A ZÖLD ÉPÍTÉSZET ÁTTEKINTÉSE, SZEREPE, LEHETŐSÉGEI A VIDÉK FENNTARTHATÓ GAZDASÁGÁNAK FORMÁLÁSÁBAN, EGY K+F PROJEKT BEMUTATÁSÁN KERESZTÜL
HAGYOMÁNYOS, KÖRNYEZETGAZDASÁGOS ÉS ENERGIATUDATOS ÉPÜLETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS A LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Előadó: Végh József ügyvezető igazgató okleveles építészmérnök
www.artvital.hu
[email protected]
Kapcsolat H-4400, Nyíregyháza, Selyem utca 21 Tel./fax: 42/435-676, 42/435-677
Miről fogunk hallani?
Környezettudatos építészet
A megújuló energiák
Környezettudatos Építési Irányzatok Bioépítészet Szolár építészet Bioszolár építészet Passzívház építészet Autonóm építészeti irányzat Holisztikus építészet
A K+F projekt
Környezettudatos építészet -
-
-
-
-
- előtérbe helyezi a környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazását (kő, fa, vályog, pala, kavics, homok, parafa, nád, szalma, cellulóz, kender stb.) - olyan anyagokat, szerkezeteket használ, amelyek gyártása, előállítása, megmunkálása kevés energiát igényel és kevés környezetszennyezéssel jár - káros anyag kibocsátása alacsony - település szinten olyan módon megtervezett, amelyet természetes környezete károsodás nélkül be tud fogadni
- Az ökologikus építés nemcsak hagyományos, hanem korszerű eszközöket, anyagokat is alkalmaz
Környezettudatos építészet Megújuló energiaforrások:
- Nap - Víz - Szél - Biomassza - Földhő/Geotermia
Megújuló Energiák Napenergia - szinte minden energiahordozó eredetileg a Nap tevékenysége folytán jött létre - állandó energia
- aktívan és passzívan hasznosítható
Vízenergia - Vízimalmok - Vízi erőmű - Ár-apály erőmű
Megújuló Energiák Szélenergia - Nálunk a kis szélsebességek miatt kevésbé gazdaságos - Tetőkre vagy oszlopokra érdemes telepíteni a szélmotort, áramtermelésbe integrálható
Biomassza energia - Növények elégetése vagy kémiai bomlásuk során hő keletkezik - Nem szennyezik a környezetet - Kitermelésével tiszta energiához lehet jutni - Legalkalmasabb fafajták az akác és a nyár
Megújuló Energiák Földhő/geotermia - Környezetbarát és gazdasági szempontból kedvező - 1,2 m mélységtől hatékonyan hasznosítható - Fűtésre való alkalmazásának technikája az elmúlt években jelentősen fejlődött
Földhőkosár - Viszonylag kis területet foglal el a kertből - Modern megoldás
Környezettudatos Építési Irányzatok
Bioépítészet Szolár építészet Bioszolár építészet Passzívház építészet Autonóm építészeti irányzat Holisztikus építészet
Bioépítészet Bioépítőanyagok - Kerülik a vegyszerek használatát, a komplikált, felesleges gyártási technológiákat - Visszanyúl korábbi termelési módokhoz, anyagokhoz, kultúrákhoz, azokat felújítva,
ismét használatba hozva - Természetes anyagok használata jellemzi (fa, vályog, nád, szalma, kő, cserép) - Mellőzi a nagy energia igényű ipari technológiákat - BIOECO Építési Rendszer
Bioépítészet
Szolár Építészet Passzív szolár - A természetet a saját rendszere szerint hagyjuk működni - A hagyományos fűtés lehetőleg háttérbe kerül - Minimalizálja a hőveszteséget és hasznosítja a hulladékhőt - Alkalmazott megoldások: ● szélfogók ● zsilipek ● jó hőszigetelés ● naptér télikert ● energiagyűjtő szerkezetek
Szolár Építészet Aktív szolár - Előnye, hogy ha már egy napenergia hasznosító szerkezet telepítve van, maga az energia "ingyen van„, azaz csökkenti az energiafüggőséget és nagyon tiszta - Hátránya, hogy megoszlása szezonális és hasznosítása jelentős beruházás igénnyel jár - Alkalmazott megoldások: ● Napkollektorok ● Napelemek
Bioszolár Építészet - Nap sugarainak biológiai hatását érvényesíti az épületekben - Az egészséges és a környezettudatos életmód lemondások nélkül megvalósítható - Csak természetes építőanyagokat használ - A hőszigetelő anyag a cellulóz - Kedvező ár
Passzívház Építészet Passzívháznak nevezzük az olyan alacsony energiafelhasználású épületet, amelyben a szokásos aktív fűtés és hűtés nélkül is egész évben biztosítható a megfelelő belső klíma. A passzív házak alkalmazzák a szolár építészet elemeit pl.: a napelem, napkollektor, télikert
Passzívház Építészet Frank Lloyd Wright 1938-ban épült Solar Hemicycle épülete
A magyar népi építészet : Az Olgyay fivérek terve a negyvenes évekből
Autonóm Építészet AUTONÓM-HÁZ
Lényegét tekintve egy önellátó épületről van szó, amely a hagyományos közműhálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül is tud működni. Legnagyobb előnye, hogy a természet megújuló forrásaiból nyeri az összes energiát, és rendkívül takarékosan bánik vele.
Főbb típusai: ●
„high-tech” – magas technikai fejlődés
● „no-tech”
●
– vissza a természethez
„soft-tech” – szelíd technológia
Autonóm Építészet
Autonóm Építészet A jövőbe mutató fejlesztések között a Scott Specht által tervezett építmény minden fórumon dobogós helyett érdemel. A New York-i építész által tervezett zeroHouse egy autonóm ház, mely egyben zéró energia ház és mobilház is. Az épület teljesen automatizáltan látja el az energiatermelést és a szennyvíz feldolgozását, s egy-két nap alatt bárhova telepíthető.
Holisztikus Építészet A holisztikus elvek szerint tervezett ház a lelket is szolgálja, jótékony hatású testi lelki egészségünkre, érzéseinkre. Elfogadja életünk prioritásait és kifejezi a személyiségünket.
Holisztikus Építészet Magyarországon ehhez az építészeti irányzathoz tartozik Makovecz Imre a szerves építészet megalapítója, és ő mondta, hogy
"A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét." Oltár a csíksomlyói nyeregben, a hagyományos katolikus búcsú helyszíne
Siófok Evangélikus templom
K+F projekt bemutatása
K+F projekt bemutatása
A projekt célja Elemzési modellek bemutatása Eredmények elemzése Tervezés során figyelembe vett alapelvek
Továbbfejlesztett „B” változat gazdasági elemzése – kontroll és fejlesztett változat Továbbfejlesztett „B” változat elemzése – társadalmi hasznok becslése Továbbfejlesztett „B” változat előnyeinek összegzése
Kockázatkelés K+F projekt továbbfejlesztési lehetőségei Konklúzió
K+F projekt célja
A projekt célterülete a vidéki Magyarország Helyi gazdaságfejlesztő hatás, a fenntarthatóság és a természetes építőanyagokat alkalmazó építészeti technológiák ötvözése Cél a közösségi, zöldövezeti munkahely fejlesztés Zöldszemléletű településfejlesztés A projekt rámutat a fejlett uniós országokkal szembeni lemaradásunkra
K+F projekt elemzési modell leírása „A” VÁLTOZAT
Ipari építési technológiák Ipari formában előállított építőanyagok alkalmazása Energiafelhasználás csökkentése korszerű épületgépészeti beruházással Egyéni közlekedés előnyben részesítése
Koncepció: Hagyományos ház
K+F projekt elemzési modell leírása „B” VÁLTOZAT
Természetes helyi építőanyagok Helyi munkaerő Napkollektorok, esővíz felhasználás Eszközigényes épületgépészeti megoldások minimalizálása Fenntartható közlekedés előnyben részesítése Koncepció: Fejlődés orientáltkörnyezettudatos ház
K+F projekt elemzési modell leírása „C” VÁLTOZAT
Természetes helyi építőanyagok Helyi munkaerő Eszközigényes épületgépészeti megoldások Fenntartható közlekedés előnyben részesítése az egyéni közlekedés kiszolgálásával párhuzamosan Koncepció: Fejlődés orientált- energiatudatos ház
„A” VÁLTOZAT
Helyszínrajz
„A” VÁLTOZAT
Alaprajz
„A” VÁLTOZAT
„B” VÁLTOZAT
Helyszínrajz
„B” VÁLTOZAT
Alaprajz
„B” VÁLTOZAT
„C” VÁLTOZAT
Helyszínrajz
„C” VÁLTOZAT
Alaprajz
„C” VÁLTOZAT
K+F eredmények elemzése Gazdaságfejlesztő hatás
Költséghatékonyság
Innováció Környezeti és társadalmi fenntarthatóság
• „A” változat: mérsékelt, illetve helyileg nem érzékelhető • „B” változat: a helyi gazdaságnál is érzékelhető hatás (szalmabála keresletnövekedés stb.) • „C” változat: helyileg részben érzékelhető
• „A” változat: az érvényes energetikai előírásoknak megfelel • „B” változat: fokozottan energiatakarékos, itt a legalacsonyabb a fajlagos beruházási költség • „C” változat: fokozottan energiatakarékos, magasabb beruházási költség
• „A” változat: Nem kimutatható • „B” változat: A hatás több iparágban jelentkezik • „C” változat: A hatás több iparágban jelentkezik
• „A” változat: jelentős környezeti terhelés • „B” változat: alacsony környezeti terhelés • „C” változat: közepes környezeti terhelés
K+F eredmények elemzése "A" „B” „C” VÁLTOZAT VÁLTOZAT VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztő hatás
6
9
8
Költség-hatékonyság
6
9
7
0
9
8
2,5
7,5
6,5
Ʃ 14,5
Ʃ 34,5
Ʃ 29,5
Innováció, K+F tartalom Környezeti és társadalmi fenntarthatóság
Tervezés során figyelembe vett alapelvek a „B” változatnál
Az épület megfelelő tájolása Passzív energiahasznosítások minél nagyobb arányú biztosítása Nyári napenergia tárolása Jó hőszigetelő és hőtároló valamint lélegző szerkezetek beépítése Az épület hűtése természetes eszközökkel Károsanyag kibocsátás minimalizálása Elbontás után az építőanyagok ne terheljék a környezetet
Továbbfejlesztett „B” változat gazdasági elemzése – kontroll és fejlesztett változat Beruházási költségek
Szerkezeti költségek
Gépészeti költségek
Működési költségek
Épületfenntartás közvetlen költségei
Rezsi költség
Csökkenthető a megtérülési idő
Értéke magasabb tartományba kerül
Megtérülési idő
A vizsgálat a fejlesztett „B” változat előnyeit igazolta a kontroll változathoz képest.
Továbbfejlesztett „B” változat elemzése – társadalmi hasznok becslése
Bevétel növekedés a mezőgazdaságban Foglalkoztatás bővülés állami kiadást csökkentő hatása Új piacok létrejötte, bevételek növekedése a KKV szektorban Környezeti terhelés csökkenése Energia megtakarítás
Továbbfejlesztett „B” változat előnyeinek összegzése
Fejlődő piac igényeihez igazodik Kitűnő
nedvességszabályzó Jó hőtartó és nedvességszabályzó Energiatakarékos és környezetbarát építőanyag Önerős kivitelezési lehetőség
Költséghatékonysági területen versenyképes Megtérülési idő csökkenés Társadalmi hasznok
Kockázatkezelés Kockázat Rovar, rágcsáló kártevők elszaporodása az épület falazatában Belvíz Tűzveszély Korszerű gépészeti rendszerek, háromrétegű nyílászárók és a vályogtechnológia együttes alkalmazására kevés a működő gyakorlati példa A vályogtechnológiával szembeni negatív beidegződés
Kockázatkezelési terv ●fémháló elhelyezése a falazatban ●szalmabálák előzetes vizsgálata ●időjárási körülményektől védett helyen történő tárolás ●az építési terület vízzel való veszélyeztetési szintjét fel kell mérni ●tűzvédelmi kísérletek lefolytatása ●részletes technológiai leírás egy teszt épület segítségével
●a legjobb meggyőzés a gyakorlati prezentáció, megmutatva az előnyöket, konkrét épület megtervezésével
K+F projekt továbbfejlesztési lehetőségei Felhasználás lehetséges funkcionális területei
Lakások (40 ezer lakás/év 2%-a)
Mezőgazdaság (gazdasági melléképületek,farmokszigetszerű épületcsoportok) Közösségi- vendéglátási épületek, szolgáltató irodaházak,idősek otthona, gyógyászati kezelő központok
Terület szerinti lehatárolás
Az országos, régiós, megyei fejlődési centrumokból távol eső területek, ahol az építkezésekhez használt természetes építőanyagok a beruházás 30-40 km-es körzetében előállíthatók, fellehetők
Elérhető előnyök a jelenlegi gyakorlattal szemben
12%-al alacsonyabb beruházási költség, mely a lakás önerős építkezés részének emelésével tovább csökkenthető. A passzív házak szintjén lévő fűtési energiafogyasztás. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára elérhető megoldás a lakás beruházási és fűtési költségeinek csökkentésére. Bio-ökotudatos életmód elkötelezettjei és/vagy természetes anyagokból álló épületkehez más okok miatt ragaszkodó társadalmi csoportok elvárásainak, igényeinek megfelelő megoldás. Alacsonyabb beruházási és épület fenntartási költségek, nem frekventált vidéki beruházási környezetben kisebb a megtérülési idő. Egészséges és egyedi épített környezet biztosítása.
Konklúzió A K+F projekt végeredménye igazolta, hogy a természetes építőanyagok alkalmazásának helye van a hazai építési gyakorlatban.
A K+F projekt második ütemét egy minta épület megvalósítása képezheti, mely igazolja az elméleti vizsgálatokat és alapja lehet az építőipari technológia széleskörű elterjesztésének.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! www.artvital.hu
[email protected]
Előadó: Végh József
2015. MÁRCIUS
ügyvezető igazgató okleveles építészmérnök
Kapcsolat H-4400, Nyíregyháza, Selyem utca 21. Tel./fax: 42/435-676, 42/435-677