A krokodilvadász halálának igazi okai

Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal

A krokodilvadász halálának igazi okai Kozma Szilárd: Asztrológusi szemmel a krokodilvadász-tévésztár halálának a valós (spirituális) okairól A mesterséges természetességrõl, avagy hõse, vagy mindössze áldozata volt-e korunknak a 2006 szeptemberében, a tüskés rája által halálosan szíven döfött Stephen Irwin ausztráliai állatkert igazgató és állatmentõ televíziós megasztár? A krokodil- és kígyómentõ Stephen Irwinnek, vagy, amiként õ, mint állatkert-igazgató és állatmentõ televíziós hõs magát nevezte tévés reklámjaiban. Az ausztráliai krokodilvadásznak, a rövid életében tanúsított bátor (Ám igaz, ami igaz: néha veszélyesen vakmerõ!) és természetszeretõ magatartásának, valamint horoszkópjából kiolvasható nehéz karmikus meghatározódásoknak az összevetése, egyértelmûen igazolja azt a tételünket, miszerint a legnegatívabb horoszkóp elemek által jelzett, nehéz sorsprogramok és veleszületett rossz tulajdonságok is nagy mértékben átválthatóak pozitív sorsformáló képességekké, jó tulajdonságokká. Mindössze egy jó és megfelelõ nevelés kell hozza gyermekkorban, vagy felébredés és változtatni akarásra, jobbulásra való elszántság felnõtt korban. Steve mûsoraiból jól tudjuk, hogy édesapja, aki ugyancsak veszélyesen erõs vadállatok befogásával (is) foglalkozott, fiát már kamaszkorában megismertette és hozzá szoktatta, mind az állatok és különösen a ragadozók alaptermészetének a figyelembevételéhez (hozzá szoktatta az állatvilág varázslatos szépségéhez és veszélyéhez, valamint a ragadozókkal való bánásmód közvetlen felelõsségéhez.), mind a természet védelem iránti felelõsséghez. Ennek segítségével sikerült a fiatal Steveben a vele született, gyávasággal keveredõ vakmerõséget (Teljesen negatív Mars és az ugyancsak teljesen negatív, másik tûzbolygó: a Jupiter együttállásban a Vízöntõben álló Sárkányfarkon!) férfias bátorsággá, arányos erélyességgé és természettisztelõ értéktudattá, pozitív erkölcsi magtartássá alakítania. Szó lehetne még, az ugyancsak teljesen támadott Halak-nap által jelzett túlzott érzékenységnek, illetve annak a teljes ellenétének: az érzéketlenségnek az arányos empátiává, mélységes (Óceáni!) szeretetté alakításáról, az állatoknak, illetve az egész állatvilág szeretetére való szoktatása és ezen keresztül a nagy földi természet szeretetévé való átalakításáról. Hiszen semmilyen más magyarázatunk nem lehet arra, hogy valaki, akinek a Halak- Napját „frontálisan támadja az Uránusz, a Plútó és a Lilith, valamint a Hold, mitõl lehet ennyire víz- és állatimádó, hogy egy óriásteknõs megfigyelése, lefilmezése, vagy éppenséggel megmentése érdekében, akár vihar elõtti tengerben (óceánban) is képes egy csónakból azonnal és ruhásan a vízbe vetni magát? Sõt: itt a X. házi (hivatás) determinációt és az V. házi Hold hatását is utol érhetjük, hiszen, mindezt úgymond mikor társadalmi munkában, mikor közönségszolgálat gyanánt, vagyis kissé túlzásba vitt hivatástudattal végezte, és persze, gyakran a kamerák elõtt is (Vízöntõ – és Halak determináció: látványosság, valamint V. házi kalandori (élet- és egészség, testi épség- kockáztató) magatartás és szórakoztatási késztetések. Mondhatnánk azt is, tehát, hogy az apai férfias és természet-tisztelõ, természet szeretõ nevelés, mintegy tökéletesen ellensúlyozta az õ esetében a negatív (anyai ági) karmikus adottságokat, hiszen a képlete szerint inkább olyan és annyira fékezhetetlen közbûnözõvé kellett volna válnia, akit nem csak láncokban kell tartani az USA legõrizettebb börtöneiben, hanem akinek, szállítás esetén még a köpés általi támadást megelõzõ szájkosarat is fel kell kötni a fejére. Vagy ennek az ellentéteként: apai nevelés hiányában és gyermek-verést tiltó, nõies tudományos pszichológiai irányítás mellett, Steve válhatott volna, még a „hírtelen támadó” légyzümmögéstõl is a szívbaji tünetekig menõen megijedõ anyámasszony katonának. Szóval, íme, a következetes apai- nevelõi munkának, a bizonyára sok esetben szigorú visszametszéseknek a pozitív eredménye, itt a pedagógia jellem alakítói sikertörténete, mondhatnánk. És tulajdonképpen az is lett a Steve élete, egy boldog sikertörténet: egy kész férfi-élet csodája úgy, amiképpen õ, a gyermekeink számára sokáig meg is marad a csodálatos Sztív bácsi szerepében. Ebbõl a legendás szerepbõl csak akkor eshet csak ki, hogyha azok, nagyobb korukban elkezdenek gondolkozni azon, hogy hol az Úristenben van az igazság, hogyha ez e csodálatosan bátor és kedves fickó egyik percrõl a másikra, egyetlen rája-döféstõl eltûnik az élõk sorából, maga után hagyva egy fiatal özvegyet és két, az apai nevelést éppen