Csonki István
A vízminıség „helye” a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések
Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés
A jelenlegi helyzet értékelése További teendık
Miközben mindenkinek evidens, hogy a vizet, a H2O-t, mennyisége és minısége csak együtt képes jellemezni, a vízhez kapcsolódó állami feladatok ellátásában mégis elkülönítjük e két tényezıt ! Olyan ez, mintha külön foglalkoznánk a H-val, és külön az O-val, de errıl kinek jutna eszébe a víz? Részlet „a víz egysége” címő tanulmányból
Hogy alakult ki ez a negatív „hungarikum” ?
1988.01.01 Megalakul a KVM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium), az OVF (Országos Vízügyi Hivatal) és az OKTH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) összevonásával. 1988.07.01 A területi szervek összevonásával a vízügyi igazgatóságok bázisán létrejön 12 db Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 1990. 08.13 Szétválasztják a minisztériumot, megalakul a KHVM (Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) és a KTM (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium)
Ezzel a változással a területi szervek két minisztériumhoz kerültek, a vízzel való gazdálkodás korábbi egysége megbomlott, hiszen a vízminıség-védelmi feladatok a KTMhez, míg a víz mennyiségi feladatai a KHVM-hez kerültek!
2004.01.01 Leválasztják a vízügyi igazgatóságokról a hatósági feladatot ellátó egységet, megalakul a 12 db VIFE (Vízügyi Felügyelet), és a 12 db KÖVIZIG (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság). 2005.01.01 Létrejön a „zöld hatóság” a 12 VIFE beolvad a 12 KTVF-be (környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség)………………….
Hogyan jellemezhetı a jelenlegi helyzet?
A „zöld hatóság” máig nem profiltiszta (labor, monitoring hálózat üzemeltetés).
Európai Unió Víz Keretirányelvével ellentétes
(alapelv: a mennyiségi és
minıségi szempontok integrációját erısíteni kell a vízgazdálkodásban).
A korábbi egységes mennyiségi és minıségi mérés megszakadt Eltérı adatbázisok, eltérı monitoring helyek… Felesleges duplikációk A területi szervek vízzel kapcsolatos feladatai nem különülnek el világosan (hová kell fordulni?) Vízminıségi kárelhárítás a hatályos jogi szabályozás tévesen hatósági feladatként kezeli (operatív beavatkozás).
Célok és feladatok
A profiltisztítást a területi szerveknél következetesen véghez kell vinni ( a hatósági munka a felügyelıségeken, az operatív munka a vízügyi igazgatóságoknál legyen). Azaz a nem hatósági jellegő feladatok KÖVIZIG-ekre történı teljeskörő átadása Meg kell teremteni az EU VKI végrehajtásának szervezeti feltételrendszerét. Párhuzamosságok megszüntetése. Mérıhálózat, adatbázis egységesítése és egy kézbe kerülése.
A múlt század közepéig:
nagyobb vízmélység nagy természetes vízszint ingadozás kiterjedt mocsárvidékek (szőrımezık)
A múlt század közepétıl:
részleges lecsapolás partok kiépítése egyre fokozódó terhelés
Az 1960-as évektıl lejátszódott turisztikai, ipari és mezıgazdasági fejlıdés jelentıs szerepet játszott a tó vízminıségének romlásában
növekvı terhelés a befolyókon, elsısorban a legnagyobb terhelést kapó, viszonylag kis víztömegő Keszthelyi medencében. bakteriológiai problémák a parti sávban, eutrofizáció
A vízminıség és ökológiai állapot romlásának kiváltó okai a közelmúltban
Vízszennyezés Vízrendezés Természeti jelenségek (árvíz, aszály) Idegen fajok betelepítése Tájhasználat (mezıgazdaság, bányászat) Települések Közlekedés Turizmus
Külsı és belsı terhelés csökkentése Szennyvíztisztítás és elvezetés Mőtrágya és vegyszerhasználat csökkenése Turizmus visszaesése Motorcsónakok kitiltása
A vízügyi igazgatóság által végzett Fejlesztések, beruházások Vízminıségi kotrások Szőrımezık, sankolóterek megépítése „Közösségi” zagyterek kialakítása Fenntartás, üzemeltetés Nád kezelése, aratása Parti területek tisztítása Vízminıségi kárelhárítás
Vízminıség javítását szolgáló kotrások
1992 – 2003. években lekotort terület: lekotort mennyiség:
1.283 ha 2.186 em3
Kotrások a Keszthelyi-öbölben 1995 - 2003
Szőrımezık, sankolóterek, torkolati mővek
Lesence nádasmezı Betorkolló vízfolyások: Burnót patak Csorsza patak és Horogi Badacsonytomaji árok Séd Egervíz Taplca patak, Kétöles patak, Világos patak, Örvényesi Alsóörsi Séd Séd Remete Árok Vörösberényi Séd 1995 Lovasi Csopaki Séd Séd Füredi Séd Épült felújítva Főzfıi Épült 1991 és 1982 Épült1970, 1982 1984 Lesence patak, nemesvitai árok, Feketegát Épült 1984 Nyugati Buzsák Keleti Balatonendrédi Tetves Balatonkenesei Nezedi Keszthelyi Balatonujlaki Forró Kıröshegyi Csókakı Bozót árok patak árok keleti övcsatorna patak övárok Séd vízfolyás és patak vízfolyás Kéthelyi külvízcsatornák Épült 1980 1985 Épült 1989 1981 Épült Védelem: 1998 hordalékfogó tározó illetve két torkolati szakasz melletti nádasmezı Védelem: hordalékfogó tározó illetve két Védelem: ülepítı tó és kisérleti mőtárgy patak Védelem: kombinált hordalékfogó uszadékmőtárgy és és hordalékfogó Épült Épült Épült Épült 1999 1972 1986 1989 2001 1985 1988 1970 1986 1978 1975 1982 ésmőtárgy 1991 és uszadékfogó mőtárgy torkolati mőtárgy Védelem: hordalékfogó tározó mőtárgy Védelem: hordalékfogó mőtárgy hordalékfogó 4,9 km2 hordalékfogó mőtárgy Vízgyőjtıhordalék terület 9,2 km2 Vízgyőjtı terület 356,6 km2 Épült 1986 mőtárgy uszadékfogó rács16,8 Védelem: Védelem: Védelem: Védelem: sankolótér uszadék hordalékfogó sankolótér hordalékfogó elıülepítı mesterséges hordalékfogó leszedı tározó tározó mőtárgy szőrımezı tározó tározó Vízgyőjtı terület km2 Vízgyőjtı terület 14,0 km2 20,6 19,0 Vízgyőjtı terület 17,6 82,2 km2 Hossza 2,8 km Vízgyőjtı terület 21,2 és 7,9 km2 Hossza 3,0 km 30,6 km Védelem: nádasmezı Vízgyőjtı terület 19,9 6,7 km2 km2 Vízgyőjtı Vízgyőjtı Vízgyőjtı terület terület 604,5 10,5 250,9 30,7 94,0 6,0 7,8 18,3 9,0 23,3 36,8 23,5 km2 és km2 km2 17,8 Hossza 2,5 5,4km Hossza terület 12,1 4,8 km km Hossza 9,6 18,2 km km 8,9 és 7,3 kmkm2 Felülete: 104 ha Hossza 8,4 5,3 km Hossza Hossza Hossza 26,3 8,5 43,8 8,2 25,0 3,3 8,5 5,5 4,5 4,0 8,8 14,6 km km és km km km km 5,8 km
Strandok és kikötık kotrásához kapcsolódó „közösségi” zagyterek (1075/2003. (VII. 30.) Korm.határozat 4.p.) Befogadó Zagytér megnevezése
Jelenlegi, jellemzı mővelési
képessége
Tulajdonos
Jelenlegi állapot
A kivitelezés bekerülési költsége
Magyar Állam (kezelı: Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar)
Üzemelési engedéllyel rendelkezik.
12.435.000,-Ft
ág
(m3) 1.
Csókakı 8.
180.000
árok, gyep, erdı, szántó
2.
Vonyarcvashegy 3/a. Balatongyörök 5. Balatonakali Balatonfőzfı
30.000 47.000 62.000 32.000
meder
3. 4. 5.
Összesen
meder (zagytér)
Magyar Állam (kezelı: KDT VIZIG) Magyar Állam (kezelı: KDT VIZIG)
Betelt Üzemelési engedéllyel rendelkezik.
17.631.000,-Ft
gyep, szántó
Balatonakali Község Önkormányzat
Üzemelési engedéllyel rendelkezik.
27.907.183,-Ft
gyep
Nitrokémia Rt.
Üzemelési engedéllyel rendelkezik.
11.365.000,-Ft
351.000
5
1
2 3
4
Beruházási források 1995 - 2007
A természetvédelmi hatóság elıírásai alapján a Balaton medrében lévı nádasok kezelése
Nádastérkép, nádminısítés 5 évente
2.lap
1.lap
Balaton
A tó terhelésének csökkenését idıben eltolódva követte a vízminıség változása A Balaton vízminıségének javítását szolgáló intézkedések eredményesek voltak, a nyílt víz minısége jó. A korábban jellemzı kékalga tömegprodukciók visszaszorultak. A Balaton állapota a jelenlegi vízhasználatoknak megfelelı Az emberi jelenlét, a társadalmi és gazdasági érdekek az ökológiai állapot javításával elég éles ellentétben állnak
A víz minıségi és mennyiségi kezelésének az egységes megteremtése. Hatékonyabb hatósági fellépés, ellenırzés. Engedély nélküli betöltések elbontása. Vízminıségi kotrások tudományos kiértékelése, további teendık meghatározása Európai Uniós pályázati források hatékony felhasználása
Szőrımezık, tározók és torkolati mővek rekonstrukciója Siófoki leeresztı és hajózsilip felújítása Balaton Atlasz elkészítése (felmérés) Sió projekt
