BUDAPEST FŐVÁROS I. KERÜLET BUDAVÁRI POLGÁRMESTERI HIVATAL Víziváros – Vár – Krisztinaváros – Tabán – Gellérthegy
Igazgatási Iroda Adóügyi Csoport
ADÓÜGYI TERÜLETET ÉRINTŐ TÁJÉKOZTATÓ Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Adóügyi Csoport Postai cím: 1250 Budapest Pf 35. Ügyfélfogadási cím: 1014 Budapest Kapisztrán tér 1. ügyfélszolgálati iroda Ügyfélszolgálati telefonszám: 458-3095 E-mail:
[email protected] Hatáskör és illetékesség: a Budapest I. kerületében gépjármű-, építmény-, telek-, idegenforgalmi adó és magán párlatfőzők jövedéki adó fizetésre kötelezettek, valamint mindazok a magánszemély, jogi személyekés jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, adók módjára behajtandó köztartozások, illetve az egyes ágazati jogszabályok szerinti adóigazgatási ügyek alanyai. Ügyfélfogadás: hétfő: 14:00 – 18:30 szerda: 08:00 – 16:30 (ebédidő: 12:00-12:30) péntek: 08:00 – 12:00
1. Gépjárműadó Adókötelezettség terheli azon kerületi polgárt, aki belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű – hatósági nyilvántartás január 1-jei állapota szerinti – üzembentartója, illetve ennek hiányában tulajdonosa. Az adó alapját a személyszállító gépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye jelenti. Előfordulhat, hogy a nyilvántartásban a teljesítmény kizárólag lóerőben szerepel, ebben az esetben azt kell 1,36-os osztóval át váltani. Az adóztatási feladatokat magánszemély adóalany esetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett, jogi személy adóalany (ide értve az egyéni vállalkozót is) esetében a közlekedési nyilvántartásba bejegyzett cím szerinti önkormányzati adóhatóság látja el. 2010. január 1-től az adó mértéke, a gépjármű korától függően 140 és 345 forint között mozog: - a gyártási évben, és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 16. és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt Az adófizetési kötelezettség használt gépjármű esetében a vásárlást követő év első napjával, új jármű esetében az első forgalomba helyezést követő hónap első napján keletkezik. A gépjárműadót az adóhatóság hatósági adatszolgáltatás alapján állapítja meg kivetéssel. Az adózónak közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz kell bejelenteni: - ha az adófizetési kötelezettsége szünetel (pl. a járművet eltulajdonították)
- ha a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg. 2007. január 1-jétől a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője – tulajdonában lévő 1 személygépkocsi mentes az adó alól. Azonban, ha a fenti feltétel fennáll, az adóalany akkor is csak abban az esetben mentesül az adó megfizetése alól, ha gépjárművének teljesítménye nem éri el 100 kilowattot, továbbá az nem személytaxiként üzemel. 2011. január 1-jétől az üzembentartó is mentesül a gépjárműadó alól, ha ő a súlyos mozgáskorlátozott. Ugyanezen időponttól az adómentesség 13.000,- Ft összeghatárig jár, az e fölötti összeget meg kell fizetni. 2016. január 1-jétől a zöld rendszámmal jelzett „környezetkímélő gépkocsik” mentesülnek a teljesítmény-alapú gépjárműadó, a cégautó adó, illetve a visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetése alól. Az ügyintézők a fizetendő adóról határozatot küldenek. A következő években az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni. A 2 darab befizetési csekket az Igazgatási Iroda Adóügyi Csoportja minden év elején megküldi. Fontos felhívni a tisztelt Adózók figyelmét arra, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, mind az eladónak, mind pedig a vevőnek kizárólag a közlekedési hatóságnál (Okmányiroda) kell bejelenteni. A nyilvántartás esetleges pontatlanságai az Adóügyi Csoportnál nem korrigálhatók, így az ilyen esetekben közvetlenül az Okmányirodához kell fordulni. Gépjárműadó beszedési számla: 12010154-00381534-00100003 2. Építményadó 1999. január 1-től került bevezetésre kerületünkben az építményadó. A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 22/1998. (XII. 22.) többször módosított Kt. rendelete alapján mind a lakás, mind a nem lakás céljára szolgáló építmények (gépjárműtároló, iroda, raktár, műhely, üzlet, stb.), után négyzetméterenként számított mértékű adót kell fizetni. A nem magánszemély tulajdonában álló lakás minden esetben adóköteles, adómentességet és kedvezményt lakás után csak magánszemély vehet igénybe. A korábban 22/1998 (XII. 22.) Kt rendelettel bevezetett építményadó rendelet 2015.12.31. napján hatályát vesztette, ezzel egyidőben a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról 23/2015. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel egységes adórendelet került megalkotásra, mely alapján a 2013-tól változatlan évi 1.558,- Ft-ot kell fizetni. Ez alól kivételt jelent, ha a magánszemély lakóingatlanában vállalkozó (azaz társaság, egyesület, vagy más szervezet) székhelye vagy telephelye, fióktelepe nincs bejelentve. Magánszemélyek esetén garázsingatlanoknál, 18 m2-ig 60%-os kedvezményt állapít meg az önkormányzat, az azon felüli részre az 1 584,- Ft-os adót kell fizetni. Az adókedvezmény feltétele, hogy az érintett garázst kizárólag saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában vagy üzemeltetésében álló gépkocsi tárolására lehet használni. Amennyiben abban a lakóingatlanban, ahol székhely, vagy telephely, fióktelep van bejelentve, életvitelszerűen is tartózkodnak, úgy a fenti adómértékre 75 %-os adókedvezmény adható magánszemély részére. Azon nem lakás céljára szolgáló építmények után, melyekben, legalább két évre visszamenőleg, a művészekkel kötött együttműködési megállapodás alapján kortárs képzőművészeti alkotásokat forgalmaznak, az adókedvezmény 90 %-os.
Az építményadó bevallásos adó, ezért a bevallást az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Amennyiben adózó adókötelezettségének keletkezéséről az adóhatóságot a bevallás benyújtásával nem értesíti, magánszemély adózó esetében 200.000 Ft, más adózó esetében 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Adófizetésre az a személy, vagy gazdasági társaság kötelezett, aki az adott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezője, használója ennek hiányában tulajdonosa. Amennyiben egy ingatlannak több tulajdonosa, vagy haszonélvezője van, úgy a fizetési kötelezettség a tulajdonuk arányában oszlik meg. A bevallás adatai alapján az ügyintézők a fizetendő adóról határozatot küldenek. Eladást, vagy az adókötelezettségben beálló bármilyen változást - adásvételi szerződés csatolásával -, az Adóügyi Csoportnál bevallás benyújtásával be kell jelenteni. A következő években az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni. Az adó késedelmes befizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. Építményadó beszedési számla: 12010154-00379554-00100006 3. Telekadó A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a 29/1995. (XII. 29.) KT számú rendeletével 1996. január 1-től bevezetette az illetékességi területén a telekadót. Ezen rendeletet is kiváltotta az új egységes 23/2015 (XII.19.) számú önkormányzati rendelet. A rendelet szerint telekadót annak a magánszemélynek, jogi személynek, egyéb szervezetnek, valamint magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésének kell fizetnie, aki/amely az év első napján a I. kerület területén lévő telek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogának gyakorlója (pl. haszonélvező), ennek hiányában tulajdonosa. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /a továbbiakban: Htv./ értelmében mentes az adó alól - az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, - a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,
-
építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját
előállítású termék értékesítéséből származik. Az adó évi mértéke: üres telek esetén 316,- Ft/m2. Az adóköteles telekkel rendelkező adóalanynak az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie. E kötelezettség elmulasztása magánszemélyek esetén 200.000,-, nem magánszemély esetén pedig 500.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adót az adóhatóság kivetéssel állapítja meg, a befizetés határidejét a határozat tartalmazza. A telekadót az Önkormányzat 12010154-00379565-00100003 számú számlájára kell befizetni.
4. Idegenforgalmi adó Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2010. (XII. 17.) Kt. számú rendeletével 2011. január 1-jei hatállyal bevezette az önkormányzat illetékességi területén az idegenforgalmi adót. Ezen rendeletet is kiváltotta az új egységes 23/2015 (XII.19.) önkormányzati rendelet.
A rendelet szerint az adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adóalapját a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj (a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül) – ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség) képezi. Az adómértéke az adóalap 4 %-a. Mentesül az adófizetési kötelezettség alól: - a 18. életévét be nem töltött magánszemély, - a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély, - a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy ideiglenes jelleggel iparűzési tevékenységet folytató vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá - aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója - az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi személy. Az adó beszedése, bevallása és befizetése: - a kereskedelmi szálláshelyek, a csónakházak és az üdülőtelepek esetén az üzemeltetőt, az üdülőt fenntartó szervet, - a fizető vendéglátó szálláshelyeken a szállásadót, illetőleg a közvetítésre jogosított szervet, - továbbá bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan tulajdonosát illetőleg az ingatlannal rendelkezni jogosultat terheli. A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adó beszedésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie, továbbá a beszedett adót a beszedést követő hó 15. napjáig kell az önkormányzati adóhatósághoz befizetnie. Az adó beszedésére kötelezett köteles olyan nyilvántartást (vendégkönyvet) vezetni, amiből megállapítható az eltöltött vendégéjszakák száma és a fizetett szállásdíj összege. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vendég nevét, címét és az eltöltött vendégéjszakák számát, a szállásdíj és a beszedett adó összegét. Ezúton is tájékoztatom kerületünk lakóit és minden érdeklődőt, hogy a szálláshelyek nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül, így a szállásadók listája és a szálláshelyek címe kerületünk honlapján megtalálható. Az idegenforgalmi adófizetési kötelezettséget a 12010154-01255176-00100000 számú idegenforgalmi adó számlájára megfizetni. 5. Magánfőzött párlatok adója 2015. január 01. napjától változott meg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különböző szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény. E törvénymódosítás értelmében a saját fogyasztás céljából előállított magánfőzött párlat
adómentessége 2015. január 1-jétől megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1000,-Ft/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. A magánfőzéshez továbbra sem kell engedélyt kérni, de a magánfőzésre szolgáló desztilláló berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kellett bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentésnek tartalmazni kell, a nevet, lakcímet, adóazonosító jelet, a tulajdonszerzés időpontját és a desztilláló-berendezés űrtartalmát, továbbá a berendezés tárolásának, használatának helyét is, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Egy desztilláló berendezés több személy közös tulajdonát képezheti, ilyenkor a tulajdonosok választása szerint kell bármelyikük lakóhelye szerinti önkormányzathoz megtenni a bejelentést. Az adott önkormányzat értesíti a bejelentésről a többi érintett hatóságot is. A magánfőzés utáni adóbevallást évente egyszer, az átalányadó-fizetési kötelezettséggel együtt a 2016. január 15-ig kell megtenni, illetve teljesíteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. 2015-től a magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják, ezért az adóbevallásban nyilatkozni kell arról is, hogy a magánfőző rendelkezik gyümölcstermő területtel. Amennyiben a magánfőző tárgyévben nem állított elő párlatot a berendezésen, nem keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettsége. 2015-től megszűnik a jogszabály által biztosított lehetőség, hogy a magánfőző 50 litert meghaladóan vagy eladásra is előállíthasson párlatot a főzést megelőző bejelentés és normál jövedéki adómérték szerinti adófizetés mellett. Az 50 literes mennyiségi korlát túllépése esetén haladéktalanul bejelentést kell tenni a vámhatósághoz és a párlatot a vámhatósággal egyeztetett módon kell megsemmisíteni. Az átalányadózás mellett előállított párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktárnak értékesíthető. Amennyiben értékesíteni, vagy versenyeztetni kívánja a lefőzött párlatot, a desztilláló-berendezés bejelentéséről és az éves átalányadó megfizetéséről kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét. Fontos változást jelent, hogy 2016. január 1. napjától megszűnik az 1 000,- Ft összegű átalányadó, helyébe az úgynevezett magánfőző zárjegyek kerülnek, melyek a NAV Vám- és Pénzügyőr Igazgatóságain vásárolhatóak meg és az áruk: 700,- Ft/zárjegy.
6. Adók módjára behajtandó köztartozások Az Igazgatási Iroda Adóügyi Csoportjának feladata a kerületi önkormányzatot illető adó-, pótlék- és bírságtartozások behajtásán túl a kerületben lakóhellyel rendelkező magánszemélyek egyéb tartozásának beszedésére is kiterjed. Ilyen, adók módjára behajtandó köztartozások lehetnek pl. a különböző - szabálysértési, közlekedési, végrehajtási - bírságok, a földhivatali eljárási díjak, valamint a más önkormányzatok által behajtásra átjelentett helyi- és gépjárműadók. Ilyen esetekben a megkereső szervek adatot szolgáltatnak a tartozás keletkezésének időpontjáról, összegéről, az adós adatairól, valamint a tartozás jogcíméről. Ezek alapján az Adóügyi Csoport egy levelet küld az adózóknak, mely levél még nem része a behajtási eljárásnak, pusztán egy figyelmeztetés, tehát ez ellen végrehajtási kifogás nem nyújtható be. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy ha Adózó már korábban rendezte a hátralékát, esetleg az összeggel kapcsolatban a végrehajtást kérő szervnél más beadványa van benyújtva, arról az Adóügyi Csoportot tájékoztassa, hogya döntés megérkezéséig a behajtási eljárást ne indítsa el. A behajtási cselekményekre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján, a bírósági végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvényben meghatározott módon kerül sor. Ilyen behajtási cselekmények lehetnek pl. hatósági átutalási megbízás
(inkasszó) benyújtása az adós számláját vezető pénzintézetnél, fizetés- vagy nyugdíjletiltás, ingó-, ingatlan végrehajtás stb. Fontos elmondanunk, hogy a fenti, tehát nem az önkormányzatnál keletkezett tartozások behajtása esetén nem tudunk sem fizetési mérséklési, sem részletfizetési lehetőséget biztosítani. Az ezzel kapcsolatos igényeket továbbítjuk a megkereső szervnek, akik nyilatkoznak Adózó kérelméről. Az idegen bevételek számlaszáma: 12010154-00175222-00100000.
7. Méltányossági ügyek Jogszabályi háttér: Fizetési könnyítés: Az önkormányzati adóhatóság a helyi adók tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. Évi XCII. törvényben (továbbiakban Art.) foglalt szabályok alapján méltányossági eljárás keretében fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet. Ezen kedvezmények abban az esetben engedélyezhetőek, ha a tartozás: - a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható; - átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése várható. Magánszemély esetén a fizetési könnyítés abban az esetben is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a beszedett helyi adóra. A kérelem engedélyezése esetén a kérelem benyújtásának napján érvényes, a jegybanki alapkamattal megfelelő mértékű pótlékot kell felszámítani a határozat keltének napjáig. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a pótlékok kiszabása mellőzhető. (Korábbi időszakban nem élt a részletfizetési kérelemmel az adózó, határidőben megfizette az esedékes adót). Az adóhatóság a fizetési könnyítést feltételhez kötheti, ezt a határozatban közli az adózóval. Amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti és egy összegben, járulékaival együtt válik esedékessé. (Art. 133. § (1)-(10) bekezdése) Adómérséklés: Az adóhatóság magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti. A mérséklés, elengedés abban az esetben engedélyezhető, ha az adótartozás, bírság- vagy pótlék tartozás megfizetése az adózó és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Más személy adóját az adóhatóság nem mérsékelheti, és nem engedheti el. Bírság és pótlék tartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, ha azok megfizetése vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet gazdálkodását ellehetetleníti. Az adótartozás mérséklését feltételhez kötheti az adóhatóság (Art.134.§) A kérelem benyújtása: A méltányossági kérelmet vagy postai úton (Budavári Polgármesteri Hivatal 1250 Budapest, Pf.: 35) faxon (458-3031) vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton benyújtva lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelem az Art. és a 23/2015. Kt. rendelet alapján nem terjeszthető elő e-mailban. Amennyiben meghatalmazott terjeszti elő a kérelmet a kérelem mellékleteként csatolni kell az adóigazgatási eljárásra szóló eredeti meghatalmazást. Az adóhatóság eljárása során, különösen a mérséklés és elengedés esetén vizsgálja a kérelmező és a vele egy háztartásban élők szociális és anyagi helyzetét. Az elbíráláshoz