hogy igényelni kezdõ, azt egyre inkább, mint hiányzó szükséget megélõ kiskorú gyermeket? Sajnos, nem minden akkor történik, amikor szerintünk kellene, így például, gondolom, hogy senki nem merné azt állítani, hogy ennek a szimpatikus embernek nem késõbb kellett volna, hanem most kellett meghalnia. És ugyanúgy: nem mindig van lehetõség és keret a felmerült gyanúnknak, majd a meggyõzõdésünkké váló érték-kétségeinknek, a spirituális alapú kritikai kétségeinknek hangot adni. Holott jócskán felzúdult az Irwin család híveinek szentimentális része, amikor meglátták a sztár zoológust az egy éves kisfiával a nyakán a több mázsás vérengzõ krokodilok között ünnepélyesen ugrálni, sõt: a fenevadakat a másik kezével etetni! A metafizikusnak nem csak az a baja, hogy miért kockáztatnia a gyermeke épségét és egészségét (Hiszen, amint a két – három év múlva bekövetkezett ostoba halála, kellõen bebizonyította, hogy õt is érhetik a szeretett állatai részérõl meglepetések), hanem fõként az, hogy miért kell egy olyan férfinak, aki a személyi gõgnek a legcsekélyebb jelét sem mutatta korábban, a gyermeke egy éves szüli napjából ekkora világszámot rendezni? Hogyha csak, nem áll az Oroszlánban a Lilithje és a Sárkányfarka is egyaránt? Amennyiben, irigylésre méltónak találtam tehát a Steve munkáját és egész „életmûvét”, rögtön azután, hogy egy tévé készüléket vásároltunk 1999 nyarán, és ez által, a számomra is azonnal szimpatikusnak tetszõ személyisége beléphetett a homlokterembe, ugyan úgy, egyre gyanúsabbá kezdett válni az utóbbi két évben számomra a tévé kamerák elõtt rejtve maradó öntudata zavartalansága. De nem csak a fia születésnapja körül csapott nagy hûhó miatt… Ugyanakkor egyre kelletlenebbül kezdtem tudomásul venni az õ hõsiessége és vakmerõsége által nyújtott látványosság szintjén mindig megmaradó mûsorainak a felületességét, végsõ soron cirkuszi színvonalát. Akárcsak a Szilágyi Domokos „nagy költõnk” verseiben annak idején, a Steve mûsoraiban, és egész egzaltált viselkedésében is, egyfajta erõltetettséget éreztem. Egy olyan, automatikusnak és önkéntelennek látszó gerjedést, egy olyan infantilis látvány- és http://kozmaszilard.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 6 January, 2017, 16:22


siker-hajszolást, amely megelégszik a egy – egy általa becserkészett és többnyire elfogott, majd elengedett állatnak az „akció” közbeni (általában támadó-védekezõ) viselkedése bemutatásával, gyönyörû színei és formái bemutatásával és néhány jellemzõ biológiai, vagy élettani tulajdonsága felsorolásával. Feltûnt, hogy soha nem kaptam „Steve bácsitól” egyetlen olyan faji csoportos vagy családi viselkedésre való magyarázatot, értelmezést sem, mint pl. az Animal Planet többi mûsoraiban, amelyek az alapos etológiai jellegüknél fogva, metafizikai jelenségekig és a jelenségek kauzális magyarázatáig visszahatoló következtetések levonására serkentettek. Ott azokon a ritka helyeken ugyanis, ahol az ember beavatkozása, vagy szennyezése nem zavarta meg a jellegzetes szokásaikat és viselkedésüket, illetve a miénktõl eltérõ annál sokkal finomabb információ-közlési rendszereiket, az állatok tökéletesen leképezik az egyetemes törvényeket, és ezért, azoknak a zavartalan hatásmechanizmusai végig követhetõek, tisztán felderíthetõek és megfigyelhetõek. Steve lelkendezõ ordítozása, az általa elfogott állatok folytonos provokálása közbeni, lendületesen felületes biológiai jellemzõk felsorolása viszont, a bemutatott állatok viselkedésének és szokásainak, faji jellegzetességeinek az ilyen tovább-gondolásra és egy általánosabb összefüggésrendszerbe való beleillesztésre egyáltalán nem adott alkalmat. Ez a fajta egzaltált, inkább a gyermeki képzelõerõt mozgatni hivatott, biológiai és ökológiai leckeadás tehát, egyre gyanúsabbá vált számomra azon Hamvas Bélai axióma alapján, ami szerint az ember kívül mindössze azt kényszerül elvégezni, illetve azt végzi el, amit belül képtelen, vagy nem akar, illetve lusta elvégezni. Értsd alatta, ha egy anya pl. képtelen a bensõ, diszkrét, de annál mélyebb szeretetre, akkor kívül kompenzál, akkora feneket kerítve az õ egykéjére fordított aggódó, (külsõ: fizikai és pszichikai!) gyermek-gondozásának és nevelésének, hogy a négy – öt gyermekes anyák dolga és áldozata liliputinak tûnik mellette. Nos, Steve bácsi is (Egyébként nálam fiatalabb csaknem tíz évvel!) valahogy így lehetett ezzel: túl kompenzálta a Halak napjegye által megtestesített egyetemes egység-érzést, spirituális azonosulási képességet és a teremtõi azonosság-tudatot. De túl kompenzálta õ a Vízöntõi szabadságot is (Sárkányfarok a Vízöntõben), annak a látszatnak (látszat-varázsnak) a fogságába kerülvén, hogy