A VSZC KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ)

A VSZC KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ)

2016.10.18.

1

Tartalomjegyzék

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya. ................................................................................................................... 2 2. Az iskola alapadatai .................................................................................................................. 2 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ................................................................................ 6 4. Az intézmény közösségei, jogaik és kapcsolattartásuk. ......................................................... 16 5. A nevelők közösségei ............................................................................................................. 22 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása .............................................................................. 25 7. Az intézmény működési rendje .............................................................................................. 30 8. Az iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai .................................. 30 9. A tanórán kívüli foglalkozások .............................................................................................. 34 10. A tanulói jogviszony, a tanulók jogai és kötelességei, távolmaradásuk igazolása ................. 39 11. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok .......................................... 44 12. Az iskolai könyvtár működése ............................................................................................... 47 13. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ............................................. 58 14. A mindennapi testedzés formái .............................................................................................. 60 15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................................... 61 16. Intézményi védő, óvó előírások .............................................................................................. 61 17. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ................................................. 62 18. Az iskolai tankönyvellátás rendje ........................................................................................... 63 19. Felnőttoktatás ......................................................................................................................... 65 20. Záró rendelkezések ................................................................................................................. 66 21. Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola adatkezelési szabályzat ......... 69 22. Könyvtári melléklet ................................................................................................................ 74

2

A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya.

Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC módosított törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a Törvény a közoktatásról 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai, a Munka törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi módosított XXXIII. törvény alapján. Az SZMSZ-ben nem, vagy csak részben tárgyalt kérdésekben a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC módosított törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet, továbbá az újonnan megjelenő jogszabályok tartalma, értelme és szándéka szerint kell eljárni. Az SZMSZ-t a nevelő testület a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, melyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. A VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot (SZMSZ) az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2012.11.22 -én fogadta el és 2013.03.26-án módosította, 2014. november 18-án a 39/2014.(XI.6.) EMMI utasítás 2. függelék alapján elfogadta, majd 2016. november 08-án módosítását elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az iskolai Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára és az intézményben tartózkodókra és az intézménnyel kapcsolatba kerülőkre nézve kötelező. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma (tagintézmény) A VSZC OM azonosító: 203066 Az iskola OM azonosítója a VSZC-nél: 010 Az iskola azonosítója a VSZC-nél: 192105 Az iskola székhelye, feladatellátási helye címe: 8200 Veszprém, Csap u. 9. Az iskola telephelyei: székhelyén A tagintézmény vezetője: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre nevez ki.

3

Működési köre: Veszprém város közigazgatási területe, Típus szerinti besorolása: Köznevelési törvény alapján: szakgimnázium, a Veszprémi Szakképzési Centrum tagintézménye A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény A tagintézmény számviteli, adózási, gazdálkodási feladatait a VSZC látja el A feladatok, tevékenységek forrásai: költésvetési támogatás Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény felügyeleti, irányító szerve: Veszprémi Szakképzési Centrum 8200 Veszprém Eötvös K. u. 1. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1089 Budapest Kálvária tér 7. Az intézmény és tagintézményeinek fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest József nádor tér 4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: Helyrajzi szám: 3630 Hasznos alapterület: 2021 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog NSZFH jogköre: vagyonkezelői jog Alapító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium Alapító jogkör gyakorlója: nemzetgazdasági miniszter Az intézmény alapításának éve: 1895. július 17. Évfolyamok száma: 4 évfolyamos szakgimnázium 0. 0

évfolyamú nyelvi előkészítő osztály

OKJ szerinti, érettségire épülő 1 éves képzés OKJ szerinti, érettségire épülő2 éves képzés OKJ szerinti felnőttoktatás esti tagozaton

4

A tagintézmény tevékenységei: 853200

Szakmai középfokú oktatás

Az alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölése: 081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

082042 082043 082044 092150 092212

092290 093020 095020 095040

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

105020

Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

092221 092222

092231 092232

092260 092270

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakgimnáziumi képzésben Ügyviteli titkár 5434602 XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 évf. Vállalkozási és bérügyintéző 5434402 XXIV. Közg. 15. Közg. 2 évf. Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben Pénzügyi-számviteli ügyintéző 523440100000000 15. Közg. 1 évf

5

Szakképesítések 2016/2017 tanévtől iskolarendszerű nappali tagozat érettségire épülő 1, ill. 2 éves oktatás 5434401 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 1 éves 5434402 Vállalkozási és bérügyintéző 1 éves 5434404 Államháztartási ügyintéző 1 éves 5434603 5434401 5434402 5434404

Irodai titkár 2 éves Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2 éves Vállalkozási és bérügyintéző 2 éves Államháztartási ügyintéző 2 éves

Szakképző évfolyamon iskolarendszerű esti tagozat érettségire épülő 2 éves oktatás 5434401 5434402 5434404 5434603

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2 éves Vállalkozási és bérügyintéző 2 éves Államháztartási ügyintéző 2 éves Irodai titkár 2 éves

5534407 Vállalkozási mérlegképes könyvelő 1 éves 2016/2017 tanévben kereszt féléves, a 2017/2018 tanévben szeptemberi indulással

Az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: Iskolai intézményi étkeztetés Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Munkahelyi étkeztetés Építményüzemeltetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékenység: egyéb vendéglátás

6

Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, akikre a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi módosított XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozik. Továbbá a 2011. évi módosított CXC Nemzeti köznevelési törvény, a módosított 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 1.1. Az iskola szervezete 1.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató és közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  I. sz. igazgatóhelyettes  II. sz. igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.

Távollétében I. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével, valamint a gyakorlati oktatás vezető megbízását a főigazgató adja. Az igazgatóhelyettesi és a gyakorlati oktatás vezetői megbízás határozott időre, visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 1.1.2. Az intézmény vezetősége (az iskolatanács) (döntéselőkészítő) Az iskolatanács tagjai:  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  a gyakorlati oktatás vezető  a gazdasági előadó  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője  a közalkalmazotti tanács elnöke  reprezentatív szakszervezet vezetője Az iskolatanács ülésein a tagokon kívül – meghívás alapján – részt vehet (nek) a tárgyalásra kerülő témában érintett személy (ek). Az iskola vezetősége (az iskolatanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő informális testület. Továbbá dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató szükségesnek látja. Az iskola vezetősége (iskolatanács) rendszeresen tart megbeszéléseket az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

7

Az iskola vezetőségének (iskolatanács) tagjai a belső ellenőrzési szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 1.1.3. Az igazgatóság feladatmegosztása  Az igazgató: Felel az iskola rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói, előirányzat-felhasználási, utalványozási, kiadmányozási, valamint a tanulói jogviszonnyal és megszüntetésével kapcsolatos jogköröket. Távolléte esetén az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. 

I. igazgatóhelyettes

FELADATA: 

II. igazgatóhelyettest akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.



Az iskolai szakképzési tevékenységének irányítása:



A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás irányítása, ellenőrzése.



A közgazdasági és az informatika munkaközösség felügyelete



A taniroda felügyelete



A gazdálkodás szakmaiságának ellenőrzése



A tantárgyfelosztás elkészítése



A tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, korrepetálások, emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő órák, szabadsávos órák koordinálása



A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció szervezése, a jelentkezési lapok összegyűjtése, rendszerezése, levelezés



A tanügyi adminisztráció irányítása és ellenőrzése



Tanügyi igazgatási feladatok ellátása, másolatok kiadása



A statisztikai kimutatások elkészítése



Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokat



Szakmai jellegű tanulmányi versenyek lebonyolítása stb…..



A szakmai vizsgák előkészítése



Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók szociális támogatásának elbírálásában Ellátja a tagozatvezető SZMSZ-ben rögzített feladatkörét: Felügyeli az intézmény eszköztárának, felszereléseinek kezelését, az ügyviteli és számítástechnikai eszközök gyarapítását. Kapcsolatot tart az iskola szakmai irányítását ellátó hatóságokkal (EMMI, NGM, fenntartó), a szakképzés tartalmi kérdései tekintetében az NMH-lal, a szakképzési és különféle más támogatások elnyerése és felhasználása tekintetében, valamint a különböző gazdálkodó szervezetekkel, Kormány Hivatallal, gazdasági kamarával, szakmai szervezetekkel és a Megyei Munkaügyi Központtal.

  

8



Folyamatos kapcsolatot tart a szakképzési gyakorlatot tartó/szervező gazdálkodó és más szervezetekkel. A kapcsolattartás évfolyam nyitó és záró értekezleten és a köztes időben telekommunikációs csatornákon, szükség esetén személyes találkozók keretében zajlik. Távolléte esetén helyettesíti: a II.. igazgatóhelyettes 

II. igazgatóhelyettes:

FELADATA:  Az iskola napi munkatevékenységének irányítása és ellenőrzése, a tanítás zavartalan menetének biztosítása  A közismereti tárgyak oktatásának felügyelete, együttműködése a munkaközösségvezetőkkel.  Közismereti jellegű pályázatok lebonyolítása 

A tanulmányi versenyek lebonyolítása



A továbbtanulással kapcsolatos ügyintézés

 

A felvételi vizsgák, nyelvi szintfelmérők szervezése, az elsős osztályok kialakításának szervezése Mérések, tudásszint-ellenőrzések lebonyolítása



Az érettségi vizsgák előkészítése



A statisztikai kimutatások elkészítése



Fogadóórák, szülői értekezletek előkészítése



A tanári továbbképzések szervezése, a továbbképzések nyilvántartása



A tanulók kötelező orvosi vizsgálatainak megszervezése



A dolgozók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatainak megszervezése



A munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok felügyelete



A tanulóbalesetek nyilvántartása, az ezzel kapcsolatos ügyintézés



A tanulók iskolán kívüli rendezvényeken való részvételének szervezése



Iskolai rendezvények (ünnepségek, bál) felügyelete



Figyelemmel kíséri a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat



Kapcsolatot tart az OH-val, a fenntartóval, tanulmányi versenyek tekintetében az OH-val, a szakminisztériummal (OM), a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezettel.



Felügyeli az intézmény eszköztárának, felszereléseinek beruházását, az ügyviteli és számítástechnikai eszközök gyarapításait.

Távolléte esetén helyettesíti: az I. igazgatóhelyettes. 

Gazdasági előadó Gazdálkodás tekintetében az igazgató helyettese. Csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. Feladata az intézmény gazdálkodási jogköréből adódó feladatok ellátása. Közvetlenül irányítja a gazdasági szervezetet. Beosztottjai munkáját irányítja és ellenőrzi.

felsőfokú

9

Gazdasági intézkedéseket hoz. Felelős az intézmény gazdálkodását érintő mindenkori jogszabályok szerinti feladatok ellátásáért és a jogszabályokban előírt kötelmek betartásáért. A gazdasági előadó felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. A gazdasági előadó vagy az általa írásban kijelölt – törvény szerinti iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező – személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező adminisztratív és fizikai állomány munkáját. Gondoskodik a tevékenységi körét érintő szabályzatok elkészítéséről. Kapcsolatot tart a fenntartóval, a KNK Gazdasági Igazgatóságával, a Magyar Államkincstárral, valamint az intézmény részére szolgáltatást nyújtó gazdálkodókkal. Beosztottjai: gazdasági ügyintézők, pedagógiai asszisztens A gazdálkodással kapcsolatos különös szabályokat a „Gazdasági ügyrendben” rögzítettük. Az igazgató és helyettesei a tanítási és a tanórán kívüli tevékenységek időtartama alatt előre elkészített beosztás szerint folyamatosan gondoskodnak az iskolában a vezetői jelenlétről. 1.1.4. A vezetők közötti kapcsolattartási rendje  Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági előadó munkájukat munkaköri leírásuk alapján, az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkájukért az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Felelősségük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.  Az igazgató és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.  A vezetőség a munkatervben rögzített időben vezetői értekezletet tart. A vezetőség értekezletéről írásbeli emlékeztető készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 1.1.5. A vezetők helyettesítési rendje  Az igazgató helyettesítése:  Az igazgatót távollétében – az át nem ruházható feladatokat kivéve – az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítés a II. igazgatóhelyettes feladata.  

Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: A két igazgatóhelyettes bármelyikük távolléte esetén egymást helyettesíti. Mindkét igazgatóhelyettes távolléte esetén a helyettesítője az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

2. Az iskola legitimációs szervezetei Tantestület, Szülői Szervezet, DÖK

3.1.6.

10

Szervezeti egységek vezetőinek jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv (iskola) képviselőjeként járhat el: Igazgató: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott önálló intézmény egyszemélyi felelős vezetője, teljes jogkörrel képviseli intézményét külső szervek és a fenntartó felé. A Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatóságaival kötött együttműködési megállapodás szerint gyakorolja a kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét. A város oktatási és kulturális rendezvényein képviseli intézményét, vagy képviseletéről gondoskodik. II. igazgatóhelyettes: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé (OH, MPI, Oktatási Iroda, egyéb intézményfenntartó szervek) I. igazgatóhelyettes: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé (NSZFI, Munkaügyi Központ, Oktatási Iroda) Gazdasági előadó: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé: KNK Gazdasági Igazgatósága, Magyar Államkincstár, egyéb intézményfenntartó szervek az intézmény részére szolgáltatást nyújtó gazdálkodók felé. 3.2. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Pedagógus munkaköri leírás 1. A nevelőtestület tagja, aki munkáját a Pedagógiai Program és részprogramjai szem előtt tartásával, de a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, széles-körű módszertani szabadsággal végzi. 2. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. /Ünnepélyek, megemlékezések, sport-és egyéb vetélkedők, stb./. 3. Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal egyeztet. A tanmenet alapja az iskola helyi tanterve. Két héten belül az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, s velük együtt értékeli. 4. Osztályaiban megszervezi a tehetséggondozást, illetve a lemaradó tanulók felzárkóztatását.