szükséges adatokat a kérelmezőnek kell biztosítania. Az adózó ezt megteheti az önkormányzat honlapján található adatlap méltányossági kérelemhez című nyomtatványon. Az adatlapon közölt adatokat az adózónak hitelt érdemlően igazolnia kell. Az adóhatóság az adózó által közölt adatok valódiságát hivatalos nyilvántartásokban leellenőrizheti, környezettanulmány felvételét kérheti. Az eljárásban a kérelmezőt együttműködési és bizonyítási kötelezettség, az adóhatóságot a tényállás tisztázási kötelezettség terheli. Az előterjesztett elengedésre és mérséklésre irányuló kérelemhez mellékletként csatolni kell: - Az adózó NAV felé benyújtott legutóbbi adóbevallásának másolatát, - Az adózóval egy háztartásban élők jövedelemigazolását, - Az adózó háztartásának havi rendszeres kiadásait (rezsi kiadások) igazoló bizonylatok - másolatát 3 hónapra visszamenőleg - Az adózó és a vele egy háztartásban élők utolsó 6 havi bankszámla kivonatának másolatát - Amennyiben gépjárműve van az adózónak, vagy a vele egy háztartásban élőknek, a benzinkiadásokat azok bizonylat másolatával hitelt érdemlően igazolni kell. Szintén hitelt - érdemlően (számlamásolat) igazolni kell a járművet terhelő rendszeres és rendkívüli kiadásokat is, valamint a járművel kapcsolatban kifizetett biztosítások összegét. - Amennyiben az adózó bankhitellel rendelkezik, az adósság éves egyenlegét, vagy kölcsönszerződés másolatát is be kell mutatnia. - Az adózót támogató egyéb személy írásbeli nyilatkozatát, hogy milyen módon (pénzben, vagy természetben) támogatja, és nyilatkozni kell a támogatás gyakoriságáról. Ezt a nyilatkozatot az adóhatóság csak az adózó kérelmének elbírálásához veheti figyelembe. - A kérelmezőnek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak tulajdonában több ingatlan is van, akkor azok hasznosításáról, hasznosításának módjáról nyilatkozni kell, az abból szerzett jövedelmet hitelt érdemlően igazolni kell. Nem magánszemély adóügyében benyújtott kérelemhez csatolni kell: - a kérelem benyújtását megelőző 3 év eredmény kimutatását - aktuális mérlegét - ha meghatalmazott terjeszti elő a kérelmet, akkor az eredeti meghatalmazást. Az adózónak hitelt érdemlően igazolnia kell a felmerülő nagyobb kiadásokat, valamint a gyógykezeléssel felmerülő kiadásokat is (pl. gyógyszerek rehabilitáció, speciális étrend, TB által nem/részben támogatott vizsgálatok, kezelések költsége, az adózó háztartásán kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását). Az adóhatóság a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a mindennapi kiadás költségeit, ezért célszerű azokat is feltüntetni az adatlapon (pl. élelmezési kiadások, albérleti díj, az adózó lakásához tartozó biztosítási díj, stb…). A kérelem elutasítható, ha az adózó és a vele egy háztartásban élők megélhetésének súlyos veszélyeztetettsége nem állapítható meg, mert az adózó nyilatkozatában feltüntetett jövedelmek és kiadások összege nem áll egymással arányban (az adózó a mindennapi életvitelhez szükséges kiadásokat meghaladó, indokolatlan költekezést folytatott). Az eljárás illetéke Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 33. § (2) bekezdésének 23. pontja alapján mentes az első fokú eljárás eljárási illeték megfizetése alól. Kivéve az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást. Ezeken felül illetékfizetési kötelezettsége van a gazdálkodó szervezetnek, amely az Itv. 29. §
(8) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – a fizetési könnyítési, adómérséklési eljárás kezdeményezésekor 10 000 Ft-ot köteles fizetni az önkormányzat illetékbeszedési számlájára.
8. Adó és értékbizonyítvány Adó- és értékbizonyítvány kiállítása során az ingatlanok értékbecslésére kerül sor, mely érték felülbírálatul szolgál gyámhatósági eljárás során a gyámság vagy gondnokság alá helyezett személy, illetve kiskorúak ingatlannal kapcsolatos jogügyleteinél, hagyatéki eljárás során a közjegyzői munkadíj alapját, illetve a bírósági végrehajtás esetén az értékmeghatározás alapját képezi. Az eljárás társhatóság megkeresésére indul hagyatéki eljárás, illetve a gyámhatósági eljárás esetén. Kérelemre indul egyéb jogszabályban meghatározott esetben. Az ingatlan értékbecslését helyszíni szemle, piaci összehasonlító értékek, és a hivatal rendelkezésére álló egyéb adatok alapján készíti el az ügyintéző. A helyszíni szemléről szükség esetén értesíti az érdekelt feleket. A bizonyítvány kiállítása során az értékelő figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, felszereltségét, komfortfokozatát, nagyságát. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi illetve átadja. (Illetékmentesen történik az adó- és értékbizonyítvány kiállítása társhatóság megkeresése esetén hagyatéki, gyámhatósági eljáráshoz valamint bírósági végrehajtó megkeresésére). Meghatározott összegű illetéket kell leróni egyéb kérelemre történő – külön jogszabályban előírt ügyekben - szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása esetén.) A bizonyítvány átadásával illetve kézbesítésével fejeződik be az eljárás. A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: - 4.000 Ft-os illeték befizetését igazoló okirat - adásvételi szerződés - ingatlanra vonatkozó adatok (pl. tulajdoni lap)
9. Adóigazolások A szolgáltatás segítségével „nullás", azaz nemleges adóigazolás kérhető, amely azt igazolja, hogy az adózónak a kérelemben megjelölt napon adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs. Adóigazolás (nullás/nemleges) kiadásához szükséges iratok: - cégkivonat (fénymásolat is elegendő) - egyéni vállalkozóknál vállalkozói igazolvány szám - aláírási címpéldány - meghatalmazás (ha nem a cégvezető vagy az igazolás kérelmezője jár el az ügyben) - kérelem (formanyomtatvány kérhető az irodán vagy a honlapról letölthető) Ügyintézési határidő: Adóigazolások, valamint adó- és értékbizonyítvány kiállításának esetében: 8 nap, ami egy esetben meghosszabbítható. Más adóigazgatási ügyekben 30 nap, amelybe nem számít bele a hiánypótlási időtartam, és a szakhatóságok eljárási ideje. Jogorvoslati lehetőség: A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budapest Főváros Kormányhivatalhoz kell benyújtani a Jegyzőn keresztül.
Cím: 1056 Budapest, Váci utca 62-64. Postacím: 1364 Bp., Pf.: 234 Telefon: 06-1-235-1700 Ügyfélszolgálat (Váci u.) telefon: 06-1-328-5862 Fax: 06-1-235-1703 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/elerhetosegek
Ügyfél jogai és kötelezettségei: Ügyfél joga, hogy - kérelmet nyújtson be; - kérelmét a döntésig módosítsa, visszavonja - önmaga helyett megbízottja járjon el - saját ügye irataiba betekintsen, - nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje - meghallgatást, bizonyítékok beszerzését kérje - igazolási kérelmet terjesszen elő - jogorvoslattal éljen, - végrehajtással szemben kifogást terjesszen elő, Az Ügyfél kötelezettsége a(z): - idézésnek eleget tenni, - hiánypótlásnak eleget tenni - igazgatási szolgáltatási díjat, illetéket megfizetni; - többletköltséget megtéríteni, - jóhiszeműen közreműködni.
Vonatkozó jogszabályok: - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény - A bírósági végrehajtásról szóló 1992. évi LIII. törvény - A végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1991. évi CXLI. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - Magyarország Alaptörvénye - Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015 (XII. 19.) Kt. rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról
