ÉLJEN A SZOCIALISTA FORRADALOM!

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I. (XVIII.) ÉVFOLYAM 29. SZÁM 2006. december 16.

A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA

“ÉLJEN A SZOCIALISTA FORRADALOM!” CHÁVEZ NYERT VENEZUELÁBAN!

2

2006. december 2.

BAL SZEMMEL Thürmer Gyula KARÁCSONYI PRÉMIUM "Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy határozott, hogy a kormány azon tagjainak, akikre az elmúlt fél évben a reformok és a középtávú fejlesztéspolitika megalapozásában és elindításában meghatározó szerep hárult, a többletmunkát jutalommal honorálja." - adta hírül a szóvivõ. Ha nem írják oda, hogy Gyurcsány, akkor is tudtam volna, hogy csak a mi kis kelet-európai, a polgári civilizációnak a legelején járó sárfészkünkrõl lehet szó. Ha a német kancellár vagy az angol miniszterelnök jelentene be ilyen baromságot, szilveszteri tréfának vélnék. Nálunk abszolúte komolyan csinálják. Hoznak egy sor reformnak nevezett - népnyúzó intézkedést és még meg is dicsérik egymást. Sõt, pénzt osztogatnak, nem a kis magánpénztárukból, hanem az adófizetõk pénzébõl. Szemen köpnek bennünket, és még elvárják, hogy tapsoljunk is. TEMETÉS MÉLTÓSÁG NÉLKÜL

Édesanyámra vártam szombat délután, aki úgy gondolta az Ikeaban találja meg a család karácsonyi meglepetését. Az Ikea körül kicsit csodálkoztak. Minden le volt zárva, a levegõben meg helikopterek. Vagy a Bush van itt megint, vagy újabb október 23-a. Egyik sem! A magyar nemzet temette nagy fiát. Temette,

NÉZÕPONT MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL.

EZUTÁN

MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN

ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.

nagy felhajtással, rongyrázással, amúgy magyarosan, egy szóval, primitíven. Emlékszem Antall József temetésére, amikor az özvegy nem tudta, hogy mit csináljon az összehajtott nemzeti zászlóval, amit a koporsóról levettek és odaadtak neki. Az özvegy valószínûleg nem nagyon nézi az amerikai filmeket, ott ezt elõszeretettel csinálják. Nálunk nem volt szokás, és kár is majmolni az amerikaiakat. Megjegyzem: megfigyelték, kis hazánkban egy ember van, aki a himnusz közben a szívére teszi a kezét, ahogy az amcsik. (A helyes megfejtõk között egy Gyurcsány-képet sorsolunk ki.) De Antall József temetésén legalább nem volt szabadtéri show-mûsor. Szerencsétlen Öcsi Bácsi nem úszta meg stadioni show nélkül. Ráadásul élvezhette egy mini hadsereg mini díszegységének mini búcsúztatását a Hõsök terén. A Bazilikáról már nem is beszélve. Nem hiszem, hogy jól érezte magát, mert a koporsóját egy nagy szerszámos ládára tették, hogy legyen valami alátét az ágyútalpon. A hat ló, a hat gyászhuszárnak beöltöztetett kísérõvel fenomenális volt. Édes-apám mindjárt mondta: rendes helyen az ágyútalpat páncélos vontató húzza. Nálunk biztos nem találtak olyat, ami lépésben kibírná a sírig anélkül, hogy leállna a motor. Sajnálom Öcsi Bácsit, jobbat és szebbet érdemelt volna. Sajnálom önmagunkat, hogy csak erre vagyunk képesek. MAGYAR PROVINCIALIZMUS

Az MTV-székház szeptemberi ostroma során a tüntetõk kárt tettek a Szabadság téri szovjet hõsi emlékmûben is. A kormány intézkedése ezúttal példamutató volt. Nagyobb politikai hangulatkeltés nélkül rendbe hozatták. Az orosz nagykövetség reagálása is kulturált. Úgymond, az emlékmû rossz idõben, rossz helyen volt. Most azonban újabb, ezúttal politikai rongálásnak

van kitéve az emlékmû. A Deport'56 kezdeményezése nyomán a Magyarok Világszövetsége is népszavazást akar az emlékmû sorsáról. Szerintem az MVSZ jobban tenné, ha azt csinálná, ami a dolga. A kettõs állampolgárság ügyével sok ember rokonszenvét megnyerték. Volt értelme a javaslatnak. Most ezt az erkölcsi tõkét játsszák el. A mostani ötletüknek ugyanis nincs értelme. A rendszerváltás után mindent eltakarítottak, ami a szocializmusra, a Szovjetunióra emlékeztetett. Elég volt! A magyar társadalomnak érettséget kell tanúsítania, és el kell tudnia viselni a Szabadság téri emlékmûvet. Ezzel nem Sztálinnak vagy Putyinnak tartozunk, hanem annak a 165 ezer szovjet katonának, aki azért halt meg az utolsó háborús tavaszon, hogy Magyarországon ne legyen se Hitler, se Szálasi. KORMÁNYSZINTÛ CSÓCSÁLÁS

Egy december 3-án nyilvánosságra került jelentés szerint több minisztérium megsérti az információ-szabadságról szóló törvény rendelkezéseit. Hogyan? Nagyon egyszerûen. A törvények tervezeteit például gyakorlatilag nem lehet megismerni. A különbözõ végrehajtási koncepciókat, amelyeket idõnként kiszivárogtatnak, eltitkolják az emberek elõl. A törvénytervezetekhez lényegében nem lehet hozzászólni, vagy ha esetleg lehet is, az egyes véleményeket ugyancsak gondosan eltitkolják az emberek elõl. Pedig, nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Mondok egy példát! Az amerikai külügyminisztérium honlapjáról megtudhatom a minisztérium dolgozóinak nevét, telefonját, beosztását. A magyar külügyminisztérium honlapjáról legfeljebb Kinga asszony mosolyát élvezhetjük. Az amerikaiak sem közölnek mindent, de vannak részletes beszámolók a küldöttségek látogatásairól, beszédekrõl. Nálunk semmit mondó információkkal rakják tele a honlapot. Az angol parlament bizottsági anyagait, beleértve az ülések jegyzõkönyveit könnyûszerrel meg lehet ismerni. Nálunk nem lehet, vagy legfeljebb csak úgy, hogy azt valamelyik fõ fõnök elõtte megcsócsálta. Nos, elegünk van a félrevezetésbõl, a cenzúraszerû elhallgatásból, a hatalom önkényébõl, a kormányszintû csócsálásból. THÜRMER

GYULA

2006. december 16.

HÉT TÉMÁJA

3

A FOLYTATÁS LEHETÕSÉGÉT KAPTUK MEG A MUNKÁSPÁRT 1989. DECEMBER 17-ÉN TARTOTTA 14. KONGRESSZUSÁT. EZ A NAP PÁRTUNK SZÜLETÉSNAPJA, HIVATALOS ÜNNEPE. PÁRTUNK ELNÖKE, THÜRMER GYULA KEZDETTÕL FOGVA JELEN VOLT A PÁRT SZERVEZÉSÉBEN, ÉS EZEN A KONGRESSZUSON VÁLASZTOTTÁK MEG ELÕSZÖR ELNÖKNEK.

AZ

ÜNNEP ALKALMÁBÓL ÕT

KÉRDEZTE MUNKATÁRSUNK.

Elnök elvtárs, 17 éve alakult meg a pártunk. A mai nemzedékek közül sokan még gyerekek voltak akkor. Sok minden feledésbe is merült. Ön személy szerint hogyan élte meg december 17-ét? Már kora reggel ott voltam az Építõk Rózsa Ferenc Székházában, ahol a 14. kongresszust tartottuk. Furcsa érzés volt. Sokszor jártam itt, a régi MSZMP kongresszusain, Kádár János segítõjeként vagy késõbb Grósz Károly munkatársaként. Megmondom õszintén: akaratlanul is utánoztuk a régit. Nagy csapattal dolgoztunk, gépírónõkkel, nagyszámú rendezõgárdával, még a Kormányõrség is a mi segítségünkre volt. Ilyen szempontból ez még nem az új nyitánya volt, hanem a múlt befejezése. A kádári korszaktól igazából itt búcsúztunk. A kongresszus minden másban igazi változást hozott. A küldöttek a párt egyszerû katonái voltak, nem állami és pártvezetõk, mint, mondjuk az 1989. októberi puccskongresszuson, ahol Nyersék feloszlatták a régi MSZMP-t. A mi kongresszusunk egy teljesen új nemzedéket állított a párt élére. Én 37 éves voltam akkor. Az MSZP új elnöke, Nyers Rezsõ ekkor 66 éves volt. Horn Gyula 57 éves, Pozsgay 56. Mi újak voltunk politikailag is. Sem én, sem az elsõ vezetés nem voltak tagjai a régi politikai vezetésnek. Szóba hozta az MSZP-t. Hogy milyen ma az MSZP és a Munkáspárt viszonya, tudjuk. De vajon milyen volt azokban a napokban? A kongresszus után nem sokkal felkerestem Nyers Rezsõt. Fogadott. Ilyenre azóta sem volt példa. Persze Nyers egy értelmiségi volt, az MSZP késõbbi vezetõihez Hornhoz, Kovácshoz, Gyurcsányhoz képest egy békebeli úriember. Nyers talán soha semmire sem mondott nemet. Lehet, hogy igent sem. Szerette elkenni a dolgokat. Tájékoztattam õt a párt megalakulásáról, és kezde-

