A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani • hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és • hogy a sztochasztikus hatások megjelenési valószínűsége az ésszerűen elérhető legkisebb legyen, amely a társadalom számára elfogadható szintű. Azaz: • a sugárzást alkalmazó személyek foglalkozási kockázata ne legyen nagyobb, mint egyéb foglalkozási ártalmak kockázata (10-4 eset/év); • hogy a lakosság mesterséges eredetű sugárterheléséből származó kockázat ne haladja meg az egyéb civilizációs ártalmakból eredő kockázatot (10-5 eset/év).
A sugárzás indukálta daganat keletkezésének kockázata (valószínűsége) kb. 5%/Sv.
Az ICRP 103 (EU BSS) új szemlélete / 1 Sugárvédelem alapelvei 1) Indoklás 2) Korlátozás
Expozíciók fajtája 1) Foglalkozási expozíció 2) Orvosi célú expozíció
3) Optimálás
3) Lakossági expozíció
„Tevékenységek” / „Expozíciós helyzet” ICRP 60 (96/29/EURATOM )
1) „praxisok”
ICRP 103 (2013/59/EURATOM ) 1) Tervezett expozíciós helyzet 2) Létező expozíciós helyzet
2) „beavatkozások”
3) Veszélyhelyzeti expozíciós helyzet
1) Indoklás Bármilyen ionizáló sugárzás kibocsátásával járó tevékenység csak akkor engedélyezhető (vagy tartható fenn), ha bizonyítható, hogy az abból eredő összes társadalmi haszon nagyobb, mint a sugárzás okozta esetleges káros következmények.
Ami nem indokolható, az tiltott, például: • Ami determinisztikus sugárhatással jár. • Olyan eljárás alkalmazása, aminek az eredménye nem sugaras eljárással is elérhető. • Radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerek, takarmányok, játékok, ékszerek és kozmetikumok gyártása során. • Minden olyan tevékenység, amely egy fogyasztási cikkben, játékban vagy személyes használatú dísztárgyban az aktivitás olyan mértékű növelésével jár, ami következtében az összes aktivitás a forgalomba hozatal időpontjában sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható. • Olyan sugárvédelmi szempontból jelentőséggel bíró fogyasztási cikkek gyártása, forgalomba hozatala vagy a lakosság rendelkezésre bocsátása, amelyek tervezett felhasználása nem indokolt.
2) Korlátozás / 1 Van dóziskorlát: • „Lakossági expozícióra” és „foglalkozási expozícióra” • „Tervezett expozíciós helyzetre” A mesterséges forrásokból (kivéve az orvosi sugárterhelést) származó dózisok összege nem haladhatja meg a (lakossági illetve foglalkozási) dóziskorlátokat.
Nincs dóziskorlát: • sem az „Orvosi célú expozícióra” • sem „Létező expozíciós helyzetre” , sem a „Veszélyhelyzeti expozíciós helyzetre”
Az ICRP 103 (EU BSS) új szemlélete / 2 Expozíciós helyzet
Expozíciós kategória foglalkozási
lakossági
orvosi
dóziskorlát
dóziskorlát
diagnosztikai irányadó szint
tervezett dózismegszorítás dózismegszorítás
veszélyhelyzeti meglevő
vonatkoztatási szint –
vonatkoztatási szint vonatkoztatási szint
dózismegszorítás*
– –
*: a kísérőkre és segítőkre (nem a páciensre!)
2) Korlátozás / 2 Expozíciós kategória
Egyenérték dózis-korlát mSv/év
szemlencse
bőr (1 cm2-es átlag)
végtagok
1
15
50
-
Tanulók, gyakornokok (16-18 éves)
6
15
150
150
Felnőttek
20*
20
500
500
Lakossági Foglalkozási
Effektív dóziskorlát mSv/év
*: különleges esetben a hatóság engedélyezhet 50 mSv/év-et is (de 5 év alatt max. 100 mSv).
GV: Melyik dóziskorlátomba számít be? • A tüdőszűrésen a röntgensugárzásból származó dózisom. • És ha én vagyok a röntgenasszisztens? • A szomszédomban dolgozó fogorvos röntgenjéből a falon át a nappalimba szivárgó sugárzás dózisa. • És ha én is fogorvos vagyok? • A Csillebérci Kutatóreaktor radioaktív kibocsátásából származó dózis, amíg a gyermekvasúton (úttörővasúton) utazom. • És ha én vagyok a mozdonyvezető? • Nyaralásra menet a repülőutam során a megnövekedett kozmikus sugárzásból származó dózis. • És ha én vagyok a pilóta?
3) Optimálás / 1 A sugárforrásokat és a létesítményeket megfelelő védelmi és biztonsági rendszerrel kell ellátni, hogy a személyi dózisok nagysága, a sugárterhelés valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma az aktuális műszaki ismereteket, valamint a gazdasági és a társadalmi tényezőket figyelembe véve az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen.
ALARA = As Low As Reasonably Achievable azaz „ésszerűen elérhető legalacsonyabb”
3) Optimálás / 2
1. lépés: „költség-haszon” elemzés
2. lépés: indokoltság ellenőrzése.
3) Optimálás / 3 3. lépés: Dózisok meghatározása.
4. lépés: Dóziskorlátok teljesülésének ellenőrzése.
3) Optimálás / 4 5. lépés: A dózismegszorítás alkalmazása.
6. lépés: az optimált állapot= a dózismegszorítás alatti legnagyobb „haszon-költség”.
3) Optimálás / 5 • „költség-haszon” elemzés = nincs konszenzus az ember-élet pénzbeli kifejezésére (-tényező) / etikai nehézségek • az „érintettek” (egyéb cégek, intézmények, szakszervezetek, civil szervezetek, politikai pártok, lakosság, stb.) lehetséges legnagyobb körének bevonása az optimálásba = az érdekeik/véleményük nagyon nehezen számszerűsíthető • „költség-haszon” helyett pl. „védelemre fordított költségvédelem hatásossága” elemzés • „kollektív dózisok” = az optimálás egyik segédeszköze (nem korlátozó dózismennyiség!) • csoporton belüli kiugró dózisok elkerülése / dózisok egyenletes szétosztásának elve
GV Sugárterheléssel járó feladatot kell elvégezni. Minél többen vesznek részt a munkában, annál gyorsabban végeznek, így annál alacsonyabb személyi dózist kapnak az alábbi táblázat szerint: Résztvevők száma Elszenvedett személyi dózis 1 fő 200 μSv 2 fő 120 μSv 3 fő 90 μSv 4 fő 70 μSv 5 fő 60 μSv
Melyik megoldást válasszák, ha az MSSz értelmében a napi dózismegszorítás 100 μSv? (Aznapra nincsen betervezve más sugárterheléssel járó munka.)
GV Sugárterheléssel járó feladatot kell elvégezni. Minél többen vesznek részt a munkában, annál gyorsabban végeznek, így annál alacsonyabb személyi dózist kapnak az alábbi táblázat szerint: Résztvevők száma Elszenvedett személyi dózis Elszenvedett kollektív dózis 1 fő 200 μSv 200 személy*μSv 2 fő 120 μSv 240 személy*μSv 3 fő 90 μSv 270 személy*μSv 4 fő 70 μSv 280 személy*μSv 5 fő 60 μSv 300 személy*μSv
Melyik megoldást válasszák, ha az MSSz értelmében a napi dózismegszorítás 100 μSv? (Aznapra nincsen betervezve más sugárterheléssel járó munka.)
Referencia (vonatkoztatási) szintek • Amikor nem alkalmazható dóziskorlát, pl.: - „lakossági expozíció” természetes forrásból; de! radon! max. 300 Bq/m3 évi átlag - „veszélyhelyzeti expozíciós helyzetben”; de! első beavatkozókra életmentéskor max. 250 mSv - „orvosi expozíció”; de! páciensekre vizsgálatonként / kezelésenként különböző „diagnosztikai irányadó szintek”
Optimálás / 6
Származtatott szintek / 1 • Amikor a dóziskorlát / referencia szint / diagnosztikai irányadó szint közvetlenül nem (vagy nehezen) alkalmazható a dóziskorlátból / referencia szintből / diagnosztikai irányadó szintből kiindulva meghatározunk könnyen mérhető mennyiségeket
Származtatott szintek / 2 • Példa:
Példák származtatott szintekre / 1 Példák származtatott intézkedési szintekre: • feljegyzési szint: pl. a hatósági személyi dózismérőre 0,1 mSv/hó = a természetes hátteret szignifikánsan meghaladó külső sugárterhelés, ami fölött az elszenvedett dózist fel kell jegyezni • kivizsgálási szint: általában a dóziskorlát 1/10 része, de belső terhelésre az 1/20 része, ami fölött az elszenvedett dózis kiváltó okát meg kell vizsgálni • beavatkozási szint: belső üzemi rendelkezés határozza meg, hogy mikor kell azonnali intézkedést hozni a további sugárterhelés megakadályozására
Példák származtatott szintekre / 2
Összefoglalás / 1 • Sugárvédelem célkitűzései: 1) determinisztikus sugárhatás: tilos 2) sztochasztikus sugárhatás: az ésszerűen elérhető legkisebb (ALARA) • Sugárvédelem alapelvei: 1) Indoklás: („haszon” > „kár”) + tilalmak 2) Dóziskorlátozás: - csak „tervezett expozíciós helyzetben”, „lakossági expozícióra” (mesterséges) és „foglalkozási expozícióra” (természetes + mesterséges) van! - a „orvosi expozícióra”, és a „meglévő / veszélyhelyzeti expozíciós helyzetre” nincs; helyette „diagnosztikai irányadó szintek” / „referencia szintek” vannak
Összefoglalás / 2 • 3) Optimálás: - az optimálás nem egyszeri művelet, hanem ismétlődően végzendő folyamat! - „költség-haszon” maximalizálás - de feltételekkel: a) Amikor alkalmazható a dózis-korlát: - dózismegszorítás = a dóziskorlátnál kisebb mennyiség (nem korlát!); -- alatta: nem feltétlenül kötelező a sugárvédelem javítása -- felette: az intézkedések javítsanak a sugárvédelmen is b) Amikor nem alkalmazható dózis-korlát: - referencia szint / diagnosztikai irányadó szint az „elfogadhatóság rugalmas határa” -- alatta: nem feltétlenül kötelező a sugárvédelem javítása -- felette: az intézkedések javítsanak a sugárvédelmen is
Összefoglalás / 3 • Származtatott szintek: a dóziskorlátként, dózismegszorításként, referencia szintként előírt (jogszabályi) mennyiségek nem (nem könnyen) határozhatók meg közvetlenül (pl. effektív dózis) helyette könnyen mérhető mennyiséget határozunk meg, pl.: lakosság dózismegszorításból (mSv/év) kibocsátási határérték (Bq/év) pl.: lakossági dóziskorlátból (mSv/év) baleset után élelmiszerek max. aktivitáskoncentrációja (Bq/kg/30 nap)
Köszönöm szépen a figyelmet!
