösségvezet k technikai dolgozók gazdasági vezet munkája gondnok tanárok, tantestület igazgató munkája igazgatóhelyettesek munkaközösségvezet k igazgató és nevel testület igazgatóhelyettesek gazdasági csoport munkája

-

az értékelés formája írásban

- írásban írásban, az oszt. köz., illetve az iskola közössége el tt szóban - az osztályközösség, illetve a tantestület, az iskola közössége el tt szóban, a legkiemelked bbeket írásban is szóban érdemjeggyel írásban

folyamatosan a tantárgy heti óraszámától függ en félévkor év végén félévkor év végén - amikor aktuális

szóban érdemjegy az ellen rz könyvbe ellen rz könyvbe bizonyítványba szóban, írásban szóban, írásban -

szóban és írásban

-

amikor aktuális

-

írásban

-

a végzés utáni tantestületi értekezleten az új tanév nyitóértekezletén

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

félévkor év végén

-

szóban és írásban

félévkor év végén amikor aktuális félévkor év végén

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

évente

-

szóban és kérd ívvel

-

56

az iskolai munka a könyvtáros munkája a diákmozgalom tevékenysége az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája iskolai alapítvány gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység munka- és t zvédelmi tevékenység az oktató-nevel munka körülményei épület rendje, tisztasága

kliensek (iskolaszék, szül k közössége, stb.) általános igazgatóhelyettes általános igazgatóhelyettes DÖK támogató tanár igazgató gazdasági vezet

évente

-

szóban és írásban

félévkor év végén félévkor év végén

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

félévkor év végén

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

-

szóban és írásban

félévkor év végén

-

írásban, szóban

félévkor év végén

-

szóban és írásban

kuratórium vezet je félévkor - év végén általános félévkor igazgatóhelyettes év végén gyerm. és ifj.felel s szakmai félévkor igazgatóhelyettes év végén igazgató munkaközösségvezet k gazdasági vezet gondnok

57

6.2.3.4. A tanulók értékelése Az értékelés fogalma Az értékelés az a tevékenység, amelynek segítségével egy adott tárgyra vonatkozó értékítéletet fogalmazunk meg. Az értékelés célja A tanítás-tanulás folyamatában gy jtött információk elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz és a követelményekhez. (A valóságot tükröz és az elvárt állapotot bemutató adatok összehasonlításának eredményeként jelennek meg az értékítéletek.) A értékelés funkciói A szabályozási funkció A tanítás a tanulás irányítása, segítése. A tanár szerepe, hogy a tanuló igényeinek megfelel tanulási feltételeket biztosítsa. Ehhez szükséges, hogy: megfelel célokat határozzon meg, adja meg a tanuló helyzetét az elérni kívánt célokhoz képest, tervezze meg a szükséges korrekciókat. Ebben a folyamatszabályozásban az értékelésnek központi szerepe van, a sikeres tanulásirányítás elemi feltétele. Ennek a tevékenységnek az eredményét aztán újra értékelni kell, hogy dönteni tudjon a tanár arról, hogy milyen további korrekcióra van szüksége a diáknak. Orientációs funkció Az orientációs (pályaválasztási tanácsadó) tevékenységben az értékelés a tanuló általános képességeire irányul (értelmi képességek, személyiség vonások, érdekl dési irányok, … stb.) Az orientációs értékelés a személyiség fejl dése szempontjából nélkülözhetetlen, mert segíti a tanulót abban, hogy mennyi er befektetésre és milyen sikerre számíthat egy adott pálya választása esetén. Tanúsítási funkció Az értékelés tanúsító funkciója azt jelenti, hogy az értékelést (bizonyítványt) kiadó iskola igazolja, hogy a tanuló rendelkezik meghatározott képességekkel.

58

Az értékelés típusai Az értékelés természete szerint maximális teljesítményre irányuló mérés (érettségi, felvételi, sporteredmények, stb.) tipikus teljesítményre irányuló mérés A differenciálás lehet sége szerint Egyénre vonatkozó értékelés Csoportos értékelés A tanítási-tanulási folyamat különböz fázisaiban alkalmazott értékelés Diagnosztizáló értékelés (el zetes értékelés) során állapítjuk meg a tanuló el zetes tudását, képességeit, amelyekre a tanítás során építhetünk, vagy amelyet – mert hiányzik – pótolnunk kell. Az értékelés során osztályzattal általában nem min síthetjük. Formatív értékelés (közbüls értékelés) az oktatási folyamat közben történik, melynek során a pedagógus visszajelzést kap a tanuló teljesítményér l, és ennek figyelembe vételével szervezi további munkáját. A formatív értékelés (segít -formáló) kizárólagos célja visszacsatolás biztosítása a tanárnak és tanulónak egyaránt. Ez az értékelés nem fordítható le osztályzatokra. A formáló értékelés olyan korrekciót jelent, amely nélkül a tanulás nem mehet végbe. Eszközei f leg a pedagógus által készített feladatlapok, szóban feltett kérdések, a tanulók megfigyelése. Szummatív értékelésre (összegz , lezáró értékelés) egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezésekor kerül sor. Az értékelés eredménye osztályzattal is min sítésre kerül. Az értékelés id beli irányulása szerint: a múltra, a jelenre és a jöv re vonatkozó értékelés A múltra vonatkozó értékelés A múltra vonatkozó értékelés általában egy tanulási folyamat végén elért teljesítményre irányul, ezért szándékai szerint szummatív értékelés. (pl. bizonyítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa bizonyos ismereteket már elsajátított) A jelenre vonatkozó értékelés A jelenre vonatkozó értékelés tartalmát a pedagógus el írásainak való megfelelés képezi, szándékai alapján formatív értékelés. (pl. a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott számonkérés, melynek funkciója a folyamat szabályozása) A jöv re vonatkozó értékelés A jöv re vonatkozó értékelés szándékai szerint el rejelz értékelés. Azon képességek vizsgálata történik, melyek alkalmassá teszik a tanulót az adott képzésben való megfelelésre. (pl. felvételi vizsga)

59

Az eredmények értelmezésének módja szerint Kritérium alapú értékelés A kritérium alapú értékelés alkalmával a tanuló teljesítményét egy el re megadott etalonhoz viszonyítjuk, amely a kívánatos optimális teljesítményt tartalmazza. (írásbeli érettségi vizsgák dolgozatainak értékelése, gyakorlati köztes vizsgák munkadarabjainak értékelése, stb.) Norma alapú értékelés Norma alapú értékelés esetén a tanulók teljesítményeit egymás között rangsoroljuk. Az értékelés objektivitása alapján Objektív értékelés Az objektív értékelésnél a min sítés kritériumai egyértelm en adottak, a különböz értékel k azonos módon min sítik a teljesítményeket. Szubjektív értékelés A szubjektív értékelés kritériumait minden értékel maga határozza meg, így a különböz értékel k által adott min sítések lényegesen eltérhetnek. A tanulók értékelésének alapelvei fejleszt , ösztönz jelleg legyen, ne legyen megtorló, fegyelmez jelleg , folyamatosságot biztosítson, a kerettantervi, NAT-os, helyi követelményrendszerre épüljön, a szóbeli és írásbeli értékelés optimális arányát biztosítsa, legyen tárgyszer (mik az er s pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás), félelemmentes légkörben történjen. A tanulók értékelésének formái Személyes, szóbeli értékelés tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan meger sít, korrigál, segít, tanácsot ad, a tanár a tanórán kívüli lehet ségeket is felhasználja, a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, a fogadó órákon, a szül i értekezleteken az osztályf nök által, az osztályf nök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán, az osztályf nök által a naplók és ellen rz k havi felülvizsgálatakor, az iskola által szervezett programok értékelésekor (iskolai m sorok, vetélked k, kirándulások, színházlátogatások, stb. kapcsán), a tantestület el tt (széls séges esetekben), az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által.

60

Értékelés írásban a szaktanár vagy az osztályf nök által szükség esetén (kiemelked teljesítmények, illetve fegyelmi vétségek, stb.), dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellen rz könyvbe, a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei, küls felkérésre készített min sítések, vélemények (gyermekvédelem, rend rség, bíróság, pályázatok, … stb.), Értékelés és min sítés Az értékelés és min sítés gyakorlatát tantárgyanként kell megtervezni, és munkaközösségi szinten kell elfogadni. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk, és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak helyi tantervi követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A szaktanárok a tanév els óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehet ségeket. Az ismertetésnek írásbeli formában is meg kell lennie. Minden tantárgy esetében külön-külön meg kell határozni, hogy melyik évfolyamon, mely témáknál, milyen típusait alkalmazzuk az értékelésnek, ellen rzésnek. A tanmenetekben jelölni kell a témazáró, a félévi és év végi írásbeli mérések id pontjait. A tanulókkal és szüleikkel írásban is közölni kell az adott tantárgy haladási ütemtervét, benne az írásbeli mérések id pontjait. A pedagógus a mérés, ellen rzés során szerez információkat a tanuló teljesítményér l, fejl désér l, …stb., amelyeket az értékeléskor figyelembe vesz. A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben minden tárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. Tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A diákok tanórai aktivitását és pluszként elvégzett munkákat is figyelembe vesszük az értékelésnél. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését is min sítését az osztályf nök, az osztályban tanító pedagógusok (az oktató) véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekr l a tanulót és kiskorú tanuló szül jét az ellen rz könyv útján rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szül jét félévkor az ellen rz könyv, év végén a bizonyítvány útján értesíteni kell. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következ k: a tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); a tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

61

A magatartás és szorgalom értékelésének iskolai követelményei A tanuló magatartása Példás aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszeret a közösségért felel s, megbízást önként vállal, segít kész, önzetlen tisztelettudó nevel ivel, tanulótársaival a Házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja szorgalma legalább jó semmiféle elmarasztalása és igazolatlan órája nincs példamutató magaviselet Jó a közösségi munkában nem kezdeményez , de a rábízott munkát ellátja általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kultúrált viselkedésr l rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel igazolatlan mulasztása legfeljebb 1 óra Változó passzív, nem érez felel sséget a közösség sorsáért gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben többször tiszteletlen szándékosan vét a Házirend szabályai ellen 2-15 igazolatlan órája van a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja a tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít Rossz összeférhetetlen, köteked , szándékos rendbontó trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, er szakoskodó, goromba a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget követ el igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában nincs pozitív változás igazolatlan mulasztása 16 óránál több a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmez eljárást igényl en zavarja A tanuló szorgalma Példás munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal képességeinek megfelel teljesítményt mutat tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi munkájával Jó teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan nem tartja az el z év(ek) eredményeit esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhet meg nála ha valamilyen tanulmányi jelleg tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes Változó 62

kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellen rzésre szorul osztályzatai egyeletlenek, több tárgyból rontott elégtelen osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem kaphat Hanyag tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat rendszeres ellen rzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott A félévi és év végi záró osztályzatok megállapítása Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevel testület osztályozó értekezleten tekinti át. Év végén a pedagógus, illetve az osztályf nök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépésér l. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevel testület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy adjon tájékoztatás ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevel testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Ha tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervez je értékeli, és osztályzattal is min síti. A tanuló félévi, év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervez inek értékelése alapján – a nevel testület állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésér l, szakmai vizsgára bocsátásáról. Köztes vizsga szervezésekor a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervez inek értékelése a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. A rendelkezés a nem iskolai gyakorlati képzésben résztvev tanulók esetében is alkalmazni kell. A szakközépiskolai osztályokban a félévi és év végi „bels ” vizsgákon szerzett érdemjegyek beszámítanak az adott id szakot lezáró osztályzatokba. Az értékelés nyilvános fórumai záróvizsgák, az iskola bels vizsgái, bemutató órák, speciális tantárgyi felmérések küls , illetve bels szervezésben, értékelés az egész diákközösség el tt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények), értékelés a nevel testület el tt (tantestületi értekezletek, iskolai események), iskolai szervezés vetélked k, szakköri, osztályproduktumok kiállítása, szakmai napok.

63

Vizsgák Iskolánk szakközépiskolai osztályaiba a jelentkez knek felvételi (alkalmassági) vizsgát kell tenniük. A szakközépiskolai osztályok tanulói részére „bels ” vizsgát szervezünk (Lásd 3. számú melléklet) Az érettségi és szakmai vizsgákat a központilag kiadott vizsgaszabályzatok és a tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet szabályozzák. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tanulóknak kötelez en tanulnia kell, illetve választani lehet. Alapm veltségi vizsga tehet (igény szerint) a szakiskola 10. évfolyamának sikeres elvégzése után. Az osztályozó, beszámoló vizsgákat a tanév helyi rendjének megfelel en szervezzük. A javító, pótló vizsgákat a tanév megkezdése el tt szervezzük iskolánkban. A különbözeti vizsgáknál a helyi tanterv követelményei a mérvadóak. A szakképz évfolyamokon köztes gyakorlati vizsgát szervezünk a közoktatási törvénynek, valamint az erre vonatkozó „bels ” szabályzatnak megfelel en. (4. számú melléklet)

Eljárási szabályok A tanuló, a szül az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedés elmulasztása ellen a tanuló érdekében eljárást indíthat - magatartás, szorgalom és a tanulmányok min sítése vonatkozásában - abban az esetben, ha a min sítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a min sítéssel összefügg eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A független vizsgabizottság, az alapm veltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szül illetve a tanuló jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be az illetékes OKÉV-hez. A feln ttoktatás értékelése Az esti és a levelez tagozaton a tanulók évenként három (az utolsó évesek két) alkalommal beszámolót és év végén osztályozó vizsgát tesznek. Az egyes tantárgyakból a következ k szerint kell beszámolni: Beszámoló magyar nyelv és irodalom történelem társadalomismeret matematika idegen nyelv biológia fizika földrajz kémia m vészeti ismeretek

1.

2.

3.

osztályozó vizsga

írásbeli szóbeli* írásbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli

írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli

írásbeli és szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli

* A 9. évfolyamosoknál nincs beszámoló.

64

Matematikából szóbeli vizsgát annak a tanulónak kell tennie, akinek az írásbeli dolgozata elégtelen. Az írásbeli beszámoló id tartama 90 perc, a szóbeli beszámolóé tanulónként és tantárgyanként átlagosan 10 perc. Az írásbeli beszámoló feladatait a szaktanár állítja össze, azokat a beszámoló megkezdéséig szolgálati titokként kell kezelni. Gondoskodni kell a beszámolón a tanulók megfelel felügyeletér l. A szóbeli beszámolót úgy kell megszervezni, hogy a tanulók ne zavarhassák egymást a felkészülésben. A beszámolón szabálytalanságot elkövet tanulót (a szabálytalanság súlyosságának megfelel en) figyelmeztetni kell, illetve el kell tiltani a vizsga folytatásától. Ebben az esetben a beszámoló eredményét elégtelennek kell tekinteni. Indokolt esetben a beszámoló utólagos letételére - a tanuló írásbeli kérelmére - az igazgató adhat engedélyt. Azt a tanulót, aki beszámolási kötelezettségének - igazolatlanul - nem tesz eleget, a beszámolót követ héten törölni kell a tanulók névjegyzékéb l. A feln ttoktatásban résztvev nappali tagozatos tanulók értékelése és ellen rzése azonos a nem feln tt képzésben résztvev szakközépiskolai tanulókéval. Értékelési hagyományok Az iskola értékelési-ellen rzési rendszere kiegészül a Házirendben rögzített: jutalmazás, elismerés, büntetés alkalmazásával. A tantestület ítéli oda évente „Az év tanulója” valamint a „Jó tanuló, jó sportoló” címeket. A feltételeket az iskola házirendje szabályozza. A tanulók jutalmazása Szaktanári dicséret Osztályf nöki dicséret Igazgatói dicséret Nevel testületi dicséret "Jó tanuló - jó sportoló" cím "Az év tanulója" cím A tanulók elmarasztalása Szaktanári figyelmeztetés Osztályf nöki figyelmeztetés Osztályf nöki intés Írásbeli igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intés Megrovás (igazgatói hatáskör) Szigorú megrovás (igazgatói hatáskör) Nevel testületi fegyelmi büntetés

65

6.2.3.5. Szakmai és szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, értékelési elvek A szakiskolai szakmai el készít és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskolai szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyait, értékelési és min sítési elveit a szakmai program 11.1. pontja tartalmazza. 6.2.3.6.Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Általános követelmények ) ) ) ) )

A számonkérés nem lehet fegyelmezés és büntetés eszköze. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró vagy ellen rz dolgozat iratható. A szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megfelel eknek kell lenniük. A számonkérés a diákkal egyeztetett anyagból történhet. Vegyük figyelembe a beszámoltatásnál, hogy a tanuló írásban vagy szóban képes jobban kifejezni magát.

Félévi és év végi beszámolók ) Az érettségi törzsanyagot tartalmazó témaköröket legalább négy héttel a beszámoló el tt közölni kell a tanulókkal ) A vizsga id pontjait és beosztását legalább két héttel el bb közölni kell ) Formája: Külön kiírás szerint írásbeli vagy szóbeli. Esetenként mindkett ) Id tartama: írásbeli minimum 45 perc, fels bb évfolyamokon az érettségi id tartamához közelít szóbeli az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelel en e) Írja: az egész osztály f) Értékelése. Érdemjeggyel, százalékos formában ( a százalékos ponthatárok legyenek ismertek a tanulók el tt) g) Javítása: 10 munkanapon belül h) Az érdemjegy naplóba írása piros színnel történik i) A beszámolókon meg nem jelen diákoknak hiányzásukat igazolniuk, a beszámolót pótolniuk kell. A pótló írásbelit, illetve szóbelit azon a napon kell letenniük, amelyen a hiányzást követ en el ször az iskolában megjelennek. Szóbeli tételsoruk azonos. Számukra új –az eredetihez hasonló nehézségi fokú - írásbeli feladatsort kell összeállítani. Írásbeli feleltetés Alkalmazását a tanév els tanítási óráján a szaktanár köteles jelezni tanítványainak, a gyakoriság (hetente hány alkalommal, vagy hány tanítási óránként, vagy milyen más követhet beosztás szerint?) megjelölésével, és írásbeli rögzítésével a tantárgyi füzetbe.

66

Témazáró ) Témazárók id pontjának meghatározása az év eleji tematikában, de a megíratás el tt legalább egy héttel ismét fel kell hívni a figyelmet a témazáró id pontjára. Módosítása csak az osztályközösség egyetértésével, a tanulmányi munka eredményességének javára történhet! ) Id tartama: maximum 40 perc (6-7. órában lehet leg ne történjék) ) Formája: dolgozatfüzet (több évig használható), vagy a tanár által készített feladatlap. Elvárás az olvasható írás, a rendezett külalak ) Írja: az egész osztály ) Értékelése. Érdemjeggyel, százalékos formában ( a százalékos ponthatárok legyenek ismertek a tanulók el tt) ) Javítása: 10 munkanapon belül ) Az érdemjegy naplóba írása piros színnel történik ) Javítódolgozat: tanári megítélés szerint egy héten belül ) A témazárón meg nem jelen diákoknak hiányzásukat igazolniuk, a dolgozatot pótolniuk kell. A pótló írásbelit azon a napon kell letenniük, amelyen a hiányzást követ en el ször az iskolában megjelennek. Számukra új –az eredetihez hasonló nehézségi fokú - írásbeli feladatsort kell összeállítani. Adott évfolyamon azonos dolgozatok (Összehasonlítható az egyes osztályok teljesítménye.) A hiányzó tanulók a mulasztást követ els órán pótolják a számot adást. Célszer , hogy a tanulóírásban kapja meg a kérdés(eke)t Tartalmazzon egyszer közepes és nehezebb feladatokat is (Esetleg plusz pontos szerzéséért plusz feladatokat is.) A feladatok egy része kapcsolódjon a mindennapi élethez. Legyenek ismertek a felhasználható, illetve szükséges felszerelések, segédeszközök Adott tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható. A tanárok legalább egy héttel a témazáró megíratása el tt írják be azt a napló haladási részébe, így a kollégák tudnak egymáshoz alkalmazkodni. Célszer az osztályok faliújságjain is heti/havi bontásban, táblázat formájában kiírni a tervezett dolgozatokat. Ellen rz dolgozat ) nagyobb résztéma feldolgozásának, megértésének szintjét feltáró. Kérdései nem vonatkozhatnak a teljes téma átfogó ismeretére. ) Formája: dolgozatfüzetbe íratott munka. ) Id tartama: legfeljebb 15-20 perc. ) Javítása: 10 munkanapon belül ) Az érdemjegy naplóba írása zöld színnel történik ) Pótlása: legkorábban a mulasztást követ els tanórában

Tervezett id pontját legalább 3 tanítási nappal korábban kell jelezni a tanulók számára, és egyeztetni szükséges más tantárgyak tanáraival is, a napi aránytalan túlterhelés elkerülése végett. 67

Írásbeli feleltetés (röpdolgozat) Az adott tanórán elsajátítottak ellen rzése a tanítási óra végén Az órán elhangzott és feldolgozott tananyagból az adott óra végén tesztjelleggel (feleletválasztásos vagy kiegészítéses) a füzetbe íratva Az el z órán (egy nappal korábban) feldolgozott anyagrészb l Maximum két óra anyagából és a hozzá tartozó feladatokból. Legalább 3 írásban feltett kérdéssel Id tartama: max. 20 perc Formája: tanár által kiosztott lapokra, vagy dolgozatfüzetbe Írja: néhány tanuló egész osztály e) Értékelése: érdemjeggyel százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával f) Javítási ideje: a megíratás hete, de lehet leg a következ tanóra g) Az érdemjegy naplóba írása zöld színnel történik Alkalmazása a rendszeres tanulásra való késztetés miatt kívánatos El zetes bejelentés nélkül iratható, de a tanulók tudják, hogy ez bármely órán megtörténhet 2-3 óránként célszer íratni Célszer , hogy a tanuló írásban kapja meg a kérdés(eke)t A ponthatárok igazodjanak a kérdések nehézségi fokához Szóbeli feleltetés ) Id tartama: legkevesebb 5 perc ) Az el z tanítási napo(ko)n már feldolgozott anyagrészb l minimum 3 kérdés szóbeli, vagy írásbeli feladásával, szóbeli válaszadással történjen és a felel n kívül még további tanulók is jelen legyenek. A számonkért anyagrészt l feleltetés közben eltérni csak olyan módon lehet, ha a tanár jelzi: a kitér nem számít bele a felelet értékelésébe! Tilos a feleltetés el tt, közben vagy utána a tanuló korábbi viselkedésére utalásokat tenni, megfélemlíteni, vagy megszégyeníteni! A felelet lezárásakor rövid pedagógiai célzatú értékelés keretében határozottan és érthet en közölni kell az érdemjegyet, amelyet kék színnel a naplóban rögzíteni szükséges. ) Legyen rendszeres.(Ez el segítheti az óráról, órára való készülést.) ) Fels bb évfolyamokon kívánatosak az önálló –tanári segítség nélküli – feleltetéseik ) A tanári kérdések a tanuló tudásának megismerésére irányuljanak. (Ne arra, amit nem tud) Kisel adás ) Önálló felkészüléssel, a tanár által megadott témakörökb l választva. Házi dolgozatok/projektmunkák ) Az elkészítés határideje el tt legalább egy hónappal be kell jelenteni. 68

) A kiadott feladat(ok) szervesen kapcsolódjanak a tananyaghoz, annak feldolgozásához. ) Értékelése: érdemjeggyel százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával d) Javítási ideje: 10 munkanapon belül e) Az érdemjegy naplóba írása fekete színnel történik Füzet, munkafüzet értékelése ) A megválasztására, vezetésére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokat a szaktanárnak írásban rögzítenie kell (a tanulóval le kell íratni!) ) Betartásukat id szakosan, a tanár által meghatározott és rögzített alkalmanként ellen rizni szükséges. ) Az értékelés írásban történik a füzetben, dátumozva és aláírva! Amennyiben a szaktanár osztályzatot is ad, azt fekete színnel vezetjük a naplóba és a füzetbe, munkafüzetbe egyaránt. Az írásbeli számonkérések súlyozása Az írásbeli számonkérések súlyozását a tantárgyspecifikus százalékolás biztosítja. A százalékolás határait az írásbeli számonkérés fajtája – röpdolgozat, házi dolgozat, ellen rz dolgozat, témazáró, vizsgadolgozat – határozza meg. Megjegyzések A heti egy órában tanult tantárgyaknál figyelembe kell venni az órarend készítésénél azt, hogy azok ne 7. órára és lehet leg ne hétf re essenek.

6.2.3.7 Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Alapelv, hogy a hét végére ne adjunk több írásbeli, illetve szóbeli házi feladatot, mint hét más napjain. 0. Szóbeli házi feladat ) Tartalma az adott tanítási órákon vett új tananyag. ) Az új anyagot mindig helyezzük be az átfogó témakör összefüggésébe, s hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szóbeli számonkérés során is ez az elv érvényesül. 0. Házi dolgozatok/projektmunkák ) Az elkészítés határideje el tt legalább egy hónappal be kell jelenteni. ) A kiadott feladat(ok) szervesen kapcsolódjanak a tananyaghoz, annak feldolgozásához. ) Értékelése: érdemjeggyel 69

százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával d) Javítási ideje: 10 munkanapon belül e) Az érdemjegy naplóba írása fekete színnel történik 0. Írásbeli házi feladat ) ) ) ) )

Témája kapcsolódjék a tanítási órához Rendszeresen írassunk, de mennyiségét tekintve keveset Óra anyagához kapcsolódó feladatok Önálló –témához kapcsolódó- kutatómunka, tanári útmutatás szerint Értékelése: minden esetben történjen meg értékelése szóban, osztály egészére vonatkozóan írásban, a füzet láttamozásával érdemjeggyel – fekete szín - (az osztály néhány tanulójára vonatkozóan) A feladatokat rendszeresen el nem végz kt l szóban vagy írásban számon kérhet az otthon el nem végzett anyag.

0. Kisel adásokra való felkészülés 6.2.3.8. Záróvizsga a szakiskola 10. osztályában A záróvizsga célja a szakiskola 10. évfolyamán végz tanulók értékelése, min sítése Tantárgyak:

magyar nyelv és irodalom történelem matematika német

Írásbeli:

magyar nyelv és irodalom matematika német történelem

A vizsgák id pontja Írásbeli: A tanítás utolsó el tti hetének hétf je és keddje (8.00 – 11.30 óra között) Szóbeli: A tanítás utolsó el tti hetének csütörtökje és péntekje Az írásbeli vizsgákra való felkészülésre a tanulók számára egy munkahét áll rendelkezésre. Az írásbeli és szóbeli tételeket a munkaközösségek állítják össze minden érintett tantárgyból. Sikeres a záróvizsga abban az esetben, ha a tanuló valamennyi vizsgatárgyból elégséges vagy annál jobb osztályzatot kap. A sikeres vizsgáról tanúsítványt ad ki az iskola. A záróvizsga osztályzata minden esetben beleszámít a tanév végi érdemjegybe. Az írásbeli vizsga tanári felügyelete külön kiírás szerint történik. A szóbeli vizsgák 3 f s bizottság el tt történnek

70

6.2.3.9. A tantestület bels értékelési rendszere Az értékelés célja A tanárok egyéni munkájának értékelése több célt szolgálhat egyidej leg. Az értékelési célok az alábbiakban összegezhet k: Az egyéni és az iskolai célok harmonizálása Az egyén fejl désének támogatása Az önértékelés képességének fejlesztése Konkrét id szak alatt elvégzett tevékenység elemzése Probléma és konfliktus megoldás Az értékelés eszközrendszere, módszere, gyakorisága, információ igénye, az információ feldolgozás módja, a fenti célok választásával van összefüggésben. Az értékelés rendszere Az értékelésre – hasonlóan, mint más iskolai tevékenységre - a rendszerszemlélet megközelítés jellemz . Ez egyrészt azt jelenti, hogy az értékelés maga rendszert alkot, másrészt az értékelés alrendszerének az iskola más alrendszereivel szervezett kapcsolata van. Az értékelési rendszer f jellemz i: rendszerjelleg kapcsolata van az iskola céljaival, a tantestület fejlesztésével, az értékelés más területeivel kiszámítható az érintettek által elfogadott stratégián és eszközrendszeren alapul az információszerzés módja, eszközei az információ-feldolgozás rendszere következtetések hozzáférhet ségek Az értékelést végz k köre Az intézmény szakmai autonómiája feltételezi, hogy az iskola m ködtet olyan bels ellen rzési, értékelési mechanizmusokat, amelyek alkalmasak az iskola és környezete közötti kapcsolat kiértékelésére, és ez alapján a célok és tevékenységek szükséges és célszer korrekciójára. Az értékelés nem a hierarchia megteremtésének és stabilizálásának eszköze. Ebb l következ en az értékel és az értékelt szerepe változhat, helyzett l és feladattól függ en. Az iskola vezetése azonban els dleges felel sséggel bír, azért, hogy legyen m köd képes, szakmailag korrekt, megalapozott értékelés az intézményben. A tanári munka értékelése egyéni és csoportos tevékenységet egyaránt jelenthet. Az értékelésben résztvev k minden esetben a tantestület tapasztalt, az értékelés területén is megfelel szakmai felkészültséggel bíró, a fejleszt , támogató stratégiát elfogadó és képvisel , megfelel ismeretekkel és érzékenységgel rendelkez kollégák lehetnek. Értékelést végz csoportok: ad-hoc értékel csoportok (új program, tanterv, taneszköz, oktatási módszer bevezetésének eredményességét vizsgáló csoport) Az iskola által ellátott rendszeres tevékenységgel kapcsolatos értékel munkát végz k (pl. tanulói teljesítményeket, vizsgaeredményeket értékel k) Értékelést végz egyének: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezet k különböz megfigyeléseket végz tanárok

71

Az értékelés modelljei, eszközrendszere A tanárok önfejlesztését támogató modell: Ezen értékelés modell az iskolába újonnan érkezett tanárok beilleszkedésének támogatását az iskola céljaival való azonosulását támogatja. Másrészt célja a tanár önértékel képességének intenzív fejlesztése. Az értékelés rögzített programterv, célok és módszerek alkalmazásával, rendszeres konzultációk folytatásával három éven keresztül zajlik. Ennek során az értékelt tanár fokozatosan egyre növekv szerepet kap céljai megfogalmazásának ellen rzésében a szükséges módszerek kiválasztásában. A tanár mellett m köd gyakorlott kolléga, vezet az értékelést végz szerepb l fokozatosan visszavonulva kínál lehet séget a megfigyelt tanár számára, hogy egyre jelent sebb mértékben saját önelemzésére támaszkodjék. Az értékel feladata, az els évben elvégzett elemzést követ en egyre inkább az igényelt mérték , módszer szakmai háttértámogatás biztosítása az adott tanár önfejl désének el segítése érdekében. Munkaértékel interjúk: A munkaértékel interjúk rendszeresen végzett, tematikus megbeszélések vezet és vezetett között. Ezek célja egy rövidebb id szakban elvégzett konkrét feladat ellátásának értékelése éppúgy lehet, mint a munkakör ellátásával kapcsolatos problémák, konfliktusok tisztázása. E megbeszélések közös jellemz je, hogy céljuk valamilyen megállapodás elérése, amelyet az érintettek kölcsönösen elfogadnak, írásban rögzítenek, a megállapodás értékelésére bizonyos id n belül (általában fél év, egy év) visszatérnek. A munkaértékel interjúk használhatók: A tanári kar tagjai és az iskola érdekei közötti összhang megteremtésére Azoknak az iskolai problémáknak a felfedésére, melyek akadályozzák a sikeres teljesítményt A tanárok és közvetlen feletteseik közötti kommunikáció kialakítására és fenntartására A munka(helyi) kapcsolatok javítására A tanári teljesítményszint szinte és elfogulatlan értékelésére A tanárok ambícióinak megismerésére A tanári kar tagjainak motiválására azáltal, hogy ráébresztjük ket saját kötelességeikre Az iskola szervezeti hibáinak felfedésére és megállapítására Annak megismerésére, hogy a tanári kar tagjainak milyen elképzelései és elvárásai vannak az iskola jöv jét illet en A képzési kívánalmak feltérképezésére A vezetés hatékonyságának növelésére Konkrét célok kijelölésére A tanítás támogató célú értékelése: Az értékelés ezen típusa alapvet en a tanár tanítási munkájának támogatását, a tanítási tevékenység színvonalának fejlesztését célozza. Alapvet eszköze a tanórai megfigyelés. Az értékelés f bb jellemz i: A tanítási-tanulási folyamat fejlesztését szolgáló technológia Megfontolt beavatkozás az oktatási folyamatba Célorientált, az egyéni és intézményi célok harmonizálását szolgáló változtatás Kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolat az értékelést végz és az értékelt között

72

A tanári munka értékelésének jelent s eleme a szakszer óralátogatás. Az óralátogatáson alapuló értékelés rendszere a következ fázisokból áll: El készít megbeszélés: célja a megfigyelés szempontjainak tisztázása, megállapodás az értékel és a tanár között a vizsgálódás céljait illet en. Megfigyelés: az els fázisban rögzített célokra vonatkozó adatok gy jtése az óralátogatások alapján. Elemzés: az összegy jtött adatok, információk áttekintése, szelektálása a megfigyelés céljai alapján. Értékelés: az elemzés eredményeinek bemutatása és megvitatása.

73

7. Az iskola élet -és munkarendje 7.1.

A tanév rendje

Az iskolában a szorgalmi id , tanítási év minden év szeptemberének els munkanapján kezd dik és – az alapm veltségi vizsga, az érettségi vizsga és szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megel z munkanapon fejez dik be. A tanítási év rendjét és a szünetek id pontját az Oktatási Miniszter rendeletben határozza meg. Az igazgató évközben a tanév rendjér l szóló miniszteri rendeletben el írt számú tanítási nélküli munkanapot engedélyezhet.

7.2.

Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek

Nemzetközi ünnep Május 1. Munka ünnep Nemzeti ünnepeink: Október 6-án megemlékezés az aradi vértanukról. Október 23-án megemlékezés az 1956-os forradalomról. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése. Augusztus 20-án az államalapítás megünneplése. Iskolai rendezvények, ünnepélyek és megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély a tanév els munkanapját megel z napon. November hónapban megemlékezés iskolánk névadójáról, Radnóti Miklósról Szecskaavató november hónapban. Karácsonyi m sor a téli szünet el tti utolsó hetekben. Szalagavató január hónapban. Áprilisban Radnóti Sportnap, Radnóti Napok Ballagás május hónapban Júniusban ünnepélyes tanévzáró

7.3.

Elméleti oktatás

A tanítási ciklus öt napján hétf t l péntekig tanítási nap van. A tanítási órák el tt legalább 5 perccel érkezzen meg minden tanuló. Ha a tanár a becsöngetés után 5 perccel nem jelenik meg, a hetes kérjen intézkedést az igazgatóhelyettesi irodában.

74

Tanítási órák 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra

8.00 8.55 9.50 10.50 11.45 12.35 13.25

-

8.45 9.40 10.35 11.35 12.30 13.20 14.10

8. órát csak szükség esetén tartunk. A 8. óra 14 óra 15-t l 15.00 óráig tart. A feln ttoktatási szakközépiskola esti/levelez tagozatának órabeosztása a következ : 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra

7.4.

14.15 15.00 15.45 16.35 17.20 18.05

-

14.55 15.40 16.25 17.15 18.00 18.45

Gyakorlati oktatás

Szakképz évfolyamokon a szakmák központi programjához igazodva a tanítási ciklus 5 –7 napján hétf t l péntekig gyakorlati oktatás folyik. A napi munkaid az els évfolyamon 6 óra, a második és harmadik évfolyamon 7-7 óra. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési id a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében a napi 8 órát nem haladhatja meg. (A gyakorlati képzés rendjének részletes leírása az iskola szakmai programjában található.)

7.5.

Hiányzás

Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolni kell. A hiányzást az osztályf nök igazolja. A gyakorlati oktatásról történ hiányzást a gyakorlati képzés szervez je számára is igazolni kell. Indokolt esetben - a szül (gondvisel ) el zetes kérése alapján - a tanuló részére tanévenként 5 nap távolmaradás engedélyezhet , amelyb l az igazgató 5 oktatási napig terjed , az igazgatóhelyettesek 3 elméleti oktatási napig terjed , a gyakorlatioktatás-vezet 3 gyakorlati oktatási napig terjed , az osztályf nök 1 elméleti oktatási napig terjed , a szakoktató 1 gyakorlati oktatási napig terjed id re, a szaktanár saját tanítási órájáról távolmaradást engedélyezhet. A felsorolt esetekben a mulasztást igazoltnak kell tekinteni. 75

7.6.

Hivatalos ügyek intézése

A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatónál, az igazgatóhelyetteseknél, feln ttoktatási tagozatvezet nél, gyakorlatioktatás-vezet nél valamint az iskolatitkárnál a 2., 3. és a 4. szünetben intézhetik el. Az iskola igazgatójának fogadóórái: csütörtök 15-16 óra. Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlatioktatás-vezet fogadóórái: csütörtök 15-16 óra. A nevel testületi fogadóórák valamint a szül i értekezletek id pontjai a tanév munkarendjében kerülnek rögzítésre. A tanítási szünetek alatt minden szerdán 9 órától 12 óráig tartunk ügyeletet. Minden, a tanulóra vonatkozó nyilvántartást érint változást két héten belül be kell jelenteni az osztályf nöknek.

