A ZALAEGERSZEGI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ZALAEGERSZEGI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA 8900 Zalaegerszeg, Iskola u. 1. T/F: 92 596-693 E-mail: [email protected] OM azonosító: 037515

A ZALAEGERSZEGI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KÉSZÍTETTE:

DOMJÁN ISTVÁN igazgató

TARTALOM BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................... 4 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..................................... 4 1. A tanítási órák ................................................................................................................... 5 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek: ............................................................................... 5 2.1. Hagyományőrző tevékenységek 2.1.1. Iskolánk névadójának, Öveges professzor emlékének ápolása: ...................... 5 2.1.2. Iskolai ünnepségek megszervezése: ................................................................ 5 2.3. Napköziotthon, tanulószoba ............................................................................................ 5 2.4. Felzárkóztató foglalkozások és egyéni fejlesztés .......................................................... 6 2.5. Iskolai sportkör .............................................................................................................. 6 2.6. Szakkörök ........................................................................................................................ 6 2.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók ............................................................................... 6 2.8. Könyvtár .......................................................................................................................... 6 2.9. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ................. 7 2.10. Hit- és vallásoktatás ..................................................................................................... 7 . 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................................................................ 8 1. A tanulók erkölcsi nevelése................................................................................................ 8 2. A tanulók értelmi nevelése. ................................................................................................ 8 3. A tanulók közösségi – családi –és társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. ................... 8 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. ........................................................................ 8 5. A tanulók akarati nevelése. .................................................................................................. 6. A tanulók nemzeti nevelése................................................................................................ 9 7. A tanulók állampolgári nevelése. ....................................................................................... 9 8. A tanulók munkára nevelése .............................................................................................. 9 9. A tanulók testi nevelése és a lelki egészség megőrzésére történő felkészítés .................... 9 10. A tanulók környezettudatos nevelése ............................................................................... 9 1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK........................... 10 1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................. 11 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................. 13 1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................................................. 14 1.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

1

RÉSZTVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................................ 16

2

1.8.A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ...................................................................... 17 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .......................................... 18 1.10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK RENDJE .............................................................................................. 19 1.11. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................................................................... 20 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................... 24 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................................................................................................... 49 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ........................................................................................................... 50 1. számú melléklet ................................................................................................................ 52

3

Az Öveges József Általános Művelődési Központ nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, melyet az iskola nevelőtestülete 2013. március 04..napján fogadott el. Intézményünk Zalaegerszeg egyik városrészében, Andráshidán található. 1883 óta működik a településen iskola. 1984-ben vettük fel Öveges József fizikus professzor nevét, akire büszkék vagyunk. 1998 augusztusától 2012 december 31-ig általános művelődési központként működtünk. A köznevelési törvény változásával intézményünk 2013 január 1-től általános iskolaként működik tovább. A nyolc évfolyamos iskolánkban évfolyamonként két osztállyal, összesen 16 osztállyal látjuk el oktatási-nevelési feladatainkat. Iskolánk 2012. június 9-én elnyerte az Ökoliskola címet, a környezeti nevelés terén végzett munkánk elismeréséül. A térség, ahonnan gyermekeink érkeznek, a környezet szociológiai adottságai szerint ún. agglomerációs övezetben fekszik. A falu és a város jegyeit hordozza magán. Beiskolázási körzetünk: Andráshida, Szenterzsébethegy, Vorhota, Bekeháza, Hatháza, továbbá Zalaszentgyörgy, Kiskutas, Nagykutas, Zalaboldogfa települések. E városrészek inkább falusias jellegűek, családi házas beépítettségükkel és a várostól való látható fizikai elkülönültségükkel. A körzeten kívüli, más önkormányzatok területén levő falvakból is egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk tanulók. Az iskolában az oktatás és nevelés szolgálatában:  a Neumann János számítástechnika szaktanterem,  a Szekeres Lajos természettudományos szaktanterem,  könyvtár olvasóteremmel,  művészeti szaktantermek (táncterem, tankonyha és kézműves műhely),  a Bozó Tamás sportcsarnok áll. Pedagógiai programunk figyelembe veszi adottságainkat, az idegen nyelvre, a népi hagyományok ápolására, a környezeti és a testi nevelésre helyezi a hangsúlyt. Így az első évfolyamtól az úszás, az idegen nyelv és a néptánc tanulása kerül előtérbe. Tanulóink sportolási igényeit különböző lehetőségek megteremtésével elégítjük ki.

4

Intézményünk névadójára emlékezve az Öveges-napokon városi fizikaversenyt rendezünk a nyolcadik évfolyamos tanulók és komplex természetismereti versenyt az 1-6. évfolyamos tanulók számára.

Tehetséges tanulóinknak folyamatosan biztosítjuk a városi, megyei

versenyeken való részvételt. A helyi zeneiskola kihelyezett tagozata működik intézményünkben. Az iskola keretein belül szakkörök biztosítják a tanulóknak szabadidő tartalmas eltöltését, felkészítését a továbbtanulásra. Külső kapcsolataink jól funkcionálnak. A szülői közösséggel nyílt, őszinte partneri viszonyra törekszünk. A település civil szerveződéseivel aktív kapcsolatot tartunk. Fejlődési lehetőséget kínálunk a tehetséges, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek is. Az integrált oktatás keretében látás-, beszéd- és hallásfogyatékos tanulókat fogadunk, gyógypedagógus segítségével biztosítjuk számukra a kellő fejlesztést. Egy környezetbarát, családias, nevelésközpontú iskolát kívánunk megvalósítani. Emberléptékű intézményt, melyben mindenki (gyermek, szülő, pedagógus), megtalálja helyét, mindezt egészséges, élhető, zöld környezetben.

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fejlesztési területek- nevelési célok a NAT alapján: 1. erkölcsi nevelés 2. nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. családi életre nevelés 6. testi és lelki egészségre nevelés 5

7. felelősségvállalás másokért, önkéntesség, 8. fenntarthatóság, környezeti tudatosság 9. pályaorientáció 10. gazdasági és pénzügyi nevelés 11. médiatudatosságra nevelés 12. a tanulás tanítása Nevelési

céljaink

megvalósítását

segítik

az

iskola

pedagógusai

által

alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 1. A tanítási órák: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: 2.1. Hagyományőrző tevékenységek 2.1.1. Iskolánk névadójának, Öveges professzor emlékének ápolása:  évenkénti megemlékezés, koszorúzás  tanulmányi és művészeti versenyek  városi fizikaverseny és komplex természetismereti verseny szervezése 2.1.2. Iskolai ünnepségek megszervezése: 1956. október 23. 1848. március 15. évfordulóján, karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásán, tanévnyitó és záró ünnepségeken. 2.3. Napköziotthon, tanulószoba A Nkt. előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban, az 1-5 . évfolyamon napköziotthon, 6-8. évfolyamon tanulószoba működik. Az évközi tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

6

2.4. Felzárkóztató foglalkozások és egyéni fejlesztés Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások segítik. 2.5. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 2.6. Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a tehetséges tanulók gondozását szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak vagy szerveződhetnek valamilyen hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 2.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulókat segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A munkaközösségek munkaterveiben meghatározott, és az év közben meghirdetett tanulmányi versenyek nevezési díjait az iskola biztosítja az iskolai fordulóról továbbjutó tanulók részére. 2.8. Könyvtár Az intézmény könyvtára kettős funkciójú: iskolai és nyilvános. Feladata a tanulók, a pedagógusok és a felnőtt lakosság könyvtári dokumentumokkal és szolgáltatásokkal való ellátása.

7

2.9. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 2.10. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés - A tanulói közösség célzó, beidegző - Gyakoroltatás. tevékenységének módszerek. - Segítségadás. megszervezése. - Ellenőrzés. - Közös (közelebbi vagy - Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. bemutatása. - A követendő egyéni és - Műalkotások bemutatása. csoportos minták kiemelése - A nevelő személyes a közösségi életből. példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó kialakítása). - A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. - Vita.

8

1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Pedagógiai

munkánk

középpontjában

a

tanulók

tudásának

képességeinek

egész

személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pl.: olvasmányélmények, közös színház - és mozi látogatások, tanulmányi kirándulások, hagyományok ápolása stb. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi – családi –és társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok, a család fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az előítéletek felismerésére, tudatosítása való képesség kialakítása Pl.: közös kirándulások kulturális rendezvényeken való részvétel, táboroztatások, drámajáték érdeklődési kör. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

9

5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Pl.: önismereti foglalkozások, dramatikus játékok, szituációs- és szerepjátékok, rendhagyó osztályfőnöki órák, drámaórák, művészeti jellegű tantárgyak és érdeklődési körök. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Bűnmegelőzési ismeretek. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése és a lelki egészség megőrzésére történő felkészítés Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezettudatos nevelése Feladat: a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

10

1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Végső cél, hogy a tanuló megértse a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremteni képessé válik. Az iskolában folyó egészségfejlesztés első és legfontosabb feladata, hogy megtanítsuk diákjainkat – több más értékhez hasonlóan – az egészséges életről gondolkozni: tehát az okoktól a célokig, a felelős döntésektől a vállalt következményekig eljutni. Szomatikus nevelés: - személyi tisztaság, higiéniás magatartásra szoktatás, - betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozása, - egészséges táplálkozás, ruházkodás, erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság. Higiénés nevelés: - egyén és közösség egészségének védelme, - a környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Megelőzésre nevelés: - fertőző betegségek megelőzésére nevelés, - egyszerűbb rendellenességek (pl.: helytelen testtartás. látáshiba) kifejlődésének megelőzése. Koordinálás, testnevelés, testedzés, sport: - önálló rendszeres testedzésre való nevelés, - mozgásszokások kialakítása, - hideghez, meleghez való hozzászoktatás, - túra, kirándulás. Balesetek megelőzésére, életmentésre nevelés: - baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakoroltatása, - mérgező szerek helyes tárolására, háztartási kisgépek, konyhai eszközök használatára tanítás, - életmentés, elsősegélynyújtás, úszástanulás, - foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésére nevelés.

11

Az egészségfejlesztés alapelvei: 

A legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja.



Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység legyen.



Terjedjen ki az összes tanulóra.



Legyen tudományosan megalapozott.



Helyes cselekvésre serkentsen.

Az egészségfejlesztés színterei: 

maga a pedagógus, személyes jó példája,



biológia, egészségtan tantárgy 6., 8. osztályban,



osztályfőnöki órákon,



szaktantárgyi órákon - a lehetőség szerint,



iskola - egészségügyi szolgálat tevékenysége,



tanórán kívül,



iskolai büfé.

1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. A közösségek tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Önmagukat értékelni és irányítani képes személyiséggé váljanak. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Nevelői segítséggel váljanak képessé önmaguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangoltan dolgozni, ill. az elvégzett munkát tudják értékelni. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe kapcsolódjanak be és gyűjtsenek tapasztalatokat a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákról.

12

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Feladatok, célok Az iskolai nevelés csak a családdal közösen lehet teljes és eredményes, ezért a szülőkkel és gyermekekkel együttműködésre törekszünk. A szülők és a pedagógusok kapcsolatának középpontjában mindig a gyermekek állnak. Hatékony együttműködést kell kialakítanunk a gyermekek nevelésében. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy eredményes együttműködést valósítsunk meg: - a tehetséges tanulókkal való foglalkozásban (szakkörök, tanulmányi és sportversenyek, stb.) - a hátrányos helyzetű tanulók differenciált felzárkóztatásában (korrepetálás, egyéni fejlesztés, stb.), - a továbbtanulás, a pályaválasztás irányításában (felvételi előkészítő foglalkozások, részvétel középiskolai nyílt napokon, stb.), - a szabadidő hasznos eltöltésére nevelésben - a családi életre nevelésben, - az egészséges életmódra nevelésben - a művészeti nevelésben, -környezeti nevelés. Nevelőtestületünk célja: - minden lehetőséget felhasználni az iskola értékrendjének, nevelési követelményeinek megismertetésére, közvetítésére. - pontosítani a szülők, a pedagógusok, tanulók szerepét és felelősségét a nevelés, oktatás folyamatában. - elősegíteni a tanulók és szülők kötelességeinek és jogainak minél szélesebb körű megismertetését.

13

1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre      

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.

14



     

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A kiemelt figyelmet igénylők:  Tehetséges tanulók,  sajátos nevelési igényű tanulók,  beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő tanulók,  magántanulók,  hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A tehetség, képesség kibontakoztatása: 

A tanulók adottságaihoz, egyéni képességeikhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás).



A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megszervezése a tehetséggondozás céljából.



Szakkörök, énekkar, művészeti csoportok megszervezése a tanulói igényekhez igazítva.



Iskolai sportkörök megszervezése.



Tanulmányi versenyek, kulturális vetélkedők, sportversenyek.



Kulturális rendezvények látogatása.



A könyvtárak szolgáltatásainak egyéni használata.



Az IKT eszközök egyéni vagy csoportos használata.



A továbbtanulás segítése.



Az alapfokú művészetoktatási intézmények kihelyezett tagozatainak működtetése a tanulók igénye szerint.

15

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő intézkedések A problémák okai: -

tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia),

-

viselkedési zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás, agresszió),

-

figyelemzavar (figyelemkoncentrációs problémával, ingadozó intenzitású figyelem),

-

nagyfokú szorongás, alacsony önértékelési szint, feltűnő érdektelenség.

A következő fogyatékossággal élő gyermekeket integráljuk intézményünkbe: 

érzékszervi fogyatékos /hallás, látás/,



beszédfogyatékos,



egyéb /megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszlalia, mutizmus és kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő/.

Feladataink:  pedagógiai megfigyelések,  egyéni, illetve kiscsoportos korrekciós program,  a szükségletekhez igazodó, differenciált pedagógiai tevékenység alkalmazása,  a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása, fejlesztése,  a rugalmas alkalmazkodás, a gyermek egyéni fejlődési üteméhez,  utazó gyógypedagógus a fogyatékossági területnek megfelelően. Egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése: A fejlesztő foglalkozások száma az Nkt-ban előírt módon  hallásfogyatékos (nagyot halló),1-4.évfolyamon 8 óra, 5-6. évfolyamon 9 óra, 7-8. évfolyamon 10 óra  látásfogyatékos (gyengén látó, alig látó), 1-4.évfolyamon 7 óra, 5-8. évfolyamon 8 óra,  beszédfogyatékos 1-4.évfolyamon 8 óra, 5-6. évfolyamon 9 óra, 7-8. évfolyamon 10 óra  egyéb /megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszlalia, mutizmus és kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő/1-6. évfolyam 3 óra, 7-8. évfolyamon 4 óra.

16

A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a szakvéleményükben megfogalmazottak szerint. A magántanulók ellátása az Nkt 27.§ ( 7.) alapján történik. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátása: A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  felzárkóztató foglalkozások,  továbbtanulás irányítása, segítése,  egészségnevelő, bűnmegelőzési és drogprevenviós programok,  iskolai könyvtár,  napköziotthon  tanulószoba,  diákétkeztetés,  nevelők, tanulók személyes kapcsolatai,  családlátogatások,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,  tankönyvtámogatás,  kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel. 1.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZTVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Célja: tartalmasabb és teljesebb iskolai élet kialakításában való részvétel és a tanulókat érintő döntésekben való véleménynyilvánítás. Működését a saját SZMSZ-e szabályozza. Az intézményi döntésekben való részvételét az Nkt. 48.§( 4) bekezdés valamint a 20/2012. EMMI rendelet 120.§ határozza meg.

17

1.8.A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Szülői munkaközösség Az intézmény szülői munkaközösségének tagja minden szülő, akinek gyermeke iskolánk tanulója. A célszerű működés érdekében minden osztályt kettő szülő képvisel az SZM választmányban. A választmány élén az SZM elnök áll. Működése saját szabályzata szerint történik. Alapítvány Iskolánkban egy alapítvány működik: „KÉZ A KÉZBEN GYERMEKEINKÉRT” ALAPÍTVÁNY. Fő céljai között szerepel az oktatást segítő eszközök beszerzése, a technikai feltételek javítása. Működését saját szabályzata határozza meg. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője, az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban és írásban) tájékoztatják. Családlátogatás Célja: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: - a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés. Fogadóóra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése. A családi fogadóórát önkéntesen választhatják a pedagógusok. Írásbeli tájékoztató

18

Célja: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Nyílt tanítási nap Célja: a szülő betekintést nyerjen az iskola nevelő és oktató munkájába, mindennapjaiba. Ismerje meg személyesen a tanítási órák, foglalkozások menetét. Tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Beiskolázási rendezvények Célja: a leendő elsős osztályosok és szüleik számára bemutatni az iskolában folyó munkát. Közös ünnepségek, rendezvények: szülők- nevelők bálja, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, ökonap, néphagyományokon alapuló népszokások felelevenítése.

Partnerkapcsolataink: Közvetett és közvetlen partnereinkkel a város oktatási, kulturális, művelődési, sport, egészségügyi intézményeivel, szakszolgálatokkal, az egyházak képviselőivel stb. elektronikus úton, személyes találkozások során tartjuk a kapcsolatot. 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák, azaz:  osztályozó vizsgák,  különbözeti vizsgák,  javítóvizsgák. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. A 250 óránál illetve a tanórák éves óraszámának 30 %-ánál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika. 2- 3. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 19

5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv A vizsgáztatás során az Nkt. 64.§-71.§-ait vesszük figyelembe. 1.10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK RENDJE 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú /1. évfolyamra jelentkezők esetén: iskolaérett/ tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás egyik feltétele, hogy a gyermek tankötelessé váljon, erre legkorábban abban a naptári évben kerülhet sor, amelyben a 6., legkésőbb abban a naptári évben, amelyben a 8. életévét betölti. Ha a gyermek augusztus 31-ig nem tölti be a 6. életévét, akkor a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ kártyáját,



a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt;



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ kártyáját,

20



a szülő személyi igazolványát; lakcímkártyáját,



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, köteles 2-8. évfolyam esetén az évfolyamot megismételni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. 1.12. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a 8. osztályos biológia tantárgyba integráltuk be 13 órában. Célja 

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát.



Ismerjék fel a vészhelyzeteket.



Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit.



Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat.



Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése.



A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe.



Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni.

Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése.

21

Ezek a következők: 

Probléma-felismerés.



Gyors és szakszerű cselekvés.



Embertársaink iránti érzékenység.



Bajba jutottakkal szembeni együttérzés.

A tantervben az elmélet mellett nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatra is. Munkánkat az iskolai védőnő is segíti.

Tanterv Szemléltetés

S. Cím

sz.

Téma

gyakorlat,

Szakkifejezés

Tantárgyi

Szükséges

kapcsolat

eszközök

irodalom 1.

Az elsősegélynyújtás Az

elsősegélynyújtás grafikonok,

fogalma,

Elsősegélynyújtás,

Számítógép

táblázatok 1

projektor

Elsősegély-nyújtási

és vagy

írásvetítő

kötelezettség, Elsősegélynyújtás helyzete Magyarországon, A segítségnyújtás fokozatai 2-3. Vérzések

A vérzések típusai,

anatómiai

Hajszáleres vérzés, Biológia:

A vérzéscsillapítás

ábra,

vénás vérzés,

lehetőségei, Fül-, orr-,

számítógépes artériás vérzés,

szájvérzés, Egyszerűbb ábrák;

artériás

kötözési módok

Gyakorlat.:

nyomópont, artéria,

fedőkötés

véna, hajszálér,

készítése,

fedőkötés,

nyomókötés

nyomókötés

az Anatómiai ábra,

ember

számítógép

keringési

projektor,

szervrendszere Betadine,

és

mull-

lap, mull-pólya

készítése, fejkötés készítése;

4.

Légutak

Szabad légutak

imitátor;

Hármas érzékelés, Biológia:

vizsgálata, légúti

fej

akadályok eltávolítása,

Heimlich-féle

szabad légutak

műfogás,

az Mull-lap,

hátraszegés, ember légzési polifoam szervrendszere takaró

Rautek-

22

vagy

biztosítása

féle műfogás, stabil oldalfektetés

5.

Helyszínbiztosítás,

Utcai balesetek

betegvizsgálat,

imitátor;

állapot Gyakorlat.:

Helyszínbiztosítás,

Polifoam

eszméletlen,

takaró

vagy

stabilizálás, mentőhívás helyszínbiztosí reflexek, tás,

stabil légzésvizsgálat,

oldalfektetés, keringésvizsgálat, mentőhívás;

6.

Mozgásszervek

A

csontrendszer imitátor,

sérülései

sérülései, ellátásuk

stabil oldalfektetés

Törés,

ficam, Biológia:

számítógépes rándulás,

az Háromszögletű

nyílt ember

ábrák, képek; törés, zárt törés

kendő, Betadine,

vázrendszere

mull-lap,

Gyakorlat.:

pólya,

kéz

számítógép

kötözése

háromszögletű

mullés

projektor

kendővel

7.

Égési sérülések

Égési sérülések típusai, digitális képek, Elsőfokú

égés, Biológia:

égési sérülések ellátása, imitátor

másodfokú

égés, ember

projektor, mull-

népi babonák az égési Gyakorlat.:

harmadfokú

égés, kültakarója

lap, mull-pólya,

sérülések ellátására

negyedfokú

égés,

Betadine

fedőkötés

az Számítógép

ás

folyadékvesztés 8.

Mérgezések

Mérgezések

fogalma, számítógépes Mérgezés,

szén- Biológia:

gázmérgezések,

animáció

monoxid,

gyógyszermérgezés,

Gyakorlat.:

dioxid,

alkoholmérgezés

szituáció

hemoglobin, metil- Kémia:

az Számítógép

és

szén- ember emésztő projektor szervrendszere

alkohol,

szén-

etil- monoxid, szén-dioxid,

alkohol

alkoholok 9.

Vegyszer

okozta Vegyi

sérülések

anyagok

háztartásokban,

a digitális képek Sav,

sósav, Biológia:

az Számítógép

kénsav,

ember

anyagok a bőrön, vegyi szimuláció

salétromsav,

kültakarója, az

anyagok

akkumulátorsav,

ember emésztő

vízkőoldó, hypo

szervrendszere

tápcsatornában

vegyi Gyakorlat.:

lúg,

a

projektor

Kémia: savak és

lúgok,

kémhatás 10. Elektromos sugárzás

és okozta

23

és

sérülés 11. Gyakorlat

Kötések

12. Gyakorlat

Műfogások

13. Számonkérés

Segélynyújtási szituációk

24

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és jóváhagyott kerettantervet használjuk az általános iskola 1-8 évfolyamán. Az 1-8. évfolyamon a kötelező tantárgyak között a kerettantervi A/B ajánlás közül a következő változatot választottuk: Tantárgy

Változat

Magyar nyelv és irodalom

5-8. évfolyam

„A” változat

Biológia- egészségtan

5-8. évfolyam

„A” változat

Fizika

7- 8.évfolyam

„B” változat

Kémia

7- 8.évfolyam

„B” változat

Ének- zene

1-8.évfolyam

„A” változat

2.2. A KÖTELEZŐ, A NEM KÖTELEZŐ ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA A meghatározott óraszám feletti kötelező szabadon tervezhető órák: 2013/2014-es tanévtől kezdődően (Felhasználható 1-4. évfolyam 10 óra, 2 osztállyal számolva 20 óra)) Évfolyam 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 4.

Óraszám 1 1 1 1 2 1 1 1 1

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv

A mindennapos testnevelés heti 5 órájából az 1-4. évfolyamon heti 1 óra úszás óra

25

2013/2014-es tanévtől kezdődően (Felhasználható 5-8. évfolyam 12 óra, 2 osztállyal számolva 24 óra)) Évfolyam 5. 5. 5. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8.

Óraszám 1 1 2* 1 0,5 2* 1 1 2* 1 1 0,5 2*

Tantárgy Matematika Informatika Emelt idegen nyelv Matematika Természetismeret Emelt idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Emelt idegen nyelv Matematika Biológia Technika és életvitel Emelt idegen nyelv

*Az évfolyamon 1 csoport szerveződik. A tantárgyi órakeret 10%-át az egyes tantárgyakban az egyes tematikai egységek között osztjuk fel az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából. Szabadon választható órák:  Az igazgató minden tanév május 20-ig felméri, hogy a tanuló a következő tanévben o milyen szabadon választható tanítási órán,továbbá o melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. 

Az igazgató minden tanév április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók a következő tanévben választhatnak.



A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.



A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.



A tanuló május 20-ig jelentheti be tantárgy választásával kapcsolatos döntést.



A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

26



Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja.



A szabadon választott tanítási órán a tanuló köteles részt venni.



A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

Állandó szabadon választható órák: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Óraszám 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Néptánc Néptánc Néptánc Néptánc Néptánc Néptánc Társastánc Társastánc

Nyelvoktatás/emelt szintű nyelvoktatás Az emelt szintű nyelvoktatást 5. évfolyamtól vezetjük be. Ezt előkészítve, már az első három évfolyamon tanulhatnak játékos idegen nyelvet tanítványaink. A harmadik évfolyamtól kezdődően pedig a tehetséges tanulók heti 2 órában, a lassabban haladók heti 1 órában (angolt vagy németet). Az emelt szintű nyelvoktatásra történő felvétel feltételei a következők:  jó, illetve példás magatartás és szorgalom,  jeles matematika és magyar nyelv és irodalom osztályzat,  tanítók és nyelvtanárok javaslata,  szülői írásbeli kérelem. Az emelt szintű nyelvoktatásra történő felvétel eljárásrendje a következők: 

A felvétellel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról az idegen nyelvi munkaközösség-vezető gondoskodik.



Az igazgató minden év április 15-ig közzéteszi, hogy az emelt szintű oktatást előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni.



A 2. évfolyam osztályfőnökei tájékoztatják a szülőket minden év április 30-ig és minden év május 10-ig összegyűjtik a szülői kérelmeket.

27



A döntést a felvételről minden év május 15-ig hozza meg egy bizottság, melynek tagjai az idegen nyelvi munkaközösség-vezető, tanítók, szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes.



A szülőket/gondviselőket a döntésről minden év május 20-ig az igazgató értesíti a felvételről vagy elutasításról.



A szülő/gondviselő az elutasítás esetében fellebbezést 15 napon belül nyújthat be az intézmény igazgatójához.



Ha az emelt szintű nyelvoktatásra történő felvételek elbírálása eredményeként a minimális létszám (8 fő) nem biztosított, abban a tanévben nem indul emelt szintű csoport, ebben az esetben a tehetséggondozást szakkör keretében biztosítjuk.



Ha a tanuló a 3. évfolyamon nem kerül be az emelt szintű tagozatra, a későbbiekben, szaktanári javaslatra, bekerülhet.



A tanuló az emelt szintű csoportból a normál óratervű csoportba a szülő írásbeli kérelmemére, az igazgató engedélyével kerülhet át legkésőbb a hatodik évfolyam végéig.

Évfolyam Óraszám: - Játékos nyelv - Emelt szintű csoport

1. 0,5

2. 0,5

3. 1

4.

5.

6.

7.

8.

2

+1

+2

+2

+2

+2

2.2.1. AZ ÓRATERVEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL A 2016/2017-ES TANÉVIG AZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ.

28

2.3. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTZOSÍTÁSA 1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tankönyveket, kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével. 2. A kötelezően előírt taneszközökről, tankönyvekről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 3. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk az iskolától kölcsönözhető tartós tankönyvekről. A kiválasztás lépései, elvei: 

Áttekintjük a hivatalos tankönyvlistát.



A kiválasztott tankönyvből kérünk a kiadótól egy-egy tiszteletpéldányt.



Tankönyvbemutatókon veszünk részt, illetve az iskolába hívunk egy-egy kiadót kiadvány-ismertetésre.



Előnyben részesítjük megrendelésnél azt a tankönyvcsaládot, amely több évfolyamra szól, és az adott tantárgy valamennyi részterületére kidolgozott.



A kapott könyveket megvizsgáljuk a tartalmukon kívül abból a szempontból is, mennyire felelnek meg tanítványaink fejlettségi szintjének, milyen mértékben szolgálják a tantervi követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését.



Munkaközösségi megbeszélésen döntünk az új kiadványok megrendeléséről.



A tankönyvválasztásban egyetlen kolléga sem dönthet egymagában, így a felelősség is megoszlik. Másrészt számításba kell venni az esetleges pedagóguscserét.



Tanítási év közben a meglévő, megrendelt tankönyveket, taneszközöket a nevelő nem változtathatja meg.



Évfolyamok között egyik tankönyvcsaládról másikra történő váltás csak indokolt esetben történhet a munkaközösség egyetértésével.



Az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket használjuk mindaddig, amíg velük szemben komoly szakmai, pedagógiai kifogás nem merül fel.

29

Térítésmentesen juthat tankönyvhöz az a tanuló, akinek szülője/gondviselője a hivatalos igénylőlapon kérelmezi és jogosultságát igazolja. A tartós ingyenes tankönyvet a könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítjuk, melyet a tanév végén vissza kell adni. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanuló szülőjének meg kell térítenie. A kártérítés összege a tankönyv eredeti árának:  1 év használat után 75%-a  2 év használat után 50%-a  3 év használat után 25%-a. Nem terheli kártérítési felelősség a tanulót illetve a kiskorú szülőjét, ha a tankönyv a rendeltetésszerű használat során veszített értékéből. 2.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJÁT. Az egészségmegőrzés egyik legfontosabb feladata a minél több mozgás lehetőségének és feltételeinek megteremtése az iskolában. A mindennapos testedzés kialakítására kedvezőek iskolánkban a tárgyi és személyi feltételek. A tornacsarnok, a sportudvar, a műfüves pálya, a közeli labdarúgó pályák, a teskándi uszoda, a városi sportuszoda és a városi jégcsarnok biztosítják a mindennapos testmozgás lehetőségét. Kisiskoláskorban

figyelmet

fordítunk

az

ortopédiai

elváltozások

megelőzésére,

ellensúlyozására, a gerincoszlopot károsító helyzetek és mozgások kerülésére, a keringési és légzőszervi betegségek megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Ennek érdekében 1-4. évfolyamon heti 1 órában úszásoktatásban részesülnek tanítványaink. A törvényes előírásoknak megfelelően, az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük a mindennapos testnevelés órák megtartását. Minden tanuló számára biztosítjuk, hogy minden nap tudjanak szervezett keretek között sportolni. A tanév eleji és végi testnevelés felméréseket a Dr. F. Mérey Ildikó féle ötpróba alapján végezzük el, amely áll: 12 perces futás, fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és leengedés és hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel. Az iskolai sportkörök sportcsoportjaiban sok tanulónk számára nyílik lehetőség a mindennapos testedzésre, a rendszeres testmozgásra. Célunk, hogy minél több tanulónk válassza sportköreinket a szabadidő hasznos eltöltésére. Iskolánk csatlakozott az MLSZ Bozsik

30

intézményi programjához., amelynek keretében az 1-8. osztályos tanulóink rendszeresen járhatnak labdarúgó edzésekre, és indulhatnak a Szövetség által rendezett tornákon. Meghirdetjük a „Gyalogolj, kerékpározz az iskolába!” programot, elsősorban az andráshidai tanulóink számára. Ennek keretében az intézmény bejárata mellett alakítottunk ki kerékpártárolót. Szeretnénk diákjainkban a mindennapos testmozgás igényét kialakítani, hogy felnőtt életükben – egészségük megőrzése céljából is rendszeresen mozogjanak. 2.5. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSE A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, minősítése Az iskola a nevelő és oktató munka lényeges feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését a pedagógiai tevékenység megfelelő fejlesztése, az eredmények, hiányosságok feltárása, a szülők hiteles tájékoztatása érdekében. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik. 2.5.1. Közismereti tárgyak értékelése: Közismereti tantárgyaink: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, történelem, fizika, kémia, idegen nyelv (német vagy angol), informatika. Szóbeli számonkérés, értékelés: A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli formában:  Felelet az új anyagból, amelyhez ismétlő kérdések, gyakorlati feladatok is kapcsolódhatnak.  Óra alatti munka, aktivitás, hozzászólás megfigyelése, amely külön jeggyel ill. jegyre beváltható piros, fekete ponttal értékelhető.  Csoportmunkában, vitaszituációkban való részvétel.  Magyar irodalomból a memoriterek (vers, próza) értékelése.  Idegen

nyelvekből:

szituációs

beszélgetések,

olvasás

-

fordítás,

összefüggő

szövegmondás kerül szóban számonkérésre.

31

 Alsó tagozaton: a hangos olvasás, tartalommondás számonkérése során kerül sor még a szóbeli értékelésre. Írásbeli beszámoltatás, értékelés: A nevelők a tanulók tudását írásbeli formában egy-egy témakörön belül, az egyes témakörök végén, valamint év elején, félévkor, tanév végén rendszeresen ellenőrzik, értékelik. Ennek formái:  Írásbeli felelet egy vagy több témából.  Témazáró dolgozatok az egyes témakörök végén.  Év eleji, félévi, év végi felmérések.  Írásbeli felelet  Tollbamondások, ahol a helyesírás értékelése hibapontok szerint kidolgozott javítókulccsal történik.  Magyar nyelv és irodalomból továbbá: fogalmazások, műelemzések, nyelvtani elemzések;  alsó tagozaton: szövegértés, írás, íráshasználat kerül még írásban értékelésre.  Idegen nyelvekből: szódolgozatok, fordítások egészítik ki a beszámoltatás írásbeli formáit. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok, felmérések értékelésekor az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő százalékok alapján végzik el a nevelők: 100 % - 91 % = 5 /kiváló/ 90 % - 76 % = 4 /jó/ 75 % - 51 % = 3 /megfelelő/ 50 % - 31 % = 2 /gyenge/ 30 %- 0 %

= 1 /gyenge/

Első évfolyamon és második évfolyam első félévében szöveges minősítő jelzéseket adunk a tanuló teljesítményéről. Az értékhatárokon belül az osztály szintje, a feladatlap nehézségi foka szerint kisebb változtatás megengedhető. Az idegen nyelveknél különbséget teszünk a normál és emelt szintű képzésben résztvevő tanulók értékelésében az alábbiak szerint:

32

Emelt szinten tanuló csoport:

Normál csoport:

100 % - 93 %

5

100 % - 90 %

92 % - 81 %

4

89 % - 75 %

80 % - 61 %

3

74 % - 51 %

60 % - 41 %

2

50 % - 35 %

40 % -

1

34 % - 0 %

0%

A tanulók munkaterheinek csökkentése, arányos elosztása érdekében az írásbeli beszámoltatás korlátait is meghatározzuk. Ezek a következők:  A témazáró dolgozatok, év eleji, félévi, év végi felmérések, több témát felölelő írásbeli feleletek időpontjáról előző tanítási héten, az írásbeli számonkérés többi formájának időpontjáról előző tanítási órán tájékoztatjuk a tanulókat.  Egy tanítási napon felső tagozaton legfeljebb 2, alsó tagozaton legfeljebb 1 témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók.  Az írásbeli beszámoltatás időtartama alkalmanként legfeljebb 45 perc lehet. Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése: Informatika: a tantárgyi követelményeknek megfelelően. Az ellenőrzés, értékelés egyéb lehetséges módjai: 

Kiselőadás, projectek tartása.



Kutató - gyűjtőmunka.



Versenyeken, pályázatokon való részvétel.



Füzetvezetés.



Szorgalmi feladatok megoldása.

2.5.2. A készségtárgyak értékelése: A készségtárgyaink: rajz, ének-zene, technika,életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. A tanórán kívül vállalt feladatok e tárgyakból (énekkari szereplés, versenyeken, pályázatokon való részvétel stb.) ösztönző hatású érdemjegyekkel értékelhetők. A készségtárgyak értékelésének alapjául elsősorban a tantárgyhoz való hozzáállás, órai aktivitás, a tanuló motiváltsága szolgálnak, melyek a tantárgy sajátosságainak megfelelően kiegészülhetnek szóbeli és írásbeli teljesítményekkel, gyakorlati munkák értékelésével.

33

Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése: Technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra, testnevelés és sport: a tantárgyi követelményeknek megfelelően. Szóbeli ellenőrzés, értékelés: 

Ének-zene: szóbeli felelet daléneklésből, zenefelismerésből.

Írásbeli ellenőrzés, értékelés: 

Technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra: elméleti anyagrészekből.



Ének-zene: ritmus-, kottaírás, zeneelméleti ismeretek.

A készségtárgyak írásbeli beszámoltatására is a közismereti tárgyaknál leírt szabályozás érvényes. 2.5.3. Modultárgyak értékelése 2013/2014-es tanévtől 2015/2016-os tanévig érvényes: Modultárgyaink: tánc és dráma (5-6.évfolyam), hon és népismeret (5-6.évfolyam), mozgókép és médiaismeret (8. évfolyam). A modultárgyak egy részét önálló tárgyként oktatjuk (tánc és dráma, hon és népismeret, mozgókép és médiaismeret). A félévi és év végi bizonyítványba „részt vett” bejegyzés kerül. Az egészségtan modul beépül a természetismeret tantárgyba 6. évfolyamon és a biológia tantárgyba 8. évfolyamon. Értékelésük velük azonos módon történik. 2.5.4. Szabadon választható tantárgyak értékelése: A játékos idegen nyelvet 1-3. évfolyamon osztályzattal nem értékeljük. A félévi és év végi bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül. A (kifutó tantárgyak) kompetenciák beépülnek az adott évfolyam történelem, magyar és matematika óráiba. Értékelésük velük azonos módon történik (érdemjegy, osztályzat). A néptánc szabadon választható tantárgyat érdemjeggyel, osztályzattal, s egyéb módon sem értékeljük, minősítjük év közben, félévkor és tanév végén. A félévi és év végi bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül.

34

2.5.5.A tanulók tanulmányi teljesítményének minősítése: Az első évfolyam és a második évfolyam első félévéig: Az év közben írt felméréseket, dolgozatokat, a tanulók írásbeli munkáit százalékosan és szöveges minősítő jelzésekkel is értékeljük a következők szerint: 100%-91%= kiváló 90%-76%= jó 75%-51%= megfelelő 50%- 0% = felzárkóztatásra szorul A naplóba és a tanulók tájékoztató füzetébe érdemjegy és százalékos eredmény is kerülhet. A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális bejegyzésekkel a tanulók haladásáról a nevelők egyénre szabott, szöveges leírást adnak a tájékoztató füzetben. 2-4. évfolyamon a tanulók munkáját -a szabadon választható játékos idegen nyelv és néptánc kivételével- év közben rendszeresen érdemjegyekkel (1,2,3,4,5) és aktuális szóbeli, írásbeli rövid szöveges észrevételekkel, bejegyzésekkel értékeljük. Félévkor és tanév végén: 1- 2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyamon év végén a tanuló bizonyítványába – a játékos idegen nyelv és néptánc kivételével- az kerül tantárgyanként bejegyzésre, hogy a tantervi követelményeket „kiválóan”, „jól”, „megfelelően” teljesítette ill. „felzárkóztatásra szorul”. Emellett a tanulók részletes szöveges értékelést kapnak aláhúzásos formában 1. és 2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyamon év végén a tanulási eredményeikről. Rögzítése: félévkor a naplóban és a tanulók tájékoztató füzetében (Mozaik Kiadó kiadványai), év végén a napló mellett a bizonyítvány mellékleteként pótlapon. E szöveges értékelés tartalmi szempontjai: 

A helyi tanterv követelményeinek való megfelelés .



Fejlődés, fejlettség az alapvető készségekben (pl. beszéd, olvasás, íráshasználat, szövegalkotás), képességekben.

A tanulót az első évfolyamon - ha egyéni adottságai, fejlettsége szükségessé teszik és a szülő írásban kéri - szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója mentesítheti az értékelés, minősítés alól, s ez évi tevékenysége előkészítő jellegűnek minősül. Részére iskolalátogatási bizonyítványt adunk ki. 2. 3. 4. évfolyam végén osztályzatokkal minősítjük a tanuló teljesítményét a bizonyítványban. 1-4. évfolyamon félévkor és év végén a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek az előzőekben leírtak szerint minősítésre: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, 35

környezetismeret, ének-zene, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra, testnevelés és sport (3. évfolyamon az emelt szintű képzésben résztvevő tanulóknál és a 4. évfolyamon normál és emelt szinten is: idegen nyelv, 4. évfolyamon: informatika). A félévi és év végi osztályzatokat ill. a szöveges minősítés formáját az év közben adott érdemjegyek átlaga (5 tizedtől felfelé kerekítünk) alapján határozzuk meg. /Első évfolyamon a felmérések százalékos eredményei és a tanulók tantárgyhoz való hozzáállása alapján./ Az 1. évfolyam félévekor és év végén, és 2. évfolyam félévekor alkalmazott szöveges minősítések érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait is meghatározzuk, melyre iskolaváltás miatt lehet szükség:  „kiválóan teljesített” = jeles /5/  „jól teljesített” = jó /4/  „megfelelően teljesített” = közepes /3/

 „felzárkóztatásra szorul” = elégséges /2/ A 5-8. évfolyam: 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját –a nem értékelt tantárgyak kivételével- év közben rendszeresen érdemjegyekkel, félév és tanév végén osztályzatokkal minősítjük. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében az érdemjeggyel, osztályzattal értékelt tantárgyakból a diákoknak félévente legalább három érdemjegyet kell szerezniük. Ha a tantárgy tanítása nagyobb óraszámban történik, minden tanuló munkáját havonta legalább egy jeggyel kell értékelni. A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. A bejegyzéseket az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A félévi, év végi osztályzatot az érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni. /5 tizedtől felfelé kerekítünk/. 2.5.6. A nem értékelt, minősített tantárgyak: A tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjegyekkel, osztályzatokkal, s egyéb módon sem értékeljük, minősítjük év közben, félévkor és tanév végén a következő tantárgyból: 

Osztályfőnöki (5-8. évfolyam). (és az osztályfőnökibe beépített etika /kifutó/ modul 7– 8. évfolyamon-.)

36

2.5.7. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése A tanulók magatartását az alábbi táblázat alapján értékeljük Magatartás értékelése-táblázat A magatartás értékelése 1. és 2. osztály félévekor és 1. osztály év végén

Év közben havonta Félévkor

Tanév végén

Az értékelés módja - példás - jó - változó - rossz - példás - jó - változó - rossz szöveges* - példás - jó - változó - rossz szöveges*

Rögzítése Tájékoztató napló

Értékelt tanulók 1 -2. osztályban

Értékelő -

osztályfőnök tanító szaktanár

Tájékoztató napló

1 – 2.osztályban -

osztályfőnök tantestület

Bizonyítvány napló törzslap

1. osztályban

osztályfőnök tantestület

-

A magatartás értékelése 3-8. osztály félévekor és 2-8. osztály év végén

Év közben havonta Félévkor

Tanév végén

-

Az értékelés módja példás ( 5 ) jó ( 4) változó ( 3 ) rossz ( 2) példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 ) példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 )

Rögzítése Tájékoztató napló

Értékelt tanulók 3.- 8. osztályban -

osztályfőnök szaktanár

Tájékoztató napló

3 - 8. osztályban -

osztályfőnök tantestület

Bizonyítvány napló törzslap

2- 8. osztályban

osztályfőnök tantestület

-

Értékelő

37

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) minősítést érdemel az a tanuló, aki 

a Házirendet betartja,



tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,



kötelességtudó, feladatait teljesíti,



önként vállal feladatokat és azokat lelkiismeretesen elvégzi,



munkájára, megjelenésére igényes,



tisztelettudó és tapintatos,



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen



viselkedik,



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,



becsületes, őszinte, tiszteletben tartja mások tulajdonát,



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4 ) az a tanuló, aki 

a Házirendet betartja,



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,



mindig a helyesen cselekvők mellé áll,



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,



az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,



tévedését, hibáit belátja és igyekszik azt jóvátenni,



nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki 

az iskolai Házirend előírásait nem minden esetben tartja be,



tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,



feladatait nem minden esetben teljesíti,



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, de nem durva,



igazolatlanul mulasztott,



osztályfőnöki intője van.

38

Rossz (2) az a tanuló, aki 

a Házirend előírásait sorozatosan megsérti,



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,



több alkalommal igazolatlanul mulaszt,



több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A tanulók szorgalmát az alábbi táblázat alapján értékeljük A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése 1. és 2. osztály félévekor és 1. osztály év végén

Év közben havonta Félévkor

Tanév végén

Az értékelés módja - példás - jó - változó - hanyag - példás - jó - változó - hanyag szöveges* - példás - jó - változó - hanyag szöveges*

Rögzítése

Értékelt tanulók 1 – 2. osztályban -

osztályfőnök tanító szaktanár

Tájékoztató napló

1 – 2. osztályban -

osztályfőnök tantestület

Bizonyítvány napló törzslap

1. osztályban

osztályfőnök tantestület

Tájékoztató napló

-

Értékelő

39

A szorgalom értékelése 3-8. osztály félévekor és 2-8. osztály év végén

Év közben havonta Félévkor

Tanév végén

-

Az értékelés módja példás ( 5 ) jó ( 4) változó ( 3 ) hanyag ( 2) példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) hanyag ( 2 )

-

példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) hanyag ( 2 )

Rögzítése Tájékoztató napló

Értékelt tanulók 3- 8. osztályban

Értékelő -

osztályfőnök szaktanár

Tájékoztató napló

3 - 8. osztályban -

osztályfőnök tantestület

Bizonyítvány napló törzslap

2 - 8. osztályban -

osztályfőnök tantestület

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők Példás (5)) az a tanuló, aki 

számára fontos a tudás megszerzése, így minden tőle telhetőt megtesz, hogy képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson,



a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi,



munkavégzése pontos, megbízható,



a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vesz,



taneszközei tiszták, rendesek, ezeket mindig elhozza a tanítási órákra,



önállósága fejlett, kitartó, munkafegyelme kifogástalan.

Jó (4) az a tanuló, aki 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,



a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem. vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,



taneszközei tiszták, rendezettek.

40

Változó (3) az a tanuló, akinek 

tanulmányi eredményei elmaradnak a képességeitől,



tanulmányi munkája ingadozó, nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,



önálló munkájában figyelmetlenül, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki 

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el,



az órákra nem készül, érdektelenség, a tanulással szembeni teljes közöny jellemzi,



többszöri figyelmezetés ellenére sem fog munkához.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának aláhúzásos formájú szöveges értékelése első évfolyam félévekor, év végén, mások évfolyam félévekor a Mozaik Kiadó naplója illetve tájékoztató füzete alapján történik. 2.5.8. A tanulók magasabb évfolyamba lépése az Nkt 54.§ (5) alapján történik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon az érdemjegyekkel értékelt tantárgyakból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 

Az 1.évfolyamon a legalacsonyabb minősítést elért – „felzárkóztatásra szoruló”tanuló is magasabb évfolyamba léphet társaival együtt. 1.évfolyamon csak abban az estben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni a tanulmányi kötelezettségeit.



Ha a tanuló a

2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen"

osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 

Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.



1.évfolyamon a szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.



2-8. évfolyamon a sikeresen elvégzett évfolyam szülő kérésére történő megismétléséről az igazgató dönt.

41



Ha a tanulót az első évfolyamon egyéni adottságai, fejlettsége miatt – szakértői vélemény alapján – az igazgató mentesítette az értékelés, minősítés alól, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Ehhez a szülő írásbeli kérése szükséges. Az előkészítő évfolyam nem ismételhető.



Ha a tanulónak az 1. évfolyamon a tanév végén – szakértői vélemény alapján - az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezett, a tantervi követelményeket

2.

évfolyam végére köteles teljesíteni. 

Ha a sajátos nevelési igényű ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság, ill. a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alól, akkor a magasabb évfolyamba lépéshez a szakértői véleményben meghatározottakat kell figyelembe venni.



Az igazgató a sajátos nevelési igényű ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szülő kérelmére mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magasabb évfolyamba történő lépés meghatározásánál a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni.



A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat, szöveges minősítés megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o adott tárgyból a tanórák éves óraszámának 30 %-nál, ill. összesen 250 tanítási óránál többet mulasztott, és a tanuló nem szerzett 3 érdemjegyet, o magántanuló volt.

42

2.6. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Csoportbontás a kötelező tanítási órákon: 

az élő idegen nyelv két osztályból 3 csoport szerveződik ( 1 emelt szintű és 2 normál tantervű csoport)



az informatika,



és a technika-életvitel az 5. évfolyamtól kezdődően.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezése: 1. A szakkörök:  A foglalkozások meghirdetése minden év szeptember 15-ig történik.  Jelentkezés a szülő írásbeli kérelmére szeptember 30-ig.  A szakkörök időtartama október 1- május 31. 2. Korrepetálás, felzárkóztatás A szakértői szakvéleményben meghatározottak vagy a szaktanár javaslata alapján. 2.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát. Iskolánk az 1-8. évfolyamon a Dr. F.Mérey Ildikó által kifejlesztett Hungarofit Vizsgálati módszerét alkalmazza. A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot minden egészséges tanuló elvégzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi véleményezés alapján az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. A próbák elvégzését megelőzi általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni.

A próbák 1. Cooper-teszt

43

Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsék futással a tanulók. 2. Helyből távolugrás Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. 3. Fekvőtámaszban karhajítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig /db/ A vállövi és a karizmok erő – állóképességének mérése. Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. 4. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig /db/ A hátizmok erő – állóképességének mérése. Maximális időtartam: 4 perc 5. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig /db/ A hasizmok erő – állóképességének mérése. Maximális időtartam: 4 perc 2.8. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A környezeti nevelés egy folyamat, ami javítja az élet minőségét azzal, hogy ellátja az embereket azokkal az eszközökkel, amire szükségük van a környezeti gondok megoldásához. A környezeti nevelés segít összegyűjteni a tudományt, a készséget, a motivációt, az értékeket és a kötelezettséget, amire szükségük van, hogy sikerüljön a földi erőforrásokat fenntartani, és a természet minőségét megőrizni. A gyerekek fontos hallgatóságot jelentenek a környezeti nevelés számára, mert ők lesznek a jövő vezetői és a források használói. Sok esetben a gyerek tud hatni a szülőkre és a környezetük más tagjaira. Célok:



a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása,



a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása,



a környezetvédelem szükségességének felismerése,



a környezeti tudatosság megszilárdítása,



a természet tisztelete, felelősség,



fogyasztási minták átalakítása,



a növekedés korlátai - Föld, földi erőforrások végessége, ésszerű felhasználása,



környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,



ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,



rendszerelmélethez nevelés,

44



fenntarthatóságra nevelés,



tapasztalatokon alapuló kreatív környezeti nevelés,



tolerancia kialakulása,



környezettudatos magatartás kialakulása,



az egészség és a környezet összefüggésének feltárása,



problémamegoldó gondolkodás.

Feladatok: 

„Fogadj örökbe egy fát!” – Öveges napok 1. osztály faültetése, növénygondozása.



Téli madáretetés – madáretetők készítése, üzemeltetése.



Büfé „zöldítése”.



Udvartakarítás – osztályonként beosztva.



Szelektív hulladékgyűjtés – edények.



Zöld kommandó-tisztasági verseny.



Dekorációs verseny.



Iskola „zöldítése” – folyosókon is.



„Madárbarát kert” cím elnyerése.



Növénytani tanösvény létrehozása.



Környezetvédelmi jeles napok, versenyek.



Öko-szakkkör – túrák, üzemlátogatások (Zaladepo, Zalavíz).



Környezetvédelmi, természetvédelmi könyvek polca.



Kerékpártárolók elhelyezése.



Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskola működtetése.



Részvétel az ökonapon



Környezetvédelmi nap



Környezetvédelmi túranap

A program megvalósítása tanórákon és tanórán kívül történik A programokat a mindenkori éves munkatervben dolgozzuk ki részletesen.

2.9. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ NTÉZKEDÉSEK

45

Szorosan kapcsolódnak az intézményben folyó pedagógiai tevékenységhez. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is biztosítjuk a szegregációmentességet,

alkalmazzuk

az

egyenlő

bánásmód

elvét,

hogy

kibontakoztathassák

képességeiket, leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok:  megelőzésére,  feltárására,  megszüntetésére terjed ki. Ennek érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  gyermekjóléti szolgálatokkal,  polgármesteri hivatalokkal,  kormányhivatallal  nevelési tanácsadóval,  gyermekorvossal, iskolavédőnővel,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Ebben minden pedagógus közreműködik. E tevékenységük segítésére iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata még:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az illetékes szerveket,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tankönyvtámogatás rendszerének működtetésében közreműködik.

46

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  differenciált oktatás és képességfejlesztés,  felzárkóztató foglalkozások,  fejlesztő "műhely",  tehetséggondozó foglalkozások,  pályaválasztás segítése,  személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),  napközis és tanulószobai foglalkozások,  iskolai étkezési lehetőségek,  a tanulók szabadidejének szervezése  szülőkkel való együttműködés. 2.10. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki 

eredményes kulturális tevékenységet folytat,



kimagasló sportteljesítményt ér el,



a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 

szaktanári,



osztályfőnöki,



igazgatói,

47



nevelőtestületi.

Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el. Dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el. A kitűnő tanulmányi eredményhez, dicsérő oklevélhez könyvjutalom kapcsolódik. Az iskolai versenyek 1-3. helyezettjeit osztályfőnöki dicséretben kell részesíteni. Öveges-emlékéremmel ismerjük el a legkiválóbb 8. osztályos tanulóink teljesítményét, melyet iskolánk névadójáról neveztünk el. Az emlékérmet a tantestület ítéli oda azoknak a tanulóknak, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi teljesítményt nyújtottak, példamutató közösségi munkát végeztek, vagy kimagasló eredményeket értek el tanulmányi, művészeti vagy sport versenyeken. A tanuló fegyelmi felelőssége, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elve A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések a következők: -

szóbeli figyelmeztetés,

-

írásbeli figyelmeztetés,

-

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetőleg megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat),

-

másik osztályba vagy iskolába történő áthelyezés.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: 

szóbeli figyelmeztetés,

48



osztályfőnöki,



igazgatói írásbeli figyelmeztetés.

A szóbeli figyelmeztetés lehet: 

szaktanári,



ügyeletes tanári,



osztályfőnöki.

Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést – körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi. 2.11. A TANULÓK OTTHONI (NAPKÖZI, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A rendszeres otthoni munka, a házi feladat nagyon fontos. Elsősorban az órán elsajátított ismeretek begyakorlására, elmélyítésére és minél szélesebb körű alkalmazására szolgál. A nagyobb részt mechanikus, mindenkitől azonos megoldást váró munkán túl igen lényegesek az egyéni fejlődést, gondolkodást biztosító feladatok. A házi feladat meghatározásának elvei: 



A pedagógusok 3-féle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: -

erősíteni kívánják az órákon megtanultakat,

-

fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,

-

az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

Az iskolai tanítási időszakban található hétvégékre, tanítási szünnapokra, hosszabb szünetekre nem ad fel több házi feladatot, mint azt a heti rendszeres munka során teszi.

Kivételt képeznek ez alól a kötelező olvasmányok, memoriterek, hosszabb távú feladatok, megfigyelés, kísérlet, gyűjtő munka. A mindennapos házi feladatok a kerettantervben megfogalmazott célok elérése érdekében az órai munkának megfelelően, azzal összhangban kerülnek kiadásra, a tantárgyat oktató szaktanár belátása szerint.

49

3. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre - azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017.augusztus 31.napjáig - szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: 

az iskola igazgatója;



a nevelőtestület bármely tagja;



a nevelők szakmai munkaközösségei;



az iskola fenntartója tehet javaslatot.

2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül szülői, illetve diákönkormányzati képviselők útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál,



www.ovegesamk.hu honlapon.

50

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1.A pedagógiai programot a diákönkormányzat a 2013.év ………….. napján tartott ülésén megismerte és véleményezte. Kelt: Zalaegerszeg, 2013. …………………. Stomfainé Gergye Ágnes DÖK munkáját segítő nevelő 2.A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2013. …………………….. napján tartott ülésén megismerte és véleményezte. Kelt: Zalaegerszeg, 2013. ………………. Ruszinné Antal Veronika SZM elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 04. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Zalaegerszeg, 2013. március 04. Domján István igazgató 4. Az Öveges József ÁMK pedagógiai programját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerületének igazgatója jóváhagyta 2013. ………… Kelt: Zalaegerszeg, 2013. ………………………. Pácsonyi Imre KLIK Zalaegerszegi Tankerület igazgató

51