Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom I. Bevezetés..............................................................................................................................................................6 1. Az SZMSZ célja, tartalma ...............................................................................................................................6 2. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................................6 3. Az SZMSZ hatálya ..........................................................................................................................................8 4. Az SZMSZ hozzáférhetősége ..........................................................................................................................8 II. Intézményi alapadatok ........................................................................................................................................8 1.Az intézmény alapadatai...................................................................................................................................8 2. A szakmai alapdokumentum részletezése .......................................................................................................9 3. Intézmény tevékenységei ...............................................................................................................................10 3.1. Ellátandó alaptevékenysége:...................................................................................................................10 3.2. A feladat ellátására szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog .............................................11 3.3. A különféle bizonyítványok kiadására vonatkozó intézményi jogosultságok ........................................11 III. Szervezeti felépítés ..........................................................................................................................................11 1.A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése .....................................................................11 2. Vezetők, vezetőség ........................................................................................................................................12 2.1. Az intézmény vezetője............................................................................................................................12 2.2 A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) megbízása, jogköre, felelőssége ........................................13 2.3. A nevelési igazgatóhelyettes ..................................................................................................................14 2.4. A zenei igazgatóhelyettes .......................................................................................................................14 2.5.Vezetők közötti kapcsolattartás rendje, a helyettesítési rendje................................................................15 2.6. A vezetőség tagjai közötti kapcsolattartás rendje, formája....................................................................15 3. Szakmai munkaközösségek ...........................................................................................................................15 3.1 Az intézmény szakmai munkaközösségei ...............................................................................................16 3.2. A munkaközösség-vezetők és a tanszakvezetők feladatai és jogai.........................................................17 4. Nevelőtestület ................................................................................................................................................17 4.1. Nevelőtestületi jogok átruházása ............................................................................................................18 5. Nevelőtestületi bizottságok ...........................................................................................................................19 5.1 A bizottsági munkavégzés előnyei ..........................................................................................................19 5.2. Felvételi és vizsgabizottságok ................................................................................................................19 5.3. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák............................................................................................19 5.4. Fegyelmi bizottság feladatai: ..................................................................................................................20 6. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak .................................................................................................20 7. Beosztott közalkalmazottak jogállása, feladat- és hatásköre .........................................................................20 2

8. A szervezeti egységek egymás közötti, a szakmai munkaközösségek egymás közötti, és a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ........................................................................................................................................21 8.1. A kapcsolattartás formái .........................................................................................................................21 8.2. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel .......................................21 9. A tanulók közössége .....................................................................................................................................22 9.1. Az osztályközösségek és a tanulócsoportok ...........................................................................................22 9.2. A tanulók nagyobb közösségei ...............................................................................................................22 IV. Az intézmény működési rendje .......................................................................................................................23 1. Az intézmény működési rendje .....................................................................................................................23 1.1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása ........................................................................................23 1.2. A vezetők benntartózkodása ...................................................................................................................24 1.3. Pedagógusok munkarendje, felügyeleti tevékenysége...........................................................................24 1.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje........................................................................................25 1.5. A tanulók munkarendje .........................................................................................................................25 1.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával .............25 2. A tanév helyi rendje.......................................................................................................................................26 3. Tanítási órák rendje .......................................................................................................................................26 4. A tanórán kívüli, pedagógiai tartalmú foglalkozások rendje .........................................................................27 4.1. A tantárgyfelosztásban tervezett foglalkozások .....................................................................................27 4.2. Diákklub .................................................................................................................................................27 4.3. Versenyek, bajnokságok, rendezvények .................................................................................................27 4.4. Tanulmányi kirándulás ...........................................................................................................................28 4.5. Fellépések, szereplések rendje ................................................................................................................28 4.6. Közösségi szolgálat ................................................................................................................................28 4.7. Eseti foglalkozások .................................................................................................................................28 4.8. Külföldi utazások rendszabályai .............................................................................................................28 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése .........................................................................................................28 5.1. Belső ellenőrzési célok, típusok, az ellenőrzés formái ...........................................................................28 5.2. A pedagógiai ellenőrzés területei ...........................................................................................................29 5.3. Értékelő (realizáló) megbeszélés ............................................................................................................30 5.4. Az ellenőrzést követő intézkedések ........................................................................................................30 6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................................30 6.1. A fegyelmi intézkedés ............................................................................................................................30 6.2. Az egyeztető eljárás célja és szabályai ...................................................................................................31

3

6.3. A fegyelmi eljárás szabályai ...................................................................................................................32 7. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei, kapcsolattartási rendje ..........................................33 8. A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje ..............................................................................................34 8.1. Intézményi Szülői Munkaközösség ........................................................................................................34 8.2. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel ..........................................................................................34 9. Iskolaszék és kapcsolattartási rendje .............................................................................................................35 9.1. Az iskolaszék és jogai.............................................................................................................................35 9.2. A kapcsolattartás módja..........................................................................................................................35 10. Intézményi tanács és kapcsolattartási módja ...............................................................................................35 10.1. Az intézményi tanács és jogai ..............................................................................................................35 10.2. A kapcsolattartás módja........................................................................................................................35 11. Külső intézményi kapcsolatok .....................................................................................................................36 11.1. Külső kapcsolatok célja és módjai........................................................................................................36 11.2. Rendszeres külső kapcsolatok ..............................................................................................................36 11.3 Kapcsolat formája és módja a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval .................................................................................................................................................37 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................38 12.1. A hagyományápolás célja .....................................................................................................................38 12.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei ..........................................................................................38 12.3. Intézményi és osztályközösségi szintű ünnepélyek, megemlékezések .................................................38 12.4. A hagyományápolás további formái .....................................................................................................39 12.5. Emlékplakett adományozása ................................................................................................................39 13. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................................................................40 14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................................40 15. Az intézményi védő és óvó előírások ..........................................................................................................42 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ......................................................................43 17. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ..........................................43 17.1 Tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .........................................................................44 18. A tanulók által készített dolog értékesítése, hasznosítása ...........................................................................44 19. Reklámtevékenység .....................................................................................................................................44 20. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ............................................................45 21. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai .............................................45 21.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ......................................................................45 4

21.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ..................................................................46 21.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje................................................47 22. Az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .........................................48 23. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.....................................48 V. Tájékoztatás az iskola alapdokumentumairól ...................................................................................................49 VI. Záró rendelkezések ..........................................................................................................................................50 VII. Záradék ..........................................................................................................................................................51

5

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]

1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza többek között: • az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • a benntartózkodás és a működés belső rendjét, • a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét, • a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, • a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, • a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, • az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, • a hagyományok és az ünnepségek rendjét, • az egészségügyi ellátás megvalósítását, • a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, • a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, • a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályzatokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII.5.) EMMI rendelet  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)  az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.)  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről  2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 6

    

hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2013. (III. 22.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKMrendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:  a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet  Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények  az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény  az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény  a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény  az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet  a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet  a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet  Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) kormányrendelet  az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet  a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet  a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet 7

       

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az ágazatért felelős miniszter/államtitkár mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ és mellékleteinek hatálya kiterjed az intézményben dolgozó alkalmazottra (a pedagógusokra, az oktató-nevelő munkát segítő és a technikai dolgozókra), az intézménybe felvett tanulókra valamint bizonyos kérdésekben a tanulók szüleire, illetve gondviselőjére, továbbá mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4. Az SZMSZ hozzáférhetősége Az SZMSZ egy-egy nyomtatott példányát az iskola titkárságán, valamint az igazgatóhelyettesi irodában kell őrizni, valamint a széleskörű hozzáférhetőség érdekében a hatályos szöveget közzé kell tenni az intézmény honlapján is. Az SZMSZ felülvizsgálandó minden vonatkozó jogszabályváltozást követő 60 napon belül, de legalább évente. Jelen Szervezeti-és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1 -től lép hatályba.

