XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23.
A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN
Dr. Szűcs István
Dr. Németh István
alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ)
elnök Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL)
ELŐADÁSVÁZLAT 1. Ágazati helyzetkép 2. Ágazati előnyök / hátrányok 3. A jövedelemcsökkenés lehetséges okai a) Hozamok és értékesítési árak b) Ráfordítások és termelési költségek c) Egyebek (jogaszályi környezet; támogatások; stb.)
4. Hogyan tovább: megoldási javaslatok 5. Következtetések
TERMELÉSI POTENCIÁL
Étkezési haltermelés TÉ-e: 10,5 -11,0 mrd Ft 0,04%-os GDP-hez való hozzájárulás (de a mezőgazdaság aránya is 4,6% volt 2011-ben, ami kiemelkedő volt ekkor)
Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty) A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70 -72%-a ponty, 10-15%-a busa és az amur, 2-3%-a ragadozó és 4-5% az egyéb hal, mely főleg ezüst kárász Intenzív üzemi termelés 2,2-2,3 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés
AZ AKVAKULTÚRÁS HALTERMELÉS ALAKULÁSA (2002-2012) tonna
étkezési hal (tonna)
tenyész hal (tonna)
24 000 22 000 20 000
7 616 8 110
18 000 16 000
7 783 7 551
6 845
6 238 7 168
5 942
6 430
7 364
7 139
14 000 12 000 10 000 8 000 6 000
11 573
11 924
12 744
2002
2003
2004
13 660
14 687
15 865
16 348
15 687
14 825
14 244
2008
2009
2010
14 852
4 000 2 000 0
Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
2005
2006
2007
2011
2012
AZ ÉTKEZÉSI HALTERMELÉS FAJI MEGOSZLÁSA (2012) Afrikai harcsa 12%
Egyéb 2%
Ponty 67%
Vadhal 4%
Harcsa 1% Busa 11% Amur 3%
Összesen: 14 852 tonna Forrás: AKI előzetes adatok
AZ ÉTKEZÉSI HALTERMELÉS VÁLTOZÁSA (2002-2012) tonna 11 000 10 807
10 000
10 485 9 739
9 000
9 931
9 927
9 768
9 570
8 688
8 000 7 000
9 663
7 735
7 962
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2002
Ponty
2003
Amur
2004
2005
Busa
Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
2006
Harcsa
2007
2008
Vadhal
2009
2010
2011
Afrikai harcsa
2012
Egyéb
ELŐNYÖK / HÁTRÁNYOK • Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása • Relatíve magas fejlesztési támogatási intenzitás (60%) • Magas biodiverzitás • HKP támogatás • Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek jól hasznosíthatók • Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak etetése • „Szervestrágya elhelyezés” • Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás • Kapcsolt tevékenységek lehetősége (pl. vadásztatás, bérhorgásztatás, nád, vízibaromfi, stb.)
• Kedvező tájképi elem
• Nagy a tartósan befektetett eszközigénye • Magas a speciális eszközszükséglete • Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség • Folyamatos kiadások és időszakos bevételek • Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok • Időjárási kitettség, magas termelési kockázat • A termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők • Kedvezőtlen munkakörülmények • Halevő madaraknak való kitettség (pl. kormorán, stb.)
• Az exportpiacoktól távol vagyunk
AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek rendelkezésre állnak (intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás
- Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - „Konzervatív termelői szemlélet” - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra
JÖVEDELEMTERMELÉS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉSBEN TERMELÉSI ÉRTÉK – TERMELÉSI KÖLTSÉGEK/KIADÁSOK = JÖVEDELEM
ÁRKÉPZÉSI MECHANIZMUS 19…-2004-IG
Anyag költség
+
Munkabér költség
Forrás: BÁRÁNY, 2008. nyomán
+
Egyéb költség
+
Elvárt Profit
=
Értékesítési ár
PROFIT TERMELÉS ESÉLYE 2005-TŐL
Értékesítési ár
_
Anyag költség
_
Munkabér költség
_
Egyéb költség
= Profit (+/-)
? „Akármilyen előjellel kijön” Forrás: BÁRÁNY, 2008. nyomán
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állat eü. helyzet Kallódás (madár) Klimatikus tényezők Trágyázás Humán tényezők Tótalaj, vízminőség
Értékesítési árak
Egyéb bevételek
Faj, fajta Korcsoport Minőség Mennyiség Értékesítés ideje Kapcsolatok Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat
Támogatások Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye
= problémás területek
A HALHÚSTERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások
Ráfordítások árszínvonala
Egyéb kiadások
Anyagok Energia Állatok (teny. ivadék) Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások
Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok
Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek Adók Osztalék = problémás területek
12 000
600
10 000
500
8 000
400
6 000
300
4 000
200
2 000
100
0
0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Étkezési ponty Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
Termelői ár (IV. né.)
Ft/kg
tonna
A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása (2004-2012)
Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának
Ft/kg
(IV. negyedév) alakulása (2004-2012) 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2004
2005
2006
2007
Termelői ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
2008
2009
2010
2011
2012
Fogyasztói ár (IV. né.)
AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK • Keresleti és kínálati viszonyok
– Általános életszínvonal ⇐ gazdasági válság – Horgászszervezetek pénzügyi lehetőségei – Versenyző és helyettesítő termékek kereslete, ÁFA tartalma, árszínvonala (baromfi, sertés) – Fogyasztói szokások változása
• • • • • • • • •
HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import) Export piacok import igénye (Lengyelország, 2012) Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása „Kvázi normatív” módon járó támogatások (HKP) nagyságrendje Évszakok, ünnepek Elérhetőség, kínálat módja Állategészségügyi, higiéniai botrányok (Koi-herpes 2012. esetei, múlt/jelen/jövő) Vízszennyezések és azok publicitása Ágazati marketing aktivitás: reklám, PR (HOP 3. tengely???)
A búza, a kukorica és az árpa termelői árának alkulása (2004-2012) 70 000 60 000
Ft/tonna
50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2004
2005
Búza Forrás: AKI PAIR
2006
2007
2008
2009
Kukorica
2010
2011
Árpa
2012
Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 24 22
P
22,5 21,4
P
19,6
20 18 16,1 16
14,8
14,5
kg/kg
14 11,3
12 9,1
10
8,3
8 6 4 2 0 2004
2005
2006
2007
Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
2008
2009
2010
2011
2012
A NEMZETI MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA (EUR)
Havi nemzeti minimálbér euróban kifejezve, a jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások levonása előtt. Nem inflációhoz igazított érték.
2012: 440 Ft/liter
2009: 274 Ft/liter
ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS
HATÁS
HATÁS
HATÁS
HATÁS
A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG
Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Degradálódott halastavak
Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő
Tórekonstrukció jövedelmekhez Túlzottan képest alacsony túl magas munkabérek költsége
Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség
Konzervatív technológiai szemlélet
Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő
K+F alul finanszírozottsága
Értékesítési és piaci problémák
Magas kallódás Kormorán populáció növekedése
Természetvédelmi korlátozások Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége
Jelentős mértékű hallopás
Enyhe szankcionálás
Relatíve alacsony pontyár
Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés
Nem megfelelő együttműködési készség
A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala
Relatíve magas termelési költségek Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel
Normatív HKP támogatás Növekvő gabonaárak
Szegényes halfaj szortiment
A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek
Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek
Monopolizált vízszolgáltatók
Nincs közös platformon szervezett input beszerzés
Primer feldolgozók regionális hiánya Nem kellően diverzifikált gazdaságok
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Hozamok: – Nagy madárkártétel (pl. kormorán) – Fajszerkezet – Hallopás – Relatíve alacsony ragadozó arány – Szakmai felkészültség – Koi herpesz veszély
• Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások • Degradálódott termelői infrastruktúra
• Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) • Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program • Újra gondolt polikultúra • Szankciók (törvényi szabályozás) • Védelmi célú fejlesztések támogatása • Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek • Szakmai továbbképzések (graduális és posztgraduális) • Fejlesztési célú támogatások (2014-2020)
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Értékesítési árak: – Nagy területi és időszakos ingadozások – Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok)
– – – – –
„Fekete hal” Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA (27%) Kompenzációs felár (7%)
• „Árkartell” – Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház)
• Tároló kapacitások bővítése (mennyiségi és minőségi) • Közraktározás+ kedvezményes hitelek • 5%-os ÁFA • Fordított ÁFA
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Importnyomás • Alacsony hazai fogyasztás • Alacsony hazai kereslet • Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány)
• EU-ón kívülről jövő import szigorúbb ellenőrzése (állategészségügy, élelmiszerbiztonság, állatjólét) • Közétkeztetés • Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése (HOP 3. tengely) • Minőségi audit rendszerek bevezetése • Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Magas input árak: – – – – –
Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz
• Magas logisztikai költségek
• Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) • Közösen szervezett logisztika • Takarékoskodás: – Racionalizálás – Ráfordítások pontos nyomonkövetése – Okszerű tervezés
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Víz: – Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) – Minősége – Mérése – Elérhetősége (pl. aszály, évszakok)
• Politikai lobby tevékenység (MASZMAHAL) ⇒ önköltség alapú „vízdíj” • Minőség alapú „vízdíj” • Határérték feletti paraméterek ⇒ térítésmentes (puffer hatás) • Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) • Víztakarékos technológiák (intenzitás)
KÖVETKEZTETÉSEK: 1.
2. 3.
4.
5.
Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
KÖVETKEZTETÉSEK: 6.
7.
8.
9.
A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Ki nevet a végén?
