SUGÁRZÁSOK
5.2
A villamos vezetékek keltette elektromos és mágneses térerősség – Ontario (Kanada) 60 településének példája Tárgyszavak: áramszolgáltatás; elektromos tér; mágneses tér; mágneses fluxussűrűség; extrém kis frekvencia; elektromágneses tér; városközpont; Ontario.
1998-ban a Nemzeti Környezeti Egészségügyi Tudományos Intézet (National Institute of Environmental Health Sciences) arra a következtetésre jutott, hogy az extrém kisfrekvenciás (extremely low frequency – ELF) elektromágneses terek (electromagnetic fields – EMF) „lehetséges rákkeltőknek” minősíthetők. A döntés oka: a lakosságot érő behatás miatt növekedett a gyermekkori leukémia kockázata, és növekedett a foglalkozási behatás miatt fellépő krónikus nyiroksejt leukémia előfordulása. 1998 óta növekszik a bizonyítékok száma, hogy az ipari frekvenciás elektromágneses terek közvetlenül vagy a szülőkön keresztül hatva gyermekkori rákot, és foglalkozási behatás révén leukémiát, agydaganatot és mellrákot idéznek elő. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az elektromágneses terek behatása növeli az abortusz, egyes neuro-degenerációs betegségek, így az izomsorvadásos oldalsó szklerózis és az Alzheimer-kór, a szívbetegségek és az öngyilkosság kockázatát. A lakossági vizsgálatok a káros hatást a mágneses tér behatásával hozzák kapcsolatba, mivel az erősáramú vezetékek által létrehozott elektromos tér nem hatol be az épületekbe. Az emberekre a vezetékekből és transzformátorokból származó elektromos tér csak épületeken kívül hat. Munkakörülmények között, nagyfeszültségek esetén a tér elektromos komponense is valószínűleg bioaktív, erre utal egy az akut csontvelő leukémiával foglalkozó tanulmány. Ha az EMF-ek „lehetséges rákkeltők”, és más biológiai és egészségi káros hatásaik is lehetnek, akkor behatásuk minden lehetséges forrását meg kell határozni, beleértve a az otthonokon belülieket és kívülieket, valamint a munkahelyieket is. Számos dolgozat foglalkozik a háztartási eszközök keltette
térrel, a lakásokban és többféle munkahelyen fellépő térrel, eddig csak egyetlen dolgozat foglalkozott a városi utcákon a térerősség mérésével. A dolgozat létrejöttét siettette, hogy hiányzott az információ a városközpontokban ható elektromágneses térerősségről; a cél adatokat szolgáltatni az elektromos és a mágneses térerősségről a gyalogjárókon Ontario városai üzleti negyedeiben, valamint osztályozni a térerősségeket úgy, hogy a kapott információ érthető és használható legyen egyaránt a nagyközönség, a közművek és a politikusok számára is.
A módszer Az elektromos és a mágneses tér mérése A vizsgálat 60 városi településre terjedt ki; vizsgált települések összlakossága 5,7 millió fő, az egyes települések lakossága 1000 és 2,3 millió fő között változott. A felmérésben szereplő összes település Dél- és KözépOntarióban van. A mágneses* (mG) és az elektromos (V/m) térerősséget az egyes települések üzleti negyedeiben, az utcakereszteződésekben mérték hétköznapokon (hétfőtől péntekig) az üzleti órákban (9 és 17 óra között). Az útkereszteződéseket úgy választották meg, hogy a későbbi vizsgálatok során mód nyíljon összehasonlításokra. A megfigyelés időpontja megfelel az üzleti negyed maximális áramfogyasztása idejének, és az emberekre való maximális behatás idejének mind az ott dolgozók, mind a gyalogosok szempontjából. A méréseket 1998 júliusa és szeptembere között végezték. Hat településen (Norwood, Havelock, Hastings, Pickering Village, Peterborough és Oshawa) méréseket 2000 júniusában megismételték, hogy meghatározzák az adatok időbeli változását (1. táblázat). A mágneses fluxussűrűséget irányítatlan, kézi, telepes TrifieldTM típusú, gyárilag kalibrált műszerrel végezték. A készülék két mérési tartományban üzemeltethető: az érzékenyebb tartományban 0,2 és 3 mG között mér, 0,2 mG felbontóképességgel; a szélesebb tartományban 1 és 100 mG között mér, a tartomány közepén a mérési pontosság 20%. A Trifield 60 Hz-es frekvenciákat mér az érzékeny mérési tartományban, és 30 és 500 Hz közötti frekvenciákat a szélesebb mérési tartományban. Így a 60 Hz-es hálózati árammal kapcsolatos felharmonikusokat a szélesebb tartományban méri. Az elektromos térerő mérése Magnetic Sciences InternationalTM (MSI) típusú 9 cm-es antennával ellátott digitális multiméterrel történt. E műszer mérési tartománya 0,1 V/m és 750 kV/m között van, pontossága ±15 %. A kalibrációja 60 Hz-es elektromos térre szól, így nagyobb és kisebb frekvenciák mel* A dolgozat a mágneses fluxussűrűség és a mágneses térerősség kifejezéseket egymással felcserélhetően használja. Mindkettő a tudományosan helyes „mágneses fluxussűrűséget” jelenti.
lett pontatlanabb. A készülék a mérések során 1 m távolságra volt a földtől és 30 cm távolságra a testtől. A mérő személy a mérések során gumitalpú cipőt viselt. Az összes mérés száraz időben történt. Az elővigyázatos eljárás ellenére a mért adatok nem tekinthetők „zavarmenteseknek”. Ezért nem tekinthetők abszolútaknak, hanem csak relatívaknak, mivel nagyon sok tényezőtől függenek. 2000 júniusában hat településen az MSI készülékkel végzett méréseket összehasonlították a kiterjesztett méréshatárú Trifield Meter-rel (Model 100XE; méréshatár: 1–100 V/m) végzett mérésekkel. 1. táblázat A mágneses és elektromos tér 1998-ban és 2000-ben mért erősségének összehasonlítása 6 dél-közép ontariói településen Település (lakosság)
Év
Mágneses fluxussűrűség (mG) Min.
Átlag
Max.
Elektromos térerősség (V/m)
n
Min.
