A ZENEI ÍZLÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A MAZSORETT ÓRÁN A ZENEVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A ZENEVÁGÁS SZABÁLYAI
„Zene nélkül lehet élni, de minek?” /Bárdos Lajos/
PAPP EDIT 2013 MMSZ elnöke: Geisztné Gogolák Éva Tanfolyamvezető: Genschorek Katalin Konzulens: Takács Tímea
1
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 1.1. A témaválasztás okai 2. A zenei ízlés fejlesztése 2.1. Mi is a zene? 2.2. Történeti háttér 2.3. Tudományos megközelítés 2.4. Óvodás kor 2.5. Kisiskolás kor 2.6. A mazsorett adta lehetőségek 2.6.1. Zenei feldolgozások 2.6.2. A bemelegítő rész 2.6.3. Levezetés 2.6.4. Közös programok 3. A zeneválasztás szempontjai 3.1. Stílusirányzatok 3.2. A korosztály, mint meghatározó tényező 3.3. Mire használom? 4. A zenevágás 4.1. A jelenleg használható programok 4.2. A monotonitás elkerülése, az időtartam 4.3. Pontos illesztés, halkítás, átfedések, a csend 4.4. Ütem, tempó, hangnem 4.5. A jogdíjazás kérdése 5. Összegzés, befejezés
2
1. BEVEZETÉS 1.1. A témaválasztás okai Tanulmányaim befejeztével a véletlen folytán (nevezhetném akár a sors kezének is) zenei általános iskolában sikerült elhelyezkednem. Azóta 22 év telt el és ugyan 60 Km-rel keletre, de 12 éve ismét egy a zenei képzést emelt szinten (azaz heti 3 órában) felvállaló intézmény egyik nevelője vagyok. Az osztályaim rendre az ún. zenei csoportok. A rám bízott tanulók mindennapjait átszövi a muzsika, s mivel hozzám is rendkívül közel áll a művészeteknek eme legősibb ága, egészen természetesnek éreztem, hogy szakdolgozatomnak zenei témát válasszak. Mazsorettel, így koreográfia készítésével is közel 21 éve foglalkozom. Én ahhoz a „típushoz” tartozom, akinek egy inspiráló zene hallatán egyszerűen lepereg a szeme előtt a színpadra szánt darab. Az igazán emlékezetes alkotásaim rendre így születtek. Természetesen a képzeletemben istenadta tehetséggel megáldott balerinák táncoltak, így mindig volt mit nyesegetnem az eredeti elképzelésből, de a zene megmaradt. S a zene mindig megmutatta a helyes irányt.
2. A ZENEI ÍZLÉS FEJLESZTÉSE 2.1. Mi is a zene? A zene fogalmát évezredek óta igyekeznek megfogalmazni. Álljon itt most néhány nálam mindenképp hozzáértőbb és a témában jártasabb gondolkodó elképzelése. Elsőként az általam fellelt zene címszó (ami a legtöbb zenei lexikonban nem is szerepel):
3
„Alkotó megformálása a hangzó anyagnak, amely természet- és indulathangként a világot és lelket a hallás tartományában értelmetlen konkrétsággal jelenti, művészetként pedig… tudományosan átgondolt és rendezett, így tehát nyelvnek tekinthető.” ( Brockhaus Zenei lexikon) „ A hangok áramát az emberi szemlélet és elhatározás, hagyomány és megállapodás, vagyis a kultúra teszi zenévé. A zene alapanyaga a hang, és annak hiánya a csend.” ( Papp István) „..a zene hidat ver a szellem és az érzékek világa között, bűntelen extázist vált ki, dogma nélküli hitet hordoz, hódolatteljes szerelmet, magáról az emberről szól, aki otthon érzi magát a természetben, a végtelenben.” (Yehudi Menuhin) „Egy festmény egy vers-szavak nélkül, egy vers egy festményszavakban. A zene mindkettő.” ( Vangelis ) „Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” ( Heinrich Heine) „ Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” (John Lennon)
2.2. Történeti háttér „ A zenéről mindnyájan elismerjük, hogy a legkellemesebb dolgok közé tartozik.”- mondta már az ókori filozófus, Arisztotelész is. 1
A 40 000 éves múlttal büszkélkedhető művészet - a zene- a
mindennapok része volt. Nicolas Conrad, a Tübingeni Egyetem professzora szerint –akárcsak ma- vallási, vagy egyszerűen csak szórakozási célokból már az ősember is használta. A zene lehetett a
