A VILÁG NÉPESEDÉSI AKCIÓTERV ALAPELVEI ÉS AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK NÉPESEDÉSI POLITIKÁJA* DR. SZABADY EGON B evezetés A Világ Népesedési A kcióterv elfogadása az 1974. évi Világ Né pesedési K onferencián kétségtelenül a m odern népesedéspolitika első nagy nem zetközi esem énye. Az A kcióterv — az elfogadását megelőző viták eredm ényeképpen — olyan dokum entum , amely gyakorlatilag m inden ország népesedéspolitikájának alapjául szolgálhat, ha elfo gadják annak m egállapításait és szellemét. Bár az országok népese déspolitikájának céljai és m ódszerei kisebb-nagyobb m értékben k ü lönböznek egym ástól, m inden országnak figyelem be kell vennie az Akcióterv kettős követelm ényét: a népesedéspolitikának h u m an itá riusnak kell lennie és igazodnia kell az EN SZ-nek az em beri jogokról és a nők jogairól szóló deklarációihoz. A világ számos országában a népesedéspolitika m ár az 1974. évi B ukaresti K onferencia előtt is a fenti elveiken a la p u lt és bár sok or szágban a hivatalos népesedéspolitikát nem fogalm azták meg, a szo ciálpolitikai törvényhozás rendszere, .amely szintén hatással van a de m ográfiai jelenségekre, hasonlóképpen tekintetbe vette ezeket aiz elve ket. Az A kcióterv jelentősége részben abban a tén y b e n van, hogy fel hív ja az országok figyelm ét a népesedéspolitika m egfogalm azásaniak fontosságára, -különösen, h a a dem ográfiai folyam atok akadályozzák a társadalm i -és gazdasági fejlődést, annak ütem ét, vagy m értékét. Nyilvánvaló, hogy a fejlődő országok egy részében viszonylagos túlnépesedés van, am inek a születésszabályozási program okkal való csökkentése elkerülhetetlen. M indazonáltal az ilyen m egközelítés csak tüneti kezelést jelent, ezekben az esetekben a népesedéspolitikának az általános gazdaság- és társadalom politika integráns részévé kell válnia. A viszonylagos túlnépesedés csökkenése, a term ékenység m eg állapodása azon a szinten, amely aztán elősegítheti a gazdasági fejlő dést csak -a társadalm i-gazdasági stru k tú ra radikális változásával való sítható meg. * Ez a c ik k sz e rz ő n e k a N é p e s sé g tu d o m á n y i U nió 1977. évi m e x ik ó i k o n fe re n c iá já n m e g v ita to tt ta n u lm á n y á n a lap u l.
390
d r .
s z a b a d y
e g o n
A dem ográfiai helyzet tekintetében a legjobban fe jle tt és a fe j le tt országok alapvetően különböznek a m agas term ékenységű fej lődő országoktól. A fe jle tt országok egy csoportjában a nagyon ala csony term ékenységi színvonal bizonyos aggodalm at válto tt ki, mivel a jövő gondokat okozhat a m unkaerő-piacon és olyan társadalm i és gazdasági feszültségeket eredm ényezhet, am elyeknek csak a körvo nalait lehet jelenleg érzékelni. Az öregedési folyam at és a társadalm i értékrendszer lehetséges átalakulása —• úgy tű nik — az egyik ilyen következm ény. Fontos felhívni a figyelm et a népesedéspolitika, a társadalom politika és a társadalm i-gazdasági fejlesztési politika közötti különb ségekre. Mind a Világ Népesedési A kcióterv m ind az Európai Régió Országainak Világ Népesedési K onferencia utáni K onzultációja — bár különböző m egközelítéssel, gyakorlatilag azonban azonos módon — különbséget tesz a népesedéspolitika és a társadalom politika, illetve a társadalm i-gazdasági fejlesztési politika koncepciója között és szüksé gesnek ta r tja az előbbi integrálását az utóbbival azokban az országok ban, ahol szükség van önálló népesedéspolitika kialakítására. így a népesedéspolitikának a fejlesztési politika részét kell képeznie az adott országban. Az európai régió országainak nagy része ugyanis olyan társadalom politika kialakítására koncentrálta erőfeszítéseit, am ely hozzájárulhat a szociális problém ák megoldásához. Ennek a társadalom politikának a m egfogalm azása azonban anélkül történt, hogy figyelm et szenteltek volna a különböző dem ográfiai következm é nyeknek. Az ilyen társadalom politika elve pl. a társadalm i egyenlőség m egvalósításának előm ozdítása, az egyéni szabadság, a döntés jogának intézm ényes biztosítása. M agába foglalja azt az elvet is, hogy a házas pároknak joguk legyen korlátozás nélkül szabadon dönteni gyerm e k eik szám áról, és arról, hogy m ikor szülessenek meg gyerm ekeik. Ebben az esetben a társadalom politikai intézkedések célja, hogy ennek a jognak a gyakorlását függetlenítse az anyagi nehézségektől és hogy ne alakuljon ‘k i olyan helyzet, am elyben egy házaspár kényszerítve van világra hozni egy nem kívánt gyerm eket, m ert nem ism eri a k ü lönböző lehetőségeket. Nem kétséges, hogy a társadalom politikai intéz kedéseknek ez a csoportja hosszú távon hozzájárulna a term ékenység csökkenéséhez és ez részben m ár be is következett. A szocialista országok népesedéspolitikai alapelvei A társadalom politikának az egyének és családok gazdasági és tá r sadalm i helyzetének m egjavításával és az egyéni szabadság intézm é nyes biztosításával kapcsolatos elveit teljes m értékben követik a szo cialista országok is, m ivel ezek az elvek elválaszthatatlanok a szocia lista társadalm i-gazdasági rendszertől. A szocialista országok még tovább m entek; nevezetesen a gazdasági fejlődés egyik alapvető köve telm énye volt a nők bevonása a gazdasági életbe, am ely m egterem tette a férfiak és nők egyenlő jogainak gyakorlati lehetőségeit. Ilyen vonat kozásban a társadalom politikai intézkedések csökkentették a term e-
A
V I L Á G
N É P E S E D É S I
A K C I Ó T E R V
397
kenységet, m indenekelőtt azáltal, hogy általánossá v ált a nők m unka vállalása. A szocialista országok többségének gazdasági helyzetét a gyors iparosítás jellem ezte, am ely nagym értékű városiasodással já r t együtt, ugyanakkor a m ezőgazdasági m unkások, a falvakban élő szem élyek szám a és aránya jelentősen csökkent. A mezőgazdasági term elés nagy üzemi jellegűvé vált és a női foglalkoztatottság m agas a rá n y t é rt el a népgazdaság m inden ágában. Ez a helyzet a term ékenységnek a v á rt nál sokkal nagyobb m értékű csökkenését eredm ényezte számos ország ban. A term ékenység alakulása és a dem ográfiai helyzet részletes elemzése, a term ékenységet befolyásoló tényezők szerepének és v árt alakulásának vizsgálata a legtöbb szocialista országban azt m utatta, hogy a népesedéspolitikai intézkedések bevezetése nélkül a népesség reprodukciója valószínűleg nem biztosítható és term észetes fogyás fog bekövetkezni a távolabbi jövőben. A szakértők ism erték ezeket a té nyeket gyakorlatilag m ár a hatvanas években, jóval a B ukaresti Világ Népesedési K onferencia előtt. A fen t em lítettek alap ján bevezetett népesedéspolitikai intézkedések országonként különböző jellegűek voltak, attól függően, hogy m ilyenek voltak az adott ország problém ái, társadalm i, gazdasági helyzete. Az intézkedések azonban nem k e rü l hettek szem be és valójában nem is k erültek szembe a társadalom poli tika elveivel, az egyén szabad döntési jogát elism erő norm ákkal. Sőt ezek az intézkedések teljesen m egfeleltek azon társadalom politikai erőfeszítésnek, hogy az előnytelen helyzetben levő családok jövede lem szintje bizonyos m értékben független legyen a családban levő gazdaságilag aktív szem élyek számától. Nevezetesen, a szocialista országok egy részében a népesedéspolitikai intézkedések célja az volt, hogy javítsanak azoknak a családoknak az 'előnytelen pénzügyi hely zetén, am elyek több gyerm eket nevelnek, részben különböző ju tta tá sokkal, részben egyéb előnyök nyújtásával. Az utóbbiak főleg közve te tt előnyök, pl. bölcsődékben és óvodákban való elhelyezés, lak ásju t tatás és egyéb kedvezm ények. A gazdaságilag aktív, sokgyerm ekes anyáknak n y ú jto tt előnyök m ellett, a legtöbb szocialista országban nagy figyelm et fordítottak arra, hogy m indenki szám ára biztosítsák a családtervezést, a szabad döntést elősegítő szolgáltatásokat és intézm é nyeket, a születésszabályozáshoz szükséges gyógyszerek és gyógyá szati eszközök hozzáférhetőségét. így a népesedéspolitikai intézkedé sek teljesen összefonódtak és integrálódtak a társadalom politikával, m indenekelőtt azzal a céllal, hogy elősegítsék a term ékenység norm ál szintjének fenntartását, oly módon, hogy a gyerm ekneveléssel kapcso latos család-terheket, vagy a terhek egy részét a társadalom vállalja m agára, továbbá, hogy biztosítsák a családok szabad döntési jogát. A demográfiai háttér Az európai szocialista országok többségében a II. világháború után következő időszakban a születési arány viszonylag nagy em elke
DR.
