A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás Értékes anyagok visszanyerése Szennyvíztisztítás
Egyik példa erre a fluorapatit gyártásánál keletkez fluoridtartalmú szennyvizek problémája: A fluorapatit feltárását kénsav helyett salétromsavval végezve, a fluortartalmú és nitrózusg z ket is tartalmazó gázokat NaF oldatban elnyeletve Na2SiF6 képz dik mely kristályos csapadékként kiválik és centrifugálással elválasztható. A savas oldatot NaF adagolás után visszavezetik a folyamatba. A nitrózusgázokból salétromsav keletkezik, ami szintén hasznosul a technológiában. A kinyerés alapjául szolgáló reakció: SiF4 + 2 NaF = Na2SiF6
Technológiai módosítás a víztakarékosság jegyében
Jelent s vízmegtakarítást tesz lehet vé a víz többszörös (soros), vagy ismételt (forgatott) felhasználása az átfolyó víz helyett. A soros alkalmazás feltétele hogy a víz az els és a követ technológiai lépcs kben csak annyira szennyez djön el, hogy még alkalmas legyen a következ technológiai lépésben is. A recirkuláltatás esetén is követelmény hogy a vízmin ség romlása ne legyen nagy, - ez sok esetben egyszer ülepítéssel, derítéssel (beiktatva a folyamatba) i9s biztosítható. A víz stabilitását inhibitorokkal biztosítják, a párolgási veszteségeket pótolni kell. Forradalmi újítást jelentett a Heller-Forgó féle h t (a zárt h t vízkörben nem lép fel veszteség) alkalmazása. A visszaforgatás és a légh tés alkalmazásának eredményeként a k olajfeldolgozó iparban 1 t feldolgozott k olajra ma már Szászhalombattán csak 2 m3, a Tiszai Finomítónál pedig csak 0,1 m3 fajlagos vízfogyasztás esik, szemben a korábbi 13 m3-es értékkel.
Az értékes anyagok kinyerése A technológiai vizekben sokszor értékes, drága anyagok vannak jelen (szennyez ként). Kinyerésük kett s haszonnal jár. Például a felületkezel iparban számos esetben keletkeznek réz tartalmú technológiai vizek. Ezekb l a réz elektrolízissel, vagy cementálással nyerhet ki az alábbi egyenlet szerint:
3 CuSO4 + 2 Fe = Fe2(SO4)3 + 3 Cu A gyakorlati megvalósítás során a kezelend vizet vasforgáccsal töltött tartályon vezetik keresztül, a kicementálódott réz a tartály aljára kiülepszik, az oldat réztartalma pedig 2 g/liter-t l 0,05 g/liter-re csökken. Acéllemezek pácolásánál kénsav helyett sósavat alkalmaznak (regenerálható). A használt pácoldatot reaktorba permetezik, ahol az FeCl2 h hatására Fe2O3-á és HCl-é alakul. A sósavat abszorpciós toronyban mossák ki. A sósa felhasználás így 2 – 2,5 kg 32 %-os sósav tonnánként, szemben a korábbi 18 kg-os értékkel. A képz d vasoxid pedig kohósítható.
Sz e nny v í z t i s z t í t á s A használat során elszennyez dött vizek végs elhelyezésére az él vizekbe, illetve a talajba való bevezetés adódik. Mindkét környezeti elem rendelkezik öntisztuló képességgel, de a növekv szennyvízmennyiséggel nem tudnak megbirkózni, ezért szükséges a szennyvíz ártalmatlanítása a bevezetés el tt. Az ártalmatlanítás els lépése a szennyvíz összegy jtése, eltávolítása az ember környezetéb l, majd ezt követi a szennyvizek olyan mérték tisztítása, hogy végs elhelyezésük ne jelentsen veszélyt az él vizek vagy a talajok él világára. Ipartelepeken a különböz típusú szennyvizek részére célszer külön csatornahálózatot kiépíteni a technológiai szennyvizeknek, az egészségügyi berendezések öblít vizeinek, a h t vizeknek és a csapadékvizeknek. A csapadékvizek általában közvetlenül a befogadóba vezethet k, a technológiai és kommunális szennyvizeket tisztítani kell. Ezt célszer központi telepen végezni, de bizonyos technológiai vizeket részben helyben célszer tisztítani és csak ezután kerülhet a központi tisztítóba.
