A TALMUD
A TALMUD
Cikkünkben bemutatjuk Önöknek a zsidó hit- és erkölcstan törvénykönyvét, a Talmudot, melyből részleteket ismertetünk Luzsénszky Alfonz hiteles magyar nyelvű fordításából. Hogy könyve az eredeti héber szöveg hiteles és pontos fordítása, Luzsénszky három Talmud-per ben bizonyította. Az első 1923-ban kezdődött, amikor is a kir. büntetőtörvényszék megállapította, hogy „a fordításban előfordult ocsmányságok az eredeti Talmudban kivétel nélkül mind feltalálhatók. Az eredeti szöveg durvaságát nem túlozza, nem torzítja.” (kir. ítélőtábla 4148/925/1925 sz. ítélete)
A második Talmud-perben a bíróság dr. Kmoskó Mihályt, egyetemi tanárt kérte fel szakértőnek, akinek véleménye a következő volt: „A bűntetőtörvényszék első kérdésére, vajon a Luzsénszky által közzétett fordítás a Talmud eredeti szövegének megfelel-e, különösen abban a részben, amelyben a kereszténységre nézve sértő kitételeket tartalmaz, határozott igennel kell felelnem. A Gemara elméletben a nemzsidókkal szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nemzsidók nem emberek, hanem állatok,….a nemzsidók kifosztása, becsapása megengedett dolog…. A Jézusra vonatkozó Talmud-idézetek a Megváltó személyére vonatkoznak…. a Talmudban a nemzsidók ellen intézett invektívák oly gyakoriak, hogy azok értelméhez a kétségnek árnyéka sem férhet”.
A harmadik Talmud-per 1936-ban indult meg. Az ügyészség Luzsénszky 1920-ban megjelent kötetének elkobzását kérte, melyet a vizsgálóbíró és a kir. tábla is elutasított. Szakértőként hallgatták ki a rabbiképző szeminárium talmudtanárát, aki kénytelen volt a fordítás hitelességét elismerni. A tárgyaláson elhangzott perbeszédből: „Íme, egy zsidó szakértő is elismerte Luzsénszky fordításának tárgyi hűségét; azét a fordításét, amelyet a zsidók egyre hamisnak mondanak . De nekik senki sem tud fordítani, ők maguk pedig nem mernek fordítani!”
Luzsénszky fordítása megegyezik dr. Goldschmidt Lázár főrabbi német fordításával (Berlin, Jüdischer Verlag 1932.), mely egyezőséget a budapesti büntetőtörvényszék is megállapította. Goldschmidt német fordítása minden nagyobb könyvtárban megtalálható, így minden sora ellenőrizhető!
1 / 32
A TALMUD
A TALMUD TÖRTÉNETE
Egy Juda nevű rabbi Kr. után 150-ben egy könyvet állított össze Misna néven. A későbbi évszázadok folyamán a Misnát Palesztina és Babilon zsidó iskoláiban különböző kommentárokkal bővítették. Ez a Gemara, mely a Misnával együtt alkotja a Talmudot, a zsidó hit- és erkölcstan törvénykönyvét. Kr. u. 230 körül állították össze a jeruzsálemi Talmudot, míg a Babilonban összeállított Gemarák a saját Misnáikkal együtt a babiloni Talmud ot képezték, mely Kr. u. 500 körül készült el. A babiloni Talmuddal foglalkoznak mindazon zsidók, akik Palesztinán kívül élnek.
A talmudi traktátusok nagy száma és a tárgyalási mód rendszertelensége szükségessé tett egy kompendium megírását, melyet Jizchak ben Jakob Alphasi 1032-ben adott ki Halakhoth (konstrukciók) címmel, de így is nehéz volt a tájékozódás benne. 1180-ban adta ki Majmonides a Mischne Tora (a törvény ismétlése) című könyvét, amely Jad chasak (erős kéz) cím alatt ismeretes és 14 könyvben a Talmud egész anyagát tartalmazza. A törvényeket filozófiai alapon akarta bebizonyítani, s ezért a rabbik kiközösítették, majd Egyiptomba menekült, ahol 1205-ben halt meg.
A Talmudnak és magyarázatainak kinyomtatását a tridenti zsinat tiltotta be először, ezért Bázelben „Hat sorozat” címmel jelent meg, melyből sok passzust kihagyott a cenzúrázó bizottság. Ezeket a kihagyott részeket mind megtaláljuk egy titkos könyv ben, melynek címe „Hiányok a hat sorozatból” (Chesronoth hassisa szedarim) .
Ma már eldöntött tény, hogy a Talmudban több helyen említett „Jesu hannozri” Jézusra vonatkozik , s emiatt tíz pápa tiltotta be a Talmudot . A talmudisták a „Jesu” nevet így kommentálják: „Legyen az ő neve és emléke kiírtva” (Jichma semu vezikkaron). Ezt bizonyítja Kimchi Dávid rabbi „Feleletek a keresztényeknek”
2 / 32
A TALMUD
című apológiája, mely a keresztény vallás ellen szól. Az „akum” elnevezés alatt (csillagimádók) a keresztények, ill. nemzsidók értendők . Az „akum” szónak használata akkor vált szükségessé, amikor a pápai cenzúra a Krisztust és a Szűzanyát gyalázó kifejezéseket, valamint a „gójokra” vonatkozó passzusokat a Talmudból kidobatta. A „Chesronoth” c. titkos könyvben „gój” vagy „nokhri” (idegen) szerepel, ahol a cenzúrázott Talmud az „akum” szót használja.
TALMUDI IDÉZETEK
1.VILÁGURALMI TÖREKVÉSEK
Sanhedrin 105 b lap: „Jaj a nemzeteknek, akik fel fognak támadni ama napokban, hogy megaláztatásban keljenek föl s megismerjék Izrael gáncsolóját és az Urat. Izrael ellenségei nem fognak megmaradni. ”
Sabbath 63 a. lap: „Semuél mondá: Nincs más különbség a mostani világ és a Messiás ideje között, mint a kormányok szolgasága, akik akkor a zsidók szolgái lesznek .”
Erubin 43 b lap: „…amikor a Messiás eljön, mindenki rabszolgája lesz az izraelitának.”
Aboda zara 2 a lap. Gemara: „Mindazok a parancsok, melyeket az izraeliták ezen a világon megtartanak, átmennek az örök életbe és a világi népek arcába vágnak.”
Baba kamma 37 b lap: „Isten a nemzsidók vagyonát átadta az izraelitáknak.”
3 / 32
A TALMUD
Baba kamma 58 a lap: „ … amikor a zsidó szórványok mindenütt szaporodnak és azokat a helyeket az ország törvényei szerint birtokukba veszik ,az uralkodó még sem fog erőt venni a zsidók szerzeményén és nem fogja megakadályozni, hogy az ő városából vagyonukkal elköltözzenek …”
Sanhedrin 104 a lap: „Minden helyen, ahová a zsidók mennek, tegyék magukat uraik fejedelmeivé. ”
Berakhoth 12 b. lap: „Ben Zoma mondá a bölcseknek: Fognak-e emlékezni a messiási napokban is az Egyiptomból való kivonulásra? Azok felelék: Nem igen, mert az Egyiptomból való kivonulás emléke egészen megszűnik s inkább a kormányok szolgasága lesz a fődolog. ” (Ugyanez áll a Sabbath 151 b. és a Sanhedrin 91 b. lapokon.)
Berakhoth 17 a. lap: „Világ Ura! nyilvános és ismeretes dolog előtted, hogy az a mi akaratunk, miszerint a te akaratodat teljesítsük, és mi akadályoz bennünket, mint a kovásza, a nemzsidók és a kormánynak való szolgálás; legyen tehát a te akaratod, hogy azokat előttünk és mögöttünk leigázzad . Az ember (zsidó) legyen ravasz az Isten félelmében! ”
Pesachim 118 b lap: „Egykor a gonosz kormány a könnyűről a nehézre való következtetést magára fogja vonatkoztatni. Akkor az Úr az fogja mondani: Fenyítsd meg a vadat és szerezd meg magadnak a községet .… Erősek gyülekezete a népek borjai között, amelyeket az erősek, mint gazdátlan borjakat, levágnak .
4 / 32
A TALMUD
„Hogy boruljanak le az ezüst-darabokkal” , (azaz fizessenek adót), akik a kezüket pénzért nyújtják ki. … Mi okozta azt, hogy az izraeliták a népek közé szétszóródjanak? A háborúk, amelyeket a népek akartak.”
Sabbath 104 a. lap: „(Az Úr mondja Izraelnek) Várj: a világ népeinek még seregei és seregei vannak, amelyeket neked fogok adni. ”
Erubin 101 a lap: „… A legjobbak is közületek olyanok, mint a tövisek, amelyek a világ népeit a pokolnak szét morzsolják . Kelj föl és csépelj, Sion leánya, mert a te szavaidat vassá teszem és körmeidet rézzé teszem, hogy sok népet eltiporj .”
Sanhedrin 91 b lap: „ Megsemmisíti az Úr a halált mindörökre, … mondatik: Mint százévesek fognak a gyermekek meghalni, s nem lesz ott csecsemő. Ebben nincs semmi ellentmondás: az egyik az izraelitákra vonatkozik, a másik a világi népekre .” !!!
Sabbath 118 b. lap: „…aki a szombatot gyönyörűséggel ünnepli, az meg fogja érni a nemzsidó országok sz olgaságát .”
Pesachim 87 b lap: „A Szent azért szórta szét az izraelitákat a népek között, hogy prozeliták (zsidó hitre tért) csatlakozzanak hozzájuk. A Szent ugyanis kegyességet cselekedett az izraelitákkal, amikor őket a népek közé szétszórta. … Ebben (így) nyomjuk mi el a gójokat és ebben (így) ütjük mi őket gondolkodásukban, ez mindenkor a mi foglalkozásunk. ” !!!
5 / 32
A TALMUD
2. A ZSIDÓ ILL. A ZSIDÓ FÉRFI FELSŐBBRENDŰSÉGET IGAZOLÓ IDÉZETEK
Jabmuth 63 b lap: „Eleázár rabbi mondja: AKI A FAJSZAPORÍTÁST NEM GYAKOROLJA, az éppen olyan, mint aki vért ont, mert az mondatik „Ember által ontassék annak vére”; Az méltó a halálra.”
Sanhedrin 91 b lap: „Megsemmisíti az Úr a halált ... Milyen világi népek lesznek ott? Amelyekről az mondatik: Az idegenek nyájaitokat legeltetik, a fiai szántóvetőitek és szőlőműveseitek lesznek .”
Sanhedrin 92 a lap: „Ha egy emberben nincs értelem, akkor tilos rajta könyörülni.”
Baba bathra 10 b lap: „Az igazságosság, jócselekedet emeli föl a nemzetet: ezek az izraeliták , … ez az egyetlen nemzet a földön. És a nemzetek szeretete bűn ; minden jótékonyság és szeretet mű, amit a nemzsidók gyakorolnak, bűnül számít nekik , mert ezt csak azért cselekszik, hogy ezáltal valami nagyságot érjenek el, … csak azért cselekszik, hogy a kormányok (országuk) fennmaradjon, hogy hencegjenek; aki azonban henceg, az a pokolba jut. … a jótékonyság és szeretet az izraelitáknak, a bűnök pedig a nemzsidóknak tulajdonítandó. ”
Sanhedrin 37 a lap: „… ha valaki egy izraelita lelket megsemmisít, az az Írás szerint annyit tesz, mintha az egész világot megsemmisítette volna ; és mindaz, aki egy izraelita lelket megtart, annyit tesz, mintha az egész világot megtartotta volna.”
Taanith 3 b lap: „Miként a világ szelek nélkül nem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni .”
Kiddusin 49 b lap: „Tíz mértéknyi bölcsesség jött a világra; kilenc részt kapott Izrael földje s
6 / 32
A TALMUD
egyet a többi világ szépség jött a világra; kilenc részt kapott Izrael földje, egyet a többi világ .”
. Tíz mértéknyi
Taanith 10 a lap: „Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot pedig egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp egy olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja .”
Berakhoth 9 b. lap: „…az embernek különbséget kell tennie az izraelita királyok és a világi népek királyai között,… Izrael dicsősége és a világi népek dicsősége között.”
Jabmuth 63 a lap: „Minden nemzetek, akik a földön laknak, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg …”
Sota 49 a lap: „Adj az izraelitáknak Uram uralkodót, hogy szegényeik gazdagokká legyenek s a nemzsidók meghajoljanak előttük a tisztelettől .”
Baba kamma 113 b lap: „Egy jövevénynek; mégpedig nemcsak egy valódi jövevénynek, hanem egy letelepedett jövevénynek is családjából és az ő gyermekeiből legyen a ti szolgátok és szolgálótok. A családja alatt a nemzsidót kell érteni. … az ő megrablása, a fizetés beszüntetése, egy adósság meg nem fizetése , ami egy nemzsidóval szemben még abban az esetben is megengedett dolog , ha a direkt megrablása tilos volna. … Az ő elveszett jószágának megtartása meg van engedve .”
7 / 32
A TALMUD
Berakhoth 16 b. lap: „Történt, hogy Eliézer rabbi szolgálója meghalt. Tanítványai bementek hozzá, hogy vigasztalják. Végre ő így szólt: A szolgák és szolgálók elvesztése felett csak annyit kell mondani, mint amit egy olyan embernek mondunk, akinek az ökre vagy szamara megdöglött .”
Sanhedrin 22 b lap. Rasi: „Minden idegen gyermek olyan, mint egy hitehagyotté: meglátszik rajta, hogy idegen.”
Sabbath 152 a. lap: „Az asszony egy zsák, amely tele van szennyel, nyílása csupa vér és mégis mindenki fut utána.”
Sanhedrin 22 b lap: „Az asszony egy alaktalan csomó s azzal köt szövetséget, aki belőle kész eszközt csinál, mert az mondatik: A te férjed a te teremtőd.”
Berakhoth 61 a . lap: „Aki egy asszony után megy át egy folyón, annak nem lesz része az örök életben.”
Nedarim 20 a lap: „A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz.”
Berakhoth 45 b. lap: „Csak három férfi köteles a közös asztali imádságelmondására; az asszonyok, még ha százan vannak is, nem számítanak. Ugyanez áll a rabszolgákról is.”
Erubin 18 b. lap: „Aki a saját kezéből egy asszony kezébe pénzt olvas, vagy a saját kezébe az asszony kezéből, az nem menekszik meg a pokoltól.”
3. AZ ÓKORI ZSIDÓ HOLOKAUSZT
8 / 32
A TALMUD
miriád jelentése: 10.000
Gittin 57 a lap: „A nagy Eliézer rabbi mondá: Két folyó van Bikath-Jadajimban, egyik erre, másik arra folyik, és ezek a bölcsek szerint két rész vizet s egy rész vért tartalmaznak. Hét évig szüreteltek a világ népei az izraeliták véréből és trágyának is használták. Chija rabbi mondá: Ne burosadan , a hóhérok feje, abban a völgyben 211 miriád (2.110.000 fő) embert ölt meg , Jeruzsálemben pedig egy kövön 94 miriádot (940.000 fő) , úgy, hogy a vérből egész folyamok lettek. Hadrián császár Alexandriában 60 miriád (600.000 fő) zsidót öletett meg. Vespasian pedig Bitthar városában 4.000 miriádot (40.000.000 fő).