Átlag
Max.
n
90 101
20 19
0,2 0
0,3 0,3
0,6 0,7
20 19
48 52
16 16
3 7
110 90
24 24
Oshawa (139 000)
1998 2000
1 0,9
30 33
Pickering (81 000)
1998 2000
2 1,2
11 8,2
Peterborough 1998 (67 000) 2000
0,4 1,4
21 16
Havelock (1400)
1998 2000
0,2 0,3
1,9 1,5
6 5
Norwood (1300)
1998 2000
0,5 0,4
1,7 1,3
Hastings (1200)
1998 2000
1,3 0,5
2,6 1,6
16 41
44 94
16 16
0,2 0,3
2 6
15 48
24 24
19 19
1,6 1,6
20 24
68 93
19 19
2,8 1,8
12 12
0,3 0,3
14 15
56 57
12 12
8 5
16 16
0,2 1
8 12
50 68
16 16
A mágneses fluxussűrűség ingadozásának meghatározása céljából Peterborough-ban a George és a Brock utcák kereszteződésében 30 perc leforgása alatt több mérést végeztek. Tíz leolvasást végeztek minden saroknál (n = 40); a kapott középérték és szórás (S. D. ): 17±1,6 mG és a közepes hiba (S.E.) 0,5 mG. A napi változás meghatározása céljából egy településen (Peterborough) 24 órán keresztül négyóránként mérték a mágneses fluxussűrűséget és az elektromos térerőt (1. ábra). A méréseket az útkereszteződés négy sarkán végezték, ahol az emberek várni szoktak az úton való átkelésre. A közlekedési lámpák, légvezetékek és a néhány lépésre lévő transzformátor lehetséges forrásai az elektromágneses térnek. A fák és a fémoszlopok leárnyékolhatják az elektromos teret. A mérések időpontját feljegyezték, mivel a mágneses térerő függ az áramtól, az áram pedig az időponttól.
George Street és a ......... Street kereszteződése
a) mágneses tér Sherbrooke 6:00 2:00 22:00 18:00 14:00 10:00
King Charlotte Simcoe Hunter Brock 0
10
20
30
40
50
60
mágneses fluxussűrűség (mG)
a George Street és a Sherbrooke Street kereszteződésének négy sarka
b) elektromos tér
DK
DNY
ÉK
ÉNY 0
5
10
15
20
25
elektromos térerősség (V/m)
1. ábra A mágneses tér (a), és az elektromos tér (b) napi változása Peterboroughban a George Street legforgalmasabb kereszteződéseiben 1998. szeptember 21 és 22-én. Észlelhető elektromos térerősséget csak egy kereszteződésben (George és Sherbrooke) tapasztaltak, itt légvezeték volt. Az összes többi kereszteződésben az elektromos kábelek a föld alatt helyezkedtek el.
A kereszteződési értékek a sarkokon mért értékek átlagai. A kereszteződési értékek nem feltétlenül azonosak az utcai értékekkel, ezért a kereszteződések között az utca mindkét oldalán mérték a maximális térerősséget. Az üzleti negyedben a térerősségek meghatározásához szükséges mérések száma a település nagyságától függ. Kis település esetében az üzleti negyed négy sarokból állhat, ilyen településen a kereszteződés mérése négy sarkon és minden irányban (összesen 5 kereszteződésre) elegendő lehet a település vizsgálatára. Nagyobb települések esetében a városon áthaladó főutca négy vagy több kereszteződéssel lehet alkalmas az üzleti negyed vizsgálatára. Még nagyobb településeken több utca lehet szükséges az üzleti negyed vizsgálatához, bár az előzetes vizsgálathoz egy utca is elegendőnek bizonyulhat. Az elektromos és mágneses terek javasolt osztályozása Kísérlet történt az elektromos és mágneses terek osztályzására, ez megkönnyíti a a különböző települések összehasonlítását, vagy egy település időbeli változásának áttekintését. Két osztályzási sémát javasoltak, amelyek egymástól függetlenül (2. táblázat) vagy egymással kombinálva használhatók (3. táblázat). Az egyik az átlagos térerősségek (intensity of field – IF) értékén alapul, a másik az elvégzett mérések azon százalékát tekinti, amelyekben a mért értékek meghaladták a biológiai szempontból kritikus határértéket. 2. táblázat Az elektromos és mágneses tér javasolt osztályzási rendszere a tér intenzitása alapján (FI), és azon mérések százalékos aránya alapján, amelyek során a mért érték meghaladja a biológiailag meghatározott kritikus határértéket (CL). Mindkét osztályzás a közlekedési lámpát modellezi (zöld, sárga, piros) kis, közepes és nagy behatások jellemzésére, ehhez járul a fekete szín a nagyon nagy behatások jellemzésére. Az egyes kategóriák számkóddá alakíthatók, a statisztikai számítások elvégzéséhez Szám- Színkód kód (behatás)
FI: A közepes intenzitásoknak megfelelő osztályzás
CL: Kritikus határérték (a CL-t meghaladó mérések százalékos aránya*
Elektromos
Mágneses
Elektromos
Mágneses
<5 V/m
< 2 mG
0%
0%
1
zöld (kis)
2
sárga (közepes)
5–10 V/m
2–10 mG
1–20 %
1–20 %
3
piros (nagy)
10–30 V/m
10–30 mG
21–50 %
21–50 %
4
fekete (nagyon nagy)
> 30 V/m
>30 mG
51–100 %
51–100 %
* A kritikus határérték elektromos tér esetében: 5 V/m térerősség; mágneses tér esetében: 2 mG mágneses fluxussűrűség
3/a táblázat A kétféle osztályzási rendszer (FI és CL) kombinációja; a számkódok mind az elektromos, mind a mágneses terek esetében 2 és 8 között változnak. Például a mágneses fluxussűrűség kombinált 3-as értéke olyan településre jellemző, amelyben a mérések 1–20%-a haladja meg a 2 mG értéket és az átlagos mágneses fluxussűrűség 2 mG alatt van. A 60 település közül hét jut ebbe a kategóriába. A színkódok és az osztályzás leírását a 2. táblázat adja. MÁGNESES FLUXUSSŰRŰSÉG OSZTÁLYBA SOROLÁS FI: Közepes térerősség (mG) mérések %
Kód
> CL 2 mG
<2
2–10
11–-30
>30
Zöld = 1
Sárga = 2
Piros = 3
Fekete = 4
0
Zöld = 1
2
3
4
5
1–20 %
Sárga = 2
3
4
5
6
Kritikus
21–50 %
Piros = 3
4
5
6
7
határérték
51–100%
Fekete = 4
5
6
7
8
CL:
AZ EGYES OSZTÁLYOKBA SOROLT TELEPÜLÉSEK SZÁMA FI: Közepes térerősség (mG) mérések % Települések > CL 2 mG
száma
<2
2–10
11–-30
>30
Zöld
Sárga
Piros
Fekete
0
Zöld
4
0
0
0
1–20 %
Sárga
7
4
0
0
Kritikus
21–50 %
Piros
0
27
0
0
határérték
51–100%
Fekete
0
9
8
1
CL:
félkövér számok: lehetetlen kombináció
dőlt számok: valószínűtlen kombináció
