A
W
E K E R L E I
2001. március
WEKERLE T
Á R S A S K Ö R
E
G Y E S Ü L E T
Megjelenik negyedévenként
T Á J É K O Z TAT Ó VII. évfolyam 1. szám
Tartalomjegyzék
Tavasz a Pannónia úton (Katona Áron Sándor felvétele)
Kedves Olvasó! ............................... 1. oldal Timár Béla polgármester köszöntõje Mérai Horváth Gusztáv: Templomépítõk ............................ 1-2. oldal Tóth Pál: A Wekerle-telep és a Világörökség (elõzetes) ............ 3. oldal A Kós Károly tér külsõ fasorának rekonstrukciós munkáiról ............... 3. oldal Tóth Pál: Nézzen (jobban) körül Wekerlén 12. .................................. 4. oldal Szeitz János: Vendég a háznál ............................ 5. oldal Nagy Tamás: Ön szerint? .................................. 6-7. oldal Tömpe László: Programokat fiataloknak! ............... 8. oldal Id. Somorjai József: Egy kiállítás képei ........................... 9. oldal Romhányi András: A Magyar Kollégium történeteibõl Agyagfalva ............................... 10-11. oldal Szakács Gusztáv: Zakuszka ....................................... 12. oldal Tóth Pál: Kós Károly munkássága nyomában ................. 13. oldal Akikre büszkék lehetünk ........... 14-15. oldal Felhívások ..................................... 16. oldal Hátoldal: Nagy Tamás: Igazgatói lakás • Melléklet Önkormányzati rendelet a wekerlei részletes rendezési tervrõl
Kitüntetés átadása a “Serlegbeszéd” alkalmából – Dr. Kóczán László, felesége Alexandra, Timár Béla, Katona Áron Sándor
2001/1.
WEKERLE
1.
Kedves Olvasó!
A Wekerle-telep, ez a sajátságos lakókörnyezet szinte önálló településként jött létre, Kispest részeként. Az itteni építészeti megoldásoknak is köszönhetõen a wekerleiek párját ritkító környezetben élhetnek. Ezt a különlegesen bájos egyedi ”lakótelepet” igyekezett évekkel ezelõtt a Képviselõ-testület a Wekerle-telepre vonatkozó részletes Rendezési Tervvel (RRT) megóvni
a jelentõs, arculatromboló átépítésektõl. Ez a néhol túlzottan szigorúnak vélt szabályozás hozzásegíti Önöket ahhoz, hogy abban az Európa szerte híres környezetben élhessenek, amibe sokuk beleszületett, vagy esetleg beleszeretett, és ideköltözött. Természetesen mindenki szeretné, ha mindenki betartaná az elõírásokat, csak neki saját magának tennék lehetõvé a szabályoktól való – kicsi – eltérést. Külön-külön vizsgálva ezek az igények akár jogosnak is ítélhetõek, de a sok kicsi változtatás egy idõ után szinte felismerhetetlenné tenné, eltorzítaná ezt a gyönyörû városrészt. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy kõbe vésett örök igazságnak tekintsük az RRT-t. Az építészetileg is elfogadható, az érintett háztömb lakóinak többsége által is támogatott módosításokra
van lehetõség. Ezt is figyelembe véve azonban kimondhatjuk, hogy ha valaki gyökeresen meg szeretné változtatni házának, lakásának külsõ megjelenését, az inkább próbáljon meg valahol máshol építkezni, hiszen a valóban szigorú RRT miatt elképzeléseinek csak egy része lesz megvalósítható. Az RRT nem kõbe vésett törvény, a jogos észrevételeket, igényeket az élet által megkövetelt változtatásokat a rendelet által megengedett évenkénti felülvizsgálat (módosítás) alkalmával beépítjük. Az igényeket Kispest fõépítésze (Városháza) gyûjti össze. Kérem Önöket, hogy amennyiben valóban szeretik lakóhelyüket, a Wekerle-te-lepet, fogadják el és õrizzék meg olyannak, amilyen akkor volt, amikor megszerették. Tisztelettel: Timár Béla polgármester
Mérai Horváth Gusztáv
TEMPLOMÉPÍTÕK A Wekerle elõzõ számában ismertettem a templom tetején elhelyezett kakas történetét. Egy kiegészítéssel tartozom. A templom tornyán lévõ csillagot teljes egészében Kovács Imre szobrászmûvész készítette el, éppúgy, mint a kakast: adományként.
V. rész
letett. Mindketten Wekerle-telepen nõttek fel és a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumba jártak. Mihály református lelkész volt és a 30-as években több alkalommal tartott istentiszteletet a wekerlei templomban. Életútját megismerhetjük az “Utolsó csatlós” címû könyvébõl. Felejthetetlen találkozásom emléke e könyv dedikációja:
és feleségével – aki szintén Wekerle-telepen született – ma is élõ kapcsolatunk van. A 2. sz. képen Hõgye emléktáblát látjuk a templomtorony alatti helyiségében. Avatása 1995-ben történt.
* Eseményekben gazdag idõszak következett a templom életében. Balogh Lajos lelkészi beiktatása 1983. szeptember 18-án történt jelentõs ünnepség keretében. Karizmatikus egyénisége, jó szervezõképessége révén olyan forrásokat nyitott meg a templom helyreállítása érdekében, melyekre nagy szükség volt. Kiemelkedõ példaként szolgáljon egy 1989 évi történet, amikor a templom területét, mint politikailag semleges területet felajánlotta a német követségnek, hogy az országba zúduló kelet-német menekültek mielõbbi továbbju-tását elõsegítse. Ez nemcsak nemes cseleke-det volt, hanem pénzt is hozott, mert 1.140.000 Ft-ot kapott az egyház. Ezt az adományt a német követ a templom tanácstermében adta át. Volt olyan esztendõ, amikor a templom tele volt hollandiai segélyszállítmánnyal továbbosztás céljából. A legjelentõsebb lépés a Washingtonban élõ Hõgye családdal való kapcsolatfelvétele volt, ahonnan az adományok legnagyobb része származott. A Hõgye fivérek kapcsolata és kötõdése Wekerle-telephez és a református templomhoz nem mai keletû. Mihály, az idõsebbik testvér 1912-ben, László pedig 1925-ben szü-
2. A Hõgye emléktábla
1. Hõgye Mihály: Utolsó Csatlós? címû könyvének dedikációja
Mihály 1992-ben halt meg. Életmûve, szeretete és szelleme köztünk van. Lászlóval
Visszatérve tárgyalásunk vezérfonalához, a templomtorony és a tetõ javítására Washingtonból 89-ben 1500$, 90-ben 4900$, 91-ben 1500$ összegben érkezett támogatás a Hõgye család részérõl, valamint 250.000 Ft összegben Balás László és felesége részérõl, akik washingtoni katolikus barátai a családnak. További jelentõs lépést Balogh Lajos lelkipásztor 1993 év karácsonyán kiadott gyülekezeti értesítõje jelentett. A támogatásra való felszólításban hangsúlyozottan szerepel a cserkész és ifjúsági otthon is, jól láthatóan a 3.sz. ábrán. Erre a körlevélre érkezett a legnagyobb adomány Washingtonból, 28.000$ összegben,
2.
WEKERLE
2001/1.
6. Festenek a cserkészek
3. Balogh Lajos lelkipásztor 1993 év karácsonyán kiadott gyülekezeti értesítõje
mely egyértelmûen céladomány volt a levélben kitûzött feladatok megvalósítására, nevezetesen a parókia építésére – beleértve a cserkészotthont és a Kós Károly Múzeumot –, valamint a templom külsõ tatarozására. Nagy Béla okl. építészmérnök érvényes tervén (4. ábra) jól látható a bejelölt cserkészszoba 24,43 m2 és a kiállítástér 18,12m2.
idõszak volt. Magas színvonalú prédikációk, együttes kirándulások és jóízû humor élményei maradtak meg bennem. A gyülekezet lel-kiekben épült. A presbitérium 1994-ben alapítvány létrehozásával bízta meg Szakács Gusztávot, melynek célja az építkezés erõforrásainak koncentrálása és az egyházközség mûködésének segítése. A professzor úr leánya szövegezte meg az alapító okiratot. Az alapítvány létrehozása szükséges lépés volt annak érdekében, hogy az adományok az adakozóknak meghirdetett célok szerint legyenek felhasználva és a mindenkori lelkész kiadásai ellenõrizhetõk legyenek. Az alapítvány végleges szövege 1994. szeptember 23-án készült el és a Fõvárosi Bíróság a Kálvin Alapítványt 5202 sorszám alatt 1994. november 3-án vette nyilvántartásba. (5.ábra)
Az építkezés szakaszosan folyt. Minden adomány után új lendületbe jött, majd lelassult anyagi problémák miatt. Minden elvégzett munkáról részletes tájékoztatást ka-pott a presbitérium és az adományozók. 1996-ban újabb költségvetés készült a még hátra-lévõ munkákról, ami Washingtonba is el lett küldve. Erre jöttek az újabb adományok. Washingtoni testvéreinktõl újabb 14.000 $ érkezett. További jelentõs adományok érkeztek: • Egyházkerület, egyházmegye részérõl 1.350.000 Ft • Kispesti Önkormányzat részérõl 1.000.000 Ft • Fõvárosi Önkormányzat Mûemléki Bizottság 700.000 Ft • A gyülekezet tagjaitól 153.000 Ft Felelõs szakmai és korrekt gazdasági irányítás alatt épült a parókia. (7. kép) A Kálvin Alapítvány kuratóriumának elnöke rendszeresen beszámolt és elszámolt a presbitériumnak és az adományozóknak. Folytatjuk!
4. Nagy Béla okl. építészmérnök érvényes terve
A célkitûzés tehát megvolt, az adományok megteremtették a megvalósulás lehetõségét. Az építkezés elõkészítésében és gyakorlati megvalósításában elévülhetetlen érdemei vannak Szakács Gusztávnak, a 93. sz. Erõ cserkészcsapat parancsnokának. Szakács Gusztáv 1990-ben lett a gyülekezet tagja, 1991-ben választották presbiterré. Balogh Lajos lelkipásztor 1994 nyarán távozott a wekerlei gyülekezetbõl. Problémák jelentkeztek a pénzügyeknek a lelkipásztor által való közvetlen vezérlésével kapcsolatban. Következõ lelkipásztorunk nagytiszteletû Dr. Bajusz Ferenc professzor Úr volt, aki átvállalta a gyülekezet gondjait. Felejthetetlen
5. A Wekerle-Kálvin Alapítvány Alapító okiratának részlete
A presbitérium részérõl kapott megbízás alapján a kuratórium elnöke, egyben az építtetõ képviselõje és felelõs mûszaki vezetõje Szakács Gusztáv. Az építkezés terveit Nagy Béla okl. építészmérnök készítette. Az építési engedély 514/95 ügyszámon 1995. június 6-án lett kiadva. Az építést saját munkájukkal segítették: Koszta Sándor, gondnok, aki a villanyszerelést, Bódi István, aki az ablakrácsok készítését, s a cserkészek, akik fõleg a festési munkákat végezték.
7. Épül az új parókia
2001/1.
WEKERLE
3.
Tóth Pál
A Wekerle-telep és a Világörökség (Elõzetes) A Wekerle múlt évi 3. számban közölte a Hadházy Aba úrral, a Fõpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának (közismertebb néven; “budapesti mûemlékesek”) helyettesével folytatott be-szélgetésemet. Ennek során a szakmai kérdések mellett – többek között – szó esett a telep telekárainak erõteljes növekedésérõl és a telep jó-hírérõl. Az utóbbiak forrása eredhet akár a telep kedvezõ földrajzi elhelyezkedésébõl, vagy a telep eredeti hangulatából, de építészeti értékébõl is. Nekünk, wekerlei lakosoknak is érdekünk, hogy õrizzük épített környezetünk értékeit. Mint tudjuk, a telep építészeti értékei felett az elsõfokú építészeti hatóságon kívül két szakhatóságnak; a fent említett Fõpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának valamint az Országos Mûemlék Hivatalnak (OMH) kell õr-ködnie. A fõvárosi kiemelt értékek jegyzékében ott van maga a Wekerle-telep. Ezen belül az OMH jegyzékében szerepelnek a Kós Károly tér épületei, valamint egy-két lakóépület. Sétáink során láthatjuk, hogy itt-ott szépülnek a házak. Ezek a házak részükben, vagy egészükben sokszor támogatással újulnak meg. Az értékvédelmi támogatások nagysága és aránya függ a pályázatok tartalmától, és a rendelkezésre álló saját források lététõl. Az ilyen mun-kák esetében természetes, hogy jelen kell lenni a fokozott
szakmai-pénzügyi felügyeletnek is, mely nagyobb kötelezettségeket ró a fe-lekre, mint más esetekben. Az elmúlt évek alatt a különféle támogatásokhoz való hozzájutásról, a támogatás nagyságrendjérõl és a lebonyolítás módjáról a pályázók már elegendõ tapasztalatot szereztek, ezzel nem foglalkozom. Az a szándékom, hogy a Wekerle következõ számában közvetlenül a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának képviselõjétõl halljunk a teleprõl. Azt szeretném, hogy az olvasó tisztábban lássa, hogy a Világörökség jegyzékébe való bekerülés hogyan mûködik, hazánkban jelenleg mi a helyzet, és ehhez hogyan kapcsolódik a Wekerle-telep. Ez okból megkerestem Németh Ferenc urat, a Világörökség Bizottság Titkárságának vezetõjét és kértem, hogy tájékoztasson errõl minket, wekerlei lakosokat. Mivel itthoni és külföldi elfoglaltságai nem tették lehetõvé, hogy lapzártáig le tudjunk ülni és beszélgetni, így csak beharangozom a beszélgetést, melyet a következõ számunkban közlök. A szerkesztõségbe érkezett véleményeiket sorozatomban szívesen feldolgozom és közzéteszem.
A Kós Károly tér külsõ fasorának rekonstrukciós munkáiról A múlt évben fasor-rekonstrukciós munka kezdõdött el a Pannónia úton, amely nemcsak helyi, hanem fõvárosi vi-szonylatban is kiemelkedõ fontosságú. A Határ út és a Kós Károly tér között a rekonstrukció keretében kivágták a beteg, száraz fákat és a hiányokat a fasorra jellemzõ fafajjal a pótolták. A Fõvárosi Önkormányzat támogatásával ez a program idén tovább folytatódik, kibõvülve a Kós Károly tér külsõ fasorának leváltásával. A Kós Károly tér külsõ fasora, meglehetõsen rossz, beteg egyedekbõl álló fasor. Az idetelepített japán akác eddig jó választásnak bizonyult a várostûrõ fafajok közül. Az utóbbi években azonban ez a fafajta egyre nagyobb gondot jelent városszerte. Számos olyan élettani tulajdonságuk van, ami miatt át kell értékelni az utcai sorfásításban való alkalmazásukat. A fasor jelenlegi állapotában a faápolási beavatkozások csak rövid távon, átmenetileg jelentenek megoldást, ezért döntöttünk úgy, hogy a teljes fasort lecseréljük más, várostûrõbb, esztétikai szempontból is megfelelõ fafajra. A munkálatokat hátráltatta, hogy az elmúlt években a meglévõ fákat körbeaszfaltozták, így a kivágott fák ki-emelése során sérülhetett a járda, illetve az út menti szegélykõ. Ezek helyreállításáról az ültetési munkák végeztével gondoskodunk. Tekintettel a munka jellegére a kivitelezés zajjal és porral járt, valamint esetenként akadályozta a gyalogos köz-lekedést. Az esetleges kellemetlenségekért ezúton szíves elnézésüket kérjük, de hisszük hogy törekvéseink hosszú távon az Önök javát szolgálja. Az új fasor kialakításánál a városrész hagyományait megõrizve egységes faállományt kívánunk kialakítani. A válasz-tott fafaj ezüst hárs (Tilia tomentosa “Szeleste”) hazánkban szelektált kiváló magyar fajta, amely jól alkalmazkodott szélsõséges éghajlatunkhoz. Reméljük, hogy ezzel a munkával ismét gyarapítottuk Wekerle ékességeinek számát és néhány év múlva az itt élõkben, valamint a téren átutazókban is a Kós Károly térrõl többek között egy szép hársfasor emléke marad meg.
Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Iroda
4.
WEKERLE
2001/1.
Nézzen (jobban) körül Wekerlén! 12. Tóth Pál rovata Most, 2001 február közepén – amikor írom soraimat – talán már elmondhatjuk, hogy túl vagyunk a télen: – idén csupán – egyszeri-kétszeri hólapátoláson, a nagyváros karácsonyi tülekedésén, az év végi csatornalopásokon, a kukalopásokon, a for-galomcsillapítás elsõ tapasztalatain, az éj-szakába hajló klubzenén, valamint utóbbi kö-vetkezményein. Mi – telepi lakosok – csak mosolygunk azon, hogy az idelátogatók, mint a “béke szigetét” emlegetik telepünket, mert igazán csak mi ismerjük a telep árnyoldalát, napi és hosszú távú problémáit. Csak emlékeztetõül párat. Sokszor írtam az árokfeltöltésekrõl, a zöldsáv szélén emelkedõ “tankcsapdákról”. Remélem, hogy maguk az árokfeltöltõk kapják elõször az elsõ fröccsöt a tócsából, illetve botlanak bele a maguk épített “mûbe”. Továbbmenve, remélem azt is, hogy maguk a fõvárosi városatyák és a BKV-vezetõk utasként is utaznak a telepen átmenõ és lepusztult buszokon, miután volt türelmük kivárni a járatot. Talán így ér célba sorozatom és így valósul meg abbéli szándékom, hogy közösen törekedjünk a létezõ gondok orvoslásán. Reméljük, sokan érzik kötelességüknek, hogy – az arra megbízottakon kívül is – õrizzék Wekerle értékeit és nyugalmát. Mai témáim:
51.
A hatályos Részletes Rendezési Terv (RRT) hibáira sorozatom kezdete óta a We-kerle lapban, de elõször még annak elfogadása elõtt, egy 1994 tavaszán rendezett lakossági fórumon emeltem fel szavam. Röviden; nem tartottam azt már akkor sem kidolgozottnak és építõ jellegûnek. Azóta sem változott véleményem. Az RRT 1994 nyarán történt elfogadása érthetetlen volt számomra, mert tükrözte a fórumot vezetõk azon poli-tikai szándékát, hogy még az akkori válasz-tások elõtt keresztülviszik a döntést és el-fogadtatják azt. Ez meg is történt. A megszavazók – nem szakemberek – valószínûleg nem kaptak elég szakmai segítséget ahhoz, hogy a tervet egészében és részleteiben megértsék. Döntésük következményeit máig érezzük, szenvedjük. A felelõsségek persze ilyenkor elmosódnak, de ettõl még a telepi lakos nem került jobb helyzetbe. Aki nem ismeri részletesen a rendezési tervet, esetleg nem is érdekli, az elfogadja ezt az állapotot, és nem érzi ennek súlyát. De azonnal szembetalálja magát a problémával, ha építkezni akar. Az elõírások miatt az építtetõ alapvetõ és érthetõ építési-bõvítési szándékai meghiúsulhatnak. A Wekerle-telep megkülönböztetett építészeti értékével eleve kötöttségek járnak együtt. Az RRT-ben lévõ ellentmondá-
sokat további problémákat okozhatnak. Például: nincsen kapcsolat a telek tényleges – felmérés-kori, elidegenítés-kori – állapota va-lamint a tervanyag szöveges és rajzi részei között, vagy az építtetõi bõvítési szándék megvalósítása eleve ütközik a beépítési mutatókkal, mert már lakószomszédai, tulajdonostársai úgymond megelõzték, stb. Kimondom: a fennálló Részletes Rendezési Terv ebben az állapotában, már a kezdettõl fogva – hibájából fakadóan – károkat okozott a telepnek. Utánajártam, s kiderült, hogy az eredeti, szöveges szabályozás sokkal részletesebb volt. Az eredeti szöveges rész szakmailag tükrözte a Wekerle-telep sajátosságait. A hozzá tartozó rajzi anyag – már ami abból megmaradt a hatályos szabályozásban – és a szöveges rész között azonban el-lentmondások vannak. Mindez az akkori kap-kodásra utal. Ezért nem értek egyet azzal az indoklással, hogy akkor – akár elhamarkodottan is, de – mindenképpen el kellett fogadni a telepre egy(fajta) rendezési tervet. Az építés, az értékteremtés, a települési értékvédelem ugyanis köztudottan hosszú távú és következetes gondolkodásra épül. Mint már eddig is tettem, most is felhívom az illetékesek figyelmét az elidegenítéskori jogszerû állapotok feltárására, rögzítésére, számbavételére, és egy immár tiszta állapotból építkezõ, átgondolt munkát igénylõ szabályozás-módosítás meghozatalára. Bár akkor még mindig probléma marad, hogy ho-gyan lehet az elõzõekbõl eredõ következményeket felszámolni? Nem tudom, de ez legyen az illetékesek kötelessége. Azt mindenki érzi, érezheti, milyen sok és átgondolt munkát igényel szakmai és jogalkotói-alkalmazói oldalról ennek elvégzése. De, ha elszalasztjuk a tennivalókat, elszalasztjuk a telep értékének védelmét is. A napokban olvastam, hogy Budapest egy másik kerületében, az elmúlt két évben nagyszámú (köznapi nyelven) rendezési tervet kellett módosítania a vezetésnek, mert azok korlátai, hibái már ellehetetlenítették az építtetõi, lakhatási igényeket. Szerintem, mi már 1994 óta ilyen állapotban vagyunk.
52.
Örömmel olvastam a városháza ez évi, januári tájékoztató lapjában, hogy Társasházi Háztartás címmel új folyóirat jelent meg, mely hasznos információkat és tanulságos eseteket is tartalmaz. Én is szolgálhatok kettõvel. Egy olvasói levélben arról tájékoztattak, hogy egy új lakó, egy tulajdonostárs, miután Wekerle egyik társasházába beköltözött és kocsijával be akart állni az osztatlan közös tulajdonba számító udvarba, vagy kertrészbe, a lakók közölték vele, hogy neki nem jár kijelölt kertrész, mert elõdjének sem volt. A helyzetet természetesen tovább színezi, hogy egyéb kötelezettségei, mint a takarítás, kukahordás stb. viszont – “természetesen” – fennállnak. Az új tulajdonos elindí-
totta békés úton jogai és kötelezettségei tisz-tázásának folyamatát. Eddig három írásbeli felkérés ment el az érintettekhez (közös képviselõ, a számvizsgáló bizottság és a még önkormányzati tulajdonban lévõ egyik lakás kezelõje), hogy intézkedjenek és, hogy ér-demben intézkedjenek, de válasz sem ér-kezett. Egyelõre még a békés rendezés az új tulajdonos célja, ha az eredményre vezet... Eddigi tapasztalatom szerint az ilyen ellentmondásos helyzetek nem egyedüliek. Bemutatok egy másik esetet, mely lehet bárhol, de ez éppen saját házunkban történt. Az egyik volt tulajdonostárs úgy adta el tulajdonrészét gépkocsi-beállójával együtt, hogy az utóbbit engedély (építési határozat) nélkül építette. Itt is kialakult a – vétlen új lakót érintõ – szabálytalan helyzet. A “mû” és a bontási határozat jelenleg is áll, utóbbi fellebbezési stádiumban van. Társasházunk többi tulajdonosa nem épített engedély nélküli gépkocsi-tárolót, mert ismerte és tudomásul vette az általános, valamint az 1994 óta hatályban lévõ Részletes Rendezési Tervrõl szóló rendeletet és az abban – e házra is érvényesen – a gépjármû-tároló kötelezõ elhelyezését. Ez az elhelyezés egyáltalán nem jó és nem logikus – már csak annak csoportosítását és tárolószámát tekintve sem –, de a többi tulajdonos betartotta a játékszabályokat. A lakás vételekor – az eladó természetesen – a gépkocsi-tárolót is bemutatta, be is lett számítva a vételárba. Így aztán nálunk is lehet gyakorolni a kialakult helyzet rendezését, s lehet tovább várni egy, a mi ingatlanunkra vonatkozó megfelelõ rendezésre…
53. Sorozatom indítása óta többször szóltam
az ingatlanok oldalkertjének méretébõl eredõ anomáliákról. Lássunk egy tipikus helyzetet! Adva van egy négylakásos ház oldalkerttel, az építtetõ oldalkertjének mérete kb. két méter. A tulajdonos valahogyan szeretne gépkocsitárolót építtetni, mert már megunta pl. az üzemanyag-leszívásokat, vagy egyáltalán szeretné fedél alatt látni autóját. A szélességi méretbõl adódóan látja, hogy oda kocsival legföljebb csak oldalra dõlve, élével lehetne bejutni, nem is beszélve a lakásbejárat elõtti lépcsõrõl, mely tovább szûkíti a szélességet. És ekkor megkezdõdik a lehetõségek felkutatása: 1. Odébb kellene tolni a szomszéd kertjét. Vagy csak a kerítését. Jó lenne, de ehhez a szomszédnak is van köze. Tehát mégsem jó. 2. Az építtetõ megtekinti az RRT tervlapját, és ujjongva fedezi fel rajta, hogy neki és ugyanazon oldalon lévõ tulajdonostársának úgy jelölték be gépkocsi-tárolót, hogy márpedig azt a kijelölt helyre kell tennie; saját szûk oldalkertjének vonalában, a kert hátsó sarkába. Felbuzdulva ezen a leendõ építtetõ már álmodozik is. Aztán felébred, mert kiderül, hogy a lakóház túlsó oldalkertjén, majd a hátsó kerteken áthajtva nem tudja megközelíteni a tervezett gépkocsi-tárolót...
2001/1.
WEKERLE
Már csak színezem a helyzetet azzal, hogy számításai során kiderülhet, a négylakásos in-gatlanon a beépítési mutatók miatt nem is le-hetne gépkocsi-tárolót, de fõleg négyet (min-den lakáshoz egyet-egyet) megépíteni. Már láttam olyan megoldást is, hogy a telekszomszéd oldaláról hajtott be a lakó, majd visszakanyarodva saját telkükre állt gépkocsi-tárolójába. Ez megint tipikus wekerlei megoldás, mely jogilag is sántít. Ugyanis ehhez pl. a négylakásos ingatlanok között
kerítést kell bontani, ott, az oldalhatáron valamilyen lehatárolást (kaput) kialakítani, az áthajtást megengedni, megtûrni, és mindezt közös akarattal írásba foglalni. Az utóbbit miért? Mert pl. bárki meggondolhatja magát, eladhatja tulajdoni részét, és máris új helyzet áll elõ. Szintén wekerlei sajátosság a fent említett szomszédok azonos ágról történõ vízbekötése. Ismerõs a probléma? Bizonyára több wekerleinek is származott “élménye” ebbõl
5.
a helyzetbõl, amikor tisztázni szerette volna in-gatlana vízbekötését, valamint ki akarta ala-kítani az egyes tulajdoni részek almérõit? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és sokszor gondok összegyûjtéséhez, az ezekbõl levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következõ címre: Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál), 1192 Budapest, Kós Károly tér 10.
Szeitz János
Az osztrákok nagyon nyíltan tudnak lelkesedni, de sajnálkozni is. Nem kivétel ez alól bécsi barátom sem, akinek szegrõl-végrõl magyar õsei is vannak, de õ maga “tõsgyökeres osztrák”. Mégpedig alsó-ausztriai, ami azt jelenti, hogy nemcsak nyitott, hanem alapos is. Amolyan keverékfajta: szász, cseh, morva, magyar, meg kitudja még milyen náció leszármazottja. Nem úgy, mint például a tiroliak, akik igencsak rátartian õrzik õsiségüket, már szinte a kékvérûek felsõbbség-tudatával. Mindezt pedig igen kemény munkával, sokszor zord körülmények közepette, amit a turista elöl elfednek a takaros porták, a rend, a tisztaság. Nos, említett osztrák barátom elõször járt itt, Wekerlén. Késõ délután érkezett. A fõtéren tett rövid sétánk során, de az után sem fukarkodott a dicsérõ jelzõkkel. – Ez tényleg szép! Tetszik nekem! Wunderbar! (Ezt, igazán nem lehet magyarra fordítani, és csak akkor fejezi ki valóságos jelentését, ha egy osztrák mondja az elragadtatás magas fokán.) – Igen. Kellemes környezet. Jó itt lakni. – Mikor épült? – A huszadik század elején. Barátom megállt, lehajtotta a fejét. Ismerem ezt a pózt. Valami nem stimmel. – Kár! – Válaszolta kisvártva. – Már miért lenne kár? Inkább jó, hasznos, hogy felépült. – Természetesen! Hasznos, de a huszadik században már más volt a módi. – Miért lenne kár a hagyományok újraélesztése, újraalkotása a divat hóbortjaival szemben? Kellemes a szemnek. Emberi formák, léptékek sallangok nélkül. A századforduló környéken, majd azt követõen – a szecesszió, majd a Bauhaus ígéretes törekvései és alkotásai ellenére – az európai építészet stílusbizonytalansága az emberek íz-lését is “elbizonytalanította”, számos szörnyûséget hagyva az utókorra. Az egyes tartományokban, identitásukban külön-külön egysé-
gesebb osztrák polgárokban ez nagyobb, máig és még hosszú ideig tartó zavart keltett, mint másutt Közép-Európa táján. Mint oly sokszor, most sem egyezett a véle-ményünk. A kölcsönös hallgatás azt jelentette: folytatás következik, s következett is másnap, a tél helyére lopakodott tavasz napsütötte délelõttjén. A telep utcáin sétáltunk. Barátom meg-megállt. Hosszan nézett egy-egy házat, de csak hosszú idõ elteltével szólalt meg. – Kár… – Miért? – Nem válaszolt, kérdezett. – Városi házak? – Nem. Privát…a többsége. – Miért nem gondozzák a tulajdonosaik? – Azt hiszem, elsõsorban azért, mert nincs rá pénzük. Szegények. – Tönkre mennek ezek a szép házak. Kár… Miért nem vesznek fel kölcsönt? – Mert arra sincs pénzük. A kölcsönt vissza is kell fizetni, és a kamat is drága. – Nem értem… – Nézd csak, rendbe is hoztak már jó néhányat. – Igen, de ugyanannak a háznak a két oldalát miért festették különbözõ színûre? Miért nem egyforma ablakokra cserélték a régit? – Mert az egyik ablak drágább, a másik olcsóbb. Az egyiknek többre futotta, a másiknak kevesebbre. – És a tanács… hogyan is mondjátok ti? – Önkormányzat. – Önmaga által, önmagának választott kormányzat. Igen? – Igen… – Akkor miért enged meg ilyesmit? – Nem engedi meg… csak, hát a tulajdonosokat nem érdekli, mit engednek meg, mit nem. – Látom… – Karl, te osztrák szemmel nézed és látod, ami itt van. Ez nem Ausztria! – Én osztrák szemmel nézem, mert osztrák va-gyok. Te magyar szemmel nézed, mert magyar vagy. – Ha nem ismernélek, ezt akár sértésnek is ve-hetném. – Nem is ártana, ha néha megsértõdnétek. Azt hiszed, nálunk nem sértõdik meg, akit megszólnak, mert rendetlen, nem tartja rendben a háza táját. Adnak magukra annyit, hogy ezt meg sem várják. Nagy szégyen az, amikor valakit a megszólással – mert nem tartja be az
írott és íratlan szabályokat – kiközösítenek. – Éljen sokáig az osztrák polgárok önérzete és rátartisága! – Nem tudsz megsérteni. – Nem is akarlak megsérteni, csak végre meg kellene értenetek, hogy másként alakult a mi történelmünk, mint a tiétek. Az itt lakók nagyszülei, déd-nagyszülei még éppen hogy beleszülettek az osztrák-magyar kiegyezésbe. Még éppen csak a kezdetén voltak a gyarmati sors feledtetésének, amikor a büszke Ausztria… Közbevágott. – Azt hittem, hogy ez ma már, egy évszázad múltán nem ügy. Mert elmúlt. A történelmet nem tudjuk megváltoztatni… – De a következményeit igen. Legalábbis meg kell kísérelni… Ne haragudj. Elragadtattam magam. Az igazság az, hogy szégyelljük a szegénységünket, de változtatni rajta iszonyúan nehéz. A szegény ember könnyen válik önzõvé, ha kilábolt a szegénység gödrébõl. Valóra kívánja váltani már-már reménytelennek tûnõ vágyait. Nem alkuszik, nem ismer el maga felett hatalmat, törvényt. Megteszi, amire vágyott. Számos példát láthatsz itt erre, az engedély nélküli építkezésekben, a kényekedve szerint alakított házakban, kerítésekben, közös tulajdonaik elhanyagolásában. – Ja, ja. Valószínûleg igazad van. De ha ez sokáig tart, sok nemes dolog megy tönkre. A múltat õrzõ nemes hagyományok emlékei eltûnnek, átalakulnak a személyes ízlések tarkabarka sokaságává. Még másfél emberöltõ hosszan sem tudtátok megõrizni. – Moralizálhatunk ezen barátom, ami talán nem is árt, de a tények kemény dolgok. Ha va-lóban változtatni akarunk, egyszerre kell megérteni és elutasítani. De mindenek elõtt a lehetõségeket megteremteni. Tudod, én ígéretesnek tartom, hogy nekünk többször kellett újra kezdenünk, mint a Lajtán túl, de valahogy mindig sikerült. Elakadt a hangom, mert úgy éreztem, amit mondtam egy kicsit pátoszosra sikerült. De… va-jon lehet e pátoszok nélkül újra és újra kezdeni… – Szép ez a templom. Mutatott Karl az eredeti nemes formákat üde színeivel újra kibontott alkotásra. – Valóban szép. Szinte újjávarázsolták… ez az ami bíztató. Karl másnap, elutazása elõtt egyedül kélt útra a telepen. Késõn tért vissza. Nem
6.
WEKERLE
2001/1.
Nagy Tamás
Szerkesztõbizottságunk tagja, Tóth Pál e lap hasábjain több ízben felhívta figyelmünket arra, hogy õsztõl tavaszig “nézzünk (jobban) körül Wekerlén”. Ilyenkor a lombnélküli fák többet engednek látni a kertekbõl, házakból, egész épített környezetünkbõl. Megfogadtam tanácsát és fényképezõgéppel keltem szemlélõdõ útra. Sok tekercs filmet fényképeztem el. Láttam nagyon szépen felújított emeletes házakat, megörökítettem az egykori igazgatói és tanítói házakat, szemtanúja lehettem igényes felújításoknak, megcsodálhattam a Wekerlén telelõ baglyokat. Láttam ugyanakkor lehangoló látványt nyújtó udvarokat, ócskavas és lomgyûjteményeket, évtizedek óta nem metszett fákat, düledezõ sufnikat, elrongálódott kerítéseket. Találtam sok-sok olyan átalakítást, amelyek a – most itt is közölt – wekerlei építési szabályoknak ellentmondanak, azokat súlyosan sértik. Nem egy esetben igényesen kivitelezett, de a telep építészeti hagyományaitól idegen megoldásokra leltem. Az alábbi képes összeállításban szerepelnek ilyenek is, olyanok is. Kedves Olvasó! Kérem, tekintse meg, s döntse el magában, ön szerint a telep épülésére, avagy az épített környezet esztétikai rombolására (elcsúfítására), az egységes megjelenés megbontására alkalmasak-e a bemutatott példák. (A fotók mellé Tóth Pál citálja a vonatkozó építészeti szabályokat.) “Egy homlokzathoz tartozó tetõsíkon csak egyfajta tetõfelépítmény (a függõleges síkú tetõablakot magába foglaló tetõidom) jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévõ tetõablak-formához kell igazodni. Abban az esetben, ha az épületen nincs tetõtérbeépítés, a szabályozási tervlapnak megfelelõ tetõfelépítményt kell építeni.”
“A tetõfelépítmény és a tetõsík metszõdési vonala mind a vápatengelytõl, mind az élszaru-tengelytõl, mind a gerinctõl 0,5 méterre he-lyezendõ.”
“Ablakon kívüli hangsúlyos tetõfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.”
“Az épületekhez csak téglakémény építhetõ.”
2001/1.
WEKERLE
7.
“Nyílászárók: Az egész épületen egységes mázolású legyen. A tetõtéri ablakok kivételével csak a meglévõvel azonos méretû és formájú nyílászáró helyezhetõ el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a névleges méretét, az üvegosztásokat, a takaróléceket, homlokzati díszítõléceket a tokvastagságot az eredetivel megegyezõ módon kell kialakítani.”
Vesd össze az 1999. évi 5. szám címlapján lévõ állapottal!
“A nyílászárókon lévõ spalettákat redõnyre, reluxára, rácsra egyéb árnyékoló szerkezetre kicserélni tilos. Egy épületen csak egyféle spaletta jelenhet meg. A már eltávolított spalettákat eredeti állapotukban vissza kell építeni. A spaletták egy épületen csak egységes méretben, formában és színben jelenhetnek meg.”
“A fõépület bõvítésekor a homlokzatokat egységes színben fel kell újítani.” “A fõépületek bõvítése során a bõvítményeket épületenként egységes méretben és a fõépülettel egyezõ színezéssel kell kialakítani.” “Az épületek színezése: az épületek külsõ homlokzatának színezését egységesen kell kialakítani, a Fõépítészi iroda által ajánlott színterv alapján.”
8.
WEKERLE
2001/1.
Tömpe László
Programokat a fiataloknak! Kedves Olvasóink! Új szerzõt köszöntünk lapjainkon: Tömpe Lászlót. Barátunk wekerlei lakos. Fiatal ember, s így kritikusan szemléli a világot maga körül. Ebben az írásában a telepen csellengõ fiatalokról ír. Azt ígéri, most közölt írását továbbiak is követik majd, melyekben javaslatai is lesznek. Olvassák hát szeretettel! Bármikor kimehetek a térre, mindig látom õket. A helyszín lehet a Kós Károly tér, de akármelyik iskola elõtti beépítetlen három-szög is. Itt élek, itt találkozom a problémával. Probléma? Bármikor járhatok-kelhetek Wekerle közterületein, mindig rengeteg csoportot, galerit látok. Régen volt-e ilyen? Vagy csak a rendszerváltás hozta magával, mint kelletlen rosszat? Mivel telik az idejük? Elgondolkozom… Vajon én is ezt csináltam? Barátaim napjai is így teltek? És szüleinké? Ezeknek a bennem gomolygó kérdéseknek jártam utána. Megkérdeztem néhány srácot a térrõl, valamint barátaimat, szüleimet, s emlékezni is próbáltam. Mint az egyik kis közösségtõl megtudtam, a hétköznapok délutánjait kinn töltik. A lányok hat körül, a fiúk késõbb, – van, hogy kilenc körül – mennek haza. A hétvégéken is sokat tartózkodnak a padok valamelyikén. A nyárnak, viszont szinte egészét a tereken, utcákon töltik. Szóval szabadidejük nagy részében egybeverõdve császkálnak. Többen közülük, nemcsak egy közösséghez, hanem más telep bandájához is tartoznak. A klikkek összetétele változó. Van, amelyikben szinte csak fiúk, s van, amelyikben csak lányok vannak, de a többségük vegyes. Egy-egy csoport létszáma meghaladhatja akár az 50 fõt is. Ez nem jelenti azt, hogy mindig kint található mindenki. Váltogatva bár de ennyien járnak a padok köré. Átlagosan 3-10 fõ gyûlik össze. Korosztály szerint is különbözõek a csoportok. Sok az általános iskolás (hetedikes, nyolcadikos). Találhatóak idõsebbekbõl szervezõdött csoportok is (20-25 évesek). A java azért a középiskolásokból kerül ki. Ezen belül általában vegyes korosztályúak. Valójában arra voltam kíváncsi, hogy mivel is ütik agyon az idõt. A válasz többé-kevésbé mindegyik csoportosulásra igaz. Bár egy 13-14 éves lányka szájából a következõk meglepõek a számomra. Szó szerint idézem: “Cigizünk, beszélgetünk, ha tudunk, és iszunk, meg…” – majd folytaja – “…pettingelünk a srácokkal.” Úgy gondolom, van benne nagyzolás is, miért ne lenne. De azért érdemes rá
odafigyelni. Én valójában arra figyeltem föl, hogy: “beszélgetünk, ha tudunk”. Ezt a félmondatot biztosan nem a vagánykodás hozta ki a lányból. – Szoktatok együtt menni valahova a téren kívül? – kérdeztem. Az általam várt választ kaptam újfent. “Moziba, meg diszkóba. Máshová nem nagyon.” Az örvendetes dolog, hogy legalább eljárnak valahova. De azon már újra gondolkodóba estem, hogy, ha hetente háromszor mennek moziba – ahogy mondották, bár szerintem ez a maximum lehetett egyszer – és általában minden szombaton eljárnak dizsibe ez egy 13-15 éves gyereknek mennyire jelent neki változatosságot. Nem csoda, hogy új ingerforráshoz nyúl. Így már érdemes újra átgondolni az elsõ idézetet. Valószínû, hogy van benne va-gánykodás is. De mennyi? Érdeklõdve szü-leink korosztályától, saját barátaimtól, va-lamint a statisztikákat böngészgetve a következõkre jutottam. 30 évvel ezelõtt 16-18 éves koruk körül ismerkedtek meg a fiatalok a cigarettával, az alkohollal. A nemi élet kezdete is erre a korra volt tehetõ. A kábítószer használata, – melyrõl ugyan nem kérdeztem õket, de köztudott – 30 évvel ezelõtt nem öltött ekkora mértéket. Akárcsak a fiatalkorú bûnözés. A fiatalkorúak elõbb fölsorolt cselekedetei ez idõ alatt lekúsztak a 16-18 éves korról, a 13-15 éves korosztályig. Az igazán nagy változás a 90-es években történt. Eddig soroltam a problémákat, melyeket mindenki ismer, hall a tévébõl, rádióból, s már-már unalmas is. De mi lehet az oka, hogy régebben nem lézengtek ennyien a téren, s miért nyúlnak már ilyen fiatalon a gyerekek az italhoz, dohányhoz, szexhez? A kettõ kö-zött egyáltalán van-e valamilyen össze-függés? Minden bizonnyal. Az összekötõ kapocs – a már említett – ingerszegény környezet lehet. Barátaimat kérdezvén, nekem is eszembe jutott, hogy miket is csináltunk mi néhány éve ilyen idõsen. Egyikük bennmaradt az iskolában a sport- és egyéb szakkörökön, majd edzésre járt. Másikuk a cserkészekkel, valamint zeneórákkal töltötte az idejét. Én pedig életem nem elha-
A Wekerle Szerkesztõbizottsága nyagolható részét, a Gyermekvasúton – volt Úttörõvasút – töltöttem. Szüleink az úttörõmozgalom szervezetén belül jártak programokra, szakkörökre. Kisdobosnak, úttörõnek lenni ugyan – szinte – kötelezõ volt, de ezek a szervezetek – mindennek ellenére – értelmes elfoglaltságot adtak a fiatalságnak. A gyerekeknek szükségük van a közösségre. S a haverokkal lenni is jobb, mint otthon. Hiszen a szülõk dolgoznak, s egyedül ki szeret otthon lenni?! Ezért járnak le a térre. Ott viszont nem tudják mivel eltölteni az idejüket, s így találják meg már igen korán a dohányt, a szeszt, a drogot és a szexet. Ezért valójában nem is okolhatjuk a gyerekeket. Hiszen kevés a társasági program az iskolákban. Az úttörõség, cserkészség, gyermekvasutasság nem kötelezõ már. A rendszerváltás nemcsak a gazdasági átalakulást hozta magával, hanem sajnos ezt is. Kár, mert a társadalmi viselkedés és az élet szabályait ebben az életkorban, s – jobb híján – ezekben a csoportokban sajátítják el a fiatalok. Mit lehet, hát tenni?! WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja Alapította Dr. Kóczán László Szerkeszti a Szerkesztõbizottság Tagjai Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv, dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Romhányi András, Szakács Gusztáv, Szeitz János, Tóth Pál.
Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor
A Szerkesztõség címe: 1192. Bp. Kós Károly tér 10. Tel: 280-01-14.
Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban
Tisztelt Olvasóink! Közeledik az építési idény. Sokan vágnak bele minden tavasszal házuk, lakásuk bõvítésébe, korszerûsítésébe vagy felújításába. Az építtetõk közül bizony akadnak szép számmal, akik csalódottan veszik tudomásul, hogy amit megálmodtak egyáltalán nem, vagy csak módosításokkal készíthetõ el, mert úgy rendelkezik a helyi építészeti szabályozás. Az okos és körültekintõ ember megtakaríthatja a bosszúságot, ha tájékozódik a lehetõségekrõl, az elõírásokról. Csakhogy nem mindenki körültekintõ, sõt az is lehet, nem is tudja, hogy nem húzhat kénye-kedve szerint kerítést, nem építhet idegen stílusjegyeket viselõ díszeket, nem növelheti meg tetszés szerint lakását, nem festheti bármilyenre háza homlokzatát. Így hát megteszi, s az éber hatóság lecsap – törvényben elõírt kötelessége! –, és büntet. Szeretnõk megelõzni az ilyen eseteket, s ezért a hatályos wekerlei építészeti elõírásokat a jelen és a következõ számban csorbítatlanul közreadjuk. Reméljük, az épített környezet szépítéséhez, a kedves olvasó jól informáltságához ezzel hozzájárulunk. Kérjük, õrizzék meg, és szükség esetén forgassák, tanulmányozzák! Nagy Tamás
Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának Bp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep (Nagykőrösi út - Ady Endre út, Határ út, Bercsényi út által határolt terület) részletes rendezési tervéről szóló 17/1998. (V.29.), 4/1997.(II.21.), 18/1996.(IV.26.), 23/1994.(X.27.), 19/1994.(X.11.), sz. rendeletekkel módosított 13/1994.(VII.11.) számú rendelet egységes szerkezetben 1A
XIX. ker. Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete az Építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 6. § (1), (3), (4), (5), (6) bekezdésében foglaltak és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete a Bp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep Részletes rendezési tervéről a mellékletekkel együtt rendeletet alkot. 2. §2 Előírások hatálya és alkalmazása Jelen szabályozási előírás Bp. XIX. ker. Kispest Wekerle-telep területére, azaz a Nagykőrösi út, Ady Endre út, Határ út, illetve a Bercsényi út - Rákóczi út közötti telkek határa által határolt területre terjed ki. Kivéve: 160935, 160980/1, 160980/2, 160980/3, 160980/4, 161173/1, 161173/2. hrsz-ú ingatlanokat, (továbbiakban: tervezési terület) 3. § Általános előírások. (1)3A tervezési területen telket alakítani, építési engedélyt kiadni az OÉSZ, BVSZ rendelkezéseinek, jelen rendelet előírásainak, és a mellékletét képező módosított szabályozási tervlapon foglaltak szerint szabad. (2) A tervezési területen bármilyen építési tevékenység esetén elsődleges szempont az utcáról látható eredeti építészeti elemek /tetőidom, főhomlokzat, stb. / védelme és megőrzése. Ezek változtatása, karbantartása, bővítése csak jelen rendelet előírásai szerint lehetséges. (3) Régészeti védettség: A mellékletben szereplő szabályozási tervlapon körrel jelzett területen bármilyen földmunka csak különös körültekintéssel végezhető. Régészeti lelet megtalálása esetén azonnal értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot és a helyi Önkormányzatot, s a munkát le kell állítani. (4)4A rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap módosítására csak úgy kerülhet sor, hogy az érintett telek társtulajdonosai véleményét ki kell kérni. Ha a társtulajdonosok 2/3-a és a telekkel érintkező szomszédos ingatlanok tulajdonosainak több, mint a fele hozzájárulásán alapuló, továbbá a vonatkozó előírásokat betartó, új (a tömböt magában foglaló) szabályozási terv készül. A módosított szabályozási tervre ezen rendelet vonatkozik. A módosított szabályozási terv csak a melléképületek elhelyezésére és a főépület bővítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazhat. Folyamatban lévő ügyre a szabályozási terv módosítása nem kezdeményezhető. A szabályozási tervek módosítására a főépítész véleményének kikérése után kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell: - módosított szabályozási tervlapot, - műszaki leírást, - a hozzájárulók tulajdonosi nyilatkozatát. (5)5A rendelet csak két évenként egy alkalommal módosítható. (6)6A tervezési területen az egyes telkekre vonatkozó beépítési %-ot úgy kell meghatározni, hogy a lakóépület bruttó területéhez hozzá kell adni a szabályozási tervlapon jelzett főépület bővítés területét és a jelen rendelet 7. § (7) bekezdésében meghatározott méretű, és a szabályozási terven vastag kontúrvonallal jelölt melléképületek bruttó területét. A bevezetés szövege a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet bevezetőjében szereplő szöveg. A 2. § szövegét módosította a 4/1997.(II.21.) Ökt. rendelet 1. §-a 1997. február 21-i hatállyal. 3 A 3. § (1) bek. szövegét módosította a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 1. §-a 1996. április 26-i hatállyal 4A 3. § (4) bek. első két mondatát módosította a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 1. §-a 1998. május 29-i hatállyal, a további szövegrészt módosította a 4/1997.(II.21.) Ökt. rendelet 2. §-a 1997. február 21-i hatállyal. 5-6 A 3. § (5) - (7) bekezdés szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 2. §-a iktatta be, az (5) bek. esetében 1998. május 29-i hatállyal, a (6)-(7) bekezdések a BVKSZ-szel egy időben lép hatályba, ha azzal nem ellentétesek. 1 2
(7)1Ha a szabályozási tervlap módosítására sor kerül a jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján akkor a maximális beépítettség az alábbi lehet: - Két lakásos épülettel beépített saroktelek esetén max: 38%. - Két lakásos épülettel beépített közbenső telek esetén max: 33%. - Négy lakásos épülettel beépített saroktelek esetén max: 43%. - Négy lakásos épülettel beépített közbenső telek esetén max. 38%. - Zártsorú beépítés esetén (Kós Károly tér) max: 60% - minden egyéb esetben: 50% 4. § A főépület bővítése (1) (2) (3)
A főépületek bővítése csak a mellékelt szabályozási tervnek megfelelően lehetséges. A főépület bővítésétől csak a 3.§. /4/ bekezdése alapján szabad eltérni. Semmilyen irányba sem bővíthetők a többszintes, az F.V., az S.É.III.: S.É.II: jelű épületek, valamint a műemléki jellegű egyedi védettségi besorolású épületek. Kivételt képez az S.É.IV. és az A.K.IV. jelű épületek meghatározott üzletbővítési lehetőségei, valamint a Dobó Katica u. 17., az Álmos u. 16., a Zoltán u. 6. sz. F.V. jelű épületek szabályozási terven jelölt bővítéseit. (4)2 Az előkertbe toldalék nem építhető. Kivéve ha a telep eredeti építészeti koncepciójától eltérő épület, a telep szellemiségével összhangban kerül bővítésre (pl. Deák Ferenc Gimnázium, lapos tetős ABC-k, uszoda stb.). (5)3 A Főépület oldalkerti bővítése során a meglévő oldal kert mérete nem csökkenhet. (6)4 A Főépület hátsókerti bővítésének mérete max. 4 m lehet, kivéve a B.II. és a Wa.2. jelű épületeket, melyek 5 m-el bővülhetnek. A bővített épület hossza a 28 m-t nem haladhatja meg. (7) A bővítés során az eredeti esztétikai elemeket vissza kell építeni. A bővítéssel elzárt homlokzatot eredeti formájában vissza kell állítani az új homlokzat megépítésekor. A bővítmény tető hajlásszöge egyezzen meg az eredeti tetőével. A bővítmény tetőformája, tetőfelépítményei igazodjanak a meglévőhöz, hogy az épület egységes képet mutasson. A tetőforma kialakításánál követni kell a szabályozási tervlapon foglaltakat. (8) A főépület bővítésekor a homlokzatokat egységes színben fel kell újítani. (9)5 A főépületek bővítése során a bővítményeket épületenként egységes méretben és a főépülettel egyező színezéssel kell kialakítani. 5. § A tetőtér beépítése (1)6 A tetőtérben önálló lakásegységet kialakítani nem lehet, kivéve: - Kós K. téri lakóépületek tetőtere - 65 m2-nél nagyobb lakások tetőtere. A tetőtér csak belső lépcsővel közelíthető meg. (2) Tetőtéri vizes helyiség csak szilárd ( vasbeton ) födémre építhető. (3) Egy homlokzathoz tartozó tetősíkon csak egyfajta tetőfelépítmény (a függőleges síkú tetőablakot magába foglaló tetőidom) jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévő tetőablak formához kell igazodni. Abban az esetben, ha az épületen nincs tetőtérbeépítés, a szabályozási tervlapnak megfelelő tetőfelépítményt kell építeni. (4) Ablakon kívüli hangsúlyos tetőfelépítmény ( pl. torony ) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni. (5) Ha tetőfelépítmény elhelyezésére nincs lehetőség, tetősíkban fekvő ablak is elhelyezhető. (6) A tetőfelépítmény és a tetősík metsződési vonala mind a vápatengelytől, mind az élszaru-tengelytől, mind a gerinctől 0,5 méterre helyezendő. (7)7 A tetőfelépítmény ablakot magában foglaló külső mérete nem haladhatja meg a 2,0 x 1,20 métert, ahol az 1,20 függőleges méret. (8) A tetőablakok szimmetrikus homlokzaton csak szimmetrikusan helyezhetők el. (9) A tetőtérbeépítést szolgáló új ablakfelületek csak asztalos szerkezetek lehetnek. A 0,8 m2-nél nagyobb ablakfelület esetén üvegosztást kell tervezni. (10) Elsődlegesen az oromfali megvilágítási lehetőséget kell kihasználni. Gerendavázas oromfal látványa megőrzendő. (11) A tetőtérben loggia, erkély nem épülhet.
A (7) bekezdés a BVKSZ-szel egy időben lép hatályba, ha azzal nem ellentétesek. A 4. § (4) bekezdés 2. mondatát a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 3. §-a iktatta be 1998. május 29-i hatállyal. 3 A 4. § (5) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 3. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal. 4 A 4. § (6) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet 1. §-a módosította 1994. október 26-i hatállyal. 5 A 4. § (9) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 4. §-a iktatta be 1996. április 26-i hatállyal. 6 Az 5. § (1) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet módosította 1994. október 26-i hatállyal. 7 Az 5. § (7) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet módosította 1996. április 26-i hatállyal. 1 2
(12) Lakásbejárati előtetők az elő és oldalkertbe egyaránt építhetők, úgy, hogy egy épületben csak egyfajta megoldás szerepelhet. Az előtető max. kinyúlása 1 m, szélessége 2 m, hajlásszöge: 30 fok - 45 fokig lehet. Héjalása egyezzen meg a főépület héjalásával. Az előtetőt függőleges síkú teherhordó-szerkezettel alátámasztani tilos. Előnyben kell részesíteni az eredetihez hasonló megjelenésű megoldásokat. 6. § Főépületek, toldalékok, melléképületek homlokzatképzésénél alkalmazható anyagok, felületképzések és vagyonvédelmi berendezések (1)1 Homlokzat: sima vagy finomszemcsés vakolat. Az eredeti tagozatokat helyre kell állítani, a toldalék részen folytatni. (2)2 Nyílászárók: Az egész épületen egységes mázolású legyen. A tetőtéri ablakok kivételével csak a meglévővel azonos méretű és formájú nyílás- záró helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a névleges méretét, az üvegosztásokat, a takaróléceket, homlokzati díszítőléceket a tokvastagságot az eredetivel megegyező módon kell kialakítani. (3)3 A héjazat anyaga lehet: vörös égetett agyag hódfarkú cserép. (4)4 A deszkázat helyreállításánál, pótlásánál az eredetivel megegyezőt kell újraépíteni. Favázas oromfal deszkázata ablak kialakításakor elhagy- ható. (5)5 Üzletportálok: Biztonsági rács csak az ablakon belül helyezhető el, kívül csak spaletta engedélyezhető. (6)6 Gépészet: A homlokzaton látható vezeték, berendezés és annak tartozéka nem jelenhet meg. (7)7 Épületek színezése: az épületek külső homlokzatának színezését egységesen kell kialakítani, a Főépítészi iroda által ajánlott színterv alapján. (8)8 Az épületekhez csak téglakémény építhető. (9)9 A nyílászárókon lévő spalettákat redőnyre, reluxára, rácsra egyéb árnyékoló szerkezetre kicserélni tilos. Egy épületen csak egyféle spaletta jelenhet meg. A már eltávolított spalettákat eredeti állapotában vissza kell építeni. A spaletták egy épületen csak egységes méretben, formában és színben jelenhetnek meg. 7. § Melléképületek szabályozása (1)10 Melléképületek csak a mellékelt szabályozási tervnek megfelelően helyezhetők el, a tervlapon vastag kontúrvonallal jelölt telepítési helyre. (2)11 Melléképület telepítéstől csak a 3.§. /4/ bekezdésében foglaltak alapján szabad eltérni. Továbbá két lakásos ház telkén a melléképület úgy is elhelyezhető, hogy közbenső telek esetén a lakások elválasztó vonalával metsződő, hát- só telekhatárra telepíthető a hátsó kertbe úgy, hogy tűzfalukkal csatlakozzanak egymáshoz. Saroktelek esetén a lakások elválasztó vonalával metsződő oldalsó telekhatárra telepíthető, az oldalkertbe úgy, hogy tűzfalakkal csatlakozzanak egymáshoz. Valamint 4 lakásos ház telkén melléképület úgy is elhelyezhető, hogy a hátsó kert 4 egyenlő távolságban felosztott első és harmadik vonala mentén ikresen is telepíthető a főépülettől min. 4 m-re. Ezen eltérés csak akkor alkalmazható, ha a melléképület a főépülettől min. 4 m távolságra helyezhető el. (3) Eredeti melléképület felújítása, bővítése, új építése a 6. §. alapján engedélyezhető. (4) A melléképület funkciója: - gépkocsi tároló - kerti szerszám tároló - tüzelőtároló lehet - szabadidős tevékenység céljára szolgáló helyiség lehet. (5) Új melléképület építése előtt az építtető köteles a meglévő melléképületeit lebontani. (6) A melléképület csak magastetős kialakítású lehet. (7)12 A melléképületek gerincmagassága max. 4,5 m, ereszmagassága min. 2,1 m lehet. A tetőidom 30-45 hajlásszögű lehet, azonos tömbön belül egyféle hajlásszöggel. A melléképületek külső méretét az alábbiak szerint kell meghatározni: egyedülálló melléképület (garázs) tárolóval: 7,5x3,20 m csoportos melléképület (garázs) minden esetben: 6,40x3,20 m tároló mérete: 3,0x3,20 m (Csoportos melléképület (garázs) amikor 2-nél több egység van összeépítve.)
A 6. § (1), (3), (4), (5), (6), (8) bek. szövegét a 23/1994.(X.26.) Ökt. rendelet 3. §-a módosította 1994. október 26-i hatállyal. A 6. § (2) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 4. §-a módosította 1998. május 29-i hatállyal. 7 A 6. § (7) bek. szövegét a 19/1994.(X.11.) Ökt. rendelet 2. §-a módosította 1994. október 11-i hatállyal. 9 A 6. § (9) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 5. §-a iktatta be 1998. május 29-i hatállyal. 10 A 7. § (1) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 6. §-a egészítette ki 1996. április 26-i hatállyal. 1,3,4,5,6,8 2
(8) A melléképületek megközelítéséhez szükséges utat biztosítani kell. (9)1 Terepszint alatti építmény (garázs) kétféle módon helyezhető el: a.) A fő funkciójú épület bővítménye alatt ott, ahol a szabályozási terv jelöli, vagy a földszinti padlóvonal a terepszint vonalától több, mint 80 cm magasságra van. b.) A fő funkciójú épülettől függetlenül a telekterületen a telekhatártól a fő funkciójú épülettől, melléképülettől, vagy annak szabályozási terven jelölt helyétől, egyéb műtárgytól minimum 2 m távolságra. Terepszint alatti építménynek (garázs) az számít, ha a létesítmény terepszinthez viszonyított magassága földfeltöltéssel együtt kisebb, mint 1 m. A terepszint alatti építményt úgy kell elhelyezni, hogy a térszín feletti épületek megközelíthetőek legyenek. A terepszint alatti építmény a szabályozási terven jelölt, még meg nem épült melléképület alá részben, vagy egészben csak úgy kerülhet, ha azok külön-külön megközelíthetőek. (10)2 Egy telken belül a telek utcai homlokvonalán létesítendő kerítést egy időben, azonos formában és anyagban kell megépíteni. A kerítés 30 cm magas, szilárd fa-, vagy acélvázas lábazaton álló acélvázas szerkezetre szerelt 6-8 cm széles falécekből állhat. (11)3 A telekválasztó kerítés az utcai kerítéssel megegyező módon készülhet, azzal a különbséggel, hogy a falécek helyett drótfonat és élő sövény is elhelyezhető. A telekelválasztó kerítésre építési engedélyt kell kérni. 8. § Kulturális-kereskedelmi szabályozás (1) (2) (3) (4)4
A Kós Károly tér 4. sz. épületben volt mozi csak kulturális, vagy kereskedelmi-szolgáltató létesítménnyé alakítható. Az épületekhez kapcsolódó zárt előterekben kiskereskedelmi-szolgáltató tevékenység nem folytatható. A Kós Károly tér földszinti lakásai igény esetén a főtér felé üzletté alakíthatók. A tervezési terület közterületein elhelyezhető reklám, és hirdető-berendezéseket, valamint pavilonokat a közterületi rendezési terv szabályozza. (5) A Határ út, Nagykőrösi út mentén a lakások átalakításával iroda, kiskereskedelmi, szolgáltató funkció megengedhető. (6)5 Az épületek homlokzatain legfeljebb 0,80 m2 nagyságú és 10 cm-nél nem vastagabb cég- és címtábla helyezhető el, minden vállalkozás után 1 db, kivéve a meglévő üzleteken lévő cég- és címtáblákat, melyek az eredeti formájuknak megfelelően felújíthatók és fennmaradhatnak. (7) Üzletközpont ill. komplex szolgáltató létesítmény csak a Gutenberg krt., Pannónia út., Gellért u., illetve a Vágóhíd u., Baross u., Álmos u., Nagykőrösi út által határolt területeken létesíthető. (8) A sporttelep funkciója nem változtatható meg. (9) A szabályozott területen ipari tevékenység nem folytatható, kivéve a telepen hagyományosan meglévő pékségeket. Az üzletek, szolgáltató és más létesítmények portáljainak és feliratainak kialakítását az OMF6-el előzetesen engedélyeztetni kell.
A 7. § (9) bek. szövegét a 17/1998.(V.29.) Ökt. rendelet 8. §-a módosította és kiegészítette 1998. május 29-i hatállyal. A 7. § (10), (11) bek. szövegét a 18/1996.(V.26.) Ökt. rendelet 7. §-a iktatta be 1996. április 26-i hatállyal. 4 A 8. § (4) bek. szövegét a 18/1996.(V.26.) Ökt. rendelet 8. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal. 5 A 8. § (6) bek. szövegét a 18/1996.(IV.26.) Ökt. rendelet 9. §-a módosította 1996. április 26-i hatállyal. 6 Helyesen ma: OMH – Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1
2-3
A melléklet tájékoztató jellegű. A hatályos rendelet szövege a Polgármesteri Hivatalban szerezhető be.
A rendelet ismertetését a következő számban folytatjuk.
2001/1.
WEKERLE
9.
Id. Somorjai József
Egy kiállítás képei A Wekerle-telepi római katolikus templom közösségi házában 2000. december 10-tõl 2001. január 18-ig tekinthették meg az érdeklõdõk Oromszegi Izabella Elvira, Salvator nõvér “Madonna képeim” c. kiállítását. Kinn bakacsinos égbolt, ragyogó csillag-ármádiával borult a karácsonyi díszbe öltözött templomra, míg benn a közösségi házban angyali szelídséggel mosolygó madonnák köszöntötték a látogatót. Ave Maria – mondtam én is belépve, de csak magamban, hogy ne zavarjam a két házaspár csendes szemlélõdését. Alkalmas idõpontot fogtam ki. A csillagmiriád ragyogására gondolva örvendeztetett meg Puszta Sándor: Mária címû verse a sorozatképek indításánál: “… szebb volt, mit százszorszép, “…szebb volt, mint a csillagok!” A negyven darabból álló rajzkiállítás végigtekintése lágy elámulást idéz elõ minden szemlélõben, így bennem is. Elvira nõvért személyesen nem ismerem, de a kiállított rajzok alapján sikerült rácsodálkoznom egy olyan alkotómûvészre, akinek minden rajza megszólítja a szemlélõt. – Ego sum… – “Én vagyok, akit keresel, én vagyok, akirõl szemedet az ég felé emeled. Tekints reám és a lelked megnyugszik “ – súgják a beszélõ szemek. Az alkotó nõvér – szerintem – anyaság nélküli “Mária-típus”. Az alkotott madonna viszont “Istenanya”, Mária, aki bemutat minket szent fiának. A mi kiállító nõvérünk “örök témája” ez a szeretõ anya. A teljes Madonna-sorozat – pillanatnyilag – 130 képbõl áll. A rész-letes tájékoztatás mellett ezt az adatot olvastam a képek között Orom-szegi Ottó, a hûséges testvér ismertetõjében. Ezt a kiállítást meg-szervezni “Izuka” részére csak Õ tudta. A képek elhelyezése, a szer-vezés és az ünnepélyes megnyitó Ottóra, a testvérre maradt. Izabella nõvérnek alkalmazkodnia kellett a Kecskeméten mûködõ szerzetesrend életviteléhez. Ha nincs ez a csupa szív ember, akkor a 73. életévét betöltött Izabella Elvira nõvér képei a fiókban maradtak volna fenn. Ez az igaz szeretet példája! A kiállítás – nem véletlenül – éppen Wekerlén rendeztetett meg. (Oromszegi Ottó nyugdíjas fagottmûvész a Harmonia Sacrában mutatta meg istenhittel gazdag életét. Korábban fellépett nálam, majd utódomnál, Dauner János atyánál is.) Csak a legmagasabb elismeréssel le-het kiemelni ezt a példamutató, a testvért alázatos szerénységgel segítõ életvitelt. Gyermekkorukban – a harmincas-negyvenes években Wekerlén laktak – ide gyökereztek és ezt az erõs szálat az elköltözés sem tudta elszakítani. Az itt kiállított képek kb. fél évszázad alatt születtek. Izabella Elvira nõvér feje fölött is tovasuhant az élet, ám, ami csodálatos: stílusa, ábrázolásmódja az évtizedek múlásával nem változott, csak finomodott. Lelkében megõrizte az “örök madonnaképet”. Amikor ihletettséget érzett, újólag megalkotta idõtálló madonnáját. A kiállított rajzok keletkezési dátuma is bizonyítja, hogy a mûvész kezdetben bájos, ártatlan lelkületû kislányt, majd Máriához hasonló anyát ábrázol. Azután sorban születnek meg a Madonna-képek. Oromszegi Izabella Elvira sajátos módon közelít a tökéletes ábrázoláshoz. Minden képen jelen van valamilyen módon a virág, mely ki-
emelten a szerénység s a szeretet jelképe. A képek nem hívságosak, inkább fennköltek, áhítatosak. A központ az arc, az igézõen szép, sokszor döbbenetesen nagy szemekkel. Ezek szinte beszélnek hozzánk. Egyéni alkotóstílusával ábrázolni tudja a sugárzó szeretetet. A leomló hajtincsek selymessége oly’ érzékletes, hogy kezünket szinte simogatásra emeli. A mûvész abban is következetes, hogy a madonna-fejre minden képen csipkeszegéllyel díszített, lágy hullámzású skapuláré borul. A rajzokon nõies báj, angyalian kedves mosoly teszi élõvé Máriát, aki több képen is simogatja ölében tartott gyermekét, vagy a hozzásimuló gyermekfejeket. A központi téma mégis: maga a Madonna. Néhány képen megjelenik a hûség tökéletes arca is József személyében. Szívünk repes a Szent család – egymásért rajongó – boldogságától. Boldogan õrzöm magamban a sorozat képeit. A mûvész alkotó öt évtizedén át a Madonnát fiatalnak látta. Ilyennek írták le az “úrnõt” a fatimai gyermekek is. A rajzokon felismerjük a szeretetre méltó anyát; a Gyümölcsoltó Boldogasszonyt; Nagyasszonyunkat, hazánk reményét; a Béke Királynõjét. Eszembe jut egy Babits-idézet: “S kell, hogy az Úr áldja, védje, “aki azt énekli: Béke.” A békés képek felemelõ hangulatában illesse, védje az Úr Oromszegi Izabella Elvira Salvator nõvért és Oromszegi Ottó “igaz” testvért. Köszöntsük azokat is, akik lehetõséget adtak e kiállítás megrendezéséhez. Nevesítve említem Tercsi Zoltán plébános urat és Bartos Gyõzõ házigazgatót ; névtelenül valamennyi lelkes segítõt. Köszönjük a wekerleiek nevében!
10.
WEKERLE
2001/1.
A Magyar Kollégium történeteibõl
A vándornak, aki Székelyudvarhelyrõl Székelykeresztúr felé ha-lad a NagyKüküllõ völgyében, mintegy tíz kilométer megtétele után balra, egy kis falu határában monumentális emlékmû ötlik a szemébe. A vasbetonból készült fal elõtt felfegyverzett parasztemberek szoborcsoportja áll. A szoc-reál alkotás keveset mond arról a szellemi hagyatékról, amit a székelyek számára Agyagfalva (románul Lutiţia) jelent. Õsidõk óta itt gyülekeztek a székelyek, ha valami lényeges, az egész székelység sorsát befolyásoló döntést kellett hozni. Itt sereglett össze a székely nép, ha sérelem érte és innen indult csatába, ha veszély fenyegette a hazát. Agyagfalva: a székelyek Rákos-mezeje. A tör-ténet megértéséhez tudni kell, hogy a régi ko-rokban a székely nemzet minden tagja katona volt. A királyok, fejedelmek idõrõlidõre i-génybe vették e katonanép szolgálatait, s vi-szonzásul biztosították jogait, tiszteletben tar-tották õsi intézményeit, szokásait. Székelyföldön nem alakult ki a feudalizmus. A székely ember csak a királynak tartozott számadással. Nem volt tehát hûbérura, a székely nép ügyes-bajos dolgait maga intézte. De, hát az ember gyarló. S a király, ha elég erõsnek érezte magát a székelyek nélkül is, nem azt nézte, hogy a határvédõ nép biztonságot nyújt, hanem az bántotta, hogy azok nem hûbéresek. De alkalmasint a székelyek is hajlamosak voltak megfeledkezni valamely kötelezettségükrõl. Ilyenkor azután valahogy egyezségre kellett vinni a dolgot. S a székelyek összegyûltek az agyagfalvi téren (ma úgy mondanánk: összehívták a közgyûlést) és megbeszélték, hogy hogyan oldják meg a problémát. Agyagfalva aligha földjérõl kapta nevét. Udvarhelyszék talaja talán éppen ezen a vidéken a legkevésbé agyagos. Lehet, hogy Orbán Balázsnak van igaza, aki úgy véli, hogy egy Agy nevû õs lehetett a névadó. Annak egyik leszármazottjának, az Agy-ágnak volt itt korábban faluja. A Székely Krónika említi is a “Küküllõ vize mellett lévõ Agyföldjét.” Agyagfalvánál az – itt kelet-nyugat irányú – Nagy-Küküllõ völgye kissé kiszélesedik, ez a folyó felsõ folyásának legtágabb tere. Nyugat felé ismét szûkül a völgy. Dél felöl egy domb emelkedik. Ez tehát a nevezetes helyszín. A leghíresebb, máig legemlékezetesebb gyûlést 1506-ban, az advent vasárnapja utáni
ötödik napon tartották itt a székelyek. A tanácskozás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy II. Ulászló királyunk – fia születvén (Õ lett a szerencsétlen sorsú, Mohácsnál elesett II. La-jos királyunk) – behajtotta a székelyeken az úgynevezett ököradót. Ez az adó a korábbi
leg-dicsõbb törvényt is itt fogalmazták meg: az ilyen bûnösnek csak a király vagy az egész székely nemzet kegyelmezhet meg. Azaz a XVI. század legelején kimondták a népfölség intézményét, egy szintre helyezték a király és a nép hatalmát. (Az angol polgári forrada-lomra
Van-e székely, de van-e magyar, kinek keble fel ne melegülne, fel ne villanyozódna, midõn e szent térnek nevét hallja? Van-e honfi, ki ne lelkesülne, midõn ezen térnek, a székelyföld Rákosmezejének emlékszen-tesített hantjait tapodja? Van-e honfi, ki elõtt e tér látására mult századok, s az azokhoz méltó közelmult-nak nagyszerû eseményei ne elevenednének fel? Az agyagfalvi tér nyílt történetkönyve a székely föld-nek, azon gyülhely, hol anynyiszor jött össze e hõs nemzet tanácskozni, szabadságát biztosító törvénye-ket hozni, a haza és szabadság ellenei ellen harczrakelni; hõsök tapodta dicsõ történeti események szentesítette helyre értünk, le a kalappal!
egyezségek szerint járt ugyan a királynak, de, mivel erre már hosszabb idõ óta nem volt eset (nem született királyfi), a székelyek mintegy “elfelejtkeztek” róla. S, amikor a király erõvel szerzett érvényt jogainak, a székelyek föllázadtak ellene. Persze, hamar rájöttek, hogy ez hiba volt. S az agyagfalvi székely nemzetgyûlés – önmagát is korlátozva – újra egyezséget kötött a királlyal. De, ha már egyszer egybegyûltek, megerõsítették a székelység kiváltságait szabályozó és biztosító törvényeket is. (Hogy a királynak is legyen mihez tartania magát.) Az agyagfalvi constitutio (alkotmány) kötelezte a székelyeket arra, hogy, ha jogsérelem éri õket, nem ragadhatnak rögtön fegyvert, hanem kötelesek a testvér Magyarország közbenjárását kérvén a királyhoz folyamodni kegyelemért. Kimondatott az is, hogy a hazaárulót és azt, aki a törvényes király ellen buj-togat, számûzni kell Székelyföldrõl. De a
még több, mint 130 évet kell várni.) Ez-zel a törvénnyel a székelység bizony példát mutatott az európai nemzeteknek. Jogosan fo-galmazza ezt meg Orbán Balázs: “...azon nép, mely ily féltékeny volt nemzeti szabadságára, mely ily szigoru büntetést szabott a honárulásra, mely a nemzeti fönségnek al-kotmányos elvét felállítá akkor, midõn Európa legtöbb országaiban a néphatalomnak még el-mélete sem fogalmazott volt meg, – bizonnyal jókori fejlettséggel, politikai érettséggel s kel-lõ müveltséggel bírt.” (Eredeti helyesírással) Utoljára 1848. október 16-án gyûltek össze itt a székely atyafiak és az “Átalános Székel Nemzet Gyülés” Hidvégi Mikó Imre elnöksége alatt a székelység csatlakozott a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz (amely akkor már hetedik hónapja tartott). A gyûlés egyik kiáltványa a szász és román testvérekhez, polgártársakhoz szólt. Az emlékmû
2001/1.
WEKERLE
11.
...te szent tér, mely – a gondviselés által e haza élõ védfalául oda állított – székely népnek vagy az ég boltozata által befedett nagyszerû temploma, dicsõ prytaneuma, légy áldott, oh mert te vagy a hõs székely népnek dicsõség környezte politikai imaháza, nagyszerû tanácsterme, szent Rákos tere, harczi gyülhelye azon népecskéknek, mely a nemzet zömétõl elszakadva, õseitõl hátra hagyatva, ezen nagyszerü havasok védte szögletben megvonult, hogy Attila birodalmának ha-gyományát megoltalmazza, hogy légyen, ki ven-dégszeretõleg, testvérileg fogadja a századok után megtért, örökségét vissza-követelõ magyar népet, hogy légyen, ki tárt karokkal várja az ázsiai test-véreket, s azoknak utmutatóul szolgáljon a honvisszafoglalás harczaiban , s hogy légyen azután is ott a határszélen egy hõs, egy legyõzhetetlen, egy megtörhetetlen harczias nép, mely a szent hazát a hódítók dühe ellen védje. (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Elsõ kötet 36. oldal) “Szász és román testvérek, polgártársak! Békét óhajtunk e honban és szabadságot, melynek édes gyümölcseit veletek együtt élvezhessük…” A székely nemzetgyûlés 150. évfordulóján egy három kopjafás emlékmûvet állítottak az eredeti mellett. Erre Petõfi Sándor: A székelyek címû versébõl a refrént vésték fel: ”Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.” * Vajon eljõ-e még az az idõ, amikor a szé-
kelyek ismét saját kezükbe veszik majd sorsuk irányítását? Megtalálják-e a modern korban is az önrendelkezéshez vezetõ utat? Összegyûlnek-e még valaha Agyagfalván és mondják-e majd: mostantól fogva újra így lesz! ••• A Magyar Kollégium Kispesten bejegyzett, wekerlei székhelyû civil szervezet, amely a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segíti. A napi- és pártpolitikától független. Állami támogatást nem élvez, pályázatokból tartja fenn magát. A Magyar Kollégium munkája során ré-
szesévé válik nagyszerû eseményeknek. Ezek a nemzeti kultúra részei. A Magyar Kollégium cikksorozat ezen értékeket mutatja be. Ha Ön szívesen olvassa ezeket az írásokat, ha szándékában és módjában áll segíteni, adományaival hozzájárulhat a további munkák sikeréhez. A Magyar Kollégium Alapítvány számlaszáma: 11719001-20299714 A Magyar Kollégium mûködését 2000-ben az alábbi szervezetek támogatása tette lehetõvé: Magyar Országgyûlés, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai
CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ ZARÁNDOKLAT 2001. május 31 - június 5. A korábbi nagy sikerekre való tekintettel a Magyar Kollégium idén is megszervezi a pünkösdi zarándokutat Csíksomlyóra. A résztvevõk a hatnapos út során megismerkednek Erdély néhány kulturális értékével is. Többek között felmennek a Hargita csúcsára is. Lehetõség van együttmenni a zarándokokkal is. Szállás: vendégszeretõ székely családoknál Zetelakán (2 ágyas szobák, fürdõszoba, angol WC). Ellátás: reggeli és meleg vacsora a vendéglátó családnál, ebéd, csomagolt hideg élelem. Utazás: autóbusszal.
Részvételi díj: 28.000 Ft • Gyermekeknek (14 év alatt): 25.000 Ft (Az ár a biztosítást nem tartalmazza.)
Jelentkezni lehet a Magyar Kollégium telefonján: 28-28-445 / rögzítõ is.
12.
WEKERLE
2001/1.
Szakács Gusztáv cst., 93.sz.ERÕ Cserkészcsapat
Erre a szóra a legtöbb olvasónak – fõleg, akinek erdélyi vagy délvidéki gyökerei vannak – összefut a nyál a szájában és visszagondol egy a nagyon finom, zöldség-alapanyagú, krémszerû ételre. Amit Magyarországon – sajnos – kevesen ismernek és készítenek. A szó valószínûleg délszláv eredetû, a ma-gyar nyelv értelmezõ szótárában hiába is ke-ressük. Alapanyagai is – annak idején – a bol-gárkertészeten keresztül kerültek hozzánk, de ma már állandóan kaphatók piacainkon. Az el-készítés, vagyis a befõzés számára azért mégis az augusztus-szeptember a legjobb, mert ak-kor olcsóbb a zöldség. Cserkészcsapatunkban hagyománya van a fõzõcskézésnek, mivel nemcsak a Wekerlenapok gulyását fõzzük évek óta, hanem a cserkészotthonban és táborainkban is sütünkfõzünk. E gondolattól indíttatva két éve egy kétnapos hétvégén szervezzük a közös zakuszkafõzést a “Sztrilich Pál” Cserkészparkban, ahol minden körülmény adva van (szálláshely, fõzõszín, edények…és szép környezet). A szabadtéri környezet elsõsorban a padlizsán sütéséhez fontos. Tavaly történt elõször, hogy a nagy eseményre meghívtuk a cserkészszülõket és a ko-rábbi kóstolókon “megfertõzött” csapaton kí-vülieket is. Nagy sikerünk volt. Mindenki szí-vesen, jókedvvel dolgozott és segített. A ter-mék jó részét a cserkészek és fõleg a mindig éhes kiscserkészek uzsonnaként
fogyasztják. Mivel a recept nem titkos, közreadok egyet, amit alapadagnak tekinthetünk. Mi – persze – ennek többszörösét készítjük egyszerre. Alapanyagok: 5 kg padlizsán, 3 kg zöldpaprika, 3 kg pritamin paprika, 1 kg hagyma, 1 l paradicsomsûrítmény, 1 l olaj, só, egész bors, babérlevél, 1 kávéskanál szalicil. Elkészítés: a padlizsánt roston megsütjük, héjától megtakarítjuk, majd ledaráljuk. A hagymát, paprikát, pritamint megtisztítva különkülön ledaráljuk. A hagymát az olajban üve-
Pár szép képet kaptam Somogyi Zoltán lányától. Ezekbõl most hármat mutatok be: a Fõ tér egy-egy házát, és az idõsebbek által oly sokat emlegetett japánkertet. Zoli bácsi, mint amatõr fotós, még a háború elõtt több felvételt készített a teleprõl. Láthatjuk, hogy már megépült a korábbi “WEKERLE KULTUR MOZGÓ” elõtetõje, és új cégtáblája a “WEKERLE FILMSZINHÁZ”zal, mellette már mûködik a “WEKERLE TELEPI SÖRÖZÕ és BOROZÓ” is, melynek bejárata akkor a mozihoz esõ boltívnél volt. Tóth Pál
gesre pároljuk, majd hozzátesszük a kétféle paprikát és lassú tûzön kavargatással addig fõzzük, amíg elfövi a levét. Hozzátesszük a paradicsomlevet, majd a padlizsánt és a fûszereket ízlés szerint és kb. tíz percig együtt fõzzük. A végén belekeverjük a szalicilt. Üve-gekbe tesszük. Az üvegeket takarókkal le-takarjuk, amíg egy-két nap alatt ki nem hûl-nek. A padlizsán helyett lehet gombát vagy fejtett babot is használni. Ilyenkor az alapa-nyagot a padlizsán bekeverése elõtt szét kell osztani.
2001/1.
WEKERLE
Tóth Pál
Egyik korábbi számunkban már közöltünk fényképet a Sepsiszentgyörgyön lévõ Székely Nemzeti Múzeumról. 2000 novemberében is jártam ott és a múzeum mögött Kós Károly eddig még nem látott épületét, az ún. múzeumõri lakásokat fedeztem fel. Ezekbõl az egyiket mutatom most be. E ház elsõ lakója az akkori igazgató-õr, László Ferenc, a másikban a múzeumõr (a késõbbi igazgató), Csutak Vilmos lakott. A múzeum 50 éves jubileumi emlékkönyvében található Kós Károly írásából idézzük az építész sorait (eredeti helyesírással): “Az épület történetéhez tartozik az is, hogy az eredeti programmon kívûl, ugyancsak a múzeum telkén, a múzeumépület nyers befejezésekor azonnal hozzáfogtunk két múzeumõri lakóház építéséhez is, melyek a maguk kü-lönbözõségében ugyanazon elvek szerint ter-veztettek meg és építtettek fel, mint a Múzeumépület.” (A fényképet Tóth Pál készítette)
FELHÍVÁS Testvérlapunk, a Kalotaszeg szerkesztõje Kusztos Tiborné református lelkészné asszony az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztõségünket. Kalotaszegen alig van munkalehetõség. A kilátástalanság miatt az embereken egyre inkább erõt vesz a reménytelenség és a fásultság. A wekerlei lakosok úgy tudnának segíteni nehéz körülmények között élõ honfitársainkon, ha gyermekmegõrzés, betegápolás céljából felfogadnának egy-egy odavalósi asszonyt, leányt. Az érkezõ vendég tisztességérõl, megbízhatóságáról a lelkészné asszony vállal garanciát. Vállalkozók is segíthetnek! Úgy, hogy közbenjárásuk haszonnal is jár. Kalotaszegi kézimunkák forgalmazása, eladása tisztes nyerséghez juttathat sok kereskedõt. Érdeklõdésüket, segítõ szándékukat jelezzék a Wekerlei Társaskör telefonszámán! A jelszó: Kalotaszeg. Telefon: 28-00-114
13.
14.
WEKERLE
2001/1.
AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK Szerkesztõségünk a múlt tanév végén bemutatta az wekerlei általános iskoláknak az elõzõ tanév végén kiváló eredményt elért tanulóit. A sort most a 2000/2001. tanév elsõ félév kitûnõ tanulóival, valamint az országos vagy fõvárosi tanulmányi vagy sportversenyen I-III. helyezést kapott gyerekek felsorolásával folytatjuk. (Mindhárom általános iskola tanulói számtalan kerületi versenyt nyertek meg vagy kerültek azokon dobogóra. Ezeket az eredményeket azonban helyhiány miatt nem tudjuk megjelentetni.) Gratulálunk a gyerekeknek, szüleiknek, tanítóiknak, tanáraiknak.
Pannónia Általános Iskola (igazgató: Somogyi Gábor) ( I. számú iskola)
I. HELYEZÉS Szabó Szepesi N. 7.b 100 m gyorsúszás III. HELYEZÉS Varga Szilvia 8.b
Kitûnõ tanulók
Budapesti Úszó Diákolimpia
2.a: Balatoni Fanni, Bartus Rita, Harasztia Dávid, Harasztia Szandra, Varga Nóra 2.b: Szabó Krisztina 3.a: Resch Nikolett, Flór Nándor 3.b: Budai Máté, Czmarkó Gergõ, Kecskés Barnabás, Válek Nikolett, Vámosi Zsófia 4.a: Bertyák Ágnes, Szabó Klaudia 4.b: Hriberszky Mónika, Kupper Benedek, Roik Renáta, Zalán Sarolta 5.a: Szollár Anett 5.b: Sztovics Andrea 6.a: Albert Zsófia 7.a: Bándi Orsolya 8.a: Maróthy Eszter, Réti Eszter, Szõr Diána
Fiú váltó (3-4.o.) II. HELYEZÉS: Barkaszi Gábor 4.a, Bognár Márton 3.a, Czmarkó Gergõ 3.b, Király Attila 4.a, Nagy Richárd 4.b, Veres Ádám 4.a Leány váltó (7-8. o.) II. HELYEZÉS: Derényi Dorottya 7.b, Ruscsák Fanni 7.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Varga Szilvia 8.b
Leány váltó II. HELYEZÉS:
Bálint Fanni 4.a, Dancsó Fruzsina 3.b, Kovács Nikolett 3.a, Makai Melinda 5.b, Nemes Dóra 4.a, Páczi Noémi 4.b, Pacsai Claudia 3.a, Réger Andrea 4.b, Széki Krisztina 4.a, Zalán Sarolta 4.b
50 m mellúszás II. HELYEZÉS: Makai Melinda
5.b
III. HELYEZÉS:
4.a
Király Attila
Fiú váltó (felsõ tagozat) III. HELYEZÉS: Bodnár Zsigmond 7.a, Boricza István 6.a, Lakatos Roland 5.b, Németh Márk 7.b 50 m mellúszás II. HELYEZÉS:
100 m hátúszás
III. HELYEZÉS:
Kecskés Barbara 7.a
Leány váltó (7-8.o.) II. HELYEZÉS: Derényi Dorottya 7.b, Ruscsák Fanni 7.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Varga Szilvia 8.b 100 m hátúszás I. HELYEZÉS: Szabó Szepesi N. 7.b
100 m gyorsúszás Fiú váltó (alsó tagozat) I. HELYEZÉS: Albert Kornél 4.a, Barkaszi Gábor 4.a, Bognár Márton 3.a, Czmarkó Gergõ 3.b, Harmath Máté 1.a, Kékesi Krisztián 3.a, Király Attila 4.a, Nagy Richárd 4.b, Pulai Bence 3.b, Veres Ádám 4.a
Sportversenyek Országos Úszó Diákolimpia
50 m gyorsúszás
Németh Márk
7.b
II. HELYEZÉS:
Varga Szilvia
8.b
Budapesti Kerékpáros Diákolimpia II. HELYEZÉS:
Maróthy Eszter 8.a
Nemzeti Atlétikai Program Pályabajnokság NAP-váltó leány I. HELYEZÉS: Albert Zsófia 6.a, Andris Adrienn 7.a, Bálint Fanni 4.a, Bertyák Ágnes 4.a, Blaskó Nóra 4.a, Boros Bernadett 7.a, Fehér Anita 5.a, Harasztia Szandra 2.a, Mármarosi Tünde 7.a, Simon Zsófia 5.a, Szabó Szepesi N. 7.b, Pacsay Klaudia 3.a, Resch Nikolett 3.a, Vati Noémi 3.a Vörös Anita 5.a, Zajti Réka 3.b NAP-váltó fiú II. HELYEZÉS: Balogh Dávid 3.a, Beck Dániel 7.a, Csepeli Gergõ 8.b, Kerbolt Adorján 3.a, Kerbolt Olivér 5.b, Király Attila 4.a, Király Zoltán 6.b, Kovács Dominik 3.a, Kristóf Dávid 4.a,
2001/1.
WEKERLE
Erkel Ferenc Általános Iskola (igazgató: Szerdahelyi Ágostonné) ( II. számú iskola)
15.
Gál Georgina
Tanulmányi versenyek
5. osztály:
Fõvárosi verseny “Sisi” német szavalóverseny
Kitûnõ tanulók 1.b: Berta Réka, Csanádi Sára, Kovács Réka, Köteles Hanna , Pádár Levente, Rothman Dóra, Steuber Magdolna, Takács Bettina, Takács Luca 2a: Benedek Krisztina, Furmann Áron, Józsa Alexandra, Maróti Józefina, Peák Ajándék, Peák Ajándék, Raab Bernadett, Reményi Réka, Sáfrány Írisz, Varga Boglárka 2.b: Barabás Enikõ, Erényi Eszter, Hole Anna, Hornek Adrienn, Kónya Sára, Kovács Anna, Kurilla Orsolya, Memeti Kitti, Somogyi Eszter, Tahon Tímea , Várhegyi Fanni 3.a: Barabás Júlia 3.b: Fogarassy Eszter, Kanyó Kinga, Lénárt Veronika, Pádár Bea, Sterl Alexandra, Tési Dorottya 4.a: Balázs Alexandra, Barabás Fruzsina, Madocsai Kinga, Turcsányi Zsófia 5.a: Benedek Kinga, Memeti Linda, Palatinus Andrea 6.b: Hubay Ágnes, Szabó Fanni 8.a: Ágotai Dorottya, Baranyai Réka,
II. HELYEZÉS: III. HELYEZÉS:
Ágotai Dorottya Friesenhann D.
Kós Károly Általános Iskola (igazgató: Lóth Éva) (III. számú iskola) Kitûnõ tanulók
6. osztály: 7. osztály: 8. osztály:
Susánszky Eszter, Zankó Bianka Beluch Dániel, Kótai Dóra, Molnár Júlia, Szurovszki Tünde, Zömbik Fruzsina Pintér Gábor, Feyér Mátyás, Vasadi Gabriella Bíró Máté Krepcsák Ádám, Slezák Csilla
Sportversenyek Cselgáncs: Diák Országos Rangsorverseny I. HELYEZÉS:
Alsó tagozat: Dombó Dávid, Kováts Patrik, Hoang Anh Vu, Ábrahám Bence, Gécs Laura, Gelencsér Gábor, Mellen Teodora, Pócs Dániel, Seregi Bernadett, Szûcs Dorottya, Bagossy Molnár Péter, Jakab Cintia, Húnfalvi Krisztina, Katus Balázs, Medvigy Léna, Kótai Dávid, Gombai Eszter, Kalcsó Réka, Feyér András, Tóth Richárd, Zoltán Helga, Tilhoff Alexandra, Fontos Dániel, Heincz Dániel, Molnár Gábor,
Szurovszki Tünde
Országos bajnokság I. HELYEZÉS:
Szurovszki Tünde
Cselgáncs: Serdülõ Országos Rangsorverseny III. HELYEZÉS:
Szurovszki Norbert
Országos bajnokság III. HELYEZÉS:
Szurovszki Norbert
Cselgáncs: Diák B. Országos Rangsorverseny V. HELYEZÉS:
Szeiler Dorottya
Diák B. Országos Bajnokság
GYÁSZJELENTÉS 2001. február 5-én életének 89. évében elhunyt Nagy József nyugalmazott pénzügyõr százados, Tálas utcai lakos. Nagy József fiatal házasként került Wekerlére, hatvan évvel ezelõtt. Húsz évig volt a Pénzügyõr S.E. labdarúgó-edzõje. Vezetése alatt érte el a szakosztály legnagyobb sikereit. Hamvait 2001. február 23-án a Szent Gellért templom urnatemetõjében a katolikus egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: felesége Marica, fia Gellért, menye Krisztina, rokonai, barátai, ismerõsei, egykori sporttársai. ••• Váratlan hirtelenséggel szívroham következtében 2001. február 9-én 55 évesen távozott el örökre tõlünk Rajz Miklós, akit barátai Csõrös becenéven ismertek. A hatvanas-hetvenes évek wekerlei fiatalságának ismert és szeretett alakja volt. Rajz Miklóst március 2-án a Kispesti Újtemetõben nagy számú gyászoló kísérte utolsó útjára. Gyászolják: élettársa Éva, fia Miklós, lányai, barátai, ismerõsei és mindenki, aki szerette.
Nyugodjanak békében!
16.
WEKERLE
Társasházak figyelem!
Március hó tájékán írja ki a Fõvárosi Közgyûlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága azokat a pályázatokat, amelyekre a wekerlei társasházak pályázhatnak. A Fõvárosi Közgyûlés a költségvetésében felújítási célra minden évben két alapot határoz meg: a Mûemléki Alapot, és a Fõvárosi Város-rehabilitációs Keretet. (A felhívás fogalmazásakor – március 1-én – a Fõvárosnak még nincs költségvetése.) A fõváros mûemlékeinek rekonstrukcióját, felújítását támogatni hívatott elkülönített összeg a Mûemléki Alap. A támogatás célja Budapest városképét meghatározó épített értékek megmentése, azok felújítása, restaurálása. A támogatásra az épületek, építmények tulajdonosai és használói pályázhatnak. Wekerlén azok a társasházak pályázhatnak, amelyek mûemléki védelem alatt állnak. Ez a fõtéri házakra érvényes. Az Alap 100 millió forintos nagyságrendû. (2000. évben: 158 millió Ft) A fõvárosi lakások és helyiségek elidegenítésébõl, valamint más befolyó összegekbõl képzett Fõvárosi Város-rehabilitációs Ke-ret az alapja az önkormányzati tulajdonban álló vagy a volt állami tulajdonú lakások privatizációja során alakult társasházas lakó-épületek felújításának. Kerületünk társasházainak zöme erre az alapra számíthat. A Keret nagysága többmilliárd forintra rúg. (2000. évben: 4,9 milliárd Ft.) A pályázatok megjelennek a Budapesti Újság-ban, napilapokban. A pályázatok kiírása után arról a Kispest címû városházi tájékoztató is be szokott számolni. A pályázatok beadási határidejei május-június hónapokra esnek. Legyenek figyelmesek! Pályázzanak szerencsésen!
2001/1.
W E K E R L E I MOZGÁSSTÚDIÓ FOGLALKOZÁSVEZETÕ: Romhányiné Kovács Mária gyógytestnevelõ-testnevelõ tanár Telefon: 28-28-445, 06/30-346-37-56
MÉLYIZOM-TORNA
gumiszalagos torna
stretching ERÖSíTÖ TRÉNING
FITNESS-TORNA
A foglalkozások helyszínei: A Kós Károly Általános Iskola külsõ tornaterme (XIX. Hungária út – Vonás utca sarok) A Kós Károly téri katolikus templom Közösségi Háza (XIX. Pannónia út 26. templomkert)
Nagy Tamás
FELHÍVÁS A HIRDETÕKHÖZ Tisztelt volt és leendõ Hirdetõink! Béres András hirdetésszervezõ befejezte tevékenységét lapunknál. A megújult, színes WEKERLE újság az õ munkáját is dicséri. Ez úton is köszönjük munkáját. Várjuk egykori hirdetõink újbóli jelentkezését, illetve felkínáljuk szabad hirdetési felületünket vállalkozóknak, közösségeknek, magánszemélyeknek. A túloldalon megtalálják a reklámfelületek árait. Hosszú távú megbízás esetén egyedi megállapodás is lehetséges. Érdeklõdni telefonon a Wekerlei Társaskörben lehet.
Tisztelt Olvasó! Továbbra is várjuk és díjmentesen közöljük a társasági-, közösségi- és magánközleményeket. Ilyenek lehetnek: születés, házasságkötés, érettségi- vagy bajtársi találkozó, halálozás, elveszett tárgyak, állatok stb. A Szerkesztõség
Társasházak, közösképviselõk, gondnokok FIGYELEM! Vállaljuk társasházak - közösképviseletét, - könyvelését; irodaépületek, lakóházak - rendszeres takarítását, - elõkertjeinek rendben tartását.
OMEGA Közhasznú Társaság (A Kispesti Önkormányzat 100%-os tulajdona)
1192 Budapest, Bercsényi u. 18. Telefon: 282-9622, 282-9931
Hirdetési lehetõség a WEKERLÉBEN! A/4 (teljes oldal)
60.000 Ft,
színesben
80.000 Ft
A/5 (fél oldal) színesben
30.000 Ft, 40.000 Ft
A/6 (negyed oldal) 15.000 Ft, színesben A/7 (nyolcad oldal) színesben
20.000 Ft 8.000 Ft,
SNyomdaipari E R I AStúdió RT Teljeskörû nyomdai szolgáltatás – arculattervezés PC-s technológiával – íves ofszet nyomtatás (max. méret 66 x 48 cm) – könyvkötészet (vágás, perforálás, riccelés, ragasztókötés, irkafûzés, stb) Vállaljuk: céges levélpapírok, borítékok, dossziék, prospektusok, brossúrák, ügyviteli nyomtatványok, könyvek, dobozok, öntapadós címkék nyomdai kivitelezését.
1097 Budapest, Földváry u. 4-10. Telefon/fax: 215-1533 Telefon: 455-0934 E-mail:
[email protected]
Wekerlei iskolák! Tanárok, diákok figyelem!
SAKK-SULI a Társaskörben Minden kedden ½ 5 – ½ 7-ig!
12.000 Ft
A WEKERLE minden wekerlei lakoshoz eljut!
Minden korosztálynak!
Igazgatói lakás (Nagy Tamás felvétele)