4. NEMZSIDÓKRA VONATKOZÓ IDÉZETEK
Sota 25 b lap: „… ha ők a gójok megtértek volna, akkor sem kellett volna őket befogadni. Írva vagyon (Iz. 33,12.) A nemzetek (gojim) mésszé fognak égettetni. Éppúgy, mint a mész; miként a mésznek, nincs más rendeltetése, mint hogy elégessék, éppúgy a világi népeknek sincs más sorsuk, mint az elégetés. ”
Aboda zara 26 a lap. Tosephoth: „A gójok legtökéletesebbjét öld meg. (Más kiadás szerint: A gójok legjobbikát öld meg! ) … Ők adófizetőitek és szolgáitok lesznek.” !!!
Sanhedrin 105 a lap. Rasi: „ A gójoknak nincs részük az örök életben. Minden gójra vonatkozólag áll, hogy, miként írva vagyon: minden népnek le kell mennie az alvilágba… ”
9 / 32
A TALMUD
Sota 49 a lap: „Adj az izraelitáknak Uram uralkodót, hogy szegényeik gazdagokká legyenek s a nemzsidók meghajoljanak előttük a tisztelettől .”
Aboda zara 4 b lap. Tosephoth: „A gójokra nézve helyesen áll, hogy nem kell őket direkte megölni, …de az is bizonyos, hogy megölését kell keresni és szabad őt kézzel megölni.”
Jabmuth 61 a lap: „… az van írva (Ezek. 34, 31.): Ti az én nyájam, az én legelőm nyája vagytok, azaz Ti embernek neveztetek, de a világi népek nem emberek.” !!!
Sanhedrin 59 a lap: „… a nemzsidóknak nem lehet mondani: Ti embereknek neveztettek. A gójok között egy sincs, aki embernek neveztetnék. Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nemzsidó halált érdemel, míg egy zsidónak az megengedett dolog…. Noach (Noé) gyermekei (a nemzsidók) kegyetlenek .”
Baba mezia 114 a lap: „A nemzsidók sírjai nem tesznek tisztátalanokká, mert írva vagyon: Ti az én juhaim, az én legelőm juhai vagytok; ti embereknek neveztetnek, a világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem barmoknak .”
Sanhedrin 110 b lap: „A világi népek gonoszak; kiskorú gyermekeikről mindegyiknek az a nézete, hogy nem jutnak be a jövendő világba. … Rasi helyesen mondja: Ezek a gonosz világi népek gyermekei közül egy sem megy be a jövendő életbe , a gonoszok lemennek az alvilágba …”
Aboda zara 20 a lap: „Ne könyörülj rajtuk; vagyis ne engedj nekik letelepedést a földön, ne nyilváníts nekik tetszést, ne ajándékozz nekik ingyen semmit. …
10 / 32
A TALMUD
ne engedj nekik nyugodalmat . … az embernek nem szabad azt mondani, mily szép ez a nemzsidó nő! Mikor Akiba rabbi meglátta Rufus feleségét köpködött, kacagott és sírt.”
Baba kamma 37 b lap: „Az Úr álla és megméré a földet, látta és szétszórta a népeket … Látta a hét parancsot is, amelyek Noé gyermekeinek adattak, minthogy azokat nem követték, fölálla és szétszórta javaikat az izraelitáknak. Az Úr megjelent a Paran hegyén és átadta az ő javaikat az izraelitáknak .…, ha megtartották volna is Noé fiai a parancsokat, akkor sem kaptak volna ezért jutalmat. … Az Úr átengedte a Tórát a világ népeinek, de azok nem fogadták el. És száműzte őket. Azután fölállt az Úr és odaadta vagyonukat az izraelitáknak. Azt kell mondani, hogy ha ők a parancsokat meg is tartották volna, mégsem kaptak volna ezért jutalmat…. a büntetéstől azonban nem mentesülnek . … a nemzsidók jószága ennek értelmében gazdátlan jószág . … És meg van engedve, hogy a nemzsidóval szemben kemények legyünk . A nemzsidók azonban nem emberek, a nemzsidók nem társaink .”
Aboda zara 13 b lap (Gemara és Rasi.): „A gójokat és az apróbarmok pásztorait, a rablókat az ember (zsidó) ne húzza föl a veremből, ha életveszélyben vannak, hanem hagyja őket meghalni, és kézzel (erőszakkal) kell őket a verembe letaszítani, hogy meghaljanak . …, az ellenségeskedés miatt fizetésért szabad őket felhúzni. …, ha lépcső van a veremben, el kell rontani, s azt mondani neki: Nehogy az én barmom beleessék (azért kellett elrontania); ha egy kő van ott a nyílás befödésére, rá kell hengeríteni a nyílásra, s azt mondani: Amíg fölötte az állatomat keresztül vezetem; ha egy létra van a veremben, akkor el kell venni, s azt mondani neki: Előbb a fiamat akarom a tetőről lehozni.”
Sabbath 83 a. lap: „Háromszor mondják el a rabbik, hogy a nemzsidó nő és férfi tisztátalan.”
11 / 32
A TALMUD
Berakhoth 25 b. lap: „Egy meztelen nemzsidó előtt tilos a Semat olvasni. ..., mert ő róluk mondatik: Az ő testük, mint a szamarak teste; - tehát…ő szamárnak tekintendő.” (ugyanez áll a Sabbath 150 a. lapján)
Berakhoth 58 a. lap: „Sila rabbi megkorbácsolt egy embert, aki egy nemzsidó nővel hált. Ez elment és bepanaszolta őt a királynál… A király így szólt: Miért korbácsoltad meg őt? – Mert ő egy nőstény szamárral hált.”
Jabmuth 22 a lap: „Az Irgalmas a nemzsidók magvát szabadjára engedte, amint írva vagyon: Az ő magvuk, mint a ló magva .”
Jabmuth 98 b lap: „Egy nemzsidónak nincsen apja, mert ők az erkölcstelenségbe vannak elsüllyedve; Az ő testük, mint a szamarak teste és az ő magvuk, mint a lovak magva.”
Kethuboth 3 b lap: „A gój magva, mint a ló magva… mert az ő elhálásuk olyan, mint a barmoké .”
Sanhedrin 57 a lap. Rasi: „A nemzsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak pará ználkodásban élnek, mint a mi szamaraink és barmaink , úgy vannak a nemzsidók az izraeliták között.”
Erubin 61 b lap: „Egy nemzsidónak udvara barmok istállójával egyenlő. … Az ember egy nemzsidón (akum) ne könyörüljön .”
Jóma 85 a lap: „Az életmentésnél ne igazodjék az ember a többséghez. Ha azonban a többség menzsidókból áll, akkor az ember nincs kötelezve az életmentésre.”
12 / 32
A TALMUD
Sanhedrin 72 b lap: „ Egy izraelita felbarátod, de a gój nem hitsorsosod és egy lázadó (aki megkeresztelkedik) szintén nem az, s az ember az ilyeneket taszítsa le, de föl ne húzza.”
Sanhedrin 73 b lap: „ Ha valaki azzal a szándékkal, hogy egy barmot öl meg, embert ölt meg, vagy azzal a szándékkal, hogy egy nemzsidót öl meg, zsidót ölt meg: nem büntetendő.”
Sanhedrin 58 b lap: „Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arculüt, az éppen annyit tesz, mintha az Istenséget ütötte volna arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra , mert írva vagyon: Sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniök. Még szombaton sem. Az is bűn, ha valaki olyan szombatot ünnepel, amelyen a Nazarénusok (keresztények) ünnepet tartanak.”
Aboda zara 46 a lap: „Egy bálványtemplom (keresztény templom) tulajdonképpeni neve Beth-Galja (gyülekezeti ház), nevezd azonban így: Beth-Karja: disznóól .”
Aboda zara 47 b lap: „Ha valakinek egy bálványtemplom szomszédságában volt a háza és összeomlott, nem szabad azt újból fölépíteni. Húzódjék el onnan és távolabb építsen, a megmaradt közt pedig töltse ki tövisekkel vagy trágyával, nehogy a bálványtemplomot megnagyobbíthassák. Azt a helyet illemhelynek kell felhasználni .”
