A fa hatékony tüzelése
Mit jelent a hatékony tüzelés? Egy kilogramm fának az égéshője (fűtőértéke) 15 millió joule (15MJ) körül mozog fafajtától függően. (Egy joule az a munka, amely egy kilogramm tömegű test 10 centiméter magasba emeléséhez szükséges.) Hatékonyan akkor használjuk fel a tűzifát, ha a fűtőérték legnagyobb részét kinyerjük belőle. Erre akkor van esélyünk, 1. ha a tüzelésre szánt fa száraz, 2. a tűzifát hatékony tüzelőberendezésben égetjük el, 3. a tüzelést szakszerűen végezzük.
Mit jelent az, hogy száraz a fa? A frissen kivágott fa víztartalma 50 %feletti. Megfelelő szárítás és idő eltelte után a víztartalom szobaszáraz állapotra csökkenthető, amely 10%-os nedvességtartalmat jelent. Mivel a fa nedvszívó anyag, ezért mindig tartalmaz valamennyi nedvességet, az abszolút száraz állapot csak elméletileg érhető el. A víz a fában kétféle állapotban fordul elő: szabad és kötött vízként. A szabad víz a sejtüregekben, vízszállító elemekben található. Száradáskor először ez a víz távozik el. Mennyiségének változása méretváltozást nem okoz. A kötött víz beépült a sejtfalba, vékony hártyaként vonja be a cellulózkötegeket. Mennyiségének változása méretváltozást okoz, és a faanyag tulajdonságait is befolyásolja. A szabad víz leadása után, amikor a rostok még vízzel telítettek a fa nedvességtartalma nagyjából 30%. Szobaszáraz állapotot (a fanedvesség 8-12%), 20 °C-os hőmérsékletű, 4550%-os relatív páratartalmú, mesterségesen fűtött szobában lehet elérni. Légszáraz állapotban a fanedvesség 12-15%. Ezt az állapotot a szabadban, szárítással tudjuk elérni, kb. 15 °C-os hőmérsékleten és 75%-os relatív páratartalom esetén.
Hogyan szárítsuk a fát? A fa likacsos szerkezetű, a likacsok szórtan, vagy gyűrűkbe rendeződve helyezkednek el. Az élő fában a likacsok rendesen vízzel vannak telítve. A kivágás és a rönk lekészítése után megkezdődik a kiszáradás. A kipárolgó víz he-
1
Úton a fenntartható fejlődés felé lyét egyre több levegő tölti ki, megannyi páradús üregecske, ami jó táptalaj a farontó gombáknak. Ezért, ha ebben az állapotban tároljuk a tűzifát, akkor befülled, korhad, csökken a fűtőértéke. Fülledésre különösen a következő fajták hajlamosak: bükk, gyertyán, cser, éger, nyír, hárs, nyár, füzek. Az első feladatunk, hogy a rönköket hosszában felhasogassuk. Ha kuglizzuk, akkor azután is el kell végezni a felhasogatást. Tartsuk szem előtt, hogy minél több darabra hasítjuk a fát, annál nagyobb felületen képes kiszáradni, és a száradás sebessége is gyorsabb lesz! A felhasogatott fát lehetőség szerint helyezzük szárítóba. Az üres sörös dobozokból készített napkollektoros szárító hatékony megoldás, a betárolt fát egy nyári hónap alatt megszárítja. Passzív módon is száríthatjuk, ha nejlon fóliával, polikarbonát lemezzel takarva biztosítjuk az üvegházhatást, illetve a megfelelő szellőzést. Szárító hiányában tartsuk a felhasogatott fát benapozott, déli kitettségű, csapadéktól védett helyen. Gondoskodjunk róla, hogy a talajból feltörő nedvesség ne érje! Szárító berendezés nélkül a tűzifának két évre van szüksége a légszáraz állapot eléréséhez. Ne feledjük, hogy a fa nedvszívó, és ezért felveszi a környezetből a nedvességet! Különösen igaz ez a téli hónapokban. Ezért a száraznak vélt tűzifát a felhasználás előtt egy-két nappal készítsük be a szobaszárazságot biztosító helyiségbe.
Mire figyeljünk a tűzifa vásárlásánál? Télen kivágott fát vásároljunk! Télen kisebb a fában a vízmennyiség, hiszen a tápoldatok szállítása szünetel. Ne vásároljunk lábon száradt fát! A lábon száradt fa az erdőben befülled, a kéreg alatt nem tud kiszáradni, a
2
A fa hatékony tüzelése törzs egy részének megkezdődik a korhadása, ezért a térfogatra számított fűtőértéke csökken. Lehetőleg köbméterre vásároljunk fát! A kereskedelemben mázsára (tömegre) vagy köbméterre (térfogat) vásárolhatunk tűzifát. Ha tömegre vesszük , akkor meghatározó a fa nedvesség tartalma, hiszen a víznek nincs fűtőértéke. A frissen kivágott élőfa fele víz, a légszáraz fának viszont csupán 15%-a. Ezért, ha tömegre vásároljuk, akkor győződjünk meg a nedvességtartalmáról! A tömegre vásárolt fánál nem sokat számít, hogy kemény, vagy puhafáról van szó, azok fűtőértéke légszáraz állapotban közel azonos. Ha köbméterre vesszük a fát, akkor nem a nedvességtartalmával, hanem a fafajtával kell törődnünk. Itt számít, hogy kemény vagy puhafát választunk. A fajtaválasztéknál a fa fajsúlyára kell tekintettel lennünk, akkor járunk a legjobban elvileg, ha a legnagyobb testsűrűségűt vásároljuk meg. A fákat a testsűrűség alapján csoportosíthatjuk: (Testsűrűségen minden esetben a 15%-os légszáraz fa nedvességtartalmára vonatkoztatott értékét értjük.) Nagyon nehéz fa: som, cser, gyertyán, eper (testsűrűsége 880-760 kg/m3) Nehéz fa: akác, vadkörte, bükk, kőris, tölgy, szil, dió, vörösfenyő (testsűrűsége 680-580 kg/m3) Könnyű fa: fűz, hárs, vadgesztenye, éger, fehér- és rezgőnyár, egyéb fenyők (testsűrűségük 560-450 kg/m3), Nagyon könnyű fa: kanadai és feketenyár, cédrus (testsűrűségük 450-380 kg/m3). Térfogatra vásárolt puhafánál (nyár, fűz, fenyőfélék), számoljunk úgy, hogy azonos térfogatnak fele akkora a fűtőértéke (és a légszáraz tömege), mint keményfa esetén. Például ha nyárfát vennénk, akkor 410 kilót vennénk egy köbméterben, ha gyertyánt, akkor 830-at, az akác 770, a tölgy 690 kg lenne. Köbméterre vásárolt fa esetén többféle mértékegység használatos. Az erdőben sarangba rakott fát erdei köbméterben mérik. Ez az erdészeteknél használatos, és 1x1x1,7 méter kiterjedésű farakást jelent, amely 1 m hosszúra vágott rönkökből, 1,7 m magasra rakott „sarang”, 1 m szélességben. Ez megfelel 10-15 mázsa keményfának. „A hagyományos köbméter” 1x1x1m ömlesztett tűzifát jelent, melynek ellenőrzése viszonylag egyszerű egy kaloda segítségével. Ebben az esetben érdemes tisztázni, hogy a fa sorba rakott, vagy ömlesztett, hiszen a hasábok közötti hézag ennek megfelelően alakul.
3
Úton a fenntartható fejlődés felé Figyeljünk arra, hogy a különböző fafajok égési tulajdonsága eltérő! A fa víztartalma a legmeghatározóbb tüzeléstechnikai jellemző, ugyanakkor az égést befolyásolja a gyantatartalom is. Sokan gondolják, hogy a fenyő azért kormoz és ég intenzívebben, mert magas a gyantatartalma, gyantát azonban a lombos fák is tartalmaznak. A fa égési tulajdonsága sokkal inkább annak szerkezetétől függ. A tápoldatok szállítása a fában likacsokban történik. A különböző fafajok metszetén láthatjuk, hogy a likacsok szórtan, vagy gyűrűkbe rendezve helyezkednek el. Azokban a fákban, amelyekben a likacsok szórtabban helyezkednek el - pl. gyertyán, nyír, juhar - az égés terjedésének sebessége intenzívebb, mint a fenyőfélékben és a szabályos gyűrűs likacsú fákban (tölgy, csertölgy, akác).
Miért a száraz fát használjuk? Tüzeléskor a víz elforralása nagy energiaveszteséggel jár, és rontja az égés más feltételeit is. A lég-száraznál nedvesebb fával rossz hatásfokkal, drágán tüzelhetünk. A nedves fa csak akkor ég el, ha a vizet előbb gyakorlatilag „kifőzzük” belőle, ami jelentős hőveszteséggel jár. A fában lévő vizet előbb forráspontig kell hevíteni, majd el kell párologtatni, végül a gőzt is tovább kell hevíteni. A fában található víz egy literjének eltávolítása mintegy 700 Wh energiát emészt fel, és ez az energia a vízgőzzel együtt a kéményen át távozik. A víztartalom azonban nemcsak a fűtőértéket csökkenti, hanem a tüzelőberendezés égésterének hőmérsékletét is. A kívánatosnál alacsonyabb hőmérsékleten az égési folyamat már többnyire nem tökéletes, a fa néhány összetevője nem ég el. Így el nem égett fagázok távoznak a kéményből, vagy csapódnak le kátrány és korom formájában. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. Az el nem égett kátrány és korom beszennyezi a füstcsatornákat és a kéményt, így szigeteli a hőleadó fűtőfelületeket, megakadályozva a teljes hőleadást.
A jó tüzelőberendezéssel szemben állított követelmények 1. Magas hatásfok A tüzelőberendezések hatásfoka között óriási különbségek lehetnek, a fában lévő energia 10-95%-át képesek hasznosítani típustól függően. A magas hatásfok eléréséhez három feltételnek kell teljesülnie. Ezt 3 T-nek nevezik, a hőmérséklet (Temperature); a jó keveredés (Turbulencia); és az égési idő (Time) kezdőbetűinek alapján. A magas hőmérséklet 900 fok feletti
4
A fa hatékony tüzelése hőmérsékletet feltételez, a jó keveredés az égésgázok és az oxigén megfelelő elegyarányát jelenti, az égés ideje pedig arra utal, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy lehűljön a füstgáz. 2. Jó hőtároló képesség A legtöbb tüzelőberendezésből a füstgázok közvetlenül a kéménybe, azon keresztül a környezetbe kerülnek, ezért célszerű a füstgázokból a hőt a berendezésben kinyerni. Ezt többnyire hőtároló egységek megépítésével érhetjük el. 3. Passzív működés A korszerűnek mondott tüzelőberendezések általában külső energiaforrást (elektromos áram) használnak fel az égés szabályozásához, a levegőfölösleg előállításához. Ez nemcsak az energiafogyasztást növeli, hanem függővé teszi a berendezést az ellátó rendszertől is. Ezért érdemes külső energiaforrás nélkül, passzív módon megoldani a füstgázok és az oxigén keveredését.
A fa tüzelésére szolgáló berendezések Nyitott kandallók Falba, vagy fal elé épített, ajtó nélküli, nyitott tűzterű berendezések. Mivel nyitottak nincs lehetőség a tüzet tápláló levegő mennyiségének szabályozására, ezért túl sok energiát használnak fel a nagy tömegű levegő felmelegítésére, ami ráadásul a kéményen keresztül a szabadba távozik. Nincs hőtároló kapacitásuk, addig melegítenek, amíg a fa ég. Mivel nyitottak, ezért szellőztetnek is, amikor nem ég bennük a tűz. Hatásfokuk 10-30%. Kandallókályhák A nyitott kandallókhoz képest ezek tűztere zárható ajtóval van ellátva, és van lehetőség a levegő szabályozására. Általában addig melegítenek, amíg ég bennük a tűz, mert nincs hőraktározó kapacitásuk. Hatásfokuk 15-60%. Cserépkályhák Nagy tömegű, égetett, mázas csempékkel burkolt berendezések, amelyek huzamosabb ideig alkalmasak a hő tárolására. A cserépkályha a hőt környezetébe sugározza, ezért fontos úgy elhelyezni, hogy a hő akadály nélkül eljusson a szoba minden részébe. A másodlagos égéskamra nélkül épített, vízszintes füstjáratú cserépkályhák hatékonysága alacsonyabb a másodégéstérrel, másodlevegő bevezetéssel és függőleges járatokkal készültekhez képest. Hatásfokuk 40-85%.
5
Úton a fenntartható fejlődés felé Fa (vegyes) tüzelésű kazánok Ezeknél is hiányzik a kellően magas égési hőmérséklet a másodlagos égéstér hiánya miatt. Jelentősen javítható a hatásfokuk, ha a hő tárolására puffertartályt alkalmazunk, mivel így intenzív égést tudunk létrehozni benne anélkül, hogy túl meleg lenne a fűtendő helyiségekben, hiszen a hőt egy nagy tartályban tároljuk. Hatásfokuk 40-80%. Faelgázosító kazánok Két égésterű berendezések, az előmelegített másodlevegő és az égésgázok egy szűk torkolaton keresztül jutnak a másodégéstérbe, amelynek köszönhetően magas az égés hőfoka, és az égés ideje is hosszabb, mint a vegyes tüzelésű kazánokban. Hátrányuk, hogy drágák, az égésgázok keveredése aktív módon, ventilátor segítségével működik, amely külső energiaforrást igényel, így áramszünet esetén problémaforrást jelent. A hő tárolásához drága puffertartályokra van szükség. Kedvezőtlen , hogy nem közvetlenül fűtik a lakást, hanem egy mellékhelyiséget melegítenek, amit általában nem használunk tartózkodásra. Hatásfokuk 75-85%. Pelletkályhák, pelletkazánok A pellet nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A pellet a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelő-rendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2–5 cm-es hosszúságú. A pellet tüzelő-berendezések előnye, hogy folyamatos üzemre képesek, akár több napi vagy heti tüzelőanyag tározható be a beépített tartályba, melyből elektronika adagolja a pelletet és az gyújtja, zárja el a tüzet igény esetén. Hátrányuk, hogy elektromos áramhoz kötődik a működésük, illetve, a pellet előállítása energiaigényes folyamat, hiszen a fát, szalmát le kell darálni és össze kell préselni drága berendezésekkel. Hatásfokuk 70-90%. Rakétakályhák A rakétakályhák két, jól elkülönülő részből, a hőtermelő és a hőtároló egységből állnak. A hőtermelő egység három fő részre bontható: etető akna, ahol a fát adagoljuk; vízszintes égés alagút, ahol a fa égése folyik; gyorsító, vagy hőemelő, ami egy függőleges belső kémény, amelyben a fából keletkező gázok keverednek az előmelegített levegő oxigénjével, és magas hőfokon elégnek. A hőtermelő egységet önállóan tűzhelyként hasznosíthatjuk. Ha azonban a keletkező magas hőmérsékletű füstgázokból a hőt szeretnénk kinyerni, akkor a hőtermelő egység belső kéményét egy acélhordóval borítjuk be, amelynek az alsó peremén összegyűjtjük a füstgázokat, és be-
6
A fa hatékony tüzelése vezetjük a hőtároló egységbe. A hőtároló egységben hosszú úton, akár 10 méteres járatokon keresztül, vezetjük a füstgázokat, amíg azok lehűlnek, és átadják a hőt a nagy tömeget és felületet alkotó fűtött ülő padkának, vagy ágynak. Ezt a hosszú füstjáratot az teszi lehetővé, hogy a hőtermelő egység belső kéménye a kémény irányába tolja a füstgázokat. Olyan ez, mintha a tüzelőberendezésünket kéményestől együtt beraktuk volna egy hordó alá, amelyből azután egy másik kémény felé vezetjük a füstgázokat.
A rakétakályhák legnagyobb előnye, hogy a jó hatásfok kialakításának ebben az esetben a legkisebbek a fajlagos költségei, így a szegényebb rétegek számára jó megoldást jelenthet. Akár hulladékanyagokból (200 literes vas, vagy acél hordó, bontott tégla, agyag), saját kivitelezésben (a méretezésre ügyelni kell!) is felépíthető berendezések. Vékony hulladék fával, hosszabb gallyakkal is lehet benne fűteni. Hátránya, hogy kicsi a tűztere, és folyamatos táplálást igényel. Ugyanakkor jó hőtároló képessége miatt egy napon keresztül is megtartja a meleget. Főzési, fűtési, vízmelegítési funkciók egy kályhában is kombinálhatók. Hatásfokuk 70-90%. Tömegkályhák A tömegkályha, mint neve is mutatja nagy tömegű, 5-10 tonnás berendezés. A megfelelően kialakított tömegkályhák képesek a fa leghatékonyabb égetésére. Akár 1000 °C-nál is magasabb égéshőmérsékletet, a füstgázok és levegő tökéletes keveredését passzív módon, külső energia használata nélkül is el
7
Úton a fenntartható fejlődés felé lehet érni, és a hosszú égési idő is megvalósul. Mindez az örvénytortokkal összekötött két égéskamrának, a kályha különleges belső felépítésnek (három héjazat), a nagy hőtároló kapacitásnak, a fűtött ülőpadkának és a segédkéménynek köszönhető. A kályha nagy felülete miatt létrejövő hőáramlás nagyon kellemes hőérzetet biztosít. A kályha 48-72 óra alatt hűl le. Nagy hőtároló kapacitása, és a hő egyenletes leadása miatt puffertartályt általában nem igényel. Hátrányuk, hogy nagy tömegük miatt csak megfelelő alapra építhetők, mivel nagyon sok a beépített anyag, ezért munkaigényes és drága berendezések. Hatásfokuk elérheti a 95%-ot.
A fa hatékony tüzelése
A fa megfelelő tüzelése A három T, a kellően magas hőmérséklet, a füstgázok és a levegő oxigénjének megfelelő keveredése, a kellően hosszú idejű égés teljesülése részben a tüzelőberendezésünktől, részben a tüzelés módjától függ. Mindkét feltételnek figyelembe kell venni a fa égésének folyamatát, amelynek három fázisa van. Az első fázisban, a szárításkor a tűztérben lévő tüzelőanyagot kb. 150 °C-ra hevítik fel és kiszárítják. Ebben az esetben annál több energiát kell felhasználni, minél nagyobb a fa nedvességtartalma! A második fázisban, a pirolízis során a fa éghető gázzá alakul át. Ez a folyamat 150-600 °C-os hőmérsékleten megy végbe. A képződő gázok 100-200 °C-on a fát még nagyon lassan hagyják el. A legkorábban keletkező fagázok a gyújtópapír lángjától gyulladnak meg, de ha a gyújtólángot elvennénk, maguktól nem égnének tovább. Mintegy 225 °C-ig kell a fával hőenergiát közölni, hogy az égési folyamat folytatódjék. Hőtöbblet 260 °C-tól keletkezik, ekkor válik a reakció hőtermelő folyamattá. A folyamatban a faanyag kb. 85%-a éghető gázokra bomlik, a maradékból faszén lesz. A gázalakban elégő hányad adja a fa fűtőértékének 70%-át. Faszén azért keletkezik a reakcióban, mert a gyorsan távozó fagáz miatt nem jut elegendő oxigén a fadarab felületére, ezért ez egyre inkább faszénné alakul át. A gázok eltávozása után a faszén 500-800 °C hőmérsékleten elizzik, szinte láng nélkül ég el. A harmadik fázisban, az oxidáció során a felszabadult gázok és a faszén 5001300 °C-os hőmérsékleten reakcióba lépnek a légköri oxigénnel. Nagyjából 1000 °C lánghőmérséklet kell ahhoz, hogy a fagáz reakcióképes összetevőire – szénre és hidrogénre – tökéletesen felbomoljon és oxidálódjék. A gyorsan bomló fadarab közelében oxigénhiány van, így a képződő fagázok gyakran jóval odébb lobbannak lángra, ott, ahol már elegendő oxigéntartalmú levegővel keverednek. Ez indokolja, hogy a tüzelőberendezésnek legyen olyan égéstere (másodlagos égéstér), ahol erre lehetőség nyílik, és ahová a gázláng köré felhevített, oxigénben gazdag friss többletlevegőt is lehet juttatni. Erre az előmelegített másodlagos levegőre azért van szükség, mert az égési folyamat során képződött, energiában gazdag fagáz csak így ég el maradéktalanul. Az égés hőmérsékletét és folyamatát a tüzelés módjával befolyásolhatjuk. Az első lépés a helyes tűzrakás. A legtöbben úgy raknak tüzet, hogy alulra rakják a papírt, majd a vékony gyújtóst, és felülre a vastag tüzelőt. A fával 225 °C-ig kell hőenergiát közölni annak égéséhez, így nem célszerű egyszerre
8
9
Úton a fenntartható fejlődés felé begyújtani az egész rakatot, hiszen a vastag fa elvonja a hőt. Ezért sokszor sikertelen a begyújtás, többször is próbálkozni kell a papír újabb adagolásával. Segíthetünk a folyamaton, ha a fát már egy-két napja bekészítettük, és előmelegítettük a kályha hőjével. Figyeljünk arra, hogy a fa soha ne kerüljön jéghidegen a tűztérbe! Ám ez a típusú tűzrakás ekkor sem megfelelő. Az égéshez, pláne a tökéletes égéshez, megfelelő mennyiségű levegőre van szükség. Az alulra rakott vékony gyújtóst éppen a felette lévő hasábok zárják el az elegendő oxigéntől. Ha mégis sikerül a begyújtás, és megindul az égés, az egész, begyulladó rakatból egyszerre sok fagáz szabadul fel, amelynek nincs ideje, helye elégni, ezért hasznosulás nélkül távozik. A helyes tűzrakás ezért pontosan fordítva történik. Alulra kerülnek a vastagabb hasábok, felülre a vékonyabbak, és legfelülre a vékony gyújtós. Az ilyen tűz felülről lefelé ég, mindig van elegendő levegő , az égés ideje kellően hos�szú, és mindig csak annyi fagáz keletkezik, amennyi el is ég. A helyes tüzelés feltétele a tűzifa vastagságának a megválasztása is. Alapszabály a felület-tömeg arány figyelembe vétele, amely fafajtánként más és más. A vastagra hasított kemény fák csak senyvednek a tűzön, míg egy nagyon vékonyra vágott puhafa, túl hamar, nagy lánggal ellobban. A tömör, nehéz fákat lehetőleg vékonyra kell hasítani, a puhafákat pedig hagyhatjuk vastagabbra. Akkor megfelelő a berakott famennyiség - és a fafaj szerinti - vastagság mérete, ha a tűz kb. másfél óra alatt ég le, és az ajtó már bezárható. Célszerű egy rakatnál a vastagfa, a vastag és a vékony gyújtós 70-20-10%-os aránya. Lángoló fahasábokra sose zárjuk rá a kályhaajtót, mert ha elvesszük a levegőt, az égés tökéletlenné válik, és ilyenkor csak a fában lévő energiát pocsékoljuk el! Hasznos ismeret lehet , hogy lehetőleg ne próbálkozzunk tűzgyújtással a lakásunkban, amikor a külső hőmérséklet melegebb a bentinél. A huzat ugyanis a melegebb felől a hidegebb felé áramlik, így a kéményben a füst visszaáramlása jön létre.
Mit ne égessünk a kályhánkban? Sokan úgy próbálják az égés idejét megnyújtani, hogy nedves fát kevernek a száraz közé, és az jó sokáig senyved a kályhában. Az eddigiekből teljesen világos, hogy ezt ne tegyük, hiszen az energiát a víz elforralására fogjuk pazarol-
10
A fa hatékony tüzelése ni, beszennyezzük a berendezést, a kéményt, és szennyezzük a környezetet is. Az égés alacsony hőmérsékletűvé válik, a fagázok égése pedig ellehetetlenül. Manapság szükségből, vagy figyelmetlenségből sokan tüzelnek hulladékokat a kályhában. Nemcsak a műanyagok , rongyok égetése veszélyes ránk és a környezetünkre, hanem a kezelt, festett faanyag égetése is. Műanyagok égetésekor olyan sok éghető anyag szabadul fel hirtelen, hogy csak arra létesített berendezésben lehet elégetni. Mivel az általunk használt tüzelőberendezések nem ilyenek, ezért lehetetlenség tökéletesen elégetni ezeket az anyagokat. A tökéletlen égés következménye a füst, korom, szennyező anyagok, és azok lerakódása a kéménybe. A kémény leszűkülése a füstgáz visszajutását eredményezheti a lakásba, és akár halásos mérgezést is okozhat.
A megfelelő kémény A hagyományos tüzelőberendezésekben történő égéshez megfelelő huzatú kéményre van szükség. A huzat létrejöttének az egyik alapfeltétele a kályhaajtó és a kémény tetejének magasságkülönbsége, amelynek legalább öt méternek kell lennie. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve ha huzatfokozó berendezést építenek a torkolati nyílásba. Ezért manapság már nem téglából készült vakolt kéményeket javasolnak, hanem samott béléscsővel ellátott, kívülről hőszigetelt, beton elemekből összerakhatókat, amelyekbe a huzatfokozót is beépítették. Ezek a kémények tartósabbak, és jobban ellenállnak a nitrózus gázokból, szén-dioxidból, vízpárából keletkező savaknak. A jó huzat kevesebb pára, korom és kátrány lecsapódását teszi lehetővé. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a tökéletes égést biztosító berendezések tudják a legjobban mentesíteni a kéményt a lerakodó szennyezésektől, így ezek jelentik a legkisebb veszélyt a biztonságunkra és környezetünkre.
Összefoglalás Miért tüzeljünk hatékonyan? Mert megéri nekünk! A tűzifa hatékony tüzelése energiamegtakarítással jár. Kevesebb fa eltüzelésével is képessé válunk a megkívánt hőmérséklet elérésére, miközben kevesebb fát kell vásárolnunk, így pénzt takarítunk meg.
11
Úton a fenntartható fejlődés felé Mert jó a természetes környezetnek! Ha kevesebb fát használunk fel, akkor kevesebb fát kell kivágni az erdőből, vagy, ha mégis kitermeljük a kitermelhető mennyiséget, akkor a fosszilis energiaforrásokat (szén, olaj, gáz) helyettesíthetjük megújuló forrásokkal. Ez utóbbi esetben csökken a környezet szennyezése, míg az első esetben javul az erdő természetes állapota. Hazánkban évente közel három millió köbméter tűzifát használunk fel. A tűzifa nem megfelelő tárolása, valamint a helytelen tüzelési módok miatt az energiaveszteség 30-50% is lehet. Mert jó másoknak is! A fa hatékony tüzelése révén csökken a környezetbe kibocsátott káros anyag, kevesebb korom, szén-monoxid kerül a környezetbe. Ha környezetünket kevésbé terheljük, az mindenkinek jó lesz, mivel nem kell megfizetni a környezet szennyezése által okozott költségeket, amelyek többek között egészségünk károsodása miatt keletkeznek.
12
