A vonatok érkezése és indulása

A vonatok érkezése és indulása Miskolc—Budapest Személy Gyors Gyors Személy Vegyes Gyors Személy Személy

ind. 5.12 — érk. 9.35 ind. 7.40 — érk. 10.42 ind. 13.30 — érk. 15.56 ind. 14.10 — érk. 18.30 ind. 19.25 csak Hatvanig ind. 20.13 — érk. 23.33 ind. 1.26 — érk. 5.38 ind. 1.34 — érk. 5.45 Budanest—Miskolc

ind. Személy ind. Gyors Személy ind. Vegyes Hatvantól ind. Gyors Személy ind. ind. Gyors ind. Személy

23.45 — érk. 4.08 6.55 — érk. 9.59 8.12 — érk. 12.44 — érk. 16.50 14.10 — érk. 17.25 17.25 — érk. 21.35 19.19 — érk. 21.47 0.17 — érk. 6.44

Miskolc—Sátoraljaújhely Személy Személy Gyors Motor Személy Személy Személy

ind. 4.20 — érk. 6.03 ind. 5.17 — érk. 7.26 ind. 10.29 —' érk. 11.49 ind. 12.50 Nyíregyházára ind. 13.35 — érk. 15.39 ind. 17.49 — érk. 19.46 ind. 22.05 — érk. 23.47

Sátoraljaújhely—Miskolc ind 5.17 — Személy Motor Debrecenből ind. 11.20 — Személy 14.26 csak Vegyes Gyors ind. 18.36 — ind. 20.23 — Személy ind. 23.27 — Személy

érk. 7.07 érk. 11.27 érk. 13.10 Szerencsig érk. 19.55 érk. 22.59 érk. 1.14

Miskolc—Bánréve Személy Személy Személy Személy

ind. 7.38 — érk. 9.02 ind. 13.44 — érk. 15.30 ind. 17.40 — érk. 19.10 ind. 21.53 — érk. 23.05

Bánréve—Miskolc Személy Személy Személy Személy

ind. 6.03 — ind. 8.05 — ind. 11.16 — ind. 17.24 —

érk. 7.27 érk. 9.24 érk. 12.52 érk. 18.48

Miskolc-—Mezocsat Személy Vegyes Motoros Motoros

ind. 7.45 — érk. 8.52 ind. 13.50 — érk. 15.28 ind. 17.00 — érk. 18.03 ind. 20.52 — érk. 22.00 Mezőcsát—Miskolc

Motoros Motoros Személy Vegyes

ind. 4.40 — ind. 6.20 — ind. 13.38 — ind. 18.04 —

érk. 5.50 érk. 7.23 érk. 14.50 érk. 19.38

Miskolc—Kassa Személy Gyors Személy Gyors Személy Gyors

ind. ind. ind. ind. ind. ind.

4.38 10.22 13.43 17.35 20.15 21.57

— érk. — 'érk. — érk. — érk. — érk. — érk.

7.23 11.47 15.59 19.03 22.27 23.02

Kassa—-Miskolc Személy Gyors Személy Személy Gyors Személy

ind. ind. ind. ind. ind. ind.

4.50 6.10 10.33 12.17 18.36 23.11

— — — — —

érk. 7.16 érk. 7.23 érk. 12.58 érk. 13.20 érk. 20.23 érk. 1.24

Miskolc:—Torna Személy Személy Személy

ind. 7.51 — érk. 10.13 ind. 14.07 — érk. 16.37 ind. 19.10 — érk. 21.31 Torna—-Miskolc

Személy Személy Személy

ind. 4.49 — érk. 7.18 ind. 7.18 — érk.--9.54 ind. 15.58 — érk. 18.24

KELETI EGYHÁZ

UNIÓS SZEMLE T U D O M Á N Y O S ÉS E G Y H Á Z P O L I T I K A I FOLYÓIRAT FŐSZERKESZTŐ:

SZftNTflY-SZÉMáN ISTVÁN dr. SZERKESZTŐ:

KOZMA JÁNOS CIKKEK. Szántay-Szémán István dr.: Országos szervezkedésünk elé. Kozma F e r e n c : A Nagy Szent Bazil r e n d két schematizmusa. Cselényi István: Szolovjev vallásbölcselete, m i n t messzianizmusának alapja. UNIÓS SZEMLE. f P. Bangha Béla S. J. Ima a keleti és nyugati

MEGJELENIK HAVONTA. JULIUS ÉS AUG. KIVÉTELÉVEL S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS

K I A D Ö H

I VATAL:

M I S K O L C , H U N Y A D I - U . 3. ELŐFIZETÉSI

AR

ÉVI 6

P.

K Ü L F Ö L D R E ÉVI 8 P E N G Ő POSTATAKARÉKPÉNZTARI BEFIZETÉSI LAP SZÁMA: 45595

egyház

egységéért. (Bessariontól.) KRÓNIKA. I m á d k o z z u n k a szent unióért. IRODALOM. Előítéletek gátjain keresztül. H. Marchaptj holland miniszter hazatérése. ADATTÁR. P. Basilovits Joanik O. S. B. M. F u n d a t i o Koriathovits-ana,. Az egyesült keleti egyházak Magyarországon kívül. Bulgária. (Folytatás.) K E L E T I LEXIKON. Apokrif-könyvek. — Szentsírtemplom. Föltámadás-templom.

VII. ÉVF. 5. (65.) S Z Á M 1940. M Á J U S HÓ

Ecclesia Orientális

Annus VII. Nr. 5. (65.) Maius 1940.

Periodicum menstruum S. Unionis. — Redactio et Administratio Miskolc, Hungaria. Hunyadi-u. 3. — Pretium annuum 8 pengő aurea. SUMMARIUM.

Incipit organisatio systematica Confoederationis Unionisticae S. Nicolai Pro Hungaria. — De Catologis Ordinis S. Basilii Magni in Hungaria et in

provincia Romena degentium. — Philosophie Solovjev-i. — Oratio pro unione Orientális Occidentalisque Ecclesiarum.

„Hogy mindnyájan egyek jegyünk." Uniós vezérkönyv az egyházak egyesüléséért imádkozni és dolgozni kívánó katholikusok .(papok és világiak) számára. Alapvető ismeretek. Bő imádságos rész az egyház keleti és nyugati liturgikus imáiból.

Ara két pengő Szent István Társulat —

Budapest VIII., Szentkirályi-utca 28—30. sz.

FELVÉTEL A KŐSZEGI ÉS BUDATÉTÉNYI MISSZIÓSHÁZAKBA A z Isteni Ige Társasága missziós szerzetesr e n d e z e n két missziósházába f e l v é t e l t n y e r h e t n e k a g i m n á z i u m n a k mind a n y o l c o s z t á l y á r a olyan jó, jól tanuló és egészséges fiúk, a k i k a z Isteni Ige Társ a s á g á b a n hithirdető p a p o k a k a r n a k lenni. É r e t t s é g i b i z o n y í t v á n n y a l jelentkezők azonnal a r e n d noviciátusába n y e r h e t n e k felvételt. A felvételre vonatkozólag b ő v e b b felvilágosítást nyújt a SZENT

IMRE MISSZIÓS SZEMINÁRIUM HÁZFŐNÖKSÉGE KŐSZEG

ORSZÁGOS SZERVEZKEDÉSÜNK ELÉ.

Hét évi talajelőkészítő munkánk. Isten kegyelméből immár az országos szervezkedés megkezdésének lehetőségéig jutott el. Bizonyára minden olvasónkban és az egyházak sz. uniójának minden barátjában őszinte örömet fog kelteni az a hír, hogy Bíboros-hercegprímás urunk, aki az orsz. uniós Szövetség alapszabályait imár régebben jóváhagyta, — a napokban a mm. Püspöki Kar kebeléből dr. Dudás Miklós -hajdúdorogi megyés püspök urat bízta meg a m|agyar uniós szövetség elnöki tisztével. Illetékes és avatott kezekbe került tehát az uniós mozgalom vezetése és hisszük, hogy maga az a tény, hogy a nm. Püspöki Kar magáénak fogadta a Szent Miklós Uniós Szövetséget, önmagában is szilárd alapot és méltó keretet adott ennek a döntő jelentőségű egyetemes keresztény mozgalomnak, amely már a legtöbb európai országban szervezetten folyik. Épen e napokban Hollandiából ¡intéztek hozzám kérést, hogy az apostoli nuntius úr számára szolgáltassak adatokat a magyar uniós mozgalom állásáról és munkájáról, — érthető örömmel számoltam be az ú j lendületről. Szinte gondviselésszerű történésnek kell tartanunk, hogy püspökelnökünk kineveztetésével egyidejűleg megérkezett a nm. Belügyminisztérium jóváhagyása is, amellyel a szövetség alapszabályai életbe léptek és megnyilt számunkra az országos szervező munka lehetősége, — akkor, amikor a politikai helyzet természetes 'korlátokat emel az ú j egyesületek alapítása és működése elé. Most már, miután minden formai akadály elhárult, csak a katholikus klérus és hívők megértésén fog megfordulni a magyar uniós mozgalom sikere. Ez lesz fokmérője annak, hogy mennyire él bennünk az egyház egyetemességének tudata és Krisztus Urunk egységet óhajtó végső akaratának átérzése. Aki közelebb van az Űr szívéhez, az melegebben érzi át forró esdeklését, amikor az Atyától, Akitől mindent megkapott, — az egység nagy ajándékát kéri övéi számára. Nekünk is ezen örök példa szerinit elsősorban imádkoznunk kell a sz. unióért, amely Congar szerint „mindenek előtt az imádság és a theológiai remény tárgya." Az imádság meghozza, vagy fokozza majd bennünk ia benső vágyat az egyesülés után, — amelyért dolgozni is készek leszünk. Eme munka sikerének első feltétele Bademacher szerint az evangelium szelleme szerint

97

való élet, mert „a (keresztény egység egyetemes megújítása isteni csodát kíván s csak az isteni megvilágosítással és indítással szemben való alázatos megadásunk irányítja majd értelmünket és szívünket abban a nagy munkában való közreműködésre, melyet az LTdvözítő így jelölt meg: „Mindnyájan egyek legyünk." Hadsereget ¡kell itehát toboroznunk, amely alázatos megadással kész mindennap felidézni lelkében az Üdvözítő kínos szorongását, amellyel a földről való távozása, illetve megváltó szenvedései előtt az egység különös ajándékáért könyörgött. A gyakorlati munka terén azonban egy táborban kell sorakozniok mindazoknak, akik Kelet—Nyugat kölcsönös megismertetésével az első tárgyi (lépést akarják megtenni elszakadt testvéreink felé. Erre módot fog nyújtani a szövetségünk alapszabályai szerint megalakuló uniós irodalmi és tudományos osztály, amelynek m u n k á j a széles körben fogja népszerűsíteni az uniós ismereteket, és előmozdítani a kérdés dogmatikai, történelmi, liturgikus és más irányú tudományos féltárását. A tudományos megalapozás nélkül alig alkothatunk tiszta és átfogó képet a kérdés horderejéről és terjedelméről, valamint az újraegyesülést előmozdító vagy akadályozó okokról. Wunderle szerint ma sokan nagyon hamar készen vannak a Keletre vonatkozó ítélettel, hogy nem aktív, megmerevedett és hogy alig ¡hozhat valamit az egyetemes egyház kincstárába. A tárgyilagos kutatás azonban m á r alaposan meg cáfolta a könnyelmű és a munkától irtózó felfogást. Trubeckoj herceget is idézi, aki Kelet ikónáiról, a festőművészet bámulatos kincseiről írva azt mondja, hogy a Kelet lelkét magába záró ikónák némán hallgatnak, de ha felnyitják ajkukat, beszélni fognak ihletről, szépségről, hitről, Isten világának csodáiról. Előttiünk az egész Kelet még ilyen némán hallgató ikona, amelynek ajkát a megismerés, a testvéri érdeklődés és szeretet kulcsával kell próbálnunk felnyitni, hogy beszéljen nekünk az Anyaszentegyház őskoráról, a közös kincsekről, amelyek az egyetemes egyházat illetik A toborzó ívek az egyházi főhatóságok 'kegyes közvetítésével mihamar széjjelröppennek és mi hisszük, hogy a magyar katholicizmus súlyához, földrajzi fekvéséhez és történelmi elhivatottságához méltó lesz a feladat, amely a magyar uniós munkát mihamar akár az olasz, a francia vagy a német és holland uniós munka nívójára szökkenti. Szántay-Szémán István dr.

98

A NAGY SZENT BAZIL REND KÉT SCHEMATIZMUSA. Irta: KOZMA FERENC

Mióta az Egyházban kialakultak a szerzetes rendek, az egyházi élet helyzete, emelkedése, dicsősége, hanyatlása mindig szoros kapcsolatba hozható a szerzetes rendek vagy egyes szerzetesek történelmével. Nemcsak nyugaton van ez így. Keleten, ahol egyedül képviselte a kereszténységet, az egyház történelme, az egyházi élet szelleme szinte kivétel nélkül mindig azonos a keleti szerzetesi élet történelmével és szellemével. Ezt a keleti szerzetesi léletet pedig az Egyház legrégibb monachus-ainak, a Szent Bazii Rendnek az éllete jelentette. Életük, működésük megfigyelése, azokon az adatokon keresztül is, amelyeket sehematizmusuk nyújt, nem lesz tehát érdektelen. Az Egyház legrégibb szerzetes rendjével, Nagy Szent Bazil Rendjével (Ordo Sancti Basilii Magni) kapcsolatban nem lesz talán érdektelen felidézni, hogy a rend nemcsak az egyház bizánci szertartású részében (az unitusban, de különösen a schizmatikusban) terjedt el, hanem vollt a Bazil-rendnek nagyon virágzó nyugati, latin szertartású ága is. Különösen Franciaországban és Spanyolországban terjedt el. Amott Annonayban, itt pedig Toledóban volt a leghíresebb rendházuk. A francia ágnak köszönhető, hogy latin szertartású baziliták ma is tekintélyes számban élnék és működnek Amerikában, úgy Kanadában, mint — onnan áttelepülve — az Egyesült Államokban is. Anyaházuk a kanadai Torontóban van. A bizánci ritusú uniitus egyház Nagy Szent Razil-rendű szerzetesei öt kongregáció keretében élnek. Ezek közül három él Keleten, a melchita egyház kebelében. A Salvator és a Soarita-kongregáció Szíriában, a Soarita-kongregációbói 1829-ben kivált úgynevezett alepp-i kongregáció pedig Libánon államban székel. Mindhárom kongregációnak procurator generalisa van Rómában. A negyedik Bazilita kongregáció az itáliai kongregáció, melynek központja a grottaferratai apátság Róma mellett. A Bazil-rend Olaszországban több mint 900 éves múltra tekinthet ugyan viss-za, de a kongregáció csak 1579-ben alakult. A minket legközelebbről érdeklő kongregáció, — a Bazil-rend ötödik kongregációja a Szent Jozafátról elnevezett, mely tulajdonképen csak 1931-ben alakult meg a galíciai „Legszentebb Üdvözítőről" elnevezett proviciából, ¡mely a maga ismételt sikeres reformja után elvégezte a magyarországi provincia reformját és rajokat engedvén ki magából, megteremtette az új, most már Rómában székelő kongregáció alapját. A Szent Jozafát-kongregációnak négy prvinciája van. A régi, a Legszentebb Üdvözítőről elnevezett, a legutolsó időkig élénken kivirágzó, de most oly súlyosan megpróbált és feldúlt galíciai provincia, melynek már Varsóban is volt rezidenciája, a kárpátaljai provincia, amely a múlt év óta beleolvadt a magyar „regióba" s ezzel együtt alkotják a Szent Miklósról elnevezett provinciát, a harmadik a Provincia Romena, a romániai házakból alakult rendtartomány, végül a negyedik a kanadai provincia. A kongregációhoz tartozik a jugoszláviai „regio" is, a zágrábi 99

rendiházzal. Ez tuiajdo-nkép provincia inchoata, amelyről közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. Ugyancsak e (kongregációhoz tartozik a brazíliai misszió is három missziós házzal. Az Egyesült Államokban a legutóbbi időkben még nem volt rendháza a Rendnek, de misszionáriusai aikkor is működtek az államokban. A két schematizmus, amelyet ismertetni kívánunk, a Szent Miklós kongregáció, tehát a magyarországi és a román provinciáról szól. A Szent Miklós provincia felett is átszáguldott a vihar. Tulajdonfcép a reform előtti Sz. Miklós provincia újraépítése kezdődik itt, amelyet az Isten kegyelméből időközben megerősödött magyar regio végez a kárpátaljai részen maradt atyákkal. Az államváltozás következtében ugyanis az ukrán származású atyáik elhagyták a Kárpátalját, a: szlovákiai származásúak pedig — 8 páter, 5 scholasti'kus és 4 fráter, — úgy tudjuk, a görög szertartású rendemptoristátk nagymlihályi házában várják a munkalehetőséget. A rendtartomány 8 rendházban, helyesebben 7 rendházban és 1 rezidenciában (Beregdéda) működik. — Két püspököt adott ez a provincia az egyháznak: Gojdics Pétert, az eperjesi egyházmegye apostoli adminisztrátorát és Dudás Miklós dr. hajdudorogi püspököt. Rajtok kívül 27 páter, 13 skolasztikus és 35 segítő fráter tartozik a provincia keretébe. Rendházaik: Hajdudorog, Husztbaranya, Kisberezna, Máriapócs, Misztice, Munkács (Cserndkhegy) és Ungvár. Ezekhez járul még a már említett beregdédai rezidencia.. A provincia Ekét parochiát: Husztbaranyát és Máriapócsot lát el rendszeresen. Ezeken kívül Kisbereznáról adminisztrálja a mércse-i parochiát is. Mindezeken a helyeken — a filiátósofeon is — végzi a hitoktatást is az elemi iskolákban, Hajdudorogon pedig az elemi és polgári iskolában. A rend főtevékenysége a hívek lelki gondozása. Ezért is nagy gondot fordítanak a szertartások pontos és rendszeres végzésére. Minden rendházukban vezetnek hitbuzgalmi egyesületeket is. De a népmissziók tartásában is buzgólkodnak a rend (külön e célra kiképzett atyái. A rend noviciája, filozófiai és teológiai főiskolája Munkácson, az ősi csernekhegyi monostorban van. Itt tanul a provincia 4 theológusa, 5 filozófusa, 4 más növendéke és 3 noviciusa. Azt elmúlt vihar jelének kell betudnunk, hogy a succrescenfia nem látszik olyannak, mely nagyvonalú fejlődést tenne lehetővé — ikárára a görög katholikus egyháznak. A hatalmas ungvári monostorról szóló adatokban hiába keressük az internátus adatait, mely internátus pedig rövid működése alatt is annyi kiváló értéket neveit az Egyháznak és hazának. A provinciának saját nyomdája 'van Ungváron, sajnos, jelenleg igen kis rendi személyzettel. De bizonyára akkorra, amikor a Rend újra kezdheti irodalmi, folyóiratkiadói tevékenységét, a munkásokat is megadja az isteni kegyelem. A rendtartomány katalógusa egyébként nem nyújt támpontot arra, hogy következtetni lehetne a rend működésének, fejlődésének jövő irányára. Az adatokból inkább csak az tűnik ki, hogy a provinciának erősödnie kell, hogy betölthesse határain belül és határain kívül egyaránt reá váró nagy és nehéz feladatokat. 100

Kár, hogy a rend katalógusai nem közlik Nagy Szent Bazil II. rendjének, a bazilissza nővéreknek adatait is, hogy azok alapján megisonerhetnők ennek a magyar területen oly dicsőséges és évezredes múltú és nagy jövőjű női rendünknek életét és működését. A román provinciának — mely 1937-ben önállósult — 5 monostora van, melyeik közül azonban m a még csak 4-ben laknak rendtagok. Ezek a következők: Bikszád, Mojszej (Máramaros), Nicula (Szamosujvár mellett), Obrezs (Balázsfalva mellett) és
SZOLOVJEV VALLÁSBÖLCSELETE, MINT MESSZIANIZMUSÄNAK ALAPJA. I r t a : CSELÉNYI ISTVÁN»)

A nagy metafizikusok mindig hordanak magukban valami tragikumot. Ragyogó épületet akarnak emelni a túlsó parton, de csak egy, az e parton szétömlő épület kopott kövei állnak rendelkezésükre. Az innenső és túlsó oldal, a jelenségek és a valóságok világa közti demarkációs vonal átléphetetlensége magyarázza, miért rejt magában a „metafizikai szükséglet" — tragikus sorsot. De míg legtöbb gondolkodónál az a baj, hogy nem tudnak innen-oda jutni, megeshetik az is, hogy onnan-ide jutni nem tud. Ez történt a múlt század utolsó negyedének legnagyobb gondolkodójával, Szolovjev Szergejevics Vladimirrel. Bámulatos az a sokoldalú tehetség, mellyel az Isten megáldotta. Maga kicsiben ugyanaz a „pozitív mindenegység" volt, amelyért bölcseletében harcolt. Egyetemes szelleméhez hasonló talán Platónon kívül alig van a bölcselettörténetben. Nemcsak tudós és az első rendszereket szervesen egybeforrasztó bölcselő, hanem a 19. tsz. egyik legkimagaslóbb teológusa, a nyilt élet embere, különleges publicisztikai talentum s csodálatos finomságú költő. S mindezek az adományok nem estek benne szét atomisztikusan; mélységesen vallásos lelke sajátos egységet és színt adott nekik, s ebben a lelkületben, mely Szolovjev leglényét teszi, az ószövetség prófétáira emlékeztet. A tragikum csak az, hogy amikor valamit alkotni kellett, mindig valamely konkrét pontján kellett megfognia a világot, valamit alkotnia, s így egész mivoltát sohasem vihette át alkotásaiba. A szellemi atomizmus ellen már a Szolovjevre nagy hatással volt pánszlávisták küzdöttek. Szerintünk az embernek mindig mint egésznek, a világhoz való vonatkozás-lehetőségei teljességében kell megjelennie, s ép a lélek vallási állapotát, annak súlypontjellegét hangsúlyozták. De az tény, hogy ugyanazon egyén két vagy több szellemi képességének működése sohasem egyesül egy eredőben, — a lélek vallási állapotát pedig, mint ilyet, objektiválni sohasem lehet, mert az csak teoretikum a metafizikai valóságról és Isten lényéről, etikum, vagy többé-kevésbbé tökéletlenül ráutaló esztétikum lesz, de nem maga a lélek mélye. Ezért nincs Szolovjev egyik művében sem, de az összesben sem —az egész Szolovjev. Első pillanatban észrevenni, hogy 'lénye középpontja tevékenységén kívül maradt. Szelleme valósággal a metafizika túlnani partja M ő l közeledett, tele sok mondanivalóval; mondott is sokat, de a FORRÁSOK ÉS IRODALOM: Wladimir Solowjeff: Ausgewählte W e r k e (ford. H a r r y Köhler); I. B a n d : Die geistlichen Grundlagen des Lebens. Steppuhn: Wladimir Szolowjew. Leipzig. Bíró Bertalan: Anima Candida — Vladimir Szergejevics Szoloviev. (Vigília, 1935. II.) Szántay-Szémán István dr.: Szolovjov. („Modern katholikus f e j e k " c. gyűjteményben. Szerk.: Mihelics Vid. Bp. 1937.)

102

Jeglényegét nem mondhatta el s a metafizikát sem plántálhatta át annak mivoltában erre a partra. Nem azt mondjuk ezzel, hogy Szolovjev kevesebbet és gyarlóbbat mondott más nagy filozófusoknál és költőknél, hanem azt, hogy mindannál, amit alkotott, sokkal többet hordozott egyénisége. A lélek vallási mélyalapjait így sem igen tárta fel nála inkább senki. Hogy ennél többet nem tett, az a metafizikai lehetetlenségen múlt: lehetetlen valakinek magát alkotásaiban immanenter feloldania. Nem szólok most Szolovjev életéről és műveiről, sem a bölcseleti rendszerek ráhatásáról, és nem akarom — mert nem is tudnám — egész filozófiáját ismertetni. De egész gondolkodását tükrözi theanthrópiás vaHásbölcselete, Melyhez szervesen kapcsolódik társadalmi eszméje, a megszűrt messzianisztikus szabad teokrácia. Erről szeretnék részletesebben szólni. — Csak azt szeretném még előrebocsátani: ne csodálkozzunk, ha Szolovjev nem a skolasztika finom termilogiájávai él; hisz amiért bennünket leginkább érdekel, az az út, amelyben a sklosztika hatásától függetlenül alkotta meg saját rendszerét, amely nemcsak a philosophia perennis egyetemes lehetőségének és létének fényes bizonyítéka, hanem amelyen át ő maga a legpozitívebb hithez, a kath. Egyházhoz eljutott. Bölcselő elmével néz olyan kérdéseket, amelyeket mi talán a teológiába utalnánk. De ez, ép ez az ő sajátos, mindent egységbe foglaló rendszere, a teozófikus szemlélet. Erről még a továbbiak során részletesebben szólok. í

*

$

„És az egész világ gonoszságban fetreng" — (1. Ján. 5, 19.) — kezdi Szolovjev az istentelenségről tartott előadásait. Krisztus a világmindenséget átjáró rossztól való megszabadulás ösvényét megmutatta áldozatával és tanával. De az emberiség ezen az ösvényen máig sem vitte sokra: a megváltás a világ számára csak a jó hír maradt, mert a világ még ma is fetreng a gonoszságban. A kereszténység élő értelme előbb elvont tanba zsugorodott, majd ez az értelem majdnem egészen kiveszett a haladó emberiség tudatából. Akik számára minden rendben van ezen a világon, azok nem is értik meg a kereszténység értelmét, mert nem látják a rosszat, amitől a világot megszabadítani jött Krisztus. A rossz — világot átjáró tény, hisz minden élet a természetben harcból és rosszból születik, szenvedésben és rabságban folyik és halálban és szétesésben ér véget. A természet egyetemes, legfőbb törvénye: harc a létért. A lények és erők bonyolult harcába folyik össze az élet; a lét — ellenséges rátámadás minden idegen létre. A legkisebb porszemtől az emberi lényig minden teremtmény ezt fejezi ki legsajátosabb természetével: „Én vagyok, és minden más csak énértem van," — s h a más az útját keresztezi, azt mondja: „Ha én vagyok itt, nem lehetsz te is itt! . . . nincs hely számodra mellettem!" És ezt mondja minden, minden rátámad minden másra, és őt magát is megtagadja minden más. A természeti élet, amennyiben egoizmuson alapul, élet a rosszban, és törvénye •— a bűn törvénye. Ugyanennek a törvénynek következtében a bűn ellenállhatatlanul megtorlást von maga után, s egyik b a j a másikat hívja. Mert ha minden lény ellenségesen viselkedik a többiek103

kel, azok is épúgy vele szemben. Az ellenséges ellenhatás érzése azonban szenvedés. Ez a rossz második formája a világon. Amint a természetben minden vét minden ellen, épúgy szenved is minden mindentől. Az egoizmus mindentől elválasztó ereje minden oldalról ránehezedik mindenre s szenvedést okoz. Az idegen erők beleütköző sokaságával végül is nem bír az egyed. A minden harca minden ellen — feltétlenül az egyes megölésére vezet. Az ellenséges erők megtörik létét: a harc halállal és széteséssel végződik. Az ember egoizmusából maga magyarázza, hogy nem élhet másokkal; rászegeződik a gyilkos dilemma: magam vagy mások ellen? S miközben másokkal szembehelyezkedik, minden másnak erejét hívja maga ellen, melyek végül megsemmisítik. Egy ilyen idegen erőktől környezett élet egész léte végeredményben csak külsőleg teszi láthatóvá az élet titkait és mutatja, hogy a természet élete — rejtett magafelemésztés. Ez a „trochos tés geneseós," a lét tüzes kereke. Tehát a rossz a világban lényegében egységes, megjelenési formájában hármas. És így az élet fájának a magafelemésztő természetben gyökere a bűn, törzse a sínylődés és gyümölcse a halál. A lényeknek egymással szemben való idegenkedése, küzdelme, meghasonlása teszi a rossz lényegét a világon. De ami összefüggéstelen, ami kapcsolatok híjján van — az értelmetlen, irracionális, mert a sem mivel sem áll összhangban. Tehát az egoizmus, a minden más ellen tusakodás belsőleg, az akarat síkján — a rossz, külsőleg pedig, a gondolkodás síkján — az értelmetlenség. Praktikus feladatunk: külső környezetünket akaratunkkal átjárni, engedelmessé tenni, — és elméleti feladatunk: ugyanazt tisztán, értelmesen magunkévá tenni — csak a magunk átlátszósága, hozzáférhetővé tétele útján érhető el, különben viszonyunk ismét csak erőszakos, rossz és értelmetlen marad. A világ értelmének kulcsa tehát — az értelmetlenséggel ellentétben — mindennek békéjében és egyetértésében keresendő. V. ö. kosmos = rend, világ; az oroszban: mir (i!) = világ — mir (ize!) = béke. — Jóllehet az élet alapja a világban a harc, a khaosz, s minden lény és erő ellenségesen tör egymásra, — mégis fennáll az Egész, az Egység. A meghasonlottság és khaosz mélyén egy másik erő láthatatlan vonalai ívelnek és rendezik harmóniába a világlétet. Világ — nem üres szó ez, ebben érzelem rejlik. Különzöttségében végeredményben egy lény sem tarthatja fenn létét és a mással való összekötöttségben találja meg értelmét, a logost, a ratió-t és valóságot. Ez az egyetemes értelem nyilvánul meg a kozmikus vonzóerőben. A világ értelme tehát az abszolút egység. Az egyes lények törnek és törhetnek arra, h o f v állítsák különségüket, de az egységi vonatkozást teljesen ki nem vethetik, mert az adja különségüknek is értelmét. Egyrészt tehát önösség, rossz, kíhaosz, sötétség, értelmetlenség, — másrészt egyesülésre törő ösztön, mindent az egészre vonatkoztatás, értelem, amely erő az anyagi sötétséget, a khaoszt akarja átjárni s a szertelenségtől megszabadítani, és többfélekép jelentkezik. A fizikai erők, — hő, fény, villamosság, stb. — a lényeket egymáshoz vonják, s a világmindenséget, világtestet képeznek. A kémiai affinitás ereje határozott rendbe állítja az elemeket. Miközben az egyik lény, hogy saját létet fenntartsa, a másikra tör s t a -

104

gadja azt, — ép ugyanakkor a másik által él, azaz állítja függését a másiktól. A lét koronája nem az egyest illeti, hanem az egészet. Minden lény kezdete és forrása feltétlenül a minden való abszolút egysége. . . Isten. Az egység, a béke, mely az örökkévalóság változhatlan nyugalmában gyökerezik, a világ mindent egységesítő értelmében nyilatkozik meg, úgy, hogy ez az értelem egyenest kifejezése, vagy Igéje az Istennek (Lógós), mely maga a megnyilvánuló és működő Isten. Egy-egy dolog legkisebb részétől kezdve a legbonyolultabb állatfajokig az összes vonatkozási funkciókban ez az értettem adja tudtul magát, az Ige, mely kezdetben volt, és amely a kezdetnélküli Istentől jön. Ez tilt meg (ontologiailag) minden különséget és kötetlenséget és minden egyest szétszakíthatatlanul összeköt a khaotikus sokféleségből egységes világba. A világ értelme, Isten Igéje állagi erő, — a világ egyes lényei számára, mint törvény, hatalom jelentkezik: „Különségednek ellene kell mondanom." A világértelem tehát harcol a sötétséggel, de még rajta való győzelméről nincs szó. A természetben az egyednek az egésszel, a többiekkel való egyesülése u. i. csak látszólagos. Az egész — számára idegen és ismeretlen marad. Nem tud az egyesülésről; nem a mást, az egészet akarja szolgálni akkor sem, amikor ezt teszi is a táplálkozásban, a csoportosulásban és a fajfenntartásban. A természetben tehát minden másokkal egyesülésre hajtó ösztön is csak az önösséget hirdeti; bár az értelem az élet megoldása, felismerést nem nyer: marad a sötétség. Egyedül az ember lesz az Egész, mely külső valós erő, valósággá — ideában. Az egyedi ember felfogja a mindent, megismeri az Egészet, tehát a világ értelmét, legalább is lehetségileg, s egyesülhet vele szabad akaratából, ami megvalósítása a világ értelmének. Az értelmetlen khaotikus létnek és az egység törvényének természetes dualizmusa küzd tehát az emberben. A többi teremtményhez hasonlóan az ember élete is tele a létért folyó küzdelem egoizmusának sötétségével, de a világ egységének ideája, a megismerés fénye felragyog számára. „És a világosság a sötétségben világolt, de a sötétség azt föl nem fogta." Az isteni Logos ott világolt a régi pogányság sötétségében is. Különösen az ókor kultúrnépeiben, a hindukban, görögökben és zsidókban világította meg az isteni Bölcseség az emberi értelmet. De nincs egyik kultúra sem ezek közül az egész igazság birtokában. Egyoldalú képek a világértelemről. (Ép az egyoldalúságok egybe- és egészbe-illesztése, az ellentétes szélsőségek egybehajlítása Szolovjev főtörekvése, ez a katholikus gondolat, amitől a világ megváltását várja.) A hinduizmusban az ember teljességgel lerázta a külső kozmikus erők bilincsét; teljesen szabad belső tevékenység, vallások, bölcseletek, költészet, tudomány csíráit hordozó szabad álmodozások, elmerülés az abszolút létben — jellemzik ezt a világszemléletet, de határozatlan egymás-hegyén-hátán-módra, mint az álomban. A buddhizmus tetőzi be az egészet: minden való és nem-való — illúzió, káprázat. A lélek öntudata önmagában tiszta lehetőség, azaz semmi, csak az isteni princípium ad neki tartalmat és valóságot. 105

Tehát a lét megtagadása — ¡vagy ú j nem-anyagi tartalom keresése. És Kelettel ellentétben a klasszikus ókor Nyugatja az utóbbit választotta. A görög-római lélek megszabadufltan jelenik meg — nem a külső kozmikus erőktől, mint a hindu, hanem önmagától, belső, tisztára alanyi önszemllélődéseítőfl. Cél lesz r (az ekységes és egyetemes megtalálása tárgyi alkotásokban, a szépség és értelem megvalósítása művészetben, bölcseletiben, államrendben. Az ember megsejdítette a valóságot az ideákban, ahol megszűnik az egoizmus, de az ideákat meg nem valósíthatta, — maga rajtuk kivül rekedt. így a világiét két létfarmában nyilatkozott meg az embernek: egyik az anyagi, fizikai lét (hé genesis), a nem-szükségszerű, rossz, a személyi róssz akaratban gyökerező; a másik a tiszta ideák személytelen világa (to ontóson), az igaz és tökélettes birodalmia. Ez az ellentétes kettősség végeredményben megoldáshoz nem jutott, mert az akarat síkján, konkrétumokban élő embernek önmagát elhagynia — lehetetlen. Tehát nemcsak a primitív népeknél, ahol a természeti vallás a romlott akarat bizonyos külsőségeit nyesegette, de a gyökeret, az önállitást meghagyta, — hanem a kultúrnépeknél sem, az ideális szemléletben sem lett kielégítő az isteni princípium és az ember közötti közrehatás. Ha tehát az isteni elrendelés a rosszban fetrengő emberi életen uralkodni akar, másként, eleven, személyes erőként kell megnyilvánulnia; a Lógósnak nemcsak kívülről kell hatnia a lélekre, hanem abban megszületnie; nemcsak megvilágítani, hanem átváltaztatni a lelket. Mivel az emberiség lelke csak egyedi lelkek sokaságában nyilvánul meg, az isteni princípiumnak az emberi lélekkel való egyesítése is, kell,, hogy egyedi, .személy: jelleget viseljen. Az isteni Logos egyre tökéletesbcdő meg" yilvánulásainak betetőzéséről van tehát itt szó. Nehézkedési erő, fény, a szerves élet ereje völtak az állomások a tökéletes fizikai emberi organismus kifejlődésének útján. Erre következőleg egy másik fejlődési folyamat jön: a közösségeket megalkotó szellemi erő, s végül az isteni fénynek a lélekbe hatolása, szerves egyesülés vele — az új, szellemi ember megszületése. Ez a történelem beirányozottsága: ezt a szellemi ember megszületését készítette elő a tökéletes, de mégis élő istenmegnyilatkozások hosszú sora. A kultúrnépek által nyert, ismertetett teofániák magukon viselik az illető népek sajátosságait. Nem formális kinyilatkoztatások voltak ezek. hanem a nagy isteni igzaság egy-egy oldalának elmosódott megnyilatkozásai, amennyiben minden nép hordoz magában valami jellegzetesei Isten értékeiből. A zsidó nép előtt, mint személyiségnek, élő aianvnak, „ É n " -nek (kellett az Istennek kinyilatkoznia. A zsidó nép jellegzetessége u. i. (volt és ma is az) a személyiség, az alanyiság kihangsúlypzottsága. (Gondoljunk csak a Zsoltárok lírájára, vagy az Énekek Éneke idilijére, míg eposzt és drámát nem termeltek.) Istent, mint valóságos Én-t a zsidók fogták fel és őrizték meg a legtisztábban, szemben a személytelen panteista vallásokkal. Láttuk, a világban a rossznak a másokat letipró önösség a hordozója, de ép ezért a megorvoslás útjának is itt kell vezetnie. A személyiség ereje nélkül az ember, a konkrét egyed számára minden jó hűvös, elvont idea marad. Energiaátváltozás kell tehát: az önállító akaratnak, a rossz energiájának a jó erejévé 106

kell változnia. A rossz ereje — legyőzve s egy magasabb, kinyilátkozó Én-nek alávetve ép a jónak alapja és hordozója. így lett a „keménynyakú" nép — a szentek és próféták népévé. A pátriárkák, bírák és próféták sorozatában egyre élesebb körvonalakban nyilatkozik meg a személyes Logos, s egyre közeledik személyi megtestesülése. — Ha a zsidó nép nemzeti jellegének megfelelő volt az Isten emberréievésének módja, — másrészt ennék idejét az egyetemes történés szabta meg. Midőn az Ige ideákon át való megnyilatkozása kész volt, s az emberiség ennek az életben levő rossz leküzdésében elégtelen-voltát felismerte, minden kultúrjava ellenére rádöbbent a világ sivárságára s a ma egyedülvalóságára, s amikor az emberi és az állami külsőséges valóság egyetlen személyben, az istenített cézárban nyert kifejezést, — megjelent az orvoslandó személyiség formájában a tükrözetlen Logos, az isteni valóság: Isten emberré lett. A világ értélmének megnyilatkozása ezzel betetőződött. Az értelmet az egyesnek az egésszel való egyesülése adta. Az elemek és kozmikus hatalmak évezredekig tartó harca után, amelyben a világértelem a vonzási, stb. törvényekben halványan ott működött, megjelent az első értelmes teremtmény a földön. Ez a Lógósnak, mint ideának ú j megnyilatkozása volt, de még mindig ködösen. Végül elő, "személyi erőként nyilatkozik ki a világértelem; mert Isten több, mint az anyag természetes életén eluralkodó törvény és mint a valótlanság és rossz sötétségében világoló értelem: Isten abszolút személyiség. De másrészt a világ is, mely .az egoizmusok miatt a széthullás jegyében állt, s a Logos egyre tökéletebedő megnyilvánulásai, az egyeseket összekötő erők által, lassan-lassan lábolt kifelé a khaotikus létből, — az Ige testté-levésében elérte tökéletes egybehangoltságát és értelmét. Krisztus személye u. i., valamint egykor Ádámé is, összesített személyiség is, mely az egész természeti emberiséget felöleli: nemcsak egyedi, hanem egyetemes lény is, a szellemi újjjászületésre. Ha tehát az értelmet az összefüggés, az egyesülés adja, Krisztusban az emberiség tökéletes érteimet nyert, mert benne maga az emberiség is egyesült mint fejben, másrészt az ember benne az Istennel köttetett össze legszorosabban. Krisztus az által, hogy ennek a jelenség-világnak folyamába leereszkedett, az örökkévalóság középpontjából, helyesebben a mellett, történelmi középponttá vált. De lehetséges-e Isten emberré-levése és miként? Természetesen deista isten-fogalommal nem, ha t. i. Istent a világon abszolúte kívülálló, elkülönített lénynek vesszük fel. De a panteista álláspont alapján sem ¡lehetséges. Az egész u. i. nem lehet egyenlő egy részével; már pedig erről volna szó, ha Isten a világjelenségek általános szubstanciája, egy egyetemes minden volna, s az ember ennek csak egy jelensége. Ez egyoldalúságokkal szemben mi tudjuk, hogy a világ a korlátolt lények összessége, s így Isten, mivel korlátlan, valóban kívüle áll, önmagában és önmaga számára transzcendentális, mégis a világgal vonatkozásban tevékeny, teremtő erő. E meggondolás szerint Isten emberrélevése az egyetemes létrend számára nem valami idegen, hanem lényege szerint a világ és emberiség történelmével összekapcsolt, előkészített, logikusan kibontakozó. Ez a teofánia tehát bizonyos érte107

lemben nem nagyobb csoda a megelőző, tökéletlenebb teofániáknál, s az első szellemi ember megjelenésénél. A természetes történetbölcselet sem húnyhat szemet a dolgok reális rendje előtt: az egész történelem az Istenemberre irányul. Az Isten emberrélevése tehát nemcsak lehetséges, hanem a világterv lényeges része. Krisztus az emberi akaratot szabadon alárendelte az isteninek, s közvetítő és egyesítő princípium lett Isten és természet között, mely utóbbi megtisztulva elvesztette tragikus különzöttségét. Hogy a természeti élet élet a rosszban és valótlanságban: ezt tudták a brahmánok és buddhisták és görög bölcselők is. De ennek felismerése és az Igazság, a Jóság, iá Szépség eszményi világának elgondolása nem elég, mert h a az az igaz élet, akkor hatnia is kell. A testi élet alapja a rossz és vége a halál és szétesés. Az igaz éiiet alapja a szeretet, mely legyőzi a rosszat, a halált a feltámadásban. „A régi világnak ennyi jutott: tstent ideában szemlélni; az ú j világ, melynek az Istenség valóságban megjelent, nem érheti be a szemlélettel: élnie és cselekednie kell a kinyilatkoztatott isteni princípium erejében, az élő Isten képe szerint kell megváltoznia: nemcsak szemlélni az istenit, hanem istenivé is lenni. Ennek megfelelően az ú j vallás nem lehet passzív istentisztelet (theosebeia), vagy imádás (theolatreia), hanem isteni tevékenységnek (theourgia) kell lennie: az isteni és emberi együttműködésnek, hogy utóbbi testi és természeti cselekvésből szellemivé és istenivé változzék. A mindenkinek mindenki ellen való harca ezzel — in actu primo — végetért. Ha minden rossz gyökere az egyesek elkülönzöttsége volt, ami egyúttal az összefüggéstellenséget és értelmetlenséget jelentette, ez az ellenséges feszültség s értelmetlenség feloldódott az isteni Logos mindeneket egyestő megnyilatkozása révén, ami a lét reális rendjéhez kétségtelenül hozzátartozik. S a legtragikusabb önösség, az embernek az Istentől való — bár nem ontológiai, hanem morális — elszakadása, ai»i viszont ép az ontológiai ¡függés logikai tagadására vezet, végül szintén mlegtört a Logos kinyilatkozásait betetőző emberrélevésében: az ember és az Isten személyi egységbe lépett. De hogy ennek üdvös hatását — in actu secundo — érezhessük, minden egyes emberre és az egész emberi közösségre kell alkalmazni. A causa exemplaris — bizonyos értelemben — az Istenember.. Isteni és emberi, közösség és egyed egybehangolása — ebben látta Szolovjev fininden válság megoldását. Ez a vallásbölcseletileg megalapozott gondolat tulajdonképen a szolovjevi messziánizmus. A messziánizmus — a történéti hivatástudat — már régebbi az orosz szellem világában; magával az orosz kereszténységgel érlelődött ki. A múlt században, a napoleoni háborúk egyrészt nagyban megnövelték az addig alvó orosz népi öntudatot; ráébredt, hogy ő nagy, s valami nagyot tud tenni; másrészt az orosz értelmiség felismerte Oroszország kulturátlanságát. Teljes hévvel vétik magukat a forrongó nyugateurópai szemékre. A „nyugateurópások" átrágják magukat az ú j bölcseleti és társadalmi rendszereken, s Oroszországot mindenáron s mindenestől a modern Nyugateurópába a k a r j á k kényszeríteni, mégpedig természetesen a pozitivista világnézet alapján, ami szerintük Európa jövőjét teszi. A széllemi eszmélődés egészen sajátos a teljesen egyedülálló 108

Gsádajev Péternél. Az ő álma csak a középkori katholikus Európa volt, gótikus dómjaival. Nála m á r világosan körvonaiozódnak a nagy gondolatok, melyeket Szolovjev átvett s egyoldalúságuktól megszabadított: Krisztusban nyilatkozott meg az egyetlen igazság; a történelem célja az emberiség teokratikus megszervezése; ehhez az út a katholikus Egyház, mely utat Oroszországnak is választania kell. — Míg a nyugaieurópások a radikális-kommunista eszményért harcoltak s minden vallástmetafizikát elvesztettek, addig a másik nagy irány ép erre esküdött s patriarkális idillről álmodozott. Ez az irány volt a szlávofilek vagy pánszlávisták mozgalma, amelyről mi csak távoli politikai derivátumaiból szereztünk halvány tudomást. Pedig mély filozófia és szellem állt mögötte. Chomjákov, a két Kirjejevszky, Vinográdov, Akszákov nagy tűzzel hirdetik az elatomizálódott nyugati szellem csődjét. Mindennek az emberi lét vallási centrumára való vonatkoztatása által az ember minden .szellemi erejét egységbe gyűjteni s ezáltal Isten országát a földön msgraiósítani: ez a „szent Oroszország" történelmi feladata. Szolojevre mindezek a szellemi irányok mély hatással voltak. De hiányosságukat felismerte s ellensúlyozta. 21 éves korában megírta híres művét, „A nyugati bölcselet válságá"-t (mely -magántanári értekezése volt). Beigazolja, hogy a két nagy bölcseleti irány: a racionalizmus (Descartes, Spinoza, Leibnz) és empirizmus (Bacon, Hobbes, Locke, Berkeley, Hume) egyaránt szekpszist eredményezett: az abszolút való megismerése lehetetlenségének felismerését. Az egyik u. i. így fogalmazott: A való létező apriorisztikus megismerésben ismertetik meg (dogmatizmus). Ámde az apriorisztikus megismerésben csak a gondolkodás formjáit ismerjük meg (Kant). Tehát gondolkodásunk formái a valós létező (Hegel), vagy másként — a fogalmak. A másik pedig így jutott erre: A valós létező tényleges tapasztalatunkban ismertetik meg (Bacon). Ámde tényleges tapasztalatunkban csaik öntudatunk különféle empirikus állapotait ismerjük meg (Locke). Tehát tudatunk különféle állapotai a valós létező. — Kant és az idealisták egyre határozottabban azonosítják a liétet és a gondolkodást, abszolút egocentrizmushoz jutnak. Stirner, illetve Nietzsche tetőzi be mindezt korlátlan praktikus önállításéval. — Szolovjev mélyrehatóan mérlegeli mindezt, s a nyugati spekulatív filozófia és pozitív tudományosság minden értékének fenntartásával (hiszen főkép Hegel és Schopenhauer ráhatása az előbbiek alapján szemmel látható), megállapítja a két megismerésmód elégtelenségét, a logikában és ismeretelméletben; a metafizikában velük szemben állítja a konkrét és mindentegyesítő szelemet, minit abszolút princípiumot; az etikában felismeri, hogy a végső cél csak minden lény közössége, a világtörténelmi fejlődés szükségszerű és célszerű folyamata által érhető el. A nyugati gondolkodás eljutott a teljes atomizmushoz. Alapján a „bellum omnium contra omnes" valósul meg; szétforgácsolódás, átkos önösség, azaz a rossz gyökere. Amint láttuk, kezdettől fogva ez az erő is uralkodik a vilgában, mely az egység erőit ¡megbontani vágyik, mindenütt az individuális életformák szabadságát keresi. Hatása alatt a valóság és jelentőség az egyes emberekre megy át; az egységes és egyetemes-valóság híjján szűkölködő abstrakció lesz, halott törvény; egyetemes egoizmus és anarkia ennek a szociális-, maga-ura és ezáltal istentelen 109

ember a végső vallási kifejezése. Ezt az elvet testesíti meg magában a nyugati emberiség. A másik nagy történelmi alakító erőt a mozulmlán Kelet képviseli. Énnek az ellentétes erőnek törekvése az emberiséget életfejlődése minden körében és stádiumában egy legfelsőbb elvnek alárendelni, tehát mindig és mindenütt megsemmisíteni az önálló egyéniség elvét. Szociális vonatkozásban ennek (kifejezése: egy uralkodó és rabszolgák holt tömege; vallásilag pedig: Isten és mellette egy önálló szabad ember sem, tehát egy ember-ellensége Isten. Kelet embere a kvietista és fatalista, mert a „kiszmet"-be nincs beleszólása. — Szolovjev világosan meglátta, hogy amit a mohamedánizmus nyíltan tett meg, ugyanazt megtette eltitkolva a bizantinizmus is: az embert eltépte az Istentől. Míg Nyugaton ép az isteni ment mindinkább feledésbe, addig Bizáncban az ember. A valóságban megfeledkeztek a kereszténység alapelvéről, melyet ugyan szóban serényen védtek: hogy Krisztusban a tökéletes isteni elválaszthatatlanul és lényegileg egyesült a tökéletes emberrel, akivel azért az egész emberiségnek mind személyi, mind a közösségi életben összekapcsolva lehet és kell lennie. Ha a Fichte-Schelling-Hegel-féle elgondolás szerint minden fejlődést a tézis, antitézis és szintézis három mozzanata határoz meg, s az ellentétek a keleti gondolkodás tézisében és a nyugateurópai szellem antitézisében jutnak kifejezéshez, akkor itt valami nagy szintézisre van szükség, mely mentes mindkettő egyoldalúságától. Ez az erő összebékti a legmagasbb elv egységét az individuális formák és elemek szabad sokí éles égével, megalkotja az emberi organizmus égész-ségét s elvezet az igaz istenemberséghez. Ezt a szintézist kell Szolovjev szerint Oroszországnak megvalósítania. Mármost további trichotomiával élve gondolkodónk az érzelem, iil. alkotás, az értelem, ill. elméleti tudás és az akarat, ill. a gyakorlati cselekvés hármas mezejét veszi figyelembe. így e három síkon Kelet számára a misztika, a teológia és az egyház jut, Nyugat számára a pedig, melyben ismét formális és materiális stádiumot vesz fel, az alkotás szférájában a szépművészet a 1' a r t pour 1' art elvével és a kézműipar, a tudás szférájában az abslmkl filozófia és a pozitív tudomány, a gyakorlati tevékenység szférájában pedig a politikai állam és a gazdasági társadalom. A szintézis mi lesz? Az alkotás mezején a misztikus keleti művészetet össze kell kapcsolni a 1' art pour i' art formai tökéletességével és a kézműipar anyagi célszerűségével; miáltal a theourgia jön létre. A tudás mezején a keleti teológia törekvését — t. i. megismerésünk körébe vonni a valós létezőt, az abszolútumot — a pozitív tudomány szilárd bázisán akarja megalapozni és szellemünk a spekulatív filozófiának köszönhető finom kipallérozottságának segítségévéi realizálni, ami által adva van a theosophia (nem w általunk ismert, Annié Besant-féle értelemben), mint a jövő kor egyetlen lehetséges és szükséges ismerete. Ami a praktikus szférát illeti: a politikai államot és a gazdasági társadalmat vallási elemekkel kell átszőni, amint viszont az emberi társadalom egyedül igaz szervezetét, az egyházat politikai és gazdasági szempontokkal kitágítani (ezt a vezérló szempontok adására érti). Tehát a jövendő emberiség itt is a máig 'uralkodó egyoldalúságok szerves szin110

tézise által jut a helyes elvhez, s ez a társadalomnak theokratiá-ban való megszervezése. Az egyház és állam viszonya morális kapcsolat, de a ker. államnak önkéntelen alá kell vetnie magát az Egyház felsőbb tekintélyének, mert az képviseli a magasabb, vallási érdekeket; az állam ezáltal ideailzálódik és átszéllemiesül. Ezek a Magasabb, vallási érdekek, melyekben az államnak az Egyház vezetése alatt szolgálnia keli: a kereszténység elterjesztése a világon, a népek békés közeleése maga a kereszténység által és minden népnél la szociális vonatkozások rendezése a keresztény eszmény szerint. A bűntettek nem intézhetők el pusztán az állam rendőri közbelépésével, hanem az egyház morálpedagógiai közreműködése szükséges. A merő vegetatív élet értelmetlen; az egyed élete az élet továbbadásában nyerne értelmet. De h a Önmagában értelmetlen, akkor végeredményben az egyedek ¡életének összessége, a f a j élete is értelmetlen és hazudása az életnek. Immanens világszemlélet szerint tehát végeredményben céltalan és értelmetlen a f a j és az állam léte. Csak a keresztény vallás ad az államnak értelmet és jelentést és ép ezért fölötte áll az államnak. De minél magasabbra emelkedik a nap a föld felett, annál inkább megvilágítja és felmelegíti a földet. Az Egyház által eléadött cél pedig tényleg megvalósítani mindazt, amit hiszünk, ennek a mi emberiségünknek és világunknak megváltoztatását a krisztusi valóság, az Istenemberség megtestesülésének képére és hasonlatosságára. Ennék a nagy szintézisnek hordozóját Szolovjev, a szlavofilekhez hasonlóan a jövendő Oroszországban látta. A fichtei gondolat az egyes nemztek különleges rendeltetéséről m á r a szia vo fi] eket is megfogta, az orosz népnek specifikusan vallásos nép és szent ország gyanánt való felfogásában. Az orosz messzianisták m á r a 16. századbeli Filotej Sztarec óta azt hitték, hogy Moszkva lesz a harmadik Rónia, s az oroszság a maga pravoszláv hitével fogja megváltani az emberiséget. — Szolovjev tudta, hogy az ú j választott nép és népi messiási tudat nem lehet többé, mert Isten választott népe m á r az egyetemes keresztény emberiség. A szabad teokrácia, az Egyház Isten földi birodalmának reális és objektív formája. Ha mégis Oroszország történelmi hivatásáról beszél, ez ebbe logikusan beleillik. Mert h a a két ellentétes történelmi erőt, a tirannikus egység tézisét s az atomizmus antitézisét konkrét tényezők képviselték (t. i. a muzulmán és némileg á bizánci Kelet, ill. Nyugateurópa), akkor a szintézis megvalósítását is konkrét közösségnek kell vállalnia, nem mint csak maga számára valót, hanem mint egyetemes értékűt, de olyan közösségnek, amely erre különleges vallási beállítottságú lekialkatánál fogva leginkább alkalmas. A szolovjevi messzianizmus tehát, mely a pravoszláviában üdvöt nyerő oroszság szlavofil kihangsúlyozottságát Gsádajev középkori katholicizmusért való rajongásával tompítota, nem jelentett volna pánszlávizmust, hanem ép minden nép hivatástudatának felébresztésével, Isten országának, a szabad teokráciának megvalósítását a földön. Tragikus, de minden bizonnyal nem magán az orosz népen múlt, hogy e messzianizmus helyett Oroszországnak a bolsevizmus messzianizmusa jutott. (Folytatjuk.!

UNIOS SZEMLE A SZENT M I K L Ó S M A G Y A R O R S Z Á G I UNIÓS SZÖVETSÉG KÖZLEMÉNYEI

f PÁTER BANGHA BÉLA S. J. j A Szent Miklós Szövetségnek m á r is gyásza van. P. Bangha Bélát, Jézus Társaságának kiváló szónokát, az európai nevű hitvédőt, a Szemisz központi igazgatóságának tagját lapunk nyomása közben, április 29-én maga elé szólította Isten. Mint az Egyház mindent átfogó egységének harcosa, természetesen az unió ügyének is lelkes b a j n o k a volt. Ezt honorálta alakuló közgyűlésünk, mikor az ideiglenes tisztikar megválasztása alkalmával a központi igazgatóság tagjai közé választotta. A Magyar Kultura hasábjain néhány évvel ezelőtt megjelent hoszszabb tanulmánya az egyházi egység kérdéséről, melyben a teljes-tökéletes keresztény egységhez vezető utat éles logikával jelölte ki és világította be s az a könyvtárnyi hitvédő mű és sokezernyi prédikáció, mely nevét feledhetetlenné fogja tenni, azt a reményt keltette bennünk, hogy nemsokára szövetségünk tudományos és irodalmi szakosztálya is legértékesebb tagjainak egyikét fogja benne tisztelni. Isten másként határozott felőle. Magához hívta mielőtt kiváló elméjének gyümölcsei számunkra is megértek volna . A Szent Miklós Szövetség minden tagjának buzgó imája száll föl azért a nagy lélekért, ki Istenért és Egyházáért emésztette föl magát: adia neki Jézus, kiért élt és dolgozott, a hű és jó szolgák, a nagy istenszeretettől áthatott lelkek gazdag jutalmát!

-j- A Szemisz országos elnökét az Alapszabályok értelmében a nm. magyar püspöki kar kebeléből s ezzel egyetértően Magyarország bíboros hercegprímása delegálja. Az országos elnök e megbízatása nem jár le a választott tisztikar megbízásával együtt, h a n e m állandó jellegű. így a Szövetség életében az országos elnök személye lesz az a szilárd pont, mely körül az ú j mozgalom összes elgondolásai és megnyilvánulásai kikristályosodnak. Az országos elnök személye lesz az az állandó iránymutató, mely a tisztujítások során időről-időre válto-

112

zó szövetségi tisztikarok működésének egységes irányt fog adni s ezzel a szövetségből kiinduló uniós m u n k a céltudatosságát is biztosítja. Ezek az elgondolások vezették a nm. magyar püspöki kart és a bíboros hercegprímás úr Ö Eminentiáját is, mikor a közóhajnak is engedve, szövetségünk élére Dudás Miklós dr. hajdudorogi püspököt állította országos elnöki minőségben. Országos elnökünk uniós téren nemcsak elméleti szakférfiú, hanem olyan, ki az uniós problémákat a pravoszlávia által átszőtt területeken, lelki vívódásban élő papok és

nép között ismerte meg. Ismeri a balkáni és északi pravoszlávia által birtokban tartott vagy legalább megkísértett területeket s a püspöki kinevezését közvetlenül megelőző néhány év alatt, mint unió-mentő missziós atya, történelmi értékű munkásságot fejtett ki a még cseh impérium alatt állott ruthénföldön és az independentisták által lángbaborított Északamerikában. Elgondolásait, szándékait jól ismerjük s azzal a megnyugvással bízzuk magunkat bölcs vezetésére, hogy a kormánykerék a legjobb kezekbe jutott és szövetségünk kis s a j k á j a az

ő kormányzása alatt a történelem sok lelki hajótöröttjét fogja visszamenteni Péter bárkájába. -j- Alapszabályaink belügyminiszteri jóváhagyása április 18-i kelettel megtörtént. Ügyvezető elnökünk m á r intézkedett is kinyomatása felől. Rövidesen eljuttatjuk az egyházmegyei igazgatókhoz a taggyüjtéshez szükséges nyomtatványokkal együtt, hogy a propaganda m u n k á j á t nagyrészt még a nyár beállta előtt befejezzük s ősszel a tényleges uniós m u n k á n a k lendülhessünk neki.

IMA a keleti és nyugati egyház egységéért, amelyet Bessarion niccai érsek a ferrara-florenei zsinat első ülésén mondott el (1438. október 8.) 1 Óh Istenünk, Megváltónk, add, hogy meglássuk ama napot, amikor a győzelem és öröm himnuszát — egy lélekben egyesülve, egy dallamban, egy összhangban zengjük neked, — és alattad, mint egyetlen fő alatt élve, mozogva, lélegezve, ugyanazt érezve és ugyanazt mondva, — egymással egyek legyünk. Óh Krisztus Király, mi téged akarunk és kívánunk egyedüli uralkodónkul, akinek drága vérével lettünk megváltva s aki érettünk, amidőn a bűn rabságában voltunk, megfizetted a váltságdíjat s aki megszabadítottál bennünket a tyrannus (a Sátán) megszállásából. Tedd, hogy mindketten a te egy nyájaddá legyünk, ne tűrjed, hogy a tieid szakadásban legyenek; ne taszítsd el azokat, akik kölcsönösen egymás ellen harcolnak. De nem is teheted, hogy az egyiket eltaszítsd és a másikat magadhoz vonjad, mert mindkettőért tenmagadat adtad, mindkettőre 1 nézve a te kiontott drága véred lett az üdvösség fürdőjévé. Ugyanazon szereteteddel ajándékozd meg mindkettőt; jöjj egyszerre segítségünkre mindkettőnknek és mindkettőnket vonj magadhoz, mert Te mindkettőnk számára ugyanazon cél gyanánt Önmagadat jelölted meg a kölcsönös megértésben és kötelékben. Ne tűrjed, hogy mi egymástól távoli idegenek legyünk, ami által egyesek a célt is egészen eltévesztik. Óh Szentlélek, kegyelemajándékok forrása, bölcseség Lelke, az értelem Lelke, a jámborság Lelke, aki által és akivel az egyház eme harcát megvívjuk, — tarts tőlünk távol minden fenhéjázó gondolatot, öntsd mindnyájunk szívébe az istenfélelmet, ajándékozz meg értelemmel és bölcseséggel, légy velünk mindnyájunkkal, akik éretted vonulunk a küzdelembe. Nyilatkoztasd ki az egészt igazságot, mert nemcsak az igazság Lelke vagy és annak neveznek téged, de feladatodnak is tekinted, hogy velünk az igazság megváltozhatatlan hangja által az egész igazságot közöld. Óh háromszemélyű egy Isten, aki kimondhatatlan szavaddal mindeneket 1 ) Görög szövege a latin fordítással együtt megtalálható a Mansi-féle zsinati gyűjtemény XXXI. kötetének 499. oldalán. Német fordítása megjelent az iEine heilige Kirche" 1939. év., 169 old.)

113

létrehoztál, mindent fenntartasz, mindennek gondját viseled és mindent kormányzol, az ember is a te műved . . . De lelkének sajátos java az igazság . . . a legjobb és legistenibb mindazon javak között, amit bírunk és bírni fogunk. Ezen javadat ajándékozd nekünk, add, hogy az igazság bennünk mindenkor meglévő legyen és ahol az megjelenik, ott be is fogadják. Bocsásd meg, ha bármiben is, ami téged illet, akaratunkon kívül eltérnénk tőle, mert nemcsak te magad vagy kikutathatatlan, kifürkészhetetlen, hanem a legtöbb teremtményed is, habár azok csaik gyönge visszhangjai, árnyékai és képmásai a te isteni ősképednek. H a j o l j le tehát a hozzád könyörgökhöz és vezesd őket azon az úton, amely hozzád, az egyedül igaz Istenhez visz. S amint te magad három hypostazist, azaz személyt egyesítesz magadban és mégis egy végtelen lényeged és természeted van s a személyek többvolta ezen egységeden semmiféle csorbát nem ejt, — úgy tégy minket is teljesen egyekké, h a b á r sokfélék és különböző nem zetekból valók s hozzá még — amit a gonosz ellenség hintett el — felfogásban es hitben is különbözők vagyunk. Távolítsa el ezt a különbözőséget és tégy bennünket .egészen egyekké a benned való hitben és a rólad való felfogásban és ne engedd, hogy bármi is megakadályozza, hogy egyek legyünk és hogy a nemzetek különfélesége, száma ,sokasága és egyénisége mellett is egyformán gondolkodjunk. Ez legyen a mi imánk is!

KRÓNIKA Imádkozzunk a szent unióért Uniós kilencedet rendelt el Papp Antal érsek, apostoli kormányzó úr pünkösd előttre. A nagyjelentőségű körrendelet szövege a következő: Az Egyház egységéért Krisztus Urunk példája szerint állandóan könyörögnünk kell. De erre különösen alkalmas a pünkösd előtti idő, amikor az apostolok is buzgó imába merülve várták a Szentlélek eljövetelét. Ezért csatlakozzunk mi is a Szociális Testvérek által kezdeményezett országos mozgalomhoz és minden parochiális templomunkban legyen az egyesülésért szentkilenced. Elrendelem, tehát, hogy ft. lelkészeim pünkösd előtt 9 napon át a reggeli szentmise után a hívekkel közösen m o n d j a n a k el 1 Miatyánkot, 1 Üdvözlégyet s az itt következő imát: „ K ö n y ö r ö g j ü n k az Ú r h o z . — U r a m i r g a l m a z z . — Isten, ki p ü n k ö s d ü n n e p é n tüzes nyelveik a l a k j á b a n szálltál k i v á l a s z t o t t a i d f e j e f ö l é és m i n d n y á j u k a t egyetlen Lelk e d d e l á r a s z t o t t a d el, h o g y a h í vők s o k a s á g á n a k is e g y szíve és e g y lelke tegyen, k é r ü n k Téged, a d d m e g összes h í v e i d n e k u g y a n -

ezt a Lelket, h o g y a n y e l v e k és szertartások csodálatos különbözőségében u g y a n a z t a szeretetet b í r j á k és e g y é r z é s ű e k l e g y e n e k az egész E g y h á z fejével a m i U r u n k Jézus Krisztusnak dicsőségéért, aki ¡Benned él és u r a l k o d i k u g y a n ezen Szentlélekkel egységben Isten, m i n d ö r ö k k ö n ö r ö k k é . A m e n . "

Hasson buzdításul >a kilenced elvégzésére az, hogy akik ezen nyilvános ájtatosságon részt vesznek, minden napért 10 évi búcsút nyerhetnek s az ájtatosság befejezése után a szokásos feltételek mellett (gyónás, áldozás, a pápa szándékára ima) teljes búcsút, ha legalább ötször résztvettek az ájtatosságon. 114

— HALÁLOZÁS. Boksay János p. prelátus, tb. kanonok huszti gör. kath. lelkész április 24-én elhunyt. Papi pályáját Budapesten mint segédlelkész és templomi karnagy kezdte. Majd a rutén felvidékre került. A cseh megszállás alatt tevékeny tagja volt a magyarbarát Kurtyákpártnak s minden hazafias és kultúrális megmozdulás részese. Sokat dolgozott a rutén-magyar megértés érdekében. Kárpátalja visszatérése után kormányzói meghívást kapott a képviselőházba s tagja lett a kormányzói biztosi véleményező testületnek. Nagy szertartási és egyházzenei tudásával a magyar görögkatholikusság javára alapvető munkát végzett, mikor az ősi görög-szláv egyházi dallamokat magyar egyházi szövegekre alkalmazva kiadta. Férfi- és vegyeskarra írt miséit sokszor halljuk a rádión át is a budapest-rózsákterei gör. kath. templomból. A Volosin-napok alatt szicsgárdistak elhurcolták, sőt főbelövéséről is jött hír, de nem bizonyult valónak. A gör. kath. magyarság és ruténség egyaránt mély részvéttel veszi körül sírját. — A MAGYAR TURISTASZÖVETSÉG karöltve a katolikus természetjárók Hegyi Szent Bernát Társulatával vasárnap, április 28-án tartotta meg első közös turakirándulását Visegrádra és ezt egybekötötte a hegyi szent Bernátnak, a természetjárás védszentjének, megünneplésével. A MFTR „Erzsébet királyné" hatalmas termesgőzösén több mint ezer, egy ki sebb hajón mintegy kétszáz természetjáró indult el reggel hét órakor. A Római part után a h a j ó nagy ebédlő-

jében dr. Dudás Miklós hajdudorogi görög szertartású katholikus püspök az egybegyűlt közönséghez szentbeszédet mondott, melyet a h a j ó minden részében hangszórók közvetítettek. Majd a Postatakarékpénztári Tisztviselők Énekkara a „Bodlog asszony Anyánk"-at adta elő. Dudás püspök szentbeszédében fejtegette, hogy a természetjárás helyesen művelve közelebb visz sltenhez, megtanít műveiben csodálni a Természetet,

a természeti törvények megfigyelésével megtanít az isteni törvényeknek való engedelmességre és végül fokozottabb áldozatkészségre ösztönöz Isten és embertársaink iránt. A nagyhatású beszéd után a püspök azokkal az imákkal, melyeket a nagy alpinista pápa, XI. Pius írt, megáldotta a turista felszereléseket, a természetjárók személyét és a művészi kivitelű szent Bernát plaketteket. Az áldást >a h a j ó több p o n t j á n megismételte. Visegrádon a hajóállomástól a plébániatemplomhoz vonult a menet, ahol a püspök Krajnyák Gábor tb. kanonok es a görögszertartású papság több tagja segédkezésével szentmisét mondoh, amely alatt az énekkar egyházi énekeket adott elő és a résztvevők nagy számban áldoztak. Este visszatérőben, az énekkar a h a j ó n hangversenyt adott. — ÉRDEKES KÍSÉRLETRŐL ad számot a Civilisation Européenne áp rilis 5-i száma. Schauman Ruth költő kezdeményezésére érdekes fametszeíű képekben megjelenítették Berlinben a keresztút 14 állomását s a művészi szépségű képeket vetítőkészülékek segítségével bemut atták a berlini katholikus székesegyházban. Minden egyes kép bemutatását megfelelő elmélkedés és ének kísérte. Az újszerű prédikálási mód, mint a lapok írják, nagyon tetszett a berlinieknek. — AZ UNIÓS IMANYOLCAD KEZDEMÉNYSZÖJE F. Wattson, -anglikán pásztortól származott szintén anglikán pap, február 7-én elhunyt. Wattson, mint annyi anglikán paptársa, komoly történelmi és teológiai kutatás után rátalált a krisztusi igazságra s a katholikus egyház kebelére tért. Kezdeményezésére ma m á r milliók tartják világszerte a január 18—25-i uniós imanyolcadot. Wattson ezt 'az ájtatossági gyakorlatot még mint protestáns pásztor vezette be s példájára az anglikán papok közül számosan most is tartják. 115

IRODALOM

* Előítéletek gátjain keresztül. H. Marchant holland miniszter hazatérése. Budapest, Korda. A budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája ¡az eredeti mű negyedik német kiadásából fordította Hollandia kiváló jogtudós miniszterének a katholikus egyházba való visszatéréséről szóló könyvét. A könyv megválasztásáért és fordításáért egyaránt dicséret illeti az Egyházirodilmi Iskolát, mert nemcsak a konvertita irodalom egy ú j gyöngyével ajándékozta meg a magyar katolikus könyvpiacot, hanem a még mindig tétovázó lépésekkel induló magyar uniós mozgalomnak is szolgálatot tett vele. B i z o n y á n nem tévedek, ha megjegyzem, hogy ez a cél is lebegett a fordítók előtt. Ezt értékeli a fordításhoz írott előszavában dr. Bangha Béla S. J. is, aki nagyon helyesen mutat rá arra, hogy az ú. n. szeretet unió hamályos ködéből az egyház egységéért végzendő, lényegbe vágó munkát kíván. A magyar fordításhoz a szerző is külön előszót írt, amelyben a tekintély nélküli egyházalapítások szomorú következményeinek ecsetelése után megállapítja, hogy „a Krisztusban való utáni vágynak ú j r a ébredeznie kellett." Világos, észszerű fejtegetéseiből szinte önként folyik a következtetés, amelyet szóval úgy fejezett ki, hogy „az előítélet és tudatlanság zárta el előtte oly sokáig az Egyház kapuját." Ma m á r több nyelven és sok ezer példányban m u t a t j a ez a könyv az utat haza: a katholikus egyházba. A könyv fejezetei mutatják, hogy melyek voltak azok az előítéletek, amelyeknek falait le kellett döntenie, mielőtt az igazságot kereső tépelődő 116

lelke az egyéni átélés kitörölhetetlen benyomásaival, alázattal borult az Oltáriszentség előtt. E könyv olvasási a vergődő lelkekben világosságot gyújt a hívőnek, a katholikusokat pedig segíti és megerősíti. Uniós szempontból főképen „Az egyház" és „Amit Isten kíván tőlünk" c. fejezetek értékesek. Ha egy kicsit tovább gondolkodunk, szomorúan állapíthatjuk meg hogy a katholikus egyházon belül is vannak előítéletek, amelyek a szertirtások különbözőségét a lényeg mélyéig túlozzák és az uniós m u n k á n a k krisztusi parancsa iránt érzéketlenné tesznek sokakat. Ezeknek kiküszöbölése is elsőrangú feladat! Milyen megdöbbentően i g a z i van a szerzőnek, amikor az utolsó fejezetben ezeket m o n d j a : „Ütött az utolsó óra. A megváltás utáni vágy m á r ellenállhatatlan. És itt nem hiányozhat egyikünk ereje sem, ha mégoly kicsinyre értékeljük is azt. Itt nem engedheti át helyét egyikünk sem i másiknak. Itt mindegyikünkhöz szól a kiáltás, még a legigénytelenebbekhez is. S nincs ember, aki legalább egyetlen embertársában ne tudná gyengíten : azokat az előítéleteket, melyeket nekünk le kell győznünk. Csak így tesszük meg azt, amit Isten kíván tőlünk." Melegen a j á n l j u k tehát olvasóinknak e könyvet, amelynek végén a fordítók gondosan összeállított irodalmi tájékoztatót is adnak azok számára, akiket az Egyház kérdése és Krisztus Urunknak egységet parancsoló végső a k a r a t i közelebbről is érdekel. Az ízléses kiállítás a Korda-nyomdát dicséri. A mű ára 3.— pengő. dr. Sr.

ADATTAR FUNDATO KORIATHOVITS*ANA Irta: BASILOVITS JOANIK O. S. B. M. EIscTköieie Kassán, I799*ben jelent meg.1)/ XVIII. fejezet. Zeikan Joannik XII. munkácsi püspök. Zeikan (Zékány) Joannik a közölt adatokból kitetszöleg „ellenpüspök" volt Rotoszinszky Parténus Péterrel szemben. „Néhai II. Rákóczy György erdélyi fejedelem hátrahagyott özvegye, Báthori Zsófia nevezte ki munkácsi püspökké s az ő kegye folytán Moldvában a fölszentelést is elnyerte, azonban mégsem Munkácson, hanem Miszticén székelt. minthogy ugyanakkor a munkácsi monostorban Rotoszinszky Pártén Péter tartotta székhelyét, kit az egyesült papság szavával és közös szavazatával választottak, kit az apostoli Szentszék megerősített, az apostoli király kinevezett s aki 1659-ben javadalmának adományozását is elnyerte s abba a királyi biztos közbenjöttével beiktattatott, ki püspöki joghatóságát állandóan gyakorolta is." Joannik közbenjárására alapította Multvánszkv Konstantin erdélyi vajda a munkácsi monostor templomát, de hogy ott nem lakott, azt a templom jobboldalán elhelyezett kőtábla is bizonyítja, melyen rutén nyelven és betűkkel a következők olvashatók: . . . residente eotum in Monasterio Munkácsiensi Petro Parthenio Rotoszinszky, voto ac communibus suffra giis Cleri uniti electo . . .

„Theodor Koriathovits Kyázem bil, Za otpuscsenije hrichov Mon-astir zrobil, Drevjana ce-rkov ot vika zosztavala, A terazneissaho Roku 1661. k a m e n n a j a sztala Prez Konstantina Vojevodu Multyánszkáho Z Nedj.eleju na imja Hozpozeju jeho, Vladikoju na toj csasz Joanniky zosztaval Zo Miszticsova otomszja pilno sztaral, I toi k a m e n j zrobiti dal. Roku 1661. Maja 13." Magyarul: Keriathovics Tivadar herceg volt. Bűneinek bocsánatára zárdát épített, századok óta fennállott egy fatemplom, a jelen 1661. évben azonban kőből való épült Multvánszkv Szilárd vajda gondoskodásából feleségének, Nedjelának (Dominikának) a műhöz való hozzájárulásával. Joannik volt a püspök ebben az időben, ki Miszticéről viselte gondját buzgón és ezt a követ ide helyeztette 1661. m á j u s 13-án. Lehet, — jegyzi meg a szerző — hogy Rotoszinszky beiktatása előtt Munkácson lakott, mint ahogy Rakoveczky Metód is lakott ugyanott De Camellis József előtt, honnan aztán eltávozott. így távozhatott Zékány is el Miszticére, melynek földesura volt. Valószínűleg a már előbb megkezdett templomépítés befejezését hirdeti a fölirat. De Camellis József 1690-ben naplójában följegyzi, hogv hat évvel ezelőtt (tehát 1684-ben) Joannik püspök pappászentelte Verecsánszky Bazilt, vagyis ebben az időben még gyakorolta püspöki hatalmát. XIX. fejezet. Árdán Porfir XII. munkácsi püspök. A munkácsi templom jobboldalán elhelyezett kőtáblába vésett nevén kívül semmi se mhirdeti

emlékét.

117

XX. fejezet. Rakoveczky Methód XIII. püspök. A Mihály nevű zaricsói pap által B'arkóczy György támogatása melleit építeni kezdett monostor falán elhelyezett tábla őrizte meg emlékét, melynek ruthén nyelvű felirata ez volt: „Metód munkácsi, makovicai szepesi, krasznobródi, (laborcrévi), máramarosi és egész magyarországi püspök, 1689. ápr. 26.) Utóda De Camellis sokat emlegeti. De Camellis diariuma szerint öt a munkácsi püspökségbe 1690 április 10/22. napján a nagyváradi püspök és Klobusiczky Ferenc, a Rákóczy-birtokok legfőbb jószágkormánvzója iktatták be. Ugyanakkor Rakoveczky Metód munkácsi hegumen (zárdafőnök) három szerzetestársával együtt szláv nyelven letette a katholikus hitvallást. XXI. fejezet. Koriathovits alapítása és a Corvin-féle megerősítés közötti 98 év alatt (1362—1458) a munkácsi monostorral semmi különösebb dolog nem történt kivéve, hogy királyi adományozásává lett a javadalma. Istvánfi jelentése szerint 82 évvel ezután, 1550 körül, mikor János Zsigmond gyámja, Petroyics János interrex a kálvinizmust Munkácson is terjeszteni kezdte, a monostornak járó tizedeket elvonták és a reformátusoknak juttatták, ami méginkább folyt Rákóczy György alatt, ki a munkácsi vár és uradalom birtokosa volt. Bobe1viscse és Lauka községeket pedig Rákóczi a saját birtokához csatolta. Mikor pedig az ifjabb Rákóczy Györgv özvegye, Báthori Zsófia a katholikus hitre akart visszatérni, ugyanezen elvont tizedeket a munkácsi latin szert, papnak juttatta s a monostortól elvett ivánhegyi, lelecsonkai és vereshegyi dézsmákkal is ennek javadalmát erősítette. Boboviscse és Lauka továbbra is az uradalomé maradt. (Vége az első kötetnek.)

A z egyesüli keleti egyházak Magyarországon kívül. Bulgária. (Folytatás.) Kevéssel az exarchatus fölállítása előtt, 1859. novemberében 'a macedónbulgárok egy csoportja a konstantinápolyi apostoli delegátushoz fordult s a katholikus egyházhoz való csatlakozásra irányuló óhaját jelentette. 1860. decemberében egy másik csoport az örmény érsek-prímást, Hasszun Antal kereste föl hasonló kérelemmel. Minthogy tervüket a török porta is kedvezően fogadta, IX. Pius Szokolszky József archimndrita személyében egyházi főt adott az ú j katholikus közösségnek, kit 1881. febr. 8-án Rómában érsekké szenteltek és Rómában fiatal papokat képeztek a bulgár egyház részére. IX. Pius fölhívására az asszumptionisták és resurrectionisták siettek az i f j ú egyházi szervezet segítségére. Csakhamar mások is követték s 1863 körül különösen a kapucinusok igyekeztek a bulgárokat a római ritus számára megnyerni. Az eredmény az volt, hogy sohan visszatértek a schizmára. Szo-

118

kolszky nemsokára Kievbe ment s a kormányzásban akadályoztatva levén, a Propaganda Kongregáció a bulgár katholikusok kormányzását iediglenesen a paulinus Arabadzsszky Péterre bízta. Ez azonban a görög szertartástól szintén idegenkedvén, 1865. márc. 7-én Popov Raffael, Szokolszky diákonusa nyert megbízást, s ugyanőt még június 12-én püspökké is szentelték. A szentelés Konstantinápolyban történt, mégpedig Róma egyenes rendeletére nem latin, hanem görög kath. főpap végezte: Szembratovics lembergi érsek, ószláv nyelven. Popov 1855-től 1876-ig kormányozta a bulgár katholikus egyházat. 1864ben az assumptionisták Plodjivban (Filippopolis) iskolát állítottak, melyet 1884-ben kollégiumá fejlesztettek.. A resurrectionisták Drinápolyban (Adrianopolis) létesítettek hasonló iskolát. 1873-ban Izvorov Nilus bulgár püspök katholizált s Popov halála után, 1876. október 1-én ő

iett megbízva a bulgár egyház kormányzásával. 1882-ben a bulgárok külön képviseletet nyertek a török udvarnál. Ugyanakkor Thrácia és Macedónia részére külön apostoli helynökségeket állítottak föl. E helynökségek élére 1883. április 7-én Macedoniábn Mladenov Lázár, Thráciában jún. 12-én Petóv Mihály kerültek. Ez az egyházi berendezkedés fenn is maradt egészen a világháborúig. Izvorovnak 1895-ben a scliizmára való visszatérése után 1896. december 22-én Konstantinápolyban Mirov Mihályt szentelték bulgár püspökké, ki 1923. aug. 17-én hunyt el. A thráciai és macedóniai bulgárok nagy része elköltözött lakóhelyéről s ezeknek ú j telepedési helyén, Szófiában 1923-ban apostoli kormányzóság létesült. Első kormányzója ennek Kondov Kristóf archimandrita volt, kit 1924. ápr. 11-én püspökké szenteltek. Ennek utóda Kurtyev Cirill, ki •a budapesti eucharisztikus kongreszszus reprezentatív görög szert, miséjének egyik koncelebránsa volt s akit 1926. június 31-én briulai c. püspökké szenteltek.

A katholikus bulgárok legnagyobbrészt Thrácia bulgár uralom alatt maradt részeiben, továbbá Szófia, Burgás, Várna és a Fekete tenger vidékén laknak. Liturgikus nyelvük az ószláv. Énekdallamaikban a görög melódiák a polifonikus orosz melódiákkal váltakoznak. A bulgár görögkatholikusok száma 1932-ben 5598 volt, kiket Kurtyev püspök 41 pappal vezérel. Templomuk mindössze 18 volt 1932-ben. (Frissebb adatok nincsenek.) Van két férfi zárdájuk 5 szerzetessel, egy apácazárdájuk 15 apácával. Iskolájuk mindössze kettő, 7 tanítóval s kb. száz növendékkel. A filippopolisi szemináriumnak 1932-ben 10 növendéke volt, a yambolinak 15. Szemben ezekkel a nemegyesülteknek száma (szintén 1932-ben) 4,061.829 volt 3164 templommal és 2597 pappal, kik 11 metropolitai egyházmegyeébe tartoznak. A szófiai apostoli adminisztratura élén a már többször említett Kurtyev Cirill briulai (Szmirna mellett), másként varlai c. püspök áll.

KELETI LEXIKON Apokrif könyvek alattt a szentírási könyvekhez hasonló olyan műveket értünk, melyeknek szerzőjük, koruk, eredetük és sugalmazottságuk nincs hitelesen megállapítva, jó segédeszközök azonban a szentírási korismerethez. Szűz Mária életének sok adatát ilyen apokrif könyvek őrizték meg, egyebek között pl. a jeruzsálemi szentélybe való bevezetésének tényét, melyet az Egyház november 21-én meg is ünnepel. (A keletieknél nyilvános, a nyugatiaknál csak choralis ünnep.) Ilyen könyvből került a nagy apodipnon szertartásá-

ba Manasszesz király bűnbánati imája is. Szentsír-templom. Más néven: Föltámadás templom az a templom, mely Krisztus Urunk sírja fölött áll Jeruzsálemben. Az első templomot a föld legszentebb helyén Nagy Sz. Konstantin és édesanyja, Sz. Ilona építették s 335. szeptember 13án szentelték föl nagy ünnepélyességgel. A keleti egyház e napot ma is choralis ünnepként üli meg. A fölszentelést követő napon vitték föl a templomba Krisztus valódi keresztjét, 119

melyet Sz. Ilona 328 körül megtalált. A keresztet a nép előtt ünnepélyesen fölmutatták. Ez volt a seznt Kereszt első „világraszóló" fölmagasztalása. A Szentsír-bazilika n a g y j á b a n még m a is ennek a t e m p l o m n a k a m a r a d ványa, de az idők f o l y a m á n sok átalakuláson ment keresztül. A keleti szakadással a szentsír-templom is megszűnt katholikus templom lenni s az orthodoxia b i r t o k á b a n maradt. Később a katholikusok ismét rész', k a p t a k benne, de részt k a p t a k utóbb a protestánsok is. Jelenleg öt vallás osztozik r a j t a s bizony — ezelőtt kéth á r o m évvel m á r azon a ponton állott, hogy hatóságilag b e z á r j á k , mert restaurálására nézve a sok birtokos nem tudott megegyezésre jutni s az idők viszontakságai igen megviselték. Az épület mostani a l a k j á b a n leönagyobb részben a keresztes h a d j á r a t o k korából való, de eredeti f o r m á j á r a alig lehet ráismerni i hozzátoldozoit sok kolostortól és egyéb épülettől. Maga a szent sír a f ő h a j ó közepén, a főkupola alatt épített, liagymakupolás kis kápolnában van, mely alig éri el az iskolaterem métereit. (8.5-

szer 5 m.) Márvánnyal borított sziklapad ez, az eredeti szent sír maradványa, melyen éjféltől kezdve délik fölváltva miséznek a kath " k u s ér orthodox papok. A belépőnek szinte nehéz rátalálni, mert a f ő b e j á r a t o n belépve, magas falat talál maga előtt az ember, mely a f ő h a j ó t nem engedi látni. Ezt a részt angyali k á p o l n á n a k hívják, mert a kenethozó asszonyok ott beszéltek az angyallal a föltámadás h a j n a l á n . J o b b r a emelet-magasságú szikla áll: a Kereszt helye. A szikla tetején álló kis k á p o l n á b a n a Kereszt helye fölött a görögkeletiek oltára áll, oldalvást azon a hslyen, hol Jézust ruháitól megfosztották, katholikus oltár áll. — Közel a Szentsír templomához, a Getszekertb enán sír templomához, a Getszemáni kertben áll a Halálküzdelem (Agónia) temploma, azon a helyen, hol Jézus véres verítékezése történt. (Egyesek állítása szerint Nagy Konstantin temploma itt állott volna s az ú j bazilika a n n a k alapjain épült.) E n n e k 12 kup o l á j á t más-más nemzet rakatta ki mozaikképekkel. A főkupla a mienk, magyaroké.

Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay-Szémán István dr. pápai prelátus. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi-utca 3. Nyomatott Ludvig István könyvnyomdájában Miskolc, Rákóczi-utca 18. szám. 120

TÉLI MENETREND

1939. okt. 8.

1940. május 15.

Budapest—Miskolc—Debrecen—Munkács Budapest

ind.

Miskolc

érk.

ind. Miskolc érk. Szerencs Nyíregyháza érk. érk. Debrecen Saujhely Ungvár Munkács

érk. érk. érk.

Munkács

ind.

Ungvár

ind.

ind. Saujhely ind. Debrecen Nyíregyháza ind. ind. Szerencs Miskolc

érk.

Miskolc

ind.

Bpest

érk.

0.10 4.20 4.30 5.12 7.40 9.10 6.11 8.04 8.35 20.42 21.20 23.27 18.48 20.15 0.27 1.14 1.34 5.45

— —

— — —

— — —

— —

0.45 *6.55 6.44 *9.59

— —

*10.45 8.12 *14.10 *13.19 12.44 *17.25

7.36 *10.29 10.36 *13.26 13.35 8.25 *11.02 11.26 *13.56 14.23 10.10 — — 15.57 15 57 11.40 — — *17.04 18.39 9.34 "11.49 12.33 *14.35 15.39 13.18 16.14 16.14 17.32 — *13.31 *16.10 *16.10 18.28 — —

—

—

5.17

—

—

*6.10 —

5.— 5.— 6.18 *6.57 — 7.07 *7.30 5.12 1 . *7.40 *10.42 9.23 —

—

—

—

—

—

— —

8.49 9.36 11.20

—

—

*17.42 *18.15 19.50 *20.33 *19.02 21.— 21.36

—

—

—

—

—

17.49 22.05 18.36 22.49 19.50 — 21.20 — 19.46 23.47

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

•14.13.19 — *15.36 — *11.53 13.19 — *16.18 — —T *16.49 —

8.15 — 9.30 — 10.39 12.28 11.27 13.10

17.25 *19.19 21.35 *21.47

— —

12.54 13.19 16.56 *15.26 16.20 18.— 18.52

— *16.46 16.39 — *18.36 20.23 — •15.26 16.20 — *19.22 22.00 •19.55 22.59

*13.30 14.10 *16.55 *19 05 *20.13 23.47 *15.56 18.30 *19.30 *22.24 *23.— 5.—

Miskolc--Kassa Miskolc

ind.

Kassa

érk.

Kassa

ind.

Miskolc

érk.

4.38 7.23 23.11 1.24

—

—

—

—

—

—

—

4.50 *6.1Ó 7.16 *7.23

—

*10,22 m.47

13.43 *17.35 17.57 15.59 *19.23 20,27

— —

—

—

—

-

*12.17 10.33 *13.20 12.58

—

*21.57 22.13 *23.02 —

—

*18.36 18.45 *20.03 21.06

—

—

—

Miskolc—Torna— Kassa 5.21 7.55 9.36

7.51 10.13 12.12

Miskolc

ind.

Torna

érk.

Kassa

érk.

Kassa

ind.

Torna

ind.

—

—

—

Miskolc

érk.

—

—

—

— —

-

—

—

—

—

3.08 4.49 7.18

5.29 7.18 9.54

14.07 16.37 18.32

— —

_ — •

—

9.37 11.05 13.22

19.10 21.31 23,31

—

— —

— —

—

—

5.15 7.04

—

—

—

—

13.57 19.31 15.58 21.11 18.24 —

— —

Miskolc —Bánréve —Rimaszombat —Rozsnyó Miskolc Bánréve

ind.

9.15 10.18 13.55 10.19 11.36 15.33 — *11.16 12.46 16.48 15.02 17.19 10.37 — 7.38 9.02

érk.

—

—

Rímaszomb. érk.

—

—

Rozsnyó

érk.

—

—

Rozsnyó

ind.

_

4.30

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

6.03 7.27

Rímaszomb. ind. Bánréve ind. Miskolc érk.

6.25 6.58 8.05 9.24

— —

— —

17.40 19.10 22.06 *2032

—

—,

—

—

11.16 12.32

—

-

—

—

—

—

7.28

—

—

—

—

—

—

—

—

— 13.57 14.40 18.12 17.24 19.12 18.48 20.06

Miskolc—Mezőcsá 7.45 13.50 17.— 8.52 15.28 18.03

20.52 22.—

ind.

Miskolc

érk.

érk.

Mezőcsát

ind.

Csillag és vastag óraszám gyorsvonatot jeleznek.

—

—

—

*9.20 —

21.53 23.06

5.50 4.40

7.23 6.20

14.50 13.38

19.12 19.57 21.05 22.34