Aboda zara 57 b lap. Tosephoth: „A nemzsidók keresztje számunkra tilos, de nem tilos annak haszonélvezete .” !!!
Jabmuth 47 a lap: „Egy nemzsidó nem lehet tanú.”
13 / 32
A TALMUD
Jabmuth 47 b lap: „Egy nemzsidót egy peruta (fillér) értéknyi csalásért is meg kell ölni, s a kárt nincs joga visszatéríteni, mert egy zsidónak gondot okozott.”
Baba kamma 113 b lap: „…az ő (nemzsidó) megrablása, a fizetés beszüntetése, egy adósság meg nem fizetése, ami egy nemzsidóval szemben még abban az esetben is megengedett dolog , ha a direkt megrablása tilos volna. … Az ő elveszett jószágának megtartása meg van engedve .… A nemzsidónak megtévesztése a visszaadásnál , ha a nemzsidó a saját kárára tévedett, valamint az ő megcsalása a visszafizetésnél, meg van engedve. (Kahana rabbi egyszer 120 hordó bort vett 100 gyanánt egy nemzsidótól és rászedte őt a számlálásnál egy drachmával és azt mondta neki: Lásd, én megbízom benned. Rabina egyszer vett pálmatörzseket egy nemzsidótól. Így szólt a szolgájához: Menj és hozzál nekem a gyökerekből, mert a gój csak a darabszámot tudja, de a vastagságot nem . … Miért lenne tilos az idegen megrablása? A fizetés megszüntetésére nézve meg kell engedni, hogy az tulajdonképpen nem rablás, mert nem az isteni név megszentségtelenítése az, ha pl. a zsidó követelőleg azt mondja a gój örökösnek: Én ezt vagy azt a dolgot adtam atyádnak, ő meghalt, add vissza tehát nekem; csak a gój ne tudja tisztán, hogy a zsidó csal . És a vámnál történő becsempészés olybá veendő, mint a fizetés megszüntetése. … Szabad a nemzsidót elámítani (megnyugtatni), hogy a kölcsönt meg lehessen kétszerezni vagy megtoldani , vagyis a követeléshez hozzáadni, amit az ember nem adott (kölcsön). … nem szabad a nemzsidókat olyan helyeken megtéveszteni, ahol a rablásról tudomásuk van, hanem ezt olyan módon kell cselekedni, amelyet ők nem ismernek. ”
Aboda zara 14 b lap: „Nem szabad egy nemzsidónak jó datolyát, stb. eladni, szabad azonban rossz pálmát ; … semmi talajhoz kötött dolgot nem szabad nekik eladni…”
Sanhedrin 57 a lap: „… a lopás, rablás és egy szépasszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben és egy nemzsidónak egy izraelitával szemben tilosak, de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve… ”
14 / 32
A TALMUD
Baba mezia 60 b lap: „… a Tóra szerint a kamat és az uzsora ugyanegyet jelent… Azt hiszed talán, hogy az uzsora kamat nélkül, vagy a kamat uzsora nélkül lehetséges? Uzsora nélküli kamatszedésnek nevezzük, ha valaki százért százhuszat szed.”
Sota 41 b lap: „Meg van engedve hízelegni a gonoszoknak ezen a világon.”
Baba mezia 70 b lap: „Tilos a nemzsidóknak ingyen (uzsora nélkül) kölcsönözni, miként írva van: Ne kegyelmezz nekik! És, ha kölcsönzöl is nekik, akkor is csak uzsorára és csak az ő életszükségletük szerint. … miként ez manapság is szokásos, hogy az idegeneknek az élelemért kölcsönt adjunk … és az egész csak azért van, hogy megélhessünk és hogy mi a népek között lakhassunk, és mert más lehetőség egyáltalán nincs, hogy pénzt keressünk, hacsak nem adunk nekik kölcsönt . Ezért nem tilos uzsorát venni tőlük.”
Baba mezia 71 b lap: „Ha egy zsidó egy nemzsidótól vesz kölcsönt, erről nem szabad egy másik zsidónak tudnia , nehogy az is vegyen tőle és a kamatokkal a nemzsidó vagyonát gyarapítsák .”
Sanhedrin 63 b lap: „A nemzsidókkal való társulás tilos.”
Sanhedrin 104 a lap: „ Ha valaki egy nemzsidót hív a házába, s azt megvendégeli, ez a gyermekei száműzetését fogja okozni.”
Erubin 75 a lap: „Egy nemzsidónak lakása nem tekinthető lakásnak.”
Berakhoth 58 b. lap: Aki az izraeliták házait látja, ezt mondja: Áldott legyen az, aki az özvegy határait megvédi; és ha le vannak rombolva, akkor ezt mondja: Áldott legyen az igazság Bírája.
15 / 32
A TALMUD
Aki a világi népek (nemzsidók) házait látja, ha azok lakottak, ezt mondja: A kevélyek házát lerontja az Úr . Ha pedig le vannak rombolva, ezt mondja: A bosszúállás Istene az Úr , mint a bosszú Istene jelent meg. Aki a zsidók sírjait látja, mondja: Áldott legyen az, aki titeket igazsággal alkotott, igazsággal táplál, igazsággal gondoz és igazsággal gyűjt össze s egykor igazsággal fog feltámasztani. Aki a világi népek (nemzsidók) sírjait látja, ezt mondja : Igen megszégyenül a ti anyátok, aki szégyenre szült benneteket. ”
Sabbath 145 b. lap: „Miért piszkosak a nemzsidók? Mert undokságokat és csúszó-mászókat esznek. Miért piszkosak a nemzsidók? Mert ők nem álltak a Sinaj hegyen. Mikor ugyanis a kígyó Évával volt, szennyet lövellt bele ; az izraelitáknál, akik a Sinaj hegyen voltak, ez a szenny elveszett, de a nemzsidóknál megmaradt .”
Baba bathra 45 a lap: „… ismert dolog, hogy egy nemzsidó rendesen rabló, miként mondatik: Akiknek szája hamisságot beszél és jobbja tele van csalásokkal .”
Baba bathra 54 b lap. Rasi: „A nemzsidók általában rablók.”
Aboda zara 22 a lap: „Az ember ne társalkodjék velük, mert gyanúsak a vérontásra. Egy zsidó nő ne társalkodjék velük, mert gyanúsak a fajtalanságra .”
Arakhin 14 a lap: „… a birtok örökrész csakis az izraelitáknál fordulhat elő, de a nemzsidóknál nem, mert azok nem örökségképesek
16 / 32
A TALMUD
.”
Baba bethra 48 a lap: „A bíróilag kiállított váláslevél, ha egy zsidó által készíttetett, érvényes; ha egy nemzsidó által készített, akkor érvénytelen ; ha azonban egy nemzsidónak kell az ítélet előtt meghajolnia, akkor ütni kell őt és azt mondani, hogy tedd azt, amit az izraelita mond neked.”
Chagiga 13 a lap: „A gójnak nem szabad a törvény szavait megmagyarázni. A gój, aki a Törvénnyel foglalkozik, méltó a halálra .”
Kethuboth 15 a lap: „Ha valaki (egy embercsoportba) követ dob, hogyha ott kilenc nemzsidó van és egy zsidó, akkor nem bűnös , mivel az a körülmény mértékadó, hogy a többség a nemzsidókból áll, sőt még akkor is, ha a fele ez, fele az, mert halálos ítéleteknél a kétes dolgot az enyhébb részre kell értelmezni. Ebben az esetben pedig nem bűnös az illető, mert nem célzott zsidóra. Abban az esetben, ha kilenc izraelita és egy nemzsidó van ott, akkor a felének veendő, mert a nemzsidó a helyén tartózkodik, és ami a helyén van az a felének számít. … Mi tekintetben számít tehát nemzsidónak, ha a többség nemzsidókból áll? Hogy az ember disznóhúst etet vele. … Mi tekintetben számít tehát nemzsidónak, ha a többség nemzsidókból áll? Csak annyiban, hogy az ember (zsidó) azt Izrael számára életben tartja; tilos azonban azért fölnevelni, hogy a gójok tömegét szaporítsák.”
Sota 37 b lap: „Átkozott legyen az az ember, aki faragott képet vagy öntött bálványt csinál. … ez leginkább arra vonatkozik, aki (a gójokkal) összekeveredik és fiat nemz, aki a világi népek közé megy és bálványimádást (idegen kultuszt) űz.”
Kethuboth 17 a lap: „Nyugaton így énekelnek a menyasszony előtt: Se stibium, se smink, se frizura és mégis milyen bájos egy gazella!”
17 / 32
A TALMUD
Kiddusin 68 b lap: „Tudjuk, hogy az idegen nővel való házasság semmis,… Hogyan áll ez egy nemzsidó nőről? Ne lépj vele házasságra! Tudjuk, hogy a vele való házasság semmis, hogy a gyermek vele egyenlő. A te fiad egy izraelita nőtől a te fiadnak hívatik, a te fiad egy nemzsidó nőtől azonban nem hívatik a te fiadnak, hanem az ő fiának. …egy nemzsidónak vagy egy rabszolgának egy zsidó nővel való viszonyából született gyermek egy fattyú.”
Beza 21 b lap: „Érettetek és nem a kutyákért, érettetek és nem a nemzsidókért vannak az ünnepnapok . Miért vannak a kutyák beleértve, a nemzsidók pedig kizárva? Mert azoknak (kutyáknak) a táplálása kötelességed, a nemzsidók táplálása pedig nem kötelességed .”
Aboda zara 20 a lap. Tosephoth: „… nem kell nekik élelmet adni, még akkor sem, ha a gójnak semmit nem adván, biztosan meg fog halni és nem szabad őt a veremből felhúzni, ha közel is van a halálhoz.”
Pesachim 25 a lap: „Mindenkit lehet gyógyítani, kivéve a bálványimádókat (nemzsidókat), a fajtalanokat és a vérrontókat.”
Baba kamma 13 b lap: „Kötelességem nekem vigyázni a hitsorsosaim vagyonára. Mit zár ez ki? Ha egy nemzsidó vagyonáról van szó, akkor azt tanítja, hogy ha egy zsidónak ökre egy nemzsidónak ökrét ledöfi, a zsidó nem tartozik kártérítéssel.” 37 b lap: „…, ha azonban egy nemzsidónak ökre a zsidónak ökrét ledöfi, akár készakarva, akár nem, akkor tartozik az egész kárt megtéríteni, mert Isten a nemzsidók vagyonát átadta az izraelitáknak.”
Baba mezia 24 a lap: „A talált jószág csak akkor a megtalálóé, ha a lakosság többsége nemzsidókból áll , de akkor nem, ha a többség izraelitákból áll.”
Baba mezia 26 a lap: „Ha valamely házat egy idegen bérel, akkor a talált tárgy a (zsidó) megtalálóé , még akkor is, ha ő azt a ház közepén találta. … Ki kell kiáltani a talált jószágot, ha az elvesztője egy testvéred és nem egy nemzsidó.”
18 / 32
A TALMUD
Aboda zara 15 a lap: „…szabad egy nemzsidónak egy helyiséget bérbe adni, lakást négsem szabad nekik még pénzért sem adni.”
Aboda zara 21 a lap: „Sem itt Izrael földjén, sem ott a gójok között ne adja az ember bérbe a házát egy gójnak , … szabad nekik istállót, csűrt, vendégfogadót bérbeadni. … Azok a gójok, akik most közöttünk laknak, nem viszik be a bálványukat állandóan a házaikba, csak akkor, ha egy közülük döglőfélben van .”
Baba kamma 44 a lap: „… ha valaki egy nemzsidóra célzott és egy zsidót ölt meg: akkor az illető szabad (nem büntethető).”
Baba kamma 58 a lap: „Ha az ember (zsidó) egy oroszlán nemzsidót elűz a birtokáról, abból neki kára nem lehet.”
Nedarim 28 a lap: „… Egy olyan vámosnak, aki magát feltolja, vagyis a király törvénye nélkül szed vámot, szabad esküdnie . És ez csak a világi népek királyaira vonatkozik.”
Baba kamma 113 a lap: „… szabad a vám elől elrejteni. Szabad a gyilkosoknak, rablóknak és vámosoknak esküdni , hogy az a gabona, amelyet a zsidó szállít papitized, vagy hogy az a királyi házé, jóllehet az sem nem papitized, sem nem a királyi házé. … ez egy nemzsidó vámosra vonatkozólag áll. … Itt olyan vámosról van szó, aki nemzsidó, amiatt nem kell aggódni, ha megraboljuk őket, csak az isteni név meg ne szentségteleníttessék és a hazugság ki ne derüljön. Akkor csellel kell élni, azaz okossággal, míg az izraelitának igazat tudsz adni.”
Megilla 25 b lap: „Egy zsidónak szabad egy nemzsidónak azt mondani: Vedd a te bálványodat és dugd az ülepedbe.”
19 / 32
A TALMUD
Megilla 28 a lap: „Abuha és Minjamin rabbiktól azt kérte egyik izraelita, hogy neki olyan dolga legyen, hogy sose lásson egy nemzsidót; a másik pedig azt kérte, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy sohase társalogjon egy nemzsidóval. ”
Menachoth 43 b lap: „Az ember köteles minden nap ezt a három áldást mondani: Áldott legyen a Szent, hogy nem teremtett engem nemzsidónak, asszonynak , s butának.”
Moéd Katan 9 b lap: „Szabad a nemzsidótól az ő ünnepein a fizetséget elfogadni, mert ez neki fájdalmat okoz .”
Moéd Katan 10 b lap: „Szabad a nemzsidók vásáraira menni és barmot, rabszolgát, rabszolganőt, házat, földet, szőlőt venni, mert ez ugyanannyi, mintha az ember ezeket megme ntené az ő kezüktől .”
Pesachim 3 a lap: „Volt egyszer egy nemzsidó, aki rendesen eljárt Jeruzsálembe és ott evett a húsvéti bárányból. Egy alkalommal megkérdezte tőle Jehuda rabbi: Adnak neked a farkakövérjéből? Amaz így felelt: Nem. Nohát, ha megint odamész, akkor kérd meg őket, hogy adjanak. Amikor odament, csakugyan így szólt: Adjatok nekem a farkakövérjéből! Erre megvizsgálták őt, és, amint kiderült, hogy nemzsidó, megölték. Ezután megüzenték Jehudának: Üdv neked! Te Nezibisben lakol, és a hálód Jeruzsálemben van kifeszítve.”
Aboda zara 26 a lap. Misna: „Egy zsidó nőnek tilos egy nemzsidó nő szülésénél segédkezni, mert ezáltal egy gyermeket segít a bálványozásra, de fizetés ellenében szabad. Egy nemzsidó nőnek azonban szabad egy zsidó nő szülésénél segédkezni, ha mások is jelen vannak, mert a kezét a gyermek halántékára nyomhatja. Nem szabad csecsemőt szoptattatni sem.”
Baba mezia 32 b lap: „Ha a barom egy nemzsidóé, a teher pedig egy zsidóé, akkor az ember hagyja (az állatkínzást); ha azonban a barom egy izraelitáé, a teher pedig egy nemzsidóé, akkor segíteni kell.”
20 / 32
A TALMUD
Baba kamma 58 a lap: „Ha az ember (zsidó) egy oroszlán nemzsidót elűz a birtokáról, abból neki kára nem lehet.”
Baba kamma 114 a lap: „Ha egy izraelita egy olyan telket, amely egy másik izraelita földjével határos, egy nemzsidónak ad el, akkor ki kell őt közösíteni, mert a szomszédja azt mondhatja neki: Te egy oroszlánt telepítettél mellém.”
Erubin 41b lap: „Három dolog veszi el az ember eszét és fosztja meg Teremtőjének megismerésétől: a nemzsidók, a gonosz szellem és a nyomasztó szegénység.”
Kethuboth 104 a lap: „Amikor egy gonosz távozik a világból, három sereg pusztító angyal megy elébe, az egyik ezt mondja: Nincs békéjük az istenteleneknek. A másik így szól: Fájdalmakban feküdjék! A harmadik ezt mondja: Szállj le és feküdjél a körülmetéltetlenekkel (nemzsidókkal)!”
Nedarim 31 b lap: „A népek mind körülmetéletlenek. Nagy dolog a körülmetélés. Mert, ha ez nem volna, akkor a Szent a világot nem teremtette volna; akkor az ég és föld nem tudnának fennállni.”
Ádámra és Évára vonatkozó idézetek
Sabbath 145 b. lap: „…Mikor ugyanis a kígyó Évával volt, szennyet lövellt bele; az izraelitáknál, akik a Sinaj hegyen voltak, ez a szenny elveszett, de a nemzsidóknál megmaradt .”
Jabmuth 63 a lap: „…Ádám minden állattal érintkezett s csak akkor elégedett meg, amikor Chavára (Évára) talált.”
21 / 32
A TALMUD
Jézusra és Szűz Máriára vonatkozó idézetek
Sabbath 104 b. lap: „…Jehosua ben Parechja a názáreti Jesut két kézzel eltaszította. Az ő anyja Mirjam (Mária) volt, a hajfonogató. Pumbedithában így magyarázták: Sathat-da, azaz hűtlen volt a férjéhez . (A Sanhedrin 67 a. lapján Máriát Satheda néven is említik.)
Sanhedrin 43 a lap. Rasi: „Jesu ártatlanokat ölt meg, ő ártatlanok gyilkosa volt s méltó volt arra, hogy megöljék ; ő titokban gyilkolt s minden védekezése a nemzetek javára volt, hogy a kormányhoz álljon közel; És ezért kell cáfolni minden bizonyítását az ő hiábavalóságuknak.”
Erubin 21 b lap: „Mindaz, aki az írástudók szavait áthágja, méltó a halálra. Mindaz, aki a bölcsek szavait kigúnyolja, forró ganéjjal fog büntettetni .”
Gittin 56 b lap: „Onkelos bar Kalonis megidézte Jesut (Jézust) és így szólt hozzá: Kinek van becsülete a másik világon? Amaz mondá: Keresd javukat és ne tégy nekik rosszat… Erre így szólt hozzá: Mivel vagy te büntetve? Amaz mondá: Forró ganéjjal , mert a Mester mondá: Aki a bölcsek szavait kigúnyolja, forró ganéjjal büntettetik. Jer és lásd a különbséget Izrael egy lázadója és egy pogány próféta között.”
Sanhedrin 105 a lap. Rasi: „… Bileám és Jesu (Jézus) ezek a kiátkozottak, nem részesei a jövendő világnak … Minden istentagadó gójnak le kell mennie az alvilágba.”
22 / 32
A TALMUD
Sota 49 b lap: „A Messiás lábnyomában a szemtelenség fog növekedni és a tisztelet kivész. A kormányok eretnekségbe fognak esni és nem lesz fegyelem, és a gyülekezet háza erkölcstelenség házává lesz . Úgyhogy mindnyájan az ivásnak adják magukat és a nemzsidó kormányok eretnekségbe és tévelygésbe esnek és a tanítványok eretnekeknek fognak neveztetni .”
Baba bathra 25 a lap: „… az Istenség ugyan mindenütt jelen van, azonban, mikor megvakult, így szólt szolgájához: Minden égtáj felé állíthatsz engem imádság közben csak kelet felé nem, mert Jesu eretnekei ezt választották.”
A keresztény könyvek elégetésére vonatkozó idézet
Sabbath 116 a. lap: „Tarfon rabbi mondá: Rabolják el gyermekeimet, ha én azokat az evangélium könyveit , ha a kezembe kerülnek, a bennük levő isteni névvel együtt el nem égetem . … A kárhozat szabványait és az eretnek könyveket nem szabad a tűzvészből kimenteni, sőt inkább hagyni kell, hogy elégjenek . Meir rabbi az Evangéliumot Avan-giljon névvel illette (kárhozat lapjai), míg Jochanan rabbi Avon-giljonnak (bűn lapjai) nevezte.”
Földművesek elleni idézetek
Pesachim 49 a, b lap: „Az ember ne vegye el egy földmívesember leányát, ez annyi, mint egy szőlőt tövissel összekeverni; ez utálatos és illetlen dolog. Az ugyanis egy iszonyat és az ő leányairól mondatik: Átkozott legyen, aki egy állattal hál . A földmívesembernek nem szabad húst enni; ilyen emberhez nem szabad az úton társul szegődni; egy földmívesembert szabad úgy széttépni, mint egy halat, hátulról … és ha szabad őt széttépni, mint egy halat, akkor még inkább
23 / 32
A TALMUD
szabad a pénzét megtartani . A földmívesember előtt nem szabad a Tórával foglalkozni. Egy földmívesembert az engesztelőnapon is le lehet mészárolni , még ha az szombatra esik is…. noha akkor egy gójt is tilos megölni. És az mondatik, hogy még az ő elveszett jószágát sem kell kikiáltani.”
Kethuboth 111 b lap: „A földműves emberek nem fognak feltámadni.”
Baba bathra 57 b lap: „… Egy földműves ember asztala hasonló egy fazekakkal telerakott tűzhelyhez, … ágya hasonló egy teletömött kamrához.”
Jabmuth 63 a lap: „Egy foglalkozás sem olyan kevéssé jövedelmező, mint a földművelés… elő nyösebb az üzlettel való foglalkozás .…aki építéssel foglalkozik, elszegényedik.”
Kiddusin 82 b lap: „Láttál-e már egy vadállatot vagy egy madarat, hogy kézművesmunkát végzett volna? És mégis fáradság nélkül táplálkoznak…. Én még sohasem láttam, hogy egy szarvas fügekalácsszárító vagy egy oroszlán teherhordó vagy egy róka szakács lett volna.”
5. ELŐÍRÁSOK, VALLÁSI HIEDELMEK, BÖLCSELETEK
Jabmuth 60 a lap: „Egy prozelita (megtért) nő, aki fiatalabb, mint három év és egy nap, alkalmas a pappal való házasságra. Mózes IV. könyvének 31. fej. 18 verse.)”
Berakhoth 12 b. lap.: „Aki egy bűnt megbán, annak minden bűne megbocsáttatik.”
Baba kamma 82 b lap: „Átkozott legyen az ember, aki sertést tenyészt s átkozott legyen az ember, aki a fiát a görög bölcsészetre tanítja.
24 / 32
A TALMUD
”
Ros-hasanah 16 a lap: „Négy dolog semmisíti meg az Úr ítéletét az emberre (zsidóra) vonatkozólag: a jótékonyság, az imádság, a névváltoztatás és a cselekedetek megváltoztatása.”
Megilla 13 b lap: „Jákob így szólt Rákhelhez: Légy a feleségem! – Szívesen, azonban az apám egy csaló és te nem tudod őt rászedni. Erre Jákob így szólt: Én testvére vagyok a csalásban. – Hát szabad a jámboroknak csalással élni? – Erre ő így felelt: Igenis. ”
Moéd Katan 17 a lap: „Ha valaki látja, hogy a rossz ösztön elhatalmasodott rajta, akkor menjen egy olyan helyre, ahol nem ismerik, burkolja magát feketébe és kövesse a szíve ösztönét. ” !!!
Sanhedrin 76 b lap. Gemara. „ Ha valaki egy embertársát tűzbe vagy vízbe löki, de úgy, hogy kijöhet onnan, nem büntetendő. Ha valaki másra kutyát vagy kígyót uszít , nem büntetendő. Ha kígyóval megmarattat a bölcsek szerint nem büntetendő. Ha valaki valakit megkötött , s az az éhségtől elveszett, nem büntetendő. Ha a megkötözött a Nap hevétől vagy a hidegtől elpusztult, akkor bűnös; ha azonban a hőség vagy a hideg később jött, akkor nem bűnös. Ha valaki valakit szúnyogos helyen megkötött, s a szúnyogok agyoncsípték, nem büntetendő, mert tulajdonképpen más szúnyogok okozták a halált, nem azok, amelyek a megkötés alkalmával ott repkedtek. Ha valaki valakit egy verembe letaszít s a levezető létrát később más veszi el, nem büntetendő. Ha tíz bottal ütnek egyet , akár egyszerre, akár egymás után, és az meghal, nem büntetendő. Aki egy halálosan megsebesítettet megöl
25 / 32
A TALMUD
, nem büntetendő. …”
Baba mezia 42 a lap: „Az ember mindig tartsa a pénzét kéznél. Mindig háromfelé kell osztani a pénzt: egy részt ingatlanban, egy részt áruban, egy részt kéznél kell tartani. … az áldás csak olyan dologra száll, ami még el van rejtve a szemek elől, a pénzt csak a földben lehet tartani, és pedig három tenyérnyi mélyen, hogy a kutya ki ne kaparhassa; a falba rejteni nem tanácsos, mert már vannak falkopogtatók.”
Pesachim 113 a lap: „Hogyha háborúba mész, ne menj elsőnek, hanem utolsónak, hogy elsőnek jöjj vissza.”
Jabmuth 63 a lap: „…Dugd be a falon a lyukat, de ne javítsd ki; javítsd ki, de ne építs, mert aki építkezéssel foglalkozik, elszegényedik . Siess földet venni… ha feleséget választasz, lépj egy fokkal lejjebb; ha barátot választasz, lépj egy fokkal fentebb.”
Berakhoth 34 b. lap: „Szemtelen az, aki nyílt síkságon imádkozik és aki a bűneit felsorolja.”
Moéd Katan 27 b lap: „Aki egy halott miatt szerfölött szomorkodik, annak még több halottja lesz. Hona rabbi szomszédságában lakott egy asszony, akinek hét gyermeke volt; meghalt az egyik, és az asszony szakadatlanul siratta. A rabbi átüzent hozzá, hogy hagyja abba a sírást, az azonban nem hallgatott reá. Nem fogadsz szót? Hát készülj a többi halálához! Meg is halt minden gyermeke. A rabbi ismét üzent: Most készülj a magad halálához. És ő is meghalt. A halottat 3 napig kell siratni, 7 napig sajnálni és 30 napig hajnövesztéssel gyászolni.”
Beza 25 b lap: „Három szemtelen teremtmény van a földön: éspedig az izraeliták a nemzetek között kutyák az állatok között és a kakas a madarak között.”
,a
Pesachim 113 b lap: „Hárman gyűlölik egymást: a kutyák, a kakasok és a kurvák.”
26 / 32
A TALMUD
Berakhoth 54 b. lap: „Három dolog hosszabbítja meg az ember napjait és éveit: ha az ember hosszúra nyújtja az imádságát, ha az ember sokáig ül az asztalnál és az illemhelyen.”
Berakhoth 6 a. lap.: „a kísértetek…Aki tudomást akar róluk szerezni, az vegyen szűrt hamut és szórja az ágya köré s reggel olyan lábnyomokat fog találni, mint egy kakasé. Aki látni akarja őket, az vegyen egy elsőszülött feketétől született elsőszülött feketemacska placentáját, égesse el tűzben, morzsolja szét és szórjon abból a szemébe s akkor látni fogja őket. Aztán öntse a port egy vascsőbe, zárja le vaspecsétgyűrűvel, különben lopnának belőle; azonban a cső száját is be kell zárni, hogy az meg ne sérüljön.”
Berakhoth 6 b. lap.: „Aki az imaházból kijön, annak nem szabad nagyokat lépnie, de aki odamegy, annak még szaladnia is kell.”
Berakhoth 7 a.lap.: „Az Úr haragja csak egy szempillantásig tart. Mennyi egy szempillantás? Az órának 58.888-ad része…. Mikor haragszik az Úr? Az első három órában (tehát reggel 6 órától 9-ig), amikor a kakas taréja fehér lesz.”
Berakhoth 33 a. lap: „Az imádságot meg szabad szakítani egy skorpió miatt. Egy nem-ártalmas ökörtől 50 rőfnyire álljon az ember, egy dühös ökörtől pedig, amennyire a szem ellát;… Ez azonban csak egy fekete ökörre vonatkozik és csak Nizan hónap napjaiban, mert akkor a sátán ugrándozik annak szarvai között.”
Baba kamma 16 a lap: „… a kígyó 7 év múlva átváltozik kísértetté; a ember hátgerince hét év múlva átváltozik kígyóvá, azonban csak akkor, ha az ember imádság közben a „hálákat adunk” szavaknál nem hajlik meg.”
Berakhoth 43 b. lap: „Egy hosszú lépés elveszi az ember szemevilágának 500-ad részét.”
Berakhoth 47 a. lap: „Aki az Áment megnyújtva mondja ki, annak napjai megnyújtatnak.”
27 / 32
A TALMUD
Baba kamma 27 b lap: „Ne menj illetéktelenül felebarátod udvarába, hogy elvidd onnan, ami a tied, nehogy tolvajnak nézzenek, inkább üsd ki fogait és mond neki, elviszem ami az enyém!”
Sabbath 2 a. lap: „Az egyes tárgyak szombati napon való kivitele két módon történik, amely módok ismét négyfelé oszlanak egy olyan személyre nézve, aki a házon kívül áll. Miképpen? Ha pl. a szegényember kívül áll, a házigazda pedig belül és a szegény valamit a házigazda kezébe tesz vagy abból valamit kivisz, akkor a szegény a bűnös, a gazda pedig szabad (ártatlan).”
Beza 30 a lap: „Nem szabad ünnepnap sem a csípőre ütni, sem tapsolni, sem táncolni.” 33 b lap: „Nem szabad fára mászni, lovagolni, sem vízben úszni, sem feleséget verni….”
Sabbath 12 a. lap: „Szombaton a ruhákat nem szabad a férgektől megtisztítani. Ha az ember ruháján férget talál, morzsolja össze és dobja el, de ne ölje meg.”
Beza 28 a lap: „Nem szabad ünnepnap kést köszörülni, szabad azonban két kést egymáshoz fenni.”
Sabbath 56 a. lap: „Szombaton az asszonyoknak nem szabad homlok- vagy fejdíszt feltenni, ha az nincs odavarrva, nem szabad fejkötővel megjelenni, nem szabad koszorút, nyakláncot, karikát, gyűrűt, pecsétgyűrűt, fületlen tűt viselni.”
Sabbath 60 a. lap: „Egy férfinak nem szabad szombaton szeges szandállal, tephillinnel, amulettel vagy páncélban kimenni.”
Sabbath 61 a. lap: „A rabbik vitatkoznak, hogy szombaton a jobb vagy a ballábra szabad-e előbb a cipőt felhúzni s melyiket kell előbb befűzni. Először a jobbkezet kell megmosni és kenőccsel bekenni; ha valaki az egész testét be akarja kenni, először a fejét kenje be.”
28 / 32
A TALMUD
Sabbath 95 a. lap: „Aki a szobáját szombati napon föl akarja törni (azaz kulcs nélkül fölnyitni), hozzon egy tálban vizet és mossa meg az arcát az egyik sarokban, a kezeit pedig a másik sarokban, a lábait pedig egy harmadik sarokban s akkor a szoba magától felpattan.”