neki mindent szabad, ami az állatokkal és a természettel való közvetlen kapcsolatot illeti: ti., hogy õt minden következmény nélkül megmarhatja mérges kígyó, megsebezheti krokodil, oda se neki! Mintha mi sem történt volna, azonnal bele ugrunk valami újonnan felmerült állatfej, vagy állatfarok után a következõ tóba, mocsárba, sodró folyóba, hadd menjen tovább a látvány- képzés: az újabb siker-filmezés, mûködjön az egzotikus szenzáció! És ha még bõséges lóvét is kapunk a filmekért, az sem baj! Hiszen nem kocsmára, kaméliás hölgyekre, vagy cigarettára költjük, hanem az állat-mentõ szolgálatként is mûködõ állatkertünk bõvítésére! Ki tudna ezért rá megharagudni, ki merné õt ezért kritizálni? - Én ugyan mertem volna de hól, milyen magyar fórumon? És akkor tessék, Steve a halálos tüskedöfést megkapta… Hát szabad az ilyen halottak lelkét utólagos kritikával zaklatni? – Ezek után, magyar nyelvû, általunk is ismert fórúm egészen biztos, hogy nem közölte volna a közvéleménnyel szemben álló, ide vonatkozó „renitens” állításainkat. Noha, jól emlékszünk, hogy több angol nyelvû lapban, interenet-fórumon is felháborodtak azon, hogy a néhány hónapos kisfiát bevitte a krokodiljai közé, és azzal a kezében is provokálta a fenevadakat (Szaturnusz negyed-szembenállásban a Lilithel és a Plútóval, Sárkányfarkon álló Mars és Jupiter által támadott Hold az V. házban.), nézõközönségének egy része jelezvén, hogy a szentimentális szülõknek és nem-szülõknek ez már sok volt apai – szülõi vakmerõségbõl, látványosság- és szenzáció-hajhászásból. Szó, ami szó, én sem vinném magammal a drága Turulámat és Rákácskámat még csak harapós kóbor kutyák közé sem például, akiktõl én magam sem félek, mint ahogy nem félt Steve a Jurasic-krokogyilusaitól, és annak ellenére sem, hogy egészen biztos vagyok abban, hogy a két kisebbik Kozma, ettõl egyáltalán nem ijedne meg. Persze, ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy a kedves Steve bácsinak emiatt a sokak által nehezményezett felelõtlen szülõi vakmerõsködése miatt kellett ideje korán átköltözni az örök krokodil-vadászmezõkre. Lássuk csak: Nem csak a rengeteg szembenállás és negyed-szembenállás, illetve a sok egyértelmûen negatív fényszög ötlik elsõnek a szemünkbe, a krokivadász sorsképlete vizsgálatakor, hanem mindezzel együtt, és ez által, a Vízöntõ – Oroszlán, Vízöntõ – Szûz, a Halak – Szûz és Vízöntõ-Mérleg sors-motívumok fél, negyed- és egész szembenállása is. Nem elég, hogy a Vízöntõben (És a IX házban: az egyetemes törvények megismerésének és személyközti alkalmazásának a házában!) álló Sárkányfarka „be van terhelõdve két” negatív tûzbolygóval, Hanem a Vízöntõvel szemben álló konstellációban, az Oroszlánban (És a IV. házban: az otthon és a család házában!), a Vízöntõ uralkodó bolygóját: az ugyancsak teljesen negatív Uránuszt találjuk! Ez ugyan nem alkot közvetlenül negatív fényszöget a Sárkányfarokkal, de a mellette álló Jupiterrel igen, és az ugyancsak negatívan fényszögelt Halaknappal is negatív fényszöget alkot. Mit jelent mindez magyarul? Hogy Steve bácsi, a horoszkópjából kiolvasható determinációk szerint, „az egekig ívelõ szuper és hiper személyi érzékenysége mellett (Halak Nap támadva az Oroszlán Uránusztól), az öncélú szabadság és a kötelék- (elkötelezõdés) nélküli állapotok megtestesítõjeként, a minden köteléktõ -mentes létezés, az elkötelezõdés-nélküli élet és a szabad szárnyalás megtestesítõjeként, vagyis a téves szabadság-koncepciók foglyaként született a világra. Más szóval: az anyai ági öröklõdések következtében (És az édesanyja által, az õ – Steve – fogantatása idején átélt titkos vágyainak megfelelõen), õ egy, a kötelék-mentes szabadságát akár emberölés árán is megszerezni és védelmezni képes, illetve, hogyha kell, azt akár emberi vér kiontása árán is elérõ világcsavargónak született, annak ellenére, hogy a minden XX. század elsõ harmada után született személy képletében fellelhetõ, tehát nem sok vizet kavaró Plútó – Neptunusz szextil mellett, három „egyéni” pozitív fényszög is található a sorsképletében, és annak ellenére, hogy az, aki õt tv-képernyõn keresztül ismerte, soha el nem tudná ezt képzelni róla! És mégis, a tapasztalt asztrológus, állítani meri, hogy Steve, a sorsképletében található Vénusz - Neptunusz pozitív fényszögébõl kiolvasható jó beleérzõ képessége és a HoldSzaturnusz bolygópárosának a Holddal alkotott trigonjából kiolvasható vékonyka (*) globális gondolkozási képessége mellett, mindössze a fegyelemre és türelemre, illetve a saját gyengeségeinek a legyõzésére szoktató helyes apai http://kozmaszilard.hu




nevelésnek, valamint az apjától úgymond átöröklött zoológusi hivatásának köszönhetõen nem követte õ ezt a végzetes életutat és lett azzá a szimpatikus hõssé, amivé végül lett: a veszélyesen kegyetlen csavargó helyett, a bátorságnak és az odaadó hivatástudatnak, az egész ezredfordulói emberiség által szimpatizált megtestesítõje. Az is tévedés lenne viszont részünkrõl, ha azt állítanánk, hogy jó, jó, rendben van, a negatív determinációkat eltörülheti, illetve átalakíthatja az nehéz sorsprogram kijavítására éppen adekvátnak bizonyuló nevelés, de az illetõ személy spirituális struktúrájának a mélyrétegeiben (rejtett, mély tudattalan érzés-és képzeleti világában) meghúzódó negatív karmát (sors-determinációt: vagyis azt a tudattalan érzést, amit a Steve asztrogrammjában a Lilith és a Plútó által támadott Vízöntõ-Sárkányfarok jelez: ti, hogy az anyai ági nõi õsszülõk valamelyike szívbõl és visszavonhatatlanul és huzamosan gyûlölte, és legszívesebben meggyilkolta volna azt, aki õt, valamiért és valamiképpen fogva tartotta.) még az sem képes eltörülni és feloldani. Vagyis, hogy az anyai ági õsi örökséggel összhangban álló, abszolút negatív determináció formájában érkezõ életfeladatot a szerencsés neveltetés sem tudta megoldani, Stevenek a figyelmét erre, az egyedül a spirituális pokolra szállás és kauzális önismeret útján feloldható és meghaladható sors-szükségére (fontosságára) felhívni! – Ez, egy nagyon kézenfekvõ és kényelmes „misztikus” magyarázat lenne a Steve korai tragikus halálára, de számunkra sors-mozgatórugókat firtató, igazság keresõ asztrológusok számára, egyáltalán nem elégséges! Hiszen, amint Ion Dumitrescu tanította nekünk az Eltában annak idején: a valóság nem bonyolult, csak összetett. Ezt az összetettséget viszont ki lehet és kell deríteni és megfelelõ módon értelmezni is kell. Minden esetre, anélkül, hogy a hazabeszélés csábító csapdájába bele gyalogolnánk óvatlanul, azt tényként le kell szögeznünk, hogy ezt a sorsprogramot csak, és csakis, mély és komoly metafizikai ismeretek útján megszerezhetõ önismereti képességekkel lehetett volna megoldani. Ilyesmit viszont, lássuk be, hogy egy olyan, sikeres krokodil mentõ zoológustól, aki világszámmá növekedett a megmentendõ álatokkal vívott hõsies küzdelmei során, vagyis attól, aki a világ egyik kontinensén fekvõ filmezési helyszínrõl a másik kontinensen fekvõ filmezési helyszínre rohan, sõt: repül, majd a repülõgép kabinjából kiugorva, azonnal bevágja magát egy anakonda, vagy óriás piton mellé az õsmocsárba, elvárni nem lehet. – Ne legyünk szemellenzõs idealisták, mert az egyenértékû a bádoggalléros materializmussal. Ráadásul, a Steve sorsképletében a teljesen negatív Marssal és Jupiterrel együtt álló Sárkányfarok a IX. házban áll, aminek a jelentését nem lehet másképp kifejezni, mint amit Hamvas Béla emleget az ilyen helyzetekre: ineptia mysti, vagyis metafizikai gondolkozásra vele születetten alkalmatlan. És ezt annak ellenére is el kell mondanunk, illetve le kell írnunk, hogy az, aki a természet védelme érdekében és a természeti környezet megmentése és tisztán tartása érdekében tevékenykedik, sõt: harcol a maga eszközeivel (Ebben az esetben a média segítségével történõ figyelemfelkeltéssel.), illetve, az aki képes a globális és a természeti jövõ iránti felelõs gondolkozásra, azt a benyomást kelti, mint hogyha metafizikai látásmóddal is rendelkezne. De nagy tévedés a globális látásmódot az egyetemes látással összetéveszteni, egyrészt, másrészt a nem a természetbõl ered az élet, hanem az életbõl ered a természet: az abszolút létforrásból. A problémák oka tehát nem, a külsõ természet szennyezõdésében keresendõ, hanem a belsõ természet zavarodottságában, aminek az oka viszont, a lét-látomás (életképzelet) zavarában, illetve hamisságában (tévképzeteiben) gyökerezik. A külsõ szennyezés csak következménye az apokalipszisbe érkezett ember belsõ önképe és lét-látomása szennyezettségének. Szegény Steve is küzdött a külsõ szennyezõdés ellen, miközben sejtelme sem volt, és ha volt is egyáltalán sejtelme, mélyen elfojtotta magában: a karma-tudatlanságából eredõ ideaszennyezettségének. Nem tudta, hogy amikor a Boa-kígyókat és a nála háromszorosan nagyobb krokodilusokat igyekszik legyõzni, állítólag azok megmentése érdekében, a tudattalan képzeletvilága még hatalmasabb mérges kígyóival és vérengzõbb krokodilusaival küszködik, egészen pontosan: a külsõ fenevadakat igyekezett legyõzni, mivel a belsõ sárkányaitól még inkább szorongott. Õ maga mesélte el az egyik életérõl szóló mûsorában, hogy mennyire elfogyott minden héroszi ereje, amikor a Teri nevû, jövendõ feleségét megismerte, és mennyire fuldoklott és remegett már csak arra a gondolatra is, hogy meg fogja kérni Terinek a kezét! Hát, hogy a csodába ne remeget volna szegény a tudattalan félelemtõl, amikor az otthon és a család életterületét megtestesítõ IV. házában áll a Vízöntõben álló Jupiterrel negatív fényszöget alkotó, egyébként is teljesen negatív Uránusza, ami önmagában is elég az örök rabságba kerülés kényszerképzetének a tudattalan villogásához! És ez még mind semmi, mert ugyancsak a IV. házban áll a Lilith, ami a „legmegbízhatóbb” jele a legharmonikusabbnak induló családi élet, öntudatlan és önkéntelen felbontási, elhagyási, vagy tönkretevési kényszerének. És, hogy ez se legyen elég, a Lilithel együtt áll és ugyanott, vagyis a Lilith által rendetlenné és kaotikussá tett Szûzben és a IV. házban az egyedül a Neptunusz által pozitívan fényszögelt Plútó, ami viszont a Szaturnusszal, a Merkúrral, a Marssal, a Sárkányfarokkal, a Nappal és a Vénusszal alkot negatív fényszöget! Emberi nyelven, mindez az otthonban és a családban való teljes kiegyenlítõdési képtelenséget jelent, illetve azt, ami a Teri és a Steve tökéletes passzolásáról szóló televíziós mûsor-nézõknek még a legvadabb álmaikban sem juthatna eszébe, mivel ennek semmi köze a férje állatmentõ és állatimádó mániájához tökéletesen idomuló, szimpatikus, és nem kevésbé hõsies Teri személyéhez: Steve tudattalanja legmélyebb és legrejtettebb rétegeiben settenkedõ õsi képzetek, nem csak legyõzni, hanem eltüntetni (legyilkolni) való titkos ellenségnek érzékeltek bármely olyan nõt, akivel Steve otthont épít és családot alapít! Rohant is õ, két gyermekes családapaként is (Sõt: akkor talán még intenzívebben) öntudatlanul és önkéntelenül elég szorgalmasan minél távolabb az otthontól, nem csak szerte nagy Ausztráliában, hanem a földkerekség egyik kontinensétõl a másikig – Mivelhogy Ausztrália megmenteni való állatvilága úgy-e, túl kicsinek és kevésbé érdekesnek bizonyult az õ rendkívüli állatbefogó képességei és zoológusi kíváncsisága számára… - de sajnos önmaga elõl, illetve a benne rejtõzõ Szûz-Lilithel (Egyéni és egyetemes emberi rendeltetés megértésének és http://kozmaszilard.hu




elfogadásának a nehézsége!) párosodó negatív Plútói erõk elõl, végül nem tudott elmenekülni. A ráják, mint vízi állatok a Halakhoz tartoznak, de faji jellegzetességüknél fogva, analogikusan a macska fajokkal állnak rokonságban. A macskák viszont a Szûzhöz tartoznak az asztrológiában. És hol áll Stevenek a sûrûn szembe-támadott Lilithje és a (Egyébként mindannyiunk számára a legnehezebben hozzáférhetõ - ) bolygója? A Szûzben! Higgyétek el, hogy nem vagyok híve az utólagos belemagyarázásoknak, és amikor Emõke elmondta, hogy Steve balesetben meghalt (Mivel én nem volt ahonnan tudjam: három hétig regényt írni voltam egy hírközlõ eszközöktõl mentes helyen, amikor ezt a hírt a tévécsatornákon szétszórták.) nem az lepett meg, hogy „szíven szúrták”, mivel az utóbbi években kemény Oroszlán-karmát szimatoltam nála, de errõl majd késõbb. A ráját, illetve azt, hogy miért nem egy oroszlán vagy tigris döntötte le a lábáról, vagy miért nem egy tigris cápa végzett vele, és miért egy tengeri macska, ha már ilyen ideje korán és dolga végezetlenül kellett elköltõznie a földrõl, csak akkor értettem meg, amikor ezt, a Vénusz, a Nap, a Mars, a Merkúr és a Szaturnusz által támadott Lilit-Plutó párost a Szûzben megláttam. Nehogy azt képzeljétek, hogy mindent tudónak hiszem magam: halvány gõzöm nincs arról, hogy milyen analogikus összefüggés létezhet a ráják természete és a Szûz által megtestesített „Rendeltetés” eszmeisége között. Tény az, hogy a Steve a Szûz havában halt meg a rája döféstõl (Nem is tudom a világ történelemben jegyeztek-e még fel ilyen, rája által okozott furcsa halált?) és a horoszkópjában a Plútóval (Ami önmagában is „életveszélyes bolygó”, amikor ennyire negatívan fényszögelt) megerõsített Lilith a Szûzben áll, és ez a „mérges páros”, nem csak a Vízöntõben álló Sárkányfarokkal, hanem más négy bolygó mellett, éppenséggel az ugyancsak teljesen negatív Halakkal áll szemközt! Következésképpen: Steve Irvinnek azért kellett meghalnia, mert képtelennek bizonyult az irányváltoztatásra: az életjelentõségû pálfordulásra, és noha meg kapta az ide vágó jelzéseket jóval a halála elõtt (Több alkalommal szerepelt az utóbbi riportjaiban, mikor bokaficamtól sántítva, mikor bekötött térddel, vagy bekötött kézzel, és állítólag három, vagy négy héttel a halála elõtt, az Oroszlán havában tehát, az egyik gerinccsigolyáját megrepesztette egy befogandó krokodilus! Gerinc: Oroszlán!), mivel eszébe sem jutott, hogy ezek a kisebb „balesetei” (Noha, a gerinccsigolya repedés esetében a kisebb jelzõt mellõzhetjük!), mert valamit igen rosszul tesz, igen rosszul kezel az életében. Hogy „rosszul jár” tehát az élete útján: nem az õ rendeltetése szerint gondolkozik és cselekszik. Szomorú tehát, de ennek a halál nemnek a szimbolikája, tökéletesen egyezik a születési horoszkóp asztrológiai szimbólum rendszerével! Ebben nincs az égvilágon semmi belemagyarázás! Persze az is nagy tévedés, sõt: egyenesen az olvasóinkkal szemben elkövetett vétek lenne a részünkrõl, ha azzal a benyomással hagynánk az olvasóinkat, hogy a horoszkópból kiolvasható nehéz karma miatt, illetve „a külsõ körülmények” látható összejátszása miatt (Pontosan a Szûz havában (Lilith a Szûzben), amikor egyébként is a Szûzben állt éppen a Sárkányfarok is(!), került az óceánban filmezõ Setve oroszláni szívével szemben egy nem tudni, miért, éppen szurkáló kedvébe került rája.), elkerülhetetlen volt ez a korai halál. Persze, az is nagy tévedés, sõt: egyenesen az olvasóinkkal szemben elkövetett vétek lenne a részünkrõl, ha azzal a benyomással hagynánk az olvasóinkat, hogy a horoszkópból kiolvasható nehéz karma miatt, illetve „a külsõ körülmények” látható összejátszása miatt (Pontosan a Szûz havában (Lilith a Szûzben), amikor egyébként is a Szûzben állt éppen a Sárkányfarok is(!), került az óceánban filmezõ Setve oroszláni szívével szemben egy nem tudni, miért, éppen szurkáló kedvébe került rája.), elkerülhetetlen volt ez a korai halál. Igen fontos azt nagyon megjegyezni, hogy nem létezik ilyen fajta, még csak „asztrológiai determináció” sem, mert a lét és az élet rendletetése és célja ezzel az ember által észlelt determinációval éppen, hogy ellentétes! Nem minthogyha egy olyan régi módi, sokat tapasztalt és ügyes asztrológus (asztromókus), aki éppen ráért volna az asztrológia jóslási lehetõségeit kutatni és a Steve képletét mélyen tanulmányozni, nem jósolhatta volna meg néhány napos tûrési határral esetleg ezt a tragikus halált. És épen amiatt, hogy Steve, mivel rá sem bagózott az ilyen fajta „miszticizmusra” és még csak arra sem volt hajlandó, hogy eltöprengjen azon, miért érték az utóbbi hónapokban oly gyakran a balesetnek nevezett fájdalommal és veszéllyel járó események (mérges kígyó, pók, vagy skorpió marás: figyelmeztetés a felébredés szükségére) azon személyek kategóriájába tartozott, akiknek nyugodtan lehet jósolni, mert maximális a lehetõsége annak, hogy az be jön éppen annak köszönhetõen, hogy nem hajlandó változtatni az éveken át „bevált” mentalitásán. Hanem azért, mert a lét és az életünk értelme és célja éppen az, hogy a karmikus determinációinkat feloldjuk, a bennük gyökerezõ negatív tulajdonságainkat átváltoztassuk olyan pozitív képességekké, amelyek segítségével az önmegváltást elérhetjük és ezek által, a szerzett spirituális ( „megváltói”) képességek által egyben az egyetemes megváltáshoz is hozzájáruljunk. Stevenek tehát, az apai nevelésnek köszönhetõen (Azért írok apai nevelést, mert bizonyára, nem az édesanyja oktatta a vadállatok befogásával járó maximális fegyelemre és felelõsségre, a ragadozók és általában a vadállatok iránti tiszteletre és nem azért mert férfi sovinizmus munkálkodna bennem!) elnyert képességek mellé, amelyek egyelõre megszabadították élete elsõ felére egy nagyon veszélyes és alantas életút végig járásától, más fajta (spirituális) tudásra, képességre és felelõsségre is szert kellett volna tennie, ahhoz, hogy ne következzen be az, ami a nevelés hiányában menthetetlenül bekövetkezõ másik (nyersebb) életútján menthetetlenül bekövetkezett volna, és nagy valószínûséggel, ennél sokkal korábban! És persze, nem csak un. rendszeres tanulás útján elsajátított és személyessé tett metafizikai ismeretekre és un. misztikus képességekre lett volna szüksége, hanem elsõsorban a saját horoszkópjából kiolvasható és a mély tudattalanjában rejtõzõ negatív (diszharmonikus) spirituális késztetéseinek a megismerésére. Arra, hogy mennyire messze – messze állt õ attól, illetve, hogy eszébe sem jutott az, hogy neki ilyen jellegû, mély http://kozmaszilard.hu




önismeretet és létismeretet is szolgáló metafizikai tudásra kell szert tennie, abból is kitetszik, hogy mit mondott a kisfiának, amikor az végre, a Terinek a több órás vajúdása után, belépett az önálló fizikai életbe. Sajnos nem tudok angolul, és a Csíkszeredai kábelszolgáltató mindössze román felirattal ellátott Animal Planet mûsorokat ad le, ezért nem tudom, hogy egészen pontosan mit mondott az édesanyjából fogpasztakrémként kisajtolt, nyekergõ bébinek, de a hozzánk románul érkezõ szöveget így fordíthatom le: „-Te kis idióta, jól meggyötörted a szegény anyádat.” Kb. ugyanezekkel a szavakkal fogadott „ide kint”, állítólag engem is a csíki medencében akkoriban híres szülész fõorvos, aki volt annyira naiv, hogy a szerepére tökéletesen felkészült, ám szerfölött kényes édesanyám által közvetített „jeleknek” bedõlve, két nappal korábban hozza fogott a „szülés levezetéséhez”. Utoljára kb. 5 évvel ezelõtt hangzott el az anyám szájából ez, az én eleve rossz fiúságomról szóló, megható családi történet, amikor is elmagyaráztam, az anyámnak, hogy bocsánat, a dolog éppen hogy fordítva igaz: õ gyötört meg a kényes türelmetlenségével, vagyis a „tehertõl” való mihamarabbi megszabadulási vágyával engem, hiszen már két héttel a szülés elõtt beköltözött a korházba azzal a hírrel, hogy úgy érzi, néhány óra múlva a világra kell érkezzen az õ kislánya. De egy dolog az, hogy mit mondhatott 50 évvel korábban egy székely nõgyógyász a „betege” fiának, és egészen más az, hogy miként mondhatta majdnem ugyanazt egy természetismerõ (tudós?) világsztár a kamerák elõtt. De koránt sem a szavak esztétikája, hanem amiatt, hogy mindkét esetben, ezek az emberköszöntõ szavak a metafizikai látásmód teljes hiányára utalnak. Ha lehetne tehát azt mondani, hogy akkoriban felháborított a Stevenek a fiával való bánásmódja, hát nem az volt, hogy a vérengzõ krokogyilusai csattogó szája elõtt filmeztette magát vele annak az egy éves születése napján, hanem azért, mert ily, tudós emberhez méltatlan apai szózatot intézett hozza, az életbe való érkezése alkalmából. De nem ez a, fia születése utáni viselkedés volt az elsõ jel, amibõl arra voltam kénytelen rájönni, még mielõtt a képletét megismertem volna arra, hogy az általam néhány éve még irigyelt természetimádó állatkertigazgató-tulajdonosnak semmi érzéke nincs a metafizikához, hanem már akkor, amikor azt a riportot láttam, amely az elsõ gyermekük: Bindike születésérõl szólt. Ugyancsak egy, az Animal Planet által közvetített más adásában megfigyeltem azt, hogy azok a csimpánznál kisebb majom-anyák, amelyekkel állítólag a legszorosabb genetikai és fiziológiai rokonságban vagyunk, szülési szövõdményeket hoznak létre (produkálnak) és képtelenek élve megszülni az utódaikat, amikor az ügyes biológuskamerások megpróbálják az optikai és elektronikai csúcstechnológia által „monitorizálni” az egész várandósági idõszakot és akár éjszakai filmezési technika segítségével valamiképpen a tévés közönségük számára ellesni (lencsevégre kapni) ezeket a szüléseket. Miután a feleségem harmadszorra is sikeresen a világra hozta az újabb utódunkat, én is arra gondoltam, hogy talán nem ártana ezeket a természetesen lefolyó, könnyû szüléseket megörökíteni egy kamera segítségével más, a szüléstõl rettegõ kismamák számára. De, amikor az imént említett dokumentumfilmet megláttam, eldöntöttem, hogy ilyesmirõl nálunk szó sem lehet. Enyhén fel is mérgelõdtem az ostoba zoológusokon, amiért eszükbe nem jutott a számomra kézen fekvõ válasz arra a kérdésre, hogy azok, az amúgy is kihalófélben levõ, különösen érzékeny majom fajtának az egyébként éppen az egészséges mivoltuk miatt „monitorizálására” kiválasztott anya-állatai, éppen azért szülnek halott kismajmokat, mert ha maximális diszkrécióval is, de filmezik, tehát idegen szemek figyelik ezt az intim aktusukat. Bizonyos állatoknál és bizonyára az embernél is, erõsebb az un. személyes felelõsség mágiája, amelyet, ha nem tartunk tiszteletben pl. a nyulaknál, egyes macskáknál és más állatoknál, az anyaállat megöli a kicsinyeit, illetve nem szoptatja azokat, ha megérzi, hogy valaki (Lehet az akár az állat által akár „szeretett” gazda is.) hozzá matatott a fészekhez, vagy a kicsinyekhez. Ekkor értettem meg, hogy miért hangsúlyozzák minden otthonszülésrõl szóló cikkben, tanulmányban és beszámolóban, vagy e témáról szóló könyvekben azt, hogy a korházi – klinikai - szülési körülményekkel ellentétben, az otthon szülés nagy elõnye éppen az intimitás biztosítása. Illetve azt, hogy az orvosi, fiziológiai és pszichológiai prognózisok szerint is egészségesnek és szövõdmény mentesnek induló szülések közben fellépõ blokációk és szövõdmények 90 százalékát éppen a korházi, vagy klinikai szülészetek „nyílt” hangulata (körülménye) által okozott lelki stressz okozza. Vagyis, éppen az a körülmény idézi be azokat a szövõdményeket, amire a „mert soha nem lehet tudni” logikára alapozva törnek lándzsát az akadémikus orvoslás hívei a korházi és klinikai szülések mellett azoknak a biztonságosságára hivatkozva, figyelmen kívül hagyva a szellemi és a spirituális tényezõket és letagadva azt, hogy éppen az egyéni felelõsségvállalást lehetõvé tevõ otthon szülés intimitása a kulcsa a sikeres természeti szüléseknek. Ez az, a mágikus erejû személyes felelõsségi igény és elv érvényesül abban a jelenségben is, hogy azok a személyek, akiknek idõnap elõtt elolvassa valaki más a horoszkópját, nem tudja annak igazi hasznát venni, mivel attól kezdve, hogy tudomást szerez arról, hogy más is tudomásul vette azokat a negatív hajlamait, amelyeket egyedül a csak horoszkópból lehet megismerni, nem érzi kötelezõnek magára nézve azoknak a feloldásán és meghaladásán való fáradozást. Ez az oka annak, amiért én lehetõleg mindig figyelmeztetem a rendelõimet arra, hogy ne adják oda a horoszkóp-szövegeiket másoknak elolvasás, vagy meghallgatás céljából, esetleg csak kilenc hónap múlva, vagy az után, amikor úgy érzik, hogy az ott leírtakat és elmondottakat már teljesen a magukénak érzik és ez alapján megérették azt, hogy a sorsukért teljes mértékben és kizárólag csakis õk a felelõsek. Mivel a sorsképletét akkoriban még nem ismertem (Igazából csak az utóbbi hetekben ismertem meg, amikor a halálát követõ hetekben Emõke valahonnan megkapta az adatait és el kezdte az általa beállított képlet tükrében a lányaink által oly kedvelt „szegény Sztív bácsi” halála okait firtatni.), egyszerûen nem értettem, hogy egy, az állatok intim viselkedését is tanulmányozó és a globális gondolkozás képességével (Merkúr – Szaturnusz páros harmonikus fényszögben a Holddal) is rendelkezõ zoológus, hogyan nem jött rá arra, amellett, hogy az embernek is (Tehát az õ feleségének is) természetesen kellene szülnie, erre az intimitást feltételezõ jelenségre? Vagyis arra, hogy semmi köze nincs a természetességnek ahhoz, hogy a felesége orvosi asszisztencia segítségével szül kamerák elõtt a nagyvilág állítólagos okulására. Amikor tehát a második gyermekük elakadt a szülõcsatornában és szegény Terike, http://kozmaszilard.hu




több órás vajúdás után, irtózatos kínok és erõfeszítések között tudta csak kinyomni, és mindennek a kis híján tragédiába fúló, természetellenes szülési nyomorgásnak a filmjét a tévében látnom kellett, egyenesen haragudtam már erre az ostoba férjre, aki képtelen észrevenni, hogy amiatt szenved mind a felesége, mind a születendõ kisfia, mert az V. házában álló Holdja és a IV. házában álló negatív Uránusza által jelzett hajlamai miatt, illetve a természetességnek és a tudománynak a fonák értelmezése miatt, minden áron a világ elé akarja tárni azt, hogy miként szüli meg könnyen – de orvosi asszisztenciával!- gyermekeit az õ természetimádó, és gyakran még a fenevadak befogásában is aktívan részt vevõ felesége. Nem minthogyha az utóbbival valami bajom is lenne! Az én feleségem ugyanis, többek között azért is tudott négy gyermeket természetesen és könnyen megszülni (És az elsõt szó szorosan a természetben: egy erdõszéli kis tisztáson), mert nem tekintette és nem kezelte tehernek a várandós állapotát és még a szülés elõtti, utolsó héten is karate edzéseken vet részt, és kigyalogolt egy táplálékkal telt, könnyebb hátizsákkal a hátán az egyik domb tetején álló táborhelyünkhöz, ahol aztán néhány nap múlva megszülte az elsõ gyermekünket. De nem filmezõ kamerák elõtt és persze, nem szülés orvosok és asszisztensek hadával körülvéve. Hiszen a természetesség, nem a természetellenes (mesterséges) állapotoknak és eljárásoknak a természetes módon való kezelését és bemutatását jelenti! – Itt, ebben a lényegi tévedésben keresendõ, nem csak a Steve Irvin második gyermekének a nehéz világra jövetele valódi oka, hanem a hirtelen és idejekorán beállt tragikus halálának az ok-okozati összefüggés- rendszere is. Ahhoz viszont, hogy ezt az egyszerû ellentmondást felfedezze és annak a feloldása felé megnyíljon, olyan komoly metafizikai (Vigyázat: nem misztikus!) ismeretekre (élet- és létszemléletre) lett volna szüksége, amelyek elvezették volna a külsõ természet megismerésétõl a saját belsõ természete megismerését is lehetõvé tevõ, személyi horoszkópja megismeréséig. De mivel ez nem történt meg, mivel a modern vizuális és információ-közlési lehetõségek által nyújtott külsõ sikerek lehetetlenné tették azt, hogy az ilyen ismeretek megszerzésének a szüksége benne felmerülhessen, ki kell mondanunk nyíltan, hogy a gyermekeink képzeletvilágát több éven át betöltõ, és ott mesehõssé magasztosult szereplõje, nem hõse volt az ezredfordulóra kitermelõdött, metafizika-ellenes és ál-spiritualitást gyakorló, fogyasztói szellemiségének, hanem egyszerû és mondhatni: fölöslegesen ostoba áldozata, akinek a szereplése éppen azért kellett véget érjen, mert túlságosan nagyra duzzadt már az a tömeg, amely úgy képzelte, hogy ez a fajta „természetes” magatartás és életszemlélet lehet a korunk válságaiból kivezetõ eszményi alapállás, ezekben az apokaliptikus idõkben (Apokalipszis: olyan idõminõség, amelyben az addig mélyen rejtett szellemi igazságok a felszínre kerülnek).

http://kozmaszilard.hu



A krokodilvadász halálának igazi okai

Recommend Documents