A veszprémi LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A veszprémi LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1.

Az alapdokumentumot 1997-ben összeállította az akkori igazgatóság - Katanics Sándor igazgató, Homonnai János igazgatóhelyettes, Schultz Zoltán igazgatóhelyettes - és Békefi Zsuzsa munkaközösség-vezető. A munkaközösség - vezetői tanács nevelőtestületi vitára alkalmasnak találta a Zánkán 1997. augusztus 29-30-án és Veszprémben 1997. szeptember 3-án tartott tanácskozásán.

2.

Az alapdokumentumot a nevelőtestület 1997. szeptember 11-i tantestületi értekezletén elfogadta. Az alapdokumentumot kiegészítettük a személyi és tárgyi feltételekkel, a tantárgyi integráció kérdéseivel, ezt az 1997. október 18-i tantestületi tanácskozáson jóváhagyta a nevelőtestület. A helyi tantárgyi programok 1998. január 28-ra elkészültek, így a teljes pedagógiai programot a nevelőtestület 1998. január 30án fogadta el. 1998. májusában az önkormányzat módosító javaslatait is figyelembevevő változat is elfogadásra került.

3.

A kerettantervi rendelet által módosított, a 2001. februárjában elfogadott tantárgyi rendszeren nyugvó változatot 2001. május 30-án a nevelőtestület elfogadta. A szakértői véleményt figyelembevevő változat 2001. szeptember 14-én került véglegesítésre.

4.

A 2003. évi LXI. törvény (Kt) 129.§ értelmében a Kt 48. §-nak figyelembevételével módosított, a nevelőtestület által 2004. áprilisában elfogadott alapmű szakértői véleményezés alapján 2004. augusztusában került elfogadásra.

5.

A 202/2007. (VII.31) Kormányrendelet (a Nemzeti alaptantenterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/3003. (XII. 17.) Korm. Rendelet módosításáról ) rendelkezési alapján, a NAT módosításait és a 2004 augusztusa óta történt szerkezeti változásokat figyelembe vevő, a tantestület által 2007. november 7-én és 2007. december 19-én tárgyalt és elfogadott változat, melyet a fenntartó önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottsága 2008. június 18–i ülésén jóváhagyott.

6.

A 2008. évi jogszabályi változások miatt módosított, a tantestület által 2008. november 19-én tárgyalt és elfogadott változat, melyet a fenntartó önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottsága 2009. január 21–i ülésén jóváhagyott

7.

A nevelőtestület által az alapító okirat és a tantárgyi rendszer változása miatt 2009. június 26-án tárgyalt és módosított változat, melyet a fenntartó önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottsága a 2009. szeptember 7-i ülésén hagyott jóvá.

1. BEVEZETŐ 1.1. Történeti áttekintés A Lovassy László Gimnázium városunk legrégibb középiskolája. A jogelőd Piarista Gimnáziumot 1711-ben alapította gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök. A piarista tanárok közül többen országos hírű szaktekintélyek voltak (Révai Miklós, Benyák Bernát, Pállya István), mások Veszprém szellemi életének meghatározó személyiségeiként, tudós tanáraiként tevékenykedtek, mint a múzeumalapító Laczkó Dezső vagy az első veszprémi vízvezetékrendszer tervezője, Bolgár Mihály. A jól felkészült tanítványok közül a legtehetségesebbek a magyar és egyetemes kultúrát is gazdagítva növelték a veszprémi gimnázium hírét. A legismertebbek közülük a Cholnoky fivérek, Batsányi János, Zichy Mihály, Endrődi Sándor, Csikász Imre. Iskolánk az 1948-as államosítás után is sok kiváló, jól felkészült szakembert adott a városnak és az egész országnak. A méltán elismert, jó hírű piarista gimnázium államosítása után iskolánk néhány évig veszprémi Állami Gimnázium néven működött. Lovassy László nevét 1950-ban vette fel. A névadó emlékét az iskola tanulóifjúsága azóta is tisztelettel ápolja. Még a jogelőd piarista intézményben kezdte meg tanulmányait az 1951-ben iskolánkban érettségiző Mádl Ferenc, aki 2000-ben a Magyar Köztársaság elnöke lett. 1977-ben érettségizett iskolánkban Freund Tamás, aki 2000-ben első ízben vehette át tudományos munkássága elismeréseként, az agykutatásban elért eredményeiért a rangos Bolyai-díjat. Kiss Balázs, Atlanta kalapácsvető olimpiai bajnoka iskolánk matematika tagozatán érettségizett 1990-ben. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal tudósok kimagasló tudományos teljesítményének díjazására alapította a TALENTUM díjat, melynek kitüntetettje a társadalomtudósok között 2003-ban Pálffy Géza, az élettudomány művelői között 2004 - ben Dr. Geiszt Miklós volt. Pálffy Géza történész 1989-ben, Dr. Geiszt Miklós kutatóorvos 1987-ben érettségizett iskolánkban. 2002-ben ünnepelhettük a Széchenyi-díjasok között Galajda Pétert, aki iskolánkban 1992-ben érettségizett. 2005 márciusában dr. Freund Tamást (Bolyai-díjas agykutatót), iskolánk volt diákját is a Széchenyi-díjasok között köszönthettük, aki 2007-ben Az év ismeretterjesztő tudósa lett. Az iskolánkban 1976-ban maturált dr. Vonderviszt Ferenc, aki 1992-ben az Akadémiai Ifjúsági Díjat, 1997-ben a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 1999-ben a VEAB „Az év kutatója” díjat kapta meg, 2004-ben a TV2 szavazásán elnyerte az Év Tudósa címet, 2005-ben pedig Veszprém város Pro Urbe-díjasainak egyike lett. A 2007. évben az iskola társrendezésében Veszprémben fogadhattuk a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját (TUDOK). Fontos számunkra a piarista múlt emlékének és hagyományainak gondozása. 1986-ban Magyarországon elsőként gimnáziumunk szervezett a piaristákkal közösen jubileumi ünnepséget az iskolaalapítás 275. évfordulóján, és az 1986-os megalakulása óta sokat segít a hagyományőrzésben a Lovassy-Piarista Öregdiák Baráti Kör. Iskolánk 1988 óta tiszta profilú gimnáziumként működik. Korábban mezőgazdasági és gépszerelő, majd közlekedésgépészeti, legutóbb pedig zeneművészeti szakközépiskola is tartozott az intézményhez. 1983-tól 2004 augusztusáig felnőtt tagozat is működött iskolánkban. Jelenleg (a 2007/2008-as tanévben) iskolánkban szerkezeti váltás zajlik, kimenő rendszerben megszűnő osztálytípusaink a négyosztályos képzésben az informatika, angol és nemzetiLovassy László Gimnázium

3

Pedagógiai program

Bevezető

ségi német tagozat, illetve a hatosztályos gimnáziumi képzés. A 2000/2001-es tanévtől, mint alapító intézmény részt veszünk a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában. 2004 szeptemberében indítottuk a nyelvi előkészítő évfolyamot a speciális matematika tagozaton, melyet az elkövetkező tanévekben rendre a német nemzetiségi, az informatika és az angol speciális képzések esetén is megtettünk. Utoljára 2004-ben indult 7. osztály a hatosztályos képzés keretében. Így az iskolában minden képzésünk öt évfolyamossá válik. Iskolánk leginkább azzal vált országos hírűvé, hogy az itt tanuló fiatalok igen jó eséllyel pályáznak egyetemekre, főiskolákra. Eredményesen szerepelnek diákjaink országos tanulmányi versenyeken is. A magas színvonalú tanulmányi munka mellett kiemelkedő a Lovassyban a művészeti nevelés és a diáksport élet is. A Helikoni Ünnepségeken mindig résztvevők voltunk, az 1990-es években megújult Helikonon, mint a legeredményesebben szereplő iskola kétszer nyertük el a Helikoni vándorserleget. A művészeti nevelés kiemelkedő eredménye a millecentenárium évében felavatott FAL, amely hét évig készült a honfoglalási motívumok újjáélesztésével. 2000 év októberében ünnepelte iskolánk a Zámbó István Liszt díjas karnagy - iskolánk volt növendéke és tanára - által alapított Vegyeskar 50 éves fennállását. Iskolánkban érettségizett 1988-ban M.Tóth Géza, akinek Maestro című animációs filmjét 2007ben Oscar-díjra jelölték. Iskolánk a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. referenciaiskolája. Kiemelt figyelmet fordítunk a nyelvi képzésekre, melyet azzal is segítünk, hogy az intézményben ÖSD vizsgaközpont alakult, és biztosítjuk tanulóink számára a DSD vizsga letételét is. Az iskolában évtizedek óta folyó kiemelkedő tanulmányi és nevelési munkát Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998-ban Pro Urbe díjjal ismerte el. 2008. évben az iskola elnyerte a Tehetséggondozó középiskola címet, valamint a Semmelweis Egyetem partneriskolája lett.

1.2. Az eredményesség összetevői Az iskolában folyó munka eredményességének nagyon sok összetevője van. Úgy látjuk, hogy h á r o m alapvető oka van a Lovassy László Gimnázium sikereinek. Az első – és véleményünk szerint legfontosabb – ok, hogy diákjaink értékrendjében a tanulásnak és a tudásnak rangja, becsülete van. Eredményeinket a tanulók egyéni felelősségére építő következetes, igényes munkával közösen érjük el. Az eredményesség második oka az iskola hagyományokon alapuló értékrendje, azok az elvek és értékek, amelyek tiszteletére tanítványainkat nevelni akarjuk. Nevelőtestületünk őrzi és ápolja 1711-ben alapított intézményünk értékálló pedagógiai elveit. Ezen elvek közül a leglényegesebb, hogy iskolánkat gyermekközpontú intézménynek tekintjük; a tanári tevékenység a gyermek személyiségének és képességeinek fejlesztését szolgálja. Úgy véljük, hogy ezen értékválasztásunk koherens mindazzal, ami a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe (New Yorki Egyezmény a gyermekek jogairól – 1989. - 1991. LXIV. törvény ), illetve azzal, amit a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a nevelési-oktatási intézmények számára megfogalmaz és előír. Az értékek kifejeződése a nevelési-oktatási tevékenységben pedig minden körülmények között olyan, hogy kizárja mind a közvetlen mind pedig a közvetett hátrányos megkülönböztetés lehetőségét (Kt. 4.§. (7-15.). 4

Lovassy László Gimnázium

Bevezető

Pedagógiai program

A színvonalas és eredményes munka harmadik okát egy hosszan, de mindenképpen célirányosan fejlesztett iskolaszerkezet kialakításában látjuk. Ennek része a tehetséggondozást jól szolgáló különböző specializációk és a fakultációs rendszer kiépítése, átalakítása a kétszintű érettségi követelményeinek megfelelően. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának beindítása és az iskolai sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztése, a hatosztályos képzési struktúra átszervezése, a nyelvi előkészítő évfolyamok bevezetése, a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni problémáinak megoldására is nyitott törekvésünk. Fejlesztéseink figyelembe veszik a társadalmi igényeket, a fenntartó igényeit, a törvényi változásokat: különös tekintettel a kétszintű érettségi tartalmi követelményeire. Az osztályokba közel azonos érdeklődéssel, felkészültséggel lehet bekerülni, és a kialakuló egészséges versenyszellem, a tanulói motiváltság együttesen jelentik a siker zálogát. A kétszintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése közép- és emelt szinteken, a magasabb évfolyamokon a mélyebb érdeklődés kielégítését, az általános műveltség – a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelő - elmélyítését, a pályairány helyes megválasztását, az érettségi lehetőségeinek optimális kihasználását szolgálja. Az iskola tanulólétszámának is következménye a választás lehetőségének sokszínűsége.

1.3. Hagyományok 1.3.1. Tantárgyi hagyományok Iskolánkban kimenő rendszerben folyó négyosztályos és hatosztályos gimnáziumi képzés mellett alakul ki az új ötosztályos képzési rend, a 2010/2011-es tanévben már minden osztályunk öt évfolyamos képzésben vesz részt. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában résztvevő tanulók öt éves képzésben részesülnek úgy, hogy számukra az első nálunk töltött év a 8. évfolyam után egy felzárkóztató, alapozó, gazdagító év speciális képességfejlesztő programmal, amelyet a Veszprémi Középiskolai Kollégiummal együtt végzünk. Az alapképzés mellett a négyosztályos képzési formában kínálunk 1967 óta matematika, 1984 óta haladó angol és német, 1990 óta informatika (számítástechnika) és kezdő angol/német/francia valamint 1993 óta német nemzetiségi tagozatot. A hatosztályos képzési formában az általános képzés mellett az első évtől (hetedik évfolyamtól) kezdve magas óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet. A hatosztályos képzési forma kiépülése miatt az 1998as tanévtől a négyosztályos gimnáziumban - némileg szűkített illetve módosított tagozati kínálattal - matematika, német nemzetiségi, informatika és kiemelt angol nyelvi képzéseket működtetünk. Indításakor, 2000 szeptemberében kapcsolódtunk be az OM Arany János Tehetséggondozó Programjába. A veszprémi középiskolai kollégiummal közösen veszünk részt a programban. A hagyományos iskolai tantárgyi struktúránkba élénkítően épültek be a személyiségfejlesztő foglalkozások, „tanórák” (tanulás módszertana, konfliktuskezelés, drámajáték stb.). 2004 szeptemberében először indítottuk nyelvi előkészítő évfolyammal a speciális matematika tagozatot. A nyelvi előkészítő évekre áttérés miatt a hatosztályos képzésre utoljára a 2004/2005-ös tanévre iskoláztunk be.


5

Pedagógiai program

Bevezető

Az iskolánkban 1979-ben bevezetett fakultációs rendszer elsősorban a pályaválasztási célok szolgálatában állt. 1994-től a fakultációs rendszerbe bekapcsolódhattak a matematika tagozatos tanulók is. A kétszintű érettségire felkészítő emelt szintű csoportokat a fakultációs rendszerre építve szervezzük a 2003/2004-es tanévtől kezdődően. Az emelt szintű csoportok tananyagát a helyi tantervek a Kt. 121.§ (1) 7. pontjában szabályozottak alapján fogalmazzák meg. (A fakultációs csoport megjelölés szinonimája az utolsó két évben az emelt szintű csoport elnevezésnek illetve néhány esetben a középszintű felkészítő csoportnak.) Az emelt és középszintű (fakultációs) csoportbontási lehetőségeken kívül csoportbontásban tanulhatják tanulóink az idegen nyelveket, a matematikát, az informatikát, a kezdő években a drámajátékot valamint a magyar nyelvet, a két utolsó évben a művészeteket. A matematika, magyar, történelem, idegen nyelv, fizika tantárgyakat emelt szintű tárgyként választó tanulók alapóráikban is külön csoportot alkotnak. Az idegen nyelvek közül iskolánkban az alábbiakból választhatnak kettőt a tanulók: angol, német, francia, spanyol, orosz. Az angol nyelv tanulására az iskola minden diákjának lehetősége van. A nyelvi csoportba sorolás nem osztályok szerint, hanem teljesítmény alapján történik. Kiemelten támogatjuk a nyelvvizsgák megszerzését az emelt szintű érettségi keretében. Tantárgyi szakkörök működnek az iskolában matematikából, történelemből, idegen nyelvekből, biológiából, kémiából, informatikából, magyarból, földrajzból, fizikából, énekből, rajzból, drámajátékból. Ezek egy része versenyt előkészítő tehetséggondozó szakkör, másik része emelt szintű érettségire illetve egyetemi tanulmányokra előkészítő - a fakultációt kiegészítő vagy azt helyettesítő funkcióval. Tanulóinkat minden félév végén minden tantárgyból hagyományos osztályzatokkal (1-5) minősítjük. Kivételek (a Kt. 70.§-ban leírtakkal összhangban): Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programjában

6

•

Az első évben a természettudományos blokkban tanított ismereteket, a tanulói teljesítményeket félévkor és év végén is a megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák valamelyikébe soroljuk, és ezen megjelölésekkel minősítjük. (Az óraszámokat tartalmazó táblázatokban jelölése: K.)

•

Az Arany János-i blokk foglalkozásait (tanulásmódszertan – kommunikáció – önismeret) bejegyzéssel zárjuk. (Az óraszámokat tartalmazó táblázatokban jelölése: R.)

•

A drámapedagógia foglalkozásokon a tanulói teljesítményeket félévkor és év végén is a megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák valamelyikébe soroljuk, és ezen megjelölésekkel minősítjük. (K)

•

Az ének-zene tantárgyban feldolgozott ismereteket, szerzett képességeket félévkor bejegyzéssel zárjuk, év végén osztályzattal minősítjük. (Az óraszámokat tartalmazó táblázatokban jelölése: R/5.)


Bevezető

Pedagógiai program

Az ötosztályos képzésben a nyelvi előkészítő évben: •

a tánc/dráma foglalkozásokon a tanulói teljesítményeket félévkor és év végén is a megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák valamelyikébe soroljuk, és ezen megjelölésekkel minősítjük. (K)

•

az ének-zene tantárgyban feldolgozott ismereteket, szerzett képességeket félévkor bejegyzéssel zárjuk, év végén osztályzattal minősítjük. (R/5)

Az ötosztályos és a négyosztályos képzésben •

a tánc/dráma foglalkozásokon feldolgozott ismereteket, szerzett képességeket az utolsó évben zárjuk csak osztályzattal, előző években a tanulói teljesítményeket a megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák valamelyikébe soroljuk, és ezen megjelölésekkel minősítjük. (K)

A hatosztályos képzésben (a 2007/2008-as tanévben utoljára) •

a társadalomismeretek tantárgyban feldolgozott ismereteket, szerzett képességeket az 9. és 10. évben a tanulói teljesítményeket a megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák valamelyikébe soroljuk, és ezen megjelölésekkel minősítjük. (K)

Az értékelés részletes követelményeit a Kt. 70. és 71. § alapján határozzák meg a helyi tantervek. A fent megjelölt kategóriák nem jelentik, hogy a tanítási-tanulási folyamatban a tanárok nem használhatnák a tanulók értékeléséhez az ötfokozatú skálát. Állami vizsga letétele esetén és iskolaváltoztatás alkalmával a fenti kategóriákat a helyi tantervben rögzített módon a szaktanár átváltja az ötfokozatú skála megfelelő értékére (Kt.70.§.(3).). A megfelelt kategóriánál gyengébb teljesítményt nyújtó tanuló aktivizálása, sajátos bevonása a képzési folyamatba különös feladata a foglalkozásokat vezető pedagógusnak. Meg kell találnia azokat a fejlesztései módszereket, amelyek révén egyrészt kiderülnek számára és a tanuló számára is a sikeres teljesítményt akadályozó tényezők valós okai, másrészt kialakulhatnak azok az intézkedések, amelyekkel ezek a tanulók is sikeresen és sikerrel vonhatók be a helyi tanterv által előírt program alapszintű teljesítésébe. A tagozatra hozzánk jelentkező tanulóknak a tagozatos tantárgyból mindig tartottunk felvételi vizsgát, 1993 óta minden hozzánk jelentkező tanuló tesz felvételi vizsgát anyanyelvből és matematikából is. Csatlakozunk az országos felvételi eljáráshoz, mert minden hozzánk jelentkező tanuló részt vesz a központi felvételin anyanyelvből és matematikából. 1.3.2. Szervezeti hagyományok Az oktatási feladatok megvalósítását szolgáló iskolai struktúra legfontosabb szervezeti egységei a szakmai munkaközösségek. Intézményünkben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: magyar nyelv és irodalom, történelem és földrajz, matematika, fizika, kémiabiológia, informatika, angol nyelv (együtt a francia és spanyol nyelvvel), német nyelv, a művészetek és a testnevelés munkaközösség. Az iskolában osztályfőnöki munkaközösség is működik, hogy a legfontosabb diákközösségek, az osztályok tevékenységét segítse, és a nevelés fontos kulcsszereplőinek, az osztályfőnököknek a munkáját koordinálja. Az iskolai életben fontos döntéseket készít elő a m u n k a k ö z ö s s é g - v e z e t ő k t a n á c s a . Segít a határozatok megvalósításában, koordinálja az értékelési és minősítési rendszereket. Lovassy László Gimnázium

7

Pedagógiai program

Bevezető

Az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik a – Kt. 63. § -a alapján -, hogy a színes diákéletet , diákmozgalmat szervezze, irányítsa, alakítsa. A szülői munkaközösség (SZM) feladata, hogy segítse az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat mindkét irányú elmélyítését; kezdeményezzen és informáljon az iskola pedagógiai programja megvalósulásának érdekében. Az iskolánkban iskolaszék 1992 óta működik a Kt 60.§-ában meghatározott célok megvalósulásáért. A közalkalmazotti tanács 1993 óta működik iskolánkban. Feladata, hogy az intézményvezető és minden közalkalmazott közös érdekét megjelenítse a döntés-előkészítések és döntéshozatalok során. Az iskolai hagyományok ápolásának egyik legfontosabb fóruma és segítő közössége a Lovassy-Piarista Öregdiák Baráti Kör. A kör tagjainak szervező munkája segítségével nő az iskolai rendezvények iránti külső érdeklődés, a Lovassy Alapítvány a Jövőért anyagi támogatóinak száma. A felsorolt közösségek munkaterv alapján működnek, működésüket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) szabályozza és koordinálja. A felsorolt közösségek segítik és szolgálják az iskola nevelési feladatinak megvalósítását, az intézmény fejlesztését. A veszprémi Lovassy László Gimnázium nagy gonddal igyekszik megőrizni iskolatörténeti hagyományait. 1986-ban jubileumi évkönyvet jelentettünk meg, és időszakos iskolatörténeti kiállítást is rendeztünk. A jubileumi évet követően évkönyvek megjelentetésével is erősítjük az iskolához kötődést a jelen iskolapolgárai számára. Az 1996/97-es tanévben megnyílt állandó iskolatörténeti kiállításunk az épület emeleti galériájában, a kiállítást folyamatosan bővítjük, az intézmény 300 éves évfordulójára (2011) teljes megújítását tervezzük. 2003-ban megjelent a német nemzeti tagozat jubileumi évkönyve. 2007 novemberében megünnepeltük a matematika tagozat indításának 40. évfordulóját. 1999 novemberében avattuk fel a tanári társalgóban a BOGNÁR ZOLTÁN EMLÉKTERMET, iskolánk művésztanárának emlékére, 75. születésnapja alkalmából. 2002-ben avattuk fel az iskolában a BOLYAI TERMET Bolyai János születésének 200. évfordulóján tudományos rendezvények körében.. 2003 szeptemberében avattuk fel a múzeumalapító volt piarista tanár emlékére a LACZKÓ DEZSŐ TERMET a Nemzeti Emlékezet program keretében. CSIKÁSZ IMRE emlékének adózva gimnáziumunk rajz szaktanterme 2006 januárjában felvette a híres veszprémi származású művész nevét. A német nemzetiségi tagozat által megszervezett első porjektnap keretén belül pedig 2006 áprilisában avattuk fel a VALERIA KOCH TERMET. Az emeleti zsibongóban, az iskolatörténeti kiállításhoz kapcsolódva alakítottuk ki, a Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Körével együttműködve, az iskola híres tanárainak emlékfalát. A Brusznyai Alapítvány ajándékaként, iskolánk főbejáratánál állítottuk fel Dr.Brusznyai Árpád mártírhalált halt tanárunk mellszobrát 2007 októberében.

8


2. JOGI STÁTUS 1., Az intézmény neve:

Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium székhelye: Veszprém, Cserhát ltp. 11. alapításának ideje: 1711. alapította: gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök típusa: gimnázium tagozata: német nemzetiségi

2.) Az intézmény fenntartó és irányító szerve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Veszprém, Óváros tér 9. 3.) Az intézményvezető:

Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg.

4.) Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeledata: 853100 általános középfokú oktatás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján 5.) A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: ingatlan hrsz.: 2504 alapterület: 11605 m2 A vagyon felett a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik, az intézménynek használati joga van. 6.) Az intézmény hosszú bélyegzőjének hivatalos szövege: Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 11. Tel.: 566-360, 566-350 7.) Az intézmény körbélyegzőjének hivatalos szövege: Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium Veszprém

További információk A Lovassy László Gimnázium bankszámlaszáma: OTP 11748007 - 15567978 adószáma: 15567978 - 2 - 19 A "Lovassy Alapítvány a Jövőért" számlaszáma: 10200713 - 480 12937 - 00000000 Az alapítvány adószáma: 19263580 - 1 – 19


9

3. NEVELÉSI ALAPELVEINK A legfontosabb alapelvünk az elkövetkezendő évekre is az, hogy harmonikus személyiségeket fejlesztő gimnáziumként működjünk. Elkötelezettek vagyunk az úgynevezett kulcskompetenciák: -

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

fejlesztésében. Ennek érdekében az iskola jelenlegi nevelőtestülete a következő célokat kívánja megvalósítani - a társadalmi környezet, a szülők, a diákok és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve - az iskola vállalható hagyományaira építve, nyitott, befogadó közösségként:

3.1. Harmonikus személyiséget fejlesztő egyéni és közösségi nevelés • pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése) • helyes önismeretre nevelés és énkép kialakulásának segítése (a értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése) • az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára) • a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése • a kezdeményezőkészség, az önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása – különös tekintettel a magyar állampolgárságú de kisebbséghez tartozó valamint a nem magyar állampolgárságú tanulókra) • a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése • a nyelvi, kulturális, vallási és egyéb sokszínűség elfogadtatása, az emberi jogok teljes körű tisztelete


11

Pedagógiai program

Nevelési Alapelveink

3.2. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása • magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátíttatása • a kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése • a humán és reál értékek egyenrangúságának biztosítása • az absztrakt gondolkodás, a tudományos és a művészi modellalkotás képességének fejlesztése • két idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátíttatása • korszerű társadalomtudományos ismeretek megalapozása • korszerű természettudományos ismeretek megalapozása (törekszünk arra, hogy intézményünk tanulói a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, az informatika tantárgyak valamelyikét vizsga szinten elsajátíthassák) • a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség megismertetése, az esztétikum mindennapi életben betöltött szerepének megmutatása • az információs társadalom technológiáinak átfogó, magabiztos és kritikus használata

3.3. Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés, kompetencia alapú képzés • aktív résztvevője legyen a diák a tanulási - tanítási folyamatnak • az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése • a vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése • a tanórákon kiemelt a szerepe mind a tanulói, mind a tanári kreativitásnak • az eredményes tanulási módszerek megismertetése • a tudományos kutatás alapjainak, módszereinek elsajátítása • a megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban (előadások, pályamunkák, tanulói kísérletek, műhelymunkák művészeti csoportokban) • a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása • az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése

3.4. Színvonalas, következetes oktatás • a sikeres továbbtanulás megalapozása (esetleg több irányban is) • a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő többszintű oktatási formák biztosítása a tehetséggondozás és az egyéni fejlesztés céljából is: - emelt óraszámok, tagozatok 12



Pedagógiai program

- nemzetiségi oktatás - csoportbontások - előkészítő év a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában - nyelvi előkészítő év - sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése a sajátosság típusának megfelelő szakértő bevonásával • a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés • korszerű informatikai ismeretek átadása és használata (felhasználói és/vagy programozói ismeretek, ingyenes Internet-hozzáférés) • a tehetséges tanulók felkészítése az országos tanulmányi, kulturális és sportversenyekre. Ezen célok eléréséhez szükséges a hozzánk jelentkező jó képességű tanulók f e l v é t e l i vel történő kiválasztása; a kerettantervek illetve a NAT által előírt alapkövetelmények j e l e n t ő s k i b ő v í t é s e a Kt.121.§.(7.) pontjában definiált e m e l t s z i n t ű o k t a t á s előírt követelményeinek megfelelően ; az oktatási törvényben a tanulók számára n e m k ö t e l e z ő t a n ó r a i f o g l a l k o z á s o k ra biztosított h e t i i d ő k e r e t az iskola fenntartójával egyeztetett módon történő f e l e m e l é s e (Kt 52.§ 6.); a tanári és tanulói minőségi munka b e l s ő é r t é k e l é s i r e n d s z e r ének kidolgozása az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség alapján, az épület a k a d á l y m e n t e s í t é s e a sajátos nevelési igényű (pl. gyengénlátó, mozgáskorlátozott) tanulók fogadásához. Az iskola eddigi hagyományainak megfelelően fontosnak tartjuk, hogy a város és a régió leendő értelmiségi rétege, a tudományos élet, a közélet leendő képviselői iskolánkban kapjanak elegendő indíttatást ahhoz, hogy tudásukat később ebben a régióban, Veszprémben kamatoztassák.

3.5. A harmonikus családi élet értékeinek felés megismertetése, elfogadtatása • a tanulók családhoz való kötődésének erősítése • a szülők iskolához való kötődésének erősítése • az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése • a szülői elvárások, igények megismerése • a családtagok gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának tiszteletben tartása, ennek közvetítése a családtagok között

3.6. A hagyományok tisztelete, ápolása • a tanulók szülőhelyhez, hazához való kötődésének erősítése, a hagyományok időszakos megjelenítése kiállítás formájában is Lovassy László Gimnázium

13

Pedagógiai program


• a tanulók megismertetése azzal, hogy életük hátralévő részét az Európai Unió polgáraként fogják leélni, ezért ismerjék meg lehetőségeiket, és ismerjék fel annak jelenőségét, hogy ők magyar európai állampolgárok • a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, a kisebbségi hagyományok megismertetése nagyobb közösségekkel is • alapvető erkölcsi ismeretek közvetítése • a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan feldolgozása • a hit- és vallásoktatás lehetőségének megteremtése (a Kt. 4.§. (4) pontja szerint) • diákjaink ismerjék meg az iskola és a város múltját, hogy jelenét képesek legyenek alakítani • minden iskolapolgár ápolja a város és a nagy múltú iskola hagyományait (Lovassy László és Dr. Brusznyai Árpád emlékének ápolása; az iskolatörténeti múzeum továbbfejlesztése; kapcsolat a Veszprémi Lovassy és volt Piarista Öregdiákok Baráti Körével; az Értesítő rendszeres kiadása illetve megvásárlása; Lovassy-napok, Csipetke és egyéb iskolai rendezvények szervezése, ezeken való aktív részvétel stb.)

3.7. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés • az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése (a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása) • az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.) • a természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása • a mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában • egészségvédő és megőrző (kiemelten a drog- és bűnmegelőzési) programokon való részvétel lehetőségeinek kibővítése Úgy gondoljuk, hogyha ezen alapelvek megvalósítását a helyi tanterveinkben átgondolt tevékenységek segítik, megvalósulnak a NAT-ban és kerettantervben megfogalmazott követelmények a régi/új tantárgyak-illetve modulok tartalmi követelményei is. A hagyományosnak mondható tantárgyi keretek részint új tartalommal is feltöltődnek, megjelennek és egyre gazdagabb nevelési tartalommal színesítik a pedagógiai munkánkat az alábbi modulok: a honés népismeret, a tánc és dráma, az egészségtan, a mozgóképkultúra és médiaismeret, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeretek is.

14


4. A KÉPZÉS RENDJE 4.1. Az iskola gyerekképe 1995-ben egy átfogó értékvizsgálatban a vizsgálatvezető szociológus alapvető fontosságú értékek jelentőségét kérdezte tanulóinktól. Ezek között az értékek között voltak az alábbiak is: munka, kötelességtudat, pénz, siker, hatalom, tekintély, hazaszeretet, család, barátság, egészség. A vizsgálat igen pozitív képet állapított meg a Lovassy László Gimnázium tanulóiról. „Az eredmény mögött egyrészt feltehetően az áll, hogy eleve szigorú felvételi kritériumok alapján válogatott és a tanulás terén alapvetően elkötelezett gyerekek kerülnek az iskolába, másrészt pedig fontos szerepet játszanak benne az iskolai szocializációs határok, az igényes pedagógusi munka is” – összegezte a kutató szociológus. A jó tanulmányi eredmények, magas felvételi arányok, kiemelkedő tanulmányi verseny sikerek a Lovassy László Gimnáziumot az ország egyik elismerten erős iskolájává tették, az úgynevezett toplistákon iskolánk az élmezőnyben van. Mivel azonban a felvételi eredmények és az iskolában tanulók társadalmi összetétele között szoros összefüggés van, ezek a listák legalább annyira szólnak az iskolák társadalmi jellemzőiről, mint az ott folyó pedagógiai munka tényleges eredményességéről. Ezért az utóbbi években egyre inkább kompetencia jellegű mérések (képesség jellegű követelmények mérése) illetve „hozzáadott érték” vizsgálatok zajlanak. Utóbbiak már kiterjednek a társadalmi háttér tudományos igényű vizsgálatára is. 2002-ben egy 424 középiskolára kiterjedő vizsgálatban mérték az iskolák ún. eredményességi mutatóit, a felvettek és a végzettek hányadosával, a nyelvvizsgát tettek arányával illetve a közös érettségi-felvételi vizsgák pontszámával. Mérték ugyanakkor az iskolára vonatkozó társadalmi adottságokat is a szülők iskolai éveinek számával, a munkanélküli szülők arányával és a tanulók által hozott általános iskolai osztályzatokkal. A kétféle mérési szempont összevetése eredményezte az ún. „hozzáadott érték” adatsort, amely megmutatja mely iskolák pedagógiai munkája kompenzálja leginkább a társadalmi hátrányokat. Az elemzések azt mutatják, hogy az iskoláknak mindössze kb. 6-10 %-a ért el jobb eredményt, mint amit társadalmi jellemzője alapján várni lehetett tőle. A Lovassy Gimnázium ebben a mérésben a következő mutatókkal rendelkezik: A vizsgált 424 középiskolából - 49. a sorrendben a 8. osztályos hozott jegyek alapján, - 84. a sorrendben a szülők iskolázottságának éve alapján, - 56. a sorrendben a szülők munkanélküliségi aránya alapján, - 12. a sorrendben a közös érettségi-felvételi dolgozatok átlaga alapján, - 9. a sorrendben a nyelvvizsgát tettek aránya alapján, - 3. a sorrendben az egyetemi-főiskolai felvételi eredményessége alapján. (Forrás: Köznevelés 59. évf. 14. szám – 2003. április 11.)


15

Pedagógiai program

A képzés rendje

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta eltelt három évben gimnáziumunk végzős tanulói közül legalább egy emelt szintű érettségit 2005-ben az érettségizők 95%-a, 2006-ban az érettségizők 94 %-a, 2007-ben pedig 96 %-a választott, ami többszöröse az országos átlagnak. végzős tanulóink 92%-a 2005-ben , 93 %-a 2006-ban, míg 97%-a 2007-ben felsőfokú oktatási intézményben folytatta tanulmányait. Ezen eredmény alapján országos szinten a legeredményesebb középiskolák között tartják számon a Lovassy László Gimnáziumot. Bizakodással tölt el bennünket, hogy a több szempontú mérési eredmények alapján az ország egyik erős gimnáziuma vagyunk. Az eredmények mögött nemcsak szaktárgyi értelemben igényes tanári munka, de a tudást, a kötelességtudatot, az egészséges becsvágyat bizonyítani tudó, a pozitív értékeket előtérbe helyező tanulóifjúság áll.

4.2. A képzés belső szakaszai 4.2.1. Hatosztályos gimnázium (kimenő) 1. szakasz (7-8. évfolyam): • az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő, • a középfokú oktatás-nevelésre előkészítő, ráhangoló szakasza Cél: A tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása. A tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése, fejlesztése. Az érdeklődési körnek és a tehetségnek megfelelő irányban alaposabb, differenciált képzés biztosítása. Az iskola értékrendjének elfogadtatása. 2. szakasz (9-10. évfolyam): • az általános műveltség elsajátításának és megszilárdításának szakasza • a specializáció kezdeti szakasza Cél: Az intenzív tanulási metódusok kialakítása. A tantárgyi irányultság kialakítása. A helyes önismeret kialakítása. A képességeknek és az érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése. A továbbtanulási döntés előkészítése. A kétszintű érettségi tantárgyainak kiválasztása, szintjeinek megismerése. 3. szakasz (11- 12. évfolyam): • • • 16

az általános műveltséget elmélyítő szakasz a specializáció szélesebb szakasza a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően a pályaválasztást segítő szakasz Lovassy László Gimnázium

A képzés rendje • •

Pedagógiai program

a kétszintű érettségire felkészítő szakasz a továbbtanulásra való felkészítés intenzív időszaka Cél:

A megkezdett specializációk kiterjesztése. Új specializációk szervezése. A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés: emelt és alapszintű csoportok kialakítása. Az egyes műveltségi területeken szerzett ismeretek szintetizálása. A továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés. A kétszintű érettségi tárgyainak és szintjeinek véglegesítése. 4.2.2. Négyosztályos gimnázium (kimenő) 1. szakasz (9. évfolyam): a beilleszkedés és az általános műveltség megalapozásának szakasza Cél: A tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása. A tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése, fejlesztése. Az érdeklődési körnek és a tehetségnek megfelelő irányban alaposabb, differenciált képzés biztosítása. Az iskola értékrendjének elfogadtatása. 2. szakasz (10. évfolyam): • az általános műveltség elsajátításának és megszilárdításának szakasza • a specializáció kezdeti szakasza Cél: Az intenzív tanulási metódusok kialakítása. A tantárgyi irányultság kialakítása. A helyes önismeret kialakítása. A képességeknek és az érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése. A továbbtanulási döntés előkészítése. A kétszintű érettségi tantárgyainak kiválasztása, szintjeinek megismerése. 3. szakasz (11- 12. évfolyam): • az általános műveltséget elmélyítő szakasz • a specializáció szélesebb szakasza • a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően a pályaválasztást segítő szakasz • a kétszintű érettségire felkészítő szakasz • a továbbtanulásra való felkészítés intenzív időszaka


17

Pedagógiai program

A képzés rendje

Cél: A megkezdett specializációk kiterjesztése. Új specializációk szervezése. A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés: emelt és alapszintű csoportok kialakítása. Az egyes műveltségi területeken szerzett ismeretek szintetizálása. A továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés. A kétszintű érettségi tárgyainak és szintjeinek véglegesítése. 4.2.3. Ötosztályos gimnázium (két típus) A típusú ötosztályos gimnázium: nyelvi előkészítő évfolyammal működő osztályok • matematika specializáció • német nemzetiségi tagozat • informatika specializáció • kiemelt angol nyelvi képzés B típusú ötosztályos gimnázium: Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja alapján működő osztály illetve csoport (HHT-AJTP) 1A. szakasz (9. évfolyam, nyelvi előkészítő év) • • •

intenzív nyelvi felkészítés megkezdése intenzív informatikai felkészítés a középfokú oktatásra, a választott specializációra ráhangoló szakasz

Cél: A tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása. A tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése, fejlesztése. Az iskola értékrendjének elfogadtatása. Intenzív nyelvtanulás elkezdése: az emelt szintű nyelvi érettségivel megszerezhető nyelvvizsgáig. Informatikai ismeretek megszerzése, hogy azok beépülhessenek a középiskolai tanulmányokba, és intenzíven segítsék a tanulási folyamatot felhasználói szinten. 1B. szakasz (9. évfolyam, HHT-AJTP előkészítő év) • • • • • 18

az alapfokú oktatásban felhalmozott hátrányok kiküszöbölésének szakasza az alapfokú oktatásban megszerzett általános műveltséget megerősítő szakasz a középfokú oktatásra ráhangoló szakasz nyelvtanulást segítő szakasz intenzív informatikai felkészítés Lovassy László Gimnázium

A képzés rendje

Pedagógiai program

Cél: A tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása. A tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése, önismeretük fejlesztése. Az iskola és a kollégium (közösségi lét) értékrendjének elfogadtatása. Áthangolódás a városi életre. A közösségi életbe beilleszkedést is elősegítő kommunikációs képesség fejlesztése. A tanulásban és szociális helyzetben fellelhető hátrányok kiküszöbölése. Intenzív nyelvtanulás megkezdése. A logikai, absztrakciós képesség fejlesztése. Informatikai ismeretek megszerzésének kezdetei, hogy azok beépülhessenek a középiskolai tanulmányokba, és intenzíven segítsék a tanulási folyamatot felhasználói szinten 2. szakasz (10. évfolyam A és B típusra is): • az általános műveltség megalapozásának szakasza Cél: A tanulás módszereinek fejlesztése, gyakorlása. A tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztése. Az érdeklődési körnek és a tehetségnek megfelelő irányban alaposabb, differenciált képzés biztosítása. 3. szakasz (11. évfolyam A és B típusra is): • az általános műveltség elsajátításának és megszilárdításának szakasza • a specializáció kezdeti szakasza Cél: Az intenzív tanulási metódusok továbbfejlesztése. A tantárgyi irányultság kialakítása. A helyes önismeret kiépülése. A képességeknek és az érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése. A továbbtanulási döntés előkészítése. A kétszintű érettségi tantárgyainak kiválasztása, szintjeinek megismerése. Megfelelő felkészültség esetén az előrehozott érettségi letétele (pl. befejezett tantárgyból, első idegen nyelvből). 4. szakasz (12- 13. évfolyam): • • • • •

az általános műveltséget elmélyítő szakasz a specializáció szélesebb szakasza a pályaválasztást segítő szakasz a kétszintű érettségire felkészítő szakasz, a továbbtanulásra való felkészítés intenzív időszaka


19

Pedagógiai program

A képzés rendje

Cél: A megkezdett specializációk kiterjesztése. Új specializációk szervezése. A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés: emelt és alapszintű csoportok kialakítása. Az egyes műveltségi területeken szerzett ismeretek szintetizálása. A továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés. A kétszintű érettségi tárgyainak és szintjeinek véglegesítése. Megfelelő felkészültség esetén az előrehozott érettségi letétele (pl. befejezett tantárgyból, első idegen nyelvből). Megfelelő körülmények esetén a második idegen nyelv intenzív tanulása.

4.3. Képzési specialitások, irányok Iskolánk adottságai, feltételei, hagyományai illetve az iskolahasználók társadalmi igényei alapján az alábbi speciális képzési lehetőségeket kínáljuk: 4.3.1. Speciális matematika tantervű osztály Ennek a tagozatnak az a célja, hogy a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő mértékben, de intenzív módon juthassanak el a matematikai ismeretekhez. Fejlődjön a tanulók absztrakt és szimbolikus kommunikációs képessége úgy, hogy alkotó módon tudják alkalmazni a tudomány eredményeit, és későbbi tanulmányaik során képesek legyenek arra, hogy a szimbolikus nyelvet magasabb szinten is művelni tudják. 4.3.2. Német nemzetiségi osztály A tagozat célja, hogy a tanulók ismerjék meg és ápolják a nemzetiségi hagyományokat, legyenek képesek azok továbbadására. A kettős identitás kialakítása révén erősödjön a tolerancia, a másság elfogadása. A tagozaton kétnyelvű oktatás folyik, amelynek irányelveit a 58/2002. (XI.29) OM rendelet 2. számú melléklete rögzíti. A német nemzetiségi tagozaton tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy az érettségivel német felsőfokú nyelvvizsgát szerezzenek (100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet 54.§. alapján). Ennek feltételei •

német nyelv és irodalomból emelt szinten letett érettségin legalább 60 %-os eredmény;

•

két közismereti tantárgyból német nyelven kell legalább középszintű érettségit tenni.

A német nemzetiségi tagozaton tanulók számára olyan színvonalú nyelvi tudás megszerzésére nyílik lehetőség a gimnáziumi tanulmányok során, amely alkalmassá teszi a diákokat német nyelvterületen felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez a C1 fokozat, amelyet a sikeres DSD vizsga letétele jelent. Intézményünk külföldi kapcsolatai révén a német nemzetiségi tagozaton tanuló diákjaink betekintést nyernek az anyaország és a német nyelvterület gazdasági, társadalmi, politikai rendszerébe, kulturális életébe és hétköznapjaiba.

20


A képzés rendje

Pedagógiai program

4.3.3. Informatika specializáció A tagozat célja az, hogy az informatika iránt érdeklődő, tehetséges fiatalok számára kibontakozási lehetőséget nyújtson, illetve azok számára, akik az informatikát intenzíven felhasználó pályára törekednek, a felkészülésben segítséget adjon. Az informatika tagozatra járó diákok jártasságot szereznek a korszerű informatikai alkalmazások használatában, megtanulják ezeket az eszközöket saját alkotóképességük kibontakoztatására felhasználni. A programozás alapjainak elsajátítása kiváló lehetőséget biztosít a problémamegoldó képesség fejlesztésére. 4.3.4. Kiemelt angol nyelvi képzés A képzés célja, hogy a már alapfokon megszerzett nyelvtudást emelt óraszámban mélyítse el. Eljuttatja a tanulókat az emelt szintű érettségi követelményeihez/nyelvvizsgához. Megismerteti a tanulókkal az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit is. A választott második idegen nyelvből is magasabb szintű tudás szerezhető a felsőbb évfolyamokon: az óraszámok optimális elosztása és a homogén csoportbontások teszik ezt lehetővé. 4.3.5. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (HHT-AJTP) A valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók bentlakásos képzése a 8. évfolyam után 1 + 4 gimnáziumi évvel. Az előkészítő-gazdagító évben gimnáziumunk és a középiskolai kollégium pedagógusai - az országos programban résztvevő szakértők bevonásával, speciális program alapján - igyekeznek a tanulók hátrányainak leküzdéséhez maximális segítséget adni. Kiemelten kezeljük a két idegen nyelv tanulását, a matematikai ismeretek fejlesztését, ismerkedést a számítástechnika eszközeivel, a kommunikációs képesség és a tanulás tanulását; mindezeket az önismeret- és a személyiségfejlesztés széleskörű szolgálatába is állítva. A tanulók humán- művészeti és természettudományos ismereteiket speciális programok keretében gazdagítják. A programban résztvevők az előkészítő-gazdagító évfolyamot követően a hagyományos gimnáziumi oktatás keretei között, általános kerettantervi tananyagra építetten folytatják a tanulmányaikat. Gimnáziumi tanulmányaik befejezéséig kiemelt segítséget kapnak az idegen nyelvi és informatikai ismereteik fejlesztéséhez mind a gimnáziumban, mind pedig a kollégiumban. A programban résztvevő tanulók tanulmányi idejük alatt kötelezően a veszprémi középiskolai kollégiumban laknak. Szociális helyzetüktől függően havi ösztöndíjban is részesülhetnek. Az ösztöndíjat a küldő települési önkormányzattól igényelhetik. 4.3.6. A 11-12. illetve 12-13. évfolyam újabb specializációs lehetőségei Az iskolánk a fakultációs oktatási forma 1979 óta kidolgozott és többször módosított jó hagyományait a 11-12. illetve a 12-13. évfolyamon meghirdetett tantárgyak vonatkozásában úgy folytatja, hogy az emelt (esetenként a közép-) szintű érettségi követelményeinek megfelelően lehetőleg homogén csoportokat szervez. A csoportba sorolás a teljesítmények figyelembevételével történik függetlenül attól, hogy a tanuló a hat- vagy négy- vagy ötosztályos képzésben vett részt. A szervezhető csoportok létszáma minimálisan 10 fő. Ettől eltérni azoknál a tárgyaknál lehetséges, amelyek választható érettségi tárgyak, de az iskola óratervében a 138 Lovassy László Gimnázium

21

Pedagógiai program

A képzés rendje

(276) óránál kevesebb áll tanórai rendelkezésre (ÉVSZ. 4.-5-6.-§) .Az átlagos és maximális létszámokat (emelt szinten és középszinten készülők esetén is) a szaktárgyak tantervei tartalmazzák a helyi tantervben. 4.3.7. Délutáni kínálataink a) Tantárgyi szakkörök A megfelelő tehetséggondozás (verseny-előkészítés) érdekében figyelembe véve a tanulói igényeket továbbra is kínálunk tantárgyi szakköröket a szakmai munkaközösségek éves munkatervében megjelölten. Szakköri létszám minimum 10 fő. Önköltséges alapon ettől el lehet térni. A kiemelkedő versenyeredmények elérése érdekében a legtehetségesebb diákjaink számára az igazgató külön engedélye alapján a felkészítő tanárok egyéni foglalkozásokat is tarthatnak. Ezeket a szaktárgyak éves munkatervében kell rögzíteni. b) Fejlesztő (felzárkóztató) foglalkozások A tanulmányaikban lemaradó tanulók számára szükség esetén időszakos korrepetálásokat, fejlesztő foglalkozásokat tartunk. A négyosztályos és ötosztályos gimnázium 9. és 10. (11.) évfolyamos tanulóinak szükség esetén fejlesztő/felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, hogy az utolsó két évnek diákjaink hasonló tudásszinttel vághassanak neki. A gimnázium diákjainak utolsó két éves emelt szintű, illetve középszintű választásait (esetleges tanárválasztásait) nagyobb eséllyel tudjuk kielégíteni, ha az évfolyamok diákjai nem osztályok alapján szervezett csoportokba járhatnak. A szaktanár javaslatára az osztályfőnök bevonásával a munkaközösség-vezetők előterjesztése alapján a munkaközösség- vezetők tanácsa dönt a fejlesztő foglalkozások beindításáról a tantervi követelmények figyelembevételével. Különleges esetekben (pl. valamelyik műveltségi területen nagy lemaradás, eredménytelenül végződő egyéni tanulás esetén) pszichológus, logopédus segítségét is kérjük. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való sajátos foglalkozást külön tantárgyi program, illetve a tantárgyi programok kiegészítése határozza meg. Ezen programokat a helyi tantervek tartalmazzák. A konkrét feladatokat ebben az esetben külső szakértők bevonásával kell elkészíteni, és azokat alkalmazni. Amennyiben ilyen tanuló képzésére vállalkozik az iskola, biztosítani kell a Kt. idézett helyén előírt összes személyi és tárgyi feltételt a szakértői illetve rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Ilyen esetekben az igazgató jogköre mentesíteni a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és a minősítése alól. Ebben az esetben az igazgató egyéni foglalkozást ír elő egyéni fejlesztési terv alapján. Ezeket a pedagógus azért tartja, hogy segítse a tanuló felzárkózását a többiekhez. (Kt. 30.§.) A fejlesztő foglalkozások finanszírozási módjáról minden esetben az igazgató dönt az iskolaszék véleményének figyelembevételével. El kell érni, hogy az a tanuló, aki szeretne tudásával felzárkózni a társaihoz, ezt jóindulatú tanári segítséggel tehesse meg. Erre a pedagógust is fel kell készíteni: szakdidaktikai, pszichológiai, tanulás-módszertani ismereteit kell bővíteni, hogy a "másképp gondolkodónak", a "lassabban haladónak" is szakszerű segítséget

22


A képzés rendje

Pedagógiai program

tudjon adni. A szaktárgyi munkaközösségeknek az elégséges szint pontosabb körülhatárolásával kell segíteniük ezt a munkát. c) Művészeti körök Mivel a művészeti tárgyú alkotó tevékenység számára szűk a mozgástér a kötelező órák keretei között, a tanulók személyiségének harmonikus fejlődéséhez mindenképpen ajánljuk az alábbi foglalkozáson való részvételt: • énekkarok (vegyeskar, kamarakórus, női- és férfikórus, nemzetiségi énekkar) • színjátszó kör • képzőművészeti önképzőkör • médiaanyagok készítése (iskolarádió, iskolaújság, egyéb - elektronikus- publikációs lehetőségek) • videoszakkör • filmklub A művészeti körök önképzőkörként is működhetnek kötetlen témával és követelményekkel, kreatívan használhatják a multimédiás rendszer adta lehetőségeket. A művészeti ágakban szervezett iskolai és iskolán kívüli bemutatókon, versenyeken való részvételt kiemelten támogatjuk. d) Sporttevékenységek A testnevelés órákon kívül az alábbi sporttevékenységekkel igyekszünk elérni céljainkat. A testi-lelki egészség gondozása és a helyes napi időbeosztás megtervezése érdekében szorgalmazzuk tanulóink részére a mindennapos testnevelést (Kt.52.§.(8.) és (9.) ). Ennek szervezett iskolai kereteit a testnevelés órák mellett a sportköri foglalkozások biztosítják. A 10. év végéig megismertetjük tanulóinkat a tantervben szereplő sportágakkal, hogy be tudjanak kapcsolódni a sportkörök munkájába. Természetesen előképzettség esetén erre korábban is sor kerülhet. Az egészséges életmódra nevelés érdekében az alábbi sportköri foglalkozásokat kínáljuk: •

kosárlabda

•

röplabda

•

floorball

•

kézilabda

•

erősítés

•

természetjárás

•

atlétika

•

labdarúgás

Hagyományos program intézményünkben a sportnap. Iskolai versenyeket a tanulói igények alapján szervezünk, és az arra alkalmas tanulókkal részt veszünk a diákolimpiai versenyeken. Lovassy László Gimnázium

23

Pedagógiai program

A képzés rendje

A sportköri foglalkozások a tanulók számára ingyenesek. A sportköri foglalkozásokon lehetőség van a tehetséggondozásra, a gyengébb képességűek felzárkóztatására. A kiugróan tehetségeseket fejlődésük érdekében egyesületekbe irányítjuk. Minden évben szervezünk iskolai sítábort illetve túratábort (Magas-Tátra). Ezek a rendezvények önköltségesek. Gyógytestnevelésre – az érvényes törvényi előírásoknak megfelelően- az iskolaorvos osztja be a tanulókat. A beosztott tanulók számára a gyógytestnevelés óra kötelező. Az iskola a csoportok heterogén volta miatt csak 0. , 7. , 8. órákban tudja megszervezni a foglalkozásokat. Azok a tanulók, akiket az iskolaorvos könnyített testnevelésre javasol, a normál testnevelés órákon vesznek részt, és egészségügyi korlátozottságuknak megfelelő feladatokat végeznek. Tanulóink a diáksport rendezvényeken, diákolimpiai versenyeken az iskolaorvos engedélyével vehetnek részt. A tanulók fizikai állapotának mérésére évente két alkalommal (ősz, tavasz) kerül sor a HUNGAROFIT teszt alapján. A méréseket a testnevelés órákon végezzük a helyi tanterv keretében megfogalmazottak alapján. A mérési eredményeket nyilvánosságra hozzuk a testnevelési faliújságon. Itt a szülők is tájékozódhatnak a gyermekük testi adottságairól, fizikai állapotáról. A szélsőséges esetekben alapos mérlegelés után az iskolaorvos, iskolapszichológus illetve az osztályfőnök segítségét kérve a szülők bevonásával javaslatot teszünk megfelelő terápiára (ez lehet gyógytestnevelés, szakrendelésre utalás, életmódmegváltoztatására tett javaslat stb.). Iskolánkban lehetőség van az úszásoktatásra a gyógytestnevelés és a normál testnevelés órák keretén belül is. Célunk, hogy minden tanulónk legalább egy féléven keresztül részesüljön úszásoktatásban. Az uszoda zsúfoltsága miatt heti egy alkalommal tudunk csak oktatni. Felkészítjük tanulóinkat a kétszintű érettségi középszintjére.

24


A képzés rendje

Pedagógiai program

4.4. A tanulói jogviszony A gimnáziumi osztályainkba elsősorban a veszprémi és Veszprém környéki általános iskolák tanulóit várjuk. Ezen szűk vonzáskörzeten kívül várjuk a Közép-Dunántúl régiójából mindazokat a 14 éves tanulókat is, akik egyetértenek iskolánk deklarált céljaival, alapelveivel, és érték számukra a felsőfokú továbbtanulásra előkészítő intenzív munka. A képzésben részt vevő, Veszprémtől távolabb lakó diákoknak kollégiumi elhelyezést is biztosítunk a város középiskolai kollégiumában. 4.4.1. Belépés Ötosztályos gimnázium nyelvi előkészítővel Ö matematika specializáció; Ö német nemzetiségi tagozat; Ö kiemelt angol nyelvi képzés; Ö informatika specializáció. Ezekbe a képzési formákba felvételi vizsgával lehet bekerülni. A jelentkezők közül a hozott és szerzett pontok alapján választjuk ki a legjobbakat. Hozott pontok számítása Az általános iskolából maximum 60 pontot lehet hozni. Mindez a hetedik osztály év végi és a nyolcadik osztály félévi osztályzataiból adódik a következő tantárgyakból (tárgyanként maximum 10 pont): o o o o o o

magyar nyelv és irodalom (az átlagát vesszük) történelem; matematika; fizika; egy idegen nyelv biológia, földrajz, kémia közül (ugyanazon tárgy két osztályzata)

Az egységes elbírálás érdekében a hozott pontszámok elküldését mindazon tanulók iskoláitól kérjük, akik valamelyik helyen megjelölik intézményünket. Szerzett pontok A diákok a felvételi eljárás során írásbeli és szóbeli megmérettetésen vesznek részt. Írásbeli felvételi A felvételi írásbeli vizsga minden képzési formán két részből áll. Minden hozzánk jelentkező tanulónak meg kell írnia a tehetséggondozó középiskolák számára összeállított komLovassy László Gimnázium

25

Pedagógiai program

A képzés rendje

petencia alapú matematika, valamint a német nemzetiségi tagozat kivételével a magyar nyelvi dolgozatot. A német nemzetiségi tagozatra jelentkező diákok az egységes magyar nyelvi feladatlapok helyett egy, a Lovassy László Gimnáziumban készített kompetencia alapú német nyelvű feladatsort oldanak meg. Amennyiben egy diák a német nemzetiségi tagozat mellett más képzési formánkra is jelentkezik, mind a magyar nyelvi, mind a német nyelvű feladatsort meg kell oldania. Az írásbeli felvételin elért eredmények szerzett pontokba történő beszámítását a specializációknak megfelelően az alábbiakban részletezzük. Szóbeli felvételi Iskolánkban szóbeli felvételi vizsgán kell részt venniük o a német nemzetiségi tagozatra, o a kiemelt angol nyelvi képzésre és o az informatika specializációra jelentkezőknek. A szóbeli felvételin elért eredmények szerzett pontokba történő beszámítását a specializációknak megfelelően az alábbiakban részletezzük. Szerzett pontok számítása Speciális matematika tantervű osztály A tehetséggondozó matematika dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 90 pont. A tehetséggondozó magyar nyelvi dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 50 pont. Így a szerzett pont maximálisan 140 pont lehet. Német nemzetiségi osztály Az iskola által összeállított német nyelvi dolgozat maximális pontszáma 50 pont. A tehetséggondozó matematika dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 50 pont. A német nyelvi szóbelin elérhető maximális pontszám 40 pont. Így a szerzett pont maximálisan 140 pont lehet. Informatika specializáció A tehetséggondozó matematika dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 75 pont. A tehetséggondozó magyar nyelvi dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 40 pont. Az informatika szóbelin elérhető maximális pontszám 25 pont lesz. Így a szerzett pont maximálisan 140 pont lehet. Kiemelt angol nyelvi képzés A tehetséggondozó matematika dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 50 pont. A tehetséggondozó magyar nyelvi dolgozattal megszerezhető maximális pontszám 50 pont. 26


A képzés rendje

Pedagógiai program

Az angol nyelvi szóbelin elérhető maximális pontszám 40 pont lesz. Így a szerzett pont maximálisan 140 pont lehet. Összpontszám számítása Az összpontszámot a hozott és a szerzett pontok összegeként határozzuk meg. A megszerezhető maximális pontszám 200 pont. A pontszámítás összefoglalása matematika pontszám %-ban 60 30,0 % matematika 90 45,0 % magyar 50 25,0 % német angol német informatika

Hozott Szerzett írásbeli szóbeli

200

Összesen

informatika pontszám %-ban 60 30,0 % 75 37,5 % 40 20,0 %

angol pontszám %-ban 60 30,0 % 50 25,0 % 50 25,0 % 40

25 200

német pontszám %-ban 60 30,0 % 50 25,0 % 50

25,0 %

40

20,0 %

20,0 %

12,5 % 200

200

A rangsor kialakításának általános elvei Minden képzési formánkon a HOZOTT és a SZERZETT pontszámok alapján sorbarendezzük a jelentkezőket a következők szerint: 1. Kiszámítjuk a HOZOTT és a SZERZETT pontok összegét és ez alapján sorbarendezzük a jeletkezőket. 2. Sorrendazonosság esetén a specializációnak megfelelő felvételi pontszámot hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre: • • • •

Matematika specializáció esetén: a tehetséggondozó középiskolák számára összeállított matematika dolgozat összpontszámát Német nemzetiségi tagozat esetén: a német írásbeli dolgozat és a szóbeli összpontszámát Kiemelt angol nyelvi képzés esetén: a tehetséggondozó középiskolák számára öszszeállított anyanyelvi dolgozat és az angol szóbeli összpontszámát Informatika specializáció esetén: a tehetséggondozó középiskolák számára összeállított matematika dolgozat és az informatika szóbeli összpontszámát

3. Amennyiben még mindig fennáll sorrendazonosság, akkor a HOZOTT pontszámot hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre. 4. Az így kialakult sorrend adja egyben a felvételizők rangsorát. Amennyiben a rangsorban továbbra is egyezőség áll fenn, a következőket sorban követve állapítjuk meg a diák végső rangsorszámát. Előnyben részesítjük: 1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, 2. akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Veszprém, Lovassy László Gimnázium

27

Pedagógiai program

A képzés rendje

3. német nemzetiségi tagozatra jelentkező esetében a német nemzetiséghez tartozó tanulót, 4. a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által sajátos nevelési igényű tanulónak nyilvánított jelentkezőt, 5. azt a tanulót, akinek testvére az iskolával jelenleg is tanulói jogviszonyban áll, 6. azt a tanulót, akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (HHT-AJTP) A programba jelentkezni pályázat benyújtása révén lehet. A programra csak olyan tanuló pályázhat, akit iskolája nevelőtestületének ajánlása alapján a település önkormányzata képviselőtestületi határozatban támogat. A pályázó szülőjének (gondviselőjének) nyilatkoznia kell arról, hogy az 5 éves oktatást, a kollégiumi ellátást elfogadja és támogatja. A pályázati űrlap letölthető az iskolánk honlapjáról, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról, de iskolánkban is beszerezhető. A pályázatot a Lovassy László Gimnázium címére és a pályázati kiírásban szereplő központi címre kell eljuttatni. Az érvényes pályázatot beadó tanulók az OKM által meghatározott rendben és időpontban vesznek részt a felvételi mérésen. A felvételi eljárás során egy beszélgetésen vesznek részt, megismerkednek a kollégiummal, fogalmazást írnak, részképességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. Objektív, a minisztérium által meghatározott kritériumok alapján bíráljuk el a pályázókról, hogy megfelelnek-e a „hátrányos helyzet” kritériumának, melyet a pályázati kiírás tartalmaz. A benyújtott pályázatokat az Arany János Programiroda és a programhoz tartozó gimnáziumok közösen bírálják el. A pályázók közül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a bekerüléskor előnyt élveznek. Az iskola igazgatója és a munkaközösség-vezetők tanácsa különösen felel azért, hogy a felvételi eljárás minden mozzanatában érvényesüljön az egyenlő elbánás elve (2003. évi CXXV. törvény) és a hátrányos megkülönböztetés tilalma (Kt. 4.§. (8)-(15).) A felvételi vizsgák befejezése után az érintett munkaközösség-vezetők statisztikai adatokon nyugvó elemzést tárnak a munkaközösség-vezetők tanácsa elé. Amennyiben szükséges, javaslatot tesznek a felvételi eljárás megváltoztatására. A felvételi eljárás megváltoztatásának szükségességéről a munkaközösség-vezetők tanácsa dönt. Az iskola igazgatója minden évben október 31-ig megjelenteti az iskola felvételi tájékoztatóját, amelyben a felvételi eljárások közlése mellett tájékoztatást adunk az iskola pedagógiai programjáról (alapelvek, képzési rend, óratervek, vizsgakötelezettségek stb.). A tájékoztató részletesen kitér a HHT-AJTP pályázat feltételeire is. A tájékoztató tartalmát a munkaközösség-vezetők tanácsa hagyja jóvá. A kiadvány a szülők számára önköltséges, és az iskola portáján megvásárolható. A kiadványt az iskola igazgatója megküldi minden olyan általános iskolának, ahonnan az előző két tanévben volt iskolánkba jelentkező. A felvételi eljárás rendjét, a képzési formáinkat valamint a pontszámítás módját közzétesszük iskolánk honlapján. Belépés más középiskolából Gimnáziumunkba a tanulmányok közben is át lehet jönni más középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a specializációnak megfelelő szakmai munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az 28


A képzés rendje

Pedagógiai program

igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Az átvett tanulónak az iskolánk belső vizsgarendszeréből adódó vizsgakötelezettségnek eleget kell tennie. Ha a gimnáziumunkba felvételért folyamodó tanuló előző bizonyítványát nem magyarországi közoktatási intézetben szerezte meg (pl. szülei külföldön tartózkodtak huzamos ideig, a tanuló menedékes vagy európai uniós állampolgár) a felvételénél az igazgató a Kt. 110.§-a alapján jár el. Kellő mérlegelés után felmentést adhat a magyar anyanyelvi teszt megírása alól, megnevezve azt a teljesítményt, amit helyettesítő módon figyelembe vesz a felvételi eljárás során. Javasolhatja a szülőknek, hogy a gyermek évfolyamot ismételjen, hogy a magyar nyelvet elsajátíthassa. Kellő indokkal magyar anyanyelvi fejlesztő-foglalkozást szervezhet az iskola az ilyen speciális helyzetű tanulónak az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, az egyenlő elbánás módját nem sértő körülmények között. 4.4.2. Továbbhaladás A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény alapján a tanuló év végi osztályzatát az év közi érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban osztályozóvizsgát jelent. (Az igazgató egyéni mérlegelés alapján ettől eltérhet.) Az iskola a tanév során két alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a szorgalmi időszak végén, illetve augusztus végén, a tanév rendezvénynaptárában rögzített időpontokban. A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket – az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt -, az indok megjelölésével, a júniusi vizsgák esetén május 20-ig (amennyiben nem munkanap, a megelőző utolsó munkanapig), míg az augusztusi vizsgák esetén a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell az iskola igazgatójához írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen. Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a következő esetekben: •

a képzési specializáció fő tantárgyai (matematika specializáció esetén a matematika; informatika specializáció esetén az informatika és a matematika; német nemzetiségi tagozat esetén a németül tanult tárgyak, míg a kiemelt angol nyelvi képzésünk esetén az angol nyelv) esetén;

•

öt évfolyamos, idegen nyelvi előkészítővel induló osztályokban az öt éven át, emelt szinten oktatott első idegen nyelv esetén;

•

második idegen nyelv esetén, amennyiben a tanuló nem rendelkezik az adott nyelvből legalább felsőfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

Az iskola igazgatója a tantestület véleményének kikérésével, egyéni mérlegelés alapján a fentiektől eltérhet. A nem hagyományos osztályzattal, hanem a megfelelt - jól megfelelt – dicséretes kategóriákba sorolt, illetve a bejegyzéssel félévenként lezárt tantárgyak esetén a továbbhaladást Lovassy László Gimnázium

29

Pedagógiai program

A képzés rendje

ezen kategóriák nem változtathatják meg. A minimális követelmények teljesítéséért a pedagógus felel a PP.1.3.1. pontban megfogalmazottaknak megfelelően. Nem osztályozható (kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi) az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát (KT. MKM rendelete 11/1994. 20 §.), illetve akinek az igazolt és igazolatlan mulasztása az adott tantárgyból egy tanítási évben a tanítási órák harminc százalékát meghaladja. A helyi tantervben meghatározott helyzetben az idegen nyelv tanulásának első évében (iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül az egységes iskolarendszerben tekintve) a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre a nyelvből elért elégtelen osztályzat alapján, ha a tanulmányi követelményeket mulasztás miatt ( l. fent) nem tudta teljesíteni.(Kt. 70. és 71.§ ) Az elégtelen osztályzat helyett a nevelőtestületi határozat a „felzárkóztatásra szorul”, és ekkor a nevelőtestület mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő évfolyam végére a tanuló a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. Az iskola felzárkóztató felkészítést szervez a tanulónak, amelyhez szükséges időkeret az egyéni foglalkozások terhére rendelkezésre áll. Ilyen esetben a szaktanár, osztályfőnök bevonja szülőket is a tanulási probléma megoldásába, ha kell, külső intézmény segítségét is igénybe veszik (nevelési tanácsadó, terepeuta). Belső vizsgát tartunk minden olyan tantárgyból, amelynek a helyi tanterve ezt előírja. A vizsga időpontja nem feltétlenül az az utolsó tanév, amelyben a diák azt a tárgyat befejezi (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 21. §.). A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ugyanitt rögzítjük a belső vizsgák (záródolgozatok) követelményeit, és azt is, hogy a vizsgán elért eredmény hogyan befolyásolja az év végi jegyet. A „felzárkózásra szorul” nevelőtestületi határozattal lezárt tantárgy esetén a tanuló fejlesztésével kapcsolatosan az érintett munkaközösség tennivalóit az idegen nyelvi munkaközösség helyi tanterve tartalmazza (Kt.70.§. és 71.§.). Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után. Az évismétlő tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt az érintett osztályfőnökök és szakmai munkaközösség-vezetők egyetértésével. 4.4.3. A tanulói jogviszony megszűnése 1. Az iskolai tanulmányok befejezése előtt: • önkéntes iskolaváltoztatás miatt, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján • tanköteles kor után a megengedettnél több igazolatlan hiányzás miatt (KT. MKM rendelet 11/ 1994. 28. § 2. ) • tanköteles kor után fegyelmi vétség miatt (Kt. 76.§. 2.) Az eljárási szabályokat és jogkövetkezményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ tartalmazza. 2. A tanulmányok befejezésekor A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját az oktatási törvény szabályozza (Kt. 75.§). 30


A képzés rendje

Pedagógiai program

Az egyes évfolyamok elvégzését a gimnáziumi bizonyítvány tanúsítja. Az érettségi vizsga sikeres teljesítését a hivatalos, országosan egységes vizsgabizonyítvány tartalmazza.


31

5. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT 5.1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Gimnáziumunk alapfeladata, hogy nemcsak a továbbtanulásra, hanem az értelmiségi életvitelre is felkészítsük tanulóinkat az e programban is leírt alapelveinkben megfogalmazott célok optimális megvalósításával. A domináns értékek megvalósításához szükség van • a tanulási lehetőségek specializációban és csoportbontásban is megjeleníthető gazdag választékára • változatos tanítási módszerek alkalmazására • minden iskolapolgár felelősségtudatára • a tanulási folyamat maximális eredményességét biztosító szabad alkotó légkör megteremtésére • a nevelési folyamat eredményességét biztosító önismeret kialakítására. Minden iskolapolgár jó közérzete szükséges az alapelvekben deklarált domináns értékek megvalósulásához. Fontos, hogy az alapelvekben megfogalmazottakkal mindenki azonosulni tudjon, és elfogadja, hogy az iskolai élet minden mozzanatát ezen értékek megvalósításának szándéka vezérli. Az iskolapolgárok magánéletébe - a törvényekben (Kt. 10. és 11. §. és A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről), a házirendben illetve a kollektív szerződésben és a munkaköri leírásokban rögzítetteken túlmenően - az iskola nem avatkozik bele.

5.2. Értékelés és motiváció Az értékelés és motiváció alapelvei: • kiterjed az iskolai élet egészére • az igazságosság és a segítő szándék vezérli • a domináns értékek megvalósítására ösztönöz • a követelményeket előzetesen nyilvánosságra hozzuk (munkaköri leírások, házirend, SZMSZ, kollektív szerződés, a tantárgyak részletes tantervei, az iskola felvételi tájékoztatója stb.) • az értékelés nyilvános (a nyilvánosság fórumait az érintettek köre meghatározhatja)


33

Pedagógiai program

A pedagógiai folyamat

Értékelés a pedagógiai folyamatban Az értékelés alapelvei • személyre szóló • barátságos légkörben történő • a domináns értékek megvalósítására ösztönző • folyamatos • kiszámítható • az egyenlő bánásmód elvén nyugszik • esélyegyenlőséget segítő, azt megvalósító • a szóbeli, az írásbeli és a gyakorlati számonkérés helyi tantervben rögzített arányainak megfelelő • a tanulók heti átlagos otthoni tanulmányi munkája a tantárgy heti óraszámának felét nem haladja meg • tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás) • nem lehet megtorló • az értékelés időben nem lehet távol a tanulói teljesítménytől (házirend szabályozza a dolgozatok, írásbeli feleletek javításának ütemezését) Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, a tantárgyak helyi tantervében egyértelműen megfogalmazzuk, és a tanévek elején a tanulók és szüleik tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit, a számonkérés formáit, a magatartás és szorgalom minősítési rendszerét, a továbbhaladás feltételét. Kiemelten kezeljük a munkaközösségek által kialakított elégséges és a jeles szint (illetve a minősítési kategóriák) megismertetését és azok betartását. Az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozza, a nevelőtestület a diákönkormányzat egyetértésével jóváhagyja a magatartás és szorgalom minősítésének rendszerét, amely az osztályfőnöki munkaközösség helyi tantervének része. Ez a minősítési rendszer a pedagógiai programunk alapelveiben megfogalmazott személyiségjegyek kialakulásának mértékén nyugszik. Az értékelés formái a) Személyes, szóbeli értékelés • házi rendben szabályozottan lehet a diákoknak kimentést kérni az órai felelet alól • a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítés, tanács- és ötletadás tanórán és azon kívül • feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás • lezáró (témazáró, félévi, év végi) osztályzatok megvitatása tanárokkal és diákokkal • a magatartás és szorgalom elbírálása tanárokkal és diákokkal megvitatva

34



Pedagógiai program

• a tanórán kívüli foglalkozások, programok (kirándulások, színház-látogatások, rendezvények stb.) értékelése • a szülői értekezletek, fogadó órák • iskolarádió • tantestület illetve diákság előtti igazgatói értékelés b) Írásbeli, szöveges értékelés • a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény • dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe • házi rendben szabályozottan kell összehangolni a dolgozatírások időpontját. Egy napon nem lehet több témazáró/egész órás dolgozatot íratni, egész órás dolgozatot egy héttel előbb be kell jelenteni (Kt.70.§.(3) ) • értesítés az első igazolatlan óráról és a mulasztás következményeiről (Kt. MKM rendelet 11/1994. 20.§. 3.) • értesítés a mulasztás következményeiről a 10. igazolatlan óra után (Kt. MKM rendelet 11/1994. 20.§. 3.) • értesítés a várható bukásról az osztályozó értekezlet előtt egy hónappal (a szaktanár információja alapján az osztályfőnök) • külső felkérésre készített vélemények, minősítés (pályázatok, tanulmányi versenyek, gyermekvédelem, rendőrség, bíróság) Megjegyzés: A szülők értesítése elsősorban az ellenőrző könyvön keresztül történik, indokolt esetben ezt felválthatja szóbeli tájékoztatás, telefonon értesítés és indokolt esetben a hivatalos, iktatott levél. c) Osztályozás • a kezdő évfolyamok tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az adható/kapható osztályzat mértékére csak utalunk • hasonlóan járunk el minden új tantárgy- és tanárváltás esetén is • minden tantárgyban a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel osztályozunk, de nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük az osztályfőnöki órákon feldolgozott műveltségi területeket, és kategóriákba soroljuk a PP 1.3.1.pontjában felsorolt műveltségi területeket, tantárgyakat • minden tanulónak az osztályzatot adó tantárgyak mindegyikéből minimálisan a heti óraszámmal megegyező számú osztályzata van negyedévente, maximálisan pedig ugyanezen időintervallumban a heti óraszám kétszerese. Ettől eltérni nem lehet. • a munkaközösségi munkatervek rögzítik a szóbeli és írásbeli teljesítményre adható osztályzatok arányát, a számonkérés formáit és rendszerességét és azt, hogy a tanár (munkaközösség) témazáró rendszerben dolgozik-e, vagy sem • a tanórai aktivitást is értékelhetjük osztályzattal Lovassy László Gimnázium

35

Pedagógiai program


• a tantárgyi követelményrendszerben rögzítjük az egyes osztályzatok, teljesítmények hatását a félévi ill. év végi érdemjegyre illetve kategóriákra (röpdolgozat, szódolgozat, aktivitás, házi feladat, szorgalmi feladat, témazáró dolgozat, összefüggő nagy felelet, kiselőadás, versenyeredmények, délutáni foglalkozások stb.) • a választható délutáni foglalkozásokon végzett munka az adott műveltségi területhez tartozó tárgyak érdemjegyét pozitívan befolyásolhatja (pl. az énekkar az ének-zene tantárgy, az idegen nyelvű színjátszó kör az adott idegen nyelv, filmklub a vizuális kultúra tantárgy jegyeit alakíthatja). Az adott tantárgyból a jeles osztályzatnak illetve a dicséretes minősítésnek nem feltétele a délutáni foglalkozáson való részvétel. • az osztályozási folyamatba, a magatartás és szorgalom minősítésébe aktívan bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önismeretüket. • az osztályzatokat a tanár az osztályzat keletkezésekor közli a tanulókkal, szóbeli magyarázatot is fűz hozzá, és az osztályzatokat rögzíti a naplóba (a csoportnaplókból havonta átvezeti a jegyeket a mulasztásokkal együtt az osztálynaplókba) • minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró/dolgozat osztályzat kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után) • az egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja • a félévi és év végi osztályzatokat a tanulókkal a tanulmányi csoportban megvitatjuk, a javasolt osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt két nappal a szaktanár az osztálynaplókban ceruzával rögzíti. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tantervében rögzített követelményekkel, a munkaközösségvezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik a tanuló javára történő megegyezés, az osztályzatot a nevelőtestület állapítja meg. (Kt. 70.§. 4.) • a félévi osztályzat/minősítés az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül • elégtelen félévi osztályzat esetén a diáknak javasoljuk, hogy az iskola által szervezett fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt. A munkaközösségek felelőssége, hogy ilyen foglalkozást minden tantárgyból szervezzenek, az iskolavezetés ezen foglalkozásoknak helyet ad, és finanszírozza ezeket. A tantárgyi követelményeket, a minősítés elveit a szaktárgyi helyi tantervek részletesen tartalmazzák. Ezek a követelmények a pedagógiai programban rögzített alapelveken nyugszanak. A szaktárgyi követelményeknek mindenképpen tartalmaznia kell a következőket: • a kötelezően előírt tanórák, az ajánlott délutáni foglalkozások felsorolását és azok éves kötelező óraszámait • a feldolgozandó témákat • a nagydolgozatok, témazáró dolgozatok, házi dolgozatok témáit, időpontjait • a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket: a tankönyveket és egyéb segédleteket

36



Pedagógiai program

• a továbbhaladáshoz (legalább elégséges osztályzat eléréséhez) szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket • a jeles/dicséretes szint eléréséhez szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket • az évközi osztályzatok hatását az év végi elégséges, illetve jeles érdemjegyre illetve a minősítő kategóriákra • az évközi osztályzatok javításának lehetőségeit A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz; a szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag. A magatartás és szorgalom minősítés elveinek mindenképpen tartalmaznia kell, hogy a házirend pontjainak betartása, a jutalmazások és fegyelmi büntetések rendszere, a tanulmányi eredmények milyen mértékben befolyásolják az egyes minősítéseket. A jutalmazások és a fegyelmi büntetések rendszerét az iskolai Házirend 15. és 16. pontja részletesen tartalmazza. A tanév rendjét, a magatartás és szorgalom minősítésének elveit és a délutáni foglalkozások várható rendszerét az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, azt a tanulók az ellenőrző könyvbe bevezetik, a szülők ellenjegyzik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok a tanév első szaktárgyi óráján megismertetik a tanulókkal, a tantárgy füzetébe lejegyeztetik. Az értékelés nyilvános fórumai Az osztályozás és értékelés hagyományos fóruma a tanóra, de ezen kívül széles lehetőség nyílik a tanulmányi és közösségi munka nyilvános megmutatkozására és így értékelésére is. Ilyen lehetőségek például: • házi versenyek, vetélkedők • vizsgák • közös évfolyam szintű témazáró dolgozatok • szakköri munkák kiállítása, bemutatója • nyelvvizsga megszerzése • előrehozott érettségi • idegen nyelvi cserekapcsolatok • művészeti csoportok és sportkörök bemutatói, versenyei • értékelés az iskolaújságban, iskolarádióban • értékelés, méltatás a városi médiában • értékelés az iskolapolgárok nagyobb közössége előtt • iskolai statisztika.


37

Pedagógiai program


Vizsgák 1.) Felvételi vizsgák Az intézményünk által meghirdetett képzésekre a jelen programban meghatározott felvételi eljárás alapján lehet bejutni. 2.) Intézményi belső vizsga A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ott rögzítjük a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a munkaközösség-vezetők tanácsának jóváhagyásával a belső vizsgák (záródolgozatok) követelményeit, és azt is, hogy a vizsgán elért eredmény hogyan befolyásolja az év végi jegyet. A vizsgakövetelményeket a vizsgát megelőző tanév végén kell rögzíteni. A munkaközösségek ekkor írják ki a pályázatokat. A vizsgakövetelményeket a szaktanárok illetve az osztályfőnökök is az előző tanév végén ismertetik a tanulókkal. Belső vizsgát tartunk minden olyan tantárgyból, amelynek a helyi tanterve azt előírja és lehetővé teszi. A vizsga időpontja nem feltétlenül az az utolsó tanév, amelyben a diák azt a tárgyat befejezi. – 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 21. §. A belső vizsgák iratait a tanév lezárásáig kell megőrizni. A belső vizsgák célja nem az, hogy nagy anyagot kérjünk számon, hanem az, hogy kisebb területeken a diákok bizonyíthassák rátermettségüket, hozzáértésüket, hogy kellő vizsgarutinra tegyenek szert, megtanulják a vizsgára készülés metódusát, átérezzék a rendszeres tanulás fontosságát . A belső vizsgáknak a pályaorientációban fontos szerepet tulajdonítunk . A belső vizsgák eredményességének elemzése segítséget ad a helyi tanterv beválásának ellenőrzéséhez, a munkaközösség követelményeinek egységesítéséhez is. A belső vizsgák célja lehet az is, hogy a nem egyetlen tantárgyhoz kötött műveltségi területekben szerzett tanulói jártasságokat, készségeket vizsgáljuk. évfolyam dolgozat témánként

német nemz.tagozaton

évfolyam dolgozat egy alkalommal

vizsga

38

9. évfolyam

matematika

német nyelv társadalom és országismeret népismeret

10. évfolyam

matematika

11. évfolyam

matematika kémia (félévenként)

történelem

12. évfolyam

matematika (emelt és alap)

német nyelv és irodalom

13. évfolyam

matematika (emelt és alap)

történelem fizika



Pedagógiai program

3.) Osztályozó, javító, különbözeti vizsga Ezek a vizsgák a jogszabályi előírásoknak megfelelően (Kt. 11. §. 1. szakasz n. o. p, Kt 69.§. 4. Kt. 71. §. (1)és (3)), a helyi tantervek követelményei szerint folynak. Osztályozó vizsga júniusban és augusztus utolsó hetében, javítóvizsga augusztus utolsó hetében, különbözeti vizsga – egyéni elbírálás alapján – ezektől eltérő időpontban is szervezhető. A vizsgákra jelentkezni a 4.4.2. pontban rögzített eljárási szabály szerint kell. Ezen szabályokat az iskolai Házirend is tartalmazza. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. 4-5.) Érettségi vizsga (KT. 9. §.) Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy • a 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk. (100/1997. Kormányrendelet:ÉVSZ. 4. §. 4. pont) • érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. (ÉVSZ. 12. §. 4. pont) • ha igény van rá, a 13. évben vállaljuk az iskolánkkal jogviszonyban nem lévő tanulók szintemelő érettségire történő felkészítését is önköltséges alapon, tanfolyami keretben. Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. A szaktanárok és az osztályfőnök is tájékoztatást ad abban a kérdésben is, hogy az iskolában folyó tanórai keretek között mely tárgyakból nem tud a diák felkészülni az érettségire, mi ilyenkor a teendője, hogyan szerezheti meg a vizsgakövetelményekhez szükséges tanórák és tananyag többletét (ÉVSZ. 4. §, 5.§ és 6.§ ismertetése, értelmezése). A kétszintű érettségi témájával minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni a helyi tantervben is rögzítettek alapján, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10/11. évfolyam belső vizsgáinak (évfolyam-dolgozatok követelményeinek) összhangban kell lenni az érettségi tárgyak választásával. Orientáló szerepe van ezeknek a vizsgáknak/dolgozatoknak az érettségi szintjének megválasztásában is (Érettségi Vizsga Szabályzata: 100/1997. Kormányrendelet). Az iskola igazgatója az iskolai lehetőségek alapján a munkaközösség-vezetők tanácsának, a diákönkormányzat és a szülői szervezetek vélményének kikérésével meghirdeti minden év január 31-ig a 11.(12.) és 12.(13.) évfolyam tantárgyi rendszerét a 100/1997-s kormányrendelet 4. §. alapján. Az érettségi vizsga két szintjének követelményeit ezen PP helyi tantervei tartalmazzák, a tantárgy-specifikus teendők megjelölésével együtt.


39

Pedagógiai program


5.3. Az iskola élet- és munkarendje 5.3.1. A tanév beosztása A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév helyi rendjét, az iskola rendezvénynaptárát - a miniszteri rendelkezésből következőleg - az igazgató javaslata alapján - a KT-vel, a szülői szervezettel egyeztetetten, a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével - a nevelőtestület legkésőbb a tanévnyitó tantestületi értekezleten fogadja el. A nevelőtestület ekkor dönt az állami ünnepek és iskolai emléknapok megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról. A nem kötelező tanórai foglalkozások többségét iskolánk tanulói illetve szüleik már azzal választották, hogy hozzánk iratkoztak be, illetve gimnáziumi éveik során bizonyos tanulmányi irányt, specializációkat, fakultációkat választottak. Ezen választásokért cserébe a specializációnak megfelelő tantárgyakból, az idegen nyelvekből és mindazokból a tantárgyakból az emelt szintre kívánjuk tanulóinkat eljuttatni (Kt. 121.(1).7), amelyeknek helyi tanterve ezt a fogalmat a törvényben rögzített módon tartalmazza és alkalmazza. Néhány tanítási napon nem a megszokott heti órarend szerint folyik a munka. Ilyenkor szervezünk rendkívüli tanítási órát. Ez lehet az iskolai ünnepségeken, emléknapokon való részvétel, "tanulmányi nap" iskolán, estenként városon kívül, szervezett ismeretterjesztő előadások meghallgatása stb. Összevont tanítási órán tartjuk az iskolai belső vizsgákat is. A rendkívüli órák a tanév során legfeljebb öt tanítási napot érinthetnek, és úgy szervezhetők, hogy a kötelezően megtartandó tanítási órák évi minimumát (90%) ne befolyásolják. Minden tanévben egy tanítási napot biztosítunk projektmunkákra, az iskolai rendezvénynaptárban rögzített napon a munkaközösségek által egyeztetett rendben. A projektnap témáit a munkaközösségek éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény igazgatója és a programokért különösen felelős pedagógusok kötelessége, hogy a kötelezően előírt programok anyagi kihatását vizsgálják már a tervezés időszakában. A Kt. 114.§. (4) pontja alapján ezen PP végrehajtásához kapcsolódó, mindenki számára kötelezően előírt programok a diákok és a részt vevő pedagógusok számára ingyenesek, a költségeket az iskolai költségvetésének kell állnia. Az éves tervezésnél ezt az igazgató koordinálja. A tanuló számára kötelező foglalkozásokat az iskola köteles megszervezni a résztvevők számára ingyenesen még akkor is, ha azok megszervezése az iskola részére nem ingyenes. A helyi tantervek nem tartalmazhatnak olyan kötelező programokat, amelynek anyagi kihatását az iskola igazgatója előzetesen nem vizsgálta. Anyagi kihatással bíró kötelező program csak igazgatói jóváhagyással szervezhető. 5.3.2. Az iskola ünnepei, megemlékezései • nemzeti ünnepeink: október 23. és március 15. • emléknapok: megemlékezés - az aradi vértanúkról (október 6.) 40



Pedagógiai program

- a diktatúrák áldozatairól (február 26.) - a holokausztról (április 16.) • karácsony (karácsonyi koncert) • az iskola tanulóinak, dolgozóinak és nyugdíjasainak karácsonyi ünnepsége • tanévnyitó ünnepély • ballagás • tanévzáró ünnepély 5.3.3. Az intézmény rendezvényei • Csipetke („Elsősavató” a kilencedik évfolyam osztályközösségei számára) • Lovassy-napok (kétévenként kerül megrendezésre, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közös rendezvénye) • szalagavató (a végzős diákok rendezvénye) • Lovassy-bál • Lovassy-gála (tavaszi kulturális rendezvény, a városi Alma Mater Napok keretében) • diákközgyűlés (a diákönkormányzat rendezvénye) • Lovassy-klub • Svábbál • tanévzáró összejövetel az iskola dolgozóinak Az iskola ünnepeit és rendezvényeit a rögzített nevelési alapelvek értékeinek tudatos figyelembevételével készítjük elő, de különösen fontosnak tartjuk az alábbiakat: 5.3.4. Az iskola ünnepeinek és rendezvényeinek hagyományos alapelvei Nemzeti ünnepeink közül október 23-a és március 15-e történelmi üzenetét dolgozzuk fel iskolai ünnepélyek formájában. Ez általában az egyik 11. évfolyamos osztály irodalmi színpadszerű, dramatizált műsorából áll. Az aradi vértanúkról a diákok által készített ünnepi megemlékezést hallgatjuk meg közösen az iskolarádión keresztül. Az október 23-i ünnepségünk szerves részeként csendes gyertyás menetet szervezünk iskolánktól indulva dr. Brusznyai Árpád várbeli emléktáblájához. Rövid műsorral emlékezünk meg az 56-os szabadságharc áldozatairól, iskolánk egykori tanáráról. A március 15-i iskolai ünnepség befejezéseképpen megkoszorúzzuk iskolánk névadójának, Lovassy Lászlónak a szobrát. A diktatúrák áldozatairól iskolai faliújságon és az iskolarádión keresztül sugárzott műsorral emlékezünk meg, április hónapban pedig az osztályfőnöki és történelemtanárok munkaközösségeinek közös szervezésében holokauszt megemlékezést tartunk. A megemlékezések szervezésébe igyekszünk minél több diákot bevonni, mert fontosnak tartjuk, hogy a megemlékezések a történelmi tények felidézésén túl érzelmi azonosulásra is lehetőséget adjanak. Minden igyekezetünkkel azon munkálkodunk, hogy az évenként megrendezésre kerülő megemlékezések soha ne váljanak sablonossá, lélektelenné. Lovassy László Gimnázium

41

Pedagógiai program


A karácsony ünneplése iskolánkban több évtizedes hagyomány. Az ünnep tartalma gazdagodik, miközben formája módosul. Az összetartozás érzése, a szeretet mindent átható ereje, embertársaink megbecsülésének fontossága ilyenkor mélyen áthatja a közösségek minden tagját. Az iskola épületében felállítjuk a mindenki karácsonyfáját (melyet vízkeresztkor bontunk le). A karácsonyi koncerten mai és régi tanítványaink, tanáraink zenei tehetségükhöz mérten a legtöbbet akarják nyújtani. A karácsonyt megelőző utolsó tanítási napon az iskolaközösség számára közös karácsonyi műsort, dolgozóinknak, nyugdíjasainknak közös összejövetelt szervezünk. A kilencedik évfolyam számára vidám vetélkedővel egybekötött „Elsősavatót” az ún. Csipetkét október végén rendezi meg az előző tanévben a versengésben első helyezést elért osztály. Ennek a rendezvénynek a legfontosabb céljai közt szerepel a frissen létrejött közösségek összetartozási érzésének kialakítása, erősítése, az iskolai hagyományok megismertetése. A második félév elején a végzős évfolyam rendezésében a szalagavató keretében minden végzős osztály bemutat egy vagy több közös produkciót: táncot, színpadi jelenetet. A rendezvényt a 2007/2008-as tanévtől kezdődően az iskola új sportcsarnokában szervezzük meg, hogy azon a szülők, családtagok is részt vehessenek. A Lovassy-bál minden évben farsangkor kerül megrendezésre a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat aktív segítségével. A bál célja a kulturált szórakozás megszervezésén túl az SZM anyagi lehetőségeinek növelése. A Lovassy-klub rendszeres lehetőséget nyújt a táncos-zenés szórakozásra és a DÖK, valamint az osztálypénztárak anyagi lehetőségeinek növelésére. A Lovassy-napok rendezvénysorozatunk kétévente kerül megrendezésre, ennek egyik napi programja a DÖK döntése alapján alakul ki, a másik napon az iskola volt tanulói közül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, a közéletben jelentős szerepet betöltő személyek előadásokat, vitákat tartanak a mai diákok, tanárok számára. Iskolánkban a végzős diákok számára ballagási ünnepséget tartunk. Ez az ünnepség évtizedek óta a legszebb, legjelentősebb nyitott iskolai ünnepség. A búcsúzó diákok családtagjai, hozzátartozói, barátai közül sokan jönnek el a ballagásra. A körülmények méltó megteremtése, a tartalmi és formai elemek összhangjának kialakítása minden iskolapolgár feladata és felelőssége. Az iskola széles lehetőséget nyújt és kínál a különböző művészeti körökben, önképzőkörökben, sportkörökben folyó munka bemutatására: • Az idegen nyelvi munkaközösségek az idegen anyanyelvű tanárokkal együtt segítik az idegen nyelvű színjátszást. • A művészeti önképzőkör kiállításon mutatja be tagjainak kiemelkedő alkotásait. • Az énekkar nemcsak az iskolai ünnepélyeken szerepel, hanem a karácsonyi koncert, és az Alma Mater Napok keretében megrendezett Lovassy-gála aktív részese is. A városi, megyei országos versenyek résztvevője. • A színjátszó szakkör évente legalább egy műsort ad az iskolaközösség számára. • A video szakkör tagjai az iskolai élet nevezetesebb rendezvényeinek megörökítésében, a technikai jellegű feladatok segítésében vállalnak aktív szerepet.

42



Pedagógiai program

5.3.5. Az iskola önköltséges programajánlata Az alábbi felsorolásban feltüntetett programajánlatok meghirdetésekor ügyelünk arra, hogy a programok költségei az átlagos jövedelemviszonyokat feltételezve reális létszámú részvétel lehetőségét célozzák meg. Az osztályfőnökök, a szülői közösségek és a diákönkormányzat tagjai figyelemmel kísérik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók bekapcsolását ezekbe a programokba. Ezek a tanulók iskolai alapítványi vagy egyéb szponzori támogatást kaphatnak mindazokra az iskolai programokra, amelyek a pedagógiai programunk alapértékeinek közvetítését tűzik ki célul. A programfelelősök is segítik az érintett tanulókat a megfelelő pályázatok megírásában. A következő a programokon minden iskolapolgár részt vehet: • sítábor • gyalogtúrák • tanulmányi kirándulás az ország bármely részére • kerékpártúrák • szánkózás a Bakonyban • ODK túrák • néprajzi tábor • önképzőköri táborok (énekkar, színjátszó kör, MÖK tábor) • a Veszprémi Petőfi Színház és a Pannon Várszínház előadásai (különösen a Lovassy-, Játékszín bérletek) • egyéb színházlátogatások • hangverseny látogatások Ezeken a programokon szívesen látjuk tanítványaink szüleit és volt tanítványainkat is. A felsorolt rendezvényeken való részvétel egyetlen esetben sem kötelezően előírt a tanulók számára. Ezért azokat tanítási napokon, tanórák terhére csak különleges igazgatói engedéllyel illetve nevelőtestületi hozzájárulással lehet szervezni. A szülői szervezetek (SZM, iskolaszék) jogköréhez tartozik , hogy meghatározhassa azt a legmagasabb összeget, amelybe a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok kerülhetnek. 5.3.6. Az iskolai közösségek és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás A nevelőtestület egyes tagjai és az igazgató (helyettesei) között a kapcsolattartás folyamatos, amelyet az iskola munkarendje szervez. Hasonlóan folyamatos a kapcsolat a munkaközösség-vezetők és az igazgató (helyettesei) között. Ha az igazgató olyan döntést hoz az egyes tanárok kérésére, amely hatással van az egyes munkaközösségek (közösségek) munkájára, az igazgató döntéséről tájékoztatja a munkaközösség vezetőjét (közalkalmazotti tanácsot).


43

Pedagógiai program


a) Értekezletek, megbeszélések Nevelőtestületi határozathozatal csak értekezleten születhet. A határozathozatalt széles körű döntés-előkészítésnek kell megelőznie. Az egész tantestületet érintő értekezletek előkészítéséért az igazgató felel. A nevelőtestület a törvényben rögzítetten tart értekezleteket (alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi-évvégi osztályozó, értékelő megbeszélés, tanévzáró értekezlet). Rendkívüli értekezletet az iskola igazgatója hívhat össze (az igazgatóhelyettesek véleményének figyelembevételével), ha azt halaszthatatlan ok teszi szükségessé. Kötelessége összehívni az iskola igazgatójának a rendkívüli értekezletet, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada vagy az iskolai szakszervezet, ill. közalkalmazotti tanács azt kéri (MKM. 11/1994. 29.§.) Rendkívüli értekezlet összehívásáról a nevelőtestület dönt, ha azt az iskolaszék, az SZM, ill. a DÖK kezdeményezi (MKM 11/1994. 29. §.). A rendkívüli értekezletek időpontját és témáját az igazgató két munkanappal az értekezlet napja előtt kihirdeti. Az értekezletekről az iskolatitkár jegyzőkönyvet készít. A nevelőtestületi határozat végrehajtásáért az igazgató felel. Nevelőtestületi értekezleten a Kt. 59.§ (5) pontja alapján részt vehetnek tanácskozási joggal a szülői szervezetek képviselői. Az igazgató vagy helyettesei a nevelőtestületet érintő kérdésekben tájékoztatót tarthatnak írásban vagy szóban. Az írásbeli tájékoztatás a tanári hirdetőtáblán történik. A szóbeli tájékoztatás nagyszünetben lehetséges, de 15 percnél hosszabb nem lehet. A nagyszüneti megbeszélés időpontját és témáját az összehívó az előző munkanapon a hirdetőtáblán közzéteszi. Az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározott gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal tartanak ülést. Az adott munkaközösséget felügyelő igazgató ill. igazgatóhelyettes részt vesz ezeken a tanácskozásokon. A szakmai munkaközösségek vezetői havi rendszerességgel üléseznek. A munkaközösség-vezetők tanácsának tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a diákmozgalmat segítő pedagógus és a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség-vezetők a döntés-előkészítésekbe a munkaközösség tagjainak véleményét kikérik, és a döntések meghozatala után tájékoztatják a munkaközösség tagjait. Értekezletet csak tanítási időn kívül lehet tartani, az érintetteknek a részvétel kötelező. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek a német nemzetiségi tagozatvezető és a gazdasági vezető minden tanítási héten az órarendben rögzített időben megbeszélést tart. A diákönkormányzat tisztségviselői, osztályképviselői meghívás alapján vehetnek részt az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleteken (Kt. 63-64.§. MKM 11/1994. 31.§. ). A diákönkormányzat (DÖK) megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a diákönkormányzati üléseken felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. A tanévzáró értekezleten a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus értékeli a DÖK munkáját.

44



Pedagógiai program

b) A tanulók szervezett formában történő véleménynyilvánításának fórumai Pedagógiai programunk megvalósulásának mértéke nagyban függ attól, hogy diákjaink milyen véleménnyel vannak az iskolában folyó munka egészéről. Fontosnak tartjuk, hogy a vélemények minél több formában és nyíltan fejeződjenek ki, és kiderüljön, hogy az adott vélemény egyéni vagy közösségi-e. A diákok véleményezhetik az őket tanító pedagógus munkáját, a diákönkormányzat tevékenységét, az iskola házirendjét, a pedagógiai programot vagy annak részleteit, az iskolában működő diákkörök, délutáni elfoglaltságok rendszerét, az iskolai rendezvényeket, az őket érintő gazdálkodási kérdéseket stb. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóink tanulják meg és gyakorolhassák is a demokratikus közélet megélésének és alakításának mozzanatait. Legyenek tisztába jogaikkal (Kt. 11.§.), és tudatosan vállalják fel kötelességeiket is (Kt.12.§.) A véleménynyilvánítás elsődleges fórumai: • diákközgyűlés (MKM 11/1994. 31. §) • osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal • osztálygyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra • diákszociális bizottságban, jutalmazási bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet • képviselet az iskolaszékben, a nevelőtestületi, iskolavezetőségi értekezleteken • képviselet az osztály szülői értekezletén • az osztályképviselők írásbeli feljegyzései az osztályfőnök ill. az igazgató számára (Kt 11. §.1/g) • a pedagógusok munkájára vonatkozó kérdőíves felmérés c) A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői értekezletek, fogadóórák Tanévenként kétszer szülői értekezletet, háromszor délutáni fogadóórát tartunk minden osztály/csoport számára az iskolai munkatervben elfogadott időpontban. A szülői értekezletek témája az osztály tanulmányi helyzete, a pedagógiai program megvalósulása az adott időszakban és az abból eredő feladatok a közeljövőben. A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja a szülők aktív bevonásával. A szülői értekezletre témát javasolhatnak a szülők, diákok és tanárok is. A szülői értekezleten részt vehetnek diákok is. Osztály éves munkatervébe csak olyan pont vehető be, amelynek anyagi kihatását a szülők közössége kétharmados többséggel vállalta. Az osztályfőnök felelőssége, hogy az osztályprogram egyetlen rendezvényéről se maradjon ki gyermek szociális ok miatt (pályázatok, alapítványi segítség stb). A (tizedik) tizenegyedik osztályok részére februárban összevont szülői értekezletet tartunk. Az értekezlet témája a két utolsó évfolyam tanrendjének és az érettségi vizsgaszabályzatnak az ismertetése, a választhatóság megvitatása, a jelentkezés rendjének közlése. Az értekezletet az iskola igazgatója vagy helyettese tartja, részt vesznek rajta az érintett osztályfőnökök. November és december hónapban a leendő kilencedik osztályos tanulóink szülei számára tájékoztatót, megbeszélést tartunk az iskola pedagógiai programjáról. A nyílt napra történő Lovassy László Gimnázium

45

Pedagógiai program


meghívást az általános iskolákon, illetve a médián keresztül végezzük, az iskola felvételi eljárásrendjét a nyílt nap előtt az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk, és a felvételi tájékoztatót e naptól nyomtatott formában megvásárolhatóvá tesszük. A tájékoztatót az igazgató és az igazgatóhelyettesek valamint a nemzetiségi tagozatvezető és az HHTAJTP programfelelőse tartják. A délutáni fogadóórán a szülők minden olyan tanárt/foglalkozásvezetőt felkereshetnek, aki a tanulóval délelőtti vagy délutáni foglalkozásokon kapcsolatban van. A tanárok órarendjében heti egy alkalommal délelőtti fogadóóra megjelölése kötelező, amikor is a szülő felkeresheti a pedagógust. A fogadóórákon lezajló beszélgetéseknek az a célja, hogy a tanulók személyiségjegyei az alapelveinkkel összhangban fejlődhessenek. Ha a tanár-diák-szülő vagy az igazgató-szülő-tanár kapcsolatban konfliktus lép fel, a tanár, illetve az igazgató gondoskodik arról, hogy mindhárom érintett fél együtt üljön le, és keressék a megoldást a konfliktus feloldására. A kapcsolattartás egyéb formái: • az ellenőrző könyvön, telefonon, levélen keresztül • iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel • szükség esetén családlátogatáson. Fontosnak tartjuk, hogy minden szülő évente egy alkalommal beszéljen gyermeke osztályfőnökével illetve szaktanárával. (A szülői jogok és kötelességek megfogalmazását a Kt. 13.§ és 14.§-a tartalmazza.) A szülői szervezetekkel való kapcsolattartás szabályozását az érintett szülői szervezetek munkatervei a tartalmazzák a Kt. 59.§-ban rögzítetteknek megfelelően. A szülők írásbeli feljegyzéseire, megkereséseire 15 napon belül érdemi választ kell adni, a közoktatásról szóló törvény 14.§-ának megfelelően. d) Kapcsolattartás a kollégiummal Az iskola igazgatójának felelőssége, hogy az iskolai és kollégiumi programok (pedagógiai program, minőségfejlesztési program, házirend és éves munkaterv, rendezvénynaptár) egyeztetése megtörténjen (Kt.32.§.(4), 40.§.(7) , 43.§-(1)-(2) és 49.§). Az érvényes dokumentumok pedig kölcsönösen letétbe kerüljenek az intézményekben. A tanév során közvetlenül tartja a kollégium HHT-AJTP programfelelősével a kapcsolatot az iskola HHT-AJTP programfelelőse. Az iskola kollégista tanulóinak tanulmányi előmeneteléről, annak változásairól a kollégiumi nevelőtanár és az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot alakít ki. A kollégista tanulók szociokulturális körülményeiről, azok változásairól, a szociális támogatások lehetőségeiről az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse közvetlenül tájékozódik a kollégiumi nevelőtanárnál.

46



Pedagógiai program

5.4 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A nevelőtestület minden tagjának, de különösen gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnöknek felelőssége, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel folyamatosan foglalkozzon.(Kt.19.§ (7) ) Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi felelősének feladata a hátrányos helyzetű, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és felkutatásuk koordinálása. Iskolánkban a pedagógiai munka szempontjából hátrányos helyzetűnek tekintjük a következő tanulókat: • a Kt.121.§ (1) bekezdés 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; • az AJTP-ba belépő azon tanulókat, akiknek hátrányát a felvételi eljárás során vagy a későbbiekben a programfelelős megállapította; • a szociálisan rossz körülmények közt élő családok gyermekeit; • a tartósan munkanélküli szülők gyermekeit; • akiknek a családjában tartós betegség, egészségkárosodás van. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szerteágazó tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató kéri fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírás alapján látja el a feladatát, mely elsősorban a 11/1994. MKM rendelet 6.§-ára terjed ki. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős addig látja el a feladatkörét, amíg vállalja, illetve amíg az igazgató mást nem bíz meg a feladattal. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el a diákmozgalmat segítő tanár feladatait is. Az igazgató a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatát több személy között is megoszthatja. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködik a szülőkkel, az iskola-egészségügyi szolgálat minden tagjával (orvos, védőnő, iskola-pszichológus), a nevelőkkel, az iskola igazgatójával, a kollégiummal és a diákönkormányzattal.(11/1994. MKM rendelet 6.§.) A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek és kapcsolatot tart az egészség- és környezeti neveléssel "helyi tanterv szinten" is foglalkozó biológia, kémia, fizika, földrajz és testnevelés munkaközösségekkel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megismeri és véleményezi a tanulók fizikai állapotára vonatkozó szűrések eredményeit, a diákétkeztetéssel kapcsolatos szerződéseket. Kezdeményezheti az iskolai terhelések mentális hatásának vizsgálatát, véleményezi annak eredményét. Segítséget nyújt a kortárs-segítő hálózat kiépítéséhez és a segítők koordinálásához.


47

Pedagógiai program


Segíti a diákönkormányzat működését, különösen az intézmény egészségnevelési programjában megfogalmazott „Élettechnikák” címszóban is felsorolt témák fejlesztő tevékenységében. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggésben minden nevelőnek feladata, hogy • tudatosítsa tanítványaiban az egészséges életvitel fontosságát; • segítse az iskola egészségnevelési programjának megvalósulását; • fejlessze tanítványai önértékelési és önfejlesztési, valamint konfliktustűrő és kezelő képességét; • adjon teret a tanulóknak a csoportos munkára, ezáltal a következők fejlesztésére: önálló döntés a munka menetéről, saját vélemény képviselete, az egyénre osztott feladat elvégzése, felelősségvállalás az eredményért; • tájékozott legyen abban, hogyan vehető fel a kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal; • a kulturális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében kezdeményezze a szükséges egyéni vagy csoportos fejlesztéseket; • működjön együtt a speciális fejlesztéseket ajánló és végrehajtó szervezetekkel, szakemberekkel (Nevelési Tanácsadó, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, iskolapszichológus). Ezen szerteágazó tevékenységhez módszerek lehetnek például a következők: 1. tájékoztatás (ismeretterjesztés, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi intézményekkel, a családokkal, a rendőrséggel). 2. tájékozódás (beszélgetések révén, felmérésekkel) 3. egyéni foglalkozás (elbeszélgetések) 4. szakemberhez irányítás (nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus stb.) 5. anyagi támogatás (tankönyv-támogatás pénzben ill. könyvben, ösztöndíjak, rászorultság esetén anyagi támogatás a polgármesteri hivatal szociális csoportjától, az iskolai alapítványtól, pályázatok útján, szponzori forrásból – lásd A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról sz. 1997/ XXXI. törvény 4. fejezet) A fenti módszerekhez kapcsolódó tartalmakat illetően a pedagógusok konzultáljanak az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, ilyen módon is biztosítva a kétoldalú információáramlást és a szakszerű segítségnyújtást. Ajánljuk, hogy a DÖK és az Iskolaszék is foglalkozzon ezekkel a területekkel, segítse a pedagógusok munkáját, és adjon korosztályi segítséget is a rászorulóknak. A gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusoknak, az intézmény vezetőjének különös felelőssége, hogy ezen tevékenységek minden részletében megfeleljenek a Kt. titoktartási kötelezettség tekintetében megfogalmazottaknak és az adatkezelési előírásoknak.(Kt. 2. sz. melléklete) Különösen fontosnak tartjuk, hogy a Kt. 4 §. (7) bekezdésében megfogalmazottak alapján szülessenek a tanulókat közvetlenül vagy közvetetten érintő kérdésekben a döntések intézményen belül és azon kívül is. 48



Pedagógiai program

A közoktatásban ugyanis minden döntéshozatalnál össze kell vetni az egyén érdekét a közösség érdekével. Az egyes ügyekben való döntéshozatalnál vizsgálni kell a többi tanuló, gyermek érdekét is. A közösségi érdek mérlegelésénél mindig a gyermekeket, a tanulókat kell elsősorban vizsgálni, nem pedig a felnőttek elvárásait, érdekeit, szempontjait. A gyermekek érdekei mögött háttérbe kell szoruljon a gazdasági érdek is. Ennek megfelelően az intézményt érintő minden döntésnél elsődlegesnek kell lenniük a nevelést és az oktatást érintő szakmai kérdésnek, és minden más szempontnak csak ezt követően lehet befolyása döntéshozókra. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos kiemelt tevékenységek, intézkedések Iskolánk az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatán 2008-ban elnyerte a Tehetséggondozó középiskola címet. • A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), tehetséges tanulók felkutatása és gondozása érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk Veszprém Megyei Jogú Város általános iskoláival, valamint Herend és Balatonfüred egy-egy iskolájával. • Külön foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából illetve informatikából a programban részt vevő diákok számára. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen látogathatják az iskola költségtérítéses tanfolyamait, tehetséggondozó szakköreit. A 9. és 10. évfolyamra járó HHH tanulók számára tanulmányi előmenetelük alapján, szükség esetén egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat tartunk, elsősorban a kötelező érettségi tárgyakból. A tanulók számára ezen foglalkozások minden esetben ingyenesek. Részt veszünk az Útravaló ösztöndíjprogramban, melynek keretében vállaljuk a tehetséggondozó középiskolai együttműködésben részt vevő általános iskolák HHH tanulóinak mentorálását is az iskolánk tanulói mellett. Az ösztöndíjprogram koordinálását az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse végzi. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében hozzánk járó tanulók esetén szorosan együttműködünk a Veszprémi Középiskolai Kollégiummal. A tanulók személyiségfejlesztő, önismereti, tanulásmódszertani foglalkozásait a két intézményben közösen valósítjuk meg. Támogatjuk, hogy a foglalkozásokon a halmozottan hátrányos tanulók mindegyike részt tudjon venni. A 9. évfolyamra felvett HHH-s tanulókat és szüleiket, gondviselőiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a jogszabályok alapján őket megillető támogatásokról, kedvezményekről. Amennyiben ezeket a tanuló nem veszi igénybe, segítséget nyújt az igénylések benyújtásához. A halmozottan hátrányos tanulóknak lehetőségük van az iskolai Házirendben rögzített módon szociális segítséget kérni, melyet minden esetben kiemelten támogatunk. Segítséget nyújtunk a szociális helyzet alapján (is) odaítélt tanulmányi ösztöndíjak elnyeréséhez szükséges pályázatok benyújtásában. (Pl. Baum Csaba Alapítvány) Támogatjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az öt éves tanulmányaik alatt legalább egyszer részt tudjanak venni az iskola külföldi cserekapcsolataiban. A tanulók értékelésénél kiemelt figyelmet fordítunk a szóbeli értékelésre, a tanulói teljesítmény személyes megbeszélésére. A gyermek- és ifjúsági felelős, valamint az osztályfőnök különös figyelmet fordít a HHH tanulók pályaorientációjára, elsősorban a 11. évfolyamon Lovassy László Gimnázium

49

Pedagógiai program


(emelt szintű képzések választása) valamint a 13. évfolyamon. Amennyiben szükségesnek látják, szakember segítségét is igénybe veszik.

5.5 A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek Iskolánk ezen pedagógiai programjának több fejezetében is érintett kérdést az alábbi fejezetben összevontan is megfogalmazzuk. A pedagógiai alapelvek között kiemelten említjük a következőket: • pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése) • helyes önismeretre nevelés (a értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése) • az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára) • kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása – különös tekintettel a magyar állampolgárságú de kisebbséghez tartozó valamint a nem magyar állampolgárságú tanulókra) • a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő többszintű oktatási formák biztosítása a tehetséggondozás és az egyéni fejlesztés céljából is (emelt óraszámok, tagozatok, nemzetiségi oktatás, csoportbontások, előkészítő év az Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, nyelvi előkészítő év, sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése a sajátosság típusának megfelelő szakértő bevonásával stb.) • a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. A pedagógiai programban is rögzített alapelvek mentén történő pedagógiai folyamat bizonyos esetekben kudarcot is vallhat. Ha a nevelőközösség a tanulói közösségek jelzése, a szülők megkeresése vagy saját tapasztalata alapján úgy látja, hogy a pedagógiai folyamat kudarcát a tanuló beilleszkedési, magatartási nehézségei okozzák, és ezt a nehézséget az említett közösségek nem tudják kellően oldani, kezelni, az alábbi módokon kell eljárni: Az osztályfőnök a gyermek- és ifjúsági felelős bevonásával egyéni foglalkozási tervet készít elő, amelyet az iskolavezetés bevonásával az alábbi segítőhálózat segítségével valósít meg:

50

-

osztályfőnöki munkaközösség (lásd ofi munkaköri leírás)

-

iskola-egészségügyi szolgálat (lásd az Iskola egészségnevelési programja .)

-

fejlesztő szaktárgyi foglalkozások rendszere (lásd PP 4.3.7b) Lovassy László Gimnázium

A pedagógiai folyamat -

Pedagógiai program

külső szakértők bevonása: rehabilitációs bizottság, nevelési tanácsadó (Kt. 30.§ )


51

6. HELYI TANTERV A helyi tanterv fogalmat mi úgy értelmezzük, hogy a PP Helyi Tanterv fejezetében (6. fejezet) megjelölt műveltségi területekre, tantárgyakra, óraszámokra építetten minden tantárgy (munkaközösség) elkészíti a tantárgyi programját és a tantervét. (Ezek alapján készülnek évente a tantárgyankénti tanmenetek). Tehát a helyi tanterv a tantárgyi programok és tantárgyi tantervek összessége a PP 6. fejezetében rögzítettekre építve. Ezen tantárgyi programok és tantervek összesítő listája egy táblázatban található a PP 9. fejezetében. A tantárgyi programok pedig minden esetben a PP alapján és a Közoktatási Törvény előírásai ( Kt. 48.§ (1) b pontja) alapján készültek. A Kt. a helyi tantervek illetékességébe sorolja az otthoni felkészülésre vonatkozó elvek és a középszintű érettségi témaköreinek rögzítését. •

Otthoni felkészülés: A PP 3.4.2 és a 5.2.-ben rögzítettek alapján, de különösen annak figyelembevételével kell szervezni, hogy a tanulók otthoni felkészülése nem lehet több, mint a tantárgy heti óraszámának fele. A hétvége és a szünidők sem tartalmazhatnak több felkészülési időt. A hosszabb felkészülést igénylő otthoni feladatokhoz (pl. házi dolgozat, kötelező olvasmányok) pedig legalább két-négy hét felkészülési időt kell adni, hogy a diák saját elképzelése szerint ossza azt be. A kérdés pontosítása a tantárgyi programok, tantervek dolga.

•

Középszintű érettségi témakörei: a fenti értelemben készített tantárgyi programok tartalmazzák minden esetben a kétszintű érettségi részletes követelményeit (OKM illetve az OH OKÉV honlapjáról letöltve) A PP kijelöli az iskolai feladatokat és csoport-szervezési metódusokat, foglalkozik intézményi szinten a kétszintű érettségin meghirdetett kötelező és választható tantárgyak és szintek rendszerével (5.2., 6.3.4.) a 100/1997-es érettségi rendelet alapján.


53

Pedagógiai program

Helyi tanterv

6.1. Tantárgyi rendszerünk A NAT műveltségterületeiben leírt tartalmakat a kerettanterv alapján a következő tantárgyakban valósítjuk meg: Műveltségi terület

Helyi tantervünk tantárgya

Anyanyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom, Német nyelv és irodalom

Ember és társadalom

Történelem és állampolgári ismeretek, Országismeret, Népismeret, Bevezetés a filozófiába, Etika, Biológia, Osztályfőnöki, Társadalomismeret

Ember és természet

Biológia, Kémia, Fizika, Természetismeret

Matematika

Matematika

Informatika

Informatika

Testnevelés és sport

Testnevelés

Földünk és környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Tánc és dráma

Életvitel és gyakorlati ismeretek Biológia Osztályfőnöki Élő idegen nyelv

54

Angol nyelv, Német nyelv, Francia nyelv, Spanyol nyelv Orosz nyelv


Helyi tanterv

Pedagógiai program

A kerettantervi rendeletben megadott tantervi modulok és tantárgyaink kapcsolata: Társadalomismeret: 10. évfolyamon heti 0,5 órában a történelem tantárgy keretein belül; 11. évfolyamon heti 0,5 órában a földrajz tantárgy keretein belül; 13. évfolyamon önállóan heti 1 órában (kivéve német nemzetiségi tagozaton – 12. évfolyam) Etika: 12. évfolyamon önállóan heti 1 óra (kivéve német nemzetiségi tagozaton – 13. évfolyam és informatika specilizáción – 11. évfolyam) Tánc és dráma 10. évfolyamon heti 1 óra (kivéve AJTP – 9. és 10. évfolyamon heti 1 óra) Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyamon heti 1 óra a Média tantárgyban Művészetek 12. illetve 13. évfolyamon heti 1 óra a Művészetek tantárgyban A tantárgyak helyi tanterveinek összeállításánál különös gonddal figyelünk a műveltségi területek oktatásának közös követelményeire, nevezetesen a hon- és népismeret; kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz; környezeti nevelés; kommunikációs kultúra; testi és lelki egészség; tanulás; pályaorientáció kérdésköreire.


55

Pedagógiai program

Helyi tanterv

6.2. Óraszámok A következő óratervek a 2008/2009-es tanévtől induló illetve a jelenleg már öt évfolyamos képzésben részt vevő osztályok óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a 2001-es, illetve a 2004-es Pedagógiai Programunk, valamint a jelenlegi program kimenő jelzéssel tartalmazza. 6.2.1. Ötosztályos gimnázium (két típus) A típusú ötosztályos gimnázium: nyelvi előkészítő évfolyammal működő speciális tantervű osztályok matematika specializáció német nemzetiségi tagozat informatika specializáció kiemelt angol nyelvi képzés B típusú ötosztályos gimnázium: Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó programja alapján működő osztály illetve csoport (HHT-AJTP) 6.2.2. Négyosztályos gimnázium 2004/2005-ben induló évfolyamon: német nemzetiségi, informatika és angol utolsó 4 évfolyamos érettségi német nemzetiségi: 2007/2008-as tanévben 2005/2006-ban induló évfolyamon: informatika és angol utolsó 4 évfolyamos érettségi informatika specializáció: 2008/2009-es tanévben utolsó 4 évfolyamos érettségi angol specializáció: 2009/2010-es tanévben 6.2.3. Hatosztályos gimnázium 2004/2005-ben iskoláztunk be utolsó alkalommal 7. osztályt. Ennek az osztálynak a felfutásával iskolánkban megszűnik a hatosztályos gimnáziumi képzés. utolsó érettségi: 2009/2010-es tanévben A táblázatokban alkalmazott jelölések magyarázata: K: megfelelt – jól megfelelt – dicséretes kategóriák R: részt vett R/5: félévkor részt vett – év végén osztályzott N: német nyelven oktatott

56


Helyi tanterv

Pedagógiai program

HHT - Arany János Tehetséggondozó Program (kimenő évfolyamok) 9. elők.

10.

11.

12.

13.

1

0.5

1

1

0,5

2+2

4

4

4

4

0

1.5

2

3

3

4+1

3.5

3

3

4

fizika

0

2

2

2

0

informatika

3

2

1

0

0

kémia

0

2

2

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz/néprajz

1

1

1

0

0

1 R/5

1

1

0

0

0

2

1.5

0

0

2.5

2.5

2.5

2.5

2.5

nyelv1 (angol) idegen nyelvi kommunikáció

5

3+1

3+1

3+1

3+1

nyelv2 idegen nyelvi kommunikáció

3+1

3

3

3

3

0

0.5 K

0.5 K

0

1

1K

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

0

1

1

művészetek

0

0

0

1

1

mozgóképkultúra és médiaismeret

0

0

0

1

0

fakultáció

0

0

0

4

4

alap nélküli fakultáció.

0

0

0

0

2

tanulásmódszertan

1R

1R

1R

1R

1R

természettudományos blokk

3K

0

0

0

0

31.5

31.5

31.5

32.5

33

mat+mi 1 fiz+kém1 angol 1 tan.m.tan 1

angol 1 tan.m.tan 1

fakt 4

fakt 4

osztályfőnöki magyar nyelvi kommunikáció történelem matematika +logikai készségfejlesztés

ének földrajz testnevelés

társadalom ismeret tánc/dráma személyiség- fejlesztés

Nem kötelező tanórai foglalkozások


57

Pedagógiai program

Helyi tanterv

HHT - Arany János Tehetséggondozó Program (2006/2007-es tanévtől) 9. elők.

10.

11.

12.

13.

1

0.5

1

1

0,5

2+2

4

4

4

4

0

1.5

2

3

3

4+1

3.5

3

3

4

fizika

0

2

2

2

0

informatika

4

2

1

0

0

kémia

0

2

2

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz/néprajz

1

1

1

0

0

1 R/5

1

1

0

0

0

2

1.5

0

0

testnevelés

2.5

2.5

2.5

2.5

2.5

német nyelv idegen nyelvi kommunikáció

6+1

3

3

3

3

angol nyelv idegen nyelvi kommunikáció

0

3+1

3+1

3+1

3+1

társadalom ismeret

0

0.5 K

0.5 K

0

1

1K

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

0

1

1

művészetek

0

0

0

1

1


0

0

0

1

0

fakultáció

0

0

0

4

4

alap nélküli fakultáció.

0

0

0

0

2

1R

1R

1R

1R

1R

3

0

0

0

0

30.5

31.5

31.5

32.5

33

mat+mi 1 fiz+kém1 angol 1 tan.m.tan 1

angol 1 tan.m.tan 1

fakt 4

fakt 4

osztályfőnöki magyar nyelvi kommunikáció történelem matematika +logikai készségfejlesztés

ének földrajz

tánc/dráma személyiség-fejlesztés

tanulásmódszertan természettudományos blokk


58


Helyi tanterv

Pedagógiai program

Kiemelt angol nyelvi képzés 9. nyelvi

10.

11.

12.

13.

osztályfőnöki

1

0.5

1

1

0.5

magyar

3

4

4

4

4

történelem

1

1.5

2

3

3

matematika

3

3.5

3

3

4

fizika

0

2

2

2

0

informatika

4

2

1

0

0

kémia

0

2

2

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz

1

1

1

0

0

ének

1 R/5

1

1

0

0

0

2

1.5

0

0

testnevelés

2.5

2.5

2.5

2.5

2.5

angol nyelv

7

5

5

5

5

nyelv2

5

3

3

3

3

társadalomismeret

0

0.5 K

0.5 K

0

1

tánc/dráma

0

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

0

1

1

művészetek

0

0

0

1

1


0

0

0

1

0

természettud.

3

0

0

0

0

fakultáció

0

0

0

4

4

alap nélküli fakt.

0

0

0

0

2

31.5

31.5

31.5

32.5

33

fakt 4

fakt 4

földrajz

összesen Nem kötelező tanórai foglalkozások


angol 2 angol 2 magyar 1 test.1 bio+kém. 1 bio+kém. 1

59

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Informatika specializáció 9. nyelvi

10.

11.

12.

13.

osztályfőnöki

1

0.5

1

0.5

0.5

magyar

3

3.5

4

4

4

történelem

1

1.5

2

3

3

matematika

3

3.5

3

5

6

fizika

0

2

2

2

0

informatika

4

3.5

3

3

3

kémia

1

1.5

1.5

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz

1

1

1

0

0

ének

1 R/5

1

1

0

0

0

1.5

1.5

0

0

2.5

2.5

2.5

2.5

2.5

nyelv1

7

5

5

5

5

nyelv2

5

3

3

3

3

társadalomismeret

0

0.5 K

0.5 K

0

1

tánc/dráma

0

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

1

0

1

művészetek

0

0

0

1

1


0

0

0

1

0

természettud.

2

0

0

0

0

fakultáció

0

0

0

2

2

31.5

31.5

34

34

34

info. 2 iny.2

info.2 iny.2

info. 2

info. 2

fak 2

fak 2

földrajz testnevelés

összesen: Nem kötelező tanórai foglalkozások 60


Helyi tanterv

Pedagógiai program

Matematika specializáció 9. nyelvi

10.

11.

12.

13.

osztályfőnöki

1

0.5

1

0.5

0.5

magyar

3

3.5

4

4

4

történelem

1

1.5

2

3

3

matematika

3

5

7

7

7

fizika

0

2

2

2

0

informatika

4

2

0

0

0

kémia

1

1.5

1.5

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz

1

1

1

0

0

ének

1 R/5

1

1

0

0

0

1.5

1.5

0

0

2.5

2.5

2.5

2.5

2.5

nyelv1

7

5

5

5

5

nyelv2

5

3

3

3

3

társadalomismeret

0

0.5 K

0.5 K

0

1

tánc/dráma

0

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

0

1

1

művészetek

0

0

0

1

1


0

0

0

1

0

természettud.

2

0

0

0

0

fakultáció

0

0

0

2

2


0

0

0

0

2

31.5

31.5

34

34

34

mat. 2 i.ny.2

mat.2 i.ny. 2

fakt. 2 mat.2

fakt 2. mat. 2




61

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Német nemzetiségi tagozat 9. nyelvi

10.

11.

12.

13.

osztályfőnöki

1

0.5 N

1N

1N

0.5 N

magyar

3

4

4

4

4

történelem

1

1.5 N

2N

3N

3N

matematika

3

3.5

3

3

4

fizika

0

2

2

2

0

informatika

4

2

1

0

0

kémia

0

2

2

0

0

biológia

0

0

2

2

2

rajz

1

1

1

0

0

ének

1 R/5

1N

1N

0

0

0

2N

1.5 N

0

0

2.5

2.5 N

2.5 N

2.5 N

2.5 N

német ny. és irod.

7

4N

4N

4N

4N

népismeret

0

1N

1,5 N

1,5 N

0

országismeret

0

1N

0,5 N

0,5 N

2N

nyelv2

5

3

3

3

3

társadalomismeret

0

1N

0

tánc/dráma

0

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

0

0

1+1N

művészetek

0

0

0

1

1


0

0

0

1

0

természettud.

3

0

0

0

0

fakultáció

0

0

0

2N+2

2N+2


0

0

0

0

2N

31.5

32.5

32.5

33.5

34

fakt 4

fakt 4


összesen: Nem kötelező tanórai foglalkozások

62

0.5 K és N 0.5 K és N

ném.bl. 3 ném.bl. 3 mi.+mat. 1 fiz.+kém. 1


Helyi tanterv

Pedagógiai program

Angol specializáció (kimenő évfolyamok) 9.

10.

11.

12.

osztályfőnöki

1

1

1

1

magyar

4

4

4

4

történelem

1.5

2

3

3

matematika

3.5

3

3

4

fizika

2

2

2

0

informatika

2

0.5

0

0

kémia

2

2

0

0

biológia

0

2

2

2

rajz

1

1

0

0

ének

1

1

0

0

földrajz

2

1.5

0

0

testnevelés

2

3

2

2

nyelv1

5

5

5

5

nyelv2

3

3

3

3

0.5 K

0.5 K

0

1

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

1

1

művészetek

0

0

1

1


0

0

1

0

fakultáció

0

0

4

4


0

0

0

2

31.5

31.5

32

33

fakt 4

fakt 4

társadalomismeret tánc/dráma

Nem kötelező tanórai angol 2 angol 2 foglalkozások magyar 1 test.1 bio+kém. 1 bio+kém. 1 Lovassy László Gimnázium

63

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Informatika specializáció (kimenő évfolyamok) 9.

10.

11.

12.

osztályfőnöki

1

1

1

1

magyar

4

4

4

4

történelem

1.5

2

3

3

matematika

3.5

3

5

6

fizika

2

2

2

0

informatika

4

2.5

3

4

kémia

2

2

0

0

biológia

0

2

2

2

rajz

1

1

0

0

ének

1

1

0

0

földrajz

2

1.5

0

0

testnevelés

2

3

2

2

nyelv1

3

3

3

3

nyelv2

3

3

3

3

0.5 K

0.5 K

0

1

1K

0

0

0

etika/filozófia

0

0

1

1

művészetek

0

0

1

1


0

0

1

0

fakultáció

0

0

2

2

31.5

31.5

33

33

info. 2

info. 2

fakt 4

fakt 4

társadalomismeret tánc/dráma


64

info. 2 info. 2 mat. 1 testn..1 bio+kém.1 bio+kém.1


Helyi tanterv

Tantárgy osztályfőnöki

Pedagógiai program Hatosztályos gimnázium (kimenő évfolyamok) 7. 8. 9. 10. 11.

12.

1

1

1

1

1

1

magyar ny. és i.

1+3=4

1+3=4

1+3=4

1+3=4

1+3=4

1+3=4

történelem (és állampolg. ism.)

2

2

1.5

2

3

3

1. idegen nyelv

3

4

4

4

4

4

2. idegen nyelv

0

0

3

3

3

3

matematika

4

3

3.5

3

3

4

informatika

1

1

2

1

0

0

fizika

2

2

2

2

2

0

biológia

2

2

0

2

2

2

kémia

2

2

2

2

0

0

földrajz

2

2

2

1.5

0

0

1 R/5

1

1

1

0

0

rajz

1

1

1

1

0

0

tech. és életvitel

1

1

0

0

0

0

testnevelés és sport

3

3

2.5

2.5

2.5

2.5

0

0

0

1

0

ének-zene

etika filozófia

0

0

0

0

0

1

fakultáció

0

0

0

0

4

4


0

0

0

0

0

2

ember és társ. társ.ismeretek

1

0

0.5 K

0.5 K

0

1

dráma/tánc

0

0

1

0

0

0


0

1

0

0

1

0

művészetek

0

0

0

0

1

1

egészségtan

0

0

0

0

0

0

30

30

31

31.5

31.5

32.5

nyelv 1 magy.1 mat. 1 fiz 0.5

nyelv 1 magy.1 info 1 kém+bio 1

fakt. 1.5

fakt. 2 i.ny.0.5

(biológiában) összesen Nem kötelező tanórai foglalkozások


65

Pedagógiai program

Helyi tanterv

6.2.4. A specializáció óraszámai az ötosztályos gimnáziumban (nyelvi előkészítő évvel), a kétszintű érettségi követelményei a helyi tantervekben Matematika (2 csoport, 30-32 fő), informatika (2 csoport, 30fő), német nemzetiségi (2 csoport, 30-32 fő), angol (1 csoport, 15-16 fő) tagozat. A specializáció óraszámai az évfolyamon 9.

10.

11.

12.

13.

M: matematika tagozat

3

5

7

7

7

A: kiemelt angol nyelvi képzés N: német nemzetiségi tagozat I: informatika specializáció

7

5

5

5

5

7

4+1+1

4+1+1

4+1+1

4+1+1

4

3,5

3

3

3

A német nemzetiségi tagozat diákjai a németül tanított tantárgyakat a gimnáziumi tanulmányok ideje alatt végig csoportbontásban tanulják. Németül tanulják a történelem, népismeret, országismeret, földrajz, ének, dráma, társadalomismeret, etika és testnevelés tantárgyat. Az informatika specializáció tanulói matematikából a két utolsó évben emelt szintű csoportban tanulják a matematikát. A fenti táblázatban szereplő tagozatokon és tantárgyakból a helyi tanterv az emelt szintű érettségi követelményeire épül. Így ezekben a csoportokban a tanulók felkészülhetnek az emelt szintű érettségire. Ezen kívül emelt szintű érettségi követelményeire épül minden nyelvi előkészítő évvel induló osztályban az idegen nyelv 1. tantárgy (Kt.28.§. (4)). Az utolsó két esztendőben minden az ún. alap óraszámra épülő fakultációs csoport az emelt szintű érettségire készít fel (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia és biológia valamint informatika) míg az ún. alap nélküli fakultációs csoportok a középszintű érettségire készítenek fel (művészetek, földrajz, ének, rajz). Ez utóbbi tantárgyakból középszintű érettségire nem készít fel az óratervben közölt alapóraszámra épülő helyi tanterv. Kémia és biológia tantárgyak esetén a középszintű érettségire egy-egy előkészítő csoportot kell szervezni, hogy az óratervben szereplő órákból kimaradó ún. gyakorlati anyagot is fel tudják dolgozni az érettségire készülők. A speciális matematika tagozatra járó diákok számára biológia tantárgyból emelt szintű előkészítő csoportot indítunk, amennyiben a fakultációs csoportokba nem tudnak bekapcsolódni. Az ötosztályos képzésben tanuló diákok középszintű informatika érettségire felkészítő csoportokban tanulják az informatikát. A tantárgyi követelmények teljesítését követően, kellő megfontolás után a jól felkészült tanulóknak érdemes informatikából előrehozott érettségit tenni. Az ötosztályos képzésben a kémia és az informatika tárgyakból kellő megfontolás után előrehozott érettségit érdemes letenni a tantárgyból jól felkészült tanulóknak a 10/11. év végén. Minden pedagógusnak felelőssége, hogy a kétszintű érettségi követelményeivel tisztában legyen, és szaktárgyi óráján pontosan tájékoztassa a tanulókat, hogyan teljesíthetők az érett66


Helyi tanterv

Pedagógiai program

ségi követelményei, mit nyújtanak a tanórai keretek, milyen lehetőségek közt választhatnak a tanulók. Nem szabad se túlzottan sok, se alacsony szintű követelményeket támasztani. A középszintű érettségi helyett pedig nem kell mindenáron emelt szintre sarkallni a tanulókat. A választható tárgyakat tanítók felelőssége megnő, mert helyes orientációval sokat segíthetnek a bizonytalanul választóknak.


67

7. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN Az iskolai közélet formálása elsősorban a pedagógusok felelőssége, ehhez ugyanis ők rendelkeznek a legtöbb ismerettel és tapasztalattal. Az iskolai közélet alakításában csak úgy végezhetünk sikeres tevékenységet, ha támaszkodunk a tanulói közösségek véleményére, és figyelembe vesszük a szülők ismereteit is. Minden iskolapolgár érdeke a demokratikus, nyílt iskolai közélet, mert munkánkat csak akkor tudjuk sikerrel és eredménnyel végezni, ha minden iskolapolgár közérzete jó, ennek pedig egyik feltétele a jól működő iskolai közélet.

7.1. Tanulói részvétel az iskolai közéletben 1. A tanulói részvétel legfontosabb fóruma a diákönkormányzat. A DÖK tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon végzi. A DÖK az osztály/csoportközösségekre épül. Ezekben a diákok érdekképviseletét, a diákélet szervezését egy választott testület, illetve az osztály/csoportképviselőlátja el az osztályfőnök/csoportfelelős támogatásával. A testületbe bármelyik diák beválasztható. A képviselők az iskolai diákönkormányzat tagjai, és ők választják meg a DÖK tisztségviselőit. A DÖK elnökét és helyettesét az iskola minden nappali tagozatos tanulójának szavazatai alapján egyszerű szótöbbséggel választják. (ld. DÖK működési szabályzata és Kt. 62., 63., 64.§.) A diákmozgalmat segítő tanár felelőssége különösen, hogy a jogszabályi háttér változásairól időben és kellő súllyal értesüljenek a DÖK tisztségviselői, hogy a DÖK működési szabályzata megfelelőn „napra kész” legyen, tartalmazza a „legújabb” jogosítványokat is. Az iskolai diákönkormányzat legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, ahová az osztályok választott képviselőket delegálnak. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről (Kt. 63.§.). A választott képviselők diáktársaik nevében kérdéseket intézhetnek az iskola vezetőihez, a polgármesteri hivatalhoz, egyéb intézmények vezetőihez. A felvetendő problémákat a fórum megrendezése előtt 15 nappal írásban eljuttatják az érintettekhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal a DÖK vezetősége nyilvánosságra hozza. 2. Az iskola tanulói a közoktatási törvény (Kt 62.§.) értelmében diákköröket hozhatnak létre. Ezek a szervezetek is képviseltethetik magukat az iskolai diákönkormányzatban. Minél több diákkör működik az iskolában, annál pezsgőbb az iskolai diákközélet. A diákkörök anyagi érdekeltséggel is rendelkezhetnek. Ezek a csoportosulások nem feltétlenül épülnek az osztályközösségekre. Mivel szélesebb tanulói rétegeket érinthetnek, ezért a diákok ismeretségi körét jelentősen bővíthetik. Diákönkormányzat létrehozását is kezdeményezhetik. A diákkörök működésükhöz felnőtt segítőt is kérhetnek. 3. A DÖK három képviselőt delegál az iskolaszékbe (Kt. 60. §) . 4. A diákönkormányzat(ok) és a diákkörök kapcsolatot létesíthetnek iskolán kívüli diákszervezetekkel. A külső diákszervezeteknek jogszerű szervezeti és működési sza-


69

Pedagógiai program

Iskolahasználók az iskolai közéletben

bályzattal kell rendelkezniük. Külső diákszervezetek az iskolai diákönkormányzat nevében nem járhatnak el. 5. A diákpanaszok kezelése több fórumon is lehetséges. Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, segítségért fordulhat az osztály/csoport diákképviselőjéhez, az iskolai diákönkormányzat elnökéhez, az osztályfőnökhöz/csoportvezetőhöz, a diákmozgalmat segítő tanárhoz, az igazgatóság, a nevelőtestület bármelyik tagjához. Kiskorú tanuló esetén a szülő is élhet panasszal. Az iskolaszékhez is lehet jogorvoslatért fordulni. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása, és annak eldöntése, hogy a diákot milyen szintű jogsérelem érte. A jogsérelem megszüntetése érdekében intézkednie kell. Egyéb panasz esetén az orvoslásra kísérletet kell tennie (Kt. 83.§.) Írásban benyújtott panasz esetén a választ írásban kell megadni 15 napon belül. 6. A tanuló az őt tanító pedagógus munkájáról sokféle módon nyilváníthat véleményt. Ha a véleménynyilvánítása a Kt. 11. §. 1. pontjának megfelelően történik, semmiféle retorzió nem érheti. A véleménynyilvánítás hivatalos formái az alábbiak: • bármikor elmondhatja véleményét a diák és a tanár által egyeztetett módon • a diákközgyűlésen, ha ezt a választott képviselői testület az iskola egészének életét érintő kérdésnek ítéli meg, adott esetben (képviselő révén) írásos válasz is kérhető • szervezett formában történő véleménynyilvánítás keretében (pl.: kérdőíven, melyet a diákönkormányzat hagy jóvá.) • osztályfőnöki órán. A hivatalosan elhangzott vagy leírt véleményeket az érintettek körének mérlegelnie kell. Ha a diákok által megfogalmazott egyéni vagy csoportos vélemény – akár pozitív, akár negatív – megerősítést nyer az osztály, tanulócsoport, a DÖK vagy a diákkör részéről, akkor az iskolavezetés azt figyelembe veszi értékeléseiben és későbbi döntései során. A tanárok munkáját név szerint értékelő, bármilyen közvélemény-kutatás dokumentumai sem az iskolai, sem az iskolán kívüli nyilvánosság keretei között nem publikálhatók. A tanárok munkáját név szerint értékelő bármilyen közvéleménykutatás dokumentumait az érintett tanárok és az iskola igazgatója kaphatja kézhez. 7. Diákjainknak az iskolai rendezvények szervezésében, tartalmának formálásában komoly szerep jut. A DÖK alakítja ki Lovassy-napok egy vagy két napjának programját. A Lovassy-napok akkor szervezhetők két napra, ha a DÖK által előterjesztett program a pedagógiai alapelvek megvalósulását segíti. A DÖK önálló szervezésében valósulnak meg a Lovassy-klubok. A Lovassy-bálon alternatív programokkal színesíthetik a rendezvényt. Szükséges a diákok segítsége a bál szervezésében és az ügyeleti feladatok ellátásában is. A diákközgyűlés szervezéséhez koordinátor csoportot hoznak létre. A diákmozgalmat segítő pedagógussal egyetértésben alakítják ki a rendezvények végleges formáját. 8. Támogatunk minden olyan egyéni és csoportos kezdeményezést, amely a pedagógiai program alapelveivel összhangban van, és ami a diákok reális igényeit elégíti ki.

70



Pedagógiai program

7.2. A szülői részvétel az iskolai közéletben Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve hogy a szülőt segítse kötelessége teljesítésében (Kt.59.§ (5) és 114.§.(4).) E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. 1. Az iskola biztosítja, hogy a szülők már az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel. Minden év október 31-ig az iskola igazgatója megjelenteti a Felvételi tájékoztatót, amelyben tájékoztatást adunk az iskola pedagógiai programjáról. 2. Az iskola specializációs kínálata a mindenkori reális szülői igényekhez igazodik. 3. A szülők közössége a szülői munkaközösségen, illetve az iskolaszéken keresztül nyilváníthat hivatalosan véleményt az iskolában folyó oktatási és nevelési munkáról (írásban is). 4. A szülői közösségekkel az SZMSZ-ben rögzített módon kapcsolatot tartó igazgató felelőssége, hogy tájékoztassa a jogszabályi háttér változásairól a szülői közösségeket, és módosíttassa, ha szükséges, a közösségek működési szabályzatát, kiegészítve azt az új jogosítványokkal. A szülők jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselő által illetve az iskolaszéken keresztül szerezhetnek érvényt. 5. A szülők illetve a szülői közösségek feladata különösen, hogy minden olyan esetben fellépjenek gyermekük (a diákközösség) érdekében, ahol az iskola megsérti az egyenlő elbánás elvét ( Kt. 4. §. és 4/A. §) és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Kt. 4.§. (7)-(15).). 6. Az iskola pedagógusait és minden dolgozóját - a közoktatásról szóló törvényben szabályozott módon - titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos bizonyos információkkal kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség nem foglalja magában a gyermek, tanuló fejlődését, értékelését végző pedagógus közösség, illetőleg a nevelőtestület tagjainak egymás közötti megbeszélését, a tanuló munkájának ezen PP alapján végzett értékelését. A titoktartási kötelezettség értelmezésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a szóban forgó adat kezelésére ki kapott törvényi felhatalmazást. Ha ez az intézmény igazgatója, akkor mindenki más csakis az intézmény vezetője által kapott felhatalmazás keretei között jogosult adattovábbításra. 7. Az iskolaszék korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg a pedagógusok által előírandó felszerelések (tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések, az önköltséges kínálatok stb.) helyi tantervben rögzített listája tekintetében. 8. A nevelőtestület a közvetlen kapcsolat több módját is kínálja a szülők számára: • családlátogatás (szükség esetén) • fogadóóra (iskolai szintű és heti, szaktanári is) • szülői értekezlet • nyílt nap (novemberben és decemberben ) • tanítási óra megtekintése (bármikor, ha a szaktanár jóváhagyja) • iskolai rendezvények látogatása Lovassy László Gimnázium

71

Pedagógiai program


• osztályfőnöki vagy egyéb szaktárgyi óra, délutáni foglalkozás megtartása • kirándulás szervezése, azon való részvétel 9. A szülők képviselői részt vesznek az iskolai alapítvány és az iskolaszék munkájában. 10.A pályaorientációs munka során előadást tarthatnak, diákköröket vezethetnek, rendkívüli tanórát tarthatnak. 11.A szülők illetve szülői szervezetek sokat segíthetnek az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programjának sikeréért. Kapcsolatot építenek ki az iskola egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő),gyermekük egészségi állapotáról, betegségeiről a gyermek érdekében tájékoztatják az osztályfőnököt. 12.Tanulmányi vagy egyéb kirándulásokon, tanulmányi versenyeken kíséretet láthatnak el. 13.Szorgalmazzuk közös tanár, szülő, diák kirándulások szervezését. 14.A gimnázium minden olyan szülői kezdeményezést szívesen fogad, amely a pedagógiai program megvalósulását segíti, és lehetőségeihez mérten támogatja ezeket. 15.A szülő anyagi támogatóként is részese lehet az iskolai közéletnek. Erre az iskola alapítványa és a Veszprémi Lovassy és volt Piarista Öregdiákok Baráti Köre is lehetőséget nyújt.

7.3. Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing. 7.3.1. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások (Kt. 114.§.) • az iskolavezetés által meghirdetett tantárgyi szakkör a a tanulói jogviszony alatt, 10. évfolyammal bezárólag (8 -10 fő felett) • kiemelkedő versenyeredmények érdekében tartott egyéni foglalkozás • felzárkóztató foglalkozások • a számítógépek és az Internet használata • az énekkari, diákszínjátszó tagság • képzőművészeti önképzőkör • videoszakkör • média anyagok készítése • diáksportkör 7.3.2. Térítési díjas szolgáltatások • a legfeljebb 7-9 fős szakkör, és a 11-13. évfolyamon meghirdetett szakkörök 72



Pedagógiai program

• a speciális matematika tagozaton a 12-13. évfolyam diákjai számára meghirdetett biológia emelt szintű érettségi előkészítő • tánctanfolyam A térítési díj mértékét és a szolgáltatásokat a foglalkozások éves munkaterve rögzíti. Az iskola éves költségvetésének ismeretében az iskola igazgatója a munkaközösségvezetők véleményének figyelembe vételével a térítési díjas foglalkozásokat is ingyenessé teheti. 7.3.3. Teljes egészében önköltséges szolgáltatások • nyelvvizsga-előkészítő • a 3. idegen nyelv tanulása • az ajánlott kirándulások A fenti tevékenységek, rendezvények anyagi kihatásait a szülői szervezetekkel, diákszervezetekkel jóvá kell hagyatni a programot meghirdető munkaközösség éves munkatervében meghatározott módon. 7.3.4. Szociális ellátások • diákétkeztetés (az önkormányzat által megállapított díjak alapján, az intézményen kívül) • tankönyvsegély ( az önkormányzat által biztosított keret felosztása a jogszabályokban rögzített szempontok figyelembe vételével ) • segélykönyvtár igénybevétele (mindenki, egész tanévben) • HHT-AJTP-ban résztvevő tanulók részére a PP térítéses illetve önköltséges programjai költségének átvállalása indokolt esetben, az osztályfőnök és a programfelelős javaslata alapján • a helyi önkormányzati rendelkezésekkel összhangban az intézményvezető kezdeményezi azon tanulók számára a nem ingyenes iskolai programok költségeinek átvállalását, ösztöndíj kifizetését, akiket az osztályfőnökökkel egyetértésben a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős félévente előterjeszt • a Lovassy Alapítvány a Jövőért kuratóriuma által meghatározott módon és időben az osztályfőnökökkel egyetértésben a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős félévente előterjeszti azoknak a tanulóknak a pályázatát, akiket az Alapítvány szociális támogatására alkalmasnak tart • cserekapcsolatokon részt vevők költségeinek részbeni fedezése 7.3.5. Többletbevétel-szerzési lehetőségek • pályázatok • szoftverkezelői tanfolyamok Lovassy László Gimnázium

73

Pedagógiai program


• nyelvtanfolyamok • szintemelő érettségire történő felkészítések • általános iskolai tanfolyamok • tanártovábbképzések • kiadványok (Felvételi tájékoztató, Értesítő) • az iskola helyiségeinek bérbeadása • az iskola külső területének bérbeadása • az iskola büféjének bérbeadása 7.3.6. Iskolai „ PR” • a Lovassy László Gimnázium honlapja az Interneten • iskolai évkönyvek • beiskolázási tájékoztatók • kapcsolat a helyi rádióval, televízióval, újságokkal • tájékoztató értekezletek a szülőknek a beiskolázás előtt • kapcsolatok a felsőoktatási intézményekkel és a gazdasági élet szereplőivel • diákjaink fellépései városi és regionális rendezvényeken, művészeti bemutatókon és sportversenyeken • iskolai rendezvények, ünnepek • eredményeink nyilvánosságra hozása

74


8. FELTÉTELEK 8.1. Személyi feltételek Megnevezés

2007. novemberi engedélyezett létszám

Pedagógus képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazott, könyvtáros tanár

60,5

Oktatástechnikus, iskola-informatikus, laboráns

2,5

Műszaki

3

Munkaügyes, ügyviteli alkalmazott, ügyintéző, iskolatitkár

6

Egyéb (gondnok, portás, takarító)

13,5

8.1.1. A pedagóguslétszám változása A tervezés jelenlegi szintjén úgy tűnik, hogy az új pedagógiai programunk bevezetésével, az új szerkezetre való átállással (a hatosztályos és a négyosztályos gimnázium kifutása) iskolánkban a 2010/2011-es tanévig további néhány (3-4) tanári állás megszűnik. Egyetlen műveltségi területen sem keletkezik létszámhiány. Az ötévfolyamos gimnázium teljes kiépülése után a jelenlegi 22 osztály helyett 20 osztállyal fogunk működni. A munkaközösség-vezetők minden munkaközösségi taggal irányított beszélgetéseket folytatnak, amelyek során arra is keresik az egyénileg adott válaszokat, hogy ki hol, mely területen munkálkodva kívánja a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógiai programot megvalósítani. Mely szakok, műveltségi modulok tanításában kíván részt venni, melyik szinten, milyen területen vállal munkát az iskolában a szokásos oktatói tevékenységén felül, hol és milyen részt vállal a szaktárgyak helyi tanterveinek finomító munkájában (követelmények pontosítása, vizsgák előkészítése stb.). A munkaközösség-vezetők megvizsgálják, mik az egyes pedagógusok egyéni karrier elképzelései. Különös tekintettel megtervezik az új óratervekre és a nyelvi előkészítő évre való áttérésből és a minőségbiztosításból eredő feladatokat. Az iskola 2003-ban elfogadott öt éves Továbbképzési programjának ismeretében a jogi státusból adódó fenntartói hozzájárulással és az érvényes OKM rendeleteknek megfelelően javaslatot fogalmaz meg az iskolavezetés és a pedagógus felé is, hogy kit melyik továbbképzésre ajánl. Az intézmény vezetője a szükséges létszámleépítések tekintetében körültekintően, a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével jár el. A munkaközösség-vezetők tanácsa javaslatot tesz ezen beszélgetésekből kirajzolódó kép alapján az igazgatóság tagjainak nemcsak a tantárgyfelosztást, a továbbképzések tervezését illetően, hanem az iskola éves rendezvényeinek tartalmi elkészítéséhez is.


75

Pedagógiai program

Feltételek

A Kt. 129.§-ban szabályozottan lehetőség nyílik arra, hogy az PP átdolgozását, a helyi tantervek elkészítését, az iskola minőségirányítási programját és a házirend átdolgozását a kötelező órák terhére végeztesse el az intézmény igazgatója. 8.1.2. Tervezett továbbképzések: Az iskola jelenleg érvényes (2003. szeptember 01. – 2008. augusztus 31.) Továbbképzési terve alapján a szakvizsgára felkészítő, azzal egyenértékűsíthető képzések közül az 5 éves ciklus alatt támogatandó képzések: Szak

Pedagógus Jelenleg tanított tárgy létszám közoktatási vezető szakirányú továbbképzés 2 fő Matematika, fizika, testnevelés Mozgókép és médiakultúra szakirányú tovább1 fő Rajz képzési szak Etika, társadalom és állampolgári ismeretek 1 fő Magyar szakirányú továbbképzési szak A fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pe14 fő dagógiája szakirányú továbbképzési szak Játék és szabadidő szervező pedagógiai szakirá1 fő Biológia, kémia, fizika nyú továbbképzési szak Gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó tovább1 fő képzési szak A továbbképzések másik csoportja legalább 120 tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. Az 5 éves ciklus alatt a program keretében támogatandó továbbképzések a következők (fontossági sorrendben): 4 félév

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pe- 1 fő dagógus számára akkreditált továbbképzés 2x120 órás 4 félév EU ismeretek tanítása 1 fő max 120 óra Tanítás és tanulásmódszertani továbbképzések 2 fő - projektpedagógia - tanulásmódszertan - kooperatív csoporttechnikák max 120 óra Informatikai eszközök alkalmazása a szaktárgyi tanításban max 120 óra Szaktárgyi módszertani továbbképzések A pedagógusok csak az OM által engedéllyel rendelkező továbbképzések közül választhatnak. A munkáltató a 120 órát meghaladó képzéseken részvevőkkel tanulmányi szerződést köt, a hatályos jogszabályoknak mefelelően. A továbbképzések ütemezését az éves beiskolázási terv tartalmazza. A beiskolázási terv elkészítésénél előnybe kell részesíteni azt

76


Feltételek -

Pedagógiai program

akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra (20032008 között betöltik a 40. életévüket, vagy közelednek a rendszerből való kilépést jelentő 50. életévükhöz); akiknek a hétévente való továbbképzésen való részvételét a munkáltató elrendelte; akik a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkeztek.

A tervezésnél figyelembe vesszük a Kt 17.§. (7). pontjában szabályozott lehetőségként azt, hogy a tantárgyi modulok oktatására nemcsak a megfelelő szakos tanári végzettség, hanem a munkakörre előírt végzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség is jogosít. • Szakmai ismeret kibővítése Egyes műveltségi területekhez kötött tantárgyak műveltségtartalma is változik a legutóbbi tanterv óta. Szükséges, hogy minden munkaközösség megtalálja azokat a továbbképzési tartalmakat és formákat, amelyekkel a leghatékonyabbnak gondolja a szakmai ismeretek modernizálását, kibővítését. Fontos, hogy a t a n á r o k i n f o r m a t i k a i i s m e r e t e i gyarapodjanak. A tanároknak alkalmasakká kell válniuk a multimédiás eszközök használatára. Képesekké kell válniuk arra, hogy az i n t e r n e t e t m i n t e s z k ö z t úgy építsék be a tanítási-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzenek elő. Az internet használatával átalakulhat a hagyományos tanárszerep. A tanár ugyanis olyan tanácsadóvá léphet elő, aki a diák önálló internetes ismeretszerzését vagy információgyűjtését segíti. Az egyes szakmai munkaközösségek h e l y i t a n t e r v e i k b e n megfogalmazzák a szakmailag is indokoltnak tartott továbbképzéseket. A javaslattételnél nem elhanyagolható szempont, hogy a továbbképzésben részt vevő szaktanárok szakhelyettesítését az illető munkaközösség vállalni tudja. Az iskola rendelkezésére álló továbbképzési keret lehetőségeit figyelembe véve a munkaközösség-vezetők tanácsa rangsorolja az éves igényeket, az igazgatóság pedig évente a nevelőtestület elé terjeszti a javaslatot. • Didaktikai, pszichológiai, szociológiai ismeretek kibővítése A pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek megvalósulása nagy mértékben függ nevelőtestületünk szakmai felkészültségétől. Ez természetesen nemcsak a tanár tanított szakjában való jártasságát jelenti. Fel kell készülni a s a j á t o s n e v e l é s i i g é n y ű t a n u l ó k iskolai problémáinak kezelésére is. Eredményes felvételi vizsga nyomán tanulói jogviszonya lehet iskolánkban testi, érzékszervi illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulás egyes területeiben tartósan és súlyosan akadályozott tanulónak (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, hyperaktivitás stb.). Iskolai érdek is, hogy a tanári testületből több kolléga a tanári továbbképzés keretében ezzel kapcsolatos akkreditált képzésben vegyen részt, és a sajátos nevelési igényű gyerekek gondjaiban mentális és szakdidaktikai segítséget is tudjon nyújtani. A k o m m u n i k á c i ó s k u l t ú r a , ebbe beleértve a nagyfokú empátiakészséget is, a tanulók rejtett problémáinak feltárása, pozitív személyiségük széles körű fejlesztése olyan technikák elsajátításával is lehetséges, amelyek nem feltétlenül természetes eszközei egy pedagógusnak. Ezen technikák elsajátítására interaktív tanfolyamon való részvételt szorgalmazunk. Kiemelten támogatjuk a HHT-AJTP programhoz meghirde-


77

Pedagógiai program

Feltételek

tett tanári továbbképzéseket, a tanulás módszertanához és a kommunikációs képességek fejlesztéséhez köthetőeket. A 2008. szeptember 1-től kialakítandó új továbbképzési tervben kiemelt szerepet szánunk az új IKT eszközök bevezetését és felhasználását segítő továbbképzéseknek.

8.2. Tárgyi feltételek 8.2.1. Az intézmény ingatlanjai Az intézmény egyetlen ingatlanja a Veszprém, Cserhát 11. számú épület, amelyet 1968-ban építettek 14 tanteremmel, amit az iskolánk 20 osztálycsoporttal és két profillal vett át. Az épületben lévő helyiségeket többször átépítették: a műhelyekből, raktárakból, folyosórészletekből alakítottak ki újabb és újabb tantermeket és bontótermeket. Több ízben szertárakat is feláldoztak. A fűtés korszerűsítésekor a kazánházból alakítottak ki egy tornaszobát és egy bontó helyiséget, a főzőkonyha megszűnésével orvosi szoba, stúdió és szertár alakult ki az alagsorban, és öt éve keletkezett a földszinten még négy elfogadható méretű tantermünk a menza megszűnésével. 1994-ben készült el a tetőszigetelés megoldásával együtt a tetőtér-beépítés, amely során kialakított tanári dolgozószobák a tanároknak jobb munkakörülményeket teremtettek. Az épület nagyon rossz beosztású, gépészetileg is elavult volt, igen elhasználódott az elmúlt közel negyven évben. A nappali tagozatos tanulólétszám mindig fölötte volt az épület tervezésénél figyelembevett létszámnak (500 főre tervezték az épületet), de a tényleges létszám megközelítette az ezret, mert 2004-ig működött az épületben felnőtt tagozat is. Sok iskolai rendezvénynek nem jutott méltó helyiség. Hiányoztak a testi nevelés alapvető feltételei. A fenntartó önkormányzat a 2004-ben elfogadott gazdasági programjában célul tűzte ki az intézmény épületének teljes körű felújítását és tornacsarnokkal történő bővítését. A Kormány 2005-ben döntött a 2006. évi új címzett támogatásra javasolt beruházásokról, mely alapján a Lovassy László Gimnázium rekonstrukciójára benyújtott koncepció a kedvezményezettek közé került. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a címzett támogatási igény bejelentéséről mintegy 860 MFt összegben (130 MFt önrész és 730 MFt címzett támogatás) 2005. decemberi közgyűlésén döntött. Az épület felújítása és tornacsarnokkal történő bővítése VMJV beruházásában, a FÉNYJEL STÚDIÓ KFT. tervezésében és a VEMÉV-SZER KFT. kivitelezésében 2006 októberében kezdődött el. A főépület felújítása a 2007/2008-as tanévkezdésre befejeződött, augusztus 22-étől diákok, szülők és iskolai dolgozók együttesen költöztették vissza az iskolát a felújított épületbe, ahol a tanítás szeptember 3-án zavartalanul megkezdődött. A felújítás során teljes rekonstrukció valósult meg, mely tartalmazta a teljes gépészeti és infrastrukturális felújítást. Teljes körűvé vált az épület akadálymentesítése. A csarnok átadásával az iskola szabványos méretű tornateremmel bővült, a gimnázium megfelelő körülmények között tudja megtartani a testnevelési óráit, sportrendezvényeit, valamint olyan közösségi tér alakult ki, ahol az iskolai rendezvények megtartására is lehetőségünk van. Az udvaron kialakított amfiteátrum a közösségi élet további fejlődésére is lehetőséget ad.

78


Feltételek

Pedagógiai program

8.2.2. A gimnázium helyiségei mennyiség

maximális létszám

osztályterem

26

36 fő

szaktanterem

7

18-36 fő

számítógépterem

4

15-18 fő

nyelvi terem

2

20 fő

tornaterem

2

-

tornaszoba

1

-

kémialabor

1

18 fő

könyvtár

1

-

tanári tárgyaló

1

40 fő

tanári

20

4 fő

iroda

5

1-5 fő

takarítók szobája

1

-

tornaöltözők

4

-

szertár

5

-

stúdió

1

-

orvosi szoba

1

-

műhely

2

-

raktár

3

-

diákönkormányzati szoba

1

15

segélykönyvtár

1

-

büfé

1

-

porta

1

-

8.2.3. Az iskolai könyvtár helyzete Az 1968-as költözés óta az épület alagsorában kapott helyet az iskola könyvtára. Az elhelyezés mindig méltatlan volt a nagy múltú iskola megyei szinten is kiemelkedő állományú és összetételű 30000 kötetes könyvtárához. Az utóbbi években méltán kapott nagyobb hangsúlyt az iskolai könyvtár, amely a modern kor követelményeinek megfelelően médiatár, iskolai információs bázis is kell, hogy legyen. A tanulók számára a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és az önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, vagyis az egész nevelőtestület ügye. A könyvtárhasználati kultúra szintjének emelése, az önművelési szokások fejlesztése akkor lesz igazán eredményes, Lovassy László Gimnázium

79

Pedagógiai program

Feltételek

pedagógiai programunk közösen vállalt keretében akkor tudjuk feladatainkat teljesíteni, ha mindez egy hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra támaszkodik, ha az iskola különböző szinten megjelenő médiaanyaga összeköthető egyetlen hálózatba. Jelenlegi könyvtárunk igyekszik maximálisan igazodni a tanulói igényekhez: minden nap nyitva van, kölcsönözni és helyben olvasni minden nap lehet. A szakkönyvek nagyobb része szabadpolcos elhelyezésű, ami segíti az egyéni kutatást. Az 1996/97-es tanév során az iskola pályázat útján elnyerte a Soros Alapítvány SZIRÉNkönyvtárprogramját. Ennek a programnak a használatával a könyvtár kezelése (pl. a nyilvántartás, katalogizálás, leltározás, adatgyűjtés, esetleg kölcsönzés) és a könyvtári anyagban a tájékozódás korszerűbb lett. A könyvtári állomány gépre vitele 2000-ben megtörtént. Ezzel párhuzamosan a teljes körű leltárt és a selejtezést sikerült befejezni. A nyilvántartás és a leltározás nagy gondját megkönnyíti a könyvtári számítógépes program. Az iskolai könyvtárak számára kiírt pályázatokon rendszeresen részt vettünk és nyertünk is több ízben. Először az állomány gyarapítására fordíthattuk a megnyert összeget, az utóbbi két évben pedig a könyvtári berendezésre. Új, esztétikus asztalok és székek kerültek az olvasóterembe, és egy számítógép is segíti a könyvtáros munkáját. 8.2.4. A testnevelés lehetőségei az iskola jelenlegi épületében Pedagógiai programunk fontos alapelve az egészséges életmódra nevelés. Mindannyian tudjuk és hisszük, hogy komoly szellemi tevékenységet csak egészségesen, jó fizikai kondíciókkal rendelkező emberek képesek hosszú távon végezni. Ennek megfelelően nagyon fontosnak tartjuk a testnevelési órákon és a sportköri foglalkozásokon tanulóink fizikai felkészítését. A fizikai felkészítés mellett azonban jelentős szerepet tulajdonítunk (az elsajátított labdajátékok által) a játékosságnak, a kikapcsolódásnak, a relaxációs képesség kifejlesztésének is. Az iskola felújításával és tornacsarnokkal történő bővítésével alapvetően változtak meg a testnevelés feltételei, mind a testnevelési órákon, mind a délutáni foglalkozások keretében. A „régi” tornaterem, a sportcsarnok, a konditerem, a bitumenes kézilabdapálya, a futópálya lehetővé teszi a mindennapos testnevelés biztosítását a tanulóink számára. Az új öltözők biztosítják a tanulók számára a két tanóra közötti kulturált átöltözést, tisztálkodást. Sportszerek beszerzésére, korszerűbbekre cserélésére az elkövetkező időszakban is szükség lesz. Nem halasztható sokáig az iskolai futópálya felújítása, amelynek megkopott salakrétege már-már balesetveszélyes, és a belvárosi porterhelést is jelentősen növeli. 8.2.5. Az informatikaoktatás tárgyi feltételei 8.2.5.1 Szaktantermek és egyéb helyiségek Az informatikaoktatást jelenleg 4 szaktanterem szolgálja. Számát tekintve ez kielégítő feltételeket biztosít a csoportbontáshoz a nyelvi előkészítő évfolyamok számára is. Ezen túlmenően a négy szaktanterem lehetővé teszi, hogy az órarendek egyeztetésével más tantárgyak oktatására is felhasználják az ott elhelyezett eszközöket, továbbá biztosítható néhány terem délutáni nyitva tartása a tanulók számára tanuláshoz, gyakorláshoz, valamint kielégíthető a szakkörök délutáni teremigénye is. A szaktantermek jelenlegi felszereltsége azonban a pedagógiai program által támasztott igényeknek nem felelnek meg teljes egészében. A következő felszerelésekre lenne szükség: 80


Feltételek

Pedagógiai program

• Két teremben webkamera és mikrofon (2-2 db termenként) • Egy teremben az elavult, lassú szkennert cserélni kell. • Egy teremben két éven belül cserélni kell a ma már korszerűtlen projektort. Nagy előrelépés az alagsori tanári előkészítő helység kialakítása. Itt mód nyílik arra, hogy az informatika tanárok óráikhoz tárolják és előkészítsék a szemléltető eszközöket, és ez a helység ad helyet az iskolainformatikusnak is karbantartási-szerelési munkákhoz. A szaktantermek felsorolása a tanulói munkahelyek feltüntetésével: Terem Informatika I.

Tanulói munkahely 15

Informatika II.

15

Informatika III:

18

Informatika IV.

18

Felszerelés Kivetítő számítógéppel, hangszórók, lézernyomtató, szkenner. Webkamera, mikrofon, fülhallgató (2-2 db) Kivetítő számítógéppel, hangszórók, lézernyomtató, szkenner. Webkamera, mikrofon, fülhallgató (2-2 db) Kivetítő számítógéppel, hangszórók, lézernyomtató, szkenner. Kivetítő számítógéppel, hangszórók, lézernyomtató, szkenner.

8.2.5.2 Számítógép-hálózat Az iskolai informatikai rendszer alapját az intézmény helyi hálózata alkotja. Nemcsak az informatika oktatását szolgálja, hanem ma már a tanári munka nélkülözhetetlen eszközei közé tartozik. Az iskola felújítása során a kábelrendszert korszerűsítették, a végpontok száma többszörösére nőtt. Jelenleg az iskola nem rendelkezik elegendő switch-csel ahhoz, hogy minden végpontra hálózati kapcsolatot is tudjunk adni. A kábelezett helyi hálózatot egészíti ki az iskola kiválasztott tereit lefedő WIFI hálózat. A helyi hálózati szolgáltatások többségét jelenleg egy ma még megfelelőnek tekinthető, de 3 éven belül cserélendő szerver látja el. Ezen a szerveren felhasználó az iskola minden tanulója és dolgozója. Az iskolai hálózati szolgáltatások kritikus pontja a megfelelő átviteli sebességű és üzembiztos internet kapcsolat. Ahhoz, hogy a párhuzamosan több teremben folyó informatikaoktatáshoz, esetleg más tantárgyak órai foglalkozásaihoz és a tanári illetve adminisztrációs igényekhez is elegendő átviteli kapacitás álljon rendelkezésre, jelenleg legalább 25 mbps, középtávon (3-5 éven belül) pedig legalább 100 mbps átviteli sebességet kell biztosítani. (Ez utóbbi becslésben az informatikai alkalmazások várható fejlődéséből adódó igényeket is figyelembe vettük.) Ma ezt az igényt több szolgáltató igénybevételével tudjuk kielégíteni. A legnagyobb sávszélességű kapcsolatot a Pannon Egyetem felé kiépített, és a HUNGARNET keretében igénybe vett mikrohullámú összeköttetés jelenti. Ezt egészíti ki a Sulinet illetve az elsősorban tartalékot jelentő kábeltv és ADSL kapcsolat. A középtávú igényeket csak újabb fejlesztésekkel lehet kielégíteni, valószínűleg a Pannon Egyetem felé kell a sávszélesség bővítésének lehetőségét megtalálni.


81

Pedagógiai program

Feltételek

8.2.5.3 Számítógépes munkahelyek 8.2.5.3.1 A tanuló munkahelyek hardver eszközei A gyors technikai fejlődés, valamint az eszközök elhasználódása miatt folyamatosan korszerűsítésre van szükség. Jelenleg mind a négy tanterem tanulói munkahelyei megfelelő színvonalúnak minősíthetők az oktatási feladatok szempontjából. Azonban évente átlagosan egy tanterem gépeinek cseréjét biztosítani kell. 8.2.5.3.2 A tanulói munkahelyek szoftver eszközei A szoftverellátás alapját a Microsoft céggel kormányzati szinten kötött, 2008. 03. 30-ig érvényes megállapodás képezi. Ez jelenleg biztosítja az oktatási feladatok ellátásához szükséges szoftvereket. Távolabbra a szoftverellátás nem tervezhető. 8.2.5.3.3 A tanári felkészüléshez szükséges informatikai eszközök Az informatika órák sok technikai előkészületet igényelnek. Mintaprogramokat, dokumentumokat, kép és hangfájlokat stb. kell előkészíteni. Ezen túlmenően számos iskolai érdekből elvégzendő feladat hárul az informatika tanárokra, amelyek elvégzése ugyancsak megfelelő eszközöket igényel. Ezért minden informatika tanárnak és az iskolainformatikusnak korszerű, saját használatú számítógéppel kell rendelkezni. A hardver feltételek ma biztosítottak, de egyes speciális szoftverek, amelyek a tananyagfejlesztéshez lennének szükségesek, valamint az iskolai életnek az oktatáson kívüli informatikai igényeit szolgálnák, még hiányoznak. Ilyen professzionális szoftver eszközök a következők: • • • •

grafikus programcsomag webszerkesztő szoftverfejlesztő környezet videószerkesztő

8.2.6. Az oktatást segítő audiovizuális eszközök A stúdió működéséről A video- és hangkazetták és DVD-k döntő többségét itt tároljuk (található még video-, DVD és hangkazetta a német munkaközösség 112. szobájában, illetve az irodalmi kabinetben és az énekteremben.) A hang- és a videokazettákról egy részletes katalógus készült, a stúdióban elérhető. Ezen kazetták (a master-felvételek kivételével) a tanárok számára kikölcsönözhetők. Fejlesztések a stúdióban: A video-, DVD és hangkazetták nyilvántartását számítógépes formában tudjuk a jövőben elképzelni. Ez nagyban segítené mind a stúdióban, mind az egyes tanári munkahelyeken a keresést, megfelelő rendszer kidolgozásával még a hálózat működtetését is. (A számítógéphálózatot már kiépítettük a stúdióban, azonban szükség lenne új számítógépre). A hangtechnikai berendezések használatáról Ezeket a berendezéseket elsősorban az idegen nyelvek oktatásánál használjuk. A telepített készülékek használata a szaktanár számára egyszerű, csak a megfelelő kazetta előzetes beállítására van szükség. Kettő termünkben (107 és 110) beépítetten vannak jelen az alábbi eszközök: 1 db erősítő, kazetta, CD és DVD lejátszó, 2 db hangfal, míg a többi teremben hordozható lejátszó eszköz segíti az idegen nyelvet oktató tanárokat. 82


Feltételek

Pedagógiai program

Az épületben belső hangos hálózat is működik. Az összes tanterem, a szertárak, folyosók vannak ebbe bekapcsolva. A belső telefonhálózat: 2 fővonalból, 32 mellékvonalból áll, és 36 telefonkészülék, egy fővonal fax + üzenetrögzítő (igazgatói irodában), egy nyilvános készülék (a Bognár Zoltán emlékteremben) tartozik hozzá. 8.2.7. Az oktatást segítő eszközök Az informatika oktatásához és iskolai alkalmazásához szükséges eszközök és fejlesztések felsorolása a 8.2.5. pontban megtörtént. Eszköz

rendelkezésre áll

szükséges még

videokamera, kamkorder

3

-

videomagnó

24

-

DVD lejátszó

12

1

HDD+DVD író, szerkesztő

2

-

VHS+DVD lejátszó

4

-

editáló magnó

2

-

projektor

8

-

monitor (tv)

4

-

videoállvány

1

1

színes tv

25

3

diavetítő

2

-

írásvetítő

10

-

sztereo erősítő

3

2

kazettás deck

10

1

CD-lejátszó

2

-

lemezjátszó

2

-

hangfalak (pár)

14

1

diktafon

6

-

kazettás rádiómagnó + CD

27

-

fax

1

-

fénymásoló

5

1

telefon

36

-

fényképezőgép

6

2

mikroszkóp

13

-

égető kemence

1

-

URH mikrofon

2

-

számítógép

0

1


83

Pedagógiai program

Feltételek

8.2.8. Szükséges fejlesztések Az iskolai költségvetés éves tervezésekor a jelenlegi adottságainkhoz és jövőbeli lehetőségeinkhez igazítva melléklet formájában az eszközfejlesztések időarányos részletezését elkészítjük. A rangsorolást az iskola igazgatója terjeszti a munkaközösség-vezetők tanácsa, vitatott kérdésekben a tantestület elé. Ügyelünk arra, hogy a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok megvalósítását szem előtt tartva fejlesszük az egyes területeket. Iskolánkban három évre szóló középtávú eszköz-fejlesztési terv alapján dolgozunk. A 11/1994-es MKM rendeletben előírt eszköz- és felszerelésjegyzékben rögzítettek megvalósítását a fenntartó Oktatási Keret létrehozásával segíti, mely közvetlenül használható eszközbeszerzésekre valamint pályázati önrészként is. Az informatika oktatása folyamatos eszközfejlesztést igényel, a nagyon gyorsnak számító három éves amortizációs idő miatt is. A pályázaton való sikeres szerepléseinknek - ezen a területen nem állunk rosszul.

84


9. A TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVEI E pedagógiai program szerves részét képezik az alábbi tantárgyi programok illetve tantervek: •

Az angol nyelv helyi tanterve.

•

A biológia tantárgyi programja és helyi tanterve.

•

Az ének-zene tantárgyi programja és helyi tanterve.

•

Az etika tantárgy helyi tanterve.

•

A filozófia tantárgy helyi tanterve.

•

A földrajz helyi tanterve (németül is).

•

A francia nyelv helyi tanterve.

•

A fizika tantárgy tanterve.

•

Az informatika tantárgy helyi tanterve.

•

A kémia tantárgyi programja és helyi tanterve.

•

A Landeskunde (országismeret) helyi tanterve.

•

A magyar nyelv és irodalom helyi tanterve.

•

A matematika tantárgyi programja és helyi tanterve.

•

A mozgóképkultúra és médiaismeret helyi tanterve.

•

A német nyelv helyi tanterve.

•

A német nyelv és irodalom helyi tanterve.

•

Az orosz nyelv helyi tanterve.

•

Az osztályfőnöki program.

•

A rajz és vizuális kultúra helyi tanterve.

•

A spanyol nyelv helyi tanterve.

•

A tánc és dráma helyi tanterve.

•

A társadalomismeret helyi tanterve (németül is).

•

A történelem helyi tanterve.

• A testnevelés helyi tanterve. A tantárgyi programokat a munkaközösségek e pedagógiai programhoz illesztették úgy, hogy nem ismételték meg a tantárgyra vonatkozó általánosan már megfogalmazott elveket, eljárásokat. Kiemelték viszont a tantárgyspecifikumokat különös tekintettel az értékelés, osztályozás, a továbbhaladás feltétele, a belső vizsgák, a taneszköz-választás és a kétszintű érettségi követelményei (témakörei) kérdéseiben.


85

Pedagógiai program

A tantárgyak részletes tantervei

A tantervek készítésénél a munkaközösségek támaszkodtak az MKM /OM és az OKI tantervi adatbankjában megjelent minősített tantervekre és a kerettantervi rendelet szaktárgyi anyagára.

86


10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 10.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A jelen pedagógiai programban foglaltak fenntartói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba. A korábban életbelépett iskolai pedagógiai program szerint tanulók vonatkozásában felmenő rendszerben az új program megfelelő elemeit értelemszerűen, nagy körültekintéssel kell alkalmazni.

10.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak csak nevelőtestületi határozattal és írásban módosíthatók. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők tanácsának jóváhagyásával. A módosítás lehetséges indokai: • • • • •

törvényi előírások változása; az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; az iskolaszék írásbeli kérelme; a diákönkormányzat írásbeli kérése; munkaközösségek írásbeli kérelme.

A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösség-vezetők tanácsa elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában).

10.3. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség-vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé.


87

Pedagógiai program

Érvényességi rendelkezések

A tantárgyi programokban, a tantervekben foglaltak megvalósulásának mértékét a munkaközösségek évente értékelik, az új tanévben már az éves munkatervek összeállításánál ügyelnek a munkaközösségi szinten megoldható problémák elrendezésére. Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Lényeges megállapításaikat, javaslataikat írásban eljuttatják az iskolavezetéshez, szükséges esetben az önkormányzathoz. Minden változtatási javaslat vegye figyelembe, hogy a program beválásáról felelősséggel csak a bevezetés után eltelt 6-8 év után lehet nyilatkozni. Hasonlóan pl. a fakultációs rendszer előnyei is csak a bevezetés utáni, 5-6 évvel később derültek ki, és az csak a négyosztályos gimnáziumra vonatkozott. Most hosszabb a kifutás.

88


11. MELLÉKLETEK •

Az iskola helyi tantervei.

•

Az iskola egészségnevelési programja.

•

Az iskola környezetnevelési programja.


89

12. TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETŐ ..................................................................................................................................................3 1.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ........................................................................................................................3 1.2. AZ EREDMÉNYESSÉG ÖSSZETEVŐI..........................................................................................................4 1.3. HAGYOMÁNYOK ....................................................................................................................................5 1.3.1. Tantárgyi hagyományok...................................................................................................................5 1.3.2. Szervezeti hagyományok...................................................................................................................7

2.

JOGI STÁTUS..............................................................................................................................................9

3.

NEVELÉSI ALAPELVEINK....................................................................................................................11 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

4.

HARMONIKUS SZEMÉLYISÉGET FEJLESZTŐ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ........................................11 KORSZERŰ, SOKOLDALÚ ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG BIZTOSÍTÁSA .........................................................12 ALKOTÓ GONDOLKODÁSRA ÉS GONDOLKODVA CSELEKVÉSRE NEVELÉS, KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS12 SZÍNVONALAS, KÖVETKEZETES OKTATÁS ............................................................................................12 A HARMONIKUS CSALÁDI ÉLET ÉRTÉKEINEK FEL- ÉS MEGISMERTETÉSE, ELFOGADTATÁSA ..................13 A HAGYOMÁNYOK TISZTELETE, ÁPOLÁSA............................................................................................13 AZ EGÉSZSÉGES ÉS KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDRA NEVELÉS .........................................................14

A KÉPZÉS RENDJE .................................................................................................................................15 4.1. AZ ISKOLA GYEREKKÉPE......................................................................................................................15 4.2. A KÉPZÉS BELSŐ SZAKASZAI ................................................................................................................16 4.2.1. Hatosztályos gimnázium (kimenő) .................................................................................................16 4.2.2. Négyosztályos gimnázium (kimenő) ...............................................................................................17 4.2.3. Ötosztályos gimnázium (két típus)..................................................................................................18 4.3. KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK .....................................................................................................20 4.3.1. Speciális matematika tantervű osztály ...........................................................................................20 4.3.2. Német nemzetiségi osztály..............................................................................................................20 4.3.3. Informatika specializáció ...............................................................................................................21 4.3.4. Kiemelt angol nyelvi képzés ...........................................................................................................21 4.3.5. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (HHT-AJTP)................21 4.3.6. A 11-12. illetve 12-13. évfolyam újabb specializációs lehetőségei ................................................21 4.3.7. Délutáni kínálataink.......................................................................................................................22 4.4. A TANULÓI JOGVISZONY ......................................................................................................................25 4.4.1. Belépés ...........................................................................................................................................25 4.4.2. Továbbhaladás ...............................................................................................................................29 4.4.3. A tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................................30

5.

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT................................................................................................................33 5.1. AZ ISKOLAI ÉLET SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐI .......................................................................................33 5.2. ÉRTÉKELÉS ÉS MOTIVÁCIÓ ...................................................................................................................33 5.3. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE ....................................................................................................40 5.3.1. A tanév beosztása ...........................................................................................................................40 5.3.2. Az iskola ünnepei, megemlékezései ................................................................................................40 5.3.3. Az intézmény rendezvényei.............................................................................................................41 5.3.4. Az iskola ünnepeinek és rendezvényeinek hagyományos alapelvei................................................41 5.3.5. Az iskola önköltséges programajánlata .........................................................................................43 5.3.6. Az iskolai közösségek és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás.................................................43 5.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK...........................47 5.5 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK................................................................................................................................................50

6.

HELYI TANTERV.....................................................................................................................................53 6.1. 6.2.

TANTÁRGYI RENDSZERÜNK .................................................................................................................54 ÓRASZÁMOK ........................................................................................................................................56


91

6.2.1. Ötosztályos gimnázium (két típus)..................................................................................................56 6.2.2. Négyosztályos gimnázium ..............................................................................................................56 6.2.3. Hatosztályos gimnázium ................................................................................................................56 6.2.4. A specializáció óraszámai az ötosztályos gimnáziumban (nyelvi előkészítő évvel), a kétszintű érettségi követelményei a helyi tantervekben ...............................................................................................66 7.

ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN........................................................................69 7.1. TANULÓI RÉSZVÉTEL AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ...................................................................................69 7.2. A SZÜLŐI RÉSZVÉTEL AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ...................................................................................71 7.3. AZ ISKOLA EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI, VÁLASZOK AZ IGÉNYEKRE, MARKETING....................................72 7.3.1. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások (Kt. 114.§.)..........................................................72 7.3.2. Térítési díjas szolgáltatások ...........................................................................................................72 7.3.3. Teljes egészében önköltséges szolgáltatások..................................................................................73 7.3.4. Szociális ellátások ..........................................................................................................................73 7.3.5. Többletbevétel-szerzési lehetőségek ...............................................................................................73 7.3.6. Iskolai „ PR” .................................................................................................................................74

8.

FELTÉTELEK ...........................................................................................................................................75 8.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................75 8.1.1. A pedagóguslétszám változása.......................................................................................................75 8.1.2. Tervezett továbbképzések: ..............................................................................................................76 8.2. TÁRGYI FELTÉTELEK............................................................................................................................78 8.2.1. Az intézmény ingatlanjai ................................................................................................................78 8.2.2. A gimnázium helyiségei..................................................................................................................79 8.2.3. Az iskolai könyvtár helyzete ...........................................................................................................79 8.2.4. A testnevelés lehetőségei az iskola jelenlegi épületében ................................................................80 8.2.5. Az informatikaoktatás tárgyi feltételei ...........................................................................................80 8.2.6. Az oktatást segítő audiovizuális eszközök ......................................................................................82 8.2.7. Az oktatást segítő eszközök.............................................................................................................83 8.2.8. Szükséges fejlesztések.....................................................................................................................84

9.

A TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVEI ....................................................................................85

10. 10.1. 10.2. 10.3.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .............................................................................................87 JELEN PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ............................................................................87 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, LEHETSÉGES INDOKAI .........................................87 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLÁSÁNAK MECHANIZMUSA .....................................................87

11.

MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................89

12.

TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................91

92


A veszprémi LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents