Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság 2011. március 24.
Alapok
1.
Demográfiai viszonyok
1997
2007
A 0-14 éves korosztály és az állandó népesség arányának területi megoszlása, dobozábra szerinti határpontoknak megfelelő bontásban
Készítette: Gémesi Zsolt, NFM
Készítette: Gémesi Zsolt, NFM
A munkanélküliségi ráta szórása - 2008
Készítette: Gémesi Zsolt, NFM
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők kvartilisek szerinti megoszlása - 2008
Készítette: Gémesi Zsolt, NFM
A munkanélkülivé válás relatív* kockázata 2007
Készítette: Gémesi Zsolt, NFM
* Empírikus bayes-i simítással
Az előttünk álló lehetőségek
Potenciálunk (GJ/ha)
Source: Fischer et al 2010. Biofuel production potentials in Europe: Sustainable use of cultivated land and pastures. Part I: Land productivity potentials
Zöldgazdaság-fejlesztés és klímapolitika
• Bencsik János államtitkár
• Olajos Péter helyettes államtitkár • Klímapolitika – Zöldgazdaság-fejlesztés
Mi fán terem a zöldgazdaság-fejlesztés?
Courtesy: Woods Hole Research Center
Magyarország energetikai helyzetképe
•
Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott
•
Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%-át importból szerezzük be
• •
• •
100
Import a teljes felhasználás százalékában
Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot
Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedésfejlesztési jövőképünk
Teljes Szén Olaj Földgáz
60
40
20
1990
Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3%
80
0 2009
100%
Primer energia felhasználás százaléka
•
80%
Egyéb Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import villamos
60%
40%
20%
0% 1990
2009
Az Energiastratégia célrendszere
Fő cél: fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése, amely a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működik.
Oktatás és foglalkoztatás
Gazdaságélénkítés
Fenntarthatóság
Vidékfejlesztés
Versenyképesség
Eszközök Ellátásbiztonság
•
Környezet- és természetvédelem Társadalmi és szociális szempontok
Energiapolitikai célkitűzések •
Energia importfüggőség csökkentése: •
energiatakarékossággal,
•
energiahatékonysággal,
•
megújulók részarányának növelésével,
•
beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával
•
Állam szabályozó szerepének növelése
•
Új alkuk az energiaszolgáltatókkal
•
Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása
•
Kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése
•
Energiaszegénység csökkentése
•
Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése
•
Stratégiaalkotás •
Új Széchenyi Terv
•
Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv
•
Energiastratégia 2030 – kitekintéssel 2050-re
Az Energiastratégia eszközei
•
Energiatakarékosság és –hatékonyság •
•
Megújuló erőforrások használata •
•
Paksi 1-4. blokkok élettartam növelésének végrehajtása, atomerőműi kapacitások esetleges bővítése
Regionális infrastruktúra platform •
•
A megújulók részesedésének növelése a primer energia felhasználásban
Atomenergia •
•
Lakossági és intézményi, vállalkozói, közlekedési energiafelhasználás csökkentése
Forrásdiverzifikáció, csúcskapacitások közös kiépítése
Kormányzati szerepvállalás és intézményrendszer •
Állami szerepvállalás erősítése, hitelesség, kiszámíthatóság
Vidékfejlesztési elem
Vidékfejlesztés
a megújuló és takarékos energia felhasználáson keresztül: Energia függetlenedés. A jelenlegi technológiai szinten is kb. 1000 település Magyarországon energia-önellátó tudna lenni; A tanyák energia önellátása kiemelt jelentőségű 1000 tanya megújuló energián alapuló energiaellátásának megszervezése. Decentralizált térségi energiaellátás
Munkahelyteremtés (RES-70-80 ezer + agrár 200ezer fő)
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve
2.
AZ NCST célja és célrendszere
A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1)_Munkahelyteremtés 2)_Külső energiafüggőség csökkentése 3)_Versenyképesség fokozása 4)_Vidékfejlesztés 5)_Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1)_Ellátásbiztonság 2)_Fenntarthatóság 3)_Gazdaságélénkítés 4)_Az energiaszegénység csökkentése
Megújuló részarányok
A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010
2020
2020
Biomassza 74% - 40,7 PJ
Biomassza 50% - 60,97 PJ
AZ NCST és a Kormány gazdaságpolitikája 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában • 80-90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció • Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása • Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambíciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció • A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése • Stratégia/szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban – az „elmaradt haszon” csökkentése • Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése • kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése • értékteremtés • hatékonyság/versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása • Hőszivattyúk, kazánok hazai összeszerelése és gyártása • Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása •A mezőgazdaság a biomassza és a bio-üzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója
Kormányzati intézkedések zöldgazdaság-fejlesztés
3.
Zöldgazdaság-fejlesztés
Zöld gazdaságfejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről
Együttműködők: NGM, NFM, NFÜ, NEfMi, Energia Központ 1) Zöld gazdasági adatbázis és online platform 2) Energetikai szaktanácsadói hálózat 3) Energetikai szakképzés 4) Szemléletformáló és tudatosító kampányok 5) Zöld Közmunkaprogram kialakítása
Zöldgazdaság-fejlesztés
Zöld adatbázis és online platform A kezdeményezés célja: A zöld gazdaság, a zöld ipar és a környezeti technológiák egészét átfogó adatbázis felépítése, az érdekgazdák és a társadalom információval való ellátása egy honlapon keresztül a térinformatika és a legújabb online megoldások alkalmazásával. Adatbank, ábrabank,térképbank és esettanulmányok. Technológiai, finanszírozási és háttéripari információ egy helyen. Jelentősen hozzájárul a zöld gazdaság kialakításához és a megfelelő befektetői, beruházói környezet megteremtéséhez.
Zöldgazdaság-fejlesztés Energetikai szaktanácsadói hálózat kiépítése Együttműködők: NGM, NFM, NFÜ, Energia Központ A kezdeményezés célja: Szakszerű támogatás nyújtása az energiahatékonysági- és megújuló energia beruházásokhoz. Gazdák Lakosság részére Önkormányzatok
energetikai tanácsadók és energiaügynökségek:
- 10e lakos felett - megyékben vagy - régiókban - kistérségi szinten
Zöld gazdaságfejlesztés Zöld közmunkaprogram kialakítása Célcsoport: önkormányzatok, alacsony iskolázottsággal rendelkező betanított munkások
Program tartalma: munkahelyteremtéshez kaphatnak támogatást, amely során számára zöld galléros értékteremtő munkahelyeket hoznak létre, ezáltal a helyi munkaerő bevonásával a helyi környezetben keletkező - jelenleg nem hasznosuló (hulladék) energiaforrások (erőforrások) feltárásra, és hatékony felhasználásra
kerülnek.
© Olajos Péter www.olajospeter.hu
Az Új Széchenyi Terv
4.
ÚJ SZÉCHENYI TERV– Zöldgazdaság-fejlesztés MEGÚJULÓ ENERGIA KONSTRUKCIÓK: 29.3 Mrd forint •Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése •Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre •Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése •Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése •Megújuló energia alapú térségfejlesztés •Megújuló
energia
felhasználás
növelése
a
Közép-Magyarországi
Régióban ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK: 11 Mrd forint •Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokból •Épületenergetikai kombinálva
fejlesztések
megújuló-energia
hasznosítással
ÚJ SZÉCHENYI TERV– Zöldgazdaság-fejlesztés
DEROGÁCIÓS VÍZIKÖZMŰ PROJEKTEK - 5 Mrd forint •a 2000 lakos feletti agglomerációk csatornázási, szennyvízkezelési és egyéb vízközmű beruházásai előkészítésének támogatása. 5 milliárd forint – maximum 140 millió • Biometán előállításra
1 milliárd forint – 10-500 millió között
ÚJ SZÉCHENYI TERV– Zöldgazdaság-fejlesztés TELEPÜLÉSI SZILLÁRDHULLADÉK LERAKÓKAT ÉRINTŐ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMOK – 65 milliárd forint •a hulladéklerakó rekultivációs program kiterjesztése a felszín
alatti és feletti vizek védelme és a környezetterhelés csökkentése céljából.. 10 milliárd forint - 650-1000 millió között. •Térségi szintű rekultivációs programok: korábban előkészítési támogatásban részesült pályázók helyreállítási és utógondozási támogatása.
55 milliárd forint – 650-10000 millió között.
ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK (ZBR): 21,5 Mrd forint ZBR Panel I. • 19.200 lakásra kötöttünk szerződést, • folyamatban van további 16.100 lakást érintő szerződéskötés. • 8.3 milliárd Ft. folyósításra került, további 6.2 milliárd Ft. rendelkezésre áll. ZBR Panel II. • 23.000 lakás felújítására kötünk szerződést,
• 2011 március végéig 13.3 milliárd Ft. értékben. • Klímabarát Otthon alprogram keretében 2200 családi ház felújítása2 milliárd Ft. értéken. Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretösszege 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelkedik A KEOP 5. prioritástengely további pályázatai meghirdetésének a feltétele a KÖZOP-ból történő forrásátcsoportosítás. Indítása a második ütemben várható.
Közvetlen uniós források
5.
IEE - Intelligens Energia Európa Program Az Intelligens Energia Európa (IEE) az Európai Unió 2007-2013-ra vonatkozó energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja, mely hozzájárul a 2020-as célok eléréséhez is. A program a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) részét képezi. Az IEE program keretében az EU Energia Főigazgatósága (DG Energy) éves rendszerességgel hirdet meg pályázatot, 2010-ben közel 56 millió EUR támogatás volt fordítható a program keretében energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző projektekre. Program összege 2011-ben 67 millió EUR Beadási határidő: 2011. május 12-én 17 óráig
IEE - Intelligens Energia Európa Alprogramok 2011 SAVE: 12 millió EUR (3,3 Mrd Ft) energiahatékony termékek ipari kiválóságok az energetikában
ALTENER: 16 millió EUR (4,4 Mrd Ft) villamos energia megújuló energiaforrásokból megújuló hűtés/fűtés bioenergia STEER: 12 millió EUR (3,3 Mrd Ft) energiahatékony közlekedés tiszta és energiahatékony járművek Integrált kezdeményezések: 27 millió EUR (7,5 Mrd Ft) helyi energia-irányítás, helyi energetikai befektetések mozgósítása energiahatékonyság és megújuló energiaforrások az épületekben munkaerő képzés az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások területén További információ: www.kormany.hu
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok
Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014es időszakáról szóló multilaterális tárgyalások eredményeként 2010 augusztusában kerültek aláírásra a megállapodások a donor államok és a kedvezményezettek képviseletében eljáró Európai Bizottság között.
Ennek értelmében Magyarország az EGT FM forrásaiból 70, 1 millió Euró, a Norvég FM forrásaiból 83,2 millió Euró támogatásban részesülhet.
Zöldgazdaság finanszírozása
A kitűzött célok és az elvégzendő feladatokhoz szükséges források csupán 20 százaléka áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból.
Következtetés: 80 százalékot a szabadpiacról kell megszervezni!
Legjobb gyakorlatok
6.
Szilárd biomassza tüzelésű falufűtőmű - Pornóapáti •
Helyi adottságokra építő falufűtőmű • • •
•
Az önkormányzat saját beruházásában valósult meg, ami különösen előnyös: •
• • •
• • • •
erdészeti és mezőgazdasági melléktermék nem volt kiépített gázhálózat határ menti együttműködés
a fűtésre fordított költségek helyben, a közösségnél maradnak önkormányzati bevételek növelése munkahelyteremtés helyi gazdaság erősítése
Két darab egyenként 600 kW teljesítményű szilárd biomassza tüzelésű kazán Éves igényelt faapríték mennyiség közel 1 200 t Teljesen automatikus üzemű, távfelügyelt rendszer A meleg víz hőszigetelt távhővezetékeken keresztül jut el a lakásokba, intézményekbe
Geotermikus közműrendszer - Hódmezővásárhely • •
Cél: a földgáz kiváltása a használati meleg víz (HMV) és hőenergia előállításban HMV rendszer • •
•
Geotermikus fűtési rendszer • • •
• •
2 db 1000-1300 m mély kút, 43-45 °C-os ivóvíz minőségű hévíz 4200 m vezeték, 2800 távfűtött lakás, 10 közintézmény, városi sportuszoda három 2000 m-nél mélyebb termelőkút és két visszasajtoló termálkút 80-88 °C-os termálvíz 6 500 m távvezetékhálózattal „sorba kapcsolt” távfűtőművekbe kerül HMV rendszer cirkulációs hőveszteségeinek teljes pótlása és a fűtési hőenergia szükségletek egy részének kielégítése
4-4,5 millió m3 földgázt vált ki és 7600 t/év CO2 kibocsátást takarít meg Jelentős költségmegtakarítás: •
HMV előállítás költsége 15-20 %-a, a fűtési hőenergia előállítás költsége visszasajtolással együtt 30-35 %-a a földgáz alapúnak
Szolár parabola rendszer - Tatabánya •
Nagy (távlati) lehetőségek rejlenek a napenergia-hasznosításban, de • • •
•
•
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) és a fejlesztő Élő Energia Kft. Együttműködésében valósult meg Cél: • •
• • • •
szolár rendszerek költsége magas hatékonyság még alacsony további fejlesztésekre van szükség
használati melegvíz előállítása a MÜTF kollégiuma részére további K+F tevékenység a technológia fejlesztésére
15,6 m2-es gyűjtőfelület várhatóan évi 40 GJ hőenergia előállítása hőenergia termelő képessége (a fejlesztés jelenlegi állapotában) kb. 830 kWh/m2/év energiahasznosítási tényezője 40-45%
Napsugárzás gyűjtő felület: Szolár Parabola súlya: Hőcserélő folyadék: Hőcserélő folyadék üzemi hőmérséklete: A hőcserélő maximális hő-teljesítménye: A kéttengelyű, napkövető mozgató rendszer egyidejű elektromos teljesítmény igénye:
15,6 m2 1100 kg zöld-glikol 30-90 oC 14 kW Max.: 200 W
A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség MIKROVIRKA típusú „1 falu – 1 MW” programja • •
•
44 települési önkormányzat alkotja a LEADER Közösséget A fejlesztési elképzelések a közösen kidolgozott helyi vidékfejlesztési stratégián alapulnak A projekt első üteme: • • • • •
•
A projekt második ütemében a rendszer kiegyensúlyozottabb működése érdekében tervezik: • • •
• •
27 db úgynevezett „Közösségi Energiaudvar” létrehozása 24 db 3-5 kW-os fotovoltaikus rendszer 5 db 3-15 kW-os mini növényolaj-erőmű 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán a hulladékhőt hasznosító Közösségi Biogáz erőművek kialakítását mikro-vízturbina kialakítását megújuló energia alapú hidrogén rendszer létrehozását
Az első és második ütemébe illeszthető tetszőleges számú 1-50 kW-os házi méretű, valamint 50-500 kW-os kisméretű erőmű A megújuló energiát hasznosító erőműrendszer összehangolt működését a Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klasztere (MIKROVIRKA) által kifejlesztett Energiaközpont biztosítja.
Köszönöm a figyelmet!
40
