Original
scientific
paper
Várady Loránd MIT JELENT VAJDASÁGNAK A KUKORICA?
A sajtó, a televízió és a rádió szinte m i n d e n n a p foglalkozik az ál lattenyésztés és az állattenyésztők nehéz helyzetével, az állatállomány lényeges csökkenésével, v a l a m i n t a termelőkkel, akik egyre inkább fon tolóra veszik, foglalkozzanak-e t o v á b b r a is haszonállatok tartásával, tenyésztésével, vagy pedig végérvényesen, vagy legalábbis ideiglenesen — amíg az kifizetődőbb nem lesz — felhagyjanak-e vele. E n n e k a jelenségnek ok és okozati összefüggése n a g y o n sok tenyésztő előtt ismeretes. R e n d k í v ü l megnőttek a termelési költségek, a tenyész téshez, hizlaláshoz szükséges pénzeszközök u t á n járó k a m a t rendkívül nagy, hihetetlenül megdrágult az energia, a m ű t r á g y a , v a l a m i n t a pót alkatrészek, növényvédőszerek stb. A z állattenyésztők legtöbbje a r r a is panaszkodik, hogy a t a k a r m á n y á r a is a n n y i r a megemelkedett, hogy az lett talán a legnagyobb kerékkötője az ésszerű és kifizetődő állattenyész tésnek és hizlalásnak. A z állati t a k a r m á n y egyik legfontosabb és legnagyobb részarányban jelenlevő összetevője a kukorica. A z állatfajoktól, azokon belül pedig a korcsoportoktól, t o v á b b á attól, hogy tenyész-, v a g y hízóanyagot takarmányozunk-e, de még igen sok más tényezőtől függően is, a t a k a r m á n y ban a kukorica 60%-tól közel 85%-ig szerepel. E z é r t a t a k a r m á n y ára is a legnagyobb mértékben a kukorica pillanatnyi árától és a t a k a r m á n y ban szereplő a r á n y á t ó l függ. E z az a tény, a m i t nagyon sok termelő, illetve állattenyésztő n e m tud, v a g y nem a k a r megérteni. H o g y a kukorica mennyire fontos kultúr- v a g y haszonnövény, a z t néhány alábbi a d a t t a l illusztráljuk. Vetésterülete az egész világon — főleg azért, mert rendkívül széles körű éghajlati viszonyok k ö z ö t t termel hető — 115 millió h e k t á r körül ingadozik, amiből az európai országok b a n csak 12,5 millió h e k t á r o n , vagyis az egész világ vetésterületének csupán mintegy 11,9%-án termesztenek kukoricát. Jugoszlávia a világ kukoricaterületének mintegy 2 % - á n , vagyis k b . átlagban 2,3 millió hektáron termel évente kukoricát, ami a n n y i t jelent, hogy az E u r ó p á b a n
kukoricával bevetésre kerülő területnek mintegy 1 8 — 1 9 % - a n á l u n k ke rül betakarításra. H a figyelembe vesszük az egyre n ö v e k v ő népszaporulatot, ami világ szerte m i n d nagyobb és nagyobb gondot és p r o b l é m á t okoz, különösen az élelmiszer-ellátás közül és főleg a gazdaságilag fejletlen, elmaradott országokban, ahol az éhínség borzalmai egyre több tragédiát és éhhalált okoznak, természetessé válik, hogy a hús, m i n t állati termék, m i n t az emberi szervezet egyik legfontosabb tápláléka, egyre n a g y o b b szerepet játszik világszerte, tekintet nélkül arra, hogy a fogyasztója gazdaságilag fejlett v a g y fejletlen országban él-e. Ezért a hústermelés világszerte elő térbe kerül, egyre n a g y o b b szerepet játszik és számtalan ország, amely húsból behozatalra szorul, igyekszik önállátóvá válni. A z exportőrök vi szont a különböző piacokon igyekeznek értékesíteni az országaikban mind nagyobb mennyiségekben felhalmozódott hústömegeket. N é h á n y év előtt ez az i r á n y z a t még n á l u n k is jelen völt. Állattenyész tőink azon igyekezete, hogy minél több jószágot állítsanak elő és hiz laljanak meg, ezért az állattenyésztés erősen felfelé ívelő i r á n y z a t o t mu t a t o t t szinte az egész országban, de főleg Vajdaságban. A n ö v e k v ő állatlétszám t ö b b t a k a r m á n y , elsősorban több kukorica termesztését követelte, ami — a m á r k o r á b b a n leírt jelenségek és a világ szerte n ö v e k v ő állatállomány m i a t t — Vajdaságban is természetszerű leg maga u t á n v o n t a a kukoricával bevetett szántóterületek megnagyob bodását. A n n á l is i n k á b b , m e r t növénynemesítőink kiváló termésered ményeket a d ó korán, közepesen korán érő fajtákból és hibridekből is számtalan v o n a l a t nemesítettek ki. D e serkentette ezt az i r á n y z a t o t az is, hogy a kukorica nagyszerű exportcikknek is bizonyult. Vajdaság szántóterülete 1 543 810 hektár. A talaj összetétele, magas h u m u s z t a r t a l m a , a régi mezőgazdasági h a g y o m á n y o k ápolása és nem utolsó sorban a szükséglet diktálja, hogy e terület nagy h á n y a d a évről évre b ú z á v a l — amit egy régi, nagyon találó és szép m a g y a r kifejezés „életnek" nevez — v a n bevetve. E kenyérgabona vetésterülete 1975-ben 388 800 h e k t á r volt, de fokozatos csökkenéssel mintegy 330 000 hek t á r r a a p a d t , hogy 1983-ban ismét közel 400 000 h e k t á r r a emelkedjen, és a r á k ö v e t k e z ő évben pedig újra csak 325 020 h e k t á r t borítson be Vajdaság területén ez a rendkívül fontos kenyérgabona. Érdekesen alakult, de egyre felfelé ívelő görbét m u t a t o t t a kukorica vetésterülete, a m i t 1970-től egészen 1979-ig mintegy 630 000 hektáron termeltek, hogy 1980-ban a „ t e n g e r i " vetésterülete 660 000, 1983-ban pedig 681 700 h e k t á r r a emelkedjen. A következő k é t évben n é h á n y fő leg gazdasági ok miatt — amelyekre a későbbiek folyamán térünk majd ki részletesebben — az árutermelésre szánt kukorica vetésterülete és be t a k a r í t o t t szemtermése rohamosan nőtt, amit — n é h á n y más a d a t t a l együtt — a z alábbi t á b l á z a t b a n t ü n t e t ü n k fel:
1984-ben e 1 é r t t e r m é
Megnevezés kukorica
összesen Társadalmi
szektor
Magánszektor
hektár
q/ha
729 527
65,62
173 956
72,36
555 571
63,51
tonna
s e r e d
1985-ben m é n y e k
hektár
q/ha
tonna
4 787 235
744 658
58,56
4 361 100
1 258 790
160 905
67,79
1 0 9 0 902
3 428 445
583 753
56,02
3 2 7 0 198
A kukorica tenyészideje a l a t t lehulló, rendkívül jó eloszlású, a r á n y l a g nagymennyiségű csapadéknak, de a magas termeléstechriikai szinten tör ténő termelésnek is köszönhetően, 1984-ben a valamivel több m i n t 4,78 millió tonnányi szemtermés a legnagyobb volt, ami Vajdaság területén valaha is megtermett. Igaz, hogy az 1984-ben elért átlagtermések r e n d k í v ü l magasak voltak. A z egy hektárról b e t a k a r í t o t t átlagtermés, ami a társadalmi szektoron 7236 kg, a magántermelők szántóföldjén pedig 6351 kg-t tett ki, világ viszonylatban is egy nagyon magas termésátlagot jelent. Vajdaság területén — a kőolajat kivéve — soha, egyetlen más ter ményből v a g y termékből sem termeltek ki oly n a g y mennyiséget, m i n t 1984-ben kukoricából. C u k o r r é p á b ó l , amelynek a területegységenkénti hozama lényegesen magasabb, m i n t pl. a kukoricáé, 1981-ben, amikor rekordtermés volt, csak 4,28 millió t o n n á t termeltek, illetve szedtek fel a szántóföldön. Érdekes a kukorica vetésterületének szektoronkénti megoszlása is a két utolsó esztendőben: 1984-ben a társadalmi szektoron az egész vetés terület 23,85%-án, a m a g á n t e r m e l ő k pedig 7 6 , 1 6 % - á n ; 1985-ben pedig 21,61, illetve 78,39%-án vetettek kukoricát. Ezekből az adatokból is látható, hogy a magántermelők — n y i l v á n a rendkívül jó termésátlago k a t nyújtó 1984. esztendő eredményein felbuzdulva — a múlt évben még lényegesen emelték a k u k o r i c á v a l bevetett szántóterület nagyságát. H o g y a termelés-technológiát a megfelelő fajta-, v a g y hibridkiválasz tást stb. m á r mennyire jól elsajátították a magántermelők is, az az aláb bi összehasonlítási táblázatból is k i t ű n i k :
