Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6.
Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk -e az EU-hoz – a gazdasági kondíciót tekintve, – a jogrendszert tekintve, – az intézményrendszert tekintve?
Akár igen, akár nem a válasz, az ágazat uniós kereteken belüli pozícionálása nemzetgazdasági érdek!
Alapmegállapítás az agrárgazdaság lehetőségeiről
Az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik a világkereskedelemben, ezzel a lehetőséggel élni kell egy relatíve kedvező agráradottságokkal bíró országban.
A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január – 2014. augusztus) 1967=100% 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2014
Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: TR/J CRB, Barchart
A mg-i kibocsátás alakulása Országok EU-25 Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
2004-2006
2007-2010 316,3 5,5 6,9 0,6 3,6 8,2 22,3 0,5 3,8 63,1 11,5 21,3 5,8 15,1 0,8 1,5 0,3 6,2 0,1 41,1 44,9 6,1 39,5 4,6 1,8 1,1
2011-2013 339,7 6,2 7,7 0,7 4,2 9,1 23,5 0,7 4,1 66,6 10,6 23,9 5,7 19,8 1,0 2,1 0,3 6,6 0,1 46,5 45,2 6,3 40,6 5,1 2,0 1,1
2011-2013/2004-2006 (%) 381,7 7,1 8,3 0,7 4,9 11,4 28,6 0,9 5,0 74,9 10,8 26,3 7,0 22,8 1,2 2,8 0,4 7,6 0,1 52,9 49,1 6,5 42,5 6,3 2,3 1,2
Az EU-n belüli pozícionálásról a táblázat
M.e.: milliárd euró Forrás: EUROSTAT
120,7 129,6 121,1 112,0 137,2 138,7 127,9 161,6 130,2 118,7 93,5 123,7 121,4 150,6 160,1 183,5 135,1 122,7 104,6 128,8 109,5 105,7 107,6 135,4 130,4 110,3
Alapmegállapítás a mezőgazdaságról
A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban mint az elmúlt három évben.
A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye*
*Az adóbevallást készítő gazdaságok adatai alapján Forrás: AKI számítás NAV adatbázis alapján
Kifizetett támogatások források szerinti megoszlása 800 700
milliárd forint
600 500 400
464,2
300 200
1,1
100
217,0
234,1
248,2
245,0
177,5
181,4
190,7
2005
2006
2007
425,8 261,2
517,2
557,3
353,6
22,8 133,1
135,9
167,2
2008
2009
107,7
118,8
132,7
128,2
2010
2011
2012
2013
0 2003
2004
Nemzeti forrásból finanszírozott támogatások Forrás: AKI számítás VM + MVH adatok alapján
EU forrásból finanszírozott támogatások
A mezőgazdasági jövedelemtámogatások és a jövedelem alakulása (2004-2012) 400
milliárd forint
300 200 100 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
-100 Társas bérszínvonallal korrigált adózás előtti eredmény Forrás: NAV adatok alapján saját szerkesztés
Jövedelemtámogatások
A termelési érték arányos jövedelmezőség változása néhány kiemelt üzemtípusnál 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% 2003
2004
Növénytermesztők
2005
2006
2007
Ültetvényes gazdálkodók
2008 Tejtermelők
Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
2009
2010
Sertéstartók
2011
2012
Baromfitartók
Az egy hektárra jutó nettó beruházások változása 2003 és 2013 között 70 60
ezer Ft/hektár
50 40 30 20 10 0 -10 -20 2003
2004
2005
egyéni
2006
2007
2008 társas
Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
2009
2010
2011
2012 összes
2013
Alapmegállapítás az élelmiszeriparról
Az élelmiszer termékpálya kritikus pontja ma az élelmiszeripar
Az élelmiszeripari termelés volumenindexének változása (2002 = 100,0) 120
110 100,0 százalék
100
98,8 94,8 89,8
90,9 87,4
90
81,5
79,9
79,3
2009
2010
85,5
85,3
2012
2013
81,8
80
70
60 2002
Forrás: KSH
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2011
Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása
Forrás: NAV adatbázis
Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2013 között 400 350
250 200 150 100 50 0 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13
milliárd forint
300
JEGYZETT TŐKE Forrás: NAV adatok alapján saját szerkesztés
Ebből: állami
Ebből: külföldi
Ebből: belföldi társas
Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban
Forrás: APEH (élelmiszeripar) és VM (agrárágazat) adatok alapján saját szerkesztés
Alapmegállapítások a piaci lehetőségek kihasználásáról A hazai piacon a tíz év alatt bővült az import élelmiszerek aránya Nőtt az exportteljesítmény, de további feladat a félkész és késztermékek kivitelének bővítése.
Az agrár-külkereskedelem alakulása
Forrás: KSH
A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi egyenleg az egyes összetevők szerinti bontásban 4000 3500
668
3000 302
millió euró
2500 2000 1500 1000 500
431 394 424
242 343
90 307
19 318
543
514
518
659
0
1271
27 388
53 383
227 477
1506
1280
1429
2008
2009
2010
949
944
649
1145
1797
2009
2011
2012
1505
-27
-500 2003
2004
Mezőgazdasági termék Forrás: KSH, AKI
2005
2006
2007
Elsődleges feldolgozás terméke
2013
Másodlagos feldolgozás terméke
Alapmegállapítás a vidékfejlesztésről
Az ágazati fejlesztési források alapvetően a mezőgazdasági termelés megerősítését szolgálták, a vidéki térségek fejlődéséhez elsősorban az alapszolgáltatások színvonalának szerény mértékű növelésével járultak hozzá.
EU társfinanszírozású vidékfejlesztési programok forrásai (2004-2013) Technikai segítségnyújtás (TS) 4% Vidéki életminőség (III.) 18%
Versenyképesség (I.) 43%
Vidéki környezet (II.) 35%
Megjegyzés: SAPARD, AVOP, NVT, valamint az ÚMVP adatai 2014. február 25-i állapot szerint. Forrás: MVH, VM
A vidékfejlesztési programok előnyei – Lehetővé tették az EMVA pénzek elköltését. – Megmozgatták a vidéket • anyagiakban, • szellemiekben.
– Számos területen biztosítottak elvi fejlesztési lehetőséget. – Teret nyertek a közösségi kezdeményezések.
A vidékfejlesztési programok hiányosságai: – Eredendőek • megoldó és nem gerjesztő jellegű fejlesztéseket ösztönöztek. • illúziókat gerjesztettek, mert a megoldó jelleghez relatíve kevés volt a pénz, holott abszolúte sok • Erősek voltak bennük a lobbi érdekek • alacsony hatékonyságú vagy nem hasznosuló fejlesztésekre is költötték a pénzt
– Új kihívások jelentek meg az elmúlt évtizedben, amelyeket nem vettek figyelembe
Lehetőségek és kockázatok – agrárpolitikai feladatok Stratégiai prioritások
– A kedvező pénzügyi kondícióból adódó fejlesztési lehetőségek kihasználása – Nagyobb vidéki foglalkoztatást biztosító mezőgazdasági ágazatok és gazdaságstruktúrák erősítése • A versenyképesség javítása • Öntözésfejlesztés
– Élelmiszer-feldolgozás pozíciójának javítása – Olyan Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadtatása, amely kiküszöböli a DIT-ÚMVP hiányosságait
Az eszközrendszer fő prioritásai – Földbirtok politika – KAP
Köszönöm a figyelmüket!
