After-LIFE Természetvédelmi terv

LIFE08 NAT/RO/000502 Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen

After-LIFE Természetvédelmi terv

1

Proiect LIFE08 NAT/RO/000502 Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen Természetvédelmi terv az After-LIFE szakaszra (2014-2018) Marosvásárhely, 2013 Készítette: Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség Marosvásárhely, Hídvég út 10 sz. Maros megye tel. +40 265-314984 fax: +40 265-314985 [email protected] www.lifemures.ro

2

Tartalom 1. Előszó .......................................................................................................................................... 4 2. A projekt története és helyzetelemzés ......................................................................................... 5 3. Célok és eredmények ..……………………………......................................................................... 6 4. Fenyegetések és megvalósított intézkedések közötti arány ……………….………......………..... 7 5. SWOT elemzés .…………........................................................................................................... 11 6. Letséges finanszírozási források ……..…………….................................................................... 12 4. Kitűzött célok az After-LIFE szakaszban ..………….……………………………………....…........ 13 5. Javasolt intézkedések az After-LIFE szakaszban .......................................................................16

3

Előszó Ezen természetvédelmi terv egy átfogó áttekintést ad a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség és a Maros megyei Állami Erdészeti Hivatal, partnerségben kezdeményezett intézkedéseiről, bizonyos kiemelt fontosságú élőhelyek EU szintre való helyreállítása érdekében. Továbbá, meghatározza a célokat és a közel jövőben végrehajtandó szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tovább javítsák és fenntartsák ezen élőhelyek állapotát. Ugyanakkor egy olyan eszköz, amelyen keresztül a projekt kedvezményezettjei tudatosíthatják a jogalkotási és döntéshozó szervekben, valamint a közvéleményben, hogy a megfelelő intézkedéseket figyelembe kell venni és belefoglalni a helyi, regionális és országos szintű politikákban és stratégiákban, amelyek célja a biológiai sokféleség fenntartása az EU-csatlakozási szerződésben foglaltak szintjén.

4

A Projekt története és helyzetelemzés 2007 után, Románia EU-hoz való csatlakozása után, a Natura 2000 hálózat is létrejött. Az ide tartozó területek kijelölése 2011-ig tartott, amikor is megtörténtek az utolsó javaslatok a védett területek felvételére. 2008-tól kezdődően, a Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengely „A biodiverzitás és természeti örökség védelme és feljavítása, támogatva a védett területek menedzsmentjét, beleértve a NATURA 2000 alkalmazását is” finanszírozási program lehetőségével élve, a Natura 2000 területek adminisztrátorai és más jogosult személyek (földtulajdonosok / vezetők, a civil szervezetek, kormányzati szervek) különböző projektek indítottak a Natura 2000 területek fejlesztési terveinek kidolgozására. Ezen fejlesztési terveknek a kidolgozása és jóváhagyási folyamata nagyon bonyodalmas és hosszú, így lehetséges az, hogy 2013 végéig még mindig nem létezik egyetlen területnek sem, a román kormány által jóváhagyott, fejlesztési terve. A Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengelyének egyetlen teljesítménymutatója a jóváhagyott fejlesztési tervek száma és a fejlesztési tervekkel / intézkedésekkel rendelkező területek nagysága a Natura 2000 hálózatban. A Környezetvédelmi és Éghajlatváltozás Minisztérium csak 2016-tól fog támogatási összegeket kiutalni a fejlesztési tervek és intézkedések végrehajtására. Ilyen körülmények között, az Európai Unió LIFE finanszírozási program az egyetlen életképes megoldás, hogy a biodiverzitás konkrét természetvédelmi és rehabilitációs intézkedéseit támogassa. Ugyanez a helyzet a Kelemen-Görgényi NATURA 2000 területtel is, amelynek a fejlesztési - vezetési terve jelenleg készül, és a legkorábbi várható határidő a jóváhagyásra 2016. A Maros megyei KVÜ 2006-ban javasolta felvételre a Kelemen-Görgény hegyek (ROSCI0019) területét a Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területek közé, majd 2007-2008 folyamán megállapította, hogy egyes részei a Különleges Természetmegőrzési Területnek degradáltak. A KTT szinte teljesen lefedi a vulkanikus eredetű Kelemen - Görgényi havasok hegyláncait, kiterjed a Keleti - Kárpátok belső oldalán, ami meghatározza a festői kilátást és ugyanakkor, felhívja a figyelmet a sajátos biológiai sokféleségre, felerősítve e biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát. Az a tény, hogy az emberi települések csak a Maros folyó völgyében jöttek létre lehetővé tette a kompakt természetes erdők megőrzését több mint 100.000 hektáron. A csökkent antropogén tevékenység lehetővé tette, hogy szinte érintetlenül megőrződjön a zóna különböző élőhelyeinek és fajainak természetes sokszínűsége. És mégis, egy súlyosan megpróbált társadalom fejlesztési igényei és a természeti értékek megőrzésének igényei közti harmonizáció hiányában e természetvédelmi terület egyes részei ledegradálódtak az elmúlt évtizedekben. Következésképpen, szükségesé vált egy támogatási kérelem megfogalmazása, hogy egy LIFE projekt keretében végrehajtható legyen három európai jelentőségű kiemelt fontosságú élőhely rehabilitációja, élőhelyek melyeket a nem fenntartható emberi tevékenységek befolyása tett tönkre, mint a boróka telepek betakarítása, a legelő típusoknak nem megfelelő legeltetés, a hagyományos pásztorkodás elhagyása és a túlzott 5

- visszaélésszerű fakitermelés. Így, a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Maros megyei Erdészeti Hivatal együttműködésével és az Európai Bizottság által támogatott LIFE+ Program finanszírozásával, egy projektet indított "Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen (SCI)" néven. Projekt végrehajtási ideje 2010 január - 2013 júliusa volt. Ennek következtében, adott lévén a Kelemen - Görgényi havasok specifikus bio-földrajzi sajátosságai, a projekt célja a Kelemen-Görgényi kiemelt jelentőségű élőhelyek ökológiai rekonstrukciója. A múltbeli nem fenntartható emberi tevékenységek által szigetszerűen érintett élőhelyeké.

A projekt céljai A projekt akciói 3 érintett élőhelyet céloztak, ez szolgáltatta a kiindulási pontot, amely meghatározta a következő fő célokat: 1. 30 hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú élőhely ökológiai rekonstrukciója, a Rakottyás-tető, Kelemen-havasok 2. 198 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Kelemen-havasok magas szubalpin területein 3. 111,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Görgényi-havasok alacsonyabb területein 4. 10,56 hektár 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú élőhely ökológiai rekonstrukciója a Maros Szorosban; 5. A részvétel fokozása a helyreállítási tevékenységek és természetvédelmi aktivitásokban a helyi közösség részéről

Elért eredmények: 

30 hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú élőhelyen 93.000 Törpefenyő facsemete, 500 Havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra) facsemete, valamint 100.000 Erdélyi havasszépe mag újratelepítése és karbantartása.  198 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely felújítása a Kelemen-havasok magas szubalpin területein, csökkentve a nem kívánt / invazív fajok bőségét (Deschampsia cespitosa, Veratrum album, Rumex alpinus), fokozva a jellemző fajok bőségét (Festuca nigrescens, Agrostis capillaris, Nardus stricta), és növelve a takarmány értékét;  111,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely felújítása a Görgényi-havasok alacsonyabb területein, mind megszüntetve (Picea abies) és csökkentve a nem kívánt / invazív fajok bőségét (Deschampsia 6

cespitosa), növelve a jellemző fajok bőségét (Festuca nigrescens, Agrostis capillaris, Nardus stricta, Viola declinata, Veronica officinalis, stb), valamint a takarmány értéknövekedésében;  12,6 hektár 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú élőhely felújítása 19.300 Alnus glutinosa facsemeték ültetése és karbantartása és az invazív akác (Robinia pseudoacacia) fajok eltávolítása által;  Tájékoztató és felvilágosító kampány keretében, 15 nyilvános ülés megszervezésével, ahol a tagok a helyi közösségeket egyaránt tájékoztatta, és lehetőséget adott arra, hogy kifejezzék véleményüket a Life+ projekt akcióinak végrehajtásával, és az általuk elért eredményekkel kapcsolatban. Összehasonlítva a három élőhely részarányát a ROSCI0019 Kelemen-Görgényi KTT-ben (136.657 ha összesen), a projekt által rehabilitált területek kb. 2%-ot a 4070* Törpefenyő Pinus mugo és Rhododendron myrtifolium élőhelyből, 17-20%-ot a 6230* Fajgazdag Nardus gyepek és hegyvidéki legelő élőhelyből és kb. 2% a 91E0* Enyves Alnus glutinosa és Fraxinus excelsior élőhelyből képviseltek. A projekt elején létezett számos kockázat és kihívás, amelyek így vagy úgy befolyásolhatták volna az eredményeket és a folyamat végrehajtását. Az alábbi táblázat elemzi a projekt kezdetén azonosított fenyegetéseket, összehasonlítva a megvalósított tevékenységekkel és az elért eredményekkel. A projekt elején és a végrehajtási folyamatban azonosított fenyegetések

Végrehajtott intézkedések és a projekt végén elért eredmények

Egy koherens jogi keret és a természetes élőhelyek megőrzési és rehabilitációs szabályainak a hiánya.

A projekt területén tálalható természeti tőkéért felelős hatóságok engedélyének a megszerzése

A Környezetvédelmi Minisztérium és a

A projekt elején részletes módszertan és munkaterv készült a célok eléréséhez, ehhez felhasználva és alkalmazva más hasonló projektek legjobban bevált gyakorlatait és az erdészeti jogszabályok követelményeit, mindezeket persze a projekt feltételeihez alakítva.

Földművelésügyi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium nem fogalmazta meg a kötelező minimális intézkedéseket a közösségi érdekű élőhelyek rehabilitációja és konzerválása szempontjából. A Kelemen Nemzeti Park Menedzsment

Terve nem tartalmaz elegendő információt A Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség a leromlott élőhelyek megoszlásáról és a bemutatta a projekt céljait, a megvalósítandó akciókat és a várható eredmények a természetvédelmi helyzetéről általában. Kelemen Nemzeti Park és a Maros Szoros A Maros Szoros Natúrpark csak a LIFE+ Natúrpark adminiszt-rátorainak, amelyek a projekt elején került adminisztráció alá. És Tudományos Tanácsban folytatott ennek a Natura 2000 területnek a megbeszéléseket követően kiadták a fejlesztési terve a tervek szerint 2015re végrehajtási megállapodás. 7

készül el és kerül jóváhagyásra.

A Környezetvédelmi Minisztérium végrehajtási megállapodást adott ki a projekt tervezett akcióira.

Érdektelenség a 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú erdei élőhelyek megőrzésében

30 hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjés ökológiai rekonstrukciója

A boróka és a rododendron törpecserjéssel borított területek, antropogén jelenségek hatására, az elmúlt évtizedek során egyre csökkentek az emberi jelenség. A törpecserjéseket szisztematikusan vágták, vagy felégették ezáltal bővítve a legelő területek és gyógyszerészeti célokra. Az ellenőrizetlen turizmus negatív hatásait között a legfontosabbak: a különböző növényfajok gyűjtetése, a vadon élő állatok zavarása és a hulladék elhagyása. A cserjésben való illegális és ellenőrizetlen legeltetés tovább súlyosbítja az élőhelyek romlását gátolván a regenerációt. Emellett még felszíni bányászati volt kihatással ezen élőhelyekre, különösen a 80-as években

2011 októberében, 1,5 hektár területen került sor az első ültetése, amikor 4500 darab 2 éves Pinus mugo facsemetét ültettek el. 2011 és 2012 októberének végén történt a Rhododendron myrtifolium magvetése 1,5 ha-on, hogy felgyorsítsa a leromlott élőhelyek helyreállítását. 2012 októberében került sor a többi 85.500 Pinus mugo és az 500 Pinus cembra (cirbolyafenyő) facsemetének az elültetésére, amelyeket ugyancsak a Maros megyei Erdészeti Hivatal termesztett a ratosnyai EKban. A legfőbb eredmények az élőhelyhelyreállítási intézkedések végrehajtása után:  a jellemző fajok (Pinus cembra, Pinus mugo és Rhododendron myrtifolium) növekvő bősége;  az élőhely specifikus fajgazdagságának növekedése;  az élőhely természetvédelmi helyzetének módosulása nagyon leromlottból viszonylag kedvezőre (átlag).

Érdektelenség a 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú erdei élőhelyek megőrzésében

12,6 hektár élőhely felújítása Maros Szoros Natúrparkban

A 92/43/EGK irányelv bevezetéséig és végrehajtásáig Romániában, a projekt területén található erdők jelentős bevételi forrássá váltak a vidéki közösségekben.

A végrehajtott akcióban 105 példány akácot (Robinia pseudoacacia), nem kívánt (invazív) faj, távolitottak el, amely hajlamos arra, hogy fokozatosan felváltsa a jellemző fajokat.

8

A jelenlegi ártéri erdőgazdálkodási problémák a múltban gyökereznek, különösen a kommunista időszakban, és mielőtt még ezek a területeket SCI-vé lettek kijelölve. A múltban nem voltak még létrehozott és alkalmazott védelmi intézkedések ártéri erdők fenntartására és e területek menedzsmentjét az Erdészeti Hivatalok és a Vízügyi Igazgatóságok között osztották fel, anélkül, hogy a biológiai sokféleség megőrzését szempontnak vegyék. Ez vezetett Alnus sp. fajok ellenőrizetlen kivágásaihoz és az akác (Robinia pseudoacacia) félék inváziójához.

Érdektelenség és a megfelelő stratégiák hiánya a füves rét típusú élőhelyek megőrzésében

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési nem harmonizálta füves élőhelyek irányítási rendszerét (szabályok, intézkedések) a gyepek természetvédelmi igényeivel, a környezetvédelmi jogszabályoknak és az élőhelyvédelmi irányelveknek megfelelően. A füves élőhelyek leromlásának fő okai a kihasználási módszerek megváltózása, (elhagyás), a nem megfelelő hasznosítása (túllegeltetés, a legeltetés felhagyása, túltrágyázás), amelyek egy vastag alom felhalmozódásához, az invazív / nemkívánatos fajok fejlődéséhez, az élőhelyspecifikus fajgazdagság csökkenéshez vezetnek, ezáltal beindítva egy dinamikus átalakulási folyamatot más típusú növénytársulássá.

Egymást követő ültetések során több mint 19.000 Enyves éger (Alnus glutinosa) facsemetéket ültettek el, a 12,5 hektár területen a Maros mindkét oldalán és az ágazatok szigeti területein, a Maros Bisztra és Csobotány közötti szakaszon. A felmérési megfigyelések alatt 89%-os megmaradási rátát észleltek az elültetett facsemetéknél és az élőhely természetvédelmi helyzetének megváltozását leromlottból több mint kedvezőre.

111,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdusgyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Görgényihavasok alacsonyabb területein A célkitűzések elérése érdekében (a kedvező természetvédelmi állapot helyreállítása) a következő főbb irányelvek és ezek keretén belül egyéni intézkedések voltak javasolva:  Kiterjedt legeltetés juhokkal  Kiterjedt legeltetés szarvasmarhákkal  Kiterjedt / ellenőrzött legeltetés lovakkal;  Kiterjedt és ellenőrzött legeltetés szarvasmarhákkal és juhokkal közösen. Ugyanakkor, a 6230* típusú élőhely kedvező védettségi állapotának a helyreállítsa érdekében, másodlagos intézkedéseket is végrehajtottak: a növényzet kézi kaszálása és keletkezett növényi anyag eltávolítása, a Veratrum album és Picea abies példányok kézi kitermelése. A fejlesztési intézkedések végrehajtása után a legfőbb eredmények a következők voltak:  a nem kívánt / invazív fajok 9

megszüntetése (Picea abies) és csökkentése (Deschampsia cespitosa Veratrum album, Rumex alpinus) a rétek szerkezetében;  a jellemző fajok (Festuca rubra, Agrostis capillaris, Nardus stricta) növekvő bősége;  az élőhely specifikus fajgazdagságának növekedése;  a takarmány értéknövekedése. A megértés hiánya a helyi Egy tájékoztató és figyelemfelkeltő önkormányzatok, a földtulajdonosok, a kampány szervezése és a nyilvánosság helyi közösségek és a turisták részéről a bevonása a természetvédelmi Natura 2000 hálózatban foglalt területek tevékenységek végrehajtásába célkitűzéseivel, velük járó felelősséggel és az előnyeivel szemben A lakosság bevonása egy nagy fontos célja a projektnek; ennek megfelelően 15 nyilvános A projekt elején, a helyi közösségeknek és ülés került megszervezésre és egy ifjúsági hatóságoknak csak homályos információik tábor, ahol a diákok konkrét voltak a Natura 2000 hálózat szerepéről és természetvédelmi tevékenységekben (mint a Veratrum album fajok célkitűzéseiről, nem ismerték az Európai például Bizottság LIFE+ Programjának a szerepét megszüntetése a projekt célterületén) vettek és nem voltak tisztába a térség természeti részt. tőkéjének helyreállítási és megőrzési A helyi közösségek csakis akkor értették meg szükségességéről. a szabályok és a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó termékek szerepét és fenntartható társadalmi fejlődés szerepét, amikor a társadalmi tudatosság szintjén a megvalósított helyreállítási intézkedések elismerté és elfogadottá vállnak, és még inkább, állandósultak. Valójában ez volt a fő ok, hogy a KelemenGörgényi Natura 2000 területen belül és közelében lakó lakosság körében tájékoztató kampányokat folytasson, lévén hogy a háztartási tevékenység közvetlenül befolyásolja a természetes élőhelyek környezetmegőrzését. A projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján megfogalmazódott néhány következtetés, melyeket egyrészt a megismert kockázatok és kudarcok, másrészt pedig egy funkcionális működési keretnek a segítségével nyert siker szintje testesít meg. Ugyancsak e következtetések alapján válik egyértelművé azon szükségesség, hogy olyan 10

intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek elősegítik, hogy a projekt által elért eredmények közép- és hosszú távon tovább növekedjenek és fenntartódjanak. A kapott eredmények nyilvánvalóan hozzájárultak a Kelemen-Görgényi Natura 2000 területen elhelyezkedő három típusú kiemelt jelentőségű élőhely védelmi helyzetének javításához, új életképes beavatkozási modelleket szolgáltatva a földhasználóknak, a védett természeti területek vezetőinek és a természeti tőke kezelésében résztvevő intézményeknek. A Környezetvédelmi és Éghajlat változási Minisztériumnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a védett területek adminisztrátorainak, a földet rendező gazdáknak és a civil szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a LIFE08 NAT/RO/000502 projekt eredményeit belefoglalhassák a hasonló élőhelytípusok természetvédelmi irányelveibe és stratégiáiba, miáltal a LIFE08 NAT/RO/000502 projektben használt eszközöket és módszereket országszerte lehet reprodukálni. A listázott fenyegetések és a kapott eredmények összehasonlítása alapján érthető egy SWOT analízis végzése, amiben akár új igények is fogalmazódhatnak meg a természetvédelmi célterületek fenntartása és javítása érdekében a 2013-2018 periódusra.

Erősségek 

A területek jó természetvédelmi helyzete;



A helyi közösségek megfelelő mértékben való tájékoztatása;



Tapasztalt erdészeti személyzet;



A Maros megye Erdészeti Hivatal rendelkezik a célterületek való további szabályozó intézkedések megvalósításához szükséges infrastruktúrával és biztosítani tudja a kellő mennyiségű Pinus mugo facsemetéket;



A földbérleti szerződések 10 évre való meghosszabbítása a gazdák számára biztosítja a célterületek egységes és folyamatos karbantartását;



A kiemelt jelentőségű védett terület kidolgozásban lévő gazdálkodási terve;



A hozzáértő személyzet jelenléte a Kelemen Nemzeti Park és a Maros Szoros Natúrpark közigazgatási egységeiben;



Az információs és látogatói infrastruktúra megléte;

Gyengeségek 

Egy országos szintű stratégiai hiánya a degradált / leromlott élőhelyek helyreállításéra és megőrzésére;



A természetes élőhelyek fenntartására fordítható országos szintű pénzügyi források nagyon szűk kerete;



A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogszabályai és az EU-s élőhelyvédelmi irányelvek közti harmonizáció hiánya;



Egy tanúsítási rendszer hiánya a magas természeti értékű gyepterületekre vonatkozóan;

11



Jó hírnévnek örvendő LIFE projekt, mind a helyi közösségek és az érintett intézmények sorában.

Lehetőségek 

 



Veszélyek

Az erdők és füves Natura 2000  területekre vonatkozó egy sor kötelező intézkedés és azok ellenőrzési tervének  a megfogalmazása és a jogszabásokban való beiktatása, a Gazdálkodási terveken keresztül;  Az új rétekre vonatkozó törvény elrendelése;

Új, invazív fajok megtelepedése;

megjelenése

és

Erdőtüzek és hegyi cserjésekben keletkezett tüzek a száraz nyári időszakokban; Az állami környezetvédelmi struktúrák feloszlatása politikai és gazdasági érdekek alapján (pénzügyi források hiánya);

Lehetőség más kompenzációs kifizetések megpályázására a Natura 2000 terület gazdálkodási tervének a jóváhagyását követően;



A védett területekre vonatkozó politikáknak a napirendről való levétele;

A növekvő érdeklődés a föld adminisztrátorok, a diákok és a média részéről a fajok és a kiemelt jelentőségű élőhelyek megőrzésében;



A pénzügyi források hiánya kompenzációs kifizetésekre;



Az ellenőrizetlen gazdasági tevékenységek növekedése;



A Maros folyó szabályozására végrehajtott tervek, árvizek nyomán.



Új alapok megpályázásának a lehetősége fiatal mezőgazdasági termelők számára, a rétes legelők gazdálkodási kapacitásának a növelésére;



A különböző civil szervezetek (ROMONTANA, FAMD, Agrom-E) bevonása az erdészeti személyzet és a föld gazdák képzésébe, a hegyvidéki régiók földügyi igazgatás hatékonyságának a növelése érdekében.

a

Lehetséges finanszírozási források EMVA - Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) egy olyan pénzügyi eszköz, amelyet az Európai Unió létesített annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat, a közös agrárpolitika megvalósítására. ÁOP Környezet, 4. tengely - Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengely „A biodiverzitás és természeti örökség védelme és feljavítása, támogatva a védett területek menedzsmentjét, beleértve a NATURA 2000 alkalmazását is”, melynek célja a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tett intézkedések;

12

NVP - Nemzeti Vidékfejlesztési Program. A program célja a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek támogatása és hatékonyságának fejlesztése, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés általában. E program keretében elszámolható költségek: mezőgazdasági gépek és egyéb berendezések vásárlására, mint például a farmokon szerelt elektromos villanypásztorok. MmKÜ - Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség - közösségi jelentőségű Natura 2000 élőhelyek folyamatos megfigyeléséért és e területeken folyó tevékenységek szabályozásáért felelős környezetvédelmi helyhatóság. MmEH - Maros megyei Erdészeti Hivatal - a megyeszintű erdőgazdálkodást szabályozó helyhatóság; KM - Környezetvédelmi Minisztérium - a Natura 2000 típusú területek fenntartásáért és megőrzéséért felelős nemzeti környezetvédelmi hatóság. Kelemen Nemzeti Park Igazgatósága (KNP) - a természetvédelmi terület biológiai sokféleségének a nyomon követésévért és kezelésért felelős szerv. Maros Szoros Natúrpark Igazgatósága (MSzNP) - a természetvédelmi terület természeti tőkéének a nyomon követésévért és kezelésért felelős szerv MKIÜ - Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által folyósított európai alapokat kezeli, melyek a támogató intézkedések végrehajtásának a finanszírozása használhatók. Szovátai „MAROS” Közbirtokosság - A szóvátai legelő (a LIFE08 NAT/RO/000502 projekt C3-as akciójának célterülete) adminisztrátora és szerződése van a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a 2013-2018 időszakra. Magyarói Állattenyésztők Egyesülete (Maros m.) - A magyarói (Steja - Negoi) legelő, a LIFE08 NAT/RO/000502 projekt egyik célterületének (6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely) adminisztrátora (C2 akció). Az Egyesületnek koncessziós szerződése van a legelőre a magyarói polgármesteri hivatallal a 2013-2023 időszakra, és egy másik szerződése a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a 20132018 időszakra. Virgiliu Ujică Egyéni vállalkozó - A Dragus (Poiana lui Chirila) legelő, a LIFE08 NAT/RO/000502 projekt egyik célterületének (6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely) adminisztrátora (C2 akció). Az adminisztrátornak koncessziós szerződése van a legelőre a gödemesterházi polgármesteri hivatallal a 20132023 időszakra, és egy másik szerződése a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a 2013-2018 időszakra. 13

Kitűzött célok az After-LIFE szakaszban Annak érdekében, hogy javítsák és fenntartsák a projekt keretében helyreállított élőhelyek természetvédelmi helyzetét, valamint fenntarthatóságának biztosítására, a célterületeken végzett tevékenységek keretében, egy sor szükséges célkitűzés és intézkedés fogalmazódott meg. 1. A 30 hektár rehabilitált 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjés további javítása és ezen javitótt állapot fenntartása A cél biztosítja, hogy a Pinus mugoval és Pinus cembraval beültetett terület masszivá fejlődjön, mikor az elültetett facsemeték kisméretű fává fognak cseperedni (természetes velejáró feltétel). Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, az a Kelemen Nemzeti Park adminisztrációja és Maros megyei Erdészeti Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a felújított területet. Szervezett akciók keretében új Pinus mugo facsemetéket fognak ültetni 2 szakaszban és a facsemeték körüli fölösleges növényi vegetációt el fogják távolítani. Annak érdekében, hogy az After-LIFE természetvédelmi tervnek működési keretet biztosítsanak, a három szervezet intézményközi megállapodást írt alá már 2011ben (lásd 1. melléklet - Együttműködési egyezmény APM_DS_PNC). 2. A LIFE08 NAT/RO/000502 projekt keretében rehabilitált 6230* típusú élőhely természetvédelmi helyzetének fejlesztése és fenntartása. A cél biztosítja kedvező természetvédelmi állapotot az egész rehabilitált területet. Az adminisztrátoroknak koncessziós szerződéseik vannak a gödemesterházi és magyarói legelőkre a gödemesterházi (2. melléklet - Koncessziós szerződés Ujica Virgil), valamint a magyarói (3. melléklet - Koncessziós szerződés Mezőgazdasági Termelők és Állattenyésztők Egyesülete Magyaró) polgármesteri hivatalokkal a 2013-2023 időszakra és ugyanakkor szerződéseik vannak a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a 2013-2018 időszakra. Ugyanakkor a szovátai legelő tulajdonosának is szerződése van a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a 2013-2018 időszakra. Ezek a szerződések egy plusz garanciát nyújtanak az rehabilitált élőhelyek projekt utáni evolúciójára, mivel a projekt észrevételi alapján az a következtetés, hogy ezek a területek elsősorban a lemondás és a nem megfelelő legeltetés miatt degradálódott le. Ebben az összefüggésben, kezdve 2013 januárjától (amikor a hosszú távú (10 éves) bérleti szerződések és az APIA támogatások a gyepek megfelelő felhasználásáért garantálódtak), egy erős hit körvonalazódott meg: a fenti tények ismeretében az a meggyőződés alakult ki, hogy a projekt eredményei megmaradnak, sőt még javulni is fog. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a rehabilitált területeket, és meggyőződik arról, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések tiszteletben lesznek tartva a területek adminisztrátorai által. Ugyanakkor, a bevállalt intézkedések mellett, a területek koncesszionáriusai elkötelezték magukat, hogy ha új Veratrum album példányok jelennek meg, egy kampány keretén belül megszüntetik azokat. 14

3. A füves élőhelyek rehabilitációs intézkedéseinek átültetése a nemzeti mezőgazdasági és környezetvédelmi politikákba. Ígéretéhez híven, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség továbbra is beszámol a projekt eredményeiről a felelős szerveknek - Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a kapcsolódó civil szervezetek (AgromRO Egyesület, ROMONTANA Hegységfejlesztési Egyesület, ADEPT Alapítvány stb.), és lobbizik annak érdekében, hogy a projekt eredményeit a jövőben belefoglalják a füves élőhelyek rehabilitációját és megőrzését szabályozó országos szintű stratégiákba. A projekt kedvezményezettje, már két hivatalos írásos dokumentumban is, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elé tárta a projekt eredményeit és ajánlásait, hogy azokat a jövőbeli stratégiákba belefoglalja. Az FVM közölte a kedvezményezettel (hivatalos átirat 6613/6.11.2013), hogy a LIFE08 NAT/RO/000502 projekt keretén belül elért eredmények megbeszélésre és elemezésre kerülnek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal intézkedés műszaki adatlapjának elkészítésekor, amely összefügg a 2014-2020 közötti Nemzeti Vidékfejlesztési Programmal (lásd 5. melléklet - FVM válasza_kezelési követelmények tanulmány). Más, a jogi rendszer javításában és az agrár-környezetvédelmi politikában érdekelt szervekkel való konzultációkat követően, a Maros Megyei Környezetvédelmi Hivatal hozzájárul a "Nemzeti Stratégiai Útmutatók a Kárpátok fenntartható fejlődésért (2014 - 2020)" című dokumentum Általános 3. célkitűzés: A környezeti jellemzők javítása a hegyvidéki régiókban részének elkészítésében (lásd a 4. melléklet). Szeretnénk megjegyezni, hogy bár az első bizottsági ülés már megvolt, mégis jelenleg nincs politikai akarat arra, hogy az országos szintű stratégiák magukban foglalják a fent említett dokumentumot, ami viszont további lobbizást igényel a kormány szintjén. 4. A 12,6 hektár felújított 910* típusu élőhely további javítása és ezen javított állapot fenntartása a Maros Szoros Natúrparkban. A célja, hogy elősegítse a projekt keretén belül elültetett Alnus glutinosa facsemeték fává való cseperedését. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Maros Szoros Natúrpark és a Maros megyei Erdészeti Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a felújított területet, szervezett akciók keretében új Alnus glutinosa csemetéket fognak ültetni 2 szakaszban és a facsemeték körüli fölösleges növényi vegetációt el fogják távolítani. 5. A figyelem felkeltése és a tudatosság növelése a helyi közösségek körében. A cél, hogy egy magasabb szintű tájékoztatást és a nyilvánosság részvételét biztosítsa a tevékenységekben, amelyek fenntartható fejlődés révén biztosítják majd a természetes élőhelyek megőrzését. Öt nyilvános ülés szervezését tervezik a projekt területén, a helyi közösségek bevonásával, szemináriumokon és nyilvános vitákon való részvételt, melyeknek témája a biológiai sokféleség védelme és megőrzése. Ugyanakkor ismertető információs anyagok lesznek szerkesztve és terjesztve az elért eredményekről. És továbbra is fejlesztve és frissítve lesz a projekt honlapja is. Az alábbi táblázat a következő 5 évre javasolt tevékenységeket részletezi, amelyek a célok elérését szolgálják: 15

Javasolt intézkedések 6000 Pinus mugo facsemete magról vetése és növelése a palotailvai Erdészeti Kerületbe A felújított 4070* típusú élőhely célterületének folyamatos megfigyelése (Kelemen havasok - Rakottyás tető) A Pinus mugo és Pinus cembra facsemeték körüli növényi vegetáció eltávolítása a helyreállított célterületen, a növekedés megkönnyítse érdekében

Végrehajtási idő

Felelős szerv

2014 április 2017 október

Maros m. Erdészeti Hivatal (MmEH), Maros m. Környezetvédelmi Ügynökség (MnKÜ)

2014-2018

2014 július

MmEH, MmKÜ, Kelemen Nemzeti Park (KNP)

MmEH, MnKÜ

Szükséges összeg (Euro)

Lehetséges finanszírozási források

17.000

MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés

9.000

MmEH és MmKÜ saját forrásai, az ÁOPKörnyezet - 4. prioritási ága és a nemzeti költségvetés

2.000

MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés

2500 Pinus mugo facsemete ültetése a helyreállított célterületen

2014 október

MmEH, MnKÜ, KNP

2.000

3500 Pinus mugo facsemete ültetése a helyreállított célterületen

2017 október

MmEH, MnKÜ, KNP

2.500

A felújított 910* típusú élőhely célterületének folyamatos megfigyelése (Felső Maros Szoros)

2014-2018

MmEH, MnKÜ, KNP

9.000

Az Alnus glutinosa facsemeték körüli növényi vegetáció eltávolítása a

2014 június

MmEH, MnKÜ

1.500

MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai, az ÁOPKörnyezet - 4. prioritási ága és a nemzeti költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti 16

helyreállított célterületen, a növekedés megkönnyítse érdekében

költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai és a nemzeti költségvetés MmEH és MmKÜ saját forrásai, az ÁOPKörnyezet - 4. prioritási ága és a nemzeti költségvetés

1500 Alnus glutinosa facsemete ültetése a helyreállított célterületen

2015 április

MmEH, MnKÜ, KNP

2.000

1500 Alnus glutinosa facsemete ültetése a helyreállított célterületen

2016 április

MmEH, MnKÜ, KNP

2.000

A felújított 6230* típusú élőhely célterületeinek folyamatos megfigyelése (a magyarói, gödemesterházi és szovátai legelőkőn)

2014 május 2018 szeptember

MnKÜ, KNP, MSzNP, a területek adminisztrátorai, MKIÜ

9.000

2015 június

MnKÜ, A területek adminisztrátorai

40.000

MmKÜ saját forrása és a nemzeti költségvetés

2014 május 2018 szeptember

A területek adminisztrátorai

116.000

Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (MKIÜ)

Az invazív Veratrum album faj kézi eltávolítása a gödemesterházi és magyarói legelőkről Az agrár-környezetvédelmi intézkedések (1es csomag: „Magas természeti értékű gyepterületek fenntartásának támogatása”, 2-es csomag: „A hagyományos gazdálkodás támogatása”) végrehajtása a helyreállított 6230* típusú élőhelyek célterületein:  Tilos műtrágyák használata;  Az istállótrágya hagyományos használata legtöbb 30 kg Ns.a./ha mennyiségig engedélyezett;  Tilos vegyszerek használata;  A kaszálást csak július 1-je után lehet elkezdeni;  A lekaszált növényi masszát össze kell gyűjteni a gyep területéről a

17

kaszálástól számított két héten belül;  Legeltetés legfennebb hektáronként 1 számosállat (1 UVM/ha) esetben végezhető;  Az elárasztott legelőket a vizek visszahúzódásától számított leghamarabb két hét után lehet legeltetni;  Tilos a vállalásba foglalt gyepek felszántása és tárcsázása;  Nem végezhető felszíni vagy felülvetés. Vetés helyi flórafajtákkal csak abban az esetben lehetséges, ha gyepszakaszok leromlottak vagy véletlenül sérültek;  Nem engedélyezett a mezőgazdasági munkálatok elvégzése, gépesített eszközökkel Az új mezőgazdasági és környezetvédelmi politikák és stratégiák megalkotására szervezett munkacsoportokban és jogi vitákban való részvétel

2014-2018

MmKÜ

2.000

MmKÜ saját forrása és a nemzeti költségvetés

A közfigyelem felkeltése arra, hogy folyamatosan biztosítani kell a közösségi jelentőségű élőhelyek kedvező védettségi állapotát.

2014-2018

MmKÜ, MmEH, KNP, MSzNP, a területek adminisztrátorai, Környezetvédelmi Minisztérium

6.000

MmKÜ saját forrása és a nemzeti költségvetés

Új információs anyagok előkészítése és terjesztése, a projekt honlapjának az állandó karbantartása és frissítése

2014-2018

MmKÜ

9.000

MmKÜ saját forrása és a nemzeti költségvetés

TOTAL BUGET PREVIZIONAT

229.000 18

Mellékletek: 1. melléklet - Együttműködési egyezmény APM_DS_PNC 2. melléklet - Koncessziós szerződés Ujica Virgil 3. melléklet - Koncessziós szerződés Mezőgazdasági Termelők és Állattenyésztők Egyesülete Magyaró 4. melléklet - Nemzeti Stratégiai Útmutatók a Kárpátok fenntartható fejlődésért (2014 2020)" című dokumentum 5. melléklet - FVM válasza_kezelési követelmények tanulmány

19