1985-ben a
Vetésterület hektár %
Átlagh ozam q/ha °/o
össztermés tonna •/»
160 905
21,62
67,79
115,76
1 090 902
Magánszektor
583 753
78,39
56,02
95,66
3 2 7 0 198
74,99
ö s s z e s e n — átlag
744 658
100,00
58,56
100,00
4 361 100
100,00
Társadalmi
szektor
25,01
A z átlaghozam k ö z ö t t ugyanis nincs lényeges különbség a két szek tor között, ami egyrészt a n n a k a következménye, hogy a magántermelők
részéről is elég nagy volt a hektáronkénti befektetés a minél nagyobb terméshozamok elérése érdekében, másrészt pedig a termelési folyamat igen magas fokának elsajátítását is igazolja. És hogy a kukorica mennyire fontos k u l t ú r n ö v é n y e különösen a ma gántermelőknek, azt az is bizonyítja, hogy az összes szántóterületnek a múlt esztendőben is milyen óriási h á n y a d á t vetették be ezzel a növénnyel, amit az alábbi táblázat is m u t a t :
Szántóterület % ha
Földtulajdon
Társadalmi
szektor
Magánszektor összesen
—
átlag
Kukoricával b e v e t v e ha %
611 523
39,61
160 905
26,31
932 2 8 7
60,39
583 753
62,61
1 543 810
100,00
744 658
48,23
A fenti táblázatból l á t h a t ó , hogy 1985-ben a magántermelők tulajdo nában levő szántóterületnek a kukorica 6 2 , 6 1 % - á t b o r í t o t t a be, ami azt jelenti, hogy a vetésforgóban közel 18 000 h e k t á r o n kukoricát kukorica követett. A magántermelők tulajdonát képező szántóterületből csak 348 534 h e k t á r m a r a d t más k u l t ú r n ö v é n y termesztésére, vagyis csupán 37,39%. Valamely áru többtermelésének, v a g y h i á n y á n a k jelentkezésekor a kereskedelmi életnek talán a legnagyobb imperatívusza a kereslet-kínálat törvényének betartása. Vajdaságban a kukorica esetében e törvényszerű ség logikus következménye helyett, az ellenkezője k ö v e t k e z e t t be 1984ben. A kukorica á r a a n a g y góré- és raktárkészletek ellenére, nemhogy csökkent, hanem hirtelen és látszólag minden k o m o l y indokoltság nélkül, rohamosan emelkedett. A k í n á l a t pedig hosszú h ó n a p o k i g v á r a t o t t ma gára. A piaci értékesítésre b e t a k a r í t o t t hatalmas mennyiségű tengerikészlet természetszerűleg azt kellett volna hogy m a g a u t á n vonja, hogy az ál lattenyésztés végre fellendül és mind a tenyészállatok, m i n d pedig a hízók száma hirtelen felemelkedik. H o g y ez miért nem következett be? E n n e k az az oka, hogy 1984-ben m i n d k é t szektor termelői a kukorica á r á t irreálisan magasra értékelték fel. És a rendkívül magasra értékelt k u k o r i c a á r a k miatt, a termelők többségének a t a k a r m á n y á r a túl magas lett és ezért nem volt részükre az állattartás és állattenyésztés kifizetődő. H o g y az országot n é h á n y év ó t a milyen nagy infláció sújtja, az mind nyájunk előtt ismeretes. A z idegen v a l u t a értékemelkedése a dinárhoz viszonyítva, illetve a dinár értékének csökkenése az idegen v a l u t á k k a l szemben az abból az alábbi táblázatból is kitűnik, amelyben a részünkre talán legérdekesebb és legmérvadóbb öt v a l u t á n a k a dinárértékét tüntet jük fel az 1984. évi j a n u á r 1-jei és december 31-i hivatalos árfolyam ki mutatása alapján.
Valuta megnevezése
1984. I. 1.
1984. X I I . 3 1 .
Százalék
U S A dollár
127,06
212,06
166,90
Angol font
179,11
245,10
136,84
Svájci
frank
56,82
81,17
142,85
Német
márka
45,34
67,36
148,56
6,40
9,58
149,69
414,73
617,27
148,83
Osztrák
schilling
összesen —
átlag
U g y a n a k k o r feltüntetjük n é h á n y mezőgazdasági termék és a takar m á n y o k b a n szereplő komponensek a l a p á r á t a feltüntetett időszakban, az 1984. esztendő első és utolsó napján, ugyancsák az említett napokon jelzett hivatalos árfolyam alapján.
A termék megnevezése
1984. I. 1. 1984. X I I . 3 1 . % - o s emelkedés d i n á r b a n k i f e j\ e z v c
Búza
20
35
175,00
Kukorica
20
39
195,00
Hússertés I. oszt.
175
210
120,00
Növendékmarha
193
228
118,00
38
62
163,16
69
84
121,74
515
658
127,00
Napraforgódara Szójadara összesen
(33%)
(44%) —
átlagban
A két táblázat m i n d k é t oszlopában feltüntetett pénzérték mellett ki m u t a t t u k azt, hogy mennyivel emelkedett 1984-ben az év elejétől az év végéig a valuta, illetve a feltüntetett á r u k n a k a d i n á r b a n kifejezett ér téke százalékarányban is. A valutaértéket elemezve, szembetűnő, hogy az U S A dollár értéke majdnem 70%-al emelkedett, ami a napisajtóban is, közgazdasági elem zések és világnézetek szerint irreálisan magas és lényegesen magasabb, mint az oszlop végén feltüntetett átlagos százalékarány. U g y a n a k k o r érdekes százalékarány emelkedést m u t a t a búza — mint elsőszámú népélelmezési cikk — az elsőosztályúnak minősített hízóser tés, v a l a m i n t a n ö v e n d é k m a r h a kilogrammonkénti d i n á r b a n kifejezett ára, ami csak 20, illetve 18%-os emelkedést m u t a t . A most m á r nálunk is gyártott, de még mindig nagy mennyiségben i m p o r t á l t szójadara csaknem 22%-os, a n a p r a f o r g ó d a r a viszont 63%-os áremelkedést m u t a t . D e az összes k i m u t a t o t t v a l u t a és mezőgazdasági termék k ö z ü l , kima gaslóan a legnagyobb értékemelkedést a kukorica érte el, éspedig 9 5 % - o t ! Természetes, hogy az a kukorica, amelynek az értéke p a p í r o n egy év
alatt majdnem a duplájára ugrott és amit az állattenyésztők és hizlalók a jószágok t a k a r m á n y á b a kellett hogy beépítsenek, ezt a hihetetlenül magas áremelkedést, árugrást, nem b í r t a ki. Ezért — mivel, m i n t emlí tettük a kukorica a t a k a r m á n y n a k mintegy 6 0 — 8 5 , de átlagban véve legalább 7 5 % - á t teszi ki — természetesen a n n y i r a megdrágította a ha szonállatok tenyésztését és hizlalását, hogy a p a p í r o n irreálisan magasra értékelt és emelt k u k o r i c a á r nagyon sok tenyésztőnek ráfizetést o k o z o t t . Vajdaságnak exportkötelezettségét zömmel a mezőgazdasági termé kekből kell teljesítenie. És a mezőgazdasági termékeket — mint nyers anyagot — feldolgozó ipari létesítmények azért v a n n a k és kerültek olyan nagyon nehéz helyzetbe, mert a nyersanyag, a mezőgazdasági termékek ára túl magas. És ha a vágójószág ára — a feltüntetett táblázatból is láthatóan — csupán 18, illetve 2 0 % - a l emelkedett 1984-ben az rész ben azért is történt, m e r t a külföldi piac n e m b í r t a el a magasabb fel vásárlási á r a k a t . D e nem ez volt az egyedüli, illetve fő ok. Lakosságunk vásárlóereje is lényegesen megcsappant, ami a másik oka annak, hogy a húsfeldolgozó g y á r a k képtelenek olyan sok árut, kész terméket értékesíteni, m i n t a m e n n y i t a beépített kapacitásaik alapján előállíthatnak. És hogy a vágóhidak t o v á b b is dolgozhassanak, hogy ne maradjon több ezer vágóhídi m u n k á s kenyér nélkül, hogy a végtermékek kel a húsfeldolgozó g y á r a k a külföldi piacokon versenyképesek marad hassanak, hogy a hazai piacon is több hús és hentesáru kerülhessen a dol gozók asztalára, mindehhez lényegesen olcsóbban kell a nyersanyagot, a vágójószágot is vágásra, feldolgozásra kínálni a termelőknek. Ezt pedig csak úgy érhetik el, h a — a láncolatot visszafelé gombolyltva — a vágójószág és az azt létrehozó t a k a r m á n y és főleg az abban mintegy 7 5 % - b a n szereplő kukorica á r a a k i m u t a t o t t 95 százalék helyett lénye gesen alacsonyabb drágulási i r á n y z a t o t m u t a t , vagyis a hazai piacon az á r a lényegesen csökken. A két év előtti csapadékdús ősz a kukorica b e t a k a r í t á s á n a k egyálta lán nem kedvezett, m e r t a hosszú, zord, nedves, szinte állandóan ma gas p á r a t a r t a l m ú levegő a kukorica száradásának — még azokban a górékban is, amelyek szabályosan, az u r a l k o d ó szélirányra keresztben lettek felépítve — sokat á r t o t t . Ennek hatására, a kukorica betakarítá sakor jelenlevő magas p á r a t a r t a l o m miatt, amivel a levegő telítődött, a górékban a múlt év májusára a kukorica nedvességtartalma közel sem csökkent le a szokásos 1 4 — 1 6 % i g . H o g y a tél folyamán a levegő ma gas p á r a t a r t a l m a m i a t t nagymértékben éreztette káros hatását a csőrothadás, a szürkepenész és más megkárosodás alakjában, azt még na gyon sok termelő maga sem t u d t a . D e hogy nagyon sok kukorica ment t ö n k r e v a g y veszített értékéből, az bizonyos. j
H o g y 1984-ben milyen n a g y k á r volt a kukorica értékét alaptalanul a n n y i r a felemelni, az kitűnik még n é h á n y számadatból is, amit 1985-re v o n a t k o z ó a n , u g y a n a z o k r a a valutaértékekre, illetve termékekre és ter ményekre v o n a t k o z ó l a g t ü n t e t ü n k fel, amelyeket az előzőekben m á r 1984-re közöltünk.
Valuta
megnevezése
1986/85 1986/84 százalékarányban
1985. I. 1.
1985. X I I . 3 1 .
U S A dollár Angol font Svájci frank N é m e t márka Osztrák schilling
212,06 245,10 81,17 67,36 9,58
312,80 454,03 151,27 128,38 18,20
147,50 185,24 186,36 190,59 189,98
246,18 253,49 266,22 283,15 284,37
összesen —
617,27
1064,68
172,48
256,72
átlag
A v a l u t a százalékarányban k i m u t a t o t t értéknövekedése — a d i n á r h o z viszonyítva — a múlt évben szembetűnően kevés volt az U S A dollár esetében, mert az az előző évben a n n y i r a rohamos emelkedést m u t a t o t t .
A termék megnevezése
1985. I. 1. 1985. X I I . 3 1 . dinárban kifejezve
Búza Kukorica Hússertés Növendékmarha Napraforgódara Szójadara
35 39 210 228 62 84
összesen
658
—
átlag
1986/85 1986/84 % - b a n kifejezve
52 40 385 460 63 99
148,57 102,56 183,33 201,75 101,61 117,86
260,00 200,00 220,00 238,34 165,79 143,48
1 099
167,02
213,40
A fenti táblázatból is világosan kitűnik, hogy a k u k o r i c a ára a múlt esztendőben, 1985-ben alig emelkedett, alig emelkedhetett, m e r t nem lehetett se táplálékba, se t a k a r m á n y b a , se bármilyen más nyersanyagba olyan magas áron beépíteni, mint amilyent 1984-ben, vagyis az elŐző évben — ismételten hangoztatjuk, hogy irreálisan — á l l a p í t o t t a k meg a részére. E z t mutatja az a tény is, hogy a k u k o r i c a á r a 1985-ben az év elejétől a végéig csupán 2,56%-al emelkedett. U g y a n a k k o r szembetűnő a hússertés, illetve a n ö v e n d é k m a r h a á r á n a k hirtelen emelkedése — 83,33, illetve 101,75 százalékkal — ami a n n a k a következménye, hogy 1984-ben a k u k o r i c a ára a n n y i r a emelkedett, hogy az állattenyésztés látszólagos ráfizetése miatt az állattenyésztők rengeteg tenyészállatot likvidáltak. H o g y az állattenyésztőkre rövidesen jobb n a p o k v i r r a d n a k , hogy az állati t a k a r m á n y t sokkal olcsóbban lehet majd előállítani, következtetni enged az a tény, hogy a múlt esztendő elejétől a végéig a n a p r a f o r g ó d a r a ára csupán 1,61, a szójadaráé pedig 17,86%-al emelkedett. N a g y gondot okoz természetesen az, hogy mi legyen azzal a rengeteg kukoricával, amit a rendkívül lecsökkent vajdasági állatállománnyal képtelenség felétetni, és természetesen a k e m é n y í t ő i p a r és más iparág se t u d feldolgozna és felhasználni.
M a r a d a kivitel. A z idei é v első hónapjaiban elég sok kukoricát ex p o r t á l t u n k és még elég komoly mennyiségek v á r n a k kivitelre. D e vajon kifizetődik-e Vajdaságnak a kukoricát m i n d e n á r o n kiszállítania? A z eddig leszállított és még leszállításra v á r ó kukorica főleg a társadalmi szektor, illetve az állami birtokok tárolóiból és silóiból került és kerül még leszállításra. E z t sürgeti a kukoricának az a n a g y megterhelése, amit a gazdaságok az előállításához szükséges újratermelési bankkölcsö nök visszatérítésére és a magas k a m a t o k visszafizetésére kell hogy biz tosítsanak. Más a helyzet a magántermelőknél, akiknek nem kell olyan magas k a m a t o t visszafizetniük és akiknek a górékban tárolt kukoricája az érté kesítésig nem terheli oly nagy mértékben a tulajdonosok zsebét az elő állítási költségek előlegeivel. A z ő kukoricájuk főleg a k k o r kerül majd eladásra, h a a górékban a kukorica nedvességtartalma a természetes szá rítás következtében 1 4 — 1 6 % - r a csökken le. A kiszállításra kerülő, v á l o g a t o t t I. osztályú, exportminőségű, k b . 18%-os nedvességtartalmú kukorica felvásárlási ára m o s t a n á b a n 4 8 — 5 0 dinár körül ingadozik kilogrammonként, frankó berakva. A szárítás költségei, amennyiben a v e v ő alacsonyabb nedvességtartalmú kukoricát k í v á n venni, mintegy 2,05 d i n á r t tesznek k i egy százalék nedvességtar talom csökkentéséért. A kiszállítás ömlesztve történik, m e r t a zsákok használata még sokkal jobban megdrágítaná az árut. A z ömlesztett ku korica szállításához azonban okvetlenül szükség v a n elzáró rekeszekre, amelyek, ha pozdorjalemezből készülnek, d a r a b o n k é n t még 2000, h a pedig deszkából, 8000 dinárral terhelik a tengeri felvásárlási á r á t . D e ezt terheli még a fuvarköltség, a növényvédelmi vizsgálat stb. költsége is. A kukorica t o n n á n k é n t i világpiaci ára jelenleg 105 U S A dollár körül ingadozik. H a ezt megszorozzuk az U S A dollár jelenlegi valutaértéké vel, ami 3 2 5 , — d i n á r t tesz ki, a k k o r d i n á r b a n kifejezve, a kukorica világpiaci ára csupán 34,125 dinár/kilogramm, ami nagyon, de nagyon messze v a n a hazai felvásárlási ártól, nem is beszélve arról a rengeteg költségről, ami a h a t á r i g leszállítva a k u k o r i c á t terheli. Régebben Vajdaságnak, különösen az északi részéből rengeteg sertést exportáltak, élő-, hasított v a g y feldolgozott állapotban egyaránt. M a viszont a rendkívül magas v é d ő v á m o k m i a t t sok, főleg nyugati ország szinte lehetetlenné teszi az állattenyésztési termékeink i m p o r t j á t azokba az országokba. A belföldi piac a végtermékek rendkívül magas ára és a vásárlóerő lényeges lecsökkenése m i a t t még hosszú ideig — ilyen ma gas eladási á r a k mellett — képtelen lesz lényegesen több húsárut, tejet, tojást stb. fogyasztani. H o l a kiút? Lényegesen hosszabb távú, egészséges és ésszerű tervek összeállítására és azok — félretéve a pillanatnyi k o n j u n k t ú r á t és több nyire csak látszólagos kedvező feltételeket, m i n t például a kukorica irreális áremelése, illetve ármegállapítása volt — minden körülmények közötti betartására és megvalósítására kell törekedni. M a m á r egy nö vénytermelő sem engedheti meg m a g á n a k azt a luxust, hogy — pl. a ku-
korica esetében is — valamely mezőgazdasági növénynek kizárólag a főtermését, illetve a n n a k az értékét vegye tekintetbe, h a egy bizonyos területegységre v o n a t k o z ó termés kifizetődőségét mérlegeli. A kukorica esetében a szemtermés mellett bevételnek kellene elköny velni pl. a kapásnövények előnyeit is, ilyen a talaj pozitív strukturális összetétele. És természetesen a n n a k a tengeriszárnak az értékét is, ami a szarvasmarhák, illetve a kérődzők részére óriási értéket jelent. Nemcsak a szakemberek, h a n e m a termelők m a g u k is egyre inkább rádöbbennek arra, hogy az istállótrágya használata nélkül a n n y i r a gyér, szegényes a talajerő tápanyag-visszapótlása, hogy a m á r eddig elért átlag terméseknél magasabbakat nemigen érhetnek el, ha főleg, vagy kizáró lag m ű t r á g y á t használnak. Sőt! A talaj strukturális állapota szinte le hetetlenné teszi, hogy bármilyen nagy potenciális erővel rendelkező vető magot használ is valaki, bármilyen jó a magágy előkészítése, a talaj megművelése, g y a k r a n a csapadék mennyisége is, h a a n n a k nem szeren csés a tenyészidő alatti megoszlása, a h o z a m o k még nagy mennyiségű m ű t r á g y a kiszórása mellett sem emelkednek — vagy legalábbis nem emelkednek lényegesen — a befektetett értékkel és u t á n t e r m ő , v a l a m i n t serkentő anyagokkal arányosan. A z a régi állítás, tétel v a g y megállapítás, hogy állattenyésztés nél kül nincs megfelelő termésátlagokat biztosító növénytermesztés sem, az utóbbi években egyre i n k á b b és egyre jobban beigazolódik. A z istálló t r á g y a m i n d i n k á b b visszanyeri azt az óriási értékét, amit sok éven át elvitattak tőle. A l k a l m a z á s á v a l kultúrnövényeink termesztésénél az aszály sokkal kisebb mértékben o k o z h a t k á r o k a t , mint akkor, h a az istállótrá gyát hosszú éveken át nem l á t o t t talaj a hiányos pozitív tulajdonságok miatt képtelen a növényt a szárazság kártételétől megvédeni. A korszerű állattenyésztés gépei és istállóberendezései, amelyek lehe tővé teszik, hogy az állattenyésztő pl. 200 hízósertést csak nagyon mi nimális időtöbblettel lásson el t a k a r m á n n y a l , ivóvízzel stb., mint százat, ma m á r nagyon megkönnyítik az állattenyésztők és á l l a t t a r t ó k munkáját. És ha közel u g y a n a n n y i időráfordítással egy állattenyésztő lényegesen több állati terméket t u d majd előállítani, a n n a k az egységára is — a hús, tej, vaj, tojás, gyapjú stb. — sokkal olcsóbb lesz és kell hogy le gyen a mai á r a k n á l , illetve u g y a n a n n y i , de lényegesen olcsóbb takar m á n y felhasználása u t á n .
Rezime Šta znači k u k u r u z za Vojvodinu? Kukuruz je najvažnija ratarska kultura Vojvodine, čija se setvena površina u poslednjim godinama sve više širi i povećava. Iako je 1984. godina bila veoma rodna i uspešna, iako je u toj godini ubirana više kukuruza nego ika-
da u našoj Pokrajini, cena se ove kulture od početka do kraja pomenute go dine skoro potpuno udvostručila. Ovo je bilo glavni uzrok poskupljenju stočarske proizvodnje, što je dovelo do nerentabiliteta iste u očima i oceni mnogih proizvođača oba sektora. Zbog veoma teškog plasmana kukuruza, kao i velikih gubitaka u stočarskoj proiz vodnji, došlo je do rapidnog sniženja brojnog stanja kako priplodne, tako i tovne stoke. Visok, ali nerealan skok cene kukuruza u 1984. godini, za 9 5 % povlačilo je za sobom preglomazno nagomilavanje zaliha u 1985. godini, zbog čega se cena ove kulture povećala za svega 2,56%. Međutim, predimenzionirano likvidiranje stočnog fonda u 1984. i delimično i u 1985. godini, ostaviće još veoma dugo svoje negativne posledice, kako u potrošnji kukuruza, tako isto i kod proizvodnje stočnih proizvoda. Izvoz ne rešava problem preostale ogromne zalihe kukuruza, jer je cena na svetskom tržištu znatno niža od naše domaće, nerealno visoke cene, te je negativna razlika na svakom izvezenom kilogramu kukuruza prilično velika. Izlaz iz ove veoma kritične situacije treba tražiti u dovođenju cene kukuru za na realnu, tržišnu, adekvatnu vrednost na sastavljanje realnih, dugoročnih planova u stočarskoj proizvodnji, i na nastojanju da se kukuruz realizira u maksimalnim količinama putem stočnih proizvoda, kako na domaćem, tako isto i na stranom tržištu.
Zusammenfassimg W a s bedeutet Mais für Vojvodina Mais ist die wichtigste Bodenbebauung von Vojvodina, wessen Saatfläche sich in den letzten Jahren immer mehr und mehr vergrössert. Wenn auch das Jahr 1984 sehr erntereich und erfolgreich war, und weil in diesem Jahr mehr Mais geerntet wurde, als je in unserem Gebiet, der Preis dieses Produktes ver doppelte sich vom Anfang des Jahres bis zum Jahresende auf das Doppelte. Das war die haupt Ursache die Steigerung des Vieherzeugnisses, was im Auge vieler Erzeuger zur Unrentabiütät führte. Wegen des sehr schweren Plasmans vom Mais und des grossen Verlustet in der Vieherzeugung kam es zur rapieden Verminderung der Zahl des Zuchttieres als auch des Mastviehes. Der hohe, unreale Sprung des Preises vom Mais im Jahre 1984 brachte mit sich 95%, eine viel zu grosse Anhäufung vom Vorrat, warum sich im Jahre 1985 der Preis diese Kultur sich nur um 2,56% vergrössert hat. Dazwischen die zu grosse Vernichtung des Viechgrundes im Jahre 1984 und Anfang 1985 wird noch lange seine negative Wirkung spüren lassen, so im verbrauch des Maises, als auch in der Erzeugung des Viehproduktes. Die Ausfuhr vom Mais löst das Problem von dem rieseigen Vorrat nicht, weil der Preis auf dem Weltmarkt viel niedriger ist, als unsere Preise in der Heimat. Die unreale Preise und der negative Unterschied im Preis vom jedem Kilo welches ausgeliefert wird, ist ziemlich gross. Den Ausgang aus dieser sehr kritischen Lage muss man durch den realen Preis des Maises suchen, den Marktpreis bei der Zusammenstellung der lang fristigen Pläne in der Viehzucht, und die Bestrebung, das sich der Mais in den maximalen Mängen realisiert durch die Vieherzeugnisse so auf dem hei matlichem, als auch auf dem ausländischen Markt.
