EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 309 final
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2012–2017 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről {SWD(2012) 309 final}
HU
HU
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2012–2017 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására3, tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira4, tekintettel az Európai Tanács következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.
1
HL L 209., 1997.8.2., 1. o. HL L 306., 2011.11.23., 25. o. COM(2012) 309 final. P7_TA(2012)0048 és P7_TA(2012)0047.
2 3 4
HU
2
HU
(2)
A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot5, melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.
(3)
A Tanács 2011. július 12-én ajánlást fogadott el az Egyesült Királyság 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt nyilvánított az Egyesült Királyság 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.
(4)
A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést6, amelyben az Egyesült Királyságot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.
(5)
Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.
(6)
Az Egyesült Királyság 2012. április 30-án benyújtotta a 2011–12-től 2016–17-ig tartó időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját és a 2012-re vonatkozó nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatban értékelte, hogy érinti-e az Egyesült Királyságot a makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálatában7 megállapította, hogy az Egyesült Királyságot belső, de nem túlzott egyensúlyhiány jellemzi.
(7)
A 2012. évi konvergenciaprogram 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelő értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A programban felvázolt költségvetési stratégia célja, hogy a nettó adósságra és a ciklikusan kiigazított folyó mérlegre vonatkozó kormányzati költségvetési célkitűzések elérése érdekében végrehajtsa a szükséges költségvetési konszolidációt. A konvergenciaprogram nem tartalmaz a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzott középtávú célkitűzést. A program előrejelzései szerint az Egyesült Királyság a túlzott hiány korrekciójára a Tanács által a 2010. december 2-i ajánlásában megállapított határidő betartásával várhatóan egy évet késik. A Tanács által meghatározott 2014/15. évi határidő esetében az államháztartási hiány a GDP 4,4 %-
5
A Tanács 2012. április 26-i 2012/238/EU határozata. COM(2012) 68 final. SWD(2012) 161 final.
6 7
HU
3
HU
ára becsülhető, amely az (újraszámított) strukturális hiány8 alapján azt mutatja, hogy 2010/11 és 2014/15 között az átlagos költségvetési erőfeszítés a GDP 1,25 %-át teszi ki, amely a túlzotthiány-eljárás keretében a tanácsi ajánlásban meghatározott 1¾ %-os költségvetési erőfeszítés alatti érték. Jóllehet a kormány nem tért el a költségvetési konszolidációs stratégiájától, amely kezdetben elégségesnek bizonyult a túlzotthiányeljárás célkitűzéseinek való megfeleléshez, a költségvetési teljesítményre és kilátásokra hatással volt a gazdasági növekedési kilátások romlása. A bevételi intézkedéseket többnyire a költségvetési konszolidáció korrekciós pályájának elejére ütemezték. A 2010–11 és 2014–15 közötti időszakra vonatkozó teljes éves költségvetési konszolidáció mintegy 40 %-a 2011–12 végére teljesül, ideértve a kiadáscsökkentés 30 %-át és a nettó adóemelés kétharmadát. Az adórendszer hatékonyságának a hozzáadottértékadó-kulcsok szerkezetének felülvizsgálatából eredő növekedése nyomán megjelenő potenciális többletbevételi hatást továbbra sem sikerül teljes mértékben kiaknázni. A konvergenciaprogram szerint az általános államháztartási hiány 2011–12-ben várhatóan a GDP 8,3 %-át, 2012–13-ban a GDP 5,9 %-át, 2013–14-ben a GDP 6,0 %-át, 2014–15-ben a GDP 4,4 %-át, 2015–16-ban a GDP 2,9 %-át és 2016–17-ben a GDP 1,2 %-át teszi ki. Ezen előrejelzések valamivel alacsonyabb értéket mutatnak a Bizottság szolgálatai által végzett becsléseknél. Az utóbbiak 2012. évi tavaszi előrejelzésében a hiány mértékét 2012–13-ban a GDP 6,1 %-ában (amely egy tervezett, egyszeri nyugdíjalap-átutalás nélkül 7,9 % lenne), 2013–14-ben a GDP 6,5 %-ában állapították meg. A különbségek az alacsonyabb növekedési előrejelzésből és az Egyesült Királyság adatain az Eurostat által végrehajtott módosításokból fakadnak. A növekedésösztönző kiadásoknak biztosított elsőbbség érdekében a 2011. évi őszi nyilatkozatban néhány kiigazításra került sor a kormány költségvetési terveiben, az állami beruházások terén 2014–2015-ig azonban továbbra is erőteljes visszaesés várható. A 2013–2014-es időszakra 94,7 %-ra előre jelzett államadósság várhatóan a 2014–2015-ös időszakban éri el tetőpontját.
HU
(8)
A válságot megelőzően az ingatlanpiac túlfűtötté vált: a jövedelmekhez viszonyítva történelmi magasságokban jártak az ingatlanárak, ahogy egyre nőtt az ingatlanok kereslete és kínálata közötti különbség, ami a jelzáloghitelek magas szintjének felhalmozódásához vezetett. A Bizottság részletes felülvizsgálata szerint a háztartások magas adósságállománya belső egyensúlyhiányt eredményezett az Egyesült Királyság gazdaságában. A változó kamatlábú jelzáloghitelek magas aránya miatt a háztartások pénzügyeire veszélyforrást jelentenek a kamatlábemelések, ami a pénzügyi szektoron keresztül esetlegesen destabilizáló módon visszahat a gazdaság egészére. A háztartások eladósodottságában tartós és jelentős visszaesés csak akkor valószínűsíthető, ha az ingatlanárak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva csökkennek; a nominális ingatlanárak gyors csökkenése azonban veszélyt jelentene számos háztartásra nézve, hiszen ezzel tőkehelyzetük negatívba fordulna. A lakásépítés a korlátozó településtervezési rendszer és a konjunkturális helyzet gyengesége miatt továbbra is a valaha regisztrált legalacsonyabb szinten áll, a szélesebb ingatlanpiac pedig ugyancsak mérsékelt aktivitást mutat. 2011 novemberében a kormány közzétette az Angliára vonatkozó, a lakásépítést ösztönző lakástámogatási stratégiáját, de továbbra is bizonytalan, hogy milyen nettó hatást gyakorol az új rendszer az ingatlanpiac alakulására. Ezenfelül a lakástámogatási
8
Egyszeri és átmeneti jellegű intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenleg, amelyet a Bizottság szolgálatai a programban nyújtott információk alapján és a közösen elfogadott módszerrel újraszámítottak.
4
HU
stratégia nem tesz említést az ingatlanadó kérdéséről, amelynek esetében az Egyesült Királyság a regresszív, ismétlődő adó (council tax) és a progresszív tranzakciós adó (Stamp Duty Land Tax – SDLT) kombinációját alkalmazza, ami szerepet játszhat a költségvetési bevételek és a pénzügyi stabilitás konjunkturális alakulásában. A 2012. évi költségvetésben szerepel a progresszív tranzakciós adó mértékének kiigazítása, de összességében csak kisebb változásokat vezettek be ezen a területen.
HU
(9)
Az Egyesült Királyságnak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie a munkanélküliség és a munkaerő-piaci részvétel terén. Az Egyesült Királyságban a munkanélküliség aránya jelenleg 8,4 %. Az ifjúsági munkanélküliség sokkal magasabb arányú, 22,2 %-ot tesz ki, és a munkanélküliek több mint 38 %-a 25 év alatti. A (16 és 24 év közötti) fiatalkorúak 17,7 %-a nem munkavállaló, és nem vesz részt sem az oktatásban, sem a képzésben. A magánszektorbeli foglalkoztatás szerény növekedést mutat, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy kiegyenlítse az állami szférában megvalósult foglalkoztatás visszaesését és a munkaerő-állomány növekedését. Az Egyesült Királyságban túlkínálat van alacsonyan képzett munkaerőből, akik iránt csökken a kereslet, ellenben hiány mutatkozik magas szakképzettséggel és műszaki szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból, akik elsősorban azokban a feldolgozóipari és a kiviteli ágazatokban keresettek, amelyekben az Egyesült Királyság teljesítménye viszonylag gyengének mondható. A szakképzési politika az alapvető képességekre és a 2. szintű képesítésekre összpontosít, miközben a gazdaság egyre inkább a felsőfokú szakképzési minősítéseket igényli. Az Egyesült Királyságban továbbra is jellemző, hogy a felnőttek viszonylag nagy száma rendkívül gyengén teljesít az írni-olvasni és számolni tudás terén, és nem rendelkezik olyan alapokkal, hogy profitálhatna a szakképzés nyújtotta lehetőségekből. A korai iskolaelhagyás mértéke 2005 óta 3,3 százalékponttal emelkedett és 14,9 %-os arányával az uniós átlag felett áll; az alacsony jövedelmű családoknak nyújtott további támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozható legyen az idő előtti iskolaelhagyás.
(10)
A kormány aktív jóléti reformprogramot dolgozott ki annak érdekében, hogy minél több embert sikerüljön bevezetni a munka világába, miközben támogatja a legkiszolgáltatottabb személyeket. A juttatási rendszer egyszerűsítését célzó Universal Credit elnevezésű program végrehajtása még nem zajlott le, de számottevő annak a veszélye, hogy az új szakpolitikák foglalkoztatásra és bevételekre gyakorolt pozitív hatását felülmúlja a juttatásokra rendelkezésre álló összegek csökkentése, így a szegénység – elsősorban a gyermekekkel rendelkező családok esetében – még tovább fokozódik. Független becslések szerint 2020–21-ben a gyermekeket érintő mélyszegénység 2001–2002 óta a legmagasabb szintet fogja elérni, és a kormány nem fogja teljesíteni a gyermekszegénységről szóló törvényben lefektetett, a gyermekszegénység visszaszorítására irányuló célkitűzéseket. A gyermekgondozáshoz való hiányos hozzáférés, különösen az alacsony jövedelműek körében még mindig jelentős problémákat okoz; e nehézség leküzdésére a kormány még nem dolgozott ki megfelelő terveket. A gyermekgondozáshoz nyújtott támogatás csökkentése is a probléma súlyosbodásához vezethet.
(11)
A finanszírozási feltételek továbbra is szigorúak, különösen a kkv-k esetében. A vállalati szektornak nyújtott nettó hitelek 2011-ben negatívak voltak, miközben a felmérésekből származó adatok szerint a kkv-k jelentős száma függ hitelektől. Ezen túlmenően a nem banki hitellehetőségekhez továbbra is főként a nagyobb vállalatok férhetnek hozzá, és korlátozott a bankok egymás közötti versenye. A hatóságok által a helyzet javítása érdekében tett lépések ellenére az alternatív adósságpiacokkal
5
HU
foglalkozó Breedon-munkacsoport becslései szerint a következő öt évben – elsősorban a kkv-k esetében – tartós finanszírozási hiány fog fennállni. (12)
Az Egyesült Királyság előtt álló feladatok egyike az energetikai és közlekedési infrastruktúra javítása. Ez kapcsolódik a hosszú távú növekedés és versenyképesség megalapozásához, valamint azon problémák kezeléséhez, amelyek miatt az Egyesült Királyság a feldolgozóipari ágazatokban nem tudja felvenni a versenyt a többi országgal. Az Egyesült Királyságnak jelentős beruházásokra van szüksége villamosenergia-termelői kapacitásának javítása érdekében, tekintve, hogy a meglévő – a következő évtizedben bezáró – erőművi kapacitás nagy részét le kell cserélnie, valamint eleget kell tennie a megújuló energiára vonatkozó kötelezettségeinek és a szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normáknak is. Az Egyesült Királyság közlekedési ágazatában hiányosságok tapasztalhatók a hálózati kapacitások és minőség terén, ami visszahathat az ország gazdasági egyensúlyának beruházásokkal és kivitellel történő helyreállítására irányuló kormányzati célkitűzésre. A kormányzati költségvetési konszolidációs stratégia részeként a nettó állami beruházások mértéke 2014–15-re drasztikusan vissza fog esni, ami súlyosbíthatja a közlekedési infrastruktúrára nehezedő nyomást, hacsak nem biztosítható alternatív finanszírozási forrás.
(13)
Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte konvergenciaprogramját és nemzeti reformprogramját, valamint részletes felülvizsgálatot készített. Figyelembe vette nemcsak a programok az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési és társadalmigazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. A Bizottság európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásait az alábbi, 1.–6. ajánlások tükrözik.
(14)
A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta az Egyesült Királyság konvergenciaprogramját. Véleményét9 mindenekelőtt az 1. ajánlásban foglaltak tükrözik.
(15)
A Tanács a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatának eredményei és ezen értékelés fényében megvizsgálta az Egyesült Királyság 2012. évi nemzeti reformprogramját és az Egyesült Királyság 2012–17-re vonatkozó konvergenciaprogramját. Az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlását mindenekelőtt a 2., 3. és 6. ajánlásban foglaltak tükrözik,
AJÁNLJA, HOGY az Egyesült Királyság a 2012–2013-as időszakon belül tegyen lépéseket a következők érdekében: 1.
9
HU
Teljes mértékben hajtsa végre a 2012/13. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési stratégiát, és erősítse meg a 2013/14. pénzügyi évre és az azt követő évekre vonatkozó költségvetési stratégiát, kellően meghatározott intézkedésekkel alátámasztva, a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő korrekciójának biztosítása, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében a tanácsi ajánlásokban meghatározott strukturális kiigazítási erőfeszítés megvalósítása, továbbá az államadósság magas arányának csökkenő pályára állítása érdekében. Biztosítson Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint.
6
HU
elsőbbséget a növekedésösztönző kiadásoknak, hogy elkerülje annak kockázatát, hogy a növekedés középtávú kilátásainak további gyengülése negatív hatást gyakoroljon az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára. 2.
Átfogó lakástámogatási reformprogram végrehajtásával kezelje a magas és változó ingatlanárak, valamint a háztartások magas adósságállományának destabilizáló hatását a lakáskínálat növelése, a megfizethetőség problémájának megkönnyítése és a lakhatás állami támogatása iránti igények csökkentése érdekében. Hajtson végre további reformokat a jelzáloghitel-piacok, a bérlemények piacai, a pénzügyi szabályozás és az ingatlanadózás területén az ingatlanárak túlzott ingadozásának és a lakáspiaci torzulásoknak a megelőzése érdekében.
3.
Folytassa a fiatalkorúak foglalkoztathatóságának javítását, elsősorban azokét, akik sem a foglalkoztatásban, sem az oktatásban, sem a képzésben nem vesznek részt, többek között a Youth Contract elnevezésű ifjúsági szerződés felhasználásával. Biztosítsa, hogy egyre több fiatalkorú használja ki a tanulószerződéses gyakorlati képzési programokat, és ezek kellő mértékben összpontosítsanak a felsőfokú és magasabb szintű készségekre, valamint vonjanak be több kis- és középvállalkozást. Hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az iskolát rendkívül alacsony tudásszinttel elhagyó fiatalkorúak nagy aránya.
4.
Hozzon intézkedéseket az aktív kereső nélküli háztartásokból érkező személyek munkaerőpiacra történő integrálásának megkönnyítésére. Biztosítsa, hogy a tervezett jóléti reformok révén ne növekedjék a gyermekszegénység mértéke. Hajtsa végre teljes mértékben a gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló intézkedéseket.
5.
Javítsa a továbbiakban is a banki és nem banki finanszírozás magánszektor, különösen pedig a kkv-k általi hozzáférhetőségét. Támogassa a bankszektoron belüli versenyt, elsősorban a piacra lépési korlátok csökkentésére, az átláthatóság fokozására és a banki szolgáltatásokkal foglalkozó független bizottság által javasolt bankok közötti váltásra irányuló intézkedések révén, továbbá tárja fel a kockázati tőkéhez és a nem banki hitelezés egyéb formáihoz való hozzáférés javításának módjait.
6.
Hajtsa végre az Egyesült Királyság hálózati infrastruktúrája kapacitásának és minőségének javítására irányuló hosszú távú stratégiát, többek között a közlekedési és energetikai hálózatokban jelentkező feszültségek enyhítését célzó intézkedésekkel, ösztönözve a hatékonyabb és megalapozottabb tervezési és döntéshozatali folyamatokat, valamint kihasználva a megfelelő állami és magánfinanszírozási intézkedéseket.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről az elnök
HU
7
HU
