XI.
1913
ANNALES MU SEI NATIONALIS HUNGARICI.
ADATOK AZ OLIVIN OPTIKAI ISMERETÉHEZ. Dr. JuGovics LAJOs-tól. (Három ábrával.)
BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER OPTISCHEN EIGENSCHAFTEN DES OLIVINS. Von
Dr.
L.
JUGOVICS.
(Mit 3 Textfiguren.)
I. MEDVESI OLIVIN. Somoskő nógrádmegyei község határában a «Medves Magosa» déli lejtőjén az egyik vízmosásban, dr. K R E N N E R J Ó Z S E F egyetemi tanár úr, néhány évvel ezelőtt, laza összefüggésű bazalttufát talált, melynek erősen mállott vörösbarna, agyagszerű alapanyagában augit- és ritkábban olivinkristályok ültek. Figyelmeztetésére én is gyűjtöttem e tufából, valamint a szomszédos vízmosásokat is átkutattam és sikerült egy másik vízmosásban a forrás mellett kisebb-nagyobb tömböket találni e tufából, melynek alapanyaga még lazább és világosabb sárga volt, de sokkal nagyobb mennyiségben és nagyságban fordultak benne elő az augit- és olivinkristályok. Jelen dolgozatomban csak az olivineken végzett vizsgálataimról akarok beszámolni, míg az augitokat később fogom ismertetni. A tufa agyagos alapanyagában ülnek az olivinkristályok, melyeknek felülete rendesen érdes, sőt kimart ; csak ritkán találni ép, fényes lapoktól határolt kristályokat, melyek a kristálytani vizsgálatra is alkalmasak. A kristályok általában a b (010) lap részint kissé táblásak, melyek hossza a 9 mm-t, szélessége a 6 mm-t is eléri. Színük a mállás foka szerint a sárgás zöldtől, a vöröses sárgáig változik. A kicsiny, jól kifejlődött fényes lapoktól határolt kristályokon végzett mérésekből a következő formák jelenlétét lehetett megállapítani : b 010 m = 110 s = 120
k = 021 d = 101 e = 111 21*
324
d;JTJGOVICS LAJOS
A formák kifejlődésére nézve megemlíthetem, hogy a prizmalapok vannak a legjobban kifejlődve, melyek közül az m (110) mindig túlsúlyban van kifejlődve az s (120) fölött. A domák közül a £(021) az uralkodó, míg a d(101) kicsiny legömbölyödött lap. A kristályokat kifejlődésük szerint az ide mellékelt 1. és 2. ábra mutatja. A mért szögértékek közül néhány fontosabbat a számítottakkal együtt a következő tábla tüntet fel : Mért
m :m m :s b:s k : k k :b d :k
= 110 : 110 = = 1 1 0 : 120 = = 010 : 120 = = 021 : 021 = = 021 : 010 = = 101 : 021 =
1. ábra.
4-9°59' 18° 4' 47°12' 99° 5' 40°301 V 66°12'
Számított
49°57' 18° 0' 47° 2' 99° 6' 4U°27' 66°12'41"
2. ábra.
Az anyag alkalmasnak mutatkozott az optikai vizsgálatra is; ezért azt is megvizsgáltam. Az olivineknél az optikai tulajdonságok a Feü-tartalommal változnak, mint azt S . L . P E N F I E L D és E . F . F O R B E S 1 kimutatták, még pedig a í c 0-tartalom csökkenésével az optikai tengelyszög nő, a középtörési együttható (ß) csökken ; mely összefüggést P E N F I E L D és F O R B E S görbével ábrázolták is. M. S T A R K " átszámította Mg_1SiOi és FeiSiOi molekula1 S. L . PENFIELD und E. F. FORBES : Über Fayalit von Roekport Mass. und über die optischen Eigenschaften der Chrysolith-Fayalitgruppe und den Monticellit. (Zeitschr. f. Krystallographie XXVI. p. 143.) 2 M. STARK : Zusammenhang des Winkels der optischen Achsen mit dem Verhältnis von Forsterit und Fayalitsilicat beim Olivin. (Tsh. Min. Mitt. XXIII. p. 451.)
325
ADATOK AZ OLIVIN ISMERETÉHEZ.
százalékára az eddigi adatokat és a Fayalit (Fe 2 SiO 4 ) százalékát mint abscissát, a második bissetrix körül mért valódi tengelyszöget, mint ordinátát ábrázolta ; az így nyert görbe segítségével, e két adat közül csak az egyiket kell ismerni, a másik ebből megközelítőleg adódik. 1 H E L G E BACKLUND újabb vizsgálatai szerint a 2V változása nem ilyen szabályszerű és eltérések vannak, de ezek csekélyek, úgy hogy az általa nyert görbe alig tér el STARK görbéjétől. Az olivineknél az optikai tengelyek síkja a c(001) lap, a bissetrixek az a és b tengelyekkel esnek össze. Az «(100) és 6(010) lapokkal párhuzamosan készített metszeteken mértem a tengelyszögeket vörös, sárga és zöld fénynél, a lángfestésre L%SOi; NaCl és Tl2SOi használtam. A méréseket olajban végeztem, melynek törési együtthatója iVa-fénynél i "47 volt. A mérések középértéke gyanánt a következő szögadatokat kaptam : Vörös
m a = 106°26' 2 llo = 108°59'
Sárga
Zöld
106°38' 108°40'
107c 4' 1U8°18'
Ezekből számítva : = 89°4'
2 V®= 89°23' ßna=
2 V*a= 89°33'
1,679
Az optikai karakter negatív. A tengelyek disperziója p
Fayalit FeiSiOi _ _ . _ „ _ _ „ _ Forsterit MgsSiOt _ _ _ _ _ _ _ _ _
14-73 85-27 100-00
Vizsgalataim befejezése után értesültem, hogy dr. SCHAFARZIK műegyetemi tanár úr szintén talált azon a vidéken olivint.
FERENCZ 1
HELGE BACKLOND : Über die Olivingruppe. (Travaux du Musée Géologicjue Pierre le Grand, Acad. Imp. St. Petersbourg, III. p. 77.)
326
d; JTJGOVICS LAJOS
Kérésemre nemcsak a helyet és egyéb viszonyokat, hanem az általa már elvégzett kristálytani vizsgálat eredményét is rendelkezésemre bocsátotta, hogy így ama vidékről ismert olivinek egyhelyütt legyenek leírva. Az ő vizsgálatainak eredményét a következőkben foglalhatom össze. Az általa gyűjtött olivinek szintén bazalttufából valók, melyeket «Medves Magos»-án, a JANSEN-féle major kútjának fúrása alkalmával felszínre került tufában szedett, még a mult század nyolczvanas éveiben. Ez a tufa nagyjában hasonló az általam a forrás mellett gyűjtött tufához, csak sokkal épebb. Szennyes sárga alapanyagában a fentemlített olivinés augitkristályok, azonkívül kilúgozott földpátmaradványok és kisebbnagyobb bazaltsalakdarabok ülnek. Az olivinek sötétzöld színűek, sima fényes lapoktól határoltak. A kristályokon a következő formák lépnek kombináczióba : c = 001 b = 010 m =
110
s = 120 d = 101 k M 021
A kristályok oszlopos vagy táblás kifejlődést mutatnak. Érdekes és ritka kifejlődés az, mikor a kristályok az a tengely szerint vannak erősen megnyúlva és emellett a 6(010) lap szerint táblásak. Hasonló kombináczió a 2-ik ábra, csakhogy oszlopos kifejlődésű. A kristályok nagysága a különböző irányokban 3—4 mm között változik. A formák közül uralkodó a A: (021) dóma, utána a 6(010) és a prizmalapok következnek. A következő táblázatban néhány szögadatot foglaltam össze : Mért
b b b d c
: s = 010 : 120 = : m — 010 : 110 = : k = 010 : 021 = : k = 101 : 021 = : d = 001 : 101 =
47°23' 65° 1' 40°22' 65°40' 51°48'
Számított
47° 2' 65° 1 1 2' 40°27' 66°12' 51°33'
II. MAGYAR-GENCSI OLIVIN. Vasvármegye északkeleti részén, a Marczal folyó baloldalán, a bazalttufa alacsony dombokat alkot. E tufát több helyen építőkőnek használják. Az egyik kőfejtőben Magyar-Gencs község határában mintegy 5 m vastagságban fejtik a szintes rétegeket alkotó tufát. E tufa sárgás vagy vöröses barna színű, igen erősen összeálló szívós tömeget alkot, melynek alapanyagában apró lapillik, kvarczszemecskék és ritkábban olivinkristályok ülnek. A bazaltlapillik egyes rétegekben különösen dúsan fordulnak elő, minek következtében e rétegek sötétbarna színűek. Mikro-
ADATOK AZ OLIVIN ISMERETÉHEZ.
327
szkóp alatt vizsgálva narancssárga vagy sárgásbarna üveges kötőanyagban élesen batárolt olivinkristályok láthatók, melyekben néha magnetitszemecskék vannak. Továbbá plagioklaszléczeket és ritkábban augitszemecskéket találunk ; az üregeket, melyek rendesen gömbölyűek, kalczit tölti ki. E tufa ezek szerint ásványos összetétele, strukturája alapján palagonittufának minősíthető. Az olivinkristályok, melyeket megvizsgáltam, teljesen épek, fényes lapokkal határoltak, világoszöld színűek és víztiszták. Kicsinyek, mindössze 1 — 3 mm nagyok, rajtuk a következő formák voltak jelen: b — 010
k = 021 d = 101 e = 1íi
m = 1 1 0 s =
120
Külső alak és a formák kifejlődése tekintetében teljesen hasonló a somoskői olivinhez (2. ábra), csak a lapok tökéletesebb kifejlődésűek. Mért
*:m s :b m : m' k :k
= = = =
120 : 110 = 120 : 010 = 110 : llo = 021 : 021 =
17°50' 47°10' 49°59' 99° 10'
Számított
17°59'34" 47° 2' 49°57' 99° 6'
Optikai vizsgálatot nem végezhettem, mert csak néhány, apró kristály állott rendelkezésemre. Mégis sikerült egy kristályon a tompa bissetrixre merőleges csiszolatot készíteni, melyen olajban (1 *47na) megmértem a tengelyszöget és eredményül kaptam : Ho
= 106°59' na
Ez az érték, összehasonlítva a másik két olivin megfelelő értékével, azt mutatja, hogy az olivin optikai tulajdonsága es ezzel kapcsolatban kémiai összetétele is közel áll azokéhoz. III. DOBEAI OLIVIN. Ez az olivin szintén bazalttufában fordul elő. E tufát még a mult század hetvenes éveiben dr. H O F F M A N N KÁKOLY geológus gyűjtötte. A m. k. Földtani Intézet igazgatósága szives volt e darabokat vizsgálatra átengedni. A darabok a vasmegyei Dobráról valók, a községtől nyugatra az országhatárhoz közel fekvő bányából a «Lambitzgraben»-ből. Ez a tufa szívós összeálló kékes, vagy sötétszürke tömeget alkot, melynek finom alapanyagában kisebb-nagyobb lapillik, legömbölyödött kvarcz-szemecskék, muszkovitlemezek, megolvadt augit- és olivinszemecs-
328
d; JTJGOVICS LAJOS
kék, illetőleg töredékek és ritkábban ez utóbbiak jól kifejlődött kristályai ülnek. Az üregeket pedig kalczit tölti ki; ezekből sikerült néhány kristályt is találni, melyek magas skalenoëdert mutatnak. erősen legömbölyödött lapokkal. Az olivinkristályok szine sárgászöld. A kicsiny kristályok épek és elég fényes lapok határolják. Az alakjuk rövid prizmatikus és ebben az irányban 1—4 mm nagyok. A kristályokon hét formát találtam, melyek részben az előbbi olivinekhez hasonló, részben egy újabb, a c(001) laptól jellemzett kombinácziót alkotnak, mely utóbbit a mellékelt 3. ábra mutatja. 3. ábra. A formák a következők : 001 c b = 010 110 m s 120
k = 021 d 101 e = 111
E formák kifejlődése is hasonló az előbbi olivinekéhez ; mindig a prizmaöv lapjai a legépebbek. Néhány szögadatot közlök, mely a formák megállapítására szolgált. Mért
b :: c :: b: d :: e :
40°38' k 010 :: 021 k 001 : 021 = 49°26' 90° 9' d - 010 : 101 19°50' 101 : 111 e b 111 : 010 70° 5'
Számított
40°27' 40° 33' 90° 0' 20° 2' 69°58'
Az optikai vizsgálat eredményeként a következőket közölhetem : A hegyes és tompa bissetrixre merőleges metszeteken, az optikai tengelyeket, vörös, sárga és zöld fénynél mértem olajban, melynek törési exponense T47 volt iVa-fénynél mérve és az öt metszeten végzett többszöri mérés középértéke gyanánt a következő szögadatot kaptam : Vörös
2//, = 107° 13' m = 108°36,
Sárga
Zöld
1U7°29'
107°46'
1()8°18'
108°
1'
Ezekből számítva : 2 V" = S0°30'
2r® = 89°43' ß = 1-680. < na
2 V* = 89° 54'
ADATOK AZ OLIVIN ISMERETÉHEZ. 333
Az optikai karakter negativ. A tengelyek diszperziója p < o , tehát hasonló a somosköi olivin optikai viszonyaihoz. Ezt az olivint szintén M A Ü R I T Z tánár úr volt szíves megelemezni és a következő eredményt kapta : Si02 _ _ _ _ _ _ _ _ FeO _ ... _ _ _ _ _ _ MgO „ _ _ _ _ _
_
_ _ 39-89% .... _ 12-18« _ _ _ 47-36 « 99-43% Molekula °/o
Fayalit FeaßiOi Forsterit MgßiOt
_
_
_
_
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _
12-62 87-38 10000
Összehasonlítva ezen olivinek optikai és kémiai viszonyait az eddig megvizsgált olivinek hasonló eredményeivel, látjuk, hogy a P E N F I E L D , illetőleg STARK által talált szabályszerű összefüggés a FeO-tartalom és optikai tengelyszög között ezeknél is fennáll. S ha ezeket az eredményeket a P E N F I E L D által összeállított táblázat megfelelő helyeire beillesztjük, akkor az a következőképen módosul : Olivin, Medves « Auvergne _ « Vesuv a Dobra . « Hawaii « Egyiptom _ « Mexiko « ismeretlen „ a Keletindia
_
„
FeO o/o
-2Vna
14-07 13-0 12-6 12-18 10-3 9-2 8-6
89°23' 89°36' 89°42' 89°43' 91° 2' 91°19' 91°24' 92°14' 92°45'
„
Végül hálás köszönetemet fejezem ki dr. K R E N N E R -TÓZSEF egyetemi tanár úrnak, hogy vizsgálataim folyamán tanácsaival és útmutatásaival támogatott. *
I. OLIVIN VON MEDVES. Herr Prof. K R E N N E R fand vor einigen Jahren in der Gemarkung der Gemeinde Somoskő (Kom. Nógrád), am südlichen Abhänge des «Medves Magosa» in einem Wasseriss einen Basalttuff. Im sehr verwitterten, rötlichbraunen tonartigen Grundstoff sassen Augit- und seltener Olivinkrystalle. Hierdurch angeregt sammelte auch ich hier und in einer anderen Wasserrinne gelang es mir in einem Tuff noch grössere Augit- und Olivinkrystalle zu linden.
330
D! L. JU GOvies
Die Flächen dieser Olivinkrystalle sind zumeist rauh ; nur selten finden sich gut spiegelnde, für krystallographische Messungen geeignete Krystalle. Sie sind nach b (010) tafelförmig oder auch säulenförmig ausgebildet und erreichen eine Länge von 9 mm, bei einer Breite von 6 mm. Ihre Farbe variiert je nach der Verwitterungsstufe von grünlichgelb bis rötlichgelb. An gut ausgebildeten, glänzenden kleinen Krystallen konnte ich folgende Formen feststellen : b = 010 m = 110 s = 120
k = 021 d = 101 e = 111
Unter den Prismenflächen ist in (110) weit häufiger, als s (120) zu finden; bei den Domen ist /.-(021) vorherrschend, wähnend rf,(101) nur als kleine abgerundete Fläche erscheint. Die folgende Tabelle gibt die gemessenen und berechneten Winkelwerte : Gemessen
m : m' = 110 : 1Ï0 = m : s = 110 : 120 = k : k = 021 : 021 = k : b = 021 : 010 = d : k = 101 : 010 I
49°59' 18° 4' 99° 5' 40°30Vi' 66°12'
Berechnet
49°57' 18° 0' 99° 6' 40°27' 66°12'41 a
Bei den Olivinen, wie S . L. P E N F I E L D und E. F. F O R B E S nachwiesen, ändern sich die optischen Eigenschaften je nach dem FeO-Gehalt, u. zw. : nimmt FeO ab, so wächst der optische Achsenwinkel, der mittlere Brechungsexponent ß hingegen nimmt ab ; diesen Zusammenhang stellten die Genannten durch eine Kurve dar. M. S T A R K hat die bis dahin bekannten Daten auf die Molekelperzenten des Mgi,SiOi und FetSiOi umgerechnet, setzte den Fayalit ( F 2 S 7 0 4 ) als Abcisse und den wahren Achsenwinkel der zweiten Bissetrix als Ordinate, konstruierte eine Kurve, die bei Kenntnis einer Angabe, die zweite ergibt. Die Ebene der optischen Achse ist bei Olivin die Fläche c(001)> die Bissetrix fällt mit den Achsen a und b zusammen. Ich habe die Achsenwinkel an Schnitten parallel den a (100) und b (010) Flächen bei rotem, gelbem und grünem Lichte gemessen, zu deren Färbung die Li.,S0 4 , NaCl und FliSOi verwandte. Die Messungen wurden Öl, dessen Brechungsexponent bei Vfl-Licht 1*47 war, vorgenommen. Als Mittelwert der Messungen erhielt ich folgende Winkel :
331
OPTISCHE EIGENSCHAFTEN DES OLIVIN S. Eot
-2H
= 106°26' 2// o = 108°59' a
Gelb
Grön
106°38' 108°40'
107° 4' 108°18'
Daraus berechnet: 2V£ = 89°4'
2 V^ = 89°23' ß"na = 1-679
2 Vf
=
g9°33'
Der optische Charakter ist negativ. Dispersion der Achsen p
Fayalit FeJ9iOt _ _ _ _ _ _ _ _ Forsterit MqiSiOi _ _ _ _ _ _ _
14-73 85-27 1000 • (10
Nach Vollendung meiner Untersuchung erfuhr ich, dass auch Herr Prof. SCHAFARZIK in dieser Gegend Olivine fand. Auf mein Ansuchen stellte er mir freundlichst das Besultat seiner krystallographisclien Untersuchung zur Verfügung, das ich hier kurz zusammenfasse. Seine Olivine stammen ebenfalls aus dem Basalttuffe, die er am «Medves Magosa», bei einer Brunnengrabung sammelte. Dieser Tuff gleicht dem meinigen, nur ist er besser erhalten. Die Olivine sind olivengrün und von glatten, glänzenden Flächen umgrenzt. An den Krystallen treten folgende Formen in Combination : c = 001 b = 010 m = liO
s = 120 d = 101 k = 021
Die Krystalle sind säulen- oder tafelförmig. Selten ist der interessante Fall, dass sie nach der a-Achse gestreckt und dabei nach der /> (010) Fläche tafelförmig sind. Eine ähnliche Combination zeigt die Fig. 3 im ungarischen Texte, nur in säulenförmiger Ausbildung. Die
332
K L. JUGOVICS
Grösse der Krystalle nach den verschiedenen Richtungen variirt zwischen 3 und 4 mm. Vorherrschend ist das Dorna k(021), dann folgt 6(010) und die Prismenflächen. In der folgenden Tabelle gebe ich eine Winkelwerte : Gemessen
b: s b:m b: k d : k c:d
= = = = =
010 : 120 = 010:110 = 010 : 021 = 101 : 021 = 001 : 101 =
Berechnet
47°23' 65° 1 ' 40°22' 65°40' 51°48'
47° 2' 65° 11 V 40°27' 6G°12' 51°33'
II. OLIVIN VON MAGYAR-GENCS. Im nordöstlichen Teile des Kom. Vas, am linken Ufer des Flusses Marczal, bildet der Basalttuff niedrige Hügel. In einem Steinbruch bei Magyar-Gencs, wo er horizontale Schichten bildet, wird er in einer ungefähr 5 m Dicke gebrochen. Dieser Tuff ist gelblich- oder rötlichbraun, fest, zäh und im Grundstoffe kommen Lapilli, seltener kleine Olivinkrystalle vor. Unter dem Mikroskop findet man in einem orangegelben oder gelblichbraunen glasigen Bindemittel scharfkantige Olivinkrystalle mit Magnetitkörnern vermengt; ferner Plagioklasleisten, seltener Augitkrystalle und in den Höhlungen Kalzite. Dieses Gestein kann also der Bestandteile und Struktur nach, als Palagonittuff angesprochen werden. Die untersuchten Olivinkrystalle sind unversehrt, von glänzenden Flächen begrenzt, grün und wasserklar. Sie erreichen eine Grösse von 1—3 mm. Folgende Formen waren daran zu finden: b = 010
m = 110 s = 120
k =
021
d = 101 e = 111
Der Habitus und die Ausbildung dieser Formen sind dieselben, wie bei jenen von Somoskö, nur sind die Flächen vollkommener ausgebildet. Gemessen
8 : m — 120 : 110 = s:b = 120 : 010 = m : m ' = 110: 110 = k : k = 021 : 021 =
17°50' 47°10' 49°59' 99 c 10'
Berechnet
17°59'34" 47° 2' 49 c 57' 99° 6'
Wegen Mangel an brauchbarem [Material konnte ich diese Krystalle optisch nicht untersuchen. An einem Krystall bei einem Schliff vertikal
OPTISCHE EIGENSCHAFTEN DES OLIVIN S.
333
zur stumpfen Bissetrix, gelang mir die Messung des Achsenwinkels in Öl (1 '4:7 na), wobei ich erhielt: H0
=
106°59'
na
Dieser Wert, verglichen mit den entsprechenden Werten der beiden anderen Olivine, beweist, dass der Olivin von Magyar-Gencs optisch und wahrscheinlich auch chemisch jenen nahesteht.
III. OLIVIN VON DOBBA. Auch dieser Olivin kommt im Basalttuff vor und wurde in den 70-er Jahren des vorigen Jahrhunderts vom Geologen Dr. K. H O F F M A N N gesammelt. Die Direktion der kgl. ung. Geologischen Beichsanstalt halte die Freundlichkeit mir dieses Material zur Untersuchung zu überlassen. Es stammt aus dem «Lambitzgraben» westlich von Dobra (Kom. Vas). Dieser Tuff bildet eine zähe, feste bläuliche oder dunkelgraue Masse. Im feinen Grundstoff unter kleinere oder grössere Lapilli, abgerundete Quarzkörner, Muskovitblättchen, geschmolzene Augit- und Olivinkörner und seltener auch gut ausgebildete Olivinkrystalle sitzen. Die Höhlungen sind von Kalzit ausgefüllt, worunter ich einige hohe Skalenoäder fand. Die Olivinkrystalle sind von gelblichgrüner farbo. Die kleinen Krystalle sind wohlerhalten und von ziemlich glänzenden Flächen begrenzt. Ihr Habitus ist kurz prismatisch und in dieser Richtung 1—4 mm lang. An den Krystallen fand ich sieben Formen, die den bereits beschriebenen ähnlich sind, aber auch eine neue Form darbieten, welche eine durch die c(001) Fläche charakterisierte Combination zeigt (Fig. 3). Die beobachteten Formen sind : c = 001 I) = 0 1 0 m = 110 s = 120
k = 021 d = 101 e = 111
Die Ausbildung dieser Formen ist ebenfalls jener schon beschriebenen. Hier gebe ich einige Winkelwerte, die zur Bestimmung der Formen dienten :
334
d; l .
b c b d e
:: k
: : : :
jugovics
= 010 : 021 = k - 001 :: 021 = d = 010 :: 101 = e = 101 :: 111 b = 111 : 010 =
Gemessen
Berechnet
40°38' 49°26' 90° 9' 19°50' 70° 5'
40°27' 49°33' 90° 0' 20° 2' 69°58/
Als Ergebnis der optischen Untersuchung kann ich folgendes mitteilen. AB Schliffen vertikal der spitzen und stumpfen Bissetrix, habe ich die optische Axen in Ol bei rotem, gelbem und grünem Lichte gemessen und deren Brechungsexponent bei iVa-Licht 1*47 gefunden. An fünf Schliffen fand ich nach wiederholten Messungen als Mittel folgende Winkelwerte : Eot
2// a = 107° 13' 2// o = 108°36'
Gelb
Grün
107°29' 108° 18'
107°46' 108°
1'
Daraus berechnet : 2 Vra = 89°30'
2 V9a = 89°43' ß' na = 1 • 680.
2 TT = 89°54'
Der optische Charakter ist negativ. Dispersion der Axen p
Diese Silikate :
Analyse
_ _ „ _ _ _ _
deutet
auf
39 • S9 % 12-18« ... 47-36 « 99-43%
die isomorphe
Mischung
folgender
Molekular °/o
Fayalit Fe%SiOi „ „ . „ „ „ _ _ _ Forsterit Mg!iSiOi „ „ „ _ . '„
12-62 87-38 100-00
Wenn wir die optischen und chemischen Eigenschaften dieser Olivine mit jenen der bisher untersuchten vergleichen, so sehen wir, dass der von P E N F I E L D , bezw. STARK gefundene regelmässige Zusammen-
OPTISCHE EIGENSCHAFTEN
335
D E S O L I V I N S.
hang zwischen dem FeO-Gehalte und dem optischen Achsenwinkel auch hier besteht. Wenn man diese Resultate in die von P E N F I E L D konstruierte Tabelle einreiht, so erhält man die folgende Serie : FeO°/o
Olivin, Medves .,„ _ « Auvergne „ „ « Vesuv _ __ « Dobra „ ,„ „ 0 Hawaii „ „ a Ägypten „ „« Neu-Mexiko m <1 Unbekannt « Ostindien __
_ „
_
14-07 13.0 12-6 12-18 10-3 9-2 S-G
- J na 89°23' 89°36' 89°42' 89°43' 91° 2' 91°19' 91°24' 92°14' 92°45'