1
www.zenci.hu/szocikk/zene
4
modern ember kezében az a lépéselőny, aminek segítségével a neandervölgyieket a hátuk mögé parancsolták. Ásatások során
több,
mint 35 000 éves , csontból készült furulyák kerültek elő , s árulkodtak az akkori idők emberének kifinomultságáról. A mai értelemben vett zene hosszú századok alatt került a jelenleg ismert állapotába. De minden zenének és zenélésnek megvolt és mind a mai napig megvan a maga helye és ideje. Bizonyos dallamok elgondolkodtatnak, másokat a szórakozás kedvéért hallgatunk, ahogyan a régebbi időkben is: miközben a templomokból gregorián dallamok szűrődtek ki, a falusi bálokon népi hangszerekkel húzták a talpalávalót, s a városok udvaraiban operák csendültek fel. A magyar nyelvben élesen kettéválik már maga a két szó is: komolyzene= értékes, könnyűzene= értéktelen. Egyetértek azzal a vélekedéssel,
miszerint:
”…az
idejétmúlt
fogalompár
nemcsak
használhatatlan, de káros is lehet.” (Paksa Balázs) Letűnt korok könnyű műfaját ma a komolyzene kategóriájába sorolják ( pl.:Strauss keringőit ). A magyar közvélekedés a jazzt a könnyűzenébe kategorizálja. Pedig egyszerűen csak jazz, azaz egy önálló műfaj, ahogyan a country és a blues is. Sőt utóbbi kettő a népzenéhez jóval közelebb áll. A mai, üzlet diktálta feltételek között valóban nagyobb előnyre tett szert a szórakoztató zene. És itt jön a pedagógus, a szülő felelőssége, hogy megtegyen pár lépést azért, hogy a gyermekek zenei világa ne korlátozódjék kizárólag az unalomig sugárzott előadókra. Meg kell tanítanunk nekik, hogy ne fogadják el kritikátlanul a médiából rájuk zúduló hangokat, értő füllel hallgassák azt és döntsenek mellette, vagy ellene.
5
2.3. Tudományos megközelítés Kodály szerint a gyermek zenei nevelését 9 hónappal a megszületése előtt kell elkezdeni, hisz az anya nem csak a testét adja, hanem a gyermek lelkének is hordozója.
2
Hámori József nemzetközileg is elismert agykutató egyértelmű
tudományos érvekkel támasztja alá azt a teóriát, hogy az agy korai zenei fejlesztése meghatározó módon hat a személyiség fejlődésére, s pozitív módon változtatja az egyén agyi struktúráját. A zenei képességek (hangszín,
hangmagasság
érzékelése,
zeneértés,
zene
élvezete)
elsősorban a jobb agyféltekéhez köthető. A két agyféltekét közel 200 millió idegrost alkotta hálózat köti össze, aminek minél jobb összekapcsolódása érdekében azok sejtjeit folyamatosan „használni”, fejleszteni kell. Méghozzá arányosan. Minél sűrűbb idegrost-hálózat köti össze a két féltekét, annál nagyobb lehetőség nyílik a személyiség kibontakoztatására. A professzor arra a következtetésre jutott, hogy ahogyan a bal agyféltekében található beszédközpont meghatározott ideig el nem kezdett fejlesztése súlyos, maradandó nyelvi-és beszédhibák okozója lehet, úgy a későn kezdett zenei fejlesztés miatti lemaradás később már nem pótolható. A zenei fogékonyságban kiküszöbölhetetlen hibák rögzülnek. Ha belegondolunk abba, hogy a néhány hónapos 2
www.tofk.elte.hu/enek/letoltesek/orvos modszertan/Hang es lelek. pdf
6
csecsemő már a beszéd tartalmi elemeinek megértése előtt felismeri édesanyja hangját (csak a hangszín és hanglejtés alapján), fogékony az őt célzó nonverbális jelekre, egyetérthetünk a professzor állításával, miszerint az ember jobb agyféltekéje a fejlődés korai szakaszában valamivel gyorsabban differenciálódik, fejlődik, mint a bal félteke. Micsoda óriási lépéselőnyben van az a gyermek, akinek még a szinapszis-hálózat
kiépülésének
befejeződése
előtt
intenzíven
aktivizálták mindkét félteke kommunikációs csatornáit, ezáltal beszéli és érti is mindkét nyelvet.
2.4. Óvodás kor 3
Az óvodás kori zenei nevelés középpontjában a zene, a mozgás
és a játék összekapcsolása áll. Célja és feladata a zenei érdeklődés felkeltése, s a gyermek zenei ízlésének, hallásának, ritmusérzékének, és harmonikus mozgásának fejlesztése. Ma a teljes magyar zenei nevelésről elmondható, hogy alapját a Kodályi koncepció adja, hisz a dal és a zene népi játékok formájában jelenik meg. A táncot kísérő muzsikát célszerű a gyermekekhez oly közel álló népzene világából meríteni. Én magam nem foglalkozom óvodásokkal, pedig mint azt az előző cím alatt taglaltam, hatalmas lehetőség rejlik ennek a korosztálynak a korai fejlesztésében. Személyes érintettségem révén (mivel legkisebb gyermekem nagycsoportos) mégiscsak van belelátásom egy óvoda zenei nevelésébe ( Varázskorona Óvoda, Bp. XVI. k ). A délelőttöket természetes módon szövi át a muzsika, s a szerencsére nyitott szemmel járó vezetőnő jóvoltából a délutánt is. Zenekuckónak hívják azt a foglalkozást, amelyet Nagy Ildikó kolléganőm vezet. Elhivatottsága példaértékű.
3
http://grazimagyarok.eu/file/doc/babaklub/zenei neveles.pdf
7
2.5. Kisiskolás kor 4
Minden általános iskola életében - s az én iskolám sem kivétel ez
alól- az ének-zenei nevelés általánosan (a pedagógiai programban) megfogalmazott célja a gyermek teljes személyiségének fejlesztése. Az 1-4. évfolyamon alapozzuk meg azt a zenei nevelést, amely segíti majd a zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez vezető utat. Ennek egyik kézenfekvő eszköze a zenehallgatás. Ma már a tantárgyi integráció lehetővé teszi (bár ép eszű pedagógus eddig is élt vele), hogy a muzsika minden óra természetes velejárója legyen. A zenehallgatás élményének megtapasztalása, a fejlesztés során kialakuló zenei tudat lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást, és az ízlés formálódását is. Ebben az időszakban jelenik meg az ún. „zenepreferencia”. Eszerint a korosztály gyermekei bizonyos zenéket előnyben részesítenek. Sőt, jellemző, hogy az egyes zenei stílusok kedvelői előítéletet alakítanak ki más stílus kedvelőivel szemben. Ez egy közösségen belül hihetetlen rombolást végezhet. A pedagógus tudatos zenei iránymutatása (nem dogma, csak segítség szintjén) gátat vethet az akár kirekesztésbe torkolló folyamatoknak.
2.6. A mazsorett adta lehetőségek 2.6.1. Zenei feldolgozások A klasszikus zene könnyebb befogadását céloztam meg azzal, hogy edzéseken
nagy
mennyiségben
használok
feldolgozásokat.
Helyenként igazi művészi értékkel bíró darabokról van szó, de az esetek többségében egyszerű dobgéppel, szintetizátorral, a gyerekekhez közelebb álló „rock”-os stílussal „dobják föl” az eredeti műveket. 4
Pedagógiai program-Kölcsey Ferenc Ált Isk. Budapest
8
Kétségtelen,
hogy
ezek
az
újraértelmezett
zenék
ritmusuknál,
dinamikájuknál fogva alkalmasabbak a koreográfia elkészítésére. De semmiképp sem szoktam megfeledkezni arról, hogy a már megismert dallam eredetijével is megkínáljam a gyerekeket. A bemelegítés, a gimnasztika, vagy a levezető gyakorlatok kitűnő alkalmat adnak a bemutatásra. A felismerés öröme még közelebb hozza a gyerekekhez az egyébként sarokba söpört előadókat, szerzőket.
2.6.2. A bemelegítő rész Az edzés elejének, a bemelegítésnek feladata a test, az izomzat felkészítése az azt követő terhelésre. A balett alapú előkészítő gyakorlatsorok magukban hordozzák Csajkovszkij, Chopin, Grieg, Sosztakovics darabjainak felhasználását. A magas ismétlésszám a zenei ismétlést is lehetővé teszi. Tulajdonképpen a gyerekek fülébe mászik a dallam.
2.6.3. Levezetés Az izmok ellazítását, a normál pulzusszám elérését, a szervezet eredeti, nyugalmi állapotának visszaállítását célzó levezetés szintén lehetőséget teremt a zenei ízlés formálására. A tudatosan megválasztott, relaxálást segítő zene jó eszköze az edzés utolsó szakaszának. Az ún. autogén tréning rövid, egyszerűsített változatát alkalmazva (a megfelelő zenei háttérrel) újabb lehetőséget teremthetünk a „zenehallgatásra”.
2.6.4. Közös programok A csapatépítés szempontjából sem utolsó lehetőség egy-egy közös koncert, zenei program megszervezése. Ugyan a pedagógusok egy része tart a szülők bevonásától, én az ilyen alkalmakat szoktam megragadni arra, hogy „az ő nevelésüket is kézbe vegyem”. Szerénytelenségnek hangzik, pedig tudomásul kell venni, hogy a család, mint a gyermek első
9
közösségi élménye rendkívüli erővel bír. Ha a gyermek zenei ízlését formálni szeretném, ahhoz a közvetlen környezetének (ha nem is aktív, de) pozitív közreműködése szükséges.
3. A ZENEVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 3.1. Stílusirányzatok A mazsorett a kéz és a test koordinációján felül (hiszen általában valamilyen eszközzel manipulálunk) a koreográfiával jellemezhető, amit zenére adunk elő. Sokszor megjegyzik (teszem hozzá jogosan), hogy a jól megválasztott zene fél siker. Az, hogy milyen zenéhez nyúlok, sok mindentől függ. Egyrészt és legfőképp a saját ízlésemtől, ami épp ezért nem baj, ha kifinomult. Nyitott füllel járok, s mint egy szorgos méh, gyűjtögetem az időnként csak úgy a lábam elé hulló gyöngyszemeket. A mazsorett
esetében
mindenképp
olyan
hangzóanyagban
kell
gondolkodnunk, amire mozgás végezhető. Ebben az esetben: táncolni lehessen rá.
Említettem már a komolyzenei feldolgozásokat, melyek kiválóan alkalmasak erre a célra. De a zeneválasztásnál én mindenképp figyelni szoktam arra a változatosságra, amit a különböző zenei stílusok minimum ritmusbeli sokszínűsége ad.
10
5
A ragtime komponált zene volt. Elterjedése az 1870-es évekre
tehető. Ritmikája az észak-amerikai néger folklór szellemét idézi. A stílus több nagy zeneszerzőt is megérintett. A műfaj legnagyobb klasszikusa Scott Joplin. 6
Az egyik kimeríthetetlen forrás a swing ( más nevén swing jazz ),
amely műfaj a harmincas évek elején alakult ki, s lett meghatározó stílusa a kor Amerikájának. A zene tempója általában a közepestől a gyorsig terjed. A swing a jazz ritmika legsajátságosabb és egyben legfontosabb
eleme.
Jellemzőek
rá
a
swinges
(nyújtott,triolás)
nyolcadok. A rock and roll zenei stílus és tánc a 20. század közepén alakult ki a rhythm and blues, a rockabilly, a western és a swing elemeiből. Jellemzője a szélsőségesen lüktető ritmika és a szabvány hangszerelés, mely kezdetben főként gitárokból ( ritmus gitár, basszusgitár, szólógitár ) és dobból állt. Később ez kiegészült zongorával, nagybőgővel és alkalmanként szaxofonnal. A rock and roll, mint tánc jive néven vonult be az előkelő báltermekbe, s vált a versenytánc latin táncainak legnépszerűbbikévé. 7
A rockabilly az egyik legkorábbi és legmeghatározóbb rock and
roll zenei műfaj (50-es évek Amerikája), melynek eredeti megalkotója Elvis Presley. A stílus korunkban is jelentős befolyással bír, s szubkultúraként mind a mai napig megmaradt. 8
A Latin pop gyűjtőnév azon országok popzenei stílusaira,
amelyek kultúrája és nyelve a latinból származik. Szűkebb értelemben véve a hagyományos latin popzene a tradicionális latin tánczene ( rumba, 5
Brockhaus:Zenei lexikonragtime címszó Brockhaus:Zenei lexikon-swing, rock and roll címszavak 7 hu.wikipedia.org/wiki/rockabilly címszó 8 hu.wikipedia.org/wiki/latin pop címszó 6
11
szamba,tangó,cha-cha)
stíluselemeinek
különféle
keverékei.
Tartalmazhat rockzenei és elektronikus zenei ötvözeteket. Tempója általában gyors. Jellemzően jól táncolható. 9
A dance a modern, többnyire szintetizátorokkal előállított
tánczenei műfajok gyűjtőneve. Jellemzője az alapütemet adó, jellegzetes, elektronikus dobgép. Egyik irányzata a techno, mely minimalizmusának köszönhetően egyszerű, jól értelmezhető elemekből épül fel. Eredete a 70-80-as évek diszkózenéje.
3.2. A korosztály, mint meghatározó tényező Akármennyire inspiráló egy zene, mindig szem előtt kell tartani, milyen korú gyerekekkel is van dolgunk. Az életkori sajátosságok figyelmen kívül hagyása groteszk összképet hozhat létre. Egy cadett korú csoport lendületes mivoltához jól passzol a rockabilly, a legegyszerűbb ütemezésű klasszikus feldolgozás, vagy egy dallamos country. Sokan nyúlnak mesefilmek zenéjéhez is. A gyermekidegen, inkább komolykodó darabok épp az által váltanak ki ellenérzést, hogy a néző számára nem áll össze hiteles képpé az, amit lát, és az, amit hall.
3.3. Mire használom? A zeneválasztást erősen befolyásolja, hogy az a mazsoretten belül mire szolgál majd. Versenykoreográfia alapjául, esetleg egy évközi bemutatóhoz? Talán egy nagyszabású nemzetközi fesztivál keretében fogjuk bemutatni a darabot? A közönség érdeklődésének fenntartásában és a várva-várt siker eljövetelében döntő szerepet kap a zeneválasztás. Egy újszerű köntösbe öltöztetett, de népszerű dallam (néhány izgalmas átalakítás után) mindig jó választás. De egy idegen országban előadott darabnál (véleményem szerint) sosem szabad megfeledkeznünk a 9
hu.wikipedia.org/wiki/dance címszó
12
hagyományosan magyarnak mondott zenék bemutatásáról. Gondoljunk csak Liszt rapszódiáira, vagy az örök klasszikusra, Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájának Palotására. Egy feldolgozás sem veheti fel velük a versenyt, csemege az értők zenei ízlelőbimbóinak.
4. A ZENEVÁGÁS 4.1. A jelenleg használható programok Három programhoz volt eddig szerencsém. Hosszú ideig a jól ismert Nero-t használtam, s az egyszerű felíráshoz a mai napig is a Nero Burning programhoz fordulok. Természetesen jönnek-mennek az újítások, s én rábíztam magam a gépet élettársként használó lányaim választására. Így ismerkedtem meg a Sony Acid-audio vágóprogrammal. Szerencsére a rendszerük nagyon hasonló. Ha valaki már alkalmazott egyet, egy kis időráfordítással az újba is beletanulhat. Egy hete próbálgatom a Sony Vegas Pro 12-t, ami magába foglalja az előző Sony programot, tehát többet tud, mint idősebb testvére. Ezek és több más program is egyszerű internetes vásárlással megszerezhetők. De ne higgyünk a csodákban! Szinte mindenhol olvashatunk ingyenesen letölthető verziókról, de ezek általában csak a próbaüzemet jelentik. A 13
szolgáltató természetesen szeretne hasznot látni, tehát az ingyenesség időkorlátos.
4.2. A monotonitás elkerülése, az időtartam Hogy miért is kell vágni az a versenyzők számára világos. Pontosan meghatározott időtartamúak lehetnek a koreográfiák. A kicsúszás bizony súlyos büntetőpontokkal jár. A technikai okok mellett fontos szempont a változatosság. Egy izgalmasan összeillesztett (másfél percnél ez 2-3 darabnál nem jelenthet többet) zene segítségével, a stílusok
harmonikus
váltogatásával
a
versenyző
megmutathatja
sokoldalúságát és muzikalitását is. A hosszabb lélegzetű bemutatók, amelyek akár egy egész történetet fűznek föl a zenei szálakra eleve elképzelhetetlenek szép vágások nélkül.
4.3. Pontos illesztés, halkítás, átfedések, a csend A pontozóbírák vájt fülekkel figyelik az apró finomságokat. Az ún. „susogás”, azaz, mikor a darab következő taktusából egy villanásnyi áthallatszik a vágott zene végén, ugyanolyan illúzióromboló, mint az ütem vége előtti váratlan „zenehalál”. Vannak darabok, amelyek vágásánál szinte lehetetlen el nem követni ezeket a hibákat. Ilyenkor alkalmazható a finom halkítás. Ez versenykeretbe nehezen illeszthető, hisz a koreográfia vége a záró kép, de úgy gondolom, ügyes koreográfiai fogással, azaz a zene halkulásához alkalmazkodó mozgással megoldható a probléma. Átfedés alatt azt értem, amikor (szinte mindig a koreográfia szolgálatában) az első zenei rész vége és a következő eleje egymásra van csúsztatva. Az első halkul, a következő hangosodik és fokozatosan veszi át a korábbi dallam helyét. Én sűrűn alkalmazom. Izgalmas zenei és koreográfiai lehetőségeket rejt a módszer.
14
A nézőre a legnagyobb hatással a jól beillesztett csend van. Vigyázni kell vele, nehogy a feldübörgő taps elnyomja a váratlanul újra induló hangokat. A csendet csakis valami monumentális zenei ötlet követheti. Ha nincs értelme, akkor inkább csak hatásvadásznak fog tűnni, és veszít erejéből.
4.4. Ütem, tempó, hangnem Talán a lehető legsúlyosabb hibákat épp ezen a területen lehet elkövetni. Nem azt jelenti, hogy egy koreográfián belül nem szabad ütemet, vagy tempót, esetleg hangnemet váltani. Lehet, de a gördülékeny átmenethez mindenképp érdemes a fent leírt megoldások közül választani. Egy egyszerű vágás és összeillesztés nem lesz elegendő az egység megteremtéséhez. Minden esetre célszerű az adott ütemmutatót is figyelembe véve az un. zenei 1-nél illeszteni.
4.5. A jogdíjazás kérdése 10
Az
internetes
letöltések
részünkre
ingyenesek.
Fizetési
kötelezettsége a szolgáltatónak van, aki a letöltést biztosítja. Újabban megjelentek a letöltendő zenék előtti reklámok. Érdemes tudni, hogy azt nem átugorva, a szerzőt jogdíj illeti meg a reklámozó cég oldaláról. Én épp ezért hősiesen meg szoktam várni a reklámok végét. Viszont a már letöltött anyag közönség előtti felhasználása jogdíjköteles. Az erre vonatkozó szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ide vágó rendelkezései a következők: 11
4. Műsoros előadás
A műsoros előadásra vonatkozó általános szabályok
10 11
index.hu Artisjus-jogdíjak a netes letöltésért is www.artisjus.hu Hivatalos értesítő 2012.évi 55.szám
15
4.1. Fogalma: olyan vegyes irodalmi és zenei, szórakoztató műsor, továbbá revü, varieté, táncbemutató, táncverseny, divatbemutató, lézerszínház stb., amelyet egy vagy több fellépő (közreműködő) részvételével rendeznek. 4.2. Jogdíj mértéke: az áfát nem tartalmazó bevétel 7%-a, de a fizetendő szerzői jogdíj nem lehet kevesebb, mint a belépődíj nélküli rendezvényekre a 7.1pontban megállapított szerzői jogdíj mértéke. 4.3. Mérséklés 4.3.1. Ha egy előadáson belül a nem védett művek aránya az 50%-ot meghaladja, úgy a fizetendő szerzői jogdíj az áfát nem tartalmazó bevétel 6%-a. 7. Belépődíj nélküli rendezvények 7.1. Belépődíj nélküli rendezvények (például koncert, diszkó, bál egy fellépővel) esetén a közönség számától függően, helyszínenként és naponta szerzői jogdíjat kell fizetni. A pontos összegekre itt nem térnék ki. A részletes rendelet, és annak változásai a www.artisjus.hu oldalon nyomon követhető.
5. ÖSSZEGZÉS, BEFEJEZÉS A téma lezárásaként leszögezném, hogy a zenei ízlésformálás, zeneválasztás, vágás hátterében talán a legfontosabb tényező, az ember áll. Kialakult (jó esetben rugalmasan fejlődő) elképzeléssel, akit saját zenei világa irányít. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy saját stílusomat, zenei irányultságomat etalonként másokra erőltessem. De elkerülhetetlen az a hatás, amit a gyerekek zenei nevelése terén személyes példánkkal mutatunk. Ezért kell igazán körültekintően és igényesen választanunk, hisz az arra legfogékonyabb korosztály személyiségét cizelláljuk. S nem mindegy mivel.
16
Felhasznált irodalom: Angelus Iván: Táncoskönyv (Magánkiadás Új Előadóművészeti Alapítvány) Brockhaus Riemann : Zenei Lexikon ( Zeneműkiadó1985) Hang és lélek: www.tofk.elte.hu/enek/letoltesek/orvos modszertan/Hang es lelek.pdf hu.wikipedia.org Jogíjak a netes letöltésért is/ Hivatalos értesítő a jogdíjakról (2012.55.szám) www.artisjus.hu Kodály Zoltán: A zene mindenkié (Zeneműkiadó 1975) Kölcsey Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programja/Zenei nevelés (Budapest,2012) Tóth Klarissz: Zenei ízlés és diszkóláz www.szatmar.ro/zenei izles es diszkolaz/hirek/24144 Zenei nevelés:http://grazimagyarok.eu/file/doc/babaklub/zenei eveles.pdf 40 000 éves múltra tekinthet vissza a zene Zenei Enciklopédia www.zenci.hu/szocikk/zene
17
Melléklet: Zenei CD 1.Klasszikus feldolgozása: Vanessa Mae –Storm (Vivaldi-Storm) (1.) 2.Zene a bemelegítéshez: a, Csajkovszkij:b-moll zongoraverseny (2.) b, Chopin: Waltz(3.) c, Grieg: Morgenstimmung (4.) d, Shostakovich: Walz No.2 (5.) 3.Levezetés, relaxáció: a, Art of Noise:Moments in Love(Rain) (6.) b ,Ravel: Bolero (7.) c, Vangelis:La petite fille de la mer (8.) 4.Stílusirányzatok: a, ragtime:- Scott Joplin:Maple Leaf Rag (9.) -Debussy:Golliwogg’s Cakewalk Children’s Corner S. (10) b, swing:Hooked On Swing Dancing (11.) c ,rock’n’roll:Bill Haley: Rock Around The Clock (12.) d, rockabilly:E. Presley:Return To Sender (13.) e, latin pop: Shakira:Te Aviso-Te Anuncio (14.) f, dance:J.Lopez:Dance Again ft. Pitbull (15.) 5. Zenei vágás (16.) -vágások, illesztések helye: 01:09/ 02:15/ 03:31/ 03:58/ 5:00
18
19