A kritikus biológiai határérték a mágneses vagy elektromos tér azon legkisebb értéke, amely valószínűleg biológiai hatást gyakorol a populáció érzékenyebb egyedeire. Ez megfelel az ivóvíz nátrium- és nitrátkoncentrációra vonatkozó szabványának. Mágneses fluxussűrűség A mágneses terekre négy biológiailag fontos végpontot ad meg az irodalom. Az egyik ezek közül a gyermekkori leukémiához kapcsolódik, 1,4 és 4 mG között van. A jelen osztályzáshoz a 2 mG értéket választották és ez
3/b táblázat A kétféle osztályzási rendszer (FI és CL) kombinációja; a számkódok mind az elektromos, mind a mágneses terek esetében 2 és 8 között változnak. Például a mágneses fluxussűrűség kombinált 3-as értéke olyan településre jellemző, amelyben a mérések 1–20%-a haladja meg a 2 mG értéket és az átlagos mágneses fluxussűrűség 2 mG alatt van. A 60 település közül hét jut ebbe a kategóriába. A színkódok és az osztályzás leírását a 2. táblázat adja. ELEKTROMOS TÉR OSZTÁLYBA SOROLÁS FI: Közepes térerősség (V/m) mérések %
Kód
> CL 5 V/m
<5
5–10
11–-30
>30
Zöld = 1
Sárga = 2
Piros = 3
Fekete = 4
0
Zöld = 1
2
3
4
5
1–20 %
Sárga = 2
3
4
5
6
Kritikus
21–50 %
Piros = 3
4
5
6
7
határérték
51–100%
Fekete = 4
5
6
7
8
CL:
AZ EGYES OSZTÁLYOKBA SOROLT TELEPÜLÉSEK SZÁMA FI: Közepes térerősség (V/m) mérések % Települések > CL 2 mG
száma
<5
5–10
11–-30
>30
Zöld
Sárga
Piros
Fekete
0
Zöld
14
0
0
0
1–20 %
Sárga
21
0
0
0
Kritikus
21–50 %
Piros
10
3
0
0
határérték
51–100%
Fekete
0
3
5
1
CL:
félkövér számok: lehetetlen kombináció
dőlt számok: valószínűtlen kombináció
a továbbiakban a gyermekkori rákbetegségek alsó határaként szerepel (lower limit for childhood cancers – LLCC). A második végpont a 12 mG, ez az emberi mellrák sejtjeinek fokozott in vitro növekedését idézi elő. A harmadik pont a spontán vetéléshez kapcsolódik, ez 16 mG értéket meghaladó mágneses fluxussűrűség mellett léphet fel. A negyedik a perifériális nyiroksejtek kromoszóma rendellenességéhez kapcsolódik, ez 20 és 150 mG között léphet fel. Elektromos térerősség Elektromos terek esetében a kritikus érték 5 V/m, ennek kiválasztása az irodalom alapján történt: biológiailag szignifikáns elektromos térerő (hosszú behatás esetén) 6 V/m értéknél kezdődik.
Az irodalom szerint kisebb térerősségek is biológiailag aktívak lehetnek, kiválthatnak különböző organizmusokban patológiás változásokat (1 és 5 V/m között) és funkcionális változásokat (7 és 100 V/m között). Ilyen hatások lehetnek: a mitokondriális anyagcsere sebességének változása az agykéregben, a pajzsmirigy működésének megváltozása, az EKG és szövetkórtani változások a szívizomban. A patkányokon folytatott kísérletek szerint hatással van a szaporodásra: növeli a párzási időszakot és a vemhesség idejét, csökkenti a spermaképződést, növeli a rendellenes spermák mennyiségét, növeli a magzati és a későbbi mortalitást, csökkenti a fiatal egyedek növekedését. 7 és 100 V/m közötti térerősségek mellett főemlősöknél megfigyelték a reakcióidő megváltozását. A kalciumáramlás szignifikáns változását figyelték meg a csirkék agyában, ha a tojások keltetése során 10 V/m elektromos térerőt és 0,73 mG mágneses fluxussűrűséget alkalmaztak 50 és 60 Hz frekvencia mellett. Megfigyelték az elektromos műveknél legalább 20 éve alkalmazásban lévő, a munkaidő jelentős részét 10 V/m-nél nagyobb elektromos térerősségű helyen töltő munkatársai között a leukémia kialakulásának megnövekedett kockázatát. A mágneses tér e tanulmány szerint nem növelte a leukémia kockázatát. Bár az 5 V/m elektromos térerősség mellett patológiás változások valószínűtlenek, funkcionális változások azonban lehetségesek. Osztályozási rendszerek: a kritikus határérték és a térerősség Mindkét osztályzási rendszer, a kritikus határérték (critical limit – CL) és a térerősség (field intensity – FI) a behatás jellemzésére a közlekedési lámpa analógiát használja (zöld = kis behatás, sárga = közepes behatás, piros = nagy behatás; és van egy további kategória, a fekete a nagyon nagy behatás jellemzésére). A CL rendszerezés a településen a kritikus határértéket elérő vagy azt meghaladó mérések százalékos arányán alapszik (a kritikus határérték mágneses térre 2 mG, elektromos térre 5 V/m). Ezek a kritikus határértékek első közelítéseknek tekinthetők, amelyek megváltozhatnak, ha az EMF behatásaira vonatkozó ismereteink bővülnek. Az FI osztályzási rendszer a településen mért átlagos térerősség értékén alapszik. Ebben a rendszerben a 12 mG érték, amely a mellráksejtek fokozott növekedésével hozható kapcsolatba, és a 16 mG érték, amely a vetélésekkel hozható kapcsolatba, a piros jelzésű kategóriába jut (11–30 mG). A 20 és 150 mG közötti tartomány, amely a villanymozdony-vezetőknél észlelt megnövekedett számú kromoszóma rendellenességgel hozható kapcsolatba, a piros és fekete kategóriába tartozik. Az FI alapján a mágneses fluxussűrűség vagy az elektromos térerősség bármely mért értéke a fenti négy kategória egyikébe sorolható. Így az utcasarkok, az utcakereszteződések, az utcák és a települések a fenti kategóriákba
besorolhatók. Az információk vizuálisan szemléltethetők. A színkód numerikus kóddá alakítható át (zöld = 1, sárga = 2, piros = 3, fekete = 4) és statisztikailag feldolgozható. Ami a legfontosabb, ez a besorolási rendszer elősegíti a gyors összehasonlítást, könnyen érthető és nem szakértők számára is használható. Egyes biológiai reakciók alapján úgy tűnik, léteznek intenzitásablakok, ez azt jelenti, hogy a nagyobb térintenzitás nem feltétlenül károsabb. Ha ez érvényes, akkor a CL osztályzási rendszer hasznosabb, mint az FI. A két osztályzási rendszer egymástól függetlenül használható, kombinálható és átalakítható 2-től 8-ig terjedő numerikus osztályozási rendszerbe (3. táblázat).
