A Vedres István Építőipari Szakközépiskola
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
Készítette:
Dobó László igazgató
Szeged, 2007. 03. 30.
Minőségirányítási program
Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(12) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program készítése A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette. A program elfogadása előtt megtörtént a törvényben meghatározott érdekelt szervek véleményének kikérése. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2007. 03. 29. Diákönkormányzat jóváhagyásának dátuma: 2007.03.28. Iskolaszék jóváhagyásának dátuma: 2007.03.29 Szülői Szervezet jóváhagyásának dátuma: 2007.03.29. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2007. 03. 30. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012. 03. 30.
3
TARTALOMJEGYZÉK 1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, KÜLÖNÖSEN AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK ........................................................................................................................................................ 6 1.1
VALAMENNYI VÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY FELADATA .................................... 6
1.2.
VALAMENNYI ISKOLA FELADATA ........................................................................................................ 6
1.3.
VALAMENNYI SZAKKÖZÉPISKOLA FELADATA .................................................................................... 7
1.4.
FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK FELADATMEGHATÁROZÁSA........................................ 7
2. ÁLTALÁNOS RÉSZ ........................................................................................................................................ 8 2.1.
JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................... 8
2.2.
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................. 9
2.3.
AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MÚLTJA ................................................................................. 9
2.4.
MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ................................................................................................... 10
3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE ..................................................................... 12 3.1.
AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE.................................................... 12 Jogi dokumentumok megismerése, betartása .................................................................................... 12 Az intézmény működésének folyamata ............................................................................................... 12 Stratégiai tervezés .................................................................................................................................. 15 Éves munkaterv ....................................................................................................................................... 18
3.2.
A VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS.......................................................................................... 20 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése ......................................................................... 20 A teljesítményértékelés .......................................................................................................................... 21 Éves értékelés ......................................................................................................................................... 22
3.3.
HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE .................................................................................................. 25 Az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (pedagógus munkatárs) ...................................................................................................................................... 26 Továbbképzési rend működtetése ........................................................................................................ 28
3.4.
INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ..................................................................................................... 30
3.5.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE INTÉZMÉNYEN BELÜL ....................................... 32
3.6.
A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA .......................................................................................... 33
3.7.
KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL.................................................................................................. 33
3.8.
AZ INTÉZMÉNY HONLAPJA ................................................................................................................ 35 Az iskola környezete ............................................................................................................................... 35 Iskolánk információs rendszere ............................................................................................................ 36 Partneri igény- és elégedettségmérés folyamata ............................................................................... 37 A partneri igény- és elégedettség-mérés szabályozása ................................................................... 38
3.9.
AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ......................................................................................................... 40 Az irányított önértékelés szabályozása, eljárásrendje ...................................................................... 40 Az irányított önértékelés területei ......................................................................................................... 42 Indikátorok ................................................................................................................................................ 43
4. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................. 47 4.1.
A PEDAGÓGUS MUNKA TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA: ................................................... 47
4
4.2.
AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJAI, SZEMPONTJAI: ......................................................................................... 47
4.3.
A MINŐSÉGI SZORZÓ ........................................................................................................................ 47
4.4.
A NEVELŐ MINŐSÉGI MUTATÓJA ...................................................................................................... 48
4.5.
AZ ISKOLA MINŐSÉGI MUTATÓJA ..................................................................................................... 48
4.6.
A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................... 48
4.7.
MINŐSÉGI RÉSZTERÜLETEK ÉS A MINŐSÉGI SZORZÓK HATÁRÉRTÉKEI .......................................... 49 1.
A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma. ................................................................ 49
2.
A tanított osztályok tanulóinak körében a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az iskolai átlaghoz képest. ................................................................................................................. 49
3.
Tanórán kívüli foglalkozások és tanulási nehezítettséggel küzdő, mentális problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás ............................................................................................... 50
4.
Az Oktatási Hivatal felmérési eredményeinek iskolai elismerése. Az országos felmérés és az iskolai átlag tükrözi az iskolában folyó alapkészségek fejlesztésének eredményeit. ..... 50
5.
Óralátogatási értékelés szorzója a látogatást követően ........................................................... 50
6.
Az iskola vezető beosztású tanáraira (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, műhelyfőnök) vonatkozó értékelés .............................................................................................. 51
7.
Speciális pedagógus munkakörök (diákönkormányzatot segítő pedagógus, szabadidőszervező pedagógus, ifjúságvédelmi felelős pedagógus)........................................................ 51
8.
Tanulmányi és sport versenyeredmények: ................................................................................ 52
9.
Egyéb, iskolai felkészítést igénylő versenyeken való részvétel és eredményesség ........... 52
10. Tanításon kívüli tevékenységek szervezése .............................................................................. 53 11. Osztályfőnöki munka. ..................................................................................................................... 53 12. A szakmai munka és a szakirányú továbbképzésen való részvétel. ...................................... 54 13. Ügyeleti munka értékelése ............................................................................................................ 54 14. Adminisztrációs tevékenység értékelése .................................................................................... 54 15. A nevelő iskolai fegyelmi vétségei ............................................................................................... 55 16. Értékelő-önértékelő kérdőív .......................................................................................................... 55 17. Tanulói értékelő kérdőív a tanárokról .......................................................................................... 55 4.8.
MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAPOK ........................................................................................................... 56
SZAKKÉPZETTSÉG ......................................................................................................................................... 67 5. A NEM OKTATÓ MUNKÁT VÉGZŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE .................................. 72 6. EGYÉB ÉVENKÉNTI ÉRTÉKELÉSI, INTÉZKEDÉSI FELADATOK .................................................... 72 6.1.
ÉRTÉKELÉS....................................................................................................................................... 72
6.2.
INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................................. 72
7. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ................................................................... 73 8. A MIP JÓVÁHAGYÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÚTJA ..................................................................... 73 ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK ........................................................................................................................... 76 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK .......................................................................................................................... 77
5
1. Fenntartói minőségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó feladatok 1.1
Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények – lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével – integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű és a többiekkel együtt foglalkoztatható gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket.
1.2.
Valamennyi iskola feladata 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel.
6
7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. 1.3.
Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. 3. A nevelőtestületek a kétszintű érettségi kapcsán a tanulók igényeinek megfelelő felkészítéséhez és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 4. Adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerő-piaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű „piacképes” szakemberképzés folyjék. 5. Fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával.
1.4.
Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. Továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a nappali, esti és levelező tagozatokon. 2. Vállaljanak szerepet a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan működjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdasági-üzleti világgal, a Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Regionális Kirendeltséggel és a Kamarákkal.
7
2. Általános rész 2.1.
Jövőkép és küldetésnyilatkozat
Mottóink: „A tudományokban erő van s hatalom Azoknak érdeme dicsőség, jutalom” (Vedres István) „Kőből, fából házat, Igéből várat!” (Dsida Jenő: Kós Károlyhoz )
A Vedres István Építőipari Szakközépiskola az Alföld déli területének egyetlen építőipari szakközépiskolája, hagyományos beiskolázási körzete Szeged és a környező települések, valamint Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék. Végzett tanítványaink zöme a szakmában dolgozik tervezőként, kivitelezőként, valamint a szakmához kapcsolódó számos munkakörben, így az építésügyi hatóságoknál, az építőanyag-iparban, kereskedelemben, oktatásban stb. Iskolánk nagy gonddal és eredményesen készíti fel tanítványait a továbbtanulásra: a szakmai nyelv értésével, magas szintű rajzkészséggel, sok gyakorlati ismerettel, valamint megalapozott természettudományos szemlélettel tanulnak tovább középfokú szakképzésünkön és elsősorban szakirányú felsőoktatásban. Iskolánk nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte maga elé: A középszintű építőipari szakemberképzésben és a szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt és fél évtizedes tapasztalatunk van, mellyel az iskola a múltban is magas színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk. Az információs társadalom kihívásainak eleget téve célunk olyan informatikai tudásanyag megszerzésének biztosítása, amely segíti a tanulókat az iskola utáni érvényesülésben, mind a munkavállalásban, mind a továbbtanulásban. A mindenkori munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodva igyekszünk az iskolafenntartó önkormányzat, partnereink (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő képzést nyújtani. Nagy szerepet szánunk a gazdasági
racionalitás,
az
eu-konform
környezetbarát gondolkodás kiformálására.
műszaki
szemlélet,
az
ember-
és
Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárások figyelembevételével. 2.2.
Az intézmény bemutatása
Az intézmény neve: Vedres István Építőipari Szakközépiskola Az intézmény székhelye: 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 2. Az intézmény telephelye(i): Az intézmény alapítója: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény típusa: Szakközépiskola Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szerv, melynek pénzügyi–gazdasági feladatait a NevelésiOktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök:
Általános középfokú oktatás
Nappali rendszerű, szakközépiskolai nevelés, oktatás
Szakközépiskolai felnőttoktatás
Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
Szakképesítés
megszerzésére
felkészítő
iskolarendszerű
felnőttoktatás
2.3.
Napköziotthonos és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)
Iskolai intézményi közétkeztetés
Intézményi vagyon működtetése
Diáksport
Az intézmény minőségfejlesztési múltja
Az intézmény 2000. augusztusa és 2002. júniusa között az Oktatási Minisztérium pályázati támogatásában részesülve részt vett a Comenius Programigazgatóság projektjében és kiépítette a Partnerközpontú működés modelljét.
9
A modellből beépítésre kerül a partneri igény- és elégedettségmérés, valamint az irányított önértékelés folyamata és gyakorlata. Az intézmény 2001. augusztusa és 2003. márciusa között 5 másik iskolánál látta el az Oktatási Minisztérium és a Comenius Programigazgatóság csoportos Comeniusprojektjében a multiplikátori feladatokat. A szakmai minőségbiztosítás ágazatainkban a szakmagyakorlás elengedhetetlen feltétele, ezért tananyagaink és oktatásunk szerves része. Jelen dokumentum az Iskola 2004.05.15-én kelt „Minőségirányítási program”-jának továbbfejlesztett
változata,
amelyet
a
törvényi
változások,
a
fenntartói
minőségirányítási program konvergenciája és a minőségfejlesztés előre vivő ereje eredményeztek. Minőségpolitikai nyilatkozat
2.4.