Városi szennyvizek tisztítása Háztartási szennyvíz esetén f probléma az erjedésre, rothadásra hajlamos szerves anyagok eltávolítása. Ez aerob körülmények között, mikroorganizmusok segítségével történ oxidatív lebontással történik. Ehhez azonban el zetesen el kell távolítani a mechanikai és kolloid szennyez déseket. Ezért a szennyvíztisztítás két szakaszra, a mechanikai és biológiai (els -, és másodrend ) tisztításra oszlik. Amennyiben cél az eredeti vízmin ség visszaállítása, akkor a technológia kiegászül még egy harmadik fokozattal is. A harmadrend feladata lehet pl. a sótartalom csökkentése, a tápanyagok (N és P) eltávolítása, ízrontó, illetve mikroszennyez k eltávolítása. Általában fizikai-kémiai módszereket, esetleg biológiaiakat is (pl. N eltávolítása denitrifikáló baktériumokkal) alkalmaznak. A szenyvíztsiztítási technológiát a következ táblázatban láthatjuk.
Hulladékszennyezés és hulladékkezelés A hulladékok lehetnek ( termelési és fogyasztási tevékenység alapján): termelési ( technológiai és amortizációs jelleg ),
települési hulladékok, veszélyes hulladékok (melyek a 16/2001 (VII. 18.) KöM sz. rendelet mellékleteiben veszélyes hulladékként szerepelnek, illetve melyek a törvény 2. mellékletében felsorolt jellemz k valamelyikével rendelkeznek) A hulladékokat keletkezési helyük szerint is osztályozhatjuk: települési (kommunális, városi, háztartási) hulladék, ipari hulladék, mez gazdasági hulladék, speciális hulladékok (kórházak, elhullott állatok hulladéka). Halmazállapot alapján: szilárd, folyékony, iszapszer hulladék
A hulladékok kezelésének hosszú-távú megoldása az újrafeldolgozás (recycling) és a visszanyerés (recovery). A nem hasznosítható hulladékok kezelésére leggyakrabban alkalmazott eljárások: Rendezett lerakás, Komposztálás (viszonylag sok szerves anyagot tartalmazó hulladékoknál javasolható, mert így a szerves anyag komposztként visszakerül a talajba). Égetés (Budapesten 1982 óta üzemel az els szemétéget , a f város hulladékának csaknem felének, - napi kb. 1200 t hulladéknak) végzi az ártalmatlanítását. Az évi 2 100 000 m3 – 420 000 t, - hulladék elégetésekor a keletkez salak térfogata kb. 130 000 m3.
A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hazai szabályozás
A 98/2001 (VI. 15.) Korm. Sz. rendelet vonatkozik a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l. Ennek hatálya nem terjed ki a radioaktív, a (szilárd és folyékony) települési, az inert és az aerob, illetve anaerob módon (mikroorganizmusok, talajél lények, vagy enzimek segítségével) biológiailag lebontható hulladékokra. A rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes hulladéknak min sülnek a 16/2001 (VII. 18.) KöM sz. rendelet 1. Mellékletének alaplistájában csillaggal megjelölt és a kiegészít lista hulladékai, továbbá a hulladékgazdálkodási törvény 2. Mellékletében meghatározott veszélyességi jellemz k bármelyikével bizonyítottan rendelkez hulladékok.
A hulladékjegyzékben nem szerepl hulladékokat veszélytelenségük, vagy veszélyességük megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A hulladék min sítését (a hulladékjegyzék alapján vizsgálatokkal vagy vizsgálatok nélkül) a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ségt l kell kérni. A min sítést megalapozó vizsgálatokat ( lásd következ táblázat!) és a mintavételt ilyen tevékenységre akkreditált
szervezet végezheti. A F felügyel ség határozatát a Hulladékmin sít Bizottság állásfoglalása alapján hozza meg. Üzemen belüli hasznosítás vagy értékesítés hiányában a termel nek kell a veszélyes hulladék ártalmatlanítárásól (lerakással, égetéssel vagy egyéb módon) gondoskodni. Az ártalmatlanítást a termel , - a kv.hatóság engedélyével, - elvégezheti saját berendezésében, vagy lerakóhelyén, de megbízhat ilyen tevékenység végzésére jogosult szervezetet is.
