A tejgazdaság terén az 1883. évben tett intézkedésekrıl. (Egán Ede országos tejgazdasági felügyelınek jelentése gróf Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister İ Nagyméltóságához.)
Mezıgazdaságunk egyik sarkalatos hibájának tekintik általánosan a nagymérvü gabonatermelést, melylyel szemben az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Azt lehet mondani: általános azon vélemény, hogy mezıgazdaságunk akkor fog virágzóbb állapotba jutni, a mostaninál nagyobb jövedelmet szolgáltatni, ha az állattenyésztésre a mostaninál nagyobb gond fordíttatik; ha a gabonatermı térségek egy része takarmánytermesztésre fordíttatik s így a szántóföldek egy része állatok vagy állati termékek eladása által szolgáltat jövedelmet. Azonban bármily kézzelfoghatólag bizonyítsák is a gazdának a rendszerváltozás szükségességét, mindaddig, míg meg nem gyızıdik, hogy az állattenyésztés csakugyan jövedelmet is ád és nem „szükséges rossz”, mint azt sok gazda ma is hiszi: addig nem igen fog az állattenyésztésre nagyobb gondot forditani. Földmívelési ministeriumunk nagy érdeme, hogy minden lehetıt elkövet, hogy az állattenyésztés jövedelmezıségét elımozdítsa s így a gazdákat az állattenyésztés felkarolására rábirja. A ministerium ezirányban való tevékenységének egyik ujabb bizonyitéka: a tejgazdasági felügyelıség felállitása. Az állattenyésztés ezen ága nálunk igen sok helyen még ma is fölötte primitiv állapotban van s ezért nem is szolgáltat jövedelmet. A tejgazdasági felügyelıség azért lın felállítva, hogy állattenyésztésünk ezen ága fejlesztessék, a kor színvonalára emeltessék, s így ott, hol az helyén van, a gazdaság biztos és jól jövedelmezı ágává váljék. Minden kezdet nehéz; de különösen nehéz a mezıgazdasági dolgokban jobbára conservativ elveket valló gazdaközönségben érdeklıdést kelteni valami iránt, amit legfölebb csak hallásból ismer; vagy rábirni ıtet, hogy a mostanig szokásos eljárással szakítson és más eljárást kövessen. Azért, azt hisszük, a tejgazdasági felügyelıség felállitásakor az illetékes körök is meg voltak gyızıdve, hogy ezen új intézménynek is évekre lesz szüksége, míg a gazdaközönség felismeri, hogy mily haszon háramlik reá, ha ezen intézményt igénybe veszi. Az elıttünk fekvı jelentés a felügyelıség mőködésének elsı évérıl azonban azt bizonyítja, hogy már az elsı évben a várakozáson felül szép eredmények érettek el s a jelentés áttanulmányozásából azon biztos hitet meríthetjük, hogy az intézményt mihamarább nagy mértékben igénybe veendik a gazdák, amibıl csak reájuk háramlik haszon. Azon szép sikerben, amit ezen fiatal intézmény máris elért, az oroszlánrész az országos tejgazdasági felügyelıt, Egán Ede urat illeti, amiért is neki minden törekvı magyar gazda a legnagyobb elismeréssel adózhat. A jelentés általános része oly sok általános érdekőt tartalmaz, hogy szükségesnek tartjuk azt legalább kivonatosan közölni; már csak azért is, hogy tisztelt olvasóink érdeklıdését az országos tejgazdasági felügyelıség intézménye iránt ezáltal is felébresszük vagy fokozzuk. A jelentés a következıket mondja: Azon meggyızıdésbıl indulva ki, hogy mezıgazdaságunk fejlıdése a jövı évtizedekben csak akkor lesz sikeres, ha az eddig nagy túlsúlyban termett gabonanemüeken kivül gazdáink ki fognak választani és lehetıleg gyorsan virágzásra juttatni oly ujabb termelési irányokat is, melyek a jelenlegi conjuncturák mellett - tekintettel éghajlati és culturális viszonyainkra nálunk is kifizetik magukat: Excellentiád elérkezettnek vélte az idıt odahatni, hogy Magyarországon a tejgazdasági ágra is kellı súly fektettessék. S ez nagyon természetes, mert míg más fejlıdöttebb országban a gazdaság egyes ágai már többé-kevésbé minden vidéken ismeretesek és el vannak terjedve s így egyes kiváló vállalatok esetleges támogatásán kivül nagyobb segélyre alig szorulnak: addig nálunk, hol az egyes
ágakat csak még létesiteni és elsı csiráiban meghonositani kell, az alap más lévén, az eljárásnak is másnak kellett lennie. Nem lesz tán fölösleges, ha e helyen azon programm fıpontjait is recapitulálom, melyben annak idejében az Excellentiád által a tejgazdaság emelésére tervezetteket összefoglaltam. „Elvitázhatlan tény, hogy a gabona- és gyapjuárak többévi átlagban világszerte csökkentek s a hús és a tejtermékek árai emelkednek. Hazánkban is - eltekintve egyes áldott kivételes vidékektıl - ma már el van ismerve, hogy a mezıgazdaság súlypontját már nemcsak egyedül a gabonatermelés képezi, és hogy annál inkább fogunk szembeszállhatni a tömegesen produkáló tengerentúli s Uralon inneni versenytársakkal, minél inkább termelünk azonkivül oly concentráltabb, értékesebb czikkeket, melyek elıállitása ezen országoknak a mienknél külterjesebb gazdálkodása mellett a szükségelt nagyobb gondosság vagy pontosság, vagy megbizható személyek hiánya és más okok miatt ma ott még megnehezítve van vagy ezek által lehetetlenné van téve; miáltal másodsorban az is éretik el, hogy ezen termelési irányok, mivel azok többnyire a haszonmarhatartás fokozásával vannak egybekötve, egyúttal a gabonatermelésre használt terület trágyaerejének elésére is hatnak. Gazdáink nagy része kész volna a fent jelzett egyoldalu és jövedelmében ingadozó gazdasági rendszerrel szakitani; sokan el vannak szánva a nagyobb takarmánytermelésre, sokan szívesen átmennének a váltógazdaságra, de határozott lépésre csak kevesen és ritkán birják magukat elszánni, mert az állattartás különbözı nemei közül nem könnyen találnak olyant, mely nemcsak közvetve a nagyobb trágyatermelés által hatna az egész gazdaság termıerejének emelésére, hanem közvetlenül a közvetlen biztos pénzbevétel új és tetemes forrásait is megnyitná. Ezen elhatározást kivételes esetekben ugyan megkönnyítheti az, ha a gazda valamely czukor- vagy szeszgyár vagy egyéb gazdasági ipar segítségével átalakíthatja gazdaságát, de aránylag nagyon kevesen jutnak ezen szerencsés helyzetbe. S így a gazdaközönség nagy többségének a haladás felé irányuló minden vágya akadémikus marad, mert nem találják eddigi gazdaságukon kivül azon archimedesi pontot, melynek segélyével az eddigi rendszert alaposan ki lehetne emelni sarkaiból. Ily viszonyok között az állattartás emelésére s ezáltal az egész gazdaság felvirágoztatására hatalmas emeltyőt nyujt azon gazdasági ág: mely kevés kézierı mellett nagy értékeket állít elı s amelyben a termékek elıállitása az üzlet gyarapodásával mindinkább olcsóbbá lesz; mely tehát a marhalétszám mindinkábbi nagyobbitására folytonosan ösztönöz; mely gazdasági ág termékeinek súlyegysége oly értékes, hogy a szállitás költségeit még a forgalomtól félreesı helyeken is kifizeti; mely nemcsak az év egyetlenegy bizonyos szakában, hanem szakadatlanul az egész éven át készpénzt szolgáltat a gazda kezébe; szóval: mely az „ipar” elınyeivel bir, anélkül hogy annak megkezdésére nagymérvü tıkebefektetés szükségeltetnék s anélkül hogy egyéb helyi alapföltételekre lenne szükség, mint arra, hogy a gazdaság képes legyen egész éven át egy bizonyos állatlétszámnak megfelelı elegendı takarmányt nyujtani. A tejgazdaság ily értelemben való iparrá a készitési módok tökéletesbitése által, új gépek és eszközök feltalálása következtében a külföldön is csak az utolsó 7-8 év alatt nıtte ki magát, s oly vidékeken is sikerrel honosíttatott meg, melyek eddig századokon át erre alkalmatlanoknak tartattak. Svédország, Dánia, keleti Poroszország példái bizonyítják, hogy ezen termelési ág oly országokban, melyekben elıbb alig volt ismeretes vagy csak házilag kezeltetett, rövid pár év alatt hatalmas iparrá fejlıdött ki és hatalmas tényezıvé válhatik az egész mezıgazdaság továbbfejlıdésére s az országnak bevételeit milliókkal képes emelni.
A modern értelemben vett tejipar nálunk is az ország sok részében hivatva van arra, hogy a fokozódott állattartás felé gravitáló gazdaságnak egyik fıbázisa legyen s a nagyobb belterjességre törekvı lendületnek egyik zászlóvivıjévé váljék. Ezen iparág gazdasági viszonyainkba való beplántálásának leginkább azon vidékeken lesz hatása, melyek a városoktól és nagyobb központoktól elesve s a forgalomtól elzárva, szívesen fel fogják karolni ezen termelési irányt, mihelyest az jövedelmezınek bizonyult. Ily helyeken tehát nem a tej közvetlen elárusitásáról, hanem vaj- vagy sajtgyártásról lesz szó. De hivatása ezen iparnak, a tehén gazdaság jövedelmén kivül, a juhtartást is fokozni azon nagyterjedelmü vidékeken, hol a hegyi legelık kihasználása már jelenleg is fejısjuhok által eszközöltetik. Ily vidékeken azonkivül a havasi legelık viszonyainak rendezésében sok megoldatlan feladat vár az állam szervezésére. De a nehézségek, melyek az állattartás ezen neme meghonositásának útját állják, ma még tetemesek. Ilyenek fıleg: 1. az, hogy a gazdának a gyártás folyamáról nem lévén tiszta fogalma, halfogásoktól való félelembıl nem fog a tényleges berendezéshez és a gyártás megkezdéséhez; 2. az, hogy a gazda a kereskedelemben elıforduló sokféle tejtermék közül, melyek mindegyike külön elıállitási módot, külön berendezést, külön szakismeretet tételez föl, nem tudja a viszonyainak leginkább megfelelı és legjövedelmezıbbnek igérkezı irányt kiválasztani; 3. az, hogy a gyártás vezetéséhez sem a gazda maga, sem személyzete nem ért s az ezen czélra szükséges külön szakember megszerzésének nem ismeri módját; 4. végre az, hogy a gazda joggal tart attól, hogy kész termékeire nem fog vevıt találni. A kezdet ezen nehézségeinek elháritását a mezıgazdaság azon fontos ágának meghonositásánál sikeresen fogja elımozditani egy e czélra kinevezett külön szakközeg mőködése. Ezen „országos tejgazdasági felügyelı” feladata lenne: a gazdaság ezen ága iránt az érdeklıdést fölkelteni s a gazdaközönséget ezirányban kezdeményezésre serkenteni; az érdeklıdıket a szándékolt intézkedések iránt tájékoztatni és útbaigazitani, olyformán, hogy tanácsadólag járna el a gazdasági rendszer átváltoztatására, a tehenek netaláni beszerzésére, a gyártási irány megválasztására, az üzlethelyiség berendezésére stb. nézve; továbbá közvetitené az üzletvezetı vagy sajtos megszerzését, egyszóval: iparkodnék a kezdeményezı gazda elıl minden nehézséget lehetıleg eltávolitani. A már fennálló tejgazdasági telepek biztositása és megszilárditása tekintetébıl Excellentiád az illetık rendelkezésére állitaná e szakközeget, valahányszor azok kivánják, s az ı speciális feladata lenne az e téren tájékozatlan termelıt termékei minél magasabb árban való elárusitása érdekében biztos és becsületes belföldi és - ha kell - külföldi czégekkel közvetlen összeköttetésbe hozni. Késıbb pedig, ha a hazai termelés mindinkább erısödni fog és annak jelentékeny része az ország határán túl fog értékesíttetni, az emlitett szakközeg feladata lesz: az egyöntetüség s a lehetı legmagasabb árak elérése szempontjából a hazai termelést, mielıtt az exportra kerülne, egy közös kereskedelmi központban összpontositani. Egyszóval hivatása lenne ezen szakközegnek: a tejipar meghonositása tekintetében a sikeres kezdeményezéseket megkönnyiteni, a létesitetteket a helyes úton tartani s ezirányban az összes törekvésnek és haladásnak vezetı központját képezni. Ez úton Excellentiád nemcsak elérné azt, hogy mezıgazdaságunk eddig ismert egyik leghatalmasabbik jövedelmi forrása hazai termelésünk elıtt nem lenne többé elzárva, hanem miután azon határokat tágitaná, melyeken belül a marhatartás ma nálunk jövedelmez hatalmas lendületet adna egyszersmind a hazai marhatenyésztésnek is.”
Excellentiád annak idejében az ezen programmomban kifejtetteknek keresztülvitelével engem bízván meg, van szerencsém a következıkben elsıévi mőködésemrıl jelentést tenni. Azon tejgazdasági vállalatok közt, melyek létesitésénél közremüködtem, elsı sorban emlitendı
a budapesti központi tejcsarnok. Ez mind mezıgazdaságilag, mind a fıváros közegészségügyi és élelmezési szempontjából nagy horderejü és kiváló fontosságu intézmény, melynek segítségével Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Fehér, Esztergom és Heves megyék 50 gazdája naponta mintegy 8000 1-re menı tejmennyiségüket Budapesten egy közös központból árusítják el, s mely már a hatodik hónapban 900 és 1000 frt közti napi bevételt ért el. Közremőködtem továbbá
a kendilónai tejgazdasági telep létesitésénél. Teleki Miksa gróf örökösei ezen Szolnok-Doboka megyében fekvı birtokán a sajt- és vaj gyártás meghonositása által eme gazdasági ág jövedelmezıségét az erdélyi viszonyok között szándékozom bizonyitani. Erdély takarmánytermı ország par excellence. Ezen országrész termékeny völgyeivel, meredek hegylánczaival, amelyeken az eke munkája már nehézséggel végezhetı, szerencsés lecsapódási viszonyaival, tápdús füveivel és gazdag havasi legelıivel a takarmánytermelésre kiválóan alkalmas. Tagadhatlan ezen országrész az állattenyésztésre és tejgazdaságra való praedestinatiója, és valamint az egész ország számára ma a legedzettebb jármosökröt az erdélyi Mezıség gazdag fünövényzete neveli, úgy meg vagyok róla gyızıdve, hogy ez országrész azon vidékein, hol a völgyek keskenyebbek s a hegyek magasabbak és hol a fehér marha formáiban már degenerál, valamint akármily fekvéssel biró oly belterjesebb gazdaságokban is, hol nagyobb befektetéssel a tıkének gyorsabb forgása akar eléretni: ott Erdélyben 1-2 évtized után a sajtés vajgyártás nagy mérvben el lesz fogadva. A tejgazdaság Erdélyben nem ismeretlen, sıt a havasokon évszázadok óta honos és a völgyekben is a juhnyájaknál szokásos túrókészités országszerte el van teljedve; hanem ismeretlen ezen ág mint a gazdaság legjövedelmezıbb fıiránya, mely kiszorítja a gabonanemüeket vezérszerepükbıl s a haszonállatok jobb kiválasztására, az okszerü takarmányozásra folyton unszoló mellékhatásával, valamint a nagyobb trágyatermelés és általa a föld termıerejének folytonos fokozásával hathatósan emeli az egész gazdaságot. Ma még sok száz waggon tengeri szállíttatik Erdély oly vidékeirıl, hol ugyanazon föld hasonlíthatlanul nagyobb jövedelmet hozna, ha lóherével vagy répával vetnék be. A tejgazdaságnak nincs se Svájczban, se a bajor vagy ausztriai havasok közt nagyobb létjoga és hatalmasabb természeti alapja, mint Erdélyben, és csak az eddig ezirányban néhány régebbi kezdeményezésnél tapasztalt balsiker okozhatja, hogy a tejgazdasági ipar ott még nincs nagyobb körben elterjedve. A kendilónai telepen jelenleg 60 drb pinzgaui tehén teje dolgoztatik fel. De a Teleki-birtokok kormányzója ezen állományt már a folyó év nyarán 100 tehénre és 1000 fejısjuhra akarja szaporitani, mihelyt a sajtok érlelıdése után azok rendes keletjérıl meg fog gyızıdni. A gyártás ugyan már hónapok óta folyamatban van, de mint fıtermék egy tartós nagykarikáju svájczi sajt készíttetvén, mely csak lassan érik és csak juniushótól kezdve fog forgalomba jönni; a termékek minıségérıl csak jövı évi jelentésemben fogok szólhatni. Egy teljes év lefolyása elıtt a pénzbeli eredmény nem lévén constatálható, csak jövı évi jelentésemben fogom a nagyon tanulságos és Magyarország számos vidékeire nézve ugyanazon arányban alkalmazható értékesitési számokat közölhetni s azokból közvetlen következtetéseket vonhatni.
Hogy a kisebb városok környékén lakó gazdák is gyakorlati példa által meggyızıdést szerezhetnek a tejszövetkezetek hasznos és az azok által nyujtott jövedelem biztos voltáról, ezt köszönhetjük
az aradi tejcsarnoknak. Ezen intézmény által be lett bizonyítva, hogy a jó és kifogástalan tej iránti szükséglet kisebb városokban is elég nagy arra, hogy egészséges bázisra fektetett oly szövetkezetek, melyek ezen terméket kifogástalan minıségben hozzák forgalomba, elsı naptól fogva számíthatnak biztos kelendıségre és gyors virágzásnak indulnak. Ezen három tejgazdasági vállalat minden pénzbeli államsegély nélkül létesíttetett. Az eddig emlitetteken kivül alakulófélben vannak s ez év folyamán fognak részint létesíttetni, részint újjászerveztetni a következı tejgazdasági vállalatok:
A székásmenti havasi tejszövetkezet. Tekintve azt, hogy az ország 68%-a dombos és hegyes, és hogy azon hegyek, melyek magassága 2500 lábnál nagyobb, Magyarországnak harmadrészét teszik ki: szembetünı a havasi viszonyok rendezésének nemzetgazdászati nagy fontossága. Magyar havasaink ma még legnagyobbrészt nem használtatnak ki saját birtokosaik által, hanem többnyire bérlıknek vannak kiadva. Ezen bérlık a Kárpátok egész keleti és déli mentében leginkább románok, kik csak a nyarat töltik a havasokon s télre a kis-oláhországi és dobrudsai síkságba térnek vissza. A székásmenti szövetkezet létesitése által Excellentiád határozott lépést inaugurálna ezen havasi legelık visszafoglalására. Teleki Gusztáv gróf volt ezen eszme elsı megpenditıje. Az alakulóban lévı szövetkezet a következı hónapokban szándékozik a Petrozsény és Szászsebes közti 2500 láb magas lupsai havason sajtházat épiteni; oda a szövetkezeti tagok részérıl 250300 tehén fog felhajtatni s azok teje sajttá értékesíttetni. Remélhetı, hogy mihelyt a legelık értékesitése ily módon emeltetni fog, ennek közvetlen következménye magának a legelınek javitása lesz. Következni fog azok bokroktól való tisztitása, vízszakadások elleni védelmezése, a mocsáros helyek levezetése, a közelebb fekvı egyes, kiváló jó fünövéssel biró részeknek kaszálókká való átváltoztatása és trágyázása. A székásmenti tejszövetkezetnek szép, de nehéz feladata van. A jövı fogja igazolni: valjon birt-e hivatásának megfelelni. Megemlitendı továbbá a hortobágyi juhtartók szövetkezetének újjászerveztetése. Majd minden országban a tejgazdaság elsı kezdeményezését a következı két tényezı egyike szülte: vagy a tejtermékek kiváló magas ára s a könnyő alkalom azok elárusitására (így Hollandia, Holstein és Svédország, melyeknek tejgazdasági kezdeményezését a londoni piacz közeli volta hozta létre), vagy a forgalomtól elzárt és ekével való mívelésre már nem alkalmas, bı főnövéssel biró havasi vidék, melybıl más, kevésbé értékes termékek szállitása már ki nem fizette volna magát (így Svájczban, a bajor Allgauban, déli Francziaországban stb.). Nálunk az eddig felsorolt két inditóokhoz valószinüleg idıvel hozzá fog járulni egy új kategoria is, t. i. egy oly vidék, mely szintén már önmagában hordja a tejgazdaság felkarolására való rendeltetést, s ez a síkság végtelen legelıterülete ! De ezen irány új és ma csak még elsı csiráiban létezik. A több mint egy négyszögmérföldnyi kiterjedéssel biró hortobágyi legelıterületen sajtszövetkezet alakult. E szövetkezet idıvel és talán már a jövı nyár végén néhány ezer juh és néhány száz tehén tejét fogja feldolgozni; de mily kiterjedésre képes ezen vállalat, az kitünik abból, hogy
évenkint a Hortobágyon 27.000 juh és 5000 tehén legel, és pedig többnyire oly távolságban, hogy azok teje könnyen volna a központi helyiségbe szállítható. Ezen telepnek azon nagyfontosságu feladata is lesz: tettel bizonyitani be, hogy gondos kezelés mellett a magyar tehén is képes kifogástalan borju nevelésén kivül még fölösleges tejet is adni, miután a fölösleges tej Debreczen városának a Hortobágyon legelı tenyészgulyájából is a telepre fog szállíttatni. Emlitendı továbbá
a máramaros-szigeti marhatenyésztési részvénytarsulat tejgazdasagi telepe. Ezen társulat hat év elıtt a kormány hozzájárulásával megalapíttatván, czéljául tőzte ki az allgaui válfaj e vidéken való elterjesztését s a tejgazdaság meghonositását a máramarosmegyei havasi legelıkön. A megye fıispánja, Lónyay János, jelenleg tervezi ezen vállalat újjászervezését, s ezáltal kilátás van, hogy az most már pár év mulva kormánysegély nélkül is fenn fogja magát tarthatni és saját lábán fog állhatni. A máramaros-szigeti teleprıl csak jövı évi jelentésemben, midın az átalakitás munkája talán be lesz fejezve, fogok részletesebben szólhatni. Az itt felsoroltakon kivül terveztetnek következı tejgazdasági vállalatok, melyek létesitésére részint az illetı helyi viszonyok még elég érettek nem voltak, de melyek eddig fıleg azért nem létesültek, mert addig, míg a tejgazdasági kezdeményezés elsı stádiumában állunk, segédszemélyzet hiányában nem lettem volna képes figyelmemet és felelısségemet oly sokféle irányban elosztani. Ilyenek péld.: Gyırben létesitendı tejszövetkezet; egy városi tejcsarnok Kaposvárott, Sátor-Alja-Ujhelyen, Sopronban; sajttermelı szövetkezet Földvárott (Brassó megye); sajttermelı telep Pagocsán (az erdélyi Mezıségben); egy, a marhatenyésztés emelésére és sajttermelésre tervezett havasi szövetkezet Hátszegen (Erdélyben); KézdiVásárhelyen létesitendı sajttermelési telep; Baróthon (Erdélyben) és Turócz megyében létesitendı tejszövetkezet és több, még csak a tervezés elsı stádiumában lévı tejgazdasági vállalat Sáros, Szolnok-Doboka és Csík megyékben, melyek közt egynéhány talán a jövı évben fog létesíttetni; a többi azonban az elıbb emlitett ok folytán s a fokozatos haladás szempontját szem elıtt tartván, még egy-két évig el fog halasztatni. Ezen nagyobb vállalatokon kivül foglalkoztam számos egyes gazdák magán-tejgazdasági viszonyaival, kik szaktanácsért hozzám fordultak. Ilyenek még jelenleg is számosan vannak elıjegyezve, kik meghivásának idıhiján eddig még nem tehettem eleget. Egyeseknek készitettem tervrajzokat tejgazdasági telepük, istállójuk, tejkezelı helyiségük berendezésére, számos költségelıirányzatot, berendeztem az üzleti könyvvitelt stb.