76

8. Hagyományok 8.1.

Iskolai hagyományok

Minden tanév szeptemberében megválasztják az egyes osztályok diákképvisel iket, akik együtt alkotják az iskola diákönkormányzatát. A diákönkormányzat vezetését maga választja. A diákönkormányzat képviselteti magát az Iskolaszékben, a kib vített iskolavezet ségi megbeszéléseken valamint a tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalásán. A diákönkormányzat szervezi az éves diákközgy lés rendezvényét, részt vesz a „Radnóti” Sportnap, Radnóti Napok szervezésében és lebonyolításában. Saját hatáskörben és önállóan készíti el a „Szecskaavató” teljes programját. A diákönkormányzat m ködteti az iskolarádiót. Az egyes végz s osztályok választott diákvezet i az osztályf nökkel együtt szervezik a „bolond ballagást”, azért felel sek. Nemzetközi, nemzeti és iskolai ünnepélyeinken az azzal megbízott tanár vezetésével az alkalomhoz ill m sort állítanak össze, melyet él ben vagy az iskolarádió közrem ködésével mutatnak be.

8.2.

Tantestületi hagyományok

Fontos, hogy a nevel testület minden tanévben legalább egy-két napos kiránduláson vegyen részt. Ez a kikapcsolódás mellett lehet séget ad a továbbképzésekre is. Tanévenként megünnepeljük a N napot, melynek m soráról a férfi kollégák gondoskodnak. Minden páros évben sor kerül a Férfi-nap rendezvényére, itt a kollégan k gondoskodnak a szórakozásról. A Pedagógusnap nem csak az aktív kollégák ünnepe. Vendégeink ekkor nyugdíjasaink is, akik az iskola múltjának eseményeit szívesen elevenítik fel. Tanévenként „felavatjuk” az újonnan belép munkatársakat.

8.3.

Küls kapcsolatok

Folyamatos kapcsolatot tartunk a fenntartó önkormányzattal, az Önkormányzati Hivatallal. Részt veszünk a megyei középfokú iskolák igazgatói és igazgatóhelyettesi munkaközösségeinek munkájában. Munkakapcsolatot tartunk fent a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és annak helyi kirendeltségével, a Pécsi Regionális Munkaer fejleszt és Képz Központtal, a gazdasági kamarákkal és a gyakorlati képzésben érintett vállalkozókkal, szervezetekkel. Együttm ködünk a társadalmi szervezetekkel és az egyházakkal. Helyet biztosítunk iskolánkban a hitoktatásnak. Él kapcsolatot alakítottunk ki a térség szakképz iskoláival és testvérvárosunk, Bensheim szakképz iskolájával.

77

A pályaválasztást segíti pályaválasztási nyílt hetünk, melyet minden év decemberében megrendezünk a vonzáskörzet általános iskoláinak diákjai, tanárai és az érdekl d szül k részére. Minden iskolában részt veszünk pályaválasztási szül i értekezleteken, pályaválasztási osztályf nöki órákat tartunk. A gyakorlati képz helyekkel való szorosabb kapcsolattartást szolgálják szakmai napjaink, ahol az iskolavezetés és a szakmát tanító tanárok találkoznak a gyakorlati képzés szakembereivel. Rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel, sportegyesületeivel. Kollégiumi tanulóink nevelése során építünk a nevel tanárok munkájára.

78

9. Iskolahasználók az iskolai közéletben 9.1. A tanuló, a szül az iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei 9.1.1. Az iskola és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel) Az iskola eredményes m ködése, a demokratizmus érvényesülése nem képzelhet el az egyre önállóbban m köd tanulói önkormányzat nélkül. Iskolánkban a diákönkormányzat alulról felfelé építkez szervezet. Éves programját önállóan állítja össze, tisztségvisel it maga választja. Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. 9.1.1.1. A diákönkormányzat A diákönkormányzatnak döntési jogköre van M ködésér l, a m ködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és m ködtetésér l, valamint a tájékoztatási rendszer tanuló vezet jének és munkatársainak megbízásáról. Véleményt nyilváníthat, és javaslattal élhet Az iskola m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A tanulók osztályközösségnél nagyobb közösségét érint döntések meghozatalánál A tanulók helyzetét elemz , értékel beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál. A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, azok szervezésénél. Az iskolai sportkör m ködési rendjének megállapításában. A könyvtár m ködési rendjének kialakításában. Egyetértési jogot gyakorol Az iskolai szervezeti és m ködési szabályzat elfogadásakor, módosításakor. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A házirend elfogadásakor és annak módosításakor. 9.1.1.2. A diákközgy lés A diákközgy lés a tanulók tájékoztató és tájékozódó fóruma. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Itt kerül sor a diákképvisel megválasztására. Összehívását a diákönkormányzat elnöke kezdeményezi. Id pontját a tanév rendjében rögzíteni kell. Mód van a rendkívüli diákközgy lés összehívására is. Ezt a diákönkormányzat vezet je vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákönkormányzat az általa szervezett rendezvényeken gondoskodik a rendr l, az ügyeletr l. Ehhez igénybe veheti a pedagógusok segítségét is.

79

9.1.1.3. A diákpanaszok kezelése A diákpanaszok kezelésének színhelye az iskola és a diákotthon. Az iskolai problémák megoldásának els dleges színtere az osztályközösség. Az érintett felek a tanulók az osztályf nök és az osztályban tanító pedagógusok. Amennyiben a problémák túlmutatnak az osztálykereteken, úgy megoldásukba a diákönkormányzat és az iskola általános igazgatóhelyettese is bevonható. A gondok és panaszok kezelésének legfels fóruma a diákközgy lés és a nevel testület. A pedagógusokra, a vezetésre, az intézményre és a tanulásra vonatkozó vélemények is a fenti fórumokon kaphatnak hangot. 9.1.2. Az iskola és a szül k kapcsolata (szül i részvétel) A kommunikációs kapcsolat általában korábbi az els személyes találkozásnál. A szül , mint iskolahasználó már képet alkotott magában az intézményr l. (ismer sök révén, elbeszélésekb l stb.) Amennyiben ez a kép megfelel a valóságnak, csak meger sítésre van szükség. Amennyiben pozitív vagy negatív irányban ett l eltér, korrigálnunk kell. Ennek lehet ségét meg kell teremteni. A szül és az iskola személyes kapcsolata a pályaválasztási szül i értekezleteken kezd dik, ahol az iskola tájékoztatást ad képzési kínálatáról. Ezt követik a pályaválasztási nyílt napok, amelyeken a szül k ismerkedhetnek meg az iskolával. A tanuló beiratkozása után a kapcsolattartás formái és eszközei a következ k: ellen rz könyv, fogadó órák, szül i értekezletek, a szül k közössége és az iskolaszék ülései. Sor kerülhet családlátogatásokra, és szül tanítási napokon is felkeresheti az iskolát. A tanuló ellen rz könyvébe minden, a szül tájékoztatására szolgáló információt be kell vezetni. A fogadó órák, és a szül i értekezletek id pontját az éves munkatervben rögzíteni kell. Kezdési id pontjukat a szül kkel történt egyeztetés után kell kijelölni. Úgy szervezzük ket, hogy a tanév során havonta legyen alkalom a kölcsönös információ szerzésre. A tanév els szül i értekezletén minden szaktanár bemutatkozik a szül knek. Ismerteti az általa tanított tantárgy követelményeit, az értékelési rendszerét, a felmérések és számonkérések várható id pontját és anyagát. Az els szül i értekezleten kerülnek megválasztásra, illetve meger sítésre azok a szül k, akik az osztályt a szül i szervezetben képviselik. A szül i szervezet az egyes osztályok választott képvisel ib l áll. Munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Vezet testületét maga választja. Mivel a szül k közösségének értekezletei a véleménynyilvánítás lehetséges fórumai, ezért ezeken az általános igazgatóhelyettes, illetve az igazgató mindig vegyen részt. A felmerül kérdések, problémák megoldásáról az iskolavezetés legkés bb a soron következ szül i értekezleten az osztályf nök útján tájékoztatja a szül ket. A szül k segítséget nyújtanak az osztályoknak közösségi rendezvényeik lebonyolításában (osztálykirándulások, …stb.). A szül i szervezet támogatja az iskolai szint rendezvényeket (szecskaavató, szalagavató, …stb.)

80

9.1.3. Az iskola és kollégium kapcsolata Iskola és kollégium több szálon kapcsolódik egymáshoz. A két intézmény vezetésének rendszeres munkakapcsolata elengedhetetlen. Ennek formái: Az új diákok kollégiumi felvételének egyeztetése, a két intézmény munkatervének év eleji egyeztetése, az éves programok kölcsönös egyeztetése, egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása, az osztályf nökök és szaktanárok kollégiumi nevel tanárokkal való kapcsolatfelvételének szervezése, a rendszeres kapcsolattartás ellen rzése, az osztályf nökök tevékenységének ellen rzése során állandó rendszeres tájékozódás a diákok kollégiumi életér l Osztályf nökök és kollégiumi nevel k együttm ködése Az osztályf nökök szükség esetén (tanulmányi, fegyelmi problémák), de legalább havi rendszerességgel felkeresik diákjaik nevel tanárait. A megbeszéléseken egyeztetik a szükséges pedagógiai teend ket. A kapcsolattartás kétoldalú, tehát a diákotthon nevel i is rendszeresen látogatják az iskolát, így informálódva növendékeik tanulmányi helyzetér l, magatartásáról és szorgalmáról. Amennyiben azt a helyzet indokolja, a problémás esetekr l tájékoztatják a kollégium igazgatóját, illetve az iskola nevelési igazgatóhelyettesét. Tanulmányi ügyekben a diákotthon nevel tanára az osztályf nök közvetítésével megkeresi az iskola illetékes szaktanárát. Az osztályf nöknek tudnia kell a kollégiumi foglalkozások id pontjairól, azok helyér l, ismerje diákjai diákotthoni irányított, kötött és kötetlen tevékenységeit. A reális iskolai –és pályaválasztási szándékok kialakítása érdekében, a tanuló, annak szülei és szaktanárai mellett beszélgessen el a kollégiumi nevel vel is. Az osztályf nök vegyen részt diákotthon hagyományos rendezvényein. A pedagógusok és a kollégiumi nevel k kapcsolata A hatékonyabb tanulás érdekében szükséges a két fél együttm ködése. A tanuló képessége legyen a kiindulási alap. Ennek „bemérése” a szaktanárok és a kollégiumi nevel k együttes feladata. A havi tanulmányi eredményeket beszéljék meg egymással, értékeljék azt. Amennyiben korrepetálásra van szükség és a kollégiumnak nem áll rendelkezésre szakos kolléga, úgy ezt a feladatot az iskola pedagógusai lássák el, akár az iskolában, akár a diákotthonban.

81

10. Iskolai szolgáltatások Tanulóink térítésmentesen kapcsolódhatnak be az iskola által biztosított szakkörök, érdekl dési körök, m vészeti csoportok és a diáksportkör munkájába, valamint a nyelvvizsgára való felkészülésbe. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lése 2001. június 26-án fogadta el „A munkaer -piaci esélynövelés a megyei fenntartású középfokú közoktatási intézményekben” cím el terjesztést. A diákok részére szervezett programok megvalósításához a fenntartó anyagi fedezetet biztosít 2001. szeptember 1-jét l. A tanfolyamok a középfokú nyelvvizsga, az ECDL számítástechnikai vizsga és a jogosítvány megszerzésének lehet ségével növelik tanulóink munkaer piacon való elhelyezkedésének esélyeit. Tanulóinkat megilletik a diákigazolvány felmutatásával járó kedvezmények (utazás, rendezvények látogatása stb.) Intézményünk saját konyhával nem rendelkezik. Tanulóink a Kisfaludy Károly gimnázium és a Pet fi Sándor kollégium menzáján kaphatnak ellátást. A rászorulók részére évente biztosítunk a tankönyvek vásárlásához támogatást, illetve ingyenes tankönyvet. Szociális segélyeket anyagi lehet ségeink sz kössége miatt csak rendkívüli esetekben nyújtunk. Azon diákok részére, akik szakmai gyakorlatukat tanm helyeinkben végzik, biztosítjuk a törvények által garantált juttatásokat. Iskolai helyiségeinket számos alkalommal bérlik küls szervek. (Politikai jelleg rendezvényekre az iskolában nem kerülhet sor.) Térítés nélkül bocsátjuk helyiségeinket a közvetlen környék lakói részére közcélú események (pl. választások) lebonyolítására. Tanboltunkban iskolai büfé m ködik. Üzemeltet je bérleti díjat fizet. Küls szervez kkel együttm ködve tanfolyamokat, át -és továbbképzéseket tartunk. Ezen alkalmak pedagógusaink számára is biztosítanak munkát, és iskolánkat is bevételekhez juttatják.

82

11. Iskolai Public Relations Public Relations /PR/ és az iskola A PR-re mint piacbefolyásoló, és mint imázsformáló eszközre minden iskolának szüksége van. A PR olyan tevékenységsorozat, melynek az a célja, hogy az iskola sz kebb és tágabb környezete között megértést és bizalmat építsen ki, majd a megszerzett bizalmat megtartsa és továbbépítse, valamint támogatás megszerzése az iskolai célokhoz és különböz döntésekhez. A PR iskolai értelmezése úgy definiálható, mint a vezetés által a siker érdekében koordinált, minden részterületre kiterjed tájékoztatási, kapcsolatépítési tevékenység, majd a megszerzett bizalom fenntartása, ápolása. Megkülönböztethetünk bels és küls PR-t.

11.1. A bels PR Az iskola és pedagógusainak, alkalmazottainak /dolgozóinak/ kapcsolata, viszonya képezi a bels kapcsolatok szféráját. A bels PR alapozza meg a küls PR hitelességét. Az iskola nem egy átlagos munkahely, hiszen az ott folyó munka közügy. Szükség van a bels bizalom légkörére, hogy erre építve er síteni lehessen a "MI" érzést, hiszen lojalitás hiányában a "rossz hír" gyorsan terjed. A bels PR feladata, hogy meggy zze a dolgozókat a rövid és hosszú távú célkit zések helyességér l, és arról is, hogy ez a munkatársak számára is el nyös. Sikerközpontú és motiváltság szemlélet kialakítására van szükség. Ennek érdekében szükség van arra, hogy az iskolavezetés: Ismerje meg az embereit /hogyan látják munkájukat, hol tartanak az életükben, milyen törekvéseik vannak, mit kívánnak a vezet kt l stb./. Segítse a munkatársakat sikereik elérésében /az emberek többet tanulnak sikereikb l, mint hibáikból/. Adja meg a kollégáknak azt az érzést, hogy képességeiknek megfelel en hozzájárulnak az iskola célkit zéseihez. Er sítse a munkatársak önbecsülését /értékes, jó képesség dolgozók fontosak az iskola számára/. Általánosan érvényes, hogy az iskola összes dolgozójához folyamatos tájékoztatással és a célokkal való azonosulásra késztetve kell fordulni.

83

11.2. A küls PR Az iskola küls PR tevékenységének sajátos jegye - szemben az üzleti szféra hasonló tevékenységével -, hogy minden esetben közérdek információkat közöl. A küls PR egyik legfontosabb feladata, minden lehetséges szinten közvetíteni azt, hogy az iskola partnerként kezeli a szül ket, a tanulókat, az intézmény iránt érdekl d ket. Ez a legfontosabb a bizalom légkörének kialakításához. Az iskola minden esetben, amikor az lehetséges, hangsúlyozza szinteségét és beszéljen érthet en. A sajtó képvisel i különleges véleményformáló célcsoport. A sajtóorgánumokkal való kapcsolattartás során az iskolának különösen a helyi és regionális sajtóra kell koncentrálnia, hiszen tevékenységükkel, döntéseikkel sz kebb környezetükre gyakorolnak nagyobb hatást. Számukra az iskolai tájékoztatást úgy kell megfogalmazni, hogy egyrészt meggy z legyen, másrészt az olvasók számára a kívánt információt hordozza. A PR hitelesebb, mint a reklám, ezért cél, hogy mértékadó sajtó írjon a tervekr l, a tettekr l, az iskoláról és a lehet ségekr l. A kapcsolattartás általános módszerei lehetnek: rendszeres PR cikkek elhelyezése a helyi és regionális lapokban, szakmai napok szervezése az iskolában, különböz információ közlése a helyi tv-ben és rádióban, saját kiadvány megjelentetése, … stb. A helyi közvéleménnyel való kapcsolattartás a küls PR munka során a legfontosabb, hiszen alapvet en ett l függ az iskola megítélése. A kapcsolattartás domináns személyekkel és csoportokkal /pl. a kamara helyi elnöke, a fenntartó képvisel i, gazdasági szervezetek vezet i, általános iskolák igazgatói, pályaválasztási felel sei stb./ kiemelked en fontos és hasznos. Az eszközök közül érdemes gondot fordítani a személyes kommunikációra. A tárgyalásokon lényeges a befogadóhoz igazodó él beszéd, melynek meggy z ereje és érthet sége fontos kritérium. A társadalmi kapcsolatkörben törekedni kell az országgy lési képvisel (k) támogatásának megnyerésére. k az iskolai érdekek képviseletekor, lobbizásnál nagyon sokat tud(nak) segíteni. A nemzetközi kapcsolatokban hangsúlyozott szerepe van az iskola és a testvérvárosok iskolái viszonyának. A jól m köd testvérvárosi kapcsolatok gazdasági, kulturális és egyéb hatása fontos iskolai érdek. Az iskolának jelen kell lennie szakmai bemutatókon, kiállításokon, konferenciákon. Meg kell ismertetni a szül ket, a tanulókat, a gazdálkodó szervezeteket, a helyi társadalmat az iskolával, az iskola kínálatával, a képzési- és átképzési- továbbképzési lehet ségekkel, megnyerve így a gazdálkodó szervezetek, a szakma anyagi áldozatvállalását is a kölcsönös érdekeltség alapján. Az iskolában bemutatkozó szakmai napokat, a gyerekek munkáiból kiállításokat kell szervezni. A különböz megyei és országos versenyeken részt kell venni, utána az eredményeknek a sajtóban meg kell jelennie. Az intézmény képvisel inek ott kell lennie a különböz szakmai érdekképviseletek, egyesületek rendezvényein, sajtófogadásain. /Kamarák, PRMKK stb./ Fontos, hogy az iskolavezetés tagjai PR munkát végezzenek. Feladatuk az iskola imázsának pozitív befolyásolása, képzésének "eladása", sajtójának, reklámjának "karbantartása".

84

11.3. Iskolánk küls PR tevékenysége Jellegzetes PR kiadvány: A pályaválasztási tájékoztató A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet által minden évben kiadott kiadványban melyben minden Baranya megyei szakképz intézmény bemutatkozik - iskolánk képzési kínálata is megjelenik. A határrendész, közbiztonsági és vámügyintéz szakközépiskolai képzésünkr l Somogy, Tolna, Bács-Kiskun megye hasonló jelleg kiadványában adunk tájékoztatást. Speciális PR kiadvány: Az iskolánkat bemutató "ÚTJELZ " A pályaválasztásunkat segít útjelz nev saját kiadványunk házilag készül. Az iskola alapvet célkit zéseinek, történetének, életének, paramétereinek rövid bemutatása után képzési kínálatunkról informáljuk az érdekl d ket. A lényeg annak közlése, hogy hol, mikor, milyen módon kaphatnak tájékoztatást az érdekl d k az iskoláról. CD Az elkészült kiadványt, ha erre igény van, CD-n is sokszorosíthatjuk. Plakát Az iskola imázs alakításának kiváló eszköze. Az intézmény logojával, nevével jelzett plakátokon célszer tájékoztatást adni különböz rendezvényeinkr l. (Szecskaavató, felvételi stb.) Szórólap Szórólapokon mutatjuk be új képzési formáinkat, szakmáinkat, programjainkat. Invitálni lehet nyílt napra, kiállításra, felvételi vizsgára, … stb. Telekommunikáció - Videofilm Képzési kínálatunkról két filmet készítünk, egyet a szül knek pályaválasztási szül i értekezletekre, valamint a helyi tv-nek. Ennek id tartama kb. 5 perc. A másikat, mely kb. 15-20 perc id tartamú, a tanulók számára forgatjuk, melyet osztályf nöki órákon, illetve iskolánk nyílt napjain láthatnak. A film tartalmában, stílusában hasonló, mint a többi nyilvánosságnak szánt ismertet nk. - A helyi és regionális tv, rádió riportjai Kiemelked en fontos PR tevékenység a helyi tv-vel, rádióval való kapcsolattartás. El kell érnünk, hogy minden fontosabb iskolai esemény hírérték legyen ezen médiák számára, és ezért tudósítsanak róla. (Pl. Nyelvi labor átadása, beiskolázási helyzet, együttm ködési megállapodás aláírása stb.) Események teremtése - Szakmai napok Minden évben szeptemberben összehívjuk a gazdálkodó szervezetek, kamarák képvisel it. Az iskola klubja lehet séget ad arra, hogy tájékoztatót hallgassanak meg a tanév rendjér l, feladatairól. A szakmai tanárok segítségével informálódhatnak a tantervi követelményekr l, a szakma legújabb eredményeir l, …stb. Egymással is tapasztalatot cserélhetnek a gyakorlati képzéssel kapcsolatban. 85

- A szakképzési hozzájárulást fizet cégek képvisel ivel való találkozó A gyakorlati képzés eszközrendszerének fejlesztését dönt en szakképzési hozzájárulásból finanszírozzuk. Éppen ezért meghatározó intézményünk számára ezen pénzösszeg nagysága. Azoknak a cégeknek, amelyek a támogatást a mi iskolánknak adják, egy fehér asztal melletti találkozót szervezünk. Ezt az alkalmat felhasználjuk a támogatás megköszönésére, valamint arra, hogy beszámoljunk arról, mire fordítottuk az általuk átutalt pénzösszeget. - Pályaválasztási szül i értekezlet Szül i felmérések alapján ez a leghatékonyabb információszerz eszköz. A személyes meggy zés lehet ségét ki kell használnunk, minden ilyen értekezletre az iskolavezetés tagjainak el kell menni, és tájékoztatást adni képzési formáinkról. - Nyílt napok Iskolánk "kipróbálásának" lehet ségét kínáljuk fel nyílt napjainkon a nyolcadikos tanulóknak. Megnézhetik az oktatás helyszínét, órákat látogathatnak, megismerhetik a tanárokat, iskolánk alkalmazottait az érdekl d diákok. A nyolcadikosok kíséretét, az "idegenvezetést" házon belül a mi tanulóink, diákönkormányzatunk tagjai végzik. - Kiállítás A végz s harmadéves tanulókkal vizsgamunkát kell készíttetni minden szakmában. Pályaválasztási id szakban, az iskola klubjában rendezett kiállításon be lehet mutatni ezeket a szakmákat reprezentáló eszközöket. - Iskolai ünnepélyek, rendezvények Tanévnyitó-, záró-, szalagavató, ballagás és egyéb rendezvényeinket nívósan kell megszervezni, melyre a fenntartó és a sajtó képvisel it is meghívjuk. - Kapcsolattartás különböz szervezetekkel Rendszeresen részt kell venni más iskolák, kamarák, gazdálkodó szervezetek által tartott rendezvényeken, tájékoztatókon. A szakképz iskolákkal való kapcsolattartás rendkívül fontos, hiszen központi irányítás híján az egyeztetési lehet ségeknek csak ez az útja járható. A külföldi testvérváros (Bensheim) szakképz iskolájával létesített kapcsolatot továbbra is ápolni kell, hiszen ez lehet séget biztosít tanulóink és tanáraink szakmai továbbképzésére, nyelvgyakorlására. Rendszeresen meg kell jelentetnünk PR cikkeket a Mohácsi Hírlapban és az Új Dunántúli Naplóban iskolánk életével kapcsolatosan. Küls PR tevékenységünknek alapvet en az a feladata, hogy iskolánk pozitív imázsát tudatosítsa a sz kebb és tágabb környezetünkben. Új szolgáltatás, tanfolyam, új képzési forma bevezetése esetén reklámot használunk, annak is leginkább a sajtóhirdetés formáját. Leggyakrabban az INFORMAYER-ben, a helyi képújságban és az Új Dunántúli Naplóban jelentetjük meg hirdetéseinket.

86

12. Iskolai alapítványunk A Baranya Megyei Bíróság a „MOHÁCS ÉS VIDÉKE IPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZÉSÉÉRT” elnevezés alapítványt 658-as sorszámmal 1994. június 27-én vette nyilvántartásba. Az alapító az iskola, székhelye 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Az alapítvány célja: Az intézmény oktatási feltételeinek javítása, a nevel – oktató - képz munka min ségi fejlesztése. Szaktantermek, oktatási kabinetek létrehozása. Idegen nyelvi képzés és a számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek javítása. Tanm helyek, gyakorlati oktatási- és képzési helyek felszerelésének és m ködési feltételeinek biztosítása. Az iskola tanulóinak versenyeken való részvétele és a kísér k támogatása. Az iskola tanulóinak részvételével szervezett tanulmányi kirándulások, tanulmányutak valamint kül- és belföldi tanulócserék támogatása. Az iskola tanulóinak és pedagógusainak jutalmazása, illetve támogatása. Az alapítvány kezel szerve az alapító által létrehozott öttagú kuratórium. A kuratórium elnökét és tagjait az alapító bízta meg. A kuratórium tevékenységét a m ködési szabályzat határozza meg, mely szerint évente legalább két alkalommal ülésezik és ellátja az alapítványi vagyon kezelésével és gyarapításával összefügg feladatokat, valamint dönt a pénzeszközök felhasználásáról. Évente egy alkalommal tájékoztatja az alapítót az id szakban elvégzett munkáról és az alapítvány pénzügyi helyzetér l. Az alapítvány képvisel je a kuratórium, a kuratórium nevében annak elnöke egyedül is jogosult az Alapítvány képviseletében eljárni. Az Alapítvány határozatlan id re szólóan alakult.

87

13. A m ködés feltételei 13.1. Személyi feltételek 13.1.1. A közalkalmazottak végzettsége Az iskolában tanító pedagógusok végzettségét, speciális képzettségét a tanévenként elkészített nyilvántartás rögzíti. (5. számú melléklet) A pedagógiai munkát segít technikai és gazdasági dolgozók nyilvántartását az 6. számú melléklet tartalmazza. 13.1.2. A pedagógiai munkát segít pedagógus továbbképzési terv. A terv alapját a közoktatási törvény 17. §-a képezi. Ez a paragrafus határozza meg a különböz képzési formákban és szinteken tanító pedagógusok számára a szükséges fels fokú végezettségek és szakképzettségek típusát. Iskolánkban a pedagógusok továbbképzése a 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendeletnek, valamint az átmeneti / els továbbképzési tervnek és az évenkénti beiskolázási tervek ütemezésének megfelel en folyik.

13.2. Tárgyi feltételek 13.2.1. A tanítás infrastruktúrája Intézményünk 5160m2-es területen helyezkedik el. Az oktatás 26 nagy és 7 kisebb tanteremben történik. A tantermek kihasználtsága 90% fölötti. Oktatási célra használjuk az iskolai könyvtárat, a tanári társalgót és a fémipari munkaközösség szertárát is. Tanteremigényünk a következ években Tanév 2003 – 2004. 2004 – 2005. 2005 – 2006.

Tantermek száma 33 tanterem 36 tanterem 37 tanterem

Az elméleti oktatáshoz rendelkezésre áll: 26 osztályterem 4 szaktanterem 7 csoportos foglalkozásokra kialakított kisterem 7 szertár

88

Gyakorlati oktatást segíti: 9 iskolai gyakorlati képz hely fodrász oktatóterem tanbolt Kisegít létesítmények: tanári szoba könyvtár stúdió orvosi rendel ifjúságvédelmi felel s helyisége 8 irodahelyiség karbantartó m hely Pályázaton elnyert pénzeszközb l kerül megvalósításra tet terének beépítése

89

2004-ben a régi épületrész

13.2.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke Az eszközök és felszerelések beszerzése éves ütemezésben történik (7. számú melléklet). 13.3. Intézményi gazdálkodás 13.3.1. Iskolánk gazdasági helyzete Gazdálkodásunk pénzügyi fedezetét az állami normatíva a saját bevétel és a vállalkozásoktól átvett szakképzési hozzájárulás, valamint a pályázatokon elnyert pénzeszközök biztosítják. Az elmúlt id szak megszorító pénzügyi politikai következtében a fenntartó önkormányzat iskolánk üzemeltetési és fenntartási kiadásait pénzeszközökkel nem támogatta. A jelenlegi bevételi el irányzatunk csak az alapvet m ködési feltételek biztosítására elegend . A m ködési feltételek javításának egyik járható útja a saját bevételek növelése: elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek bérbeadása gyakorlati oktatás keretében létrehozott áru értékesítése tanulók térítési díja iskolarendszeren kívüli képzés. A tárgyi feltételek biztosítása érdekében további vállalkozásokat kell bevonni az iskola támogatásába a szakképzési hozzájárulás iskolánkhoz történ befizetésével a gyakorlati képzés eszközigényének biztosítása pályázati pénzeszközök elnyerésével. 13.3.2. Tanulók támogatása Az iskolai gyakorlati oktatásban résztvev tanulóknak munka- és véd ruhát, valamint étkezési hozzájárulást biztosítunk. Minden évben jelent s összeg tankönyvtámogatásban részesítjük tanulóinkat. Az iskola által létrehozott alapítvánnyal közösen támogatjuk a tanulmányi és szakmai versenyeken, a kül- és belföldi tanulócserén és szakmai tanulmányutakon résztvev ket. A tanulók ismereteinek b vítésére iskolai könyvtár áll rendelkezésre. Az egészségmeg rzés és egészségügyi felvilágosítás céljából véd n i, iskolaorvosi és fogorvosi szolgáltatást vehetnek igénybe. A tanulók sportolási lehet ségét és igényét az iskolai diáksportkör keretében van mód biztosítani.

90

13.3.3. Érdekeltségi rendszer Jelenleg az intézmény finanszírozása nem teszi lehet vé egy olyan érdekeltségi rendszer kidolgozását, amely megvalósítható. Az éves költségvetés készítésekor a személyi jelleg kiadások tervezése bázis szemlélet . A dolgozók a közalkalmazotti bértábla besorolás szerinti kötelez illetményben részesülnek. Amíg ez a finanszírozási rendszer fennmarad csak a továbbtanulók, és szakmai továbbképzésben résztvev k támogatására van lehet ség.

91

14. Helyi tanterv Az egyes képzési formák tantárgyi rendszerét, óraszámait, a tanterveket a 8. számú melléklet tartalmazza.

92

15. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.

A tankönyvek és segédletek kiválasztásának az iskola filozófiájával a tanulók szükségleteivel, sajátosságaival, a nevel testület oktatásról vallott nézeteivel összhangban kell megtörténnie. A kipróbálás és a folyamatosan megjelen anyagok ismeretében e téren a változtatás természetesnek tekinthet , de az a célszer , ha egy gyerek azonos koncepciójú segédletekb l tanul, felmen rendszerben. Ha a segédletekr l a használat során kiderül, hogy nem igazán jók, a változtatás kötelességünk. Az elvek megfogalmazásában a pedagógusokon és az iskolaszéken kívül a gyerekek véleményét is érdemes kikérni. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: - legyenek jól szerkesztettek, emeljék ki a lényeget, - az egyes témakörök végén tartalmazzanak összefoglalásokat, - legyenek bennük differenciálásra módot adó feladatok, általában is tegyék lehet vé a differenciálást, - legyenek alkalmasak a tartós használatra, - szakmai referenciák: kik írták, lektori vélemények, hol tanítják, milyen eredménnyel, leírások, recenziók, - teljesen felmen rendszer ek-e, - feleljenek meg a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek, - készültek-e hozzájuk kiegészít anyagok, tanári kézikönyvek, - ár. A tankönyvek mellett fontosak a taneszközök és a tanulmányi segédletek. A használt tankönyveket, taneszközöket, tanulmányi segédleteket folyamatosan át kell tekinteni. Számba kell venni el nyeiket, hátrányaikat, ki kell gy jteni a használat közben adódó problémákat. Fontos az állandó információgy jtés és megjelen tankönyvekr l, taneszközökr l: OM tankönyvlista, TANOSZ taneszköz lista, kiadó reklám és szóró anyagok, stb.

93

16. A Pet fi Sándor Kollégium és iskolánk pedagógiai programjának összhangja Iskolánk kollégiumot igényl tanulói a Kisfaludy Károly gimnázium Pet fi Sándor kollégiumában nyernek elhelyezést, Kollégista tanulóink száma - az 1997/98-as tanévben indított vámügyintéz , határrendész és közbiztonsági szakközépiskolai képzés beindítása miatt - jelent sen megn tt. A kollégium pedagógiai programja és iskolánk pedagógiai programja szinkronban van egymással. A Pet fi kollégium nevelési elvei, tanulási rendje, házirendje stb. megfelelnek iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott alapelveinek, céljainknak, feladatainknak. Az iskola és a kollégium pedagógiai alapelvei egyaránt hangsúlyozzák azt, hogy a gyermek a nevelési - oktatási intézmény életének részese és aktív alakítója. A demokratizmus fejlesztése, a demokratikus iskolai és kollégiumi légkör biztosítása, a diákönkormányzatok munkájának er sítése és támogatása a tanulóknak lehet séget ad arra, hogy jogaikat és kötelességeiket gyakorolhassák. A tanulók személyiségének alakításában mindkét intézmény fontos szerepet szán a közösségnek. Az összetartozás, a „mi” érzés kialakítását, az együttm ködési készség fejlesztését szolgálják a közösségi tevékenységek. Az egymáshoz való alkalmazkodás a legfontosabb etikai normák megismerését, betartását feltételezi. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása az iskolának és a kollégiumnak is alapfeladata. Fontos, hogy a tanulók becsüljék meg tanáraik, az iskola és a kollégium dolgozóinak munkáját, igyekezzenek velük nyílt, tisztelettudó kapcsolatot kialakítani. Diákjaink legyenek képesek önmaguk és társaik helyes értékelésére, alakuljon ki bennük az önmaguk és a környezet iránti felel sségtudat. Képesek legyenek a másság elfogadására, toleranciára. Lehet leg azonosuljanak az iskola, kollégium hagyományaival, vállalják a közös célok megvalósítását. Mindkét intézmény alapvet célja, hogy a tanulók konvertálható tudást szerezzenek. A tanulási folyamat tanítási órákon, valamint tanórán kívüli szervezett keretek között történik. Fokozatosan meg kell tanítani tanulóinkat az értelmes tanulás módszereire, technikáira, szoktatva ket arra, hogy egyéni tanulási metódusuk alakuljon ki. Ez a kollégiumban f ként szilenciumokon megvalósítható feladat. Rendkívül fontos, hogy diákjaink eljussanak az önellen rzésig, kialakuljon bennük a tanuláshoz való felel s viszony. Az iskolában és a kollégiumban is nagy hangsúly helyez dik az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátíttatására. Az önképzés, az önálló ismeretszerzés a permanens tanulás nélkülözhetetlen feltétele. Iskolánk képzési szerkezet lehet vé teszi a szakmaváltásokat, az átés továbbképzéseket. Erre a lehet ségre tanulóinkat fel kell készíteni. A tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése iskolai és kollégiumi feladat is. A gyenge képesség tanulók korrepetálása, a tanulási hátrányokkal indulók felzárkóztatása a kollégiumban a szilenciumok keretében történik. Iskolánkban ez tanórán - a frontális osztálymunka mellett - dönt en önálló, páros és kiscsoportos formában szervez dik. A tehetséges tanulók továbbtanulásra, nyelvvizsgára illetve versenyekre való felkészítésére, különböz szakkörök, diákkörök keretében van lehet ség. A kollégiumban a különböz tanulási igények és feltételek összhangjának megteremtésén van a hangsúly. Az egészséges életmódra, a konstruktív életvezetésre, a családi életre nevelés központi helyen szerepel mindkét intézmény pedagógiai programjában. Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megel zésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének el segítésére.

94

Tanulóink rendszeres iskolai és kollégiumi orvosi ellen rzése biztosított. Mindkét helyen egészségügyi felvilágosító foglalkozásokat szervezünk tanulóink részére. A sport és a játék egészséges életvitelre nevel. E mellett az értelmes szabadid töltését is szolgálja. Az iskolába és a kollégiumban is fontos feladat az egészség meg rzésére nevelés. E mellett kiemelked szerepet kap a betegségek megel zését és a balesetek elhárítását célzó egészségnevel munka. A kulturális, esztétikai nevelés kapcsán figyelmet kell fordítani az érintkezés, a beszéd kultúrájára. Minél többen vegyenek részt kulturális diákkörök munkájában, hiszen e tevékenységek a szabadid helyes eltöltését is jelentik. Iskolai és kollégiumi célunk, hogy tanulóink ismerjék meg a város és a térség nevezetességeit, az érdekl d k kiállításokra, színházi el adásokra járhassanak. A többlettudás megszerzésének színtere a könyvtár. Meg kell teremteni a lehet ségét, hogy tanulóink az iskolai és a kollégiumi könyvtáron kívül a Városi Könyvtár szolgáltatásait is igénybe vegyék. A beilleszkedési-, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzd diákjaink támogatása kiemelt feladata mindkét intézménynek. Az osztályf nökök és kollégiumi nevel tanárok együttm ködése e területen különösen fontos. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal az iskolában és a kollégiumban is külön megbízott pedagógus foglalkozik. A kollégium tanulási rendje, házirendje megfelel az iskola munkarendjének, céljainak. Az iskola és a kollégium közötti együttm ködés formája: - A kollégiumi nevel k, az iskolai osztályf nökök, szaktanárok, szakoktatók rendszeres kapcsolattartása, az információ áramlás biztosítása. (Kölcsönös látogatások egymás intézményeiben, hospitálások, esetmegbeszélések, stb.) - A tanulói eredmények kollégiumi ellen rzése, a szül k tájékoztatása. - Az iskolai és kollégiumi éves munkatervek kölcsönös megismerése. - Egymás rendezvényeinek látogatása.

95

17. Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2004. szeptember 01. Felülvizsgálatára minden alkalommal sor kerül, amennyiben a törvényi szabályozás szükségessé teszi. Módosításának tárgyalására akkor is sor kerül, ha azt a nevel k 20%-a kezdeményezi. A módosítás csak a nevel testület általi elfogadással, az iskolaszék, a szül k közössége, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Mohács, 2004. április 30.

Véleményezte:

……………………………………….. szakért

2004.

Egyetértését nyilvánította: ……………………………………….. az iskolaszék képviseletében

2004. április 14.

Egyetértését nyilvánította: ……………………………………….. a diákönkormányzat képviseletében

2004. április 08.

Elfogadta:

2004. április 16.

………………………………………… az iskola nevel testülete képviseletében

………………………………………… 2004. április 14. a Mohácsi Német Önkormányzat képviseletében

………………………………………… 2004. április 14. a Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviseletében A Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lése …….... / …….. ( ) Kgy. határozatával a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája Pedagógiai Programját jóváhagyta.

Dr. Kékes Ferenc a közgy lés elnöke 96

18. Mellékletek 1. számú melléklet Felkészítés emelt szint érettségi vizsgára Iskolánk kell számú (minimum 10 f ) jelentkez esetén vállalja az emelt szint érettségire való felkészítést a kötelez érettségi tantárgyakból, valamint a kötelez en választható tantárgyak közül, a földrajz és a számítástechnika tantárgyakból. Amennyiben a jelentkez k száma nem éri el a minimális csoportlétszámot, úgy az emelt szint érettségi vizsgára való felkészítést a Kisfaludy Károly Gimnáziummal, valamint a Dr. Marek József Mez gazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolával egyeztetett módon biztosítjuk, vagy a pécsi és megyei középiskolákkal közösen oldjuk meg a következ módon: Ének-zene – Kodály Zoltán Gimnázium; Rajz és vizuális kultúra – Táncsics Mihály Gimnázium; Földrajz – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill. PTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola; Kémia – . PTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola, ill. Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola; Fizika – Le wey Klára Gimnázium; Biológia – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill. Le wey Klára Gimnázium; Mozgókép és médiaismeret – Pécsi M vészeti Szakközépiskola; Testnevelés – Mecsekalja Oktatási és Sportközpont; Dráma – Le wey Klára Gimnázium; A tanulónak módja van az általa – a 10. évfolyam végén – választott, emelt szinten tanult érettségi tantárgy módosítására. Erre csak a 11. évfolyam befejezését követ en van lehet sége. Amennyiben a tanuló módosított választásának megfelel tantárgyat iskolánk emelt szinten oktatja, úgy a 12. évfolyamon sikeres különbözeti vizsga letétele után kezdheti meg tanulmányait. Abban az esetben, ha a módosítással választott tantárgyat iskolánk nem oktatja emelt szinten, úgy a módosításra a Kisfaludy Károly Gimnázium, illetve a Dr. Marek József Mez gazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola hatályos szabályzatában foglaltak szerint van lehet ség.

97

2/A s

0

0

10.A 10.B

3 3

3 3

0 0

0 0

0 0

10.C

4

2

0

2

0

11.A 11.B

3 3

3 3

0 0

0 0

0 0

11.C

4

2

0

2

0

12.A 12.B

3 3

3 3

0 0

0 0

0 0

12.C

4

2

0

0

2

er nléti alapozás

júdó (alapvet technikai elemek)

júdó (narancssárga öv)

a karate alapelemei

fakultatív

20 óra

fakultatív

20 óra

fakultatív

fakultatív

fakultatív

fakultatív

10 ó kötelez

fakultatív

fakultatív

fakultatív

98

tanulásmódszertan

4

nyelv

0

fakultatív

4

fakultatív

9.C

fakultatív fakultatív

fakultatív

0 0

fakultatív

0 0

ECDL

karae

0 0

fakultatív

júdó

3 3

sítábor

fakultatív

alapozó

3 3

lovaglás

fakultatív

normál

9.A 9.B

cél

els t

fakultatív

óraszám

osztály

óraszámból önvédelem

autóvezetés

Munkaer piaci esélynövelés

testnevelés

nyel tábo

2/B számú melléklet

Kiegészít szakmai programok szakközépiskolai osztályok részére 9. szakközépiskolai évfolyamok Tanév els hetének programja hétf ismerkedés az új osztálytársakkal kedd ismerkedés az iskolával a várossal szerda tanulás módszertani ismeretek csütörtök osztályprogram péntek tantárgyak ismertetése és az osztályban tanító pedagógusok bemutatkozása A tanítási hét szervez i az osztályf nökök, ha k más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályf nök - helyettesekre hárul. A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályf nök rendelkezésére kell bocsátani. Az osztályf nök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelel ssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályf nökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot is erre a határid re kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályf nöki munkaközösség vezet jének le kell adni!) Heti óraszám: 25 óra, napi óraszám: 5 óra

2. A tanév szakmai programjai a) Munkaer piaci esélynövelés ECDL számítástechnikai vizsga, valamint állami nyelvvizsga letételére felkészít tanfolyamon való részvétel lehet sége. b) A rendészeti pályára felkészít oktatásban részt vev tanulók számára kötelez lovaglás. A 9. évfolyam többi diákjának a program fakultatív. Id tartama: 10 óra. A tanulók szüleit a programról és a felmerül költségekr l a felvételr l szóló értesítésben tájékoztatjuk.

99

10. szakközépiskolai évfolyamok Tanév els hetének programja felkészülés tanulás-módszertani ismeretekb l tantárgyi követelmények ismertetése tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat Felkészít k az osztályf nökök, ha k más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályf nök - helyettesekre hárul. Az osztályf nök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelel ssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályf nökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a határid re kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályf nöki munkaközösség vezet jének le kell adni!) Heti óraszám: 25 óra (15 óra tanulásmódszertan, 10 óra tantárgyi követelmények ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat) Napi óraszám: 5 óra 2. A tanév szakmai programjai a) Munkaer piaci esélynövelés ECDL számítástechnikai vizsga, valamint állami nyelvvizsga letételére felkészít tanfolyamon való részvétel lehet sége. b) A rendészeti pályára felkészít oktatásban részt vev tanulók számára judooktatás. c) Vízitábor A rendészeti pályára felkészít oktatásban részt vev diákok számára kötelez , az évfolyam többi tanulja számára fakultatív A programról a szül ket a tanév szül i értekezletein tájékoztassuk, és az ellen rz be is kerüljön bejegyzésre. Jelezzük szóban és írásban azt is, hogy a befizetésre a szorgalmi id végéig kerül sor. Az összeg beszedését el re, havi esetleg kéthavi részletekben is megkezdhet . A részletes programot minden tanév február 15-ig kell elkészíteni és leadni. Kerüljön részletesen kidolgozásra a tábor programja. Nevezzük meg a tábort kísér pedagógusokat. Készüljön napra lebontott forgatókönyv, amely tartalmazza az egyes pontokért felel sök megnevezését is. Kerüljön sor kapcsolatfelvételre a tábor üzemeltet jével, foglaljuk le a szállást, beszéljük meg az étkezéssel kapcsolatos tennivalókat. Szerezzék be a szükséges eszközöket (hajók, ment mellények). A tábort megkezdett 10 tanulónként 1-1 f kísér vel szervezzük. Ez nem tartalmazza a szállító és az esetleges szakács személyét. A tábor id pontja: a szorgalmi id t követ hetek Heti szakmai elméleti óraszám: 10 óra, napi óraszám: 2 óra Heti szakmai gyakorlati óraszám: 25 óra, napi óraszám: 5 óra

100

11. szakközépiskolai évfolyam 1. Tanév els hetének programja (Szakmai programok) A rendészeti pályára felkészít oktatásban részt vev tanulók els tanítási hete szabad. Az évfolyam többi tanulója számára szakmai programokat szervezünk. Felkészít k az osztályf nökök, ha k más elfoglaltság miatt (egyéb táborok) a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályf nök-helyettesekre vagy a megbízott tanárra hárul. Határid : A program elkészítésére és a felel s pedagógus kijelölésére az el z tanév szorgalmi idejének vége a) A kereskedelmi osztály tanulóinak programjai az alábbi területeket érintik: - szakmai jelleg el adások termékek csoportosítása ÁFA kulcs szerint árufajták a marketing területei a kereskedelmi technikus képzés bemutatása - Videó filmek megtekintése pénzügyi kereskedelmi szakmai rokonszakmák marketing - csomagolás - pénztárgépkezelés - szakmai szókincs fejlesztése (társasjátékok) - csoportos játékok - szakmai elvárások - eladástan viselkedés magatartás beszédkészség vásárlótípusok b) A vámkezel , vámügyintéz osztály tanulóinak programjai az alábbi területeket érintik: A programok az alábbi területeket érintik: - a vám –és pénzügy rség tevékenységi területeinek megismerése - szállítmányozással foglalkozó vállalkozások munkájába való betekintés -exportot és importot lebonyolító gazdasági egységek szakirányú munkájával való ismerkedés Helye: Iskola, vámudvar, szárazföldi és vízi határátkel k (Mohács, Udvar) 2. A tanév szakmai programjai a) Munkaer piaci esélynövelés ECDL számítástechnikai vizsga, valamint állami nyelvvizsga letételére felkészít tanfolyamon való részvétel lehet sége. A B kategóriás vezet i engedély megszerzése 101

12. szakközépiskolai évfolyamok 1. Tanév els hetének programja Nyelvvizsgára el készít nyelvi tábor (angol, horvát, német) Készüljön el a tábor pontos programja. (Tananyag, eszközszükséglet, vizsgára bocsátás feltételei, a vizsga tematikája, a tanító pedagógusok megnevezése és feladatai, költségvetés.) A programról a szül ket a 11. év szül i értekezletein tájékoztassuk, és az ellen rz be is kerüljön bejegyzésre. Jelezzük szóban és írásban azt is, hogy a befizetésre a beiratkozás alkalmával kerül sor. Az összeg beszedését el re, havi esetleg kéthavi részletekben is megkezdhet . A vizsga letételének módjáról, annak szakmai követelményeir l és anyagi vonzatáról szerezzünk pontos ismereteket. A lehetséges vizsgaid pontokról és költségekr l tájékozódjunk, és tájékoztassuk a tanulókat és szüleiket is. A tábor vezetését ne azon tanító pedagógus lássa el. A munkaközösség-vezet jelöljön ki erre olyan munkaközösségi tagot, aki nem lát el oktatói feladatokat. A programot és a tábor helyét minden tanév február 15-ig kell elkészíteni, kijelölni és leadni. Heti óraszám: 30 óra

napi óraszám: 6 óra

2. A tanév szakmai programjai a) Munkaer piaci esélynövelés ECDL számítástechnikai vizsga, valamint állami nyelvvizsga letételére felkészít tanfolyamon való részvétel lehet sége. A B kategóriás vezet i engedély megszerzése Kiegészít szakmai programok szakiskolai osztályok részére 9. szakiskolai évfolyamok Tanév els hetének programja hétf ismerkedés az új osztálytársakkal kedd ismerkedés az iskolával a várossal tanulás módszertani ismeretek szerda csütörtök osztályprogram péntek tantárgyak ismertetése és az osztályban bemutatkozása

tanítópedagógusok

A tanítási hét szervez i az osztályf nökök, ha k más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályf nök - helyettesekre hárul. A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályf nök rendelkezésére kell bocsátani. Az osztályf nök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelel ssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályf nökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot is erre a határid re kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályf nöki munkaközösség vezet jének le kell adni!) Heti óraszám: 25 óra, napi óraszám: 5 óra 102

10. szakiskolai évfolyamok Tanév els hetének programja felkészülés tanulás-módszertani ismeretekb l tantárgyi követelmények ismertetése tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat Felkészít k az osztályf nökök, ha k más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályf nök - helyettesekre hárul. Az osztályf nök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelel ssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályf nökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a határid re kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályf nöki munkaközösség vezet jének le kell adni!) Heti óraszám: 25 óra (15 óra tanulásmódszertan, 10 óra tantárgyi követelmények ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat) Napi óraszám: 5 óra

Az iskola 9. évfolyamos tanuló beilleszkedését segít „ zsilipel ” program A program négy alapelvre épül Az els tanítási hónapban csak akkor értékeljük érdemjegyekkel a tanulói teljesítményeket, ha azt a tanuló kéri, minden más esetben csak szóbeli értékelést alkalmazunk. A tanév els félévében csak 30%-osnál alacsonyabb teljesítményt min sítjük elégtelenre. 0% - 29% = elégtelen 30% - 64% = elégséges 65% - 79% = közepes 80% - 89% = jó 90% - 100% = jeles A félév zárását követ en az egyes munkaközösségek – a tapasztalatokat figyelembe véve fokozatosan emelhetik a követelményeket. Az egye tantárgyak els témazáró dolgozatait – amennyiben azoknak osztályzata elégtelen – újraírhatják a tanulók.

103

3. számú melléklet

Szakközépiskolai vizsgáztatás 1. Célja Egy egységes mérési rendszer alkalmazása a szakközépiskolai osztályokban. Képet kaphatunk arról, hogy a különböz tanárok által tanított osztályok az azonos tantárgyakból hol állnak, és rendszeres gyakorlási lehet séget adunk az érettségire való felkészüléshez írásban (az írásbeli érettségi tantárgyakból) és bizottság el tt szóban. 2. Írásbeli vizsgák Minden tanév januárjában (félévzárás el tt) és júniusában, a végz s osztályokban májusban (évzárás el tt) évfolyamonként írásbeli számonkérés történik a következ tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom matematika* történelem idegen nyelv *Matematikából 9. évfolyamon félévkor nem tartunk vizsgát. Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a kétszint érettségihez igazodó dolgozatot állítunk össze. Az értékelési szempontokat az érettségin használatos elvek határozzák meg. Évfolyamonként azonos a dolgozat tárgya. A diákok az írásbeli témáját el re nem tudhatják. Matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyból évfolyamonként szintén azonos dolgozatot ír mindenki. Az írásbeli dolgozatokat mindenkinek kultúrált formában, lebélyegzett iskolai papíron kell beadnia. A papírokról és a feladatról az érintett szaktanárnak kell gondoskodnia. A javítás határidejére az iskola Házirendjében foglaltak érvényesek. A már kijavított dolgozatokat a szaktanárok az általános igazgatóhelyettesnek adják le. A dolgozatok kérdéseit a vizsga napján az érintett szaktanárok közösen beszélik meg. A vizsgák beosztása a vezet ség által felkért csoport feladata. Az írásbelik összeállításánál és értékelésénél a folyamatosan változó érettségi szabályzatot, útmutatásokat figyelembe kell venni. 3. Szóbeli vizsgák Szóbeli vizsgát, a szervezhet ség miatt, csak a 11. és a 12. évfolyamos tanulók tesznek általában minden tanév február végén/március elején, igazodva az aktuális tanév rendjéhez. Tantárgyai: magyar nyelv és irodalom történelem az érettségire választott idegen nyelv választott érettségi tantárgy (biológia, kémia, földrajz stb.) A tanulók két tárgyból szóbeliznek. Az egyik tantárgy a történelem vagy a magyar, a másik az idegen nyelv vagy a választott. Lehet ség szerint a tanulók a két évfolyamon minden érettségi tantárgyból legalább egyszer vizsgázzanak.

104

A szaktanárok közösen meghatározott id pontban megadott tételsor (10-15 tétel) alapján vizsgáztatnak, melyet az adott szaktanár köteles a diákokkal a vizsga el tt legalább egy hónappal közölni). A szóbeli vizsgák az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott módon történnek (a tanulók a tételt húzzák, felkészülési id t kapnak stb.) Minden tanár készít a tételekhez „beugrót” (5 db kis kérdés alapvet ! fogalom, név, évszám, szavak stb.) Ennek célja, hogy a tanuló értékelése minél jobban közelítsen a valósághoz, ne csak az adott tételhez tudjon hozzászólni. A tanuló a beugrókat ismerheti, de el re nem tudhatja, hogy melyik tételhez melyik öt beugró tartozik. A vizsgák el tt összeülnek az osztályokban tanító tanárok, és egyeztetik, hogy ki mib l fog szóbelizni. A vizsgáztatás koordinálásáért az érintett osztályf nökök a felel sek. A tanulók meghatározott id pontban tájékoztatást kapnak, hogy melyik két tantárgyból fognak szóbelizni. A szóbeliz tanulóknak a vizsgájuk napján délel tt nincs tanítás. A tanulók háromtagú bizottságok el tt felelnek. A tanulók pontos tájékoztatása az osztályf nökök feladata. 4. A vizsgák értékelése A vizsgán szerzett jegy témazárónak megfelel súllyal szerepel a tanuló értékelésénél. Ha a tanuló a beugrókat nem tudja (kett nél többet nem tud), a szóbeli vizsgát folytathatja, de a megszerezhet legjobb érdemjegye csak közepes lehet. Ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, a vizsgát a szaktanár és az érintett munkaközösségvezet által meghatározott id pontban pótolni köteles.

105

4. számú melléklet

Köztes vizsga szabályzata Iskolánk a képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak lezárásaként az 1993. évi LXXIX. Törvény 70. § (6) bekezdése alapján a tanév els és második félévében köztes vizsgát szervez az iskolai tanm helyekben lév tanulók és a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vev tanulók részére. A köztes vizsga részleteir l és a feladatokról az iskola igazgatója határoz a gyakorlatioktatásvezet és a szakmai munkaközösségek el terjesztése alapján. A köztes vizsgák részét képezik az éves munkatervnek. 1. A köztes vizsga célja Iskolánk a szakképz évolyamon tanuló diákok számára a pedagógiai program alapján a félévi és az év végi osztályzatok megállapításához köztes vizsgát ír el . A köztes vizsga során történik annak megállapítása, hogy a tanuló: tudja-e a gyakorlati vizsga tantervi követelményei szerinti tananyagot, képes-e tudása gyakorlati alkalmazására rendelkezik-e a szükséges eszközök, berendezések m ködési és azok biztonságos használati ismereteivel rendelkezik-e az anyagok megfelel ismereteivel. 2. A vizsga helye, ideje és magatartási szabályai A köztes vizsgák a gyakorlatioktatás-vezet által kijelölt iskolai tanm helyekben, tantermekben és a küls gyakorlati képz helyeken az el re meghatározott id pontokban és helyen zajlanak. A vizsgázók munkaruhában kötelesek megjelenni a megjelölt helyszínen és id pontban. A köztes vizsgák nyilvánosak az iskola szaktanárai és az adott szakmát tanuló diákjai számára. Más személy csak igazgatói vagy gyakorlatioktatás-vezet i engedéllyel látogathatja a vizsgákat. A tanulók a vizsgafeladat elkészítéséhez a tanm helyben található eszközöket, berendezéseket és az általuk hozott szerszámokat vehetik igénybe. A tanulók, ha a feladat megkívánja, egymást segíthetik, de egymást nem zavarhatják és egymás feladatán munkam veletet nem végezhetnek. 3. A köztes vizsga értékelése Az értékelést a gyakorlatioktatás-vezet és a szakmai munkaközösség vezet je által kiadott feladat jellege határozza meg, a különböz szakmáknak megfelel en. Az értékelés érdemjeggyel történik, mely részét képezi a tanuló félévi és év végi osztályzatának. Beszámítása általában 60 %-os arányban történik. 3.1. Az elbírálás szempontjai: a tanuló gyakorlati felkészültsége a munkam velethez szükséges eszközök el készítése és azok használata a tanuló kézügyessége és gyakorlottsága a munka-és balesetvédelmi el írások betartása az el írásoknak megfelel munkavégzés és eszközhasználat. A tanuló az elkészített munkadarabot megfelel jelzéssel látja el, és azt a felügyel tanár vagy szakoktató, rögzíti az értékeléshez.

106

3.2. A szakmák szerinti értékelés és min sítés Az érdemjegyeket a szakmai vizsga értékelési elvei alapján állapítják meg a szaktanárok. A min sítési és az értékelési szempontokat szükség esetén minden tanévben felül kell vizsgálni az esetleges belép új szakmák figyelembevételével. Asztalos Az értékelés szempontjai: méret és alakh ség derékszögesség csapok kialakítása illesztési pontosság méretpontosság keresztmetszeti megmunkálás gérbevágás profil kialakítás eszközhasználat biztonságos munkavégzés szerelvényezés felülettisztítás összeépítés Fodrász Az értékelés szempontjai: szakszer ség pontosság biztonságos munkavégzés anyagok helyes kiválasztása technológiák szakszer kivitelezése vegyszeres eljárások pontos arányainak betartása fest lap kitöltése eszközhasználat a frizura külleme, stílusa vendéghez való hozzáállás készséggé fejlesztett technikák a fodrász tanuló hozzáállása esztétikai érzéke a tanuló külleme Keresked Az értékelés szempontjai: árucsoport meghatározása kereskedelmi jelent sége beszerzési források rendelés módja szállítás 107

áruátvétel árképzés raktározás bolti elhelyezés értékesítés reklamáció adminisztráció számlák pontos kitöltése pénztárgép használata vev vel való foglalkozás munkaigényesség boltvezet i feladatok ismerete fogyasztói érdekvédelem N i ruha-készít és varrómunkás Az értékelés szempontjai: eszközök használata anyag kiválasztása pontosság esztétikai hatás szabás, t zés, varrás tisztázás vasalás fazon kialakítás géphasználat munkavédelmi-és biztonsági el írások betartása t zvédelmi el írások betartása Géplakatos Az értékelés szempontjai: anyag kiválasztás alak-és méreth ség pontosság illeszthet ség biztonságos munkavégzés szakszer eszközhasználat szerszám kiválasztás munka-és balesetvédelmi el írások betartása munka-és véd ruha használata t zvédelmi el írások betartása m veleti utasítások betartása gépi berendezések biztonságos üzemeltetése anyagok ismerete m szaki táblázatok, katalógusok használata hegeszt készülékek és berendezések szakszer használata

108

K m ves Az értékelés szempontjai: anyag kiválasztás kit zési pontosság munkaterület el készítése eszközhasználat biztonságos munkavégzés technológiai sorrend betartása rajzolvasás anyagszükséglet számítása munka-és balesetvédelmi el írások betartása munka, véd ruha-és eszköz használata gépi berendezések biztonságos üzemeltetése esztétikai hatás Mez gazdasági gépész Az értékelés szempontjai: anyag kiválasztás alak-és méreth ség pontosság illeszthet ség biztonságos munkavégzés szakszer eszközhasználat szerszám kiválasztás m veleti utasítások betartása munka-és balesetvédelmi el írások betartása munka-és véd ruha használata t zvédelmi el írások betartása gépi berendezések biztonságos üzemeltetése anyagok ismerete m szaki táblázatok, katalógusok használata hegeszt készülék és berendezések szakszer használata er -és munkagépek biztonságos használata vegyszeres munkáknál alkalmazott véd eszközök-és felszerelések szakszer használata környezetvédelmi el írások betartása Karosszérialakatos Az értékelés szempontjai: anyag kiválasztás alak-és méreth ség pontosság illeszthet ség biztonságos munkavégzés szakszer eszközhasználat szerszám kiválasztás munka-és balesetvédelmi el írások betartása munka-és véd ruha használata t zvédelmi el írások betartása m veleti utasítások betartása 109

gépi berendezések biztonságos üzemeltetése anyagok ismerete m szaki táblázatok, katalógusok használata hegeszt készülék és berendezések szakszer használata varrat képzés Szobafest – mázoló-és tapétázó Az értékelés szempontjai: anyag kiválasztás munkaterület el készítése eszközhasználat biztonságos munkavégzés technológiai sorrend betartása színkeverés anyagszükséglet számítása munka-és balesetvédelmi el írások betartása munka, véd ruha-és eszköz használata t zvédelmi el írások betartása gépi berendezések biztonságos üzemeltetése esztétikai hatás környezetvédelmi el írások betartása pontosság gazdaságos anyag felhasználás

Kereskedelmi-technikus Az értékelés szempontjai: árucsoport meghatározása kereskedelmi jelent sége beszerzési források rendelés módja szállítás áruátvétel árképzés raktározás bolti elhelyezés értékesítés reklamáció adminisztráció számlák pontos kitöltése pénztárgép használata vev vel való foglalkozás munkaigényesség boltvezet i feladatok ismerete fogyasztói érdekvédelem

110

Vámügyintéz Köztes vizsgát a szakmai vizsga tantárgyaiból tartunk félévkor és év végén az id arányosan elsajátítható tananyagból A vizsga részei: – Vámjog és vámeljárás – Kereskedelmi vámtarifa és áruismeret – Idegen nyelv (általános és szakmai)

5. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége, speciális képzettsége 6. sz. melléklet A pedagógiai munkát segít nyilvántartása

technikai és gazdasági dolgozók

7. sz. melléklet Eszközök és felszerelések jegyzéke 1. sz. melléklet Helyi tantervek (CD)

111