Sabbath 113 b. lap: „Szombaton nem szabad földet enni. Egyszer egy ember földet evett zsázsával, s az a testében olyan nagyra nőtt, hogy egészen a szívéig ért és belehalt.”
Sabbath 121 a. lap: „A rabbik arról vitatkoznak, hogy szabad-e szombaton a kisgyerek ganéját egy tányérral letakarni.”
Sabbath 156 a. lap: „… aki szombaton születik, az szombaton is fog meghalni, mert miatta kellett a szombatot megszentségteleníteni.”
Beza 8 b lap: „A rabbik vitatkoznak, hogy ünnepnapon szabad-e a ganéjt betakarni.”
Szukka 29 a lap: „Ha egy eljegyzett lány a városban segítségért kiállt, mert erőszakoskodnak vele, és senki sem jön segítségére, akkor napfogyatkozás lesz.”
Sabbath 25 b. lap: „Ki gazdag? José rabbi mondá: Akinek az asztalához közel van az illemhely.”
Sabbath 30 a., b. lap: „Selamo megkérdezte az iskolában: Atyám meghalt és a napon fekszik és a kutyák az én atyai házamban éhesek, mit cselekedjek most? Ezt üzenték neki: Vágj szét egy disznót és dobd a kutyák elé; Atyád tetemére pedig tégy egy darab kenyeret vagy egy gyermeket, s akkor elvitetheted.”
Pesachim 19 b lap: „Ha egy tűt találnak a húsban, akkor a kés és a kéz tiszta, a hús tisztátalan.”
29 / 32
A TALMUD
Sabbath 66 b. lap: „Mindennapos láz ellen vegyen az ember egy fehér zuzt (pénzdarabot), menjen azzal a sófőzdébe, mérjen le egy darab sót, kösse a nyakába egy hajfonattal. Vagy: üljön le az ember a keresztkútnál és ha egy nagy hangyát lát, amely valamit visz, akkor vegye föl azt, dobja egy rézcsőbe, zárja le ólommal és pecsételje le 60-szor, aztán rázza össze és mondja ezt: A te terhed én rajtam és az én terhem te rajtad. Hogyha ezt nem, akkor vegyen az ember egy kis új korsót, menjen a folyóhoz és mondja: Kölcsönözz nekem egy korsó vizet arra az útra, amelyet meg akarok tenni; azután forgassa meg a korsót hétszer a feje körül, dobja hátra és mondja: Folyó, vedd vissza a vizet, amit nekem adtál, mert az az út, amely előttem állt, ugyanazon a napon jött és távozott.”
Sabbath 67 a. lap: „Harmadnapos láz ellen vegyen az ember 7 ágacskát 7 datolyapálmáról, 7 forgácsot 7 tuskóról, 7 éket 7 hídról, 7 darab szenet 7 kályhából, 7 rögöt 7 földesládából, 7 szurokdarabot 7 hajóról, 7 szőrt 7 vén kutyáról és kösse a nyakába egy hajfonattal. … A tücsök nagyon jó a fülzúgás ellen, élő róka foga álomkórság ellen, döglött róka foga álmatlanság ellen, akasztott ember körme gyulladás ellen. Ha valakinek csont vagy szálka akad a torkán, ugyanabból az ételből kell a nyakára kötni és varázsigéket mondani.”
Sabbath 109 b. lap: „Mitől kap az ember májférget? Ha éhgyomorra sült húst eszik és vizet iszik rá…, Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet; mások szerint lábvizet. Ha valakit kígyó harapott meg, vegye egy nőstényszamár embrióját, aprítsa föl és tegye a sebre.”
Sabbath 110 a. lap: „Ha valakit egy kígyó üldöz, akkor lovagoljon egy társán négy rőfnyire, ha pedig nem talál ilyet, akkor ugorjék át egy síron, vagy menjen át egy folyón. Éjjelre állítsa az ágyát négy hordóra s aludjék a szabad ég alatt; azután kössön négy macskát az ágy lábaihoz s hintsen melléjük forgácsot, hogy meghallják a zörgést és fölfalják a kígyót. … Sárgaság ellen jó a sáska vagy apró madarak marása, de a beteget vagy fürdőszobában kell vele bekenni, vagy a kályha és a fal közé állítani. Jó továbbá a fiatal szamár vére is, amit a beteg leborotvált fejére kell tenni.”
Sabbath 134 a. lap: „Ha egy gyermek nem szopik, akkor vegyen az ember egy edényt szénnel, tegye a szája mellé, amíg fölmelegszik. Ha a gyermek nem lélegzik, akkor rostába kell tenni és megrázni; ha nem akar hangot adni, akkor meg kell kenni placentával; ha nagyon sovány, akkor ugyanazzal a keskeny oldaláról a széles oldala felé, ha pedig nagyon kövér, akkor a széles oldaláról a keskeny oldala felé.”
Erubin 4 a. lap: „Ha valaki egy kiütéses (bélpoklos) házába megy s a ruháit a vállán, saruját és
30 / 32
A TALMUD
gyűrűit pedig a kezében tartja, akkor a tárgyak azonnal tisztátalanokká lesznek; ha azonban mindezeket magán viseli, akkor csak ő maga lesz tisztátlan, de a holmijai nem.
Pesachim 110 a lap: „Joseph rabbit figyelmeztette az ördög, hogy óvakodjék a páros poharaktól, tehát ne igyék 2, 4 vagy 6 pohár bort; ha párosat iszik, akkor hatalma van az ördögnek, hogy a nyakát elcsavarja.”
Pesachim 111 b lap: „ Kétféle romlásszellem van: egyik délelőtti, a másik délutáni; a délelőtti kísértet mérges, a lisztesvödörben lakik és a kanalat forgatja; a délutáni rablókísértetnek neveztetik, a kecske szarvai között lakik, hasonlít a szitához és ahhoz hasonlóan forog. Ezek főleg az illemhely árnyékában laknak. … Aki szárazon fésüli a haját, aki altatócsöppeket vesz be, aki vizes lábra húzza a cipőit: megvakul. Aki magasra akasztja a kenyereskosarat, szegénységre jut. Korpa és kenyérmorzsa szegénységet hoz a házra, mert szerda és szombat éjjel ezen fekszenek az ördögök. Ha az ember a vizet tányérból issza, hályogot kap a szemére.”
Pesachim 112 b lap: „Ne állj meg egy ökör előtt, amely a legelőről jön, mert annak szarvai között a sátán ugrándozik. … Ne állj meztelenül a lámpa előtt, mert nyavalyatörős leszel.”
Jóma 84 a lap: „Mitől vesz meg egy kutya? A boszorkányok űznek vele tréfát. Micsoda szer van ez ellen? Az ember vesse le a ruháját és fusson. Az ember vegye egy hímvidra bőrét és írjon rá varázsigéket, azután az ember vesse le a ruháit, ássa el egy gödörbe és hagyja ott 12 hónapig; azután szedje ki, égesse el egy kemencében és szórja szét a hamut egy válóútnál. Ezen 12 hónap alatt az ember a vizet csak rézcsövön keresztül igya, mert a vízben a rossz szellem képét láthatná és veszélybe juthatna.”
Aboda zara 12 b lap: „Éjjel nem szabad vizet inni, mert, ha iszik az ember, vér száll a fejére a veszély miatt. Minő veszély miatt? A megvakulás veszélye miatt. Mit csináljon az ember, ha szomjas? Ha van valaki ottan, akkor mondja neki: Szomjas vagyok. Ha pedig nincs ott senki, akkor kopogjon az ember a korsón annak födelével és mondja magában: Te N., a fia N.-nek, az anyád azt mondta neked: Őrizkedjél a megvakulástól, briri, riri, ri, a fehér poharakban.”
31 / 32
A TALMUD
Forrás: Luzsénszky Alfonz: A TALMUD magyarul c. műve
32 / 32
