A celldömölki
Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalomjegyzék
Tartalom I. 1. II.
Általános rendelkezések................................................................................................... 3 Az Iskola alapadatai: ......................................................................................................... 3 Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ....................................................................... 4 1. Az iskola vezetése .............................................................................................................. 4 2. Az iskola dolgozói .............................................................................................................. 5 3. A nevelőtestület ................................................................................................................. 5 4. Iskolában működő szervezetek .......................................................................................... 6 III. A működés rendje ............................................................................................................. 6 1. Az iskolai munka megtervezése......................................................................................... 7 2. A tanítási év rendje ............................................................................................................ 7 3. A tanítás rendje ................................................................................................................. 8 4. Tanítási helyszínek ............................................................................................................. 8 5. Ünnepélyek, megemlékezések........................................................................................... 8 6. Belépés, benntartózkodás rendje a tanulói jogviszonyban nem állók számára ............... 9 7. Szünetek, ünnepnapok ...................................................................................................... 9 8. Tanítás nélküli munkanapok ............................................................................................. 9 9. A nyitva tartás rendje ...................................................................................................... 10 10. Zárva tartás ..................................................................................................................... 10 11. A tulajdon védelme, anyagi felelősség ........................................................................... 11 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ......................................... 11 13. Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................... 12 14. A vezetők közötti feladatmegosztás................................................................................ 12 Az intézményvezető ......................................................................................................... 12 Az intézményvezető-helyettes .......................................................................................... 13 15. A vezetők közötti kapcsolattartás ................................................................................... 14 16. A vezetők bent tartózkodásának és helyettesítésének rendje ........................................ 14 17. A kötelező órán kívül végzendő egyéb feladatok: ........................................................... 15 18. Az igazgató és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje ..................................... 16 19. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ........................................................................... 16 20. A pedagógusok jutalmazásának szempontjai ................................................................. 18 Kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés ......................................................... 18 21. Panaszkezelési eljárás ..................................................................................................... 19 22. Az iskolai könyvtár/kottatár működési rendje ................................................................ 19 23. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje .................... 20 24. Adatkezelés az intézményben ......................................................................................... 21 25. Az elektronikus úton előállított iratok kezelése.............................................................. 21 26. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .......................................... 21 IV. Az SzMSz nyilvánossága, elhelyezése, felülvizsgálata ................................................... 22 V. Az iskolában használatos záradékok .............................................................................. 23 VI. Záró rendelkezések ......................................................................................................... 24 VII. VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: ........................................... 25
2
I.
Általános rendelkezések
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC köznevelési törvény (továbbiakban Knt.), valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a celldömölki Ádám Jenő Zeneiskola AMI nevelőtestülete a köznevelésről szóló törvény 25. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően készítette el szervezeti és működési szabályzatát 1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Ádám Jenő Zeneiskola AMI működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása, feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A benne foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a.) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, vagy illetékes helyettese hozhat intézkedést, b.) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség a Házirendben elfogadott szabályok szerint, c.) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. 1. Az Iskola alapadatai: Intézmény neve: Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Székhely:
9500 Celldömölk, József A. u 3.
Az intézmény alapítója :
Községi Tanács Celldömölk Alapítás éve: 1950
Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14 Celldömölk Város Önkormányzata (Városgondnokság Celldömölk)
Az intézmény működtetője: Intézményi kód:: OM azonosító: Törzskönyvi szám:
163001 Celldömölki Tankerület 040127 425984
Az intézmény alaptevékenysége : Szakfeladati alaptevékenység:
852020 Alapfokú művészetoktatás 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon
3
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. II.
Az iskola szervezeti rendszere, irányítása
1. Az iskola vezetése Az iskola élén igazgató áll. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály más hatáskörbe nem utal. Az alkalmazottak foglalkoztatására, munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályokban előírt egyeztetési (véleményeztetési, egyetértési) kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, a szülői szervezettel (Szülői Munkaközösség) való együttműködés. Az intézmény képviseletére jogosult. Az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve látja el. Részletes feladatait személyes munkaköri leírása tartalmazza. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Megbízatása határozatlan időre szól, melyet a tantestület véleményének kikérésével az igazgató ad. Az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt. Iskolánkban egy igazgatóhelyettesi feladatokkal ideiglenesen megbízott pedagógus segíti a vezetői munkát. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A tanszakvezetők (munkaközösség vezetők) segíthetik az intézményvezetés munkáját a pedagógiai feladatok megszervezésében és irányításában. Részletes feladataik, különös figyelemmel az ellenőrzési jogosultságukra, leírását az igazgató által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. Szakmai feladataik szervezése, irányítása tekintetében nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Tanszakok: akkordikus, billentyűs, vonós, fafúvós, rézfúvós, elméleti, vokális, népzenei Az iskola tanszakainak vezetője elismert, társai munkáját segítő, példamutató magatartású és szakmailag felkészült pedagógus lehet. Tanszakvezetőt választani a tanév megkezdése előtt tartott munkaközösségi értekezleten lehet. A tanszakvezető megbízatása megszűnik: - A választott tanszakvezető lemondásával, - A határozott idő lejártával, - A tanszakvezetést ellátó pedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, - Visszahívással, melyhez a tanszak tanárai közül legalább a tagok 75%-a együttes döntése szükséges. (A visszahívásról szóló döntéshozatalkor a 75% megállapításába valamennyi, a tanszakon tanító tanárt bele kell számítani.)
4
A tanszakvezető megbízatása többször is meghosszabbítható. Iskolánkban a tanszakokon tanító tanárok létszáma miatt ideiglenesen nincs tanszakvezetői megbízás Az Iskolavezetőség (igazgató, közalkalmazotti megbízott) Feladata az igazgató döntés-előkészítésének segítése, az iskolai pedagógiai munka és a tanórán kívüli rendezvények megszervezésében és lebonyolításában való közreműködés, a nevelőtestülettől átruházott kérdésekben döntés. A nevelőtestületi értekezletek között tanácsaival segíti a munkát, az iskolán belüli hatékony tájékoztatást. Feladata különösen, hogy döntsön: - a tanulói felvételről szóló javaslatok véglegesítésében, melyet az igazgató elé terjeszt - a tanulók tantárgyválasztásával, többletóráival – különösen a két tanszakossággal – kapcsolatos, igazgatói döntést előkészítő javaslatok kérdésében - a vizsgák részletes időtervének meghatározásában, - a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapításában, - a tanulói felvételekről hozott javaslatok összesítésében Az Iskolavezetőség javaslatot tehet: - Minden olyan kérdésben, mellyel elősegíti az iskola hatékony, zavartalan és demokratikus működését, - A tanórán kívüli események, rendezvények, hangversenyek szervezési kérdéseiben
Az iskolavezetőség tagjai belső ellenőrzési feladatokat is elláthatnak.
2. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói, munkájukat részletes munkaköri leírásaik alapján végzik - Pedagógusok: hangszeres és elméleti oktatást végzők - Ügyviteli dolgozó: iskolatitkár - Technikai személyzet: takarító (intézményt működtető városgondnokság alkalmazásában)
3. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelés-oktatást érintő kérdésekben és az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályban meghatározott minden kérdésben döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel rendelkezik
5
4. Iskolában működő szervezetek
A tanszaki, szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket, tanszakokat hozhatnak létre. A tanszak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Élén a tanszakvezető áll. Az Iskolában Szülői munkaközösség működik. Elnökét és helyettesét tanév eleji alakuló értekezletén az SzM. maga választja. Tagjai: Tanszakonként 1-1 fő a szaktanár javaslata, felkérése alapján. Ezen szervezet a jogszabályokban meghatározott módon dönt működése rendjéről, vesz részt feladataik elvégzésében, tart kapcsolatot az iskola vezetőjével. A szülői közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. - A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. - Az intézmény szülői közössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Egyetértési joga van a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendjének meghatározásánál. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Indokolt esetben a szülők kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet is össze lehet hívni.
III.
A működés rendje
Az iskola szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők, illetőleg képviselőik – a jogszabályban meghatározottak szerint.
6
1. Az iskolai munka megtervezése A zeneiskola munkatervét az igazgató készíti elő. Figyelembe veszi a felettes szervek intézkedéseit, a nevelőtestület határozatait és javaslatait. (Más, az iskolán belül működő szervezetek véleményezési jogát az SZMSZ-ben rögzíteni kell.) A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, a feladattervre, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés kérdéseire, a minőségirányítási feladatokra. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendbe állítva tartalmazza. Az igazgató a munkaterv egy példányát a fenntartónak megküldi. A tantárgyfelosztást az igazgató és helyettese állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és tanulócsoportok száma. Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit, a munkafeladatok arányos elosztását és más speciális körülményeket és szükséges feladatokat. Biztosítani kell a "B"-tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok, elsődlegesen pedagógiai szempont alapján a tanszakvezető meghallgatása után engedélyezheti, ill. rendelheti el. A zeneiskola összesített órarendjét szeptember 20-ig, ill. február 15-ig kell összeállítani. A tanulók órabeosztását a főtárgyi napló és az összesítő órarendi részében ceruzával (a változások átvezethetősége érdekében) kell feltüntetni. A tanulók órarendjében történt változást a tanár 48 órán belül köteles bejelenteni az iskolavezetésnek.
2. A tanítási év rendje A tanév rendjéről tanévenként külön jogszabály rendelkezik. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját ezzel összhangban az igazgató határozza meg. A szorgalmai idő két félévből áll. Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felül tanítási napnak, ill. megtartott órának kell tekinteni a tanár által előírt meghallgatásokat, a tanév végi beszámolót, a növendék-hangversenyeket, bemutatókat, közös órákat is, ha azokon a tanuló és a tanár részvétele kötelező. Ha a kötelezően előírt tanítási órák száma elemi csapás, járvány vagy egyéb ok miatt nem teljesíthető, akkor a fenntartó - jogszabályban biztosított lehetőségével élve - a szorgalmi időt meghosszabbíthatja. Értekezletek A nevelőtestület a tanév folyamán értekezleteket tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Tanévnyitó értekezlet Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát.
7
A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Az aktuális tanév rendjében meghatározott félévzárás időpontjához igazodva kell megtartani. Ezen az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet A tanév rendjéhez igazodva tanévzáró értekezletet tartunk. Ezen az igazgató elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását, javaslatokat kér a következő tanév munkatervének elkészítéséhez. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. Témája bármely oktatással-neveléssel kapcsolatos kérdés lehet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított öt munkanapon belül össze kell hívni.
3. A tanítás rendje A tanítás helye a zeneiskola épülete(székhelye) A tanítás 11 - 19 óráig tarthat, de általában délután kezdődik, igazodva a közismeretet oktató intézmények működéséhez. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti iskolájuk tanítási óráival, vagy munkaidejükkel. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges - kapcsoljuk a kötelező tantárgyi órákhoz. A csoportos órákat(kivéve zenekar, kamara, kórus) 5 perc szünet közbeiktatásával kell megtartani. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs és kötelező tárgyi órákat a tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órák számát a tanulók ellenőrző könyvének tükröznie kell. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetekben az igazgató kivételt tehet.
4. Tanítási helyszínek A tanítási helyszínen, az adott terem megóvásáért, és a tanulókért a munkaköri leírásokban meghatározott módon, az órát tartó tanár felelős. Az oktató munka megszervezéséért az igazgató felelős.
5. Ünnepélyek, megemlékezések A zeneiskolában ünnepélyt lehet tartani a tanév bezárásakor, valamint más alkalmakkor.
8
A zeneiskolai ünnepélyek és megemlékezések szolgálják a zeneiskola hagyományainak kialakítását és ápolását. A munkatervben meghatározott ünnepélyeket és megemlékezéseket a megbízott pedagógusok készítik elő és szervezik meg. Feladataikról az eseményt követően beszámolnak az igazgatónak.
6. Belépés, benntartózkodás rendje a tanulói jogviszonyban nem állók számára Azok a vendégek, aki nem a tanítással, vagy valamely növendék tanulmányaival, ill. rendezvényünkkel összefüggésben lépnek az iskolába, ott tartózkodnak, a következő szabályok az iránymutatók: - A fenntartói, állami hatósági, műszaki, tűzvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi, pénzügyi, szakmai és más ellenőrzést végzők az iskola vezetésénél jelentkeznek, akik feladatuk elvégzéséig segítik munkájukat. - A tanulói jogviszonyban állók hozzátartozói külön engedély nélkül tartózkodhatnak az iskolában. - A nyilvános hangversenyek, rendezvények látogatói számára a benntartózkodáshoz az engedélyt a rendezvény idejére megadottnak kell tekinteni. - Más személy az iskolában csak olyan kísérővel tartózkodhat, aki az iskola alkalmazottja, vagy az iskola vezetőjétől erre megbízást kapott. Aki idegen személy belépését, benntartózkodását a fentiektől eltérő módon észleli, viselkedését a megszokottól eltérőnek ítéli, ezt haladéktalanul jelzi az iskola vezetőinek, vagy a helyettesítés rendjében meghatározott megbízottjuknak. Az iskolai tanítási szünetek idején, munkaszüneti- és ünnepnapokon, hétvégén a belépés csak szigorúan ellenőrzött formában történhet. A kulcshasználat rendjéről az igazgató és iskolatitkár együttesen gondoskodik. Az iskola bejárati kulcsainak átvételéről, ill. visszaadásáról nyilvántartást kell vezetni. Szükség esetén az iskola igazgatója rendkívüli nyitva tartást rendelhet el, ügyelet biztosítása mellett.
7. Szünetek, ünnepnapok Az ünnepnapokat, tanítási szüneteket a tanév rendjéről rendelet tartalmazza. A tanítás nélküli munkanapokat az éves munkatervben kell meghatározni. Az őszi, karácsonyi, tavaszi és nyári szünetben a székhelyen irodai ügyeletet kell tartani. Ennek napjait az igazgató határozza meg, egyúttal gondoskodik közzétételéről, valamint a fenntartó tájékoztatásáról. 8. Tanítás nélküli munkanapok Az iskolai tanítás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az intézmény éves munkatervében kell meghatározni: a tanítás nélküli munkanapok időpontját,
9
felhasználását, a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját.
A szorgalmi idő alatt tanítás nélküli munkanapokon az alábbi programok szervezhetők: - nevelési értekezletek - nevelőtestületi kirándulás - továbbképzési napok - iskolai rendezvény
9. A nyitva tartás rendje
A Zeneiskola nyitva tartása: Hétfő-péntek: 11.00 – 19.00 óráig Az iskolában folyó oktatás kivételes esetben (pl. órák pótlása) szombat délelőttre is kiterjedhet. Rendezvények esetén a nyitva tartás idejére, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Hivatalos ügyek intézése az irodában történik: Hétfő - péntek: 9.00-16.00 óráig
10. Zárva tartás Zárva tart az intézmény az aktuális tanév rendjében meghatározott szünetekben. Az iskola üzemeltetése a működtető által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az iskola szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az iskola zárva tartása alatti időpontban csak az intézményvezető vagy helyettese engedélyével tartózkodhatnak a dolgozók az iskola területén. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet havi rendszerességgel kell megszervezni. Erről a tanulókat és a szülőket a tanév végén tájékoztatni kell.
10
11. A tulajdon védelme, anyagi felelősség A szaktanárok saját tantermükben az elhelyezett tárgyakért és a vagyonvédelemért felelősséggel tartoznak. Kártérítésre akkor kötelezhető a szaktanár, ha megállapítható, hogy az okozott kár mulasztásából következett be, vagy közvetlen felelősséggel tartozik a kárcselekmény tekintetében. Ha tanuló okozott kárt és felelőssége egyértelműen megállapítható, a szülőt (felnőtt tanulót) írásban kell felszólítani a kár megtérítésére, vagy a helyreállításra. Károkozás esetén az esemény észlelője köteles azt haladéktalanul jelenteni az iskola vezetésének. A felelősség megállapítása tekintetében a károkozás körülményeit, az okozott kár nagyságát, a károkozó személyét vizsgálat során kell megállapítani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmáról tájékoztatni kell az érintett feleket. A tanulók bizonyítványát visszatartani még a károkozás tényszerű megállapítása esetén sem szabad. Elveszett hangszert, oktatási eszközt forgalmi áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni. Ha a hangszer, eszköz elvész, azt haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak, vagy helyettesének, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.
12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az intézmény épületének kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató, vagy az intézkedéssel megbízott személy, ill. a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
11
13. Intézményi védő, óvó előírások A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján balesetvédelmi oktatást tartunk melyet a tanulók részére a csoportos foglalkozást tartó szaktanár tart meg. A tanulmányi kirándulás, hangverseny látogatás előtt az utazással és az egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatos oktatást a kísérő szaktanár tartja meg, kötelessége a tanulók figyelmeztetése a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézményvezetőnek le kell adni. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra az intézményvezető illetve helyettese figyelmét felhívni.
14. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető
Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az iskolavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: - pedagógiai - munkaügyi - gazdálkodási - tanügy-igazgatási Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és megbízott helyettese látja el A helyettes az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat munkaköri leírása alapján.
Az igazgató felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - a takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - az iskola ellenőrzési rendszerének működéséért - a szakmai munka, egységes feltételeinek megteremtéséért - a gyermekbalesetek megelőzéséért - a pedagógus továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért - a szakmai munka irányításáért és ellenőrzéséért
12
-
-
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a Szülői Munkaközösséggel való együttműködésért a kiadmányozási jogkör gyakorlásáért az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható feladatok ellátásért a gazdasági, irattári, adminisztrációs, munkaügyi feladatokban közreműködő iskolatitkár munkájának közvetlen irányításáért. a Szülői Munkaközösség működésének segítéséért, tantestületi, vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért
Az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető-helyettes
Vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után – az igazgató írásban meghatároz. Részletes feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést, képviseli az intézményt. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
Az igazgató, hatásköréből az intézményvezető- helyettesre ruházhatja -
házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését a vizsgák (félévi, év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítését, ellenőrzését szakmai munkaközösség és a szülői szervezet működési feltételeinek biztosítását a technikai dolgozók munkájának ellenőrzését a helyettesítések megszervezését (munkarend változás vagy hiányzás esetében) a szülők tájékoztatására kifüggesztett információk ellenőrzését a pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint) egyéb ellenőrzéseket
13
15. A vezetők közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetői a székhelyen tartózkodnak. Kapcsolattartásuk elsődlegesen a székhelyen, irodáikban történik, napi rendszerességgel, illetve a munkaköri leírásban foglaltak és éves munkaterv szerint. Egyéb megbeszélésekről, szükséges értekezletekről az igazgató szóban vagy írásban, időben tájékoztat.
16. A vezetők bent tartózkodásának és helyettesítésének rendje Az igazgatónak vagy helyettesének az iskola nyitvatartási idején belül az iskolában kell tartózkodnia. Az intézményvezető a törvény által és munkaköri leírásában meghatározottak szerint tölti munkaidejét az intézményben, kivéve, ha az intézményen kívül konkrét, soron kívüli feladatai adódnak, amelyek azonnali intézkedést kívánnak (pl. igazgatói értekezlet, továbbképzés szakmai programok szervezése, karbantartással kapcsolatos és egyéb feladatok stb.) Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kérdésekben, valamint a munkáltatói és gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesi feladatokkal megbízott pedagógus helyettesíti, az igazgató távollétében ellátja az intézmény képviseletét. Az igazgató tartós távolléte esetén (11 munkanap, ill. ennél hosszabb időtartam) a munkáltatói és kötelezettségvállalási jogkörök kivételével ellátja az intézményvezető feladatait.
A helyettesítés rendje a tanítási idő alatt: Az alatt az idő alatt, amikor az iskolában tanítás, vagy a nevelés-oktatással szorosan összefüggő, a Pedagógiai Programban, Helyi Tantervben meghatározott pedagógiai feladat végzése folyik, ill. tanulók tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátását, helyettesítés rendjét az alábbiak szerint kell ellátni. A helyettesítés sorrendje: 1. Igazgatóhelyettes 2. Rangidős pedagógus 3. Az azonnali döntést igénylő ügyekben eljáró, megbízott alkalmazott.
14
17. A kötelező órán kívül végzendő egyéb feladatok:
Tanulmányi kirándulások, zenei táborok, külföldi utak A zeneiskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a zenei versenyeken való részvétel, a hangversenyek, az operaelőadások, a zenei intézmények, kiállítások, stb. szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat a munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetén a tanulók részvételéhez az iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. A kísérő tanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A nyári (őszi, téli, tavaszi) szünetben a zeneiskolák önállóan vagy egyéb szervezetekkel közösen zenei tábort szervezhetnek. A zenei táborozás főbb célkitűzései: a közösségi nevelés, a közös zenélés, a kisegyüttesek (zenekar, kamaracsoportok) fejlesztése, felkészítése. A tanulóknak a kirándulásokon és a zenei táborokon való részvétele önkéntes. A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken és a tanári továbbképzéseken (tapasztalatcseréken) részvevő tanárok és a tanulók költségeiről a fenntartó gondoskodik A költségek térítése közül elsősorban a szállás és utazás, estleges nevezési díj számolható el. A tanórán kívüli foglalkozás szervezésével és lebonyolításával felelős pedagógust kell megbízni, előírva számára feladatait, kötelezettségeit. A felelős írásban beszámol a tanórán kívüli foglalkozás megtartásáról, értékeli eredményességét, jelzi a rendkívüli eseményeket. A tanórán kívüli foglalkozáson részt vevőkre az iskolán kívül is vonatkoznak a házirend és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései.
Szakmai versenyek
A szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. A versenyek formái: zeneiskolai, megyei területi, országos versenyek. Az iskolai versenyek hagyományosan, vagy alkalmanként egy-egy évfordulóhoz vagy pl. a zeneirodalom valamely kimagasló egyéniségének munkásságához, jubileumi évfordulójához, vagy más, a zenei nevelés szempontjából fontos feladathoz kapcsolódnak. Az igazgató - szaktanárok bevonásával - ellenőrzi, hogy a területi, országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik - elért iskolai eredményeik, felkészültségük alapján - méltón képviselik a zeneiskolát. A területi, országos versenyen résztvevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes, illetőleg a helyezést elért tanuló eredményét mind a zeneiskolában, mind a tanuló saját iskolájában megismerjék, valamint arról, hogy az ezekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók időben megismerjék.
15
Zeneiskolai hangversenyek - növendékhangversenyek - tanári hangversenyek - vendégek hangversenyei A hangversenyek tartalmukban és szervezésükben szorosan kapcsolódnak a zeneiskolai tanulmányokhoz. A zeneiskola által szervezett nyilvános hangversenyen való szerepléshez a szülői hozzájárulást a tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére megadottnak kell tekinteni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet, illetve mások által meghirdetett ilyen jellegű programokon részt vehet. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek.
18. Az igazgató és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - a különböző értekezletek - megbeszélések Az igazgató az aktuális feladatokról a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. A havi program a tanári faliújságon található. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetőséggel, szükség szerint közvetlenül a vezetők felé.
19. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Helyi Tanterv valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
16
A belső ellenőrzés célja, hogy: - biztosítsa az intézmény igazgatója számára a megfelelő mennyiségű, mélységű információt az oktató-nevelő munka tartalmáról és színvonaláról, - jelezze a szakmai és jogi követelményektől való eltérést, - segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, a vezetők döntéseinek előkészítését, a döntések egységes és teljes körű végrehajtását, - biztosítsa az intézmény törvényes, szabályos működését. A belső ellenőrzés rendszere: - munkáltatói ellenőrzés - ügyrendi ellenőrzés - pedagógiai ellenőrzés. Belső ellenőrzése jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, adott területek felelősei, munkaközösségvezetők valamint az igazgató által megbízott személy. Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei: Az igazgató az intézmény felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója, aki az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az iskola összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és szakmai munkaközösségek vezetőjének szakmai munkáját.
Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: - az alapdokumentumok felhasználása, a törvényesség érvényesülése, a nevelőtestületi határozatok végrehajtása, - az intézményre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve ügyrendek kialakítása és jóváhagyása, s azok végrehajtása, - a belső ellenőrzési munka feltételeinek biztosítása, - a működés során szükségessé váló intézkedések megtétele, - a vezetői beszámoltatás, - a szakmai tevékenység hatékonysága, - a munkaügyi előírások betartása, - gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása.
Szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: - a Pedagógiai Program, és az éves Munkaterv végrehajtása, - a nevelői, oktatói munka tartalma és színvonala, - a tanulók tanulmányi eredménye, magatartásának és szorgalmának értékelése, - a tanórák rendje és védelme, - a tanügyi nyilvántartások szabályszerű vezetése, - a vizsgák szabályszerű lefolytatása,
17
-
az iskola helyiségeinek és berendezéseinek szabályszerű használata, állagának óvása. az oktatási dokumentumokban foglaltak betartása, az intézményi nyilvántartások, statisztikák, értékelések és adminisztráció pontos vezetése, a nevelő-oktató munkával kapcsolatosan megállapított határidők és beosztások betartása
Az igazgató illetve az általa megbízott személy a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Ellenőrzési területek továbbá: -
a szaktárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása, a tanórán kívüli foglalkozások színvonalas megtartása, a szakmai munkához szükséges, és a rendelkezésre álló eszközök és anyagok gazdaságos, hatékony felhasználása az osztályozás és értékelés folyamatossága és szakmai színvonala.
A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató, adminisztrációs, ügyviteli, technikai működését. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője felelős.
20. A pedagógusok jutalmazásának szempontjai Kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés
Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesíthetők a tartósan és folyamatosan magas színvonalú pedagógiai munkát végző, valamint példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni. A meghatározott időszakokban fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az igazgató számára javaslatot tehet: - az iskolavezetőség tagjai, - vezető- helyettes, - szakmai munkaközösség vezetők - nevelőtestületi tag
Minőségi munka értékelésének elvei: - a gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység, - helyi program fő célkitűzéseiért kiemelkedő tevékenység végzése,
18
-
önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadás az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése érdekében, jó tervezési, szervezési készség az iskolai élet mindennapjaiban, a pedagógusok értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez, munkaköri leíráson felüli plusz munkavégzés, megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás, megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával aktivitás, kezdeményező készség az iskola egészének életében, kiemelkedő innovációs tevékenység,
Véleményalkotás szempontjai: - az óralátogatások tapasztalatai, - a bemutatókon, hangversenyeken szerzett tapasztalatok, - a szakértői értékelések, jelentések, - felkészítés a felvételi vizsgákra, versenyekre stb. - a zenei versenyeken való részvétel, - a közösségi munkában vállalt feladatok és azok teljesítésének színvonala, - szakmai továbbképzésben való részvétel, - önképzés, hangszeres aktivitás, - a közművelődés segítésében való aktivitás stb. A több éven át kiváló munkát végző, kiemelkedő eredményeket elérő dolgozó kitüntetésre javasolható.
21. Panaszkezelési eljárás Az intézmény vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. Előzetes egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani. Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni.
22. Az iskolai könyvtár/kottatár működési rendje Az iskolai könyvtárra/kottatárra vonatkozó általános adatok A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) A könyvtár elhelyezése: könyvtartó szekrények A könyvtár használata: ingyenes
19
Az iskolai könyvtár működésének célja: -
Segítse elő az oktató-nevelő munkát. A rendelkezésre álló szakkönyvek, kották, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését. a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével biztosítsa az új ismereteket.
A könyvtár általános feladatai: -
Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse.
Szakmai feladatai: -
-
-
Az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti az állományát az intézmény tanárai és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével. Az igénybejelentés módja: az iskolavezetésnek írásban leadott jegyzéken történik. A beszerzett dokumentumokat 10 napon belül az iskolatitkár bevételezi, és leltárba veszi. Az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy a használók által elvesztett dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi. A könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon évente végzi.
Az intézmény önálló könyvtárhelyiséggel nem rendelkezik. A szakmai munkát segítő dokumentumok (kották, kézikönyvek, hangzó anyagok) a szaktantermekben, a szaktanárok kezelésében találhatóak. Az iskolai könyvtár/kottatár feladatait segíti és kiegészíti a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár és zenei részlege.
23. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje Az intézmény rendszeresen kapcsolatot tart: a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal Celldömölk Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalával celldömölki kulturális és művelődési intézményekkel. civil szervezetekkel, kulturális egyesületekkel. oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel.
20
-
az egyházak képviselőivel a helyi társadalmi egyesületekkel, vállalkozókkal. szakmai szervezetekkel alap közép és felsőfokú művészetoktatási intézményekkel
Az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a megyei szakmai munkaközösségek munkájába. A munkakapcsolat felügyeléséért, megszervezéséért az igazgató felelős.
24. Adatkezelés az intézményben Az iskola nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól a Kt. 2. számú melléklete szerint Az intézményben kezelt adatok csak a jogszabályban felsoroltaknak továbbíthatók. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A személyes adatok védelmére, kezelésére vonatkozó utasításokat a Munkaköri leírások tartalmaznak. A személyes adatok nem megfelelő kezelése esetén az intézményvezető köteles intézkedni.
25. Az elektronikus úton előállított iratok kezelése Az elektronikus úton érkező leveleket, információkat és utasításokat az igazgató kinyomtatja, az iskola titkárnak átadja, és a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni.
26. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai A Zeneiskolában a reklámtevékenység minden formája tiltott, kivéve az alábbiakban felsorolt és intézményvezetői engedélyhez kötött tevékenységet.
Megengedett hirdetések: - hangszerek, kották, hangzó zenei anyagok, melyek a tanítást, ill. az otthoni felkészülést, a szakmai ismeretterjesztést elősegíthetik, ezek hirdetési anyagai, - az egészséges életmódra, egészségmegőrzésre, a természetes és épített környezet megóvására felhívó hirdetések, - a kulturális események, rendezvények előadások hirdetése, - az oktatáshoz, otthoni gyakorláshoz szükséges hangszerek, eszközök, nyomtatott és elektronikus információhordozók hirdetései, - a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó, kiegészítő nevelő-oktató tevékenység eseményeinek hirdetése,
21
Az intézményvezető a reklám, hirdetés engedélyezése során az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -
-
Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, amely a szülőket, tanulókat közvetlenül, a pedagógiai programban foglaltaktól eltérő, az éves munkatervben nem szereplő program, tevékenység, termék igénybevételére, megvásárlására, vagy közvetlen fogyasztásra hívja fel. Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, reklám, melynek tartalma jogszabályba ütközik, erőszakos cselekményre hív fel, másokat emberi méltóságukban, személyes meggyőződésükben sérthet, ill. politikai tevékenységgel, párttal kapcsolatba hozható. (Nem tartozik e körbe a helyi és országos választásokról szóló hivatalos, nem kampánycélú felhívás, melyet a helyi Választási Iroda általában a választás napján helyez ki.)
A kihelyezett hirdetés, reklám az iskola faliújságján, honlapján, ill. egyéb kiadványaiban jelenhet meg. Engedélyezéséért az intézmény vezetője, elhelyezéséért a szervezési feladatokkal foglalkozó pedagógus felel.
IV.
Az SzMSz nyilvánossága, elhelyezése, felülvizsgálata
Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az irodákban, tantermekben oly módon kell elhelyezni, hogy az – nyitvatartási időben – bárki számára hozzáférhető legyen. A felsorolt szabályzatokat az iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A jobb, tárgyszerű tájékoztatást az iskola segítheti összefoglaló kiadvány elkészítésével. A Szervezeti és Működési Szabályzatot felül kell vizsgálni: -
jogszabály SzMSz-t érintő változása esetén, ha az intézmény szervezeti felépítésének, működésének változása ezt szükségessé teszi, ha ezt az intézmény belső működésének változása indokolja, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada írásban kezdeményezi, a fentiekben foglaltakon kívül legalább négyévenként átfogó felülvizsgálatot végzünk.
A felülvizsgálat során az SzMSz véleményezésével, elfogadásával és jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
22
V.
Az iskolában használatos záradékok
Az iskolai záradékokat a 11/1994. MKM rendelet határozza meg. Ezen kívüli záradékok: ………………… miatt nem osztályozható. A tantestület engedélyével a tanulmányát osztályának folytatásával végezheti a …..……….. tanévben. Összevont beszámolót tett ……………… osztály anyagából. Művészeti alapvizsgát tett. Eredményeinek számtani közepe…………………. Művészeti záróvizsgát tett. Eredményeinek számtani közepe…………………. Hangszeres tanulmányait megkezdheti
23
VI.
Záró rendelkezések
Az SzMSz hatályba lépésének időpontja 2013. szeptember 01. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti Működési Szabályzatot hozzáférhetővé kell tenni az iskola honlapján, valamint az iskolatitkári irodában.
Celldömölk, 2013. március………………….. ……………………………………………. Bejczi Károly ig.
24
VII.
VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK:
Az Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a szülői szervezet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján 2013. március ....-én véleményezte.
Celldömölk, 2013. március .....
…………………………………………………………. Szülői szervezet elnöke
Az Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a nevelőtestület az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján 2013. március ……….-én elfogadta. Az Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola felelős vezetőjeként nyilatkozom, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a működtető önkormányzatra, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, mint fenntartóra a jogszabályokban meghatározottakon túl többletkötelezettség hárul.
Celldömölk, 2013. március …..
……………………………………………………… Igazgató
25
