MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készítette: Horváth Gergely Krisztián
Szakmai felelős: Horváth Gergely Krisztián 2011. január
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
12. hét Demográfiai viszonyok (A társadalom válaszreakciói 3.) Horváth Gergely Krisztián
Történeti előzmények • 1869-ben a mai országterületen 5 millió lakos. • 1985-ben: 10,7 millió lakos => • 100 év alatt valamivel több mint duplájára nőtt a népesség • ez Európában közepesnek tekinthető növekedési ütem. • A népességszám változásai (vö. táblázat!) • kb. 1880–1910 között kb. évi 1,2%-os természetes szaporodás, • 2 vh. között: „közepes szintű” természetes szaporodás (Hoóz 29–31.).
In: Dr. Hoóz 1988: 30.
Veszteségek •
• 1872–73-as kolerajárvány: kb. félmillió halott. • Kivándorlás: kb. 2 millió fő. • I. vh.: 250 ezer halott a mai területről, 600 ezer elmaradt születés => máig tartó hatás. A 1941-es népszámlálás szerint a lakosság (a trianoni területre): 9,3 m fő• Háborús emberveszteség: a trianoni területre kb. 950 ezer–1 m fő; a népesség 10-11%-a. + a meg nem született gyermekek: min. kb. 150–200 ezer fő, • ebből katonai veszteség: 300–310 ezer fő, • polgári áldozat min. 80–100 ezer fő (legtöbben Zemplénben: 16,7%), • a holokauszt áldozatai (Stark Tamás számításai): a bécsi döntések utáni országban: 440–465 ezer fő; trianoni határok között 200–210 ezer fő, • hadifoglyok: 600–700 magyar, közülük kb. 200–250 ezer a Gulágon meghalt.
Demográfiai folyamatok a 20. század második felében • Jellemző, hogy a 20. század első felében megindult trendek folytatódtak és felgyorsultak: • 1945 után lassuló növekedés, fokozódó elöregedés, • csökkent a családok gyerekszáma => az egyes női nemzedékek egyre kevesebbet szültek (1949: a termékenységi arányszám: 2,5; 1985: 1,7 gyerek), • 1960-as évektől: a születések számának csökkenése mindinkább együtt jár a halálozási mutatók romlásával, • 1981-től: negatív reprodukció.
Népességmozgás 1945 és 1956 között • 1945 végén a népesség száma 9 millió fő => a bécsi döntések utáni területekről visszamenekült magyarok ellensúlyozták a háborús veszteséget: • 1947-ig 247 ezer menekült jött => ebből 120-130 ezer csehszlovák lakosságcserével. • 1946–47: német kitelepítés: kb. 180–200 ezer fő. • (1944–49 között összesen min. félmillió ember kényszerült lakóhelye megváltoztatására ). • 1956: kb. 200-210 ezer menekült.
Népesedési folyamatok Születések • 1949–1980 között a népesség 16%-al nőtt (kb.1,6 m fő), ami évi átlagos 0,5%-os növekedési rátát jelent • csúcs: 10,7 millió (2000: 10 m) • 1981-től 1990-ig fogyás: 0,15%/év, 90 után, 0,3%/év • oka: a születésszám csökkenése, magas halálozás. • A korszakra jellemző: • a születések száma erősen hullámzott, • a gyerekszám, s vele a generációk nagysága szintén csökkent → hiányzik a reprodukcióhoz szükséges tömeg.
A magyar társadalom korfája 1930, 1960
Forrás: Magyarország népessége… 1996: 51.
A magyar társadalom korfája, 1990
Forrás: Magyarország népessége… 1996: 52.
Népesedési folyamatok • A természetes szaporodás ingadozásai • A természetes szaporodás 1945 után, ill. 1950–55 között a legmagasabb. Okok: • csökkenő halandóság, • abortusztilalom (csúcs: 1954 → 223ezer élveszületés), • (az abortusztilalmat 56 nyarán oldották fel). • Nemzedékhullámok • 1945 után nagyszámú nemzedékek: 1953–55 (Ratkó), ill. 1973–76 (Ratkó-gyerekek, gyed), • kisszámúak: 1956–62 (56+téeszesítés); 1981 után (folyamatos fogyás).
Népesedési folyamatok • + a csökkenés hátterében • A kétgyermekes családmodell az iskolázottak körében vált elsőként elterjedtté, már a 60-as évekre. • A termékenység csökkenésére lásd a 4. és többedik gyermek megszületését: • 1945: 20% >< 80-as évek: 6% → egyre több a második gyermek az újszülöttek között (45-ben 25%, 80-as évekre 38%) => diagramok lentebb. • 1956-os mt. rendelet az abortusztilalom eltörléséről => utána ugrásszerű növekedés, • csúcs 1973: több mint 200 000! • A születésszabályozás, fogamzásgátlás a 60-70-es évektől elterjedt lesz, • Mo.: 1967-től fogamzásgátló tabletta (Hoóz 193.).
Forrás: Magyarország népessége… 1996: 74.
Forrás: Magyarország népessége… 1996: 74.
In: Dr. Hoóz 1988: 195.
Természetes szaporodás, 1870–2004 20,0
15,0
10,0
ezrelék
5,0
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
–5,0
–10,0
–15,0 év
1950
1960
1970
1980
1990
2000
Forrás: Magyarország atlasza, Cartographia, Bp. é.n. 57.
Népesedési folyamatok Nemzetközi kitekintésben • A magyar trendek a 70-es évektől megfelelnek a nemzetközieknek, a 60-as évek elejének mélypontja (kollektivizálás) azonban csak nálunk. • A 70-es évektől gyorsan nő a házasságon kívül születettek száma (1994: a gyerekek 20%-a születik így) => vö. élettársi kapcsolatból kevesebb gyerek, s kisebb súllyal születik!
Magyarország népmozgalma, 1876–2004
Népesedési folyamatok Halálozás Két tendencia: elöregedés, ill. 30 év felett romló halandóság. 1947–65: • A haladóság sokat, 30%-kal javul: 10 ezrelék alá megy, • de 1947-től már egyértelmű elöregedési tendenciák. 1965–1980: • A halandóság növekvő gyakoriságot mutat (10–13 ezrelék). 1980 után: • 14 ezrelék felett => a nőknél összességében nincs romlás, a férfiak halandósági többlete azonban jelentősen növekszik, • a legnagyobb romlás a 30–59 éves férfiaknál => 60 felett nincs változás • javulás egyedül a 10 év alatti korcsoportban.
A mortalitás főbb tényezői A leggyakoribb halálokok megváltoztak: • 1965 előtt: tbc, diftéria, hastífusz, kanyaró, • 1965 után: szív- és érrendszeri + daganatos betegségek; a fertőző betegségek igen visszaszorultak. • +1956 mint halálok: 19 ezer sebesült; 2505 halott • Közlekedési balesetek: 115%-al nőtt (autók).
Várható élettartam nemzetközi kitekintésben • 1949–85 között a várható élettartam 8 évvel nőtt => • A nemzetközi/európai trendektől Magyarország leszakadt => vö. Hablicsek L.: „a termékenység, a korátlag, a népességcsökkenés üteme: erősen nyugati, míg a halálozás mértéke a legkeletibb”. (idézi Valuch 2001: 38.) • Elöregedés: • nő az átlagéletkor: 1949: 32,4 év; 1995: 37,8 év! • nő az idősek aránya: 60 feletti 1949-ben 10,7%; 1995: 19,4%.
Családi állapot • 1949–80 között csökkent a nőtlenek és hajadonok aránya, mert • nőtt a házasságkötések száma és • csökkent a házasságkötési kor. • 1980: a felnőtt korú népességben a nőtlenek aránya 22% => 1995: 29,1% nőtlen! • 1980: a nők 13,8%-a hajadon => 1995: 19,1% hajadon! • A 70-es évektől folyamatosan emelkedik a házasságkötési életkor. • Ok: a családi kötelék értékvesztése.
A házasulók átlagos életkora - Magyarország 35,0 33,0 31,0 29,0
25,0 23,0 21,0 19,0 17,0
év férfiak
nők
2004
2000
1996
1992
1988
1984
1980
1976
1972
1968
1964
1960
1956
1952
1948
1944
1940
1936
1932
1928
1924
15,0
1920
kor
27,0
Házasság, válás, élettársi kapcsolat Házassági arányszámok: • 1945–60 között: magas, 10 ezrelék, • 1960–80: még magas, de már csökken (9 ezrelék), • 80 után: a házasságok számának tartós visszaesése (7,5-ről 4,8 ezrelékre). Élettársi kapcsolatok: • az 1970-es évektől az ezredfordulóig – 25 év alatt – számuk megkétszereződött, A nagyobb családméret visszaszorulása: • 1970–95 között felére csökkent a családdal együtt élő rokonok száma, • s kisebb lett a családméret is (1949: a hat- v. többtagú családok aránya 9%; 1990: 1%).
Házasság, válás, élettársi kapcsolat Válások • Mindkét nemben a háború előttihez képest tízszeresére nőtt az elváltak aránya. • Okok: családi és vallási/etikai értékek háttérbeszorulása (az individualista, szingli életmód terjedésével, ugyanakkor nem nő a társadalom boldogságszintje). • 1978 után több házasság szűnik meg (válás, haláleset) mint amennyi az új házasság.
Népesedéspolitika és demográfiai hatásai • Általában igaz, hogy a 2. vh után – ha másként nem, de retorikájában – a családalakulást elősegítő, a magasabb termékenységet pozitív értékként tételező népesedéspolitika volt. • Ezzel együtt a család és a termékenység válságba jutott. Okok: • a nők tömeges munkába állása, • nagy társadalmi átstrukturálódás (pl. a parasztság felszámolása), • társadalmi szerepek megváltozása => hagyományos férfiés női szerepek átalakulása, • állami lakás- és jövedelempolitika: • a lakótelepi lakások legnagyobbrészt 2 szobásak, ill. 1 + 2 félszoba • egy keresetből nem lehet megélni. • 1988 után: a családi adózás elmaradása.
A népességpolitika hangsúlyváltozásai 50-es évek: agresszív népesedéspolitika (büntetőjog + szociális ellátás hatékonyságának növelése) • gyermektelenek adója 1953–56 között: a jövedelem 4%-a. 1966: az MSZMP első állásfoglalása a népesedés kérdésében: ekkor döntenek a kedvezőtlen tendenciák miatt a gyesről (1967. jan. 1jétől). Ennek eredménytelensége miatt 1973: népességpolitikai határozat, vö. a gyed bevezetése; a lakásvásárlás gyerekszámtól függő segítése, mérsékelt abortuszszigorítás => • politikai-gazdasági ösztönzőkkel pozitív irányban lehet befolyásolni a születések alakulását, • az 1973–76 között a születések megugrása: • ez 75%-ban a házas termékenység növekedésének, • kb. 17%-ban a korosztályi többletnek (Ratkó-gyerekek), • 7-8%-ban a házassági szokások változásának (előbbre tolódásának) a hatása.
A népességpolitika hangsúlyváltozásai A GYED révén már középtávon sincs strukturális áttörés, sőt 1981től fogyás: • 75%-ban a termékenységi szint esése, • ill. növekvő mértékben a szülőképes korosztály szűkülése. • Válasz erre 1984-ben egy újabb népesedéspolitikai koncepció, de a Kádár-rendszer válsága miatt ez már nem lépett életbe (2-3. gyermek megszületésének ösztönzése). • Részleges pozitív hatás 1992-es tv. a magzati élet védelméről. • Nagy visszaesés a 90-es évek közepétől.
demográfiai válság, prognózisok: 2020-ban 9,5 m, 2040-re 8,7 m fő várható (mint 1920-ban).
