ÁFA 1. Egy külföldi (Szerbia) vállalkozásnak van magyar fióktelepe, áfás adószámmal. Ugyanennek a társaságnak a tulajdonában van egy építési telek Magyarországon, amit értékesíteni kíván. A telek az osztrák adószám alatt vezetett könyvelésben szerepel. Kell-e külön magyar adószámot kérni a telek, mint telephely miatt és az értékesítés áfáját ezen megfizetni, vagy a fióktelep adószáma alatt kell ezt tennie? Válasz: Magyarországon fekvő ingatlan értékesítése után Magyarországon kell adózni. Mivel építési telekről van szó, annak értékesítése minden körülmények között áfa-köteles (az adóalany akár választott ingatlanértékesítéseire adókötelezettséget, akár nem). A külföldi vállalkozás fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi jelenlétének megtestesítője, nem elkülönült adóalany. A szóban forgó értékesítést tehát a fióktelep adószámán kell elvégezni, bizonylatolni. (Nem áfa-kérdés annak eldöntése, hogy helyese, hogy az ingatlan osztrák adószám alatt vezetett könyvelésben szerepel.) 2. Fordított adózás előleggel Hulladékot szerzünk be, ami fordított adózás alá tartozik. A beszerzett hulladékra előleget fizetünk. Az előleg lehet a beszerzési ár 100 %-a vagy egy része Az adott előleg után fordított adózás esetén nem keletkezik Áfa fizetési kötelezettség Áfa tv. 59. § Áfa fizetési kötelezettség keletkezése fordított adózásnál abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik (ÁFA tv, 60.§ 1.bek.) a. az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor b. az ellenérték megtérítésekor c. a teljesítést követő hónap 15. napján A fizetett előleg az "ellenérték megtérítésének" minősül? Mikor és milyen összeg után keletkezik az Áfa fizetési társaságunknak? 1. Eset Előlegfizetés Számlán teljesítés Számla kelte Kézhezvétel
Összeg Összeg Dátum Ft Ft 2010. 10. 21 100 80 2010.10. 22 100 2010.10. 28 2010.10. 29
100
kötelezettsége
2. Eset Előlegfizetés Számlán teljesítés Számla kelte Kézhezvétel
Összeg Összeg Dátum Ft Ft 2010.10. 21 100 80 2010.10. 26 100 2010.11. 02 2010.11. 03
Milyen időponttal kézhezvétele?)
lehet
az
100
előleget
összevezetni
a
számlával
(számla
Válasz: Fordított adózás alá tartozó ügyletekben az előleg után nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. Az Áfa tv. 59. §-ának előírása értelmében a kézhezvett előleg összege a fizetendő adó fedezetét is tartalmazza, ez pedig csak akkor értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett megegyezik az adófizetésre kötelezettel. A vevő (mint fordítottan adózó) nem kézhez veszi, hanem fizeti az előleget, így nála az előleg adófizetési kötelezettséget nem keletkeztethet. (mindezt a 2008. 01. 08. APEH iránymutatás is tartalmazza). Esetükben tehát nem az 59. §, hanem a 60. § előírásai lesznek az irányadóak. A fizetett előleg nem minősül az ellenérték megtérítésének. Hangsúlyozom azonban, hogy az előlegfizetés nem egy spontán esemény, az előlegfizetésről a felek előre meg szoktak állapodni. Ha a 100%-os előlegfizetésről nincs a felek között megállapodás, akkor nem előlegfizetésről, hanem előre fizetésről van szó. Ez esetben viszont a 60. § (1) bek. b) pont előírása lesz a meghatározó. Ha volt az előlegről (aminek kézhezvételekor nem kell adózni) megállapodás, úgy a végszámlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség keletkezése 1. eset: 10.29. napját magába foglaló bevallás; 2 eset 11. 03. napját magába foglaló bevallás. Ha csupán előrefizetésről lenne szó, úgy az 1. eset és a 2. eset után is a 10.21. napját magába foglaló bevallásban kell az adókötelezettséget teljesíteni. 3. Magyarországon bejelentett ÁFA alany árut értékesít Magyarország külföldi képviselete felé. A számlát áfával növelten, vagy mentesen állíthatja ki? Ha mentesen, mely jogszabályhely alapján? (2010. január 1-től.) Válasz: Ha a szóban forgó értékesítés diplomáciai vagy konzuli képviselet részére történik úgy, hogy a termék kiszállítására vonatkozó feltétel is teljesül, úgy az értékesítés az Áfa tv. 107. § (1) bek. értelmében adómentes. Az adómentesség a 107. § (3) bek. alapján vésősoron, utólagos visszatérítés útján valósul meg, tehát a számlát az értékesítőnek áfa-val növelten kell kiállítania, a megfelelő eljárási procedúra lezárását követően a képviselet utólagos visszatérítésben részesül. Kivételt képez az az eset, amikor nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik (107. § (2) bek. a) pont).
4. Jövedéki termék közösségen belüli értékesítése esetén az Áfa mentes értékesítésnek feltétele-e, hogy a vevő rendelkezzen saját országában jövedéki engedéllyel? Válasz: A közösségen belüli adómentes értékesítésnek áfa-szempontból nem feltétele, hogy a vevő saját országában jövedéki engedéllyel rendelkezzen (Áfa tv. 89. § (3) bek.). Ne feledkezzünk azonban meg a jövedéki törvény előírásairól sem, a jövedéki termék adóraktárból ⇒ adóraktárba kerülése feltételeiről, a termékkísérő okmány visszaérkeztetéséről, stb. 5. Egy kft. a tulajdonosaitól egy irodát bérel, ami egyben a székhely is. Erről számlát is kap, ami 300 000 Ft. A székhelyet a kft. felújítja és a költségeket, a tulajdonossal megosztották. A fenti beruházás, felújítás ÁFÁ-ja levonhatóe? Ennek alapján az iroda takarítása levonható ÁFÁ-s-e? Az ingatlanba beépített berendezések cseréjekor az ÁFA levonható-e? Vásárolt berendezési tárgyak, (asztal, ülőgarnitúra) ÁFÁ-ja levonható-e? Válasz: A Kft. végezhetné idegen ingatlanon végzett beruházásként is a felújítást, ekkor a felújítást maga aktiválja, saját könyveiben tartja nyilván. Az a kitétel, hogy „a költségeket, a tulajdonossal megosztották” azt jelenti, hogy nem így történt. A beruházás áfa-ja a Kftnél olyan arányban vonható le, amilyen arányban a Kft. adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja (Áfa tv. 123. §), természetesen, ha a számla is a Kft. nevére szólt. A levonható áfa megosztással történő számítása m2 alapon is történhet (Áfa tv. 123. § (3) bek.). A felújítás tárgyi eszköznek minősül, így megfigyelési időszaka is van. Ha a megfigyelési időszak (ingatlannál 240 hónap) lejárta előtt megszűnik a bérleti jogviszony a levont áfa időarányos részét vissza kell fizetni. A takarítás áfa-ja levonható, ha csak a Kft. által használt épületrész takarításáról van szó. Ugyanez vonatkozik a berendezési tárgyakra, ha azt csak a Kft. használja. A beépített berendezés, mint tárgyi eszköz megfigyelési időszaka 60. hónap, ha előtte szűnik meg a bérleti szerződés, a levont áfa időarányos része visszafizetendő. 6. Rendezvényszervezéssel foglalkozó cég adókötelezettségével kapcsolatban ki számolja fel és fizeti meg az adót és hol az alábbi esetekben: - 1. szolgáltatás nyújtás helye Mo.-on külföldi magánszemély részére - 2. szolgáltatás nyújtás helye Mo.-on külföldi cég részére - 3. szolgáltatás nyújtás helye külföldi magánszemély részére - 4. szolgáltatás nyújtás helye külföldi cég részére - 5. szolgáltatás nyújtás helye magyar magánszemély illetve cég részére - 6. 2010-ben és 2011-ben? Válasz: Ha a kérdésben szereplő rendezvény kulturális, tudományos, művészeti, oktatási, szórakoztatási célú, akkor a válasz a következő: 1. belföldi áfa-s a nyújtó számolja fel, 2. belföldi áfa-s a nyújtó számolja fel (Áfa tv. 42. §), a külföldi adóalanyok visszatéríttetési rendszerében kaphatja vissza a külföldi vállalkozás, 3. Itt kimaradt a „külföldön” szó? Ha úgy szól a kérdés, hogy szolgáltatás nyújtás helye külföldön külföldi magánszemély részére, úgy a magyar szolgáltatásnyújtónak be kell
jelentkeznie a rendezvény helye szerinti országban és azon az adószámon, az ottani adómértékkel kell számlázni, és ott bevallani. 4. Ugyanaz a problémám, mint az előző pontnál. Ha úgy szól a kérdés, hogy szolgáltatás nyújtás helye külföldön külföldi cég részére, úgy nem kell bejelentkezni (hiszen itt adóalany a megrendelő), magyar adószámon áfa-hatályon kívüli számlát kell kiállítani és a külföldi megrendelő lesz saját (rendezvény helye szerinti) országban az áfafizetésre kötelezett. 5. Ezt a felvetést abszolút nem tudom értelmezni és nem is akarok találgatni. 6. A fent kifejtettek 2010. évre vonatkoznak. A 2011-től hatályos előírás értelmében a 2. pontban lévő eseménynél áfa-hatályán kívül kell a szolgáltatást számlázni. Ha a rendezvény belépődíjas esemény lenne (pl. koncert, színházi előadás, stb.), úgy mindegy, hogy adóalany-e a megrendelő vagy nem, ott a teljesítés helye az esemény helyszíne. Ilyenkor a helyszín szerinti ország hozzáadott-érték adóját kell a számlában felszámítani, és a számlát a helyszín szerinti országban kiváltott adószámon kell kibocsátani. 7. Egyéni vállalkozó egyéni céggé „alakul” (szept. 23-án). Készlete, tárgyi eszköze után az Áfát megfizetette. Az egyéni cégben (új adóalany új adószámmal!) ez az Áfa levonható-e? (Számlát állít ki róla a Kft-nek!) „Továbbalakul” a Kft. Kft-vé. Itt kell-e Áfa-t fizetni a készlet ill. a tárgyi eszközök után? Válasz: Az egyéni vállalkozók átalakulásának általános jogi szabályozása az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) feladata. Az Evtv. viszont nem írja elő, hogy az egyéni vállalkozó és az általa létrehozott egyéni cég között jogutódlással történő megszűnés (átalakulás) valósulna meg. Ilyen előírás hiányában jogutódlást eredményező szabályt az Áfa tv. sem írhat elő, hiszen ennek mögöttes jogszabályi alapja nincs. Az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása áfa-szempontból kizárólag csak az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszűnésnek minősíthető, amely körülmény az átalakuló egyéni vállalkozónál – a tulajdonában tartott azon termékek után, amelyek tekintetében korábban teljes vagy részleges áfa-levonási joga állt fenn – áfa-fizetési kötelezettséget eredményez. Az adóalap ez esetben az adott termék beszerzési ára (a megszűnés időpontja szerinti állapotában a termék milyen áron lenne beszerezhető), vagy előállítási értéke (Áfa tv. 68. §). A felvetés szerinti átszámlázott eszközök áfa-ja az új cégben levonható, feltéve, hogy a szóban forgó eszközök teljes egészében az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálják. A továbbalakulásra vonatkozó kérdés zavaros, így csak feltételesen válaszolható meg. Az Áfa tv. 17. § (2)-(3) bek. értelmében nem áll be a termékértékesítéshez fűződő joghatás (vagyis nem kell áfa-t fizetni) a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott átalakulások esetén, feltéve, ha az átalakulással az Áfa tv. 18. §-ában foglalt feltételek is teljesülnek.
8. Fordított adózás vonatkozik-e a pénzügyi lízinget szolgáltató cégre? A helyzet: nem fizető ügyfél szgk-t vagy egyéb járművét a lízing cég lefoglalja, majd a visszavett autót tulajdonosként (??). Ha cégnek értékesített és a cég nem számlázza vissza a szgk. értékét akkor áll elő ez a helyzet. Igaz hogy tulajdonos, de a nyilvántartásban nem szerepel a szgk. Válasz: Nem vonatkozik rá fordított adózás. Az Áfa tv. 142. § (1) bek. f) pontja a zálogadós és zálogbirtokos között lezajló ügyletre vonatkozik, tehát nem a lízing esetére. Az Ön által vázolt eset az Áfa tv. 77. § (2) bek. b) pontja szerint kezelendő helyesbítő (a meghiúsulásig eltelt időszakra eső ellenérték elismerése), vagy érvénytelenítő (eredeti állapot helyreállítása) számla kibocsátásával. A számlakibocsátásra természetesen a lízingbeadó kötelezett. Tehát nem a kérdésben szereplő „visszaszámlázás” jelenti a megoldást. A lízingbevevő adóalany az Áfa tv. 132. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kezeli a befogadott helyesbítő (érvénytelenítő) számlát, vagyis abban a bevallásban, amikor a helyesbítő vagy érvénytelenítő számla a személyes rendelkezésére áll. A korábban levont áfa (vagy arányos része) visszafizetését a módosító, érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napját magában foglaló bevallásba mindenképp be kell állítania.
9. Milyen adózási kötelezettsége van egy Németországban székhellyel és adószámmal rendelkező cégnek, ha Magyarországon 7 hónapig építési szerelési munkát végez. Az APEH KAIG nem ad ki adószámot azzal, hogy létesítsen fióktelepet a német cég. Ugyanakkor a kettős adóztatást elkerülő egyezmény 7 hónapos építési munka esetén nem írja elő a telephely meglétét. A TAO törvény értelmében ezért nincs telephelye, de az ÁFA tv. értelmében van. Ha van telephely az Áfa szerint, miért nem kap a német vállalkozás adószámot. Válasz: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetében a teljesítési hely az ingatlan fekvése szerint ítélendő meg. Ez alkalmazandó a felvetett kérdésre is. A német cég építési-szerelési szolgáltatásának teljesítési helye tehát Magyarország, itt kell az áfa-t bevallani és megfizetni. További kérdés, hogy ki az adófizetésre kötelezett? Az Áfa tv. 140. §-ának előírása értelmében – mely visszautal a 39. §-ra is (telj. hely ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál) – az adófizetésre kötelezett a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany, ha a nyújtó nincs Mo-on letelepedve. Ha tehát a német félnek Mo-on adóalany megrendelője van, akkor a megrendelő válik az adófizetésre kötelezetté, ezért nem kell a nyújtónak adószám. Biztos azért ajánlja a KAIG a fióktelepet, mert akkor már letelepedettnek számít!