398
S Z A B A D Y
E G O N
dése volt m egfigyelhető. E nnek az oka — többek között — a háború a la tt elhalasztott születések pótlása volt, csakúgy, m int a jelentős házassági mozgalom. A születési arány azonban nem érte el a háború előtti szintet — kivéve két országot — és a növekedés azokban az országokban volt a legnagyobb, ahol a születési ará n y a legalacsonyabb volt a háború előtt. A háború után az európai szocialista országokban a születési a rá n y az 1950— 1954 években érte el a m axim um ot. Ezután fokozatos csökkenés következett be, először viszonylag lassan, m ajd az ötvenes évek végétől a születési a rá n y gyors csökkenése volt m eg figyelhető. Ebben az időszakban a születési arány legm agasabb és legalacsonyabb szintje közötti különbség leginkább M agyarországon, Rom ániában és Lengyelországban volt észlelhető. A születési arány trendjei B ulgáriában és az NLELban voltak viszonylag a legkiegyen súlyozottabbak. Az adatokat az 1. táb la m utatja. 1.
N y e rs é lv e szü le té si a rá n y s zá m o k (1000 lakosra) az e u ró p a i szo cia lista o rszá g o kb a n О бщ ие к о эф ф и ц и ент ы эю ивороэю даем ост и (н а 1000 чело век) в е в р о п е й с к и х социалист ических ст ранах C rude liv e b irth ra tes (per 1000 p o p u la tio n ) in th e E u ro p ea n so cia list co u n tries
A születési arányhoz hasonlóan a term ékenység színvonala is közel volt a háború előtti értékekhez a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején. A hatvanas évek kezdetére és azok vége felé azon ban a term ékenység (a születések száma ezer 15— 49 éves nőre) m ár igen alacsony szintre csökkent és alacsony m aradt egészen a hetvenes évek kezdetéig. M indennek az eredm ényeképpen a netto reprodukciós együttható érték e egy k örül ingadozott vagy annál alacsonyabb volt. M agyarországon például a netto reprodukciós együttható egy alatt volt 1958 és 1973 között. (1974 óta egy fele tt van.) Az alacsony te r m ékenység kétségtelenül a fen t e m lített városiasodásnak, iparosítás nak és ezzel párhuzam osan, igen nagy m értékben a nők gazdasági akti vitásának volt tulajdonítható. A 2. tábla nincs ko rra standardizálva. H a a term ékenységet kor szerint vizsgáljuk, m egállapítható, hogy a fiatalabb korcsoportokban (15 és 24 év között) a term ékenység növekedett vagy többé-kevésbé stabil m aradt, m íg a 25 évnél idősebb korcsoportokban m inden ország ban csökkent. A nagy csökkenés ezért valójában an n ak következm é nye volt, hogy a nők fokozatosan fiatal életkorukra, s ennek m egfe-
A
V I L Á G
N É P E S E D É S I
A K C I Ó T E R V
399
2. T e rm é k e n y sé g i a rá n y s zá m o k az eu ró p a i szocia lista o rszá g o kb a n (1000 15-—49 éve s nőre ju tó é lv e szü le té se k szá m a ) К о э ф ф и ц и ен т ы п л о д о ви т о с т и в е в р о п е й с к и х с о ц и а л и с т и ч е с к и х с т р а н а х (ч и сло ж и в о р о ж д е н и й н а т ы сяч у ж е н щ и н в возраст е 16— 49 л е т ) F e r tility ra tes in th e E u ro p ea n so cia list co u n tries (n u m b e r o f liv e b irth s p e r 1000 fe m a le s a g ed 15—49 y e a rs)
lelően 2 gyerm ekre, sőt kevesebbre korlátozták term ékenységüket. Ez látható abból is, h a az adatokat az élveszületési sorrend szerint vizsgáljuk. A h arm adik és m agasabb sorszám ú élveszületések hánya da az összes születések között gyakorlatilag m inden európai szocialis ta országban csökkent, m ég azokban az időszakokban is, m ikor a te r m ékenységi arányok időlegesen em elkedtek. Ügy tűnik, tehát, hogy gyakran a term ékenység átm eneti em elkedésének fő tényezője a szüle tések közötti időtartam változása a fiatal házaspárok körében. Ez a jelenség tisztán m egfigyelhető néhány olyan szocialista országban, ahol a harm adik és m agasabb sorszám ú élveszületések hányada foko zatosan csökkent. További jellegzetessége a szocialista országokban tapasztalt term ékenységi tren d ek n ek a term ékenységi színvonal lassú kiegyenlítődése a gazdaságilag aktív és a nem dolgozó nők csoportja között. A dem ográfiai helyzet ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy ha a népesség jövőbeni nagyságát és korösszetételét kedvezően ak a rju k befolyásolni, a születések szám ának bizonyos növekedése és valam ivel m agasabb term ékenységi szint m indenképpen kívánatos. A dolgozat következő részében m egkíséreljük az európai szocialista országok népesedéspolitikai törvényhozása fő jellem zőinek bem utatását. Ú jra hangsúlyozni kívánjuk, hogy e népesedéspolitika alapvető ideológiája teljesen egybevág az 1974. évi Világ Népesedési K onferencia aján lá saival és az Egyesült Nem zetek m egfelelő nyilatkozataival. A gazdaságilag aktív nőknek, m in t anyáknak n y ú jto tt támogatással és a családok m egerősítésével kapcsolatos törvényhozás és intézkedések Egészen term észetes, hogy a szocialista országokban a társadalom és népesedéspolitika fő céljainak m egfogalm azásakor tek in te tte l van nak a dolgozó anyákra. Közismert, hogy a női aktivitás aránya m eg
400
DR.
S Z A B A D Y
E G O N
lehetősen magas ezekben az országokban, valójában a legm agasabb a világon. A 3. táblán, am ely 7 szocialista országban m u ta tja a nők arán y át a gazdaságilag alktív szem élyek között, jól látható, hogy a m unkaerő nem szerinti megoszlása m eglehetősen kiegyenlített volt 1970-ben; a nők aránya m egközelítette vagy m eghaladta az 50 százalé kot és m ég a legalacsonyabb arány is m eghaladta a 40 százalékot. 3. N ő k szá za lék o s a rá n y a a gazdaságilag a k tív (kereső ) n ép esség b en a z e u ró p a i szocialista o rszá g o kb a n 1950, 1970 У д ельн ы й вес ж е н щ и н ( % ) в сам о ст о ят ельн о м н а с е л ен и и в е вр о п е й с к и х с о ц и а л и с т и ч е с к и х с т р а н а х 1950, 1970 гг. P e rc e n t ra tio o f fe m a le s in th e e c o n o m ica lly a c tiv e p o p u la tio n in th e E u ro p ea n so cia list co u n tries 1950. 1970
a) 1959; b) 1953; c) á llam i, sz ö v etk ezeti és m a g á n s z e k to r; d) 1966; e) m u n k á s o k és a lk a lm a z o tta k .
A szocialista országok jogrendszere biztosítékokat tartalm az a férfi és nő közötti egyenlőség m egvalósítására a gazdasági és politikai életben. V annak olyan jogszabályok am elyek a nők, kiváltképpen pedig a dolgozó а-nyák m unkakörülm ényeire vonatkoznak. Ezeknek a jogszabályoknak a jellem zői a m unkaviszonyban levő nők szám ára a férfiakéval egyenlő lehetőség biztosítása és az anyák jogainak védel me, hogy m egtarthassák m unkahelyüket terhesség és szülési szabad ság alatt. A nőket úgy is védik, hogy nem engedélyezik szám ukra a m u n k át különösen m egterhelő vagy veszélyes m unkafolyam atokban. Bizonyos országokban m ég sajátos biztosítékok is vannak, pl. M agyar országon az egyedülálló, gyerm ekét (18 éves korig) nevelő nőt csak akkor lehet m unkahelyéről elbocsátani, ha valam i sajátos ok áll fenn, R om ániában ha a nő a gyerm ek 7 éves koráig csak részfoglalko zásban dolgozik, a teljes nyugdíj illeti meg e rre az időre is 1967 óta. Továbbá a m unka- és életkörülm ényeket javító jogszabályok m ellett, számos olyan intézkedés van érvényben és sok olyan intéz m ény m űködik az európai szocialista országokban, am elyek m eg könnyítik a dolgozó nők, m int anyák funkcióját és növelik a társada lom részvételét a gyerm ekek nevelési költségeinek fedezésében, azaz csökkentik a gyerm eket nevelő családok terheit, hogy anyagi viszo nyaikban, életszínvonalukban ne legyenek hátrányos helyzetben a gyerm ektelen családokkal szemben. A törvény nagy tám ogatást n y ú jt azoknak az anyáknak is, akik egyedül nevelik gyerm ekeiket. A dolgozó anyák fizetett szülési szabadsága országonként váltó
A
V I L Á G
N É P E S E D É S I
A K C I Ó T E R V
401
zik (pl. Csehszlovákiában 26 hét, abban az esetben, h a az anya egyedül neveli gyerm ekeit, vagy többes szülése van 35 hét, Lengyelországban 16 h ét az első gyerm ek és 18 hét a következő gyerm ek vagy többes szülés esetén, B ulgáriában az első gyerm ek esetében 120 nap, a m á sodik gyerm ek esetében 150 nap, a harm adik gyerm ek esetében 180 nap, míg a további gyerm ekek esetében 120 nap, M agyarországon 20 hét, az N D K b a n 26 hét, Rom ániában 112 nap, am elyből 52 napot a szülés előtt kell kivenni). Л szülési szabadság tartam a általában m eghosszabbodott és utóbbi években (M agyarországon pl. 1963 előtt a szülési szabadság tartam a csak 12 h ét volt). A szülési szabadság u tán különböző kedvez m ények k ö nnyítik m eg a dolgozó nőknek, m int anyáknak a funkcióját (a m unkaidő csökkentése a csecsemő szoptatása idején, táppénzre vétel a beteg gyerm ek gondozása érdekében stb.). E kedvezm ények m ellett a tö rvény számos más ju tta tá st is n y ú jt a gyerm eküket nevelő anyáknak (anyasági segély, ingyenes csecsemő kelengye, ingyenes csecsemőtej, stb.). Term észetesen a ju ttatáso k szá m a és m értéke országonként változhat 'és függhet a gyerm ekek szá m ától is (pl. népesedéspolitikai m otívum ok m iatt az anyasági segély a születési sorrend szerint változhat). A kisgyerm ekek gondozását elősegítő intézm ények egyre bővülő hálózata jelentősen m egkönnyíti a dolgozó nők, m int anyák funkció jának kiteljesedését. H ozzátehetjük ehhez m ég azt is, hogy a gyerm ek felvétele a bölcsődébe vagy óvodába a családot pénzügyileg is segíti, m ivel ezeket az intézm ényeket az állam nagy m értékben szubvencio nálja. Az iskoláskorú gyerm ek esetében a napközi otthonos iskolák oly m ódon segítik a dolgozó nőket, hogy biztosítják a gyerm ekek felügye letét és étkeztetését az iskolaórák után. M indezen erőfeszítés ellenére a családon belüli és kívüli tevé kenység konfliktusa érezhető. A gyerm ekintézm ények hálózata, a nők részére biztosított sajátos m unkafeltételek és egyéb társadalom jóléti intézkedések könnyíthetnek a problém án, de csak kivételes eset ben oldhatják azt meg. Abból a célból, hogy enyhítsenek a gondokon 1967-ben M agyar országon bevezették a gyerm ekgondozási segélyt. A segély bevezetését követően a gazdaságilag aktív nők term ékenysége em elkedett, m íg az eltarto ttak é a korábbi trendnek m egfelelően tovább csökkent. A gyer m ekgondozási segély fix összeg, jelenleg havonta 800,—• F t az első, 900,—■F t a m ásodik és 1000,—- F t a harm adik és további gyerm ekek esetében. A nő jogosult a segélyre, ha az öthónapos, teljes fizetéssel járó szülési szabadság után nem kíván visszatérni a m unkába és fize tésnélküli szabadságot vesz ki, míg fen n ta rtja m unkaviszonyát azzal a vállalattal, ahol dolgozik. Ez a szabadság a gyerm ek harm adik szüle tésnapjáig terjedhet. A segély népszerű és a jogosultaknak m integy kétharm ada él a lehetőséggel. A többség azonban nem veszi azt igény be a lehetőség határáig, azaz 3 évig, hanem valam ivel korábban vissza tér dolgozni.
402
DR.
S Z A B A D Y
E G O N
A rendszeres ju ttatáso k közé tartozik a családi pótlék. Ezzel k ap csolatban fokozódó hangsúlyt k ap o tt az az elgondolás, hogy csökken teni kell a családi terhek egyenlőtlenségét; így a régió legtöbb szocia lista országában továbbfejlesztették a családi pótlékok rendszerét és összegét m egnövelték. Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Rom ániában m ár az első gyerm ek esetében is fizetnek családi pótlékot. M agyar országon csak az egyszü lős családok (özvegy, elvált szülők, egyedülálló nők) kapnak családi pótlékot egy gyerm ek esetében, ha a szülő e lta r tója a gyerm eknek, egyébként családi pótlék csak a m ásodik gyerm ek től kezdve jár. N éhány szocialista ország családi pótlék rendszerét a 4. tábla m utatja. 4. A családi p ó tlé k n agysága n e m z e ti v a lu tá k b a n (1975-ben, ill. 1976-ban r e n d e lk e zé sr e álló a d a to k ) В е л и ч и н а сем ей н о й н а д б а в к и в н а ц и о н а л ь н ы х ва л ю т а х ( д а н н ы е, и м ею щ иеся в р а с п о р я ж е н и и в 197-5 и 1976 гг .) A m o u n t o f fa m ily a llo w a n c e in n a tio n a l cu rren cies (data a v a ila b le in 1975 a n d 1976, re sp e c tiv e ly )
1 H a az egy fő re ju tó jö v e d e le m a c sa lá d b a n (h á z ta rtá sb a n ) a) 1400 z lo ty a la tt b) 1400 z lo ty v a g y a fö lö tt. 2 V á ro so k b a n , o ly a n c sa lá d o k ré sz é re , a m e ly e k n e k h av i jö v e d e lm e 1501—2000 lei k ö z ö tt van . A c s a lá d i p ó tlé k a c s a lá d jö v e d e le m n a g y s á g re n d je és v á ro si/v id é k i te le p ü lé s sze rin t v álto zik . 3 E g y szülős c s a lá d o k esetéb en , és o ly a n c s a lá d o k b a n , ah o l a g y e rm e k e k k ö z ü l csak egy g y e rm e k v a n csa lá d i p ó tlé k r a jo g o sító é le tk o rb a n , a p ó tlé k összege egy g y e rm e k re 360 Ft.
A fen t em lített ju ttatások m ellett számos egyéb kedvezm ény is szolgálja a családok pénzügyi tám ogatását és az életszínvonal em elé sét a kelet-európai szocialista országokban (pl. a lakás- és házépítés m egkönnyítése, lakáselosztás, néhány országban a gyerm ekek szám á tól függően az adók elengedése, stb.). A jelenlegi népesedéspolitika a szocialista országokban Azt m ondhatjuk, hogy a legtöbb európai szocialista ország népe sedéspolitikájának fő, közös jellegzetessége, hogy ezek az országok a term ékenység bizonyos növekedésére törekednek. Ilyen értelem ben ez a politika m inden bizonnyal pronatalistának nevezhető. Az úgynevezett pronatalista trenden belül, am ely általában jel
A
V I L Á G
N É P E S E D É S I
A K C I Ó T E R V
403
lem-zi az európai szocialista országok népesedéspolitikáját, a demo gráfiai helyzet különbözősége következtében ez ia politika m ás-m ás -módon valósul m eg a különböző -országokban, sőt számos esetben m ég az országokon belül its változik, régiók szerint. A népesedéspolitika fontos közös jellem zője a család védelm e, a család stabilitásának biztosítása. A társadalm i-gazdasági fejlődésben bizonyos m értékben m egváltozott a család szerepe: a család term elő egységből fogyasztó egységgé vált. Dem ográfiai (reproduktív), társa dalm i -és erkölcsi vonatkozásban azonban nem változott a család sze repe. A társadalom nak ennek m egfelelően el kell ism ernie a nőknek, m int anyáknak a szerepét. A nőknek a gazdasági és társadalm i -életben való fokozott részvétele alapján pedig a családban új helyzet, új m un kamegosztás és kiegyenlítődés jön létre. A népesedéspolitika fontos vonatkozása -a családtervezés. Meg jegyzendő, hogy az európai szocialista országokban családtervezésen nem -szűk értelem ben v ett születésszabályozást értenek, hanem azt, hogy a gyerm ekek a házaspárok tudatos m agatartása eredm ényekép pen szülessenek meg, valam int, hogy -akkor szülessenek meg, am ikor e rre -az időt a házaspár a legalkalm asabbnak találja. A családtervezés egyik legvitatottabb kérdése az abortusz. A szo cialista országokban m eglehetősen liberális abortusz rendelkezéseket vezettek be az ötvenes évek közepén, abból a célból, hogy csökkentsék és ha lehetséges, m egszűntessék az illegális abortuszok gyakorlatát. A születésszabályozás egyéb m ódszereinek m eglehetősen elm aradott állapota következtében, abban az időben a szabiad abortusz rendszer úgy is segítette a családokat, hogy lehetővé tette szám ukra -a család nagyság szabályozását. 10— 15 év után azonban világossá vált, hogy a terhességimegszakítások m eglehetősen kom oly egészségügyi kocká zattal járnak, különösen azokra a gyerm ekekre nézve, akiknek az anyja m ár egy vagy több abortuszon esett keresztül. Ez a m egállapí tás és a m odern fogamzásgátló m ódszerek és technikák hozzáférhető sége és gyors elterjedése néhány országban a m űvi abortusszal k ap csolatban új politika bevezetésére vezetett. A terhességm egszakítás iránti kérelm et továbbra is egészségügyi és szociális javallatok alap ján bírálják el, de n éhány országban a szociális javallatokat szigorúb ban m érlegelik, m in t korábban. Fokozott gondossággal járn a k el -azok nak a nőknek -az esetéiben, akiknek társadalm i-gazdasági helyzete előnytelen, illetve akiknek m ár vannak gyerm ekeik. Ezeknél engedé lyezik a m űvi abortuszt, ha azt kérelm ezik. Hasonló m egfontolások vannak érvényben -akkor is, ha a nőnek nehézségeket jelentene a te r hesség kihordása családi állapota -miatt. Az abortuszok száma csökkent azokban -az országokban, -amelyek m egváltoztatták az e rre vonatkozó rendelkezéseket, de az az általános vélekedés -alakult ki, hogy a jelen helyzet sokkal -előnyösebb a jelen és jövő generációk szem pontjából.
404
DR.
S Z A B A D Y
E G O N
K övetkeztetések A z európai szocialista országok népesedéspolitikája m ár a Világ' Népesedési A kcióterv előkészítésének szakaszában az abban foglalt el veken alapult. E nnek a politikának a létezése és a különböző, fejlődő és fe jle tt országok szakértőinek számos megbeszélése m inden bizony nyal hozzájárult a Világ A kciótervben k ife jte tt eszm ék és felfogások kikristályosodásához. Ez érződött a B ukarestben lefolyt viták idején is és azokban a válaszokban is, am elyeket a szocialista országok képvi selőinek m egállapításaira adtak. Az a vélekedés, hogy a szocialista o r szágok népesedéspolitikája jelenleg összhangban van a Tervvel és azon az elven alapul, hogy a családok szabad elhatározásától függ a gyerm ekeik szám a és születésük időpontja, valam int azon, hogy erő síteni kell a családot m ind gazdásági, m ind társadalm i értelem ben, hogy képes legyen ellátni funkcióját, m int a társadalom alapegysége. Ebben az értelem ben is m egfelelnek a népesedéspolitika elvei a tá r sadalom politika alapvető eszm éinek. A népesedéspolitika dem ográfiai célja a népesség lassú, term észetes szaporodásának elérése, a repro dukció hosszú távú biztosítása és olyan k o rstru k tú ra kialakítása, amely kiegyenlítettebb, abban az értelem ben, hogy az egym ást követő nem zedékek kohorszainak nagysága m egfeleljen a norm ális kor-piram is nak.
A
V I L Á G
N É P E S E D É S I
A K C I Ó T E R V
405
ОСНОВНЫЕ П РИ Н Ц И П Ы ВСЕМИРНОГО П Л А Н А ДЕЙСТВИЯ В ОБЛАСТИ НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ И ПОЛИТИКА НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ ЕВРОПЕЙСКИХ СОЦИАЛИСТИЧЕСКИХ СТРАН Р езю м е П о л и т и к а н а р о д о н а с е л е н и я е в р о п е й с к и х с о ц и а л и с т и ч е с к и х с т р а н обо сн о вал ась п а п р и н ц и п ах В сем ирного п л ан а д ей стви я в области н ародон ас е л е н и я у ж е в ф а зе п о д г о т о в л е н и я эт о го П л а н а . С у щ е с т в о в а н и е это й п о л и т и к и и м ногочисленны е совещ ан и я эксп ертов р азн ы х , р азв и в аю щ и х ся и р а зв и т ы х с т р а н в е р о я т н о с п о с о б с т в о в а л и в ы к р и с т а л л и з о в а н и ю и з л о ж е н н ы х во В сем и р н о м п л а н е д ей ст в и й и д ей и в з г л я д о в . Это ч у в с т в о в а л о с ь п р и п р е н и я х в Б у х а р е с т е , а т а к ж е в о т в е т а х , д а н н ы х н а в ы с т у п л е н и я п р е д с т а в и т е л е й со ц и а л и с т и ч е с к и х с т р а н . С о зд а л о с ь м н е н и е , что в н а с т о я щ е е в р е м я п о л и т и к а н а р о д о н а с е л е н и я с о ц и а л и с т и ч е с к и х с т р а н со о т в е тс т в у е т П л а н у и о сн о в ы в а е т с я н а п р и н ц и п е , что ч и с л о д етей и с р о к и х р о ж д е н и я з а в и с я т от с в о б од н ого р е ш е н и я сем ей, д а л е е , что н е о б х о д и м о у к р е п л я т ь сем ей к а к в э к о н о м и ч еск о м , т а к и в с о ц и а л ь н о м о т н о ш е н и я х , что б ы с д е л а т ь и х сп о со б н ы м и к в ы п о л н е н и ю ф у н к ц и й в к а ч е с т в е о с н о в н о й ед и н и ц ы о бщ ества. Т а к ж е и в этом см ы сл е п р и н ц и п ы п о л и т и к и н а р о д о н а с е л е н и я с о о т в е тс т в у ю т осн о вн ы м и д е я м соц иальн ой п оли ти ки . Д ем ограф ическим и ц елям и п оли ти ки н ародон аселе н и я сч и т а ю т с я д о с т и ж е н и е м е д л е н н о го ес т е с т в е н н о го п р и р о с т а н а с е л е н и я , о б есп еч ен и е в о с п р о и зв о д с т в а н а д л и т е л ь н ы й п е р и о д и с о зд а н и е в о зр а с т н о й с т р у к т у р ы , б о л е е в ы р а в н е н н о й в том о т н о ш е н и и , что б ы в е л и ч и н а к о г о р т о в п околен и й , следую щ и х д р у г за другом , соответствовала н орм альн ой в о з растн ой пирам иде.
BASIC PRINC IPLES OF THE WORLD POPULA TIO N P L A N OF ACTION AND PO PULA TIO N POLICY OF THE EUROPEAN SOCIALIST COUNTRIES S u m m a ry T h e p o p u la tio n policy of th e E u ro p e a n so cialist c o u n trie s w a s b a se d on th e p rin c ip le s of th e W o rld P o p u latio n P lö n of A ctio n a lre a d y in th e p h a s e of p r e p a ra tio n o f th is P la n . T h e e x iste n c e of th is p olicy a n d th e lo t of d iscussions of e x p e rts of d iffe re n t, d ev elo p in g a n d d ev elo p e d c o u n trie s c o n trib u te d s u re ly to th e c ry s ta lliz a tio n of th e id e a s a n d v ie w s e x p o u n d e d in th e W o rld P o p u la tio n P la n of A ction. T h is w as fe lt a t th e d iscu ssio n s in B u c h a re st a n d in th e rep lie s g iv en to th e sta te m e n ts of t h e re p re s e n ta tiv e s o f th e so c ia list co u n trie s. I t is th o u g h t t h a t a t p re s e n t th e p o p u la tio n p o licy of th e so cialist c o u n trie s c o rre s pon d s to th e P la n a n d is b ase d on th e p rin c ip le th a t th e n u m b e r of c h ild re n a n d th e d a te of th e ir b ir th d e p en d s on th e fre e decision of fa m ilie s a n d th a t fa m ilies sh o u ld be s tre n g th e n e d tooth in eco n o m ic a n d in so c ia l re sp e c ts in o rd e r to m a k e th e m a b le to fu lfil th e ir fu n c tio n a s th e b asic u n it of society. In th is sense, too, th e p rin c ip le s of p o p u la tio n p olicy co rre sp o n d to th e basic id e a s of so cial policy. T h e d e m o g ra p h ic a im o f p o p u la tio n p o licy is to re a c h a slow n a tu r a l g ro w th of p o p u latio n , e n s u re th e re p ro d u c tio n a t lo n g ra n g e an d to d ev elo p a n a g e -s tru c tu r e m o re b a la n c e d in th e se n se t h a t th e size of th e co h o rts of g e n e ra tio n s fo l lo w in g o n e a n o th e r sh o u ld c o rre sp o n d to th e n o rm a l a g e p y ra m id .