Iskolánk - a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Vedres István Építőipari Szakközépiskola közoktatási feladatellátása minőségén a mindenkor aktuális jogszabályok és az iskola belső szabályzói, a társadalmi igényeknek
megfelelő,
eu-konform
képzésre
épülő
oktató-nevelő-képző
munkáját érti. Ezért elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz, különös tekintettel -
a humánerőforrások fejlesztésére;
-
az infrastruktúrafejlesztésre;
-
a minőségirányítási rendszer működtetési feladataira.
Mindezek célja a társadalmi igények széles skálájú kielégítése, mely pedagógiai és képzési programunkban is messzemenőkig tükröződik. Ennek érdekében céljaink a következők: Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményére, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola 10
egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatásirányítási fejlődésére nyitott (kompetencia alapú oktatás, korszerűsített érettségi rendszer, moduláris szakképzés). A regionális szakképzési integrációban hatékony részvétel. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismeretek közvetítésére törekszünk. Célunk, hogy tanulóink műveltek és egészségesek legyenek, és korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. A
tanulókkal
szemben
magas
követelményeket
támasztunk.
Oktatásunk
ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. Az
iskola
dolgozói
elkötelezettek
a
minőségi
munka,
a
folyamatos
intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, A
tanulókat
olyan
ismeretek
birtokába
juttatjuk,
amely
segíti
őket
a
továbbtanulásban, a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való bekapcsolódásba. Mindezek érdekében intézményünk minőségirányítási rendszert működtet, mely lehetővé
teszi
a
környezettől
való
előnyös
különbözőség
megmutatását,
intézményünk jövőjének egyik zálogát. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a minőségirányítási rendszer hatékony működtetése és folyamatos fejlesztése feltételeit.
Vedres István Építőipari Szakközépiskola vezetése
11
3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 3.1.
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége
Jogi dokumentumok megismerése, betartása Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Ennek szabályozásában tervezett a hozzáférhetőség, a megismerés, a betartás biztosítása. Ennek megfelelően intézményünk a mindenkor aktuális jogszabályok mellett a következő szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően működik:
Alapító okirat
Pedagógiai program
Intézményi minőségirányítási program
SZMSZ
Intézményi költségvetés
Számvitel-politika
Számlarend
Belsőellenőrzési szabályzat
Pénzkezelési szabályzat
Selejtezési és hasznosítási szabályzat Leltározási szabályzat
Eszközök és források értékelési szabályzata
Közalkalmazotti szabályzat
Munkavédelmi szabályzat
Tűzvédelmi szabályzat
Iratkezelési szabályzat
Az intézmény működésének folyamata A közoktatási törvény 40. §-ának elvárása alapján, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola vezetése, valamint kollektívája az intézményi működés folyamatát a következők szerint határozza meg és értelmezi: - vezetési, - tervezési,- ellenőrzési, mérési, - értékelési feladatok.
12
STRATÉGIAI FOLYAMATOK
Intézmény vezetése, stratégiaalkotás
Külső környezet elemzése
Információbázis kezelése
Belső környezet elemzése
Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai cél megfogalmazása.
Stratégiai célhierarchia felépítése PEDAGÓGIAI SZAKMAI, KÉPZÉSI humánerőforrás- és infrastruktúra fejlesztési, partnerség, minőségirányítási rendszer működtetése folyamataira
vonatkozóan.
Az intézményi folyamatokra vonatkozó tervek – stratégiai céloknak megfelelő – megalkotása és működtetése.
Végrehajtás, beavatkozás.
Mérés, értékelés.
PEDAGÓGIAI SZAKMAI, KÉPZÉSI FOLYAMATOK Infrastrukturális folyamatok Outputok Inputok
Humánpolitikai folyamatok Partnerség folyamatai Önértékelés , minőségirányítási rendszer működtetése folyamatai
Transzformációs blokk
13
Logikai fázis
Az intézményi működés folyamatának főbb területei
Példák - a teljesség igénye nélkül - a MIR lehetséges folyamataira
Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információ-bázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása.
Pedagógiai Program megalkotásának és rend-szeres felülvizsgálatának folyamata. Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai. IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felül-vizsgálatának folyamata. Partneri igényfelmérés folyamata (COM I.). Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata. Nem megfelelőségek kezelésének folyamata. Megelőző tevékenység folyamata. Beiskolázási rendszer működési folyamata. Munkaerő kiválasztásának és betanításának fo-lyamata. Beszerzések folyamata. Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai. Képzések, továbbképzések folyamata. Helyesbítések folyamata. Reklamációk kezelésének folyamata. Partnerek elégedettségének mérési folyamata. Intézményi önértékelés folyamata Vezetői ellenőrzés folyamata ( int. működés ). Belső audit folyamata.
Végrehajtás, beavatkozás.
Bemeneti területek.
Transzformációs blokk.
Kimeneti területek. Mérés, értékelések területe.
Kontrollmechanizmusok működtetése.
Döntéselőkészítés folyamatai. Döntési protokollok. Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata.
14
Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte ki: -
A középszintű építőipari szakemberképzésben és a – döntően – szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk.
-
A megváltozott gazdasági környezet sok tekintetben már jelenleg is új és még várható
munkaerő-piaci
körülményeihez
igazodóan,
az
iskolafenntartó
önkormányzat, a partnerek (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő szakképzések nyújtása. -
Az építőipari szakmacsoportba tartozó megszerezhető szakképesítések számának növelése, a kínálat szükség szerinti bővítése a feltételek szabta keretek között.
-
A Közoktatási és a Szakképzési Törvény valamint az Alapvizsga- és az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek teljesítése után – a tanuló választása szerint – alapvizsgára, majd érettségi vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározott (középiskolai végzettséghez kötött) szakképesítés megszerzésére készítünk fel.
-
Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárásokat figyelembe véve.
-
A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, az eukonform műszaki szemlélet, az ember- és környezetbarát gondolkodás kiformálására.
A pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatszabályozása a fenti célok és feladatok megvalósulásának és hatékonyságának vizsgálatát szolgálja. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. 15
START
Jogi szabályozások
HPP Támogatói kör listája
1. A KT és SzT szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre
Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok
Munkacsoportok listája
4. A területek szétosztása a csoportok között
Munkacsop.ok listája
5. Tantestület tájékoztatása a csop.–ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról
Jegyzőkönyv
6. A munkacsoportok elemző munkája
Javaslat a módosításokra
HPP Jogi szabályozások
HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések
7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása
Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések
8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása
Javaslatok elfogadása
Nem
Igen
16
Igen HPP
Módosítások
Kiegészített PP. Törvényi szabályozások
9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba
Kiegészített PP.
10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel
Jegyzőkönyv
11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal
Kiegészített PP.
A kiegészített PP lexkomform
Nem
Igen
HPP fejlesztési módosításai
Jegyzőkönyv
12. Testületi vita
Elfogadott HPP
Nem
Módosítások
Igen
Elkészült HPP Új HPP
13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel
Jegyzőkönyv
14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra
STOP
17
Éves munkaterv Az intézmény vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő területeket. A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
START
Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója
1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről
Mk-ek tanév végi beszámolói
Jegyzőkönyv
2. Személyi feltételek aktualizálása
Partneri igényfelmérés beszámolói
3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása
Az adott év munkarendjéről szóló rendelet
4. A mk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket
4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet DÖK és ifj, védelmi munkaterv
5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez
Nem
6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása
Munkaközösségi terv
7. A munkaközösségi tervek értékelése
Javított, elfogadott tervek
Tartalmilag, formailag megfelelő-e?
Igen
18
DÖK, ifj. védelmi terv A mk-ek munkatervei
8. Feladatterv elkészítése
Feladatterv
9. Mérési terv elkészítése
Mérési terv
10. Eseménynaptár összeállítása
Programfüzet
11. A tájékoztatási rendszer megtervezése
Kommunikációs adatbázis
12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása
Nem
Tájékoztatási rendszer
Az intézmény éves munkaterve
13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen
14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában
STOP
19
3.2.
A vezetői ellenőrzés és értékelés
A vezetői ellenőrzés folyamata a helyi pedagógiai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén, az adott terület felelős vezetője a szabálytalanság súlyának megfelelő javaslattal él az iskolavezetés felé a felelősség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással, a hiányosságok megszüntetését is segíti. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó önkormányzat – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A
teljesítménykövetelményeket
minden
tanév
megkezdésekor,
legkésőbb
szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását.
20
A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiemelkedő teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint; - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő.
21
Éves értékelés Célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.
START
Munkaterv
Mk. munkaterv
1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót
A. DÖK, ifj. véd.
2/a. A mk.-ek elfogadják a beszámolót
munkaterv Partnerektől származó visszajelzések eredménye
DÖK + ifj. véd elkészíti az éves beszámolót
B. A Minőségügyi csoport elkészíti az éves beszámolót
Minőség fejlesztő munkák
Az igazgató összegzi a vezetői
Munkaközösségi beszámoló
DÖK és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók
Ellenőrzési beszámolók
ellenőrzés eredményeit Ellenőrzési feljegyzések
(kollégák
Indikátorrendszer
Indikátorrendszer folyamatgazdája D. értékelése) elkészítik az éves beszámolót
Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.)
Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót
Személyi változások listája
Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket
Beszámolók az indikátorrendsze rről Beszámolók az intézkedési tervekről
Beszámoló a megváltozott körülményekről
22
Panaszlista
Alapítványi mérleg
A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját
Éves beszámoló a panaszkezelésről
Az iskola Alapítványi elnöke elkészíti éves beszámolóját
Éves beszámoló az alapítvány munkájáról
3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat
Éves beszámolók
4. Az igazgató a mk. vezetők, Minőségügyi vezető, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, indikátor-rendszer felelősei, az alapítvány elnöke intézkedési tervek felelősei, a gazd-i vezető, beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten
Jegyzőkönyv
5. Hozzászólások
6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat
7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé
Jegyzőkönyv
Az iskola éves beszámolója
STOP
23
A vezetői ellenőrzés Célja az adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez
START Indikátorrendszer
Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv
Idő- és felelősség mátrix
1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása
Szempontlista
Az ellenőrzött területek listája
2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése
Ellenőrzési terv
Jegyzőkönyv 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások
Idő- és felelősségmátrix
5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása
Ellenőrzési szempontlista
6. Az ellenőrzés végrehajtása
Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések
Feljegyzések az ellenőrzésről
7. A tapasztalatok megbeszélése
Ellenőrzési lista
8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására
Ellenőrzési lista
Ellenőrzési lista Feljegyzés
9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól
Feljegyzések Eredményes ellenőrzés
Nem
Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése
Elektromos adatbázis
STOP
24
3.3.
Humánerőforrás fejlesztése
Cél:
A
megfelelő
szakképzett
munkaerő
kiválasztásával,
a
munkatársak
teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A működés szempontjából meghatározó partnerek ─ pedagógusok és nem pedagógusok ─ továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Programjának figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt.
25
Az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (pedagógus munkatárs) Lépések
Módszer
Eszköz
Érintett
Felelős
Határidő
Pályáztatás
OM Közlöny
Az adott szakmai munkaközösség
Igazgató
Folyamatos
Pályázó, igazgató
Igazgató
Pályázat határideje
I.
Pályázat kiírása
II.
Határidőre beérkező pályázatok értékelése
III.
Személyes beszélgetés a pályázóval
Beszélgetés
Dokumentumok, pályázat
Pályázó, igazgató
Igazgató
Folyamatos
IV.
Intézmény céljainak megismertetése
Beszélgetés
Minőségpolitika, Pedagógiai program
Pályázó, igazgató
Igazgató
Folyamatos
V.
A feltételrendszer megismertetése
Beszélgetés
Munkajogi dokumentumok
Pályázó, igazgató
Igazgató
Folyamatos
VI.
Megbízás
Döntés
Munkaszerződés, munkaköri leírás
Pályázó, igazgató
Igazgató
Folyamatos
Felkérés
Megbízás
Patronáló tanár, pályázó, igazgató
Igazgató
Folyamatos
Beszélgetés
Iskolai dokumentumok
Megbeszélés Írásbeli értékelés
Értékelés szempontjai HPP Munkaköri leírás Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció
VII. Patronáló tanár kijelölése VIII. Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése X. A kiválasztás és betanulás értékelése
Dokumentum- Szakmai önéletrajz elemzés
Pályázó, igazgató, Igazgató Folyamatos szervezetek patronáló képviselője, tanár munkaközösség vezetője
Új munkatárs Patronáló tanár igazgató
igazgató
Kollektív szerződésben foglaltak alapján 6 hónap
Szempontok a patronáló tanár kiválasztására -
Legalább
5
éve
iskolánk
kinevezett
pedagógusa,
általában
munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs. A patronáló pedagógus feladata -
a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint.
-
az adminisztráció pontos vezetése,
-
informális problémák megbeszélése.
Továbbképzési rend működtetése
Célja: Tudatos humánerőforrás-fejlesztés, a képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.
START
1. A továbbképzési Továbbképzési jegyzékek
jegyzékek közzététele Írásbeli jelentkezés
2. A megfelelő továbbképzés kiválasztása
Írásbeli jelentkezések
3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket
4.b A közalkalmazotti tanács véleményezi a jelentkezéseket
Továbbképzésre jelentkezők névsora
Továbbtanulási költségvetés
Jegyzőkönyv
4.a A tantestület kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát
A jelentkezések elutasítása 5. Az igazgató és a gazdasági vezető véglegesíti a továbbtanulók jelentkezését
nem Írásos visszaigazolás
Végleges igen Továbbtanulók névsora
6. Éves beiskolázási terv elkészítése
névsor a továbbtanulókról
Éves beiskolázási terv
7. A továbbtanulók Jelentkezési lap
Visszaigazolás a felvételről
jelentkeznek a megjelölt intézményekbe, befizetik a tandíjat
8. Beszámolók a
Tandíjszámla
Feljegyzés
továbbképzésekről
9. A folyamat értékelése
A folyamatgazda beszámolója
STOP
29
3.4.
Infrastruktúra fejlesztése
Cél: Az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja
ki.
E
feltételrendszer
finanszírozását
intézményileg
szabályozzuk,
figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket. A beszerzés Az
Iskola
beszerzési
tevékenysége
összhangban
van
a
Nevelési-Oktatási
Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) erre vonatkozó, mindenkor érvényben lévő szabályzatával. Beszerzési terv készítése A gazdasági csoportvezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza beszerzési keretszámokat. Az egyes részlegvezetők, illetve munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési keretösszeget, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. Beszállítók kiválasztása, minősítése: A beszerzésnél meg kell különböztetni kisösszegű, alacsonyösszegű, közbeszerzési értékhatárt el nem érő és közbeszerzési törvény hatályába tartozó beszerzéseket. Minden beszerzést előzetesen az iskola igazgatója írásban engedélyez. Kisösszegű (50.000 Ft alatti összegű) beszerzés esetén, ide elsősorban a javítási, karbantartási anyagok és az eredmény minőségére lényeges hatással nem bíró termékek tartoznak, bármely forrásból beszerezhetőek. A beszerzés rendező elve a termék minősége, ára és a beszállító eddigi teljesítése. Az 50.000 Ft feletti (alacsony összegű) beszerzés esetén a megrendelést az NGSZszel előzetesen ellenjegyeztetni kell, a jóváhagyás után lehet csak kötelezettséget vállalni. Ezen értékkategóriájú beszerzések esetében több árajánlat beszerzése szükséges és a beszállítónak meg kell felelni a minőségkövetelményeknek. 30
Az 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó beszerzések esetében többajánlatos beszerzési eljárást kell az iskola részéről lefolytatni, melynek eljárási szabályait a Beszerzési Szabályzat írja elő. Az ajánlatok kiértékelése során pontozási eljárást kell alkalmazni, mely során a szállító minőségbiztosítási folyamata is kiértékelésre kerül. A közbeszerzési eljárást igénylő beszerzések lefolytatására az NGSZ-t kell felkérni. A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége is. A beszerzési tevékenység többnyire folyamatosan történik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni és üzembe helyezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági csoportvezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít. Terven kívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki intézményvezetővel egyezteti a lehetőségeket.
31
3.5. A
A minőségirányítási rendszer működtetése intézményen belül MIP
tartalmazza
az
intézmény
minőségfejlesztési
rendszerét,
valamint
minőségpolitikáját, melyet a minőségpolitikai nyilatkozatban tesz közzé. A minőségügyi dokumentációs rendszer legfelső szintjén az Alapító okirat, a MIP, a NP, és az SZMSZ található. A NP az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek megvalósulását, végrehajtását a MIP támogatja. A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti:
Alapító okirat, PP (NP+Ht), SZMSZ Minőségirányítási program Folyamatok, folyamatleírások Szabályzatok Munkaköri leírások, munkautasítások
Bizonylatok
A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Az intézmény minőségirányítási vezetésének munkatársai, megbízásuk hatálya és feladataik a mellékletben találhatók.
32
3.6.
A partnerkapcsolatok irányítása
Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése, ennek érdekében azonosította partnereit és meghatározta az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét. A partnerkapcsolatok működtetésének alapja a megfelelő információs rendszer.
3.7.
Kommunikáció a partnerekkel
A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét az SZMSZ és a házirend is szabályozza. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert - egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, - másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításukhoz átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt,
33
hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára mindkét fél számára kedvező megoldást találjanak. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőívek kitöltését, - az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük mérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi, - a pedagógusok segítik az iskolaszék működését, s hogy az elláthassa a feladatait. A tanulók szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat az adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak, a következő sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, illetve melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
34
3.8.
Az intézmény honlapja
Az intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az internet adta lehetőségeket. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az intézmény e-mail címei révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi.
Az iskola környezete
Társadalmi környezet
Iskolafenntartó
Gazdasági környezet
Iskola
Iskolaszék
Iskolavezetés
Szülői munkaközösség
Munkaközösségek: osztályfőnöki közismereti tantárgyi szakmai elméleti szakmai gyakorlati
Kamarák, ipartestületek helyi szervezetei
Gazdálkodó szervezetek
Tanárok, szakoktatók Tanulói önkormányzatok Szülők
Tanulók
Gyakorlóhelyek
35
Iskolánk információs rendszere Információs források Információs források
Igazgató Igazgató helyettes Iskola vezetősége
Gazdasági vezetés Szakmai igazgató helyettes
Karban-
Kibővített iskolavezetőség M. k. vezetők
DÖK vezetők
Vezetői kör vezetői
Munkaértekezlet
M. k. ülések
tartók Minőségügyi vezetés
DÖK
Tantestületi értékelés
Technikai dolgozók
Szülői munkaközösség
Gyakorlati képzőhelyek
Szülői értekezlet
Kamarák
Évfolyamok
M. k. ülések Osztályok
Osztályok Egyes szülő
Egyes nevelő Egyes tanuló
A partneri igény- és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.
36
Partneri igény- és elégedettségmérés folyamata
START Partneri adatbázis kommunikációs tábla
Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata
Partneri adatbázis
Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása
Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok
Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása
Az igényfelmérésben résztvevők listája
Állami elvárások
Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés
Fenntartói elvárások Intézményi (belső) elvárások feltárása
Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása
A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés
Mérési rend / eljárásrend
Az eredmények összegzése Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése
Tantestületi összefoglaló
Szülők elvárásai
Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül
Szükséges-e beavatkozás?
A folyamat leírása
Igen A partnerek elégedetlenségének kezelése
Nem
Nem
Éves teljesítmény értékelése
Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra?
Igen
Intézmény működés értékelési folyamata
STOP 37
A partneri igény- és elégedettség-mérés szabályozása 1. A szabályozás célja: az intézmény partnerközpontú működéséhez a partnerkapcsolatok folyamatos javítása érdekében tervszerűen és szakszerűen történjen a partnerek igényeinek felmérése. 2. Gyakoriság és módszer: az alábbi/mellékelt táblázatban rögzített partnereinknél az abban szereplő módszerrel és gyakorisággal kell a felmérést elvégezni. Ahol a felmérést direkt módon nem terveztük, azon partnereinknél a kapcsolattartás során nyert információkból vonunk le következtetéseket a partnerek újraazonosításakor, és szükség esetén döntünk a felmérésbe történő bevonásról. Gyakoriság (év) minta/teljes
Partner
Módszer
Minta nagysága
tanulók szülők munkatársak fenntartó
1/2 1/2 1/1 -/2
kérdőív/interjú kérdőív/interjú kérdőív/interjú interjú
25% 25% 25-50% oktatási referens
közvetett partnerek
1/3
interjú, kérdőív
munkatárs
3. Mintavétel és visszaérkezés:
pl:
A./ teljes körű 9-14. évfolyamon B./ - a tanulók és a szülők esetében évfolyamonként 25%, - a munkatársak esetében 25-50%, A
mintaválasztás
módja:
az
évfolyamnévsorból
véletlenszerűen
/számítógéppel/ választva (és ugyanígy választott szülők). Amennyiben a kérdőívek visszaérkezése a 60%-ot nem éri el, a legalacsonyabb arányú évfolyamon új mintán meg kell ismételni. A megfelelő visszaérkezés elérésére alapos előzetes tájékoztatást kell nyújtani partnereink számára. 4. Példák a tartalmi területekre partnercsoportonként: (minden felmérés kezdetekor felülvizsgálandó) Tartalmi terület
Pedagógus Oktatás-nevelés x Az iskola esztétikája x Tanórán kívüli tev. x Vezetés x A nyitott önértékelés során megfogalmazott egyéb területek
Technikai dolgozó x x x
Tanulók x x x
Szülők x x x x
Fenntartó x x x x
Következő oktatási x
Ált. isk.
Kamara
x
x
x
x x
x x
5. A kérdőívek és interjútervek általános szempontjai: a. háttérkérdés tanulók, szülők esetében: évfolyam, csak tanulók esetében: fiú/lány 38
b. az elégedettségeket öt fokozatú skálán mérjük (1-5-ig) és átlagot számolunk, majd rangsort állapítva meg, ha szükséges c. az elégedetlenséget tartalmi területenként legalább 1-1 indirekt módon megfogalmazott nyílt kérdéssel vizsgáljuk (pl. mi az a három dolog, amit megváltoztatnál az iskolában) d. az igényeket és elvárásokat kérdőívenként legalább 1 szintén nyílt kérdéssel mérjük föl, (pl. írj három olyan dolgot, aminek örülnél, ha megvalósulna az iskolában) 6. Technikai lebonyolítás: minden tanév I. félévében a támogató szervezet által készített/felülvizsgált kérdőívek és interjútervek alapján. Feladat kérdőívek, interjútervek elkészítése kérdőívek sokszorosítása mintaválasztás osztályfőnökök felkészítése, kérdőívek kiosztása a visszaérkezett kérdőívek összegyűjtése a bejáratnál elhelyezett ládában interjúkat lefolytató személyek felkészítése interjúk lefolytatása az adatok feldolgozása
Felelős TCS vezetője oktatástechn. informatikus TCS vez. OF.MK vez. iskolatitkár
Határidő december 1. december 5. december 5. december 10.
TCS vezetője TCS TCS
december 10. december 20. febr. 15.
december 18.
7. Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követően ismertetni kell a megkérdezett partnerekkel az alábbi fórumokon: Partner diákok szülők fenntartó, egyéb partnerek
Fórum osztályfőnöki óra, faliújság, DÖK iskolaszék, szülői értekezlet, faliújság tájékoztató levél
8. Az eredményeknek a COMENIUS I. modell előírásainak megfelelő elemzését a támogató szervezet készíti el, mely munkálatokhoz a szakmai munkaközösségek legalább 1-1 tagot delegálnak (ennek felelőse a munkaközösség vezető). Az elemzésről készült összefoglalót, valamint az elvárás- és problémalistát a tanáriban ki kell függeszteni, hogy a célmeghatározás folyamatához minden érdeklődőnek előzetesen rendelkezésére álljon az információ.
39
3.9.
Az irányított önértékelés
Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Az intézményi önértékelés periódusa Az intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet. Az irányított önértékelés szabályozása, eljárásrendje
AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS LÉPÉSEI FELADAT Az értékelő csoport tagjainak kiválasztása, megbízása
MÓDSZER
FELELŐS
Tantestületi értekezIgazgató let: nyílt szavazás Új szabályozás Eljárásrend és szabályzat készítése TCS-tag készítése Eljárásrend, a partneri TCS-tag Az önértékelésbe bevontak körének , elégedettség, képviselőinek meghatározása elégedetlenség c. dok. alapján Az önértékelés területeinek TCS-tag áttekintése, eszközök vizsgálata, Kérdőív készítése adaptációs munka Próbamérés, az eszközök Mintavétel Koordinátorok véglegesítése, sokszorosítása Kérdőívek kitöltése, összegyűjtése Egyénileg, postázva Koordinátorok Szövegesen, Adatgyűjtés az eredmények számszakilag, Koordinátorok értékeléséhez grafikus úton Az irányított önértékelés TEAM-munka TCS tagjai eredményeinek összegzése
HATÁRIDŐ Akt. ütemterv szerint
ELLENŐRZÉSI PONT, AZ ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS SZEMÉLY Igazgató TCS. vezető TCS. vezető
EREDMÉNY Az értékelő csoport megalakulása Szabályzat az irányított értékeléshez Partneri kör a reprezentatív felméréshez
TCS. tagjai
Az irányított önértékelés kérdőíveinek elkészítése Bemért kérdőívek, kérdéssor Elemzendő adatok
TCS. tagjai
Partneri vélemények
TCS. tagjai
Az elvégzendő feladatok rögzítése
TCS. vezető TCS. tagjai
Az értékelés ellenőrzése, szükség esetén korrekció Összefoglaló készítése Az irányított önértékelés elfogadtatása az alkalmazotti körrel Célok meghatározása, besorolása Intézkedési terv készítése Ciklust záró értekezlet.
TEAM-munka
TCS tagjai
Kibővített tantestületi értekezlet
TCS-tag
Trendvizsgálat, páros összehasonlítás TEAM munka a csoport vez.
TCS-tag
TCS. tagjai
Végleges adatok
Tóth Zoltán
Munkalap kitöltése Az irányított önértékelés elfogadása A következő időszak minőségfejlesztő tev. A feladatok sorrendisége, felelősei A köv. ciklus fea. meghat.
Igazgató
TCS-tag
Tantestületi értekezlet TCS-tagok
TCS. TCS Igazgató
41
Az irányított önértékelés területei
hozzárendelt dokumentumok intézményi
IMIP adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása
A meglévő folyamatok szabályozottsága
A szabályozási rendszer teljes körűsége
A vezetői interjú Vezetői kérdőív Küldetésnyilatkozat Jövőkép
Minőségfejlesztési munkaterv Eljárásrendek
Az erőforrások figyelembe vételének Nyitott önértékelés módja összefoglalója Erőforrásleltár Feladat és időmérleg
Alapító okirat Pedagógiai program Munkaterv SZMSZ Házirend Gazdálkodási szabályzat Iratkezelési szabályzat Az SZMK működési szabályzata
Pedagógiai program Belső ellenőrzési szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Munkavédelmi szabályzat Intézményi költségvetés Gazdálkodási szabályzat Eszközminimum Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Továbbképzési program Beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv és beszámoló
A partneri igények figyelembe vétele
Közvetlen és közvetett partnerek listája Partneri igényfelmérések eredményének összesítő táblázata
eredmények A munkatársak bevonásának mértéke A folyamatos fejlesztés eredményei
A partnerek elégedettsége
Megbízások Jegyzőkönyvek Összefoglaló az intézkedési terv végrehajtásáról A partneri elégedettség – elégedetlenség mérések összefoglalója. /Erősségek – Gyengeségek táblázat
A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága
42
Értékelések Beszámolók Osztálynaplók
A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A kitűzött célok elérése, megvalósítása
Az erőforrások felhasználásának hatékonysága
A klímatesztek értékelései Céllista Prioritáslista Intézkedési tervek Összefoglaló az intézkedési terv megvalósításáról Erőforrásleltár Feladat és időmérleg
Pedagógiai program Éves munkaterv
Munkaköri leírások Továbbképzési program Gazdálkodási szabályzat
Indikátorok Az intézményi működés hatékony, törvényes és szakszerű vizsgálatához az intézmény az aktuális nevelési/tanévre az alábbi mutatók (indikátorok) rögzítését tervezi1: Az indikátorok meghatározása2 A definiált indikátorok kiszámítását pontosan le kell írni, hogy az azonos számításokkal biztosítható legyen az összehasonlíthatóság. 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás
1.1 Az egy tanulóra jutó szakmai képzési költség Ft/diák Az intézmény teljes költségvetéséből le kell vonni az üzemeltetési költségeket (fűtés, villany, víz, csatornadíj, szemétdíj), s a maradék összeget el kell osztani a beírt tanulók számával.
1.2 Az egy tanulóra jutó működési költség Ft/diák Az intézmény éves működési költsége osztva a tanulók számával.
1.3 Kapacitáskihasználtság A főállású pedagógusok száma osztva az osztályok számával; az osztályok száma osztva a tanulók számával.
1.4 Tanuló-pedagógus arány A tanulók száma osztva a– teljes állásra számolt – pedagógusszámmal.
1.5 Az átlagos osztálylétszám (külön a szakképző évfolyamokra) A beírt tanulók száma osztva az intézményben működő tanulócsoportok számával. A napközis csoportok esetében teljesen külön kell számolni, az egy külön indikátor. 2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi)
2.1 Az egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma A tanulók számát osztjuk a tanulói számítógépes munkaállomások számával.
2.2 Az egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma A pedagógusok számát osztjuk a pedagógusok számára elérhető számítógépes munkaállomások számával. Minden számítógépet csak egyszer szabad számolni; a sem a tanulók, sem a pedagógusok által el nem érhető gépeket (pl. gazdasági iroda, iskolatitkár) nem kell számolni.
2.3 Egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya 2.4 egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege 2.5 saját bevételek és a teljes költségvetés aránya Az intézmény megfelelő költségvetési sorai alapján számolt mutató.
2.6 A szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya 2.7 épületkihasználtsági mutató A rendszeresen oktatásra használt tantermek és az összes tanterem aránya. Rendszeresen használtnak tekinthető az a tanterem, amiben naponta legalább négy órát tartanak. 3. Vezetés, menedzselés
3.1 Szervezeti klíma 1 2
ÖMIP elvárások és értelmezés alapján Az indikátorok használhatók az intézményi önértékeléshez is.
43
Négyévente egyszer, a fenntartói szakmai ellenőrzés, értékelés folyamán a közoktatási szakértő tantestületi klímamérést végez, ennek alapján számolható az egyik indikátor.
3.2 A vezetővel való elégedettség A tantestületi klímateszten belül, annak részeként a vezetővel való elégedettség átlagát külön meg kell jeleníteni. 4. Humánerőforrás és hasznosítása
4.1 A pedagógus fluktuáció aránya Az iskolát elhagyó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógus számmal. A nyugdíjba vonuló és a tartósan távollévő kollégák nem tartoznak az iskolát elhagyók közé.
4.2 A szakvizsgás pedagógusok aránya A szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógusszámmal.
4.3 A 120 órás továbbképzést teljesítők aránya A 120 órás továbbképzési kötelezettséget teljesítők száma osztva a tényleges pedagógusszámmal. (Ha valakinek letelik egy hét éves ciklusa, s újra indul egy, mindaddig nem teljesítőnek számít, amíg újra nem teljesíti a 120 órát.)
4.4 Az elmaradt órák és kötelezően megtartandó órák aránya Egy adott tanévben bármilyen okból (betegség, továbbképzésen való részvétel stb.) elmaradt kötelező tanórai foglalkozások óraszáma osztva az összes kötelező tanórai foglalkozások óraszámával.
4.5 Az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában Milyen gyakorisággal és milyen tevékenységekre használják az IKT eszközöket az iskolában a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógusok és a tanulók. 5. Szakmai tevékenység
5.1 központi mérések jelzőszámai (átlag, eloszlás, átlagtól való eltérés stb.) Az OKÉV által szervezett, központi mérések iskolai átlaga.
5.2 tanév végi bukási arány A tanév végén legalább egy tantárgyból bukott tanulók száma osztva a beírt tanulók számával.
5.3 egy bukott tanulóra jutó bukások száma A bukott tanulók bukásainak száma osztva a bukott tanulók számával
5.4 Az évismétlők aránya Az összes osztályismétlésre kötelezett tanuló száma osztva a beírt tanulók számával.
5.5 Az egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma Az összes igazolatlanul hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.
5.6 Az egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma Az összes igazoltan hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.
5.7 Az érettségizett tanulók aránya A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma osztva az összes érettségi vizsgát tett tanulók számával.
5.8 Szakmai vizsgát tett tanulók aránya A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma osztva az összes szakmai vizsgát tett tanulók számával.
5.9 továbbtanulók aránya A felsőoktatásba felvettek száma osztva a jelentkezettek számával (számolható külön az első helyre sikeresen felvételizők aránya).
5.10 tehetséggondozási óraarány Egy tanulóra jutó tehetséggondozó foglalkozások száma.
5.11 Felzárkóztatási óraarány Egy tanulóra jutó felzárkóztató foglalkozások száma.
5.12 „Beválási” arány (szakképző intézményekben) A fenntartó által négyévenként elvégeztetett nyomon követéses vizsgálat, hogy a szakképző intézményből kilépő tanulók milyen arányban maradnak a szakmában. 6. Társadalmi elismerés, igény, elégedettség
6.1 A szülők globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a szülők iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.
6.2 A szülői értekezleteken való részvételi arány, illetve a szülőkkel való egyéb kapcsolattartási formák aránya
44
Egy tanév során egy szülői értekezleten átlagosan részt vevők száma osztva a beírt tanulók számával. Egy tanuló esetében csak egy jelenlévő szülő számolható.
6.3 A tanulók globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a tanulók iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.
6.4 A pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a pedagógusok iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. A tanév elején vizsgálandó indikátorok Indikátor kapacitáskihasználtság tanuló-pedagógus arány átlagos osztály/csoportlétszám (külön a szakképző évfolyamokra) egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma épületkihasználtsági mutató évismétlők aránya A tanév végén vizsgálandó indikátorok Indikátor szervezeti klíma (négyévente) vezetővel való elégedettség (négyévente) pedagógus fluktuáció aránya szakvizsgás pedagógusok aránya 120 órás továbbképzést teljesítők aránya elmaradt órák és kötelezően megtartandó órák aránya az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában központi mérések átlaga tanév végi bukási arány egy bukott tanulóra jutó bukások száma egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma érettségizett tanulók aránya szakmai vizsgát tett tanulók aránya továbbtanulók aránya: felvettek/jelentkezettek tehetséggondozási óraarány felzárkóztatási óraarány „beválási” arány (szakképző intézményekben) szülők elégedettsége az intézménnyel szülői értekezleteken stb. való részvételi arány a tanulók, gyermekek elégedettsége az intézménnyel a pedagógusok elégedettsége az intézménnyel A költségvetési év végén vizsgálandó indikátorok Indikátor egy tanulóra jutó szakmai (képzési) költség egy tanulóra jutó működési költség egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya
45
Szakközép
Szakközép Szakközép
egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya
Az indikátorok kétévente kiegészítésre kerülnek a partneri igény- és elégedettségmérés, illetve az irányított önértékelés itt meg nem jelölt területeket érintő eredményeivel.
46
4. A pedagógus értékelése
4.1.
A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja:
A pedagógusok számára a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, értékelhető támpontokat adnak munkájuk végzéséhez és meghatározza anyagi elismerésüket.
Az iskolában dolgozó pedagógusok munkavégzését egységes, munka- és teljesítményalapon értékelje.
4.2.
4.3.
Az értékelés alapjai, szempontjai: Pedagógiai tevékenységek, melyek részei az iskolai munkának és elengedhetetlen feltételei a minőségi kritériumok meghatározásának. Ezek egy része független a pedagógus személyétől, külső tényezők, de meghatározzák a pedagógiai munkát. Másik része az iskolai élet nevelői tevékenységéhez tartozik, összhangban az iskola feladat-ellátási tervével. A harmadik legfontosabb eleme az elért eredmények értékelése, a tanulókkal szemben támasztott követelmények teljesítése és ennek teljesítményértékelésben történő megjelenése. A minőségi bérpótlék felhasználásának és az egyéb lehetséges elismeréseknek összhangban kell lenniük a befektetett munkával és az elért eredményekkel.
A minőségi szorzó
Az iskolai nevelő-oktató munka egyes részterületeit különböző fokozatú minőségi szorzóval ismerjük el.
A minőségi szorzó határértékeit a nevelőtestülettel együttműködve az iskolai minőségirányítási programban határozzuk meg az egyes részterületekkel együtt.
A minőségi szorzót tényszerű módon megfogalmazott minőségi értékelő lapon, a minőségirányítási programban megfogalmazottak szerint kell meghatározni. A minőségi szorzó megállapítója és a nevelő minden esetben aláírásával hitelesíti az értékelő lapot.
A minőségi szorzó megállapítására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója, az igazgató.
47
4.4.
Minőségi szorzót minden tanévben a minőségi részterületekben meghatározottak szerint állapít meg az iskola a nevelő számára. A nevelő minőségi mutatója
A nevelő számára megállapított minőségi szorzók átlaga adja a nevelő minőségi mutatóját, melyet 1 század pontosságra kerekítünk. Megállapításánál az összes szempont értéke számít, s amely szempont nem érinti az adott nevelőt, annak a minőségi szorzó értéke 1,00.
A minőségi mutató egy tanévben két alkalommal változhat a minőségi szorzók meghatározásakor. 1. időpont: szeptember 30. 2. időpont: március 15.
Az új minőségi mutató meghatározásakor egy tanévben csak a változó vagy új minőségi szorzót kell változtatni. A nevelő számára a tanévben egyszer megállapított és nem változó minőségi szorzója a tanév minden számításnál változatlan marad.
4.5.
Az iskola minőségi mutatója
Az iskola nevelőinek minőségi mutatóját összeadva és elosztva a nevelők számával megkapjuk az intézmény minőségi mutatóját.
Az iskola minőségi mutatóját egy tanévben kettő alkalommal kell meghatározni, hasonlóan a nevelők minőségi mutatójának meghatározásához.
4.6.
A minőségi bérpótlék meghatározása
A nevelők anyagi elismerésére rendelkezésére álló intézményi bérkeretet elosztjuk az iskola nevelői minőségi mutatóinak összegével. Ennek eredményeként megkapjuk az egy minőségi egységre eső minőségi bért.
Az egy egységnyi minőségi bért megszorozva a nevelők által elért minőségi mutatóval megkapjuk a nevelő minőségi bérpótlékát. A pótlék meghatározásánál minden esetben százas nagyságrendre kerekítünk.
Az iskola nevelőinek számára minőségi bérpótlékot kettő alkalommal határoz meg a munkáltató akkor, amikor változik a nevelők és az iskola minőségi mutatója.
48
4.7.
Minőségi részterületek és a minőségi szorzók határértékei
1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma. Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig A tanulócsoportok és osztálycsoportok száma különböző az iskolában. Az eltérő létszámok eltérő pedagógiai teljesítményeket követelnek meg a nevelőktől, ezért indokolt figyelembe venni az osztálylétszámot a minőségi bérek meghatározásánál. A nevelő által tanított átlaglétszámot úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a tanított évfolyamon a tanulócsoportok létszámát (minden csoportot annyiszor figyelembe véve, ahány órája van abban a csoportban egy héten a nevelőnek), és elosztjuk a nevelő évfolyamon tanított óraszámával. Amennyiben a nevelő által tanított tanulócsoportok átlaglétszáma megegyezik a törvényben meghatározott létszámmal, a szorzó 1,0 egész. Minden megkezdett 10%os eltérés pozitív irányban 1 tized eltérést eredményez a minőségi szorzó megállapításánál a megadott határértéken belül. Az évfolyamok alapján meghatározott minőségi szorzók átlaga lesz a nevelő minőségi szorzója. Csoportbontás esetén az országos átlag 50 százalékát kell figyelembe venni. Kivételt jelentenek az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok, ahol az egységnyi csoportlétszám 10 fő, nagyobb létszám esetén 1fő/10% korrekciót alkalmazva, a maximális érték 1,5. A számítást a mellékelt űrlapon kell kiszámítani és meghatározni a nevelő minőségi szorzóját. Határidő: minden tanév szeptember 30. Felelős: igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 1. számú melléklet. 2. A tanított osztályok tanulóinak körében a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az iskolai átlaghoz képest. Értékelési határok: 1,00-tól 1,25-ig. Abban az osztályban, amelyikben az iskolai átlaghoz képest magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, nehezebb a pedagógus feladata. Nagyobb odafigyelést és több munkát igényel a pedagógus részéről ebben az osztálycsoportban az átlagos teljesítmény elérése is, ezért indokolt a magasabb minőségi szorzó megállapítása. A nevelő minden tanuló- és osztálycsoportjában meg kell határozni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát. Minden tanulócsoportot annyiszor kell figyelembe venni, ahány órája van abban a csoportban a nevelőnek. Ennek alapján kell egy olyan átlagot meghatározni, ami tükrözi a nevelő mindennapi munkájának ilyen irányú nehézségeit. A minőségi szorzó megállapításakor ezt hasonlítjuk össze az iskola átlagával. Az iskolai átlaggal megegyező arány esetén a minőségi szorzó 1,0 egész. Magasabb arányszám esetén minden megkezdett 10% százalékos eltérés alapján 1 tizeddel nő a minőségi szorzó. Határidő: minden tanév szeptember 30. 49
Felelős: ifjúságvédelmi felelős Minőségi értékelő lap: 2. számú melléklet 3. Tanórán kívüli foglalkozások és tanulási nehezítettséggel küzdő, mentális problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás Értékelési határok: 1,0-tól 1,5-ig. A tanári munka fontos részét képezik a fenti tanórán kívüli foglakozások, melyek során a pedagógus igény szerint felzárkóztató tevékenységet végez, ezzel is hozzájárulva oktató-nevelő munkájának sikerességéhez. A foglalkozás típusonként 0,1-del növeli a minőségi szorzót. Határidő: szeptember 30. az előző tanév adatai alapján Felelős: igazgatóhelyettes, Minőségi értékelő lap: 3. számú melléklet. 4. Az Oktatási Hivatal felmérési eredményeinek iskolai elismerése. Az országos felmérés és az iskolai átlag tükrözi az iskolában folyó alapkészségek fejlesztésének eredményeit. Értékelési határok: 1,0-tól 2,0-ig. Az országos felmérés eredményének kiemelkedő jelentősége van, mivel ez az eredmény mutatja meg az iskolai munka eredményességét az alaptantárgyak tekintetében. A szorzó minden a 10. évfolyamon tanító nevelőt érint. Az országos átlagtól való eltérés alapján nő, illetve csökken a minőségi szorzója a nevelőnek. Minden országos átlagot meghaladó eredményt tizedenként 0,2-es minőségi szorzó emelkedéssel értékelünk. Minden országos átlagot el nem érő eredményt tizedenként 0,2-es minőségi szorzó csökkenésével értékelünk. A számítást a mellékelt minőségi értékelő lapon kell elvégezni és a minőségi szorzó értékét meghatározni. Határidő: évente egy alkalommal Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 4. számú melléklet. 5. Óralátogatási értékelés szorzója a látogatást követően Értékelési határok: 0,8-től 1,5-ig. A látogatást végző adja okszerűen megindokolva döntését. A látogatottnak minden esetben ellen kell jegyeznie a látogatási jegyzőkönyvet, megjegyzést is fűzhet hozzá. Az igazgató a jegyzőkönyv alapján maximum 2 tizeddel változtathatja az értékelést, amennyiben nem ő végezte azt, és a nevelő azzal nem értett egyet. Az óralátogatást végeznie kell a munkaközösség-vezetőnek, az igazgatóhelyettesnek és végezheti természetesen az intézmény vezetője is, évente
50
legalább egy alkalommal. A megfigyelési szempontok a mellékelt minőségi értékelő lapon találhatók. A nevelő órájának értékelését a nevelővel közös órai elemzés után hozza meg a látogatást végző. Az értékelést minden esetben ismerteti a nevelővel. A nevelőnek joga, hogy az értékelés egyes elemeihez véleményt fűzzön, illetve az értékelés egészéhez rövid, tárgyilagos véleményt írjon. Az értékelő lapot minden esetben alá kell írnia a nevelőnek és az óralátogatást végzőnek. A nevelő az értékelő lap kérdőívét köteles kitölteni. Az értékelő lap a kérdőívvel együtt bizalmas információnak minősül, azt nyilvánosságra hozni nem szabad. Határidő: szeptember 30. Felelős: munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 5. számú melléklet. 6. Az iskola vezető beosztású tanáraira (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, műhelyfőnök) vonatkozó értékelés Értékelési határok: 1,0-től 2,0-ig. Az igazgatóhelyettesek feladatköre átfogja az iskolai élet egészét, így munkájuk minősége az iskola rövid és hosszú távú működését egyaránt meghatározza. A munkaközösség-vezetők a közvetlen felelősei a tanítási órák és a szakmai munka megfelelő színvonalának, ezért indokolt, hogy a minőségi szorzóban is megjelenjen ez a szakmai felelősség. A műhelyfőnök az iskolában folyó gyakorlati képzés felelős vezetője, munkájának minősége alapvetően meghatározza az iskolában folyó szakképzést. Átlagos teljesítmény esetén a minőségi szorzói: 1,2. Ettől indokolt esetben (elért eredmények, kiemelkedő rendezvények, elért versenyeredmények stb.) tény- és okszerűen a közvetlen munkahelyi vezető és az iskola igazgatója eltérhet a minőségi értékelő lapon vezetett értékek alapján. Határidő: szeptember 30. Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 6. számú melléklet. 7. Speciális pedagógus munkakörök (diákönkormányzatot segítő pedagógus, szabadidő-szervező pedagógus, ifjúságvédelmi felelős pedagógus) Értékelési határok: 1,2-től 2,0-ig. A diákönkormányzatot segítő pedagógus szerepe fontos az iskolai közösségi élet alakítása, egybefogása szempontjából, ill. a demokratikus értékek közvetítésében. A szabadidő-szervező pedagógus munkája meghatározó a tanórán kívüli iskolai rendezvények szervezésében és kultúraközvetítő feladatában. Az ifjúságvédelmi felelős tanár fontos gyermekvédelmi feladatot lát el, a tanulók magánjellegű problémáikkal is felkereshetik. Határidő: szeptember 30.
51
Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek Minőségi értékelő lap: 7. számú melléklet. 8. Tanulmányi és sport versenyeredmények: Értékelési határok: 1,0-tól 5,0-ig. Az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés tükrözi az iskolai tehetséggondozás színvonalát. A nevelő részéről komoly, tervszerű munkát feltételez egy-egy jelentősebb eredmény elérése az egyes tantárgyak tanulmányi versenyein. A versenyen elért eredmények növelik az iskola tekintélyét, javítják a szülőkben az iskoláról kialakult véleményeket, ezért is nagyon fontos, hogy a minőségi bérkeret meghatározásakor kiemelkedően vegyük figyelembe az elért eredményeket. A minőségi szorzó meghatározásakor a tanulmányi versenyen elért eredményt egyéniben és csapatban is el kell ismerni az értékelő lap szerint a megadott határértékek között. A módosító tényezők: Bejutás megyei fordulóba +0,15/tanuló Bejutás országos fordulóba +0,30/tanuló Országos 1-10. helyezés +0,5/tanuló A több fordulón túljutott tanulók esetében a fenti tényezők összeadódnak, azaz maximum 0,95/tanuló értéket érnek el. Határidő: március 15. és szeptember 30. Felelős: munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 8. számú melléklet. 9. Egyéb, iskolai felkészítést igénylő versenyeken való részvétel és eredményesség Értékelési határok: 1,0-tól 2,5-ig. A nem tanulmányi versenyeken való részvétel és az elért eredmény is növeli az iskola presztízsét, szélesíti a tanulók látókörét, gazdagítja ismereteiket. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is szükséges figyelembe venni a minőségi bérpótlék meghatározásakor. Az itt adható minőségi szorzó minden esetben iskolai mérlegelést igényel, mivel az iskola pedagógiai programja és környezete is befolyásolja az elért eredményt. Szintén meghatározza az eredmény értékét a résztvevők száma. Ezért az adható minőségi szorzó értékét versenyenként a tantestület határozza meg az érintett munkaközösség javaslata alapján minden tanév elején. Határidő: március 15. és szeptember 30. Felelős: munkaközösség vezetők, igazgatóhelyettesek Minőségi értékelő lap: 9. számú melléklet.
52
10. Tanításon kívüli tevékenységek szervezése Értékelési határok: 1,0-től 5,0-ig. Azokat a nevelőket, akik hivatástudatból vállalnak olyan nem kötelező és nem fizetett tevékenységet, amely növeli az iskola népszerűségét, tekintélyét, befolyásolja szellemiségét, a minőségi bér meghatározásánál előnyben kell részesíteni. A minőségi szorzókat úgy kell meghatározni, hogy az arányban legyen a végzett tevékenységgel. Az iskolán kívüli tevékenységnek pedig kapcsolódnia kell az iskolai munkához. Itt kell elismerni azon nevelők munkáját, akik pályázatokat készítenek, ünnepélyekre műsorokat tanítanak be, ezzel jelentősen szélesítik az iskolai munkavégzés lehetőségeit, valamint javítják az iskola technikai színvonalát. Az iskola emelt szorzóval ismerheti el a tevékenységet, tevékenységenként 1-1 tizeddel növelve a szorzót, indokolt esetben ez lehet 2 vagy több tized is egy-egy kiemelkedő pályázat elnyerése esetén. Itt kell elismerni azon tevékenységeket, melyeket a nevelő számára a feladat-ellátási tervben meghatároztunk (szertár gondozása, iskolai dekoráció, iskolai ünnepélyek szervezése, stb.). Ezt a szorzót is a minőségi értékelő lapon kell meghatározni, feltüntetve a végzett tevékenységeket. A közvetlen munkahelyi vezető tesz javaslatot (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes) a minőségi szorzó számszerű meghatározására, okszerű indoklással az előző tanévi munka alapján, érvényessége 1 év. Határidő: szeptember 30. Felelős: munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató, intézményvezető Minőségi értékelő lap: 10. számú melléklet 11. Osztályfőnöki munka. Értékelési határok: 1,5-től 3,0-ig. Az iskolai tanulóközösségek közvetlen irányítói az osztályfőnökök. Az osztályközösségek életének szervezése, irányítása alapvetően határozhatja meg az iskolai élet különböző színterein folyó munkát. Ennek kialakítása elsősorban az osztályfőnökök feladata. Ezen a szinten érintkeznek a legtöbb alkalommal a szülők is az iskolai élettel. Ezért is fontos, hogy a szülők mint az iskolai szolgáltatás elsődleges megrendelői milyen hatásokkal találkoznak, milyen véleményt alakítanak ki az iskoláról. A minőségi munka elismerése ezért kiemelten fontos ezen a területen. Átlagos teljesítmény 1,0 egész minőségi szorzót jelent a nevelő számára. Az értékelést végzőnek az iskolai normához kell viszonyítania a minőségi szorzó meghatározását. A értékelő lapon meghatározott, lehetőleg objektív tevékenységek a minőségi szorzó meghatározásának alapvető kritériumai. Határidő: szeptember 30. Felelős: igazgatóhelyettes, igazgató, munkaközösség-vezető Minőségi értékelő lap: 11. számú melléklet.
53
12. A szakmai munka és a szakirányú továbbképzésen való részvétel. Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig. A nevelő munkáját alapvetően meghatározza a képzettsége. A nevelők folyamatos továbbképzését az oktatási törvény is előírja. A képzettség többféle lehet, a 10 órás továbbképzéstől a második diploma megszerzéséig, a pedagógiai szakvizsga letételéig. A nevelő minőségi szorzójának kialakításánál elsősorban azt a továbbképzést szükséges figyelembe venni, amely az iskola szempontjából fontos és az iskola céljainak megvalósítását elősegíti. Értékelni kell ugyanakkor, hogy a nevelő mennyire jártas a mai kor követelményeinek megfelelő oktatási, pedagógiai módszerek ismeretében, munkája során mennyire használja ezen ismereteket. Határidő: a továbbképzési terv és az iskolai munkaterv szerint, minőségi szorzó megállapítása évente egy alkalommal (szeptember 30.) Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 12. számú melléklet
13. Ügyeleti munka értékelése Értékelési határok: 0,5-től 1,5-ig. Az iskolai ügyeleti munka a mindennapi iskolai tevékenység fontos eleme. Az ügyelet megfelelő ellátása jelentős mértékben járul hozzá az iskolai házirendben megfogalmazottak betartásához, a tanulók közösségi viselkedési normáinak kialakulásához, az iskola neveltségi szintjének javításához, az iskolai konfliktushelyzetek megelőzéséhez. Ezért fontos az ügyeleti munka színvonalának megfelelő ellátása. A nevelő minőségi munkájának értékelésekor ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A minőségi szorzó kialakításánál tényszerűen az értékelő lapon kell rögzíteni, esetlegesen indokolni a javasolt minőségi szorzót. Határidő: március 15. és szeptember 30. Felelős: igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 13. számú melléklet. 14. Adminisztrációs tevékenység értékelése Értékelési határok: 0,5-től 1,5-ig. A nevelők adminisztrációs teendői alapján alakul ki az iskola szakmai dokumentációja. Ezért nagyon fontos, hogy minden iskolai dokumentum naprakész és megfelelően vezetett legyen. Kiemelkedő fontosságú a tanmenetek megfelelő színvonalon való elkészítése, a tanulók adatainak kezelése, a dolgozatok javítása, az időarányos számú tanulói érdemjegy tantárgyanként és egyéb, az SzMSz-ben szabályozott dokumentumok elkészítése, vezetése, a határidők pontos betartása.
54
Szintén az adminisztrációs tevékenységhez tartozik a munkaügyi nyilvántartások megfelelő vezetése, mivel ez az alapja a nevelői teljesítmény értékelésének. A minőségi értékelő lapon okszerűen vezetett és az ellenőrzés alkalmával tapasztaltaknak megfelelően leírtak alapján kell kialakítani a javasolt minőségi szorzót. Határidő: március 15. és szeptember 30. Felelős: munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 14. számú melléklet. 15. A nevelő iskolai fegyelmi vétségei Értékelési határok: 0,2-től 1,0-ig. Abban az esetben, ha a nevelőnek a tanév során valamilyen fegyelmi ügye keletkezik. A fegyelmi határozatban kell meghatározni a minőségi szorzóra gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a fegyelmi határozat nem szünetelteti a nevelő minőségi bérpótlékát, meg kell határozni az alkalmazható minőségi szorzót a feltüntetett határok között. Határidő: elkészítése csak a fegyelmi bizottság határozatát követően. Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 15. számú melléklet. 16. Értékelő-önértékelő kérdőív Ezen kérdőív egyik példányát a pedagógus tölti ki önértékelésként, a másik példányát a munkaközösség-vezető tölti ki, kitöltés után ők ketten megbeszélik és értékelik az adott válaszokat. A kérdőív kitöltés után titkos! A kérdőív a pedagógus minősítését nem befolyásolja! Határidő: június 30. Felelősök: munkaközösség-vezetők Kérdőív: 16.sz. melléklet 17. Tanulói értékelő kérdőív a tanárokról Ezen kérdőíven nyilvánítanak véleményt az Iskola tanulói az őket tanító pedagógusokról. A kérdőívet minden évben március-április hónapokban minden osztály összes tanulója kitölti az őket tanító pedagógusokról, tanáronként egyetegyet. A kitöltés a diákok részéről névtelen. A felmérés eredménye a pedagógus minősítését nem befolyásolja! A kérdőív tartalma külön kerül meghatározásra. A statisztikai feldolgozás határideje minden év június 30. Felelősök: igazgatóhelyettesek
55
4.8.
Minőségi értékelő lapok 1. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP OSZTÁLYLÉTSZÁMOK
Intézmény:
Nevelő: Évfolyam Osztály, tanulócsoport 9.
Átlag létszám
Törvényben előírt létszám
Eltérés %
Minőségi szorzó
10. 11. 12. 13. 14.
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 0,6-tól 1,5-ig.
Dátum:
…………………………………
………………………………………….
56
2. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARÁNYA Intézmény: Nevelő: Osztály, tanulócsoport
Nevelői átlag: Iskolai átlag: Eltérés:
Halmozottan hátrányos helyzetűek %-ban
% % %
Értékelési határok 1,0-tól 1,25-ig.
Minőségi szorzó: Dátum: …………………………………
…………………………………………
57
3. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK
Intézmény:
Nevelő: Tevékenység megnevezése Egyéni foglalkozások: Tanulási nehezítettséggel küszködő egyéni foglalkozás Mentális problémákkal küszködő egyéni foglalkozás Korrepetálás Tanulószoba
Eltérés:
Szorzó
Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig.
Minőségi szorzó: Dátum: …………………………………
………………………………………….
58
4. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP OKTATÁSI HIVATAL FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK Intézmény:
Nevelő: Osztály, tanulócsoport 10.
Oktatási Hivatal országos átlag
Eltérés:
Nevelői átlag
Értékelési határok: 0,6-tól 4,0-ig.
Minőségi szorzó:
Dátum: …………………………………
………………………………………….
59
5. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP ÓRALÁTOGATÁS Intézmény:
Nevelő:
Óratervezés: Óratervezés
Értékelés 0,8-től 1,5-ig
Megjegyzés
Szakmai szempontok: Időkihasználtság Utasítások egyértelműsége Magyarázatok érthetősége A pedagógus személyisége Hangnem, stílus Kapcsolat a tanulókkal A fegyelem megtartása A figyelem felkeltése Motiváltság
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 0,8-től 1,5-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
60
6. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP AZ ISKOLA VEZETŐ BEOSZTÁSÚ TANÁRAI (IGAZGATÓHELYETTESEK, MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK, MŰHELYFŐNÖK) Intézmény: Nevelő: Igazgatóhelyettes Együttműködés, kommunikáció a tantestülettel Az iskolai munka szervezése Konfliktuskezelés Adminisztrációs munka Szakmai bemutatók szervezése Külső partnerekkel való kapcsolattartás Munkaközösség tevékenysége Települési verseny Országos verseny Iskolai verseny Szakmai tanácskozás Nyílt nap szervezése Pedagógiai módszerek bemutatása
Rendezvényei
Műhelyfőnök Együttműködés, kommunikáció a tantestülettel Az iskolai munka szervezése Konfliktuskezelés Adminisztrációs munka Szakmai bemutatók szervezése Külső partnerekkel való kapcsolattartás
Minőségi szorzó:
Szorzó
Eredményei
Szorzó
Értékelési határok: 1,2-től 2,0-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
61
7. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP SPECIÁLIS PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK (DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS, SZABADIDŐ-SZERVEZŐ PEDAGÓGUS, IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS PEDAGÓGUS)
Intézmény:
Nevelő:
Diákönkormányzatot segítő tanár, szabadidő szervező pedagógus, ifjúságvédelmi felelős tanár Kapcsolattartás a megfelelő fórumokkal DÖK segítés Iskolai rendezvények szervezése Konfliktuskezelés Tanítási időn túli tevékenység szervezése
Minőségi szorzó: ig.
Szorzó
Értékelési határok: 1,2-től 2,0-
Dátum: …………………………………
………………………………………….
62
8. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP TANULMÁNYI VERSENYEREDMÉNYEK Intézmény:
Nevelő:
Verseny
Elért eredmény
Tanuló, csoport neve
Szorzó javítás
Összesen:
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 1,0-től 5,0-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
63
9. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP EGYÉB VERSENYEREDMÉNYEK Intézmény:
Nevelő:
Verseny
Elért eredmény
Tanuló, csoport neve
Szorzó javítás
Összesen:
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 1,0-tól 2,5-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
64
10. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Intézmény:
Nevelő: Tevékenység
Időpont
Minőségi szorzó:
Szorzó
Értékelési határok: 1,0-től 5,0-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
65
11. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA Intézmény:
Nevelő: Tevékenység Folyamatos ellenőrzés, értékelés Tehetséggondozás Szülői kapcsolattartás Osztálydekoráció Ellenőrző könyvek ellenőrzése Osztályközösség kialakítása Osztályprogramok szervezése Osztályfelelősök kijelölése Iskolai házirend betartása Diákönkormányzat segítése Ünnepségek, megemlékezések szervezése Tanulmányi kirándulás Osztályban tanító tanárokkal való kapcsolattartás Tanulói pályaválasztás segítése Ügyviteli feladatok
Javasolt minőségi szorzó:
Minőségi szorzó
Értékelési határok: 1,5-től 3,0-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
66
12. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP SZAKKÉPZETTSÉG A SZAKMAI MUNKA ÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEN VALÓ RÉSZVÉTEL Intézmény:
Nevelő: Továbbképzési forma 10 órás továbbképzés 30 órás továbbképzés 120 órás továbbképzés Másoddiploma Pedagógiai szakvizsga
Szorzó javítás
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
67
13. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP ÜGYELETI MUNKA Intézmény:
Nevelő: Tevékenység Pontos munkavégzés Házirend betartatása Folyosói rend megőrzése Környezet tisztaságának megőrzése Konfliktushelyzetek megelőzése Konfliktusok megoldása
Szorzó értékelés
Minőségi szorzó:
Megjegyzés
Értékelési Határok: 0,5-től 1,5-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
68
14. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP ADMINISZTRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Intézmény:
Nevelő: Adminisztráció
Szorzó értékelés
Megjegyzés
Naplóvezetés Tanmenetírás Bizonyítványok Anyakönyv Dolgozatjavítás Megfelelő számú tantárgyi jegy Határidők betartása Statisztika elkészítése Beszámolók leadása Vállalt feladatok dokumentációja Pályázat készítése Pályázat elszámolása
Minőségi szorzó:
Értékelési határok: 0,5-től 1,5-ig.
Dátum: …………………………………
………………………………………….
69
15. számú melléklet MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAP A NEVELŐ ISKOLAI FEGYELMI VÉTSÉGEI Intézmény:
Nevelő: Az elkövetett fegyelmi vétség Ideje
Javasolt minőségi szorzó:
A fegyelmi határozat megállapítása
Értékelési határok: 0,2-től 1,0-ig.
Dátum:
…………………………………
………………………………………….
16. számú melléklet ÉRTÉKELŐ-ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Szakmai felkészültség Végzettsége beosztásának megfelel Mobilizálhatósága Jártasság a szakirodalomban Adminisztráció Tanulásirányítás Módszerek Órák előkészítettsége Hatékonyság Ellenőrző, értékelő munka Együttműködés Tanulókkal Kollégákkal (osztályában) Tantestülettel Szülőkkel Tanítványok ismerete Név szerinti megszólítás Egyéni problémák (képzettség, adottság) Családi körülmények Nevelői munka, közösségalakítás Tanulókkal Kollégákkal Konfliktuskezelés milyensége Képzés, önképzés Tehetséggondozás Differenciálás az órákon Versenyekre való felkészítés Személyes tulajdonságok Megbízható Pontos Következetes Kiegyensúlyozott Feladatvállalásban aktív Empatikus
71
Önértékelés Ismeri saját hibáit Ismeri adottságait 5. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl.: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége, - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. 6. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok
6.1.
Értékelés
A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit. A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit is. Az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni - a tanulók egyéni fejlődését, valamint - az egyes osztályok teljesítményét.
6.2.
Intézkedések
Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz.
72
Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére hívja fel a figyelmet azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján az intézmény nem érte el a jogszabályi minimumot, az intézmény a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészíti. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések, - az intézkedés végrehajtását segítő iskolafejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az Intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket. 7. A minőségirányítási program nyilvánossága
A minőségirányítási programot az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az - intézményvezetőnél, valamint - az intézmény könyvtárában. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén közzé kell tenni. 8. A MIP jóváhagyásának, módosításának útja 1. Tájékoztató a MIP módosításának A MIP módosításának eljárásrendje
Projektterv a
rendjéről F: minőségfejlesztő csop. vez. É: alkalmazotti kör F: intézményvezető É: felkért csoport tagjai
73
MIP módosításához
Munkaköri leírások kiegészítése
2. MIP munkacsoport alakítása, felelősségek, hatáskörök meghatározása
Az Önkormányza ti MIP
F: intézményvezető
3. Az új ÖMIP elemek megismerése A meglévő minőségpolitikai nyilatkozat
Összegzés a megfelelésről
4. A Min. Pol. Nyil. Felülvizsgálata (megfelelt-e a céloknak?) A belső audit, irányított önértékelés adatai
F: munkacsoport vezetője
Módosított minőségpol. nyil.
É: munkacsop., Iskolaszék, alkalmazottak
munkaanyag
5. MIR felülvizsgálata (megfelelt-e a céloknak?) hatásosság, hatékonyság F: munkacsoport vezetője Módosított
É: munkacsop.,Iskolaszék, alkalmazottak
Minőségfejlesztési Rendszer munkaanyag
6. Megerősítés, korrekció
nem
igenelfogadása 7. Alkalmazotti közösség
Az elfogadás jegyzőkönyve
F: munkacsoport vezetője É: alkalmazottak
8. Iskolaszék, DÖK elfogadása F: munkacsoport vezetője É: Iskolaszék, diákönkormányzat
Az elfogadás jegyzőkönyve
9. Önkormányzat elfogadása F: Intézményvezető É: Önkormányzat, munkacsoport vezetője
74
Az elfogadás jegyzőkönyve
10. A nem hatályos MIP-ek bevonása F: minőségfejl. csop. egy tagja É: a kiosztási jegyzék szereplői Az elfogadott MIP
11. Kivonat készítése a szülőknek F: munkacsoport vezetője É: munkacsoport tagjai
12. A kivonat eljuttatása,
megismertetése a szülőkkel F: munkacsoport egy tagja É: titkárság, osztályfőnökök A MIP-ről elkészült kivonat
Kiosztási jegyzék
13. A kiosztási jegyzéknek megfelelően az új MIP-ek elosztása F: munkacsoport egy tagja É: a kiosztási jegyzék szereplői
75
Az elkészült kivonat
Érvényességi záradék
Az IMIP érvényességi ideje: 2007. március 30-tól 2012. március 30-ig, ill. rendeletváltozásig.
Az IMIP felülvizsgálatára és a szükséges módosítására évente kerül sor. Szükséges kiegészítése a folyamat függvényében. A felülvizsgálatot végző bizottság tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, a támogató csoport vezetője, munkaközösség-vezetők, és a közalkalmazotti tanács elnöke a tantestület képviseletében.
Szeged, 2007. március 30.
Dobó László igazgató
76
Legitimizációs záradék
Az IMIP-et a Vedres István Építőipari Szakközépiskola Diákönkormányzata, Szülői Közössége, az Iskolaszék és a tantestület a mellékelt jegyzőkönyvekkel igazoltan támogatja és elfogadja.
Szeged, 2007. március 30.
Dobó László igazgató
77