Eredmények Mágneses fluxussűrűség 60 településen végzett mérések alapján Ontarióban a közepes mágneses fluxussűrűség becsült értéke 5,8 mG (sárga). A 100 000 lakost meghaladó településeken a mágneses fluxussűrüség 14 mG (piros), az 50 000 és 100 000 közötti lakosságú településeken 6,8 mG (sárga), a 10 000 és 50 000 közötti lakosságú településeken 4 mG (sárga). A legkisebb településeken, ahol a lakosság 10 000-nél kisebb az átlagérték 2,4 mG (sárga). Néhány kivételtől eltekintve nagyobb települések üzleti negyedeiben a mágneses fluxussűrűség nagyobb, mint a kisebb településeken. A vizsgált települések között Kingston város az egyetlen, ahol az átlagos mágneses fluxussűrűség meghaladja a 30 mG értéket, így a fekete kategóriába tartozik (a közepes érték 47 mG a Princess Street-en a Divisiontól az Ontario Streetig). Kingston városban, a Princess Street mentén a mért értékek csupán 3 %-a volt 2 mG-nál kisebb (zöld). A nagyobb városokban, így Oshawaban, Londonban, és Torontóban az átlagos mágneses fluxussűrűség meghaladta a 10 mG-t (piros kategória). A messze legnagyobb város, Toronto a 11 100 000-nél nagyobb lakosságú város között a nyolcadik és a vizsgált települések között az 56. a közepes mágneses fluxussűrűség értéke szerint (a besorolás az értékek növekvő sorrendjében történt). A fennmaradó hét 100 000 főt meghaladó lakosságú városban a mágneses fluxussűrűség 2 és 10 mG közötti (sárga). Az átlagos mágneses fluxussűrűség e csoport egy településen sem kisebb 2 mG-nél (sárga). Az 50 000 és 100 000 lakost számláló települések közül Peterborough, Pickering Village és Sarnia a mágneses fluxussűrűség értéke alapján a piros kategóriába tartozik (10–30 mG). Hét település a sárga kategóriába (2–10 mG) és egy település (Cambridge) a zöld kategóriába (< 2 mG) sorolható. A 18 település közül, amelyek lakossága 10 000 és 50 000 fő között van, kettő (Brockville és Bellville) piros (10–30 mG), a többség sárga (2–10 mG). Ebben a csoportban három településen, (Pembroke-ban, Bredfordban és Newmarket régi központjában) kisebb az átlagos érték 2 mG-nál (zöld).
A húsz 10 000-nél kisebb lakosú település 65 %-a sárga, a fennmaradó 35% zöld. Parry Soundban és Gravenhurstben a legnagyobb a mágneses fluxussűrűség 4,6, illetve 3,8 mG. A hatvan vizsgált település közül csak az 1000 lakosú Burks Falls utcáin nem mértek 2 mG-nál nagyobb értéket. Érdekes módon néhány településen a bankok előtt mérték a legnagyobb mágneses teret. Peterboroughban az utcasarkon lévő bank bezárása a két évvel később végzett mérések szerint a mágneses tér csökkenését eredményezte. Elektromos terek Az elektromos térre kapott szabályszerűségek lényegesen eltérnek a mágneses térre kapottaktól. Az elektromos térerősség Ontario 60 településére kapott átlagértéke 3,2 V/m (zöld), azonban az egyes értékek széles tartományt ölelnek fel 0,1 V/m-nél kisebb értékektől 68 V/m értékig terjednek. A legnagyobb értéket az 1400 lakosú Havelockban mérték, itt a középérték 19,4 V/m volt (piros). Csak 5 olyan település volt, ahol a közepes elektromos térerősség meghaladta a 10 V/m-t (piros). Havelockon kívül ilyen volt Old Markham, Pickering Village, Stouffville és Norwood. Mindegyik esetben az elektromos teret légvezetékek idézték elő, ezek némelyike a településeken alkalmazott feszültségeknél nagyobb feszültségű volt. Az osztályzási rendszerek összehasonlítása A kritikus határértéken (CL) alapuló osztályozás az átlagos térerősségen (FI) alapuló osztályzáshoz képest a nagyobb behatást jelző színek felé tolja el a besorolást. Így például a mágneses fluxussűrűség alapján „fekete” kategóriába (a legnagyobb behatás) eső települések aránya az FI és CL osztályzás szerint 1:18 és az elektromos térerősség alapján ez az arány 0: 8. A két rendszer kombinálása alapján 60 település összesített minősítése a mágneses fluxussűrűségre fekete:sárga (CL:FI) ennek pontértéke 6; az elektromos térerősségre sárga:zöld, ennek pontértéke 3. A pontozás a kis térerősségeket jellemző 2 értéktől a nagy térerősségeket jellemző 8 értékig terjed. Az elektromos tér és mágneses tér összefüggése Úgy tűnik az elektromos és a mágneses tér erőssége fordítottan arányos (2. ábra). A nagy mágneses fluxussűrűségeket gyakran a föld alatti kábelek, víz- és gázvezetékek idézik elő. Ilyen körülmények között az elektromos teret a föld leárnyékolja. Az elektromos térerősség ritkán haladja meg a 3 V/m értéket.
60 légvezeték mágneses fluxussűrűség (mG)
50 föld alatti kábel 40
30
20
10
0 0
10
20
30
40
50
60
70
elektromos térerősség (V/m)
2. ábra Összefüggés a légvezetékek és a föld alatti kábelek elektromos és mágneses tere között Ontario 12 településén. Mindegyik településcsoportból 3 észlelhető elektromos térrel rendelkező település szerepel az ábrán. A légvezetékek által létrehozott elektromos tér hatósugara a feszültségtől, a mágneses tér hatósugara az áramerősségtől függ. A 2. ábrán szereplő nagy elektromos térerősségek a nagyfeszültségű vezetékeknek köszönhetők, ezekben az áramerősség kisebb és így a mágneses terük is gyengébb. A nagyfeszültségű vezetékeket magasabb oszlopok tartják, ez tovább csökkenti a mágneses tér behatását a gyalogosokra. Az útkereszteződésekben mért középérték és az út mentén mért maximális érték összefüggése Az útkereszteződésben a mágneses fluxussűrűség nem feltétlenül azonos az utca menti értékkel. A legtöbb mérési adat a torontoi Yonge Streetről van. Az egyes útkereszteződések négy sarkán mért értékeket és a kereszteződések közötti utcaszakasz keleti és nyugati oldalán mért maximális értékeket felvették. Így a Yonge Street és a Bloor Street kereszteződésében az átlagos mágneses fluxussűrűség 13 mG, a legnagyobb az útkereszteződés délnyugati sarkán mért 35 mG érték. A Bloor Street és a Hayden Street között a
mágneses fluxussűrűség 60 mG-ra növekszik a nyugati oldalon és 50 mG-ra a keleti oldalon. A kereszteződésben lévő értékek lehetnek azonosak, kisebbek vagy nagyobbak mint az utca mentén mért maximális értékek. Az elektromágneses terek napi változása Minden mérés az üzleti órák alatt történt (hétköznapokon 9 és 17 óra között) az egyes települések üzleti negyedében. Az üzletek/hivatalok esti bezárása után a mágneses fluxussűrűség csökken. Hat kereszteződés közül ötben a legerősebb mágneses teret az üzleti órák alatt mérték (10 és 14 órakor). Egyes útkereszteződésekben a mért értékek éjjel 60%-kal kisebbek voltak, mint az üzleti órák alatt mért értékek. Egy kereszteződésben mért elektromos térősség nem ingadozott a nap folyamán. Az adatok 1999-ben és 2000-ben 6 azonos településen Mivel a településeken egy-egy méréssorozatot végeztek, hasznosnak tűnt meghatározni mennyiben jellemző egy-egy településre a mérések reprodukálhatósága. Ennek megfelelően 6 településen 2000 júniusában a méréseket a korábbi helyeken megismételték. A két évvel korábban mért értékek viszonylag stabilnak bizonyultak. A két időpont között a közepes mágneses tér különbsége Peterborough-ban volt a legnagyobb 5 mG, a közepes elektromos térerősségé Pickering Village-ban 25 V/m. Peterborough-ban a különbség egy része azzal magyarázható, hogy az adott sarkon bank helyett kávézó nyílt, emiatt a mágneses tér erőssége csökkent, ez az utcára vonatkozó átlagérték csökkenéséhez vezetett. Az elektromos térerősség növekedése Pickering Village-ben arra utal, hogy a hálózati feszültség növekedett, ezt támasztja alá a mágneses tér némi csökkenése 2000-ben. A légvezetékek helyzetét változatlannak találták. Az elektromos térerősség: két különböző mérőkészülék használata Az elektromos térerősség mérése sokkal nehezebb mint a mágneses térerősségé. 2000 júniusában az MSI típusú készülékkel végzett méréseket öszszehasonlították egy kiterjesztett méréshatárok között működő Trifield-típusú készülékkel végzett mérésekkel. A kétféle készülékkel mért adatok 40 V/m és ennél kisebb térerősségek mellett jól egyeznek. 40 V/m elektromos térerősségek felett a Trifield-típusú készülék valamivel nagyobb értékeket mutatott mint az MSI-típusú. 1998-ban csak 5 településen volt az elektromos térerősség 40 V/m felett.
Értelmezés A tudásunk az emberi tevékenység által keltett elektromágneses terekről meglehetősen korlátozott. Jelentős ismeretek gyűltek össze a nagyfeszültségű vezetékek közelében lévő elektromágneses terekről (electromagnetic fields – EMF), a háztartási eszközök EMF-éről, az otthonokban és a munkahelyeken lévő EMF-ről, lényegében nagyon keveset tudunk a városi utcákon ható EMFről. Elsődleges érdeklődésre tarthat számot az EMF hatása az emberi egészségre. Ez a kérdés az 50 és 60 Hz frekvenciás terek esetében vitatott, de a bizonyítékok halmozódnak arra vonatkozóan, hogy a nagyon kis frekvenciájú EMF-ek kapcsolatba hozhatók a rák különböző formáinak fellépésével az ilyen tereknek kitett egyének körében. Ez a hatás csekélynek tűnik, ha azt olyan ismert rákkeltőkkel hasonlítjuk össze mint a cigaretta vagy az azbeszt. Azonban a városközpontokban, ahol sok ember van kitéve az EMF behatásának, ezt a lehetséges egészségkárosító tényezőt komolyan kell venni. Ez különösen igaz a friss vizsgálatok fényében, amelyek szerint az EMF növeli az abortusz, a szívbetegség, a kromoszóma-rendellenességek, az izomsorvadásos oldalsó szklerózis, és esetleg az Alzheimer-kór kockázatát. Sajnos még nem tudjuk, hogy az EMF behatása hogyan kapcsolódik a biológiai és/vagy egészségkárosító körülményekhez. Az EMF behatásának mérése bonyolult feladat, egyes esetekben nem kellően megalapozott (pl. a tranziens jelenségek esetében). Egyes vizsgálatok szerint a biológiai hatás az elektromos, más vizsgálatok szerint a mágneses, vagy a kettő együttes behatásának következtében lép fel. Egyes vizsgálatok szerint a nagyobb térerősségek nagyobb veszélyeztetettséggel járnak, mások szerint megnövekedett kockázat az úgynevezett intenzitásablakokban lép fel. A továbbiakban meg kell érteni a frekvenciaablakok, az intenzitásablakok, az időben súlyozott terek, a kumulatív behatás, a bekapcsolás, a tranziens jelenségek és a felharmonikusok fontosságát. Felmerül továbbá a helyi geomágneses terek és a környezeti változók (hőmérséklet, a behatás ideje: nappal vagy éjszaka) kérdése. Mivel nem tudjuk, hogy az elektromágneses tér biológiai aktivitása hogyan nyilvánul meg, és mivel az EMF embereket érő behatása állandóan változik, nehéz bizonyítani, hogy éppen egy bizonyos behatás tekinthető biológiai szempontból jelentősnek. Addig is azonban, amíg biztos tudásra teszünk szert, az EMF-ek epidemiológiai és laboratóriumi vizsgálatok alapján nyert határértékei használhatók fel. Elektromos terek A vizsgálat szerint az összes település üzleti negyedében az elektromos térerősség gyenge volt.
Ezek az értékek jóval kisebbek, mint azok az értékek, amelyeknek a nagyfeszültségű vezetékek és alállomások karbantartói vannak kitéve, az ő esetükben az elektromos térerősség elérheti a néhány ezer V/m értéket; hivatali környezetben az elektromos térerősség 2,1 V/m és 56,7 V/m között van, átlagértéke 15,6 V/m. Irodalmi adatok szerint egy hétig személyi monitorral felszerelt „elektromos” munkások átlagosan 48 V/m térerősségnek, hivatali környezetben dolgozók átlagosan 4,9 V/m térerősségnek vannak kitéve. A legmagasabb érték 400 V/m volt, ez lényegesen nagyobb mint az utcákon észlelt érték. A háztartásban a térerősség értéke 2 és 40 V/m között van, de elérheti a 250 V/m-t egyes háztartási eszközök közelében. Így a legtöbb település belvárosainak gyalogjárdáin az elektromos tér valószínűleg nem biológiai veszélyforrás. Ha azonban az elektromos művek tovább folytatják a 4 kV-os vezetékek 44 kV-os vezetékké való átalakítását, akkor ez a helyzet megváltozhat, mert az elektromos térerősség a nagyobb feszültséggel növekszik. A mágneses terek Az Ontarióban vizsgált 60 település közül 49-ben (82%) az átlagos mágneses fluxussűrűség 2 mG (zöld) felett volt, a 2 mG a gyermekkori rákos megbetegedésekkel kapcsolatba hozható alsó határérték (lower limit associated with childhood cancers – LLCC) (1,4–4 mG tartomány). Egyes nagy települések üzleti negyedeiben lehetetlen elkerülni a 2 mG-nál nagyobb mágneses terek behatását. Így Torontóban, Kingstonban, Oshawaban és Pickering Village-ben például, a mérési helyek 90%-ában a mágneses fluxussűrűség meghaladta a 2 mG értéket. Ezeken a településeken az átlagos mágneses fluxussűrűség meghaladta a 10 mG értéket (ez ötször nagyobb a gyermekkori rákokkal kapcsolatos alsó kritikus értéknél) és a piros (11–30 mG) vagy a fekete (> 30 mG) kategóriába esett – ez a mellrák sejtek erőteljesebb növekedésével (12 mG), a spontán abortusz megnövekedett kockázatával (16 mG) és a perifériális nyiroksejtek kromoszóma-rendellenességeinek nagyobb gyakoriságával (20 mG) hozható kapcsolatba. Számos városközpontban, különösen a belvárosok központjában az elektromos vezetékeket a föld alá telepítették. A vizsgálat kimutatta, hogy egyes helyeken a legerősebb mágneses tereket (és a leggyengébb elektromos tereket) ezek a föld alatti áramvezetékek idézték elő. A mágneses terek föld alatti forrásai nehezen kerülhetők el, szükséges, hogy a közművek biztosítsák, hogy a mágneses térerősség gyenge legyen. A mágneses térerősség az üzleti negyedekben az üzleti órák alatt közelítőleg állandó. Az üzleti órák után a mágneses fluxussűrűség csökkenése meghaladhatja az 50%-ot. Az olyan településeken, ahol az üzletek felett lakások vannak, a mágneses fluxussűrűség valószínűleg nagyobb a lakásokban mint a járdákon nappal, mivel a lakások utcára néző oldala közelebb van a
légvezetékekhez, azonban ez a mágneses tér az éjszakai órákban a csökkent áramfogyasztás miatt csökken. Számos epidemiológiai vizsgálat az 1,1 és 2,5 mG közötti mágneses fluxussűrűséget határtartománynak tekinti. A 60 település közül 53-ban (88%) a mágneses fluxussűrűség felezőértéke meghaladja ezt az értéket. Egy korábbi vizsgálat szerint, amely 1000 lakásra terjedt ki, a mágneses fluxussűrűség középértéke a szobákban 0,5 mG, a jelen vizsgálat szerint a középérték 2,4 mG. A házak legalább 5%-ában a mágneses fluxussűrűség nagyobb, mint 2,6 mG, és 1%-ában nagyobb, mint 5,8 mG. A jelen vizsgálat szerint a települések 45%-ában a mágneses fluxussűrűség meghaladja a 2,6 mG-t, és 13%-ában meghaladja az 5,8 mG-t. A mágneses tér a települések üzleti centrumainak járdáin nagyobb, mint a legtöbb lakásban. Egy vizsgálat szerint az irodai dolgozókat érő a mágneses fluxussűrűség átlagértéke 0,16 mG, a villamos iparban dolgozók esetén ez 1,66 mG, a maximális érték 3,4 mG ezek az értékek személyi monitorokkal végzett méréseken alapulnak. Becslések szerint számos foglalkozási körben (textilipar, közművek, közlekedés, fémfeldolgozás, javítás–szolgáltatás, villanyszerelés, hírközlés, hivatal, kereskedelem) a mágneses fluxussűrűség idő szerinti átlagértéke 1,7 mG. A behatások 75%-a kisebb az átlag felettinek minősülő 2,7 mG-os behatásnál, és a behatások 95%-a kisebb a nagyon nagynak minősülő 6,5 mG-os behatásnál. Így Torontóban a Yonge és az Edward Street sarkán a 100 mG behatásnak kitett hot-dog árus a nagyon nagy foglalkozási behatásnak kitett csoportba tartozik. A Yonge Street Bloor és Front közötti szakaszán a 27 kereszteződés közül 25 keresztezésben (93%) a mágneses tér fluxussűrűsége meghaladta a 6,6 mG-t. 13 település üzleti negyedében a mágneses fluxussűrűség meghaladta a 6,6 mG-t. Érdekes módon a levélhordók az átlagosnál nagyobb behatásnak vannak kitéve, esetükben az átlagos napi mágneses fluxussűrűség 3,1 mG. A gyermekkori leukémiával kapcsolatos alsó határértéken (2 mG) kívül, biológiai hatás szempontjából egy másik kritikus határérték a 12 mG, ez a mellráksejtek fokozott növekedésével hozható kapcsolatba. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy 60 Hz-es 12 mG erősségű mágneses tér csökkenti az emberi mellráksejtek kezelésére használt gyógyszer (MCF-7) inhibitorhatását. Ez az első példa arra, hogy a 60 Hz frekvenciájú tér a lakókörzetekben előforduló fluxussűrűségek mellett a gyógyszer semlegesítésével hatással legyen a rákos sejtekre. 2002-ben San Francisco körzetében lakó terhességük első tíz hetében lévő nők között vizsgálatot végeztek. A vizsgálatban részt vevők személyi monitort hordtak, amely mérte a mágneses teret 24 órán át. Bár nem találtak öszszefüggést az elvetélés átlagos kockázata és az átlagos mágneses tér között, az elvetélés kockázata növekedett a maximális mágneses tér növekedésével. A küszöbérték 16 mG érték volt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a 16 mG-nál nagyobb fluxuserősségű mágneses tér növeli a spontán elvetélések
kockázatát, és ezt az eredményt valószínűtlen, hogy ellenőrizhetetlen torzító vagy nem mért zavaró tényezők befolyásolnák. A 60 település közül 20-ban (33%) voltak olyan helyek, ahol a mágneses fluxussűrűség az utcákon meghaladta a 16 mG értéket, e települések közül kettőben (Oshawa és Kingston) a medián értéke meghaladta a 16 mG-t. Ontario 60 településén az üzleti központokban mért mágneses tér fluxussűrűsége nagyobb volt, mint a legtöbb lakásban. A mágneses fluxussűrűség számtani középértéke 48 településen (80%) meghaladja a 2 mG-t, ez a gyermekkori rákkal kapcsolatba hozható alsó határérték; 7 településen (12%) meghaladja a mellrákkal kapcsolatba hozható határértéket (12 mG); 5 településen (8%) meghaladja a spontán vetéléssel kapcsolatba hozható határértéket; és 3 településen (5%) meghaladja a kromoszómarendellenességekkel kapcsolatos értéket (20 mG). 2001. év folyamán nagyon extrém kisfrekvenciájú mágneses tér észleléséről számoltak be Göteborg (Svédország) 1 km2 területű részén, amelyet gyalogosok gyakran látogatnak. A mágneses teret mérték az üzleti órák idején 1 m magasságban egy 12 km hosszú járdaszakaszon 2 méterenként. Ők is a közlekedési lámpa analógiát használták, a következő beosztás szerint: zöld (< 2 mG), sárga (2 és 10 mG között), piros (> 10 mG). A mérések fele 2 mG-nál nagyobb értéket jelzett, 10 mG feletti értékeket a villamos elosztóoszlopok, az alállomások, az üzleti riasztókészülékek és más villamos készülékek közelében mértek. A legnagyobb mért érték 97 mG volt, ez megfelel a kanadai vizsgálat során kapott maximális értéknek. A fentiek szerint Göteborg fekete:sárga (CL:FI) besorolást kapna, mivel a mérések több mint 51 %-ban 2 mG-nél nagyobb értéket kaptak (fekete), és mivel az átlagos mágneses fluxussűrűség 3,4 mG volt (sárga). Irányelvek és az óvatos elkerülés politikája Az extrém kisfrekvenciájú EMF behatását korlátozni kívánó irányelvek lényegesen eltérnek a más frekvenciatartományokra vonatkozó irányelvektől. A Nemzetközi Sugárvédelmi Ügynökség (International Radiation Protection Agency) szerint a lakosságra 24 órán át ható mágneses tér nem haladhatja meg az 1000 mG értéket. Az erősáramú vezetékek mentén a mágneses fluxussűrűség Floridában 150–250 mG, New Yorkban 200 mG, Brentwoodban (Tenneesse) 4 mG, Lincolnwoodban (Illinois) 1,5 mG. Montanaban az irányelvek 150 és 250 mG közötti értékeket adnak meg a feszültségtől és az elhelyezéstől függően; az alsó érték a 230 kV-nál kisebb feszültségekre érvényes. Svédországban a Nemzeti Energia Igazgatóság (National Energy Administration – NEA) javaslata szerint el kell kerülni iskolák, óvodák, játszóterek elhelyezését erősáramú vezetékek közelébe. Az NEA Biztonsági Osztálya (Electrical Safety Division) javaslata szerint a 2 és 3 mG-t meghaladó mágneses tereket el kell kerülni az ilyen körzetekben, és óvatosságra int az új ingat-
lan beruházások helyének kijelölésekor. Így az egyes szervezetek irányelvei a megengedett mágneses fluxussűrűségre 2 és 1000 mG között változnak. Az alsó érték (2–3 mG) a rák keletkezésével hozható kapcsolatba, ezért ez elfogadhatóbb irányelv. Az 50/60 Hz-s elektromos terekre vonatkozó irányelvek 0,5 kV/m (a volt Szovjetunióban a házak belsejében megengedett érték) és 10 kV/m (az Egészségügyi Világszervezet szerint ezen érték alatt nincs szükség korlátozásokra) között változnak. Az Orosz Köztársaságban a rendezőpályaudvari dolgozók 5 kV/m térerősség mellett dolgozhatnak, de magasabb térerősségek esetén időkorlátok érvényesek, így 10 kV/m térerősség mellett 180 percet, 15 kV/m térerősség mellett 90 percet, 20 kV/m térerősség mellett 10 percet, 25 kV/m térerősség mellett 5 percet tölthetnek 24 óránként. Az erősáramú vezetékek mentén az állami szabványok szerint a térerősség 1 kV/m (Montana, a lakókörzetekre vonatkozó előírás) és 10 kV/m (az 500 kV-os vezetékek Floridában) között változhat. Svéd irányelvek javasolják a leggyengébb elektromos térerősségeket. A svéd szabvány a videoterminálra 25 V/m és 2,5 V/m a ELF, illetve VLF terekre. Egy másik lehetséges megközelítés az óvatos elkerülés politikája (prudent avoidance – ezt a kifejezést először Nair használta 1989-ben). Az elektromágneses tér egészségi hatását vizsgáló legtöbb dokumentum az óvatos elkerülés elve mellett érvel; ez azt jelenti, hogy kis anyagi ráfordítással vagy akár a nélkül csökkentsék az elektromágneses tér behatását. Kaliforniában és Kolorádóban a Közmű Bizottság (Public Utility Commission) utasította a közműveket az óvatos elkerülés politikájának gyakorlatára és arra, hogy tegyenek felelősségteljes, olcsón megvalósítható lépéseket, hogy az embereket ne tegyék ki fölöslegesen az elektromágneses tér behatásának. Az óvatos elkerülést alkalmazhatják mind az elektromos művek, mind az egyes emberek. Ehhez két lényeges elemnek kell találkoznia. Az egyéneknek tudni kell, hogy mekkora térerősségek hatnak az egyes helyeken és szükséges, hogy módjuk legyen a nagy térerősségek csökkentésére vagy elkerülésére. Az óvatos elkerülés gyakorlata egyes települések centrumában az egyének számára nem keresztülvihető. Ez esetben a felelősség az elektromos művekre hárul. Az elektromos művek a mágneses tereket több módon csökkenthetik. Megfelelően ellensúlyozhatják az áramokat, a fázis megváltoztatásával elérhetik a maximális kioltást, a vezetékek közötti távolságot csökkenthetik, deltakapcsolást alkalmazhatnak a nagyobb kioltás érdekében, a távvezetékeket magasabb oszlopokra vagy a föld alá helyezhetik. Így a föld alatti vagy a légvezetékek által létrehozott mágneses tér csökkenthető. A beépített városközpontokban a külső mágneses tér meghaladhatja az otthoni és a munkahelyi értékeket, ez káros következményekkel járhat. Szükség van arra, hogy az elektromágneses környezetünk teljesebb megismerése céljából az elektromos és a mágneses tereket más településeken is mérjék.
Az így összegyűjtött információ lehetővé teszi, hogy pontosabban számoljuk az egyes személyekre ható mágneses és elektromos teret, így jobban becsülhető a különböző környezetekben fellépő kockázat mértéke. Az így szerzett információt hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség, a közművek, a politikusok és mindenki számára, aki az óvatos elkerülés elvét kívánja gyakorolni. A javasolt osztályzási séma elősegíti ezt az információátadást. (Schultz György) Havas, M.: Intensity of electric and magnetic fields from power lines within the business district of 60 Ontario communities. = The Science of Total Environment, 298. k. 1–3. sz. 2002. p. 183–206. Kheifets, L. I.: Electric and magnetic field exposure and brain cancer: a review. = Bioelectromagnetics, 5. k. 2001. p. 120–131. Savitz, D. A.; Cai J. stb.: Case-cohort analysis of brain cancer and leukemia in electric utility workers using a refined magnetic field job-exposure matrix. = American Journal of Industrial Medicine, 38. k. 2002. p. 417–425.
Röviden… Szén-dioxid alkalmazási lehetőségek kútregeneráláshoz és semlegesítéshez A színtelen, szagtalan, nem éghető szén-dioxid jól alkalmazható egyes feladatokhoz az élelmiszer- és vegyiparban, ill. a környezetvédelemben. Felhasználható alkalikus szennyvizek semlegesítésére vagy lágy ivóvizek keménységének növelésére. Kutak regenerálása szén-dioxiddal A Hölscher Wasserbau GmbH és Messner Griesheim együttműködésével 2000 végén kezdtek Németországban egy újszerű kútregenerálási módszert, az Aqua-Freed-Technologie szerinti, folyékony és gáz-halmazállapotú széndioxiddal végzett környezetkímélő és gazdaságos regenerálást. Ezt a módszert az USA-ban évtizedek óta alkalmazzák és közel mindegyik kúttípushoz és kútmélységhez alkalmas. Mindenekelőtt azoknál a kutaknál alkalmazzák, ahol az egyéb regenerálási eljárások mint a nagynyomású kémiai és mechanikai regenerálás, nem volt eredményes. A szivattyúzással történő vizsgálatával megállapították, hogy a CO2-eljárással a kút hozama lényegesen növekszik. Szén-dioxiddal lehetséges volt egy település 60 m mélységű kútját egy nap alatt regenerálni. A Messner mobil berendezést létesített a CO2-ellátás
céljára. Ez pótkocsi CO2-tartállyal, elpárologtatóval, vezetékrendszerrel, szerelvényekkel az adagoláshoz. A CO2-eljárás különösen hatékony alternatíva az érzékeny területeken, ilyenek az ásványvíz- és üdítőitalipar, amelyeknél a regeneráláshoz nem szabad vegyszereket alkalmazni. Kímélő és biztonságos semlegesítés szén-dioxiddal A szénsav felhasználása semlegesítésre számos ipari és kommunális szennyvíz/ivóvíz rendszerekben gazdaságos és környezetkímélő alternatíva az ásványi savak, sósav, kénsav, foszforsav felhasználása helyett. Kisebbek az üzemeltetési és karbantartási költségek, növeli a munka és az üzemeltetés biztonságát, és a szénsav tárolása és kezelése lényegesen egyszerűbb, mint az ásványi savaké. Nehézfémtartalmú alkalikus pácolási szennyvíz Egyik példa a szén-dioxid alkalmazására a kromáttartalmú erősen lúgos pácolási szennyvíz (pl. öntődei) ártalmatlanítása és ezt követő semlegesítése szénsavval. Ez lehetővé teszi a kromát ártalmatlanítását a sótartalom növekedését okozó lecsapószer alkalmazása nélkül. A kémiai kezelés után a szennyvizet semlegesítő berendezésben szén-dioxiddal 8,5 pH értékre semlegesítik, amelyben a króm mint oldhatatlan króm-hidroxid kiválik és leszűrhető. A pHérték beállítása CO2-vel egyszerűbb és pontosabb, mint sósavval vagy kénsavval, és a szénsav túladagolása esetén a pH-érték csak kis mértékben változik. pH-érték szabályozása az uszodákban szén-dioxiddal A természetes szén-dioxid veszteség az úszómedencék vizében a pHérték alkalitásának a növekedését okozza. A szén-dioxid kibocsátása az uszoda vizéből vagy a fertőtlenítőszerek általi lekötése a pH-érték növekedését okozza. Elősegíti a CO2 kibocsátását a magasabb vízhőmérséklet, a hullámfürdő, a csúszda, a vízsugármasszázs. Mivel az úszómedence vizének pHértéke nagymértékben befolyásolja a fertőtlenítést, a kiválásokat, szűrést, korróziót és alapvetően a fürdővendégek közérzetét, ezért a tápvíz és a medencevíz pH-értékét 6,5–7,6 között kell tartani. Az utóbbi években a szabad, fedett, termál- és gyógyfürdőkben a szén-dioxid a pH-érték szabályozásának természetes és gazdaságos eszköze lett. A kímélő semlegesítő hatáson kívül a szén-dioxid antibakteriális hatása megakadályozza a medence vizében a csiraképződést. (Das Gas- und Wasserfach – Wasser, Abwasser, 143. k. 9. sz. 2002. p. 672–673.)