11

5. Figyelemmel kíséri a szaktárgyát érintő versenyfelhívásokat, azokra mozgósítja és felkészíti arra alkalmas tanítványait. Közreműködik az iskolai selejtezők előkészítésében és lebonyolításában. 6. A szülői értekezletek előtti fogadóórákon korrekt tájékoztatást ad. 7. Megköveteli

az

esztétikus,

egészséges

környezetet,

ezek

kialakítására

és

megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben. 8. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell, hogy szolgáljon. 9. Az iskola összes dolgozóira vonatkozó tilalmakat betartja: -

Szeszes italt fogyasztani az intézményben, munkaidőben tilos!

-

Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad, a tanulók között szigorúan

tilos! 10. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. Ennek értelmében: a köznapi élet figyelmességeit meghaladó értékű ajándékot és egyéb jogtalan előnyhöz való jutást nem fogad el. 11. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli. 12. Saját tanítványát magántanítványként díjazás ellenében tanítani csak rendkívül indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehetséges. 13. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt ½ órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik. 14. Ügyeleti munkája aktív, nem merülhet ki a gyerekek közti passzív jelenlétben. 15. Az iskolai értekezletek, megbeszélések aktív résztvevője. A tanulókkal kapcsolatos megállapításait az osztályfőnökökkel kellő időben közli. 16. Megbízásait – akár írásban, akár szóban kapja – maradéktalanul köteles végrehajtani. 17. Munkájából, hivatásából adódó kötelessége az is, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon, továbbá az önképzés szakmai továbbképzéseken, munkacsoportok munkájában való aktív részvétel. 18. Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához. 19. Az iskolai munka folyamatosságának és zavartalanságának érdekében a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint túlórára beosztható.

12

20. Adminisztrációs munkáját a jó informálás igényével pontosan, határidőre készíti el. 21. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az iskola igazgatóját, vagy helyettesét időben értesíti. Távolmaradás esetén – a szakszerű helyettesítés érdekében – a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet stb./ az értesítéssel egy időben a helyettesítő tanár, vagy az igazgatóhelyettes rendelkezésére bocsátja. 22. A diákönkormányzat szervezésében és működtetésében részt vesz. Tudatosan segíti a közösségi élet kialakulását, az önkormányzat dinamikus fejlődését. 23. Leltári felelőssége értelmében tanév elején és végén készletét a gazdasági vezetőnél vételezi, illetve leadja. A nevére írt leltári készletért anyagi felelősséget vállal. 24. Személyes adataiban, családi állapotában bekövetkezett változásokat egy héten belül köteles bejelenteni az intézmény igazgatójának. 25. Amikor iskolai feladatokat lát el, hivatalos személynek minősül. Ilyen minőségben a BTK fokozott védelemben részesíti. 26. Betartatja a pedagógus etikai kódexben foglaltakat. 27. Köteles az igazgatói utasításokat, szabályokat betartani. 28. A pedagógiai élethelyzetekben keletkezett feladatokat az iskola szellemiségének megfelelően, a törvényi előírásokat betartva, önállóan, vagy vezetőivel konzultálva megoldja. 29. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek és munkaköri leírások tartalmazzák. 30.

Az itt nem tárgyalt kötelességeit és jogait a Köznevelési törvény hatályos változata és annak végrehajtási rendelete tartalmazza. 31. Jelen munkaköri leírás hatálya

a pedagógus jogviszonyának keletkezésétől a

megszűntéig tart. 32. Jelen munkaköri leírás érvényes minden az intézménnyel jogviszonyban álló pedagógusra és érvényes minden az iskolával összefüggő esetre és helyszínre, valamint az iskolával jogviszonyban levő diákkal kapcsolatban, továbbá minden olyan esetben amit a munkaköri leírás tételesen nem tárgyal, de a józan ész és a belátás alapján az érvényességi körbe sorolható.

Munkakör: rendszergazda A rendszergazda feladata az intézmény infokommunikációs rendszerének, azon belül hardver és szoftver oldalának működtetése, karbantartása, fejlesztése, az állandó oktatási állapot fenntartása

13

és a külső, belső kommunikáció biztosítása. Munkáját az iskolanevelési-oktatási feladatainak alárendelve számítástechnika tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. Általános feladatok 

Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését.



A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre.



A hatályos jogszabályok, tantervek, iskolai dokumentumok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnikát oktatókkal történt alapos egyeztetés során kialakítja, és évente előterjeszti a javasolt fejlesztési koncepciót.



Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai előkészítésében.



Kialakítja a géptermeket, számítógépes hálózatot



Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell bejegyeznie.



Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését.



Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja és ellenőrzi.



Az iskolai honlap online felületének műszaki kezelése.

Hardver 

Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök installálását, beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. A kisebb hibákat maga megjavítja.



Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet.



Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel.



Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.



Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre.



Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhelyettesnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról.



Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban.

14

Szoftver 

Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára.



Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését.



Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata.



Az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon biztonsági adatmentést végez.



Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását.

Hálózat 

Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére.



Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. Nyilvántartást készít a hálózatba kapcsolt gépek konfigurációjáról – név, ipcím, hálózati végpont azonosítója, stb.



Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket.



Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről.



Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. (NAS)



Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira.



A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel.

Elvégzi a postamesteri feladatokat 

Feladata az iskola elektronikus levelezőrendszerének folyamatos üzemeltetése, adminisztrációja. Postafiókok létrehozása, szolgáltatások beállítása, igény szerinti postafiókméret beállítása, időszakonként biztonsági mentés. Kapcsolattartás a Sulinet rendszer üzemeltetőivel.

Elvégzi a webmesteri feladatokat 

A webmester feladata az iskola internetes megjelenésének technikai biztosítása. Feladata az internetes megjelenés technikai hátterének biztosítása. Biztosítja a webszerver folyamatos működését. Kapcsolattartás a Sulinet rendszer üzemeltetőivel.

Feladatok a nyári időszakokban

15 

A teljes számítógéppark tanítási év előtti újratelepítésének előkészítése, majd teljes újratelepítése. Az oktatáshoz használt operációs rendszerek, szoftverek (Windows, Office, Libra, BaBér, Abev, UltraVNC stb.) beállítása, paraméterezése az oktatókkal egyeztetett igények szerint.



Az olyan feladatok elvégzése, melyeket a tanítási idő alatt nem lehet megoldani (pl. géptermek átszervezése, átalakítása, szoftverváltás, hálózat fizikai ellenőrzése, szükség esetén átszervezése, felújítása, javítása stb.)



A hálózati szerveren (NAS) a hálózati felhasználók létrehozása, jogosultságaik beállítása.



Felújítások esetén géptermek gépparkjának cseréje, üzembe helyezése, selejtezett gépek adminisztrációja, újak nyilvántartásba vétele (leltári számok, gyári számok, licence számok stb. adminisztrálása). Ilyen feladat tanítási idő alatt is elképzelhető.

Feladatok vizsgaidőszakokban (érettségi vizsgák, szakmai vizsgák, versenyek) 

A vizsgán használt alkalmazásoknak megfelelően új telepítés előkészítése, a vizsga előtti napon (munkanap esetén a tanítás befejezése után, illetve hétvégén) a vizsgán használt számítógéptermek teljes újratelepítése, vizsgafeladatokhoz szükséges nyersállományok felmásolása a számítógépekre. Ülésrend készítése.



A vizsga teljes ideje alatt az iskola területén tartózkodik, hogy szükség esetén azonnal elérhető legyen.



A vizsga után azonnal az adott vizsga szabályzatának megfelelően a vizsgamunkákat összegyűjti, azokat archíválja, továbbítja.



A szóbeli vizsgák alatt a számítástechnikai feltételeket biztosítja, szükség esetén rendelkezésre áll. Vizsgateremben laptop, projektor, internetes hálózat biztosítása, az adminisztrációt végző helyiségekben a hálózat, a nyomtató és az adminisztrációs szoftverek működésének biztosítása, felügyelete, probléma esetén a hiba javításának azonnali megkezdése.

Oktatásszervezési és vezetési munkákhoz kapcsolódó feladatok 

A speciális szoftverek telepítése, használatának ismerete (Adafor, Kir, Órarend készítő, vizsgabejelentő, Menza, MsWorks, SuliInfo, stb.).



A szakképzéshez kapcsolódóan az NSZFI szoftvereinek ismerete, használata, a vizsgabejelentés, vizsga eredmény jelentés segítése, az ehhez kapcsolódó elektronikus aláírási eszköz felügyelete, évenkénti megújítása, telepítése.



Az iskolai ADAFOR adatforgalmazó programcsomag évenkénti telepítése a vezetői számítógépre, szükség esetén újratelepítése.



Irodai dolgozók munkájának informatikai támogatása, szükség esetén napi – heti rendszerességgel.



Könyvtári kölcsönzési rendszer (SZIRÉN) program telepítése, időszakonként teljes adatmentés.

Napi rendszerességgel ellátandó feladatok 

Az oktatás zökkenőmentes biztosítása érdekében folyamatosan rendelkezése áll a tanítási idő alatt, felügyeli a rendszer működését, probléma esetén, ha az oktatást jelentősen nem zavarja, a hibajavítást azonnal megkezdi. Ha erre nincs lehetőség, akkor a tanítási idő

16

után, de legfeljebb egy héten belül megkezdi a hiba elhárítását. A felügyelet az oktatás során használt géptermekre, a tanári gépekre, az adminisztrációban részt vevő (igazgatói iroda, igazgató helyettesi iroda, titkárság, gazdasági iroda, könyvtár) gépekre, berendezésekre vonatkozik. 

Az oktatásban használt géptermek Internet elérésének biztosítása, szükség esetén tiltása.



A hálózati szerveren (NAS) az adatforgalom és adatelérés figyelése, naplózása, a naplók rendszeres biztonsági mentése.



A tanárok által használt munkahelyi laptopok karbantartása, vírusellenőrzése, szükség esetén adatmentése és újratelepítése.

Felügyelt iskolai géppark (2014. szept-től): 6 oktatásra használt gépterem: 21 + 21 gép + 37 gép + 21 gép+ 20 gép + 16 gép Tanári – 3 gép (tanári) + 1 gép (testnevelés tanári) + 1 gép (fizikum) + 1 gép (nyelvi labor) Igazgatási szárny: 1 gép (igazgatói) + 2 gép (titkárság) + 2 gép (igazgatóhelyettesi) + 4 gép (gazdasági iroda) + 3 gép (könyvtár) + 1 gép (orvosi) + 1 gép (porta) Oktatási munkát segítő laptopok (tanárok által folyamatosan használt) – 47 db Szerverterem – 4 db + egyéb 3.3. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iskola az iratkezelés és az ügyintézés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 84.§, 85.§, 86.§, 87.§94.§, 95.§, 96 – 106.§ alapján végzi. Az iskola saját eszközeivel, elektronikusan előállított nyomtatványokat iktatószám, dátumozás feltüntetésével, az igazgató – távollétében a helyettesítési rendnek megfelelően – aláírási címpéldányával egyező, kék színű, nem halványuló tintával történő aláírásával és az intézmény körpecsétjének lenyomatával hitelesíti. 3.4. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény jelenleg nem tárol elektronikusan előállított és azokat elektronikusan hitelesített dokumentumokat. 3.5. Adatkezelés Az iskola csak az adatvédelmi, 2011.évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról, valamint az Nkt. 2011. évi CXC törvényeknek formailag és tartalmilag megfelelő adatokat, az ezen törvényeknek megfelelő módon tárol és kezel.

4.0. Az intézmény közösségei, jogaik és kapcsolattartásuk. 4.1. Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek együttese. 4.1.1. Az alkalmazotti közösségek Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

17

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az intézmény tartalmi munkáját alapvetően a nevelőtestület határozza meg, tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézményben dolgozó más közalkalmazottak tevékenységét helyi szinten a közalkalmazotti szabályzat szabályozza.

Az intézmény szervezeti felépítése Intézményi tanács Közalkalmazotti tanács Iskolatanács

Igazgató (intézményvezető) Szakszervezet

Iskolaorvos

Szülői szervezet Iskolatitkár Rendszergazda

II. Igazgatóhelyettes

Munkaközösség vezetők: Közismereti tárgyak BEOSZTOTT

I. Igazgatóhelyettes

Munkaközösség vezetők: Szakmai tárgyak

Diákönkormányzat

Könyvtáros

Gazdasági előadó

Gazdasági ügyintéző 1.

Gazdasági ügyintéző 2.

Laboráns

PEDAGÓGUSOK asszisztensasszi sztens

Portások, Fűtő-karbantartó, Kisegítő alkalmazottak

4.1.2. A szülői szervezet A szülők a közoktatási törvény alapján meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet felépítése: az osztály szülői szervezete az iskolai szülői szervezet a szülői szervezet választmánya Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői szervezeteinek működését az osztályfőnökök segítik. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.  A szülői választmányt az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól.  Az iskola gondoskodik a szülői szervezet működésének feltételeiről. A választmány rendszeres üléseihez és a szülők közösségének összejöveteleihez helyet biztosít.  Az iskola az alábbi rendezvényeken biztosítja a lehetőséget a szülői szervezet képviselőjének részvételére: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás, iskolabál, szalagavató és egyéb kiemelkedő iskolai rendezvények.  Amennyiben a nevelőtestületi értekezlet napirendjén olyan kérdés szerepel, amelyben a döntés meghozatalához a szülői szervezet egyetértése is szükséges, az értekezletre a szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. A szülői szervezet képviselőjének részvételét biztosítani kell azokon a vezetői megbeszéléseken is, amelyeknek tárgya a szülőket is érinti.  A szülői szervezet vezetőjével az igazgató tart kapcsolatot. Az értekezletekre, megbeszélésekre szóló meghívót, előterjesztést a kitűzött időpont előtt legalább 10 nappal el kell juttatni a szülői szervezet vezetőjéhez. A szülői szervezet jogosítványai: A szülői szervezet dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményt nyilvánít az intézmény SZMSZ-ének és házirendjének elfogadásakor. Egyetértési jogot gyakorol a tanórán kívüli foglalkozásokat, az intézményi hagyományok ápolását és az ünnepélyek rendjét érintő kérdésekben, továbbá minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez a szülői szervezet egyetértése szükséges. Képviseli a szülőket és a tanulókat a nevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Támogatja az iskolát oktatási és nevelési céljainak megvalósításában.

20

4.1.2.1. A szülők tájékoztatásának módja  Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.  A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített időpontban rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A beiratkozott tanulók zavartalan iskolakezdésének érdekében a leendő kilencedik évfolyamos tanulók szülei számára az iskola a tanév kezdetét megelőzően szülői értekezletet tart, melynek időpontjáról a felvételi értesítőn tájékoztatja a szülőket. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására.  A szülői fogadóórák rendje: Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egy alkalommal a szülők egyéni tájékoztatása céljából rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban is behívhatja a fogadóórára. Ha a szülő (gondviselő) a rendes fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett tanárral. A fogadóórák időpontjának közzététele az osztályfőnök feladata. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje: Az ellenőrző könyv útján írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük iskolai magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális tudnivalókról.  A tanárok feladata a szülők tájékoztatásával kapcsolatban: Valamennyi szaktanár köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóban feltüntetni. Az írásos bejegyzést az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel kell ellátni. A szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell beírni. Az írásbeli munkákat a megíratástól számított két héten belül ki kell javítani.  Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. 4.1.3. A tanulók közösségei 4.1.3.1. Az osztályközösségek  Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló, közös tanulócsoportot alkotó diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.  

Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító tanárok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség tanulói azokon a tanítási órákon, amelyeknél a tantárgy jellege – összhangban a helyi tantervvel – indokolja azt. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, tanulmányi, sport, gazdasági felelős, 1 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

21

4.1.3.2.A diákkörök  Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre (önképzőkör, művészeti csoport, érdeklődési kör szerinti csoport), melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja.  Ha a diákkör az iskola területén működik – előzetes írásbeli kérelem alapján -, azt az iskola igazgatója engedélyezi. A diákkör iránti kérelemnek tartalmaznia kell a diákkör célját, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét, osztályát, a felügyelő pedagógus nevét.  Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát.  Az intézményben működő diákköröket az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván. 4.1.3.3. A diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli (gyakorolja jogait). A diákönkormányzat egységei az osztályközösségek és a diákkörök. Mindegyik osztályközösség és diákkör osztály diákbizottságot választ, és küldöttet delegál a diákönkormányzat vezetőségébe. 4.1.3.4. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott, jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: Véleményezési és javaslattételi joga van az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulói fegyelmi eljárásban, az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban. Egyetértési jogot gyakorol: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  az ünnepélyek rendje, hagyományápolás tekintetében,  a diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel való kapcsolattartás rendjének kialakításában, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosításában, a diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában tanulói véleménynyilvánítási rendszer,  a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái tekintetében,  a tanulók jutalmazásának elvei és formái,  a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei tekintetében.  a házirend elfogadásakor és módosításakor,  az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában,  a szabadidős programok megtervezésekor a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekben. 4.1.3.5. A diákönkormányzat működéséhez szükséges iskolavezetéssel való kapcsolattartás formái

feltételek

biztosítása,

az

 A diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit az intézmény biztosítja. Az iskola helyiségeit, berendezéseit (másológép, számítógép, telefon, fax, postai szolgáltatások) az SZMSZ és a házirend szabályai szerint a diákönkormányzat térítésmentesen használhatja.

22

 Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, illetve nevelőtestületi értekezletein az egyetértési jogának gyakorlásával kapcsolatos napirendi pontoknál. Az igazgató a kijelölt határidő előtt 10 munkanappal köteles megküldeni a diákönkormányzat vezetője részére azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatban a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve amelyekkel kapcsolatban véleményét az SZMSZ előírása szerint ki kell kérni.  Az igazgató alkalmanként, előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tervezett intézkedésekről, aktuális feladatokról.  A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót az igazgatói fogadóórán vagy más előre egyeztetett időpontban. 5.0. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület 5.1.1. A nevelőtestület tagjai, feladata  A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a gazdasági előadó, továbbá a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott.  A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. 5.1.2. A nevelőtestület jogai A nevelőtestület a magasabb jogszabályban megfogalmazottakon túl az alábbi jogokkal rendelkezik:  Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízásuk visszavonása előtt., a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezésében, az iskola fejlesztési terveinek meghatározásakor, az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben.  A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor, módosításakor egyetértési és véleményezési jogával él. Döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, az iskolaéves munkatervének jóváhagyása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanulót hátrányosan érintő különbség esetén az osztályzat módosítása a tanuló javára,

23

az igazgatói pályázathoz készített vezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, jogszabályban meghatározott más ügyek. 5.1.3. A nevelőtestület értekezletei  A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félév végi és év végi osztályozó értekezlet, félévi munkaértekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet.  Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.1.4. A nevelőtestület döntései és határozatai  A nevelőtestület akkor határozatképes, ha döntéseinek meghozatalánál tagjainak fele jelen van.  A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.  Személyi kérdésekben a nevelőtestület - többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. Titkos szavazás esetén tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület.  Minősített szótöbbség szükséges az alábbi esetekben: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, a házirend elfogadása és módosítása, a pedagógiai program elfogadása és módosítása, az igazgatói pályázat véleményezése.  A felsorolt esetekben a döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők kétharmada elfogadta az előterjesztést.  A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az igazgató által kijelölt személy vezeti, s az igazgató, a jegyzőkönyvvezető, valamint a nevelőtestület jelelevő tagjai közül két hitelesítő írja alá.  A döntések és a határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.  A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatokból adódóan csak a nevelőtestület egy része vesz részt az értekezleten. 5.1.5. A nevelőtestület feladatainak átruházása  A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra.  Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet - a nevelőtestület által meghatározott módon és időben - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Alkalmi bizottságot, munkacsoportot az igazgatóság is létrehozhat, amiről tájékoztatja a tantestületet.

24

 A nevelőtestület az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítését az adott osztállyal foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek az osztályfőnök tartozik beszámolási kötelezettséggel.  A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, javaslattétel továbbképzésen való részvételre, javaslat jutalmazásra, kitüntetésre, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

szakmai

5.2. A szakmai munkaközösségek 5.2.1. A munkaközösségek célja és feladatai:  Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi szakmai – pedagógiai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.  A munkaközösség tagjai közül 3 évenként saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az igazgató bíz meg feladatainak ellátásával.  A szakmai munkaközösség vezetőjének munkáját a munkamegosztás szerinti igazgatóhelyettes irányítja.  A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát és módszertanát, kialakítja az egységes az intézményi követelményrendszert, javaslatot tesz a képzési irányok megválasztására, segíti a munkaközösségbe tartozó pedagógusok önképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (felvételi, érettségi, különbözeti, osztályozó, javító) feladatait és tételsorait, a szakterületre vonatkozóan kiírja a pályázatokat, versenyeket, s azokat lebonyolítja, értékeli, javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. 5.2.2. A munkaközösség-vezető feladatai  Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségénél és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A vezetői döntéseket ismerteti a munkaközösséggel, s gondoskodik azok végrehajtásáról.  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.

25

 Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért. Értekezleteket hív össze, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom megismerését és felhasználását.  Véleményezi és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak a helyi tantervhez igazodó tanmeneteit.  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenet szerinti előrehaladást, az egységes követelményrendszer érvényesítését.  Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.  Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, címek odaítélésére. stb.  Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. 5.2.3. Az intézmény szakmai munkaközösségei: 1. Osztályfőnöki munkaközösség 2. Művészeti munkaközösség 3. Történelem munkaközösség 4. Idegen nyelvi munkaközösség 5. Matematika és fizika munkaközösség 6. Testnevelő tanárok munkaközössége 7. Közgazdasági szakmai munkaközösség 8. Informatika és gép- gyorsíró munkaközösség 9. Természettudományok munkaközössége Egy-egy tanár - szaktárgyainak megfelelően - több munkaközösségben is tevékenykedik. 6.0. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolatanács ülései  tantestületi értekezletek  munkaközösségek értekezletei  a különböző értekezletek,  megbeszélések,  stb. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv jelöli ki. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács tagjai) kötelesek:  az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.

26

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölheti az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal). 6.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, a pedagógusok munkájának segítése A munkaközösségek a tanév elején éves munkatervet készítenek, továbbá féléves, éves beszámolót tartanak elvégzett munkájukról. Havonta egy alkalommal munkaközösségi értekezletet tartanak a munkatervben meghatározott tematika és az aktuális feladatok szerint. A munkaközösség figyeli az adott tantárgy/tantárgycsoport szakmai fejlődését, a didaktikai, metodikai újdonságokat és integrálja azokat a tanárok iskolai munkájába. A munkaközösség más munkaközösségekkel és a vezetéssel együttműködve részt vesz a tantárgy és dokumentumfejlesztésben, a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban, valamint tantárgyi versenyek megszervezésében, versenyekre való felkészítésben. Az igazgató az intézmény stratégiájának kialakításakor kikéri a munkaközösségek véleményét. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője állandó tagja az iskolatanácsnak, így minden döntéselőkészítésben és döntésben részt vesz. 6.1.3. A szakmai munkaközösségek külső kapcsolatai Osztályfőnöki munkaközösség: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprém Megyei Rendőr Főkapitányság, továbbá a 6.1.4-ban felsorolt gyermek és ifjúságvédelmi szervekkel Művészeti munkaközösség: Pannon Egyetem, Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprémi Petőfi Színház, Pannon Várszínház, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Városi Művelődési Központ Történelem munkaközösség: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, Veszprém Megyei Levéltár, Laczkó Dezső Múzeum Idegen nyelvi munkaközösség: Pannon Egyetem, Krauss Privát Közgazdasági Szakközépiskola, Aschaffenburg (Németország) Matematika, fizika munkaközösség: Bolyai János Matematikai Társulat, Mategye Alapítvány, Testnevelő tanárok munkaközössége: Pannon Egyetem, Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, Krauss Privát Közgazdasági Szakközépiskola Aschaffenburg (Németország) Hajrá Közgáz Sportegyesület, Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség, Semmelweis Sporttudományi Egyetem Közgazdasági munkaközösség: Pannon Egyetem, Pannon TISZK, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzetgazdasági Minisztérium Természettudományos munkaközösség: Kittenberger Kálmán Zoo, Veszprém Informatika és gép-gyorsíró munkaközösség: Pannon Egyetem, Pannon TISZK, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Gép és Gyorsírók Országos Szövetsége

27

6.1.4. Az iskola külső kapcsolatai gyermek és ifjúságvédelmi szervekkel Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse felkutatja, nyilvántartásba veszi és gondozza az iskola SNI, HH, HHH, továbbá minden rászoruló tanulóját. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel, a vezetéssel tartott kapcsolatán túl együttműködik az iskolán kívüli illetékes szervezetekkel: Családsegítő -és Gyermekjóléti Központ, Nevelési Tanácsadó, a rendőrség drogprevenciós és bűnmegelőzési osztályai, Drogambulancia, Iskolarendőr, Pártfogói Felügyelet, Gyámhatóság, Egészségügyi Alapellátási Intézmény, iskolaorvos, védőnő, Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, VVHHFE, Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete, Édes víz Természetbarát egyesület 6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - a földszinten elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: - a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, - a földszinten elhelyezett hirdető táblán keresztül, - a(z) időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül.  az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezleten, - ellenőrzőn keresztül, személyesen tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben (ellenőrző)  a családlátogatások, A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

28

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyetteseinél,  az osztályfőnököknél,  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői szervezet (közösségé) vezetőjénél. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 6.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 8200 Veszprém, Óváros tér 9.  A területileg illetékes ön kormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 8200 Veszprém, Óváros tér 9.  Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 7.  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel, különösen: Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 8200 Veszprém, Eötvös u. 1. Ipari Szakközépiskola és Gimnázium

29

 

 

8200 Veszprém, Iskola u. 4. Lovassy László Gimnázium 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 11. Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola 8200 Veszprém, Március 15. u. 5. Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola 8200 Veszprém, Szeglethy u. 6. Pannon Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó 8200 Veszprém, Lóczy Lajos u. 22. Közművelődési intézet: Eötvös Károly Megyei Könyvtár 8200 Veszprém, Komakút tér 3. Városi Művelődési Központ és Könyvtár 8200 Veszprém, Dózsa György u. 2. Laczkó Dezső Múzeum 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. Szakmai képzés tekintetében: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzetgazdasági Minisztérium, kamarák, szakmai szervezetek A Közép- és Nyugat - dunántúli Közgazdasági Szakközépiskolák Regionális Szövetségének tagjaként kapcsolatot tartunk az alábbi iskolákkal: Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Ajka Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai SZKI, Győr Fáy András Gazdasági Szakközépiskola, Sopron  Gazdasági Szakképző Iskola Pápa  Testvériskola: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Közgazdasági Szakközépiskolája

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A kapcsolat felvétele meghívás vagy egyéb értesítés alapján történik. A kapcsolattartás formái: szakmai előadásokon, megbeszéléseken való részvétel, rendezvények látogatása, kölcsönös tájékoztatás szóban és írásban. A tanulók és a közalkalmazottak egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn  az iskolaorvossal, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Iskola eü. Ellátó,  üzemorvossal, Forintmed Bt. 8200 Veszprém, Budapest u. 2.  iskola fogorvossal  Tüdőbeteg Gondozó Intézet, 8200 Veszprém Óvoda u. 2. dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy a(z) általános igazgatóhelyettes a felelős. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:

30

  

Idegen nyelvi munkaközösség, magyar nyelv és irodalom munkaközösség, szakmai munkaközösség

A tanulók idegen nyelv – tudásának elmélyítése és szakmai ismereteinek bővítése, a nemzeti kultúra megismerése és megismertetése céljából iskolánk rendszeres kapcsolatot tart fenn az aschaffenburgi Private Wirtschaflsschule Krauss intézménnyel. Az iskolában politikai párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 7.0. Az intézmény működési rendje Az iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai Az iskolába a 8. évfolyam elvégzése után lehet jelentkezni, az általános felvételi eljárás szabályai szerint. A felvételi az általános iskolai tanulmányi eredmények beszámításával történik. A jelentkezők rangsorolása az általános iskola 6., 7. év végi és a 8. osztály félévi eredménye alapján történik a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a matematika, az angol vagy német nyelv és az informatika tantárgyak osztályzatainak beszámításával. A tagozatos osztályaink esetében a tagozatnak megfelelő (matematika, idegen nyelv) tantárgy osztályzatának kétszeresét számítjuk. Az iskolának saját kollégiuma nincs, tanulóik a városi kollégiumban nyerhetnek elhelyezést. A szakképzésbe érettségi vizsgával rendelkező tanulók kapcsolódhatnak be, a szakképző évfolyam komplex szakmai vizsgával zárul. A szakképző évfolyamon felvételi vizsgát nem tartanak, azonban túljelentkezés esetén rangsorol az iskola. Az első szakképesítés megszerzése a nappali tagozaton ingyenes, a 21. életév betöltéséig (születési dátum szerint). OKJ képzésre jelentkezési lapot az iskolában kell kérni. 7.1. A tanév helyi rendje  A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.  A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.  A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét és az intézményi óvó, védő rendszabályokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell.  A házirendet beiratkozáskor az iskola valamennyi új tanulója kézhez kapja. 7.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje 7.2.1 A tanítási napok rendje  Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben.  A napi tanítási idő általában 8 órakor kezdődik. Indokolt esetben – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével – az első tanítási óra 7 óra 15 perckor is megkezdhető.  Az órarend szerinti kötelező órák a 9-12. évfolyamon délelőtt vannak, s azokat 14 óra 20 percig be kell fejezni. A szakképzési évfolyamon a tanítási órák délutánra is szervezhetők.  A tanítási órák időtartama 45 perc, a nulladik óráé 40 perc.

31

 Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, kivéve a második óra utáni szünetet, amely 15 perces. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Dolgozatírás estén a dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.  Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.  A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.  A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt - indokolt esetben - az igazgató és helyettesei tehetnek.  A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 7.2.2. Az intézményi felügyelet szabályai  Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerint kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást végző pedagógus felügyel.  Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének tisztaságának megőrzést, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg legalább négy fő az épület sajátosságainak megfelelően ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelőségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: 1) udvar 2) földszint 3) 1. emelet 4) 2. emelet  Az intézmény évente - az órarend függvényében - ügyeleti rendet határoz meg. Az ügyeleti rend összeállítása az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladata. Az ügyelet szabályait a házirend tartalmazza. 7.3. A közalkalmazottak munkarendje 7.3.1. Általános szabályok  A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza összhangban a hatályos jogszabályokkal.  A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettesek, illetve a gazdasági előadó készítik el, s az igazgató hagyja jóvá.  Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania a munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a fenntartóval kötött szerződés alapján a munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott szervezet végzi.  A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, a közalkalmazottak szabadságának kiadására az igazgatóhelyettesek, illetve a gazdasági előadó tesznek javaslatot. 7.3.2. A pedagógusok munkarendje  A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény, a kollektív szerződés, a munkaköri leírás, a házirend tartalmazza.  A pedagógusok napi munkabeosztását, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató jóváhagyásával az igazgatóhelyettesek állapítják meg.  A konkrét napi munkabeosztást az órarend tartalmazza.

32

 A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi, az általános igazgatóhelyettes szervezi meg  A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti munkakezdése előtt 15 perccel köteles munkahelyén (tanítás nélküli munkanapokon a program kezdete előtt annak helyén) megjelenni.  A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.  A pedagógust hiányzása esetén lehetőleg szakszerűen kell helyettesíteni. Ha megoldható, a hiányzó pedagógus a helyettesítő tanárt is tájékoztassa a soron következő feladatokról.  A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízásoknál a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét, valamint az egyenletes terhelés elvét kell figyelembe venni.  Az iskolai ünnepségeken valamennyi pedagógus megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az iskolai rendezvényeken valamennyi illetékes pedagógus megjelenése kötelező.  Az iskolán kívüli foglalkoztatási jogviszony létesítését be kell jelenteni az igazgatónak. A pedagógus iskolai feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti az ilyen jellegű feladatvállalás. 7.3.3. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje  Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági előadó állapítja meg - az igazgató jóváhagyásával. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni az intézményi feladatok zökkenőmentes ellátását.  Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról a gazdasági vezetőt kell értesíteniük. 7.4. Az intézményben tartózkodás rendje 7.4.1. Az intézmény nyitva tartása  Szorgalmi időben az intézmény tanítási napokon 6:00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig tart nyitva. (Portaszolgálat 22:00 óráig)  Hivatalos ügyek intézésére (ügyfélfogadás) tanítási napokon 8 órától 16 óráig van lehetőség.  A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre - eseti kérelmek alapján - az igazgató adhat engedélyt.  Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok idején van nyitva az iskola, egyébként zárva kell tartani.  A nyári ügyelet rendjét a főkapun elhelyezett hirdetményben kell közzétenni. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. A nyári ügyelet rendjét a főkapun elhelyezett hirdetményben kell közzétenni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

33

7.4.2. A vezetők intézményben való tartózkodása  A hivatalos ügyek intézésére kijelölt időben, továbbá a tanulók foglalkozásainak befejezéséig felelős vezetőnek kell az iskola épületében tartózkodnia. Az ügyeletes vezető feladatait az igazgató és helyettesei az éves munkatervben rögzítve, heti beosztás alapján látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az iskola bejáratánál hirdetőtáblán kell közzétenni.  Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ -ben rögzített helyettesítési rend szerint kell eljárni.

7.4.3. Az alkalmazottak intézményben tartózkodása  Az intézmény feladatainak ellátásában az iskola által foglalkoztatott gazdasági , ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben dolgozók heti 40 órás munkaidejüket az intézményben töltik egyéni munkaidő beosztás szerint. Az alkalmazottak munkahelyükön tartózkodását jelenléti íven regisztrálják.  Az intézményben pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban kötött munkaidő) az intézményvezető által – a törvény keretei közt – meghatározott feladatok ellátásával tölti. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga határozza meg. A közalkalmazottak munkahelyükön tartózkodását jelenléti íven regisztrálják. A pedagógusok munkahelyükön tartózkodását blokkoló órával regisztrálják. A pedagógusok számára az igazgató a törvényi előírásoknak megfelelve

7.4.4. A belépés és a benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával  Az iskola zavartalan működésének biztosítása, a tanulók biztonsága és a vagyonvédelem miatt azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával csak ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az intézményben.  A belépő idegen köteles a portásnál jelentkezni és tájékoztatni jövetele céljáról. A portás az erre a célra rendszeresített füzetbe beírja az érkező nevét, a belépés és a távozás időpontját.  Az ügyintézés, munkavégzés, ellenőrzés céljából érkezőket a portás útbaigazítja.  Az intézményben javítási, karbantartási munkát végzők kötelesek az iskolai munkarendhez igazodni. Tevékenységükkel a tanítási órákat nem zavarhatják.  Tanulókra várakozni idegeneknek az iskola területén nem szabad. A szülő a földszinti folyosón várhatja meg gyermekét. Az iskola helyiségeinek bérlői csak a megállapodás szerinti időben és helyen tartózkodhatnak az intézményben.  A szervezeti és működési szabályzat megismerése és megtartása mindazoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel. A belépés és benntartózkodás rendjére vonatkozó szabályokat a bejárat mellett hirdetményben kell közölni. 7.5. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 7.5.1. Az épület egészére vonatkozó szabályok  Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni.  A tantermekben elhelyezhető a Magyar Köztársaság címere.  Az épület lobogózása a gondnok feladata.

34

 Az intézmény teljes területén az iskola minden dolgozója és tanulója köteles a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és a balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.  A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja.  A szaktantermek zárását a nyitva tartási idő után a portás ellenőrzi, s egyúttal az elektromos berendezéseket is áramtalanítja. 7.5.2. A helyiségek, berendezések bérbeadása  Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az igazgató dönt. A bérbeadás nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását.  A bérleti szerződésben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 7. 5.3. A helyiségek és a berendezések használati rendje  A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit a nyitva tartási időben akkor és úgy használhatják, hogy az ne veszélyeztesse az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az intézményi alkalmazott a nyitva tartási időn túlmenően kívánja igénybe venni az iskola helyiségeit, az igazgatótól írásban engedélyt kell kérnie.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit, ezek berendezéseit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.  Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhatnak az iskolában - a házirend betartásával.  A szaktantermekben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni.  Az eszközök berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági előadó, gondnok és az iskolavezetés tudomására hozni.  Az intézmény területén előidézett kárt a károkozónak a házirendben foglaltak szerint meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. 8.0. A tanórán kívüli foglalkozások 8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 8.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje  Az iskola a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.  A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra.  A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.  Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a

35



   

   

tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek –írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

8.1.2. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások formái  Szakkörök: A tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörbe való jelentkezés érvényessége az egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában is. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika (munkaterv) alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.  Tehetséggondozás Szervezett és egyéni kiválasztás alapján egyéni vagy csoportos foglalkozásokon.  Énekkar: Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető (művészeti vezető). Az énekkarba való felvétel a készségek felmérése után a művészeti vezető javaslatára történik.  Színjátszó kör:

36

A színjátszó körben a megfelelő adottságú és érdeklődésű tanulók jelentkezhetnek. Vezetője az igazgató által megbízott művészeti vezető.  Iskolai sportkör: A tanulók mindennapi testedzését az iskola a kötelező tanórai foglalkozásokon (testnevelés órák), továbbá a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére szervezett testnevelési és sportfoglalkozások keretében biztosítja. A tanórán kívüli testnevelési és sportfoglalkozások szervezeti keretei: sportcsoport-foglalkozások iskolai sportkör. A sportcsoport-foglalkozások megszervezése, működése azonos a szakkörökével. Az iskolai sportkör működése - Az iskolai sportkör a korábbi diáksportkör átalakulásával jött létre és diákönkormányzati formában - saját szervezeti és működési szabályzata alapján - működik. - A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. - Szervezeti és működési szabályzatát a sportköri taggyűlés fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Sportköri tagság, a foglalkozások fajtái - Az iskolai sportköri tagság a tanulói jogviszony keletkezésével automatikusan jön létre. - A sportköri foglalkozásokat a tanulók érdeklődésének, az iskola létesítményi adottságainak, sporthagyományainak, a testnevelő tanárok szakmai irányultságának figyelembevételével kell kialakítani. A működés feltételei - A sportköri foglalkozások órakeretét az intézmény a tanév tantárgyfelosztásában biztosítja. - Az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend szabályai szerint a sportkör térítés nélkül használhatja. - Az intézmény a pénzügyi adminisztráció keretében az iskolai sportkör pénzeszközeit külön kezeli. Az iskolavezetés és a sportkör közötti kapcsolattartás - Az iskolai sportkör felügyeletét az igazgató vagy az általa megbízott vezető látja el. - Az iskolai sportkör tevékenységét a tagság által felkért tanár segíti, aki eljár az iskolai sportkör képviseletében, s folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. - Az iskolai sportkörben folyó szakmai munkáról, a működés körülményeiről az iskolai sportkör munkáját segítő tanár, a sportkör gazdálkodásáról pedig a gazdasági ügyek intézésével megbízott személy a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten beszámol.  Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások): A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálásra a szaktanár (osztályfőnök) jelöli ki a tanulókat, illetve lehetőséget ad számukra a korrepetálási munkába való bekapcsolódásra. A felzárkóztató órákra járó tanulónak felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A korrepetálásokat a heti óraszámnak megfelelően a korrepetálási naplóban kell rögzíteni.  Hitoktatás: A hitoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

37

Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A foglalkozásokhoz tantermet biztosít, az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hitoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 8.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások  Tanfolyamok: A tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében az iskola a tanulók részére indíthat tanfolyamokat. Az iskola által szervezett tanfolyamokon a részvétel a szülők írásbeli kérelme alapján történik. A tanfolyamok önköltségesek, az iskola által megállapított térítési díjat előre kell fizetni.  Diákok számára szervezett tréningek  Tanulmányi kirándulások: Az intézmény a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján az írásbeli érettségi vizsgák hetében tanítás nélküli munkanapokon -, vagy tanítási szünetben szervezhetők, ettől eltérni igazgatói engedéllyel lehet. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének, aki a II. igazgatóhelyettessel együtt koordinálja azokat. A kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten az osztály szülői közösségével egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről az ellenőrző útján kell tájékoztatni a szülőket, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz a program zavartalan lebonyolítása érdekében osztályonként legalább két fő kísérőt: tanárt vagy szülőt kell biztosítani. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.  Kulturális intézmények látogatása: Múzeum, színház, mozi, kiállítás, hangverseny és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.  Egyéb rendezvények: Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyeztetés végett be kell jelenteni az igazgatónak. Az engedélyezett összejöveteleken gondoskodni kell a tanári felügyeletről. 

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

38

8.3. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rend. és annak módosításai alapján Az iskola megszervezi a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. Az iskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

39

9.0 A tanulói jogviszony, a tanulók jogai és kötelességei, távolmaradásuk igazolása 9.1. A tanulói jogviszony és következményei 9.1.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei  Az iskola tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni.  A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt a felvételi szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint.  A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti közevelésről szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti.  Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza.  A felvételi vizsgát az iskola tanáraiból álló munkacsoport bonyolítja le és értékeli az általános igazgatóhelyettes irányításával. A munkacsoport tagjait az igazgató bízza meg.  Más közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak- indokolt esetben - különbözeti vizsgát kell tennie. 9.1.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák  Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat: érettségi és szakmai vizsgákat a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi és a szakmai vizsgaszabályzatok tartalmazzák.  A helyi vizsgák: felvételi, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá. 9.2. A tanuló jogai és kötelességei Az intézményben a tanulót, tanulói jogviszony keletkezésétől a 2011. évi CXC. Nkt. 45.§, 46.§, 50.§, 53.§, 55.§, 57.§ szerinti kötelességek és jogok illetik meg. Az iskola megteremti a feltételeket a tanulói jogok érvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez. A tanuló mindenek előtt köteles az iskola házirendjét betartani. 9.2.0. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

40

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban, vagy más intézményben is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló,

41

kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Egyeztető eljárást nem kell lefolytatni, amennyiben a fegyelmi eljárás alávont fél a jogsértést nem egy másik, az iskolával jogviszonyban lévő féllel szemben, hanem az iskolai dokumentumokban leírt kötelességek ellenében (pl. igazolatlan hiányzás) követte el. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tízedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

42

A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

43

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

9.2.1. A tanulók véleménynyilvánítási fórumai  Diákközgyűlés (lásd fentebb)  Igazgatói fogadóóra: A kijelölt időben a tanulók egyénileg vagy képviselőik útján az iskolai életet érintő észrevételeikkel, javaslataikkal kereshetik fel az igazgatót.  Diákjogok szószólója (panaszkezelő): a diákönkormányzat által felhatalmazott tanuló. 9.2.1.2. A tájékoztatás egyéb formái  Hirdetések: A tanulóközösség folyamatos tájékoztatása az iskolai élet eseményeiről, az aktuális teendőkről, a tanulókat érintő döntésekről a hangosbemondó útján történik. A közleményeket a hirdető füzetbe kell beírni. A hirdetőfüzetbe az iskola pedagógusai, a gazdasági iroda dolgozói, valamint a tanulóközösség képviselői írhatnak be. A hirdetések időpontja: tanítási napokon a 2. óra végét jelző csengetés után. A közleményeket az igazgató által megbízott tanuló ismerteti a hangosbemondóban. Faliújság

44

Az iskolai eseményekről és iskolán kívüli rendezvényekről tájékoztat. A faliújság gondozása a diákönkormányzat vezetője által megbízott tanulók feladata. Külső szervezetek, személyek hirdetményeit, plakátjait az igazgató előzetes engedélyével lehet a faliújságon elhelyezni.

9.2.2. Felmentés egyes tantárgyak tanulása alól, előzetes tanulmányok beszámítása A kötelező iskolai tanórák látogatása alól a tanuló kérelmére az igazgató ad felmentést az alábbiak szerint: A szakképzési évfolyamon - a gyakorlati képzés kivételével az igazgató felmentést adhat valamely tantárgy kötelező óráinak látogatása alól, ha a tanuló az adott tantárgyból érettségi, képesítő vizsgát tett, vagy az állam által elismert szakképesítéssel rendelkezik. A tanórák látogatása alóli felmentés esetén a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie az SZMSZ 9. fejezet 1.2. pontjában szabályozott módon. Osztályzatát be kell jegyezni az osztálynaplóba, félévkor az ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba és a törzslapra. A felmentések egyéb eseteiben a A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet paragrafusait kell figyelembe venni. 10.0. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 10.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 10.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 10.2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kacsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 10.2.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

45

 az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

10.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 10.3.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 10.3.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 10.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 10.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: 10.5.1. Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 10.5.2. Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen. - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

46

10.5.3. Gazdasági előadó:  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, szabályszerű működését; az intézmény ellátmányból gazdálkodik - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, - folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 10.5.4. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; - a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). 10.6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásban résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. 10.7. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az iskola minőségirányítási programjában található, a tanári munka értékelése és minősítése c. fejezet taglalja. 10.7.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,

47



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

10.7.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnök saját osztályában  szakértő felkérés is, megbízás alapján Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 10.8. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács határozza meg.)  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 11.0. Az iskolai könyvtár működése Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2)/ g alapján) A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzatának jogi háttere:     

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról

48

Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi. 11.1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok: 1.1. A könyvtár neve:

Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára

1.2. A könyvtár címe:

8200 Veszprém, Csap u. 9.

Elérhetősége:

telefonszáma: 06/88-560-590/111 fax: 06/88-560-570 e-mail címe: [email protected]

1.3. Alapítás, jogelődök: 1895. A Veszprémi Állami Felső Kereskedelmi Iskola Ifjúsági Könyvtára 1896. A Veszprémi Állami Felső Kereskedelmi Iskola Tanári Könyvtára 1899. A Veszprémi Állami Felső Kereskedelmi Iskola Vörösmarty Köre 1925. Kerkápoly Károly Fiú Felsőkereskedelmi Iskola Könyvtára 1945. Magyar Állami Kerkápoly Károly Kereskedelmi Középiskola Könyvtára 1949. Kerkápoly Károly Állami Közgazdasági Gimnázium Könyvtára 1950. Állami Közgazdasági Középiskola Könyvtára 1952. Állami Közgazdasági Technikum Könyvtára 1965. Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára 1968. Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Könyvtára 1970. „Varga Jenő” Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Könyvtára 1982. „Varga Jenő” Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára 1992. Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára 1.4. A könyvtár fenntartójának neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1.5. A könyvtár fenntartójának címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1.6. A könyvtár szervezeti besorolása: közvetlenül a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola intézményvezetőjének irányítási és ellenőrzési körébe tartozik. 1.7. A könyvtár bélyegzője: ovális tulajdonbélyegző (45 mm x 25 mm) (felirata: Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola, könyvtár tulajdona, Veszprém) 1.8. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (Csak az iskola tanulói, dolgozói vehetik igénybe.) 1.9. A könyvtár elhelyezése az iskola épületében: az iskola földszintjén, az igazgatási részen működik. 1.10. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei: Főbb jellemzők: alapterülete 178 m², a helyiségek száma: egy. Jelenleg huszonhárom asztal, száz darab szék áll rendelkezésre. Az állomány nagysága: 25 ezer kötet, szabadpolcon van elhelyezve az állomány

49

98%-a. Technikai felszereltsége: bejövő telefonvonal, internetelérhetőséggel rendelkező számítógép, televízió, videó, projektor. Személyi feltételei: egy főállású könyvtárostanár. 1.11. A könyvtár használata: ingyenes az alapszolgáltatások igénybevételénél. 1.12. A könyvtár iskolán kívüli kapcsolatai: 

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum



Könyvtárostanárok Egyesülete



Magyar Könyvtárosok Egyesülete



Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum



Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém



Dózsavárosi Klubkönyvtár, Veszprém



Március 15. úti Klubkönyvtár, Veszprém



Cholnoky Jenő Klubkönyvtár, Veszprém



Megyei Levéltár Könyvtára, Veszprém



Iskolai könyvtárak, Veszprém

11.2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár -pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az előzőekből következően a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában működő iskolai könyvtár működésének főbb céljai: 

Az iskola nevelő-oktató tevékenységének taneszköze, tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma.



Szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését.



Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében a tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését.



Széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására.

50

11.3. Az iskolai könyvtár feladata 3.1.

Az iskolai könyvtár alapfeladata 

Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.



Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról.



Az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása.



Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása.

 3.2.

Könyvtári dokumentumok kölcsönzése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata 

Tanórán kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások tartása, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják.



Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.



Tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.

3.3.



Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.



Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.



Iskolatörténeti dokumentumok (írásos, tárgyi) gyűjtése, rendszerezése.

Az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

11.4. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. A könyvtár fejlesztésére, működtetésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A fenntartó szervezet gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

51

11.5. Könyvtári állomány gondozása Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az állományalakítási tevékenység az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 5.1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár a szakmai és gazdaságossági szempontok alapján a pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 5.1.1. Az állománygyarapítás forrásai a.) Vétel A vásárlás történhet: 

Jegyzéken megrendelve és átutalással, előfizetéssel (Könyvtárellátótól, könyvkereskedésektől, kiadóktól, folyóirat-terjesztőktől, Internet stb.).



A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltokból, antikváriumokból, magánszemélyektől).

b.) Csere: iskolák és más intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumokat saját kiadványaiért (pl.: Tanévi értesítők, Nyakas János: Sorsdöntő száz nap...). c.) Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. d.) Egyéb: az iskola belső iratai, oktatási segédletek stb. 5.1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg: Legalább egy tanulócsoportnyi mennyiségben szerzendők be: 

a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező olvasmányok,



iskolai munkához szükséges helyesírási szótár, magyar helyesírási szabályzat,



kétnyelvű kéziszótárak.

Valamennyi további beszerzésnél törekedni kell a reális igény kielégítésére. 5.2. Számlanyilvántartás

52

A beérkező dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése a könyvtárostanár igazolása után a fenntartó szervezet gazdasági szakemberének a feladata.

5.3. A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített. 5.3.1. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat munkanapon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele is egyben. Formái: leltárkönyv/számítógépes nyilvántartás. Dokumentum típusonként külön-külön kell leltárkönyvet vezetni. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Törlés csak a selejtezési szabályoknak megfelelően történhet. 5.3.2. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három év) szerez be. Az időleges nyilvántartás formái: 

kardex,



összesített.

Kardex: az időszaki kiadványok minden számát beírjuk érkezéskor, függetlenül attól, hogy később köttetjük-e vagy sem. Összesített: úgynevezett brosúra nyilvántartásba a több példányban érkezett azonos kiadványokat egy leltári szám alá írjuk. Ezek lehetnek: brosúrák, tankönyvek, munkafüzetek, alkalmi műsorfüzetek, módszertani segédanyagok, pótlapok, tervezési és oktatási segédletek, tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok stb. 5.3.3. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni. Három részből áll: gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) rész. A

53

nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad arra, hogy az állomány egészének a darabszáma és értéke naprakészen megállapítható legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem a statisztikai kimutatás nélkülözhetetlen eszköze. 5.4. Az állomány apasztása (törlés) Az állomány törlésének okai, indokoltsága

5.4.1. Az elavult dokumentum selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik. Helyismereti dokumentumok elavulás címén nem törölhetőek. 5.4.2. A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: 

megváltozik a tanterv,



változik az ajánlott ás a kötelező olvasmányok jegyzéke,



megváltozik a tanított idegen nyelv,



módosul vagy megváltozik az iskola profilja,



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

5.4.3. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek szétestek, használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. 5.4.4. Hiány miatti selejtezés Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: 

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz stb.),



olvasónál maradt (behajthatatlan),



állományellenőrzéskor (leltár) hiányzott.

Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. 5.4.5. A törlés folyamata Bármely okból kerül sor az állomány apasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivont fölös példányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak cserealapként vagy

az

iskola

dolgozóinak

térítésmentesen

vagy

könyvtári

áron

54

antikváriumoknak megvételre. A sérült, tartalmilag elavult példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. A befolyt pénzösszegeket a könyvtár állományának gyarapítására kell fordítani. 5.4.6. A kivonás nyilvántartásai A kivonás alapdokumentuma a jegyzőkönyv. A dokumentum kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivonás okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített

vagy

behajthatatlan

követelés,

állományellenőrzési

hiány,

elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyv mellékletei a következők: 

törlési jegyzék (nyilvántartási szám, db, cím, ár),



gyarapodási jegyzék (a pótolt dokumentumok ill. állományellenőrzési többlet esetén).

5.5. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag felelős. 5.5.1. Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért, ezért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat munkanapon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtárostanár felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha : 

bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,



kötelességszegést követett el.

Csökkenti a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtárostanár távollétében más személyek is bemehetnek a megbízottakon kívül. A könyvtár kulcsai az igazgatónál, a könyvtárostanárnál és a portán helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben adhatók ki megbízott személyeknek (takarítás, tűzeset, vízkár stb. esetekben).

55

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztéséért. Tanulók esetében a szülő vagy gondviselő a felelős. A tanulók és a dolgozók jogviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Az iskolában létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni, ezután az átvevő felel a dokumentumokért. 5.5.2. Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és le kell kapcsolni a világítást. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez képest védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A megrongálódott (penész, rovar, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 5.6. Az állomány ellenőrzése (leltározás) A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. Személyi változás esetén a leltárt az átvevő könyvtárostanár kezdeményezheti. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a leltározási bizottság mindenkori vezetője a felelős. A könyvtárostanár csak közreműködő lehet a leltározásban. 5.6.1. Az állományellenőrzés típusai 

Jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli.



Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi.



Mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

5.6.2. A leltározás folyamata Előkészítése: Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, amelyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. További feladatok: 

Raktári rend megteremtése.



Nyilvántartások felülvizsgálata.



A revíziós segédeszközök előkészítése.

56



Pénzügyi dokumentumok lezárása.

Az állományellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: Az állományt a vonatkozó rendelet értelmében jelenleg öt évenként kell ellenőrizni. Az ötévenkénti időszaki leltározások közül minden második lehet nem teljes körű. A részleges ellenőrzés terjedjen ki az állomány legalább 20%-ára, de a leltározás során valamennyi letétet ellenőrizni kell, ha van. A leltárt legalább három személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság elnöke köteles egy állandó munkatársról gondoskodni a leltár végéig. Az ellenőrzés módszerei: 

a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése,



számítógépes ellenőrzés.

5.6.3. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv mellékletei: 

A leltározás kezdeményezése.



A jóváhagyott leltározási ütemterv.



A hiányzó ill. többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke.

A jegyzőkönyvet a leltározási bizottság tagjai, személyi változás esetén az átvevő és átadó is aláírja. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben szereplő hiány ill. többlet okait a könyvtárostanár köteles megindokolni. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi. 5.7. Az állomány elhelyezése, tagolása Könyvtárunk az alábbi állományegységekre tagolódik: a) Könyvállomány: 

kézikönyvtár



ismeretközlő művek



irodalmi művek (szépirodalom)



tankönyvek



kiemelt állományrészek: szótárak, versek, antológiák



külön gyűjtemények: helytörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtár

b) Folyóiratok c) Nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok: CD, DVD, videó stb. 5.8. A könyvtári állomány feltárása

57

A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. 

Kézikönyvek: raktári szakjel + betűrendi jel



Ismeretközlő művek: raktári szakjel + betűrendi jel



Irodalmi művek (szépirodalom): betűrendi jel



Tankönyvek: tantárgyak szerint + évfolyamok

5.9. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése: SZIRÉN INTEGRÁLT KÖNYVTÁRI RENDSZER Változatának száma: 9.318 Készítők neve: Szirénlib Bt. Elérhetőség: 1095 Budapest, Gabona u. 3. telefon: 06-1-219-56-56 [email protected] Iskolánk működteti honlapján a WEB-OPAC-ot, amely segítségével interneten is elérhetővé vált katalógusunk és a tagoknál lévő dokumentumok listája. Minden állományban történt változtatás után napi mentést kell alkalmazni az iskolai szervergépre és pendrive-ra. 11.6. Zárórendelkezés A nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét, tehát az Iskolai Könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles  jogszabályok változása esetén,  az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az iskola intézményvezetője a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 11.7. Az iskolai könyvtár működési szabályzó további dokumentumok:

58

1. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása 4. melléklet: Katalógus szerkesztési szabályzat 5. melléklet: Tankönyvtári szabályzat

12.0. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 12.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 12.1.1. A hagyományápolás célja  Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az alkalmazotti és a tanulói közösség minden tagjának joga és kötelessége.  Az iskola vezetése minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához tartozás érzését erősíti.  A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket az intézmény éves munkaterve határozza meg. Alapelvként kell érvényesíteni, hogy az intézményi rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - figyelembe véve a képességeket és a rátermettséget - egyenletes terhelést jelentsen.  Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. 12.1.2. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei: o nemzeti ünnepek: iskolai szintű ünnepély o március 15. és o október 23. megünneplésére, o osztály szintű megemlékezések: o október 6. aradi vértanuk, o febr.25. kommunista diktatúrák áldozatai, o ápr.16. a holokauszt áldozatai, o június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja o tanévnyitó, o tanévzáró, o karácsonyi ünnepély o szalag-és jelvényavató bál o ballagás

12.1.3. Egyéb hagyományos rendezvények  Gólyatábor  Éjszakai túra  Ifjú Közgazdász Napok, Ifjú Közgazdász Gála  Elsős avató, bemutatkozó  Szalag-és jelvényavató bál  Nyakas János szavalóverseny  Kamara kiállítások

59

 Kirándulások  Táborozások: vízitúra sítábor egyéb táborozások  Csereutazások: kapcsolatok ápolása külföldi partner iskolával 12.1.4. A hagyományápolás további formái  Több évtizede folyamatos az iskolakrónika vezetése, amelybe egy-egy tanév jelentős eseményei kerülnek be. Az iskolakrónikát az igazgató által megbízott tanár irányításával készítik az erre kiválasztott tanulók.  Az intézmény tanévenként értesítőt jelentet meg saját működéséről, a pedagógusokról, a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az értesítőt az iskolai könyvtár vezetője szerkeszti a pedagógusok és a tanulók bevonásával. Felelős kiadó az igazgató.  Az iskolaújság összeállításában az intézmény pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek.  Intézményünkben iskolarádió is működik, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével az iskolarádióért felelő tanár állítja össze. 12.2. A hagyományápolás külsőségei 12.2.1. Intézményünk jelképei:  Az iskola zászlója: 120x60 cm méretű kék színű, arannyal feliratozott lobogó, melynek egyik oldalán a Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola felirat olvasható, a másikon az iskola címere látható. A zászlónyél csúcsához a végzős osztályok búcsúszalagjai vannak rögzítve.  Az iskola jelvénye: A pajzs alakú rész fölött a magyar korona, a pajzsban a veszprémi vár kapujának stilizált képe. A pajzs alapszíne mélykék, a várkapu zománcarany színű, a tetőrésze piros. A keret és a korona, valamint a színek választóvonalai fém-arany színűek. A pajzs felső részében fém-arany betűkkel a „Veszprémi KÖZG. SZKI.” felirat, a kapu boltozata alatt számokkal az iskola alapításának évszáma: 1895 olvasható. szélesség 18 mm (a korona 10x10 mm-es) A jelvény formája, tartalma az Iskolatanács javaslatára, a tanári kar egyetértésével változtatható meg. Az iskola színe: fém-arany/sárga és sötétkék együtt használva. Az iskola színe az Iskolatanács javaslatára, a tanári kar egyetértésével változtatható meg. 12.2.2.A kötelező viselet:  Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei, követésre méltó személyiségei iránt, illetve az iskolaközösséghez való tartozást. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon.  A tanulók ünnepi viselete: lányok: matrózblúz, sötét szoknya fiúk: fehér ing, öltöny, nyakkendő

60

12.2.3.Atanulók hagyományos sportfelszerelése: lányok: fekete tornadressz, fehér zokni, fehér tornacipő, melegítő fiúk: fehér atléta, fekete nadrág, fehér zokni, fehér tornacipő, melegítő 13.0. A mindennapi testedzés formái Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. E jogszabály értelmében a 2012/13. tanévtől kezdve a 9. évfolyamon, majd a továbbiakban felmenő rendszerben minden évfolyamon heti öt testnevelés órát kell teljesítenie a fenti variációk alapján a tanulóknak. A tanuló az első testnevelés órán a szaktanár által nyújtott információk alapján írásban nyilatkozzanak, hogy a választható teljesítési módok közül melyiket választják. A nyilatkozat az egész tanévre kötelezi a tanulót, hiányzásait igazolnia kell. Heti 3 testnevelésóra az órarend szerint kötelező. A/ További heti 2 tanóra kiváltható tehát: a/ az iskolai sportkörben való sportolással, az órarend szerint: 9. a osztály hétfő 0. és szerda 8. óra, 9. b osztály hétfő 0. és kedd 8. óra, 9. c osztály kedd 8. és szerda 8. óra. VAGY b/ az iskolai sportkör keretében működő természetjáró szakosztály (ODK) várhatóan kéthetente egy-egy szombati napon tartandó kiránduláson való részvétellel (tömbösítve ) B/ Kiváltható a heti két tanóra a a/ versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező VAGY Amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a sportszervezet vagy egyesület igazolását is a tagságról, továbbá félév és tanév végén a részvételről.” Ez alapján tanév elején felmérjük a tényleges igényeket. 13.1. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje  Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést részben a testnevelés órákon, részben a tanórán kívül – tömegsport, valamint diáksportköri foglalkozások keretében. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai diáksportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. A diáksportkör foglalkozásait (sportáguk, tevékenységi formák) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tömegsport – foglalkozások pontos idejét minden évben az iskolai munkatervben kell meghatározni.  A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre az igazgató mentheti fel - szakorvosi vélemény és szülői kérelem alapján. A felmentést igazoló iratot a tanuló köteles a testnevelő tanárnak is átadni.

61



A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. Könnyített testnevelés esetén az érintett tanuló részt vesz az órarend szerinti testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. Gyógytestnevelési foglalkozásra szakorvosi vélemény alapján utalhatja a tanulót az iskolaorvos. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend tartalmazza. 14.0. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

14.1. Az egészségügyi prevenció rendje  Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző intézkedésekre és szűrővizsgálatokra terjed ki.  Az intézmény gondoskodik az iskolába járó tanulók évenként egyszeri fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatáról  Az intézményben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.  A kötelező orvosi vizsgálatok és védőoltások időpontját osztályonként úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.  Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az általános igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.  Az intézmény a hatóságokkal együttműködve megszervezi a gyógytestnevelési ellátást. 14.2. Az egészséges életmódra nevelés  A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.  Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, drog, alkohol) életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Ennek érdekében az osztályfőnökök kérésére az iskolavezetés lehetővé teszi, hogy az adott területtel foglalkozó szakember: védőnő, szakorvos tartson tájékoztatást a tanulók részére az iskolában.  Az intézmény megszervezi a mindennapos testnevelés rendjét  Az iskola együttműködik a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetével 15.0. Intézményi védő, óvó előírások 

A nevelés és oktatás biztonságos feltételeinek megteremtése az intézmény vezetőségének feladata. Az intézmény létesítményei és berendezései állagának megóvásával kapcsolatos intézkedések meghozatala az igazgató feladata. . A végrehajtásban a feladat jellegétől függően közreműködnek az igazgatóhelyettesek, a gazdasági előadó, a gondnok.  Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége az általa észlelt - a tanulók testi épségét, biztonságát fenyegető veszélyforrásokról azonnal értesíteni az igazgatót vagy helyetteseit.  A veszélyes környezetben tanuló nem tartózkodhat. A vezetői intézkedésig, a veszély elhárításáig a tanulók intézményben tartózkodása idejére felnőtt felügyeletet kell biztosítani a tanulók számára veszélyes helyen.

62







A tanulóbaleseteket (kiránduláson történteket is) haladéktalanul jelenteni kell az általános igazgatóhelyettesnek, aki szükség esetén közreműködik a balesetet szenvedett tanuló ellátásában, és megteszi a baleset kivizsgálásával kapcsolatos intézkedéseket. A jelentési kötelezettség a foglalkozást vezető tanárt, vagy az ügyeletet ellátó tanárt, illetve a helyszínen tartózkodó más közalkalmazottat terheli. A balesetet szenvedett tanuló számára szükséges azonnali segítségről a balesetnél jelenlevő felnőtt (pedagógus, más közalkalmazott) gondoskodik. Elsősegélynyújtásra kiképzett közalkalmazott a mindenkori osztályfőnöki munkaközösség vezető és a biológia tantárgy tanára. A tanulók egészsége, testi épsége védelme érdekében követendő magatartásról a házirend intézkedik.

A szaktantermekben a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát, a baleset esetén követendő eljárást írásban rögzíteni kell, és az első tanítási órán ismertetni kell a tanulókkal. Az ismertetés tényét az osztálynaplóba be kell vezetni. A szabályzatokat az érintett tantermekben ki kell függeszteni.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskolának igény esetén biztosítani kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.  Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.  Az iskola tanárai évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton vesznek részt. 16.0. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 16.1. A rendkívüli események köre: rendkívüli időjárás, természeti csapás, járvány, bombariadó, továbbá minden olyan külső elháríthatatlan ok, amely a tanulók biztonságát veszélyezteti.  Rendkívüli esemény felmerülésekor az igazgató jogosult és köteles intézkedni. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.  Az iskola épületét ki kell üríteni tűz és bombariadó estén, illetve ha a tanulók testi épségét biztonságát elháríthatatlan külső veszély fenyegeti.  Az épület kiürítését a tűzriadó terv szerint kell elvégezni.  Az iskola Dolgozói és diákjai évente egy alkalommal tűzriadó gyakorlatot tartanak, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel  A rendkívüli esemény bekövetkeztekor az intézkedésre jogosult vezető (igazgató vagy az ügyeletet ellátó vezető) haladéktalanul értesíti az esemény természetével összefüggésben a

63

tűzoltóságot, rendőrséget, mentőket. A rendkívüli eseményről a fenntartót minden esetben értesíteni kell. 16.2. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 16.3.Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)  a közmű (víz, gáz elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. 16.4.Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: minden tanteremben tanári szobában, igazgatói, igazgatóhelyettesi és gazdasági irodában Az intézkedő vezető a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos intézkedéseiről feljegyzést készít. 16.5. Rendkívüli időjárás és járvány miatt az igazgató tanítási szünetet rendelhet el. Az így kieső tanítási napokat, valamint a bombariadó miatt kieső időt szombati napokon, illetve az iskolai szünetek alatt pótolni kell. 17.0. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója az általa megbízott igazgatóhelyettes és az iskolai tankönyvfelelős az illetékes. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

64



a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. (ingyenes tankönyvellátás)  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az igazgatónak be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. Az ily módon megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.  Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai tankönyvtámogatás módja: A nevelőtestület a rendelkezésre álló pénzügyi források, a szülők által benyújtott igények alapján a tankönyvtámogatás alábbi módját határozza meg: azon tanulók részére, akik részére ingyenesen kell a tankönyvet rendelkezésre bocsátani, a tankönyveket az iskola kölcsönzi. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell

65

megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskola a tankönyv kölcsönzése során a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 61.§ alapján rendezi. 18.0. Felnőttoktatás 18.1. A felnőttoktatás célja A szakközépiskola felnőttoktatást folytat azon - érettségi vizsgát tett hallgatók számára, akik az Országos Képzési Jegyzékbe foglalt közgazdasági – ügyviteli jellegű szakmai ismereteket kívánnak szerezni, és a szakmai képzésbe való bekapcsolódás előfeltétele az érettségi bizonyítvány. - 16 évet betöltött, általános iskolai végzettségű hallgatók számára, akik az Országos Képzési Jegyzékbe foglalt közgazdasági – ügyviteli jellegű szakmai ismereteket kívánnak szerezni, és a szakmai képzésbe való bekapcsolódás előfeltétele a betöltött 16. életév és az általános iskolai bizonyítvány. 18.2. A felnőttképzés és felnőttoktatás szervezeti formái A felnőttoktatás az iskolában az alapító okiratnak megfelelően - iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatás keretében, - iskolai rendszerű esti-és vagy levelező tagozaton történik. 18.3. A felnőttoktatás munkarendje - Mindkét szervezeti formában a tanév rendjéhez igazodva kell az oktatás megszervezni. - az iskolarendszeren kívüli képzés a hét munkanapjain lehetőleg 14:30 óra és 19 óra 30 perc között folyik. A tanítási órák időtartama 40 perc, a szünetek 5 percesek. - a levelező tagozaton az oktatás a hét két munkanapján, hétfőn és csütörtökön 14 óra és 18 óra 30 perc között folyik. A tanítási órák időtartama 40 perc, a szünetek 5 percesek. A hét többi napján – igény szerint, nem kötelező jelleggel, térítési díj ellenében – konzultációs foglalkozás is szervezhető. A tanfolyami oktatás résztvevőinek a tanórákon való megjelenés kötelezően nem írható elő, ha a részvételi díjat a hallgató önerőből fedezi. - A levelező tagozaton valamennyi órarendi foglalkozáson kötelező a jelenlét. A hiányzások igazolása, mértéke a nappali tagozaton alkalmazott szabályoknak megfelelően történik. - A levelező oktatásban résztvevők tanév közben két beszámolót tesznek, amely a tanulmányaikban történt előrehaladást hivatott lemérni. A beszámolókon a hallgató részvétele kötelező. A beszámolókon kapott érdemjegy tájékoztató jellegű. - A hallgatók részére a levelező tagozaton minden tanév végén bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványba kerülő osztályzatot a hallgató a tanév végi köztes vagy osztályozó vizsgán szerzi meg. Az iskolai bizonyítvány nem mentesít a szakmai vizsga letétele alól. 18.4. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése 18.4.1. Tanfolyami oktatás A részt vevő hallgatók nem állnak tanulói jogviszonyban, velük képzési szerződést kell kötni. A képzési szerződés lényeges pontjai: a résztvevő hallgató és a képző iskola adatai a képzés időtartama, a szakmai vizsga időszaka

66

a képzés díja és annak fizetési módja a hallgató és képző jogai, kötelezettségei. 18.4.2.Levelező oktatás: - Felvételi vizsgát nem tartunk, a hallgatókat a jelentkezés sorrendjében vesszük fel. - A tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik, és az első szakmai vizsga zárónapján ér véget. 18.5. A részvételi díj, térítési díj, tandíj fizetésének rendje 18.5.1.Tanfolyami oktatás:  A résztvevő hallgatók a részvételi díjat a képzés jellegének, sajátosságainak függvényében részletekben vagy egy összegben fizetik. Ennek módját a tanfolyam meghirdetésekor közölni kell.  Jelentkezéskor a részvételi díj részér képező regisztrációs díj szedhető.  A befizetett részvételi díj vissza nem fizethető. 18.5.2. Levelező oktatás: a közoktatási törvény szerint kell térítési illetve tandíjat fizetni.  A beiratkozó hallgató büntetőjogi felelőssége tudatában írásbeli nyilatkozatot tesz szakképesítéseiről.  A tandíj és térítési díj összegének megállapítása tanévenként történik.  A hallgatók a térítési díjat egy összegben, a tandíjat a tanév során két egyenlő részletben fizethetik be. A befizetési határidőt úgy kell - legkésőbb a tanév megkezdésekor megállapítani, hogy az összeg az iskola bankszámlájára legkésőbb december 31-ig beérkezzen.  A térítési díj, tandíj mérséklésével, elengedésével, visszafizetésével kapcsolatos eljárás megegyezik a nappali tagozatéval. 18.6. Egyéb rendelkezések  Az iskola a felnőttoktatás mindkét formájában közreműködő szaktanárokkal, oktatókkal megbízási szerződést köt.  A levelező tagozat évközi beszámolóin és év végi vizsgáján a felügyeletért, a dolgozatok javításátért, a szóbeli feleltetésért az oktatót díjazás illeti meg. 19.0. Záró rendelkezések 19.1. A Szervezetei és Működési Szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői szervezet iskolai vezetősége,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

67

19.2. Az intézmény további szabályzatai Az SZMSZ mellékletét képzi a Belső Ellenőrzési Kézikönyv FEUVE és annak kiegészítése. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályok, utasítások előírásai jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. Az intézmény működését még a következő szabályzatok határozzák meg: 1) Alapító okirat 2) Az intézmény házirendje 3) Belső ellenőrzési kézikönyv 4) Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 5) Számviteli politika a) b) c) d)

Pénzkezelési szabályzat Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Önköltségszámítás rendje Eszközök és források értékelési szabályzata

6) Bizonylati szabályzat 7) Selejtezési szabályzat 8) Munkavédelmi szabályzat 9) Tűzvédelmi szabályzat 10) Óvó, védő előírások 11) Közalkalmazotti szabályzat 12) A diákönkormányzat működési rendje 13) Az iskolai sportkör működési rendje 14) Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 15) Az intézmény vizsgaszabályzata 16) Az igazgatóhelyettesek, a gazdasági előadó munkaköri leírása 17) Munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi, főtanácsosi címek, illetve címpótlékok adományozása 19)

Tankönyvellátás szabályzata

20) Együttműködési megállapodás (az önálló intézmények a gazdálkodással kapcsolatos feladatokról) 21) Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjének szabályzata 22) Gazdasági ügyrend 23) Etikai irányelvek 24) Minőségirányítási program 25) Számlarend

68

26) Folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer szabályzata (FEUVE, az SZMSZ melléklete) 27) Belső ellenőrzési kézikönyv ( SZMSZ melléklete)

19.3. Az SZMSZ és egyéb dokumentumok nyilvánossága A szabályzatot elfogadása után a Köznevelési törvény alapján, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Eszerint a szabályzat elérhető az iskola igazgatóhelyettesi, gazdasági irodájában, tanári szobájában, a könyvtárban és az iskola honlapján. A honlap címe: www.vkozgaz.hu 20.0. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület - a 2012.nov. 22-i, 2013.márc.26-i módosítás után -, 2014. november 18-án az 1/2014 sz. határozatban elfogadta. az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Kissné Budai Katalin

ifj.Szathmáry Árpád

igh.

i.vez.

Lévainé Major Csilla ofmk.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az Intézményi Tanács, a Szülői Szevezet és a DÖK – a jogszabályokban meghatározottak szerint – véleményzési jogot gyakorolt.

69

VESZPRÉMI KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje (A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete)

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR A Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolában az adatkezelésre és –továbbításra vonatkozóan az alábbi jogszabályok szerint kell eljárni: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. FOGALMAK Személyes és különleges adatok: személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. 3. A GYERMEKEK, TANULÓK ADATAI 3.1. A törvény alapján nyilvántartott adatok a, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele,

70

nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai. 3.2. A tanulói adatok továbbítása A gyermek, tanuló adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma, a tartózkodásának megállapítása,

71

a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai

72

a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. A tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. A tanuló adatainak védelme Az adatkezelés és az adatvédelem a pedagógusokkal és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottakkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség azokra a tényekre, adatokra és információkra vonatkozik, melyekhez hivatásuk gyakorlása során jutottak, függetlenül attól, hogy annak nyilvántartására, kezelésére a közoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad vagy sem. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnte után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló másokkal történő közlés tekintetében a

73

tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre. Titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges Önkéntes adatszolgáltatás Ebben az esetben a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásban történő bevonásakor be kell szerezni az szülő írásos engedélyét. Tájékoztatás, adatok közlésének formái a szülő ( gondviselő) számára Írásban - ellenőrző felhasználásával, - levélben – hagyományos, ajánlott, tértivevényes – - e-mail felhasználásával, ha erre a szülő írásos engedélyt adott. Telefonon, SMS-ben, lehetőleg csak rövid információcsere történhet. 5. Adattovábbítás rendje Az iskolai és kollégiumi adatok továbbítására az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kívülről érkező megkeresések vezetői mérlegelésére, és írásos döntésre van szükség annak elbírálásához, hogy az adott adat továbbítható-e, vagy sem, illetőleg, hogy az adott adat továbbításához, közléséhez szükséges-e az érintett beleegyezése vagy sem (írásban). 6. Az alkalmazottak személyes adatainak kezelése Az iskolai alkalmazottak személyes adatai - a foglalkozással,

74

- juttatásokkal, kedvezményekkel, - kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, - az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, - a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. Az adatkezeléssel kapcsolatos más jogszabályokban foglalt előírásokat, (adójogszabályok, társadalombiztosítási jogszabályok) is be kell tartani. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosítása esetén a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A tantestület a szabályzatot megismerte és egyhangúlag elfogadta a 2012. november 27-i tantestületi értekezleten. Veszprém, 2012. november 27. Változatlan formában ismételten elfogadva 2014. november 18-án a tantestület által. ifj. Szathmáry Árpád igazgató

KÖNYVTÁRI MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1.1. Az iskola képzési irányai, specialitásai

75

1.1.1. Szakközépiskola A 4 éves közgazdasági szakközépiskolai képzés keretében a tanulók a közgazdasági szakközépiskolai kerettanterv szerint tanulnak, és a 4. év végén érettségi, egyben érettségi-képesítő vizsgát tesznek. Specialitásai: 

közgazdasági

szakközépiskolai

kerettanterv,

matematika

specializáció, tanult idegen nyelv angol vagy német 

közgazdasági szakközépiskolai kerettanterv, általános képzés emelt informatika óraszámmal, tanult idegen nyelv angol vagy német



közgazdasági

szakközépiskolai

kerettanterv,

idegen

nyelv

idegen

nyelv

specializáció, tanult idegen nyelv angol 

közgazdasági

szakközépiskolai

kerettanterv,

specializáció, tanult idegen nyelv német 1.1.2. Iskolarendszerű szakképzés OKJ szerint, nappali tagozaton Az érettségi vizsga letétele után: 

Pénzügyi-számviteli ügyintéző



Vállalkozási és bérügyintéző



Ügyviteli titkár

1.2. Pedagógiai célok Tartalmas és mély műveltség formálása, nyugodt, toleráns, empatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló légkörben. Az igényesség és követelés elvének figyelembevétele. Hangsúlyos fejlesztő tevékenység, egyéni sajátosságok figyelembe vétele. Demokratikus elveken alapuló tanuló–szülő–pedagógus kapcsolatok. Az iskolai könyvtár szerepe és feladata az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közreműködés. Gyűjtőkörét e célok figyelembevételével kell alakítani. 2. Gyűjtőkörét meghatározza 2.1. Az állományalakítás alapelvei 

Iskolánk sajátosságai azt indokolják, hogy a szakmai tárgyakhoz és a kiemelt óraszámban tanult tárgyakhoz kapcsolódó dokumentumokat kiemelten gyűjtsük.

76



Az egyes tanulók szociokulturális hátteréből eredően szükség van az ajánlott irodalom nagyobb példányszámban történő beszerzésére.



Jól használható kézikönyvtári állományra van szükség a tanulók kutatómunkájának segítéséhez.



Gyűjtőkörbe nem tartozó művek még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba.



A gyűjtőkörbe nem tartozó művek: kizárólag szórakoztató irodalmi, zenei stb. alkotások, tartalmilag elavult dokumentumok, a szakma nem oktatott részterületét érintő szakirodalmi művek.

2.2. A fő gyűjtőkör és a mellék gyűjtőkör meghatározása 

Fő gyűjtőkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítő dokumentumok.



Mellék gyűjtőkörbe a tanulók tanulmányait, önképzését, szórakozását segítő dokumentumok. 2.2.1. A fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 

Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek



Tanulmányi

versenyekhez,

pályázatokhoz,

iskolai

ünnepélyek

megrendezéséhez szükséges dokumentumok 

Helytörténeti kiadványok



Az iskola történetével kapcsolatos kiadványok



Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom



Feladatgyűjtemények



Szépirodalmi gyűjteményes művek, szöveggyűjtemények



Könyvtári

tájékoztató

munkát

segítő

általános

és

szaklexikonok,

enciklopédiák, szótárak, atlaszok 2.2.2. A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 

Kötelező és ajánlott olvasmányok



Ismeretközlő irodalom, középszintű, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítő irodalom



Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók



Feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek



Pedagógiai módszertani szakirodalom



Egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom

77

3. A gyűjtés terjedelme, mélysége Az iskolai könyvtár értékorientáltan, a ráfordítható pénzeszközök figyelembe vételével folyamatosan, tervszerűen, arányosan és válogatva gyűjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. Tartalmilag lefedi a tantervekben meghatározott ismeretköröket, de egyetlen területen sem törekedhet teljességre. 3.1. Kézikönyvtári állomány 

általános és szaklexikonok, enciklopédiák (elsősorban kiemelten)



egynyelvű szótárak, fogalomgyűjtemények (elsősorban kiemelten)



kétnyelvű szótárak (a tanított nyelvekből kiemelten)



az iskola múltjához kapcsolódó kiadványok (elsősorban kiemelten)



adattárak, atlaszok (válogatva)



oktatási segédletek (válogatva)



helytörténeti kiadványok (válogatva)

3.2. Ismeretközlő irodalom 

tananyaghoz kapcsolódó középszintű ismeretterjesztő irodalom (válogatva)



az oktatott szakmák irodalma (válogatva)



a tanított nyelvek segédletei (válogatva)

3.3. Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek a tanított tantárgyakból (elsősorban kiemelten) 3.4. Szépirodalom 

kötelező

olvasmányok

(elsősorban

kiemelten,

egy

tanulócsoportnyi

mennyiségben) 

ajánlott olvasmányok (kiemelten)



antológiák (válogatva)



kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő magyar és külföldi szerzők művei (erősen válogatva)



ifjúsági regények (erősen válogatva)



elbeszélés és verses kötetek (erősen válogatva)



regényes életrajzok, történelmi regények (erősen válogatva)

3.5. Könyvtári szakirodalom 

a könyvtárhasználati ismeretek tanításához módszertan (kiemelten)



tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyvek (kiemelten)



iskolai könyvtár módszertani irodalom (kiemelten)

78



általános és tantárgyi bibliográfiák (erősen válogatva)

3.6. Hivatali segédkönyvtár 

az iskola Házirendjének, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának aktuális szövegei digitalizált formában



az iskola irányításához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények (válogatva)

3.7. Periodikum (válogatva) 3.8. Tankönyvtár az intézményben érvényben lévő tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok (kiemelten) 4. A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok 4.1. Írásos dokumentumtípusok: könyv, tankönyv, periodikák, brosúra 4.2. Audio dokumentumok: hangkazetták, CD 4.3. Audiovizuális dokumentumok: videofilm, DVD 4.4. Digitális dokumentumok: CD-ROM 4.5. Vizuális dokumentumok: fotó, diafilm, diakép

2. KÖNYVTÁRI MELLÉKLET KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, alkalmazottai használhatják. 2. Beiratkozás

79



Iskolánkba minden 9. és 13. évfolyamra felvett tanuló könyvtári tag is lesz az intézményi beiratkozását követően.



Iskolánk pedagógusai és alkalmazottai könyvtári beiratkozás után lesznek könyvtári tagok.



A beiratkozás ingyenes.



Beiratkozáskor a következő adatokat kell felvenni: az olvasó neve, lakcíme, osztálya/státusza.



Az

adatokban

történő

alkalmazottak esetében

változást az

tanulók

esetében

érintettek jelentik

az

osztályfőnökök,

szóban vagy írásban a

könyvtárostanárnak a változást követő egy héten belül. 3. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi szolgáltatások: 

Kölcsönzés



Könyvtári gyűjtemény helyben használata



Információ a könyvtár és más könyvtárak szolgáltatásairól

4. A kölcsönzés szabályai: 

Minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni.



A kölcsönözhető állomány szabadpolcon található, a dokumentum kiválasztható.



Csak helyben használhatók: kézikönyvek, folyóiratok (Indokolt esetben egy-egy tanórára kölcsönözhetőek.)



Egy olvasó egyidejűleg maximum 8 db dokumentumot kölcsönözhet.



A dokumentumok kölcsönzési időtartama három hét. Tankönyvek esetén az adott tantárgy tanulásának tanévi vége. Hosszabbítás indokolt esetben lehetséges.



Tanév végén a könyvtárostanár által megjelölt dokumentumokat vissza kell hozni a megadott időpontig.



Az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Ennek végrehajtatásában az osztályfőnökök, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár segít a könyvtárosnak.



A kölcsönzött dokumentumok állapotáért a kölcsönző anyagilag felelős. Elvesztés vagy elhasználódás esetén köteles megtéríteni az árát.

5. Csoportos használat 

A helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák tartása.

80



Tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felkészítés, klub, stb.) nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint.



A könyvtárban csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a foglalkozásra érkezők.



A könyvtár helyisége órarendszerű tanításra nem vehető igénybe, csak nagyon indokolt esetben.

6. Az állomány és a technikai eszközök védelmére vonatkozó rendelkezések 

A könyvtárban dohányozni, nyílt lángot használni, hangoskodni és étkezni szigorúan tilos!



A

könyvtárban

tartózkodni

csak

a

könyvtárostanár

jelenlétében

vagy

engedélyével lehet. 

A technikai eszközöket csak a könyvtárostanár engedélyével és felügyelete mellett használhatják az olvasók.



Minden olvasó anyagilag felel az általa használt dokumentumok és eszközök épségéért.

7. Az iskolai könyvtár tanítási időben a közzétett (kifüggesztett, honlapon megjelentetett) nyitvatartási rend szerin tart nyitva. Ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és a terem használatára.

3. KÖNYVTÁRI MELLÉKLET TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült 

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

81



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

I. Az iskolai tankönyvellátás országos irányító rendszere A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el. II. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendszere Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az intézmény tankönyvellátási rendjét a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzat határozza meg. Jelen szabályzat az iskolai könyvtár tankönyvellátással kapcsolatos szerepét és feladatait rögzíti. A visszaforgatható tankönyvek listájának összeállítása a könyvtáros feladata. A listán szereplő tankönyvek

darabszámait

a

tankönyvfelelősnek

figyelembe

kell

vennie

az

éves

tankönyvrendelésnél. III. Tankönyvtár Az iskola a tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeli. A jogosulti körbe tartozó tanulók, illetőleg szüleik dönthetnek úgy, hogy nem kérik a tankönyvek iskolai példányait, hanem saját erőből megvásárolják a tankönyveket. A tankönyvtár az iskolai könyvtár kiegészítő részlegeként működik. A tankönyvek könyvraktár híján a könyvtár helyiségében, de jól elkülönítetten tantárgyankénti csoportosításban kerülnek elhelyezésre. IV. A nyilvántartás módjai A könyvtár az érvényben lévő könyvtári rendelet időleges beszerzésre szánt dokumentumaira (brosúra) vonatkozó előírásai szerint tartja nyilván a tankönyvtárba tartozó tankönyveket. Az állományára vonatkozó adatokat az éves statisztikában szerepeltetni kell. V. A tankönyvek selejtezése 

A tankönyvtár állományából a feleslegessé vált tankönyveket a könyvtáros rendszeresen selejtezi.



A selejtezett tankönyveket átadjuk papírgyűjtésre az iskolai diákönkormányzatnak.

82

VI. A tankönyvek kölcsönzése, a tanulók jogai és kötelezettségei A tankönyvfelelős listát készít (osztály, név, tankönyv, ár lebontásban) a könyvtár részére arról, hogy a támogatott tanulók milyen tankönyveket rendeltek meg. Ez a lista lesz a későbbi kölcsönzés alapja. A tanuló a használatra kapott tankönyveket a tanév elején kapja kézhez. Az átvétel osztályonkénti lebontása és annak pontos időpontja hirdetményben olvasható. A könyvtáros tanulónként a gépi kölcsönzési rendtől eltérően papír alapú névre szóló nyilvántartást vezet, így is meghatározható, hogy az iskola mely tanulójánál, milyen tankönyvek, milyen kölcsönzési időre vannak. Az átvételt a tanulóknak vagy a szülőknek aláírásukkal kell igazolniuk. A tanuló a tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni, távozásakor a könyvtárnak visszaszolgáltatni. Elvárható, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai végéig megfelelő állapotban legyen. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Abban az esetben, ha a tankönyv elveszik, vagy az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulót a tankönyv visszaadásakor kártérítési felelősség terheli. A tankönyvtári állományba tartozó tankönyvek visszaszedése 

A szaktanárokkal egyeztetett, a könyvtárostanár által megadott időpontban hozzák vissza a tankönyveket azok a tanulók, akik az adott tanévben befejezték az adott tantárgy tanulását, és nem tesznek érettségi vizsgát az adott tárgyból.



Végzős tanulók az érettségi felkészüléshez szükséges könyveket a szóbeli vizsga napjáig hozzák vissza.

VII. A könyvtáros tanár kötelezettségei Nem kötelező könyvtári feladat a támogatott tankönyvre jogosult tanulók teljes körű tankönyvellátása, ennek munkálataiban csak közreműködést ír elő a törvény, így a könyvtárostanár nem kötelezhető erre a munkavégzésre, amennyiben vállalja a feladatot, külön díjazás illeti meg.

4. KÖNYVTÁRI MELLÉKLET KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT

83

A hagyományos katalógusépítést a számítógépes nyilvántartásra történő áttéréskor könyvtárunk lezárta. A cédulakatalógusok további építése feleslegessé vált. Iskolai könyvtárunk megőrizte cédulakatalógusait, de csak oktatási célra használjuk mint „mintakatalógust”. Az iskolai könyvtár által használt program elnevezése: SZIRÉN INTEGRÁLT KÖNYVTÁRI RENDSZER Változatának száma : 9.318 Készítő neve: Szirénlib Bt. Elérhetőség: 1095 Budapest, Gabona u. 3. telefon: 06-1-219-56-56 [email protected] A program használatát segítő kiadvány: Mohai Lajos: Szirén Integrált Könyvtári Rendszer felhasználói kézikönyv A felhasználói kézikönyvben leírtak szerint végezzük a dokumentumok feltárását, rögzítését. A dokumentumok feldolgozása folyamán bevitelkor feltüntetjük a leltári számot, a szakjelzetet, címet (egyéb címadatokat), szerzőt, megjelenési helyet, kiadót, évet, terjedelmet, sorozatot, ISBN-számot, beszerzési időt és módot, árat, tárgyszót, Cutter-számot. A programrendszer segítségével a dokumentumok keresése és kigyűjtése tetszőleges szempontok szerint történhet. Minden keresés eredményéből különböző listák készíthetőek. Iskolánk működteti honlapján a WEB-OPAC-ot, amely segítségével interneten is elérhetővé vált adatbázisunk. Az alábbi felületen végezhető a keresés:

KERESÉS A KÖNYVTÁR ADATBÁZISÁBAN: A megjelenítendő találatok száma: 400

Analitikában is keres:

Analitika megjelenítése a fődokumentumban:

84

Több szempont közötti logikai

Csonkolt keresés:

kapcsolat:

És

Vagy

Keresés indítása

Főcím: Minden cím (cikk és analitikai is): Elsődleges szerző: Minden szerző: ISBN: Tárgyszó-ETO1: Megjelenés éve: Megjelenés helye: Cím szava1: Cím szava2: Cím szava3: Tárgyszó-ETO2: Tárgyszó-ETO3: Szerzői minőség:

Összes

Szerző: Címtípus:

Összes

Cím: Sorozat: Kiadó: Tárgyi melléktétel: Nyelv:

Összes

Speciális adat típusa: Speciális adat: Folyóiratok keresése Folyóirat címe Folyóirat évfolyama Folyóirat megjelenés éve Folyóirat száma

85

Folyóirat ISSN Cikknél a folyóirat címe Mezők törlése

Keresés indítása

Példák a keresés eredményére: A keresési szempontoknak megfelelő dokumentumok Összes példány: 16 Bent lévő példány: 13 Keresés szempontjai: Tárgyszó-ETO (1): bank*

347.7 L 47 Lemák Ella* Gazdasági jog / Lemák Ella. - Budapest : Nemz. Tankvk.,. - 213 p. : ill. ; 24 cm R. sz.:NT-58314. ISBN 9631900665 fűzött : 475,- Ft jog,gazdasági jog,szakközépiskola,jóváhagyott szakmai tankönyv,állami szerv,állam,pol gári jog,tulajdonjog, szerződés,biztosíték,kártérítési felelősség,adásvétel,bérlet,letét,megbízás,hitelszerződés,k ölcsönszerződés, bankszámla,folyószámla,lízing,követelésvétel,külkereskedelem,gazdasági társulás,etika, közkereseti társaság,betéti társaság,közös vállalat,korlátolt felelősségű társaság,részvénytársaság,társas j ogviszony,egyéni vállalkozás,cégbejegyzés,csődeljárás,felszámolás,végelszámolás,munkaviszony,polgári el járás,államigazgatási eljárás,végrehajtás,jogorvoslat dokumentumtípus: TK lsz: 1.példány 1.példány 336 S10 Sági Judit* Bankügyletek gyakorlati ismeretei : T05/2009 : az Üzleti szakügyintéző képzés tanköny ve / Sági Judit. Budapest : Saldo, 2009. - 188 p. ; 24 cm Bibliogr.: p. 180-186..ISBN 9789636383244 Bankok és bankügy,Banks and banking.,336.71(075.8),332(075.8),336.3(075.8) dokumentumtípus: BR

86

lsz: 1.példány

336 K 73 Kostolany, André (1908-)* A pénz és a tőzsde csodavilága / André Kostolany ; [ford. Kerényi László]. Bp. : Közgazd. és Jogi Kvk., 1990. - 383 p. : ill. ; 19 cm eredeti cím:Kostolany's Wunderland von Geld und Börse ISBN 9632222911 fűzött : 175,- Ft 336.76 lsz: 1.példány kölcsönözve, határidő: 2004.07.05.

336 E 91 Értékpapírok és értékpapírpiacok / ; Bácskai Tamás [et al.][szerk. Sulyok-Pap Márta]. 2. jav. kiad. Bp. : Közgazd. és Jogi Kvk., 1991. - 275, [4] p. ; 21 cm p. 271-275. ISBN 9632222954 kötött : 450,- Ft spec. data: nyelv:mul 336.761/.763 Mt.: Sulyok-Pap Márta [szerk.] lsz: 1.példány

keresési szempontoknak megfelelő dokumentumok Összes példány: 10 Bent lévő példány: 9 Keresés szempontjai: Minden cím: Üvöltő szelek*

87

B 90 Bronte, Emily Jane (1818-1848))* Üvöltő szelek / Emily Brontče ; [ford. Sőtér István]. Zalaegerszeg : Pannon Lapok Társ., [2010] cop. 2010. - 317, [1] p. ; 21 cm. - (A kedvenc könyveim ; ; 14.) A mű eredeti, angol nyelvű címe: Wuthering heights .eredeti cím:Wuthering heights .ISBN 9789638899859 Angol regény,19. század,English fiction,19th century.,820-31"182/187"Bronte7.03 Mt.: Sőtér István (1913-1988)) [(ford.)] lsz: 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány kölcsönözve, határidő: 2013.03.06. 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány

A keresési szempontoknak megfelelő dokumentumok Összes példány: 11 Bent lévő példány: 10 Keresés szempontjai: Elsődleges szerzői minőség: Bronte*

88

B90 Bronte, Charlotte* Jane Eyre : regény / Charlotte Bronte ; [ford. Ruzitska Mária] ; [versford. Görgey Gá bor] ; [utószó Kéry László]. - 2. kiad. - Budapest : Európa, 1962. - 475 p. ; 20 cm Megjelent A lowoodi árva c. is .- eredeti cím:Jane Eyre .Mt.: Görgey Gábor (1929-)) [(ford.)] Mt.: Kéry László (1920-1992)) [(utószó)] Mt.: Ruzitska Mária (1890-1959)) [(ford.)] lsz: 1.példány B 90 Bronte, Emily Jane (1818-1848))* Üvöltő szelek / Emily Brontče ; [ford. Sőtér István]. Zalaegerszeg : Pannon Lapok Társ., [2010] cop. 2010. - 317, [1] p. ; 21 cm. - (A kedvenc könyveim ; ; 14.) A mű eredeti, angol nyelvű címe: Wuthering heights .eredeti cím:Wuthering heights .ISBN 9789638899859 Angol regény,19. század,English fiction,19th century.,820-31"182/187"Bronte7.03 Mt.: Sőtér István (1913-1988)) [(ford.)] lsz: 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány kölcsönözve, határidő: 2013.03.06. 1.példány 1.példány 1.példány 1.példány

89

90

91

92

93

94

95

96