A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
V. évfolyam, 2008. április
4. szám (52. szám)
Makfalva
Megjelenik havonta
helynevei
A Tatársír arról beszél, Nevet az ad, ki győzve él, A sírhantnak, a bölcsőnek, S szab határt a jövendőnek. Horváth István: Makavára Makfalva népének ajánlotta 1974-ben híres erdélyi költőnk ezt a verset. Nem véletlenül, hiszen a Makfalvi Irodalmi Színpad vendégeként meghatódott a nagyszámú közönség láttán. Meglepte a helytörténeti múzeum gazdag anyaga, az összegyűjtött helytörténeti, helynévi anyag gazdagsága. Rokonlelkekre talált falunkban, hiszen ő maga is összegyűjtött minden fellelhető anyagot, szűlőfalujáról, Magyarózdról. Meghatódott a makfalvi közönség felé irányuló szeretetétől, a versműsor (gyermek és felnőtt) színvonalától. Itt említeném meg, hogy ez volt az utolsó fellépése ilyen népes közönség előtt nem sokkal tragikus halála előtt. De a vers üzenete egyértelmű: „Nevet az ad, ki győzve él.” Makfalva összes helyneve, bel- és külterületei egyaránt magyar. Honfoglaló eleink telepedtek le itt, lakták be, népesítették be ezt a számunkra olyan fontos kis térséget. Ők művelték meg, ők adtak nevet minden dűlőnek, pataknak, csermelynek, forrásnak, erdőnek, rétnek, kaszálónak. Ezeket a helyneveket gyűjtötte össze 1972-76-ban néhai Fülöp Dénes tanár. Pedig akkor, még nem tudhatta, hogy a bekeményedett diktatúra a
Agyagos útja
Alsó fenyő falurombolás útjára léphet. Mégis, jó érzékkel elvégezte a számunkra nagyon fontos gyűjtőmunkát. Szerencsénkre összeomlott a kommunista diktatúra és megmaradtak évezredes településeink. A kollektivizálással összemosódtak, szinte feledésbe mentek helyneveink, meg Makfalván hagyománnyá vált a gyermekek tanítattása, s így éppen a fiatalság nagy része eltávozott. Ezért érezzük úgy, hogy fontos, hasznos helyneveink felelevenítése. Ezért közöljük most Makfalva helyneveit. (Megjelent: Magyar Névtani Dolgozatok 148., Fülöp Dénes Makfalva helynevei, Budapest, 1997) A 285 helynevet ábécé sorrendben, a levéltári kutatások, a helyi adatközlők: id. Demény János, Dósa E. Mihály, Kerekes Lajos, Vass József adatai alapján közöljük. Fogadják szeretettel. Fülöp Irén A külterületi nevek Abodi út: „1700: vicinus egy felölaz ugy neveztetni szokás országút.” Gáldobosa déli oldalán áthaladó, Abod – Makfalvát összekötő országút neve, mely kanyargósan halad Csere s Csere alja meredek dombjai között. Az 1970-es árvíz nagyon megr ongálta, több helyen megcsús zott, beszakadozott. Agyagos: „1867: az felső határban, az agyagos nevezetű Helyen.” Ez a helynév a makfalvi
Makfalvi Tekintő
Alsó szikla madártávlatból agyagművesség korai elterjedésével kapcsolatos. Innen bányászták a „finom”, sárga, zsíros, jó minőségű agyagot, a fazekasság nyersanyagát. Agyagos útja: „a makfalvi felsö határba agyagos ut megett.” Fazékveremhez vezető út neve Nagyhegy déli lejtőin. Ezen az úton szállították a makfalvi fazekasok a kíváló minőségű agyagot. Albertek orotványa: „1910: az Albert Mihály gyümölcsfáinál.” Egykori írtásterület, jelenben szorványosan beültetett gyümölcsfákkal. Alsó fenyős: Nagymagos erdejében található mesterséges fenyő telepítés. A millenium tiszteletére ültették, ezért ezer éves fáknak is nevezik. Megkülönböztető szerepet tölt be Felső fenyőshöz viszonyítva. Alsó fenyőspatak: „1890: az aso fenyös pataktol bé.” Lok dűlőben lévő patak neve, amely Alsó Tudásom népem, falum tudása MAKFALVI NÉPI GYÓGYÁSZAT (1.) Új sorozatom első részében megboldogult anyai nagymamámnak, Bernád Kálmánné Dósa Idának is szeretnék emléket állítani. Első tudatos emlékeim a népi gyógyászatról hozzá kötődnek, ő tanítgatott engem a gyógynövények ismeretére mezőről, szőlőből jövet-menet. Később édesanyám (Bernádné Bernád Ida) és édesapám (Bernád Mihály) is. Tudásomat, és az, aki vagyok családom mellett közösségemtől, falumtól is kaptam. Ennek egyik része a népi gyógyászat, egészségmegőrzés, gyermekáldással kapcsolatos. Tudásom népem tudása. Én az adatközlőim ismeretanyagát tolmácsolom, és oly értékes tudományos szempontból (természetgyógyászat, hagyományos orvoslások, szülészet), hogy nem szabad elfelednünk, hiszen helyes módszerű, működik és magyar! Kezdjük a gyógynövénygyógyászat tal! Emlékszem, egyszer Pusztaszőlőből, szőlősünkből
2. oldal
fenyősből ered és Szolokma patakába ömlik. Hoporty és Szolokma pataka által közrezárt szántó, legelő és gyümölcsös területeket is jelöli. Alsó határ: „1664: az aso határban égy nyil láb melyik vicin egy felöl vagyon Sinka György”, „1670: vagyon az aso határban Abodi István adta czis Templomé”, „1700: az aso határban hagyott Gál györgy égy rétet templom számára”, 1713: Abodi pál hagyott az Megye számára égy födet, mely vagyon az also határban.” Dűlőnév, a falutól nyugatra eső határrészt jelöli. Az 1910-es tagosítás óta a Dob nevet is viseli. Alsó malom: Ma már kihalt határnév, amely a mai lengyár belterületének egy részét jelölte Szépmező és Vásártér között, ahol Dósa Elek nagyságos úr vízimalma működött 1945-ig. Ez a helynév szerepel Szalacsy Rácz Imre Eb ura Fakó című regényében: „György (a paraszthadak vezére) a falu északi végénl akaratlanul is meglasította paripáját, messziről látta, hogy a Fehérmalom felől libegő járású leány közeledik.” Alsó szeg: „az aso szegbe vot égy föd” jelzi egyik adománylevél az 1860-as évekből, „1870: lent az aso szeg düllöben.” Ezek a múlt században még önálló dűlőt jelölt a határ déli részén a Kis-Küküllő baloldali teraszán a kihalt Cibrefalvától keletre a mai Szegoldal és Hídcsegely között. Alsó szikla: Alsó szeg egy kis területe ahol a Kis – Küküllő által alámosott kéregcsuszamlást találunk a Hídcsegely nevű határrészen. A hagyomány szerint amikor az Alsó szikla megszürkül, az idő megváltozik ugyanis a kék palás rétegek előre jelzik az esőt. A faluból jól látható. jövet nagymamám lehajolt, a földön megérintette, megfogta kezével, és mutatta: „ez a cickafarok, gyomornak nagyon jó, s felfázásnak is.” Jakab Edit néni később ezt mondta róla: „a cickafark még jobb, mint a kamilla. Hatásosabb! Fertőtlenítő, gyulladáscsökkent ő. Női bet egs égr e, hólyaggyulladásra, hogyha beleülünk, sokat segít, egyszeri alkalommal is jobban érezzük az ülőfürdőtől magunkat. Teának is, belsőleg, fertőtlenít, rendben tartja a gyomrot, emésztést. A tagútak, árkok szélén van rengeteg. Tiszta helyről kell szedni.” Erről a csodálatos gyógynövényünkről adataim vannak szerte a Kárpát-medencéből, ahol mindenhol használták, használják. Apró fehér, enyhén illatos virágai fészekvirágzatba tömörülnek. Júniustól késő őszig virágzik. A teljes föld feletti része jó. A cickafarok vagy egérfarkú fű hatóanyagai (többek közt az azulánek, glikoproteid, flavonoidok) gyulladáscsökkentők, antibiotikus hatásúak, görcsoldók, hámosítók, vérzéscsillapítók. Tíz percig áztassuk felforralt vízben (teának egy csészéhez egy kiskanál, vagy egy literhez 1-2 evőkanál száraz drog), vagy rövid ideig főzzük.
Makfalvi Tekintő
3. oldal
Teája, mivel keserűanyagokat tartalmaz, javítja az étvágyat, segíti az emésztést. Laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy gyomornyálkahártya gyulladásban, gyomorfekélyben, nyombélfekélyben, vastagbélhurutban szenvedőknek bevált gyógyszer. Forrázata segít még a fogágybetegségekben. Kenőcse égési sebek, visszeres lábszárfekély,
bőrbetegségek (ekcémák is) gyógyszere. A csecsemők fürdővizébe is tehetjük. Testápoló szerek alapanyaga. Használjuk bizalommal!
A magyar nóta szeretete él bennem
Madarász Katalin, Tarnai Kiss László, Máthé Ottília, Max Márta, B.Tóth Magda, Tolnay András, K o v á c s Marika, Palotai Érsek Ágnes s t b . A családod hogyan fogadja sikereid? A családom? A szülők nagyon büszkék rám. Szorítanak Egy gödöllői fellépésen nekem mindig m i n d e n fellépésem közben, és ahogy hazaérek rögtön beszámolok nekik a sikerről. A másik családom a szülőfalum, nagyon boldoggá tett az a sok gratuláció, amiket otthon kaptam. Sokan mondták, hogy sírtak a tv képernyők előtt. Nagyon köszönöm nekik a könnyeket és a szurkolást. Bár a hatodik helyen végeztem, de ígérem, hogy legközelebb az élen fogok állni. Milyen terveid vannak? A magyar nóta szeretete él bennem, és igazán nem akarok nagy dolgokba belevágni. Csak dalolok, mert szeretem. Nem vágyok a fellegekbe, csak annyit akarok, hogy a szeretteim büszkék legyenek rám, és esetleg elénekeljenek velem a tv előtt egy-két dalt. Május 18-án vasárnap újra Makfalván fogok fellépni a Piros rózsa dalkörrel, és szeretettel várok majd minden kedves makfalvi lakost az előadásunkra. Köszönjük, hogy válaszoltál kérdéseinkre, gratulálok az eddig elért sikerekhez, sok sikert kívánok a májusi makfalvi fellépésedhez, valamint kitartást és sok szerencsét a továbbiakban. Fábián Kinga
Interjú Bányai Márton népdalénekessel
Milyen érzés volt szülőfaludban fellépni? Köszönöm kérdésüket és szeretettel köszöntök minden makfalvi lakost. Nagyon köszönöm a meghívást, kellemes és izgalmas érzés volt. Életem legnagyobb lámpalázát éltem át a színpadon. Énekelni bárhol, bármikor könnyedén megy, de amikor olyan közönségnek énekelek, akikhez szoros érzelmek kötnek, s akikhez a szívem mélyén tartozom az egészen más. Nagyon jó érzés, ilyenkor sokkal jobban izgulok. Mondj néhány szót a kezdetről! Hát először is köszönettel tartozom a tanáraimnak, akik egész általános iskolai éveim alatt szoktattak, bátorítottak a színpadra való fellépésre. Külön köszönettel tartozom osztályfőnökeimnek, Zsigmond Julianna és Fülöp Irén tanárnőnek, továbbá Rózsa Lajos tanár úrnak, akik éneklésben és táncban, valamint más előadások szereplőjeként megtanították, hogy mindig tisztelni és szeretni kell a közönséget . Diákéveim után Magyarországra Szentendre városába költöztem és a mindennapi munka mellett megpróbáltam nem megfeledkezni az otthoni biztatásokról, hogy gyakorold az éneklést, mert van tehetséged. Végül rávettem magam és sikerült bejutnom egy nótaklubba, amelynek Máthé Ottilia művésznő a vezetője. Ő sokat tanított és nagyon hálás vagyok neki ezért. De emellett mindvégig velem volt Vásárhelyi Prodán Miklós énekes is, aki felkarolt és segít a mai napig is a továbbjutásomban. Milyen rangosabb rendezvényeken vettél részt? Minden hónapban több előadáson fellépek. A budaörsi Piros Rózsa dalkör tagja és egyik szólistája vagyok és minden évben nagyon sok fellépést biztosítanak nekem, ami nagyon jó, mert segít megszerettetni engem a közönséggel. Továbbá tagja vagyok a budapesti KMO (Kispesti Munkásotthon) Nóta Klubjának. A vezetőjük Herr Olivér és Miklóssy József előadóművész. Náluk is gyakran énekelek, az ország nagyjaival léphetek színpadra mint:
Bernád Ilona
Makfalvi Tekintő
4. oldal
Egy makfalvi szekeres életútja A kérdésekre Suba Lukács makfalvi szekeres válaszol. Suba Lukács 1925. szeptember 21-én született. Apja 2 – 3 hektár földdel rendelkező kisbirtokos volt. Négyen voltak testvérek. A felvétel 1992. novemberében készült. - Hány éves korától szekereskedik? - Nyolc éves koromtól, apámmal jártam. Tizennégy éves koromtól én lettem a szekeresgazda. Sárkány József is 15 éves korától volt gazda. - Mi volt a kötelessége a szekeres gyermeknek? - Segített szekeret pakolni, a lovakat rendezni, élelmet szerezni. Ahova szükség vót, elment. - Mi volt a fizetsége a szekeres gyermeknek? - Öt – hat véka gabona vagy annak ára. - Jól bánt vele a gazda? - Például én jól bántam, mert sokkal voltam, legalább harminccal, de reám rosszat egyik sem mondott. Egy – egy gyermekkel évekig jártam. Ha az ember nem viselkedik úgy, ahogy kell, akkor egyszer eljő, de többször nem. Vót olyan gyermek, amelyik két évig járt velem. - A családban fazekoltak-e? - Mű nem. Úgy tudom nagyapám a birtok mellett fazakalt is. Üdüközben, mikor nem lehetett dolgozni, fazakalt. Apám szekereskedett, tőle tanultam a szekerességet. - Hány ló húzta a szekeret? - Kettő. Egylovas szekérrel inkább a cigányok jártak. - Milyen lovakat tartott? - Szerettem a fiatal lovat, a két – három évest, a közepes lovakot. Napjába, ha szük volt a gabona, akkor is kétszer adtam abrakot, reggel és este. De mikor bő vót s ócsó vót, mindennap háromszor és jó bővön, hogy bírják az utat, s a terűt. Mert aki nem kúrálta, azon látszott.
A csalán A hétköznapokban a csalán szó hallatán a csalánfélék közül leginkább a kistermetű un. apró csalánra (Urtica urens) és a magasabb termetű nagy csalánra (Uatica dioica) gondolunk. Ez esetben is róluk van szó. Mindkettő a Mezőgazdasági Lexikon és a tapasztalatunk szerint is, bizony, sok bosszúságot okozó közönséges gyomnövény. És mégis! Maria Treben az Egészség Isten patikájából c. könyvében (12. oldal) azt írja: „Ha az emberiség tudná, micsoda gyógyereje van, nem termesztene mást, csak csalánt.” A csalán minden része – gyökere, szára, levele, virága – gyógyító hatású.
- Milyen szekere volt? - Az én szekerem három méter húsz centi vót, a teteje vagy két méter széles, az alja vagy 80 – 90 centi. Elfért vagy 800 – 1000 darab edény. Egy kisebb szekérbe 500 – 600 edényt raktak. Az én szekeremet a kibédi Mátyus Balázs csinálta. A hozzá való vastengelyt, szereléket Dicsőbe vettem, s a makfalvi öreg Szász felszerelte. Az ernyőt, ami gyékényből van a harackerekiek (Balavásár mellett) hozták, a káváját itt a faluban csinálták. - Mennyi ételt és takarmány vittek magukkal? - Csak két – három napra valót, egyebet nem. Osztán, a többit úgy kellett beszerezni. - Hogyan rakták meg a szekeret? - Az edényt zabszalmába raktuk. Alól a kisebb edényt, a nagyobbat, mert azok könyebben törtek, a tetejibe. Jó tömötten, hogy sok férjen. S jól leszorítva lepedővel, s osztán spárgával, hogy az ne zeregjen, mert abban az üdőben ráfos szekerek vótak, s nem vót betonút mint most, hanem köves, rázós út. Az ernyőt rátettük, lekötöttük, hátul egy szénatartó saroglyát, elől pedig az átalvetőbe kenyeret, szalonnával, hagymával, s osztán elindultunk, a nagyútnak. - Milyen útvonalakon járt? - Innentől Bonyha, Dicső, Baláysfalva, vagy Dicső, Medgyes, Szeben, Szelistye, Răşinari, Disznód, Avrig, vagy Balázsfalva, Tövis, Enyed, Gyulafehérvár. Avrigon jó vásár szokott lenni karácsony előtt. - Hol árultál el az edényt? - Sorjába vettük a hetipiacokat: Bonyha, Dicső, Medgyes, Szeben. Jártunk ezenkívül nagyvásárokba. - Pénzért vagy termányért adta el az edényt? - Pénzért és gabonáért is. - folytatjuk Suba László
Klorofillban, indolszármazékokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben, rostokban gazdag drog. Minél frissebb állapotában használjuk, annál jobb eredményt érhetünk el vele. A kora tavaszi zsenge csalánból főzött tea vagy főzelék, fokozza a szervezet védekező erejét, mivel ásványi anyagokkal és vitaminokkal lát el. Tudjuk mennyire eredményesen használhatjuk a sertések, majorságok tenyésztésében is. A csalántea igen hatásos fegyver mindennemű méreggel szemben, ami a táplálkozás és a környezetszennyeződés során jut a testünkbe. Sajnos szervezetünknek állandóan „védekeznie” kell, állandóan „tisztulnia” kell a rossz szokásainkból adódó önmérgező, önpusztító életvitelünk miatt is. Szervezetünk a saját alaprendszerét csodálatosan
Makfalvi Tekintő
5. oldal
működtethetné, karbantarthatná, ha nem terhelnénk állandóan túl. Igaz, hogy a csalán jótékony, erősítő hatással van az egész szervezetre, de ugyanakkor a fogyasztásának megvannak a maga szigorú feltételei, a helyes adagolási szabályai. Ez esetben is tartja magát az a népi igazság, hogy „ki minek nem mestere, annak hóhéra.” Ismerünk egy fiatalembert, aki a tavaszi csalánkúra nyomán érzett eufóriájában öt napon keresztül csalánfőzeléket evett, mire heves vesegörcsöt kapott. Nyilvánvaló a túladagolás! Csalánfőzeléket csak hetenként egy
alkalommal szabad fogyasztani, és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge leveleknek nincs kissé keserű, hűvös „csípős” ízük. A tea kevésbé intenzív hatású, helyes adagolásban ihatjuk naponta egy fél éven keresztül is, hacsak nem ödémát (vizenyőt) akarunk vele kezelni, amely elégtelen szív és veseműködés következtében keletkezett. Őrizkedjünk a magunk megállapította diagnózisoktól!!!, és ne „döljünk be” bárki tanácsának!!! - folytatjuk Prokop Irén
Egy bál a sportért Előre bocsátom, hogy az utolsó pillanatban változtattam meg szándékomat azzal kapcsolatban, hogy ebben a cikkemben arról a műsoros bálról fogok most írni, amelyet a makfalvi ifjúság rendezett, és aminek a bejövetelét a makfalvi sporttevékenységek fellendítésére fogják költeni. Aki megint egy politikai vonatkozású irományt várt tőlem, azoknak most nagy csalódást fogok okozni, mert ebben az írásomban politikáról szó sem lesz. (Hacsak nem sport vagy kultúrpolitikáról nem). Először is azt hiszem, azt majdnem mindenki tudja falunkban, hogy ez a műsorosbál március 22-én este nyolc órakor kezdődött Barabás Zoltán nyitó szavaival, ami után Jakab András következett megnyitó monológjával, aminek végén felkonferálta Gyepesi Lászlót, aki szintén egy humoros monológban adta elő, hogy miként vett magának egy székely egy kétlábú disznót, miután előtte a komájával egy kissé felöntöttek a garatra. Aztán Bányai Borbála közismert dalokat adott elő saját gitárkíséretében. Utána pedig a makfalvi IV.-es kisiskolások következtek, akik egy kedves kis humoros mesét adtak elő a jól szórakozó közönségnek. Előadást tartott még a nemrégiben kisiskolásokból alakult Rozmaring néptánc együttes is, és egy rövid
Bányai Borbála
A kis tánccsoport színdarabot is előadtak a makfalvi ifjak, amelynek A két lánykérés volt a címe, és amiből megmutatkozott miként változtak a szokások e téren is. Volt még egy-egy rövidebb hosszabb monológja Jakab Andrásnak, Gyepesi Lászlónak és Kovács Lászlónak is, s még ifj. Barabás Zoltán is előadott néhány adomát (viccet), s ezzel lassan le is járt az est előadásoknak szánt része. Az előadások nem pont eme sorrendben zajlottak le, s ezért, és ha netalán valakit kifelejtettem a felsorolásból, azért is szíves elnézésüket kérem. Ez után következett a sorsjegyek kihúzása, amiket érkezéskor lehetett megvenni az ajtónál. A sorsoláson egyeseknek többször is kedvezett Fortuna istennő, míg másoknak persze egyszer sem, amint az már történni így szokott egy sorsoláson, de azért mindenki nagyon jól szórakozott. Ezek után, miután egy pár perc alatt átrendezték a termet bálteremmé, elkezdődött a est bálos része, ami szokás szerint hajnalig tartott. Persze a szervezők szponzorok segítségével biztosították a bort és a sört, persze fizetség fejében ezzel is fokozva a hangulatot. Na és persze jó zene is volt a táncolni kívánók számára. Végezetül szeretnék gratulálni a szervezőknek, és persze a műsorokban szereplő és minden más fiatalnak, aki tett valamit annak érdekében, hogy ez az este sikeres legyen. Mert manapság, amikor nagyon sokszor passzivitással vádolják a ifjabb korosztály tagjait, fiataljaink
Makfalvi Tekintő
6. oldal
megmutatták, hogy a közösség érdekében képesek összefogni és egy ilyen szórakozató estét rendezni. Igaz kell egy vagy több valaki, aki unszolja őket. S persze a szervezők és a résztvevők nevében szeretném megköszönni a polgármesteri hivatalnak, és persze minden más szponzornak is, hogy támogatták ezt a rendezvényt a szórakozás és a sport érdekében. Annak reményében, hogy a jövőben egyre több alkalmunk lesz ilyen rendezvényeken részt kívánok venni minden makfalvinak a legjobbakat. Tisztelettel, ifj: Kovács Árpád
Jelenet a színdarabból
L a b d a r ú g á s A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság II. csoportjának állása (a IV., V., VI., és VII. oszlopok csak a tavaszi fordulók eredményeit tartalmazzák!):
1 Kibéd
11
2
0
0
8-0
30
2 Somosd
10
1
0
0
3-0
19
3 Nyárádszentbenedek
11
1
0
1
5-2
18
4 Makfalva
11
1
0
1
6-6
15
5 Egrestő
11
2
0
0
9-0
13
6 Mezőkövesd
11
1
0
1
4-4
12
7 Nyárádremete
10
0
0
1
0-5
10
8 Nyárádmagyarós
11
0
0
2
2 - 11
10
9 Csíkfalva
11
0
0
2
0-9
3
X. forduló: 2008. április 6. vasárnap, 16.00 óra: Makfalva - Nyárádmagyarós 5 - 2 XI. forduló: 2008 április 13. vasárnap, 16.00 óra: Mezőkövesd - Makfalva 4 - 1 XII. forduló: 2008. április 20. vasárnap, 16.00 óra: Somosd - Makfalva 3 - 0 XIII. forduló: 2008. április 26. szombat, 16.00 óra: Makfalva - Kibéd 2 - 1 XIV. forduló: 2008. május 4, vasárnap 17.00 óra: Nyárádszentbenedek – Makfalva 5 - 2 XV. forduló: 2008. május 11, vasárnap 17.00 óra: Csíkfalva - Makfalva 1 - 2
Horgászok figyelmébe! Április 12-től életbe lépett a horgásztilalom. Az ezt követő időszakban két hónapon keresztül tilos a horgászat. Azok akik megszegik a tilalmat 10.000 lejjel, vagy engedélyük 1-3 éves felfüggesztésével is büntethetők. Hasonlóan büntetik a szúró, akasztó szerszámokkal, az elektromos készülékkel, vagy robbanóanyagokkal horgászókat, akik 1-3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók.
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság II. csoportjának tavaszi programja:
XVI. forduló: 2008. május 18, vasárnap 17.00 óra: Makfalva - Nyárádremete 5 - 2 XVII. forduló: 2008. május 25.: Makfalva áll XVIII. forduló: 2008. június 1, vasárnap 17.00 óra: Makfalva - Egrestő 5 - 2
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www. ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