II. Intézményi alapadatok 1.Az intézmény alapadatai Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Fenntartó székhelye: 1055 Budapest Szalay utca 10-14. A fenntartó adószáma: 15799658-2-41

8

Az intézmény működtető szerve: Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Működtető címe: 1024 Budapest, Mechwart liget 1. A működtető adószáma: 15735650-2-41 Az intézmény hivatalos neve: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Cím (székhely): 1022 Budapest, Marczibányi tér 1. OM azonosító: 035360 Tel./fax: 212-56-80 Tel: 212-41-85 E-mail: [email protected] Internet honlap: www.kodaly-bp.sulinet.hu Helyrajzi szám: 13148/2 Az intézmény által ellátott közfeladat: köznevelés, összetett iskola típusa: általános iskola és gimnázium, zenei alapfokú művészeti iskola Tagozatok megnevezése: alsó és felső tagozat, gimnáziumi Évfolyamok száma: 13 évfolyam alapfokú művészetoktatás működő tanszakok: zongora, furulya, fuvola, hegedű, gitár, ütő, csembaló, gordonka, szolfézs 2011-től billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, akkordikus tanszak, vonós tanszak művészeti ág minősítése: kiválóra minősített Az intézmény regisztrált Tehetségpont.

2. A szakmai alapdokumentum részletezése Az intézmény jogállása: Az intézmény a KLIK jogi személyiséggel rendelkező sajátos szervezeti egysége. Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: - általános iskola - gimnázium - alapfokú művészetoktatás

600 fő 430 fő 170 fő 400 fő

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző lenyomata: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 022 Budapest, Marczibányi tér 1. OM azonosító 035360 Tel./fax: 212-5680 E-mail: [email protected] Körbélyegző felirata: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 035360 1022 Budapest, Marczibányi tér 1.

9

Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak:  igazgató  általános igazgatóhelyettes  nevelési igazgatóhelyettes  zenei igazgatóhelyettes  iskolatitkár  osztályfőnök  zenetanár Az osztályfőnökök és a zenetanárok kizárólag osztályfőnöki illetve zenei alapfokú művészeti iskolai adminisztráció során az igazgatóhelyettesi irodában és a titkárságon.

3. Intézmény tevékenységei 3.1. Ellátandó alaptevékenysége: 852000 85200 85201 852011 85202 852021 853000 85311 853111

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

85203 852031

Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

85591 855911 855914

Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 10

3.2. A feladat ellátására szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog Az intézmény rendelkezésére áll a székhelyén kijelölt ingatlanrész. Az intézmény rendelkezésére áll továbbá a leltár szerint nyilvántartott eszközállomány. Vagyontárgyait tevékenységének ellátásához szabadon használhatja. Az intézmény az alaptevékenységének ellátását közvetlenül támogató, vagy azt kiegészítő tevékenységet folytathat, ha az nem akadályozza az intézményben folyó szakmai munkát. A működtető önkormányzat az intézmény rendelkezésére álló helyiségeket a hatályos jogszabályok szerint bérletbe adhatja. A bérletbe adásra akkor van lehetősége, ha az nem akadályozza az intézményben folyó szakmai munkát. Az intézmény rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Nkt. Az állami intézményfenntartó központ ingyenes vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt működteti és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását.

3.3. A különféle bizonyítványok kiadására vonatkozó intézményi jogosultságok • • • •

általános iskolai bizonyítvány kiállítása, gimnáziumi bizonyítvány kiállítása, alapfokú művészetoktatás bizonyítvány kiállítása, érettségi bizonyítvány kiállítása,

III. Szervezeti felépítés 1.A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Intézményünk egy helyszínen működik, tagintézménye nincs. A szervezeti felépítés és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti felépítése, felelős vezetői  Intézményvezető (igazgató)  Általános igazgatóhelyettes  Zenei igazgatóhelyettes  Nevelési igazgatóhelyettes  Munkaközösség vezetők (alsó tagozat, osztályfőnöki, humán-és gimnáziumi, idegen nyelvi, énekzenei, reál, hangszeres, vonós/akkordikus, zongora/billentyűs, fafúvós/akkordikus)  Tanítók, szaktanárok, művésztanárok  Pedagógiai munkát segítők (iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens, laboráns)  Ügyviteli, technikai dolgozók 11

2. Vezetők, vezetőség Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből (munkaközösség-vezetők) áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik az intézményben dolgozó pedagógusok és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztattak munkáját.

2.1. Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a titkárság és a rendszergazda munkáját. Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: - az intézmény típusának megfelelő felsőfokú végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat - pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, - pedagógus munkakörben határozatlan idejű, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, - a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt az ágazatért felelős miniszter bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi a nevelőtestület, a fenntartó, a működtető települési önkormányzat véleményét.

2.1.1 Intézményvezetői jogkör Felelős az intézmény törvényes és szabályos működéséért, a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért. Felelős továbbá az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért. Döntési jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos minden kérdésre, amelyet jogszabály (vagy egyéb érvényesen elfogadott szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Felel a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, az alkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért, a köznevelési intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért, a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való

12

megfelelő együttműködésért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért. Feladata:  az alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, a vezetőségi, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;  szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között;  a nevelő, oktató munka irányítása és ellenőrzése;  az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása;  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezettel, intézményi tanáccsal való együttműködés;  gyakorolja az átruházott munkáltatói jogköröket  eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben;  kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat;  részt vesz a pedagógusok minősítésében, és a minősítések előkészítésében  kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza);  teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat;  ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

2.2 A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) megbízása, jogköre, felelőssége Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesi megbízást a munkáltató adja legfeljebb 5 évre a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre, és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek.

13

2.2.1. Az általános igazgatóhelyettes Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – kettő hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. Közvetlenül irányítja:  az 1-13. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet,  az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet,  az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja; Képviseli az iskolát:  esetenként az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon. Felelős:  a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásért, órarend és a tantárgyfelosztás összeállításáért.

2.3. A nevelési igazgatóhelyettes          

közvetlenül irányítja a napköziben, a felsős napköziben és a tanulószobán folyó munkát, felügyeli az egyéb délutáni foglalkozásokat, koordinálja a közösségi szolgálattal kapcsolatos iskolai feladatokat, kapcsolatot tart az általános és a zenei igazgatóhelyettessel, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, kapcsolatot tart a kerület és a főváros óvodavezetőivel a beiskolázással összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót, közvetlenül irányítja az esélyegyenlőségi csoport munkáját, valamint az iskolai gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, közvetlen kapcsolatot tart az iskolán kívüli segítő szakmai szervezetekkel, intézményekkel, közvetlenül irányítja a pedagógiai asszisztens(ek) munkáját, felügyeli a gyermekétkeztetést, kapcsolatot tart a takarítók és a biztonsági szolgálat vezetőjével.

2.4. A zenei igazgatóhelyettes       

Feladatai: átruházott hatáskörbe irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szervezi és felügyeli az intézmény művészeti munkáját, szakmai fórumokon képviseli az intézményt, szakmai terültén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének 14



engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésére, közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban.

2.5.Vezetők közötti kapcsolattartás rendje, a helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: A helyettesítés rendje  A távollévő iskolaigazgatót az általános (első) helyettesítési jogkörrel megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti. Az ő akadályoztatása esetén a zenei igazgatóhelyettes, az ő távolléte esetén a nevelési igazgatóhelyettes látja el a feladatot.  Mind a négy vezető távolléte esetén az igazgatót a KT elnöke, akadályoztatása esetén a KT valamely tagja helyettesíti.  Valamennyiük távolléte esetén az intézményvezetőt egy, a feladattal megbízott pedagógus helyettesíti.

2.6. A vezetőség tagjai közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik az intézményben dolgozó pedagógusok és nem pedagógusok munkáját. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: • az intézményvezető, • a vezető helyettesek, • az alkalmazottak választott képviselője, • a diákönkormányzat segítője, • munkaközösség-vezetők, • tanszakvezetők. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalat pozitívumokról és hiányosságokról.

3. Szakmai munkaközösségek Az azonos műveltségi területen dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. 15

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézmény vezetője bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény szakmai munkaközösségei összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük, kapcsolattartásuk rendjét. Munkájukat éves munkaterv szerint végzik. A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is részt vehet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség célja és feladata:  gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről;  dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról;  dönt a belső továbbképzések programjáról;  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  dönt az iskolai tanulmányi versenyek programjáról;  évente munkaközösség-vezetőt választ;  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát;  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására;  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját;  egységessé teszi az intézményi követelményrendszert;  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét;  összeállítja a felvételi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, érettségi vizsgák feladatait és tételsorait;  kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket;  javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint);  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat;

3.1 Az intézmény szakmai munkaközösségei       

alsó tagozatos munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség humán- és gimnáziumi munkaközösség reál munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség ének-zenei munkaközösség zeneiskolai hangszeres munkaközösség  Ezen belül összevont tanszakok: — fúvós/akkordikus tanszak — vonós/akkordikus tanszak — zongora/billentyűs tanszak

16

3.2. A munkaközösség-vezetők és a tanszakvezetők feladatai és jogai A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézményen belül és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető (tanszakvezető) feladatai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét,  értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját,  ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját,  beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  a munkaközösség vezető (tanszakvezető) jogai:  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,  hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására. Az egyes munkaközösségek és tanszakok közötti együttműködés területei:  - tantárgyfelosztás,  - pedagógus munka értékelése,  - helyi tantervek készítése,  - projektnapok megszervezése,  - ünnepségek, rendezvények megszervezése.

4. Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazott, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület dönt:  az iskolai pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadásában,  az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadásában (a szervezeti és működési szabályzat intézményi szintű, az alkalmazotti értekezlet fogadja el),  az iskola éves munkatervének elkészítésében,  az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában,  a házirend elfogadásában,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában,  a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásában,  a tanulók fegyelmi ügyeiben 17

   

az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapításában a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével, a tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában, jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál,  külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában.

4.1. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület - a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át:  a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést,  az osztályközösség problémáinak megoldását,  évismétlésre, osztályozó vizsgára vonatkozó döntéseket. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:  a helyi tanterv kidolgozása, módosítása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,  a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  a szakmai munkaközösség vezető véleményezése, A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége.

18

Iskolaszékre átruházott jogkörök:  mindaz, amit a jogszabály az iskolaszékre vonatkozóan előír. A beszámolási kötelezettség az iskolaszék elnökének a feladata.

5. Nevelőtestületi bizottságok 5.1 A bizottsági munkavégzés előnyei A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból, melynek előnyei:  A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni.  A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé.  A feladattal való érdemi kapcsolat: - a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, - a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is.

5.2. Felvételi és vizsgabizottságok Felvételi bizottság feladatai:  az iskolába jelentkezők zenei adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése (szintfelmérés, személyes meghallgatás),  a tanulói jogviszony létesítésének javaslata, indoklása. - tagok: - a felvételi tantárgyak szaktanárai, - az igazgató helyettese vagy a leendő osztályfőnök (osztálytanító), Érettségi vizsgabizottság feladatai:  - az érettségi vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása és értékelése az érettségi vizsgaszabályzat alapján, • a határidők pontos betartása, • az előírás szerinti dokumentáció elkészítése. • tagok: az előírásoknak megfelelően a középszintű érettségi lebonyolításához igazgató bízza meg a szaktanárokat tanévenként.

5.3. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével, és vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgákat (érettségi vizsgák, alapfokú művészetoktatással kapcsolatos vizsgák) a Nemzeti alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. A vizsgák szervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét vizsgaszabályzatok határozzák meg. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért.

19

5.4. Fegyelmi bizottság feladatai: A tanuló fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat a Köznevelési Törvényt 58.§-a és a 20/2012 EMMI rendelet 55.§-a szabályozza, a fegyelmi eljárás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a 20/2012 EMMI rendelet 56-60.§-a tartalmazza. Iskolánkban a rendelet szerinti jogokat a nevelőtestület átruházza egy bizottságra, melynek tagjai:  az iskolavezetés egy tagja,  a fegyelmi eljárás alá vont diák osztályfőnöke  DÖK elnöke  és az iskolapszichológus. A bizottság feladata a házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, a tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, valamint dokumentálása.

6. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közösségének tagjai:  pedagógiai asszisztensek, laboráns  iskolapszichológus  fejlesztőpedagógusok Feladatukat munkaköri leírás tartalmazza

7. Beosztott közalkalmazottak jogállása, feladat- és hatásköre Jogállásuk: A munkáltatói jogkört a fenntartó, a közvetlenül gyakorolható jogkört az igazgató gyakorolja. Feladatuk: A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelésről szóló törvény 62-63. § határozza meg. Feladataikat az intézmény pedagógiai programja és annak részét képező helyi tanterv alapján látják el. Külön megbízásaik az iskolában:  osztályfőnöki  DÖK segítő tanári  munkaközösség-vezetői Az iskolai vezetés munkáját az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott iskolatitkár segíti. Az iskolatitkár(ok) főbb feladatai:  tanügy-igazgatási szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés;  vezeti a tanulók nyilvántartását, kiadja az iskolalátogatási bizonyítványokat;  előkészíti az igazolatlanul mulasztó tanulóval kapcsolatos jelentéseket;  gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról;  nyilvántartja a pedagógusigazolványokat;  kezeli a diákigazolvány-igénylő lapokat;  közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben; 20

 

intézi az iskola ügyiratkezelését; vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit. Az iskolatitkár(ok) részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.

A technikai alkalmazottak felett az általános munkáltatói jogokat a működtető gyakorolja, a közvetlenül gyakorolható jogok az intézményvezetőt illetik meg. Munkájukat a felettesük utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza.

8. A szervezeti egységek egymás közötti, a szakmai munkaközösségek egymás közötti, és a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 8.1. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit – az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők, tanszakvezetők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A szervezeti egységek kapcsolattartási formái közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: • munkaközösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, • nyilvános fórumok, iskolagyűlések, • tantestületi értekezlet, • közalkalmazotti értekezlet, • vezetőségi értekezlet. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületet az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség, értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 8.2. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel Az esélyegyenlőségi csoporttal:  A nevelési igazgatóhelyettes rendszeres megbeszéléseken értékeli az eltelt időszakot.  Évente kétszer írásban kap tájékoztatást.  Minden pedagógus egyénileg megkeresheti.  Az éves osztályfőnöki munkában tervezni kell a tanulást érintő igényeke. Az iskolatitkár(ok)kal:  Minden vezető közvetlen kapcsolatot tart  A közalkalmazottak közvetlenül fordulhatnak hozzá. 21

A rendszergazdával:  Közvetlen kapcsolat a vezetőkkel a számítógéprendszer működésével kapcsolatban.  Felújítások, beszerzések a tankerület-igazgató, és a működtető képviselőjének engedélyével. A gondnokkal:  A vezetők napi kapcsolatot tartanak a feladatok megvalósítása érdekében. A biztonsági és takarítószolgálattal:  A nevelési igazgatóhelyettes napi személyes illetve folyamatos telefonkapcsolatot tart az intézmény biztonsága és tisztasága érdekében.

9. A tanulók közössége 9.1. Az osztályközösségek és a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség maximális tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, informatika, esetenként ének-zene, matematika, testnevelés). A tanulócsoportok bontását a pedagógiaiprogramban leírtak szerint a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanuló egyéni üteme szerinti haladás indokolhatja.

9.2. A tanulók nagyobb közösségei Kiemelten fontos feladat, hogy az egyes osztályközösségek, az általános iskolai tagozat párhuzamos osztályai, és a gimnáziumi évfolyamok optimális tanulóközösséggé váljanak. Kapcsolattartásuk formái: közös iskolán kívüli programok, az iskolai rendezvényeken közös feladatok vállalása. Az iskolai kórusok, melyek az intézmény speciális képzéséből adódóan kiemelt szerepet töltenek be a diákok életében. Hat szinten szerveződnek: Előkészítő kórus (3. osztályok) Aprók kara (4. 5. osztályok) Gyermekkar ( 6-10. osztályok) Gimnáziumi leánykar (9-13. osztályok) Gimnáziumi vegyeskar (9-13. osztályok) Kamarakórus (8-13. osztályok) Magyar Rádió Gyermekkórusa: Picurkák kórusa (3. 4. osztályok) Palánták kórusa (4. 5. 6. osztályok) Gyermekkórus (5-11. osztályok) Iskolai zenekar, Tücsökzenekar, melyeknek tagjai a zenei alapfokú művészeti iskola tanulói. 22

Az iskola tanulóközösség legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyben az iskola tanulói vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az intézményvezető, és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a vezetőknek 30 napon belül választ kell adniuk. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézmény igazgatója, az intézményegység vezetője kezdeményezi.

IV. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény működési rendje 1. 1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 7.00 órától 22.00 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 7.30 órától 16.30 óráig tart. Szombaton és vasárnap, valamint a munkaszüneti napokon az intézmény épületét zárva kell tartani. A zárásért a gondnok a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Tanítás nélküli munkanapokon akkor szervezünk ügyeletet, ha azt legalább 10 tanuló számára írásban igénylik a szülők. A reggeli ügyelet legkorábban 7.00 órakor kezdődik és 8.00 óráig tart. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások, hangszeres órák, az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 12.00 és 14.30 óra között kell lebonyolítani. A főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  védeni a közösségi tulajdont,  megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, 23

   

takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket,

1. 2. A vezetők benntartózkodása Az intézmény nevelés-oktatással lekötött ideje alatt az igazgatónak vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A jelzett idő előtt vagy után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a foglalkozás rendjéért, a foglalkoztatott tanulókért.

1.3. Pedagógusok munkarendje, felügyeleti tevékenysége A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus köteles részt venni az iskola ünnepélyein és rendezvényein a munkaköri leírásban foglaltak szerint. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen, legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jeleznie kell az intézményvezetőnek, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani, illetve az elektronikus naplóba föl kell tölteni. Összefoglalva: A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatának meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség és az arányos teherviselés. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. Az órarend szerinti tanítási órák és az egyéb foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus felügyel. A becsengetés pillanatától kezdve az órát tartó pedagógus felelős az osztály rendjéért, fegyelméért. A tanítási óráról felügyelet nélkül nem engedhető ki a tanulót, ha az előírt feladatot a többieknél korábban befejezte.

24

Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! A tanulók felügyeletét óraközi szünetben is a pedagógus látja el. Az óraközi szünetre vonatkozó tanári folyosóügyelet beosztását minden tanév elején a felelős igazgatóhelyettes készíti el az órarend függvényében, amely a tanáriban kerül kifüggesztésre. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 1.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető-helyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról előzetesen, de legkésőbb az adott napon a munkaidő megkezdése előtt fél órával értesíteniük kell közvetlen felettesüket, az intézményvezetőt vagy az igazgatóhelyettest. 1.5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 1.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a portáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt lehet megvárni. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a titkárság hétfőtől-péntekig 8-16 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeket a biztonsági őr látogatójeggyel látja el, melynek használta intézmény területén kötelező. A fenntartó, valamint a működtető képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 15 percen belül léphetnek be, a foglalkozást követően 20 percen belül el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza.

25

Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.

2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1.-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő szeptember 1-jétől június 15.-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül:  a nevelőtestületi értekezletek időpontja,  a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja,  a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja,  a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, évközi) rendje,  az érettségi vizsgák rendje,  a művészeti vizsgák rendje,  a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva),  a nyílt napok megtartásának rendje és ideje,  szülői értekezletek, fogadóórák rendje,  bérleti hangversenyek időpontja. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon és a honlapon is elhelyezzük. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök (csoportvezető) az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

3. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások:  az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően,  az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével,  a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 8.00 órától 20.00 óráig tart (közismereti oktatás + zenei alapfokú művészeti iskola) heti órarend alapján. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: közismereti oktatásban 45 perc, zenei alapfokú művészeti iskolában 30 perc, „B” tagozatosok részére 45 perc. A tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek! A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait, valamint az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza.

26

4. A tanórán kívüli, pedagógiai tartalmú foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások formái: 4.1. A tantárgyfelosztásban tervezett foglalkozások 4.1.1. Szakkörök, diákkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. 4.1. 2. Önképzőkörök, iskolai kórusok Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az iskolai kórusok sajátos önképzőkörként működnek. 4.1.3. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A felzárkóztató foglalkozások követelményekhez való felzárkóztatás.

célja

az

alapképességek

fejlesztése

és

a

tantervi

4.1.4. Egyéb délutáni foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára egyéb délutáni foglalkozások megszervezését, melynek célja, hogy a tanuló - pedagógus felügyelete mellett - elkészíti az írásbeli feladatait és igyekszik megtanulni a feladott szóbeli leckéjét is. A fenti foglalkozások vezetőit az intézményvezető jelöli ki. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 4.2. Diákklub Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működhet a diákönkormányzatot vezető pedagógus vezetésével, saját munkaterve és havi programja alapján. 4.3. Versenyek, bajnokságok, rendezvények A diákok tanulmányi, szakmai kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A meghirdetett versenyekre, rendezvényekre való felkészítés igényét az éves munkaterv elfogadásakor rögzítjük. A felkészítésért, a nevezésért a szaktanárok, a szaktárgyi munkaközösségek vezetői, és versenyfelelősei felelősek. A szervezést a felelős igazgatóhelyettes végzi. Az iskolán kívüli rendezvényekre, versenyekre történő kíséret is a szaktanárok munkaköri feladata. Szükség esetén - ha a létszám és a rendezvény jellege indokolja - az intézmény vezetője más kísérőt is kijelölhet.

27

4.4. Tanulmányi kirándulás A Pedagógiai Program alapján évente tanulmányi kirándulást szervezünk. Egy-egy osztály minden tanévben 2 tanítási napot használhat fel tanulmányi kirándulásra. A 4. évfolyamon szervezhetnek az osztálytanítók hosszabb egyhetes erdei iskolai foglalkozásokat is. A kiránduláson nem résztvevő diákok számára szervezett iskolai foglalkozást biztosítunk. A kirándulás várható költségeiről, tervéről a szülőket tájékoztatni kell, a kirándulás csak a szülők írásos beleegyezésével történhet. A tanulmányi kirándulás esetén 15 tanulóig egy pedagógus kísérőt kell biztosítani. Ha 15 fő feletti a létszám, és a második kísérő pedagógus biztosítása nem lehetséges, akkor anyagi és erkölcsi felelősséget vállaló szülő is lehet a második kísérő a tanulmányi kiránduláson. 4.5. Fellépések, szereplések rendje Az intézmény speciális képzési rendszeréből adódóan a művészeti együttesek - a zenei közélet részeként - rendszeresen hangversenyeken lépnek fel. A fellépéseket az együttesek művészeti vezetői szervezik a zenei és az általános igazgatóhelyettes segítségével és felügyeletével. A tanítási órákat érintő fellépésekhez az igazgató engedélye szükséges. A szereplések zavartalansága, valamint a tanulók biztonsága érdekében 20 tanulónként egy kísérőtanárt biztosítani kell. 4.6. Közösségi szolgálat Az érettségi vizsgára történő jelentkezéshez szükséges 50 órányi közösségi szolgálatot - az adott projekt jellegéből adódóan – az iskolaépületen belül illetve külső helyszíneken kell teljesíteni. A közösségi szolgálat teljesítése alatt ajánlott a felnőtt felügyelet biztosítása. A közösségi szolgálat teljesítésének dokumentálása az osztályfőnök feladata, és a jogszabályban előírt módon történik. A közösségi szolgálat teljesítéséhez kapcsolódó egyéb szervezési és adminisztratív feladat ellátására az intézmény vezetője iskolai koordinátort jelöl ki. 4.7. Eseti foglalkozások Az egyéb szervezett eseti foglalkozások, mint például tanulmányi kirándulás, mozi, színházlátogatás, projektnap, osztály-klubdélután, az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés után, pedagógus felügyeletével bonyolíthatók le. 4.8. Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható kiadásokat és a szülők nyilatkozatát a költségek vállalásáról.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. Belső ellenőrzési célok, típusok, az ellenőrzés formái A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: 28

     

biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul.

Az ellenőrzés formái:  dokumentumok elemzése,  kérdőívek, felmérések,  interjúk, beszélgetések,  pedagógus teljesítményértékelés  óralátogatások,  a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatások (takarítás, lebonyolítása stb.),  személyes feljegyzések készítése,  az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámolók.

karbantartás,

rendezvény

5.2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:  a pedagógiai program feladatainak végrehajtása,  a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése,  a munkatervi feladatok határidős megvalósítása,  a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez,  a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata,  valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése (pontos órakezdés, befejezés, mindennapi adminisztráció, ügyeletek)  új kollégák, pályakezdők rendszeres ellenőrzése  a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a házirend betartásának ellenőrzése  a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése,  a helyettesítések pontos megállapítása,  a pedagógiai nevelőmunka hatékonyságának vizsgálata,  a felvételi, osztályozó, érettségi és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, 29

  

a szakmai felszerelések, hangszerek, tantermek, szaktermek, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása,

5.3. Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni.  a hibák és a mulasztások jellegére,  a rendszerbeli okokra,  az előidéző körülményekre,  a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt alkalmazottak. 5.4. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik:  a hibák, hiányosságok javításáról,  a káros következmények ellensúlyozásáról,  a megelőzés feltételeinek biztosításáról,  az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról,  a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról,  a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket.

6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 6.1. A fegyelmi intézkedés Az a tanuló, aki kötelességeit nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmi intézkedésben részesítendő, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

30

6.2. Az egyeztető eljárás célja és szabályai Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség:  ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő,  valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.  A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.  A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.  Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.  Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.  Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.

31

6.3. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárásra akkor kerül sor,  ha az egyeztető eljárás lefolytatását kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülője öt tanítási napon belül nem kéri,  ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre,  ha harmadszori kötelességszegés miatt a fegyelmi jogkör gyakorlója elutasította az egyeztető eljárás alkalmazását,  ha a sérelem orvoslása céljából felfüggesztett fegyelmi eljárás lefolytatását a felfüggesztés idejének lejárta előtt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő kéri.  A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.  A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.  A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.  A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.  A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.  A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

32

 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.  A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.  Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

7. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei, kapcsolattartási rendje A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (továbbiakban DÖK) hozhatnak létre. A DÖK munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe, ha ezzel nem akadályozza az iskolai feladatok ellátását. Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja ki. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 33

A DÖK évente 1 főt delegál a kerületi diákönkormányzatba. A diákönkormányzatot segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A diákképviselők egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt a házirendben meghatározott módon. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat tanulói megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál.

8. A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje 8.1. Intézményi Szülői Munkaközösség A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (munkaközösséget) hozhatnak létre. Az intézményi SzMK szótöbbséggel dönt:  saját működési rendjéről, munkatervéről,  tisztségviselői megválasztásáról. Továbbá:  kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását,  dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. Egy - egy tanulóközösség szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője, vagy a képviselője juttatja el az intézmény SzMK vezetőségéhez, vagy az iskola igazgatóságához. Az osztályszintű szülői munkaközösségek vezetői alkotják az iskolai Szülői Szervezet tagjait. Az SzMK működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg (Köznevelési Törvény 73. § (6)). 8.2. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel A szülői szervezet vezetőségét az intézményvezetővel egyeztetett időpontban, a szervezet vezetője hívja össze. Évenként legalább egy alkalommal az igazgató tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A szülői szervezet vezetője folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és az iskolaszék elnökével. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

34

9. Iskolaszék és kapcsolattartási rendje 9.1. Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére az érdekeltek együttműködésére iskolaszék működik. Az iskolaszék tagjai közé a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt delegál. Az iskolaszék maga állapítja meg működése rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 9.2. A kapcsolattartás módja Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés után való - rendelkezésre bocsátásával.

10. Intézményi tanács és kapcsolattartási módja 10.1. Az intézményi tanács és jogai Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából (továbbiakban: érdekeltek) álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács dönt - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. 10.2. A kapcsolattartás módja Az intézményi tanácsot az elnök képviseli, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.

35

Az intézményvezető és az intézményi tanács az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az intézményi tanács munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

11. Külső intézményi kapcsolatok 11.1. Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében többek között rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás, művészeti tevékenység stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:  közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 11.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart egyebek között:  a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel,  a második kerületi önkormányzattal  a második kerületi, továbbá a nem második kerületi tanulók esetén a lakhely szerint illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  a második kerületi, továbbá a nem második kerületi tanulók esetén a lakhely szerint illetékes családsegítő központtal,  a második kerületi pedagógiai intézettel  a főváros alapfokú művészeti iskoláival  Zeneakadémiával,  MTVA-val  Magyar Kodály Társasággal,  Bárdos Lajos Társasággal,  Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével,  Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségével 36

     

a történelmi egyházak szervezeteivel: az intézményt támogató alapítványokkal: (Gyermekek a Zenéért Alapítvány, Gyermekek a Nyelvtudásért Alapítvány, Marczibányi téri Kodály Iskola Kórusai Egyesület) egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, kerületi és fővárosi óvodákkal, az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval (ÁNTSZ, Védőnői Szolgálat, Vöröskereszt) egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (pl. rendőrség)

11.3 Kapcsolat formája és módja a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A fenti segítő és szolgáltató szervezetekkel az intézményszintű kapcsolatért az igazgató, a szakmai-pedagógiai együttműködésért a nevelési igazgatóhelyettes a felelős. A második kerületi gyermekjóléti szolgálatok képviselőjével a nevelési igazgatóhelyettes és a gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus(ok) heti rendszerességgel, ugyanazon a napon és időben konzultációt tartanak az iskolában. A nem második kerületi gyermekjóléti és családsegítő központokkal való kapcsolattartás eseti jellegű. Az intézmény keretein belül nem megoldható problémákról az iskola vezetője minden esetben írásbeli jelzést küld az illetékes segítő szervezet vezetője részére. A családsegítő és az oktatási intézmény vezetője szóban és írásban folyamatosan tájékoztatja egymást a problémák megoldása érdekében tett lépésekről és eredményekről. Az iskolapszichológus legalább heti két napon rendel az iskolában. A munkakörének titoktartási előírásai betartása mellett segíti az iskolai gyermekvédelmi munkát, szükség esetén konzultál az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, részt vesz az esetmegbeszéléseken. Tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő tanulók esetében írásban keressük meg a lakhely szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadót) vagy Szakértői Bizottságot vizsgálat elvégzése és szakvélemény (kontrollszakvélemény) kiállítása céljából. Az iskolaorvos, a védőnő és az iskola fogorvos munkájának egyeztetésében, szervezésében a nevelési igazgatóhelyettes képviseli az iskolát. A kötelező vizsgálatokat és oltásokat úgy kell megszervezni, hogy az iskolai munkát a legkevésbé zavarja. A vizsgálatok időpontját a védőnő, fogászati asszisztens a kapcsolattartással megbízott vezető helyettessel egyezteti. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói a vizsgálatokon megjelenjenek –tájékoztatja feladatukról. Az egyes vizsgálatokról, oltásokról a szülők előzetes írásbeli tájékoztatást kapnak. A 2. Kerületi Pedagógiai Intézettel az intézményvezetőkkel és a munkaközösség-vezetőkkel tart kapcsolatot (meghívó, levél, email, műhelymunka). 37

12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1. A hagyományápolás célja Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. 12.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskolai élettel és a névadó személyével kapcsolatos rendezvények:  tanévnyitó ünnepély (az első tanítási napon)  Kodály-nap  tagozatváltó ünnepély  tanévzáró ünnepély Az intézmény hagyományos nagy rendezvényei:  karácsonyi koncertek,  évzáró hangverseny  bérleti hangversenyek,  tanszaki koncertek.  Budapesti Óvodás Zenei Fesztivál Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  gólyabál,  szalagavató,  farsangi rendezvények.  Gimnáziumi bál  Locsolóbál, szülői bál Hagyományos nyári és tanévközi táborok:  iskolai nyári tábor,  nyári napközis tábor,  gólyatábor, stb.  tanulmányi táborok Az intézmény csereutazásai és egyéb túrái:  Angliai utazás  Csereprogram a Litvániai Ciurlionis Művészeti Iskolával  külföldi kórusversenyek, szereplések, stb. 12.3. Intézményi és osztályközösségi szintű ünnepélyek, megemlékezések Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  március 15-e  október 1-je zenei világnap  október 23-a 38

Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:  október 6-a  Mikulás  Karácsony  a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.)  a Holokauszt áldozatairól (április 16.)  Anyák napja  Nemzeti összetartozás napja (június 4.)  klubdélutánok A gimnáziumi osztályokban még:  Kommunizmus áldozatainak emléknapja,  Holokauszt emléknap 12.4. A hagyományápolás további formái Az intézmény 10 évenként emlékkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, a kiemelkedő eseményekről. Az emlékkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai vesznek részt. Az iskolaújság alkalmi jelleggel jelenik meg, összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak a fiatalok ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő ünnepi öltözékben, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. Ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon, hangversenyeken és más művészeti rendezvényeken. Ünnepi rendezvényeken a kórustagok fellépő ruhában szerepelnek. 12.5. Emlékplakett adományozása Az iskola vezetősége, az egyes szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevétele mellett dönt a „Kodály Iskoláért” emlékplakett adományozásáról. Évente maximum 3 fő részesülhet ebben a kitüntetésben. Az emlékplakettet a tanévzáró hangversenyen vehetik át azok (pedagógusok, diákok, szülők), akik az adott tanévben, vagy több éven keresztül nagyon sokat tettek a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában folyó oktató-nevelőmunka színvonalának emelése és az intézmény jó hírnevének megőrzése érdekében.

39

13. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolában minden tanuló részére a kötelező testnevelési órák, a néptánc órák biztosítják a mindennapos testnevelés lehetőségét. Mivel a mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni, így a kiegészítést a tanórán kívüli foglalkozások jelentik. Ezek az iskolai sportköri foglalkozások. Az iskolai sportkör az alábbi sportágakban szervezi a foglalkozásokat: labdarúgás, kosárlabda: fiú, lány; röplabda: fiú, lány; leánytorna. A sportköri foglalkozások célja:  a mindennapos testnevelés, testedzés lehetőségeinek megteremtése,  a tanórán elsajátított ismeretek bővítése, jártasságok, készségek fejlesztése,  a mozgással, játékkal, testedzéssel járó önfeledt szórakozás sikerélmény biztosítása,  sportági felkészítés az iskolák közötti versenyekre, vetélkedőkre. Az iskolai sport feladata: A diákok sportos életmódra, rendszeres aktivitásra nevelése. Ezen belül a tanulók személyiségének fejlesztése, jártasságaik, készségeik bővítése, a rendszeres sportolási igények felkeltése. A sportban tehetséges tanulók kiválasztása, gondozása, versenysportban való irányítása. A sportvezetőkkel, illetve a sportkörösökkel a nevelési igazgatóhelyettes tartja a szakmai kapcsolatot.