BUDAPEST III. KERÜLETÉBEN EGY VÁLASZTÁSI GYÛLÉS

ményeztem az együttmûködésünket. Nyers most sem mondott nemet, de országos együttmûködés nem jött létre. Konkrét ügyekben még ártottak is. Amikor megkaptuk a Köztelek utcai pártházat, volt képük velünk kifizettetni az ott lévõ ócska hivatali bútorokat, mondván, hogy az MSZP szegény. A legalattomosabb lépés persze az volt, hogy a kormánnyal elfogadtattak egy rendeletet, ami az MSZP-t tette meg a kádári MSZMP jogutódává. Ez volt a jogi alapja annak, hogy mi semmit sem kaptunk a pártvagyonból, a szocik meg mindent. A polgári pártok aktív részesei voltak a rendszerváltásnak. Õk miként viszonyultak a Munkáspárthoz? Az MDF, a Fidesz, az SZDSZ és mások is akkor a rendszerváltás bûvöletében éltek. A rendszerváltás a szocialista múlt teljes elutasítását jelentette, és ez volt az alapja a kommunista ellenességnek is. Eltérõen a mostani helyzettõl, amikor a "kommunistázás" lényegében az MSZP-re vonatkozik, akkor ellenünk is irányult. Akkoriban mindig volt egy kis önkéntes csapat mellettem, és bizony végignézték az emeletet, mielõtt kiszálltam a liftbõl. Vidékre is két kocsival jártunk. Nem lehetett tudni, hogy mi vár ránk. Grósz Károlyra Tiszaújvárosban rá is támadtak. A választások során megismertem az akkori polgári politikusokat, Antall Józseftõl kezdve Orbán Viktoron át Petrasovits Annáig. Õ volt akkor a szociáldemokraták elnöke, aki nagy kalapokban járt és Kéthly Anna babérjaira pályázott. Ez a párt került késõbb Kapolyi László kezébe. Egyikük sem szeretett bennünket, és mi is õket tekin-

1990 MÁRCIUSÁBAN

tettük a fõ ellenfélnek. Az Antall-kormány megalakulása után érdekes módon a kormány több tagjával korrekt viszonyunk alakult ki. Bejelentkeztem Boros Péternél is. Mindjárt közölte velem: a Munkáspárt szélsõséges. Miért? -kérdeztem vissza. Csak!volt a válasz. Érdekes az is, hogy Horn Gyulánál és minisztereinél hiába jelentkeztünk, nem fogadtak bennünket. A kivétel Pál László és Medgyessy Péter volt, akik miniszterként szóba álltak velünk. És még egy tanulságos sztori. Sok levelet írtunk Antall Józsefnek, és mindig válaszolt. Levelét megkaptam, köszönöm, Antall. Ennyi, de válaszolt. Más miniszterelnöktõl még ennyit sem kaptunk. Említette, hogy két kocsival járták a vidéket. Hogyan lett autója a Munkáspártnak? 1989 végén, 1990 elején kölcsönkért autókkal jártunk, Skodával, kis Polskival, Zsigulival, mikor mi volt. Csepelen Ragó elvtárs például vállalta, hogy havonta egy hétig engem szállít. Jöttek sokan mások is. Nagyon szép idõszak volt az. Akkoriban még nem lehetett szabadon venni új autókat, mert kevés volt belõlük. Az 1990-es választásokra minden induló párt kapott némi pénzt, és két gépkocsi-kiutalást. Nekünk is lett két darab Lada 2107-es kocsink. Ez volt az elsõ nagy vásárlásunk. Manapság a párt elvárja a vezetõitõl, hogy Internettel is rendelkezzenek. Hogy volt ez akkoriban? Az elsõ mobiltelefonunkat 1994-ben kaptuk meg. A választásokra adták reklámcélokra,

4

2006. december 16.

HÉT TÉMÁJA

A FOLYTATÁS LEHETÕSÉGÉT KAPTUK MEG és megtartottuk. Én sokáig használtam pager-t, ami egy kis készülék volt, amire egy központon keresztül lehetett üzenetet hagyni. Úgy egyébként meg hordtam magamnál fél kiló aprót, hogy bármikor tudjunk egy

bacsov, a Szovjetunió vezetõje és Jiang Zeming is, a kínai kommunisták vezetõje. 1990 második felében mindketten fogadtak is, Moszkvában, illetve Pekingben.

osztrák vasutakat reklámozta, én meg néztem, hogy múlik el az egykori dicsõség. A Szovjetunió feloszlatásáért cserébe a tõkés világ Gorbacsovnak bearanyozta öregkorát. Mi a harcot választottuk, õ a polgári jólétet. Bár meg kell, hogy mondjam: Gorbacsov egykori munkatársai közül többen is jártak Budapesten, így a kontaktus nem teljesen szakadt meg. Az orosz kommunistákkal, Zjuganov pártjával viszont rendszeres az együttmûködés, de jártak nálunk más kommunista szervezõdésekbõl is. Néhány éve Oleg Senyint is fogadtuk. Az elmúlt évtizedben hozzászoktunk a Baross utcai székházhoz. De hol ülésezett a vezetés akkoriban?

AZ

1990-ES VESZPRÉMI VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

fülkébõl telefonálni. Az elsõ számítógépünket a por ette meg. Valakitõl ajándékba kaptuk, és megmondom õszintén, akkoriban én sem értettem hozzá semmit. Tagnyilvántartásra próbáltuk használni, de zömében a raktárban állt, ahol csendesen a por áldozata lett. Az elsõ notebook is a 90-es évek közepén került hozzánk. Most látjuk, hogy mekkorát léptünk elõre. Hogyan indult el a munka a kongresszus után? Másnap, az elsõ munkanapon fodrászhoz mentem. Az MTV annyira akart interjút készíteni, hogy utánam jöttek a fodrászatba. Az elsõ napokban óriási volt a sajtóérdeklõdés. Végül is mi voltunk az elsõ párt a szocialista országok közül, amely új alapokon újjászervezõdött. Mindenkiben olyan érzés támadt, hogy a meccs még nincs lejátszva. Ez az érzés nagyjából 1991-ig tartott. A Szovjetunió feloszlatásával, a Gorbacsov elleni sikertelen puccsal kétségtelenné vált a tõkés erõk gyõzelme. Ön említette a Szovjetuniót. Milyen volt a Munkáspárt születésének külföldi fogadtatása? Azonnal üdvözölt bennünket Gor-

Sok mende-monda járt arról, hogy a Szovjetunió jelentõs segítséget adott a Munkáspártnak. Mi ebbõl az igaz? Rubel nem gurult Magyarországra. A szovjetek sokat segítettek azzal, hogy Gorbacsov fogadott, és volt személyes kontaktus más szovjet vezetõkkel. Megbízható forrásból tudom, hogy Antall József õrjöngött egyszer, amikor a moszkvai magyar nagykövet jelentette: Gorbacsov az én értékelésemre hivatkozott egy fórumon. Én vagyok a magyar miniszterelnök, és nem Thürmer! mondta a szavahihetõ tanú szerint. Az más kérdés, hogy ezek a személyes kapcsolatok sokfelé megnyitottak ajtókat. Sok üzletembernek segítettünk. Nem tudtuk megakadályozni Magyarország kivonulását az orosz piacról, de pár embernek segítettünk bent maradni. Õk viszont segítettek nekünk. Próbálkoztunk nagyobb ötletekkel is. Akkoriban a Balaton térségében mûködött egy rádió. Én felvetettem Gorbacsovnak: vegyék meg és üzemeltessük közösen, a következõ idõszak azé, aki a médiát birtokolja. Nem vették meg! Találkozott azóta Gorbacsovval? Igen, az osztrák televízió reklámjában. Õ az

A pártvezetés - akkor Ügyvezetõ Titkárság volt a neve - eleinte nálunk ülésezett, a Baross utcai lakásunkban. Feleségem volt a titkárnõ, a telefonkezelõ, az ügyintézõ. Na és persze, neki kellett kitakarítani a lakást. Tél volt, drága jó elvtársaim bizony behordták a sarat. A munkarend eleinte nagyon "forradalmi" volt. Volt, aki reggel hétkor jött hozzánk, volt, aki este 11-kor. Sok féle megoldáson törtük a fejünket. A vezetõség egyik tagja verte a mellét, hogy õ az egykori munkásõrökkel megvédi a XIII. kerületi pártházat, ahol még a kezdet kezdetén sikerült egy szobát szerezni. Szerencsére nem mentünk ebbe az irányba, már régen betiltottak volna bennünket. Ez az illetõ ma már egy másik pártban van. Kerestünk megvételre is ingatlant. Máig sajnálom, hogy nem vettük meg az egykori Filmmúzeum feletti emeletet, ami sokba került, de ma már vagyont érne. Késõbb megpróbáltuk az üléseinket másutt tartani, de a végsõ megoldást az jelentette, amikor a választások elõtt a pártoknak használatba adtak egy-egy ingatlant. Mi a Ferencvárosban, a Köztelek utcai épületet kaptuk. A párt december 17-én szervezõdött újjá. Mi volt az elsõ nagy politikai kihívás? Az új pártnak szinte azonnal szembe kellett néznie a romániai eseményekkel. December 21-én elszabadult a pokol Romániában. A végeredmény ismert. Ceausescut megölték, a szocializmust megdöntötték. Mi legyen a megújult MSZMP viszonya ehhez? Ehhez tudnunk kell, hogy a rendszerváltás egyik eleme éppen a nacionalista hangulatkeltés

HÉT TÉMÁJA

2006.december 16.

5

A FOLYTATÁS LEHETÕSÉGÉT KAPTUK MEG Nagyon nehéz volt átállni a szocializmusról a kapitalizmusra. Sokan azt hitték, hogy az egyéni jelöltjeink biztosan nyerni fognak, mert úgymond, ismerik õket a faluban, az üzemben. Csalódnunk kellett, és meg kellett érteni, hogy a tõkés választásnál nem a program, nem a személy, hanem a pénz, és a háttérben meghúzódó erõk számítanak. Az egyéni jelöltekkel kapcsolatos illúzióink szinte minden választáson kiújultak, talán csak mára tûntek el teljesen. Ön hol indult jelöltként?

A PÁRT MÚLTJA. GRÓSZ KÁROLY ELVTRÁS ÉS KÁDÁR JÁNOS ELVTÁR A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSP ÁRT KONGRESSZUSÁN

volt. Ezzel akadályozták meg a nagymarosi erõmû felépítését. A szlovákok azóta is a markukba nevetnek. De ugyanezzel a szándékkal vitték ki az embereket a romániai falurombolás ellen. Azóta persze senki sem számolja, hogy a romániai tõkés rendszer hány falut és várost tett tönkre. A magyar politikai élet a romániai eseményeket rendszerváltásként és a magyar nacionalizmus gyõzelmeként élte meg. Mi elhatároztuk, hogy szembeúszunk az árral. Nem csatlakoztunk a nacionalista hangulatkeltéshez. A román nagykövetségre ugyan elmentünk, és kifejeztük részvétünket az áldozatok kapcsán. Nemet mondtuk viszont Horn Gyulának, aki a külügy vezetõjeként meghívta a választásokon induló pártokat, és egy közös, mondanom sem kell, hogy nacionalista, rendszerváltó nyilatkozatot fogadtatott el. Mindenki igent mondott, mi nemet.

denre, ami kell Gorbacsovék fogadásához! adta akkor feladatul Kádár elvtárs. Az Elvtársnõ a feleségére vonatkozott. Iszonyú feladat volt. Két héten át átjártam Kádár elvtársnõhöz a miniszterelnökségben lévõ szobájába, és módszeresen átvettünk mindent, Gorbacsovék személyes vonásaitól a protokolláris ügyekig. Az új párt Kádár elvtárs özvegyeként tisztelte Kádár elvtársnõt. Felajánlottuk a segítségünket. Egyszer-egyszer kocsit adtunk neki, köszöntöttük a neves ünnepeken. Én magam egyszer kerestem fel abban a házban, ahol egykor Kádár elvtárs is élt. Kádár elvtársnõ nem akart politikai szerepet játszani a mi pártunkban, és mi sem szántunk neki ilyen szerepet.

Akkoriban még élt Kádár János felesége. Milyen viszonyban voltak?

Eleinte vak vezetett világtalant. Nem volt tapasztalatunk. A vezetõség egyik tagja korábban nagykövetként dolgozott nyugaton, és ott látta, hogy csinálják. Megpróbáltuk utánozni. Az õ javaslata volt, hogy szálljunk be a plakátháborúba, és legyen olyan nagy plakátunk, amely a párt elnökét, azaz engem ábrázol. A vezetés másik része, s persze a párttagság nagy része, hallani sem akart róla. Mindenkiben a személyi kultusztól való félelem munkált, miközben ez egy polgári demokratikus választás volt.

Kádár elvtársnõt én ismertem a múltból. Egyszer, még 1986 tavaszán hivatott Kádár elvtárs, és közölte, hogy Gorbacsov jön Magyarországra, és vele jön a felesége is. Raissza Gorbacsova szokatlan jelenség volt az akkori szocialista világban, így nálunk is. Sokkal fiatalabb volt, mint Kádár elvtársnõ, s persze nagyobb nemzetközi rutinnal rendelkezett. Tanítsa meg az Elvtársnõt, min-

Az elsõ polgári demokratikus választások március 25-én voltak. Hogyan készült a Munkáspárt a választásokra?

Veszprémben indultam egyéniben, és listavezetõként Nógrádban. Nem volt elég tapasztalatom nekem sem. Az ottaniak gyõzködtek, és én ráálltam. Veszprém polgári közeg volt, eleve ki volt zárva még a jó eredmény lehetõsége is, nem beszélve a gyõzelemrõl. Ennek ellenére életem egyik legszebb emléke marad. Akkor tanultam meg, hogy oda kell menni, ahol emberek vannak. Végigjártam a falusi kocsmákat. Volt olyan nap, hogy kétszer is lementem Veszprémbe. Színházi elõadásokon is megmutattuk magunkat. Hajmáskéren a szovjet paracsnok elõttem jelentette be, hogy kivonulnak. Az akkori hajmáskéri polgármester mindjárt elrohant, hogy bejelentse: õ intézte el a kivonulást. Közel két évtized távlatából hogyan látja Ön az elsõ kongresszusunkat, a párt alapítást? A régi MSZMP feloszlatásával a tõkés erõk azt érték el, hogy a munkásosztálytól elvették a politikai pártját. Az MSZP nem lett és soha nem is volt a munkásosztály pártja. Az MSZDP sem vállalta ezt a feladatot. A Munkáspárt újjászervezése azt jelentette, hogy mi ezt a lehetõséget megteremtettük. Lehet, hogy kicsi párt, lehet, hogy nincs bent a parlamentben, de létezik és harcol. Lenin és a bolsevikok egy kis csapat voltak 1917 elõtt, még az akkor orosz munkásmozgalomban is kisebbségben voltak. De õk képviselték a munkásérdeket. A többiek feláldozták a sok féle egyéb érdek között. 1989. december 17-e számunkra a folytatás lehetõségét adta meg. Köszönjük és további sok sikert!

6

2006. december 16.

PÁRTÉLET

TISZTÚJÍTÓ PÁRTÉRTEKEZLETEK SZOLNOK ÉS BORSOD MEGYÉBEN

A MISKOLCI PÁRTÉRTEKEZLET ELNÖKSÉGE. BALRA BUDAI FERENC MEGYEI ELNÖK, KÖZÉPEN KISS FERENC, LEVEZETÕ ELNÖK, JOBBRA VAJDA JÁNOS ORSZÁGOS ALELNÖK

A legutóbbi hétvégeken - december 2-án Jász-Nagykun-Szolnok, 9-én pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye kommunistái tartották meg a kongresszust követõ pártértekezleteiket. A tényekhez hozzátartozik, hogy mindkét helyen az eddig hagyományos módon, küldöttértekezleten végezték el az ilyenkor szokásos feladatokat, az elmúlt idõszak értékelését, s az új megyei testületek megválasztását, a szélesebb, össztagsági értekezlet összehívására most nem vállalkoztak. Ugyanakkor

mindkét gyûlésen pozitívan értékelhették, hogy a pártszervezetek küldöttei teljes létszámban jelen voltak és vettek részt a munkában. Ez fontos, jó jel, s korábban nem mindig volt így - mondták. S a küldöttgyûléseken is a fõ hangsúly azon volt, hogy milyen teendõik vannak a Munkáspárt fegyelmezett politikai erõvé szervezésében. A pártértekezlet Szolnok megyében is lezárt egy korszakot: a pártellenzék korábbi romboló hatása sok kárt okozott, de a mostani pártaktíva egységes,

s az elmúlt nehéz esztendõben is - így mindkét választáson - fegyelmezett, aktív pártmunka folyt a megyében. A pártértekezlet egyhangúlag megerõsítette megyei elnöki tisztségében Bencsik Mihály elvtársat, a testület tagjának választották Bakos János, Bíró Imre, Fábián László, Gulyás László, Hercegh Klára, Horváth Sándor, Sipos Sándor és Szilágyi Imre elvtársakat. A testületet amelynek tagjai közül hatan újként vállalták a megbízatást - Vajda János alelnök mutatta be a megyei sajtó képviselõinek. A Borsod megyei küldöttgyûlés amelyen Vajda János vett részt - úgy értékelte, hogy bár az elõzõ vezetés mondhatni kaotikus állapotban hagyta a szervezetet, a pártélet minden területen normalizálódott, Borsod együtt halad a párt egészével. Legfontosabb feladatnak értékelték a párt építését, a fegyelmezett szervezeti életet, a gyors információáramlás megteremtését a pártban, s azt hogy a Munkáspárt megyei közéletben is aktív szereplõ legyen. A küldöttértekezlet négy évre ismét Budai Ferenc elvtársat választotta elnöknek. Alelnökök lettek Szádváry Gyula és Török Sándor. Tagok Fülöp Józsefné és Bogsch Tiborné elvtársak. Sajtótájékoztatón külön tiltakoztak a miskolci közüzemi díjak sok család számára már végképp elviselhetetlen emelése miatt, illetve ismertették a megyei kommunisták tiltakozását a szikszói kórház ellehetetlenítésével szemben. „

A MUNKÁSPÁRT BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETÉNEK NYILATKOZATA A Magyar Kommunista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttértekezlete tiltakozik a szikszói II. Rákóczi Ferenc kórház ágyainak drasztikus leépítése, és a mûtéti osztályok megszüntetése miatt. Molnár Lajos egészségügyi miniszter ámokfutásának következõ lépéseként, a kórház 276 ágyából 161 ágyat átminõsítenének, és a mûtéti osztályokat megszüntetnék. Ezek az intézkedések létszámleépítéssel párosulva az intézmény

ellehetetlenítéséhez vezet. Molnár Lajos felelõtlenül játszik a kórház vonzáskörzetében élõ, mintegy 60 ezer ember egészségével. A megye köztudottan egyike az ország legszegényebb részeinek. A kórház leépítésével csak tovább romlana az itt élõk esélye. Az intézmény megnyirbálása, magába hordozza a privatizálásra való elõkészítés lehetõségét. A Magyar Kommunista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttértekezlete követeli az intézkedések

azonnali visszavonását. Az ott élõ embereknek is alapvetõ joga a gyógyuláshoz való jog! El a kezekkel a szikszói kórháztól! El a kezekkel az ország összes kórházától! Miskolc, 2006. december 9. Magyar Kommunista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttértekezlete

2006.december 16.

BELPOLITIKA

7

MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 - AZ MSZP MELLETT, A KAPITALIZMUS SZOLGÁLATÁBAN UGYANAZ A POLITIKA

mány a lakosság terheit növelõ megszorító csomagot terjesztett elõ, ami széles tömegek elégedetlenségét és tiltakozását váltotta ki. A szocialista párthoz közel álló szakszervezetek is úgy érezték, hogy a kormány cserbenhagyja õket." A 2006 pártban fel sem merül, hogy az MSZP-SZDSZ kormány osztálykormány, mert minden intézkedésével a magyar nagytõke és multinacionális tõke érdekeit szolgálja. Fel sem merül, hogy magában a kormányban is ott vannak a nagytõke képviselõi. A kormány mentegetésében egészen messze elmennek. Idézzük: "A kormány politikai okokból sokáig halogatta a helyzet õszinte feltárását, és csak a választási gyõzelem után állt elõ egy egyensúlyteremtõ megszorító csomag tervével, ami felkészületlenül érte a széles közvéleményt." A kongresszus külön nyilatkozatot fogadott el az energiaárak emelésérõl. A szöveg önmagáért beszél: "A tõlünk független világpiaci árak drasztikus emelkedése és a költségvetési hiány csökkentését célzó megszorító intézkedések együttes hatása a középrétegekre is nagy terhet ró. A bérek reálértékének csökkenése, az infláció megugrása és az energiaárak sokkszerû emelkedése olyan helyzetet teremt, amelyre sok család nincs felkészülve. A Munkáspárt 2006

A kongresszus minden elemében megerõsítette a 2006 párt eddigi politikáját. Politika lényege: szavakban bírálni a kapitalizmust, a gyakorlatban elfogadni és támogatni az MSZP vezette tõkéscsoport politikáját. Szavakban hirdetni a marxizmust és a baloldali pártok összefogását, a gyakorlatban gyengíteni a Magyar Kommunista Munkáspártot. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésû párt politikája lényegében az VAJNAI ATTILA, A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 MSZP politika folytatását “ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTESE” jelenti. A 2006 párt egész "Az eddigi vezetõség megerõsítése gondolkodása és politikája abból indul ki, és kibõvítése mellett politikai hogy "növekvõ fasiszta veszély" van. Az irányelvek megfogalmazásával, az MSZP-SZDSZ kormánya alapvetõen jó, egészségügyrõl és az energiaárakkal a Fidesz pedig eredendõen rossz. A 2006 kapcsolatos állásfoglalással, párt sem tudja tagadni a nyilvánvalót, valamint "nemzetközi szolidaritási nevezetesen azt, hogy a Gyurcsány-kornyilatkozat" elfogadásával zárult a mány az embereket sújtó intézkedések Magyarországi Munkáspárt 2006 tömegét vezeti be, de ezt igyekezik azzal kongresszusa vasárnap Budapesten. védeni, hogy a kormány a külsõ erõk A résztvevõk megerõsítették kényszere alatt cselekedik, másrészt funkciójában Fratanolo János pártel- azzal a feltételezéssel, hogy a Fidesz alatt nököt, valamint az elnökségi sokkal rosszabb lenne. tagokat. Általános elnökhelyettessé Idézet a kongresszusi választották Vajnai Attila eddigi elõkészítõ anyagból: alelnököt, illetve alelnökké Kiss "A nagytõke, a VilágBálint, Szabolcs-Szatmár-Bereg bank, az EU, a megyei szervezõ elnököt."-adta hírül neoliberális gazaz MTI december 11-én. daságpolitika külföldi A hírek szerint 157 küldött vett részt. A és hazai hívei kongresszuson ismert arcok voltak, fokozódó nyomást olyanok, akiket a mi olvasóink az egyko- gyakoroltak a korri pártellenzékbõl ismerhetnek. Õk vagy mányra, hogy az maguk léptek ki a Munkáspártból, vagy a egyensúlyteremtés és Munkáspárt erre illetékes szervei fosztot- kiigazítás árát a dolták meg õket tagságuktól. Most ott van- gozó osztályokkal nak a 2006 pártban. fizettesse meg, jelenAz MSZP és a 2006 párt közötti jó vi- tõsen csökkentse a szonyt demonstrálandó, a kongresszuson szociális kiadásokat, megjelent az MSZP egyik vezetõje is. "A tovább privatizáljon, nagyobbik kormánypárt részérõl Németh neoliberális orientáErika elnökségi tag felszólalt, korrekt ciójú reformokat hajtpárbeszédet szorgalmazva a két párt son végre. A nyomásközött." - olvashatjuk a hírekben. nak engedve a kor- FRATANOLÓ JÁNOS “ELNÖK”

8

2006. december 16.

BELPOLITIKA

MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 - AZ MSZP MELLETT, A KAPITALIZMUS SZOLGÁLATÁBAN egyetért azzal, hogy az energiaárak emelésének kompenzációja érdekében adott állami támogatás alapja a rászorultsági elv legyen, ugyanakkor olyan rendszer bevezetését tudjuk csak támogatni, amely elkerüli a sokkszerû változásokat, és lehetõséget ad a lakosságnak a változásokra való felkészülésre." Ez lényegében az MSZP szóhasználata. Az MSZP baloldalinak nevezett emberei ezzel hessegetik el a nyilvánvaló bírálatot, hogy ennek a politikának semmi köze a baloldalisághoz. Különösen vérlázító, amit a lakosság felkészületlenségérõl mond a 2006 párt, és az MSZP is. Tessék megmondani! Egy három gyerekes család hogyan készülhet fel a vizitdíjra, a tandíjra, a magasabb gázárakra? ANTIMARXISTA

ÉRTÉKELÉS

A

JOBB-

OLDALRÓL

A 2006 párt világképében a Fidesz az eredendõ rossz, és nem egy a tõkés politikát megvalósító polgári pártok közül. Ismét idézzük õket! "A Fidesz választási vereségébe eleve nem tudott és nem is akart belenyugodni. Agresszív lejárató kampányt indított a miniszterelnök személye ellen. A támadás politikai célja a szocialista? szabaddemokrata kormány megbuktatása és jobboldali kormányváltás kierõszakolása, a jobboldal hatalomba való visszakerülése volt. Eszmei-politikai fegyvereikhez tartoztak az antikommunizmus és szocializmusellenesség, a nacionalizmus és sovinizmus, a populizmus és a szociális demagógia, a neonáci eszmék és a rasszizmus. Fontos bázisuk és elõretolt csapataik voltak a szélsõjobboldali szervezetek (Jobbik Magyarország, 64 vármegye, MIÉP stb.), de akadtak álbaloldali szövetségeseik is." Ha a 2006 párt mindezt osztályalapokon vizsgálná, akkor látná, hogy a magyar tõkésosztály két pártja küzd egymás ellen. E harc mögött a magyar tõkésosztály különbözõ rétegeinek harca áll. A kis- és középtõkés küzd a fennmaradásáért. A fenn-maradását pedig a külföldi tõke

és részben a magyar nagytõke veszélyezteti. Az MSZMP-SZDSZ kormány az õ politikai megtestesítõjük.

ezért a felszínen maradnak, részletkérdéseket érintenek. A MUNKÁSPÁRT

SZOROS EGYÜTTMÛKÖDÉS AZ

MSZP-VEL

A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésû párt együttmûködik az MSZPvel. A 2006 párt nem harcol a tõkés kormány ellen, hanem együttmûködik a tõkés kormány pártjával. Az egykori pártellenzékkel folytatott vitánk és csatánk alapkérdése éppen az MSZP-hez való viszony volt. A Munkáspárt többsége az osztályviszonyok elemzése alapján eljutott arra a következtetésre, hogy az MSZP már nem az, ami volt 17 évvel ezelõtt. Nem a barátunk, nem a szövetségesünk. A 2002-es választási együttmûködés után, amikor az MSZP durván becsapta a Munkáspártot, a bizalom is teljesen megszûnt. Ezzel szemben az akkori pártellenzék, a mostani 2006 párt azt hirdette, és hirdeti, hogy az MSZP-vel kell együttmûködni. "Helyi választási együttmûködés kialakításával, visszalépésekkel mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a Fidesz ismételt hatalomra kerülésének terve meghiúsult."- ez a kongresszus elõtti "elõzetes irányelvek"-bõl való. Majd így folytatódik: "A szocialista párttal korrekt politikai viszonyra, a jobb-oldallal és szélsõjobbal szemben politikai együttmûködésre törekszünk, több tekintetben azonban bíráljuk politikáját és az általa vezetett kormány intézkedéseit." Ezzel az a gond, hogy nem lehet egyszerre korrekt viszonyban is lenni, meg komolyan bírálni is, sõt fellépni a kapitalizmus ellen. A 2006 párt bírálatai

BARÁTOK EGYMÁS KÖZÖTT. A

ELLEN, A

MUNKÁSPÁRT

KISZORÍTÁSÁRA

AMagyarországi Munkáspárt 2006 változatlan célja a Munkáspárt elleni küzdelem. A 2006 párt nem adta fel szándékát arra, hogy a magyar kommunista mozgalom képviselõjeként tüntesse fel magát, és újabb kísérletet tegyen a Munkáspárt gyengítésére, sõt kiszorítására. A 2006 párt, amelyet a bíróság tavaly jegyzett be, minden további nélkül átveszi a Munkáspárt kongresszusainak számozását. ADuna TV hire szerint: "Vajnai Attila elmondta: mivel a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Munkáspárt utódjának tartják magukat, ezért sorszámozza így tanács-kozását a tavaly novemberben létrehozott szervezet." A 2006 párt eddig sem tett mást, mint kihasználta a két párt nevének hasonlóságát, az emberek tájékozatlanságát, és ezen a bázison igyekezett politikai eredményeket elérni. Ez a stratégia jellemzõ ma is. Ennek fényében hamisak azok a jelszavak, amelyek a szociáldemokráciától balra álló pártok összefogását emlegetik. MI A TÉNYLEGES KÜLÖNBSÉG A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A 2006 PÁRT KÖZÖTT? Sok különbség van, de a lényeg egy. A Munkáspárt a tõkés rendszer és annak minden megtestesítõje ellen harcolt és harcol. A 2006 párt szavakban harcol a tõke ellen, a gyakorlatban azonban kiegyezik az egyik tõkéscsoporttal, a szocialistákkal. Ez tükrözte pártjuk kongresszusa is. „

2006-ES VÁLASZTÁSOK ELÕTT FRATANOLO JÁNOS

MEGBESZÉLÉSEKET FOLYTATOTT SZILI KATALIN MSZP-S POLITIKUSSAL

ÁLLÁSPONT

9

2006.december 16.

A MUNKÁSPÁRT ÁLLÁSPONTJA A DECEMBERI PEDAGÓGUS SZTRÁJKRÓL A Munkáspárt Elnöksége támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által 2006. december 15-re meghirdetett országos sztrájkot, és szolidáris az azon résztvevõ pedagógusokkal. A Közoktatási Törvény 2006. szeptemberétõl életbe lépett – a szakmai konzultációt és az érdekképviseleteket teljes mértékben kikerülõ – módosításai, a magyar közoktatásügyet és a pedagógustársadalmat egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorják. A munkaidõ tanítási órákkal le nem kötött részérõl kötelezõen vezetendõ feladatvégzési naplók írása, a teljesítmény nyilvántartás új rendje a szellemileg és lelkileg amúgy is leterhelt pedagógusokat felesleges adminisztrációkkal terheli. A kéthavi túlóra elszámolás, amely teljesen idegen a magyar oktatásügytõl a rendkívül nehéz anyagi körülmények között élõ pedagógusok

számára csak nehézséget jelent a megélhetésben. A túlórafizetést ingyen végzett heti 2 ún. „elrendelhetõ” többlettanítási órához kötötték, amely szintén megalázó: hiszen több munkáért kevesebb bért kapnak a tanítók, tanárok. A kirendelés intézménye – melynek révén a tanár kötelezhetõ más iskolában elvégzendõ feladat teljesítésére – a munkakörülményeket is megnehezíti. A kötelezõ óraszám 2007 szeptemberétõl tervezett megemelése két órával, valamint az osztály- és csoportlétszámok alsó határának megemelése világosan mutatja, hogy ez csak egyfelé vezet: a pedagógusok kötelezõ óraszáma emelkedik, a gyermeklétszám csökkenése mellett az engedélyezett osztálylétszám csökken, míg a heti tantárgyi óraszám változatlansága mellett. Így pedagógus álláshelyek továbbá iskolák szûnnek majd meg. Egyes számítások szerint kb. 15-20 000 tanító illetve tanár

válik majd munkanélkülivé! Az állam az oktatásügyön akar spórolni akár annak árán is! Ez elfogadhatatlan! Elfogadhatatlan, mert többet kell dolgozni kevesebb pénzért, nehezebb körülmények között és egyre nagyobb minõségi elvárásoknak megfelelve! Elfogadhatatlan, mert növekedni fog a pedagógus munkanélküliség, s a még pályán maradók pedig egyre nehezebben tudnak majd megélni, s kénytelenek lesznek másod- illetve harmadállásban pluszmunkát vállalni, ami csak a minõségi munkavégzésük rovására megy majd. Ez elfogadhatatlan és méltatlan! Ezért a Munkáspárt követeli az Oktatási Törvény 2006. szeptember 1-tõl életbe lépõ módosításainak visszavonását. Budapest, 2006. december 15. Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége

A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA BUDAPESTI TAGJAINAK NYILATKOZATA Mi, a Munkáspárt Központi Bizot-tságának budapesti tagjai karácsony elõtti, olcsó vásári cirkusznak tekintjük a budapesti kilakoltatási tilalmat, amelyet december 1-tõl Demszky Gábor az idén is meghirdetett A fõpolgármester el akarja mindenki elõtt titkolni a valóságot, vagyis azt, hogy a hajléktalanság problémáját a tõkés rendszer, a tõkés rendszer politikusai szülték. Budapesten a kilakoltatásra várók száma meghaladja a tízezret. Az utcára kerülõ családtól gyereküket elszakítják, intézeti nevelésbe adják, a szülõket pedig a hajléktalan ellátás felszívja. Tudjuk, hogy a kilakoltatási moratóriumok lejártával, gõzerõvel beindul a gépezet. Így történt ez az idén tavasszal is, amikor két hónap alatt 50 családot tettek utcára. Mi, a Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottságának budapesti tagjai: Követeljük, hogy a budapesti önkormányzat szüntesse meg a kilakoltatásokat, mint a szankcionálás legszél-

sõségesebb formáját. A gazdasági érdekek nem helyezhetõek az emberi életek elé. Követeljük az alkotmányban rögzített, tényleges lakhatási jogot! Követeljük a közüzemi díjhátralékok közmunkában való kiváltását! Követeljük a legszegényebb csalá-

dok tarozásainak gedését.

azonnali

elen-

Budapest, 2006. december 2. Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága budapesti tagjainak tanácskozása

A MUNKÁSPÁRT BUDAPESTI KB-TAGJAINAK MEGBESZÉLÉSE A PÁRT BAROSS UTCAI KÖZPONTJÁBAN

10

2006. december16.

KUBA

A GRANMA PARTRASZÁLLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA December 2-án Havannában katonai parádét és felvonulást tartottak a Granma partraszállásának 50. évfordulója alkalmából. A felvonuláson a kubai hadsereg bemutatta összes hadászati felszerelését, eszközét. Hivatalos források szerint az évfordulóra 1500 vendég érkezett 80 országból. Köztük Evo Morales, Bolívia elnöke, Rene Preval, Haiti elnöke és Daniel Ortega, Nicaragua elnöke. A vendégek természetesen részt vettek Fidel Castro 80. születésnapjának megünneplésén is. A rendezvényen nem tudott részt venni Hugo Chávez venezuelai elnök, a Venezuelában tartandó elnökválasztások miatt, de üdvözletét küldte.

AZ ÜNNEPLÕ KUBAIAK

MODERN KUBAI FEGYVERZET Meglepõen modernnek minõsítették külföldi szakértõk a kubai hadsereg fegyverzetét, amelyet tíz év után elõször szombaton láthatott a közönség egy havannai katonai díszszemlén. Ez hihetetlen, nagyon érdekes. Arra számítottam, hogy a nyolcvanas években gyártott szovjet fegyverek felvonultatását fogom látni, de észre kellett vennem, hogy Kubának van igazi hadiipara - mondta egy a neve elhallgatását kérõ szakértõ hétfõn az általa hibátlannak minõsített, 45 perces díszszemlérõl. A legnagyobb benyomást a szovjet fegyverek modernizálása, ötletes átalakítása, "kubanizálása" tette a megfigyelõkre. Olyan fejlesztéseket láttak, amelyeket korábban soha, sehol máshol, és amelyek színvonala összemérhetõ a modern hadseregekben található fegyverekével. A kubai találmányok nagyon ötletesek... megváltoztatják a képet, amely a kubai hadseregrõl kialakult - mondta. A szakértõ az önjáró nehézlövegek céljára teljesen átalakított szovjet harckocsialvázat, a nyolckerekû, lövegtoronnyal és 100 milliméteres löveggel fölszerelt csapatszállító jármûvet, a könnyû páncélossá átalakí-

A KUBAI HADSEREG RAKÉTÁI. A HÁTTÉRBEN LÁTHATÓ PLAKÁTON A GRANMA HAJÓ, A FELIRAT FÖLÖTTE: A FÜGGETLENSÉG, MÉLTÓSÁG ÉS IGAZSÁG SZIMBÓLUMA

tott nehéz terepjárót és az újfajta célzókészülékkel és hangtompítóval ellátott Kalasnyikov géppisztolyt említette példaként. Igen, kubanizáltuk a szovjet fegyvereket - ismerte el William Galvez kubai dandártábornok részletezés nélkül.

Kuba 1961 és 1989 között 30 milliárd dollár értékben kapott fegyvereket a Szovjetuniótól, de a rendszerváltás után ez a forrás kimerült, és csak 2003, a kubai gazdasági helyzet javulása után gondolhatott a vezetés a fegyverzet feljavítására.

VENEZUELA

2006.december 16.

11

ÉLJEN A SZOCIALISTA FORRADALOM Éljen a szocialista forradalom! így kiálltott fel Hugo Chávez, régi-új elnöke Venezuelának, ottani idõ szerint december 5-én este, a Miraflores elnöki palota “Népek Erkélyérõl”. Az esõs idõ ellenére százezrek gyûltek össze, hogy vörös és nemzeti zászlókkal ünnepeljék az elnökválasztás gyõztesét. 2006. december 3-án elnökválasztásokat tartottak Venezuelában. A venezuelaiak 6 évre választhattak vezetõt maguknak, 2007. január 10-i mandátumba lépéssel. A választásokat elsöprõ fölénnyel nyerte az állam eddigi elnöke, Commandante Hugo Rafael Chávez Frías. Hugo Chávez a szavazatok 61,35%-át szerezte meg, míg ellenfele, Manuel Rosales a voksok 38,39%-át kapta. Chávez minden államban megnyerte a választásokat, még a nyugati Zulia államban is, ahol ellenfele, Rosales a kormányzó. A választási eredmények kihirdetésekor hatalmas tömeg gyûlt össze a Miraflores (elnöki palota) elõtt, hogy megünnepelhesse a Bolivári Forradalom újabb gyõzelmét. Chávez elnök a választások elõtt megígérte hogy amennyiben õt választják elnöknek 2010-ben, mandátuma közepénél népszavazást ír ki, ahol vissza lehet hívni elnöki posztjáról. Amennyiben a nép 2010-ben ismételten bizalmat szavaz neki, egy újabb népszavast tart, arról hogy kapjon-e korlátlan idejû elnöki mandátumot. Kampányának fõ pontja a nemzeti szuverenitás és a világ béke volt. A kampány "Szabad országot és nem északamerikai kolóniát" címet kapta. Chávez a választások elõtt így nyilatkozott: "két

AZ ÜNNEPLÕ TÖMEG

elnök jelölt van; Hugo Chávez és George W. Bush. A szavazó helyiségek reggel 6 órakor nyitottak, de volt olyan hely, ahol már hajnali 3 órakor kígyózó sorok álltak voksolásra várva. Tervezetten délután 4 órakor zártak volna be a szavazó helyiségek, de a Választási Bizottság elnöke, Tibisay Lucena a sok szavazó miatt 5 órakor hirdette ki a MINDEN KÖRZET VÖRÖS. A VENEZUELAI VÁLASZTÁSI TÉRKÉP választások befejezést, kivéve azokon a helyeken, ahol Sok sok ország vezetõje - akadt köztük még sorban állnak emberek, hogy lead- baloldali, haladó, antiimperialista állam- és kormányfõ - gratulált Hugo Chávez Fríasnak, hassák voksukat. A Venezuelai Választási Bizottság min- a régi-új venezuelai államfõnek, a nagyméretû dent rendben talált az esemény lezajlása választási sikeréhez. alatt, a választások tisztaságát az ellen- Elsõként - természetesen - a környezõ latinzék is elismerte. A szavazás során elekt- amerikai államfõk küldtek gratuláló táviratot ronikus szavazógépeket használtak, Cháveznak. A múló betegsége miatt jelenleg amiken ujjlenyomat leadásával lehetett épp lábadozó Fidel Castro üzenetben gratulált voksolni, ezután a gép kiadta a az elsöprõ fölényû választási gyõzelméhez. A szavazólapot az szavazattal együtt, amit kubai vezetõ a Granma és a Juventud Rebelde a választó állampolgár a szavazó urnába címû lapokban nyilvánosságra hozott üzenetében úgy vélekedett, hogy a venezuelai dobhatott. „ államfõ vasárnapi elnökválasztási gyõzelme döntõ jelentõségû, elsöprõ fölényû és példa nélküli az amerikai földrész történetében. Castro szerint a világ elnyomott népei köszönetet mondanak majd - az üzenetben tegezett - Cháveznek azért a stratégiáért és bátorságért, amellyel az "eszmék oly nehéz csatáját" vívja. Észak-Korea gratulált Hugo Chávez venezuelai elnök elsöprõ arányú újraválasztásához, és kiemelte, hogy gyõzelme bizonyítja a venezuelai nép vágyát "az imperializmustól való függetlenségre". "Chávez elnök újraválasztása világosan tükrözi, hogy a venezuelai nép az imperializmussal szembeni függetlenség útján kíván továbbhaladni az államfõ útmutatásával" - fogalmazott Kim Jong Nam, Észak-Korea második számú vezetõje.„

12

2006. december 16.

ELMÉLET

ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES!

Sok mindent megismertünk a marxizmusból. Most már tudjuk, hogy a marxizmus a munkásosztály tudományosan megalapozott elmélete a tõkés rendszer megismerésére, a munkásosztály harcának megszervezésére, a szocializmus megteremtésére. Mint láttuk, a tõkés és a munkás folyamatos harcban, osztályharcban áll egymással. A munkás azért harcol, hogy minél könnyebben és minél többet kapjon meg a megtermelt javakból. Fokozatosan ismeri fel, hogy a helyzetén csak akkor változtathat, ha megváltoztatja a tõkéshez való viszonyát, ha felszabadítja önmagát a tõkés kizsákmányolás alól, ha olyan társadalmat teremt, amely nem a magántulajdonra, hanem az emberek közös tulajdonára épül. A XIX. században a munkásságnak, amely egyre jobban ismerte fel saját helyzetét, iránytûre, elméletre volt szüksége. A XIX. század elsõ felétõl egy német gondolkodó, filozófus, közgazdász, Karl Marx írta le a munkásosztály helyzetét és dolgozta ki egy elméletet a munkásosztály felszabadítására, az új rend, a szocializmus megteremtésére. Marx nem a hasára ütve találta ki tanítását. Alaposan elemezte a XIX. századi konkrét viszonyokat, és ezeket összevetette azzal, amit korábban a társadalomról más gondolkodók tanítottak. Marx lényegében három alapvetõ gondolatot mondott: 1. A helyünket a világban nem istenek, nem elvont fogalmak határozzák meg, hanem az anyagi valóság, amiben élünk, dolgozunk. 2. A kapitalizmusban az anyagi valóság az, hogy a tõkés elsajátítja a munkás által termelt értéktöbblet egy részét, s ezért nem ad ellenszolgáltatást. A tõkés így kizsákmányolja a munkást. 3. A munkás helyzete csak akkor változik meg, ha felveszi a harcot ezzel szemben, a tõkés rendszer helyébe egy új rendszert, a szocializmust teremti meg.

A marxizmus ennek alapján három alkotórészbõl áll: 1. A dialektikus és történelmi materializmus. 2. A politikai gazdaságtan. 3. A tudományos szocializmus. A dialektikus és történelmi materializmus az emberiség régi és alapvetõ kérdésére ad választ: mibõl ered a világ, a szellembõl vagy az anyagból? Ha Marx azt válaszolta volna, hogy a szellembõl, akkor soha nem biztatta volna harcra a munkást, hiszen ha minden Istentõl, vagy valami más szellemi tényezõtõl függ, akkor nem kell harcolni. Marx viszont azt válaszolta, hogy a világ az anyagtól (idegen szóval matériától) függ. A szellemtõl, az istenektõl függõ világot mi nem tudjuk befolyásolni, az anyagi világot viszont képesek vagyunk alakítani. Ha képesek vagyunk alakítani, akkor nem vagyunk eleve kiszolgáltatva másoknak, sorsunk nincs elõre elrendelve. Marx ezzel teremtette meg a gondolkodási, filozófiai hátteret a munkásság harcához. Nem véletlen, hogy az elmúlt 17 évben Magyarországon is, másutt is nagy erõvel terjesztik a különbözõ vallásokat. Ha az emberek sorsuk javulását Istennek, Allahnak, Buddhának vagy bármilyen más szellemi erõnek a segítségétõl várják, akkor nem fognak fellépni a kormányok ellen, nem fognak forradalmat szervezni, ha felemelik a gázárát, egyszóval csendben lesznek. A marxizmus, és ezen belül a dialektikus és történelmi materializmus ezért is nagyon fontos a mai magyar munkás harcához. Ha megérti, van esélye küzdeni a tõke ellen, ha eltérik más nézetekkel, biztosan veszít. A politikai gazdaságtan azt elemzi, hogy miként mûködik a kapitalizmus, hogyan, milyen mechanizmussal zsákmányolja ki a tõkés a munkást. Ha Marx nem tárja fel ezt a mechanizmust, a munkás nem tudta volna, hogy pontosan mi ellen kell küzdenie, és azt hogyan lehet megváltoztatni. A politikai gazdaságtan magyarázza meg, hogy a kapitalizmusban minden összefügg egymással. A termelési viszonyok összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, amelyen egy jogi és politikai felépítmény emelkedik. A politikai gazdaságtan van segítségünkre a mai magyar valóság megértésében. Így

értjük meg, hogy a tõkés kizsákmányolja a munkást, amikor nem jelenti be teljes munkaidõre, amikor feketén fizet neki, amikor nem ad munkaköpenyt, nem biztosítja a munkavédelmet. Így értjük, hogy a magyar nagytõke kizsákmányolja az egész magyar munkásságot, amikor a kormány segítségével magas adókat fizettetnek velünk, és egyre kevesebbet költenek egészségügyi, szociális kiadásokra. Így értjük meg azt is, hogy a tõke, a tõkések érdekeiket a parlamenti pártokon keresztül változtatják törvénnyé, amit aztán a rendõrség, a bíróságok, az egész államrendszer segítségével végre is hajtatnak velünk. A tudományos szocializmus a munkásosztály politikai elmélete. A dialektikus és történelmi materializmus azt jelölte meg, hogy miként kell gondolkodnunk, ha sikeresen akarunk harcolni a tõke ellen. A politikai gazdaságtan arra tanított meg bennünket, hogy milyen az ellenfél, milyen módszerekkel küzd ellenünk. A tudományos szocializmus pedig azt magyarázza meg, hogy nekünk, a munkásoknak hogyan kell megszerveznünk saját erõinket, hogyan tudjuk megváltoztatni a tõkések hatalmát. A tudományos szocializmusból tanuljuk meg, hogy a munkásosztály ereje a szervezettségében van. Egy-egy munkás semmit sem tud elérni a tõkéssel szemben. Egy-egy gyár, vagy egy-egy ágazat munkásai már többet tudnak elérni, de még ez is kevés. Eredményre csak akkor lehet számítani, ha a munkások többsége összefog. Nem véletlen, hogy 1990 után Magyarországon az egységes szakszervezeti mozgalmat feldarabolták. Ma ezért nincs szervezett egységes szakszervezeti erõ. Ebbõl tanuljuk meg, hogy a munkások többsége ma is nehezen érti meg, hogy a rendszerváltással, az EU-csatlakozással õket csapták be, s a mostani szocialista kormány lépten-nyomon õket rövidíti meg. Ezt nekünk kell megértetnünk velük. A tudományos szocializmus tanít meg bennünket arra is, hogy a munkásosztály csak akkor tud eredményesen harcolni a tõke ellen, ha van pártja. A pártnak pedig a fegyelmezett és szervezett tõkés erõkkel szemben nagyon fegyelmezettnek és nagyon szervezettnek kell lennie.„

LAPSZEMLE

2006.december 16.

13

KONFERENCIA AZ ÖT KUBAIÉRT A második jelentõs nemzetközi esemény az igazságtalanul fogvatartott öt kubai hazafiért és antiterrorista harcosért Argentínában kezdõdik ez év decemberében. A rendezvényt a Szolidaritási Mozgalom Kubáért és Kuba argentínai követsége szervezi Cordoba városában. Az ún. „Miami 5” olyan öt kubai állampolgár, akiket kémkedés hamis vádjával ítéltek el az Egyesült Államokban. Valójában a céljuk az volt, hogy a hírhedt Miamiban mûködõ jobboldali Kuba-ellenes csoportokba beépülve terrorista cselekményeket elõzzenek meg. Ezek a csoportok erõszakos, Kuba ellen irányuló terrorizmusért felelõsek A kubai nagykövet, Aramis Fuente Her-

nandez elõadást fog tartani arról a nemzetközi kampányról, melynek célja Rene Gonzalez, Antonio Guerrero, Gerardo Hernandez, Fernando Gonzalez és Ramon Labanino szabadon bocsáttatása. Az esemény egybeesik a Joan Leonard bíró által hozott igazságtalan ítéletek elfogadásának ötödik évfordulójá-val. Fuente Hernandez beszélgetéseket is fog tartani a cordobai ügyvédi kamara tagjaival részt vesz emberi jogi tanácskozásokon. Mindeközben, Rosario városában, ahol bemutatják a Granma argentín kiadását, szintén nagyszabású rendezvényt tartanak a kubai hõsökért. - írja a Granma, a kubai kommunista párt hivatalos lapja.

AZ ANGOL KÓRHÁZAK VÉDELMÉBEN

SZÖRNYÛ ADATOK AZ UNICEF-TÕL

TILOS KUBÁBA UTAZNI

Tiltakoznak az angol szakszervezetek és más felelõs mozgalmak az angol kórházrendszer privatizálása ellen. A szakszervezetek felvetették egy országos sztrájk lehetõségét, és komoly támogatottságra találtak. A társadalom nagy többsége felháborítónak tartja, hogy a kormányzat nem az egészségügy fejlesztésére koncentrál, hanem csak profitot akar látni. Az egész országra kiterjedõ sztrájk és tiltakozás tervezett idõpontja március 3-a. Az elõjelek igen kedvezõek, hiszen a napokban Whitehaven városában több, mint négyezren tüntettek a helyi kórház bezárása ellen. - írja a brit Socialist Worker.

Több mint fél millió nõ hal bele a terhességgel és szüléssel kapcsolatos komplikációkba minden évben, jelentette be az UNICEF legújabb tanulmányában. Az esetek 99%-a ázsiai és afrikai országokban történik. A tanulmány kihangsúlyozza, hogy a halálozások kétharmada 2002-ben a világ 13 legszegényebb országában esett meg.Az UNICEF szerint minden tizenhatodik nõ belehal a terhességbe, vagy a szülésbe a Szaharában, míg a fejlett országokban csak minden négyezredik. Ezek az asszonyok mind sokkal elõnyösebb helyzetben lehetnének, ha hozzáférnének a megfelelõ egészségügyi ellátáshoz. - írja a brit kommunista párt lapja, a Morning Star.

Megbüntették Oliver Stone amerikai rendezõt és stábját, amiért megszegte az amerikai hatóságok által embargónak titulált barbár, embertelen törvényt. A rendezõt ért vádakat, a Miamiban székelõ Kubaellenes emigráns sajtó kezdeményezte. Stone-t büntetés megfizetésére kötelezték, de tudvalevõ, hogy már korábban is nagyban korlátozták Amerikában. Che Guevaráról készült tévéfilmjének bemutatását például megakadályozta a jobboldali lobbi. - írja a People's Weekly World.

14

2006. december 16.

VÉLEMÉNY

A KOMMUNIZMUS KÍSÉRTETE A Szovjetunió és a szocialista világrendszer összeomlása után elszaporodtak azok az elméletek, melyek a kommunizmus eszméjét immár történetietlennek, idõszerûtlennek minõsítik. Magyarul szólva: lenullázzák. Ezek a polgári teoretikusok igyekeznek megnyugtatni a burzsoáziát: a szocializmus-kommunizmus csak naiv álmodozók, utópisták képzeletében létezik, a kapitalizmus örök és megdönthetetlen formáció. "Bukása" bizonyítja, hogy nincsen realitása, a polgárság nyugodtan álomra hajthatja a fejét. Ám a burzsoázia korántsem nyugodt. Mivel magyarázhatnánk, hogy egyes országokban illegalitásba kényszeríttették a kommunista mozgalmat, miért javasolják egyes konzervatív erõk az Európai Unióban a még aktív leninista pártok betiltását, miért ez az ádáz, egyre erõsödõ antikommunista ideológiai kampány? Anélkül, hogy fatalisták lennénk, állíthatjuk, a kommunizmus a marxista klasszikusok tudományos elõrelátásának "terméke". Õk nem agyalták ki az

emberiség távlatait, hanem a kapitalizmus törvényszerûségeibõl, fejlõdésének irányából jutottak arra a következtetésre, miszerint a technika, a termelõerõk rohamos fejlõdése elõbb-utóbb óhatatlanul összeütközésbe kerül a fennálló tõkés termelési viszonyokkal, miáltal napirendre kerül az elõrehaladást gátló "burok" szétfeszítése a forradalom által. Ez a marxi forradalomelmélet savaborsa. A polgári rend természetesen nem automatikusan omlik össze, hanem azon erõk, osztályok (mindenekelõtt a proletariátus), pártok (mindenekelõtt a kommunista pártok), civilszervezetek, az "alsók" és "felsõk" együttes fellépésének hatására, melyek érdekeltek a tõkés rendszer megdöntésében. Nagy történelmi feladat összhangot teremteni a gátjait átszakító termelõerõk valamint az annak megfelelõ új "szocialista" termelési viszonyok között. Az egyéni, vagy kollektív tõkés tulajdonnak át kell adnia helyét a közösségi tulajdonnak. Ebben a helyzetben ez objektív és szubjektív

szükségszerûséggé válik. A polgárság részérõl tanúsított ellenállás kényszerítheti az újért küzdõ osztályokat, hogy keményebb eszközökkel szerezzenek érvényt a történelem parancsának. A vezetõ erõk és a harcban résztvevõk egyébként nem szorgalmazzák a fegyveres módszereket. A tõkés rend formaváltozásai, különféle manipulációi ideig-óráig elodázhatják a revolúciót, de ez a magatartás súlyos válságot eredményezhet, a társadalom egészének óriási károkat okozhat. Az abszolút és relatív elnyomorodás, a kapitalizmus "normális" menetét kísérõ háborúk és a rasszizmus olyan össznemzeti elégedetlenséget szülhetnek, melyek siettethetik a forradalmi helyzet kialakulását. Klasszikusaink e tanítása nem ismeretlen a polgári rendet védelmezõ "aulikus" politológusok elõtt, ezért érzik hátukban a kommunizmus kísértetét HEGEDÛS SÁNDOR

ELLENÁLLNI! Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, felhívta a figyelmet arra, hogy a szerkezetátalakítás ürügyén rendeleti szintre akarják süllyeszteni az egészségügyi és társadalombiztosítási szabályozást. Miért van erre szükség? Azért, hogy a kórházkufárok meggazdagodjanak a betegek és haldoklók bõrén. Azért mert ki kell elégíteni a kórházipar nagytõkéseinek pénzéhséget. Ezt is! Az úgynevezett átalakításról, pontosabban lezüllesztésrõl egymásnak néha ellentmondó, homályos hírek látnak napvilágot naponta többször is. A ködösítés a célt igen jól szolgálja: a zavarosban hasznos dolog halászni, úgy mint a nagy rablóprivatizáció idején, amikor az emberek egy részét kilökték az utcára a humánus kapitalisták, az árulók és haszonlesõk. Az aktív ágyak számát harminc százalékkal csökkentik, kórházakat zárnak be, újakat nem építenek. A jó kórházakat megõrzik az odvasfogú tõkének. Majd oda mennek gyógyulni a gazdagok. Ezek amolyan wellness-kórházak

lesznek. Mi hová megyünk? Miután kifizettük kórházában. Légy kiszolgáltatott és hátrálva a számlákat, beledöglünk a jóléti rend- kotródj! A segélyt tõlünk kapod. Túl sokra szerváltásba. Csak annyi ember marad, amen- vágytok, ,,sok rossz fehér ököl!” FOGARASI ZSUZSANNA nyi el tudja tartani a fehéröklû nagyurakat. "Az úri kíméletlenség rásuhintott szíjostorával" a magyar népre - Ady Endre írta sok évvel ezelõtt. Az urak, hölgyek azóta sem változtak. Ideje "erõt szegezni az erõnek"! A rászorulókat támogatja az állam mondják az ügyeletes magyarázó emberek. Mit jelent ez? Végsõ megbéklyózást...A segélybõl, támogatásból élõ embert úgy lehet táncoltatni, mint a cirkuszi medvét. Ke-gyetlenül. Akkor kap enni, ha a szoc-lib urak énekét fújja orrvérzésig. CSER ÁGNES, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ÁGAZATAkkor majd ágyat is BAN DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETÉNEK kaphat a szegények ELNÖKE A NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI KEREKASZTAL

2006. december 16.

ÉVFORDULÓK

15

ÉVFORDULÓ: MOLNÁR ERIK 1894. dececember 16-án Újvidéken született Molnár Erik, jogász, történész, filozófus. 1928-ban belépett a KMP-be. Már az 1930-as években számos marxista szellemû tanulmánya jelent meg a történettudomány, a közgazdaság, a filozófia, a politika különbözõ kérdéseirõl a párt legális folyóirataiban, és más haladó sajtóorgánumban (100%, Korunk, Társadalmi Szemle, Gondolat). Többnyire Jeszenszky Erik, vagy Szentmiklósy Lajos álnéven. Kecskemét felszabadulása után polgármester-helyettes, az MKP képviselõjeként az Ideiglenes Nemzetgyûlés tagja. 1944-1947 tájékoztatási,majd népjóléti,1947-1948 külügyminiszter.1948-1956,az MDP KV tagja, 1948-1949 moszkvai nagykövet, majd az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója.1950-1952 igazságügyi, 1952-1953 külügyminiszter, 1953-1954 a Legfelsõbb Bíróság elnöke, 1954-1956 igazságügyi miniszter. Az ellenforradalom leverése után az ELTE tanszékvezetõje, és ismét az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. Ebben az idõben írott mûvei kiemelkedõ helyet foglalnak el a megújult magyar tudományos életben. Tevékenységével nagy mértékben hozzájárult a magyarországi marxista történettudomány fellendüléséhez, bár álláspontja több esetben szenvedélyes vitát keltett. Mûvei: A történelmi materializmus ideológiai elõzményei (1952),A magyar nép õstörténete (1954), A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája (1959), A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái (1961)

ÉVFORDULÓK December 3.

z 1917–ben ezen a napon Breszt-Litovszk-ban fegyverszüneti tárgyalások kezdõdnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) részvételével December 4.

z 1968-ban megjelnik az MSZMP KB határozata az 1968. évi gazdasági fejlõdésrõl, a gazdasági reformról, és az 1969. évi gazdasági munka fõ irányairól. December 7.

z 1890-ben ezen a napon volt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elsõ, alakuló kongresszusa. A tanácskozás elfogadta az Elvi Nyilatkozatot, amely célul tûzte ki a tõkés társadalom megszüntetését, és a termelõeszközök köztulajdonba vételét. z 1884–ben született Petru Groza román kommunista politikus, pártfõtitkár, miniszterelnök (1958-ban halt meg). December 9.

z 1990-ben ezen a napon elnökké választják Szlobodan Milosevicset. December 10.

z 1948-ban Dobi István elnökletével új kormány alakul. Miniszterelnök-helyettes-államtitkár: Rákosi Mátyás. Külügyminiszter: Rajk László, belügyminiszter: Kádár János. December 9.

z 1955-ben felavatják a Borsodi Vegyi Kombinátot. Magyarország legnagyobb nitrogénmûtrágya-gyára az elsõ ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye, egymilliárd forintos beruházással épült Kazinbarcikán.

A BORSODI VEGYI KOMBINÁT AVATÁSA

16

2006. december16.

UTOLSÓ OLDAL

MEGVÁSÁROLHATÓ!

A Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetségnél megvásárolható a XXI. század elsõ forradalmáról, a Bolivári Forradalomról szóló venezuelai film. A film címe: Népek és küzdelem a IV. világháborúban. Ára: 1000 Ft Megrendelhetõ a magyar-venezuela @freemail.hu e-mail címen és a 06204502804-es telefonszámon. A "Népek és küzdelem a IV. világháborúban" Marcelo Andrade venezuelai rendezõ dokumentumfilmje. A film készítõje a venezuelai forradalmat a kapitalista globalizáció elleni világméretû mozgalom részeként vizsgálja. Ez a dokumentumfilm tökéletesen lefesti a Bolivári Forradalom történelmi gyökereit. A film az 1989-es "Caracazo" lázadástól a 2002es Chávez elleni puccsig mutatja be Venezuela történetét. Megszólaltja a forradalom résztvevõit, bemutatja az ellenzék beszédeit, illetve külsõ szemlélõket is megszólaltat, köztük Noam Chomskyt. „

OLVASSA, TERJESSZE, TÁMOGASSA! OTP 11705008-20441997

EGY FIATAL ELVTÁRS PLAKÁTTERVE ZALA MEGYÉBÕL

LAPUNK KÖVETKEZÕ SZÁMA 2006. DECEMBER 30-ÁN JELENIK MEG. EBBEN AZ SZÁMBAN IS BESZÁMOLUNK A MUNKÁSPÁRT ÚJJÁALAPÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉRÕL, AZ ÚJ KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRÕL, AZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKRÕL, A BALOLDALI FRONT NEMZETKÖZI AKCIÓIRÓL.

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Szerkeszti a Szerkesztõ Bizottság Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu