A WESSELÉNYI MÛVELÕDÉSI EGYLET LAPJA
V. évfolyam, 2008. augusztus
8. szám (56. szám)
Megjelenik havonta
Leszünk mi még újra István katonája!?
István király verses históriája Magasztos szép fiat nemzett Géza, szent fejedelem, Kit a méhben már megszentelt Az isteni kegyelem: Krisztus első vértanúja, István adott jóslatot Születése előtt róla, Hát István nevet kapott. Magát Istennek ajánlta Tüstént, már mint gyermeket, A szemérem rovására Semmit el nem követett. (...) Megváltóját szívből hitte, Jelzi sok cselekedet: A kötelesség vezette Mindünkért s minden felett. Király volt s hit apostola: Így rótt kétszeres adót, Mindig teste-lelke ura S nem kényeztetője volt. Mindig Uráért buzogva Fakadtak jótettei, Gyönyörű volt szál-alakja, Még szebbek erényei. (...) Szent király volt nemes ágból, De a hite nemesebb, Mindehhez a remény járult És az erős szeretet. Mikor véget ért a pálya, Minden földit megvetett, Jézus Krisztusnak ajánlta Lelkét, a szépségeset. Immár felvitték a mennybe Az angyali csapatok, Boldogok közt mindörökre Fénylőn uralkodni fog. Holt királyukért könnyeznek Jámbor szívű magyarok, Új társuknak örvendeznek A mennyei angyalok.
Augusztus 20-án a magyar államalapításra emlékezünk, mely köztudottan I. (Szent) István nevéhez fűződik, aki 1000 körül lerakja a magyar állam- és egyházszervezet alapjait. Ő Magyarország első keresztény királya, akit Európa szuverén uralkodói magukkal egyenrangúnak ismernek el. Megkoronázása jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből pedig keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. (lásd Glatz Ferenc: A magyarok krónikája ) A rövid kis bevezető rész tömören összefoglalja I. István személyiségének a fontosságát, nemzetünk életét döntően befolyásoló cselekedeteit. Vitatható eszközökkel vitathatatlanul helyes célokért küzdött, Magyarországot elfogadtatta Európa más országaival, örökérvényű legitimitást biztosítva számára. Az I. Istvánt követő történelmi időszakoknak voltak felívelései és voltak bukásai, hanyatlásai. Időnként méltó volt a nemzet az istváni örökséghez, máskor meg megszégyenítően méltatlan. Vajon a ma történéseit hogyan lehetne minősíteni? Az ország, melynek I. István királya volt, már nincs, magyarok még vannak. Lesújtóan hangzik, de annak viszfényében, hogy mi mindenen ment keresztül a nemzet, talán még ez is érthető. De milyen a ma magyarja? Nézzünk szét szűkebb pátriánkban! Széthúzunk, marakodunk, egymásba gázolunk. Nem újdonság, „régi szokása ez a magyarnak”, no de vajon meddig tart a kegyelmi állapot, meddig úszhatjuk meg ezt az öngyilkos tradíciót? Képesek vagyunk felismerni, hogy az utolsó előtti pillanatban vagyunk, hogy a civakodás eredménye a pusztulás, a lezüllés, a stagnálás, sőt a retardáció? Látjuk-e, mint vesztünk területet, státuszt, érvényesülési lehetőséget, pusztán azért, mert az egymásba rúgással vagyunk elfoglalva? Költői kérdések, melyek nem várnak válaszra, írója meg nem vár jobbító cselekedeteket, sőt jobbító szándékot sem. Negativista hangütés, melyet örömmel hangolok át, ha tehetem, ha a változtató akarat halvány jelét megtapasztalom. Cikkem minden reményvesztettsége ellenére arra bíztatok minden kedves makfalvi családot, hogy augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön „tűzzük ki a zászlót, hogy mindenki lássa: leszünk mi még újra István katonája” ! VaSS
Makfalvi Tekintõ
2. oldal
Makfalva E falvak közül elsõsorban Makfalván élt nagyszámú fazekas, a foglalkozás itt tartott ki napjainkig. Ez azzal is magyarázható, hogy makfalván kevesebb föld jutott a lakosságnak, de ugyanakkor jelen volt egy erõteljes szekeres réteg is, amely biztosította az áru értékesítését. Az 1966-os népszámlálás 1715 lakost jegyzett Makfalván, elsõsorban reformátusokat. A lakosság fõ foglalkozása évszázadokon át a földmûvelés és az állattenyésztés. A földterület mennyisége, valamint a rossz talajviszonyok nem biztosítottak megélhetést a falu lakóinak. Ezért kevés kivétellel, minden család valamilyen mellékfoglalkozást választott. A férfiak a fazekasságot vagy szekerességet, az asszonyok a posztókészítést ûzték. A makfalvi fazekasok elsõsorban fõzõedényt készítettek. Ezzel ellátták saját háztartásukat, s ezenkívül szekerekkel vitték más vidékre is. Agyagbeszerzés: A falu határában „kövér” és „sovány” agyag is volt. A jó fazekas gonddal vegyítette a kétfajta agyagot, hogy a megfelelõ összetételhez jusson. Így például jó fõzõedényhez két rész sovány agyagot és egy rész kövér agyagot kevertek. Az agyagot az udvaron, fával bélelt agyagveremben tartották. A korongot a házban szerelték fel. A kemencének egy fedett mellékhelyiséget építettek az udvaron. Az 1920 – 30 – as években a makfalviak a fazekassághoz szükséges fehér földet Tordáról szerezték be. De beszerezhették a helyi üzletbõl is, ahol mázat is árultak. A makfalviak csak két színt használtak az edény természetes színén kivül: a zöldet és a feketét. A zöldet a vörösréz elégetésébõl szerezték, míg a feketét a falu határában található fekete kõ (mangánoxid) örletébõl. Fehér homokot a mázkészítéshez a közeli Szakadátból v a g y Illyésmezõrõl hoztak, de használták a „békasót” is, amit megégettek és megöröltek. Egyes fazekasok a mázhoz örlés elõtt megtört és szitált üveget is hozzáadtak, hogy fényes ebb legyen. D e m é n y Dénes fazekas mázreceptje: színtelen máz: 1 rész máz Makfalvi zöldmázas cserépkorsó és 2 rész homok 1924—ből - zöld máz: 6
Makfalvi zöldmázas csempe evõkanál zöld (rézoxid), 6 pohár máz és 6 pohár fehér homok Edényfélék: A makfalviak mindenféle használati edényt, tárgyat készítettek, és elsõsorban jó fõzõedényt. Figyelembe vették, hogy melyik idõszakban milyen edényre van szükség, vagy hogy a szekeres milyen vidékre fogja vinni az árut. A szászok tavasszal az egy literes korsót igényelték. Ezzel vittek a mezõre bort, vizet. Nyáron 2 – 3 – 4 – 5 literes vizes korsó kellett. Õsszel, zöldmázas boros korsót kértek 5 – 10 literesig. A használati tárgyakon kivül a makfalvi fazekasok gyermekjátékokat is készítettek: perselyt, sípot, kisméretû tányért, korsót stb. Díszítés: A makfalvi edény tekintettel a használati jellegére, kevés diszítõelemet hordoz. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy a makfalvi ember, építészetben és öltözékben mérsékletes, kerüli a cifrát. A frissen készített tárgyon gyakran jelenik meg fakéssel gravált, gyûrûként jelentkezõ plasztikus vonal, más esetekben mint például a házak oromdíszén agyagból rárakott elemek is jelen vannak. Bár csak a zöld és fekete színt használják, ezekkel ügyesen bánnak, azért, hogy az edény felülete változatosabb külsõt nyerjen. A fehér angobbal csak részlegesen öntenek egyes tárgyakat. Ilyenkor a zöld már másképpen viselkedik a fehér, illetve a piros felületen, ami így lehetõséget ad a változatokra. Kályhacsempék: Bár a mai adatközlõk nem emlékeznek kályhakészítõkre, megjegyezzük, hogy Kós Károly 1948 – ban feljegyzett néhány nevet. Egyetértek Kós Károllyal, aki a makfalvi csempét így határozza meg:
Makfalvi Tekintõ
vastag zöld mázú, erõsen stilizált, vaskos, népies diszítésû. Értékesítés: A makfalvi fazekasok edényeit a helybeli szekeresek hordták el Dicsõszentmárton, Balázsfalva, Szeben, Fogaras útvonalon, de felkerestek más piacokat is. Gabonáért, pénzért árulták. A fazekasok: A cserépedény mint használati tárgy igényének megszüntével a makfalvi fazekasság is lehanyatlott. Az átállás más jellegû kerámiára nem történt meg. Az emlékezetben megmaradt fazekasok: Suba Zsigmond, Kálmán Ferenc, Sûtõ Lukács, Kiss Albert, Györ Sándor, Orbán Giza, id. Kiss Miklós, ifj. Kiss Miklós, Id. Suba Mihály, Suba Miklós, Dónáth László, Péterfi Mihály, Bernád András, Dónáth Ferenc, Nemes
3. oldal
István, Szilveszter Károly, Bálint Dénes, ifj. Zsigmond Sándor, Fazekas Sándor, Orbán Vencel, Orbán Lukács, Albert István, Molnár Dénes, ifj. Suba Mihály, Albert Lukács, Bernád Benedek, Keresztes Ábel, Keresztes Lajos, Suba József, Suba Imre, Farkas Lukács, Sárkány Lajos, Albert Sámuel, Daróczi Gergely, Demény Dénes, Molnár Ferenc, Bernád, Dénes, Bernád Zsigmond, Demény Imre, Fazakas Lukács, Kiss Sándor, Huszár Sándor, Szilveszter Imre, Demény Elek, Demény József, Bányai Albert, Marton Imre, Kassai Károly, Zsigmond Mózes, Albert Mihály, Molnár Elek, Sárkány Miklós, Sárkány Endre, Sárkány Attila, Suba Dénes, Suba József, Albert Imre, Andrási István, Huszár Pál, Keresztes Ferenc, Barta Kálmán, Kovács Zsigmond. Suba László
Tíz nap, Honismereti táborban A Püspökladányi és a Bárándi Önkormányzat jóvoltából ( mindkét helyiség Makfalva, illetve Hármasfalu testvértelepülése), tíz napot tölhettünk, makfalvi és hármasfalusi diákjainkkal július végén Kelet- Magyarországon. A helyi Polgármesteri Hivatal jóvoltából a diákbusszunkkal utazhattunk, így csak az üzemanyag árát és néhány közköltséget kellet megtérítenünk. Július 21-én indultunk Makfalváról, reggel hat óra elõtt, 7 diákkal, Fábián Kinga és Gyõrfi Melinda tanítónõk és jómagam. Hármasfaluban 6-órakkor vettünk fel még hat diákot. Mondanom sem kell a búcsúzás pillanatait, a szülõk aggodalmát, hisz a résztvevõk 90%-a nem lépte át az ország határát, de olyan is volt, aki szülei nélkül önállóan a szomszéd településen sem volt! A kirándulásra a meghívót a Hármasfalusi „ Szent István” Általános Iskola kapta mindkét településtõl, jó kora tavasszal. Akkor, Muszka József igazgatóval úgy döndöttünk, hogy ne csak hármasfalusi diákok élvezzék e kirándulás élményeit, hanem a makfalviak is. Azután az igazgató úr engem hatalmazott fel a tábor megszervezésével és lebonyolításával. Áprilistõl következtek a telefonbeszélgetések, e-mail levelezések a tábor programjával kapcsolatban. Ezúton szeretnék k ö s z ö n e t e t mo n d a n i D r . N a g y A t t i l a és Arnoth Júlia tanárnõnek Püspökladányról valamint Báránd község polgármesterének, Kiss Sándornak és Nyékinének , Hedvignek, a Bárándi Mûvelõdési Otthon igazgatójának azért a gazdag programért és felejthetetlen élményekért, amelyeket értünk szerveztek. A teljesség igénye nélkül megpróbálnám összefoglalni útírányunkat és élményeinket. (A szállásra és az ételre, amely jobb volt talán az itthoninál is, erre nem térek ki.) A püspökladányi táborban, ahol öt napot töltöttünk, az ottani 20-25 diákkal együtt, talán életreszóló emlékek és barátságok születtek diákjainkkal. Elvíttek Debrecenbe, ahol meglátogattuk a Kossuth Egyetem központi épületét,
Csoportunk Debrecenben a Kossuth téren ahol tanult, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsei Ferencz, Ady Endre, Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Medgyesi Ferencz, Högyes Endre stb. Ugyancsak Debrecenben, a Déri Frigyes által alapított múzeumban láthattuk Munkácsi Mihály bibliai témájú alkotásait: Golgota, Ecce homo, valamint a Búsuló betyár és a Nõi portrét. Itt még láttuk a fegyvermúzeumot, temetkezési kultuszok, múmiák, kínai fazakasság, képtár stb. részlegeket. Debrecenbõl utunk a nyíregyházi vadasparkba (állatkertbe) vezetett, ahol egy kísérõ segítségével olyan állatokat láthattunk
Makfalvi Tekintõ
4. oldal
mint: pingvin, oroszlánfóka, jegesmedve, láma, emú, fehér vonattal mentünk Bárándról Budapestre. Itt elsõnek a tigris, zsiráf, elefánt, orrszarvú, víziló stb. A látogatás Nyugati Pályaudvaron, megtekintettük azt, a - közönségtõl fénypontja az volt, hogy a diákjaink válaszhattak, hogy egy elzárt - gyönyörû várótermet és vendéglõt, ahol Ferencz szelíd patkányt vigyenek 15-20 percig a vállukon, vagy egy Jószef, az Osztrák-Magyar Monarchia császára és felesége, kígyót (ártatlan pitont) vegyenek a kezükbe és „ Sisi” szokott megpihenni vagy megebédelni útban simogassák meg. Bécsrõl vagy Bécs felé...Innen gyalog sétáltunk az Mondanom sem kell, hogy a tanulók zöme (velem Országházig, megtekinteni az Európai kontinens együtt) a pitont választotta, de volt csoportunkból is, bátor legnagyobb Parlamentjét. (legnagyobb volt az 1980-as és válalkozó kedvû, aki több mint 20 percig hordozta évekig, míg fel nem épült Ceausescu grandiózus utasítására vállán, menetközben a patkányt, Huszár Levente a Bukaresti Parlament.) A magyar parlament Steid Imre személyében. tervei alapján készül el a századfordulóra. Hossza 268 m, Egy esõs délelött, Püspökladányból indulva, áthaladva szélesége 165 m., magassága 96 m. és ugyancsak 96 lépcsõ Sárrétudvar, Biharnagybajom vezet fel abba a terembe, ahol (ah ol Sz ûcs Sándor, a magyar koronát őrzik. néprajzkutató emlékházát A 96 - os sz á m eg y tekintettük meg), „mágikus” szám, amely a F ü z e s g y a r m a t , h on fogl a l á s 1000 éves S z e g h a l om , á t k e l ve a évfordulóját sugallja, (896Berettyón és a Sebes-Kõrösön 1896). A Parlament elérkeztünk a Körõs-Maros megtekintése után metróval Nemzeti Parkba, Vésztõre. utaztunk a Kossuth térrõl a Itt Kr.e. 3000-4000 évvel Déli P.u.-ig, ahonnan egy kis ezelõtt létezõ település feltárt séta után a Budai várba sírjait t ekintettük m eg, jutottunk. valamint egy Árpádkori Itt láttuk a Halászbástyát, a templom maradványait. A sok Mátyás templomot, Szent utazás élményeit egy vetélkedõ István király lovasszobrát, a követte, amelyben Várszínházat, a Köztársasági püspökladán yi és itteni Elnöki Hí vatalt, (János gyerekekbõl álló vegyes palota) a Budavári síklót, csoportokat alkított a bízottság. Nemzeti Galériát, Országos A verseny elsõ díját Szilveszter Szécheni Könytárat, no Zsuzsa, hármasfalusi VI. meg egy gyönyörû panorámát osztályos tanulónk által Budapestrõl (Erzsébet híd, képviselt csoport nyerte el. Lánchíd, Szent Isván Bazilika, Majdnem megfeletkezek a Országház, Margit híd, Margit püspökladányi termálfûrdõben sziget, Árpád híd stb.) el t ölt öt t fel ejth et etl en A sok gyaloglás miatt kissé Íjászbemutatón Püspökladányban é l m é n ye k r õl , a m e l ybe n elfáradva, de élményekben háromszor is volt része gazdagon jöttünk busszal a csoportunknak. Egy délutáni esõ alkalmával Moszkva térig, onnan pedig Budapest legmodernebb is nagyon élvezték tanulóink a kinti vagy a benti fedett villamosával a Kombinoval a Nyugati P.u.-ig. für d õ él m én yei t . Bá r á n dr a ér ve, d él ut á n Itt még volt annyi idõnk, hogy megtekintsük a magyar megismerkedtünk a művelõdési házban az ottani fõváros egyik legszebb, legnagyobb és legmodernebb gyerekekkel, akik szép és gazdag „ olimpiai mûsorral üzlethátát, a Westend City Center-t. „ leptek meg. A bejáratnál egy 20 m-es vízesés fogadta a látogatót no Másnap, a Bárándi Önkormányzat autóbuszával meg minden szemet-szájat gyönyörködtetõ portéka. indultunk a bárándi gyerekekkel együtt újból Debrecenbe, Másnap az iskolabusszal mentünk a Hortobágyra ahol újabb felejhetetlen élményekkel gazdagodtunk. megtekinteni a Nemzeti Parkot. Meglátogattuk a Református Kollégiumot, amely 1538-ban Felejthetetlen élményt nyújtott mindnyájunk számára a épült. Itt láttuk Magyarország legnagyobb egyházi madármúzeum megtekintése, a kézmûves kiállítás, a könyvtárát több mint 650 000 kötettel. Megtekintettük Hortobágy fólyon átívelõ kilenclyukú kõhíd (amelyen még ebben az épületben az Oratóriumot is, amely helyet adott a Rózsa Sándor is átvágtatott lovával) no meg a híd mellett Budapestrõl Debrecenbe költöztettet Országháznak. Láttuk levõ csárda, mely 1690-tõl fogadja vendégeit. azt a szószéket, amelyen Kossuth Lajos kihírdette 1849. Hazafelé érintettük Hajdúszoboszlót, amely január 9-én Magyarország függetlenségét. Magyarország egyik leghíresebb termálfûrdõje, a „ Láttuk az akkori miniszterek fémtáblával jelzett helyeit. reumások Mekkájának” is nevezik... Estefelé mindenki Itt láttuk ebben az épületben az iskoka történelmi készítette a csomagját, mert másnap korán indultunk haza, múzeumát is, a bejárattal szemben az iskola makettjét, hogy minél hamarabb megosszuk élményeinket Bocskai tógát, melyet a diákok viseltek, könyvnyomtató szeretteinkkel. prést és végül egy 400 éves osztályterem berendezését. A Ezekbõl az élményekbõl nyújtottam át egy táblára a Református Kollégium jelmondata volt felírva:” csokorravalót a kedves olvasónak. Orando et laborando „ (Imádkozzál és dolgozzál). Másnap Péter Ödön
Makfalvi Tekintõ
5. oldal
A makfalvi „halál” kanyar Lehet, hogy nem túl hízelgõ számunkra ez a elnevezés, de a közelmúltban megtörtént pár nap alatt megesett három közlekedési baleset után talán így is nevezhetnénk azt a kanyart, amely a falunkból kivezetõ úton az utolsó Hármasfalú fele (az „alsó faluvégen”). Én itt most nem azt akarom megírni, hogy milyen balesetek történtek és hogyan, mert azt többékevésbé mindannyian tudjuk, inkább azzal szeretnék foglalkozni, hogy mi vezetett ezekhez a sajnálatos balesetekhez. A sors különös játékának köszönhetõen csak ebben a három balesetben, amelyekre ebben az írásomban utalok közre játszott az a három tényezõ, amely az országos baleseti statisztikákban is élen járnak. Vegyük tehát megtörténésük sorrendjében õket. Az elsõ, amikor egy teherszállító „mikrobusz” borult az útmenti árokba, kormány mellet töltött hosszú idõ miatti fáradtság okolható, az utasok nagy szerencséjére ezt a balesetet még mindenki megúszta komolyabb sérülések nélkül. Nem így a két nap múlva bekövetkezetett, ahol már több súlyosan sérült ember is volt. Az is igaz ugyan, hogy ott több tényezõ is közrejátszott. Elõször is s talán a legkomolyabb vétség az ittas vezetés és az ezokból adódó gyorshajtás sokkal súlyosbította eme baleset hatásait. Na és persze az sem elhanyagolható dolog, hogy a szóbanforgó jármû túl volt zsúfolva utasokkal. Az öt személyes személygépkocsiban nyolc fõ utazott és a meggondolatlan vezetõ nem gondolt arra, hogy ha ittasan ül kormány mögé, veszélyezteti úgy a saját mint pedig az utastársai életét. Az utastársai életét sajnálhatja, hogy nem gondolta meg, mert saját feleségét és meg nem született gyermekét is majdnem megölte. De a harmadik eset volt a legsúlyosabb, amikor is egy nyerges vontató ütközött egy személygépkocsival és sajnos ennek az esetnek már három halálos áldozata is volt és a vizsgálatok szerint ezt a sajnálatos balesetet más tényezõk mellett a lakott településekben érvényes sebességkorátozás volt az okozója. De nagyon könnyû volna miden megtörtént balesetért csak a gépkocsivezetõket okolni. Nem kedves olvasók, én nem állítok ilyent, mert mindenki felelõs a saját tetteiért és bizony a Szarvasmarha - kiállítás Makfalván 2008. augusztus 9- én szombaton délelőtt IV. alkalommal került sor az immár hagyományossá válló szarvasmarha kiállításra Makfalván. A korábbi évekhez képest az idén is szép számban jelentek meg az állattenyésztõ gazdák, akik legszebb állataikat hozták el a megmérettetésre. A rendezvény célja mindenekelõtt az ismerkedés, tapasztalatcsere volt.
Parkolás az árokban. Nem mindenki volt ennyire szerencsés ebben az évben gyalogosok meg a biciklivel közlekedõk is okoznak közúti baleseteket. De azt sem mondanám mint a hatóságok, hogy nem kellene közúton járnunk egy igen egyszerû ok miatt a gyalogosjárdát kivéve nem igen van hol járni. De arra azért megkérném az eképpen közlekedõket, hogy mindannyian legyünk egy kicsit körültekintõbbek, amikor kimegyünk az útra, mert sokakat elnéztem, és sajnos néha még magam is csinálom, hogy semmi komolyabb körültekintés nélkül átmegyünk az úttesten és ez nem jó és az sem jó, hogy nem tanulunk a mások esetébõl és néha még a sajátunkból sem, mert épp a minap figyeltem meg, hogy egy nem rég balesetet szenvedett személy szinte gondolatlanul járt- kelt a fõúton, rá sem hederítve, hogy kerülgetik a kocsik s ha véletlenül nem sikerült volna kikerülniük, akkor ki a hibás?… Ezért biztatnám több figyelmességre a közlekedõket, mert ilyenkor kánikula idején a nagy meleg közrejátszik a figyelmünk lankadásában és reflexeinket is lassítja. S arra kérném még ember társaimat, hogy ne feledjük, hogy felelõsek vagyunk nem csak a magunk, de embertársaink egészségért és jólétéért is. Abban a reményben, hogy megszívlelik eme kérésemet és ennek eredményeként jobban odafigyelünk majd közlekedés közben, kívánom minden Makfalvinak a legjobbakat, akárhol éljenek is. Ifj: Kovács Árpád. (BraveHeart) Minderre annál is inkább szükség van, mivel a tejpiac egyre bizonytalanabbá vállt. Szolokma a saját bõrén tapasztalhatta, hogy a biztosnak tünõ jövedelem, hogyan szünhet meg egyik napról a másikra. A tej az egyik nap még biztos jövedelmi forrást jelentett, a másik nap már nem kellett senkinek. A környék legnagyobb tejbegyûjtõ cége már nem tartott igényt a szolokmai tejre, így a gazdák lassan arra kényszerülnek, hogy csökkentsék állományaikat.
Makfalvi Tekintõ
6. oldal
Első borjas tehenek kategória: 1. Molnár László, Gyulakuta 2. Fazakas János, Kelementelke 3. Bíró Csaba, Sóvárad Vemhes üszők kategória: 1. Dániel Sándor, Szolokma 2. Nemes Zsigmond, Makfalva 3. Jakab Zoltán, Szolokma Tenyészüszők: 1. Bernád János, Bordos 2. Bíró György, Székelyabod 3. Varga István, Gyulakuta A selyei gazda, Fazakas Béla húsmarhái Erre jelenthet alternatívát a húsmarha tenyésztés. Ha meg figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy Kibéden mû ködik a k ö r n y é k l e g n a g y o b b és legdinamikusabban fejlõdõ vágóhídja, a helyzet talán nem is olyan kilátástalan. Lehet remény a gazdaságos állattenyésztésre. A kiállításon jelenlévõ gazdák húsmarhákat is megcsodálhattak. A selyei Fazakas Béla bemutatott néhány példányt a Charoles fajta húsmarhából, azonban nem vonultathatta fel a versenyen, mivel ilyen kategória nem volt a kiállításon. A jelenlévõk egy elkerített helyen megcsodálhatták a több mázsás példányokat. Egy idõsebb bácsi csodálkozva mondta, hogy ilyen állatokat még életében nem látott. A Makfalván szervezett kiállításon a gazdák négy kategóriában versenyeztek: elsõ borjas, többször ellett, vemhes üszõk, és tenyészüszõk kategóriában. Az elsõ három díj gazdája oklevelet, valamint 200, 150 és 100 lejes pénzjutalmat kapott. Emellett minden résztvevõ kapott egy - egy 30 lejes részvételi díjat.
Legfiatalabb tenyésztő: László Edina, Gyulakuta Legidősebb tenyésztő: Dániel Boldizsár, Szolokma Legszebb tögy: Molnár László, Gyulakuta A kiállítás 300 lejes nagydíját Molnár László, gyulakuti gazdának ítélték oda. A kiállítást a környező települések polgármesteri hivatalai, valamint a Makfalvi Polgármesteri Hivatal támogatta. Péterfi Levente
A ranglista a következõ képpen alakult: Többször ellett tehenek kategória: 1. Máthé János, Gyulakuta 2. Nagy János, Makfalva 3. Farkas Vilmos, Sóvárad
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDÕRSÉG, TÛZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelõ: 584.161
A résztvevők felvonulása Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprõdi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www. ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