14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt (a 89/95. (VII.14.) kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról). Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv szerint külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Minden héten iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. A tanulók évente legalább 1 alkalommal fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. A fertőzésgyanús tanulót vagy iskolai dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldeni, és az iskolaorvosnak intézkednie kell a fertőzés elterjedése ellen. Speciális igényű tanulók ellátása a 2011.évi CXC.törvény a Nemzeti Köznevelésről 3. § (6) pontja alapján a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Ennek értelmében a speciális igényekhez igazodó tevékenységeink: gyógytestnevelés: A felelős igazgatóhelyettes a tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés órára osztja be. A gyógytestnevelés szervezését a Köznevelési Törvény 18. §-a valamint a 20/2012 EMMI 142. §-a alapján végezzük el a

40

Pedagógiai Szakszolgálat gyógytestnevelőjével. Tanulóink félévkor és évvégén gyógytestnevelésből osztályzat kapnak. fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások megszervezése: A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók részére a szakvéleményük alapján a Köznevelési Törvény 47.§ (10) pontja alapján a kerületi utazó gyógypedagógusi hálózat, illetve a Köznevelési Törvény 18. §-a és a 47.§ (8) pontja alapján a kerületi pedagógiai szakszolgálat nyújt rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokat. A szakértői vélemények alapján a tanuló a törvényben leírt kedvezményekben, egyéni elbírálásban részesülhet egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből. Ezen kedvezmények érvényesítésének a menete: A szülő a szakértői véleményben leírtakat (vagy azok egy részét) írásban kérvényezi az iskola igazgatójától, aki határozat formájában elfogadja azt és az érintett osztályfőnököknek, szaktanároknak továbbítja. A határozat a benne rögzített időszakban, de legfeljebb a tanév végéig érvényes. A szakvéleményben foglalt könnyítések, felmentések csak a fejlesztőfoglalkozásokon való rendszeres részvétel mellett érvényesíthetők. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók részére a szakvéleményük alapján nyújtható kedvezmények: Felvételi vizsgán: A Köznevelési Törvény. 51. § (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A 20/2012 EMMI rendelet 68. § (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. A tanulmányaik során: A Köznevelési Törvény 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Az érettségi vizsgán:

41

A 106/2012. (VI.1.) Korm. rendelete 6. § (7) alapján, ha a vizsgázót a köznevelésről szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Köznevelési Törvény. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

15. Az intézményi védő és óvó előírások Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a) a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) az energiafelhasználással való takarékoskodásért, d) a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók számára az osztályfőnök tűz- és balesetvédelmi tájékoztatót tart a tanév első napján a tűz és balesetvédelmi felelős által készített oktatási anyag alapján. Az oktatás tényét beírja a haladási naplóba és a diákokkal aláíratja az oktatási jegyzőkönyvet. A balesetveszélyes tantárgyakat tanító tanároknak munkavédelmi oktatásban kell részesíteniük az érintett tanulókat. Ezek a tantárgyak: fizika, technika, informatika, kémia, biológia és testnevelés. A szaktantermekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az iskolán kívüli foglalkozások előtt tájékoztatót kell tartani a balesetek elkerülése érdekében. Ha a tanulót baleset éri, a foglalkozást tartó tanár, vagy aki a balesetet észleli köteles az elsősegélynyújtást megkezdeni. A balesetet, sérülést jelenteni kell az iskolavezetésnek. Ez az eljárási rend érvényes az iskolán kívüli iskolai szervezésű programokra, kirándulásokra és utazásokra is. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása az azt észlelő közalkalmazott feladata. Az esetről köteles beszámolni az igazgatónak. A további ellátásról – amennyiben lehetséges, a szülővel egyeztetve – az iskolavezetés gondoskodik. A balesetről jegyzőkönyvet kell írni. Az iskolában tartózkodás ideje alatt jelentkező betegség esetén a diák a tanár engedélyével jelentkezik az igazgatóhelyettesi irodánál vagy az osztályfőnökénél. Az iskolavezetőség jelenlévő tagja a szülővel történő egyeztetés után intézkedik a további teendőkről. Az iskolában és iskolai rendezvényeken az egészségre káros szereket árusítani és fogyasztani tilos! Az igazgató vagy helyettese és a munkavédelemmel megbízott cég képviselője évente egy alkalommal közös balesetvédelmi szemlét végez. Megállapításaikat írásban rögzítik. Az igazgató a 42

veszélyforrásokról tájékoztatja a működtető önkormányzatot. A súlyos baleseteket az igazgató jelenti a fenntartónak és a működtetőnek. Az intézmény dolgozói évente egyszer tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatón vesznek részt. Az oktatáson való részvételt adminisztrálni kell. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények stb.) az iskolavezetés a működtető önkormányzattal egyeztetve engedélyezi felnőtt felügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. A gondnok napra kész nyilvántartást vezet a helyiségek használatáról, és tájékoztatja a vezetőséget. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek használatáról szóló megállapodás szerinti időben és feltételekkel tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az iskola helyiségeiben politikai párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az iskolai egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközöket elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót. Ez az eljárási rend érvényes az iskolán kívüli iskolai szervezésű programokra, kirándulásokra, utazásokra is. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása az azt észlelő közalkalmazott feladata. Az esetről köteles beszámolni az igazgatónak. Bombariadó esetén az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A kiürítési útvonalakat az intézményben, jól látható helyen ki kell függeszteni. A tűzszerészi vizsgálat befejeztével (kb. 1,5-2 óra) a tanítás ott folytatódhat, ahol abbamaradt. Ha aznap nem folytatható a tanítás, akkor az elmaradt tanítást pótolni kell. A szombati tanítás elrendelése az igazgató hatásköre. A bombariadó miatt elmaradt órák pótlása az osztálykirándulások napjain is történhet. A rendkívüli eseményről az igazgató értesíti a fenntartót.

17. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Ilyen helyzetet, az észlelését illetve az elhárítást követően azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének. Évente szervezett bejárás keretében kell megvizsgálni az esetleges veszélyforrásokat, és a fenntartó, és a működtető bevonásával gondoskodni kell azok mielőbbi megszüntetéséről.

43

17.1 Tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulóbalesetek esetében az eljárás azonos a 20/2012 EMMI rendelet 168.§-ában foglaltakkal. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; a gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. A baleseti jegyzőkönyv felvétele a tűz- és balesetvédelmi felelős feladata, elküldése az iskolatitkáré. A jegyzőkönyv kitöltése az OH honlapján történik online formában.

18. A tanulók által készített dolog értékesítése, hasznosítása Szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által előállított terméket (tárgyi vagy szellemi), akkor a bevételből a tanuló által hozzáadott értékkel arányos juttatás illeti a tanulót, ebben az esetben az intézményvezető és a diák között egyedi megállapodás alapján fizet az iskola. Az iskola valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában az iskola szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

19. Reklámtevékenység Az iskolában az üzleti, fogyasztási és politikai célú reklámtevékenység tilos. Kizárólag a tanulóknak szóló és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység engedhető meg. Csak az iskolavezetés által engedélyezett és az iskola körbélyegzőjével lepecsételt reklámanyagok helyezhetők el a faliújságokon, minden más reklámanyagot el kell távolítani az intézményből.

44

20. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik. Használati előírások:  Használói kör: alkalmazottak, tanulók.  Tilos bevinni: kabátot, táskát, esernyőt, élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb oda nem való tárgyat!  A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges!  Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk! A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A kölcsönzés minden olvasó számára ingyenes. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. Az iskolai könyvtárból a diákok egyszerre egy könyvet kölcsönözhetnek, amelyet legkésőbb tanév végéig kell visszaszolgáltatniuk. A könyvtárból kikölcsönzött könyvek esetén a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülője köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt, nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e megtalálható az intézményi SZMSZ mellékletében.

21. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai Az iskola a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6–8/C §, valamint a törvény végrehajtására kiadott 16/2013. (II. 28.) EMMI-rendelet alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. 21.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelés megszervezésének feladata az iskola igazgatója általa megbízott tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, kottakiadványokat, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. 1. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri, hogy hány tanuló 45

  

esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást azon tanulók körében, akik nem jogosultak az ingyenes tankönyvre, illetve a normatív kedvezményre.

Az igénylés az tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlap határidőre történő benyújtásával történik. Ezzel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. A rendeletben megadott határidő elmulasztása jogvesztő! A bejövő új osztályok felmérését a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Ezzel egyidejűleg az igazgató felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola minden év január 20-ig ad tájékoztatást a felmérés eredményeiről a nevelőtestületnek, az iskolai szülői szervezetnek, a DÖK-nek, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az igazgató ez alapján minden év január 25-ig elkészíti az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket. 2. Januárban a szaktanárok leadják a tankönyvrendelés lebonyolításával megbízott pedagógusnak azt a listát, hogy milyen tankönyvekből fognak tanítani a következő tanévben. Ez alapján készül el az a tankönyvlista, amely tartalmazza az összes tankönyvet osztályonkénti bontásban. 3. Februárban a diákok megkapják az osztályukra vonatkozó tankönyvek listáját, melynek kitöltésével a diákok szülei nyilatkoznak arról, hogy mely könyveket szeretnék megvásárolni és melyeket nem. A szülők aláírásukkal kötelezettséget vállalnak az általuk megrendelt könyvek megvételére. 4. A szülők által kitöltött és aláírt megrendelőlapok alapján készül el az iskola tankönyvrendelése, melyet az iskola Könyvtárellátónak küld meg március utolsó munkanapjáig. 5. Június közepéig a normatív támogatás keretében kapott tankönyveket, (ezen belül is azokat, amelyekre a későbbiekben nincs szüksége már a diáknak) a tanulók visszahozzák a könyvtárba, hogy azokat a következő tanév elején újra ki lehessen adni. Június 15-ig és szeptember 5-ig az iskola – amennyiben ez szükséges – módosítja a korábban leadott tankönyvrendelést, kizárólag mennyiségi szempontból a létszámváltozások függvényében. 21.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje 1. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatója megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. 46

2. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, és az előre megadott napokon és időpontokban a diákok számára átadja. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket, valamint a normatív kedvezmény alapján járó, a diákok számára térítésmentesen átadásra kerülő könyveket az igazgató az iskolai könyvtár állományába veszi, s a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az első tanítási napon az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A normatív kedvezményre való jogosultságot a tankönyvcsomag átadása előtt, a megadott határidőig ismételten igazolni kell. 21.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A köznevelési törvény rendelkezése szerint 2013. szeptember 1-től az elsőtől a nyolcadik évfolyamig az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátás első alkalommal a 2013/2014-es tanévben az első évfolyamosok körében, majd ezt követően felmentő rendszerben kerül bevezetésre. A térítésmentes tankönyvellátásban még nem érintett évfolyamokon a normatív kedvezmény alapján biztosított az ingyenes tankönyvellátás. Normatív kedvezményre jogosult az a tanuló, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Számukra az iskolától történő tankönyv-kölcsönzésre biztosítunk lehetőséget, ennek keretében a tankönyveket ingyenes használatra kapják meg az iskolai könyvtárból. A használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig biztosított a tanuló részére, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. Az ingyenes tankönyvekre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni az iskola által meghatározott időpontig. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban értesít minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. (Kivételt képeznek ez alól azon esetek, amikor az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.)

47

Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg a normatív kedvezményre való jogosultságot is igazolni kell, és ennek tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. A normatív kedvezmény iránti jogosultságnak az igénylőlap kitöltésekor, a tankönyvek megrendelésekor, valamint a tankönyvek átadásakor is fenn kell állnia és igazolni kell. A leendő 9NY osztályosok, valamint az egyes osztályokba érkező új tanulók esetében a normatív kedvezmény iránti igénybejelentése és a jogosultság igazolása a beiratkozáskor történik. Abban az esetben, ha tanuló nem jogosult sem a térítésmentes, sem a normatív kedvezményre, de a család szociális helyzete miatt nehézséget okoz a tankönyvek megvásárlása, a tanuló szülője a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlap határidőre történő benyújtásával jelezheti a tankönyvtámogatás iránti kérelmét. A rászoruló tanulónak az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel igyekszünk megoldani a tankönyvellátást. Amennyiben erre nincs lehetőség, az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását.

22. Az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Iskolánkban @napló (TwinNet Kft) típusú elektronikus naplót használunk. A rendszergazda hetente menti a napló adatait. Félévkor és év végén mentjük az adatait CD-re, ezen túl tanév végén kinyomtatva és aláírva osztályonként egybekötve az iratőrzési szabályoknak megfelelően tároljuk. A félévi bizonyítványnak digitális napló „Félévi értesítő” formáját használjuk, melyeket osztályfőnökök hitelesítenek az iskola körpecsétjével és aláírásukkal. Az érettségi dokumentáció előállítása (osztályozó ív, törzslap, tanúsítvány) elektronikus úton, az Oktatási Hivatal által működtetett rendszer alapján (KIR) történik. Az érettségi bizonyítványokat és tanúsítvány nyomtatványokat az EMMI által jóváhagyott nyomtatványok forgalmazójától vásároljuk. A nyomtatványok a megfelelő aláírások és a vizsgabizottsági pecsét révén válnak hitelessé. A vizsga végeztével az érettségi vizsga iratait irattárban kell őrizni vizsgabizottságonként elkülönítve.

23. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményben minden hivatalos dokumentum csak számítógépes formában készíthető el és csak így sokszorosítható. Ezek az alábbiak:  munkaterv  havi program  tanterv  tanmenetek  hivatalos levelek  szülőknek szóló információs anyagok  hirdetések, tájékoztatók Intézményünkben az iskola által használt nyomtatványok közül az alábbiakat elektronikusan állítjuk elő, hitelesítjük és tároljuk: 48

a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, az osztálynapló, a csoportnapló, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, az órarend, a tantárgyfelosztás, az étkeztetési nyilvántartás, a közösségi szolgálati jelentkezési lap. Az iratok kezeléséhez, az irattárazásához, az iskola által használt nyomtatványokhoz, az iskolai nyilvántartásokhoz részletesen lásd az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát.

V. Tájékoztatás az iskola alapdokumentumairól Intézményi dokumentumok Dokumentum neve Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

Esélyegyenlőségi terv Gyakornoki szabályzat Térítési díj szabályzat Ügyviteli és iratkezelési szabályzat

Elérhetőség Megtalálható az igazgatói irodában és a honlapon. Megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában és a honlapon. Megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában és a honlapon. Továbbá a beiratkozáskor minden tanuló megkapja egy példányát. Megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában és a honlapon. Megtalálható a honlapon. Megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában és a honlapon. Megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában és a titkárságon.

49

VI. Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el, az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az SZMK és a DÖK. Budapest, 2013. március 28.

50

VII. Záradék Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2013. március 25-iki értekezletén elfogadta. Az SZMSZ-t a Diákönkormányzat 2013. március 25-én véleményezte. Az SZMSZ-t a Szülői Munkaközösség 2013. március 25-én véleményezte.

Őri Csilla igazgató

Zalai Mariann SzMK elnöke

Győrfi Regina DÖK elnöke

51